text
stringlengths 0
100k
| title
stringlengths 8
200
| description
stringlengths 5
4.51k
| keywords
list | label
int64 0
1
| url
stringlengths 12
242
| date
stringlengths 0
32
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
| title_score
float64 0
0.01
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Horvátországhoz, Csehországhoz, Lengyelországhoz, Romániához és Szlovákiához képest Magyarországon a legnagyobb azoknak a pénzügyi vezetőknek az aránya, akik a megváltozott gazdasági körülmények miatt határozott átszervezési lépéseket, és az üzleti modelljük újratervezését tartják szükségesnek cégüknél. Kérdéses azonban, hogy a vállalkozások hogyan lesznek képesek egyensúlyba hozni likviditási igényüket az átszervezéssel járó rövid távú kiadásokkal és a negatív cash flow-val – mondta Szép Péter, a Deloitte Zrt. Üzletviteli tanácsadás üzletágának partnere.
A Deloitte jelentése szerint a gazdasági visszaesés hatásait kevés ország pénzügyi vezetői érzékelték annyira közvetlennek vállalkozásaik működésére nézve, mint a magyarországi válaszadók. A megkérdezettek a fele 2012-re a gazdasági környezet stagnálását, és majdnem ugyanennyien (40 százalék) pedig tovább romló körülményeket várnak.
Az egyes vállalatok a saját helyzetüket vizsgálva sem lettek bizakodóbbak: a megkérdezettek negyede kevésbé optimista most, mint három hónappal ezelőtt, pedig a várakozások már akkor is negatívak voltak. A felmérésben részt vevő pénzügyi igazgatók csaknem fele úgy gondolja, hogy cége a szokásosnál nagyobb gazdasági bizonytalansággal kell, hogy számoljon. Éppen ezért nem meglepő, hogy a válaszadók majdnem 100 százaléka gondolja úgy, hogy most nem megfelelő a pillanat a mérlegkockázat növelésére, míg 77 százalékuk szerint a költségcsökkentés elkerülhetetlen az idei év során. Az a tény, hogy a pénzügyi vezetők a vállalat likviditásának javítására helyeznék a hangsúlyt, arról árulkodik, hogy sem rövid, sem középtávon nem várnak pozitív változást a finanszírozási források hozzáférhetősége terén.
Szép Péter hangsúlyozta: a cégek sikerét 2012-ben az fogja meghatározni, hogy milyen mértékben tudják növelni árbevételüket és csökkenteni a költségeket a vállalkozás hosszú távú lehetőségeinek korlátozása nélkül.
Vannak azonban olyan intézkedések, amelyeket most szükséges megtenni annak érdekében, hogy a cégek elkerüljék teljesítményük további hanyatlását, ebben a helyzetben ugyanis a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha semmit nem tesznek. A vállalatoknak tudniuk kell, mely termékeik és szolgáltatásaik jelentenek biztos bevételt számukra, és törekedniük kell arra, hogy az erőforrásaik elosztása az értékteremtés szempontjából optimális legyen, nem szabad megijedniük az újításoktól, vagyis az (üzleti) innovációtól. Az elkövetkező egy-másfél év elsődleges feladata sok vállalkozásnál a szervezeti átalakulás lesz a költségek csökkentése és a teljesítmény növelése érdekében.
A Deloitte jelentésének komor hangulata ellenére a magyar pénzügyi vezetők több mint egyharmada abban bízik, hogy javulni fog cége adósságszolgálata, míg több mint 60 százalékuk nem vár változást e téren. Ez a viszonylag optimista vélekedés annak ellenére érvényes, hogy a válaszadók 84 százaléka meg van róla győződve, hogy a következő év során pénzügyi kiadásai növekedni fognak.
|
Kényszerpályára kerülnek a vállalkozások
|
A pénzügyi igazgatók többsége szerint csakis a vállalkozás átszervezésével lesznek képesek reagálni a megváltozott pénzügyi és gazdasági körülményekre.
|
[
"pénzügy",
"vállalatok",
"igazgató",
"átszervezés"
] | 0 |
https://24.hu/fn/uzleti-tippek/2012/03/01/kenyszerpalyara-kerulnek-a-vallalkozasok
|
2012-03-01 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Felgyújtatta magát egy cigándi asszony vasárnap. A boon.hu szerint a nő olyan súlyos égési sérüléseket szenvedett, hogy mentőhelikopterrel kellett kórházba szállítani. Megkerestük a Borsod megyei Rendőr-főkapitányságot, hogy pontosan mi történt, az alábbi választ kaptuk.
A Sátoraljaújhelyi Rendőrkapitányság, Cigándi Rendőrőrsének dolgozói biztonsági intézkedés keretében intézkedtek, majd értesítették a mentőket egy 62 éves nőhöz, aki étolajjal lelocsolta, majd felgyújtotta magát
– közölte megkeresésünkre Dobi Tamás, a Borsod Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.
Úgy tudjuk, hogy a nő öngyilkos akart lenni, mert nem látott más kiutat a problémáiból. A 62 éves nő súlyos égési sérüléseket szenvedett.
|
Felgyújtotta magát egy 62 éves cigándi asszony
|
A nő öngyilkos akart lenni, ezért étolajat öntött a testére.
|
[
"baleset",
"bűnügy",
"cigánd",
"felgyújtotta magát",
"öngyilkossági kísérlet"
] | 0 |
https://24.hu/belfold/2018/07/30/felgyujtotta-magat-egy-62-eves-cigandi-asszony
|
2018-07-30 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Az Index-szerkesztőség távozó tagjainak hétfőn egy ügyvéddel kell letárgyalniuk a felmondásukat. Többen keménykedéstől tartanak az ügyvéd és a cégvezető részéről, de Bodolai László azt üzente, nem lesz tárgyalás, csak lepapírozás, és az egyértelműségi kérdéseket tisztázzák. Úgy tudjuk, 20-22 embert mentettek fel azonnali hatállyal a munkavégzés alól.
Bajban van Magyarország egyik vezető hírportálja: az Index.hu 2020 júniusában átállította szabadság-barométerét a "Veszélyben" fokozatra, de már jóval korábban gyülekeztek a felhők az online médiapiac egyik legnagyobb szereplője körül. Július 22-én kirúgták Dull Szabolcs főszerkesztőt, emiatt a szerkesztőség többsége felállt, majd ezrek tüntettek Budapesten a sajtószabadságért. Az Index sorsát cikksorozatunkban követheti.
Hétfőn délelőtt szinte mindenki, a pénteken felmondott dolgozók is bent vannak az Indexben, ma derül ki, meddig kell dolgozniuk felmondási idő alatt – mondta egy indexes újságíró. Több helyről megerősítetett információnk szerint Bodolai László, az Index igazgatóságának elnöke a folyamat levezénylésére felkért egy munkajogi ügyvédet, ugyanazt, aki annak idején a szerződéseket is megírta.
Ez az ügyvéd tájékoztatja majd az Index munkatársait arról, hogy a felmondással kapcsolatban milyen jogaik és kötelezettségeik vannak. Tudomásunk szerint az Index újságíróinak többsége augusztus 1-gyel szüntetné meg munkaviszonyát (bár volt, aki azonnali hatállyal adta azt be), és kérték a munkavégzés alóli felmentésüket is.
Többen elmondták, Bodolai tudomásuk szerint megüzente, a felmondásokkal formai hibák vannak, amit egyesek úgy értékelnek, meg akarják őket zsarolni, más ennél durvábban fogalmazva azt mondta, "baszakszik velünk" Bodolai.
Van viszont, aki higgadtabban úgy látja, ez nem jelenti automatikusan azt, hogy Bodolai ne fogadná el a felmondásokat, és a későbbi beszélgetések alapján úgy tűnt, neki lett igaza, hétfő délután 3-ig nem hallottuk, hogy bárkivel kekeckedtek volna. Tudomásunk szerint a felmondás előtt az indexesek egyeztettek jogászokkal, bár arról egymásnak ellentmondó információkat kapunk, hogy végül egyenfelmondásokat adtak-e be vagy sem.
A beszélgetéseink alapján úgy tűnik, az indexesek – legalábbis egy részük biztosan – továbbra sem bízik Bodolaiban, aki küldött egy újabb üzenetet is, amelyben azzal próbálja nyugtatni a munkatársakat, hogy nem lesz semmilyen jogi tárgyalás, csak technikailag lepapírozzák a felmondásokat, és az "egyértelműségi kérdéseket" tisztázzák.
