text
stringlengths 0
100k
| title
stringlengths 8
200
| description
stringlengths 5
4.51k
| keywords
list | label
int64 0
1
| url
stringlengths 12
242
| date
stringlengths 0
32
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
| title_score
float64 0
0.01
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Ömlik a pénz Seszták miniszter Felcsútjához
A fejlesztési miniszter városának sportegyesületének rendkívül jó éve lehetett tavaly a publikus adatokból kiindulva. Hirtelen ugyanis a korábbi évekhez képest négyszer több pénzből tudott már gazdálkodni.
Egy tavaly év végével datált dokumentum szerint 2014-ben nagyot lépett előre, és ezzel elindult a Felcsút 2.0-ává válás útján Seszták Miklós fejlesztési miniszter városának sportegyesülete, a Várda SE, melynek honlapja alapján feltételezhető, hogy csak foci szakosztálya van. A csapat jelenleg a harmadosztályban szerepel, ám ha a tavaly beindult pénzáram a jövőben sem apad el, nem tartjuk elképzelhetetlennek azt sem, hogy pár év múlva a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiával harcolhatnak majd az NBI-ben (vagy akár a BL-ben?! ).
A Kisvárda honlapjára feltöltött, tavaly december közepén született anyag szerint (amelyen többször is a "piszkozat" jelzés szerepel) 2014-ben 238 milliós bevételt realizálhatott a Várda SE az előző évi 54 millió után. A növekedés drasztikus: 380 százalékos! Ebben alapvetően két tényező játszott jelentős szerepet. Egyrészt az önkormányzat a korábbi 16,7 millió forint után tavaly 63-at adott az egyesületnek támogatás címén, másrészt pedig a látványcsapatsportot támogatók is hirtelen felfigyeltek a klubra. A 2013-as 33,6 millió után tavaly 171 millió folyhatott be ezen a címen a Várda SE kasszájába, ami 409 százalékos növekedést jelent. A bevételi oldalon érdemes még kitérni arra is, hogy a tavalyi saját bevételek várhatóan a korábbi évekhez hasonló szinten alakulhattak: 3 millió forintra tehettek szerint tagdíjakból, jegybevételből. Ez a teljes tavalyi büdzsé 1,2 százalékát teszi ki.
Nagyszabású tervek
A bevételek megugrása mellett az egyesület nagyot is "mert álmodni", pontosabban tervezni a 2014/15-ös szezonra, hiszen beindultak a nagyértékű beruházások is. Így egyebek mellett a stadion kiviteli terveinek költsége 40 millió forintra rúg a dokumentum szerint, a Magyar Labdarúgó Szövetség előírásainak való megfelelés miatt 50 millióért mobil lelátó is készül.
Legyen velünk a Facebookon is!
Összesen 140,8 milliós értékű tárgyi eszköz beruházás és fejlesztési programot terveztek be a szezonra, melyből a dokumentum szerint 42 milliót tesz ki az önrész, a többi támogatásból származik. A fejlesztési programot az MLSZ egy másik dokumentum szerint jóvá is hagyta.
Ha a fejlesztési programot teljes egészében nézzük (az utánpótlás-nevelési feladatok támogatásával és személyi jellegű ráfordításokkal együtt), akkor a program teljes értéke 182,8 millió forint, melyből 42,2 millió az önrész, 135,6 millió pedig támogatást jelent.
40 millió utánpótlásra
A fejlesztési tervet nézve, a 2014/15-ös szezonban összesen 40 millió forintot költenének utánpótlás-nevelésre, melyből 4 milliót tesz ki az önrész, a többi pedig megigényelt támogatás. A költségek megoszlását tekintve közel 7 millió menne sporteszközökre, sportfelszerelésekre, 2,5 millió a felkészítéssel, edzőtáboroztatással és versenyeztetéssel közvetlenül összefüggő szállás és étkezés költsége. A legnagyobb tételt azonban a programban résztvevő sportszakemberek személyi jellegű ráfordításai teszik ki: ez a dokumentum szerint 15,8 millió forint a szezonban.
Milliárdos stadiont is kap a város
Kisvárda focijára először tavaly október elején figyelhettünk fel, amikor is a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint még 800 millió forinttal megtoldották a korábbi stadionrekonstrukcióra szánt keretet a költségvetésben. Ezzel pedig a 120 millió forintos felújítás helyett egy közel egymilliárd forintos stadion kap a 16 ezres kisváros Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.
Majd néhány héttel később az is kiderült, hogy a Szerencsejáték Zrt. is felfigyelt Seszták Miklós fejlesztési miniszter kisvárosának focijára. Az állami cég honlapján megjelent dokumentum szerint ugyanis 15 millió forintot adományoztak a Várda Sport Egyesületnek közérdekű cél támogatása címén.
|
Ömlik a pénz Seszták miniszter Felcsútjához
|
A fejlesztési miniszter városának sportegyesületének rendkívül jó éve lehetett tavaly a publikus adatokból kiindulva. Hirtelen ugyanis a korábbi évekhez képest négyszer több pénzből tudott már gazdálkodni.
|
[
"hírek",
"gazdaság",
"vállalatvezetés",
"minőség",
"logisztika",
"e-business",
"marketing",
"pr",
"hr",
"pénzügy",
"innováció"
] | 1 |
http://mfor.hu/cikkek/Beindult_Sesztak_miniszter_Felcsutja_tavaly.html
| null | true | 0 | 0 |
19,5 milliárd forintba kerülhetett a néhai Andy Vajna játéktermeinek megszerzése. A jegybanki hitel mellé Hongkongból is érkezett pénz.
Hivatalosan tavaly április végén vette át a néhai Andy Vajna öt budapesti kaszinóját a Garinvest Projekt Zrt., amely Garancsi István és Szalay-Bobrovniczky Kristóf közös érdekeltsége. Ez a cég lett a tulajdonosa a kaszinókoncessziókat birtokló Las Vegas Casino Zrt. részvényeinek, miután az egykori Vajna-birodalom offshore hálózatához tartozó luxemburgi székhelyű Las Vegas Casino s.á.r.l. helyébe lépett. Valójában az adásvételről már jóval korábban aláírták a szerződést – derül ki a cégbírósági dokumentumokból.
Az új tulajt 2019 novemberében alapította a miniszterelnök barátjaként ismert Garancsi, aki 60 százalékban részes a Garinvest Zrt.-n keresztül, valamint Habony Árpád bajtársa, az egykori londoni nagykövet, Szalay-Bobrovniczky, Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férje, aki 40 százalékot jegyez a London Capital Zrt.-n keresztül.
A kaszinóbiznisz volt Vajna céghálójának nyerőautomatája, üzembiztosan szállította az évi 12 milliárd forint körüli tiszta nyereséget. Ezt rendre ki is vették Vajna idejében a cégből, a 2019-es év után például a Las Vegas Casino Zrt. 11,3 milliárd forint adózott profitot jelentett, és rekordméretű, csaknem 15 milliárd forint osztalékkivétről döntött a luxemburgi anyacég.
A milliárdok útját Luxemburgig, a Las Vegas Casino s.á.r.l. offshore anyacégig követhettük, az alapítói határozatokból csak ennyi látszott. Valójában nem feltétlenül itt landolt a pénz, legalábbis Mager Andrea nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszter a kaszinók tényleges tulajdonosát feszegető kérdésünkre 2019 decemberében egy nyolctagú hálót küldött válaszul: ebben voltak magyar cégek, két luxemburgi és egy delaware-i offshore cég, a végpontja pedig az özvegy, Vajna Tímea (az AV Perfect Kft. nevű cégen keresztül).
Az örökség körüli homály miatt érdeklődtünk 2019 végén, kié hivatalosan a milliárdokat fialó kaszinóüzlet. Annál is inkább, mert a Las Vegas Zrt.-ből negyedévente vették ki a nyereséget osztalékelőleg formájában, a jelek szerint Vajna 2019. január 20-ai halála után is, közben pedig az özvegy arról panaszkodott, hogy nem fér hozzá az örökségéhez, szűkösen kénytelen élni, bevétele havi 12500 eurós apanázs, ennyit kap az egyik volt Vajna-cégben betöltött ügyvezető posztért. Szeptemberben a hagyatéki végzésből kiderült, hogy az AV Perfect Kft. Vajna Tímeáé lett, ami 123 millió dollár, azaz közel 40 milliárd forint vagyont jelent, és a miniszteri válasz alapján ez a cég rendelkezett közvetetten a Las Vegas Casino Zrt. többségi részével.
A kaszinós tulajdonosi lánc azonban szűk két héttel később, 2019 karácsonykor már nem volt igaz – ez olvasható ki a cégbíróságra leadott dokumentumokból.
Bár csak tavaly májusban hozta nyilvánosságra a Gazdasági Versenyhivatal, hogy tulajdonosváltás történt a Las Vegas Casino Zrt.-ben, valójában hónapokkal korábban megállapodtak az üzletről, 2019. december 23-án kötött adásvételi szerződést a Garinvest Projekt Zrt. és a Vajna-féle kaszinóvállalkozás luxemburgi anyacége, a Las Vegas Casono s.á.r.l. A megállapodásban az szerepelt, hogy a részvények tulajdonjoga "meghatározott előfeltételek teljesítésülését követően" 2020. április 30-ával száll át az új tulajra, Garancsiék cégére. Az előfeltételeket nem részletezték, de bizonyára teljesültek, mert a cégbíróság bejegyezte tulajdonosváltozást a megadott határnappal.
Habár állami koncessziós jogról van szó, a tulajdonoscseréről az állami kommunikációs gépezet nem közölt semmit, és a vételárról sem szivárgott ki információ. Piaci hírek arról szóltak, hogy Andy Vajna üzlettársa, Samuel Russell Falconello 60 millió euró körüli árat szeretett volna elérni. A Garinvest Projekt Zrt. mérlegében ha nem is éppen ekkora, de hasonló összeg szerepel: 19,452 milliárd forintot tüntettek fel befektetett pénzügyi eszközként, ami a Las Vegas Casino Zrt. 100 százalékos üzletrészét takarja. A szabályok szerint bekerülési értéken kell szerepeltetni a befektetést, ezek szerint közel 20 milliárd forintba került a kaszinóbiznisz átvétele.
Az is felsejlik a kaszinós projektcég mérlegéből, hogyan finanszírozzák az üzletet. Az összesen 19,987 milliárd forint hosszú lejáratú kötelezettségből
10,5 milliárd forint növekedési hitel,
9,487 milliárd kapcsolt vállalkozásoktól kapott kölcsön.
Ezek szerint részben a jegybank kedvezményes hitelprogramjából, a kkv-k segítésére, gazdaságélénkítésre feltalált NHP-ból fizethetik a kaszinók törlesztőrészleteit, részben a Garancsi-Szalay-Bobrovniczky duó cégeitől érkezik rá a kölcsönpénz.
Az NHP nyoma meg is található a hitelbiztosítéki nyilvántartásban, a szerint a Takarékbank közvetítésével 7 milliárd, a Gránitbank beiktatásával 3,5 milliárd forinthoz jutott a Garinvest Projekt Zrt.
A kaszinóbizniszhez szükséges kölcsön másik fele a Garinvest Projekt tulajdonosainak a mérlegében lelhető meg: Szalay-Bobrovniczky London Capital Zrt.-je 3,2 milliárd forintot, Garancsi Garinvestje pedig 6,2 milliárd forintnyi euróhitelt tüntetett fel. Utóbbinak volt miből kölcsönadnia, 2019-ben ugyanis majdnem ennyi, 6,147 milliárd forint osztalék érkezett hozzá kapcsolt vállalkozástól. Úgy tűnik, ezt hitelezte azután tovább másik leányának, a Garinvest Projekt Zrt.-nek.
Elég messzire nyúlnak a szálak, a cégpapírok alapján a bő 6 milliárd forint osztalékot befizető leánycég a Rockway Investment Ltd. lehetett, mely Hongkongban van bejegyezve.
A kaszinóbizniszbe befektető két cég az első évben nyereségesen működött, a Garinvesthez az említett hongkongi leányától 2019 után 2020-ban is érkezett osztalék, bő 1,3 milliárd forintnyi, ám Garancsi megelégedett 100 millió forint osztalék kifizetésével. Szalay-Bobrovniczky más osztalékpolitikát folytat, a London Capital 24,23 millió forint adózott eredményéből 24,069 millió kifizetéséről döntött.
|
Kedvezményes állami hitelt kaptak Garancsiék a kaszinóbizniszhez
|
19,5 milliárd forintba kerülhetett a néhai Andy Vajna játéktermeinek megszerzése. A jegybanki hitel mellé Hongkongból is érkezett pénz.
|
[
"andy vajna",
"garancsi istván",
"garinvest projekt zrt.",
"hong kong",
"kaszinó",
"las vegas casino s.a.r.l.",
"london capital zrt.",
"növekedési hitelprogram",
"osztalék",
"szalay-bobrovniczky kristóf"
] | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/05/31/garancsi-istvan-kaszino-las-vegas-allami-hitel-andy-vajna
|
2021-05-31 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Kis magyar abszurd: míg sokan csak "elvannak", mások beleszakadnak a munkába
Kirívóan magas a nem dolgozók és állást sem keresők aránya Magyarországon más térségbeli országokhoz képest, a teljes munkaidőben foglalkoztatottaknál azonban nincs lemaradás, "kevesen dolgoznak sokat" - fejtette ki Herczog László szociális és munkaügyi miniszter a 47. Közgazdász Vándorgyűlésen pénteken Zalakaroson.
Kifejtette, hogy a gazdasági visszaesés olyan körülmények között érte el Magyarországot, amikor strukturális feszültségek és egyensúlytalanság jellemezte a foglalkoztatási helyzetet. Három területre kellett koncentrálni: a munkahelymegőrzés támogatására, a szakképzetlenek foglalkozatását segítő programokra, valamint a munkaerő alkalmazkodóképességének javítására.
Herczog László az európai foglalkoztatottsági adatok alapján ismertette: Magyarországon jóval alacsonyabb a fiatalok és az idősebbek foglalkoztatási aránya, ami az iskolarendszerrel, a diákmunkával, továbbá a nyugdíj és rokkantnyugdíj rendszerével szorosan összefügg.
A foglalkoztatási szint emeléséhez legalább három százalékos gazdasági növekedésre van szükség, ugyanakkor jelentősek a munkaerőpiac területi különbségei, és tartós munkaerőhiányt okoz egyes ágazatokban a megfelelő szakképzettséggel rendelkezők hiánya.
A globális visszaesés következményeként nettó 90 ezerrel csökkent a magyarországi munkahelyek száma, leginkább a fejlettebb régiókban, a Közép-Dunántúlon és Közép-Magyarországon. A jelenleg 9,7 százalékos munkanélküliségi ráta - ami egy év alatt 2,2 százalékponttal növekedett - más uniós országokénál alacsonyabb ugyan, de jellemző, hogy az újonnan munkanélkülivé váltak között több a fiatalabb és képzettebb - mondta.
|
Kis magyar abszurd: míg sokan csak "elvannak", mások beleszakadnak a munkába
|
Kirívóan magas a nem dolgozók és állást sem keresők aránya Magyarországon más térségbeli országokhoz képest, a teljes munkaidőben foglalkoztatottaknál azonban nincs lemaradás, "kevesen dolgoznak sokat" - fejtette ki Herczog László szociális és munkaügyi miniszter a 47. Közgazdász Vándorgyűlésen pénteken Zalakaroson.
|
[
"hírek",
"gazdaság",
"vállalatvezetés",
"minőség",
"logisztika",
"e-business",
"marketing",
"pr",
"hr",
"pénzügy",
"innováció"
] | 0 |
http://mfor.hu/cikkek/Kis_magyar_abszurd__sokan_nem_dolgoznak__a_tobbiek_meg_beleszakadnak_a_munkaba_.html
| null | false | 0 | 0 |
Komoly nemzetközi tiltakozást indított el a Norvég Civil Támogatási Alapot kezelő szervezetek vegzálásával, működésük korlátozásával a magyar kormány. A donorországok, főként Norvégia után az Európai Parlament elnöke épp úgy megszólalt, mint Bill Clinton volt és Barack Obama jelenlegi amerikai elnök. Orbánt Putyinnal, Magyarországot a kormánynak köszönhetően Azerbajdzsánnal és Kazahsztánnal emlegeti egy lapon. Összeszedtük, ki mindenki szólalt meg az ügyben.
Kedden Barack Obama amerikai elnök is felszólalt a magyar civilek védelmében a Clinton Globális Kezdeményezés (Clinton Global Initiative) éves rendezvényén. Obama arról beszélt, hogy a világ több részén felforgatásnak tartják a jogos elégedetlenséget, és könyörtelenül megleckéztetik a civileket. Az elnök Azerbajdzsán, Venezuela, Kína és Oroszország mellett külön kiemelte Magyarországot is, mint olyan helyet, ahol nehéz helyzetben vannak a civilek, mint mondta: "Magyarországtól Egyiptomig egyre inkább véget nem érő szabályozások és nyílt megfélemlítések veszik célba a civil társadalmat".
Bár Szijjártó Péter, az újonnan kinevezett külügyminiszter szerint az amerikai elnök "magyar civil társadalom kormányzati korlátozására vonatkozó megjegyzéseinek nincsen ténybeli alapja", mert "a magyar nép egy szabadságszerető nép", az orosz modellt követő, putyinizálódó Magyarország már szinte közhelynek számít a nyugat-európai vezető lapokban és a vezető politikusok megszólalásaiban is.
A magyar szabadságszerető nép © MTI / Koszticsák Szilárd
A civilekkel kapcsolatos magyar hatósági fellépés az egyébként konzervatív és az Orbán-kormányt általában a védelmébe vevő Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint is a putyini Oroszország módszereire emlékeztetnek, a brit The Economist pedig két hete megjelent számában rögtön két cikkben is azt boncolgatta, hogy az olyan Putyinhoz hasonló vezetők, "önkényurak", mint Orbán Viktor, miért a civil társadalmat veszik tűz alá.
"Szellemi vaskupola" és "elfogadhatatlan lépés"
Vidar Helgesen, Norvégia európai uniós ügyekkel foglalkozó minisztere már augusztus végén egy, a Financial Timesnak küldött olvasói levélben arról írt, hogy Orbán Viktor "szellemi vaskupolával" védené ki a külföldi befolyást, szakítani akar a nyugati dogmákkal és ideológiákkal, aminek érdekében illiberális államot szeretne létrehozni. A miniszter hozzátette, hogy Magyarország megsérti a norvég alapokról szóló megállapodást, amelynek legnagyobb haszonélvezője egyébként maga a kormány. A civil szervezetek támogatását folytatják ugyan, de a kormányzati apparátus által osztott pénzek folyósítását felfüggesztették.
Vidar Helgesen © AFP / Cortesia
Helgesen arra biztatta az EU-t, hogy alkalmazzanak szankciókat Magyarország ellen, az Ökotársnál tartott házkutatás után pedig egy még erősebb hangú közleményt adott ki. "A magyar hatóságok a szeptember 8-i rendőri razziával megmutatták, hogy folytatódik a civil társadalom zaklatása, és nem szándékoznak tiszteletben tartani az ország által aláírt egyezményeket" – írta Helgesen, aki szerint ez a lépés teljesen elfogadhatatlan, és azt mutatja, hogy a magyar kormány véget akar vetni a tevékenységükkel szemben kritikus szervezeteknek. Helgeseb hangot adott annak a meggyőződésének is, hogy a magyar kormány aláássa a demokrácia és a jó kormányzás közös európai értékeit.
"A magyar kormány már a magánszférába is benyomul, és eltiporja az alapvető jogokat"
Martin Schulz, az Európai Parlament jelenlegi elnöke, a szocialista képviselőcsoport korábbi vezetőjeként rendszeresen bírálta Orbán Viktort és a kormányt, és bár EP-elnökként finomabban szokott fogalmazni, ezúttal nem hagyta szó nélkül a civilek vegzálását. "A civil szervezeteknél tartott razziák második köre Magyarországon rendkívül aggasztó. Az ellenvélemények tesznek vibrálóvá egy társadalmat, de ez a fellépés az ellenkező irányba megy" – írta Schulz a Twitter-oldalára.
2nd round of raids on NGOs in #Hungary deeply worrying. Dissenting voices keep society vibrant,this crack down goes in opposite direction — EP President (@EP_President) 2014. szeptember 10.
Guy Verhofstadt, a liberális EP-frakció belga vezetője Strasbourgban egy meghallgatást is szervezett a demokrácia és a jogállam magyarországi helyzetével kapcsolatban, ezen is a civil szervezetek vegzálásáról volt szó. A meghallgatás végén Verhofstadt kijelentette: a magyar kormány immár nemcsak a nyilvánosságot uralja, hanem a magánszférába is benyomul, és eltiporja az alapvető jogokat.
A civilekkel kapcsolatos nemzetközi reakció egyik színfoltja volt a 25 horvátországi civil szervezetet tömörítő Crosol szövetség nyílt levele, amelyben Navracsics Tibor kulturális, oktatási és ifjúsági EU-biztossá való kinevezése, valamint a civileknél tartott házkutatások ellen tiltakoztak. A horvát civilek ráadásul annyira feháborodtak a magyarországi helyzeten, hogy tüntetést is szerveztek Navracsics ellen a zágrábi magyar nagykövetséghez a magyar civilek zaklatása elleni tiltakozásul.
Orbán "csak örökre a hatalomban akar maradni"
Az Egyesült Államok egyébként nem Obama keddi nyilatkozatával tette egyértelművé, hogy elítéli a civilek elleni fellépéseket: az Európai Együttműködési és Biztonsági Szervezet (EBESZ) Állandó Tanácsában már többször is felvetették, hogy tárgyalják meg Magyarország és a Norvég Civil Alap kérdését, mert úgy látják, hogy a kormány a bírálóit szeretné elhallgattatni a hatósági razziákkal, ez pedig összeegyeztethetetlen az EBESZ alapelveivel. "Úgy tűnik, hogy ezek a razziák a bíráló hangok elfojtására és a civil társadalom szabad mozgásterének korlátozására irányulnak. Az Egyesült Államok ismét emlékezteti Magyarországot az EBESZ keretében vállalt, az emberi jogokat és alapvető szabadságjogokat, a demokráciát és a jogállamiságot illető kötelezettségeire" – közölte az USA képviselője.
Orbán és Obama még 2012-ben © AFP / Jim Watson
Bill Clinton volt amerikai elnök nem közvetlenül a civilek zaklatására reagált ugyan, amikor múlt héten egy beszélgetős show-ban Orbán Viktorról beszélt, de keményen odamondott a magyar miniszterelnöknek. Clinton azt fejtegette, hogy milyen hatalmi berendezkedések lehetségesek, a tekintélyelvű kapitalizmusnál pedig Oroszország és Kína mellett megemlítette Orbánt is, mint akinek tetszik ez a fajta berendezkedés. Ugyanakkor szerinte ez is arról szól, ha valaki "örökre a hatalomban akar maradni és pénzt akar keresni".
És aki csendben maradt: "nem tehetünk állásfoglalást"
Bár Martin Schulz szocialista EP-elnök a fentebb is idézett Twitter-bejegyzésében elítélte el a magyar kormány fellépését, az Európai Bizottság mindeddig szótlan maradt a civilek elleni támadásokkal kapcsolatban, ami azzal is összefügg, hogy a régi bizottság már nem működik, az új pedig még nem állt fel.
Cezary Lewanowicz bizottsági szóvivő mindössze annyit közölt az ügyben, hogy az EB "ebben a konkrét ügyben nem tehet konkrét állásfoglalást", mert a kérdéses civil szervezeteket nem uniós, hanem norvég pénzekből finanszírozzák. Az viszont valószínűsíthető, hogy Navracsics oktatási, kulturális és állampolgári ügyekért felelős biztosjelöltként kemény kérdésekre számíthat az Európai Parlament bizottsági meghallgatásán.
|
Itthon: El a kezekkel a civilektől! – szövetségesed, Barack
|
Komoly nemzetközi tiltakozást indított el a Norvég Civil Támogatási Alapot kezelő szervezetek vegzálásával, működésük korlátozásával a magyar kormány. A donorországok, főként Norvégia után az Európai Parlament elnöke épp úgy megszólalt, mint Bill Clinton volt és Barack Obama jelenlegi amerikai elnök. Orbánt Putyinnal, Magyarországot a kormánynak köszönhetően Azerbajdzsánnal és Kazahsztánnal emlegeti egy lapon. Összeszedtük, ki mindenki szólalt meg az ügyben.
|
[] | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20140924_civilek_zaklatasa_nemzetkozi_reakcio
|
2014-09-24 13:16:00+02:00
| true | 0 | 0 |
Magyarországon nemrég elfogadásra került a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény, ami hatályon kívül helyezi a 2009-es jogszabályt, valamint egységesíti és törvényi szintre emeli az Adatvédelmi Biztos legfontosabb ajánlásait. Mind a jogalkotó, mind a piaci szereplők azt várják az új törvénytől, hogy a megfelelő jogi háttér alapján az érintettek bátrabban használják majd a whistleblowing rendszereket, elősegítve ezzel a vállalatirányítási szabályoknak való megfelelést, valamint a vállalatoknál előforduló kötelességszegések vagy jogellenes gyakorlatok leleplezését, erősítve ezzel a korrupció elleni harcot és az átláthatóságot. A jogszabálynak mindemellett megfelelő és gyakorlatias munkajogi- és adatvédelmi megfelelőségi előírásokat kell biztosítania a whistleblowing rendszereket működtető munkáltatók számára.
Domokos N. Márton írása arra az esetkörre fókuszál, hogy az új törvény alapján milyen feltételekkel üzemeltethetők whistleblowing rendszerek Magyarországon a magánszektorban, és milyen nehézségeket okozhat a jogszabály egy-egy kevésbé életszerű, illetve gyakorlatias előírása.
A Szerző ügyvéd, a CMS Cameron McKenna LLP budapesti irodájának munkatársa, számos alkalommal nyújtott tanácsot whistleblowing eljárási szabályzatok készítése, lokalizációja és gyakorlati alkalmazása során. Az írással kapcsolatos kérdéseket, észrevételeket a [email protected] vagy a [email protected] címre várja.
|
dr. Domokos N. Márton: „A fickó beszélne, de nem teheti.” - A whistleblowing jogi szabályozása a magánszektorban
|
Magyarországon nemrég elfogadásra került a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény, ami hatályon kívül helyezi a 2009-es jogszabályt, valamint egységesíti és törvényi szintre emeli az Adatvédelmi Biztos legfontosabb ajánlásait.
|
[
"ügyvéd",
"szaknévsor",
"jog",
"jogász",
"törvény",
"állás",
"joghallgató",
"állásajánlat",
"adatvédelem",
"alperes",
"aláirás",
"biró",
"birósag",
"cikkek",
"magyar jogi portál",
"felelősség",
"felperes",
"fogyasztóvédelem",
"fórum",
"határozat",
"internetjog",
"iratminta",
"ítélet",
"jogászoknak",
"jogi",
"joghatóság",
"jogi cikkek",
"jogi fórum",
"jogi hírek",
"jogi kérdések",
"jogi linkek",
"jogi portál",
"jogszabály",
"jogszabályok",
"jogtanácsos",
"kamara",
"kiberjog",
"kriptográfia",
"linkelés",
"magánjog",
"médiajog",
"netjog",
"norma",
"privacy",
"publikációk",
"rendelet",
"sajtóper",
"szabályozás",
"szaknévsor",
"szellemi tulajdon",
"szerződes",
"szerzői jog",
"számítogépes bűnözés",
"tartalomszabalyozás"
] | 1 |
http://jogiforum.hu/publikaciok/552
| null | true | 0 | 0 |
A 68 éves színész egy a fogatáson használt kellékfegyverrel lőtt és eltalált két embert. A 42 éves Halyna Hutchins operatőr halálos sebet kapott (helikopterrel kórházba vitték, de nem tudták megmenteni az életét), a 48 éves Joel Souza rendezőt pedig kórházban ápolják, állapotáról nem árultak el részleteket.
A hatóságok szerint a történtek vizsgálata még zajlik, a forgatási munkálatokat megszakították. Juan Rios, a seriff szóvivője szerint egyebek között azt vizsgálják, milyen lőszerrel volt megtöltve a kellékfegyver.
A helyi sajtó szerint Baldwint sírva fakadva látták a helyi seriff irodája előtt. A színész eddig nem reagált a megkeresésekre.
A baleset csütörtökön történt a Rust című westernfilm forgatásán az új-mexikói Bonanza Creek farmon. Baldwin játssza a főszerepet a fimben, amelynek egyben producere is. A rendezést Joel Souza vállalta.
1993-ban Bruce Lee fia, a szintén harcművész-filmsztár Brandon Lee forgatáson lelte halálát egy baleset miatt: vaktöltény helyett éles lövedékkel lőttek rá. A történtek a mai napig nem tisztázódtak.
1984-ben Jon-Erik Hexum szenvedett végzetes balesetet, amikor egy kellékpisztollyal lőtte agyon magát a Cover Up című sorozat forgatásán orosz-rulettet játszva.
Nyitókép: Korábbi forgatási jelenet a Rust című westernből (Twitter/Dark Side of The Moon)
|
Alec Baldwin egy forgatási kellékfegyverrel eltalált két embert, az egyik elhunyt
|
Halálos baleset történt Alec Baldwin amerikai színész filmjének új-mexikói forgatásán - közölte csütörtök este Santa Fe rendőrsége.
|
[
"alec baldwin",
"fegyver",
"forgatás",
"halálos baleset"
] | 0 |
https://infostart.hu/kultura/2021/10/22/alec-baldwin-egy-forgatasi-kellekfegyverrel-eltalalt-ket-embert-az-egyik-elhunyt
|
2021-10-22 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Egy éve szűkítette drasztikusan az Országgyűlés kétharmados kormánypárti többsége a kisadózók tételes adójára (kata) jogosultak körét, ami akkor országos felháborodást okozott. A félelem jogosnak bizonyult, a korábban még a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által is népszerűsített adónemet tavaly augusztus végéig még több mint 450 ezren alkalmazták, számuk azonban a szigorítás után a harmadára csappant.
Kapcsolódó cikk Megharmadolta a katásokat a szigorítás, íme a pontos szám Megkaptuk a NAV-tól a pontos számot.
A kormányzati propaganda állítása szerint a katások a kedvező adózási forma alkalmazásával "adócsalást követtek el", a fideszes Bánki Erik, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának elnöke tavaly júliusban úgy vélte, ez a költségvetés számára 250-300 milliárd forint kiesést eredményezett. Lapunk azonban az adóhatóság adatai alapján bebizonyította, szó sem volt tömeges adócsalásról, a katások körében végzett adónem-vizsgálatoknak csupán az elenyésző része zárult megállapítással. Az pedig nem a jogalkalmazó adóalanynak, hanem a törvényt megszavazó politikusnak a felelőssége, hogy a katás jogszerűen alkalmazta ezt a kedvező adózási formát.
Kapcsolódó cikk Megkérdeztük: a NAV adatai cáfolják, hogy a katások tömeges adócsalók lettek volna Bár a kormánypropaganda szerint évente 250-300 milliárdot "csaltak el" a katával, a NAV 9 év alatt összesen csak 9 milliárdot talált meg.
Egy év után tehát érdemes megnézni, hogyan is alakultak azok a költségvetési bevételek, melyeket a katások, illetve az onnan kiszoruló exkatások fizetnek. A Magyar Bankholding év eleji kutatása azt mutatta ki, a korábbi katások 88 százaléka adózási formát váltott, nagyjából kétharmaduk (egész pontosan 64 százalékuk) pedig az átalányadózó egyéni vállalkozói formára tért át.
Kapcsolódó cikk Átalányadós lett a katások többsége A vállalkozások több mint 88 százaléka a kata törvény módosítását követően más adózási formára váltott.
Ők kata helyett szociális hozzájárulási adót (szocho) és társadalombiztosítási járulékot (tb), valamint személyi jövedelemadót (szja) fizetnek. Így tehát lapunk összevetette ezeknek az adónemeknek az éves előirányzatait a 2022., illetve 2023. július 31-ig tartó teljesüléssel.
A korábban katázók többsége átalányadózó egyéni vállalkozói formára tért át.
Hozzá kell tennünk, a kormányzat (és vele együtt a parlament kormánypárti többsége) július végén úgy adta áldását az eredeti 2023-as költségvetésre, hogy néhány nappal előtte szavazta meg a kata szigorítását is. Ennek ellenére az idei büdzsében eredetileg csaknem ugyanakkora (226,8 milliárd forint) katabevételi előirányzat szerepelt, mint korábban (236,8 milliárd forint). Az ehhez tartozó bevételi előirányzatot csak a rendeleti (és most is hatályos) költségvetés csökkentette a harmadára, 81,2 milliárd forintra.
Lássuk a számokat!
Katából 2022-ben az év első hét hónapjában az éves előirányzat 52,8 százaléka folyt be, ez az arány szochóból 56,5 százalék, tb-ből 64,4 százalék, míg az szja-bevételek 46,5 százaléka teljesült. Az idei évben ez az arány kata esetében 51,9 százalék, a szochónál 56 százalék, a tb-nél 56,1 százalék, az szja esetében pedig 56,4 százalék. E négy adónemből összesen az éves előirányzat 55,9, illetve 56,1 százaléka folyt be a büdzsébe az adott év júliusának végéig, tehát kijelenthető,
a módosítás következtében az adózási morál nem változott.
Azt viszont rögzíthetjük, hogy a 2022-es költségvetést érdemben nem javította a katások körének szűkítése, illetve más adózási forma felé terelése. Nyilván szeptembertől drasztikusan csökkent a büdzsé katabevétele, a Magyar Államkincstár adatai szerint végül csupán az éves előirányzat 78,6 százaléka folyt be. A tervezetthez képest a tb-ből származó bevétel 12,5 százalékkal haladta meg a 2022-es tervet, ám az előirányzathoz képest szochóból 3,1, szja-ból pedig 2,8 százalékkal kevesebb folyt be. Utóbbi esetében meg kell jegyezni, az átalányadózó egyéni vállalkozókat az éves minimálbér felét (azaz 2022-ben 1,2 millió forintot) meg nem haladó jövedelemig szja-mentesség illeti meg. Így sok korábbi katás tavaly nem fizetett szja-t. Összességében e négy adónemből a tavalyi előirányzathoz képest csupán 2,1 százalékkal, 177,6 milliárd forinttal több folyt be az államkasszához, ám hogy ebből mennyi a katáról más adózási formára áttért vállalkozók többletbefizetése, nincs adat.
A kabinet az eredeti 2023-as költségvetést 5,2 százalékos inflációval, a bruttó bér- és keresettömeg 10,5, illetve a foglalkoztatás 0,3 százalékos növekedésével tervezte, és - mint már említettük - akkor még szó sem volt a kata kiüresítéséről. Ennek megfelelően szochóból 75,5 milliárd, tb-ből 695,9 milliárd, szja-ból pedig 867,2 milliárd forinttal több bevételt terveztek az idei évre.
A tavalyi év végére azonban világossá vált, hogy az idei évi költségvetést megalapozó számok gyakorlatilag légből kapott előrejelzések voltak. Varga Mihályék ekkor rendeletileg írták át a büdzsét.
Kapcsolódó cikk Elképzelhetetlen sebességgel omlott össze az ötödik Orbán-kormány első költségvetése Valamit nagyon elszámítottak a Pénzügyminisztériumban.
A rendeleti büdzsében (melyet a parlament csupán március végén emelt törvényerőre) a 2023-as inflációt immár 15, a bér- és keresettömeg emelkedését pedig 15,5 százalékosra saccolták Vargáék. Az új számítások alapján a katából származó bevételi előirányzatot 145,6 milliárddal csökkentették - mint említettük, ekkor már hatályban volt az adónemre jogosultak körének szűkítése -, ezzel együtt a szocho előirányzatát 217,8 milliárd, a tb bevételi előirányzatát pedig 349,7 milliárd forinttal emelték meg. És mivel a katából kiszoruló vállalkozók szja-befizetővé is váltak, ennek az adónemnek a bevételi tervét is megemelték 326,8 milliárd forinttal. Így összességében e négy adónemből az átírt költségvetésben összességében az eredetinél 748,7 milliárd forinttal többre számít a kabinet.
Ami azt jelenti, hogy a kormányzat valóban úgy számol, ahogy korábban Bánki Erik is: a kata helyett más adózási formába kényszerült vállalkozók adóterhelése magasabb, mint korábban. Vagyis - bármennyire is azt hajtogatják a kormánypárti politikusok, hogy a szótárukban nem szerepel ez a szó, mondjuk ki -
megszorítás áldozatai lettek,
ugyanis a költségvetésnek égető szüksége lett a pénzükre.
Ez persze továbbra sem jelenti azt, hogy az egykori katások egyben adócsalók is lennének.
|
Egy év távlatából: Orbán Viktoréknak csak a katások pénzére fájt a foguk
|
Egy év telt el azóta, hogy az Orbán-kormány villámsebességgel szűkítette a kisadózók tételes adójára jogosultak körét. Megnéztük, azóta hogyan alakultak azok a költségvetési bevételek, melyeket az intézkedés érintett.
|
[
""
] | 0 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/egy-ev-tavlatabol-orban-viktoreknak-csak-a-katasok-penzere-fajt-a-foguk.html
|
2023. 08. 31. 19:22:00
| true | 0 | 0 |
Frissítés 2: Az alapinformációt közlő NOL.hu által közölt javítást vagyok kénytelen idemásolni. Másokkal együtt jómagam is bedőltem a cikknek. Tehát szó nincs róla, hogy a magyarság ennyire tájékozatlanul ajánlaná föl adója egy százalékát: "Update: A cikk elkészítése során technikai hiba miatt nem a megfelelő évek adatait hasonlította össze munkatársunk. A cikkben közölt számok egy évvel korábbra vonatkoznak, azaz a felsorolt szervezetek tavalyi és tavalyelőtti felajánlásait tartalmazzák. A tévedésért olvasóink és az érintettek elnézését kérjük!"
Gondolhattuk: az Index cikksorozatát meg az ügyészség által hűtlen kezelés miatt indított vizsgálatát követően a Gyermekrák Alapítványnak annyi, nem lesz, aki támogatja a gyanús ügyeiről elhíresült szervezetet.
De ez itten Magyarország, úgyhogy pont fordítva: az alapítvány számára több mint kétezerrel többen ajánlották fel személyi jövedelemadójuk egy százalékát, így az több mint tizennyolcmillió forinttal több támogatást kapott az idei bevallási adatok szerint, mint tavaly - írja a Népszabadság.
Konkrétan: 64 ezer magánszemély vélte úgy, hogy adója egy százalékának a Gyermekrák Alapítványnál lesz a legjobb helye, így a szervezet összesen 221,8 millió forintot kapott. Vagyis sem a videó, amin a Budapesten az alapítvány mentőjével keresztülrobogó Balogh Istvánt láthattuk, sem az ügyészségi figyelmeztetés, sem több gyermekkórház alapítványellenes panaszáradata nem hatotta meg a népet. Avagy fordítva: épp ez hatotta meg.
Gyaníthatóan azonban a harmadik verzió lesz a rejtély megoldása: a média hiába hiszi önnön mindenhatóságát, jelentős tömegek nem fárasztják magukat napi szinten a közélet történéseinek fogyasztásával. Lásd még az előző, a lappiac adatainak alakulásáról szóló begyezést.
Frissítés: kedves olvasótól érkezett levél, miszerint ez még a tavalyi, vagyis az eggyel ezelőtti felajánlási körre vonatkozó lista, ezért technikai okok miatt vannak benne áthúzódások. Bár nem pontosan értem, hogy ez mit jelent, de úgy tűnik, hogy mégsem kell messzemenő következtetéseket levonni a listából.
|
A gyermekrákos Balogh lenyomta a teljes magyar médiát
|
Kevesen fogadtak volna arra, ami az alapítvánnyal történt.
|
[
"Gyermekrák Alapítvány",
"Balogh István"
] | 1 |
http://valasz.hu/uzlet/a-gyermekrakos-balogh-lenyomta-a-teljes-magyar-mediat-103502
| null | true | 0 | 0 |
Hét biztos távozót és öt új érkezőt számol eddig a Győri Audi ETO női kézilabdacsapata. Az újak közül az egyik legnagyobb név Tomori Zsuzsanna, akinek nagy álma a Bajnokok Ligája elhódítása.
Bár még javában zajlik az idei női kézilabda szezon, a sportágban megszokott módon már most kialakultak a jövő évi keretek. A Győri Audi ETO-nál nagy lesz a mozgás, hiszen legalább hét játékos távozik, míg öt új arc is fel fog tűnni a győri öltözőkben.
A magyar csapat egyik legnagyobb szerzeménye Tomori Zsuzsanna, aki az FTC-Rail Cargo Hungaria csapatából érkezik. A balátlövő a győriek hivatalos honlapjának elárulta, hogy miért is a BL-címvédőhöz írt alá.
“Azért választottam a Győrt mert BL-t szeretnék nyerni. Régi célom már ennek a kupának az elhódítása, és erre itt mindenképpen lehetőséget látok. Az ETO-ban végzett munkára van egy kis rálátásom, nagyon szimpatikus számomra, és úgy érzem, ebben a közegben, klasszis játékosok között még sokat tudok fejlődni. A feladat és az új lehetőség nagyon motivál, várom már a győri kezdést.“
A Győri Audi ETO csapatától Herr Orsolya, Szepesi Ivett, Vesna Milanovic Litre, Hornyák Ágnes, Macarena Aguilar, Jelena Grubisic és Katrine Lunde is távozik, míg Ana Sen szerződéshosszabbítása egyelőre bizonytalan. Az érkezők listája ennél rövidebb, hiszen Tomori Zsuzsanna mellett Kiss Éva, Tóth Gabriella, Nycke Groot és Yvette Broch személyében öt új szerzeménye lesz a győrieknek.
“Jelentős átalakulás megy végbe csapatunknál a nyár folyamán, ezt a helyzetet részben az idei szezon sérülései miatti, időközi igazolások okozták. Az új keret kialakításánál mindenképpen fő szempont volt, hogy a csapat olyan erőt képviseljen, amellyel továbbra is Európa élvonalában maradhat. Továbbá igyekeztünk a lehető legtöbb posztra hazai játékost beépíteni, valamint tovább folytatjuk a saját nevelésű, fiatal játékosaink beépítését a felnőtt csapatba" – mondta Kelecsényi Ernő, a Győri Audi ETO elnöke.
|
Tomori BL-t akar nyerni, ezért igazol Győrbe
|
Öt új játékossal erősített a Győri Audi ETO csapata.
|
[
"sport",
"kézilabda",
"női kézilabda bajnokok ligája",
"győri audi eto",
"tomori zsuzsanna",
"kelecsényi ernő"
] | 0 |
https://24.hu/sport/2015/03/23/tomori-bl-t-akar-nyerni-ezert-igazol-gyorbe
|
2015-03-23 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Az emberek négyötöde hallott az Elios-botrányáról, és a túlnyomó többség nem hiszi, hogy az OLAF jelentése brüsszeli kampányhúzás lenne.
Ahol Tiborcz Istvánnak és Mészáros Lőrincnek nincs szégyellnivalója, ott a haza ellenzékben van
A megkérdezettek túlnyomó többsége hallott az Elios-botrányról, és Orbán Viktor vejéhez köti azt – derül ki az IDEA Intézet, a 24.hu megbízásából készített, felméréséből.
A 24.hu február elején szerezte meg az OLAF jelentését, amelyben az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala 35 olyan közvilágítási tendert vizsgált, amelyekben az Elios Zrt. nyert, ezeknél visszaélések nyomaira bukkantak. Ezek közül 17 esetben szervezetten csalhatott a miniszterelnök vejének cége, és az OLAF arra kérte a magyar hatóságokat, vizsgálják meg, nem áll-e fenn a bűnszervezetben elkövetett csalás vádpontja. A kár összesen 13 milliárd forint, amelyeket a legátlátszóbb módon elcsalt tenderekkel szereztek meg.
Az IDEA arról kérdezte a felmérés válaszadóit, hallottak-e az Elios Zrt. közbeszerzési botrányáról. A válaszadók 81 százaléka hallott róla, 19 százaléka nem. 79 százalék viszont azt is tudta, hogy Tiborcz István érintett a botrányban, de 21 százalék nem hallott erről.
A magyarázatra is rákérdeztek. A kormánykommunikáció hárompontos utasítást adott minden fideszesnek arról, mit kell mondaniuk, ha az Elios-ügyről kérdezik őket. Ennek az útmutanak az egyik pontja úgy szólt: nem véletlen, hogy pont most jött ki a jelentés, amely Brüsszel kampányjelentése.
Ezzel a válaszadók 58 százaléka egyáltalán nem értett egyet, hét pedig inkább nem értett egyet. Kilenc százalék inkább, nyolc százalék pedig teljesen egyetértett vele. 18 százalék nem tudott dönteni.
Az IDEA rákérdezett arra is, hogy mit kellene tenni az Orbán-kormányok alatt meggazdagodó vállalkozók vagyonával az ellenzék győzelme után. 55 százalék szerint törvényes úton kell visszavenni, 20 százalék szerint államosítani kell, hat százalék különadóval venné vissza, öt százalék pedig jóvátételi adót vetne ki rá.
Módszertan Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2018. február 26–28. között vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus tekintetében. Az 1000 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében, legfeljebb +/- 3,1 százalékpont.
|
Elios-ügy: a magyarok nagy része tudja, hogy Orbán veje is érintett
|
Az emberek négyötöde hallott az Elios-botrányáról, és a túlnyomó többség nem hiszi, hogy az OLAF jelentése brüsszeli kampányhúzás lenne.
|
[
"elios",
"felmérés",
"idea",
"kampányjelentés",
"közbeszerzés",
"lázár jános",
"orbán viktor",
"tiborcz istván"
] | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/03/14/elios-ugy-a-magyarok-nagy-resze-tudja-hogy-orban-veje-is-erintett
|
2018-03-14 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Nagyon úgy néz ki, hogy van valami, ami képes megtörni a kormánymédia, a Fidesz, a kormánypárti politikusok és Gulyás Gergely kommunikációját, miszerint Karácsony Gergely tervszerűen üldözi az autósokat, akik ellen bosszúhadjáratot vezet és háborút indított ellenük. A főpolgármester pedig azt akarja, hogy az emberek az autók helyett inkább használják a tömegközlekedést, biciklizzenek vagy rollerezzenek, esetleg sétáljanak, ahelyett, hogy a dugóban üljenek.
Ez a kampánytörő valami pedig nem más, mint a stadionépítés. Már a Puskás Arénát sem úgy húzták fel, hogy mind a 65 ezer néző autóval mehessen oda, sőt, 500 parkolóhely van csupán a stadionnál, a tervező szerint használni kell a tömegközlekedést.
És az atlétikai világbajnokság kezdete óta a szervezők sem győzik hangsúlyozni, hogy ne induljanak el autóval a nézők, mert a környéken parkolóhelyet találni gyakorlatilag lehetetlen, viszont vannak jó alternatívák.
Németh Balázs, a szervezéssel megbízott cég vezérigazgatója a kevés parkolóhelyről azt mondta, hogy "szándékosan nem aszfaltoztuk le a Duna-partot, mert a világbajnokság egy új szabadidőparkot ad Budapestnek, nem pedig egy hatalmas, lebetonozott placcot.
|
Miért indítottak háborút az autósok ellen az atlétikai világbajnokság szervezői?
|
Nagyon úgy néz ki, hogy van valami, ami képes megtörni a kormánymédia, a Fidesz, a kormánypárti politikusok és Gulyás Gergely kommunikációját, miszerint Karácsony Gergely tervszerűen üldözi az autósokat, akik ellen bosszúhadjáratot vezet és háborút indított ellenük.
|
[
""
] | 0 |
https://444.hu/2023/08/24/miert-inditottak-haborut-az-autosok-ellen-az-atletikai-vilagbajnoksag-szervezoi
|
2023. 08. 24. 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Orbán Viktor: Magyarországnak saját hadiipar kell
|
A kormányfő szerint Magyarország (egyelőre még) a magyar embereknek ad elsősorban munkát. Az infláció letörése mellett béremelésre van szükség.
|
[
""
] | 0 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/orban-viktor-a-gazdasagbol-hianyzik-az-elvegzetlen-munka-70-80-ezer-betoltetlen-allas-van-261132
|
2023. 08. 18. 08:28:00
| true | 0 | 0 |
|
Nyomtatás Küldés e-mailben Tálos Lőrinc 2010. október 06. 06:31
Frissítve: 2010. október 06., szerda, 09:12
Korrupciógyanú lengi körül a Bábolna Zrt. volt földjeinek privatizációját. Felmerült, hogy az államot jelentős kár érte, továbbá, hogy a vevők jó kapcsolatokat ápolnak befolyással bíró politikai körökkel. Horváth Klára, a város polgármestere augusztus közepén pályázatot írt ki a volt állami gazdaság földjei felett rendelkező Bábolna Gyógyfürdő Kft. értékesítésére, amire egyedül egy frissen alakult győri cég jelentkezett. A városban viszont spanyol befektetőkről beszélnek.
Könnyen lehet, hogy a földspekuláció lesz a 2010-es évtized olajszőkítési botránya. A földpiac 2011-re várható liberalizációja várhatóan a termőföldek árának drasztikus - akár 100 százalékos - emelkedését is hozhatja. Ez a megjósolható helyzet kedvez a spekulációnak, a politikai kapcsolatokkal rendelkező tőkeerős csoportok földfelhalmozásának, akár az elővásárlási joggal bíró helyi termelők kárára. A jelenleg nyomott és várhatóan emelkedő földár azonban nem csak a latifundiumok kialakulásának és a jó helyen, jó időben lévő - és legfőképp jó embereket ismerő - agrárbefektetőknek kedvez, hanem az állami vagyon megcsapolóinak is.
Spanyolországban a 2000-es évek végére az ingatlanfejlesztés szóösszetétel a korrupció szinonimájává vált a legnagyobb spanyol ingatlanbefektető cégeket és spanyol politikai élet legfelsőbb köreit is elérő megvesztegetési botrányok miatt. A spanyol példa után elnevezett, korrupcióra épülő üzleti modell lényege, hogy a beruházó az olcsón vásárolt külterületi földeket, szántókat, legelőket fejlesztésekre hivatkozva - és politikai kapcsolatai útján - átminősítteti a helyi önkormányzattal, a beígért fejlesztésre állami és EU-s forrásokat vesz igénybe majd az ezúton jelentősen megnövelt értékű területet értékesíti a beruházások elkészülte előtt. Vagy még azt sem. Spanyolországban félbehagyott kísértetvárosok állnak a néhai narancsligetek helyén és szolgálnak jelenleg is hitelfedezetül új tulajdonosaik számára. Az Európai Unió jelentése szerint az átminősítések és indokolatlan fejlesztések miatt a természeti környezetet is jelentős kár érte.
Korrupció három lépcsőben
Ebben a háromlépcsős modellben (vásárlás jutányos áron, átminősítés korrupt eszközökkel, fejlesztés állami pénzen) több ponton érheti kár az államot. Az állam elesik attól a különbözettől, ami a földterület átminősítés előtti és utáni értéke között mutatkozik. Az üzleti vállalkozások állami támogatása esetében elvárható, hogy a beruházás pozitív hatással legyen a költségvetésre, munkahelyeket teremtsen, növelje az adóbevételeket. A politikai kapcsolatok útján szerzett támogatások esetében nem biztos, hogy a támogatás megtérül és nem csak a beruházót gazdagítja. További korrupciós kockázat, hogy a beruházás lényegesen többe kerülhet, mint azt a piac indokolná. A beruházók által ígért fejlesztések általában munkahelyeket, növekvő idegenforgalmat ígérnek, ám a projektek egy része végül nem valósul meg, vagy igazából lakóparkokat rejt, mint a Pátyra tervezett golffalu esetében.
Az önkormányzatok és a politikai körök szívélyes együttműködésének természetesen ára van. A Magyarországon is jelenlévő spanyol Sedesa a spanyol Korrupcióellenes Ügyészség vizsgálata szerint illegálisan finanszírozta a valenciai Néppártot. Bár a know-how spanyol, természetesen nem kizárólag a spanyol állampolgárok vagy spanyolországi bejegyzésű cégek sajátja, mindenhol megjelenik, ahol az alacsony termőföldárak és a hatóságok korrupciós fertőzöttsége, a tisztázatlan pártfinanszírozási viszonyok együtt járnak.
A Sedesa - Mexikó és Románia után - megjelent Magyarországon is. Két másik spanyol ingatlanfejlesztő céggel, a Fadesával és az Astroc-kal együtt húzták volna fel a kormányzati negyedet és Manhattant álmodtak Csepel északi részére. Emlékezetes, a szocialista politikusok (Suchman Tamás, Ujhelyi István) által is támogatott, a Sedesához köthető sávolyi Balatonring fejlesztési pénzekből és kölcsönből összesen 35 milliárd állami forrást igényelt volna, ám a projekt körül egyre sokasodtak a kérdőjelek. Aggasztó hírek érkeztek a Sedesa korrupciós ügyeiről és az anyaországi ingatlanpiaci válság nyomán bedőlő, forráshiánnyal küzdő cégekről.
Bábolna körül gyűrűzik a botrány
Fotó: Marton Szilvia
Bodoky Tamás oknyomozó sorozata a magyar partner, a Grupo Milton cégcsoport elnökéről, a spanyol-magyar kettős állampolgár Kovács Bence Jánosról derítette ki, hogy 1995-ben csalásért és okirat-hamisításért másfél év börtönbüntetésre ítélték Magyarországon, miközben a hivatalos életrajza szerint az 1970-ben született üzletember 18 éves korától Spanyolországban élt. Továbbá, hogy a magyar közvélemény előtt tőkeerősnek lefestett cégcsoportból a spanyol cégnyilvántartásban pusztán az a Milton 2006 Socidead Limitada (s.l.) nevű valenciai bejegyzésű cég látszik, amelyet 2006-ban alapított Kovács Bence János és Mészáros Alexandra, úgy, hogy kettejükön kívül a cégnek mindössze egyetlen alkalmazottja van. Az állam egy olyan, titkos KPMG tanulmány alapján támogatta volna a sávolyi motorversenypályát, amelynek a nyilvánosságáért Bodoky Tamás a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével pert indított és megnyerte azt. A megépüléshez szükséges MFB hitel folyósításának végül az tette be végleg a kaput, hogy napvilágot látott: a Pénzügyminisztérium szakértői a projektet kockázatosnak, gazdaságtalannak és jogszerűtlennek minősítették.
Olcsón venni, drágán eladni
Horváth Klára, Bábolna szocialista, de az önkormányzati választásokon már függetlenként újrázó polgármestere, 2007 márciusában közérdekre, ipari park létesítésére hivatkozva kezdeményezte a Nemzeti Földalapkelező Szervezetnél (NFA), hogy pályáztasson meg egy Bábolna határában lévő, 240 hektáros állami tulajdonú termőföldterületet, mert azt meg szeretné venni az önkormányzat.
A pályázaton mégsem az önkormányzat nyert, hanem két magánszemély, Bujáki Gábor és Farkas Sándor, akik 227 milliót ígértek az önkormányzat pályázatában szereplő 201 millió helyett. Bujáki és Farkas a szerződéskötés után pár nappal, banki hitel nélkül kifizette az illetékkel együtt összesen 250 millió forintot, annak ellenére, hogy forrásunk szerint nyilvánvaló bolt, hogy se Bujáki, se Farkas nem lehetett birtokában az összegnek. Egyszerű gazdálkodók, akik "mindketten a cipőjük mellett járnak". A terület új tulajdonosai egy hónappal később kezdeményezték az önkormányzatnál, hogy nyilvánítsák belterületté a megvásárolt 240 hektárt, erre egy hétre a Vivax Construction No1 Generálkivitelező Kft. és egy bank vételi és jelzálogjogot jegyeztetett be a tulajdoni lapra.
Minden jel arra mutat, hogy az ő szerepük az ügyletben a külföldiek termőföldvásárlását akadályozó jogszabályok megkerülése volt, azaz a vételárat a külföldi befektető állta, így jutva hozzá az átminősítés előtti - lényegesen alacsonyabb - áron a területhez. Az ügy pikantériája, hogy a Vivax a bábolnai polgármesteri hivatal címére volt bejegyezve, illetve hogy Horváth Klára a szerződés aláírására elkísérte Farkast és Bujákit. Budai Gyula, a bábolnai földeladásokat is vizsgáló miniszterelnöki megbízott még márciusban olyan dokumentumokat adott át az ügyészségnek, amelyek szerinte bizonyítják a feltételezést, hogy Horváth Klára állami tulajdonú termőföldet játszott át külföldi befektetőknek. Informátoraink nevük elhallgatását kérve, és forrásként a polgármestert nevezve meg, spanyol, illetve német befektetőkről beszéltek, továbbá Horváth Klára korábban egy interjúban beszélt arról, hogy egy spanyol befektető kereste meg az önkormányzatot, akinek 240 hektárra van szüksége logisztikai központ építésére.
A Vivax Kft. ügyvezetője és egyik tulajdonosa az építőipari és magánnyomozó cégekben érdekelt Jagarics Ferenc, aki a Tisztelet Társasága alelnökeként a Magyar Demokrata Fórum listájának 13. helyén szerepelt a 2006-os országos választásokon és 2010-ben is az MDF színeiben indult, mint a párt megyei elnöke. 2008 július 10-én Jagaricsot Haidegger Ákos váltotta a cégjegyzésre jogosultak és a lichtensteini székhelyű Archon Aktiengessellschaft a tulajdonosok között. A cég október elsejével BIL Park (Bábolnai Ipari és Logisztikai Park) Kft.-re változtatta a nevét. A BIL Park a Britton Holding székhelyére van bejegyezve, Haidegger Ákos pedig korábban a Hochtief Construction AG vezérigazgatója volt a német építőipari óriás magyarországi megjelenésekor.
A BIL park a közelmúltig - a folyamatban lévő belterületbe vonásra hivatkozva - 8 milliárdért árulta az említett 240 hektárt. Horváth Klára 2010 februárjában úgy nyilatkozott, hogy a terület azóta is mezőgazdasági besorolású és magánszemélyek birtokában van, bár valóban készült egy olyan szabályozási terv, amely alapján ipari területté minősíthetik, ha lesz befektető.
Ehhez képest a legújabb hírek arról szólnak, hogy a Bujáki és Farkas birtokában lévő 240 hektárból 200-at meghirdettek eladásra, mivel arra 244 milliós vételi ajánlatot kaptak, a maradék 40 hektáron pedig naperőművet létesítene a BIL Park. Az önkormányzaton kifüggesztett hirdetményből az is kiderül, hogy a szántóként értékesíteni kívánt földre közel 5 milliárd forint jelzálog van bejegyezve, amelyből 3 milliárd forint a BIL Park Kft.-t illeti. Az is érdekes, hogy a BIL Park a jelek szerint nem kíván élni az elővételi jogával. Amennyiben a földterületet továbbadják, az állam azt már - mint jóhiszemű vásárlótól - nem perelheti vissza. Az eladási szándék kihirdetése ugyanazon a rendkívüli közgyűlésen hangzott el, amelyen pályázatot írtak ki egy, a város határában lévő 90 hektáros területre, amely részben a város közvetlen, részben a város tulajdonában lévő Bábolna Gyógyfürdő (BGy) Kft. vagyonát képezi.
Felperzselt föld
A másfél hónappal az önkormányzati választások előtt összehívott rendkívüli közgyűlésen a pályázatot szokatlanul rövid, mindössze kéthetes határidővel hirdették ki, ezért felmerül a gyanú, hogy a háttérben már megegyeztek a befektetővel. A tenderre egyedül a győri Éden-Invest pályázott. "A társaságnak május elejéig már kizárólagos joga volt befektetőt keresni a területre, és a két héttel ezelőtti pályázati kiírás után csak ők vásárolták meg a pályázati dokumentációt" - fogalmazott az MTI-nek Horváth Klára. Az Éden-Invest három magánszemély tulajdonában áll és - a polgármester májusi időpontra utaló nyilatkozatának fényében érdekes módon - ez év június 10-én alakult.
A 90 hektárból a BGy Kft. tulajdonában lévő területen termálkút található, a polgármester eddig minden választáson egy - a most pályázatra kiírt területen létesítendő - élményfürdő tervével és ezúton a turizmus fellendítésével kampányolt. A termálkutat és földterületet még a Bábolna Zrt. felszámolása előtt apportálták a BGy Kft-be. A pályázati kiírás értelmében az önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy az egyben értékesített terület egy részét átminősíti belterületté.
Horváth Klára még áprilisban a "Bábolna édenpark megvalósíthatósági tanulmány" című tervezetre hivatkozva azzal a kéréssel fordult a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-hez, hogy térítésmentesen adja át a városnak a BGy Kft-vel együtt most augusztusban meghirdetett területet. Az MNV visszautasította Horváth Klára kérését, azzal érvelve, hogy az önkormányzatokkal kötött, településfejlesztési cél megvalósítását szolgáló vagyonkezelési szerződések esetében általános problémaként vetődött fel, hogy a földterületek vagyonkezelési jogának megszerzése után a hivatkozott fejlesztések elmaradnak.
Iparszerű Korrupciós Rendszer?
Bár az MNV diplomatikusan általános problémáról beszélt a Horváth Klára kérését megtagadó válaszában, nem zárható ki, hogy inkább konkrét, a bábolnai önkormányzathoz köthető kifogásokkal élt az ügylettel kapcsolatban.
Az MNV tudniillik korábban már érvénytelenített egy, a bábolnai önkormányzattal kötött földhasználati szerződést, miután az önkormányzat az MNV birtokában lévő 90 hektáros területet bérbe adta a legalacsonyabb árajánlatot tevő, bábolnai érdekeltségű IKR Zrt.-nek, miközben - Budai Gyula szerint - az IKR vezérigazgatója, Szaxon J. Attila 20 millió forintos magánkölcsönt nyújtott Horváth Klárának.
Budai a kölcsönügylet szerződését átadta az ügyészségnek, az érintettek szerint viszont a papír hamis. Horváth Klára később úgy magyarázta az ügyletet, hogy olyan belterülettel határos területről van szó, ahová új utcákat tervez az önkormányzat és az ehhez szükséges munkálatok megkezdéséig kívánták bérbe adni művelésre, továbbá, hogy a nyertes IKR olyan helyi cég, amelyik éves szinten több millió forinttal támogatja az önkormányzatot. Az ügyben hűtlen kezelés bűntette gyanúja miatt nyomoz a Központi Nyomozó Főügyészség Horváth Klára ellen.
Bár Szaxon Attila a 90 hektáros területről az ügy kipattanása után úgy nyilatkozott, hogy az adott területre nincs is szüksége, tulajdonképpen csak szívességet tett a városnak azzal, hogy elvállalta, nem hagyja parlagon, a Bábolna Zrt. leányvállalatainak, eszköz- és ingatlanállományának privatizációjakor több, Bábolnához közeli földre bejelentkezett vevőként. A sajtóban úgy nyilatkozott, hogy a Bábolna Zrt. földjei az IKR vetőmag-termelési ágazata szempontjából kiemelt fontosságúak.
Szaxon Attila többször erősen kritizálta a sajtóban a magyar földtörvényt. A Haszon magazinnak adott 2008-as interjújában a földspekulációt firtató kérdésre emígy válaszolt: "És? Aki megveszi a földet, biztos, hogy nem fogja parlagon hagyni. Egyébként a csereszerződések, amelyekkel kijátsszák a földtörvényt, szerintem éppen a társadalom egészséges önvédelmi reflexét mutatják. Ez pontosan olyan, mint amikor valaki szlovák rendszámú autóval jár a magyar utakon, mert azt olcsóbb üzembe helyezni Pozsonyban, mint Budapesten."
Forrásaink úgy értesítettek minket, hogy a Gráf Józseffel amúgy köztudomásúlag közeli barátságot ápoló Szaxon Attila sikertelen földhöz jutási kísérlete után azt hangoztatta, hogy a szocialisták mindenkinek, még Leisztinger Tamásnak is juttattak a Bábolna-csoport földjeiből, csak neki nem, pedig az IKR bábolnai, Leisztinger pedig nem. A Bábolna Gyógyfürdő tulajdonában és annak környékén található - most augusztusban meghirdetett - földterületekről pedig úgy nyilatkozott, hogy azt szerinte "a Klári már eladta a spanyoloknak".
Szaxon Attila saját bevallása szerint külföldön dolgozott a '80-as években, fizetéséből vásárolta fel az IKR-t, amelynek tulajdonlása a száz leggazdagabb magyar közé emelte. Az Iparszerű Kukoricatermelési Rendszerről elnevezett céget még Burgert Róbert alapította a Bábolnai Állami Gazdaság fénykorában. Szaxon 1996 óta vezeti a céget, amelyik a 2009-es katasztrofális év után idén csőd közeli helyzetbe került. Július 28-án a Raiffeisen Bank visszavonta felszámolási kérelmét az illetékes megyei bíróságnál és az IKR tulajdonosai aláírták a részvényóvadéki szerződést. Az IKR szerint finanszírozási helyzetük stabilizálódott.
Szaxon Attilának két fia, ifjabb Szaxon Attila és Szaxon Róbert is vezető beosztásban dolgozik a cégnél (Szaxon Attila ezért időnként Szaxon J. Attilaként használja a nevét). Lánya - Szaxon Ágota - viszont a sávolyi és pátyi beruházásokban érdekelt Milton 2006 Sociedad Limitada és az annak a tulajdonában lévő ciprusi Evern Investments Limited kézbesítési megbízottja. A Milton 2006 s.l. és az Evern Investment Limitada tulajdonában lévő Evern Invest Hungary ügyvezetője 2009. december 10-től Vicente Cotino, a Sedesa elnöke.
A cikk a Soma Alapítvány támogatásával készült. Köszönjük a TASZ jogi közreműködését.
|
"Klári már eladta a spanyoloknak" - tovább gyűrűzik a földspekulációs botrány
|
Korrupciógyanú lengi körül a Bábolna Zrt. volt földjeinek privatizációját. Felmerült, hogy az államot jelentős kár érte, továbbá, hogy a vevők jó kapcsolatokat ápolnak befolyással bíró politikai körökkel. Horváth Klára, a város polgármestere augusztus közepén pályázatot írt ki a volt állami gazdaság földjei felett rendelkező Bábolna Gyógyfürdő Kft. értékesítésére, amire egyedül egy frissen alakult győri cég jelentkezett. A városban viszont spanyol befektetőkről beszélnek.
|
[
"babolna",
"korrupcio"
] | 1 |
http://hirszerzo.hu/belfold/20100928_babolna_korrupcio
| null | true | 0 | 0 |
vélemény Az fn.hu megkereste Szabó Ferencet, a Bács-Kiskun megyei főügyészhelyettest, aki az ítélet részletes indoklásának elhangzása előtt nem akarta kommentálni a bíróság döntését. (A több óráig elhúzódó indoklás jelenleg is tart.) Szabó tavaly decemberben adott interjút lapunknak, akkor ezt mondta: "Az ügy fontosabb szereplőit bűnszervezetben való elkövetéssel vádoljuk. Ezzel eleve duplájára emelkedik az egyébként irányadó büntetés. Zuschlagnál ez húsz évet jelentene. Természetesen az ügyészség sem gondolja, hogy az ítélet akárcsak megközelítené ezt, de úgy gondolom, hogy a 20 év felét nagyjából közelítenie kell a kiszabott büntetéseknek."
Az indoklás
"A Zuschlag-csoport egy fehérgalléros bűnszervezet"
Lados memóriája
Kampányfinanszírozás
Középmérték
Zuschlag Jánost nyolc év hat hónap börtönbüntetésre ítélte a Bács-Kiskun Megyei Bíróság szerdán Kecskeméten. A bíróság nem minősítette bűnszervezetben elkövetett bűncselekménynek a vádlottak tevékenységét, az indoklásban azonban már arról beszélt Fodor Endre tanácsvezető bíró, hogy az elkövetett cselekmény bűnszervezetben elkövetettnek minősül, mert annak minden kritériuma megvalósult.A bíróság Lados Istvánt (másodrendű vádlott) 2 év, Katus Ferencet (harmadrendű) 5 év 6 hónap, Őri Andrást (negyedrendű) - aki nem jelent meg az ítélethirdetésen - 4 év, Krausz Csabát (ötödrendű) 3 év, Marsovszky Balázst (hatodrendű) 2 év 4 hónap, Kullai Tamást (hetedrendű) 3 év 4 hónap, Prácser László kilencedrendű vádlottat pedig 1 év 4 hónap börtönre ítélte. Velük szemben vagyonelkobzást is elrendelt a bíróság.A többi vádlott közül hárman felfüggesztett börtönt, négyen pénzbüntetést kaptak, míg a tizenhatodrendű vádlottat felmentette a bíróság.Német Zsolt ügyész a másodrendű és a tizenhatodrendű vádlottat illetően tudomásul vette az ítéletet, míg a többi vádlott esetében fellebbezést jelentett be. A börtönbüntetésre ítélt vádlottak esetében fegyházbüntetés kiszabásáért fellebbez. Indítványozta Zuschlag János és Katus Ferenc előzetes letartóztatásának, valamint Lados István házi őrizetének a meghosszabbítását, továbbá az ötödrendű, a hatodrendű és a hetedrendű vádlott - Krausz Csaba, Marsovszky Balázs és Kullai Tamás - előzetes letartóztatásának az elrendelését.A bíróság ítéletének indoklásában kimondta: a vádban szereplő kilenc szervezet pályázatokon elnyert pénzeit nagyobbrészt a baloldali ifjúsági szervezet működtetésére fordították. A bíróság bizonyítottnak látta, hogy a vádban szereplő egyesületek nem működtek, kizárólag azért hozták létre azokat, hogy pályázatok révén pénzhez jussanak.Fodor Endre tanácsvezető bíró szerint az egyik tisztázandó kérdés az volt, hogy Zuschlag János milyen érdekérvényesítést alkalmazott a minisztériumban. Hangsúlyozta: a tanúk kihallgatásakor - Gyurcsány Ferenc és Mesterházy Attila esetében - azt kellett feltételezni, hogy ezek a személyek relevánsak. Az már másodlagos kérdés, hogy ezek a kihallgatások szolgáltak-e releváns információkkal a váddal kapcsolatban - tette hozzá.A bíróság kiemelte: az írásos dokumentumok adták a bizonyítás alapját, mely alapján megállapítható, hogy ezek fantomegyesületek voltak. A szervezeteket - melyek közül némelyek megalapításukkor még működtek - 1999-től kezdve átalakították, fantomizálták. Ezután minden, azokkal kapcsolatos irat hamisított volt.A Zuschlag-csoport által elkövetett cselekmény bűnszervezetben elkövetettnek minősül, mert annak minden kritériuma megvalósult - mondta ki az ítélet jogi indokolásában a tanácsvezető bíró. Fodor Endre a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon folyó per szerdai ítélethirdetésén azt is kijelentette, hogy "a Zuschlag-csoport egy fehérgalléros bűnszervezet".Három vagy több személy által, öt évet meghaladó büntetési tétellel büntethető szándékos bűncselekmény elkövetése megvalósult, ezért a Btk. szerint bűnszervezetben elkövetettnek minősül a Zuschlag János és hét társa által elkövetett cselekmény - indokolta ítéletét a bíróság.Fodor Endre kiemelte: a rendelkező részben nem mondta ki a bíróság azt, hogy bűnszervezetben követték el a bűncselekményt, mert ezt felsőbb iránymutatásra a jogi indokolásban kell kimondani.Mint elhangzott, a másodrendű vádlott, Lados István vallomásával kapcsolatban a bíróság meggyőződött arról, hogy a vádlottnak kitűnő a memóriája, de több esetben tévedett, ez nem jelent ellentmondást, mert kilenc évre visszamenőleg, nagy mennyiségű információt közölt. A bíróság szerint Lados vallomása feltáró volt, a tényállás alapját képezte. Általa az ügy összefüggései feltárhatók voltak, az a nyomozásnak új lendületet adott, a felbomlófélben lévő Zuschlag-csoport védekezését megnehezítette - mondta a bíró.A bíróság szerint Zuschlag János vallomásában csak azt erősítette meg, amiről úgy gondolta, hogy azt már nem érdemes tagadni. A legkényesebb témakörökben - a bíró közlése szerint például a rendőrségi kapcsolatok feltárása, valamint a lehallgatásokkal kapcsolatos információk esetében - megtagadta a vallomást.A bíróság bizonyítottnak ítélte azt, hogy Zuschlag Jánost értesítették arról: a telefonbeszélgetéseit lehallgatták. A per szempontjából nem érdekes, ki értesítette - mondta a bíró, hozzátéve: ennek kiderítése egy másik per tárgya lehet. Arra azonban rámutatott a lehallgatásokról nyilvánosságra hozott telefonbeszélgetés, hogy Zuschlag olyan kapcsolatrendszerrel rendelkezett, amelynek révén államtitoknak minősülő adatokhoz is hozzájutott - fűzte hozzá.Az ítélet szerint Zuschlag János pénzfelhasználásról tett vallomása is bizonyította: a BIT, a pártalapszervezet és a választási kampány finanszírozására fordították a pályázati pénzeket legnagyobb részét.A bíróság szerint a pályázatok "felháborítóan" rosszak voltak, némelyiknek a címe is értelmezhetetlen. Példaként "A nők, mint veszélyeztetett korcsoport" címen beadott pályázatot nevezte meg a bíró. Mint mondta, azért lehetett ezt megtenni, mert Zuschlag János kapcsolatrendszere ezt lehetővé tette.Fodor Endre tanácsvezető bíró bejelentette: az ítélet indoklása a déli szünet után folytatódik.A tárgyalási nap elején szünetet rendelt el a bíróság, mert a negyedrendű vádlottra várt, ám Őri András nem jelent meg. A bíró bejelentette: Őri András távolmaradása nem akadálya az ítélet kihirdetésének.A vádhatóság bűnszervezet tagjaként, különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás bűntett és más bűncselekmények elkövetése miatt nyújtott be vádiratot Zuschlag János egykori szocialista politikus és társai ellen. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szerint a vádlottak civilszervezetek révén 75 millió forint állami támogatás jogosulatlanul megszerzésében működtek közre.A bizonyítási eljárásban a bíróság csaknem kétszáz tanút hallgatott meg. A tanúk egy része írásban tehetett vallomást.Az ügyész a vádbeszédében fegyházbüntetést kért Zuschlag Jánosra, s azt indítványozta, hogy annak hosszát a büntetési tétel - 5-20 év - középmértékéhez közel határozza meg a bíróság. Lados István másodrendű vádlottal szemben - aki feltáró vallomásával segítette az ügy felderítését - a törvényi minimumban megállapított börtönbüntetés kiszabását kérte.További hat vádlottra letöltendő fegyházbüntetést, három vádlottra felfüggesztett börtönbüntetést javasolt, míg öt vádlottal szemben pénzbüntetés kiszabását indítványozta.Zuschlag János, aki egykor az MSZP országgyűlési képviselője, a párt megyei szervezetének ügyvezető elnöke volt, 2007. szeptember 21-e óta előzetes letartóztatásban van.
|
Nyolc és fél évre ítélték Zuschlagot
|
Nyolc év hat hónapot kapott első fokon Zuschlag János. A bíróság szerint _a Zuschlag-csoport egy fehérgalléros bűnszervezet_. A fellebbezések miatt a per másodfokon a Szegedi Ítélőtáblán folytatódik. Baleset-bűnügy, Belföld
|
[
"Nyolc",
"fél",
"évre",
"ítélték",
"Zuschlagot",
"Baleset-bűnügy",
"Belföld"
] | 1 |
http://fn.hu/baleset_bunugy/20100331/8_fel_ev_zuschlagnak
| null | true | 0 | 0 |
Mészáros új szerzeményére a korrupció árnyéka vetült, de a felcsúti milliárdost ez nem zavarja, érdekeltségei révén még növelte is a részesedését a 4iG Nyrt.-ben. A szálak a Microsoft-botránytól egészen Tiborcz István köréig vezetnek.
Közpénzes megbízásokban dúskáló társaságot szerzett Mészáros Lőrinc. Mióta az ő érdekeltsége lett a 4iG Nyrt., még nagyobb lett a pörgés: rögvest beesett például egy 1,6 milliárdos megrendelés.
A 4iG Nyrt.-t már 2015-ben Mészáros Lőrinc közelében emlegették, de közvetlen bizonyíték nem volt a kapcsolatra.
A Microsoft sajtóinformációk szerint korrupciógyanús állami megrendelések miatt szakította meg az üzleti kapcsolatot a 4iG leányával. Ennek ellenére Mészáros tőzsdei cége egyre növeli befolyását a 4iG-ben.
A 4iG igazgatóságába idén júliusban bevették Zibriczki Bélát, akit korábban Tiborcz István szoftverüzlete kapcsán emlegettek.
Augusztus 24-ével távozott a 4iG vezérigazgatója, Felső Gábor.
A közpénzes útépítések, vasúti és magasépítési megbízások mellett kevesebb figyelem jut a IT-beszerésekre, pedig milliárdok ömlenek ebbe a szektorba is az EU-tól, az államkasszából és az állami cégektől egyaránt. Mészáros Lőrinc már néhány hónappal számítástechnikai nagy bevásárlása után megízlelhette az IT-ra szánt közpénz ízét: a Gazdasági Versenyhivatal június végén engedélyezte, hogy a felcsúti gázszerelő tőzsdei érdekeltségei közvetlen irányítást szerezzenek a 4iG Nyrt.-ben, majd a cég augusztus 14-én 1,6 milliárd forintos megrendelést kapott az E.On-tól.
De a 4iG és leányvállalatai – a Humansoft Kft. és az Axis Rendszerház Kft. – Mészáros hivatalos érkezése előtt is gyakori befutók voltak a közbeszerzéseken és az uniós pályázatokon.
Többek között:
a múlt évben az SBP Systems Kft.-vel nyerték el a Belügyminisztérium 60 milliós megbízását.
A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság 75 milliárdos és 42,5 milliárdos összértékű beszerzéséből is kaptak egy szeletet 2017-ben. És a 65 milliárdosból is. 2015-ben pedig a 14 milliárdoson futottak be más cégek mellett.
17,8 millióért dolgoztak a Központi Statisztikai Hivatalnak, 2016 végén 16 millióért az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, 16,2 millióért a NISZ Zrt.-nek.
De Mészáros nem egyedül van a fazék körül, áttételesen megjelenik Tiborcz István, a miniszterelnök vejének köre is. A Mészáros-féle Konzum tulajdonszerzésével értelemszerűen átalakult a 4iG igazgatótanácsa, az elnöki posztot július 26-a óta Jászai Gellért, a Konzum-csoport elnök-vezérigazgatója tölti be, de széket kapott Zibriczki Béla is. Róla korábban a Népszava írta meg, hogy köze lehetett a miniszterelnök vejének gyanús szoftverbizniszéhez Bertha Péter üzlettársaként.
Tiborcz és a nagyanyai rokon Tiborcz az Elios-botrány kipattanása után új vizekre evezett: nagyjából az Eliosból történt kiszállással egy időben bevásárolta magát a Microsofttal is kapcsolatban álló HCS Experts Kft.-be. A Népszava annyit tudott meg, hogy a HCS Experts alvállalkozóként számlákat adott a Microsoft-viszonteladóknak, amelyek gyakran indokolatlanul drágán adták el termékeiket az állami cégeknek, intézményeknek. A lap szerint ugyanezt a sémát alkalmazhatta a szintén homályos tevékenységű Symmetria Magyarország Kft., amelyben Tiborcz a vizsgált időszakban közvetlenül nem volt tulajdonos. Bertha Péter viszont, aki anyai nagyanyja révén Tiborcz rokona, projektmenedzserként dolgozott itt. A Symmetria Magyarország tulajdonosa, Zibriczki Béla és Bertha Péter pedig társtulajdonosok a Syncope-Project Befektető és Tanácsadó Kft.-ben.
A Microsoft kidobta, Mészáros felemelte
Kínos ügyek kerültek napvilágra 4iG háza tájáról az utóbbi hónapokban: tavaly év végén derült ki, hogy egy átvilágítást követően, korrupciógyanús ügyek miatt a Microsoft két lábbal rúgott ki négy legnagyobb magyarországi viszonteladója közül hármat, köztük a Humansoftot, a 4iG egyik leányvállalatát.
A Microsoft hivatalosan is elismerte, hogy az amerikai igazságügy-minisztérium és a tőzsdefelügyelet nyomozást folytat ellene. A Wall Street Journal szerint a hatóságok a magyar állami beszerzések körül szimatolnak, ugyanis a kidobott közvetítőcégek a szoftvereket teljes áron vagy túlárazva adhatták a magyar kormányszerveknek, holott a Microsoft-központ jelentős árengedményt nyújtott a termékekre. A lap szerint a Microsoft kenőpénzekkel vette rá a kormányzati üzletek szereplőit, hogy az ő irodai szoftvereiket válasszák az ingyenes termékek helyett.
A Microsoft a gyaníthatóan érintett magyarországi viszonteladók kirúgása előtt néhány nappal, a legnagyobb csendben megvált Sagyibó Viktor kormányzati kapcsolatokért felelős üzletágvezetőtől, aki ezután éppen a 4iG-nél lett vezérigazgató, mindössze két hétre. Piaci pletykák szerint távozása mögött a Microsoft állt. Sagyibó a Microsoft és a 4iG után felfelé bukott: Lázár János miniszteri biztossá nevezte ki (és csak idén augusztusban derült ki, hogy Lázár távozása után megvált tőle a Miniszterelnökség).
A rosszul csengő, korrupciós hírek ellenére a Mészáros-féle Konzum PE Magántőkealap augusztus végén 22,75-ról 35,18 százalékra növelte részesedését a társaságban.
Mészáros váltja Mészáros barátját a Mészáros-közelben emlegetett cégben
Mészáros tőzsdei cégei, az Konzum és az Opus a Konzum PE Magántőkealappal júniusban kaptak zöld utat a versenyhivataltól a 4iG-s bevásárlásra, de a dollármilliárdos biztosan nem vett zsákba macskát az IT-céggel. Legalábbis a piacon már 2015 óta Mészáros-közeli társaságként emlegették a 4iG-t. A cégnyilvántartásban ugyan nem utalt semmi formális befolyásra, viszont kimutatható volt a kapcsolat a NER egy másik milliárdos vállalkozóján keresztül.
Mégpedig a felcsúti gázszerelő-nagyvállalkozó üzlettársán, Szíjj Lászlón keresztül, aki a Duna Aszfalttal tett szert országos ismertségre. 2015 végén jelentette be a GVH-nál, hogy megvenné a Tief-Terra Kft.-t, ez utóbbi pedig akkoriban részvénycsomagot birtokolt a 4iG-ben. Így vezette le az Átlátszó, hogy a Duna Aszfalton keresztül végső soron Mészáros Lőrinc közelébe vezetnek a szálak. Az oknyomozó portál egyébként már 2015-ben arról írt, hogy nincs minden rendben a 4iG környékén: egy 1,5 milliárdos mórahalmi fejlesztésnél alig-alig találtak komoly munkavégzésre utaló jeleket.
Kiemelt kép: Besenyei Violetta/24.hu
|
Ami nem jó a Microsoftnak, az jó Mészáros Lőrincnek
|
Bár a Microsoft bolhás kutyaként rázta le magáról a 4iG leányvállalatát, Mészáros meglátta a cégcsoportban a fantáziát. Naná, hogy máris keresett vele. Az igazgatótanácsba egy Tiborcz-közeliként emlegetett potentát is bekerült.
|
[
"4ig nyrt.",
"sagyibó viktor",
"mészáros lőrinc",
"zibriczki béla",
"tiborcz istván",
"microsoft"
] | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/08/30/meszaroslorinc-microsoft-4ig
|
2018-08-30 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Lapunk éppen pénteken számolt be arról, hogy csak Budapest maradt versenyben a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezéséért, megtudtuk, hogy a rendőrség nyomozást indított a tervezett atlétikai stadion helyszínének állami megvásárlása miatt. A Fővárosi Főügyészség tájékoztatása szerint a Budapesti Rendőr-főkapitányság hűtlen kezelés bűntettének gyanújával folytat eljárást az ügyben Hadházy Ákos feljelentése alapján. Az LMP társelnöke az után fordult a hatóságokhoz, hogy lapunk megírta: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. 16,5 milliárd forintért jutott hozzá a Rákóczi híd pesti hídfőjétől délre fekvő 15 hektáros területhez még 2014-ben. A ferencvárosi telket eredetileg a 2024-es olimpiai játékok atlétikai sportlétesítménye helyszínének nézte ki a kormány, azonban a tervezés azután sem állt le, hogy Budapest visszavonta olimpiai pályázatát.
hirdetés
Fürjes Balázs, a Budapest 2024 olimpiai projekt vezetője a budapesti pályázat visszavonása után egy olimpiai hírekkel foglalkozó külföldi portálnak a költségekkel indokolta, hogy az ötkarikás játékoktól függetlenül is megépíti az állam a szükséges sportlétesítményeket – így az atlétikai sportcentrumot is. Azt mondta: "Amennyiben a 120 éves magyar olimpiai álomból egyszer valóság lesz, akkor az minimális költséggel járna a sportlétesítmények tekintetében." Fürjes akkor beszélt arról is, hogy a Duna-partra megálmodott olimpiai stadionban a hazai atlétikai szövetség javaslatára már 2023-ban világbajnokságot rendeznének.
A Duna-parti területet a Wing Ingatlanfejlesztő és Beruházó Zrt. – a korábbi Wallis – adta el az MNV Zrt.-nek. A társaság korábban 100 milliárd forintos beruházást tervezett a partszakaszon ezer lakással és 130 ezer négyzetméter irodával, ám ebből nem lett semmi. Emlékezetes, hogy az állam a vásárlás tényét nem tagadta, ám a vételárat eltitkolta volna a nyilvánosság elől, végül Jancsó Andrea, az LMP IX. kerületi képviselője perelte ki az adatokat. Ezekből kiderült, a 16,5 milliárdos vételár mellett a vásárlás másik érdekessége, hogy az MNV Zrt. nem közvetlenül a területet vásárolta meg, hanem azt a céget – a Duna Passage Kft.-t –, amelynek birtokában volt a terület.
Többek közt utóbbit találta furcsának Hadházy Ákos is, aki feljelentésében azt írta, valami nagyon nincs rendben az ügylet körül. Az ellenzéki politikus rámutatott, hogy a magyar állam a 15 hektáros terület kisebb részét korábban, már 2012-ben megvásárolta 60 ezer forintos négyzetméteráron. Később pedig 2014-ben megvette a Duna Passage Kft.-t, amelynek a tulajdonában volt a telek nagyobb része, ám ezt már csaknem dupla áron, 117 ezer forintos négyzetméterenkénti áron.
Nem mellékes – áll a feljelentésben –, hogy a megvásárolt cég saját tőkéje 2014-ben körülbelül 8 milliárd forint volt, azon belül a tulajdonában lévő ingatlanok értéke hozzávetőleg 5 milliárd forintot tettek ki, amely összegek a későbbi beszámolók alapján sem változtak jelentősen. Vagyis Hadházy úgy látja, mindebből megállapítható, hogy az állam egy 8 milliárd forint saját tőkéjű céget vett meg 16,5 milliárd forintért – tehát dupla áron. A képviselő szerint ráadásul az államnak a cég megszerzéséből nem származott más haszna, csak az ingatlan, ez esetben pedig könnyen lehet, hogy egy 5 milliárd forintos vagyont szerzett meg háromszoros áron. Az LMP társelnöke feljelentése összegzésében azt írta: ez az egész az állami, legfelsőbb szintű korrupció gyönyörű példája, ami egyben súlyos bűncselekmény, s amely egy nagyságrenddel nagyobb a sukorói állami korrupciós ügynél.
Egyébként a beruházás tervezése a Kemény Ferenc sportlétesítmény-fejlesztési program égisze alatt zajlik. A Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. nemrég tette közzé a IX. kerületi telken létesítendő atlétikai stadion megvalósítására kiírt tervpályázat eredményét. A sportlétesítmény befogadóképessége 15 ezer fő lenne, de a tervek szerint 55 ezer fősre bővíthető.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.10.14.
|
Nyomoznak a tervezett atlétikai stadion ügyében
|
Az állam 16,5 milliárd forintért vette meg a sportpálya megépítésére kinézett területet.
|
[
"Hadházy Ákos",
"atlétikai stadion"
] | 1 |
https://mno.hu/belfold/nyomoznak-a-tervezett-atletikai-stadion-ugyeben-2421510
|
2017-10-14 14:40:00
| true | 0 | 0 |
Az OLAF 2016-os éves jelentéséből kirajzolódik, hogy a magyar hatóságok csak vonakodva indítanak eljárást és az elcsalt összegek töredékét akarják csak visszaszerezni.
Magyarországon folytatta le a harmadik nyomozást az uniós források felhasználása körül őrködő, Európai Csalásellenes HIvatal (OLAF) éves jelentése szerint.
Az OLAF tavaly Romániában 21, Lengyelországban 16 és Magyarországon 13 ügyben nyomozott - tette közzé a szervezet. Magyarországot követi Bulgária 11 üggyel. Összehasonlításul: a nyugati, jóval nagyobb államokban 2-4 ügyben indult tavaly nyomozás.
Ugyanakkor ha az OLAF számait egybevetjük az adott ország méretével is, úgy könnyen lehet hogy, jelenleg Magyarország a vezető az uniós források elcsalásában.
Nálunk az OLAF által nyomozott ügyek mindössze harmadában - 33 százalékban - emeltek vádat, ami szintén sereghajtó eredmény, bár valami előrelépés a 2015-ös lesújtóan alacsony, uniós negatív rekorder 25 százalékos arányhoz képest.
Mindenesetre továbbra is messze elmarad a 44 százalékos uniós és a nyugati államok 50-60 százalékos arányától.
Az OLAF jelentéséből kiderül az is, hogy a magyar hatóságok nemcsak a nyomozást sem erőltetik túl, hanem az uniós tagállamok közül egyedülállóan mértékben nem akarják visszaszerezni az ellopott pénz.
Az EU-ban ugyanis az a jellemző, hogy a tagállami nyomozások általában sokkal több elcsalt forrást állapítanak meg, mint maga az OLAF eljárása.
Ezzel szemben nálunk nemhogy fordított lenne az arány, méghozzá gyomorbavágó mértékben. Az OLAF ugyanazokban az ügyekben négyszer annyi elcsalt pénzt talál, mint a magyar hatóságok.
Az OLAF 2013 és 16 között 41 magyar vonatkozású ügyet zárt le és tett nyomozási ajánlást a magyar hatóságoknak. Ezekben az ügyekben a magyar hatóságok a csalás által érintett források 1,22 százalékát akarták visszafizettetni a csalókkal. Ezzel szemben az OLAF úgy látta, hogy az uniós átlag 0,43 százalékos visszafizetési rátával szemben nálunk a folyósított összegek 4, 16 százalékát kellene visszafizetni, amivel egyedülálló Magyarország.
|
OLAF: Magyarország vezető az uniós pénzek ellopásában
|
Az OLAF 2016-os éves jelentéséből kirajzolódik, hogy a magyar hatóságok csak vonakodva indítanak eljárást és az elcsalt összegek töredékét akarják csak visszaszerezniMagyarországon folytatta le a harmadik nyomozást az uniós források felhasználása körül őrködő, Európai Csalásellenes HIvatal (OLAF) éves jelentése szerintAz OLAF tavaly Romániában 21, Lengyelországban 16 és Magyarországon 13 ügyben ny
|
[
"hírek",
"politika",
"belföldi hírek",
"karikatúrák",
"népszava"
] | 1 |
http://nepszava.hu/cikk/1130973-olaf-magyarorszag-vezeto-az-unios-penzek-ellopasaban
| null | true | 0 | 0 |
Nem érzékelt politikai nyomást a munkája során, és alapos munkát végzett a vizsgálóbizottság Schmitt Pál doktori dolgozatáról - mondta az [origo]-nak Fluck Ákos ügyvéd, aki különvéleményt írt az államfőt plagizálás miatt elmarasztaló jelentéshez. Fluck szerint nem lehet azt állítani, hogy a bizottság tagjai ne lettek volna tisztában a döntésük jelentőségével. Arról nem akart beszélni, hogy szerinte le kell-e mondania Schmittnek.
Hogyan állt fel a bizottság? Hogyan választották ki a tagokat?
A bizottság többi tagjának kiválasztásáról nincsen információm, feltétezem, hogy szakmai szempontok játszottak szerepet e körben. Engem az egyetem kért a fel munkára.
Hogyan zajlott maga a munka?
A bizottság számos alkalommal ülésezett, a szükséges anyagokat beszerezte, és ezek alapján végezte el az összehasonlító vizsgálatot.
Éreztek-e politikai vagy bármilyen külső nyomást munkájuk során?
Semmilyen nyomásgyakorlásról nincsen tudomásom, ilyet személy szerint magam nem éreztem.
Esetleg a bizottság más tagja az üléseken tett-e utalást ilyesmire?
A munkájuk során mennyire volt szempont, mennyire vették figyelembe, hogy a jelentésüknek politikai következményei lehetnek?
A bizottság álláspontom szerint korrekt, szakmailag megalapozott vizsgálatot végzett, és a tagok arra törekedtek, hogy ennek mentén folytassák munkájukat. Azt természetesen kár volna cáfolni, hogy a tagok tisztában voltak azzal, hogy itt nem egy átlagos doktori disszertáció megítéléséről volt szó.
Milyen érvek mentén született meg a jelentésnek az a megállapítása, amely végül a Testnevelési Egyetemet és nem Schmitt Pált tette felelőssé?
Magáról a bizottság belső munkájáról nem kívánok nyilatkozni részleteiben. A bizottság, mint minden hasonló testület, közös munka eredményeképpen juthat el egy végső szövegtervezethez - itt is ez történt -, amelyben a tagok álláspontom szerint az összes feltárt tényt és körülményt mérlegelték.
Fluck Ákos
Miért érezte szükségét annak, hogy különvéleményt fogalmazzon meg?
Azt gondolom, azzal, hogy ezt megtettem, a választ is megadtam a kérdésre. Azért fogalmaztam meg különvéleményt, mert a bizottság által elfogadott jelentéstervezet bizonyos részleteivel nem tudtam egyetérteni. Meg kívánom jegyezni ugyanakkor azt is, hogy a különvélemény és a bizottsági jelentés számos helyen fedi egymást.
Mit értett azon, hogy különvéleményében utalt az Alaptörvény 12. cikkében foglaltakra, azaz a Schmitt Pál közjogi méltóságával együtt járó védettség adta korlátokra?
A köztársasági elnök személye sérthetetlen, ez egyfajta jogi védettséget is jelent. A jogszabályi hivatkozás a következtetéseim utolsó bekezdésében foglalt eljárásrend vonatkozásában értelmezendő.
A különvéleményében ön utalt arra, hogy a doktori fokozat visszavonását a nemzeti erőforrás miniszter kezdeményezheti a bíróságnál, de a jelenlegi állás szerint az egyetemnél van a labda.
Tartom azt az álláspontomat, hogy ebben a kérdésben a nemzeti erőforrás miniszter jogosult eljárni azzal, hogy az ő bírósághoz fordulását még meg kell előznie a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság erre irányuló indítványának.
Kívülről úgy látszott, hogy a résztvevők talán túlzott óvatossággal jártak el. Belülről ezt hogyan látta?
A bizottsági munka részleteiről nem áll módomban érdemben nyilatkozni, de cáfolom, hogy a tagok bátortalanul álltak volna a kérdéshez. Ismételten hangsúlyozni kívánom, hogy a különvélemény megfogalmazását szükségesnek éreztem, mivel a bizottság által elfogadott jelentés bizonyos részleteivel, köztük a végkövetkeztetéssel nem értettem egyet. A bizottság többi tagja más álláspontra helyezkedett, mint én.
A bizottság jelentésének, illetve az ön különvéleményének fényében álláspontja szerint le kell-e mondania Schmitt Pálnak?
Miről?
A köztársasági elnöki posztról.
Ez politikai kérdés, én pedig a jelen interjút egy szakmai kérdéskörbe tartozó munka kapcsán adtam. A magánvéleményem az ügyben természetesen megvan.
|
Érezte Schmitt Pál súlyát a dolgozatát vizsgáló bizottság
|
Nem érzékelt politikai nyomást a munkája során, és alapos munkát végzett a vizsgálóbizottság Schmitt Pál doktori dolgozatáról - mondta az [origo]-nak Fluck Ákos ügyvéd, aki különvéleményt írt az államfőt plagizálás miatt elmarasztaló jelentéshez. Fluck szerint nem lehet azt állítani, hogy...
|
[] | 1 |
https://origo.hu/itthon/20120329-interju-fluck-akos-ugyveddel.html
|
2012-03-29 00:00:00
| true | 0.006849 | 0 |
Vizsgálja az osztrák pénzügyi felügyelet Herbert Stepicet, a Raiffeisen bankcsoport vezérigazgatóját egy szerbiai ingatlanügylet miatt. A magyar Raiffeisen anyabankjának vezetőjét akár posztjára alkalmatlannak is nyilváníthatják - írta internetes oldalán a Bloomberg hírügynökség.
A vizsgálatról a Falter nevű osztrák hetilap számolt be a birtokába került dokumentumokra hivatkozva. A felügyelet azt vizsgálja, hogy a Raiffeisen Bank International AG első embere más osztrák és szerb befektetőkkel közösen 23 millió eurónyi hitelt vett fel a Hypo Alpe-Adria Banktól egy szerbiai fejlesztési telek megvásárlására.
A gyanú szerint a belgrádi repülőtérhez közel, egy autópálya mellett fekvő, kereskedelmi fejlesztésre alkalmas telek a vételárnál a valóságban jóval többet ért. Az ügyletet részben egy, a szerbiai üzleti-politikai körökhöz kötődő ciprusi vállalaton, részben egy liechtensteini cégen keresztül bonyolították le, melyek egy ideje nem képesek törleszteni az általuk felvett hitelt - írta a Falter.
A kölcsönt biztosító Hypo Alpe-Adria Bankot 2009-ben másfél milliárd eurós ráfordítással kellett megmentenie az osztrák államnak. Egy volt vezetőjét két hónapja ítélte többéves börtönbüntetésre az osztrák bíróság hűtlen kezelés miatt. Wolfgang Kulterer neve a Felter cikkében is felbukkan.
A 65 éves Stepic 2001 óta vezeti a Raiffeisen Internationalt. A pénzügyi felügyelet vizsgálatának akkor is lehet jelentősége, ha az ügynek rá nézve nem lesz büntetőjogi következménye, mert az osztrák pénzintézeti törvény a bankvezetők számára előírja, hogy üzleti tevékenységük "feddhetetlen", "kétségek nélkül megbízható" legyen - idézte fel a Bloomberg.
|
Rászállt az osztrák felügyelet a Raiffeisen vezérére
|
Vizsgálja az osztrák pénzügyi felügyelet Herbert Stepicet, a Raiffeisen bankcsoport vezérigazgatóját egy szerbiai ingatlanügylet miatt. A magyar Raiffeisen anyabankjának vezetőjét akár posztjára alkalmatlannak is nyilváníthatják - írta internetes oldalán a Bloomberg
|
[] | 1 |
https://origo.hu/gazdasag/20120725-raszallt-az-osztrak-felugyelet-a-raiffeisen-vezerere-herbert-stepicre.html
|
2012-07-25 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Mit mond a róka? Tudja? Azt mindenki, hogy a disznó "röff-röff", a kacsa "háp-háp", a kutya "vaú-vaú" a medve meg "brumm-brumm". De mi van a rókával? Erre a kérdésre keresi választ a norvég humoristaduó, az Ylvis a Fox (róka) című számmal, ami futótűzként kezdett el terjedni az interneten.
A világ csak most, a Fox után ismerhette a Norvégiában egyebek mellett vicces dalairól ismert és népszerű humoristaduót, amelynek saját showműsora is van a TVNorgén. A rókahangos dal is csak a műsor reklámozására készült, és nem voltak vele nagy terveik – mondta el a testvérpár egyik tagja a klip elterjedése után a Mother Jones-nak. Bård Ylvisåker elmondta: nagyon meglepte őket a hatalmas nemzetközi siker, hiszen ők "csak pár norvégot akartak vele szórakoztatni három percig – és ennyi".
Egyébként pedig, ha valaki nagyon kíváncsi lenne arra, mint is mond valójában a róka, íme a megoldás:
|
A legújabb őrület a neten – mit mond a róka?
|
Kevesebb mint hét nap alatt már 16,5 milliószor nézték meg a kínzó kérdést feszegető zeneszámot.
|
[
"róka",
"netturi",
"videóklip",
"ylvis"
] | 0 |
https://24.hu/light/2013/09/11/a-legujabb-orulet-a-neten-mit-mond-a-roka
|
2013-09-11 00:00:00
| false | 0 | 0 |
A botrányhősnő karrierje parlagon hever, mióta véget ért a Való Világ, de azt mondja, bármit bevállalna, hogy a média berkeiben maradjon.
Baukó Éva bízik benne, hogy az RTL Klub újra megtalálja valamilyen munkával, hiszen a VV7 óta nincsen munkája. A BeleValó egykori műsorvezetője igazi főnyereménynek tartja magát, a fennmaradás érdekében pedig mindent elvállalna.
“Remélem, kapok feladatokat a médiában, szerintem kreatív vagyok, jól járnak velem. Szívesen lennék szerkesztő, akár újságíró is, vagy castingolnám az embereket műsorokba. Bármit elvállalok! Azon is gondolkodom, hogy írok egy könyvet az életemről, mert másokkal ellentétben velem rengeteg olyan dolog történt, ami ki sem derült" – titokzatoskodott a Borsnak Éva, aki addig is hasznosan szeretné eltölteni a szabadidejét, hogy ne kiabálhassanak rá fűt-fát.
“Furcsa ennyi hónap munka után ez a sok szabadság. Amíg nem lesz munkám, szeretnék a sportra koncentrálni, és azt tervezem, hogy beiratkozom valami iskolába, talán főiskolára, hogy ne tudják azt kiabálni rám, hogy ‘buta celeb k.rva'" – mondta a reality sztár, miközben tegnap pont ő hordta el azokat a lányokat, akik szájfeltöltésre vállalkoznak.
Fotó: Facebook
|
Baukó Éva: Nem vagyok buta celeb k..va
|
A botrányhősnő karrierje parlagon hever, mióta véget ért a Való Világ, de azt mondja, bármit bevállalna, hogy a média berkeiben maradjon.
|
[
"vv éva",
"baukó éva"
] | 0 |
https://24.hu/szorakozas/2015/03/24/bauko-eva-nem-vagyok-buta-celeb-k-va
|
2015-03-24 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Elmenekült hazájából Najla al-Mangus líbiai külügyminisztere, miután Izraelben nyilvánosságra hozták, hogy Rómában titkos találkozón tárgyalóasztalhoz ült izraeli kollégájával, Eli Cohennel. Az izraeli közlés szerint a múlt heti találkozó volt a két ország között az első ilyen jellegű diplomáciai kezdeményezés, amelynek Antonio Tajani olasz külügyminiszter volt a házigazdája.
A tripoli kormány miniszterelnöke, Abdul Hamid Dbeibah vasárnap este, a találkozóról szóló hírek megjelenése után felfüggesztette hivatalából Najla al-Mangust. A líbiai hivatalos közlések először azt állították, hogy a találkozót nem tervezték meg előre, a két fél véletlenül futott össze az olasz fővárosban. Dbeibah ennek ellenére vizsgálatot indított a külügyminiszter ellen, aki viszont azt közölte, hogy a miniszterelnök tudta és beleegyezése nélkül nem fogadta volna el a tárgyalási ajánlatot.
Najla al-Mangoush sajtóinformációk szerint Törökországba menekült.
A brit Guardian szerint az még nem világos, hogy a miniszternő miért tartotta elfogadhatónak, hogy az izraeli külügyminisztérium egyoldalú tájékoztatást adjon ki az amúgy titkosnak induló találkozóról.
Az észak-afrikai államban egyébként viszonylag ritkák a palesztinbarát tüntetések, így a történtek rávilágítanak, hogy az arab világban jelenleg is kockázatos az izraeli kapcsolatok normalizálása. Líbiai felháborodás valószínűleg eltántorítja a többi arab vezetőt attól, hogy szorosabbra fűzze kapcsolatait Izraellel.
|
Menekülnie kellett hazájából a líbiai külügyminiszternőnek: kiderült, hogy izraeli kollégájával tárgyalt
|
A múlt héten Rómában zajlott le a titkos kapcsolatfelvétel.
|
[
""
] | 0 |
https://24.hu/kulfold/2023/08/30/libia-izrael-kulugyminiszter-titkos-talalkozo-menekules
|
2023. 08. 30. 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Főzés, forgatás, utazás. Fakanállal a világ körül, és otthon is, ha a séf amellett, hogy tévés híresség, feleség és anya. S nem, most nem Nigella mennybemenetele következik.
Bár a dél-afrikai Siba Mtongana egyik példaképe Delia Smith és Jamie Oliver mellett éppen Nigella Lawson . S igyekszik is az afrikai konyha ízeit az angolszász, illetve európai konyhákéval fuzionálni. A 30 éves Siba is igen népszerű tévés személyiség. Gyorsan elkészíthető ételeket mutat be műsorában. A "Siba asztala" 2013 szeptemberében indult el Dél-Afrikában, és az egyik legkedveltebb műsor lett a Food Network-ön, azóta 90 országban, 60 millió háztartásban látható.
Siba © Food Network
Siba a három nővérétől tanult főzni, és édesanyja háztájijából szedte össze a hozzávalókat. De nem szakács akart lenni, hanem először orvos, aztán tanár, majd hazája első fekete miniszterelnöknője. Aztán mégis győzött a "fakanál", amihez azért felsőfokú vendéglátói végzettséget is szerzett. A kétgyermekes tévészakács – 2 éves kisfia, Lonwabo gyakran feltűnik műsorában –élvezi a sikereket, és nem készül már pályamódósításra . De egy ENSZ jószolgálati nagyköveti állást bevállalna még, hogy segítse a hátrányos helyzetű gyerekeket, és afrikai iskolák, kórházak fejlesztését.
Siba egyébként nem "fokvárosi kuriózum", pályatársa Jenny Morris volt az első dél-afrikai, aki saját műsort kapott a Food Network-ön. Ma két sorozata is fut a csatornán: a "Jenny Morris Marokkóban főz" és a "Jenny Morris a Riviérán főz", emellett főzőiskolát visz Fokvárosban. S igen ő is két gyermek édesanyja, tizenéves fiai állítólag tucatnyi módját ismerik a tojásételek készítésének, de a házi kenyeret hozzá az édesanyjuk süti.
Biztos, hogy otthon sem unalmas körülötte az élet a konyhában. Nem véletlenül lett a beceneve Kuncogó gourmet, nemcsak főzni imád, de nevetni is.
Recept
Siba egyik kedvence a Teryaki csirke, és Morrisnak is az a véleménye, hogy mindig legyen otthon a hűtőben csirkemell, mert abból könnyen, gyorsan változatos ebédeket, vacsorákat varázsolhatunk. Lehet, hogy hallották, az európai szakácsok is azt tartják a csirkemellről, olyan, mint a festőnek egy üres festővászon, bármilyen színt fel lehet rá vinni...
© Food Network
Előkészítés idő: 5 perc
Főzési idő: körülbelül 10 perc
Hozzávalók /4 főre/:
4 filézett csirkemell
1 1/2 teáskanál (7 ml) reszelt gyömbér
1 gerezd lereszelt fokhagyma
1 csipetnyi tengeri só
A szószhoz:
4 evőkanál szaké
4 evőkanál mirin (japán rizsbor)
4 evőkanál szójaszósz
2 evőkanál szezámolaj plusz 2 evőkanál a sütéshez
1 teáskanál reszelt gyömbér
1 gerezd összetört fokhagyma
1/2 teáskanál chili pehely
Díszítéshez:
1 evőkanál pirított szezámmag
koriander levelek
Elkészítés:
Keverjük össze a fokhagymát, a gyömbért és a sót. Éles késsel vagdossuk be a csirke filéket és dörzsöljük be a fokhagyma, gyömbér és só keverékével. Ügyeljünk arra, hogy ne maradjanak ki a bevágások belső oldalai sem.
Helyezzük a fűszerezett húsokat e mélyebb tálba. Keverjük össze a szósz összetevőit egy kis kancsóban, és a keveréket öntsük a csirke filékre.
Melegítsünk fel egy nagy teflon bevonatú serpenyőt és öntsük bele a szezámolajt. Vegyük ki a tálból az előkészített csirkedarabokat, csepegtessük le, és süssük 2-3 percig, előbb a bevagdosott oldalukkal lefele, majd fordítsuk meg. Öntsük a tálban maradt szószt a csirkére, és addig főzzük, míg a pác kissé besűrűsödik és a hús jól átsül. Vigyázzunk, hogy ne süssük túl, mert kiszáradhat.
Pirítsuk meg a szezámmagot egy serpenyőben és szórjuk a kész csirke filékre. Tálaláskor diszítsük koriander levelekkel.
Javasolt köret: rizs.
TERYAKI CSIRKE
|
Gasztro: Siba asztala
|
Főzés, forgatás, utazás. Fakanállal a világ körül, és otthon is, ha a séf amellett, hogy tévés híresség, feleség és anya. S nem, most nem Nigella mennybemenetele következik.
|
[] | 0 |
https://hvg.hu/gasztronomia/20150304_Siba_asztala_es_a_Kuncogo_gourmet__recep
|
2015-03-04 19:32:00+01:00
| false | 0 | 0 |
160 HIRDETÉS Vizsgálatot indít a gazdasági miniszter az általa vezetett tárcánál szerződéseik nyilvánosságáról, az üvegzsebtörvény betartásáról. Kóka János lapunknak azt mondta: az apparátus nem kezeli egységesen a szerződéseket, ezért szenvednek "vereségeket" olyan ügyekben, mint a Hankook- vagy a Microsoft-szerződés. A miniszter a lehető legteljesebb nyilvánosságra tett ígéretet, a személyiségi jogok, illetve üzleti érdekek tiszteletben tartása mellett. Kókát annak kapcsán kérdeztük, hogy a GKM másfél éves késéssel, tegnap este tette közzé a Microsofttal kötött szerződéseit. A TASZ tavaly nyáron kérte ezeket, illetve az igazságügyi tárca jogelődje, a Belügyminisztérium által kötött szerződéseket, majd miután egyik tárca sem tett eleget a kérésnek - a GKM például üzleti titokra hivatkozott -, az adatvédelmi biztoshoz fordultak, aki idén nyáron kimondta a szerződések közérdekűségét. Ezt követően az IRM kiadta a kért szerződéseket (amelyeket egyébként a TASZ részint semmisnek tart, mivel az aláírók üzleti titoknak minősítették a dokumentumot, holott közpénzről van szó), s állítása szerint Kóka is erre utasította apparátusát, mégis csak azt követően váltak megismerhetővé az iratok, hogy a TASZ feljelentést helyezett kilátásba. Elképzelhető, hogy a TASZ így is feljelentést tesz, mivel a szerződéseket nem határidőre, a kért módon adták ki. A szerződések ismeretének hiányában eddig csak becsülni lehetett, mennyibe kerül az adófizetőknek az, hogy gyakorlatilag a teljes állami intézményrendszer "Windows-alapú". Most már tudjuk: az államigazgatásban jelenleg 27 ezer számítógépen futnak MS-szoftverek, erre 2000 óta 4,8 milliárd forintot költött az állam. További 5 milliárd forintba került az, hogy a közép- és felsőoktatási intézmények oktatói és hallgatói ingyen vagy jelképes összegért használhassanak MS-szoftvereket (a 2005 márciusa és 2008 márciusa közötti időszakra vonatkozó bruttó licencdíjról van szó). Ennél a végösszeg csak magasabb lehet, hiszen a MeH is kötött szerződéseket. Az állami intézmények szoftverhasználatának "kifehérítése" érdekében kiírt közbeszerzés nyertesével, az MS-sel az Orbán-kormány idején kötött szerződéseket a Medgyessy-kormány meghosszabbította, s információnk szerint a Gyurcsány-kabinet is erre készül. A tisztaszoftver-szerződés ugyanis jövő februárban lejár. Úgy tudjuk, legfeljebb korlátozott mértékben engednék be a versenytársakat (pl. Linux) az oktatási intézményekbe; az MS mellett változatlanul azt az érvet hozzák föl, amit korábban is: ha nem hosszabbítják meg a licenceket, illegálissá válnak a szoftverek. Miközben világszerte terjednek az olcsó nyílt forráskódú szoftverek (ezek programozási kódja szabadon megismerhető, fejleszthető), a magyar kormányok mégis a Microsoft elkötelezettjei. - Az informatikai piac legnagyobb beszállítója márpedig az állam, és pályázatait azok nyerhetik el - írta januárban a HVG -, akik a köz- és az államigazgatásban már működő, többségében Microsoft-technológiára alapozott szoftverekre építenek. Az a cél, hogy a tisztaszoftver, program technológiasemleges legyen, illetve, hogy elősegítse a nyílt forráskódú rendszerek terjedését az oktatásban is - ígérte két évvel ezelőtt az IHM, de az államnál azóta is a Microsoft a nyerő, igaz, nem csak nálunk. A szoftverháború Európában is zajlik, legutóbb az Európai Bíróság csaknem félmilliárd eurós büntetést szabott ki a Microsoftra, s kötelezte, hogy adja át versenytársainak szoftverei forráskódját. Az állami szerződések nyilvánossága szakértők szerint a piaci harc alakulására is hatással lehet - s ha a forráskód nem is, legalább a titok nyílttá vált.
|
Nyilvánosak az állami Microsoft-szerződések
|
160 HIRDETÉS Vizsgálatot indít a gazdasági miniszter az általa vezetett tárcánál szerződéseik nyilvánosságáról, az üvegzsebtörvény betartásáról. Kóka János lapunknak azt mondta: az apparátus nem kezeli egységesen a szerződéseket, ezért szenvednek "vereségeket" olyan ügyekben, mint a Hankook- vagy a Microsoft-szerződés.
|
[] | 1 |
http://nol.hu/archivum/archiv-470057
| null | true | 0 | 0 |
Különösen jelentős, több mint 500 millió forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt elrendelték a nyomozást a Magyar Posta régi székházának értékesítése ügyében a fideszes Balsai István honatya feljelentése alapján – közölte tegnap a Fővárosi Főügyészség. A Fidesz még február 18-án tett feljelentést a legfőbb ügyésznél a Magyar Posta székházainak ügyében.
Egyrészt az egykori, Krisztina körúti székházának értékesítése miatt, másrészt a posta új, XIII. kerületi székházának bérletével kapcsolatban, hűtlen kezelés gyanúja miatt. Másnap a vagyonkezelő azt közölte, hogy nem érte gazdasági hátrány a Magyar Postát a székházeladásnál, sőt összességében nyereség keletkezett. Balsai szerint azonban az eladásnál olyan vagyonvesztés történt, amelyet csak szándékosan lehetett elkövetni, és amely megalapozza a hűtlen kezelés gyanúját. Szerinte Buda egyik legdrágább helyén fekvő épületet négyzetméterenként alig 200 ezer forintért "pocsékolta el" a tulajdonjogot gyakorló vagyonkezelő, illetve a posta akkori vezetése.
A bérbevétellel kapcsolatban Balsai azt mondta, hogy a 10 éves időtartamra szóló bérleti díj összesen mintegy 10 milliárd forint, holott a hitelképes, nyereséges posta saját tulajdonú székházát is rendbe tudta volna hozni, vagy egy új székházat is fel tudott volna építeni, ehelyett eladósította az adófizetőket.
A Wallis cégcsoporthoz tartozó vevő, a Wing Zrt. azt közölte, hogy közel másfél milliárd forint nyereséggel adta el a Krisztina körúti székházát. A cég szerint Balsai hibásan számolta a négyzetméterárat, és ha a magyar állam nem ért egyet az eladással, akkor a korábbi áron felajánlják visszavásárlásra az épületet.
Deutsch Tamás tegnap bejelentette, hogy az új polgári kormány nyilvánosságra fogja hozni az elmúlt hat évben az európai uniós források magyarországi felhasználásában tapasztalt valamennyi csalásra és korrupciós ügyre vonatkozó adatot. A fideszes EP-képviselő az Európai Néppárt (EPP) EP-frakciójának kihelyezett budapesti vezetőségi ülésén elmondta, az elmúlt években eredménytelen volt Magyarországon az uniós források felhasználása, mert az erre hivatott intézményrendszer centralizált, bürokratikus és a végletekig átpolitizált volt.
A Fidesz egy harmadik korrupciós ügyben is lépett tegnap, a párt a legfőbb Ügyészséghez fordulva azt kérte, vizsgálják meg, hogy történt-e bűncselekmény Boruzs András, az SZDSZ fővárosi elnökének BKV-nál történő foglalkoztatásakor.
Egy nyilvánosságra került könyvvizsgálói jelentés szerint Boruzs az előzetesben lévő Szalainé Szilágyi Eleonóra humán igazgatónak adhatott volna HR-tanácsokat, ha dolgozott volna. A BKV vizsgálóbizottság március 17-én hallgatják meg Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettest. Az ügyben érintett Fuzik Zsolt, Zelenák Tibor és Mesterházy Ernő előzetes letartóztatását tegnap három hónappal meghosszabbították.
A Népszabadság szerint a Budapest Airportnál 2005-2006 óta működhetett az a korrupciós rendszer, amit – 12 millió forintos BKV-s kenőpénzzel elkapott – Sziebert György és Rényi-Vámos Krisztina jogi igazgatók építettek ki. Nem csak a milliós kenőpénzekre hajtottak, hanem kétszázezer forintos üzleteket is kötöttek. Rendszerint túlszámlázott szerződéseket kötöttek visszafizetés fejében.
Vádemelés az oktatási tárcánál Vesztegetés miatt vádat emelt a Budapesti Nyomozó Ügyészség az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) felfüggesztett esélyegyenlőségi főosztályvezetője ellen vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette miatt.
Borovszky Tímea a vád szerint egy támogatott alapítványtól azt kérte 2008-ban, hogy titokban utaljon át 600 ezer forintot egy munkatársának. K. A.-nak így akarták kiegyenlíteni azt a havi 50 ezer forintot, melytől Borovszky azért esett el, mert a Hiller István miniszter nem fogadta el a vádlott havi 350 ezres megbízási díjra irányuló javaslatát.
Magyar Posta Zrt. - az elmúlt évek árbevétele
Szerző: Világgazdaság Online - Éber Sándor
|
E heti korrupció - Posta székház, BKV, BA, oktatási tárca
|
Ez a hét is mozgalmas volt a korrupció jegyében. Nyomozást rendeltek el a posta székház ügyében, újabb fiktív szerződések a BKV-nál, kiépült kenőpénzes rendszer a Ferihegyen.
|
[] | 1 |
http://vg.hu/kozelet/tarsadalom/e-heti-korrupcio-posta-szekhaz-bkv-ba-oktatasi-tarca-308481
| null | true | 0 | 0 |
Teljesen ingyen ad a kormány egy telket és szociális intézményeket egyházaknak – olvasható a kedd este megjelent Magyar Közlönyben. Az ingatlanok mellé minden ingóság is jár, ami szükséges a fenntartói feladatok ellátásához.
A kormányhatározat szerint a Magyarországi Evangélikus Egyház (a táblázatban megadott címek alapján) Nagyszénáson megkapja a Békés Megyei Körös-menti Szociális Centrum Rehabilitációs Intézményt, valamint az Idősek és Szenvedélybetegek Otthonát és egy szántót a Szénásponty horgásztó mellett.
A Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat a közlönyben megadott címek alapján megkapta a Békés Megyei Hajnal István Szolgáltató Centrum füzesgyarmati telephelyét, a Borostyánkert Otthont, valamint a DMJV Idősek és Csökkentlátók Otthonát. A Váci Egyházmegye a Pest Megyei Viktor Egyesített Szociális Intézmény Váci Otthonát kaphatta meg a táblázatban szereplő cím alapján.
A közlöny szerint az egyházak vállalják, hogy betartják az egyes ingatlanokhoz tartozó követeléseket, így a kiosztott területek között van Natura 2000 terület és Debrecen-hajdúböszörményi tölgyes is.
|
Ingyen kapnak egy szántót és szociális intézményeket az egyházak a kormánytól
|
A szétosztott ingatlanok között rehabilitációs intézmény és szántó is szerepel.
|
[
"Belföld",
"szociális intézmény",
"Magyarországi Evangélikus Egyház",
"Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat",
"Magyar Közlöny"
] | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/03/02/magyar-kozlony-szocialis-intezmeny-magyarorszagi-evangelikus-egyhaz-szent-lukacs-gorogkatolikus-szeretetszolglat-vaci-egyhazmegye
|
2022-03-02 00:00:00
| true | 0 | 0 |
A hasonló tematikájú lapok közül gyakran a legkisebb példányszámúnak jut a legtöbb állami hirdetés. Ez derül ki a 2017-es éves beszámolók és a tavalyi állami reklámköltések összevetéséből. A számokból egyértelműen látszik, hogy semmit nem számít, hány emberhez jut el az üzenet, csak az a fontos, hogy kinél költik el a milliárdokat.
A kedvezményezettek természetesen kivétel nélkül vállaltan kormányközeli lapok. Ami azonban talán ennél is nagyobb probléma, hogy a kritikus sajtó láthatóan a piaci hirdetőktől is egyre jobban el van zárva. Ez pedig szinte teljesen ellehetetleníti azt a fajta piaci alapú működést, ami a szektort korábban jellemezte.
A leglátványosabban ez a trend a közéleti napi és hetilapoknál látszik, ezért első körben ezeket vizsgáltuk meg. A kiadók közül valamilyen okból több is úgy döntött, hogy nem auditáltatja a példányszámát. Így arról, hogy a Simicska médiabirodalomtól a nagy szakítás után távozó Liszkai Gábor újságja, a Magyar Idők, a Széles Gábor féle Magyar Hírlap, vagy éppen a másfél éve Schmidt Máriához kerülő Figyelő aktuálisan hány példányban fogy az elmúlt években, csak piaci pletykák voltak.
A tavalyi éves jelentések alapján azonban viszonylag pontosan meg lehet becsülni az eladásokat. A példányszámukról hallgató kiadók ugyanis közzétették, hogy lapeladásból összesen mekkora bevételre tettek szert, és mivel az áraik ismertek, lehet következtetni arra, hogy hány újságot kellett eladniuk ekkora forgalomhoz (a módszertanról a csillagra kattintva olvashatsz)*A számolást csak a kedvezményes előfizetések bonyolítják kissé, ezek miatt ugyanis többféle ár van. Ezeket mind figyelembe véve arra jutottunk, hogy a Magyar Idők napi 5900-9600, a Magyar Hírlap 5000-6600, a Figyelő heti 3400-4500, míg a számait szintén nem auditáltató 168 óra szintén hetente 9200-13800 darabos példányszámban fogyott tavaly. A magasabb szám minden esetben azt az elméleti esetet mutatja, amikor minden lapot a legnagyobb kedvezményű előfizetéssel vásároltak, a legalacsonyabb pedig azt, amikor minden újságot a standokon adtak el. A tényleges szám logikusan a kettő között van. Iparági tapasztalatok alapján megbecsültük, hogy milyen arányban fogyhatnak előfizetéses formában és újságosnál eladva az egyes lapok, és így jöttek ki a lenti számok.. Ezek, illetve a többi lap auditált adatai alapján így nézett ki az egyes közéleti heti és napilapok példányszáma 2017-ben:
A legnagyobb aggodalommal a Figyelőnél nézhetik az eladásokat. A 3850-es átlag példányszámot ugyanis úgy sikerült hozni, hogy az évnek még heti 6-7000 értékesített újsággal vágtak neki, amiből logikusan következik, hogy év végén jóval az átlag alatt kellett lenniük. Az atlatszo.hu már májusban arról írt, hogy előfizetői 17 százalékát elvesztette az újság, a trend pedig úgy tűnik az év további szakaszában is folytatódott.
Bár a konkurensek közül a Heti Válasz is vesztett olvasókat, messze nem ilyen ütemben, a HVG pedig még növekedni is tudott kissé, így előbbi 10 800, utóbbi közel 31 ezer példányban fogyott hetente 2017-ben. A 168 óránál és a Magyar Narancsnál adatok híján a trendet nehéz megállapítani, de ezekből a lapokból is jóval többet adtak el, mint Figyelőből.
Ehhez képest a teljes magyar médiapiacon (tehát nem csak a hetilapoknál) arányaiban a Figyelőnél nőtt a második legnagyobb mértékben az állami reklámköltés. A Kantar Media adatai alapján listaáron több mint 780 millió forint értékben hirdettek állami szervezetek, önkormányzatok és állami tulajdonú cégek a hetilapban, ez pedig szinte pontosan a 11-szerese az egy évvel korábbinak, amikor még nem Schmidt Mária volt a tulajdonos*A listaáras reklámköltés jellemzően jóval magasabb, mint a tényleges, a listaárból ugyanis komoly kedvezményeket adnak a kiadók..
Ezzel szemben a négy másik laphoz listaáron együttesen is csak 75 millió forint állami hirdetés folyt be. Azaz a közéleti hetilapokban elhelyezett állami reklámokra szánt összeg 91 százaléka messze a legkisebb példányszámú újságban landolt. Az pedig talán még ennél is beszédesebb, hogy miközben a Figyelőben minden egyes eladott lapban közel négyezer forintot hirdetett el listaáron az állam (nagyjából hatszor annyit, mint amennyit az újságot megvásároló olvasó fizetett érte), addig a HVG-ben huszonhatot, a 168 órában pedig csak 1,1 forintot.
A megdöbbentő aránytalanság véletlenül sem csak a hetilappiacra jellemző, ugyanez tapasztalható a napilapoknál is. A torz viszonyok annyiban javultak, hogy a Népszavánál az új tulajdonos, a volt MSZP-pénztárnok, Puch László érkezésével az állami hirdetők is megjelentek, így már legalább nem a legnagyobb példányszámú napilapban volt a legkevesebb állami hirdetés. Sőt, a Népszava kilőtt, listaáron 260 millió forintnyi állami hirdetést húzott be, majdnem 27-szer annyit, mint 2016-ban.
Más kérdés, hogy a sokkal kevesebb példányban fogyó Magyar Időket és Magyar Hírlapot így sem tudták megközelíteni, hiszen előbbinél ugyanez 897, utóbbinál 637 millió forint volt. A Magyar Időknél a hirdetési bevétel 87 százaléka jött a költségvetésből, illetve önkormányzatok és állami cégek büdzséjéből. Az egy lapra vetített számok pedig itt is nagyon aránytalanok (ha nem is annyira, mint a Figyelőnél): az állam listaáron nagyjából kétszer annyi pénzt hirdetett el minden egyes eladott Magyar Időkben és Magyar Hírlapban, mint amennyit annak vevője adott érte.
Üzleti szempontból ez a fajta magatartás teljesen irracionális. Egy piaci alapon gondolkodó hirdetőnek ennyit egész biztosan nem ér, hogy egy emberhez eljuttassa az üzenetét. Különösen akkor nem, ha az olvasók egy jelentős része nála dolgozik. Márpedig a kormányközeli lapokat nagyon nagy számban rendelik meg az állami szervezetek. Orbán Viktor és Simicska Lajos összeveszése után például tömegével mondták le az állami cégeknél a Magyar Nemzet előfizetéseket, és helyette Magyar Időket rendeltek.
Magyarul a hirdetések nem hagyományos reklámcélokat szolgálnak, sokkal inkább az adott lap (állami) támogatásaként értelmezhetőek.
Azt, hogy ezek a lapok mennyire ki vannak szolgáltatva az állami bevételeknek, jól mutatja, hogy esetükben teljesen felborult a lapértékesítésből és hirdetésből származó bevételek egyensúlya. A 2010-es kormányváltás környékén (tehát azelőtt, hogy az állam teljesen rátelepedett volna a piacra), a két legnagyobb napilapnak, a Magyar Nemzetnek, és a Népszabadságnak nagyjából ugyanakkora bevétele volt a reklámokból és az újságok eladásából. Később a Nemzetnél ez módosult, de a bevételek nagyjából harmada még akkor is lapértékesítésből folyt be, amikor már elárasztották az újságot a kormányhirdetések.
Ezzel szemben a Magyar Időknél és a Figyelőnél most már csak a forgalom 20-25 százalékát adják az eladások, a többi reklám, és mint láttuk, nagyrészt állami.
A másik véglet 2017-ben az azóta bezárt Magyar Nemzet volt, ahol épp fordítva alakultak az arányok. Ez egyébként elég jól mutatja azt is, hogy ha a kormányzat elfordul egy újságtól, akkor az nem csak az állami, hanem a piaci hirdetések nagy részéről is lemondhat.
A kiadó tavaly már csak 171 millió forintot gyűjtött be reklámokból, miközben három évvel korábban ennek még több mint tízszeresét. Bár az Orbán-Simicska szakítás előtt a Magyar Nemzet is tömve volt állami hirdetésekkel, ekkora kiesést a központi hirdetések kiesése nem okozhat. Még akkor sem, ha a kormányzat tényleg lenullázta a reklámokat a Nemzetben: tavaly listaáron is csak 5 millió folyt be hozzájuk az állami szférából.
A hanyatlás így jelentős részben azzal magyarázható, hogy a piaci alapon hirdető cégek is elfordultak a kormány által ellenségnek kikiáltott laptól. Van olyan nagyvállalat, amelynek a kommunikációs osztályán már 2015-ben ukázba adták, hogy Simicska-újságban nem lehet hirdetni. Mondjuk múlt csütörtök óta már tényleg nem, hiszen azóta a Heti Választ sem nyomtatják ki.
Közélet Vállalat állami hirdetések Figyelő Heti Válasz HVG Magyar Idők Magyar Nemzet Olvasson tovább a kategóriában
|
Teljesen irracionálisan költ el milliárdokat az állam a sajtóban
|
Van olyan lap, aminek minden egyes eladott példányában ötször annyit hirdetett el az állam, mint amennyit az újságot megvásároló olvasó fizetett érte.
|
[
"állami hirdetések",
"figyelő",
"heti válasz",
"hvg",
"magyar idők",
"magyar nemzet"
] | 1 |
https://g7.24.hu/allam/20180612/teljesen-irracionalisan-kolt-el-milliardokat-az-allam-a-sajtoban
|
2018-06-12 00:00:00
| true | 0 | 0 |
"A bátorság ragadós" hirdeti a WikiLeaks jelszava. De ha "ragad", hol, mekkora csoporton belül és milyen körülmények között?
A WikiLeakset kezelhetjük politikai projektként, és akkor lehet támogatni vagy elutasítani. Ugyanakkor valószínűleg – s igazán ez az érdekes – kísérleti változata egy új nyilvánosságnak, amely a mai elitek szemében talán anarchikus, ellenőrizhetetlen, a maihoz képest valahogy "túltekert", amelyhez a hagyományos ellenőrzési/biztonsági és áttekinthetőségi/átvilágosíthatósági modelleknek már biztosan nincs közük.
Kérdés, hogy aWikiLeaks mai túlpolitizáltsága, kormányok, világhatalmak államapparátusainak kitüntető figyelme menynyire a szokatlannak vagy az akciókban leleplezett, eddig is valószínűsíthető, de nem bizonyított történeteknek vagy azok meghatározó elkövetőinek szól? Ameddig mind a két elem jelen marad, az érdeklődés bizonyára nem csökken iránta. De a nemzetközi nyilvánosságot tágító programok mellett megjelennek-e a WikiLeaks tudatosan nemzeti kereteken belül maradó aktivistái? Színre lépnek-e a Nemzeti Rosszal globális keretekben küzdő olyan helyi mozgalmárok, mint az Amnesty Internationalnál vagy a Greenpeace-nél? Lengyelországban máris van helyi anyagokkal dolgozó, otthoni sztorikat felgöngyölítő nemzeti csoportjuk. Nem csodálkoznék, ha a nem is olyan távoli jövőben magyar próbálkozásokról is hallanék.
Az máris látszik, hogy ha a New York Times-os Thomas L. Friedman Lapos világ- (fl at world) elméletében van valami (minden egyidejű, nincs központ és perem többé), akkor eltűnhet a különbség kicsi és nagy között, s játszmájukban a kicsinek is vannak esélyei, ha hozzájut a komoly médiához és nagy pályán mozog. Ugyanakkor persze a WikiLeaks populista stilisztikával támad, s az ilyesminek ma kivételesen jó a piaca, hiszen az eliteknek a világban épp nagyon kevesen hisznek. Kérdés, hogy ez az új alapállapot-e, vagy legalább részben visszarendeződik a bizalom valamilyen szintje, és ekkor az információs partizánok, legyenek technikailag sikeresek is, közönség nélkül maradnak.
Az aktuális WikiLeaks koreográfiához igazi ellenfélként az amerikai politikai elit illeszkedik, de az áttetszőség abszolutizálása a politikai működőképesség előfeltételeként is az amerikai kultúrából vezethető le. Oroszokkal, kínaiakkal így nem lehetne játszani, de az atlantiról gyorsan leszakadó Orbán-rendszerrel is csak nehezen. Julian Assange anarchista kísérleti projektje e metszetben is kivételesen szerencsés volt.
E kísérlet tartalmaiban és szimbolikusan is kihívja a nagymédiát, s miközben tulajdonképpen annak működési kereteit megkérdőjelezi, kapcsolódik is hozzá. Az alternatív média korábban ilyesmivel nem próbálkozott. Ebből is következő gyengeségét, gettóba zártságát közben sajátos teljesítményként, közösségteremtésként forgalmazta meg. Ott lent, kint független. S mert így nem veszélyes, életben hagyják. S lehetett közben még kultikus is a saját közönsége számára. Ennek most vége. Az új alternatívok által teremtett világméretű platformok nyilvánvalóvá tették, hogy a régi alternativitás peremjelenség, hogy a médianyilvánosság igazi csatái ott folynak, ahol az újak valamilyen metszetben a nagyokkal mérik össze magukat, akármekkorák is egyébként közöttük a különbségek. Kérdés, hogy mi történik majd e területen Magyarországon. A tartalmak jó része zár alá kerül, de kérdés, hogy nagymérvű másodlagos feldolgozás, alapvető interpretáció nélkül egyáltalán fogyasztásra alkalmassá tehető-e, mint a WikiLeaks-akciók többségénél? A közeljövő magyar közmédiája a tervek szerint ellenőrzött agitprop rendszer, s aki ki akar lépni az alternatív/ellenzéki gettóból, és kínált tartalmaival az alaprendszerrel kívánna szembefutni, valószínűleg egzisztenciális kockázatokkal játszik. Akkor majdnem az oldalról érkező kognitív anarchizmus, a magyar "wikileakizmus" válik egyetlen információs felvilágosításformává.
Assange e vonatkozásban nem önmagában érdekes, hanem mert bizonyítja, még mindig van tér, érdeklődés, pénz egyszemélyes világméretű politikai show-műsorokra. A kollektíven vezetett vagy közös tulajdonlású szervezetek krízishelyzetekben egyébként megroppanhatnak, széthúzhatnak, lebénulhatnak. Itt ilyesmiről szó sincs. Amíg a vezért fizikailag nem korlátoztam, s ő működőképes, a projekt megmarad. Elképzelhető, hogy a hazai új médiaszabályozással szemben is az ilyen személyiségéhez kötött, integritásában nehezen kikezdhető partizánok lesznek/lehetnek majd a meghatározók.
A WikiLeaks valós üzemmódjairól nagyon keveset tudunk. Milyen lehet a belső világa? Az elérhető beszámolók szerint egy tucat ember elég lehet egy-egy alapoperációhoz. Vannak, akik több száz fős önkéntes analitikusgárdáról is beszélnek, de itt blöffről lehet szó. A rokonszenvezők a jelek szerint keményen kitartanak, de alapvetően passzívak. A blogoszférából és az egyes konkrét hackerhálózatokról mintha a WikiLeaks kivonult volna, s azt állítja, azt terjesztik róla, hogy ma már kizárólag újságírókkal és emberi jogi aktivistákkal tart fenn kapcsolatokat. Mennyire reprodukálható, illetve egyáltalán hogyan lehet egy ilyen információs vállalkozást fenntarthatóvá tenni? Másolni biztosan nem lehet, de talán ötletként átvihető, hogy azután új közegben, új emberek között, új formában meg lehessen csinálni.
Tulajdonképpen itt a posztképviseleti hálózatok egy változatáról van szó. Maga a wiki előtag itt teljesen félrevezető. Hiszen itt nem egy nyílt hálózatról van szó, amelyhez bárki csatlakozhat, hanem egy zárt vállalkozásról, amelyet ismeretlen számú önkéntes működtet.
De az igazi kérdések nem szervezetiek. Mennyi áttetszőség, transzparencia kell ahhoz, hogy a világ a mainál jobban működjön? A politikai és gazdasági elitekkel szemben az emberek most alapvetően bizalmatlanok. S úgy gondolják, hogy ha valakinek kizárólagos információ jut a birtokába, akkor azzal feltétlenül vissza is él. Az áttetszőség mint cél biztosan nem lesz elég, s az emberek a még nagyobb nyitottságnak sem hisznek. Minden információs ajánlat kevés, még akkor is, ha önmagában technikailag majdnem kezelhetetlenül sok lesz.
Ugyanakkor az állam működéséhez a titok hozzátartozik. Nélküle tulajdonképpen nincs is hatalom. De még ha programmá válik is a titkok visszanyesése, megnyitása valamilyen csoport számára, a titkok vagy legalábbis bizalmas információk a rendszerben újraképződnek, s ismét elkezdődik felhalmozódásuk – legfeljebb most már egy reformált, valamelyest módosított térben. Ideiglenesen lehet megcsapolni a titkokat, de a nagymérvű transzparencia önmagában instabil, már magából a rendszerek szerveződési módjából is következően. Ebben az esetben mekkora vagy milyen nyitottság elégséges? S egyáltalán, létezhetnek adott helyzetben mindenki által elfogadott titokcsomagok? Vagy itt nem is érdemes kompromisszumokról beszélni? Az információs társadalom előtti világokban valamilyen információ kizárólagossága az elithez tartozást jelentette. A hatalom persze ezt a tudást jósoktól, tanácsadóktól, szakértőktől, tudósoktól vásárolta, egyre céltudatosabban. Később a tudás kizárólagossága elég volt ahhoz is, hogy vállalatok, mozgalmak, pártok számára beruházzanak a termelésébe. Megmarad-e ez a rendszer a teljesen nyilvános tudás programjainak kiépülésével párhuzamosan? Gondolom, nem igazán.
Mindeközben jelentősek a kulturális különbségek egyfelől azon országok között, amelyeknek fejlett titokiparuk, titokelviselési hagyományai vannak, s azok között, ahol ilyesmit a közvélemény nem tart vállalhatónak, csak különleges esetekben. Másfelől ott, ahol az üzlet mindig is rendelkezett nagy tömegű bizalmas információval, amelyet tulajdonának tekintett és csak külső nyomás alatt volt hajlandó legalább részben megosztani, most ezt a kultúrát átveszi az új államigazgatás. De az államot nemcsak a nagyvállalati kultúra szövi át egyre nagyobb mértékben, hanem egy másik titokhordozó szakma, a katonaság és a rendvédelmi szektor is. Az elhúzódó regionális háborúk és a terrorizmusveszély elmossa a korábbi határokat háború és béke között, s a rendvédelem módszertani hagyományai (ellenőrzés, számonkérés, ismételt ellenőrzés, hosszú időkre megőrzött nyilvántartások), amelyek inkább kivételes helyzetekhez kapcsolódtak, most már a hétköznapok részeivé válnak. S elmosódnak azok a különbségek, amelyek alapján e helyzetek kezelésmódjait megkülönböztették. Demokrácia ide vagy oda, a gazdaság és a katonák a demokráciaképet, az állam felfogását zártságról és nyíltságról átalakítják. Elképzelhető, hogy a WikiLeaks csak az "eredeti", vagyis a modern üzleti és védelmi információkezelési szabályoktól mentes állapotot próbálja visszaállítani. De hát azok új szerepe az állam működtetésében megmarad.
Amíg a gazdasági-állami/katonai-szervezeti kultúrák összeolvadására a jelenlegi mértékben nem került sor, még hihettük, hogy a média valóban lehet az állam ellenőrzésének egyik eszköze. De a média, a sajtó képességei az új állam kezelésében – ha egyáltalán nemcsak különleges esetekben és pillanatokban léteztek, hanem kiterjedtebben is – lényegében leépültek. Részben nem volt gyakorlatuk a rendvédelmi és a nagyvállalati modellt másoló államigazgatás kezelésében. Részben pedig még az atlanti változatokban is a 60-as évek első nagy amerikai kiszivárogtatási történetei, a Watergate és az összes további "gate-ek" után maguk az állami apparátusok is felismerték, hogy dokumentumaik sebezhetőkké teszik őket a külvilággal szemben, s igyekeztek, ahol csak lehetett, visszaállítani a szóbeliséget vagy a látható dokumentarista nyomot nem hagyó döntési fórumokat. Ezek persze kevesebb kidolgozott döntési alternatívát bírnak csak kezelni, tehát a rendszert ezekhez kényszerből "visszabutítják". Csak annyi változót és olyan időtávokat tud majd átlátni, amelyek e kommunikációs típusokba még beleférnének.
Más politikai rendszerekben, például a késő szovjet típusúakban ez a belső bizalmatlanság lényegében az első pillanattól jelen volt. Nézzük meg, hogy mennyire semmi sem derül ki a kezelt problémák lényegéről és a kezelésük alternatíváihoz kapcsolódó – minden bizonnyal esetenként súlyos – vitákról a központi bizottsági ülések jegyzőkönyveiből. S a rendszerváltás után is emlékszünk közép-európai kormányokra, amelyek úgy féltek vetélytársaik "hírszerzésétől", hogy inkább nem dolgoztak ki a maguk számára egyébként elengedhetetlen programokat, jövőképeket. Most a WikiLeaks tulajdonképpen nem is csinál mást, mint hogy a média államot "ellenőrző" korábbi képességeit próbálná helyreállítani valamilyen mértékben. De egy új titokérzékenységű állammal szemben a médiának eleve romlottak az esélyei. Válsághelyzetekben lehet hogy marad az infoanarchizmus. Hacsak a titkosszolgák meg nem tanulják azt is manipulálni.
|
Külföld: Ragadós lehet a WikiLeaks bátorsága?
|
"A bátorság ragadós" hirdeti a WikiLeaks jelszava. De ha "ragad", hol, mekkora csoporton belül és milyen körülmények között?
|
[
"2011-01-22",
"Hétvége",
"WikiLeaks"
] | 1 |
https://nol.hu/kulfold/20110122-ragados_lehet_a_wikileaks_batorsaga_
|
2011-01-22 00:00:00
| true | 0 | 0 |
A félezer költségvetési szervből összesen 28 küzd kifizetetlen tartozással, az eddig megszokott rendőrségek és vízügyis szervezetek mellé tartósan bekerültek egyes egyetemek is. A kórházak adósságáról a kincstárnak nincsenek adatai.
A költségvetési intézmények lejárt adósságállománya június végén 39,8 milliárd forint volt, vagyis egy hónap alatt 2,4 milliárddal, munkanapokkal számolva napi bő százmillióval nőtt - derül ki az Magyar Államkincstár legfrissebb adataiból. Az intézmények adóssága ennél egy nagyságrenddel nagyobb, a kincstár a már lejárt tartozásokat összesíti és szükség esetén kincstári biztost rendel ki az intézményhez.
Az évet a közszféra 41,1 milliárd forint adóssággal kezdte - ami a legrosszabb nyitóállomány a kincstár 1997-es adatközlése óta. Az év első hónapjaiban a költségvetési intézmények kismértékben tudták csökkenteni az adósságot, ám a második negyedben újra emelkedő trendet mutat az adat, amely nem meglepő a költségvetési zárolások ismeretében.
Az összes adósságon belül az állammal szemben fennálló tartozás alig 1,1 milliárd forint, ez nem adójellegű, saját felügyeleti szervnek be nem fizetett adósság. A kifizetetlen szállítói-szolgáltatói számlaállomány a hatodik hónapban 38,8 milliárd volt, ami 2,2 milliárddal magasabb az előző havinál.
A minősített adós intézetek száma kissé nőtt, jelenleg 28 intézmény küzd kisebb-nagyobb adóssággal. Továbbra is az összes adósság 48 százaléka jelentkezik a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezetnél, ezen belül nagyrészt az orvos-egészségügyi centrummal rendelkező egyetemeknél. Ennek nagysága 11,71 milliárd forint, aránya pedig az összes adóssághoz képest eléri a 29,39 százalékot - olvasható a Napi Online-on.
A nemzeti erőforrás tárca összesítése szerint a kórházak adóssága - a legfrissebb nyilvános adatok szerint - 2010 végén 115,5 milliárd forintra rúgott, ebből 32,4 milliárd forint volt a lejárt határidejű szállítói állomány.
|
Gazdaság: Nőtt a költségvetési szervek lejárt tartozása
|
Júniusban a költségvetési szervek lejárt tartozása elérte a 39,8 milliárd forintot - írja a Napi Gazdaság a Magyar Államkincstár legfrissebb adatai alapján a Napi Online-ra hivatkozva kedden.
|
[] | 0 |
https://hvg.hu/gazdasag/20110726_koltsegvetesi_szervek_tartozasa
|
2011-07-26 06:38:00+02:00
| true | 0 | 0 |
Három repülő indult kedden reggel Magyarországról Katarba, a FIFA Labdarúgó-világbajnokság helyszínére. A korábbi bejelentések szerint Orbán Viktor miniszterelnök utazása is kedden esedékes Dohába, hogy a helyszínen nézze meg a vb legfontosabb utolsó meccseit, a két elődöntőt, a bronzmeccset és a döntőt.
Orbán foci vb-s látogatása a múlt héten derült ki, miután a katari nemzeti ünnep alkalmából tartott budapesti eseményen Abdulla bin Nasser Al-Dosari, Katar állam budapesti nagykövete a Marriott Hotelben tartott exkluzív eseményen megemlítette, hogy a magyar miniszterelnököt is várják a világbajnokság záró mérkőzéseire.
A nyilvános repüléskövető oldalak adatai szerint kedden délelőtt landolt a dohai repülőtéren a magyar honvédség Falcon 7x típusú repülőgépe. A gép fedélzetén azonban nem utazhatott a kormányfő, mert a hajnali kecskeméti induláskor még Budapesten tartózkodott. A miniszterelnök kedden reggel egy misén vett részt, ahol a Telex másodszor próbálta szóra bírni.
A Flightradar adatai szerint a magyar kormánygépet az OTP érdekeltségébe tartozó két magánrepülő követte Dohába. Csányi Sándor, az OTP elnöke vezeti a Magyar Labdarúgó-szövetséget. A két gép hétfőn érkezett vissza Üzbegisztánból, ahol az OTP az ország ötödik legnagyobb bankját készül megvásárolni, az erről szóló szerződést hétfőn már alá is írták. Kedden reggel 9 után negyedórás eltéréssel mindkét repülő Doha útiránnyal indult el Budapestről. Budapest és Doha között a repülőút körülbelül öt óra.
A miniszterelnök egyébként már hétfőn összekapcsolta a világbajnokságot és az OTP üzbég bankos üzletét. A Twitter-oldalán azt írta:
A helyi bajnokságból a VB-re! Gratuláció az OTP-nek az első Európán kívüli bankjához.
From the regional championship to the World Cup! Congratulations to @otpbank_hu on acquiring their first bank outside of Europe. https://t.co/JI08sp7emD — Orbán Viktor (@PM_ViktorOrban) December 12, 2022
Megkérdeztük Havasi Bertalant, a miniszterelnök sajtófőnökét, hogy Orbán Viktor melyik géppel utazott, illetve, hogy miért repült Dohába korábban az állami repülőgép is. Amint választ kapunk, frissítjük cikkünket.
A 24.hu információi szerint egyébként várhatóan az állami repülő viszi majd a miniszterelnököt Brüsszelbe, ahol csütörtökön kezdődik az uniós állam- és kormányfők részvételével az Európai Tanács ülése.
Kedden délben a NER kedvenc magángépe, a Mészáros Lőrinc által gyakran használt Bombardier luxusgép is Katar felé indult Ferihegyről.
|
Orbán a vb-n: megérkezett Katarba a magyar honvédség Falconja, két OTP-s magánrepülő követte
|
Kedden délben a NER kedvenc magángépe, a Mészáros Lőrinc által gyakran használt Bombardier luxusgép is Katar felé indult Ferihegyről.
|
[
"csányi sándor",
"foci vb",
"futball világbajnokság",
"katar 2022",
"orbán viktor"
] | 1 |
https://24.hu/belfold/2022/12/13/orban-viktor-katar-futball-vilagbajnoksag-csanyi-sandor
|
2022-12-13 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Statisztikákat kértünk a Legfőbb Ügyészségtől a korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatban a Polt megválasztása előtti és utáni időről, és nagyon érdekes adatokat kaptunk. A feljelentések száma felére-harmadára csökkent éves átlagban, az elutasításuk aránya viszont háromszorosára nőtt. Sőt, ha mégis indul nyomozás, azokat 2010 vége óta közel kétszer nagyobb arányban szüntetik meg, mint korábban. Lehet ez véletlen?
Kommentekben, fórumokon, itt-ott azt a vélekedést olvassuk, hogy Polt Péter ügyészségén nincs értelme feljelentést tenni hivatali korrupció miatt, hiszen az ilyen eljárások jó eséllyel a kormánypártnak ártanának, ezért az ügyészség inkább el sem indítja őket, vagy ha mégis, gyorsan megszünteti.
Szerettünk volna utánajárni a közvélekedésnek, ezért közadatigénylést (PDF) adtunk be a Legfőbb Ügyészséghez tavaly év végén.
Három bűncselekménytípussal kapcsolatban kértünk adatokat: – Aktív hivatali vesztegetés, amikor valaki megveszteget hivatalos személyt, – Passzív hivatali vesztegetés, ekkor a hivatalos személy "belemegy" a vesztegetésbe, – befolyással üzérkedés, amikor valaki azt mondja, hogy el tud intézni valamit egy hivatalos személynél, és ezért pénzt kér.
Az adatokat 2006-tól kértük ki, ezen az éven kezdte második ciklusát az akkori baloldali kormány, cezúraként pedig Polt Péter hivatalba lépését jelöltük meg, vagyis 2010. december 14-ét. Az adatok elég döbbenetesek.
Az érintett bűncselekmények miatt beadott feljelentések száma éves átlagban felére vagy harmadára csökkent bűncselekménytől függően. Ehhez alapesetben semmi köze nincs az ügyészségnek, magyarázaton nem spekulálnánk, szép kutatási terület lehet a jelenség a szakértőknek. Ugyanis normális esetben ha a korrupció nem csökken, akkor az ilyen cselekmények miatti feljelentések száma sem csökkenhetne drasztikusan.
Elméleti magyarázat több is lehet: tényleg csökken a korrupció, korábban az ellenzék hatékonyabb volt és több ügyet "ásott elő", korábban az állampolgárok inkább látták értelmét feljelentést tenni vagy éppen kevésbé féltek a retorziótól, stb. Így az adatok önmagukban semmit mondanak, de hogy érdekesek, az biztos.
Ugyanakkor az már az ügyészségről mond valamit, hogy a két vizsgált időszakban mit kezdett a feljelentésekkel. És itt is nagyon fura számokat látunk. Mindhárom típusú bűncselekmény esetén háromszorosára nőtt a feljelentések elutasításának aránya, másképpen: a Polt Péter utáni érában 300%-kel nagyobb arányban utasítják el a hivatali korrupció miatt tett feljelentéseket 2006-2010-hez képest. Ha a drasztikusan kevesebb feljelentés alapján mégis elindul nyomozás, akkor azokat kétszer gyakrabban szüntetik meg.
Ez utóbbi adatokat alapos kutatás nélkül értékelni nem lehet. Az mindenesetre kevéssé valószínű, hogy több ezres, illetve százas ügyszám esetén ekkora különbség oka csak az lenne, hogy 2010. december 13-áig a feljelentők háromszor gyakrabban írtak jó feljelentést (ekkor indul ugyanis nyomozás), de az ügyészség gyakorlata nem változott semmit.
Azt viszont semmiképp sem lehet a feljelentők hibájának felróni, hogy az ügyészség az általa megindított nyomozásokat kétszer gyakrabban szünteti meg, mióta az új legfőbb ügyész áll a szervezet élén.
A Legfőbb Ügyészséghez benyújtott adatigénylés itt, a kapott adatok itt letölthetők.
Oroszi Babett – M. Tóth Balázs
Infografika: Erdélyi Katalin
|
Polt Péter kinevezése óta meredeken zuhan a politikai korrupciós ügyekben indított büntetőeljárások száma
|
Polt Péter kinevezése óta meredeken zuhan a politikai korrupciós ügyekben indított büntetőeljárások száma
|
[
"adatigénylések",
"cikkek",
"nemzeti együttműködés rendszere"
] | 1 |
https://atlatszo.hu/2015/02/06/polt-peter-kinevezese-ota-meredeken-zuhan-a-politikai-korrupcios-ugyekben-inditott-buntetoeljarasok-szama
|
2015-02-06 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Az emberek felének keresete már 15 millió forintos hitel finanszírozását sem teszi lehetővé, az átlagbérből is maximum 26 négyzetméternyi budapesti használt lakás ára fizethető ki.
Júliusban az itthon teljes állásban foglalkoztatott alkalmazottak bruttó átlagkeresete 566 800 forint volt, ami a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 16 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Ez idén ugyanakkor 3,4 százalékos reálkereset-csökkenést jelent. Négy éves időtávban a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 60,4 százalékkal emelkedett: míg 2019. június végén a 235 000 forintot alig haladta meg a kézhez kapott összeg, idén júniusban közel 377 000 forintot vittek haza átlagosan a magyarok.
Másfél millióval kisebb hitelre elég a pénzünk
Hiába azonban a forintra jelentős növekedés, a magasabb nettó átlagbérből is lényegesen kisebb lakáshitelt tudnak finanszírozni a polgárok. Két éve, 2021. júniusában az akkor 282 ezer forintot el nem érő nettó átlagbér a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelfék szabályai szerint még 23,7 millió forintos hitelösszeg felvételére tette alkalmassá az átlagbért hazavivő polgárt.
Ehhez képest hiába visz közel nettó százezer forinttal többet haza ma egy átlagkeresettel bíró ember, mint két éve, a kamatok emelkedésének köszönhetően a keresete már csak a korábbinál köüzel másfél millió forinttal kisebb, 22,3 millió forintos hitel felvételét teszi lehetővé.
Ötéves időtávban ugyanakkor itt is számottevő a bővülés: 2019 márciusában az akkori 236 ezer forintos nettó átlagbér még 18,2 millió forintnyi hitel finanszírozására volt elegendő - a négy éves növekedés így 22,5 százalékos.
A negyedévek végi statisztikákat összevetve a legrosszabbul az elmúlt hónapokban 2022 szeptemberében jártak a magyarok: akkor a 325 000 forintot meghaladó nettó összeg mindössze 20,3 millió forintos hitel felvételére tette alkalmassá az átlagbért hazavivő polgárt.
26 négyzetméterre elég az átlagbér
Nem lenne teljes ugyanakkor a statisztikai összehasonlítás, ha nem számolnánk az ingatlanárak változásával is. Ebben az összevetésben ugyanakkor azt kell hogy lássuk hogy négy évvel ezelőtt a nettó átlagbér sokkal többre volt elegendő, mint most. Ugyancsak a KSH adataiból tudjuk hogy
2019 márciusában az akkori 236 ezer forintos átlagbér alapján felvehető 18,2 millió forintos hitelösszeg közel 31 négyzetméternyi lakás finanszírozását tette lehetővé a budapesti használt lakás piacon kialakult átlagárak alapján. Ehhez képest idén júniusban a 377 000 forintos nettó keresetből kapható maximális hitelösszeg már csak 26 négyzetméternyi lakás megvásárlását teszi lehetővé.
A mélypont egyébként Itt is tavaly szeptemberben volt, akkor az akkori átlagbérből mindössze 23 négyzetméternyi lakás megvásárlása leengedő hitelt lehetett átlagosan felvenni a bankoktól. Ezzel szemben 2020 decemberében - az akkor az év végi bónuszoknak köszönhetően egyébként jelentősen megugró, - 290 ezer forintot közelítő nettó átlagbér 38 négyzetméternyi budapesti használt lakás vásárlására nyújtott fedezetet.
Összességében tehát a nettó átlagbér 60 százalékos és a felvehető hitelösszeg 22 százalékot meghaladó bővülése ellenére ma 10 százalékkal kisebb alapterület finanszírozásával számolhatnak az átlagbért keresők, mint 4 évvel ezelőtt.
Az emberek felének 15 milliós hitel sem jut
Miután az átlagbért a jól keresők jövedelme alaposan feljebb löki, érdemesebb a medián átlagbérrel számolni. Ez a KSH szerint mindössze 312 000 forint volt idén júniusban. Ez közel 70 százalékkal magasabb összeg, mint a 2019. júniusi 185 000 forintos nettó mediánbér. Ez alapján a magyar foglalkoztatottak fele maximum 18,5 millió forintos hitel felvételében gondolhat idén a kézhez kapott bér alapján. Ebből pedig alig 21,6 négyzetméternyi budapesti lakás finanszírozható, a többit egyéb pénzből kell előteremteni. Négy éve ugyanakkor a medián átlagbérre kapható 14,5 millió forintos hitel még 24,3 négyzetméterre volt elég.
Lefordultak a kamatok, megtorpantak az ingatlanárak
Ugyanakkor a hitelkamatok is lefelé indultak az elmúlt időszakban. A lakáshitelt kínáló pénzintézetek legjobb ajánlataiból képzett BiztosDöntés.hu Top átlagkamat szintje az idén januári szintekhez képest már 70 bázisponttal, 9,13-ról 8,43 százalékra csökkent. Ez azt jelenti, hogy egy 20 milliós, 20 éves hitel esetében a teljes hitelköltséggel számolva az ügyfelek júliusban a korábbinál 10 ezer forinttal alacsonyabb, 179 ezer forintos törlesztőrészlettel számolhatnak, s aki most veszi fel a hosszan fix kölcsönét 2,4 millió forinttal kisebb összeget kell, hogy visszafizessen, mintha januárban vette volna fel a kölcsönét. Ráadásul a következő hónapokban a szakportál további kamatcsökkenést és komoly akciózást vár a bankoktól. Az átlagbérből finanszírozható lakáshitel összege így újra növekedhet. Ráadásul egyes statisztikák szerint a fővárosi lakáspiacon idén tavasszal már szerény mértékben csökkenni kezdtek az árak - a KSH által márciusra kimutatott 885 ezer forintos átlagérték a Sonarhome kimutatása szerint 860 ezer forint közelébe csökkent, de megtorpanást mért az Otthon Centrum is. Ez pedig a következő hónapokban szépítheti azt a statisztikák is, hogy az átlagbérből ne csak a nappalira elegendő hitelt tudjanak felvenni az emberek.
(Borítókép: Spencer Platt / Getty Images)
|
Még a nappaliját sem tudja hitelből finanszírozni az emberek fele
|
Még a nappaliját sem tudja hitelből finanszírozni az emberek fele - Az átlagbérből is maximum 26 négyzetméternyi budapesti használt lakás ára fizethető ki.
|
[
""
] | 0 |
https://index.hu/gazdasag/2023/08/27/atlagber-lakashitel-ingatlan
|
2023. 08. 27. 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Szombaton 25. alkalommal rendezik meg a Balaton-átúszást Révfülöp és Balatonboglár között.
Az 5,2 kilométeres távú erőpróba mára a világ egyik legnagyobb teljesítményorientált szabadidős sporteseményévé nőtte ki magát, emberek ezrei edzenek rá hosszú ideig itthon és külföldön egyaránt. A szervezők szerint az idén akár tízezren is alávetik magukat a próbatételnek – amennyiben az időjárás ezt lehetővé teszi. Az eddigi részvételi csúcsot 2003-ban regisztrálták, akkor 10 731-en vállalták a megmérettetést.
A rendezők reggel 7 órától a révfülöpi labdarúgópályán várják a jelentkezőket. Az első próbázók a tervek szerint 8 órakor, az utolsók pedig 14 órakor rajtolnak el. Az úszás útvonalát idén is hajókból és motorcsónakokból álló folyosó jelöli majd ki, a célba érkezőket és az érdeklődőket pedig kulturális programok várják 15 órától a boglári Platán-strandon.
|
Szombaton lesz a Balaton-átúszás
|
Szombaton 25. alkalommal rendezik meg a Balaton-átúszást Révfülöp és Balatonboglár között.
|
[
"sport"
] | 0 |
http://24.hu/elet-stilus/2006/07/19/szombaton_lesz_balaton_atuszas
|
2006-07-19 00:00:00
| false | 0 | 0 |
A nő azt állítja, hogy a fapados, EasyJet légitársaság az állapota miatt nem engedte fel a repülőre.
"A kapitány utasítására és az utasok tiltakozása ellenére, a légikísérő nem engedett be a gépbe arra hivatkozva, hogy nem tudok körbefordulni magamtól" – mondta nő, aki deréktól lefelé mozgásképtelen.
Az asszony Genfbe akart utazni. "Aki félretette a jegyemet, közölte az EasyJet-tel, hogy deréktól lefelé béna vagyok, azok meg nyugtázták ezt. Akkor milyen alapon tiltották meg az utolsó percben, hogy repüljek?"- nyilatkozta az asszony. Mint mesélte, az eset másnapján a fia kísérte el, hogy egy másik EasyJet géppel repüljön, de a társaság az új jegyért is elkérte a pénzt.
"Az európai szabályozás kötelezi a társaságot, hogy szükséghelyzetben kiürítsük a gépet másfél percen belül. Ezért a társaság joggal kér fel bárkit, akinek szüksége van kísérőre, hogy gondoskodjon erről, a maga és az utasok biztonsága érdekében" – mondta az EasyJet szóvivője az AFP-nak. Elisabeth Le Gall szerint valami félreértés lehetet a jegyfoglalásnál.
A mostanihoz hasonló eset történt júliusban, akkor is az EasyJet-tel. Akkor egy mozgássérült férfi állította, hogy nem engedték fel a Biarritz-ból Párizsba tartó gépre, mert nem volt kísérője.
|
Nem engedték fel a repülőre, mert rokkant
|
"A kapitány utasítására és az utasok tiltakozása ellenére, a légikísérő nem engedett be a gépbe arra hivatkozva, hogy nem tudok körbefordulni magamtól" – mondta nő, aki deréktól lefelé mozgásképtelen. Az asszony Genfbe akart utazni. "Aki félretette a jegyemet, közölte az EasyJet-tel, hogy deréktól lefelé béna vagyok, azok meg nyugtázták ezt. Akkor milyen alapon tiltották meg [...]
|
[
"repülő",
"easyjet",
"rokkant"
] | 0 |
https://24.hu/szorakozas/2010/08/13/nem-engedtek-fel-a-repulore-mert-rokkant
|
2010-08-13 00:00:00
| false | 0.005222 | 0 |
Mi lesz ebből? Ellenlépéseket tesz Kína, ha az USA rakétákat telepít Ázsiában
A teljhatalmat kiépítő Hszi Csin-ping elnök nagy figyelmet fordít a kínai hadsereg fejlesztésére; szakértők szerint a célja, hogy hazájának erősebb hadereje legyen, mint az USA-nak /Fotó:Northfoto
Peking – Nemcsak gazdasági, hanem katonai területen is éleződik a konfliktus a két nagyhatalom, Kína és az Egyesült Államok között
Simulékonyabb lesz a Gmail: villámgyorsan tanul a viselkedésünkből, de biztonságban vannak-e a személyes adataink?
Kína ellenlépéseket tesz abban az esetben, ha az Egyesült Államok közepes hatótávolságú rakétákat telepít Ázsiában – jelentette ki Fu Cung, a kínai külügyminisztérium fegyverfelügyeleti osztályának vezetője kedden egy pekingi sajtótájékoztatón.
Arra ugyan nem tért ki, pontosan milyen ellenlépéseket terveznek, de hangsúlyozta: mint ahogyan a múltban sem, Kína a jövőben sem vesz részt nukleáris fegyverkezési versenyben.
A nyilatkozat előzménye, hogy Mark Esper új amerikai védelmi miniszter a hétvégi ausztráliai látogatásán azt mondta, az Egyesült Államok hónapokon belül szárazföldi indítású, közepes hatótávolságú rakétákat szeretne telepíteni az ázsiai-csendes-óceáni térségbe.
Fu óvatosságra intette a térség többi országát is, amelyek közül Dél-Koreát, Ausztráliát és Japánt emelte ki, és azt tanácsolta, ne engedjék az amerikai rakéták telepítését saját területükön, mert ez nem szolgálná nemzetbiztonsági érdekeiket. Az amerikai bejelentés után Ausztrália és Dél-Korea is kijelentette, hogy nem járul hozzá a rakéták telepítéséhez.
A kínai tisztviselő különösen aggályosnak tartotta az amerikai fél tervét arra vonatkozóan, hogy a közeljövőben egy szárazföldi telepítésű, közepes hatótávolságú rakétát akarnak fejleszteni és tesztelni az ázsiai és csendes-óceáni térségben.
Kína a múlt héten helytelenítette, hogy az Egyesült Államok kilépett az Oroszországgal a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolására megkötött szerződésből (INF). Fu ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, a lépés közvetlenül negatív hatást gyakorol a világ stratégiai stabilitására, valamint Európa, az ázsiai és csendes-óceáni térség biztonságára.
Washington indoklását, miszerint azért lépett ki a szerződésből, mert Oroszország azt megsértette, Fu ürügynek nevezte, rámutatva: ha valóban úgy gondolták, hogy Oroszország "csal", akkor tárgyalniuk kellett volna Moszkvával az egyezmény felrúgása helyett. A tisztviselő emellett megerősítette Peking állásfoglalását arról, hogy Kína nem kíván tárgyalásokba kezdeni az Egyesült Államokkal és Oroszországgal az atomfegyverek korlátozásáról, mivel nagyságrendileg szerényebb nukleáris fegyverarzenállal rendelkezik náluk.
Az Amerikai Tudósok Szövetsége a távol-keleti ország nukleáris robbanófejeinek számát mintegy 290-re becsüli, szemben Oroszország 1600, valamint az Egyesült Államok 1750 nukleáris robbanófejével.
A tisztviselő arra is rámutatott: Washington érvelése, miszerint Kína fenyegetést jelent számára, mivel a kínai hadsereg rakétáinak csaknem 80 százaléka közepes hatótávolságú, nem állja meg a helyét, hiszen ezek a rakéták nem érnék el az amerikai kontinenst.
Donald Trump (73) amerikai elnök múlt pénteken azt mondta: ha lesz új fegyverzetkorlátozási egyezmény az INF helyett, annak Kínára is kell vonatkoznia. Hozzátette: erről már egyeztetett Oroszország és Kína vezetőivel, akiket mindez – az elmondása szerint – "nagyon is izgalomba hozott".
(MTI)
|
Mi lesz ebből? Ellenlépéseket tesz Kína, ha az USA rakétákat telepít Ázsiában
|
Peking – Nemcsak gazdasági, hanem katonai területen is éleződik a konfliktus a két nagyhatalom, Kína és az Egyesült Államok között
|
[] | 0 |
https://blikk.hu/aktualis/politika/mi-lesz-ebbol-ellenlepeseket-tesz-kina-ha-az-usa-raketakat-telepit-azsiaban/wzwk6x1
|
2019-08-06 08:44:00+01:00
| false | 0 | 0 |
Gázában kilenc ember, köztük öt gyermek sebesült meg a Hamász és a Fatah palesztin mozgalmak között kitört újabb fegyveres összecsapásban.
A lövöldözés azután kezdődött, hogy Hamász-aktivisták tüzet nyitottak egy házra, amelyben a Fatah tagjai tartózkodtak.
A két legerősebb palesztin mozgalom aktivistái hétfőn korábban a Gázai-övezet déli részén csaptak össze.
A tűzpárbajban két Fatah-tag és egy Hamász-aktivista vesztette életét, tízen megsebesültek.
|
Egymást lövik a palesztinok
|
Egymást lövik a palesztinok - Gázában kilenc ember, köztük öt gyermek sebesült meg a Hamász és a Fatah palesztin mozgalmak között kitört újabb fegyveres összecsapásban.
|
[
"külföld"
] | 0 |
https://infostart.hu/kulfold/2006/05/09/egymast_lovik_a_palesztinok
|
2006-05-09 00:00:00
| false | 0 | 0 |
A több mint kétszázötven épület egy részét a május eleji Budapest100-on be is járhatjuk majd.
Ismeretlen Budapest: A harmincas években még az autószerelők is a jövőben érezték magukat
Az évek óta megrendezett Budapest100 programsorozat minden évben tucatnyi szuper fővárosi ház kapuját nyitja ki egy hétvégére, hogy az építészet és a rejtett szépségek szerelmesei felfedezhessék őket – tavaly a budapesti terek fölé magasodó csodák, tavalyelőtt a Dunára néző óriások, 2016-ban pedig a Nagykörút bérpalotái és hotelei mutatták meg magukat.
Százéves házak helyett nagykörúti épületpornó a Budapest100-on Nagyot léptek a szervezők: nem baj, ha nem százéves, csak a körúton legyen! A lokálpatriotizmus marad, de idén már a jövőre is gondolnak. Beengedtek öt házba, végigfotóztuk őket.
Idén az emberek jó részének fejében a szocializmus építészetével együtt mostoha módon kezelt két világháború közti, a Bauhaus egyértelmű hatását mutató építészet kap teret.
Az épületek helyét egy folyamatosan bővülő, jelenleg már több mint kétszázötven pontot mutató térképen jelölték meg – ezek egy része természetesen látogatható is lesz a május 4-5-i hétvégén, az azonban még kérdés, hogy mely lakóközösségek nyitják majd ki a kapujukat a kíváncsi szemek előtt.
A térkép itt érhető el, a hagyományos listákat kedvelők pedig ugyanezen az oldalon találhatják meg a pontos címeket.
|
Térképre kerültek Budapest két világháború közt épült modern csodái
|
A több mint kétszázötven épület egy részét a májusi Budapest100-on be is járhatjuk majd.
|
[
"budapest100",
"modernizmus",
"bauhaus",
"építészet",
"programajánló"
] | 0 |
https://24.hu/kultura/2019/02/07/terkepre-kerultek-budapest-ket-vilaghaboru-kozt-epult-modern-csodai
|
2019-02-07 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Közadatigénylésben kértük és kaptuk meg a Pancho Arénát az alcsúti arborétummal összekötő kisvonat elmúlt fél évre vonatkozó jegyeladási adatait. Január 21. és április vége között 50 napon senki nem vett jegyet, május eleje óta azonban legalább napi 10 utas van. A kimutatásban gyakoriak a 100-600 közötti számok, de a rekord március 4-én volt: akkor 1.280 jegyet adtak el a felcsúti kisvasútra.
Július elején írtuk meg, hogy a felcsúti kisvasút 2016. április 30-i indulása óta 2017. január 20-ig átlagosan napi 113 jegyet adtak el rá. Ebben az időszakban 53 napon senki nem vett jegyet, de hét napon utasok nélkül is közlekedtek a vonatok.
Ezután egy újabb adatigénylésben a fennmaradó – 2017. január 21.-június 30. közötti – időszak jegyeladásait és vonatszámait kértük ki a kisvasutat üzemeltető A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványtól, melyet személyesen Mészáros Lőrinc vezet.
Az alapítvány nemrég ezeket az adatokat is megküldte, így már teljes képünk van a kisvasút kihasználtságáról. A friss táblázat szerint idén tavasszal szinte megrohanták az utasok a vonalat, május eleje óta gyakori a napi 100-600 eladott jegy.
A legfontosabb adatok:
– 2017. január 21. és április 28. között 50 napon egy jegyet sem adtak el
– mindössze egyszer, február 10-én mentek utasok nélkül a vonatok, egész pontosan kettő
– február 14-én 122 jegyet adtak el, amiben benne voltak a Valentin-napi különjáratot kipróbáló indexes újságírók is
– március 4-én rekordszámú, 1.280 darab jegyet adtak el, 15-én pedig 1.210-et
– május eleje óta minden nap eladnak legalább 10 jegyet
– márciusban, áprilisban, májusban és júniusban is többször előfordult, hogy napi 400-600 jegyet adtak el
Akárcsak az előző táblázatban, ebben is feltűnő, hogy az eladott jegyek száma legtöbbször 0-ra vagy 5-re végződik még a legsikeresebb napokon is. Január 1. és július 2. között csak négyszer nem kerek végződésű a jegyeladás: egy-egy alkalommal volt 8, 2, 122 és 97 is.
A kisvasutat üzemeltető alapítványtól megkapott adatokat összesítve az látszik, hogy 2016. április 30-i elindulása óta összesen 48.533 jegyet adtak el a felcsúti kisvasútra. Tavaly 30.219-et, idén 18.314-et.
Lázár János július elején, előző cikkünk megjelenése után azt mondta, hogy a felcsúti kisvasút megtérülő beruházás. Annak érdekében, hogy erről megbizonyodhassunk, közadatigénylésben kértük ki a járatokat üzemeltető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványtól a kisvonattal kapcsolatos bevételek és kiadások listáját. Az alapítvány válaszának az Infotörvény értelmében július 21-ig kell megérkeznie.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"]
|
Tavasszal meglódult a felcsúti kisvasút utasforgalma – friss adatok az utasforgalomról
|
Közadatigénylésben kértük és kaptuk meg a Pancho Arénát az alcsúti arborétummal összekötő kisvonat elmúlt fél évre vonatkozó jegyeladási adatait. Január 21. és április vége között 50 napon senki nem vett jegyet, május eleje óta azonban legalább napi 10 utas van. A kimutatásban gyakoriak a 100-600 közötti számok, de a rekord március 4-én volt: akkor 1.
|
[
"adatigénylés",
"felcsút",
"kisvasút",
"egyéb"
] | 1 |
https://blog.atlatszo.hu/2017/07/tavasszal-meglodult-a-felcsuti-kisvasut-utasforgalma-friss-adatok-az-utasforgalomrol
|
2017-07-17 05:14:00+00:00
| true | 0 | 0 |
A jégtakarót hó táplálja, azonban nem esik már annyi, ami pótolná az óceánba csúszó jég mennyiségét, így a grönlandi jégtakaró akkor is tovább olvadna, ha megállna a globális felmelegedés.
Ha a globális felmelegedés megállna, a grönlandi jégmező már akkor is mindenképp tovább olvadna egy új amerikai kutatás szerint. Grönland több mint 200 nagy gleccseréről majdnem negyven éven át rögzített műholdadatok alapján készítettek tanulmányt, ami a Nature Communications Earth and Environment szaklapban jelent meg.
A tudósok azt állapították meg, hogy a gleccserek változása elérte azt a pontot, amikor a jégtakarót tápláló hóesés már nem tud lépést tartani a gleccserekből az óceánba csúszó jég mennyiségével.
"A távérzékelési adatok alapján azt tanulmányoztuk, hogyan változik a jégolvadás és -növekedés. Azt találtuk, hogy az óceánba olvadó és a gleccserekről letörő jég messze meghaladja a jégfelületen felhalmozódó hó tömegét" – mondta el a Phys.org-nak Michalea King, a kutatás vezetője, az Ohiói Egyetem Byrd Sarkvidék- és Klímakutató Központja munkatársa.
A jégmező pulzusa
Az óceánba torkolló gleccserek változásain kívül a havi műholdadatok azt is megmutatták, hogyan hizlalja a jeget évről évre a hóesés. King és kutatócsoportja megállapította, hogy a nyolcvanas és kilencvenes években még a jégolvadás és a hó nagyrészt egyensúlyban volt: a gleccserek általában mintegy 450 gigatonna jeget veszítettek, amit a hó pótolt is.
"A jégmező pulzusa, vagyis a jégolvadás-hóesés aránya viszonylag álladó volt egészen addig, amíg az óceánba csúszó jég mennyisége egy rövid, öt-hat éves időszakban hirtelen nagyot nem nőtt" – mondta King.
A jégvesztés 2000 körül indult folyamatos növekedésnek, a gleccserek mintegy 500 gigatonnát vesztenek évente, ugyanakkor a hótömeg nem nő.
2000 előtt minden évben nagyjából egyenlő volt az esélye, hogy a jégmező veszít a tömegéből vagy növekszik. A jelenlegi klíma mellett a jégtömeg százból egy évben növekedhetne csak.
1985 óta a nagy gleccserek nagyjából három kilométert húzódtak vissza, sokuk már annyit, hogy mélyen a vízben végződik, vagyis nagyobb felületen érintkezik a melegedő vízzel, így még nehezebben hízhatna vissza eredeti kiterjedésére.
Ez azt jelenti, hogy még akkor is, ha az emberiség képes lenne a jelenleg zajló klímaváltozást megfékezni, az óceánba torkolló gleccserek jégolvadása meghaladná a leeső hó mennyiségét és jó ideig tovább zsugorodnának.
Grönland olvadó gleccserei az egész bolygót veszélyeztetik, mivel jegük az Atlanti-óceánba, végül a világ többi óceánjába jut, ezzel a vízszintemelkedés legerősebb tényezője: tavaly csupán két hónap alatt 2,2 milliméter emelkedést okozott.
|
Már akkor is tovább olvadna a grönlandi jégmező, ha megállna a globális felmelegedés
|
A jégtakarót hó táplálja, azonban nem esik már annyi, ami pótolná az óceánba csúszó jég mennyiségét, így a grönlandi jégtakaró akkor is tovább olvadna, ha megállna a globális felmelegedés.
|
[] | 0 |
https://hvg.hu/zhvg/20200814_Mar_akkor_is_tovabb_olvadna_a_gronlandi_jegmezo_ha_megallna_a_globalis_felmelegedes
|
2020-08-14 14:42:00+02:00
| false | 0 | 0 |
Tíz hónappal azután, hogy lezárult az NFÜ megújuló energiák felhasználását támogató pályázata, a napokban módosították a pályázati feltételeket. Napelemfarmok építésére mégsem adható támogatás, holott a hazai vállalkozások többszörös igényt nyújtottak be a 9 milliárdos keretre. Szeptemberben kiderült, hogy a pályázók között volt több NFÜ-közeli cég is, ezért akkor Lázár János felfüggesztette a további kifizetéseket.
Ebben a ciklusban már nem épülhetnek naperőművek uniós támogatással Magyarországon.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a napokban módosította a Környezet és Energia Operatív Program megújulóenergia-alapú villamos energiatermelést segítő pályázatának kiírását. A módosítás szerint "nem támogathatóak a vállalkozások által benyújtott értékesítési célú napelem-beruházások".
Az Indexnek az egyik napelemes beruházást tervező cég képviselője azt mondta, méltatlannak és inkorrektnek tartják, hogy több mint tíz hónappal a pályázat lezárása után változtassák meg a részvételi feltételeket. A megújuló energiás akciótervet ugyanis óriási érdeklődés kísérte: alighogy megjelent a pályázat január 18-án, néhány nap alatt mintegy 230 pályázat érkezett, amelyek összesen 60 milliárdot igényeltek volna az NFÜ-től, holott a teljes keret alig haladta meg a 12 milliárd forintot.