Délelőtt 11-kor kezdődtek a tárgyalások, Bodolai biztosított mindenkit, hogy telefonon is kérhetnek ügyvédi segítséget. Először a rendes munkavállalókkal tárgyalnak, utána jönnek a szerződéses kollégák. Bodolai László a szerkesztőség épületében van, tudomásunk szerint tárgyalt a lap eddigi vezetőivel is. Az újságírók a felmondásról csak ügyvédekkel egyeztetnek, többek elmondása szerint Bodolai nem vesz részt ezeken. Úgy tudjuk, első körben 20-22 munkatársat mentenek fel azonnal a munkavégzés alól, de bent sem egyértelmű, mi alapján választották ki őket. Van, aki úgy értelmezi, a "leghangosabbakkal" kezdtek, más viszont azt mondta, nem csak hangadók vannak köztük. A jogászok ezzel a 20-22 emberrel kezdték a tárgyalásokat hétfőn. Többektől úgy tudjuk, szigorú titoktartási szerződést is aláiratnak a munkatársakkal.
Mi az a hvg360? Radar360 című animációs híradónk stílusában foglaljuk össze, hogy mire számíthatnak előfizetőink a hvg360-on.
Az Index csaknem teljes szerkesztősége pénteken mondott fel, a távozók listája folyamatosan bővült, péntek estére 87-en jelezték távozásukat, hétfőre viszont egy név eltűnt a listáról.
Bodolai múlt hét végén arról beszélt, meglepte, hogy ilyen hirtelen és ennyi ember mondott fel, azonban szerinte lehetetlent kért tőle a szerkesztőség azzal, hogy helyezze vissza Dull Szabolcs kirúgott főszerkesztőt. Szombaton kiszivárgott egy zárt csoportban közzétett Facebook-posztja, amelyben lényegében azzal vádolta Dullt, hogy ellenzéki politikusokkal összejátszva szétrobbantotta az Indexet. A posztban azzal érvelt, Dull üzleti titkokat szivárogtatott ki a konkurenciának, amiért Németországban szíjon viszik el a rendőrök, ő viszont csak kirakta az igazgatóságból júniusban.
© Bődey János / Index
A Média1 szombaton azt írta, elkezdték toborozni az újságírókat az Indexbe, bár Bodolai ezt cáfolta, azt mondta, nem toboroznak, őt keresik meg sorra újságírók, bár ennek ellentmond, hogy a Média1 szerint ők hívogatnak embereket, hogy akarnak-e az Indexben dolgozni.
Kiderült egyébként az is, Bodolai a válság alatt beszélt Bodoky Tamással, az Átlátszó főszerkesztőjével, azonban Bodoky szerint nem kérte fel főszerkesztőnek, de nem is hagyná ott az Átlátszót.
Azt egyelőre nem tudni, hogy az Index igazgatóságából valóban távozik-e Szombathy Pál vezérigazgató és Sztankóczy András, akikről a Magyar Hang írta meg, hogy lebegtették lemondásukat arra az esetre, ha feláll a szerkesztőség. Az impresszumban még nem látni a változás nyomát, igaz, a szerkesztőség többi tagjára vonatkozóan sem. Közben a válaszonline.hu azt írta, terjedtek pletykák arról, hogy Sztankóczy András, a válaszonline korábbi munkatársa lehet az Index főszerkesztője. Mikor az utolsó közös értekezleten, múlt héten rákérdeztek nála, Sztankóczy annyit mondott,
nem tudom.
Az Index visszafogott cikkszámmal fut, még vannak új, vezető anyagaik. A videós stáb a Facebook-oldalára azt írta ki, egy bizonyos ideig vannak kötelességeik az újság felé.
(A cikkben felhasznált képek múlt héten készültek, a borítóképünk az indexes Bődey János fotója.)
|
Itthon: Most tárgyalják le az indexesek a felmondásukat
|
Az Index-szerkesztőség távozó tagjainak hétfőn egy ügyvéddel kell letárgyalniuk a felmondásukat. Többen keménykedéstől tartanak az ügyvéd és a cégvezető részéről, de Bodolai László azt üzente, nem lesz tárgyalás, csak lepapírozás, és az egyértelműségi kérdéseket tisztázzák. Úgy tudjuk, 20-22 embert mentettek fel azonnali hatállyal a munkavégzés alól.
|
[] | 0 |
https://hvg.hu/itthon/20200727_index_felmondas_targyalas_dull_Bodolai
|
2020-07-27 11:51:00+02:00
| true | 0 | 0 |
A British Museumnak sikerült visszaszereznie a gyűjteményéből ellopott és gyűjtőknek eladott tárgyak egy részét - jelentette be szombaton George Osborne egykori brit pénzügyminiszter, aki 2021 óta a múzeum kuratóriumi elnöke, írja az MTI.
Pénteken írtuk meg, hogy lemondott posztjáról Hartwig Fischer, a British Museum igazgatója, miután kincseket loptak el a londoni intézményből. A múzeumból többek között arany, ékszerek és féldrágakövek hiányoztak, ezért az intézmény nemrégen kirúgta az egyik dolgozóját, a rendőrség pedig nyomozást indított "eltűnt, ellopott vagy megsérült" kincsek után.
George Osborne szerint körülbelül kétezer műtárgyat loptak el.
George Osborne azt mondta: nem hiszi, hogy a múzeum vezetése megpróbálta volna elhallgatni a botrányt, amikor a lopások először kiderültek. Azt viszont elismerte, hogy sokáig "nem tudták elhinni, hogy az egyik alkalmazott áll a lopások mögött".
A The Daily Telegraph szerint az ellopott tárgyak értéke több millió font is lehet. A lap korábban arról számolt be, hogy az ellopott tárgyak közül néhányat 40 fontért próbáltak eladni az eBay-en, bár valós értékük elérte az 50 ezer fontot.
|
A British Museumnak sikerült visszaszereznie az ellopott műtárgyai egy részét
|
A múzeumból többek között arany, ékszerek és féldrágakövek hiányoztak.
|
[
""
] | 0 |
https://telex.hu/kulfold/2023/08/26/british-museum-gyujtemeny-visszaszerzes-mutargyak
|
2023. 08. 26. 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Számos vállalkozást megviselt gazdaságilag a pandémia időszaka, de nem igaz ez Habony Árpád 2016-ban létrehozott brit tanácsadó cégére, a Danube Business Consulting Ltd.-re. A 24.hu a friss mérleget áttekintve azt találta, hogy a havonta átlagosan egy főt foglalkoztató cég rendelkezésre álló készpénzállománya a 2019-es 306 ezer fontról 313 ezer 700 fontra, vagyis kb. 130 millió forintra nőtt. A teljes tőkeállomány 609 ezer fontról 765 ezer fontra, vagyis kb. 314 millió forintra emelkedett.
A Danube Business Consulting Ltd.-t a miniszterelnök tanácsadójaként ismert Habony még Orbán amerikai tanácsadójával, Arthur J. Finkelsteinnel közösen alapította, vezetője Lánczi Tamás, a Figyelő korábbi főszerkesztője. Orbán egykori beszédírója. A lap azt is írja, hogy a vállalat tevékenységéről nem sokat tudni, annyit viszont a Válasz Online korábban kiderített, hogy a vállalat résztulajdonosa a V4 News Agency nemzetközi hírügynökségnek, ahonnan főként kormányközeli lapok vesznek át híreket. A hírügynökségről azt írják, hogy a készpénzállomány ott is nőtt (135 800 fontról 183 415 fontra), a tőkeállomány pedig szinte nem változott.
|
Habony tanácsadó cége a járvány ellenére is tovább gazdagodott
|
A Danube Business Consulting Ltd. készpénzállománya és tőkeállománya is nőtt.
|
[
"Gazdaság",
"Danube Business Consulting Ltd",
"tanácsadócég",
"Habony Árpád"
] | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2021/07/07/habony-arpad-tanacsadoceg-danube-business-consulting-ltd
|
2021-07-07 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Többfogásos kosztra hívta meg a két férfit, mert azok előre elmondták neki, hogy mikor mennek ellenőrizni a vállalkozó pálinkafőzdéjét.
Étellel fizetett a pénzügyőröknek egy fülesért egy vállalkozó, csakhogy ez is vesztegetés, így egyik fél sem ússza meg szárazon. A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség előnyért hivatali kötelességét megszegve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmény miatt gyanúsítottként hallgatta ki az érintett két pénzügyőrt és a vállalkozót.
A nyomozó ügyészség és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai július végén összehangolt akciót szerveztek. A megalapozott gyanú szerint ugyanis 2022. július 22-én egy pénzügyőr hivatali kötelességét megszegve előre tájékoztatott egy nyírségi egyéni vállalkozót az általa üzemeltetett pálinkafőzdét érintő várható ellenőrzésről – áll a Központi Nyomozó Főügyészség csütörtöki közleményében.
Július 25-én a pénzügyőr az előzetes értesítésnek megfelelően kollégájával megjelent a pálinkafőzdében, és elvégezték a váratlannak feltüntetett, a valóságban azonban előre bejelentett jövedéki ellenőrzést. Ennek során a vállalkozó a figyelmeztetésért cserébe többfogásos ebédet biztosított, amelyet a pénzügyőrök elfogadtak és elfogyasztottak.
A nyomozó ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki a pénzügyőröket és a vállalkozót, akik lényegében ténybeli beismerő vallomást tettek, bár arra hivatkoztak, hogy a cselekményt nem tartották jogellenesnek.
Pedig az volt: az ügyészség arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a hivatalos személyeknek az eljárással kapcsolatban adott bármilyen – akár kisebb értékű – ajándék is jogtalan előnynek minősül, így bűncselekményként értékelendő. A korrupciós bűncselekmények pedig minden esetben szabadságvesztéssel büntetendőek és a büntetési tétel független a vesztegetési előny mértékétől, ami jelen esetben a hivatalos személy esetében kettőtől nyolc évig, míg a vállalkozó vonatkozásában egytől öt évig terjedő szabadságvesztés. A gyanúsítottak szabadlábon védekeznek.
(Nyitóképünk illusztráció.)
|
Itthon: Ebéddel vesztegetett meg egy vállalkozó két pénzügyőrt
|
Többfogásos kosztra hívta meg a két férfit, mert azok előre elmondták neki, hogy mikor mennek ellenőrizni a vállalkozó pálinkafőzdéjét.
|
[] | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20220811_Ebed_vesztegetest_penzugyor_palinkafozde
|
2022-08-11 12:47:00+02:00
| true | 0 | 0 |
Havonta kellett találkoznia Hagyó Miklóssal az FKF Zrt. volt vezérigazgatójának, és "nem volt tanácsos" ellentmondania az akkori főpolgármester-helyettesnek. Bielek Péternek a hvg.hu birtokába került tanúvallomásából kiderül: Hagyó Miklós és Mesterházy Ernő rendszeresen megmondta a cégvezetőnek, hogy a közbeszerzéseken kinek kell nyernie.
A Hagyó Miklós ellen folyó büntetőeljárás rendőrségi tanúvallomása szerint Bielek Péter 2007-ben tért vissza brüsszeli állásából, ekkor kereste meg Demszky Gábort, hogy az akkori főpolgármester segítsen neki elhelyezkedni. Bielek tudta, hogy a főváros a közműcégek, köztük a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF Zrt.) vezetőinek lecserélését tervezi. Bielek 2004 óta már a társaság igazgatóságának tagja volt, így saját bevallása szerint jól ismerte a céget.
"Édesapám 1989-ig volt a Fővárosi Tanács elnöke (Bielek József 1990-ig töltötte be a posztot – a szerk.), így Demszky Gábor főpolgármester úr engem személyesen ismert, így elfogadták a jelentkezésemet az igazgatóságba" – olvasható a volt vezérigazgató tavaly februári tanúvallomásában. Bielek szerint Demszky azt kérte tőle, hogy ismerkedjen meg Ikvai-Szabó Imre és Hagyó Miklós főpolgármester-helyettesekkel, Tiba Zsolt főjegyzővel és Mesterházy Ernő főtanácsadóval.
Mint azt Bielek Péter elmondta, a fővárosban ekkor az volt a szokás, hogy a Budapestet irányító pártok megosztották a közműcégek vezérigazgatói és elnöki posztját. "Az FKF-nél engem vezérigazgatóvá az SZDSZ támogatásával neveztek ki, míg a társaság elnökévé Vajda Pál korábbi szocialista főpolgármester-helyettest nevezték ki" – vallotta a közterület-fenntartó volt vezérigazgatója.
Mesterházy Ernő (jobbra) © HVG Archív
Nem látott kivetnivalót
Kinevezését követően Hagyó azt kérte Bielektől, hogy hozzon létre egy harmadik vezérigazgatói posztot, s oda a főpolgármester-helyettes jelöltjét nevezze ki. Hagyó a posztra Kiss Tibort szánta, aki néhány hónapig a cég igazgatóságának is tagja volt, ám miután többször tárgyalt Hagyóval és kabinetjével, visszalépett a jelöléstől, és igazgatósági tagságáról is lemondott.
Ekkor került a képbe Tölgyesi Balázs, akit – a dokumentum szerint – Hagyó mutatott be Bieleknek. Tölgyesi nagyberuházásokkal, értékesítésekkel és stratégiai kérdésekkel foglalkozó vezérigazgató-helyettes lett. Az önkormányzati választást követően, 2010 októberében az FKF Zrt. vezérigazgatójává lépett elő, ám idén márciusban Tarlós István főpolgármester menesztette, miután közterület-fenntartó által kötött korábbi kétséges szerződések ügyében rendszeresen felvetődött a neve. A Nemzeti Nyomozó Iroda szerdán gyanúsítottként hallgatta ki Tölgyesit. Amint azt az Index megírta: az FKF Zrt.-t alig néhány hónapig vezető vezérigazgatót hűtlen kezeléssel gyanúsítják.
A volt vezérigazgató vallomásában elmondta: Hagyóval és Mesterházy Ernővel eleinte havonta legalább egyszer találkoznia kellett, utóbbival később már ritkábban. Mindketten bele akartak látni az FKF működésébe, ezért a főpolgármester-helyettes a Horváth, Dóczi és Léhman Ügyvédi Irodát, a főtanácsadó pedig a Polgár és Bebők Ügyvédi Irodát vitte be az FKF-hez. Bielek nem látott kivetnivalót abban, "hogy a tulajdonos ismerni kívánta a cég működését". Mint mondta: a társaság nem tartott fenn nagyobb jogi apparátust, akkoriban 15-20 ügyvédi irodával volt kapcsolata.
A Hagyó és Mesterházy által preferált ügyvédi irodák "nagyobb ügyekkel" és jogi tanácsadással foglalkoztak. Az ügyvédi irodákon keresztül Hagyó és Mesterházy Ernő teljesen rálátott az FKF Zrt. ügyeire – derül ki Bielek vallomásából.
"Nem utasíthatom vissza"
A Hagyó által javasolt ügyvédi irodával Bieleknek megromlott a viszonya, mivel a főpolgármester-helyettes az irodán keresztül azt kérte, hogy a vezérigazgató rúgja ki az FKF jogi igazgatóját, és az általuk javasolt személyt nevezze ki a helyére. A vezérigazgató nem tudta meg, ki a jelölt, mert – mint mondta – megtagadta a kérést. Bielek ugyancsak elutasította, hogy szervezze ki a cég közbeszerzési tevékenységét egy külső ügyvédi irodának.
Hagyó azt kérte Bielektől, hogy világítsa át a céget a CEMI-vel. Az átvilágítással a vezérigazgató is egyetértett, mivel ilyen vizsgálat a cégnél tíz éve nem volt. "Hagyó Miklós tőlem egyértelműen és határozottan kérte a CEMI-vel történő szerződéskötést, és éreztette, hogy én az ő kérését nem utasíthatom vissza, mert bármikor elveszíthetem az állásomat" – vallotta Bielek.
Az átvilágításra vonatkozó közbeszerzést úgy kellett kiírni, hogy a CEMI nyerjen, ezért az FKF Zrt. úgy írta ki a pályázatot, hogy a megkövetelt referenciákat nehezen lehessen teljesíteni. A CEMI a Magyar Telekomot és a BKV-t jelölte meg referenciaként, a BKV referencialevelét Antal Attila vezérigazgató írta alá. "Később tudtam meg, hogy a CEMI-nek akkor még nem volt befejezett projektje a BKV-nál" – olvasható Bielek vallomásában.
Bielek szerint a CEMI teljesítette a cég átvilágítását, a cég által javasolt intézkedések pedig sikeresek voltak, mivel 400 millió forintos költséggel körülbelül kétmilliárdot tudott az FKF Zrt. megspórolni. A volt vezérigazgató szerint a CEMI-vel kapcsolatban elsősorban azt érezte problémának, hogy a fővárosi cégek egymásnak adtak referenciákat. A BKV mellett a Főtáv is állított ki referencialevelet a CEMI számára, sőt Bielek úgy emlékszik, ő maga is állított ki ilyet a CEMI képviselőjének.
Nem olyan nyomatékosan
A Mesterházy által javasolt Polgár és Bebők Ügyvédi Iroda a pusztazámori hulladéklerakó fejlesztésével kapcsolatban jelent meg az FKF környékén. Amikor Bielek átvette a cég vezetését, erről a beruházásról is tárgyalt a főpolgármester főtanácsadójával. A vezérigazgató úgy gondolta, hogy a beruházásra az FKF Zrt. közös vállalatot alapítson egy partner céggel.