A most kizárt vállalkozás képviselője szerint a kiírás módosítása miatt jelentős kár érte a céget, hiszen ahhoz be lehessen adni egy ilyen projekt pályázatát, az előkészítésre több millió forintot kell rákölteni. Egy 500 kWh-s napelempark tervezése, engedélyeztetése összességében legalább 5 millió forintba kerül.
A napelemes pályázattal már az ősszel látszott, hogy baj lesz. Akkor az Átlátszó.hu vizsgálódott a program körül, és azt találta, hogy a jelentkezők többségével szemben néhány hónapon belül pénzhez jutó cégek közül többen komoly NFÜ-s kapcsolatokkal rendelkeztek. Az NFÜ mintegy 3 milliárd forintot osztott ki a program keretéből.
A naperőművek körüli problémák eljutottak Lázár János fülébe is, aki szeptemben felfüggesztette a napelemes pályázatot.
Csepreghy Nándor, az NFM fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára az Indexnek azt mondta, hogy nem a sajtóbotrány miatt változott a pályázati kiírás. A kormány továbbra is elkötelezett a napenergiát felhasználó technológia szélesebb körű használata mellett, hiszen Magyarország vállalta, hogy 2020-ra a jelenlegi 8 százalékról 14,6-ra emeli az alternatív források részesedését a teljes hazai energiafelhasználásban. A napelemfarmok működtetésének és gazdasági környezetének azonban több modellje is működik Európában, Magyarországon viszont még nincs döntés, hogy a koncepciók közül melyiket vegyük át.
A helyettes államtitkár elmondta, hogy a kormány most úgy döntött, hogy a vállalkozások napelemfarmos keretét más megújuló energiás pályázatok számára nyitják meg. Ez a 12,2 milliárd forintból 9 milliárdot tett ki. A 9 milliárdból 7-et a központi költségvetési, önkormányzati pályázatok között osztanak fel, 2 milliárdot pedig az egyházak már korábban, más pályázatokra beadott, de akkor a túljelentkezések miatt forráshoz nem jutott megújulóenergia-ellátását célzó pályázatra fizetik ki.
Közben kiderült az is, hogy a kormány megszünteti a megújuló energiaforrás hasznosítására irányuló beruházások finanszírozását szolgáló pénzügyi konstrukciót is. A Greeninfo.hu szerint a hitelprogramot hivatalosan "gazdaságpolitikai megfontolásból" mondták fel. A hitelprogram a tervezett projektek önrészének biztosítására szolgált volna. A 6 milliárd forintos keretösszegből kedvező feltételek mellett, fix, évi 6 százalékos kamattal, akár 15 éves lejárat mellett lehetett volna meghitelezni a beruházásokat. A hiteleket azon projektgazdák igényelhették meg, akik más KEOP-konstrukcióban támogatást nyertek, vagy akik megfeleltek ezen pályázatok feltételeinek.
|
Lázár szava döntött, nincs pénz napelemfarmokra
|
Lázár szava döntött, nincs pénz napelemfarmokra - 10 hónappal a pályázat lezárása után változott a kiírás: a pénzt egyházak energiaellátására adják.
|
[
"nfü",
"keop",
"csepreghy nándor",
"napelem",
"belföld"
] | 1 |
https://index.hu/belfold/2013/12/12/lazar_szava_dontott_nincs_penz_napelemfarmokra
|
2013-12-12 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Gyanúsítottként hallgatták ki Laborc Sándort + Videó
• Laborc Sándort is őrizetbe vették Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) korábbi főigazgatóját szombaton gyanúsítottként hallgatták ki, majd vették őrizetbe – erősítette meg a volt főigazgató ügyvédje vasárnap az MTI-nek a hírt. Az őrizetbe vételről elsőként a Hír Televízió és a Magyar Nemzet Online adott hírt.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel Tekintse meg itt a Hír Televízió felvételét! Laborc Sándor Szilvásy György minisztersége idején irányította a hivatalt. Szilvásy Györgynél pénteken tartottak házkutatást, majd a volt titokminisztert kihallgatták és őrizetbe vették. A volt NBH-s vezető meggyanúsításáról egyelőre nem lehet tudni részleteket, de a HírTV szerint az feltehetően összefügg Szilvásy György és Galambos Lajos (Laborc elődje) ügyével. A kémkedéssel gyanúsított Galambost pénteken helyezte házi őrizetbe a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa.
A Budapesti Katonai Ügyészség továbbra sem ad tájékoztatás az ügyben, annyit azonban tudni lehet, hogy az ügyészség eddig nem tett indítványt a bíróságnak sem Laborc Sándor, sem pedig Szilvásy György előzetes letartóztatására – hangzott el az MR1-Kossuth rádió Déli krónikájában.
Az MTI Hírcentrum értesülései szerint a nemzeti védelmi szolgálat több hónapig tartó, titkosszolgálati eszközök alkalmazásával végzett felderítés után, néhány héttel ezelőtt tett feljelentést az ügyészségen. A feljelentés alapján a védelmi szolgálat által összegyűjtött bizonyítékokra építve rendelte el a Budapesti Katonai Ügyészség a nyílt nyomozást, az ügy továbbra is szigorúan titkos minősítésű.
Gyurcsány Ferenc volt kormányfő szombaton Facebook-oldalán, miután beszélt Szilvásy családjával, azt közölte: Szilvásy Györgyöt államellenes bűncselekménnyel, szerinte kémkedéssel gyanúsítják, mint korábbi beosztottját, Galambos Lajost.
Szilvásy György 2007. július 1. és 2009. április 16. között volt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter. Az általa felterjesztett jelölés alapján Gyurcsány Ferenc 2007. december 17-én nevezte ki Laborc Sándort az NBH főigazgatójának.
Laborc előzőleg a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgató-helyettese, majd megbízott főigazgatója volt. Laborc az UD Zrt.-üggyel összefüggésben 2009. július 20-án szeptember 1-jei hatállyal lemondott hivataláról, amit Bajnai Gordon akkori miniszterelnök elfogadott.
Az 1958-ban született Laborc a moszkvai KGB-egyetemen, azaz az orosz rendőrtiszti főiskola állambiztonsági szakán tanult az 1980-as években. Kinevezése előtt több napilap is arról írt, hogy nemzetbiztonsági szakértők kockázatosnak tartják kinevezését az NBH élére.
Megszólalt Vadai
Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának szocialista elnöke hétfő délelőttre rendkívüli ülésre hívta össze a testületet. Vadai Ágnes, az MSZP országgyűlési képviselője vasárnapi sajtótájékoztatóján hihetetlennek nevezte, hogy az elmúlt hat napban olyan személyeket gyanúsítottak meg államellenes bűncselekménnyel, akiknek hivatalból feladatuk az ilyen bűncselekmények feltárása. Mint mondta, a bizottságnak nemcsak joga, de kötelezettsége is megismerni az ügyet.
Vadai Ágnes jelezte: a hétfőn 11 órára meghirdetett rendkívüli, zárt ülésen az állami szervek részéről megjelenési kötelezettség terheli Pintér Sándor belügyminisztert, Bolcsik Zoltánt, a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatóját, Kovács Árpádot, a legfőbb ügyész helyettesét, a katonai főügyészt és az ügyekben eljáró ügyészeket.
(MTI)
|
Gyanúsítottként hallgatták ki Laborc Sándort + Videó
|
Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) korábbi főigazgatóját szombaton gyanúsítottként hallgatták ki, majd vették őrizetbe – erősítette meg a volt főigazgató ügyvédje vasárnap az MTI-nek a hírt. Az őrizetbe vételről elsőként a Hír Televízió és a Magyar Nemzet Online adott hírt. Laborc Sándort is őrizetbe vették
|
[
"cikk",
"képriport",
"képek",
"kép",
"anyag",
"elemzés",
"politika",
"külpolitika",
"magyar",
"nemzet",
"Magyar Nemzet",
"mno",
"Magyar Nemzet Online",
"hír",
"archívum",
"újság",
"publicisztika",
"interjú",
"hírek",
"időjárás",
"dokumentum",
"idézet",
"fórum",
"gazdaság",
"külföld",
"vezércikk",
"krónika",
"sport",
"álhír",
"szavazás",
"kultúra",
"sport",
"oktatás",
"pártok",
"költségvetés",
"egészségügy",
"agrárium",
"energia",
"egyházak",
"pedagógusok",
"önkormányzat",
"régiók",
"minisztériumok",
"képviselők",
"határon túli magyarság",
"miniszterelnök",
"baleset",
"ellenzék",
"vita",
"galéria"
] | 1 |
http://mno.hu/portal/794763
| null | true | 0 | 0 |
Őrizetbe vették az egyik legjelentősebb szerb oligarchát Belgrádban. A nyilvánosságot kerülő Miroslav Miskovic vagyonáról és politikai befolyásáról legendába illő történetek keringenek, őt pedig eddig érinthetetlennek tartották. A '90-es években, az akkori sajátos szerbiai viszonyok közepette kezdett üzletelni, túlélte Milosevic bukását, monopóliumait pedig a demokratikus kormányok sem kezdték ki. Hogyan lett a vidéki közgazdászból a térség egyik leggazdagabb embere? És mi lesz a birodalmával?
Megtörtént az elképzelhetetlen - mondta találóan Nikola Selakovic szerb igazságügyi és közigazgatási miniszter, aki szerint Szerbia polgárai elképzelhetőbbnek tartották egy miniszter letartóztatását, mint azt, hogy Miroslav Miskovicot őrizetbe veszik. Miskovic, Szerbia (valószínűleg) leggazdagabb embere, a korrupcióellenes ügyészség gyanúja szerint tettestársaival - akik között ott van a fia, Marko is - jogosulatlanul tett szert 30 millió euróra különböző útépítő és -karbantartó vállalatok privatizációja során. A két Miskovicot, az ügyészség és a rendőrség szerdai közös akciójában, nyolc másik személlyel együtt tartóztatták le.
Miroslav Miskovic nagyot néz
Ha valaki, hát Miroslav Miskovic megfelel az oligarchákról alkotott sztereotípiáknak. Volt a kormányfő helyettese, élvezte a különböző rezsimek támogatását, monopóliumokat szerzett meg, ágazatokat irányított. A gazdasági hatalma mellett politikai befolyását is érvényesíteni tudta, és nem csak azért, mert a médiában is voltak érdekeltségei: Miskovicról azt tartották, hogy kormánykoalíciókat hozott össze, és miniszterelnököket buktatott meg, ha érdekei úgy kívánták. Ő volt az Szerbiában, akit nem váratott senki, és akinek az előszobájában türelmesen várakozott a politikai elit szinte minden tagja.
Kapcsolati tőkés
Közgazdászi diplomáját 1971-ben, a belgrádi egyetemen szerezte, majd visszatért Krusevacba (a közelben született, 1945-ben). Több cégnél is megfordult, mire a helyi vegyipari vállalat élére került, és a szocialista igazgatók sorából leginkább azzal tűnt ki, hogy sikeres vállalatot irányított. Állítólag éppen eredményei (és gyakori tévés szereplései) miatt figyelt fel rá Slobodan Milosevic, és 1989 végén Miskovic lett a szerb miniszterelnök egyik helyettese Stanko Radmilovic kormányában. A politikából - pontosabban a kormányzati feladatokból - azonban hamar kiábrándulhatott, és az új, 1991-es szerb kabinet tagjai között már nem szerepelt a neve.
A 80-as évek végén figyelt fel rá Slobodan Milosevic
Ehelyett létrehozta az első cégét. A Delta M kihasználta, hogy az akkori Jugoszláviát szétfeszítették a gazdasági és politikai ellentétek, és a tagköztársaságok között háború tört ki. Miskovic és a Delta M a szerb piacon az importtal foglalkozó szlovéniai cégek helyére lépett be, és fokozatosan átvette a szerepüket. Ebben előnyére vált az is, hogy Szerbia ellen embargót vezetett be a nemzetközi közösség, és így megnőtt az ügyeskedő magáncégek szerepe. Miskovic ekkor megtanulta a legfontosabb leckét (amit később tökélyre fejlesztett): nem a szerb magánszektorral, hanem - politikai kapcsolatait használva - az állami vállalatokkal üzletelt, hiszen azok készek voltak magasabb árat fizetni.
Egyszer állítólag azt mondta, hogy első (német márkában számolt) millióját inkább "mások ostobaságának, mint saját eszének" köszönhette. A nyilvánvalóan szerénytelen állítás elfedte, hogy Miskovic is a 90-es évek Szerbiájában alkalmazott receptek alapján gazdagodott meg. A politika, azaz Milosevic körei, kedvezményes hitelhez juttatták a kiválasztottakat, akik viszont termékeiket piaci árfolyamon, devizáért értékesíthették. A hiánygazdálkodás és a stratégiai fontosságú árukkal való kereskedés kora volt ez, amikor a kormány és a párt döntött arról, kiből lehet oligarcha.
A kiváltságok közé tartozott a halasztott vámfizetés is. A WikiLeaks közölt egy belgrádi keltezésű követségi táviratot, amelyben arról írnak, hogy a Delta a vámfizetésre 45 napos határidőt kapott. A hiperinfláció idején - amikor a dinár óránként veszített értékéből - ez önmagában hatalmas versenyelőnyt jelentett. A terjeszkedés fontos állomása volt, hogy bankalapítási engedélyhez jutott, így a Delta bank létrehozásával egy szinttel feljebb léphetett a korai szerb kapitalizmus építőinek szamárlétráján.
Mindenevő monopolista
Miskovicnak - akárcsak az akkori szerb nagyvállalkozók többségének - viszonylag egyszerű üzleti filozófiája volt: bármibe belekezdtek, ami gyors megtérüléssel kecsegtetett. Ezért foglalkozott Miskovic sportszerekkel, ezért alapított biztosítótársaságot, vásárolt mosópor-, műtrágya- és bicikligyárat. Korán felismerte a kiskereskedelemben rejlő lehetőségeket, és hozzálátott egy áruházlánc kiépítéséhez.
Az is kiderülhetett számára, hogy a kapitalizmus akkor lehet a legjövedelmezőbb, ha nincs vetélytársa. Miskovicot nem véletlenül nevezték előszeretettel monopolistának: a kiskereskedelmi szektorban és az exportban nem akadt komoly konkurenciája.
Talán nem véletlen - és talán Miskovicnak is köszönhető -, hogy Szerbiában sokáig magasztalták a "nemzeti kapitalizmust", aminek a "nemzeti nagyvállalkozók" is a velejárói: ez olyan zárt rendszert képezett, amely kizárja a külső hatásokat, a versenyt, és kizárólag a kiválasztottakat hozza helyzetbe. A vagyon nemzeti, hazai kézben van ugyan, viszont ennek ára tetemes. Elsősorban ennek köszönhető, hogy még a Belgrádban vagy a környékén élőknek most is megéri magyarországi (elsősorban szegedi) plázákban és hipermarketekben vásárolni. A külföldi érdekeltségű kereskedelmi egységek nagyon lassan terjeszkednek Szerbiában, ahol az átlagbér nagyjából 350 eurót tesz ki.
Az 1991-ben alapított Delta bank 75 százalékát 2005-ben adta el Miskovic az Intesa banknak, közel 300 millió euróért
A hazafias felbuzdulás azonban csak az első igazán jó ajánlatig tartott: a Delta tavaly közel egymilliárd euróért adta el a Maxi üzletláncot a belga Delhaize-csoportnak. A Maxi a korábbi C Market láncból nőtt ki, amiért Miskovic 29 millió eurót fizetett. A szövevényes privatizációs ügy miatti nyomozás máig nem zárult le, és több szereplő még szökésben van.
Az 1991-ben alapított Delta bank 75 százalékát 2005-ben adta el az Intesa banknak, közel 300 millió euróért (néhány hónappal később az új tulajdonos 90 százalék fölé emelte a részesedését). Miskovicnak azonban e látványos és jövedelmező tranzakciók után is volt mivel foglalkoznia. Továbbra is az ő cégei importálják és forgalmazzák a BMW és a Honda autóit (a Fiat-csoport már nincs nála), a Nike, a Mexx, a Speedo, az Escada, a Ferrero, a Mango, a Beiersdorf termékeit.
A Delta Holding felépítése A Delta Holding szerteágazó cégcsoportot fog össze. Biztosítójának a Generali lett a stratégiai partnere, és a vállalat a második legnagyobb biztosító a szerbiai piacon, de jelen van Crna Gorában is. A Delta Sport fogja össze a sportruházat, a divatáru kis- és nagykereskedelmét, illetve a szálloda- és étteremipar kiszolgálását. Partnerei között van például a Costa Coffee is: a délszláv utódállamok és Albánia területére a Delta Sporton keresztül lép be kávézólánc. Az 1700 főt foglalkoztató cég az idén 135 millió euró bevételre számít. A fogyasztási cikkek nagykereskedelmével foglalkozó Delta Distribucija 143 millió euró bevételre számít, míg a vállalat részét képező Delta Automoto és a Delta Motors 39 millió euró bevétellel kalkulálnak az autók és alkatrészek forgalmazásából, illetve a szervizhálózat működtetéséből. Az ingatlanportfóliót a Delta Real Estate csoport egyesíti, a legjelentősebb beruházásokat pedig a bevásárlóközpontok építése jelentette Szerbiában, Crna Gorában, valamint Bosznia és Hercegovinában. A projektek értékét 669,2 millió euróra becsülte a Delta Holding. Kiderült, hogy Miskovic is a szentimentális oligarchák közé tartozik, akiket gyengéd szálak fűznek a termőföldhöz: hivatalosan 15 ezer hektár van a tulajdonában, bár elképzelhető, hogy ennél többet is művel a Delta Agrar csoport, hiszen korábban 30-35 ezer hektár megszerzését tűzte ki célul. A másfél ezer főt foglalkoztató cégcsoport az agrárium teljes vertikumában jelen van, a termeléstől a kereskedelmen át az élelmiszer-iparig. Idei tervezett árbevétele 282 millió euró.
Birodalom épült
Bár nyilvánvaló volt, hogy Milosevic Szerbiájában csak az lehet sikeres, aki bírja a rezsim támogatását, és kész védelmi pénzt fizetni, Miskovic birodalma nem omlott össze a rendszerváltás után sem. Míg akadt oligarcha (például Bogoljub Karic), aki saját jogon akart politikai szereplő és tényező lenni (amibe bele is bukott, és elmenekült az országból), Miskovic más - sokáig lényegesen sikeresebb - utat választott: hídfőállásokat épített ki jóformán mindegyik politikai pártban.
Bogoljub Karic és felesége kampányol 2004-ben
Megtehette, mert bizony a méret a lényeg: 2005-ben úgy tartották, hogy a Delta Holding - Miskovic legismertebb vállalkozása - adta a szerbiai GDP 12 százalékát. Sok minden megváltozott Szerbiában, de Miskovic és a birodalma érinthetetlennek tűnt, kormányok és ellenzéki pártok keresték kegyeit. A lengyel Wprost hetilap 2007-ben 2 milliárd dollárra becsülte a vagyonát, és a 100 leggazdagabb kelet-európai között tartották számon. Ugyanebben az évben a Forbes 1 milliárd dollárra taksálta, és a világ leggazdagabb embereit bemutató listájának 891. helyére sorolta, holtversenyben sokadmagával.
Ám bármennyire óvatos, körültekintő és rejtőzködő volt, a viharos szerbiai átalakulás kínjai még Miskovicot sem kerülték el: 2001. április 9-én, a reggeli órákban elrabolták. Úgy tizenhat óra múlva ismét szabad volt, az emberrablók pedig 7 millió német márkával gazdagabbak. Miskovic azt mondta, az emberrablók jól bántak vele, ő pedig nem tudná felismerni őket. Másnap pedig már megjelent a Delta Holdingban.
Három héttel később Franciaországban fogták el az emberrablással gyanúsított csoportot, akiket Dusan Spasojevic, az ún. zimonyi klán vezetője irányított. Rövid előzetes után szabadlábra helyezték őket, a klán pedig nem tétlenkedett: 2003-ben részt vettek Zoran Djindjic miniszterelnök meggyilkolásában. A merénylet résztvevőit elítélték, a politikai hátterét viszont nem vizsgálták.
Cserbenhagyva
Miskovic állítólag örömmel fogadta, hogy az új szerbiai kormánykoalíciót a néhai Milosevic szocialistái és a radikálisokból kiváló, úgynevezett haladópártiak alkotják. Egykori munkatársai szerint a Delta Holding ura ennél jobb politikai együttállást vállalkozásai szempontjából el sem tudott képzelni. Akárhogy is, arra biztosan nem számított, hogy az új kabinet korrupcióellenes kampánya elérheti őt is.
Nemrég már kihallgatta a rendőrség őt és a fiát is, de akkor még szabadon távozhattak. Igaz, Marko Miskovic megpróbált Londonba utazni a hétvégén, a reptéren azonban elvették az útlevelét, és nem engedték fel a magángépre.
Az új szerb kormány több gazdasági ügy vizsgálatára utasította a rendőrséget. Ezek között volt az útépítő és útkarbantartó cégek privatizációja, valamint adásvétele is: az ügyletbe a Miskovic család, valamint tettestársaik offshore cégeken keresztül vettek részt. Ez szokványos eljárásnak számít: a Delta Holding tulajdonviszonyai nem transzparensek, és a birodalom körül rengeteg offshore cég bukkant fel.
A rendőrségi és ügyészségi nyomozók szerint 2005-ben Miskovic és Milo Djuraskovic konzorciuma 18,8 millió euróért megvásárolta a PZP Nis vállalatot. Ehhez 23 millió eurónyi kölcsönt Miskovic ciprusi cége biztosított. 2006-ban a cégbe beszállt Miskovic fiának, Markónak a Holland Antillákon bejegyzett vállalkozása, és tőkeemeléssel a PZP Nis 48 százalékos tulajdonosa lett. A 9 millió euró tőkéből az idősebb Miskovic által nyújtott hitelt fizették ki. 2008-ban Miskovicék úgy döntöttek, hogy kiszállnak a PZP Nisből, és részesedésüket eladták Djuraskovicnak, előtte feltornázva a részvények árát. Miskovicékat banki hitelből fizették ki, aminek fedezetét a privatizált útépítő és -karbantartó cégek jelentették. Az ügyletek végén Miskovicék és társaik mintegy 30 millió euró jogtalan haszonra tettek szert.
Bizonytalanság
Jelenleg még nem világos, milyen folyamatok vezetett Miskovic letartóztatásáig. Politikai ösztönei eddig kiválóan működtek, és képes volt védelmet szerezni. Az új szerb kormány - amelynek tagjait eddig nagyjából az oligarchák, a nemzeti nagytőke bábjainak tartottak - akkor is nagy váratlan és nagy csapást mért Miskovicra, ha az üzengetés, a közvélemény előkészítése hetek óta tartott. A bizonytalanság sok embert érint: a Delta Holding jelenleg 7200 főt foglalkoztat, és egyes becslések szerint Szerbia harmadik legjelentősebb vállalatának számít. Kérdés, milyen folyamatokat indíthat be a tulajdonos letartóztatása, és ki profitálhatna a Delta Holding összeomlásából.
Miskovic letartóztatásakor megfenyegette Aleksandar Vucicot (képünkön), aki azóta megerősített rendőri védelem alatt áll
A két Miskovicot a bíróság csütörtökön 30 napra előzetes letartóztatásba helyezte. Amikor őrizetbe vették, Miskovic a rendőrök szerint azt mondta, hogy Aleksandar Vucic - a miniszterelnök első, a korrupció elleni küzdelemért felelős helyettese - nem éri meg az esti tévéműsort. A politikus védelemét a szerb rendőrség megerősítette.
|
Mi lesz az oligarcha birodalmával?
|
Őrizetbe vették az egyik legjelentősebb szerb oligarchát Belgrádban. A nyilvánosságot kerülő Miroslav Miskovic vagyonáról és politikai befolyásáról legendába illő történetek keringenek, őt pedig eddig érinthetetlennek tartották. A 90-es években, az akkori sajátos szerbiai viszonyok közepette kezdett üzletelni, túlélte Milosevic bukását,...
|
[] | 1 |
https://origo.hu/nagyvilag/20121213-orizetbe-vettek-a-szerb-oligarchat.html
|
2012-12-13 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága előtt arról beszélt, hogy el akarják kerülni, hogy a gyöngyöspatai roma gyerekeknek megítélt összeg ne a gyerekekhez jusson.
Az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának az ülése Genfben Magyarországgal foglalkozott szerdán és csütörtökön. A gyermekjogi szakértők majd három órán át tárgyalták a Magyarországon élő gyerekek helyzetét.
Az első ülésnapon előkerült a gyöngyöspatai szegregációs perben megítélt kártérítés ügye is. A Dél-Afrikai Köztársaságból delegált tag, Ann Skelton azt akarta megtudni, hogy igaz-e, hogy a magyar kormány nem akarja kifizetni a kártérítés, amit jogerős bírósági ítélet ítélt meg nekik.
Az Emmi család- és ifjúságpolitikáért felelős helyettes államtitkára, Beneda Attila válaszolt a szakértőnek és azt mondta:
szeretnék mindenkit teljességgel megnyugtatni abban, hogy a magyar kormány természetesen tiszteletben tartja a független magyar bíróságnak a döntését.
A minisztérium csütörtökön a közleményében azt írta, hogy nem vitatják, hogy kár érte a gyerekeket, a minisztérium álláspontja azonban az, hogy elsősorban a gyöngyöspatai roma gyerekek érdekeit kell szem előtt tartani: az oktatásban érte őket kár, ezért nem pénzzel, hanem oktatással, fejlesztésekkel, képzéssel, nyelvtanulással kell kárpótolni ezeket a gyerekeket.
A miértre viszont eddig nem kaptunk választ, a genfi ülésen Beneda azt mondta, hogy:
mindenképpen szeretnénk elkerülni azt, hogy a Kúria döntése által keletkezett bármilyen pénzbeli vagy természetbeni kifizetés ne a gyerekekhez jusson.
Azt is hozzátette, hogy jelenleg is folynak egyeztetések a kormány és az érintettek között az ügyben.
Mindeközben már Brüsszelben is téma a gyöngyöspatai ügy. Christian Wigand, az Európai Bizottság illetékes szóvivője pénteken azt mondta, a bíróságok döntését az európai uniós tagországokban be kell tartani, ez alapvető kötelesség, továbbá különbséget kell tenni a tettek és a szavak között, a nyilatkozatok mellett meg kell nézni, hogy milyen tényleges lépések követik az igazságszolgáltatás határozatait.
A Debreceni Ítélőtábla másodfokú ítéletében a Gyöngyöspatán élő roma családoknak százmillió forint kártérítés megfizetésére kötelezte a tankerületet és az önkormányzatot szegregáció miatt. Orbán a múlt pénteki rádióinterjújában arról beszélt, hogy "a magyarok nem rasszisták, nem utasítják el a cigányokat élből", de azt a magyar ember sohasem fogja elfogadni, ha pénzt adnak a semmiért. "Mindent megadunk, de pénzt nem adhatunk", fogalmazott a kormányfő, aki úgy vélte, hogy "szerencsétlen" bírói ítélet született.
|
Itthon: Már az ENSZ-ben is téma a Gyöngyöspata-ügy
|
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága előtt arról beszélt, hogy el akarják kerülni, hogy a gyöngyöspatai roma gyerekeknek megítélt összeg ne a gyerekekhez jusson.
|
[] | 0 |
https://hvg.hu/itthon/20200124_ENSZ_elott_allt_elo_egy_uj_magyarazattal_a_kormany_a_Gyongyospataugyben
|
2020-01-24 17:31:00+01:00
| true | 0 | 0 |
P. L.;
Spanyolország;világbajnokság;labdarúgás;Sydney;csók;
2023-08-21 17:20:00
Spanyolország nyerte a női futball-világbajnokságot, a szövetségi elnök örömében szájon csókolta az egyik csatárt
Kitört a botrány.
Spanyolország nyerte a női labdarúgó-világbajnokságot, 1-0-ra legyőzve le Angliát a sydney-i tartott döntőn . Nagy volt az öröm, olyannyira, hogy a Spanyol Labdarúgó Szövetség (RFEF) elnöke, Luis Rubiales egy kicsit meg is feledkezett magáról.
Az első, kevésbé látványos mutatvány a lefújás pillanatában volt, ekkor Rubiales az éljenzés közben egy önkéntelennek tűnő mozdulattal egy pillanatig rámarkolt a saját nemi szervére.
Además de darle un beso en la boca no consentido a la futbolista Jenni Hermoso mientras le agarraba la cabeza —un acto que puede constituir la comisión de un delito—, Rubiales también celebró la victoria de la selección agarrándose los testículos junto a la reina y la infanta. https://t.co/c5NBU4OTrH pic.twitter.com/QdVIpbHgzt — Pablo Echenique (@PabloEchenique) August 20, 2023
A második már jóval nehezebben tudta elkerülni a néző figyelmét. Ez az érmek átadása pillanatában történt, amikor is a spanyol válogatott csatárja, Jenni Hermoso az aranyérme mellé egy csókot is kapott a szájára, amihez az elnök két kézzel megragadta az arcát.
A The Guardian szerint eleinte úgy tűnt, hogy a futballista nem értékelte a finoman szólva kéretlen csókot, később azonban úgy nyilatkozott, hogy csak a szeretet és a hála természetes gesztusűról van szó. - Teljesen spontán kölcsönös volt, a világbajnokság megnyerésének óriási öröme miatt - nyilatkozta az AFP-nek, hozzátéve, Rubialessel az egész csapatnak remek a kapcsolata, a szövetségi elnök mindenkivel kedves.
Az eset ennek ellenére is nagy felháborodást váltott ki egyesekben, Irene Montero spanyol esélyegyenlőségi miniszter például egyenesen a nemi erőszak egyik formájának minősítette a történteket, a spanyol szélsőbaloldali Sumar szóvivője, Marta Lois pedig lemondásra szólította fel Luis Rubialest.
Az RFEF elnöke visszautasította a vádakat, bírálóit idiótáknak nevezte, s hangsúlyozta, hogy csak egy csók történt két ünneplő barát között.
|
Spanyolország nyerte a női futball-világbajnokságot, a szövetségi elnök örömében szájon csókolta az egyik csatárt
|
Kitört a botrány.
|
[
""
] | 0 |
https://nepszava.hu/3205995_noi-labdarugo-vb-luis-rubiales-spanyolorszag-jenni-hermoso-csok
| true | 0 | 0 |
|
Bértárgyalásra hívják az Országos Mentőszolgálat főigazgatóját, a mentőket pedig utcára május 31-én - közölte a Népszavával a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének (MOMSZ) elnöke.
Kusper Zsolt a lapnak elmondta: a MOMSZ szombaton közös elnökségi ülésen tárgyalt a Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezetével (RKDSZ) a május végére tervezett demonstráció részleteiről.
Hétfőn levelet írnak Csató Gábornak, az Országos Mentőszolgálat főigazgatójának, mielőbbi egyeztetést kérve. A céljuk, hogy a szolgálatnál dolgozók megkapják a korábban már májustól ígért 60 százalékos béremelést.
Kusper Zsolt úgy tudja: ezt az összeget az ágazati béremelésen felül kapták volna a dolgozók. Így meghökkentek, amikor a mentők napján Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere "csak" tízszázalékos többletről és azt is csak januárra időzítve beszélt - mondta. Ezért május 31-én 14 órától demonstrációt tartanak az Országos Mentőszolgálat Markó utcai székháza előtt.
|
A mentősök is tüntetni fognak
|
A mentősök is tüntetni fognak - Május 31-én az utcára vonulnak a több bérért.
|
[
"demonstráció",
"mentősök",
"országos mentőszolgálat",
"belföld"
] | 0 |
https://index.hu/belfold/2017/05/15/a_mentosok_is_tuntetni_fognak
|
2017-05-15 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Kérdéseket intézett a kormányhoz az MSZP hétfőn, miután az index.hu azt írta: offshore cégeket juttatott olcsó gázhoz az MVM kereskedőcége. A szocialisták arra kíváncsiak, kik állnak a kajmán-szigeteki és svájci vállalatok mögött, és a kormány miért nem közvetlenül a távhőszolgáltatóknak adja az olcsó gázt.
Tóth Bertalan, a szocialista párt elnökségi tagja sajtótájékoztatóján a hírportál cikkére hivatkozva azt mondta: az állami tulajdonú MVM Partner Energiakereskedelmi (MVMP) Zrt. egy rendelet alapján hoz be olcsó földgázt Ausztriából. Nagy részét azonban nem a szolgáltatóknak értékesíti, hanem minimális felárral továbbadja a MET Magyarország Zrt.-nek (korábbi nevén a Mol Energiakereskedő Kft.-nek).
Ez a cég többségében offshore hátterű: 50 százalékban kajmán-szigeteki, 10 százalékban svájci tulajdonosa van - mondta az MSZP-s politikus.
Hozzátette: a MET Magyarország Zrt. nagy haszonnal értékesíti a gázt, és évente körülbelül 35 milliárd forint nyereséget könyvel el az üzletből, vagyis az elmúlt három évben összesen százmilliárdot.
Tóth Bertalan választ vár a kormánytól arra, hogy miért nem közvetlenül a távhőszolgáltatóknak adja a rendelet alapján beszerzett gázt, akik aztán olcsón értékesíthetnék a háztartásoknak. Feltette a kérdést, kik állnak az évi 35 milliárdos "extraprofitot bezsebelő" offshore cégek mögött.
"Kit szolgál azzal Németh Lászlóné" nemzeti fejlesztési miniszter, amikor "az EU-nak azt hazudja, hogy azért van szükség az olcsó gázra, hogy visszapótolja a stratégiai tározókból kiemelt gázt?" - kérdezte.
A szocialista politikus elmondta, minden jogi eszközt megragadnak az igazság feltárására, hogy kiderítsék, "milyen Fidesz-közeli üzletemberek állnak e mögött az üzlet mögött". Ha pedig kormányra jutnak, megszüntetik az emberek pénztárcáját károsító gyakorlatot - fűzte hozzá.
Az MTI kérdésére Tóth Bertalan elmondta, elsőként közérdekű adatigénylést nyújtanak be, mert véleményük szerint az említett szerződéseket nyilvánosságra kell hozni, nem lehet őket üzleti titokra hivatkozva eltitkolni.
Hozzátette: a vagyontörvény alapján a nemzeti vagyonra nem lehet ismeretlen hátterű cégekkel szerződést kötni, a szóban forgó földgáz pedig nemzeti vagyonnak minősül. Ha más törvénytelenségre is alapos a gyanú, az MSZP büntetőeljárás kezdeményezését is megfontolja - mondta.
Nem kötelet, börtönt ígér
Tóth Bertalant megkérdezték arról is, hogy az mno.hu a Hír Tv felvétele alapján azt írta: az MSZP szombati nagygyűlésén, amikor Mesterházy Attila pártelnök Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesterről beszélt, valaki azt kiabálta be: "kötelet!"
A szocialista párt elnökségi tagja válaszként Mesterházy Attila Facebook-bejegyzését olvasta fel. A pártelnök azt írta a közösségi oldalon: "Még mielőtt tovább terjedne ez a nyilvánvaló hülyeség: nem kötelet, hanem börtönt ígérek mindazoknak, akikről kiderül majd, hogy ellopták az emberek pénzét. A jobboldali média is az ilyen hírekkel foglalkozzon inkább, mintsem azzal, hogy helyettem dönti el, mit hallottam a bekiabálásból." Bejegyzése alatt a Tóth Bertalan-sajtótájékoztató témáját adó Index-cikket osztotta meg.
|
Belföld: Gázmutyit sejt az MSZP
|
Kérdéseket intézett a kormányhoz az MSZP hétfőn, miután az index.hu azt írta: offshore cégeket juttatott olcsó gázhoz az MVM kereskedőcége. A szocialisták arra kíváncsiak, kik állnak a kajmán-szigeteki és svájci vállalatok mögött, és a kormány miért nem közvetlenül a távhőszolgáltatóknak adja az olcsó gázt.
|
[
"MSZP",
"gáz",
"offshore"
] | 1 |
https://nol.hu/belfold/gazmutyit_sejt_az_mszp
|
2014-01-27 14:28:36+01:00
| true | 0 | 0 |
Kilencvenkét, a társadalombiztosítás által nem támogatott gyógyszer ára növekszik június 1-jén.
Az áremelést a gyógyszergyártók kezdeményezték - közölte a Magyar Gyógyszerész Kamara titkára.
Horváth-Sziklai Attila elmondta: a drágulás elsősorban a homeopátiás készítményeket érinti, az áremelkedés mértéke körülbelül 5 százalékos.
|
Közel száz gyógyszer lesz drágább
|
Közel száz gyógyszer lesz drágább - Kilencvenkét, a társadalombiztosítás által nem támogatott gyógyszer ára növekszik június 1-jén.
|
[
"belföld"
] | 0 |
http://infostart.hu/belfold/2006/05/31/kozel_szaz_gyogyszer_lesz_dragabb
|
2006-05-31 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Az automaták pillanatok alatt megpiszkálhatók, hogy a pénzt és a jegyet is elnyelje.
Rejtett kamerás felvételekkel mutatta be a szerda esti RTL Híradó, hogy nem kell szakértőnek lenni ahhoz, hogy valaki megpiszkálja a BKK jegyautomatáit, és ne adjon ki jegyet.
Ráadásul maga a trükk sem igazán fifikás: a csalók egyszerűen leragasztják a nyílásokat, így a következő vásárlók hiába fizetnek, a jegyet már nem adja ki az automata.
A csatorna egy munkatársa fel is figyelt egy ilyen jelenségre. Ezután maga a csaló lépett oda hozzá, és jegyeket kínált neki eladásra. Amikor rákérdezett, ő honnan vette azokat, a férfi azt mondta: a cég adta, ahol dolgozik.
A műsorban elhangzott, mindennapos, hogy a forgalmas helyeken lévő automatákat meghekkelik, az így megszerzett jegyeket pedig gyanútlan külföldieknek értékesítik, a több ezer forintos bérleteket meg visszaváltják a BKK pénztáraiban.
A stáb a Hősök terén is forgatott, ott messziről kiszúrtak egy embert, aki sokáig babrált egy automatával.
A Közlekedő Tömeg szerint 20-30 ember fosztogatja rendszeresen az automatákat, és így az utasokat.
|
Autó: Még mindig könnyű préda a BKK jegyautomatája a csalóknak
|
Az automaták pillanatok alatt megpiszkálhatók, hogy a pénzt és a jegyet is elnyelje.
|
[] | 0 |
https://hvg.hu/cegauto/20190725_Meg_mindig_konnyu_preda_a_BKK_jegyautomataja_a_csaloknak
|
2019-07-25 06:25:00+02:00
| false | 0 | 0 |
Itt a magyar tudósok válasza: ekkor tetőzhet és érhet véget a koronavírus-járvány Magyarországon
Több teszt kell, hogy ne robbanjon ránk a járvány? / Balogh Zoltán
Fekete reggelre ébredt Magyarország tegnap. Az új koronavírus-fertőzés miatt kilencen haltak meg keddre virradóra. Ilyen sok áldozata egy nap alatt még nem volt a járványnak. Közben az igazolt fertőzöttek száma is óriásit ugrott. 73 új beteg került be a statisztikába. Erre sem volt még példa a vírus hazai megjelenése óta. Ez vajon már a tömeges fertőzések jele? Mikor jöhet a járvány csúcspontja? Mikorra múlthat el a fenyegetettség? Ezeket kérdezik az emberek és ezeket kérdeztük mi is a járvány terjedésével is foglalkozó tudósoktól.
Már hivatalos: szerdától a magyarok is utazhatnak Csehországba és Szlovákiába
Kiengedték a kórházból a kosárlegendát, aki elkapta a koronavírust
Kiengedték a kórházból a kosárlegendát, aki elkapta a koronavírust
– Sok tényezőnek kell teljesülnie, hogy a járványgörbe laposodni kezdjen – mondta a Blikknek Ferenci Tamás biostatisztikus, az Óbudai Egyetem docense.
Ferenci Tamás szerint valószínűleg tízszer több a beteg, mint amit a hivatalos szatisztika mutat /Fotó: semmelweis hu
– Azok az intézkedések, amelyeket a kormányzat eddig bevezetett, úgy tűnik, hogy működnek, de a járvány tetőzését nem hozzák előrébb. Úgy számolunk, hogy tízszer annyi fertőzött lehet valójában, mint amennyi a hivatalos statisztikában szerepel. Nagyon sokukról egyszerűen nem tudunk, mert nem mennek orvoshoz vagy teljesen tünetmentesek, így nem tudnak saját fertőzöttségükről.
A fertőzések számának növekedéséről a biostatisztikus azt mondja: az lenne a legjobb, ha 1 fő alá sikerülne szorítani azok számát, akit egy fertőzött megbetegít. Ferenci Tamás egyébként tagja az operatív törzs munkáját segítő epidemiológiai munkacsoportnak, akikkel Orbán Viktor miniszterelnök rendszeresen egyeztet.
Azt mutatják, hogy miként viselkedik a járvány különböző korlátozások mellett
– A kormányzat bármilyen intézkedést hoz, annak két hét múlva van először eredménye, hiszen jelenleg a koronavírus lappangási ideje miatt ennyi "tehetetlensége" van a rendszernek. A járvány végét pedig megbecsülni sem lehet, ehhez tudni kell, hogy milyen stratégiát választunk hosszú távon, de szinte biztos, hogy mindegyikhez a legfontosabb az lenne, hogy minél többet teszteljünk – mondta Ferenci Tamás.
Bár kilencen haltak meg hétfőről keddre, egyelőre nem lehet kijelenteni, hogy az operatív törzs jóslata vált volna be, azaz berobbant volna a járvány Magyarországon.
– Egyetlen nap emelkedő adataiból nem lehet ezt biztonsággal kijelenteni. Továbbra is az a legfontosabb, hogy elkerülhető legyen az egészségügyi ellátás összeomlása – ezt már a hálózatkutatással foglalkozó Széchenyi-díjas professzor, Kertész János állítja.
Kertész János úgy véli, az a legfontosabb, hogy az egészségügy ne omoljon össze a járvány alatt. Ezért otthon kell maradni /Fotó: RAS Archív
– Ha az emberek nem érintkeznek egymással, a vírus egyszerűen nem tud tovább terjedni és a járvány előbb-utóbb megszűnik – magyarázta Kertész János fizikus, hálózatkutatási szakértő.
A statisztikai görbe ellaposítása még nem jelenti a járvány végleges felszámolását, ezzel ugyanis nem alakul ki a nyájimmunitás jelensége, amikor a társadalom többsége védettséget szerzett, ezért a vírus nem tud tömegesen fertőzni.
Kertész János szerint az előjelzett júniusi-augusztusi lecsengés után a vírus terjedése újra elindulhat, erre utaló jelek vannak Dél-Koreában.
– Ha valakiről kimutatják, hogy hordozó és otthon marad, az már nem tudja továbbadni a kórt. Csak minél több teszteléssel lehet megelőzni a bajt, és akkor a gazdaságot sem kell úgy leállítani, mint most – magyarázta a szakértő.
Kína már könnyít, de jól teszi?
Kínában éppen most kezdik feloldani a január elején hozott korlátozásokat Vuhanban, de világszerte erős a félelem, hogy a lazítással az egész járvány újrakezdődhet. Az olaszok és az osztrákok is úgy számolnak, hogy náluk lassan tetőzhet a járvány, utóbbiak szintén lazítást fontolgatnak húsvét után.
|
Itt a magyar tudósok válasza: ekkor tetőzhet és érhet véget a koronavírus-járvány Magyarországon
|
Fekete reggelre ébredt Magyarország tegnap. Az új koronavírus-fertőzés miatt kilencen haltak meg keddre virradóra. Ilyen sok áldozata egy nap alatt még nem volt a járványnak. Közben az igazolt fertőzöttek száma is óriásit ugrott. 73 új beteg került be a statisztikába. Erre sem volt még példa a vírus hazai megjelenése óta. Ez vajon már a tömeges fertőzések jele? Mikor jöhet a járvány csúcspontja? Mikorra múlthat el a fenyegetettség? Ezeket kérdezik az emberek és ezeket kérdeztük mi is a járvány terjedésével is foglalkozó tudósoktól.
|
[
"koronavírus-járvány",
"koronavírus",
"teszt",
"járvány",
"intézkedések",
"Blikk extra",
"koronavírus Magyarország",
"koronavírus Magyarországon"
] | 0 |
https://blikk.hu/aktualis/belfold/ekkor-tetozhet-es-erhet-veget-a-koronavirus-jarvany-magyarorszagon/05wfbfv
|
2020-04-08 03:40:00+01:00
| false | 0 | 0 |
A magyar gazdasággal szemben nincs bizalom. Oszkó Péternek győzködnie kell a partnereket, hogy a hazai vállalkozók betartják a megállapodásokat, lehet velük dolgozni, és ne a hivatalban lévő kormány alapján ítéljenek az országról. A volt pénzügyminiszter, az OXO Labs Kft. alapító-tulajdonosa szerint az elmúlt öt évben Magyarországon a korrupciós problémák mérhetetlenül súlyossá váltak, minden független vizsgálat azt támasztja alá, hogy drámai romlás következett be, de az alapvető állami funkciók iránya, működése is a közpénzek magánpénzzé átalakítását szolgálja.
- Mint a kárelhárító Bajnai-kormány pénzügyminisztere nem irigykedik egy kicsit? Hiszen a mai kabinettől tudjuk, a reformok működnek, Magyarország jobban teljesít, megalapozták a fenntartható fejlődést, Varga Mihály szerint pedig sikeres évet zárt a gazdaság 2015-ben.
- Boldog lennék, ha valóban minden rendben lenne. Mint magyar állampolgár és mint itt élő és dolgozó üzletember. Én valóban pont akkor voltam egy évig pénzügyminiszter, amikor a legnehezebb munkát kellett elvégezni. Túl sok köszönet nem volt benne. Irigység azonban ettől még nincs bennem.
- Az irigységfaktort tehát elvethetjük, de mi a véleménye a sikertörténetről?
- Hogy Magyarország jobban teljesítene, szerintem kétséges, persze az a kérdés, hogy mihez képest. Ha az elmúlt öt évet vesszük alapul, Magyarország évente átlagosan 1,3 százalékos bruttó hazai termék (GDP) növekedést produkált. Ha ebből kivonjuk az uniós források gyorsított lehívásának egyszeri hatását, akkor nem volt növekedés. Ezt nehéz sikertörténetnek tekinteni. Fontos megemlíteni, hogy az államigazgatásnak az uniós források kihelyezését kezelő része hatékonyan tartotta a tempót, nem érzek kényszert, hogy ezt a teljesítményt elvitassam. Az más kérdés, hogy ez a folyamat mennyire volt átlátható, célszerű, és mennyire volt mentes a korrupciótól. Az pedig erősen vitatható, hogy 2010 óta tartós, strukturálisan fenntartható fejlődést alapoztak volna meg az Orbán-kormányok. A külső forrásból finanszírozott tavalyi növekedés idén már nem valószínű, hogy tartható. Én lassulásra számítok. Másrészről, ha a pénzügyi stabilitást, az államadósság mértékét és az ennek érdekében tett intézkedéseket nézzük, akkor elsőre megint csak azt mondhatjuk, hogy a 2015-ös költségvetés jó eredménnyel zárt. Ám ha azt is figyelembe vesszük, hogy ez milyen egyszeri intézkedéseknek köszönhető, ide értve például a magán-nyugdíjpénztárak államosításának máig tartó hatását, a szektorális különadókat, akkor már nem olyan megnyugtató a költségvetés egyenlege.
Az államadósság pedig érdemben alig csökkent, pláne ahhoz képest, amilyen mennyiségben a kormány felélte a költségvetés és a gazdaság nem csak meglévő, de jövőbeni tartalékait is A Fidesz-kormányzás kezdetéhez képest persze jobbak a számok, hiszen a verítékes válságkezelés után az Orbán-kabinet lényegében maga döngölte földbe az országot, a gazdaságot és a növekedést, ebben az összehasonlításban most mindenképpen jobban állunk. De Magyarország a lehetőségeihez képest sokkal jobban is teljesíthetett volna, a költségvetés szerkezete és strukturális egyenlege sokkal jobban is állhatna, a gazdaság növekedési képessége és tartalékai pedig kategóriákkal jobbak is lehetnének. Nem beszélve ráadásul az olyan területekről, mint az oktatás vagy egészségügy, amire sok más területtel szemben nem csak pénz nincs, de működési szerkezetében is olyan mértékű rombolást végzett az akarnok kormányzás, amit évtizedek alatt lehet csak kiheverni és generációk lesznek a kárvallottai. Az elmúlt öt évben annyi történt, hogy a kormány minden elérhető pénzre rátette a kezét és besöpörte a költségvetésbe, ehhez képest alig tudta csökkenteni az államadósságot, csak ideiglenes, nem fenntartható intézkedésekkel tudta stabilizálni a költségvetési egyenleget és megölte a nemzetgazdaság növekedési képességét, amit most szintén korlátos ideig használható uniós források felpörgetett elköltésével ellensúlyoz. De ez az állapot nem maradhat így hosszabb távon, mert kizárólag átmeneti, idővel megszűnő elemekből építkezik.
- A Transparency International tanulmánya szerint Magyarországon a közbeszerzések több mint 90 százalékánál erős a gyanú a korrupcióra. Egy államtitkár szerint egy hét alatt készítenek egy tanulmányt, ami az ellenkezőjét bizonyítja. Ennyire egyszerű?
- Ez beismerő vallomásként is értelmezhető. Ha a kormány által megrendelt tanulmányok így készülnek és az erre elköltött közpénzek így hasznosulnak, az önmagáért beszél. Szerintem az elmúlt öt évben Magyarországon a korrupciós problémák mérhetetlenül súlyossá váltak, minden független vizsgálat azt támasztja alá, hogy drámai romlás következett be. Ezen a kamu tanulmányok sem változtathatnak. Ráadásul a napokban a kormányközeli kutatóintézet vezetője magabiztos nyilatkozatot tett, hogy ez a kormányzat legfőbb politikája. Vagyis a hazai vállalkozók támogatásának álcájával tudatosan és bevallottan politikai klientúrát épít a Fidesz. Ez azt jelenti, hogy van korrupció, csak másképpen hívjuk, és közben szemérmetlenül még hivatalos politikát is csinálunk belőle. Emiatt Magyarországon a tartós gazdasági növekedést eleve csak korlátozottan támogatni képes pályázati pénzköltés hatásfoka még rosszabb volt.
- A nokiás dobozok helyét átvette a minden lopás mellé egy törvény gyakorlata. Ez a minőségi ugrás gátolja a reálgazdaságot is?
- Mára elértük azt a szintet, amikor az állam már a korrupció fogságába esett. Az alapvető állami funkciók iránya, működése a közpénzek magánpénzzé átalakítását szolgálja. Így fordulhat elő, hogy jogalkotási eszközökkel is támogatnak átláthatatlan és vitatható gazdasági praktikákat. Ez újabb fokozata annak a veszélyes tendenciának, amely a magyar gazdaságra nézve romboló hatással bír.
- A Fidesz egyik frontembere szerint 2016 jó éve lesz Magyarországnak. Fellélegezhetünk?
- Bizonyos körre ez az előrejelzés igaz lehet, de a növekedési számok félrevezetőek. A rezsim kedvezményezettjei, a pályázatok nyertesei jól élnek, de a nagy többség pocsékul. Ahová ezek a források eljutnak, ott - úgy tűnik - növekedés van, de a gazdaság többi része szenved és forráshiányos. Az ország nem nyújt kiegyensúlyozott képet, hanem politikai határvonalak mentén ketté szakadt. A politikai adrenalinnal felturbózott társaság átmenetileg jól érzi magát, a többiek nem. A válság után sajnos nem alakult ki egy egészséges gazdasági szerkezet, ahol a politikai elkötelezettség nélküli cégek is saját lábra állhattak volna. Ha a fogyasztás alapú életszínvonalat jelző számokat nézzük, csak az utánunk az unióhoz csatlakozott tagállamokat előzzük meg. A régióban már mi kullogunk leghátul, pedig nem is oly rég megelőztük Szlovákiát vagy Lengyelországot.
- Előállítható mesterségesen a nagy nemzeti burzsoázia?
- Az illúzió, hogy Magyarországon lehet úgy hazai vállalkozói réteget létrehozni, hogy ezek a vállalkozók nem tanulják meg az üzleti élet és a piaci verseny alapjait sem. A holdudvarból kiemelt vállalkozók úgy jutnak előnyökhöz, hogy azokat haveri alapon, politikai kapcsolataik révén intézték (például személyre szabott jogszabályokkal), és így pénzt síbolhatnak ki a költségvetésből. Ezek a jutalmazottak soha nem fogják megtanulni, hogy ha a források egyszer elapadnak, hogyan kell helyt állni a piacon, sosem fognak boldogulni Magyarországon kívül, tiszta versenykörnyezetben. Nem tudják, hogyan kell mondjuk egy építőipari cégnek külföldön is megbízáshoz jutni, egy kereskedelmi vállalkozásnak más országban piacot építeni, egy pénzügyi vállalkozásnak versengő körülmények között helytállni, egy médiacégnek úgy érvényesülni, hogy a reklámbevételekért a piacon kell megküzdeni és nem a költségvetési pénzekből minél többet kikanyarítani. Ezek a cégek addig léteznek, amíg pumpálják őket korrupciós pénzekkel. A versenyképesség hiánya is okozza, hogy a diadalmas szólamokon kívül nem sok eredményt értünk el sem Kínában, sem az arab térségben. Ott olyan versenytársakkal kell(ene) megmérkőznünk, mint a németek, az amerikaiak, japánok.
- Mi történik, ha betör a piacgazdaság Magyarországra?
- Lényegében nem lesz hazai vállalkozói réteg. Azért nem, mert akiket addig támogattak, azok életképtelenek, akiket meg nem, azokat már jórészt elsorvasztották. Azok a vállalkozások, amelyek valódi piaci versenyben akartak boldogulni, többnyire kimúltak a 2010 óta uralkodó kurzus alatt. Meg lehet nézni, hogy a kétezres évek fordulóján, az első Orbán-kormány alatt a szintén részben mesterségesen létrehozott építőipari vállalkozások hol vannak.
- Hol?
- Sehol. Nem tudtak megállni a lábukon. Próbálkoztak itthon, külföldön, de ma már legföljebb gazdaságtörténeti lábjegyzetben olvasható a nevük. Márpedig a mostani kurzus sem fog örökké tartani. Egy kormány akkor működik jól, ha fel van arra készülve, hogy egy idő után más veszi át a stafétabotot és olyan struktúrákat épít ki, amelyek kibírják a váltást. Ez a kormány ebből a szempontból pocsék munkát végzett. Abban a tévhitben épített ki struktúrákat, hogy örökre hatalmon marad. Ez biztosan nem így lesz, csak idő kérdése, s abban a pillanatban, hogy elvesztik a hatalmat, ezek a struktúrák működésképtelené válnak, összeomlanak. Különösen igaz ez a hazai gazdaságpolitikára és vállalkozói rétegre.
- Nem jelent segítséget a hazai vállalkozásoknak a külföldi terjeszkedésben a gombamód szaporodó kereskedőházak hálózata?
- Nem hiszem, hogy ez valódi segítség lenne, még ha a próbálkozások akár elismerendők is lehetnének. Nem lehet úgy sikereket elérni kereskedőházakkal sem, hogy közben a magyar gazdasággal szemben nincs bizalom. Ma magyarként a világban üzletet kötni azt jelenti, hogy félórás magyarázkodásra kényszerülünk, hogy ne általánosítsanak, és a magyar vállalkozókra ne húzzák rá az országról kialakult nagyon negatív képet, a megbízhatatlanságot, a szabályok és megállapodások állandó felrúgását, a folyamatos visszaéléseket. Győzködnöm kell a partnereket, hogy a hazai vállalkozók betartják a megállapodásokat, lehet velük dolgozni és ne a hivatalban lévő kormány alapján ítéljenek az országról. A kereskedőházaknál sokkal többet érne, ha az ország egy megbízható jogi, üzleti környezet képét mutatná.
- Javít a közérzetén, hogy ez az év az adócsökkentésekről szól?
- Az elmúlt időszak a vállalkozások számára az általános adóteher növekedésről szólt. Különösen a szektorális különadók miatt, de azoktól függetlenül is. A személyi jövedelemadó ugyan csökkent, de ez a gazdasági szereplőkön kevéssé segít, az ő terheik számos ponton növekedtek, és egyébként valójában a lakosság is rengeteg többletadót fizetett, hiszen az újraelosztás, az összes adóelvonás szintje rekordmagasságokban van. Az áfában extra magas az adóterhelés. Adócsökkentéshez az adminisztráció és a bürokrácia ésszerűsítésére, személyes presztízsberuházások helyett értelmes fejlesztésekre lenne szükség. Ehhez pedig elsősorban az élőmunka terheit kellene mérsékelni. Ma Magyarországon sokkal nehezebb vállalkozásba kezdeni, mint a fejlettebb gazdasági struktúrával rendelkező környező országokban.
- Mennyiben fékezheti a szakember- vagy a munkaerőhiány a gazdasági növekedést?
- A kormány akkor is illúziókba ringatta magát, amikor azt hitte, hogy büntetlenül lehet hivatalos politikává emelni a korrupciót, lehet látszatstabilitást teremteni különadókkal, következmények nélkül szétverhető a jogbiztonság, mert az olcsó munkaerő úgyis versenyképessé teszi az országot, tehát úgysem lesz nagyobb baj. Ahol azonban nincs versenyképes vállalkozói környezet, ahol az oktatás csekély mértékben képez piacképes szakembereket, a közmunka alkalmatlan széles rétegek visszaintegrálására a munka világába, ott egyre súlyosabb gazdasági következményei lesznek annak, hogy a romló vállalkozási környezetből az ütőképes munkaerő logikusan oda megy, ahol jól megfizetik. Megoldás lehetne, ha a kormány visszafordítaná azokat a versenyképesség-, piac- és vállalkozásromboló intézkedéseit, amelyekkel mára egyre inkább lehetetlenné tette, hogy a hazai vállalkozások ténylegesen versenyezni tudjanak külföldi szereplőkkel és onnan akár munkaerőt is vissza tudjanak csábítani. Ma a drága infrastruktúrán kivéreztetett hazai vállalkozásoknak nem nagyon van más választásuk, minthogy a végletekig igyekezzenek fenntartani a hazai bérszínvonalat, és a hazai szűk piacon próbáljanak túlélni, lényegében a politikai korrupció eszköztárával megszerezhető állami és uniós pénzekért, illetve állami megrendelésekért hadakozva.
- Talán erre is gyógyír, ha a kormány százezer-szám irányítja át a közszférából az embereket az olcsóbb állam és a bürokráciacsökkentés jegyében a versenyszférába?
- Sok sikert kívánok. Utoljára a Gyurcsány-kormány próbálkozott ezzel, még a hivatkozás is visszaköszön. A versenyszférába akkor vesznek fel munkaerőt, ha van mire felvenni. Ha ez nem áll fenn, a legkiválóbb szakembereket sem tudja alkalmazni egyetlen cég sem, mert nincs mire. Ráadásul nem azokban a szegmensekben van munkaerőhiány, amelyeket a közszféra dolgozói betölthetnének. Tíz éve még reálisabb volt az elképzelés. Akkor sem sikerült. Ehhez tényleg növekvő és prosperáló gazdaságra lenne szükség, nem olyanra, aminek a növekedési statisztikái lényegében a politikai holdudvarban kiosztott támogatási források és állami presztízsberuházások hatásait tükrözik.
- A magyar kormány százmilliókat költött a menekültek elleni uszító kampányokra. Német elemzők szerint közép- és hosszútávon a menekültek hozzájárulhatnak a német GDP növeléséhez. Nekik megéri?
- A menekültügyet nem akarom kizárólag gazdasági kérdésnek tekinteni, mert nem is az. Persze nem véletlen, hogy ekkora a véleménykülönbség a kelet-európai blokk és Németország között. Németország már több ízben sikeresen integrált kulturálisan is nagy számban menekülteket, gazdasági bevándorlókat, sikeresen alakította ki az együttélés szabályait, előzött meg tömeges konfliktusokat, és húzott mindebből óriási hasznot nem csak gazdasági, de általános, civilizációs értelemben. Ma Németország lakosai közül nagyjából minden ötödik az ország határain kívül született. Ennek ellenére Németország az Európai Unió és egyébként a világ egyik vezető nagyhatalma, bivalyerős gazdasággal, rendíthetetlen kulturális és civilizációs adottságokkal.
De fontos látnunk, hogy az Európai Unió fejlődéstörténetének most már visszatérő tanulsága, hogy amit meg tudnak csinálni a németek, azt igen gyakran nem képesek véghezvinni más tagállamok. Kétségtelen, Nyugat-Európában sem lett mindenhol sikertörténet a bevándorlás, lásd például Franciaországot. Magyarország esetében pedig józanul be kell látnunk, hogy a társadalom még messze van attól, hogy a némethez hasonlóan befogadó, integráló legyen. Nincs olyan társadalmi erő, olyan civilizációs magabiztosság, ami alapján hihetnénk, hogy egyébként gazdaságilag hasznosítható bevándorlók tömegét az ország képes lenne integrálni, a kódolt konfliktusokat megelőzni vagy időben orvosolni és egy ilyesfajta folyamatnak képes lenne elsősorban a lehetséges előnyeit élvezni és kiaknázni. Felelős politikai erő nem szakadhat el saját társadalma realitásaitól és lehetőségeitől, hanem a létező lehetőségek keretei között kell mindig a legjobbra törekednie. A jelenlegi kormányunk tehát menekültügyben nem azért végtelenül felelőtlen, mert alapvetően nem ambicionálja a bevándorlók vagy menekültek azonnali és tömeges befogadását és letelepítését, bár jelzem, tudjuk, hogy a menekültek sem nagyon akartak volna éppen Magyarországon letelepedni. A kormány azért irritálóan felelőtlen és cinikus, mert a hazai viszonyokkal végletesen visszaél. Szándékosan uszít, sokszor nyilvánvalóan hazug politikát folytat, gátlástalanul hergeli az embereket és lovagolja meg szégyentelenül a zsigeri félelmeiket.
Ezzel ugyanúgy, ahogy gazdasági téren, nem a fejlődés, hanem a megrekedés, a lemaradás irányába löki az országot, csak azért, mert így jobban tud uralkodni rajta. A közpénzből folytatott uszító plakátkampány, a munkánk elvesztésével való abszurd riogatás, a társadalmi konzultációnak álcázott tömeges gyűlöletkeltés, a menekültek és terroristák folyamatos és szándékos összekeverése, és különösen az a tény, hogy a probléma tényleges jelentkezése idején a kormány alig titkoltan terelte kellően hosszú időre a menekültek tömegeit az ország legforgalmasabb pontjaira, igyekezett minél inkább ijesztő helyzetet teremteni, hogy aztán a fokozódó feszültséget a saját hasznára fordítsa és később egyébként feltétel nélkül irányítson tovább mindenkit más uniós országokba, egyenként is megbocsáthatatlan tettek. A kormány valójában nem megvédi az országot a menekültektől, hanem riogatásra használja őket, akár úgy is, hogy ideig óráig a közbiztonságot is veszélyezteti. Nehéz ezt hazafias cselekedetnek tekinteni.
Ennek egyedüli eredménye a kormányzati kudarcokról, korrupciós botrányokról való átmeneti figyelemelterelés mellett az, hogy mostanra tényleg társadalmi feszültségként jelentkezik a kódolt idegengyűlölet. A kis számban évek óta itt élő és egyébként példásan integrálódott keleti kisebbség helyzete megromlott, fizikai atrocitások érik akár csak azokat, akiknek barátja vagy barátnője bőrszíne különböző, menekülteket segítő emberek kapnak életveszélyes fenyegetéseket. Általános megítéléssé válik, hogy a bevándorlók veszélyt jelentenek, terrorcselekményeket hajtanak végre, nőket vernek és erőszakolnak, miközben Budapestet éppen abban az időben, amikor a menekültek hetekig a város közepén ragadtak, kizárólag szélsőjobbos brigádok verték szét és gyújtották fel, nőkkel szembeni atrocitások pedig a felhergelt idegengyűlölők mellett leggyakrabban a kormányzati padsorokból érkeznek, hol verbális, de arra is volt példa, hogy fizikai formában. És az aktuális kormányzati politika a falak mögött, saját köreiben azzal menti fel magát, hogy mindezt azért teszi, mert a menekültek szerintük baloldali szavazók lennének. Talán ez a fokozata a torz, paranoid gondolkodásnak a legrémisztőbb az egész történetben.
- Sokan jósolták már az Orbán rezsim végét, de mintha nagyon is életképes lenne. Meddig lesz az?
- Ezt a rendszert már csak az alternatíva hiánya tartja életben. Persze érdemes azon elgondolkodni, hogy a demokratikus játékszabályokba beletartozik-e, hogy minden potenciális ellenfelet a felbukkanása pillanatában igyekszik a hatalom eltaposni. Aki demokratikusan gondolkodik nem fél a versenytől. Ez a kormány irtózatosan fél tőle, és mindent megtesz, hogy ne kelljen versenyeznie. Ez a kormány addig létezik, amíg egy értelmes alternatíva meg nem fogalmazódik. Ha ezt egy kellően széles kör elfogadhatónak ítéli, abban a pillanatban a Fidesz támogatottsága felmorzsolódik. Egyelőre én sem látok ilyen alternatívát, és nem hiszem, hogy ez máról holnapra megszületik. Azt viszont határozottan kijelenthetem, ez a kormány nem erős, ma már csak a tehetetlenség, a társadalmi apátia és a politikai alternatíva hiánya tartja hatalmon.
Bihari Tamás
|
Az állam a korrupció fogságába esett
|
A magyar gazdasággal szemben nincs bizalom. Oszkó Péternek győzködnie kell a partnereket, hogy a hazai vállalkozók betartják a megállapodásokat, lehet velük dolgozni, és ne a hivatalban lévő kormány alapján ítéljenek az országról. A volt pénzügyminiszter, az OXO Labs Kft.
|
[
"hírek",
"politika",
"belföldi hírek",
"karikatúrák",
"népszava"
] | 1 |
http://nepszava.hu/cikk/1081798-az-allam-a-korrupcio-fogsagaba-esett
| null | true | 0 | 0 |
"Röviden arról van szó, hogy van egy »senki földje« az óvoda és köztem" – a jegyzőkönyv szerint dr. Pásztor István ezzel a mondattal vezette elő 2017. november 21-én Felsőörs gazdasági bizottságának ülésén, hogy a feleségével együtt bérelni szeretne egy 700 négyzetméteres területet a saját telke szomszédjában, hogy ott felépíthessen egy jurtát, amit aztán családi vállalkozásban, szálláshelyként üzemeltetne. Pásztor azt is kifejtette, hogy "rossz helyen van a kerítés", és már évek óta ő használta ezt a részt, de sajnos nem tudta elbirtokolni, viszont egy pályázati lehetőség miatt sürgős lett az ügy rendezése, ezért előbb bérelné, később pedig meg is vásárolná a földdarabot.
Bár az óvoda udvarának kerítésén kívül esett, a szóban forgó terület a valóságban nem a "senki földje" volt, már ekkor is pontosan lehetett tudni, hogy önkormányzati tulajdonban van, és hivatalosan a Miske Óvoda udvarához tartozik. Ezzel egyébként már a saját telke megvásárlásakor is tisztában volt maga Pásztor is, aki helyi szinten a Fidesz–KDNP színeiben politizál, korábban (2010 és 2014 között) is önkormányzati képviselő volt, és 2019 óta ismét az. A 2017-es bizottsági ülésen pedig nemcsak kérvényezőként, de a gazdasági bizottság tagjaként is jelen volt. Bár a személyes érintettsége miatt nem szavazott ebben a kérdésben, a jegyzőkönyv tanúsága szerint akkor is a teremben maradt, amikor a bizottság úgy határozott, hogy támogatják a kérelmét, és az eredeti szerződéstervezetben szereplőnél kevesebb bérleti díjat javasolnak.
Másnap a felsőörsi képviselő-testület a gazdasági bizottság javaslatát elfogadva döntött arról, hogy évi 35 (később 70) ezer forintért bérbe adja Pásztoréknak az óvoda telkének "700-800 négyzetméteres" darabját.
Ezután a Pásztor család pályázati pénzből és saját tőkéből húzta fel a betonalapra épített, légkondicionálással is ellátott jurtát, a szálláshely pedig Bárókerti Jurtaporta néven 2019 nyara óta üzemel. A 2022-es szezonban a saját honlapjukon éjszakánként 19 ezer forintért hirdették a jurtát, más oldalakon 24-25 ezer forintos éjszakánkénti áron volt foglalható.
Pásztorék bérleti szerződése annak idején kevés visszhangot keltett a faluban, de ahogy az elmúlt években megnőtt Felsőörs lakossága, egyre többféle dolgot (például felsőtagozatot a helyi iskolában, zebrát egy forgalmas úton) kezdtek el hiányolni a helyiek. A jurtaügy a kiélesedő konfliktusok közepette kezdte el szúrni több felsőörsinek a szemét, aztán egyéb helyi problémáknak, a falu vezetésével szemben megfogalmazott kritikáknak is a szimbólumává vált. Mielőtt azonban ennek a részleteiben elmerülnénk, érdemes kicsit messzebbről indulni, és megismerni magát a falut.
Felsőörs főutcája – Fotó: Németh Sz. Péter / Telex
Ideális fekvésű
Ha az ember Budapestről indulva Veszprém és nem Balatonalmádi felől érkezik meg Felsőörsre, akkor először egy focipálya tűnik fel a falu névtáblája mögött, aztán dimbes-dombos tájon kanyargó, csendes utcákon keresztül, rendezett házak között vezet az útja a falu szívébe, ahol egy román kori templom is található. A falu első pillantásra takaros, bár nem festői szépségű. Noha nem közvetlenül a Balaton partján fekszik, az elmúlt években felkapottá váló Balaton-felvidékiség innen is, onnan is visszaköszön, például a vörös homokkőből készült kerítéseken. Aztán továbbhaladva az is feltűnik, hogy a megfelelő utcák megfelelően tájolt kertjeiből azért elég pazar kilátás nyílik, akár a tóra is.
Talán ennek is köszönhető, hogy Felsőörs népessége és népszerűsége is töretlenül emelkedett az elmúlt évtizedekben. Még a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak is van itt egy egyre gyarapodó vidéki birtoka: innen beköszönve üzente meg Orbán a magyaroknak egypár éve, hogy "Több Balaton, kevesebb Brüsszel". A falu lakossága a nyolcvanas évekig 800–900 fő között mozgott, de a kilencvenes évek óta folyamatosan emelkedik, 2019-re meg is duplázódott, mára több mint 1800-an lakják. Ezzel párhuzamosan pedig az is megfigyelhető, hogy az elmúlt évtizedben egyre emelkedett a felsőörsi ingatlanok ára is.
A helyiek ugyanakkor mással magyarázzák Felsőörs népszerűségét: szerintük nem a Balaton-felvidék felkapottsága adja a falu vonzerejét, sokkal inkább az, hogy az ideális fekvéséből adódóan egyszerűen tényleg jó itt élni.
"Felsőörs a Veszprém–Almádi–Füred-szentháromságnak pont a közepén fekszik, autóval tíz-tizenöt perc alatt bármelyik városban ott van az ember, de a buszok is sűrűn járnak, miközben itt elég nyugodt az élet, szép a táj, hát persze hogy egyre többen akarnak ideköltözni"
– magyarázza egy nyugdíjas, magát tősgyökeres felsőörsinek valló asszony. Ehhez gyorsan hozzáteszi azt is, hogy szerinte egyszer minden tősgyökeres gyüttment volt. A mellette álló, évtizedekkel korábban ideköltözött barátnőjét ennek szellemében szintén "igazi felsőörsi"-ként jellemzi. A barátnők abban is egyetértenek, hogy nem az számít, ki, mikor és honnan került ide, hanem az, hogy milyen hosszú távra tervez Felsőörsön élni, és hogy hajlandó-e a falu érdekeiért (is) tenni.
Családbarát falu
Az elmúlt években ideköltözők között sok a nagycsaládos, azok az újonnan érkezők, akikkel beszéltünk, a falu kedvező fekvése mellett leginkább azt emelik ki, hogy Felsőörs ideális hely a gyerekek felnevelésére is. Se nem alvófalu, se nem üdülőhely, van saját közösségi élete, bölcsődéje, óvodája sőt még általános iskolai alsó tagozata is, és ami még fontosabb, sok gyerek él itt – magyarázzák. Találkoztunk olyan szülőkkel, akik egy felkapottabb balatoni településről kimondottan azért költöztek Felsőörsre, hogy a gyerekeik ne olyan helyen nőjenek fel, ahol esélyük sem lenne helyben barátkozni a saját korosztályukkal.
Felsőörs vezetése maga is azt hirdeti, hogy a falu ideális hely kisgyerekes családoknak, az önkormányzat néhány éve "családbarát" elismerést is kapott, ezt a díjat a falu Fidesz–KDNP-s polgármestere személyesen vette át a Parlamentben. Szabó Balázs büszke a népességnövekedésre és arra is, hogy az általa 2010 óta vezetett faluban a családok harmada három- vagy többgyerekes, a jövő szempontjából pedig kulcsfontosságúnak tartja, hogy a település folyamatosan vonzó legyen a fiatalok és a gyereket vállalók szempontjából.
"Felsőörs azért speciális, mert rengeteg a fiatal betelepülő, és nagyon sok a nagycsaládos. Egy település jövőjét az határozza meg, hogy kell-e bővíteni az intézményi férőhelyeket. Nálunk sosem kellett bezárni semmit, sőt férőhelyre van szükség"
– nyilatkozta 2019-ben a megyei lapnak, és ezzel el is érkeztünk ahhoz a ponthoz, amelynél a jurtaszállás és a felsőőrsi demográfiai változások kérdésköre összeér. A népességnövekedéssel együtt ugyanis a felsőörsi Miske Óvoda is bővült az elmúlt években: az óvodai férőhelyek számát 60-ról 90-re növelték, 120 millió forintból épült egy új, 12 férőhelyes bölcsődei szárny, és a bölcsődei férőhelyek megduplázása is szerepelt a tervek között.
A Bárókert az a része a falunak, ahol a helyiek szerint gombamód nőnek a csokos házak – Fotó: Németh Sz. Péter / Telex
Így lett a jurtából szimbólum
Az óvoda és a lakosságszám párhuzamos növekedése volt tehát az egyik tényező, amely felhívta a helyiek figyelmét a jurtaügyre, amelyről a bérleti szerződés megkötésekor még kevesen értesültek, de miután a falubeli szóbeszéd felkapta, egyre többeket kezdett zavarni. Bár a polgármester szerint az óvoda udvara jelenlegi állaptában is nagyjából 6000 négyzetméter, és ez bőven elegendő, vannak szülők, akik mégis attól tartanak, hogy ha ilyen ütemben nő a Miske Óvoda és Bölcsőde, előbb-utóbb szükség lehet a jurtaszálláshoz bérbe adott részre is. Mások felvetették, hogy ha van is elég hely, akkor is lehetne inkább közösségi célokra fordítani a területet, vagy legalább magasabb áron bérbe adni. Akadtak olyanok is, akik inkább arra panaszkodnak, hogy
"Pásztorék olcsón húznak hasznot egy olyan területből, ami igazából a faluközösségé kellene hogy legyen, aztán ebből a haszonból majd előbb-utóbb meg is veszik azt, így lesz a közvagyonból egy kis sundám-bundámmal magántulajdon".
Pásztorék eredetileg valóban jelezték, hogy hosszú távon meg akarják venni az óvodától bérelt területet, sőt még azt is felvetették, hogy a vásárlásig kifizetett bérleti díjat később beleszámíthatná nekik a falu a vételárba, ezt már 2017-ben sem támogatta sem a képviselő-testület, sem a gazdasági bizottság, sem a polgármester. A Telex megkeresésére Pásztor István most azt nyilatkozta, hogy már nem áll szándékukban a terület megvásárlása, mert értik és elfogadják, hogy az eladás nem szolgálná a falu érdekeit. Azt is hozzátette, hogy
"önkormányzati képviselőként a terület eladását ma sem tartanám stratégiailag helyes döntésnek, ezt a területet az óvoda távlati fejlesztési területeként kell fenntartani".
A falu polgármestere szintén megerősítette lapunknak, hogy a bérbe adott terület továbbra sem eladó. Szabó Balázs szerint a 2017-es bérbeadással az óvoda és az önkormányzat, mint az óvoda fenntartója, csak azt nyilvánította ki, hogy a korábbiaktól eltérően hasznot kíván húzni ebből a földdarabból.
A felsőörsi Miske Óvoda 2019-ben átadott, új bölcsődeépülete – Fotó: Németh Sz. Péter / Telex
Az idézett lakossági aggodalmakban és rosszallásokban az óvoda ügyén túlmutató szempontok is szerepet játszanak. Az elégedetlenkedők kritikájának fontos eleme, hogy Pásztor István nemcsak párttársa a polgármesternek, de már az egyetemre is együtt jártak, azóta is jó barátok a falu szerint. Többen ennek a jó viszonynak tulajdonítják azt, hogy
Pásztor István korábban 150 ezer forintos önkormányzati támogatást kapott arra, hogy felújítsa a helyi értéknek számító, vöröskő kerítését;
Pásztor felesége úgy lett a falu közösségszervezője és könyvtárosa, hogy nem volt ilyen irányú képesítése és tapasztalata sem, miközben akadt nála kvalifikáltabb/tapasztaltabb is az állásra jelentkezők között;
amikor a jurtaépítéshez szükséges bérleti kérelem megtárgyalása során felmerült a kérdés, hogy mi van, ha az önkormányzatnak később kell ez a terület, maga a polgármester közölte, hogy még akkor is elég "a meglévő terület" (azaz a Pásztorék bérleménye nélküli udvar), ha bölcsődét is építenek az óvoda mellé;
a polgármester nyíltan támogatta azt is, hogy Pásztorék kérésének megfelelően kevesebb legyen a bérleti díj, mondván, hogy támogatni kell a helyi vállalkozásokat.
Az érintettek ugyanakkor egészen másképp látják az ügyet, szerintük nem a bérbeadás a probléma, hanem az, hogy néhányan a falu jelenlegi vezetése ellen áskálódnak.
Lejárató kampány vagy összeférhetetlenség?
A jurtaügyben cikkünk megjelenése előtt írásban kerestük meg kérdéseinkkel egyrészt a szálláshelyet üzemeltető képviselőt, másrészt Felsőörs polgármesterét is. Mindketten azzal kezdték a válaszlevelüket, hogy a faluban épp lejárató kampány folyik ellenük. Pásztor István csak név nélkül hivatkozott egy "kis létszámú csoportosulásra", amely "névtelen szórólapokon rágalmazza a falunkért dolgozó önkormányzati dolgozókat és választott képviselőket". Emellett azt közölte, hogy
a szórólapozók mint gyanúsítottak ellen már bírósági eljárás is folyamatban van.
Szabó Balázs a képviselővel ellentétben konkrétan meg is nevezte, hogy szerinte kik állnak a szórólapok mögött: két korábbi önkormányzati képviselő és néhány társuk, aki "a legutóbbi önkormányzati választási kudarcuk óta minden eszközzel azt próbálják a felsőörsi választópolgároknak bebizonyítani, hogy döntésük, mellyel nem őket választották faluközösségünk képviselőinek, elhibázott volt". A polgármester ehhez azt is hozzátette, hogy szerinte sem neki, sem a korábbi vagy a mostani képviselő-testületeknek, intézményvezetőknek nincs takargatnivalójuk a jurtaügyben.
A felsőörsi községháza – Fotó: Németh Sz. Péter / Telex
Felsőörs polgármestere 2017-ben, a bérbeadás megtárgyalásakor azt mondta, hogy Pásztor István és a felesége ekkor már "sok év óta használta" a Miske Óvoda kerítésen kívüli területét, Pásztor maga az ekkori jegyzőkönyvek szerint elismerte, hogy korábban célja volt az elbirtoklás. A képviselő ma már máshogy meséli a történteket, azt írta a Telexnek, hogy nem használta a bérlés előtt ezt a részt (mivel haszna nem volt belőle), és nem is az elbirtoklás vágya motiválta. Szerinte az egész úgy kezdődött, hogy amikor 2009-ben beköltöztek a frissen épült családi házukba, "rendezett telek szomszédságában" szerettek volna lakni, ezért
"azóta gondoztuk a területet, megtisztítottuk az építési törmeléktől, kiirtottuk a bozótot, fákat ültettünk, és rendszeresen nyírtuk a füvet, kis részét kapáltuk".
Több falubeli szerint méltatlan, hogy a jurta bérleti díjáról döntő gazdasági bizottságnak annak idején tagja volt Pásztor István, ráadásul bent is volt az ülésen, amikor megszavazták a konkrétan javasolt összeget, illetve azt, hogy javasolják a terület bérbeadását, hiszen a képviselő-testület ennek alapján határozott egy nappal később a szerződés megkötéséről.
A polgármester szerint viszont szó sincs összeférhetetlenségről, mivel Pásztor az ülésen bejelentette az érintettségét, ezért a gazdasági bizottság kizárta a döntéshozatalból. Szabó Balázs azt nem tagadta, hogy Pásztor István jelen volt a szavazáskor, azt viszont hangsúlyozta, hogy a gazdasági bizottság csak javaslattevő volt az ügyben, a döntést ténylegesen meghozó képviselő-testületi ülésen nem vett részt a jurta üzemeltetője. Pásztor valamivel rövidebben, de hasonló érveléssel támasztotta alá, hogy szerinte miért nem merült fel jogi értelemben az összeférhetetlenség.
Bár a 2017-es, eredeti szerződéstervezetben szereplő bérleti díjat Pásztorék kérésére mérsékelték, a polgármester szerint egyáltalán nincs arról szó, hogy "kedvezményes" lenne az ár. Szabó szerint egyébként nem is kifejezetten Pásztorék vállalkozását támogatja az, hogy a falu bérbe adja az óvoda udvarának a szóban forgó darabját, mivel a bérlés lehetőségét nyilvánosan meghirdették, de a felhívásra a területet ekkor már évek óta használó Pásztor családon kívül nem jelentkezett más.
Hat év alatt 315 ezer forintot hozott az óvodának
Abban eltért a polgármester és a képviselő válasza, hogy mennyit fizetnek Pásztorék azért a területért, amelyen a jurta áll. Pásztor a Telexnek azt nyilatkozta, hogy a 2017-ben 70 ezer forintban megállapított bérleti díj az évek során nem emelkedett, de időszerűnek gondolná az emelését, ezért kezdeményezni fogja az összeg felülvizsgálatát.
Szabó viszont arról tájékoztatott bennünket, hogy az összeg eredetileg évi 35 ezer forintban volt megállapítva, ez csak 2019-ben emelkedett a duplájára, miután a jurta elkezdett magánszállásként üzemelni.
Pásztor István a kérdésünkre nem tudta pontosan megmondani, hogy a bérelt területen folytatott üzleti tevékenység mekkora bevételt jelentett a falunak, de becslése szerint "a bérleti díjat meghaladó mértékű idegenforgalmi adó és iparűzési adó bevételt" produkáltak. A polgármester ebben a kérdésben azt közölte, hogy a bérleti szerződés megkötése óta összesen 315 ezer forint folyt be, közvetlenül az óvodának. (Ez az összeg úgy jön ki, ha összesen hat évet fizettek ki eddig, amelyek közül az utolsó három volt dupla áron elszámolva.) Emellett ő is hangsúlyozta a falut "gyarapító" adóbevételeket, de azt nem közölte, hogy ez mekkora összeget jelentett.
Pásztorék vöröskő kerítése – Fotó: Németh Sz. Péter / Telex
A jurtaszállást a Bárókerti Alkotóműhely Kft. üzemelteti, ami Pásztor Istvánnak és feleségének a tulajdonában van, és a cégnyilvántartás szerint 2020 óta veszteséges. A korábbi években 500 ezer és 3 millió forint közötti pozitív adózott eredménye volt, tavalyelőtt azonban 900 ezres, tavaly pedig 1,5 milliós mínusszal zárta az évet, de mivel a kft. nemcsak a jurtakiadással foglalkozik, ezért azt ennek alapján nehéz lenne megmondani, hogy mennyire éri meg az óvodától bérelt területen jurtaszállást üzemeltetni.
Ha abból indulunk ki, hogy a koronavírus-járvány épp ebben az időszakban küldte padlóra a turizmust, az sem lenne meglepő, ha egyelőre nem lett volna jó biznisz a jurta kiadása. Ehhez viszont azt is hozzá kell tenni, hogy a falu bérleti díjon túli bevételei (a sokat emlegetett adóbevételek) mértéke is függ a vállalkozás sikerességétől, vagyis ha kevésbé fut a szekér, a jurta kevesebb pénzt termel Felsőörsnek.
|
Az óvoda telkén üzemeltet jurtaszállást egy fideszes önkormányzati képviselő Felsőörsön
|
Azt a 700 négyzetmétert, amelyen a jurta áll, évi 70 ezer forintért bérli az önkormányzattól, a jurtát éjszakánként 19 ezer forintért adja ki.
|
[
"Belföld",
"óvoda",
"Fidesz-KDNP",
"Felsőörs",
"jurta"
] | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/09/06/felsoors-jurta-ovoda-udvar-helyi-kepviselo-fidesz-kdnp
|
2022-09-06 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Egymilliárd forintért adott túl januárban az V. kerületi önkormányzat több ingatlanán úgy, hogy a nagy sietségben esélyt se hagyjon a fővárosi önkormányzatnak arra, hogy az élhessen az elővásárlási jogával. Az ingatlanokat tavaly októberben hirdették meg eladásra, és bár csak januárban köttettek meg az üzletek, némelyiknél már a földhivatal is bejegyezte az új tulajdonost. Ez utóbbi fejlemény komolyan megnehezíti a Főváros dolgát, amely nyolc, összesen 850 millió forintért elkelt ingatlan esetén próbálna élni elővásárlási jogával.
photo_camera A lipótvárosi Aulich utca igen jó fekvésű, a Parlament kényelmes sétatempóban sincs öt percnyire. Fotó: Google Street View
Hogy miért akarná a Főváros is megszerezni ezeket az épületeket? Mert saját értékbecslésük szerint azok az eladási ár csaknem dupláját, 1,6 milliárd forintot érnek, vagyis elég szép hasznot realizálhatna rajtuk az önkormányzat, amely az így befolyó összeget saját tulajdonú önkormányzati lakásai felújítására fordítaná.
A Népszava most utánajárt, hogy kikkel kell csatába szállnia a fővárosi önkormányzatnak. A nyolc ingatlan közül ötöt egy Top Full Clean Kft. nevű vállalkozás vette meg. A cég tulajdonosa az Opten nyilvántartása szerint egy még csak 19 éves nő - a cégalapító lánya. A vállalkozás az elmúlt években futott fel. Miközben 2016-17-ben még nullszaldó közeli eredményt ért el, 2018-20 között összesen 215,5 millió forint volt az adózott eredménye.
A januári nagybevásárlással egészen garantáltan jó üzletet kötöttek. Az Aulich utcában, a Szabadság tér közvetlen szomszédjában például 587 ezer forintos négyzetméteráron jutottak egy 560 négyzetméteres irodához, miközben a környéken bőven millió fölötti, 1,1-1,5 milliós négyzetméteráron hirdetik az ingatlanokat.
A Népszava cikkében a többi értékesített ingatlanról is vannak még érdekességek.
|
Egy 19 éves nő dunaharaszti takarítócége vásárolt be félmilliárdért nyomott árú ingatlanokból az V. kerületben
|
Egymilliárd forintért adott túl januárban az V. kerületi önkormányzat több ingatlanán úgy, hogy a nagy sietségben esélyt se hagyjon a fővárosi önkormányzatnak arra, hogy az élhessen az elővásárlási jogával. Az ingatlanokat tavaly októberben hirdették meg eladásra, és bár csak januárban köttettek meg az üzletek, némelyiknél már a földhivatal is bejegyezte az új tulajdonost.
|
[
"belvárosi ingatlanügyek",
"aulich utca",
"top full clean kft."
] | 1 |
https://444.hu/2022/01/31/egy-19-eves-no-dunaharaszti-takaritocege-vasarolt-be-felmilliardert-nyomott-aru-ingatlnanokbol-az-v-keruletben
|
2022-01-31 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Az MTV Híradójának értesülései szerint hivatali vesztegetéssel gyanúsítja a Belügyminisztérium helyettes államtitkárát, Eiselt Györgyöt a Központi Nyomozó Főügyészség.
A gyanú szerint Eiselt György 2009-ben a Nemzeti Közlekedési Hatóság főigazgatójaként egy luxusautót kapott használatra az eredetiségvizsgálat informatikai rendszerének kidolgozására meghirdetett pályázat későbbi nyertesétől - írja a hirado.hu. Büntetőeljárás indult a cég vezetője ellen is, aki a gyanú szerint az autót bérelte a közlekedési hatóság főigazgatójának. A Belügyminisztériumban megerősítették, hogy a helyettes államtitkárt valóban gyanúsítottként hallgatták ki.
Luxusautót bérelt 2009-ben a gyanú szerint a Nemzeti Közlekedési Hatóság akkori stratégiai főigazgatójának az Eclipse Zrt. A cég néhány hónappal később ötmilliárd forintos állami megbízást kapott az eredetiségvizsgálat informatikai rendszerének kidolgozására.
"A Központi Nyomozó Főügyészség előtt az elmúlt év ősze óta hivatali vesztegetés miatt folyik ez a büntetőeljárás. Ezen büntetőügyben az elmúlt időszakban több gyanúsításközlés is történt" - mondta a Híradónak Fazekas Géza a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője.
Az ügyészség szóvivője azt nem árulta el, hogy kiket gyanúsítottak meg az ügyben. A Híradó más forrásból úgy értesült, hogy az egyik gyanúsított Eiselt György, aki jelenleg a Belügyminisztérium helyettes államtitkára, a másik pedig az Eclipse Zrt. akkori vezérigazgatója. Mindkettőjük ellen hivatali vesztegetés gyanúja miatt indult büntetőeljárás.
Az ügyben tavaly tavasszal az eredetiségvizsgálók szakmai szervezete tett feljelentést.
"Megállapítottuk, hogy az a cég, aki megnyerte a tendert, egy luxusautót bérelt és ezt használatba adta olyan személyeknek, akik a tendert előkészítették, illetve a döntést befolyásolhatták" - közölte Mándi Sándor az Erdetiség Ellenőrzés a Gépjárműbűnözés Ellen Egyesület elnöke.
Az Eclipse Zrt. vezetőit tavaly márciusban kommandósok fogták el. Pénzmosás és adócsalás gyanúja miatt indított ellenük büntetőeljárást a Vám és Pénzügyőrség. A gyanú szerint az ötmilliárdos állami megrendelésből származó nyereséget fantomcégek hálózatán keresztül próbálták meg eltüntetni.
Az ügy kirobbanásakor a társaság projektvezetője volt Pintér Hajnalka, Pintér Sándor lánya. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága ugyanakkor még tavaly márciusban közzétette: Pintér Hajnalkát sem gyanúsítottként, sem tanúként nem tartották szükségesnek kihallgatni.
A Híradó kérdésére a Belügyminisztérium írásban megerősítette, hogy az ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki a tárca helyettes államtitkárát. Az ügyben a belügyminiszter - az ártatlanság vélelmére tekintettel, valamint figyelembe véve, hogy Eiselt György a cselekmény időpontjában nem a minisztériumban dolgozott - az eljárás befejezésekor alakítja ki álláspontját.
|
Belföld: Vesztegetés a gyanú a Belügyminisztérium helyettes államtitkára ellen
|
Az MTV Híradójának értesülései szerint hivatali vesztegetéssel gyanúsítja a Belügyminisztérium helyettes államtitkárát, Eiselt Györgyöt a Központi Nyomozó Főügyészség.
|
[
"Belügyminisztérium",
"gyanúsított",
"nyomozás"
] | 1 |
https://nol.hu/belfold/gyanusitottkent_hallgattak_ki_a_belugyminiszterium_helyettes_allamtitkarat
|
2011-07-12 19:50:00+02:00
| true | 0 | 0 |
A szövetség főtitkára kijelentette: álláspontjuk szerint, melyet az alkotmányból is levezetnek, a Quaestor-károsultaknak nem jár semmilyen kárpótlás.
A Bankszövetség azt az álláspontot képviseli - s ezt még az alkotmányból is le lehetne vezetni -, hogy Quaestor-károsultaknak nem jár semmilyen kárpótlás - jelentette ki a Kossuth rádió 180 perc című műsorában Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára hétfőn.
Nem tartják etikusnak a kártérítést
Szerinte a Quaestor-ügy olyan terhet jelent a társadalomra, mintha minden magyar ember, csecsemőtől az aggastyánig, fejenként 18 ezer forintot dobna be a közösbe, hogy a 32 ezer Quaestor-károsult megkapja a pénzét.
Kifejtette, hogy amíg a bankok és a magyar állampapír 2-3 százalékos hozamot tudott fizetni, mert ez volt a reális kamathozam, addig volt egy cég, amely 8-10 százalékot fizetett. A magasabb hozamnak nyilván a magasabb kockázat volt az ára. A quaestoros ügyfelek papírjaira normál betűmérettel rá volt nyomtatva, hogy sem az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA), sem a Befektető-védelmi Alap (Beva) garanciája nem vonatkozik rá - tette hozzá.
"Nem is tartom etikusnak, hogy valaki azt kéri, hogy őt kárpótolják, ha nem volt biztosítása" - mondta a főtitkár.
Nem szabad ezt a terhet a társadalomra rakni
Amikor az elmúlt években jó volt a 10 százalékos hozam, ami mindenféle realitást messzemenően nélkülözött, akkor az jól esett, ugyanakkor pedig, amikor a kockázatnak a másik oldala következik be, akkor őket teljes mértékben kárpótolják, ez olyan szinten etikátlan, hogy a Bankszövetség álláspontja szerint nem szabadna ezt a terhet a társadalomra rárakni 32 ezer "meglehetősen jómódú" ember érdekében - mondta Kovács Levente.
Előbb-utóbb a fogyasztó fizeti meg
Arra a kérdésre, hogy nem a társadalmat, hanem a bankszektort terheli a kártalanítás, a főtitkár azzal válaszolt, hogy a devizaadósok konszolidációja a bankszektorra elképesztő terheket hárított, az OBA alapvetően kimerült a hitelintézetek konszolidációja miatt, most a Beva merült ki csalók miatt. A terheket előbb-utóbb a végső fogyasztó fizeti meg - vélekedett.
Amennyiben a bankszektor ezt nem tudja továbbhárítani, akkor viszont a versenyképessége csökken, és ma már az ilyen versenyképesség-csökkenés költsége akkora, hogy az elmaradt beruházások után esedékes adóbevételek kiesése meghaladja a bankadóból befolyó összeget.
"Utólag, most azt látom tehát, hogy alapvetően rossz lépés volt a banki szektort ilyen szinten szétvetni és a versenyképességét lerontani" - mondta a főtitkár.
Bankadócsökkentés kontra kártalanítás
Az interjúban kitért arra is, hogy a kormány törekszik az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött megállapodás betartására, folyamatosak az egyeztetések a Bankszövetséggel és a bankadó csökkenni fog. Ugyanekkor ez a csökkentés sokkal kisebb mértékű, mint amennyi a Quaestor-ügy miatt a Beva feltöltésével a szektorra hárul.
Az autóhitelek forintosításáról feltett kérdésre válaszolva azt mondta, hogy az ilyen hiteleket nyújtó lízingcégek egy része banki tulajdonban van és ezeknél, ha az ügyfél azt kéri, hogy a svájcifrank- vagy euróalapú hitelét forintra váltsák át, bármely bank ezt örömmel megteszi.
A főtitkár nem tudja elképzelni, hogy lenne olyan bank, amely az ügyfél ilyen kérésének ne tenne eleget, a fő kérdés viszont mindig az, hogy az átváltás milyen árfolyamon történjék, piaci árfolyamon az átváltásra mindig van lehetőség.
|
Bankszövetség: nem jár kártérítés a Quaestor-károsultaknak
|
A szövetség főtitkára kijelentette: álláspontjuk szerint, melyet az alkotmányból is levezetnek, a Quaestor-károsultaknak nem jár semmilyen k
|
[
"quaestor",
"quaestor-kártalanítás",
"bankszövetség",
"bankadó",
"kovács levente"
] | 1 |
http://fn.hir24.hu/penzugy/2015/04/20/bankszovetseg-nem-jar-karterites-a-quaestor-karosultaknak
|
2015-04-20 00:00:00
| true | 0 | 0 |
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) csütörtökön megrovásban részesítette Issa Hayatout, az Afrikai Labdarúgó Szövetség (CAF) elnökét és figyelmeztette Lamine Diackot, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) vezetőjét, akik pénzt fogadtak el az azóta megszűnt és a korrupciós botrányban érintett ISL nevű marketingcégtől.
A két sportvezető a NOB etikai bizottsága előtt elismerte, hogy 1993-ban, illetve 1995-ben pénzt kapott az ISL-től, ugyanakkor a NOB közleményében úgy fogalmazott, mindez nem tekinthető megvesztegetésnek.
A szenegáli Diack a bizottságnak azt mondta, az IAAF alelnökeként három részletben 30 ezer dollárt, illetve egy összegben 30 ezer francia frankot kapott az ISL-től, miután 1993. március 13-án tűz ütött ki a házában. A 2001 óta NOB-tag kameruni Hayatou azt vallotta, hogy a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) végrehajtó bizottságának tagjaként, 1995-ben, a CAF fennállásának 40. évfordulója alkalmából 100 ezer francia frankot kapott az ISL-től. A marketingcég 2001-ben, 300 millió dolláros adóssággal ment csődbe.
Az ISL megszűnésekor sem Diack, sem Hayatou nem volt a NOB tagja, s a szervezet közölte: a csütörtöki döntés nem befolyásolja a két sportvezető NOB-ban betöltött jelenlegi pozícióját és jogait.
"A NOB bebizonyította, hogy a saját szabályzatát betartja és betartatja, valamint mindennél előbbre valónak tekinti az etikus viselkedést, s nem habozik reagálni, ha bizonyíték kerül a kezébe" - mondta Jacques Rogge NOB-elnök. "Az egész világ láthatja, hogy a szervezetünk felelősségre vonható és világos üzletpolitikát folytat."
Az ISL-botrányba korábban szintén belekeveredett Joao Havelange hétfőn - az etikai bizottság döntését megelőzve - lemondott 48 éve őrzött NOB-tagságáról. Az 1974-től 1998-ig a FIFA-t is vezető, 95 esztendős brazil sportvezető egészségi állapotával és életkorával indokolta döntését. A bizottság az előzetes várakozások alapján minimum két évre szóló eltiltással sújtotta volna Havelange-t, aki az elvégzett vizsgálatok alapján - még FIFA-elnökként - egymillió dollárt fogadott el az ISL-től.
|
Csak figyelmeztette a NOB a pénzt elfogadó afrikai sportvezetőket
|
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) csütörtökön megrovásban részesítette Issa Hayatout, az Afrikai Labdarúgó Szövetség (CAF) elnökét és figyelmeztette Lamine Diackot, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) vezetőjét, akik pénzt fogadtak el az azóta megszűnt és a korrupciós botrányban érintett ISL nevű
|
[] | 1 |
https://origo.hu/sport/20111208-csak-figyelmeztette-a-nob-a-korrupt-afrikai-sportvezetoket.html
|
2011-12-08 00:00:00
| true | 0 | 0 |
2018. július 6. 10:27
Betiltaná az EU az internetes mémeket – olvashatjuk sok helyről mostanában. A sokakat felháborító uniós "mémtilalom" azonban csupán egy morzsa az EP új, hátborzongató szerzői jogi javaslatából, mely kritikusai szerint a szabad internet végét jelentené Európában. Van ok az aggodalomra? Van, de ezúttal Ön is megállíthatja Brüsszelt. Elmondjuk, hogyan.
Csütörtökön egy igen aktuális témában döntöttek az Európai Parlament strasbourgi ülésén: meglepő módon a plenáris szerv nem adott mandátumot jogi bizottságának (JURI) arra, hogy intézményközi tárgyalásokat kezdjen a Tanáccsal illetve a Bizottsággal az új európai uniós szerzői jogi törvényjavaslattal kapcsolatban. A mandátumról még június 20-án maga a JURI-bizottság is szavazott, azonban a képviselők fellázadtak: a szakbizottsági álláspont ellen több mint tíz százalékuk emelt szót, ezért pedig az uniós eljárásrend szerint szavazásra kellett bocsátani a vitás kérdést.
Jól látható tehát, hogy hogy ügy átível a pártcsoportok közötti ideológiai különbségeken is: az Európai Parlament összes pártcsoportjából akadtak ellenzői és támogatói is a tárgyalási mandátum megadásának. Végül szűken, de a nemek győzedelmeskedtek 318-278 arányban, 31 tartózkodás mellett. A száraz szavazási adatok azonban nagy megosztottságról és vitáról árulkodnak az Európai Parlament tagjai között.
Nem csoda, hiszen kényes kérdésről van szó – az unió ezúttal ugyanis egy olyan szerzői jogi reformot tűzött zászlajára, mely alapjaiban megváltoztatná (és kritikusai szerint meg is semmisítené) azt az internetet, amelyet ma is ismerünk. Cenzúra, linkadó, és mémtilalom – ez csak pár rémisztő szólam azon aggodalmak közül, melyek a szabályozással kapcsolatban megfogalmazódnak. Utána jártunk, hol nyúlna bele a szerzői jogi törvénybe az Európai Unió, és hogyan érintheti ez az Ön életét.
Tényleg mindenki jól jár?
Az internet nagyon szabad hely –az információ áramlása végtelen, másodpercek alatt pedig cikkek, hírek, filmek, videók, képek, hanganyagok és egyéb, potenciálisan jogvédett tartalmak millióit érhetjük el. Evidenciának vesszük, hogy tartalmakat bármikor fel- és letölthetünk, normálisnak tartjuk, ha a letöltött tartalomból egy mémet készítünk, vagy épp egy cikket osztunk meg Facebook-idővonalunkon. Régóta így működik már a világháló:
a felhasználók megosztják, vagy egy letöltés útján továbbadják a tartalmakat, ezáltal az több emberhez jut el, vagyis mindenki jól jár
– a felhasználó ingyenesen fér hozzá a tartalomhoz, önkéntesen terjeszti azt, így a jogtulajdonos is örülhet, hiszen elérésével jó esetben bevétele is növekszik, gondolhatnánk.
Google News: ellehetetleníti a híroldalakat?
A képlet azonban nem annyira egyszerű: az olyan közösségi hálózatok, mint a Facebook, avagy az olyan hírkereső oldalak, mint a Google News régóta csípik a jogtulajdonosok szemét, akik már évek óta lobbiznak az uniónál, hogy valamit kezdjen a legutóbb 2001-ben változtatott szerzői jogi törvényével. A leghangosabb lobbisták közé az online hírpiac terjedésével a lábuk alól a talajt folyamatosan elvesztő printlapok, illetve a nagy hírügynökségek, mint például az AFP tartoznak. Ők azzal érvelnek, hogy "olyan, nagyon nyereséges cégek, mint a Facebook és a Google hírszolgáltatást kínálnak a felhasználóknak a hírügynökségektől, de nem kínálnak tisztességes juttatásokat cserébe".
Vagyis a probléma a következő: például a Google News képekkel együtt is rendszeresen közzéteszi az AFP-től kapott híreket, melyből maga a hírügynökség vajmi keveset profitál, miután a felhasználók a keresőóriás felületén fogják végigböngészni az AFP tulajdonában álló tartalmakat. Tehát az új törvény mellett lobbizók röviden el kívánják lehetetleníteni a tartalmaikhoz való ingyenes hozzáférést nem saját felületein keresztül.
A jogtulajdonosok sirámait pedig úgy tűnik, az Unió is meghallgatta: először az Európai Bizottság javasolta a szerzői jogi törvény megváltoztatását, majd a munka az Európai Parlament jogi bizottságában folytatódott egy német néppárti képviselő, Axel Voss felügyelete alatt. Az idők során pedig egy igen keményvonalas, sokak szerint pedig teljesen átgondolatlan és működésképtelen javaslattal álltak elő – ezzel vágtak volna bele a másik döntéshozó szervvel, a Tanáccsal, illetve az indítványozó Bizottsággal való intézményközi munkába, és pont ez volt az, amit most a plenáris ülésen leszavaztak a képviselők.
A felhasználó senkit sem érdekel
A megosztottság okát a törvényjavaslat 11-ik, illetve 13-ik cikkelyeiben érhetjük tetten a legkönnyebben. A 13-as cikkelyben például az áll, minden weboldalnak, amely felhasználói számára lehetővé teszi képek, hanganyagok, videók, szövegek, kódok, vagy más, esetlegesen szerzői jogvédett anyagok feltöltését nyilvános felhasználásra (értsd: szinte az összes mai weblap), saját költségükön automatikus szűrőket kéne bevezetniük, melyek kiszagolják, majd letiltják a felhasználók általi lelopott, majd újra feltöltött anyagokat.
Ezen szoftverekkel azon túl, hogy nagyon drágák, egy baj van: nem igazán működnek.
Még az olyan óriásoknak, mint a Google-hoz tartozó YouTube-nak is nagy feladat egy ilyen újítás fenntartása – a mindenki által gyűlölt Content ID névre keresztelt rendszerre 2016-ban 60 millió dollárt költöttek, és még így sem tudta teljesen kiszűrni a jogvédett tartalmakat (a felhasználóknak okozott frusztrációról nem is beszélve, mikor a rendszer például videók ártatlan háttérzenéit némítja le). Az unió most pont egy ilyen rendszert szeretne kiterjeszteni az internet minden pontjára: a kommentekre, a tweetekre, az Instagramra feltöltött fotókra, újságcikkekre adott reakciókra, sőt, még a társkeresős profilokra is.
Ez a jövő? "Az ön által megtekinteni kívánt tartalmat az EU szerzői jogi törvénye alapján letiltottuk"
A legbecsületesebb netezők itt fel is kiálthatnának: lopni bűn, és az interneten sem szép dolog, szóval nagyon is helyes a tartalomszűrés. De természetesen akadnak további gondok is a 13-as cikkellyel, például az, hogy teljesen figyelmen kívül hagyja a felhasználók érdekeit: ha egy szűrőprogram tévesen cenzúráz ki egy felhasználói tartalmat (és erre nem is egy precedens volt már), a felhasználónak nem igazán van kihez fordulnia. Esetleg megkérheti a céget, hogy oldja fel a tiltást, vagy ha ezt nem teszi meg, akkor be is perelheti azt.
És itt el is érkezünk a következő nagy problémához: a techcégek minden kétséget kizáróan inkább tévedésből kicenzúráznak egy nem jogvédett tartalmat, minthogy a felhasználók oldalára álljanak, ha saját jogi felelősségük felvetődne. Tehát ha valaki rosszul járhat a javaslattal, az egyedül a felhasználói réteg lehet: a cégeknek érthető módon a tiltás lesz a kényelmesebb opció a jogtulajdonosokkal való folytonos pereskedés helyett.
Új frontot nyitottak a mémgyárosok
Arra, hogy mindez hogy működik a gyakorlatban, már láthattunk példát az Egyesült Államokban is, csak éppen az ottani cégek önkéntes alapon kezdték bevezetni a szűrőket: mint a YouTube példája is mutatta, nem lett nagy siker. Most éppen erre készül az Európai Unió is, csak éppen minden egyes Európában is működő cégre rákényszerítve a szabályozást, melyek természetesen gyorsan fellázadtak az ötlet ellen.
A Reddit is hamar felszólalt a szabályozás ellen, mondván hogy az a legnépszerűbb weboldalak létét sodorja veszélybe: "A törvénykezés nem vesz figyelembe olyan praktikus kérdéseket sem, miszerint honnan is tudhatnák a cégek, mi számít a szerzői jogok megsértésének...ez gyakorlatilag a legnépszerűbb, felhasználók által alakított tartalomszolgáltató platformok megszűnéséhez vezetne Európában – írja közleményében a vállalat . – Mivel nem tudjuk, mi is lehet jogsértő, kénytelenek leszünk minden, potenciálisan legális tartalmat is ellenőrizni és eltávolítani, ha úgy gondoljuk, a cégnek felelőssége lenne abban."
Nem ők voltak az egyetlen felszólalók: a Wikipédiát is üzemeltető Wikimédia Alapítvány a szűrőprogramok magas költségei miatt aggódik – ők úgy vélik, ez a kis startupokkal szemben még inkább a szűrőket már alkalmazó (és alkalmazásukhoz elegendő pénzzel rendelkező) techóriásokat hozza helyzetbe.
A leghangosabb ellenzők azonban pont az internetes mémgyárosok voltak. Nem csoda: a mémek alapját a legtöbb esetben lelopott stockfotók, GIF-ek, és sorozatokból és filmekből kivágott képernyőképek jelentik – vagyis
csupa olyan dolog, amelyet az új EU-s szabályozás tiltana, és szigorúan büntetne.
Habár az uniós javaslat ennél kissé szofisztikáltabb, az egész szerzői jogi hercehurcát még csak nem is az újságírók vagy az Unió, hanem a mémerek tudták a legjobban tematizálni. "Meme ban", vagyis "mémtilalom" címszó alatt villámgyorsan kezdtek terjedni az EU-t több ponton a Szovjetunióhoz hasonlító mémek, de a mémiparosok azt is kitalálták, hogy kerüljék meg az abszurd szabályozást: úgy gondolják, az uniós jog nem tud mit csinálni az eredetiekről másolt, de immár kézzel rajzolt mémekkel. Annak is megtalálták a módját, hogyan "tiltsák le" magát az EU-s zászlót: jogvédett tartalmakat pakoltak rá (például az önmagában is mémmé vált Spongyabob című rajzfilmből), arra apellálva, hogy a jogtulajdonos a jövőbeli szabályozás értelmében letiltja majd a zászlót – ezzel a törvényt mintegy maga ellen fordítva. Vannak, akik ironikusan máris megfelelnek az új direktívának: fehér háttérre gépelt szövegeket osztanak meg mémként, szarkasztikusan mintegy a "mém" lényegét kiirtva a képekből.
EU-kompatibilis "üres mém": "Ez is szerzői jogsértés?" – utalás az Is This a Pigeon? néven térjedő mémtípusra
Vízbe fúlással a kalózok ellen
Az eddig ecsetelt 13-as cikkely ráadásul csak a probléma egyik része: a törvényjavaslat 11-es számú cikkelye egy "linkadónak" is becézett kitételt is tartalmaz, mely főként a hírszolgáltatókat érintené. Eszerint a hírgyűjtő oldalaknak nem lehetne sem manuálisan, sem automatizáltan egy cikkelőzetest, fejlécet, bélyegképet sem közölniük – hacsak nem kötnek licencmegállapodást külön-külön a szemlézett oldalakkal, adót vetnek ki rájuk. Mindez annyit jelent, hogy akár Facebookon sem lehetne egy cikkrészletet engedély nélkül megosztani, de még a Google News sem közölhetné a cikkek ajánlóit és bélyegképeit.
Már az is csoda, hogy egyáltalán a javaslatig eljutott a szerzői jogi reform: mikor 2014-ben Spanyolországban például egy nagyon hasonló törvényt fogadtak el, de a Google ahelyett, hogy milliókat fizetett volna a hírszolgáltatóknak, inkább egyszerűen bezárta spanyol hírszolgáltatását. Sok jogtulajdonos is a spanyol példát veszi elő, hogy az ötlet működésképtelenségét bizonyítsa.
Egy 2016-os újságíró-konferencián az újságírók és főszerkesztők pedig egytől egyik abszurdnak, nonszensznek nevezték, hogy ugyanúgy fizetniük kellene a forrásokért, mint a kutatók azt tudományos körökben teszik. "Ez olyan, mintha a kalózok elleni harc érdekében belefulladnánk a tengerbe" – nyitotta fel az internet logikáját egy főszerkesztő.
Tessék inkább csendben maradni!
Persze az uniós álláspont szerint cenzúráról, vagy az internet végéről szó sincs, épp ellenkezőleg: a javaslatot felvető Günther Oettinger digitális gazdaságért felelős német biztos (tudják, az az Oettinger, aki szerint majd a piacok megmutatják az olasz szavazóknak, hogy miért ne szavazzanak populistákra)
a fenti konferencián szólt oda az újságíróknak, hogy jobb lenne inkább abbahagyniuk az új direktíva kritizálását.
"Szó sincs cenzúráról, hanem érvekről és meggyőződésről...ha vezérigazgatókként, tartalomgyártókként nem harcolnak a törvény mellett regionálisan és lokálisan, egy sor gazdasági, kulturális és demokratikus lehetőséget veszítenek el – mondta. – Ha mindenki a szerzői jogi adó miatt agonizál, és reggel hétkor a zuhany alatt ez jut az eszébe...akkor a végén túl kevesen leszünk" – szólt oda a javaslat ellen felszólaló online újságíróknak.
A JURI-bizottságban az új direktíváért felelős jelentéstevő, Axel Voss pedig a Parliament Magazine hasábjain vette védelmébe az elképzelést. Ő azt hangsúlyozta, hogy a szerzői jogok tulajdonosa számára nagyobb figyelmet kell biztosítani. "A jelenlegi [szerzői jogi] direktíva 2001-ből való. Akkor még teljesen másképp álltak a dolgok az az internet vidékén. Lényegében nem léteztek olyan platformok, melyeken a felhasználók tartalmakat tehettek volna közzé, és terjeszthettek volna" – érvel Voss, aki szerint pontosan ezek, a ma már létező platformok azok, ahol a szerzői jogsértések leginkább terjednek.
Günther Oettinger uniós biztos. Fotó: Európai Parlament/Pablo Garrigos
A képviselő úgy vélte, gyorsan korrigálni kell azt a különbséget, miszerint a tartalomgyártók semmit sem profitálnak a publikációból, míg más platformok teljesen erre építik az üzleti modelljeiket és ebből profitálnak. Hozzátette: a tartalomszolgáltatók felelőssége lenne annak ellenőrzése, hogy munkáikat publikálták-e valahol illegálisan.
A Néppárt támogatja
Azonban még nincs okunk nagyon megijedni, és felkészülni a mémek és az ingyenes internetes tartalmak halálára – ezúttal ugyanis a nehézkes uniós döntéshozási folyamat a kezünkre játszik. Ugyanis a javaslatot még csak az Európai Parlament jogi bizottságában szavazták meg, a csütörtöki plenárison történt betlivel pedig sikerült még tovább hátráltatni a folyamatot. A jogi bizottságnak ezután újra vissza kell térnie a vitás pontokra, legközelebb pedig szeptemberben kerülhet újra az EP elé a javaslat.
Az alábbi linkre kattintva ugyanis felveheti a kapcsolatot a magyarországi EP-képviselőkkel , és felszólalhat a szerzői jogi törvényjavaslat ellen. Mivel pedig 2019-ben európai parlamenti választásokat tartanak, jó esély van rá, hogy a képviselőknek is fontosabb lesz az állampolgárok véleményének becsatornázása az uniós döntéshozási folyamatba.
Az EP legnépesebb pártcsoportja, az Európai Néppárt többnyire támogatni látszik a szigorú kezdeményezést: legalábbis erre utal, hogy a csütörtöki szavazáson a pártcsoport legnagyobb része a javaslat mellett voksolt, beleértve a fideszes képviselőket is. A többi magyar képviselő a javaslat ellen szavazott: az MSZP-s Ujhelyi István és Szanyi Tibor, a DK-s Molnár Csaba és Niedermüller Péter, az LMP-s Meszerics Tamás, a párbeszédes Jávor Benedek, valamint a jobbikos Kovács Béla és Balczó Zoltán is leszavazta azt.
|
Linkadó, mémtilalom, cenzúra: tényleg ezt tenné az EU az internettel?
|
Linkadó, mémtilalom, cenzúra: tényleg ezt tenné az EU az internettel? | Mandiner: Betiltaná az EU az internetes mémeket – olvashatjuk sok helyről mostanában. A sokakat felháborító uniós "mémtilalom" azonban csupán egy morzsa az EP új, hátborzongató szerzői jogi javaslatából, mely kritikusai szerint a szabad internet végét jelentené Európában. Van ok az aggodalomra? Van, de ezúttal Ön is megállíthatja Brüsszelt. Elmondjuk, hogyan.
|
[
"külföld",
"tech",
"EP",
"média",
"internet",
"Google",
"Brüsszel",
"Európai Parlament",
"Facebook",
"cenzúra",
"újságírás",
"Európai Unió",
"Günther Oettinger",
"szerzői jogok",
"Illés Gergő",
"mémek",
"Axel Voss",
"JURI-bizottság",
"jogi bizottság",
"mandiner",
"hír"
] | 0 |
http://mandiner.hu/cikk/20180705_folytatodik_a_harc_a_memkeszitok_es_az_eu_kozott
| null | true | 0.002309 | 0 |
"Toborzás" címszóval vett az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) speciális nehéz terepjáró tehergépkocsikat, térmegvilágító utánfutókat összesen mintegy 1,2 milliárd forintért. A járművek azonban nem a rendőrséghez jelentkezők csábítását szolgálják, hanem – mint az ORFK Átlátszónak adott tájékoztatásából kiderült, a határrendészeti tevékenységet végzők munkáját segítik.
A police.hu-n megtalálható, a harmadik negyedévre vonatkozó, ötmillió forintot meghaladó ORFK-szerződések listájában látható, hogy több jármű-beszerzésről állapodott meg a rendőrség.
Így a testület vett
6 darab speciális nehéz terepjáró tehergépkocsit a RÁBA Jármű Gyártó és Kereskedelmi Kft.-től 573,2 millió forintért,
4 darab speciális nehéz terepjáró tehergépkocsit 271,4 millió forintért, 4 darab térmegvilágító utánfutót 31,2 millióért és 2 darab speciális nehéz terepjáró tehergépkocsit 143 millióért a Pappas Auto Magyarország Kft.-től
és 3 darab 49+1+1 fős kialakítású autóbuszt a Kravtex Kereskedelmi Kft.-től 219,1 millió forintért.
A gépjárművek adásvételébe beletartozik 60 havi szerviz biztosítása is.
A beszerzést "toborzás" címén bonyolította le a rendőrség. Rendőrségi körökből származó értesüléseink szerint azonban ezek a járművek valószínűleg nem látnak majd el toborzáshoz kapcsolódó feladatokat. Mint az Átlátszónak megjegyezték, ahhoz hogy az állomány létszámát új emberekkel növeljék nincs is szükség speciális nehéz járművek megvételére. A gépkocsikat a határrendészek számára vehették meg, és csupán az történhetett, hogy arra toborzás keretében volt lehetőség.
Rákérdeztünk az ORFK Kommunikációs Szolgálatánál is arra, hogy milyen eseményen segítik majd ezek a nehéz járművek azt, hogy a rendőrséghez minél többen jelentkezzenek.
A testület válaszából az derült ki, hogy valóban más célt fognak szolgálni az új gépjárművek. Az ORFK részéről ugyanis azt közölték: a tehergépjármű és helyszín-megvilágító eszközök beszerzésének célja az "államhatár védelmével kapcsolatos alapfeladatok válsághelyzet adta körülmények között történő hatékony ellátásának támogatása."
Hozzátették: "az eszközöket a Készenléti Rendőrség részére biztosítja az ORFK a határrendészeti feladatokat ellátó állomány nehéz terepviszonyok közötti mozgásképességének növelése, logisztikai tevékenység, valamint a válsághelyzettel összefüggő rendőrségi feladatok zavartalan végrehajtásának érdekében."