Mesterházy Ernő bemutatta a vezérigazgatónak az AES nevű cég képviselőjét, és "bár nem olyan nyomatékosan, mint Hagyó, de éreztette, hogy az AES-sel kell megvalósítanunk a pusztazámori projektet". Bielek vallomása szerint az FKF Zrt. zártkörű pályázatát – a Polgár és Bebők Ügyvédi Iroda közreműködésével – az AES nyerte, amelynek alvállalkozója a Társ-Invest Kft. volt. A győztes cég azonban a válság miatt tönkrement és visszalépett a beruházástól, amely aztán el sem kezdődött.
Bielek úgy döntött, a projekt első lépését az FKF beruházásában elindítja, máskülönben veszélybe került volna a beruházás környezetvédelmi engedélye. Az új közbeszerzésben is a Polgár és Bebők működött közre; a volt vezérigazgató azt állította: ezúttal erre senki sem adott neki utasítást, de tudta, hogy őket kell megbízni.
A közbeszerzésen az előző eljárásban alvállalkozóként részt vevő Társ-Investnek kellett nyernie, ezért azt "taktikai okból magasabb áron, 450 milliós áron írták ki". Bielek vallomása szerint ugyanis a Társ-Invest tudta, hogy a projekt bekerülési értéke 350-380 millió forint, így alacsonyabb ajánlattal is tudott nyerni. Bielek azt vallotta, hogy a magasabb árú kiírást a Polgár és Bebők vagy Tölgyesi Balázs vezérigazgató-helyettes tanácsolta.
Amikor kitört a botrány
A közbeszerzésre a Társ-Invest mellett még egy pályázó jelentkezett, utóbbi ajánlatát – Bielek szerint "valós okból" ki kellett zárni. A második, tárgyalásos szakaszban a Társ-Invest egyedül maradt, ajánlatát pedig felemelte 455 millió forintra. A beruházás egyébként megvalósult.
Vallomása szerint Bielek annak ellenére szerződést kötött a céggel, hogy tudta: "a műszaki tartalom ezt valószínűleg nem indokolja". Bielek a vallomása szerint a környezetvédelmi engedélyt féltette. "A műszaki tartalom és az ár között egy igen jelentős, kb. 70 millió forintos különbség van, amely összegről feltételezhető, hogy ezt a Társ-Invest visszajuttatta a városházára" – mondta vallomása során Bielek Péter.
Amikor a BKV-nál kitört a botrány, Bielek – állítása szerint – ellenőriztette az FKF Zrt. ügyvédi szerződéseit, és megállapították, hogy azok esetében nem merült fel a teljesítés nélküli kifizetés gyanúja. "A számláik rendben voltak, a teljesítéseik le voltak igazolva, és ki voltak fizetve." Bielek szerint az ügyvédi irodák nem számláztak túl, a cég által alkalmazott ügyvédek "a piaci árhoz képest közel azonos óradíjjal dolgoztak".
"Jót tennének velem"
Egy harmadik beruházás ügyében Hagyó és Mesterházy Ernő együtt keresték meg a vezérigazgatót – állítja utóbbi. Az Easy Way nevű, az integrált közlekedési irányítási rendszer kialakítását, kevésbé szaknyelven a budapesti jelzőlámpa-rendszer modernizálását célzó beruházást az FKF a Siemensre akarta bízni, mivel a német cég a szoftver tulajdonosa. A mintegy 1,2 milliárd forint értékű uniós projektet a közlekedési tárca irányításával kellett volna megvalósítani.
A volt vezérigazgató 2009 tavaszán találkozott a két nagyhatalmú városházi emberrel a Gerlóczy kávézóban. Hagyó ott elmondta: felháborítónak tartja, hogy a közterület-fenntartó vállalat "ezt a közbeszerzést a Siemensnek kívánja odajátszani", Mesterházy Ernő pedig azt mondta: a Siemensnek nagyon rossz a viszonya a fővárossal. Hagyó és Mesterházy a Getronics és a Microelektronika nevű cégeket preferálta, amelyek 700-800 millió forintért vállalták a munkát – vallotta a volt FKF-vezér.
Noha az FKF Zrt. mérnökei szerint a munkát a Siemens tudta volna elvégezni, Bielek arra kérte helyetteseit, hogy a közbeszerzés során a szakmai érvek ellenére az ár legyen meghatározó. "Én senkinek nem mondtam azt, hogy ezt tőlem a városházáról kérik, annyit mondtam a kérdezgető vezetőknek, hogy jót tennének velem, ha ezt a szempontot elfogadnák" – olvasható a vallomásban.
A két cég megnyerte a közbeszerzést, a Siemens azonban megtámadta a döntést a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, amely a társaságot új eljárásra utasította. A szakminisztérium időközben visszavonta a forrást, így az új közbeszerzést már nem írták ki
"Hagyó nemcsak kirúgta a vezetőket, hanem előtte szakmailag, emberileg ellehetetlenítette, és ezzel a későbbi boldogulást is megnehezítette. Praktikusan arról van szó, hogy ha kirúgnak, akkor kirúgnak, de ha az újságban többször leírják, hogy nem ért a feladatához valaki, akkor később senki nem fogja alkalmazni. Ezért nem volt tanácsos Hagyó Miklósnak ellentmondani, vagy a kéréseit nem teljesíteni" – mondta vallomásában Bielek Péter.
|
Itthon: Így működött a Hagyó-henger – ezt látták belülről az érintettek
|
Havonta kellett találkoznia Hagyó Miklóssal az FKF Zrt. volt vezérigazgatójának, és "nem volt tanácsos" ellentmondania az akkori főpolgármester-helyettesnek. Bielek Péternek a hvg.hu birtokába került tanúvallomásából kiderül: Hagyó Miklós és Mesterházy Ernő rendszeresen megmondta a cégvezetőnek, hogy a közbeszerzéseken kinek kell nyernie.
|
[] | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20111012_bielek_vallomas_hagyo
|
2011-10-13 13:34:00+02:00
| true | 0 | 0 |
Az energiaipari konszern vezetője ellen tavaly novemberben, az osztrák pénzügyi felügyelet (FMA) feljelentéssel végződött, több mint egy éves vizsgálata alapján emeltek vádat.Ruttenstorfer 2009. március 23-án OMV-részvényeket vásárolt, egy héttel az előtt, hogy a vállalat bejelentette a megállapodást az OMV 20,2 százalékos Mol-részesedésének eladásáról 1,4 milliárd euróért, a piaci ár kétszereséért. Az FMA azért indított vizsgálatot, mert az OMV vezetője egy március 18-án készült, ugyancsak március 23-án megjelent interjúban még azt mondta, hogy nem áll szándékukban eladni a Mol-részvényeket. Az eladás utáni napokban 3,3 százalékkal, 24-ről 26 euróra emelkedett az OMV-részvények árfolyama.A vezérigazgató cáfolta a vádakat. Kijelentette, hogy az interjú időpontjában még "nem indulhatott ki egy lehetséges eladásból", és hogy a részvényvásárlás egy bónuszprogram részét képezte. Hangsúlyozta azt is, hogy a program előírásai szerint a részvényeket legalább három éven át kell birtokolnia, így nem is nyerhetett volna rövid távú piaci árfolyammozgásokon. Az FMA ezzel szemben leszögezte: nem az a mérvadó, hogy nyert-e az ügyleten az igazgató, hanem az, hogy visszaélt-e bennfentes információval.Az eddigi vizsgálat központi kérdése az volt, hogy mikor szerzett tudomást Ruttenstorfer az OMV és az orosz Szurgutnyeftyegaz közötti adásvételi tárgyalásokról. Az igazgató állítása szerint csak március 26-án kezdődtek a tárgyalások. Az FMA viszont megállapította, hogy már március 15-én létrejött egy találkozó az OMV és az orosz vállalat között. Ezen az orosz vállalat képviselői kinyilvánították, hogy érdekelné őket egy közép- vagy kelet-európai földgáz-konszernben való részvétel. Az OMV állítása szerint a Mol neve nem szerepelt ezen a találkozón.Az ügyet elindító interjú miatt egy külön eljárásban jogerősen 20 ezer euró pénzbírságra ítélték Ruttenstorfert, aki jelenleg az alkotmánybíróság előtt készül megtámadni a döntést. Wolfgang Ruttenstorfer kilenc éve áll a vállalat élén. Az idén márciusban nyugdíjba vonul, erről még a vádemelés előtt született döntés. A vádemelést követően kijelentette, hogy nem áll szándékában lemondani, kitölti a megbízatását. A vállalat felügyelőtanácsa kiállt a vezérigazgató mellett, tizenhét másik osztrák vállalatigazgató pedig nyílt levélben kelt Ruttenstorfer védelmére, és a bennfentes kereskedés tilalmára vonatkozó szabályok pontosítását szorgalmazta.A bennfentes kereskedés címén kiszabható legmagasabb büntetés öt év börtön, de peren kívüli megegyezésre is lehetőség van. Egy tavaly lezárult ügy két vádlottjára összesen 50 ezer euró bírságot szabott ki a bíróság részvényeladás bejelentésének elmulasztása miatt. A legfrissebb, 2009-es adatok szerint az FMA abban az évben hat esetben indított vizsgálatot bennfentes kereskedés tárgyában, és négy ügyet továbbított az ügyészséghez.
|
Csütörtökön kezdődik az OMV-vezér pere
|
Az első tárgyalási napja lesz csütörtökön annak a pernek, amelyben bennfentes kereskedéssel vádolják az OMV vezérigazgatóját, Wolfgang Ruttenstorfert a Mol-részvények 2009-es eladásával összefüggésben. Külföld
|
[
"Csütörtökön",
"kezdődik",
"OMV-vezér",
"pere",
"Külföld"
] | 1 |
http://fn.hu/kulfold/20110126/csutortokon_kezdodik_omv_vezer
|
2011-01-26 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Őszre elkészülhet az exkluzív rendezvényhelyszínné átépített kastély, ahogyan a szép új burkolat is a Park utcában. Tiborczék új nevet adnak a Schossberger-kastélynak: benne lesz, hogy Tura és hogy kastély.
A Pest megyei Turán hat utcát fejlesztenek az idén, ebből az egyik éppen az, ami két oldalról is a kalandos úton Tiborcz Istvánhoz, a miniszterelnök vejéhez került Schossberger-kastélyt határolja. A Park utca vezet el a kastély homlokzati oldala és a szomszédos futballpálya mellett is.
A munkát az önkormányzattól a gödöllői székhelyű Penta Építő Kft nyerte el, a közbeszerzesi hirdetmény szerint 287,1 millió forintos áron. A cég összesen 2,4 kilométernyi turai utat tesz rendbe, ebből a Park utca 741,8 méter. Az április 4-én aláírt szerződésből (amit pdf-ben itt talál) pedig az is kiderül, hogy a munka határideje 180 nap, tehát a Park utcának legkésőbb októberig el kell készülnie.
A sietség valószínűleg jól jönne Tiborczéknak: a Turizmus.com szűk sajtóbejárás keretében vehette szemügyre a kastélyt, beszámolójukban arról írnak, hogy az ingatlan 2019 őszére elkészülhet. A lap szerint elsősorban exkluzív rendezvényhelyszínként vezetik be a piacra a kastélyt, amelynek elnevezéséről hamarosan döntenek, annyit tudni, hogy a Tura és a kastély szavak mindenképpen szerepelnek majd benne.
Szűk egy hete mi is járunk a helyszínen, igaz, csak kívülről vettük szemügyre, hogy áll a milliárdos átépítés. A Park utca burkolata helyenként valóban töredezett, kisebb kátyukat is látni lehet, de összességében az aszfalt nem néz ki sokkal rosszabbul, mint a turai átlag. Egy, a kastély előtt álldogáló munkás azt mondta, hogy a kastély gyakorlatilag elkészült, jelenleg nagy erőkkel parkosítanak. Főleg a kerítésnél.
Egy helyi lakos pedig biztosított minket:
A gyerekeknek nagyon tetszik, mert olyan, mint a Disney-kastély.
Tiborcz fejleszt, a Penta rendbe tesz
Talán csak véletlen, de a Penta korábban is kapott olyan felújítási munkát, ami egy Tiborcz-érdekeltség közelében van. Január 9-én jelentette be Szentgyörgyvölgyi Péter, az V. kerület Fidesz-KDNP-s polgármestere, hogy Budapest két nagy belvárosi tere, a Vörösmarty és a Podmaniczky tér teljesen megújul. Ekkor még csak annyit lehetett tudni, hogy nem aprózzák el: a Vörösmarty teret faltól falig rendbe teszik, a Podmaniczky teret pedig parkosítják, fákkal ültetik be, illetve cserélik a kőburkolatot. Néhány hét múlva derült ki, hogy mindkét munkát a Penta végzi el, összesen 3,4 milliárd forintért.
Itt jön a talán véletlen kapcsolódás is: a Vörösmarty tértől karnyújtásnyira van az a két épület, a belvárosi Mahart-ház és a Dorottya utca 2. alatti ingatlan, amelyeket Tiborcz Istvánék luxusszállodává alakítanak át.
A turai kastélyt 2015-ben, meglehetősen olcsón adták el a BDPST Zrt. tulajdonában lévő TRA Real Estates Kft.-nek. A tranzakcióhoz az önkormányzat nagyvonalúan hozzájárult és lemondott elővásárlási jogáról. Ekkoriban még csak sejteni lehetett, hogy a kastélyra a miniszterelnök vejének fáj a foga: az első nyom az volt, hogy a turai képviselőtestületet elsőként Hamar Endre, Tiborcz István üzlettársának ügyvédi irodája kereste meg. Nem sokkal később a 444.hu derítette ki, hogy a 2015-ben személyesen Tiborcz fizette be a BDPST Zrt. alapításához szükséges illetéket. Tavaly júniusban pedig véget ért a bújócska és Orbán Viktor veje megszerezte a cég többségi tulajdonrészét.
Szeptemberben a BDPST már közleményben tudatta, hogy Tura ékességéből rendezvényközpontot csinálnak és 4,5 milliárd forintból fejlesztik a Schossberger-kastélyt, ami rekreációs funkciókkal gazdagodik. Mint írták: a kastély egy 19 vendégszobával rendelkező rendezvényközpontként üzemel majd, ahol akár esküvők és kulturális programok is szervezhetőek. A nagy kérdés az volt, hogy a BDPST Zrt. honnan teremti elő az óriási összeget. A G7 kérdésére a cég azt a tájékoztatást adta, hogy 2,25 milliárd forintot saját zsebből húznak elő, majd az Átlátszó a Közjegyzői Kamara nyilvántartásában kiszúrta, hogy a Gránit Bank 1,9 milliárdos jelzáloghitelt adott Tiborcz cégének.
|
Tura még az idén rendbe teszi a Tiborczék kastélyához vezető utat
|
Őszre elkészülhet az exkluzív rendezvényhelyszínné átépített kastély, ahogyan a szép új burkolat is a Park utcában. A turai gyerekek nagyon szeretik a Disney-kastélyt.
|
[
"bdpst zrt.",
"schossberger kastély",
"tiborcz istván",
"túra"
] | 1 |
https://24.hu/belfold/2019/04/26/tura-tiborcz-kastely
|
2019-04-26 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Mathias Frank nyerte a Vuelta a Espana országúti kerékpáros körverseny 17., szerdai szakaszát – számol be a lavuelta.com.
A Castellón és Mas de la Costa közötti 177,5 kilométeres, hegyi befutóval záruló etapon a svájci kerekes bírta legjobban a helyenként húszszázalékosnál is meredekebb célba vezető emelkedőt.
A kolumbiai Nairo Quintana megőrizte előnyét összetettben, a háromszoros Tour de France-győztes Chris Froome-nak többször is gondja volt, hogy tartsa a tempót riválisaival, de mindig visszaküzdötte magát, így velük együtt 3:27 perc hátránnyal ért célba, azaz megőrizte második pozícióját. A vasárnapig tartó verseny következő szakaszán a Requena és Gandía közötti 200,6 kilométer megtétele vár a mezőnyre.
|
Vuelta: Frank nyerte a 17. szakaszt
|
A kolumbiai Nairo Quintana megőrizte előnyét összetettben.
|
[
"kerékpársport",
"mathias frank",
"sport",
"vuelta",
"vuelta a espana"
] | 0 |
http://24.hu/sport/2016/09/07/vuelta-frank-nyerte-a-17-szakaszt
|
2016-09-07 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Egy osztrák férfi több mint egy évig egy pincében tartotta édesanyja holttestét, miközben az elhunyt nő nyugdíját folyamatosan felvette – írja a BBC.
A demenciában szenvedő 89 éves nő valószínűleg tavaly júniusban halt meg. A 66 éves fia a holttestet a pincébe vitte, a nyugdíját pedig hónapról hónapra felvette. A rendőrség számításai szerint körülbelül 50 ezer euróhoz jutott így a férfi.
Akkor bukott le, amikor a környékre új postás érkezett, aki viszont látni szerette volna a nőt. Ezt a fia nem engedte, ezután indult el a vizsgálat. Az elhunyt macskaalommal volt körbevéve, amikor a rendőrök rátaláltak, a holttest pedig az elmúlt egy évben már mumifikálódott.