Fotó: Segesvári Csaba
|
Toborzásra hivatkozva vett a rendőrség speciális járműveket 1,2 milliárd forintért a határrendészeknek
|
"Toborzás" címszóval vett az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) speciális nehéz terepjáró tehergépkocsikat, térmegvilágító utánfutókat összesen mintegy 1,2 milliárd forintért. A járművek azonban nem a rendőrséghez jelentkezők csábítását szolgálják, hanem – mint az ORFK Átlátszónak adott tájékoztatásából kiderült, a határrendészeti tevékenységet végzők munkáját segítikTársadalmi célú A police.
|
[
"gépjármű beszerzés",
"határrendészet",
"készenléti rendőrség",
"országos rendőr-főkapitányság",
"rendőrség"
] | 1 |
https://blog.atlatszo.hu/2018/11/toborzasra-hivatkozva-vett-a-rendorseg-specialis-jarmuveket-12-milliard-forintert-a-hatarrendeszeknek
|
2018-11-06 08:53:00+00:00
| true | 0 | 0 |
A magyar állam 2019 végén vette meg a Mátrai Erőművet Mészáros Lőrinc alapkezelőjétől. Az csak később derült ki, hogy a magyar állam hatalmasat bukott,Mészáros Lőrinc és cseh partnerei pedig jót kerestek rajta.
Mészáros Lőrinc és üzleti köre 2018 tavaszán szerezte meg az erőmű 73 százalékát 5,9 milliárd forintért. De a magyar államnak ekkoriban valamiért nem kellett ennyiért, majd nem sokkal később már 17,4 milliárdért vehették meg Mészároséktól, úgy, hogy addigra a tulajdonosok minden tartalékot kivettek belőle. (2018-ban a tulajdonosok 11,2 milliárdos osztalékot vettek ki az eredménytartalék terhére). Közben az elavult erőmű teljesen eladósodott, végül további 57,7 milliárdot, azaz összesen 75,14 milliárdot kellett költenie rá az államnak. Ugyanakkor a rendőrség szerint nem történt bűncselekmény.
A Telex most megnézte az erőmű 2020-as beszámolóját, ami szerint a társaság a 2019. évi 5,9 milliárd forint veszteség után
tavaly 42,7 milliárd forint veszteséget termelt. És mindezt már kizárólag a magyar adófizetőknek kell benyelniük.
A Mátrai Erőmű Fotó: ATTILA KISBENEDEK/AFP
A beszámoló szerint a Mátrai Erőmű forgalma eközben 77,6 milliárd forintról, 76,4 milliárd forintra apadt. Ugyanakkor a nem túl rózsás kilátások ellenére az állami MVM kijelentette, hogy 2021. december 31i-g elkötelezett a működés további finanszírozása mellett.
Az erőmű jelenleg lignit elégetésével termel áramot, ami rendkívül környezetszennyező. Az erőmű felelős jelenleg Magyarország szén-dioxid-kibocsátásának 14 százalékáért. A kormány tervei szerint 2025-ben gázra állítják át.
|
Több mint 42 milliárdos veszteséget termelt a Mátrai Erőmű, mióta az állam megvette Mészáros Lőrinctől
|
A felcsúti milliárdos tökéletes ütemérzékkel szállt ki.
|
[
"beszámoló",
"mátrai erőmű",
"Mátrai Erőmű Zrt.",
"mészáros lőrinc",
"veszteség"
] | 1 |
https://444.hu/2021/06/01/tobb-mint-42-milliardos-veszteseget-termelt-a-matrai-eromu-miota-az-allam-megvette-meszaros-lorinctol
|
2021-06-01 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Schmitt Pálnak igaza van: őt nem a kisdoktorija miatt pakolta fel Orbán Viktor a Sándor-palotába, hanem más kvalitásai miatt. Azért, mert róla tudni lehetett, hogy sohasem fogja érdekelni semmi más, mint a Fidesz érdekei. Ezt az egyet tudta, de ezt bármilyen pózban.
"A sport világában a csalók ellen zéró-toleranciát hirdettek. Az aranyérmet természetesen elveszik azoktól, akik esküjüket megszegve akarnak jogtalan előnyhöz jutni. Nem ártana ezt a kifejezést megtanulni. Semmi engedmény a hazugság és a csalás számára. Azonnali, szigorú büntetést kell kilátásba helyezni, és azt maradéktalanul megvalósítani, hogy az kellőképpen elrettentsen." (Schmitt Pál, 2006. október 15.)
A Fidesz és az ország érdekei most véletlenül egybeesnek: takarodjon ez a morális államcsőd minél előbb, és lapuljon meg valami sivatagi országban. Nemcsak doktorként bukott meg, hanem az bizonyosodott be, ami életpályájából eddig is kiolvasható volt: egy sunyi, hazug, pitiáner és buta ember, aki a végsőkig tagad, mert a napot akarja megúszni, és nem látja, hogy a másnap még keményebb lesz. Schmitt nem csupán a doktorijával csalt húsz éve: január óta folyamatosan hazudott, elnökként.
A neve is hazugság, amit kérdés nélkül odakapart azokra a törvényekre, amelyekről utóbb rendre kiderült, hogy rájuk fért volna az avatott ellenőrzés. És hazudik, amikor azt mondja, hogy nem is használta a címét: már készen volt az ő Érdemérme, amit be kellett zúzni, és ezek után legfeljebb mestertolvajok tartanak rá igényt.
Amikor azt mondja, hogy elnök marad, akkor épp nem hazudik, csak téved. Elnöknek látszó tárgy lehet legfeljebb, üres, kiszívott kitinpáncél. Nem kell semmi különös képesség ahhoz, hogy államfő legyen valaki. Annyi az egész, hogy ilyen ügyei ne legyenek. Ne legyen papírja arról, hogy lopott. Hogy elmehessen egy iskolába az olimpiai eszményről és az élethosszig tartó tanulásról pofázni anélkül, hogy az alsó tagozatosok is szemberöhögnék.
Erre Schmitt Pál nem alkalmas már. Az élethosszig tartó hazugság az ő szakterülete. Nem tudja a nevét leírni úgy, hogy ne jutna eszébe mindenkinek a tény, hogy ez a név bűzlik. Ez a bűzös név áll az alaptörvényen többek között, és rajta lesz az ezután megalkotott műveken. Jó étvágyat hozzá.
Dr. Victor Frankenstein
Schmitt végső lelepleződése látványos gátszakadást okozott a jobboldali értelmiségben. Eddig nagyjából mindenre elég indoklás volt, hogy Orbán Viktor így akarja. Személyi kérdésekben különösen: a Schmittnél összehasonlíthatatlanul kártékonyabb Matolcsy Györgyöt is a székéhez szögezte az orbáni ige, miszerint neki Matolcsy a jobbkeze. Schmitt Pál bűze azonban már legyőzte a közismerten jobbos szereplők hűségét is. Pálinkás Józseftől a Professzorok Batthyány Körén át a Magyar Nemzetig rájött szinte mindenki, hogy a gyógyíthatatlan ölebtől meg kell szabadulni. Az elmúlt napokban a leghűségesebb hívek is észrevették a feszítő alhasi érzést: tudják pontosan, milyen álláspont tetszene a miniszterelnöknek, de azt is tudják, hogy az az álláspont vállalhatatlan seggfejség. Lehetséges volna, hogy a miniszterelnök úr... Nem, ez a felismerés még várat magára. Lelkük rajta.
Orbán Viktor terheltsége eddig is nyilvánvaló volt: felelős vagy a majomkenyérfádért. Amikor a Sándor-palotába emelte Schmittet, még csak annyi volt a bűne, hogy egy bábot tett elnökké. Most már egy okleveles, jogerősen elítélt csalót védelmez, mert képtelen beismerni, hogy tévedett. Pedig a tévedés lenne a legenyhébb tényállás – éppen ezt az esélyt játssza el. Ma este kiderült: nem félreismerte ő Schmitt Pált, hanem ilyennek szereti.
|
w.hvg.hu: Tóta W.: A bűzember
|
Schmitt Pálnak igaza van: őt nem a kisdoktorija miatt pakolta fel Orbán Viktor a Sándor-palotába, hanem más kvalitásai miatt. Azért, mert róla tudni lehetett, hogy sohasem fogja érdekelni semmi más, mint a Fidesz érdekei. Ezt az egyet tudta, de ezt bármilyen pózban.
|
[] | 1 |
https://hvg.hu/w/20120330_schmitt
|
2012-03-30 21:15:00+02:00
| true | 0 | 0 |
Ezt demonstrálja a film végső előzetese, amelyben pokolivá válik az emberek és a majmok közti háború.
A 2011-es A majmok bolygója: Lázadás és a 2014-es A majmok bolygója: Forradalom után idén nyáron fog a mozikba kerülni az alapjaiban újragondolt Majmok bolygója-franchise modern kori trilógiájának utolsó része: A majmok bolygója: Háború (War for the Planet of the Apes), amelynek most megérkezett az előző kettőt is kenterbe verő harmadik, egyben utolsó előzetese. No meg a tetszetős végső posztere:
A harmadik részben a zseniális Andy Serkis által életre keltett Cézár vezette majmok kénytelenné válnak totális háborúba bocsátkozni az emberekkel, akiktől viszont az első ütközeteket követően súlyos veszteségeket szenvednek, ráadásul vezérük egy időre még fogságba is esik. Miután szemtől szemben nem tudják legyőzni a jobban felszerelt embereket és az őket irányító titokzatos, de kegyetlen ezredest (Woody Harrelson), kiszabadulását követően Cézár tervet eszel ki új nemezisének kiiktatására, hogy még azelőtt pontot tegyen a véres küzdelem végére, hogy az emberek felülkerekednének a majmokon.
Az említettek mellett Judy Greer, Steve Zahn, Ty Olsson és Max Lloyd-Jones játsszák a fontosabb mellékszereplőket az előző részt, vagyis a Forradalmat is jegyző Matt Reeves rendezésében készülő A majmok bolygója: Háborúban, amely július 14-én fog debütálni az amerikai mozikban.
|
A majmok bolygója 3 lesz a trilógia legdöbbenetesebb darabja
|
Ezt demonstrálja a film végső előzetese, amelyben pokolivá válik az emberek és a majmok közti háború.
|
[
"a majmok bolygója",
"a majmok bolygója: háború",
"andy serkis",
"franchise",
"matt reeves",
"mozi",
"poszter",
"trailer",
"war for the planet of the apes",
"woody harrelson"
] | 0 |
http://24.hu/kultura/2017/05/16/a-majmok-bolygoja-3-lesz-a-trilogia-legdobbenetesebb-darabja
|
2017-05-16 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Durván drágulhat Mészáros eszéki stadionja
Ha stadionépítésről van szó, úgy tűnik nemcsak idehaza, de a szomszédoknál is durván drágulhat a projekt. Vagy inkább Mészáros lenne a közös tényező?
Alig két hónapja, hogy augusztus elején kezdődött el a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló eszéki focicsapat új stadionjának építése és máris a projekt drágulásáról szóló információk láttak napvilágot. Az átadást 2020-ra tervezik majd, 12 ezer férőhelyes lesz, miközben a régi aréna 22 ezer főt tudott befogadni. A tervezés során azonban maradtak az eszékiek a realitások talaján: úgy vélték, nincs szükség ekkora létesítményre, hiszen jó esetben is csak évente kétszer vagy háromszor telne megy.
Forrás: nk-osijek.hr Forrás: nk-osijek.hr
A beruházás az eredeti tervek szerint 10 milliárd forintot emésztett volna fel; hivatalosan 35-40 millió eurót lehetett a különböző híradásokban olvasni. A klub elnöke, Ivan Mestrovic viszont a projekt drágulására utaló nyilatkozatokat tett az elmúlt napokban.
"A létesítmények öltözőktől, orvosi szobáktól kezdve, éttermen át szállodáig minden tartalmaznak majd, a projekt értéke 35-50 millió euró között mozog. Utóbbi összeg sokkal biztosabb" - írja a sportcom.hr. Ha a jelenlegi 325 forintos euró árfolyammal számolunk, akkor az eszéki létesítmény akár 16,25 milliárd forintba is kerülhet, változatlan árfolyam mellett 25 százalékkal több pénzbe.
A Mészáros Lőrinc többségi tulajdonában lévő klub stadionépítési terveit a magyar állam is támogatta 6 millió euróval. Éppen ezért Mestrovic Orbán Viktornak is köszönetet mondott, akinek személyes befolyása nélkül nem lenne ez a projekt. "A magyarok bajnokszponzorok" - véli Mestrovic.
Eszéken igazi luxuskörülményeket biztosítanak majd a szurkolóknak - legalábbis a VIP státuszúaknak. A stadionban lehetőség lesz arra is, hogy valaki a szaunából vagy épp egy jacuzziban ülve szurkoljon a csapatnak.
|
Durván drágulhat Mészáros eszéki stadionja
|
Ha stadionépítésről van szó, úgy tűnik nemcsak idehaza, de a szomszédoknál is durván drágulhat a projekt. Vagy inkább Mészáros lenne a közös tényező?
|
[
"Makró",
"Horvátország",
"Sportbiznisz"
] | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/durvan-dragulhat-meszaros-eszeki-stadionja.html
| null | true | 0 | 0 |
Közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vádat a Pest Megyei Főügyészség húsz emberrel szemben, akik több mint 600 esetben hamis műszaki adatlapokat nyújtottak be és rögzítettek a gödöllői, az aszódi, az oroszlányi és a pétervásárai okmányirodákban. Az ügyet a Gödöllői Járásbíróság tárgyalja hamarosan.
Öt női vádlott a fenti okmányirodákban dolgozott ügyintézőként. Feladataik közé tartozott, hogy közhiteles nyilvántartásba adatokat rögzítsenek járművek forgalomba helyezésével, műszaki állapotával kapcsolatban. Cinkosaik közül hatan mint ügyfelek, mások nevében intéztek műszaki vizsgával, tulajdonosváltozással, forgalomba helyezéssel összefüggő ügyeket. A járművek tulajdonosaival további hat vádlott tartotta a kapcsolatot úgy, hogy a járműveket egy vádlott sem látta.
A járművek többsége teherautó, mezőgazdasági jármű, régebbi típusú kocsi volt. Ezek közül egyet sem vittek műszaki vizsgára, eredetiségvizsgálatra. Ezzel szemben hamis műszaki adatlapot készítettek, két vádlott pedig egy rétsági és egy veresegyházi vizsgaállomáson valótlan adatokat igazolt a járművek eredetiségvizsgálatáról.
A hamis háttérokmányokat a gödöllői, az aszódi, az oroszlányi és a pétervásárai okmányirodába vitték. Ott a beavatott ügyintézők – a bűnügy öt vádlottja – tudtak arról, hogy minden irat hamis. Ennek ellenére átvették az okiratokat és rögzítették azokat.
A főügyészség tájékoztatása szerint 2012 júliusa és 2014 decembere között a vádlottak csaknem 650 járműre rögzítettek valótlan adatokat a hamis iratok alapján.
|
Három megye négy okmányirodájában hamisítottak tömegesen műszaki adatlapokat
|
Csaknem 650 járműre rögzítettek kitalált adatokat így.
|
[
"bűnügy",
"közokirat-hamisítás",
"okmányiroda"
] | 1 |
http://24.hu/belfold/2017/01/30/tomeges-kozokirat-hamisitas-az-okmanyirodakban
|
2017-01-30 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Csak a népszavazás után, március 12-én zárul le az SZDSZ-ben az a belső vizsgálat, ami arra a keresi a választ, hogy volt-e csalás a párt tavalyi elnökválasztásán, az eredmény így nem befolyásolja a népszavazást. Ha rendkívüli küldöttgyűlést hívnak össze – amit még kemény párton belüli összecsapások előzhetnek meg –, Kóka János biztosan indul, de van rá esély, hogy Fodor Gábor is beszáll a párharcba.
Kóka János szerint úgy tűnik, hogy B-A-Z megye egyes küldöttei nem szabályosan vettek részt a küldöttgyűlésen és nem szabályszerűen szavaztak.
Még mindig nem világos, hogyan próbál majd az SZDSZ vezetése rendet teremteni a pártban, bár már Kóka János pártelnök is elismerte: erős a gyanú, hogy a tavalyi tisztújító küldöttgyűlésen szabálytalanságok történtek. "Jelenleg annyi látszik, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyes küldöttei nem szabályosan vettek részt a választáson, és nem szabályos keretek között szavaztak" – fogalmazott múlt hét végén kiadott közleményében, miután stabil bizonyítéknak tűnő információk jelentek meg a sajtóban arról, hogy nem szabályosan választották őt elnökké.
A pártelnök kezdeményezésére az SZDSZ ügyvivő testülete február 12-én vizsgálatot rendelt el, a vizsgálat vezetésével a párt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnökét, Jüttner Csabát bízták meg. Több forrásunk furcsának nevezte, hogy a borsodi ügyeket az a Jüttner Csaba tárja fel, aki Kóka egyik vidéki bástyája.
A vizsgálat befejezésének határideje legfeljebb harminc nap, az eredményt az ügyvivő testület és az országos tanács elé terjesztik. Emellett ketten is feljelentést tettek közokirat-hamisítás gyanújával ismeretlen tettes vagy tettesek ellen: Szerdahelyi Szabolcs, a Deport '56 elnöke és Mali Zoltán, a baranyai Drávapiski SZDSZ-es polgármestere.
Az SZDSZ a nyilvánosság előtt egyelőre nem akar foglalkozni a témával, amit nemcsak a politikusok nyilatkozatai, hanem egy múlt heti, a párt vezetői által kiadott közlemény is nyomatékosít. Erejüket most a népszavazási kampányra akarják koncentrálni.
Három erőközpont
A párttagok nem ilyen egységesek, a feltételezett csalás ügyében is állást foglalt az SZDSZ-ben csaknem két évtizede létező három erőközpont. Az egyik a Magyar Bálint–Pető Iván-duó, akik először Kuncze Gáborral, majd később Horn Gáborral egészültek ki, ők a párt erős emberei, Kókának is ők voltak a fő támogatói.
A másik csoportba a mindenkori SZDSZ-elnökkel elégedetlenek alkotják, akik időről időre alternatív jelölttel – például Bauer Tamással, Fodor Gáborral – rukkolnak elő a tisztújításokon.
A harmadik erőközpontot Demszky Gábor főpolgármester jelenti. Neki – ellentétben az elégedetlenekkel – jelentős hátországa van Budapesten, személye megkerülhetetlen.
Demszky egyelőre távol tartja magát az elnökválasztási botránytól, bár az ügyvivő testület ülésén kifejtette nagyon is markáns álláspontját. "Szégyen, hogy a csalás gyanúja vetül az SZDSZ-re" – mondta vezetőtársainak Demszky egyértelművé téve, hogy nem lehet más kifutása a botránynak, csak az új tisztújítás, több indulóval.
Fodor lehet Kóka kihívója
Kóka János bejelentette azt is, hogy ha a vizsgálat alapján az SZDSZ vezetőiben bármilyen kétség merül fel, hogy jogszerűen lett-e a párt elnöke, akkor összehívhatnak egy új küldöttgyűlést, és ő készen áll rá, hogy újra megmérettesse magát, de lemondani nem mond le.
A találgatások megkezdődtek, hivatalosan ugyanis senki más nem jelezte, hogy elindul Kóka ellen. Egykori vetélytársa, Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter a minduntalan felmerülő kérdést elhárítja, annyit mond, hogy az ügyet ki kell vizsgálni, és le kell vonni a megfelelő következtetéseket.
Előfordulhat az is, hogy megjelenik egy harmadik pályázó is a színen, és a pártbeli káoszt kihasználva elegánsan átveszi az SZDSZ vezetését. Ilyen ambíciója például Mali Zoltánnak is van, de még ő sem jelezte indulási szándékát.
Egyelőre azonban az sem biztos, hogy valóban összehívják-e a küldöttgyűlést, forrásaink megosztottak abban, hogy a Kóka mögött álló régi nagyágyúk belátják: össze kell hívni a küldöttgyűlést, vagy az elnökkel elégedetleneknek kell kikényszeríteniük az elnökválasztást.
Az erős emberek nem kedvelik Fodort, Magyarék nem örülnének elnökké választásának. Egyesek szerint azért, mert attól tartanak, hogy Fodor elnöksége alatt gyengülnének pozícióik.
Alulról is lehet tisztújítást kezdeményezni
A pártban többen úgy vélik, hogy a tisztújításhoz Kókának le kellene mondania, hiszen ez az előfeltétele egy rendkívüli küldöttgyűlés összehívásának. Az országos küldöttgyűlés ugyanis az SZDSZ legfőbb döntéshozó szerve, az ő feladatai közé tartozik az elnök megválasztása.
A párt alapszabálya – amit egyébként szintén a tavalyi tisztújító küldöttgyűlésen fogadtak el – azt mondja ki, hogy az elnöki tisztség megüresedésén kívül akkor is országos küldöttgyűlést kell összehívni, ha azt a választmányok egyharmada, vagy az SZDSZ legalább ezer tagja, vagy az ügyvivői testület indítványozza.
Valószínűleg nem véletlen, hogy erről nem esik szó, hiszen az SZDSZ-nek nagyon rosszkor jött a házon belüli botrány. Ha népszavazási kampány kellős közepén a párt egyik tagja – aki ráadásul Kóka támogatója volt – kitálal, a párt egyetlen dolgot tehet, összezárja sorait, és megpróbálja kihúzni szép csendben március 9-ig. A belső vizsgálat határidejének lejárta véletlenül épp a napszavazás utánra, március 12-re esik.
A színfalak mögött nő a feszültség
A vizsgálat eredménye lényegében kiszámítható: ha csak egyetlen olyan aláírást is találnak, ami nem egyezik a küldöttével, ki lehet jelenteni, hogy az elnökválasztás eredményét manipulálták. Márpedig akadt már olyan küldött, aki ezt nevével is vállalta a nyilvánosság előtt.
Ebben az esetben egy szavazat is döntő, mivel a Kóka–Fodor-párharc első körében szavazategyenlőség alakult ki a két jelölt között, az elnök személye csak a második fordulóban dőlt el, és akkor is mindössze néhány szavazat volt a különbség.
A népszavazás után tehát nyilvánvalóan még jobban egymásnak esik a pártvezetés, vélte egy forrásunk, a zárt ajtók mögött most is igen feszült a viszony. A párt a főbűnösöket is megtalálta mostani bajaiért: a sajtót és a kiszivárogtatókat.
Szükség lehet tagrevízióra
Kérdéses, hogy a nagyon is kikerülhetetlennek tűnő tisztújításon kik lesznek a szavazásban részt vevő küldöttek. A párt alapszabálya lehetővé teszi, hogy a két éve választott küldöttek szavazzanak, de arra is mód van, hogy új küldötteket válasszanak. Többen tagrevíziót szeretnének, mert úgy gondolják, a liberálisok hivatalos tagságának fele egyszerű fantomtag.
"Ha van egy ötvenfős városi alapszervezet, akkor jó eséllyel húszan vannak, és kifizetik harminc ember helyett a tagdíjat, így nagyobb a súlyuk a megyében, és a tisztújító küldöttgyűléseken" – vázolta a helyzetet egy, a párt tagsági viszonyait jól ismerő forrásunk. Szerinte a tagrevízió nagyon is aktuális, de félő, ha Kóka pártelnöksége alatt csinálnák meg, akkor elcsalnák az egészet.
Azt is vitatják a pártban, hogy melyik elnökjelölt javára történhetett csalás. Köteles Péter, a manipulációs ügy kirobbantója azt állította, hogy T. Asztalos Ildikó, az SZDSZ Borsod Megyei elnöke azt mondta a megye küldötteinek, hogy az amúgy titkos szavazáson ikszeljék be Kókát, mert meg van vele beszélve. T. Asztalos szerint Köteles sértett ember, aki valahogy szeretne bosszút állni rajta és az SZDSZ-en.
A Borsod megyei elnök amellett, hogy többször cáfolta az őt ért vádat, azt is hangsúlyozta, hogy a kampányban nyíltan Fodor Gábor mellett állt ki, és a küldöttgyűlésen is őt támogatta. Épp ez adott okot arra, hogy az SZDSZ-ben azt feltételezzék, ha történt manpuláció a Borsod megyei küldöttek között, az a Fodor Gábor melletti szavazatok számát növelhette. Mások viszont arról beszélnek, hogy Köteles Péter eleinte fodorista volt, később azonban köztudottá vált, hogy végül Kóka János támogatása mellett döntött.
Nem csak a népszavazásra készülnek
Az SZDSZ népszavazási kampányából kiderül – Kóka János már elnöki kampányában sem titkolta –: legfőbb céljuk, hogy elérjék azt a számításaik szerint húszszázaléknyi liberálist, akik potenciálisan az SZDSZ szavazótáborát jelenthetik. A tét most nemcsak az, hogy minél több nemre buzdítsák a választókat, hanem hogy mozgósítsák híveiket, ehhez próbál eszközül szolgálni a népszavazási kampány legfőbb motívuma, a Kádár-rendszerrel való riogatás.
Mit tehet ilyen helyzetben a párt elnöke, aki közben a gazdasági miniszteri bársonyszékből is távozott, hogy pártfeladataira összpontosítson? Ha végül megtartják, természetesen elindul a tisztújításon, hogy bizonyítsa: jogosan irányítja a liberális pártot.
Vetélytársának a kérdés ennél összetettebb. Fodor Gábor az elmúlt évben sikeres környezetvédelmi miniszternek bizonyult, a közvélemény-kutatási adatok szerint ő a legkedveltebb liberális vezető, egyértelműen a népszerű politikusok körébe tartozik, míg Horváth Ágnes egészségügyi miniszter, Demszky Gábor főpolgármester és Kóka János a sereghajtók között kullognak.
A logika mégis azt diktálja, hogy Fodor Gábor ismét rajthoz álljon. Ha pedig a ezúttal őt választanák elnökké, kénytelen lenne távozni miniszteri posztjáról, hiszen annak idején számtalanszor hangot adott annak a véleményének, hogy a tárcavezetés és a pártvezetés nem férnek meg egymás mellett.
Kérdések azért maradnak, például, hogy mikorra és hogyan – ha egyáltalán – tudják összehívni a rendkívüli küldöttgyűlést, hogyan tudják visszaállítani sokat hangoztatott "demokratikus párt vagyunk" imidzsüket, és mennyire lesznek hitelesek a még megmaradt támogatóik körében.
|
A népszavazásig nem fedi fel titkát az SZDSZ
|
A népszavazásig nem fedi fel titkát az SZDSZ - A manipulációs vádak tönkretehetik a liberálisok mozgósítását, utána azonban újraindulhat a Kóka–Fodor-párharc.
|
[
"belföld",
"szdszbotrany"
] | 1 |
https://index.hu/belfold/szd0226
|
2008-02-29 13:57:00+01:00
| true | 0 | 0 |
A ház körüli növények többsége ha hoz egyáltalán hasznosítható termést, akkor azt nyár végén teszi. A zöldségeket, gyümölcsöt ügyesen tartósítva is lehet fogyasztani, és a termések gyakran dísznek is szépek.
A lekvár- és borkészítés fortélyait sokan ismerik, de kevesebben aszalnak gyümölcsöt, pedig abban a kertben, ahol van olyan hely, amelyet hosszan ér a nap, érdemes ezzel a sok ezer éves tartósítótechnológiával is próbálkozni. Az aszalás mellett szól, hogy az aszalvány általában édesebb, zamatosabb, mint a friss gyümölcs, ezért nemcsak nyers fogyasztása élvezet, hanem finomabb a vele készült étel, sütemény is. De hasznosítható kandírozva, kisebb darabokra vágva joghurtba vagy müzlibe keverve sokkal finomabb, mint a nagyobb feldolgozókban készült termék.
Nemcsak az otthon termett gyümölcsöket, hanem a boltban vásároltakat is érdemes szárítani. Biztos sikert lehet elérni alma, körte, szilva, szőlő (mazsola) aszalásával. A gyümölcsöket az aszaláshoz történő előkészítéskor meg kell mosni. A magfosztás és a hámozás után, viszonylag vékony szeletekre kell hasogatni a keményebb húsú gyümölcsöt. Ezt követően aszalókosárra vagy valamilyen sűrűbb szövésű kelmére kell helyezni. Éjszakára védett helyre kell költöztetni az egész szárítóberendezést, erre alkalmas a veranda, szaletli vagy egy fedett szín, lehetőleg nem az autószagú szellős garázs. A hőmérséklet és a napsütés erősségének függvényében néhány nap alatt kész a szárítmány, amit dobozban ajánlott tárolni.
A fűszer-, gyógy- és egyes zöldségnövények levelét vagy leveles hajtását is szokás szárítani. De az egész virágos növényt, gumót vagy a termést is lehet szárítani. Az előkészítés első fázisa értelemszerűen a tisztításból és a mosásból áll. Ezt követően szellős, de sötét vagy árnyas helyen a nyers növényt meg kell szárítani. Fontos, hogy a szárítás kíméletes, de gyors legyen, különben támadnak a penészgombák. Mindez gyorsítható a nyitva hagyott ajtajú, és legfeljebb 50 Celsius-fokosra melegített sütőben is. A folyamatos ellenőrzés során arra kell figyelni, hogy éppen csak addig szabad szárítani, míg a növény a kezünk között teljesen elmorzsolódik, és a szárak pattanva törnek. Amint ilyenné válik a szárítmány, azonnal be kell fejezni a műveletet, és jól zárható matt üveg-, porcelán- vagy bádogedénybe kell tenni azt, ami az akció végére megmaradt a növényből.
Sok egynyári vagy évelő magját érdemes összegyűjteni. A magfogáshoz általában illik tudni az adott növény nevét és azt is, hogy hibrid-e. Ezek ugyanis hiába hoznak termést, nem biztos, hogy az ebből kikelő utód olyan lesz, mint az anyanövény.
Az apró magvak tárolására elengedhetetlenül szükség van kis dobozokra, erre kiválóan alkalmas a gyufás skatulya, a meglepetés csokitojás műanyag kapszulája, de akár az üdítős palack kupakja is. Fontos, hogy a légmentesen záródó tartóeszközbe valamilyen apró szellőzőlyukat fúrjanak, de csak akkorát, amekkorán nem szaladhatnak világgá a magok. A magvakat lehet a magházból kiszedve vagy magházzal együtt elrakni. Általában a következő szezonig életképesek a magvak. A magok kísérő dokumentumait mindig lássák el a legtöbb információval, amit a növényről tudnak.
A jövő héten a muskátlikról írunk.
|
Mozaik: Aszald magad!
|
A ház körüli növények többsége ha hoz egyáltalán hasznosítható termést, akkor azt nyár végén teszi. A zöldségeket, gyümölcsöt ügyesen tartósítva is lehet fogyasztani, és a termések gyakran dísznek is szépek.
|
[
"2009-09-11",
"kert-ész"
] | 0 |
http://nol.hu/mozaik/20090911-aszald_magad-348950
|
2009-09-11 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Huszár Gábor szentgotthárdi polgármester egy bizottsági vitában azt mondta, akár a zsidó állam is állhat a párizsi terror mögött. A Fidesz szerint a polgármester kijelentései magánvéleménynek számítanak.
"...Annyit tőlem mindenki fogadjon el, hogy az, ami Párizsban történt, az egyértelmű bizonyítéka annak, hogy bizonyos üzleti körök, és én itt kimondom, aminek a hátterében nagy valószínűséggel akár a zsidó állam is állhat, a keresztény Európát az iszlám ellen akarja hangolni, tehát ennek a tábor létesítésének semmiféle köze nem lehet a párizsi eseményekhez..." - mondta Huszár Gábor egy november 16-ai bizottsági ülésen.
A fideszes polgármester szavait tegnap az izraeli nagykövetség és több ellenzéki párt is elítélte. Az MSZP szerint Orbán Viktornak el kellene távolítania a szentgotthárdi városvezetőt. Huszárt az LMP Vas megyei szervezete is lemondásra szólította fel.
A Fidesz azonban nem foglalkozik különösebben az üggyel. A párt szerint polgármesterük magánvéleményt fogalmazott meg. Azt azért fontosnak tartották hozzátenni, hogy a párt a terrorizmus minden formáját elutasítja.
Az Origo megkeresésére Huszár nem akart válaszolni, titkárnőjével azt üzente, hogy hamarosan sajtótájékoztatót tart a témában. Később mégis annyit üzent, hogy szerencsétlenül fogalmazott, és elnézést kért.
A lap a Kormányzati Tájékoztató Központot is megkereste, akik valami egészen más témára válaszoltak:
"A magyar kormány álláspontja az, hogy az ellenőrizetlen bevándorlásért nem más országok, hanem az Európai Unió felelőtlen bevándorláspolitikája és az embercsempészek viselik a felelősséget" – írták válaszukban.
|
Belföld: A Fidesz szerint magánvélemény, ha polgármesterük zsidózik
|
Huszár Gábor szentgotthárdi polgármester egy bizottsági vitában azt mondta, akár a zsidó állam is állhat a párizsi terror mögött. A Fidesz szerint a polgármester kijelentései magánvéleménynek számítanak.
|
[
"Fidesz",
"merénylet",
"Szentgotthárd",
"zsidózás"
] | 0 |
http://nol.hu/belfold/a-fidesz-szerint-maganvelemeny-ha-polgarmesteruk-zsidozik-1577881
|
2015-12-01 09:50:01+01:00
| true | 0 | 0 |
A győri sportoló nemcsak a kézilabdapályán, hanem a kifutón is megállta helyét! Fotók!
"Az idei Marie Claire Fashion Days koncepciója eltér az előző évek megszokott bemutatóitól, ugyanis ebben az évben – igazodva a nemzetközi trendhez – nem az őszi és téli kollekciókat mutatják be a tervezők, hanem a jövő évi tavaszi és nyári összeállításaikat csodálhatják meg a divat szerelmesei. A kifutó idén is lenyűgöző, a fények, színek fantasztikusak, a formaterv kiváló. Ezt a hatást csak erősíti a fellógatott, különböző színekben pompázó, izzó óriásgömb" – mesélte László Krisztina, a Marie Claire főszerkesztője.
A hazai tehetségek legrangosabb seregszemléjén természetesen a hírességek is tiszteletüket tették. Ki aktívan, a kifutón bemutatva kedvenc kreátorának munkáját, ki pedig a nézőtérről figyelve a jövő évi trendeket.
Epres Panni igazi dívaként jelent meg
"Már többször felkértek a Marie Claire Fashion Daysre, de ez az első év, hogy részt tudok venni az ország legelismertebb divateseményén, ami óriási megtiszteltetés számomra. Ugyan modellként otthonosan mozgok ebben a varázslatos és ugyanakkor nagy energiát igénylő világban, az izgatottság bennem is megvan egy ilyen kaliberű show előtt. Abodi Dóra kollekcióját öröm viselni, az élénk színekben tündöklő mintái, a geometrikus szabásvonalak és a laza fodrozódás emeli ki tervezőtársai közül" – méltatja a ruhaköltemény tehetséges megalkotóját Epres Panni, aki igazi dívaként sétált végig a kifutón.
A sort egyébként az Arista modelljeként Váczi Eszter nyitotta, majd Lakatos Márk nyűgözte le stílusával a közönséget, Benus Dani kitűnően rászabott összeállításában. Ónodi Eszter méltóságteljesen, rendkívüli eleganciával mutatta be Elysian ruháját, melyre a letisztultság, a pasztellszínek jellemzők leginkább. Dobó Kata Konsanszky kifinomult vonalvezetésű szerelésében hódított, míg Bakos Piroska, a feltörekvő Enjey modelljeként érte el a kettős hatást: szolidan nőies és emellett könnyed, laza volt egyszerre.
Görbicz: még sosem modellkedtem
"Sportolóként úgy tűnhet, hogy teljesen távol áll tőlem a divat világa, modellként valóban nem szerepeltem még, így körülbelül hasonló az izgalom foka bennem, mint amikor pályára lépek. Viszont imádom követni a trendet, én vagyok az, aki játék alatt is szereti sminkben dobni a gólokat. Tomcsányi Dóri egy igazán nőies, ugyanakkor laza darabbal lepett meg. A ruha, zöld színeivel hűen tükrözi a tavasz eljövetelét, első látásra sikerült beleszeretnem" – mosolyog Görbicz Anita elismerően tervezőjére.
A rátermett fiatal tervezők bemutatója még ekkor sem ért véget. A kifutón Várkonyi Andreát csodálhattuk, akit Nora Sarman utánozhatatlan játékos nőiessége, öntudatlan bája követte, meleg színekbe bújtatva a modelleket. Görög Zita NUBU ruhájában keltett feltűnést, vagányan kombinálva a márka sportos és elegáns védjegyét. A frenetikus bemutatót a The Four és Borbély Alexandra zárták, nyomában sportos és minimalista sziluettek, izgalmas anyaghasználat járt.
Várkonyi Andrea a kifutón
Az idén a szervezők kicsit fűszereztek még a jól bevált recepten, ugyanis a több ezer fős, divatra éhes közönségnek a magyar tervezőkön túl külföldi divatiskolák kreátorait is elhozták.
A három iskolában – London College of Art, Istituto Marangoni és Kingston University – idén diplomázott hat diák láthatóan izgalommal és szerénységgel készülődött a backstage-ben a tourjukra. Elmondásuk alapján hatalmasra nyílnak a lehetőségek kapui, ha Londonban tanul tervezést az ember: híres dizájnerek és divatházak keresnek folyamatosan gyakornokokat, belépést nyernek a legjobb helyekre, találkozhatnak a divatvilág legnagyobb neveivel.
Október első hétvégéje, a Marie Claire jóvoltából idén is a divat jegyében telt. Az esemény mára a magyar divat méltó ünnepévé, sőt Budapest évről évre egyre nagyobb tömegeket vonzó kulturális eseményévé nőtte ki magát.
|
Divatbemutatón mutatta meg bájait Görbicz Anita
|
A győri sportoló nemcsak a kézilabdapályán, hanem a kifutón is megállta helyét! Fotók!
|
[
"szexi",
"görbicz anita",
"divatbemutató",
"modellkedés"
] | 0 |
https://24.hu/belfold/2013/10/07/divatbemutaton-mutatta-meg-bajait-gorbicz-anita
|
2013-10-07 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Egy nemzetközi újságírószervezet hozzájutott egy csomó titkos irathoz, amely a világ egyik legnagyobb bankjának svájci számlaadatait tartalmazza.
A számlatulajdonosok között befolyásos emberek, fegyverkereskedők és elítélt bűnözők is vannak.
Kiderült az is, hogy a bank nemcsak elnézte, hanem segítette is az ügyfelek illegális tevékenységét.
Fegyverkereskedők, diktátoroknak dolgozó közvetítők, gyémántcsempészek és más nemzetközi bűnözők – többek között ilyen ügyfelei voltak az HSBC nemzetközi bankóriásnak, derül ki azokból a titkos dokumentumokból, amelyek egy újságírószervezet birtokába kerültek.
A HSBC svájci privátbanki fiókjának belső működésén alapuló, kiszivárgott dokumentumok olyan bankszámlákkal állnak összefüggésben, amelyeken összesen több mint 100 milliárd dollárt tároltak. Az iratok egyedülálló bepillantást engednek a szupertitkos svájci bankrendszer működésébe.
A dokumentumokat a francia Le Monde újságon keresztül szerezte meg a Nyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (International Consortium of Investigative Journalists, ICIJ). Az iratokból kiderül, hogy a bank több olyan ügyfél pénzét is kezelte, akik illegális tevékenységet végeztek. A dokumentumokban szerepelnek neves sportolók, rocksztárok, hollywoodi színészek, politikusok és más befolyásos emberek is.
A londoni központú HSBC, amelynek 74 országban és 6 kontinensen vannak irodái, kezdetben azt kérte az ICIJ-től, hogy semmisítse meg a birtokába került adatokat.
A bank végül a múlt hónap végén egy békülékenyebb választ küldött, miután az ICIJ tájékoztatta őket a feltárt anyag teljes tartalmáról. A HSBC válasza ez volt: “Elismerjük, hogy a HSBC svájci magánbankjánál – és a teljes üzletágban általánosan - a mainál jelentősen alacsonyabbak voltak a jogkövető magatartásra és a kellő gondosságra vonatkozó elvárások."
A közlemény szerint a bank “az elmúlt években jelentős lépéseket tett a reformok bevezetésére, és azért, hogy kizárja azokat a klienseket, akik nem teljesítették a HSBC új, szigorú normáit (ez azokra is vonatkozik, akik esetében adóelkerülés gyanúja merült fel)".
A bank hozzátette, hogy átfogalmazta az üzletpolitikájának ezt a szegmensét. “Az újrapozicionálás eredményeképpen a HSBC svájci magánbankja 2007 óta közel 70 százalékkal csökkentette az ügyfélbázisát."
Megkérdőjelezhető adózási taktikák
Az ICIJ által megszerzett titkos iratok 2007-ig bezárólag tartalmaznak adatokat a számlákról, amelyek több mint 100 000 egyénhez és jogi személyhez köthetők, több mint 200 különböző országból. A dokumentumokban szerepelnek magyar címmel rendelkező, illetve magyar hangzású nevek is, amelyeket a Direkt36 nevű új tényfeltáró központ egyik munkatársa már hónapokkal ezelőtt megismert, de a kutatómunkája során az derült ki, hogy a nevek nyilvánosságra hozatalához nem fűződik közérdek. Nincsenek köztük politikusok vagy egyéb tisztviselők, illetve nem volt jele Magyarországhoz kötődő illegális tevékenységnek sem.
A legtöbb országban nem illegális, ha valaki offshore bankszámlákkal rendelkezik, és ha valakiről kiderül, hogy a HSBC magánbanknál van számlája, az önmagában nem jelez semmilyen törvényszegést. Az iratokban megnevezett emberek között voltak olyanok, akik bár valamilyen módon kapcsolatba hozhatóak a svájci bankszámlával (például egy ügyvédi meghatalmazáson keresztül), mégsem az ő tulajdonukban volt a számlán lévő pénz, esetleg csak egy része volt az övék.
John Malkovich hollywoodi színész például a képviselőjén keresztül azt nyilatkozta, hogy semmit sem tud arról a számláról, amelyen az ő neve is feltűnik. Azt sejti, hogy Bernard Madoffnak, a csalás miatt elítélt volt tőzsdeügynöknek lehet köze az ügyhöz, aki korábban Malkovich pénzügyeinek egy részét is kezelte. Joan Collins brit színésznő képviselője azt mondta a ICIJ-nek: “1993-ban az ügyfelem egy londoni bankszámlán helyezett el pénzeket, és később fedezte fel, hogy (az ő utasítása nélkül) átutalták a pénzt a levelükben említett svájci bankszámlára". A képviselő hozzátette, hogy nem történt semmiféle adóelkerülés.
David Bowie rocksztár azt válaszolta az ICIJ médiapartnerének, a Guardiannek, hogy ő 1976 óta Svájcban rendelkezik jogszerű lakóhellyel. Tina Turner – bár sokak számára ő testesíti meg az igazi amerikai énekesnő fogalmát – már közel két évtizede Svájcban lakik, és 2013-ban le is mondott az amerikai állampolgárságáról.
Sok esetben viszont az iratok valóban megkérdőjelezhető magatartásról adnak tanúbizonyságot. Például a bankárok abban adtak tanácsot a klienseiknek, hogy milyen lépéseket kell tenniük ahhoz, hogy el tudják kerülni az adójuk befizetését az anyaországukban. Más esetben az ügyfelek tájékoztatták arról a bankárokat, hogy a bankszámlájuk létezését nem vallották be az országuk kormányzatának.
Kicsempészett iratokkal kezdődött
Az ICIJ által megszerzett dokumentumok azokon az adatokon alapulnak, amelyeket eredetileg Hervé Falciani korábbi HSBC alkalmazott csempészett ki a bankból, és adott át a francia hatóságoknak 2008-ban. A francia adóhivatal nyomozást indított az iratokkal kapcsolatban, a Le Monde pedig erről a nyomozásról is szerzett anyagokat. A francia adóhivatal nyomozásáról megszerzett adatokat osztotta meg a Le Monde az ICIJ-vel – azzal a megjegyezéssel, hogy az ICIJ összehív egy olyan, különböző nemzetiségű újságírókból álló csapatot, akik minden szemszögből át tudják fésülni az adatokat.
Az ICIJ 45 országból több mint 140 újságírót hívott össze, többek között a Le Monde, a BBC, a The Guardian, a 60 Minutes, a Süddeutsche Zeitung, és még több mint 45 másik médium munkatársait.
Az újságírók volt és jelenlegi politikusok neveire bukkantak, többek között Nagy-Britanniából, Oroszországból, Ukrajnából és Romániából. Több ember jelenleg az USA szankciós listáján szerepel. Ilyen például Selim Alguadis török üzletember, aki állítólag fejlett elektronikai eszközökkel látta el Líbia titkos, nukleáris fegyvereket gyártó projektjét. Az iratokban feltűnik a Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel álló milliárdos üzletember, Gennagyij Tyimcsenko is, aki az egyik fő célpontja azoknak a szankcióknak, amelyeket orosz magánszemélyekre és cégekre vetettek ki a krími megszállás és a kelet-ukrajnai válság miatt.
Az iratokból nem derül ki sem Alguadis, sem Tyimcsenko pontos szerepe a svájci bankszámlákkal kapcsolatban. Tyimcsenko szóvivője azt mondta, hogy a szankciókat “erőltetett, és súlyosan hibás" okok miatt vetették ki, és az ügyfele “mindig teljes mértékben megfelelt minden adózással kapcsolatos szabálynak". Alguadis azt közölte az ICIJ-vel, hogy “életem során sok bankszámlám volt török és nemzetközi bankoknál személyes okokból. Néha úgy éreztem bölcsnek, ha a megtakarításaimat off-shore számlákon tartom". Hozzátette, hogy az amerikai szankciókat nevetségesnek tartja, és állítja, hogy semmi köze nem volt Líbiához.
A dokumentumokban olyan nevek is megtalálhatók, akikkel szemben bírósági eljárás folyik. Ilyen például az angol futballklub, a Portsmouth FC volt tulajdonosa, Vlagyimir Antonov, akit Litvániában egy állítólagos 500 millió eurós csalás miatt állítottak bíróság elé. Az ügyfelek között van Margulan Szejszembajev kazah bankár is, akit azzal vádol az Alliance Bank, hogy lopott a pénzintézettől. Az iratokban feltűnik Tancred Tabone, az Enemalta máltai olajcég volt vezetője, akit most azzal vádolnak, hogy kenőpénzeket kért.
Tabone ügyvédje azt írta egy közleményben, hogy az ügyfele tagad minden vádat, és hozzátette, hogy “hivatalosan feljogosította a svájci hatóságokat, hogy mindezeket az információkat közöljék... Ebben a tekintetben rendben vannak a pénzügyei". Antonovot egy olyan számla haszonélvezőjeként tartják számon, amelynek az összege 65 millió dollár. Szejszembajev több számla haszonélvezőjeként is fel van tüntetve.
Az ICIJ adatelemzése azt mutatja, hogy a számlákhoz köthető egyének közül sokan külön óvintézkedéseket tettek, hogy gondoskodjanak személyazonosságuk védelméről. Tették ezt attól függetlenül, hogy a HSBC többször is arról biztosította az ügyfeleket, hogy már eleve védik őket a svájci bankokra vonatkozó szigorú titoktartási szabályok.
Sok számla nem a pénzt birtokló emberek nevén volt, hanem olyan cégekhez tartozott, amelyek off-shore adóparadicsomokban vannak bejegyezve, például a Brit Virgin-szigeteken, Panamában, vagy a távoli csendes-óceáni szigeten, Niue-ban. Több ezer másik számlatulajdonos a személyazonosításra alkalmatlan, pusztán számokkal jelölt számlát használt.
Kérték, ne utaljon 20 milliót egyszerre
A dokumentumok megkérdőjelezik azokat a korábbi HSBC-nyilatkozatokat is, amelyek szerint a banki alkalmazottak sosem segítették az ügyfeleiket az adóelkerülésben. 2008 júliusában például Chris Meares, a HSBC magánbankjának akkori vezetője azt mondta egy brit parlamenti meghallgatáson: “Megtiltjuk a bankárainknak, hogy adóelkerülésre biztassanak bárkit, vagy abban érintetté váljanak".
A dokumentumok szerint három évvel korábban egy gazdag brit ügyfél, Keith Humphreys (az angol Premier League-ben játszó futballklub, Stoke City FC igazgatója) elmondta a HSBC vezetőjének, hogy egy családtagjának az egyik svájci számláját nem vallották be az angol adóhatóság előtt. Az iratok szerint akkoriban több mint 450 000 dollár volt a számlán.
Humphreys azt nyilatkozta az ICIJ médiapartnerének, a Guardiannek, hogy a svájci számla nem az ő nevén, hanem az édesapjáén volt, és a létezését később önkéntesen bevallották a hatóságoknak. Azt mondta, a számlát “azokkal a pénzügyi tanácsokkal összhangban nyitották, amelyeket abban az időben adtak neki", és 2011-ben jelentették be a brit hatóságoknál, amikor 147 165 font volt rajta.
Egy másik esetben egy alkalmazott ezt a feljegyzést csatolta egy később adócsalás miatt elítélt ír üzletember, John Cashell anyagaihoz: “Aggódik, hogy az ír hatóságok tudomást szereznek a számla létezéséről. Újra megerősítettem, hogy ez a veszély nem fenyegeti." Cashell nem válaszolt az ICIJ megkeresésére.
Volt példa arra is, hogy magának a banknak vált kellemetlenné egy szerbiai üzletember 20 millió eurós tranzakciója. A banki alkalmazottak viszont csak annyit kértek tőle, hogy kevésbé feltűnően viselkedjen: “Elmagyaráztuk, hogy bár a mai napon nem akadályozta meg a bank az ügyfél pénzátutalását, jobbnak látnánk, ha ezeket a tevékenységeket alacsonyabb léptékben végezné. Az ügyfél megértette az aggodalmunkat, és a jövőben kisebb összegeket fog használni" – szerepel a dokumentumokban.
Úgy tűnik, az HSBC alkalmazottait nem aggasztotta nagyon az a leírás sem, amelyet egy kanadai orvosról, Irwin Rodierről kaptak. “Ez az ügyfél egy egy kicsit paranoid, például minden alkalommal, amikor Zürichbe jött, először Párizsba repült, és onnan egy bérelt autóval vezetett Zürichbe. Mindezt azért, hogy ne lehessen rekonstruálni az utazása végcélját, stb."
Rodier azt nyilatkozta az ICIJ médiapartnerének, a CBC/Radio-Canadának, hogy azóta elrendezte az adóügyeit a kanadai hatóságokkal.
Az ICIJ-nek szóló közleményében a HSBC azt mondta: “A svájci privátbanki ipar korábbi működése nagyon különbözik a maitól. A magánbankok, a HSBC svájci magánbankját is beleértve, azt feltételezték, hogy az adófizetési kötelezettség az egyes ügyfelekre vonatkozik, nem pedig azokra az intézetekre, akik banki szolgáltatásokat nyújtanak nekik."
Egy kis segítség adóelkerüléshez
Az iratokból kiderül, hogy néhány európai ügyfélnek tanácsokat adott a bank arra vonatkozóan, hogy hogyan kerüljék el a banki megtakarításokra kivetett forrásadót, amelyet az Európai Unió országaiban 2005-ben vezettek be. Svájc korábban hozzájárult, hogy alkalmazni fogja az adót, amelynek European Savings Directive (ESD, Európai Megtakarítási Direktíva) lett a neve.
Az ESD viszont csak személyekre vonatkozott, cégekre nem. Az iratok azt mutatják, hogy a HSBC kihasználta ezt a kiskaput, és ennek a felhasználásával olyan szolgáltatásokat kezdett reklámozni, amelyek segítségével az egyéneket papíron cégekké változtatták. Dokumentumok bizonyítják, hogy 2005 során nap mint nap érkeztek ügyfelek Svájcba, hogy brit fontban, euróban, svájci frankban, amerikai dollárban, sőt, még dán koronában is vegyenek ki készpénzt – néha kifejezetten használt, kis címletű bankjegyeket kértek.
A dollárt és eurót kivevők egyike volt egy ingatlanfejlesztő, Arturo del Tiempo Marques, akit 2013-ban Spanyolországban hét év börtönbüntetésre ítéltek kokaincsempészet miatt. Az ő számláin több mint 3 millió dollár volt. Marques nem válaszolt az ICIJ megkeresésére.
Egy másik tranzakció során a brit iparmágnás, Richard Caring biztonsági emberek kíséretében vett fel több mint ötmillió svájci frankot készpénzben, 2005 szeptemberében.
A HSBC dolgozói azzal magyarázták, hogy átadták a hatalmas összeget készpénzben Caringnek, hogy az iparmágnás azt mondta: egy másik svájci bankban szeretné elhelyezni a készpénzt, de nem szeretné, hogy ha az egyik bank tudomást szerezne a másikról. Azt írták: “RC hosszan beszél a diszkréció fenntartásának fontosságáról".
Caring egyik képviselője azt mondta a Guardiannek, hogy az ügyfele nem hajtott végre adóelkerülést, és “széles körben használt és elfogadott adózási alapelvek szerint használt offshore alapokat".
Fegyverkereskedők számlái
Az ICIJ által megszerezett iratokban többször felbukkannak fegyverkereskedelemhez köthető nevek is. A HSBC ügyfele maradt például Aziza Kulsum és családja még azután is, miután az ENSZ nyilvánosságra hozta, hogy az 1990-es években a véres burundi polgárháborút finanszírozta.
Az ENSZ 2001-es jelentésében azt is leírták, hogy Kulsum kulcsszerepet játszott a Kongói Demokratikus Köztársaság illegális koltán kereskedelmében. Ezt a stratégiai fontosságú fémet használják elektronikai eszközök készítésekor. A világ koltán készletének jelentős része a közép-afrikai háborús övezetekből származik, ahol fegyveres csoportok felügyelnek több bányát, kizsigerelik a bányászokat és illegális fémkereskedelemből szereznek bevételt.
Kulsum számlái közül kettőt még 2001 előtt lezártak, egy harmadik, 3,2 millió dollár értékű számlát pedig nem részletezett “jogi okokból", egy ismeretlen időpontban befagyasztottak (bár nem zártak le). Kulsum férje valamilyen, szintén nem részletezett módon kapcsolatban állt egy másik számlával is, amelyet viszont nem zártak le, és további 1,6 millió dollár volt rajta elhelyezve valamikor 2006/2007-ben. A HSBC úgy hivatkozott Kulsumra, mint “üzletasszony (nemesfémek és kövek)", illetve mint egy cigarettagyár tulajdonosára.
Egy másik gyanús számla a Katex Mines Guinee név alatt tűnik fel. Az ENSZ egy 2003-as jelentése szerint a Katex Mines cég mögé rejtőzve Guinea honvédelmi minisztériuma szállított fegyvereket a libériai lázadóknak a 2003-as harcok során. Mindkét oldalon gyerekkatonák harcoltak, több száz ember meghalt és több mint kétezer megsebesült. A számlán 7,14 millió dollár volt még három évvel azután is, hogy nyilvánosságra hozták az ENSZ Katex Minesról szóló jelentését.
Véres gyémántok
Az ICIJ elemzéséből látszik, hogy a HSBC ügyfelei közül több mint kétezren felbukkannak olyan iratokban, amelyek összefüggésben állnak a gyémántiparral. A nevek között megtalálható például Emmanuel Shallop, akit később azért ítéltek el, mert véres gyémántokkal kereskedett.
Véres gyémántoknak nevezik azokat a drágaköveket, amelyeket háborús övezetekben bányásznak ki, és amelyeket később azért adnak el, hogy további háborúkat finanszírozzanak belőlük. Többek között az angolai, elefántcsontparti és Sierra Leone-i polgárháborúk során kibányászott drágaköveket bélyegeztek meg ezzel a névvel.
A dokumentumokból kiderül, hogy a HSBC tisztában volt azzal, hogy a belga hatóságok már nyomoztak Shallop után – miközben a bank segítséget nyújtott számára. “Egy dubaji cégszámlát nyitottunk neki... Az ügyfél nagyon óvatos az elmúlt időszakban a belga adóhatóságok nyomása miatt, akik a gyémántokkal kapcsolatba hozható adócsalás miatt folytatnak nyomozást vele szemben.“
Shallop ügyvédje ezt mondta az ICIJ-nek: “Nem akarjuk kommentálni az ügyet. Az ügyfelem adatvédelmi okok miatt nem akarja, hogy a nevét bármilyen cikkben megemlítsék."
Az iratok sok sötét történetre derítenek fényt, de van köztük egy ironikus sztori is.
A HSBC ügyfelei között olyan emberek is szerepelnek, akik rajta vannak az Interpol, a Bűnügyi Rendőrség Nemzetközi Szervezetének leginkább keresett bűnözőinek listáján, például a véres gyémántokkal üzletelő Mozes Victor Konig és Kenneth Lee Akselrod. A HSBC-nek viszont ugyanígy ügyfele Elias Murr is, aki az Interpol Egy Biztonságosabb Világért Alapítványának testületi elnöke. Ez egy olyan szervezet, amelyet azért hoztak létre, hogy a terrorizmus és a szervezett bűnözés ellen harcoljon.
Murr kezdetben sikeres üzletemeber volt, aki később politikai pályára lépett. Libanon belügyminisztere volt 2004-ben – ebben az időben a HSBC-nél rendelkezett számlával, amelyet a Calloford Invetsments Limited cégen keresztül tartott fenn. 2006-2007-ben a számlán 42 millió dollár volt.
Murr szóvivője azt mondta, köztudott, hogy az ügyfele és családja vagyonos, a családjának pedig már azelőtt voltak svájci bankszámlái, mielőtt Murr megszületett volna. A számla nincs összefüggésben a politikai szerepvállalásával. “Nem illegális és nem is gyanús, ha egy libanoni állampolgár bárhol bankszámlát nyit és tart fenn."
Fordította: Zöldi Blanka
|
Feltárul a piszkos svájci banktitkok egy része !!444!!!
|
Véres gyémántok haszna, fegyverkereskedők vagyona, David Bowie aranytartaléka: ezek mind adatai mind kiszivárogtak, és most egy nemzetközi újságírócsoport értelmezte a sok dokumentumot.
|
[
"adócsalás",
"icij",
"hsbc",
"svájci bankok"
] | 1 |
http://444.hu/2015/02/08/feltarul-a-piszkos-svajci-banktitkok-egy-resze
|
2015-02-08 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Egy csapásra véget vethet a legfőbb ügyész által is súlyosan kifogásolt intézményesült rendőrségi statisztikahamisításnak az új Robotzsaru. Az ORFK és az ügyészség informatikusok közreműködésével már dolgozik a rendőrségi ügyviteli rendszer átalakításán.
Gőzerővel dolgoznak a rendőrség és az ügyészség szakemberei, informatikusai a Robotzsaru rendőrségi ügyviteli rendszer átalakításán. Ezt egyebek mellett az tette szükségessé, hogy – miként arról beszámoltunk – tavaly már a legfőbb ügyész is megelégelte a rendőrségen intézményesült statisztikahamisítást, amely mára már akkora méreteket öltött, hogy már az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika hitelessége is kétségessé vált. Az azóta leköszönt Kovács Tamás legfőbb ügyész egyebek mellett azt írta Pintér Sándor belügyminiszternek, hogy tízezres nagyságrendben találtak bizonyíthatóan meghamisított adatokat, ami a négyszázezres adatállományt tekintve már bőven alkalmas arra, hogy torzítsa a közbiztonsággal kapcsolatos összképet. Mindez nem meglepő, e levelet bármelyik legfőbb ügyész megírhatta volna az épp aktuális belügyminiszternek, de valószínűleg Kovács Tamásnál telt be a pohár: szinte köztudomású volt, hogy a rendőrség és a politika a maga kénye-kedve szerint módosítgatja a statisztikát.
A Robotzsaru elvileg eddig is érzékelte, ha a statisztikai lapokat kitöltő rendőr trükközik, például, ha egy adott ügyben több bűncselekmény gyanújával rendelték el a nyomozást, ám a végén csak egyben szüntették meg, és a statisztikai lapokat is egy megoldatlan ügyről állították ki. Csakhogy ma még a rendőr egyetlen billentyű lenyomásával továbbléptetheti a szoftvert, amely így már garantáltan hamis statisztikát fog készíteni.