A férfi bevallotta tettét, azt mondta, hogy semmilyen más jövedelme nem volt anyja nyugdíján kívül. A testvérének pedig azt hazudta, anyjuk egy kórházban van és nem érdemes meglátogatni, mivel úgysem ismerné fel őt.
|
Egy osztrák férfi a pincében tartotta anyja holttestét, a nyugdíját pedig folyamatosan felvette
|
Akkor bukott le, amikor új postát érkezett a környékre.
|
[
"ausztria",
"osztrák férfi",
"nyugdíj",
"pince"
] | 0 |
https://24.hu/kulfold/2021/09/10/ausztria-osztrak-ferfi-holttest-pince-nyugdij
|
2021-09-10 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Tavaly decemberben a bíróság 5 év felfüggesztett börtönre ítélte a veszprémi onkológus-nőgyógyászt, aki
operációkért 150 ezer, a vizsgálatokért pedig 15 ezer forintot kért el a betegeitől.
Sőt, sok esetben még a gyógyíthatatlan páciensektől is hálapénzt követelt.
A Magyar Orvosi Kamara területi szerve is etikai eljárást indított az orvos ellen, és most meghozott elsőfokú ítéletben elmarasztalták ugyan, de nem zárták ki a kamarából. A nem jogerős ítélet tehát lényegében engedélyezi, hogy az orvos továbbra is praktizáljon. (hvg.hu)
|
Nem zárták ki a kamarából a nőgyógyászt, aki még a gyógyíthatatlan betegeitől is hálapénzt kért
|
Pedig még a bíróság is 5 év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.
|
[
"hálapénz",
"veszprém",
"orvos",
"nőgyógyász",
"magyar orvosi kamara"
] | 1 |
https://444.hu/2017/05/20/nem-zartak-ki-a-kamarabol-a-nogyogyaszt-aki-meg-a-gyogyithatatlan-betegeitol-is-halapenzt-kert
|
2017-05-20 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Romániában óriási botrány volt az érettségiből a 2010-es évek legelején: hiretlen nyilvánvalóvá vált, hogy a baccalaureate nevű felvételi-érettségi vizsgát nagyüzemi mértékben, a tanárokat szisztematikusan lefizetve csalják szét a diákok. Ez korábban is így volt, de miután kitört a botrány, a román hatóságok elszánták magukat a változásra, például kamerákat szereltek a vizsgatermekbe, és láss csodát: hirtelen drámai mértékben nőtt meg a bukások száma.
Egy román kutató és két szerzőtársa – Oana Borcan, Mikael Lindahl és Andreea Mitrut – több tanulmányt is kiadtak a román értettségi adatait elemezve. Arra jutottak, hogy a csalások visszaszorításában nagyjából felerészben a kamerák, felerészben viszont a kemény büntetéstől és a megaláztatástól való félelem játszott szerepet.
Az igazán érdekes viszont az, amit a diákok gazdasági-társadalmi háttere és a csalások kapcsolata között mutattak ki a közgazdászok.
A szegényebb diákok – ebben az esetben azok, akik valamilyen állami segélyt vagy támogatást kaptak – bukási aránya 14,3 százalékkal romlott, míg a jobb helyzetűeké csak 8,1 százalékal.
Balra a szegényebb diákok osztályzatainak gyakorisága a csaló (kék) és a nem csaló (piros szaggatott) évben, jobbra ugyanez a jobb helyzetűekkel. Látható, hogy a szegényebbeknél sokkal jelentősebb mértékben nő a rossz osztályzatok gyakorisága.
Hasonlóan kiugró mértékben romlottak a szegényebbek átlagosztályzatai, mint a jobb helyzetűeké.
Ez azt jelenti, hogy – mint a kutatók is levonják a következtetést – a szigorítás és a korrupció visszaszorítása jelentős mértékben rontotta a felsőoktatás egyenlőtlenségi helyzetét, megnehezítette a szegényebb diákoknak, hogy bekerüljenek az egyetemre, és így könnyebben jussanak felfelé a társadalmi ranglétrán.
Ez a következtetés a kutatókat meglepte, ezért vázolnak néhány lehetséges magyarázatot is. Az egyik az, hogy ugyan egy-egy jó jövedelmi helyzetben lévő diák fizette le a tanárokat jellemzően, ez viszont összességében az egészből potyautasként hasznot húzó szegényebb diákoknak volt jó. Mivel ők egyébként is nagy hátrányban voltak, ezért sokkal nagyobb mértékben tudták feljavítani az eredményeiket, amíg a lefizetett tanár félrenézett. És fordítva: a szigorítás után az osztályozatokban is látható lett a valós helyzet, tehát hogy a jobb helyzetben lévő diákok jobb jegyeket tudtak elérni.
A kutatók szerint annyi előnye volt a változtatásnak, hogy ugyan romlottak a szegényebb diákok továbbtanulási esélyei, de legalább egyértelművé – és az állam szempontjából is tagadhatatlanná – vált az egyenlőtlenség mértéke. (Borcan 2012, Borcan 2015, BBC)
|
Van, amikor a szegényeknek rossz a korrupció visszaszorítása
|
Sok feltételnek kell ehhez teljesülnie, de a román érettségi vizsga körüli csalásoknál úgy tűnik, ez volt a helyzet.
|
[
"románia",
"szegénység",
"oktatás",
"baccalaureate"
] | 1 |
https://444.hu/2017/03/19/van-amikor-a-szegenyeknek-rossz-a-korrupcio-visszaszoritasa
|
2017-03-19 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Kedves Olvasónk! Ez a cikk a Magyar Narancs 2023. július 27-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük. Részben azért, mert fontosnak tartjuk, hogy minél többen megismerkedjenek a tartalmával, részben pedig azért, hogy megmutassuk, érdemes a Narancsot megvásárolni is, hiszen minden számban hasonlóan érdekes cikkeket találhatnak - és a lap immár digitálisan is előfizethető, cikkei számítógépen, okostelefonon és tableten is olvashatóak. A magyarnarancs.hu-n emellett a továbbiakban sem csak fizetőfal mögötti tartalmakat találnak, így mindig érdemes benézni hozzánk. Visszavárjuk! A szerk.
Róka lépked a vízben, körülötte gólyatöcsök és egy tőkés réce: ez látható a fényképen, amelyet Tokody Béla természetfotós, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád-Csanád megyei csoportjának titkára és fajmegőrzési osztályának munkatársa tett közzé a Facebookon. A felvételt a pusztaszeri Büdösszék-tónál készítette. "Rókuci baba, csak játszikálni akar" - ez egy megjegyzés a fotó alatt. A kommentelő valószínűleg a gügyögő fotelállatvédőkön ironizál, akik a természet dolgait emberi mércével értelmezik. A probléma, amelyet a kép bemutat, tényleg nagyon sok vonatkozásában emberi eredetű.
Nyertesek, vesztesek
A környezetre hatnak az akkumulátorgyárak, az autók és minden ipari beruházás, az is, hogy már 8 milliárdan élünk a Földön. Míg a legtöbb káros hatás mértéke nehezen felmérhető, az nagyon látványos, ahogy az intenzív mezőgazdaság révén összezsugorodtak a vadon élő állatok élőhelyei. Ehhez a változáshoz egyes fajok - köztük sok ragadozó - viszonylag jól tudnak alkalmazkodni, megtanulják, hogyan lehet az ember közelében élni. Ez nem csak a vaddisznóra igaz, amely az intenzív vadászat és az afrikai sertéspestisjárvány pusztítása ellenére folyamatosan szaporodik Európa-szerte. A sakál, amely a délszláv háború után kezdett igazán terjedni Magyarországon, szintén fokozatosan idomul. Tokody Béla Szeged-Tápé egyik szélső utcájában, lakatlan telken látott sakálkotorékot, ott, ahol vadászni sem lehet rá. A borz is a nyertes oldalra került. Az utóbbi évtizedekben a legnagyobb segítséget mégis a róka kapta azzal, hogy az emberre is nagyon veszélyes veszettség terjedése ellen a rókáknak kiszórt csalétkekkel védekezünk. Ebbe a táborba most már inváziós fajok is tartoznak. A mosómedve Amerikából került Európába, és szaporodóképes állománya él vadon. A nyestkutya kelet felől terjedt el. Mindkét faj jelen van Magyarországon, még ha akkora problémát nem is okoz egyelőre, mint más országokban.
Annak, hogy a ragadozó fajok állománya gyarapodik, drámai hatása van a többiek életére.