Az ORFK vezetése a Robotzsaru átalakításával most egyszerre két problémát akar megoldani. Egyfelől csökkenteni kívánja a nyomozók adminisztrációs leterheltségét, másfelől meg akarja szüntetni (vagy legalábbis erősen megnehezíteni) a statisztikahamisítást. Ennek egyetlen lehetséges módjaként most az van napirenden, hogy a jövőben a rendőröknek egyáltalán nem kell majd statisztikai adatlapok kitöltésével bajlódniuk. A rendszer úgyis meglehetősen bonyolult, ha nem akarnak csalni, és gyakorta megesett, hogy rutintalanabb rendőrök önkéntelenül is "csaltak", holott az nem állt szándékukban. A rendőrség vezetése szerint a nyomozó nyomozzon, a statisztikát pedig készítse el a számítógép.
A Népszabadság úgy tudja: az ORFK vezetése eltökélte, feljelenti azokat a kapitányság és főkapitányság-vezetőket, akik bizonyíthatóan szándékosan kozmetikázták a bűnügyi statisztikájukat. Az országos ellenőrzés már megkezdődött.
|
Belföld: Átírja a Robotzsarut az ORFK
|
Egy csapásra véget vethet a legfőbb ügyész által is súlyosan kifogásolt intézményesült rendőrségi statisztikahamisításnak az új Robotzsaru. Az ORFK és az ügyészség informatikusok közreműködésével már dolgozik a rendőrségi ügyviteli rendszer átalakításán.
|
[
"2011-03-11",
"ORFK",
"rendőrség",
"statisztika"
] | 1 |
https://nol.hu/archivum/20110311-atirja_a_robotzsarut_az_orfk
|
2011-03-11 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Az egészségügyi miniszter szerint a következő 7 évben 500 milliárd forint fordítható az egészségügy fejlesztésére az Új Magyarország program alapján.
Az egészségügyi tárca vezetője elmondta: az 500 milliárd forintos forrásból a szakma által eddig kidolgozott négy programot lehet beépíteni az ellátórendszerbe.
Rácz Jenő kiemelte: a sürgősségi betegellátási, a csecsemő- és gyermekgyógyászati, valamint a Nemzeti Rákellenes Program után elkészült a szív- és érrendszeri megbetegedések visszaszorításának programja is, amelynek részleteit vasárnap ismertetik.
|
Egészségügy: 500 milliárd hét év alatt
|
Az egészségügyi miniszter szerint a következő 7 évben 500 milliárd forint fordítható az egészségügy fejlesztésére az Új Magyarország program alapján.
|
[] | 0 |
https://infostart.hu/belfold/2006/03/23/egeszsegugy-500-milliard-het-ev-alatt
|
2006-03-23 00:00:00
| false | 0 | 0 |
A második helyezett egy távmukát segítő oldal, a harmadik pedig a jó szakembereket értékelő alkalmazás lett.
Az Ingyenhívó a vállalkozásoknak szól, a felhasználók ingyen hívhatják a cégeket a neten.
Hetedik alkalommal rendezték meg az idén a Barcamp Budapest konferenciát, és a hagyományoknak megfelelően az idén is megrendezték a Startupversenyt. Az idén hét startup kerül a döntőbe, tíz-tíz percben mutathatták be a projektjüket.
Nem a startup teszi az embert
Az első versenyző, a Dresstag szerint alapvető probléma, ha nem áttekinthető az otthoni ruhatár, vannak olyan nők, akik nincsenek tisztába, milyen ruhák vannak a szekrényben. A szolgáltatással a ruhákat lehet rendszerezni, különböző kategóriák szerint felvinni az oldalra, így amikor később a felhasználó rákeres az adott színű és mintájú blúzra, könnyen megtalálhatja. Az alkalmazás mobilon is elérhető, így távolról is megtervezhető a következő bulira az öltözék.
Közösségi oldalakhoz hasonlóan itt is lehet követni barátokat, ismerősöket, akik elmondhatják a véleményüket, megoszthatják egymással ruhatárukat – legalábbis virtuálisan. De priváttá is lehet tenni a ruhatárat, csak bizonyos emberekkel megosztva azt. A célközönség 17-40 év közötti angol anyanyelvű nő, aki nagy ruhatárral rendelkezik.
A Life Director startup egy olyan oldal, amelynek célja a saját életvitel megváltoztatása apróbb célok elérésével. A lényeg szerintük nem azon múlik, hogy a júzer eléri-e a végső célt, hanem apróbb változtatásokkal szokássá kell tenni a változást és így elérni a célt. Egy példán keresztül mutatták be a rendszer lényegét: újévkor sokan eldöntik, hogy lefogynak néhány kilót, de az ehhez vezető utat nem határozzák meg, így január végére ez a fogadalom általában elsikkad.
A szolgáltatás pont ezen próbál segíteni, vagyis az utat lehet megtervezni és nyomon követni. Apróbb célokat lehet meghatározni, melyekre a rendszer emlékeztet, ki lehet pipálni, ha elvégezte például a heti két edzést. A startupnak nagyratörő terveik vannak, a jelenlegi kétszáz felhasználóból százmilliót szeretnének csinálni néhány éven belül a világpiacon.
Fogyasztó tamagocsi
A Loki egy iPhone alkalmazás, a lokális kapcsolattartásról szól. Nagyon sok közösségi oldal, webes alkalmazás van különböző funkciókra, vannak szolgáltatások ismerkedésre, kapcsolattartásra barátokkal, tartalommegosztásra – ezek jók egy-egy funkcióra, de szerintük nincs olyan, mely mindenre egyaránt jó. Ez lenne a Loki.
Az alkalmazással a felhasználók lokális multimédiás üzeneteket helyezhetnek el egy adott térben, az üzenetek meghatározott ideig élnek – tehát hetek múlva már nem láthatók. A térképen megnézheti a felhasználó, hogy van-e a közelben ismerős, aki valamilyen tartalmat osztott meg – ezek az üzenetek aztán kommentelhetők, lájkolhatók, megoszthatók.
A Movetama egy okostelefonra készült sportalkalmazás. Ebben egy tamagocsifigurát lehet mozgással felnevelni, vagyis arra készteti a felhasználót, hogy naponta bizonyos mennyiségű mozgást végezzen. Az alapötlet onnan jött, hogy a legtöbb túlsúlyos ember megpróbálkozik mindenféle fogyasztó módszerrel, de nagyon könnyen feladják. Az alkalmazásnál a felhasználó dolga beírni az életkort, magasságot, testsúlyt és a program ez alapján meghatározza, hogy mennyi mozgásra van szüksége.
Az alkalmazás GPS-szel ellenőrzi, hogy valóban futott, biciklizett, sétált a felhasználó. Ha nem, akkor a klasszikus tamagocsihoz hasonlóan, a virtuális figura élettartama is csökken. Az alkalmazás még nem elérhető, néhány hónap kell a fejlesztéshez.
Minden egy helyen
A Poster Shopper QR-kód alapú napi vásárlást tesz lehetővé otthonról. Az alapfeltevés, hogy az emberek nem szeretnek sorban állni, sietnek a munkába – pedig reggel szeretnének friss péksüteményt venni. A megoldás a vállalkozás szerint a QR-kód alapú vásárlás. Vagyis a konyhába kiraknak egy posztert, amelyen például a helyi pékségben kapható áruk képei vannak, mellettük pedig egy QR-kód.
A felhasználónak csak oda kell tartania a telefont a kódhoz, és megveszi a péksüteményt. A szolgáltatás elvonja a megfelelő összeget a bankkártyáról, a felhasználó ezek után elmegy a pékségbe és átveszi az árut. Arra is van lehetőség, hogy még este megvásárolják a terméket és csak reggel vegyék át. A rendszerbe bármilyen üzlet regisztrálhat, de egyelőre pékségek felé nyitna a startup. Három év alatt 160 pékséget szeretnének elérni a szolgáltatással, és összesen tizenkétezer felhasználóra számítanak. A QR-kódos vásárlást később más területekre is kiterjesztenék.
A Tikkin arról szó, hogy az üzleteket összekösse a vásárlókkal. Egy kifejezetten erre létrehozott platform, melyen a felhasználó össze tudja gyűjteni az őt érdeklő boltokat, legyen az élelmiszerbolt, ruházati bolt, elektronikai cikkeket árusító üzlet. Azonnal láthatja a boltok legújabb ajánlatait, termékeit. Természetesen a felhasználók ezt megoszthatják barátaikkal, rá tudnak keresni akciókra.
A Webee arra a feltevésre épít, hogy nagyon sok közösségi szolgáltatást használunk, blogot olvasunk, de ha egy ember összes tevékenységére vagyunk kíváncsiak, akkor sok honlapot kell végignézni egy nap. A szolgáltatás lényege, hogy egy oldalon foglalja össze egy felhasználó összes online tevékenységét, egymás mellett szerepelnek időrendben a facebookos tevékenységek, a blogposztok, twitek. A szolgáltatás egy hete nyílt meg a közönségnek, egyelőre száz felhasználójuk van.
A versenyt a Webee nyerte, második helyen a Tikkin végzett, a bronzérmes startup pedig a Loki lett.
|
Fogyasztó tamagocsi és online ruhatár
|
Fogyasztó tamagocsi és online ruhatár - A budapesti startupversenyt egy közösségi alkalmazásokat összefogó oldal nyerte, ahol minden online tevékenység együtt követhető.
|
[
"barcamp",
"startup",
"konferencia",
"startupverseny",
"tech"
] | 0 |
https://index.hu/tech/2012/03/21/kozossegi_alkalmazasokat_dijaztak_a_startupversenyen
|
2012-03-21 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Hiába szabta meg egészen egyértelműen a kormány, hogy a pénzpiaci szereplők kötelesek a Hunguarddal szerződést kötni, úgy tűnik, a szabályok betartására már nem ügyelnek ennyire. Legalábbis a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) jóval később írta alá a megállapodást, mint ameddig azt meg kellett volna tennie.
Az ügy tavaly júniusban kezdődött, amikor egy kormányrendelet előírta a bankszektornak az úgynevezett informatikai auditot, vagyis tanúsítást. Szeptemberben derült ki, hogy az egyetlen társaság, amellyel szerződni lehet – csakúgy mint a közműszolgáltatók esetében –, a kormány által már korábban helyzetbe hozott, átláthatatlan hátterű, de a sajtóhírek alapján Rogán Antal érdekeltségi köréhez köthető Hunguard.
A kormányrendelet szerint a pénzügyi intézményeknek hatvan napjuk volt arra, hogy megbízást kössenek a lehetséges auditáló céggel – jelen esetben a monopolhelyzetbe került Hunguarddal –, és március végéig kell a közös munkát, vagyis a tanúsítási eljárást lezárni. Ez azt jelenti, hogy a kormányrendelet értelmében novemberben minden érintett pénzintézetnek le kellett szerződnie a Hunguarddal.
Az MSZP-s Tóth Bertalan közérdekű adatigénylésére azonban kiderült, hogy az MFB jócskán kicsúszott a határidőből. A szerződést ugyanis csak a megszabott időpont után nagyjából két hónappal, idén január 23-án írták alá. Már korábban lehetett sejteni, hogy voltak, akik nem tartották a határidőt, ezzel azonban látszólag a kormányzat részéről senki sem foglalkozott. A szocialista Szakács László – még tavaly ősszel – elsőként Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternél érdeklődött arról, hogy minden érintett betartotta-e a kormány által meghatározott határidőt, ha pedig valaki mégsem, annak milyen következménye lesz. A tárcavezető érdemi válasz nélkül a jegybank elnökéhez utalta a kérdést. Matolcsy György sem tudott mit mondani arra, hogy a pénzintézetek a szabályoknak és a határidőnek megfelelően szerződtek-e, ráadásul szerinte elsősorban nem is ennek van jelentősége, hanem annak, hogy a tanúsítási eljárások az ugyancsak a kormányrendeletben meghatározott március végi időpontig lezáruljanak. Így tehát nem lehet tudni, lesz-e bármilyen szankciója annak, hogy az MFB igencsak kicsúszott a határidőből.
Az MFB egyébként több mint bruttó 61 millió forintos szerződést kötött a Hunguarddal a kötelező audit elvégzésére. Annak kapcsán nem törték magukat, hogy megtudják, ki is a Hunguard végső tulajdonosa – ami a nyilvánosság számára a tulajdonosi körben megjelenő máltai és ciprusi cégek miatt ismeretlen –, ez ugyanis nem volt dolguk. Amiatt sem aggódnak, hogy ez az átláthatatlan hátterű cég milyen adataikhoz fér hozzá, arra hivatkoztak ugyanis, hogy rendelkezik minősített adatok kezeléséhez szükséges tanúsítványokkal.
Már múlt héten beszámoltunk róla, hogy a Hunguard nemcsak a bankszektor, hanem a közműszolgáltatók auditálását is végzi, szintén egyedüliként. Ugyancsak Tóth Bertalan közérdekű adatigényléseiből derült ki, hogy csak az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő szolgáltatók bőven több mint 600 millió forint értékben kötöttek így szerződést a céggel. Bár ez nem végleges szám, hiszen a Főgáz például nem volt hajlandó kiadni a szerződését. A közműszolgáltatók sem tudnak arról, hogy a Hunguardnak ki a végső tulajdonosa. A szerződéskötésekkor még négy magánszemély birtokában volt, de az azóta a cégnél bekövetkezett változásokról már nem kaptak tájékoztatást. Ráadásul volt olyan vidéki vízszolgálató, amelyik szerint a kötelező audit "indokolatlan költséges, fölösleges procedúrát" okozott.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 03. 10.
|
Hunguard-ügy: tízmilliós szerződés bankokkal is
|
Az MFB 60 milliós szerződést kötött az átláthatatlan hátterű céggel. A saját szabályaikat sem tartják be?
|
[
"korrupció",
"Magyar Fejlesztési Bank",
"Hunguard"
] | 1 |
http://mno.hu/belfold/hunguard-ugy-tizmillios-szerzodes-bankokkal-is-1389659
| null | true | 0 | 0 |
Ezek után kisebbfajta csoda, hogy BL-döntőbe jutott a Real Madrid
Zinedine Zidane, a Real Madrid edzője azt nyilatkozta, hogy Cristiano Ronaldo tökéletes állapotban van, így semmi nem veszélyezteti a szereplését a május 26-i Bajnokok Ligája-döntőben.
Ronaldo még a Barcelona elleni rangadón szenvedett bokasérülést, azóta nem lépett pályára a Realban.
Mivel már csak egy forduló van hátra – a Real a Villarreal vendége lesz szombat este – ideje lassan megnézni Ronaldo számait. A bajnokság első négy fordulóját kihagyta a spanyol Szuperkupa-döntőn összeszedett eltiltása miatt, Zidane pedig jó néhány alkalommal pihentette, így összesen 26 bajnokin lépett pályára.
A neki jutó 2236 perc alatt a portugál 25 gólt és 5 gólt szerzett, volt hat duplázása, egy mesterhármasa és egy négygólos meccse.
Ahhoz képest, hogy mennyire nehezen lendült bele az ősszel, a 25 találat teljesen vállalható, hiszen ennél csak Lionel Messi ért el többet, a Barca sztárja 34 gólt vágott, de kilenc meccsel többet is játszott.
A Sport nevű spanyol lap összeszedte, hogyan teljesített Ronaldo eddigi spanyolországi szezonjaiban, és a számok azt mutatják, hogy a 25 gól és 5 gólpassz a legrosszabb mutatója realosként. Persze ne felejtsük el, hogy a 26 meccs a legkevesebb, amit egy idényen belül letudott, és tavaly is hasonlóan zárt, akkor 29 találkozó alatt 25 gólig és 6 asszisztig jutott.
A legjobb idénye a 2014-2015-ös volt, amikor 35 találkozón 48 gól és 16 gólpassz került a neve mellé.
Ahogy az egész csapat, úgy Ronaldo is sokkal jobban teljesített a BL-ben, ahol 12 meccsen 15-ször volt eredményes, ezzel szinte biztos, hogy sorozatban hatodszor, összesen pedig hetedszer lesz gólkirály, ami brutális adat.
|
Ronaldo olyan magasra tette a lécet, hogy 25 gól már gyenge tőle
|
Az ősszel nehezen jöttek a gólok a bajnokságban, azóta viszont majdnem egyes átlagra tornászta fel magát.
|
[] | 0 |
https://24.hu/sport/foci/2018/05/19/cristiano-ronaldo-teljesitmeny-legrosszabb-ideny-real-madrid-25-gol-5-golpassz
|
2018-05-19 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Több mint hétszázmillió forintért gyártja a Magyar Honvédség új egyenruháit a HM EI Zrt., a megbízáshoz nyílt közbeszerzési eljárás nélkül jutott a cég. A lapunknak nyilatkozó katonai források szerint indokolt az intézkedés, hiszen a jelenleg rendszerben lévő egyenruhákra sok panasz érkezett, többek között gyorsan kopnak, és a pótlásuk is időigényes. Az új felszerelés valószínűleg Táborfalván készül majd holland alapanyagokból, ami viszont újfent nehézséget okozhat az esetleges pótlásoknál.
Augusztus elsején Simicskó István honvédelmi miniszter személyesen "avatja fel" a tatai bázison a katonák új gyakorló-egyenruháját – értesült lapunk honvédségi forrásból. Úgy tudjuk, az időzítés összefügg az iraki misszióban szolgáló kontingens augusztusban esedékes cseréjével, mivel a Közel-Keletre készülő katonák kapják meg az első sorozatot, majd ezt követően a szervezet alakulatainál fokozatosan vezetik be az új egyenruhát. A műveleti körülmények között alkalmazott, különösen nagy terhelésnek kitett hadi ruházat cseréjéről már korábban cikkezett a sajtó, a beruházásról azonban sok részletet nem árult el a szaktárca. A VS.hu tavaly októberben megjelent írásából annyi derült ki, hogy szemben a ma ismert, téli, nyári és sivatagi öltözetekkel, egységes egyenruhát vezet be a honvédség. Vagyis a téli hidegek ellen a katonáknak aláöltözetet kell majd viselniük, de a műveleti területtől függetlenül egységessé válik az álcázó minta is. A Honvédelmi Minisztérium (HM) döntését akkor azzal indokolta, hogy a NATO-tagországokban ez bevett gyakorlat, a VS.hu azonban emlékeztetett rá: az Egyesült Államok hadserege korábban az egységes álcázó mintájú ruházat kivonására kényszerült, Afganisztánban ugyanis a katonákat nem beolvasztotta, hanem éppen ellenkezőleg, kiemelte környezetükből.
Sok volt a panasz a régire
– Megérett az egyenruhák lecserélése – mondta egy névtelenséget kérő honvédségi forrásunk. A szervezet humánpolitikájára rálátó katona elmondta, rengeteg panasz érkezett a most rendszerben lévő gyakorló-egyenruhákról. Egyes elemek gyorsan kopnak, miközben cseréjük költséges, ezáltal lassú folyamat. – A malaclopónak becézett kabát például teljesen használhatatlan ruhadarab – tette hozzá forrásunk, aki szerint az állomány már régóta sürgette a cserét, azt a beszállítói lobbinak többször sikerült megakadályoznia.
85 disznóval végzett a honvédség Július 7-én a Pest megyei Táborfalván tartott egészségügyi szakkiképzéseket a Magyar Honvédség, ahol a harctéri sérülések ellátását 85 sertésen gyakorolták a katonák, élő és halott állatokon egyaránt – értesült a 444.hu. Azt pontosan nem tudni, hogy az ötmillió forintért vásárolt állatokkal mi történt, ugyanis a résztvevőkkel titoktartási szerződést íratták alá. A portál megkeresésére a honvédség közleményben informált, hogy minden előírásszerűen, a kellő engedélyekkel történt, amiket a Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állat-egészségügyi Igazgatóságától kapták meg. Továbbá hogy a beavatkozások során az altatásos érzéstelenítést állatorvos végzi, valamint mindez a teljes sebészi tolerancia szakaszában történik. A gyakorlat végén az állatorvos az állaton eutanáziát hajt végre. Az indoklás szerint azért disznókat használtak, mert ezek szövetei nagyon hasonlítanak az emberéhez. Magyarországon egyébként törvényellenes a gerinces állatok bántalmazása, tehát nem mindegy, hogy milyen körülmények között gyakorolták a harctéri sérülések ellátását. (H. Cs.)
Az egyenruházati ellátás különösen nehezen működik – folytatta, a katonáknak az elkopott, sérült ruhák lecserélésére gyakran hónapokig várniuk kell. Forrásunk úgy látja, az egységes ruházat bevezetése valójában takarékossági célból vált indokolttá, ahogyan anyagi okok miatt döntöttek úgy, hogy az új egyenruha teljes egészében magyar fejlesztés lesz, hiszen így a várakozások szerint olcsóbb lesz a beszerzés.
789 milliós megbízás
A Kormány.hu-n elérhető, a szerződés odaítéléséről szóló hirdetményből kiderül, hogy a gyakorlóruhákat a HM EI Zrt. gyártja majd. A gyártásra az állami cég több mint 789 millió forintos megbízást kapott a minisztériumtól, s a június 29-én közölt beszerzési dokumentumból kiderül: a munkát úgynevezett hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás útján szerezte meg. A nyilvános versenyt kizáró beszerzési eljárást a dokumentum külön indokolja. Eszerint nemzetbiztonsági, illetve honvédelmi érdekből a hazai hadiipar termelő vagy szolgáltató kapacitásának fenntartása miatt szükséges, hogy egy meghatározott forrásból történjen a beszerzés.
A honvédség és a HM EI Zrt. között köttetett szerződés eredményét a katonai felszerelésről szóló, Combatgear blog is feldolgozta. Bár az új egyenruhákat tárgyaló bejegyzést valamiért eltávolították a honlapról, a törölt cikk alatt tanulságos vita olvasható. Ebből kiderül, hogy a magyar gyártmányú ruhadarabok az amerikai katonai felszerelések árkategóriájában mozognak. A cég három ruhatípusra kapott megbízást. Az úgynevezett 15M-es gyakorlókalapból 6700 darabot gyárt a cég bruttó 7480 forintért. 31 ezer forintos darabáron készül továbbá a hadi gyakorlózubbony, ebből 12 ezret rendelt a honvédség, s ugyanennyi gyakorlónadrág készül, darabonként 30 612 forintos áron.
Hollandiából jön, és sokba kerül
Egy névtelenséget kérő, a honvédség anyagbeszerzését ismerő katonatiszt lapunknak elmondta: a magas ár már a szervezeten belül is vitákat okozott. A HM EI Zrt. ugyanis Hollandiából szerzi be az árut, amit a honvédségnél többen nem tartanak indokoltnak. Forrásunk azt is elmondta, az új beszerzéssel nemcsak az ár maradhat magas, de az utánpótlásuk körüli problémák sem biztos, hogy megoldódnak.
Az új hadi egyenruhákat Táborfalván készítik, helyi varrónők – mondta, hozzátéve, hogy a tömeggyártásra az üzem nincs felkészülve. Forrásunk információit alátámasztja, hogy az egyébként széles üzleti palettával rendelkező HM EI Zrt. honlapján nyoma sincs textilipari tevékenységnek. A világhálón egy álláshirdetés kapcsán leltünk a HM EI Zrt. textilipari termelő és szolgáltató üzemére, erről azonban további információt sem az internetes kereső, sem az Opten cégadatbázisa nem adott ki. Bár a cégadatbázisban fel van tüntetve táborfalvai telephely, az adott címre kattintva hibaüzenetet kapunk. A táborfalvai önkormányzat honlapján letölthető egy dokumentum, amelyben az áll, hogy a HM EI Zrt. telephelyén a Centrál Mosodák Zrt. kért működési engedélyt még 2013-ban. Az Opten rendszere azonban azt tartalmazza, hogy ez utóbbi cég felszámolás alatt áll. Hiába értük el telefonon, a telep üzemvezetője nem adott információt. Ezt követően a HM EI Zrt. szolgáltatási divíziójának vezetőjétől, Kormány Zsolttól szerettünk volna részleteket megtudni a gyártás körülményeiről, ő azonban a tárca sajtóosztályához irányított minket. A sajtóosztály kérdéseinkre lapzártáig nem válaszolt.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 07. 23.
|
Spórolni akarnak az egyenruhákon is?
|
Hollandiából érkezhet az alapanyag, az elhasználódott felszerelés pótlása gondot okozhat.
|
[
"honvédség",
"Simicskó István",
"egyenruha"
] | 1 |
http://mno.hu/belfold/sporolni-akarnak-az-egyenruhakon-is-1353287
| null | true | 0 | 0 |
Kettős győzelemmel a BVSC lett a férfi vízilabda ob I harmadik helyezettje és indulhat a Honvéd, valamint a Vasas mellett a következő idényben az Euroligában, miután 8-6-ra nyert a Ferencváros ellen a bajnoki rájátszás bronzmeccsének pénteki visszavágóján a Népligetben. Eredetileg a Komjádi-uszodából lett volna tv-közvetítéses meccs, de a Ferencváros inkább a saját pályát választotta a képernyőre kerülés helyett, mivel csak 6-5-ös - odahaza, a Népligetben ledolgozhatónak ítélt - vereséget szenvedett hétfőn a bronzcsata első állomásán, a Szőnyi úton.
A záró negyedben aztán hiába vezetett két góllal is a házigazda, a BVSC két gyors góllal fordított és több esélyt már nem adva riválisának, megérdemelten győzött 8-6-ra az izgalmas, de nem túl magas színvonalú összecsapáson többet hibázó zöld-fehér gárda ellen.
A siker nem csupán bajnoki bronzérmet hozott a vasutas csapat számára, hanem szereplési lehetőséget is az elsőszámú kontinentális kupasorozatban, az Euroligában.
A 3. helyért, visszavágó: Jégcsillag-FTC - BVSC-Brendon 6-8 (2-3, 2-1, 1-1, 1-3)
góldobók: Weszelovszky 2, Lehmann, Balatoni, Takács I., Székely 1-1, illetve Nitsovits 2, Nyéki, Varjas, Czigány, Fülöp, Zoufal, Gór-Nagy 1-1
|
A BVSC indulhat a vízilabda Euroligában
|
A BVSC indulhat a vízilabda Euroligában
|
[
"sport",
"vízilabda"
] | 0 |
http://index.hu/sport/hirek/2004/04/23/175267
|
2004-04-23 00:00:00
| false | 0 | 0 |
A norvégok elleni két győztes mérkőzés nem csupán a futballról szólt, hanem az önbecsülésünkről is, ezért azok is büszkék lehetnek arra, amire válogatott képes volt, akik egyébként nem kedvelik a focit - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden Szombathelyen.
A kormányfő a Modern városok program keretében megvalósuló helyi fejlesztésekről tartott sajtótájékoztatón újságírói felvetésre reagált a vasárnap esti mérkőzésre.
Kifejtette: Király Gábor révén a szombathelyiekhez különösen közel állhat ez a győzelem, a vasi megyeszékhelyet pedig a hazai labdarúgás "egyik vidéki fellegvárának" nevezte, ahol egyebek között az Illés Akadémián vagy a Király Gábor által vezetett sportlétesítményben komoly tehetségek nevelkednek.
A miniszterelnök a Szombathelyen épülő Haladás sportkomlexumról kijelentette: az nemcsak az élsportnak és a szurkolóknak épül, hanem a sportolni akaró fiataloknak szüleiknek is, akik számára a gyermeknevelésben komoly támaszt jelenthet a sport, hiszen közös cél, hogy gyermekeikből erős, egészséges felnőtt legyen.
"A sportra költött összegeket nem az élsportra költött összegnek látom, hanem a sok százezer magyar kölökre fordított összegnek"- mondta.
A Szombathelyi Városi Televízió kedd esti műsorának nyilatkozva a miniszterelnök ehhez hozzátette: a válogatott norvégok elleni győzelme "fantasztikus eredmény", amelynek értékét megnöveli, hogy a továbbjutást nem gólkülönbség számolgatásával, hanem egy "férfiasan vívott csatában" harcolta ki a csapat.
|
Orbán: a norvégok elleni győzelem az önbecsülésről is szól
|
Orbán: a norvégok elleni győzelem az önbecsülésről is szól - A norvégok elleni két győztes mérkőzés nem csupán a futballról szólt, hanem az önbecsülésünkről is, ezért azok is büszkék lehetnek arra, amire válogatott képes volt, akik egyébként nem kedvelik a focit - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden Szombathelyen.
|
[
"sport"
] | 0 |
https://infostart.hu/sport/2015/11/17/orban_a_norvegok_elleni_gyozelem_az_onbecsulesrol_is_szol-775299
|
2015-11-17 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Hajszálpontosan ugyanott történt hármas karambol, ahol péntek reggel. A baleset a Kacsóh Pongrác úti felüljáró Árpád híd felé vezető oldalán történt.
Három autó összeütközött kedd reggel 8 óra körül a Kacsóh Pongrác úti felüljárón, az Árpád híd felé vezető oldalon.
A Buda felé vezető oldalon nagy torlódás alakult ki, az autók haladását rendőrök segítik a környéken – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság.
Péntek reggel pontosan ugyanazon a helyen ütközött össze két motoros, akkor is beállt a forgalom Pest nagy részén.
|
Közlekedés: Ezért volt brutális dugó Pesten az Árpád híd felé
|
Hajszálpontosan ugyanott történt hármas karambol, ahol péntek reggel. A baleset a Kacsóh Pongrác úti felüljáró Árpád híd felé vezető oldalán történt.
|
[] | 0 |
https://hvg.hu/cegauto.kozlekedes/20141007_Ezert_volt_brutalis_dugo_Pesten_az_Arpad
|
2014-10-07 09:38:00+02:00
| false | 0 | 0 |
A moszkvai Seremetyjevo repülőtér tranzitzónájában harmadik hete tartózkodó Edward Snowden továbbra sem adott be menedékkérelmet – közölték hétfőn az orosz bevándorlási hatóságnál.
Zalina Kornyilova, a Szövetségi Migrációs Szolgálat (FMSZ) szóvivője azt mondta, hogy az amerikai férfi eddig semmilyen dokumentumot nem nyújtott be hozzájuk, és amennyiben beérkezik a menedékkérelem, azt a törvény megszabta rendben fogják elbírálni.
Az Egyesült Államok hírszerzésének titkos adatgyűjtéséről információkat kiszivárogtató informatikus a múlt pénteken a repülőtéren zárt körben találkozott orosz és nemzetközi jogvédő szervezetek képviselőivel, valamint neves ügyvédekkel. Akkor jelentette be, hogy ideiglenesen politikai menedéket kér Oroszországtól. A hazájában törvénysértéssel vádolt férfi azt is közölte, hogy később Dél-Amerikában kíván letelepedni.
Az orosz szolgálat internetes oldalán lévő tájékoztatás szerint az ideiglenes menedékes státusa egyfajta humanitárius státus, avagy a kiutasítás elhalasztását jelenti. Ahhoz, hogy ezt valaki elnyerje, a szolgálat területi képviseletéhez kell fordulnia kérelmével. A benyújtásakor az illető kap egy igazolást, amelynek birtokában joga van arra, hogy amíg a kérelmét vizsgálják, addig az Oroszországi Föderáció területén tartózkodjon. Ez legfeljebb három hónap. Amennyiben kedvező a döntés, a kérelmezőnek kiállítanak egy tanúsítványt arról, hogy Oroszország ideiglenesen menedéket biztosít az illetőnek.
Oroszországban 2001 és 2007. július 1. között 59 országból több mint 5600 külföldi ideiglenes menedék iránti kérelmét vizsgálták meg, és közülük 2446 személynek biztosítottak lehetőséget – olvasható a Szövetségi Migrációs Szolgálat honlapján. Oroszország 1992-ben csatlakozott ENSZ 1951-es Menekültügyi Egyezményéhez és annak 1967-ben elfogadott jegyzőkönyvéhez.
|
Világ: Snowden még mindig nem kért menedéket az oroszoktól
|
A moszkvai Seremetyjevo repülőtér tranzitzónájában harmadik hete tartózkodó Edward Snowden továbbra sem adott be menedékkérelmet – közölték hétfőn az orosz bevándorlási hatóságnál.
|
[] | 1 |
https://hvg.hu/vilag/20130715_Snowden_meg_mindig_nem_kert_menedeket_az
|
2013-07-15 10:21:00+02:00
| true | 0 | 0 |
Benedek Fülöp "megvadásztatta" Szekeres Imrét
Gráf József miniszter szerint minden a legnagyobb rendben van
Megdöbbentő bizonyítékot terjesztett elő tegnap az ügyészség a Heves Megyei Bíróságon zajló úgynevezett pákozdi földügyben. Egy hangfelvétel szerint Benedek Fülöp maga ismeri el, hogy – még mint az agrártárca szakállamtitkára – közbenjárt a 201 hektárt megszerző magánszemély érdekében, illetve hogy az ügy számukra megfelelő mederbe terelése érdekében kétszer is "megvadásztatta" Szekeres Imre honvédelmi minisztert. Tegnap Gráf József földművelésügyi minisztert is kihallgatták, aki azt állította: minden törvényes volt – olvasható a Magyar Nemzetben.
Több gyanús földüggyel összefüggésben is kiderült Benedek Fülöp érintettsége. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. agrárportfóliójáért felelős vezérigazgató-helyettese – aki korábban a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szakállamtitkáraként intézkedhetett az állami birtokokkal kapcsolatban – ugyanakkor eddig csak egy esetben került a bíróság elé.
A Székesfehérvári Nyomozó Ügyészség tavaly emelt vádat ellene hivatalával való visszaélés miatt a "pákozdi ügyként" elhíresült államiföld-értékesítés kapcsán lefolytatott nyomozása eredményeként. A pákozdi ügy 2006 elején kezdődött, amikor egy befektető kiszemelte magának az akkor még a HM vagyonkezelésében lévő, lőtérként nyilvántartott 201 hektáros természetvédelmi területet.
Ez az állami birtok került át viharos gyorsasággal előbb az agrártárca felügyelete alá tartozó Nemzeti Földalapkezelőhöz (NFA), amely eladta azt egy magyar állampolgárnak. Pár nappal később a vevő, aki a földért 90 millió forintot fizetett az államnak, a területet bevitte egy kft.-be, majd üzletrészével együtt 244 millió forintért továbbadta egy norvég állampolgárnak. Az ügyészség szerint az ügylet lebonyolítása során Benedek Fülöp, hivatali hatáskörét több esetben túllépve, telefonon utasítgatta a földhivatalt annak érdekében, hogy az adásvételi eljárást minél gyorsabban és gördülékenyebben üssék nyélbe.
A tegnapi tárgyalás során – amelyre a védők immár védőbeszéddel készültek, hiszen az előzetes várakozások szerint az ítélethozatal is megtörtént volna – a felperest képviselő ügyész egy újabb, meglehetősen súlyos bizonyítékot terjesztett be. Egy az ügyészséghez szeptember kilencedikén érkezett hangfelvétel tanúsága szerint Benedek Fülöp igen ingerülten jelzi beszélgetőpartnereinek, hogy ő maga járt el az ügyben és intézett el különböző dolgokat az ügylet lebonyolítása érdekében.
A bemutatott három hangfelvételrészletből Benedek Fülöp kettő esetében elismerte: az ő hangja hallható. Ezek közül az egyiken azt állítja, hogy a "p...ba, ennek egyetlen előnye lett volna, amit meg is teremtettem a bejegyzéssel" mégpedig az, hogy a vevőnek ne kelljen a kivonási díjat megfizetni, "csak megtámadták ezek a g...k a bíróságon". A második felvételen Benedek Fülöp – igencsak emelt hangon – arról beszél, hogy nem a vevő és nem Gráf József, hanem ő maga "gazsulált" Szekeres Imre honvédelmi miniszternél, mégpedig úgy, hogy egyszer vendégül látta, kétszer pedig "megvadásztatta" – olvasható a szerdai Magyar Nemzetben, amelyből további részleteket is megtudhat az ügyről.
|
MNO Magyar Nemzet Online
|
Benedek Fülöp "megvadásztatta" Szekeres ImrétGráf József miniszter szerint minden a legnagyobb rendben vanMagyar NemzetMegdöbbentő bizonyítékot terjesztett elő tegnap az ügyészség a Heves Megyei Bíróságon zajló úgynevezett pákozdi földügyben.
|
[
"cikk",
"képriport",
"képek",
"kép",
"anyag",
"elemzés",
"politika",
"külpolitika",
"magyar",
"nemzet",
"Magyar Nemzet",
"mno",
"Magyar Nemzet Online",
"hír",
"archívum",
"újság",
"publicisztika",
"interjú",
"hírek",
"időjárás",
"dokumentum",
"idézet",
"fórum",
"gazdaság",
"külföld",
"vezércikk",
"krónika",
"sport",
"álhír",
"szavazás",
"kultúra",
"sport",
"oktatás",
"pártok",
"költségvetés",
"egészségügy",
"agrárium",
"energia",
"egyházak",
"pedagógusok",
"önkormányzat",
"régiók",
"minisztériumok",
"képviselők",
"határon túli magyarság",
"miniszterelnök",
"baleset",
"ellenzék",
"vita",
"galéria"
] | 1 |
http://mno.hu/portal/666274
| null | true | 0 | 0 |
A 2008. március 19-én egyetlen nap leforgása alatt, engedély nélkül ledózerolt, ideiglenes műemléki védettséget élvező volt kőszegi posztógyár eltüntetése nem volt bűncselekmény a bíróság szerint, amely a hat vádlottat felmentette. Most újratárgyalják az ügyet.
Újra első fokon tárgyalják a lerombolt kőszegi posztógyár ügyét, melynek vádlottjait a Kőszegi Városi Bíróság első fokon felmentette - közölte a Vas Megyei Bíróság szóvivője csütörtökön az MTI-vel. Pozsonyi János elmondta: a megyei bíróság új elsőfokú eljárást rendelt el ítéletében, amelynek lefolytatására a Szombathelyi Városi Bíróságot jelölte ki.
Első fokon felmentették a műemlékrongálás vádja alól a volt kőszegi posztógyárat leromboltató vállalkozókat; az akkor meghozott nem jogerős ítélete szerint ugyanis az ideiglenes műemléki védelem alatt álló épület nem minősül műemléknek, védettséget csak jogszabály, miniszteri rendelet adhatott volna.
A perbe fogott vállalkozók a vád szerint 2008. március 19-én egyetlen nap leforgása alatt engedély nélkül ledózeroltatták a volt kőszegi posztógyár ideiglenes műemléki védettség alatt álló épületét.
A bíróság az első rendű vádlottat K. Szabolcsot közokirat-hamisításban bűnösnek mondta ki, mivel meghamisította a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal határozatát, és azt úgy állította be, mint ha a hivatal is hozzájárulását adta volna a bontáshoz. A vádlottat ezért a bíróság három hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását három évre felfüggesztette, valamint kötelezte 88 ezer forint bűnügyi költség megtérítésére.
A bíróság ugyanakkor mind a hat vádlottat felmentette a műemlék megsemmisítéssel való megrongálásának vádja alól. Ítéletében hangsúlyozta: nem történt bűncselekmény, álláspontja szerint ugyanis a műemlék fogalma törvényi szabályozás hiányában nem terjeszthető ki. A kulturális örökség védelméről szóló törvény pedig csak azt tekinti műemléknek, amelyet a miniszter rendeletben azzá nyilvánított.
Az ügyész akkor fellebbezett az ítélet ellen, a vádlottak és védőik elfogadták azt, a Vas Megyei Bíróság pedig másodfokon hozott ítéletében új eljárás lefolytatását rendelte el.
|
Kultúra: Nem volt műemlék a ledózerolt posztógyár?
|
A 2008. március 19-én egyetlen nap leforgása alatt, engedély nélkül ledózerolt, ideiglenes műemléki védettséget élvező volt kőszegi posztógyár eltüntetése nem volt bűncselekmény a bíróság szerint, amely a hat vádlottat felmentette. Most újratárgyalják az ügyet.
|
[
"Kőszeg",
"műemlékvédelem",
"per"
] | 1 |
https://nol.hu/kult/nem_volt_muemlek_a_ledozerolt_posztogyar_
|
2010-02-11 09:56:00+01:00
| true | 0 | 0 |
Kedd délutánra diadalmas bejelentéssel rukkolt elő a magyar pénzügyminiszter. Igaz, azt Varga Mihály sem sejthette, hogy este a labdarúgó-válogatott 4:0-ra lemossa az angolokat. Más kérdés, hogy ebben a bejelentésben is volt egy négyes, hiszen a pénzügyminiszter azt közölte: 450 milliárd forintnyi adósságot törlesztett elő Magyarország. Ahogy az szerdán az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) szűkszavú közleményéből kiderült, a magyar állam 2022. június 7-én egyes rövid lejáratú dollárkötvényeinek visszavásárlására aukciót hirdetett meg. A három, 2023-24 közötti lejáratú kötvényből összesen közel 1,2 milliárd amerikai dollár névértékben vásárolt vissza az ÁKK.
Kapcsolódó cikk Varga Mihály 450 milliárd forintos előtörlesztést jelentett be Magyarország 450 milliárd forintnyi adósságot törlesztett elő - közölte a pénzügyminiszter kedden.
A kötvények visszavásárlását az tette egyébként lehetővé, hogy a múlt héten 3 milliárd dollár értékű kötvénykibocsátás mellett további 750 millió euró értékben bocsátott ki Magyarország devizakötvényt. Az ÁKK egyébként múlt héten frissített finanszírozási tervében szerepelt, hogy három korábban kibocsátott devizakötvényből összesen legfeljebb 1,35 milliárd dollárnyi értékben terveznek visszavásárlásokat. Így nagyjából az előzetes terveknek megfelelően történt a kötvényállomány csökkentése.
Az ugyan a közleményből nem derült ki, hogy melyik sorozatból mennyit sikerült visszavásárolni, a korábbi állományi adatokból viszont egyértelművé válik, hogy a 2013-ban és '14-ben kibocsátott 10 éves kötvényeket érintette a mostani tranzakció. A visszavásárlás előtt is nagyjából 5 milliárdos állományt sikerült tehát 1,2 milliárd dollárra csökkenteni.
Kapcsolódó cikk Fájó hozamemelkedés – fél éve sokkal olcsóbb hitelhez jutott Magyarország Megnézve a friss kibocsátás hozamát, és az elmúlt években végrehajtott kibocsátások állományának hozamát jelentős különbséget láthatunk, nagyon megdrágult ugyanis a finanszírozása.
A múlt héten eladott kötvények hozama hasonlóan alakult, mint a jövőre és két év múlva lejáró kötvényeké, így érdemben az állam ezeken az ügyleteken nem tud spórolni. Előnyt az jelenthet, hogy az államadósság futamidejét sikerült nyújtani. Ez a mostani bizonytalan gazdasági és geopolitikai időszakban nem elhanyagolható fegyvertény. Érdemes ugyanakkor ismét megemlíteni, amit már egy héttel korábban, a kötvénykibocsátáskor is hangsúlyoztunk, hogy nagyon megdrágult a finanszírozás, hiszen a tavaly őszi kibocsátáshoz képest most a 10 éves dollárkötvényeket 300 bázispontnál is drágábban lehetett eladni.
Komoly teher a költségvetésnek
A finanszírozás ráadásul két szempontból is drágult, hiszen a forint mélyrepülése miatt is többet kell a nemzeti devizánkban fizetni, de – ahogy fent említettük – nagyon megugrottak a kötvényhozamok is. Ha összevetjük az idei költségvetést, és a 2023-as tervezetet, akkor azt láthatjuk, hogy igen jelentős pluszköltséggel jár a hozamok emelkedése az ország számára.
Míg a költségvetés egyes tételei között a legmagasabb összeget tartalmazó "Hiányt finanszírozó és adósságmegújító államkötvények kamatelszámolásai" soron 770 milliárd forint szerepel, addig jövőre a kormány várakozásai szerint ugyanilyen célra már 1155 milliárd forintot kell fordítani. Ráadásul nem csak ezt kell finanszírozni, hiszen az elmúlt években igen vaskos lakossági állampapírállomány is felépült, miközben a magánszemélyek lanyhuló érdeklődése miatt az utóbbi időszakban a devizaadósság is növekedni kezdett.
Ha az adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások teljes egyenlegét nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy 2022-ben a költségvetésben összességében 1308 milliárd forintos mínusszal számoltak. A jövő évben ellenben az egyenleg soron 1805 milliárd forint az, amit végül hazánknak finanszírozni kell.
Igaz, ezt egy hete Varga Mihály a jövő évi költségvetési törvénytervezet bemutatásakor megelőlegezte. A pénzügyminiszter ugyanis azt közölte, hogy idén 400 milliárd forinttal magasabb lesz a kamatszolgálat költsége, jövőre pedig dupla ekkora tehernövekedéssel kell számolnia az országnak ezen a téren.
Érdemes kontextusba helyezni a növekvő költségeket, amelyek egyes szakértők a felfelé mutató kockázatok miatt a következő másfél évben a prognózisoknál inkább magasabbak lesznek, mint alacsonyabbak. A kamatkiadásoknál látható 500 milliárdos növekedés a kormány által kivetett extraadóknak a 60 százalékát fedik le, a politikusok által kiötölt extraprofit-adóból ugyanis 800 milliárd forintot terveznek beszedni.
Elkezdett növekedni a devizaadósság
2019 talán valamiféle utolsó békeévként kerül majd be a köztudatba, hiszen a kamatok ekkor a mélyben voltak, az inflációtól nem kellett érdemben tartani. A gazdaság vágtatott, és komolyabban senkiben sem merült fel, hogy egy világjárvány vagy egy európai háború miatt fogunk aggódni. Nem véletelen, hogy ebben az évben a magyar államadósság-szerkezet a rendszerváltást követő időszakot nézve soha nem látott módon alakult. A devizaadósság ugyanis látványosan lecsökkent, és 17,3 százalékot ért el. A hazai politikusok és gazdasági vezetők azt kommunikálták akkor, hogy ez rendkívül kedvező és a cél a 15-20 százalék közötti sávban tartani ezt az értéket. Más kérdés, hogy a fent említett problémák miatt ez a cél mára fellazult, és az ÁKK legfrissebb finanszírozási terveiben már 25 százalékos plafont emlegetnek. Nem véletlenül, hiszen tavaly év végén a devizaadósság aránya már a 21 százalékot közelítette.
Azt is érdemes megemlíteni, hogy az utóbbi időszakban a hazai kötvénypiacon gyengült az érdeklődés, miközben a hozamok folyamatosan felfelé tartanak. Hozzá kell persze tenni, hogy a globális inflációval párhuzamosan nem csak a magyar hozamok emelkednek, hiszen az Egyesült Államokban a 10 éves kötvények hozama a napokban 3,5 százalék közelébe ugrott. (Összehasonlításként a napokban eladott magyar 7 és 12 éves kötvényekre 5,46, illetve 5,829 százalékos hozamot fizet Magyarország.)
Arról is érdemes szót ejteni, hogy hallani olyan pletykákat, melyek szerint a lakosság bizalma megingott, amit egyébként az állományi adatok is alátámasztanak. Ennek hátterében részben az áll, hogy a néhány éve megjelent, és az akkori 5 százalékos kamat miatt szuperállampapírként a köztudatba bevonuló MÁP+ papírokból nagyon nagy mennyiséget értékesítettek. Csakhogy a meglóduló infláció – amelyet a KSH májusban 10,7 százaléknak mért, ám az érzékelés szerint ennél sokkal magasabbnak tűnik – miatt azok negatív reálhozamot biztosítanak a tulajdonosoknak. Más kérdés, hogy az inflációkövető kötvényeket kivéve jelenleg nincs a piacon olyan magyar állampapír, ami képes lenne a megtakarítások értékét megőrizni.
Aligha jön új csodakötvény
Ráadásul a választás előtt brutálisan kiköltekező költségvetés vélhetőleg nem csak hogy nem akar, de nem is tud egy új magas hozamú lakossági államkötvényt finanszírozni. Így kialakult egyfajta róka fogta csuka helyzet, hiszen a fenti okok miatt nagyon feszítetté vált költségvetés megköti a finanszírozók kezét, így a lakosság sem rohan, hogy állampapírokat vásároljon. Más kérdés, hogy a különböző újabb állami terhekkel nyomasztott bankok viszont igyekeznek minél inkább minimalizálni a betéti oldalon a kiadásaikat. Az MNB ugyan korábban nemtetszését fejezte ki emiatt, ám vélhetőleg az államadósság-finanszírozási nehézségek miatt a belengetett vizsgálatokból egyelőre semmi sem lett, így a bankok továbbra is csak nagyon óvatosan emelik a náluk elhelyezett pénzek után fizetett kamatokat. Ebből a szempontból pedig "legalább látszatra" versenyelőnye van továbbra is a magyar állampapíroknak.
Ha azonban az MNB és a kormány várakozásait megcáfolva az infláció nem fog a jövő évben részben a magas bázisról visszaesve látványosan szelídülni, akkor "fejvakarós" lehet az államadósság finanszírozása. A kormány és Varga Mihály ugyan arról beszél, hogy idén és jövőre is csökkenni fog az államadósság, ez azonban némileg "becsapós". Az adósság nominális értéke, vagyis a forintban vagy devizában (euróban, dollárban) számított tartozásunk folyamatosan növekszik. A nemzetközi összehasonlításban viszont nem ezt, hanem a gazdaság teljesítményéhez mért, vagyis a GDP-arányos adósság mutatóját nézik. Ha azonban az adósságszolgálat és a kamatfizetési kötelezettség tovább növekszik, akkor a GDP-arányos adósságrátát is nehezebb lesz csökkenteni.
Külön csavar a történetben, hogy érzékelve a megbillenő egyensúlyi mutatókat, a növekvő hiányt és adósságot, a kormány a saját helyzetét is nehezítette egy új jogszabállyal. A költségvetési törvényjavaslatban ugyanis az szerepel, hogy amennyiben a GDP-növekedés kedvezőbb lesz, mint a tervezett 4,1 százalék, akkor a kormány a növekedésből keletkező pluszjövedelmeket a jövőre vállalt 3,5 százalékos GDP-arányos hiánycél lefaragására kell, hogy fordítsa. A döntés persze üdvözlendő a tavaly őszi és idén év elején látott féktelen pénzszórás után, csak nehogy az elfogadás előtt valamelyik kormánypárti honatya módosító indítványa nyomán kivegyék ezt a törvényből.
|
Robbantak a kamatok, ez a magyarok számára is húsbavágó lesz
|
Kedden a kormány jelentős összegű devizahitelt fizetett vissza, a dolog szépséghibája, hogy ezt az egy héttel korábban kibocsátott papírokból finanszírozta. Az adósságcsökkentésre persze nagy szükség lenne, hiszen az egyébként is kiköltekezett költségvetés számára egyre növekvő terhet jelentenek a kamatkiadások.
|
[
"Makró",
"Államadósság",
"állampapír",
"Költségvetés 2023",
"Varga Mihály"
] | 0 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/robbantak-a-kamatok-ez-a-magyarok-szamara-is-husbavago-lesz.html
|
2022-06-16 05:26:00+02:00
| true | 0 | 0 |
Romániát megrengette a kedd óta tartó tömeges tüntetéshullám
A román kormány kedden suttyomban enyhítette volna a korrupció büntetését. Azóta naponta vannak tüntetések, szombatra megingott az eddigi elszántság, és a kormánypárti elnök bősz sorosozások közben lehetségesnek nevezte, hogy meghátrálnak. Kérdés, hogy a tiltakozók mivel érnék be.
|
Tudjon meg mindent egy percben a romániai tüntetésekről!
|
Tudjon meg mindent egy percben a romániai tüntetésekről! - 1989 óta nem volt ekkora tüntetés, nekünk is tanulságos lehet. Videó-összefoglaló az alapokról!
|
[
"románia",
"tüntetés",
"demonstráció",
"tüntetések romániában",
"korrupció",
"korrupció elleni intézkedések",
"egyperces",
"videó"
] | 0 |
https://index.hu/video/2017/02/07/tuntetes_romania
|
2017-02-07 00:00:00
| false | 0 | 0 |
A 2008 előtti időszakra, de nem kizárt, hogy akár az 1990-es évek elejéig is kiterjeszti a vizsgálódást az Országgyűlés Portik-Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága.
"Nyilvánvalóvá vált, hogy további iratokba kell betekinteniük, s a meghallgatandók körét is bővíteni kell", jelentette be Mile Lajos, a Portik-Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottságának elnöke a keddi első körös meghallgatások után.
Mint mondta, két embert hallgattak meg az albizottság tagjai az Alkotmányvédelmi Hivatal épületében, őket nem nevezte meg. A független országgyűlési képviselő a több mint három órás ülést követően azt mondta: mindkettejükkel átfogó és alapos beszélgetést folytattak, amely ismét igazolta, hogy egy nagyon szerteágazó és bonyolult ügyről van szó.
Az LMP-s politikus kiemelte, most már bizonyos, hogy az eredetileg szeptember végére tervezett határidőt nem tudják tartani, de reméli, hogy az év végére be tudja fejezni a munkát a bizottság. Ekkor fognak tudni arról is dönteni, hogy a jelentésnek mekkora és mely része hozható nyilvánosságra, és melyek azok a fejezetek, amelyek műveleti okokból vagy nemzetbiztonsági érdekekből nem publikusak.
A ténymegállapító albizottság jövő kedden ül össze ismét. Mile Lajos azt mondta: még egyelőre nem tudják, hogy akkor hány embert hallgatnak meg, ugyanis megjelenési kötelezettségük csak azoknak van, akik jelenleg is a szolgálat állományába tartoznak. Mile Lajos kiemelte: reméli, hogy a meghallgatások során minél többen - lehetőleg mindenki - eleget tesz majd az albizottság meghívásának.
Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy Portik Tamás meghallgatásának érdekében levélben megkereste a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának parancsnokát is. Jelenleg az illetékes bíróval tisztázzák Portik Tamás meghallgatásának feltételeit, körülményeit. Ezt követően Portik Tamás ügyvédjét is megkeresi, hogy megtudják, Portik hajlandó-e részt venni a bizottsági ülésen, ugyanis - mint Mile Lajos elmondta - neki sincs megjelenési kötelezettsége.
Az LMP-s politikus szerint az már az albizottság eddigi munkája után látszik, hogy nemcsak a szolgálatok működésében, hanem a rendszerben is voltak hibák. Kiemelte: az ilyen típusú tevékenységeknél a hatékony munkához a szervek összehangolt működésére van szükség. Ebben a koordinációban "komoly hiányosságok voltak" - fogalmazott Mile Lajos. Hozzátette: azt csak később lehet megmondani, hogy ez mennyire volt bekódolva a szabályozatlanságba, mennyire következett normaszegésből és milyen mértékben történt politikai befolyásolás miatt.
|
A rendszerváltásig visszamenne a Portik-bizottság
|
A 2008 előtti időszakra, de nem kizárt, hogy akár az 1990-es évek elejéig is kiterjeszti a vizsgálódást az Országgyűlés Portik-Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító
|
[
"A rendszerváltásig visszamenne a Portik-bizottság"
] | 1 |
http://origo.hu/itthon/20130827-a-rendszervaltasig-visszamenne-a-portik-bizottsag.html
|
2013-08-27 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Szerdán írtuk meg, hogy egy törvénymódosítás értelmében szeptember óta legfeljebb négy évig lehet HÖK-özni. A tizenkét éve kirobbanthatatlan szegedi Török Márk tavaly őszi megválasztása a Szegedi Tudományegyetem rektora szerint is törvénysértő volt, ezért megsemmisíti az elnökválasztásról szóló HÖK-határozatot.
Az Átlátszó Oktatás írta meg, hogy Török Márkot valószínűleg törvénybe ütköző módon választották meg tavaly szeptemberben a Szegedi Tudományegyetem hallgatói önkormányzatának elnökévé, mert egy szeptember elsején hatályba lépett törvénymódosítás négy évben korlátozta a HÖK-ös tisztség viselését, ő pedig tizenkét éve tölt be vezető tisztséget a HÖK-ben.
Az egyetem rektora, Szabó Gábor szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleménye szerint szerdán bocsátott ki egy határozatot, “amely megsemmisíti a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Választmánya által 2015. év szeptember hó 24. napján hozott, az EHÖK elnökének megválasztásáról szóló határozatát és ezzel
Török Márk képviselői megbízatása – a megválasztáshoz szükséges feltételek hiánya miatt – megszűnik."
A szegedi HÖK még az egyetem közleményének megjelenése előtt kiadott egy másik közleményt, amiben egyértelművé tették, hogy ha a rektor érvényesíti a négyéves korlátot, bírósághoz fordulnak.
A HÖK a jogalkotásról szóló törvényre hivatkozott, amely tiltja a hátrányos visszamenőleges jogalkotást. Ugyanezt a kérdést júniusi állásfoglalásában az Emberi Erőforrások Minisztériuma is vizsgálta. Ennek az általános állásfoglalásnak az értelmében a négyéves korlátot a Törökéhez hasonló esetekben alkalmazni lehet. Az EMMI szerint a szabályt a tavaly szeptember elseje utáni választásoknál kell figyelembe venni, de mindenki kitöltheti a mandátumát. Tehát ha egy HÖK-elnöknek szeptember elseje után járt le a megbízatása, neki nem kell elsején lemondania, akkor sem, ha azt már több mint négy éve viseli, a mandátumát kitöltheti. A szeptember óta lezajlott választásoknál viszont figyelembe kell venni a négyéves korlátot, vagyis a törvényt nem visszamenőlegesen, hanem csak a jövőbeli (szeptember elseje utáni) választásoknál kell alkalmazni. Törököt szeptember 24-én választották meg, vagyis rá az EMMI állásfoglalásának értelmében már vonatkozott a négyéves korlát.
Az alkotmányjoggal foglalkozó Eötvös Károly Intézet is lényegében ugyanarra a következtetésre jutott, mint az EMMI. Az EKINT szerint sem ütközik a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába a négyéves korlát alkalmazása a tavaly szeptember elseje óta lezajlott választásokra vonatkozóan.
A szegedi HÖK közleménye hozzátette, hogy az általuk kezdeményezett jogorvoslati eljárás halasztó hatállyal lesz a rektori döntés végrehajtására. Vagyis ha Török tényleg bírósághoz fordul, a felsőoktatási törvény szerint addig valószínűleg elnök maradhat, amíg jogerős ítélet nem születik.
G. Szabó Dániel
|
Az egyetem megsemmisítette a Török Márk megválasztásáról szóló határozatot
|
Szerdán írtuk meg, hogy egy törvénymódosítás értelmében szeptember óta legfeljebb négy évig lehet HÖK-özni. A tizenkét éve kirobbanthatatlan szegedi Török Márk tavaly őszi megválasztása a Szegedi Tudományegyetem rektora szerint is törvénysértő volt, ezért megsemmisíti az elnökválasztásról szóló HÖK-határozatot. Az Átlátszó Oktatás írta meg, hogy Török Márkot valószínűleg törvénybe ütköző módon választották meg tavaly szeptemberben a
|
[] | 1 |
https://oktatas.atlatszo.hu/2016/06/23/az-egyetem-megsemmisiti-a-torok-mark-megvalasztasarol-szolo-hatarozatot
|
2016-06-23 00:00:00
| true | 0 | 0 |
A magyar válogatott futballista a 39. percben volt eredményes, találatával akkor 3-1-es vezetéshez jutott a csapata. A 19 éves középpályás később még két gólpasszal segítette együttesét, mielőtt a 69. percben lecserélték.
A Salzburg sikerével nyolc ponttal vezeti a tabellát három fordulóval a bajnokság vége előtt.