A vesztesek közé tartoznak a földön fészkelő madarak, amelyekből nagyon sok van. Ilyen például a nagy goda, a piroslábú cankó, a gólyatöcs és a gulipán. Magyarországon régen mind a négy faj elterjedt volt. Harminc éve még 2 ezer párnál több nagy goda fészkelt, most száznál kevesebbet tartanak számon. Ezek a vizes, mocsaras rétek madarai. Élőhelyeik nagyon megfogyatkoztak a Kárpát-medencében az utóbbi százötven évben. A történelemórákról sokaknak ismerős lehet a folyamszabályozás előtti Kárpát-medencét ábrázoló térkép a kacskaringós folyók mellett a számtalan mocsaras, időszakosan vízzel borított területekkel. Tokody Béla a Magyar Narancsnak a Békés megyei Sárrétet említi, ahol egyes templomoknál csónakkikötő volt, mert az év egy részében szárazon nem lehetett odajutni.
Az a szándék, hogy a tavaszi csapadéktöbblet vizét minél hamarabb gond nélkül levezessük, a leglátványosabban a folyamszabályozásokban mutatkozott meg. Ugyanilyen nagy hatással volt a Kárpát-medence életére az időszakosan vízzel borított területek kiszárítása is. Szegedet 1879-ben a már szabályozott Tisza öntötte el. Az árvíz után azonban még hosszú ideig létezett a várostól északra a Fehér-tó, Európa akkor legnagyobb időszakos szikes tava, amelyet 1910-ben is úgy írtak le, hogy a vonat elindul Szegedről, és az ablakból Kistelekig tengert lehet látni. A víz jelentős része július közepére elpárolgott, de az őszi és a téli csapadék pótolta. A Fehér-tó "szabályozása" érdekében épült meg 1920-ban az Algyői-főcsatorna, amely az időközben létesített halastavakat is ellátta vízzel a Tiszából. Ezzel egy időben nagyon sok csatorna épült, levezetve a belvizet. Ez a munka a szocializmus idején - amikor a Szovjetunióban a folyókat is meg akarták fordítani - még nagyobb lendülettel folytatódott. Mindez hozzájárult a Kárpát-medence kiszáradásához, amire a klímaváltozás az utóbbi években még rátett egy lapáttal. Az Alföldön 2021 és 2022 az elmúlt 120 esztendő öt legszárazabb évei közé tartozik. Az, hogy két egymást követő év is ennyire aszályos legyen, korábban nem fordult elő. A régen nedves rétekként számon tartott területek nagy része már nem nedves. Az eredeti formában megmaradt élőhelyekről tudnak a természetvédők.
"Az idén a szeri pusztákon figyeltük vadkamerákkal a gulipán- és gólyatöcsfészkeket - mondja Tokody Béla -, látszott, hogy drámaian kevés fióka marad meg, és azt is gondoltuk, hogy a ragadozók a fiókákat viszik el. Az derült ki, hogy már a tojást megeszik. Bár a borz is evett, a legtöbbet a róka találta meg. A hatvan pár gulipán fészekaljainak 95 százalékát megette. Ezek a madarak jellemzően koloniális költők, így ha a ragadozó rábukkan egy fészekre, a közelben a többit is megtalálja. Ez ugyanaz a helyzet, mint a tömörkényi Csaj-tónál, ahol a gémtelepeket úszva megtaláló vaddisznó ette ki az összes tojást. A szőrmés ragadozók mellett meg kell említeni a szarkát és a dolmányos varjút is. Tavaly Nagy Tamás, az MME megyei csoportjának elnöke figyelte meg, ahogy négy pár gólyatöcs összesen 16 tojását vitte el egy dolmányosvarjú-pár. Az első varjú elcsalta őket a fészekteleptől, a másik pedig ellopott egy tojást. Ez a jelenet jó néhányszor megismétlődött. Fél órán belül mind a négy fészekalj megsemmisült. A varjúfélék nagyon intelligensek, tanulékonyak, szintén alkalmazkodnak az emberhez, a dolmányos varjú is költ már Budapesten és Szegeden is, az állománya az MME adatai szerint évente 5 százalékkal gyarapodik."
Pedig cuki
Az MME címerállata, a magyar puszta ikonikus madara, a túzok is a földön fészkel. A "jó túzokos" területeken intenzív vadgazdálkodás zajlik. Ez azt jelenti, a hivatásos vadászok gyérítik a ragadozókat a vadászható fajok - nyulak, fácánok - védelmében, de annak érdekében is, hogy minél kevesebb röpképtelen túzokfióka és tojás essen áldozatul. Ezen a ponton a természetvédelem és a vadgazdálkodás munkája találkozik. A nemzeti parkok szívesen vennék, ha a vadásztársaságok csökkenteni tudnák például a vaddisznóállományt - ez a társaságoknak nem biztos, hogy érdekükben áll, mert a lőhető vaddisznókból bevétele származik. A rókák, sakálok, borzok vadászata, csapdázása szintén közös érdek. Ez a hivatásos vadászok feladata, akik nem nagyon győzik, és a vadásztársadalomnak nincs is jó sajtója ebből a szempontból (lásd: Ez meglőtte, az hazavitte, Magyar Narancs, 2023. április 26.). Időnként lehet olvasni törvénysértő vadászok tetteiről, csapdával elfogott védett ragadozó madarak elpusztításáról, a mérgezés szintén védett áldozatairól, valamint lelőtt svájci farkasról, medvéről, barátkeselyűről. Hiába, hogy például a kotorékozás teljesen törvényes, sőt a természetvédelem szempontjából bizonyos területeken hasznos művelet, a laikus közvélemény nem lát sok különbséget a farkas és a rókák elpusztítása között.
Még csak szemrehányást sem lehet neki tenni
Nem csak a vadászat, de a természetvédő munka megítélését is befolyásolja - ha közvetve is - azok véleménye, akik lelkiismeretükre hallgatva rendszeresen mentenek állatot. Sokan közülük a természet rendszereinek ismerete nélkül számon is kérik az intézményrendszeren, ha nem úgy viszonyul egy-egy élethez, ahogyan az szerintük elvárható lenne. A kamionostól banánt elfogadó és "visszaintő" medvét látják az Instagramon, a gitározó nőt hallgató szelíd rókát a városi kertben, és látni vélik ebben az együttélésben a harmóniát. A Büdösszék-tavon tojást zsákmányoló rókáról nincs tudomásuk.
"Egy nemzetközi konferencián - idézi fel Tokody Béla - egy dániai kolléganő arról számolt be,
milyen brutális pusztítást végzett a nyestkutya, amely beszabadult a fészkelő vízimadarak közé. Egyetlen ragadozó képes lenullázni egy egész kolóniát.
A konklúzió az volt, hogy nincs más megoldás: csökkenteni kell a szőrmés ragadozók számát, vadászni kell, csapdázni, eltávolítani olyan területekről, ahol ezek a védett fajok költenek, különben nincs esély a madarak megóvására. Dániában a vadászat és a csapdázás ellen kampányt indítottak az állatvédők. Aranyos nyestkutyakölykök fotójával érveltek amellett, hogy a hatóságok állítsák meg a gyilkolást."
Villanypásztor, mi más?
Magyarországon a nemzeti parkok bizonyos területeken - például ott, ahol a túzokok is költenek - jogosultak a vadászatra. A legtöbb helyen inkább arra van lehetőségük, hogy élőhelyeket hozzanak létre, és azokat, valamint a meglévőket valahogyan védjék.
Az MME a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósággal, a Hortobágyi Természetvédelmi Egyesülettel és gazdálkodókkal közösen tavaly is pályázott az Európai Unió egyik közvetlenül elérhető alapjára. Bár jó eredményt ért el a munkájuk, pénzt nem nyertek. Az idén ismét próbálkoznak, a vízügyi igazgatóságokkal és a vadásztársaságokkal kapcsolatot tartva. A cél az, hogy a Hortobágytól Sándorfalváig többéves munkával mintegy 2300 hektáron olyan élőhelyláncolatot hozzanak létre, amelyen megtalálják a helyüket az említett fokozottan védett madárfajok. Ahol szükséges, visszatartják a vizet, ahol lehetséges, ott legeltetik a rétet. És "kizárják" a szőrmés ragadozókat.
"Villanypásztoros kizárással olyan területeket alakítunk ki, hálózatszerűen, ahová így a róka reményeink szerint nem tud bemenni. A koloniális költők fészkeit - mutat rá Tokody Béla - ily módon viszonylag alacsony költséggel lehetne védeni. Ez a módszer más projekteknél már eredményes volt. Figyelni fogjuk, és ha itt is bebizonyosodik, hogy jó, terjeszteni is lehet, mint olyan technológiát, amely megoldást jelent. S amely végre nem olyan, hogy betömünk egy lyukat, de közvetlenül mellette keletkezik egy másik."