Nyitókép: MTI/EPA/Christian Bruna
|
Szoboszlai Dominik ismét gólt szerzett
|
Bár a huszadik percben hátrányba került, végül - többek között Szoboszlai Dominik góljával - 7-2-re győzött a Rapid Wien vendégeként a címvédő és éllovas Salzburg az osztrák labdarúgó-bajnokság szerdai játéknapján.
|
[
"osztrák futball",
"rb salzburg",
"szoboszlai dominik"
] | 0 |
https://infostart.hu/sport/2020/06/24/szoboszlai-dominik-ismet-golt-szerzett
|
2020-06-24 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Médiaértesülések szerint Benjámin Netanjahu miniszterelnök megőrizheti magának a külügyi tárcát.
Vasárnap kezdődik a csalással és hatalommal való visszaéléssel vádolt Avigdor Lieberman volt izraeli külügyminiszter pere a jeruzsálemi polgári bíróságon, s a per végéig médiaértesülések szerint Benjámin Netanjahu miniszterelnök megőrizheti magának a külügyi tárcát. A Legfelsőbb Bíróság döntése alapján ugyanis Liberman nem lehet miniszter, amíg vád alatt áll. Lieberman az egyik izraeli tévécsatornának néhány napja azt nyilatkozta, hogy egyetért Netanjahu eljárásával, amely szerint a bíróság esetleges felmentő döntése után ismét elfoglalhatja az előző kormányban már betöltött külügyminiszteri tisztséget.
A Háárec lap pénteki számában több jogi szakértő véleményét is kikérte ebben a kérdésben, akik jogi szempontból egyöntetűen elfogadhatónak tartották a tárca megőrzését Libermannak, bár többek szerint politikailag mégis bajos Netanjahu elgondolása.
A Lieberman-per várhatóan csak akkor érhet gyorsan véget, ha vádalkut kötnek a politikussal. (A politikust azzal vádolják, hogy törvénytelenül segítette egy diplomata karrierjét.) A Háárec szerint ellenkező esetben elhúzódhat a per, és Izraelnek nem lesz "főállású" külügyminisztere egy igen bonyolult időszakban. Kormányfői teendői mellett ugyanis Netanjahu csak korlátozott időt szentelhet erre a feladatra.
Ez még akkor is gondokat okozhat, ha a sajtóba kiszivárgott módon Cipi Livni centrista pártja, a Mozgalom végül belép az új kormánykoalícióba, és Netanjahu kinevezi Livnit a palesztin tárgyalások ügyében eljáró miniszternek.
|
Külföld: Vasárnap kezdődik Lieberman pere
|
Médiaértesülések szerint Benjámin Netanjahu miniszterelnök megőrizheti magának a külügyi tárcát.
|
[
"Izrael",
"kormány",
"külügyminiszter",
"per"
] | 1 |
https://nol.hu/kulfold/vasarnap_kezdodik_lieberman_pere
|
2013-02-15 11:32:00+01:00
| true | 0 | 0 |
Magyarország vezető precíziós öntödéje a Magyarmet Finomöntöde Bt., nemzetközileg elismert, beépítésre kész komponensek beszállítója, amelyeket a feldolgozóipar legkülönbözőbb ágazatai alkalmaznak.
Győri Imre
A konstrukciótól a szállításig teljes körű szolgáltatást nyújt vevőinek a precíziós öntészet területén: a növekvő igények alapján az öntvények felületkezelésén túl (ide értve a pácolást, passziválást, porfestést, lakkozást, galvanikus, illetve tűzihorganyzást) komplett mechanikus megmunkálást is kínál, egészen a beépíthető alkatrészig.
Természetesen hosszú út vezetett idáig – mondja Győri Imre ügyvezető igazgató, aki 2003-ban vette meg az öntödét akkori német tulajdonosától.
Az eredetileg 1981-ben alakult precíziós öntöde már a nyolcvanas évek közepére Magyarország vezető finomöntödéjévé fejlődött, növekvő exportrészesedésnek köszönhetően. A privatizáció során pedig 1993-tól került éppen egy évtizedre a német Schmidt + Clemens GmbH. & Co nemesacél csoport irányítása alá.
Magyarmet Finomöntöde Bt.
• Alapítva:1993
• Vezető: Győri Imre ügyvezető igazgató (1943, kohómérnök)
• Profil: acélöntészet
• Árbevétel: 1331 millió (2004), elsősorban öntvények értékesítéséből származik
• Alkalmazottak száma: 119 (átlagos statisztikai létszám; 2004)
• Működési terület: Bicske
• Többször pályáztak már sikerrel költségvetési pályázatokon (ISO-támogatás, Cad-Cam System bevezetése, prospektustámogatás, műszaki fejlesztés-technológia bevezetése, exporttámogatás)
|
Magyarmet Bt.: Európának európait
|
Magyarország vezető precíziós öntödéje a Magyarmet Finomöntöde Bt., nemzetközileg elismert, beépítésre kész komponensek beszállítója, amelyeket a feldolgozóipar legkülönbözőbb ágazatai alkalmaznak.
|
[
"vállalkozás print"
] | 0 |
https://24.hu/fn/uzleti-tippek/2005/12/15/magyarmet_bt_europanak_europait
|
2005-12-15 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Pedig csak kisfiát akarta megetetni a meztelen apa, cumisüveget fogott kezébe, őt hitte felesége ördögnek Franciaországban. Egy kislány meghalt.
Ördögöt véltek látni, ezért kiugrottak a második emeletről egy népes afrikai származású család tagjai Franciaországban. Egy négy hónapos kislány belehalt sérüléseibe, heten pedig többszörös csonttöréseket szenvedtek.
A versailles-i ügyészség helyettes vezetője, Odile Faivre elmondta, hogy egy kis városban, a Párizstól 35 kilométerre délnyugatra fekvő La Verriere-ben szombat hajnalban történt a különös eset. A lakásban összesen 13 személy tartózkodott, köztük több kicsi gyerek.
Az eddigi vizsgálatok szerint egy kisfiú hajnali három óra körül felsírt, mire apja felkelt, hogy megetesse. A férfi teljesen meztelen volt, és éppen a gyerek cumisüvegét töltötte meg, amikor felébredt a felesége. Az asszony azt hitte, hogy az ördögöt látja, pánikba esett és hisztérikusan üvölteni kezdett, hogy "az ördög, az ördög, az ördög...". Egy késsel súlyosan megsebesítette a férjét, majd a fellármázott családtagokkal együtt kituszkolta a lakásból a meztelen férfit.
Az ördögnek vélt családfő igyekezett visszajutni a lakásba, mire gyerekestül együtt mindenki kiugrott a második emeleti lakás erkélyéről. A zavaros történetből az derült ki, hogy az "ördög" követte áldozatait, ő is kiugrott.
A rendőrség nem talált kábítószert a lakásban, sem olyan nyomokat, amelyek arra utalnának, hogy szellemidéző szeánszot tartottak volna. A nyomozók azt próbálják kideríteni, hogy önként ugrottak-e ki az erkélyről a pánikba esett emberek, vagy valaki kényszerítette őket. Két embert őrizetbe vettek: a sátánnal összekevert harmincéves férfit és egy húszéves fiatalembert.
|
Ördögöt véltek látni, kiugrottak a másodikról
|
Ördögöt véltek látni, kiugrottak a másodikról - Pedig csak kisfiát akarta megetetni a meztelen apa, cumisüveget fogott kezébe, őt hitte felesége ördögnek Franciaországban. Egy kislány meghalt.
|
[
"franciaország",
"ördög",
"afrika"
] | 0 |
http://index.hu/bulvar/2010/10/24/ordogot_veltek_latni_igy_kiugrottak_a_masodik_emeletrol
|
2010-10-24 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Nemcsak az V. kerületben és a Várban könnyebb olcsón lakást venni az önkormányzattól, ha valaki jól fekszik a Fidesznél, hanem a IX. kerületben is. A Magyar Nemzet szerint ugyanis a Ferencvárosban is áron alul osztogatják egymásnak a többnyire felújított önkormányzati lakásokat a Fidesz-KDNP képviselői.
A kerület LMP-s képviselője szerint a közelmúltig Bácskai János, a kerület kormánypárti polgármestere döntött az önkormányzati lakások kiutalásáról. Így az ő jóváhagyásával
bérelhet 2012 óta egy felújított, 63 négyzetméteres lakást havi 68 ezer forintért Mészáros László, aki ebben a ciklusban a Fidesz–KDNP IX. kerületi önkormányzati képviselője.
Az ingatlan.com szerint a Balázs Béla utcai lakás környékén az átlagos bérleti díjak a Mészáros által fizetett összeg háromszorosára rúgnak.
Egy másik fideszes képviselő, Görgényi Máté is egy felújított önkormányzati lakásban él a Tűzoltó utcában. A lakást a nagymamája nevére kapta meg, de a kapucsengőn már Görgényi Máté neve szerepel. A Magyar Nemzetnek Görgényi azt mondta, "úgy alakult" hogy a nagymamája nem költözött be a lakásba, helyette inkább ő lakik ott a családjával.
2012 óta havi 118 ezret fizet a 104 négyzetméteres ingatlanért.
Hasonló méretű és állapotú lakást 300-400 ezer, de akár 500 ezer forintos áron is kínálnak a IX. kerületnek ezen a részén.
Görgényi szomszédja Szabó József, a kerület volt jegyzője, aki egy 70 négyzetméteres lakást bérek a házban havim 80 ezerért.
Veres László, az előző önkormányzati ciklus egyik fidesz–KDNP-s képviselője 2014-ben még vásárolt is lakást az önkormányzattól, egy 90 négyzetméteres lakást vett meg 9,6 millió forintért. Az ingatlant még a kerület értékbecslője is 20 milliósra becsülte, a jelenlegi valós piaci értéke pedig akár 40 millió is lehet.
Veres egyébként jelenleg az önkormányzati lap felelős szerkesztője.
Kedvezményesen vett lakást a Viola utcában az előző fideszes alpolgármester, Formanek Gyula lánya is, ő egy 72 négyzetméteres felújított lakást kapott meg 8,7 millióért.
Bácskai János, a kerület polgármestere azt mondta ferencvárosi ingatlanpolitikáról, hogy náluk bizony minden a szabályoknak megfelelően történik. (Magyar Nemzet)
|
A IX. kerületben is 10 millió alatt adják egymásnak a 90 négyzetméteres önkormányzati lakásokat a fideszesek
|
Bérelni is 1000 forint körüli négyzetméteráron tudnak a csókosok.
|
[
"Ferencváros",
"ix. kerület",
"lakásbérlés",
"lakás",
"önkormányzati ingatlanok",
"ingatlan",
"fidesz",
"bácskai jános"
] | 1 |
http://444.hu/2016/12/15/a-ix-keruletben-is-10-millio-alatt-adjak-egymasnak-a-90-negyzetmeteres-onkormanyzati-lakasokat-a-fideszesek
|
2016-12-15 00:00:00
| true | 0 | 0 |
A Fidesz szerint a legfontosabb kérdésekre azaz, hogy "Honnan vannak a százmilliók, mit tudott minderről Mesterházy Attila és az MSZP vezetése és mióta tudják mindezt?" csütörtökön sem kaptak választ a Simon-ügy kapcsán.
A nagyobbik kormánypárt ezt csütörtökön írta közleményében, arra reagálva, hogy Simon Gábor szocialista politikus csütörtökön közölte, minden, a szocialista pártban viselt tisztségéről lemond, kilép az MSZP-ből, visszalép a képviselőjelöltségtől és február 12-ei hatállyal lemond parlamenti képviselői mandátumáról.
Simon Gábor közleményében azt írta: a személyéhez kötődő összeggel el tud számolni, a pénz eredetének semmilyen közéleti, politikai aspektusa nincs.
|
Belföld: A Fidesz nem kapott választ legfontosabb kérdéseire
|
A Fidesz szerint a legfontosabb kérdésekre azaz, hogy Honnan vannak a százmilliók, mit tudott minderről Mesterházy Attila és az MSZP vezetése és mióta tudják mindezt? csütörtökön sem kaptak választ a Simon-ügy kapcsán.
|
[
"Fidesz",
"MSZP",
"kampány",
"korrupció",
"pártok"
] | 1 |
https://nol.hu/belfold/a_fidesz_nem_kapott_valaszt_legfontosabb_kerdeseire
|
2014-02-06 17:40:37+01:00
| true | 0 | 0 |
Dunakeszi önkormányzata hatmilliárd forintos keretmegállapodást kötött mélyépítési munkákra a Penta Általános Építőipari Korlátolt Felelősségű Társasággal. A cég a korábban Rogán Antal vezette V. kerületben is számos megbízást nyert el, de most sem lehet oka panaszra: ők végezhetik a Vörösmarty és a Podmaniczky tér felújítását is ugyanott 3,5 milliárd forintért.
Hatvan hónapra, azaz öt évre szóló keretmegállapodást kötött Dunakeszi Város Önkormányzata a közigazgatási területén lévő különféle mélyépítési építmények építési, illetve építési jellegű felújítási és sürgősségi munkákra – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből.
A nyertes cég feladata lesz többet között víz- és szennyvízvezetékek, közutak, kerékpárutak, járdák és csatornák építése, javítása, valamint tereprendezési munkák zöldterületen, mérnöki tervezési szolgáltatások, parkok felújítása és fejlesztése.
Emellett az önkormányzat által üzemeltetett, a lakossági hibabejelentések (kátyúkkal, közvilágítással, balesetveszélyes járdával és kerékpárúttal, kidöntött oszloppal, táblával kapcsolatos problémák) fogadására is alkalmas, ingyenes elérhető applikációra érkező lakossági jelzésekből készült adatbázis alapján egyedi megrendeléseket/hibaelhárításokat is el kell végeznie – sürgős esetben 24 órán, egyébként 10 napon belül.
A kiírásra két cég be adott be pályázatot, a Swietelsky Magyarország Kft., valamint a Penta Általános Építőipari Kft., és a tendert az utóbbi húzta be.
A gödöllői székhelyű Penta Kft. 2014-2015-ben – részben konzorciumban – több mint 50 milliárd forint értékű közbeszerzést nyert el. Nettó árbevétele ezekben az években 19,6 és 17 milliárd forint volt, 2016-ban és 2017-ben pedig 10-10 milliárd forint körül alakult. 2018-ban aztán még jobban nekilódult a szekér: a cég 19,8 milliárdra tornázta fel éves forgalmát, sőt, emellett (a 2017-es 240 milliós összeg után újra) egymilliárd forint nyereséget produkált, mint a korábbi sikeres esztendőkben. Ezt is került azonban felülmúlni tavaly: éves forgalma 30,1 milliárdra, míg az adózott eredménye 2,5 milliárdra nőtt.
Ehhez vélhetően hozzájárultak a nagyösszegű állami közbeszerzések is. Például a Vörösmarty tér megújítására elnyert tender 2,3 milliárd forintért, a Podmaniczky tér felújítása 1,1 milliárd forintért, Egerben a Sas út felújítása 698 millió forintért, vagy épp a XIV. Kerület Zugló Önkormányzatának kezelésébe tartozó úthálózat és járdahálózat karbantartási és fenntartási munkáira kötött keretszerződés 1 milliárd forintért a Vianova 87 Közmű- és Útépítő Zrt.-vel konzociumban.
Igaz, a kft.-nek a sok sikeres közbeszerzés mellett egy kínos mellékszerep is jutott még évekkel ezelőtt Székely Zoltán volt kisgazda politikus büntetőügyében. A 2002-ben vesztegetés miatt börtönbüntetésre ítélt Székely ugyanis a Pentát próbálta meg alvállalkozónak belobbizni Pest megyei csatornázásokhoz.
Börtönviselt kisgazdától a belvárosi díszburkolatig: a Penta Kft. diadalmenete a közbeszerzéseken Kisközgéppé (Marketté, Duna Aszfalttá) nőtte ki magát az a Penta Kft., amely kínos mellékszerepet játszott Székely Zoltán volt kisgazda politikus büntetőügyében: 2002-ben vesztegetés miatt börtönbüntetésre ítélt Székely a Pentát próbálta meg alvállalkozónak belobbizni Pest megyei csatornázásokhoz.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Az EuroVelo 6 kerékpáros útvonal építése Dunakeszin. (Forrás: pentakft.hu)
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
|
A kínos lobbibotrányba keveredett Penta most Dunakeszin kapott hatmilliárdos megbízást
|
Dunakeszi önkormányzata hatmilliárd forintos keretmegállapodást kötött mélyépítési munkákra a Penta Általános Építőipari Korlátolt Felelősségű Társasággal. A cég a korábban Rogán Antal vezette V.
|
[
"dunakeszi",
"közbeszerzés",
"penta kft",
"székely zoltán"
] | 1 |
https://blog.atlatszo.hu/2020/06/a-kinos-lobbibotranyba-keveredett-penta-most-dunakeszin-kapott-hatmilliardos-megbizast
|
2020-06-19 06:04:00+00:00
| true | 0 | 0 |
Sátoraljaújhelyi Járásbíróság sikkasztás, csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt 6 év börtönbüntetésre ítélte tavaly májusban azt a tévést, aki 90 millióval húzta le a Zemplén Televíziót. A másodfokon eljáró Miskolci Törvényszék enyhített a férfi büntetésén.
A gazdasági előadóként, később pénztárosként is foglalkoztatott férfi könnyen hozzáfért a társaság pénzforgalmi számlájához. 2013-tól többször utalt a televízió számlájáról saját célra, illetve magánbankszámlájára is. De olyan is előfordult, hogy a társaság bankkártyájával bonyolította le a magánvásárlásait, illetve a televízió nevében felvett összegeket nem fizette be pénztárba.
Hogy mindezeket leplezze, eltitkolta, majd meghamisította a pénzintézet által küldött számlakivonatokat. Az elsőfokú bíróság a kiszabott büntetésen túl arról is rendelkezett, hogy a férfi kamatokkal együtt fizesse vissza a pénzt.
Az ítélet ellen a tévés és védője a büntetés enyhítése, míg az ügyész annak súlyosítása érdekében nyújtott be fellebbezést.
A másodfokú bíróság szóbeli indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás helyes, lényegi részében helyben is hagyta az elsőfokú bíróság döntését. Ugyanakkor a büntetés mértékének felülbírálata során figyelembe vette, hogy a férfi 10 millió forintot már visszafizetett az elsikkasztott pénzből. A Miskolci Törvényszék enyhítő körülményként értékelte a férfi magatartását és 5 év börtönre mérsékelte a büntetését. A törvényszék ítélete jogerős.
|
Öt évet kapott a 90 milliót sikkasztó magyar televíziós
|
Saját bankszámlájára utalt a televízió pénzéből.
|
[
"miskolc",
"jogerős ítélet"
] | 1 |
https://24.hu/belfold/2019/02/12/ot-evet-kapott-a-90-milliot-sikkaszto-magyar-televizios
|
2019-02-12 00:00:00
| true | 0 | 0 |
A nyolcszoros világbajnok spanyol Marc Márquez nyerte a gyorsaságimotoros-világbajnokság idényzáró versenyét, a Valenciai Nagydíjat.
A 26 esztendős motorosnak ez volt az idei 12. futamgyőzelme, és így végül 420 ponttal végzett a vb-pontverseny élén, ami új pontrekordot jelent.
Ezen a versenyen búcsúzott el a MotoGP-től az ötszörös vb-győztes spanyol Jorge Lorenzo, aki a 13. helyen ért célba, ezzel három vb-pontot szerzett pályafutása utolsó futamán.
A lehető legrosszabbkor jött a brutális esés, befejezi a világbajnok motoros 32 évesen a visszavonulás mellett döntött Jorge Lorenzo, háromszoros MotoGP-világbajnok. A Valenciai Nagydíj lesz az utolsó versenye.
Moto2-ben a dél-afrikai Brad Binder győzött Valenciában, ahol a számos balesettel és bukással tarkított Moto3-as viadalon a spanyol Sergio García bizonyult a leggyorsabbnak.
A MotoGP-hez hasonlóan a két alacsonyabb géposztályban is korábban eldőlt már a vb-cím sorsa: Moto2-ben Márquez öccse, Alex, Moto3-ban pedig az olasz Lorenzo Dalla Porta végzett az élen.
Eredmények, Valenciai Nagydíj: MotoGP (27 kör, 108,135 km):
1. Marc Márquez (spanyol, Honda) 41:21.469 perc
2. Fabio Quartararo (olasz, Yamaha) 1.026 másodperc hátrány
3. Jack Miller (ausztrál, Ducati) 2.409 mp h. A vb-pontverseny végeredménye (élcsoport): 1. Márquez 420 pont, 2. Andrea Dovizioso (olasz, Ducati) 269, 3. Maverick Vinales (spanyol, Yamaha) 211 Moto2 (16 kör, 64,08 km):
1. Brad Binder (dél-afrikai, KTM) 25:30.766 perc
2. Thomas Lüthi (svájci, Kalex) 0.735 mp hátrány
3. Jorge Navarro (spanyol, Speed Up) 1.045 mp h. A vb-pontverseny végeredménye (élcsoport): 1. Alex Márquez (spanyol, Kalex) 262 pont, 2. Binder 259, 3. Lüthi 250 Moto3 (15 kör, 60,075 km):
1. Sergio Garcia (spanyol, Honda) 25:17.918 perc
2. Andrea Migno (olasz, KTM) 0.005 mp hátrány
3. Xavier Artigas (spanyol, Honda) 0.180 mp h. A vb-pontverseny végeredménye (élcsoport): 1. Lorenzo Dalla Porta (olasz, Honda) 279 pont, 2. Aron Canet (spanyol, KTM) 200, 3. Marcos Ramirez (spanyol, Honda) 183
Kiemelt kép: Jose Breton / NurPhoto
|
Pontszerzéssel búcsúzott a MotoGP legendája
|
Az ötszörös világbajnok Lorenzót nem látjuk többet a versenypályán.
|
[
"gyorsaságimotoros-világbajnokság",
"gyorsaságimotoros vb",
"motogp",
"moto gp",
"moto gp 2019",
"motorsport",
"marc marquez",
"marc márquez",
"jorge lorenzo"
] | 0 |
https://24.hu/sport/2019/11/17/moto-gp-valencia-nagydij-marc-marquez-jorge-lorenzo
|
2019-11-17 00:00:00
| false | 0 | 0 |
A volt MÁV Cargo teherszállítási üzletágat megvásárló osztrák állami vasút egyik korábbi vezetője visszautasította a korrupció vádját. Horst Pöchhacker szerint sosem volt szó kenőpénz fizetéséről, tanácsadói és lobbiszerződésről beszéltek az ÖBB felügyelőbizottsági üléséről kiszivárgott felvételen.
Visszautasította a MÁV Cargo megvásárlásával kapcsolatos korrupció vádját Horst Pöchhacker vezető osztrák vasúttársasági tisztségviselő az osztrák Kurier lapnak adott nyilatkozatában.
Az osztrák állami vasút (ÖBB) felügyelőbizottsági elnöke, a MÁV egykori teherszállítási üzletágát - jelenleg Rail Cargo Hungaria - megvásárló ÖBB-leányvállalat korábbi igazgatója a Kuriernek azt mondta, hogy nem lát okot a lemondásra.
Pöchhackert a kormánypárti Osztrák Néppárt és az ellenzéki Zöldek közül is többen távozásra szólították fel, miután az előző csütörtökön a sajtóban megjelentek egy titkos hangfelvétel részletei. A nagyobbik kormánypárt, az Osztrák Szociáldemokrata Párt soraiba tartozó Doris Bures közlekedési miniszter kiállt Pöchhacker mellett.
A felvételt ismertető Profil hetilap azt írta, az ÖBB felügyelőbizottsága 2008 februárjában egy ülésén "leplezetlenül korrupcióról vitatkozott" a Geuronet Bt.-vel kötött szerződés kapcsán.
Sosem volt szó kenőpénz fizetéséről, tanácsadói és lobbiszerződésről volt szó, jelentette ki a felügyelőbizottsági elnök a Kuriernak. A szerződés jogszerűségét jogi szakvélemény támasztja alá és a lebonyolítás is tiszta volt, mondta.
A cikkben közölt idézetek szerint 2008 februárjában az ÖBB vezetőségének néhány tagja kérdőre vont más tagokat a privatizációs pályázathoz kapcsolódó tanácsadói szerződés miatt, többen a szerződés jogszerűségét és a teljesítés mibenlétét firtatták. Az ezt követő vita során Pöchhacker többek között arról beszélt, naivitás azt gondolni, hogy Közép-Kelet-Európában lehet "hasonló lobbiszerződések" nélkül a közszférában üzleteket kötni.
Pöchhacker, a Porr építőipari konszern korábbi vezérigazgatója többek között úgy fogalmazott, "...el kell búcsúznunk egy bizonyos naivitástól, én az építőiparból jövök. Egyetlen magyar megrendelést sem kaptunk hasonló lobbimegállapodás nélkül...ahogy az M6-ost megkaptuk...akkor a Strabag is mögötte volt, korrupciós vádak vég nélkül. Semmi sem lett, pedig hasonlót csináltunk, mint itt".
Pöchhacker a Kurier kérdésére nem bocsátkozott részletekbe, hogy mit értett a Porr eljárása alatt.
A privatizáció ügyében az osztrák és a magyar hatóságok is nyomoznak. Magyarországon 2008-ban az osztrák sajtóban megjelent cikkek alapján indult vizsgálat a privatizációval kapcsolatban. 2010 októberében az osztrák korrupcióellenes ügyészség a magyar Fővárosi Főügyészség jogsegélykérelme alapján házkutatásokat tartott az ÖBB-nél és magánlakásokban, majd önálló nyomozást indított.
Sajtóértesülések szerint Pöchhacker neve korábban nem merült fel gyanúsítottként a MÁV Cargo-privatizáció ügyében, de időközben rá is kiterjesztették a nyomozást.
|
Nem mond le a MÁV Cargo privatizációja miatt az osztrák vasúti vezető
|
Nem mond le a MÁV Cargo privatizációja miatt az osztrák vasúti vezető - A teherszállítási üzletágat megvásárló ÖBB volt igazgatója visszautasította a korrupció vádját.
|
[
"máv cargo",
"horst pöchhacker",
"privatizáció",
"gazdaság"
] | 1 |
https://index.hu/gazdasag/vilag/2010/11/04/nem_mond_le_a_mav_cargo_privatizacioja_miatt_az_osztrak_vasuti_vezeto
|
2010-11-04 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Optima Befektetési Zrt.
21 millió forintos adózott eredménnyel zárta 2016-ot a jegybankhoz kapcsolódót befektetési cég, amelyben egy-egy részvénnyel rendelkezik hat MNB-s alapítvány (Pallas Athéné Domus Animae, Pallas Athéné Domus Concordiae, Pallas Athéné Domus Innovations, Pallas Athéné Domus Mentis, Pallas Athéné Domus Scientiae, Pallas Athéné Domus Geopolitikai Alapítvány). Május végén a közgyűlés úgy döntött, hogy az eredményt osztalékként kifizeti, és a hat alapítvány egyenlően részesedik belőle – fejenként kapnak 3,5 millió forintot.
Míg az Optima nettó árbevétele 2015-ben 103 millió forint volt, addig 2016-ra a hétszeresére, 782 millió forintra emelkedett. A beszámoló szerint a bevétel jelentős részét ingatlanüzemeltetésből, számviteli, kommunikációs szolgáltatásból érte el.
Ferida Zrt.
Az adózott eredménye – 640 millió forint – szinte teljes összegét, 620 millió forint osztalékot fizet ki az MNB-alapítványok befektetési portfolióját kezelő cég. A Ferida bevételeinek többsége értékpapírhozamból keletkezett: 1 év alatt a nulláról 1 milliárd forintra emelkedett.
Kecskeméti Duális Oktatás Zrt.
A Matolcsy-egyetem építéséért felelős cég nettó árbevétele 1,8 millió forint volt, az eredmény azonban 5,5 millió forint. Ez utóbbi összeget nem fizetik ki osztalékként, hanem az eredménytartalékot gyarapítják vele a campusberuházás érdekében.
Kasselik-Ház Ingatlanfejlesztő Zrt.
A négy MNB-alapítvány (PADS, PADA, PADG, PADI) tulajdonában álló, ingatlan-bérbeadással foglalkozó cég 893 millió forint veszteséggel zárta a tavalyi évet. A nettó árbevétele 323 millió forint volt, míg a költségek 1,2 milliárd forintra rúgtak.
Vízház Zrt.
Szintén veszteséges volt az ingatlanfejlesztéssel foglalkozó Vízház Zrt., amely 20,8 millió forintos mínuszban zárta 2016-ot. A 2017-es év valószínűleg sikeresebb lesz számára, hiszen a minap közbeszerzés nélkül nyerte el a Várkert Kaszinó felújításának pályázatát, 600 millió forintért.
Folyamatosan dolgozzuk fel az érdekesebb cégek beszámolóját, és cikkeinket itt és itt gyűjtjük.
|
620 milliós osztalék és milliós veszteség az MNB-alapítványi cégeknél
|
A Vízház Zrt. közbeszerzés nélkül elnyert több száz milliós projekttel javíthat az eredményén.
|
[
"2016-os céges beszámoló",
"céges beszámoló",
"magyar nemzeti bank",
"mnb-alapítványok"
] | 1 |
http://24.hu/belfold/2017/06/01/620-millios-osztalek-es-millios-veszteseg-az-mnb-alapitvanyi-cegeknel
|
2017-06-01 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Százhúszmillió eurós kártérítési pert indít az olasz állam a két és fél évvel ezelőtt napvilágra került korrupciós futballbotrány tizennyolc főbűnösével szemben.
Az olasz állam az ország nemzetközi hírnevének megsértése miatt indított pert. A keresetben arra hivatkozik, hogy az alkotmány kimondja, minden állampolgára számára kötelező az ország hírnevének védelme. Ha a bíróság helyt ad a keresetnek, a kártérítési összeget az ország olimpiai bizottsága (CONI), labdarúgó-szövetsége (FIGC) és sportminisztériuma kapja meg.
A korrupciós botrány 2006-ban robbant ki, elsőrendű vádlottja Luciano Moggi, a Juventus akkori sportigazgatója volt, aki csapata számára kedvezően befolyásolta a játékvezető-küldést és több esetben fenyegetéssel kényszerített játékosokat arra, hogy a fia menedzserirodájával kössenek szerződést. Moggit csütörtökön tizennyolc hónap börtönbüntetésre ítélte egy római bíróság, fia, Alessandro tizennégy hónapot kapott.
Az állam Moggiékon kívül kártérítést követel többek között Massimo de Santis és Gianluca Paparesta FIFA-játékvezetőktől és Innocenzo Mazzinitől, az FIGC korábbi alelnökétől is.
|
120 millió euróra perelik az olasz futballbotrány szereplőit
|
Százhúszmillió eurós kártérítési pert indít az olasz állam a két és fél évvel ezelőtt napvilágra került korrupciós futballbotrány tizennyolc főbűnösével
|
[] | 1 |
https://origo.hu/sport/focivilag/20090112-120-millio-eurora-perelik-az-olasz-futballbotrany-szereploit.html
|
2009-01-12 12:00:00
| true | 0 | 0 |
Hivatali visszaélés gyanúja miatt hétfőn gyanúsítottként hallgatta ki a Központi Nyomozó Főügyészség Molnár Gyulát, a XI. kerület távozó polgármesterét, közölte a főügyészség szóvivője.
Fazekas Géza azt mondta: Molnár Gyula nem tett vallomást és panasszal élt a gyanúsítás ellen.
A szocialista politikus a főügyészségről távozóban csak annyit mondott újságíróknak, hogy ártatlannak tartja magát és panaszának elbírálásáig nem nyilatkozik az ügyben.
A főügyészség Lakos Imre, a kerület eddigi alpolgármestere (aki nemrég lépett ki az SZDSZ-ből) múlt hét keddi meggyanúsításához hasonlóan egy ingatlan tulajdonjogának átruházása kapcsán hallgatta ki Molnár Gyulát.
Fazekas Géza bejelentette azt is, hogy a múlt hét csütörtök kihallgatták gyanúsítottként azt a jogászt, aki ennek a jogi konstrukciónak az ötletgazdája volt, vagyis ő találta ki azt a formulát, amely hozzásegítette a feleket, hogy a nyilvános pályáztatásra vonatkozó előírást megkerüljék. Mivel a jogász nem hivatali személy, ezért őt bűnsegédként gyanúsítják a hivatali visszaélés elkövetésével.
Múlt szerdán számoltunk be arról, hogy újabb idézést kapott gyanúsítotti kihallgatásra Molnár Gyula, akinek a XI. kerületben, a polgármesteri irodájában adták át a főügyészség munkatársai az idézést.
Múlt hét kedden egy ingatlan tulajdonjogának átruházása kapcsán hivatali visszaélés miatt gyanúsítottként hallgatta meg a Központi Nyomozó Főügyészség Lakos Imrét, a XI. kerület eddigi alpolgármesterét. Aznapra idézték gyanúsítotti kihallgatásra Molnár Gyulát, a kerület polgármesterét is, ám ő akkor nem jelent meg az idézésre.
Az ügyészség szerint a vagyongazdálkodásért felelős alpolgármester a posztjából fakadó függőségi viszonyt kihasználva a hivatali helyzetével visszaélt, hogy egy kft.-nek előnyt szerezzen; a cég a XI. kerületben, a Dombóvári és Budafoki út sarkán levő ingatlant szerette volna megszerezni, mert a környező ingatlanok már a tulajdonában álltak.
Az ügyészség szerint a tulajdonjogot az államháztartási törvény előírásait megkerülve juttatták át a gazdasági társaságnak, mivel nem történt nyilvános versenytárgyalás. Mindez a nyomozóhatóság szerint a polgármester és az alpolgármester tudtával történt. Lakos Imre panasszal élt a gyanúsítás ellen és megtagadta a vallomástételt.
Molnár Gyula akkor úgy nyilatkozott: "ha egy állami telek értékesítése ügyében (...) több mint ezer napja folyó vizsgálat a választások előtt négy nappal jut el abba a stádiumba, hogy egy esélyes polgármesterjelöltet az ügyészségre kell hívni, a helyettesét pedig meggyanúsítani, akkor az önmagáért beszél, és nem kívánom kommentálni".
Ezzel kapcsolatban Fazekas Géza múlt kedden leszögezte: a főügyészség akkor közli a megalapozott gyanút, amikor az megfogalmazódott. Ez szeptemberben történt meg és a hónap közepén küldték ki az idézéseket. Hangsúlyozta továbbá, hogy a főügyészség politikai nyilatkozatokra nem kíván reagálni.
A XI. kerületben Hoffmann Tamás, a Fidesz-KDNP jelöltje győzött a vasárnapi polgármester-választáson.
|
Hivatali visszaéléssel gyanúsítják Molnár Gyulát
|
Hivatali visszaéléssel gyanúsítják Molnár Gyulát - A szocialista politikus csak annyit mondott újságíróknak, hogy ártatlannak tartja magát.
|
[
"molnár gyula",
"hivatali visszaélés",
"ügyészség",
"belföld"
] | 1 |
https://index.hu/belfold/budapest/2010/10/04/hivatali_visszaelessel_gyanusitjak_molnar_gyulat
|
2010-10-04 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Új tulajdonos lépett be Talentis Group Zrt-be, ami Mészáros Lőrinc tőzsdén kívüli cégeinek jelentős részét fogja össze. A cégiratok szerint a tiszakécskei Varga Károly, akinek már korábban is volt üzleti kapcsolata Mészáros Lőrinccel, egy nagyobb összegű követelését engedte át a Talentisnek, amiért cserébe egy valamivel kevesebb mint 2 százalékos részesedést kapott a társaságban. Bár a tulajdonhányad kicsi, Mészárosék eddig senkit nem engedtek a családi vállalat közelébe. A cég 50-50 százalékban a korábbi felcsúti polgármester és felesége tulajdonában volt.
Tulajdonképpen nem is egyetlen társaságról, hanem egy teljes vállalatcsoportról van szó. A Talentisnek közvetlenül is több mint egy tucat másik vállalatban van részesedése, ezeken keresztül pedig további több tucat cégben. Mások mellett
ezen keresztül birtokolják Mészárosék a 2Rule termékeket forgalmazó Magyar Sportmárka Zrt-t, a szállodákat birtokló Wellnesshotel Kft-t, a Puskás Stadionon és a városligeti Néprajzi Múzeumon is dolgozó ZÁÉV Zrt-t, valamint a milliárdos horvátországi cégét is.
A Talentis tehát elég fontos eleme a családi vagyonnak, így nyilván nem engednek akárkit a közelébe. Varga Károly viszont nem akárki, még ha korábban nem is ő volt a leggyakrabban emlegetett NER-közeli vállalkozó, sőt még csak a legismertebb tiszakécskei milliárdos sem.
Két milliárdos egy tízezres városban
Varga ugyanis nem egyedül kezdett el vállalkozni: első építőipari cégét még a kilencvenes évek elején gyerekkori jó barátjával, a szintén tiszakécskei Szíjj Lászlóval közösen alapította. A páros ettől kezdve legalább három évtizedig együtt mozgott, és lett egy egyre nagyobb építőipari cégbirodalom tulajdonosa. A birodalom zászlóshajójává egy idő után az 1996-ben gründolt Duna Aszfalt vált, amely már 2010 előtt is bőven milliárdos bevételű cég volt, de igazán nagy szereplő a Fidesz hatalomra kerülését követően lett. Sőt, igazából csak 2014 után, a Duna Aszfalt lépett ugyanis az állami beszerzéseken korábban egyeduralkodó Simicska-féle Közgép helyére azután, hogy Simicska Lajos és Orbán Viktor összevesztek.
A cég egészen döbbenetes növekedést mutatott be az elmúlt bő egy évtizedben. Varga Károly azonban az igazán nagy felfutásból – legalábbis eddig így tudtuk – már nem részesült. A két vállalkozó ugyanis 2015 nyarán úgy döntött, szétválnak. Szíjj László vitte a Duna Aszfaltot, és az ekkor az éppen a csoporthoz tartozó magasépítő céget, a Magyar Építő Zrt-t, míg Vargának maradtak a sokkal izgalmasabb nevű, de kicsit kevesebbet hozó helyi építőipari vállalatok, például a Magyar Vakond vagy éppen a Hódút Kft.
Ennek az lett az eredménye, hogy a tiszakécskei párosból Szíjj László az elmúlt években abszolút reflektorfénybe került, amit tovább erősített Mészáros Lőrinccel való kapcsolata. Szíjj ugyanis több közös üzletet is indított a felcsúti milliárdossal, emellett pedig személyesen is jóban voltak, az Index például két éve azt írta róluk, hogy nyaralni is együtt járnak.
Miközben a régi üzlettárs a NER egyik legfontosabb építőköve lett, Varga kissé háttérbe szorult, sokkal kevésbé lehetett hallani a nevét. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lettek volna meg a kapcsolatai vagy éppen ne dőlt volna hozzá is az állami pénz.
A tiszakécskei vállalkozó szép csöndben az ország 25. leggazdagabb embere lett,
akinek a vagyonát a Napi.hu kiadásában megjelenő a 100 leggazdagabb 2018 című kiadványa 43 milliárd forintra becsülte.
Varga pedig elég jelentős részben cégei állami megrendeléseinek köszönhetően gazdagodott. Az Átlátszó korábban azt írta, hogy 2017-ben 284,6, egy évvel később pedig 116,8 milliárd forint értékű közbeszerzést nyert el. A Tiszántúlon tulajdonképpen minden fontosabb beszerzésnél számoltak vele. Legutóbb akkor írtunk a csoportról, amikor a BMW-gyárnak helyet adó, a tervek szerint masszív tízmilliárdokat felemésztő debreceni észak-nyugati gazdasági övezetben kaptak munkákat.
Furcsa iratok
Más kérdés, hogy mint azóta kiderült, teljesen azért nem voltak egyértelműek a határok a Szíjj és a Varga-féle cégbirodalom között. Azt korábban is tudni lehetett, hogy maradtak a két üzletembernek közös vállalkozásai. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. például nemrégiben 12 milliárd forintért egy olyan cégre bízta az útszórósó szállítását, amelyben mind a két vállalkozónak maradt részesedése.
Sőt, olyan üzlet is volt, amelyben Szíjj, Varga és Mészáros együtt jelentek meg:
a CLH Klímaszervíz nevű céget birtokolták egy időben közösen. Az utóbbi időben az érintettek magukra is úgy hivatkoztak, hogy Szíjj-Varga csoport.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMészáros Lőrinc üzleti köre 12 milliárdból sózza a magyar utakatA közbeszerzésen nyertes cégnek decemberben még a tevékenységei között sem szerepelt ilyen. De alvállalkozóként besegít nekik, aki korábban önállóan csinálta, igaz, akkor még olcsóbban.
Néhány héttel ezelőttig, az azonban egyértelműnek tűnt, hogy a főbb cégeket elosztották 2015-ben, így például a Duna Aszfaltot négy éve mindenki Szíjj László vállalataként kezelte, és a céges iratokban is az szerepelt, ő az egyetlen tulajdonos. Az elmúlt jó két hónapban azonban két olyan bejelentést is tett a tiszakécskei páros a versenyhivatal felé, amely alapján némileg megkérdőjeleződik a 2015-ös szétválás. Varga Károly neve ugyanis olyan tranzakcióknál került elő, ahol egyáltalán nem kellett volna, hiszen elvileg egyik résztvevőként megnevezett vállalkozásban sem volt érintett. A Duna Aszfaltot például mindkét ügyletben nevesítették.
Az érintetteket megkérdeztük a furcsaságról. Varga Károly nem reagált megkeresésünkre, a Duna Aszfalttól pedig Szíjj László egy korábbi interjúját küldték el válaszul, azzal kiegészítve, hogy ezen túl nem kívánnak több kommentárt fűzni az ügyhöz. A magyarepitok.hu-n megjelent, mindössze három kérdésből álló írás arról szól, hogy a Duna Aszfalt a versenyképessége javítása érdekében vásárolja meg Varga Károly építőipari vállalatokban lévő részesedését. Emellett az interjúban visszautalnak egy korábbi cikkre, amiben azt írják, hogy az adásvétel a Magyar Vakond Kft-t és más, közös irányú társaságokat érint. A gond csak az, hogy a GVH-hoz beadott kérvényben nem ezeket a cégeket nevesítették, hanem csupa olyat, ami papíron korábban is Szíjj Lászlóé volt.
Mindenesetre, ha eddig zavaros is volt a helyzet, mire ez a versenyhivatali bejegyzések miatt kiderült megoldódott a kérdés, hiszen ha lehet hinni a Duna Aszfalt által hivatkozott cikkeknek,
Varga Károly lényegében kiszállt az építőiparból.
Ez azt jelenti, hogy a jövőben az eddigieknél is inkább háttérben maradhat. Feltéve persze, ha az egyéb érdekeltségei miatt nem kerül reflektorfénybe. Erre ugyanis az elmúlt években is volt néhány példa.
Focira és médiára is költött
Az alapvetően inkább meghúzódó és az állami milliárdokat csendben elnyerő vállalkozónak azért akadt néhány olyan lépése, amit kormányzati körökben biztosan értékeltek, és ami miatt esett róla szó a sajtóban is. Eddig Varga Károlyhoz kötődött például a romániai Sepsi OSK labadarúgócsapata, amelynek akadémiája az Átlátszó korábbi gyűjtése szerint 4,1 milliárd forint támogatást kapott a kabinettől. A lap azt írta az együttest fenntartó vállalatról, hogy annak 51 százalékos tulajdonosa a magyarországi Hódút Kft. útépítő vállalat kinti leányvállalata, a HODUT ROM SRL. Kérdés, hogy a jövőben mi lesz a csapat sorsa, illetve kié lesz a cég, hiszen a Hódút időközben elvileg Szíjj Lászlóhoz került.
Nem csak a külhoni labdarúgásban tett azonban a kormány kedvére Varga, hanem a médiában is, aminek központosításához ő is hozzájárult. Az alföldi Gong Rádió és a balatoni Part FM ugyanis egy Mészáros-Szíjj-Varga biznisz végén került ingyen a mostanra a TV2 és az állami média kivételével a teljes kormányközeli médiát felügyelő Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz (KESMA). A rádiókat még 2017-ben Mészáros Lőrinc akarta megvenni, és bár a médiahatóság nem látott kivetnivalót a dologban, a versenyhivatal elkaszálta az ügyletet. A felcsúti milliárdos úgy vágta át a gordiuszi csomót, hogy a rádiókat egy Szíjj László és Varga Károly tulajdonában lévő cégnek passzolta tovább. A tiszakécskei páros aztán kevesebb, mint egy évvel később ingyen felajánlotta ezeket a KESMA-nak. Az ügy érdekessége az volt, hogy valószínűleg emiatt kellett nemzetstratégiai jelentőségűvé minősíteni a Mészáros-féle médiabirodalmat is magába olvasztó alapítvány gründolását, így ugyanis a felajánlásokat nem vizsgálta a GVH, amely egyszer ugye már elkaszálta a dolgot, így másodszor sem tehetett volna másképp.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA versenyhatóság rászólt, ezért Mészáros Lőrinc eladta rádióját az üzlettársánakSzíjj László vette meg a balatoni Part FM-et, miután Mészáros Lőrincnek meg kellett válnia tavalyi szerzeményétől.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzinte biztosan törvényt sért a fideszes médiaalapítvány, de a hatóság nem lát problémátEgy jogi kiskapuval próbálták meg elérni, hogy a törvényben rögzítettnél több rádiója is lehessen a KESMA-nak, de porszem került a gépezetbe.
Nem csak itthon segítette azonban a Fidesz-média épülését Varga, hanem Szlovéniában is. A szomszédos országba Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó köre próbálta exportálni a magyar modellt, azzal, hogy a Fidesz helyi szövetségesét igyekeztek segíteni a helyi médián keresztül. Több ottani médiumba is tettek pénzt, a Nova24TV-t működtető hírcsatornába például 800 ezer eurót, azaz nagyjából negyedmilliárd forintot. Bár az ezért járó részesedés Habony köréé lett, a pénzt nem ők fizették ki: a Magyar Narancs szerint 2017 nyarán Varga Károly sétált be egy maribori bankfiókba, és tette le a 250 milliónyi összeget.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEldől, hogy mennyire sikerül kiterjeszteni a magyar rendszert SzlovéniáraMagyar tengeri kikötő, magyar vasútépítés, magyar pártfinanszírozás Szlovéniában. Vasárnap kiderül, mit szólnak ehhez a szlovén választók.
A tiszakécskei milliárdosnak tehát megvoltak a kormányközeli kapcsolatai eddig is. A Mészáros-vagyon jelentős részét összefogó cégbe való beszállás azonban kicsit más dimenzió. Még akkor is, ha egyébként a szerény részesedéssel a saját mércéjéhez mérve nem fog vagyonokat keresni a Talentisből. A cég tavalyi éve után ugyan több mint 10 milliárdos osztalékot fizetett, de ebből ugye Vargára csak 200 millió jutott volna. Márpedig a tiszakécskei vállalkozó csak a Magyar Vakond nevű cégéből tizenötször ennyi pénzt vett ki az idén.
Az érintetteket megkérdeztük arról, hogy mi indokolta a tranzakciót, illetve változhat-e a jövőben is a Talentis csoport tulajdonosi struktúrája, növelheti-e részesedését például Varga Károly. A tiszakécskei milliárdos nem reagált megkeresésünkre, a Mészáros csoport kommunikációs igazgatóságáról pedig azt a választ kaptuk, hogy
a tulajdonosi szerkezetet érintő döntések a Talentis Group Zrt. belső szabályzatának megfelelően üzleti titoknak minősülnek.
Közélet Duna Aszfalt Magyar Vakond Mészáros Lőrinc Szíjj László Talentis Group Varga Károly Záév Olvasson tovább a kategóriában
|
Rejtőzködő harcostárs szállt be Mészárosék családi cégébe
|
A második legismertebb tiszakécskei milliárdos, Varga Károly, akinek korábban is volt üzleti kapcsolata Mészáros Lőrinccel, egy követelésért cserébe 2 százalékos részesedést kapott a Talentis Zrt-ben.
|
[
"duna aszfalt",
"magyar vakond",
"mészáros lőrinc",
"szíjj lászló",
"talentis group",
"varga károly",
"záév"
] | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20191115/rejtozkodo-harcostars-szallt-be-meszarosek-csaladi-cegebe
|
2019-11-15 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Németh Szilárd csepeli polgármester az Együtt-PM állítása szerint illetéktelenül jutott ahhoz a videofelvételhez, ami alapján a helyi választási bizottság elmarasztalta az ellenzéki polgármesterjelöltet.
Ismeretlen tettes ellen tesz feljelentést az Együtt-PM, miután Németh Szilárd, Csepel fideszes polgármestere egy választási bizottsághoz benyújtott panaszához egy kerületi rendelőintézet kamerájának felvételeit csatolta.
A szövetség szerint feltehetően törvénytelenséget követett el az, aki letöltötte és a csepeli kormánypárti politikusokhoz eljuttatta a felvételeket – mondta Szabó Szabolcs, az Együtt-PM országgyűlési képviselője és Borka-Szász Tamás csepeli önkormányzati képviselő hétfőn.
A kerületi önkormányzat hétfőn közölte, hogy a XXI. kerület helyi választási bizottsága szerint Horváth Gyula, a csepeli balliberális pártok polgármesterjelöltje megsértette a választási törvényt, amikor orvosi rendelőben kampányolt. A közlemény szerint a helyi választási bizottság Németh Szilárd csepeli polgármester panaszának helyt adva állapította meg a jelölt törvénysértését. A bizottság eltiltotta Horváth Gyulát a további törvénysértéstől.
Polgármester nem kérhet ki felvételeket?
Szabó Szabolcs viszont arról beszélt, hogy Németh Szilárd törvénytelenül szerzett adatokkal igyekezett alátámasztani beadványát, mert ahhoz a szakorvosi rendelő biztonsági kameráinak felvételeit csatolta. Ilyen adatot viszont csak bűncselekmény gyanúja vagy megelőzése érdekében kérhet ki a nyomozó hatóság, de egy polgármester nem – ismertette meglátásukat. A magántitok megsértésének bűncselekménye és a személyes adattal való visszaélés vétsége is felmerül, mert kiderül, hogy a felvételen látható betegek közül ki milyen ellátását vesz igénybe – mondta.
Borka-Szász Tamás úgy fogalmazott, hogy "az év botránya van kialakulóban Csepelen", amiben "biztosan érintett és vastagon, nyakig benne van" a kerület polgármestere is. Példátlan, hogy valaki vagy valakik letöltik a kizárólag vagyonbiztonsági okok miatt készülő felvételeket a szakrendelőben, azokat eljuttatják az önkormányzati hivatalba, hogy a felvételeket "politikusok vagy egyéb illetéktelen személyek" megnézik és ezt a polgármester végül a felvételt csatolja beadványához.
Németh Szilárd © MTI / Máthé Zoltán
A politikus a sajtótájékoztatón kérdést intézett Németh Szilárdhoz arról, hogy ki adott utasítást a betegadatokat tartalmazó felvételek törvénytelen letöltésére, ki juttatta el azokat a felvételeket a csepeli fideszes vezetőknek a polgármesteri hivatalba. Emellett arra is kíváncsi volt, hogy ki nézett bele a felvételekbe és Németh Szilárd milyen felelősségre vonást tervez az ügyben.
Bejelentette, hogy hamarosan feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen és kezdeményezni fogja a kerületi képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívását.
"Hogy szolgál a kedves egészsége?" – kérdezték Falusék
Az Együtt-PM álláspontja szerint Horváth Gyula nem folytatott semmilyen törvénybe ütköző kampánytevékenységet az épületben. A polgármesterjelöltnél nem volt semmilyen kampányanyag, csak körbevezette vendégét, Falus Ferenc főpolgármester-jelöltet. Eközben "néhány embernek mint udvarias jól nevelt emberek odaköszöntek, kezet fogtak, lehet, hogy még meg is kérdezték, hogy hogy van, hogy szolgál a kedves egészsége" – közölte.
Arra, hogy a beadvány szerint a két baloldali jelöltet útjukon egy fotós kísérte, aki az épületben végig dokumentálta az eseményeket, annyit mondott: egyfelől nem tudja, hogy az ekkor készített képek nyilvánosságra kerültek-e, illetve hogy ő maga nem jogász, ezért nem képes megítélni, hogy a fotózás törvénysértő volt-e.
|
Itthon: "Az év botránya van kialakulóban Csepelen" – feljelentést tesz az Együtt-PM
|
Németh Szilárd csepeli polgármester az Együtt-PM állítása szerint illetéktelenül jutott ahhoz a videofelvételhez, ami alapján a helyi választási bizottság elmarasztalta az ellenzéki polgármesterjelöltet.
|
[] | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20140901_Az_ev_botranya_van_kialakuloban_Csepelen
|
2014-09-01 16:57:00+02:00
| true | 0 | 0 |
Benyújtotta a válókeresetet Lindsey Vonn, az alpesi sízés egyik legnagyobb női sztárja, aki a jövőben Lindsey Kildow néven indul.
Az olimpiai és világbajnok amerikai versenyző vasárnap jelentette be, hogy négy év házasság után elválik férjétől, az autóversenyző Thomas Vonntól.
A szakításról szóló pletykáknak már a hétvégi, aspeni Világkupa-viadal is alapot szolgáltatott, ahol a 27 éves közönségkedvenc – szokásával ellentétben – hitvese nélkül jelent meg. A vasárnapi műlesikló futamtól az utolsó pillanatban visszalépett, hátproblémákra hivatkozva, a szombati óriásműlesiklásban pedig csak 12. lett.
A háromszoros összetett Világkupa-győztes és 42 Vk-elsőségnél tartó Vonn – aki a jövőben ismét leánykori nevén, Lindsey Kildowként indul – egyike azon kevés sízőnek, aki a szakmai berkeken túl szélesebb ismertségre is szert tett.
|
Válik a síkirálynő
|
Benyújtotta a válókeresetet Lindsey Vonn, az alpesi sízés egyik legnagyobb női sztárja, aki a jövőben Lindsey Kildow néven indul.
|
[
"alpesi sí",
"lindsey vonn"
] | 0 |
https://24.hu/sport/palyan-kivul/2011/11/28/valik-a-sikiralyno
|
2011-11-28 00:00:00
| false | 0 | 0 |
A nyugati nyitás első állomásaként már Bécsben is hozzá lehet jutni magyar letelepedési kötvényhez. Az I. I. I. Immigrant Integration & Invest GmbH (I. I. I. GmbH) nevű vállalatot 2015 áprilisában alapította a Kárpátalján született, de ma már magyar állampolgár Ruda Ilona és az ukrán Rudyi Ivan. A cég 60 ezer eurót (18,5 millió forint) kér az ügyintézésért. Jól mehet az üzlet, hiszen Ruda Ilona bő fél évvel a cégalapítás után 750 ezer euróért (több mint 230 millió forint) vett ingatlant Maria Guggingban. Vagyis 12-13 ügyfél elég volt ahhoz, hogy házat vásárolhasson Bécs külvárosában. Ebből is látszik, milyen óriási a hasznuk a magyar kötvényprogramban a magáncégeknek, pedig ez a vállalat csak alvállalkozóként van jelen az értékesítésben.
Az osztrák főváros egyébként jó terep lehet az ilyen üzletekre, hiszen sok külföldi fordul meg ott. Az iroda a Mooslackengasse 17. alatt található Bécsben, de a vállalkozás honlapja szerint Moszkvában, a kazah Asztanában, valamint Cipruson, Máltán és Portugáliában is vannak kirendeltségeik. A cég honlapja orosz nyelvű, s nemcsak a magyar letelepedésikötvény-programot népszerűsítik, hanem más országok vízumprogramjai is szerepelnek a kínálatban. (A cégről másfél hete tett említést a News.at hírportál.)
Az I. I. I. GmbH az orosz nyelvű ügyfelekre specializálta magát, vagyis elsősorban orosz, ukrán és kazah állampolgárok körében népszerűsíti a programot. Ám a kötvényprogram sajátossága miatt azonban csak a magyar kormány által preferált és engedélyt kapó, Liechtensteinben bejegyzett VolDan Investments jegyezheti le az orosz és ukrán állampolgárok nevében az állampapírt. Az Országgyűlés Fidesz-többségű gazdasági bizottsága jelenleg öt közvetítővállalkozásnak engedi meg, hogy megvegye a letelepedési magyar állampapírt. Külföldiek nem vásárolhatják meg közvetlenül, ők a pénzükért csak egy, a cég által kiállított elismervényt kapnak, amivel igazolják, hogy 300 ezer eurót átvettek az ügyféltől. Éppen ezért korrupciógyanús a magyar letelepedésikötvény-program, hiszen csak a Fidesz által kedvezményezett cégek vehetnek részt az üzletben. Csakhogy ezeknek a vállalkozásoknak a tulajdonosi szerkezete átláthatatlan, a program végső haszonélvezői ismeretlenek maradnak. Annyit lehet csupán tudni, hogy az Országgyűlés gazdasági testülete a Kajmán-szigeteken bejegyzett Hungary State Special Debt Fund, a ciprusi illetőségű Innozone Holdings Ltd. és Migrat Immigration Asia Ltd., továbbá a liechtensteini VolDan Investments Ltd., illetve az egyetlen magyar vállalkozás, az Arton Capital Hungary Kft. részére adott kötvénylejegyzési engedélyt. (Ez utóbbiról korábban már megírtuk, hogy az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett European Bond Program Management Consultancy nevű cégén keresztül szerződik a pénzes külföldiekkel, vagyis ez is offshore cégnek számít.) Bár több mint száz vállalkozás hajtja fel az ügyfeleket, de a cikkünkben szereplő bécsi társaság is végső soron a gazdasági bizottságtól engedélyt kapó cégen keresztül tud csak letelepedési engedélyt szerezni a külföldi kuncsaftoknak.
A letelepedésikötvény-konstrukció lényege, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők legalább 300 ezer euró, azaz 93 millió forint névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolhatnak, cserébe pedig letelepedési engedélyt kapnak. Ezt a pénzt azonban Magyarország öt év múlva visszafizeti. A közvetítőcégek ügyfelenként 23-28 millió forintot nyernek az üzleten. Eddig 4700 letelepedési kötvény kelt el, az offshore cégek az olcsóbb árazással számolva 115, a drágább szolgáltatási díjjal számolva 130 milliárd forintos bevételre tettek szert. Ebből 42 milliárd forint közpénz, hiszen miután lejárt az állampapír ötéves futamideje, kamatot is fizet a magyar állam a homályos hátterű magáncégeknek. A konstrukciót lehetővé tevő törvénymódosítást Rogán Antal – jelenleg a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter – nyújtotta be a parlamentnek 2012-ben.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) korábbi bejelentése szerint egyébként idén március 31-éig jelentkezhetnek a külföldiek a kötvényprogramra, amely ugyanakkor csak nyáron ér véget. Gyakorlatban ez úgy fog kinézni, hogy a beadott kérelmeket a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak, a magyar titkosszolgálatoknak, valamint a rendőrségnek egy hónapja van elbírálni. Ezután a közvetítőcégeknek 45 napjuk van lejegyezni az állampapírt. Ebből az következik, hogy a valóságban június 15-én zárul a program. Az adósságkezelő lapunknak korábban azt mondta, hogy a letelepedési magyar állampapírok "értékesítésének befejezése után az ÁKK nem fog újabb sorozatot kibocsátani ebből a típusú kötvényből". Ám a szervezet a Nemzetgazdasági Minisztérium háttérintézménye, tehát a tárca minisztere vagy államtitkára bármikor utasíthatja őket a kötvény újbóli kibocsátására. Vagyis amíg a letelepedési állampapír kibocsátását szabályozó törvény hatályban van, addig az elvi lehetőség bármikor fennáll a program folytatására.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017. 01. 27.
|
Bécsben is árulják a letelepedési kötvényeket
|
Olyan jól megy az üzlet, hogy fél év alatt 230 milliós ingatlant vett Ausztriában a magyar tulajdonos.
|
[
"offshore",
"letelepedési kötvény",
"I. I. I. Immigrant Integration & Invest GmbH"
] | 1 |
http://mno.hu/gazdasag/becsben-is-aruljak-a-letelepedesi-kotvenyeket-1383123
| null | true | 0 | 0 |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.