Ezeken az élőhelyeken be lehetne mutatni, milyen volt a vidék százötven évvel ezelőtt. És az abszurd helyzet - már árammal is küzd az ember a faji sokszínűség fennmaradásáért - talán megérintheti azokat is, akik nem hisznek a klímaváltozásban, és akiket döntéshozó létükre idegesít a természetvédelem.
|
Mit lehet tenni, ha a szőrmés ragadozók rákapnak a védett madarak tojásaira?
|
Rókák eszik ki a tojások zömét a fokozottan védett gólyatöcsök és gulipánok fészkeiből a Dél-Alföldön. Egy-egy költőtelepen a veszteség meghaladja a 90 százalékot. Az eltűnő fajokat a nemzeti parkok és civil szervezetek próbálják védeni - puska nélkül.
|
[
""
] | 0 |
https://magyarnarancs.hu/tudomany/mit-lehet-tenni-ha-a-szormes-ragadozok-rakapnak-a-vedett-madarak-tojasaira-261427
|
2023. 08. 30. 18:01:00
| true | 0 | 0 |
Példátlan, 7,2 milliárd dolláros kártérítést fognak kapni a világ legnagyobb, Bernard Madoff által felépített piramisjátékának kárvallottjai, miután a csalás egyik legnagyobb haszonélvezőjének özvegye pénteken beleegyezett, hogy fizessen.
Aki ilyen alapokba fektet, készüljön fel, hogy minden pénzét bukhatja, mondta ki egy osztrák bíróság.
Barbara Picower, a tavaly októberben szívrohamban elhunyt floridai filantróp üzletember, Jeffry Picower özvegye bejelentette, hogy az utolsó centig visszafizet minden, a Madoff-féle befektetésekből származó pénzt. Az özvegy hangsúlyozta, hogy néhai férje nem vett részt a csalásban.
Preet Bharara manhattani szövetségi ügyész rámutatott, hogy az özveggyel kötött megállapodás történelminek mondható, mert ekkora kártérítést még sohasem fizettek Amerikában. William Zabel, a Picower család ügyvédje elmondta, hogy kliense a halála előtti hetekben a kár rendezésén dolgozott. Hangsúlyozta, hogy Jeffry Picower vagyonának jelentős részét jótékonyságra áldozta az elmúlt évek során.
A 72 esztendős Bernard Madoff, a világ eddigi legnagyobb csalásának szellemi atyja, 150 éves börtönbüntetését tölti, miután 2009 márciusában bűnösnek vallotta magát. Irving Picard, a kártérítések behajtásával megbízott célvagyonkezelő szerint Madoff mintegy 20 milliárd dollár veszteséget okozott a hozzá forduló befektetőknek. A szövetségi ügyészség a kárt korábban 65 milliárdra becsülte.
Picardnak a "történelmi" bejelentésig 2,6 milliárd dollárnyi elcsalt vagyont sikerült behajtania Madoff 2008. december 11-i letartóztatása óta. A célvagyon kezelője összesen 50 milliárd dollárra perelt be több száz személyt - köztük a Madoff-rokonságot -, valamint bankokat és alapokat, az állítva, hogy jogtalan haszonra tettek szert a csalótól kapott összegekre alapozva.
Múlt szombaton egyébként, apja letartóztatásának második évfordulóján New Yorkban felakasztotta magát a csaló 46 éves elsőszülött fia, Mark Madoff.
|
7,2 milliárd dolláros kártérítés a Madoff-áldozatoknak
|
7,2 milliárd dolláros kártérítés a Madoff-áldozatoknak - A csalás egyik legnagyobb haszonélvezőjének özvegye állja Amerika legnagyobb kártérítését.
|
[
"madoff",
"kártérítés",
"picower",
"gazdaság"
] | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2010/12/17/7_2_milliard_dollaros_karterites_a_madoff-aldozatoknak
|
2010-12-17 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Hamis útlevél, egy ismerős által nyitott hazai bankszámla és újabb be nem vallott jövedelem - emiatt hallgatták ki. A volt MSZP-s képviselő tagad és panasszal él.
Újabb bűncselekmények elkövetésével gyanúsította meg az ügyészség Simon Gábor volt országgyűlési képviselőt. A politikust kihallgatása után őrizetbe vették - közölte a Központi Nyomozó Főügyészség.
Az újonnan közölt gyanú szerint Simon Gábor egy hamis, saját személyi adatait tartalmazó, dél-afrikai országban kiállított útlevelet szerzett, majd felkereste egyik korábbi ismerősét, aki kérésére - az "okmány" felhasználásával - számlát nyitott egy magyar banknál. Az ügyészség szerint ezzel megáll a felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás gyanúja.
Az ügyészség tájékoztatásában kitér arra is, hogy - túl a február 18-án közölt gyanúsításon -Simon Gáborral a 2014-es vagyonnyilatkozata kapcsán újabb hamis magánokirat felhasználása vétségének megalapozott gyanúját is közölték, mivel ezt az okiratot is úgy adta át az Országgyűlés Mentelmi bizottságának, hogy nem tüntette fel benne be nem vallott jövedelmét.
Az ügyészség azért döntött az őrizetbevétel mellett, mert a nyomozás adatai alapján úgy vélik, fennáll a veszélye, hogy szabadlábon hagyása esetén a tanúk befolyásolásával, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával, elrejtésével próbálkozna, esetleg meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyítást, valamint nem kizárt, hogy újabb bűncselekményt követne el.
Mint ismert, Simon Gábort múlt hónapban adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás, az adóbevételt jelentős mértékben csökkentő adócsalás és kétrendbeli magánokirat-hamisítás miatt hallgatták ki.
A politikus akkor és most is tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el, és panasszal élt a gyanúsítás ellen.
|
Őrizetbe vették Simon Gábort
|
Hamis útlevél, egy ismerős által nyitott hazai bankszámla és újabb be nem vallott jövedelem - emiatt hallgatták ki. A volt MSZP-s képviselő
|
[
"simon gábor",
"mszp",
"őrizetbe vették",
"főügyészség",
""
] | 1 |
http://hir24.hu/sotet-oldal/2014/03/10/orizetbe-vettek-simon-gabort
|
2014-03-10 00:00:00
| true | 0 | 0 |
45 ember sérült meg a boszniai Tuzla városában, ahol már második napja tartanak a kormányellenes tüntetések – írja Reuters.
Tuzlaban csütörtök este a tüntetők kövekkel és Molotov-koktélokkal támadták meg a több kormányzati épületet, ezután a rendőrség könnygázzal oszlatta a több ezer fős tömeg. Az oszlatás közben 30 rendőr és 15 tüntető sérült meg.
A tüntetők fő követelései, hogy vizsgálják felül ez "elsikkasztott“ privatizációt, számolják fel a munkanélküliséget, és állítsák vissza a korábbi szociális juttatásokat, ami a tüntetők szerint a szolidaritást szolgálná. Bosznia és Hercegovinában a legutóbbi adatok szerint 27,5 százalékos a munkanélküliség. A tüntetés átterjedt Szarajevóra, Bosznia fővárosára is.
Boszniában szerdán 27 tüntetőt tartóztatott le a rendőrség a közrend megzavarása miatt, ebből már 24 embert elengedett.
|
Tüntetések és összecsapások Boszniában
|
Tüntetések és összecsapások Boszniában - 30 rendőr és 15 tüntető sérült meg, már második napja demonstrálnak a kormány ellen.
|
[
"tüntetés",
"bosznia",
"szarajevo",
"külföld"
] | 0 |
http://index.hu/kulfold/2014/02/06/tuntetokkel_csaptak_ossze_a_rendorokkel_boszniaban
|
2014-02-06 00:00:00
| false | 0 | 0 |
A kísérletben egyelőre egy belga juhászkutyát képeznek ki július végéig a fertőzöttek azonosítására, ezután következik majd a kísérlet értékelése.
Az, hogy szolgálatban lévő munkakutyáink nagyon sokféle anyagot képesek kiszagolni és azonosítani, nem meglepő. Robbanóanyagok kiszaglására képes kutyáink mellett vannak olyanok, amelyek különböző kábítószerek jelenlétének jelzésére képesek. Ezek a robbanóanyagok, illetve a kábítószerek speciális szaga alapján tudják azonosítani a keresett anyagokat. A vírus terjedése Ausztriában sem állt meg, s ezért kísérletezünk jelenleg egy koronakereső-kutya kiképzésével – idézi Klaudia Tanner védelmi minisztert a napi.hu.
Jelenleg Burgenlandban képeznek ki kísérleti jelleggel egy belga pásztorkutyát, a képzés a robbanóanyag- és kábítószer-felderítő kutyák képzéséhez hasonlóan játékosan zajlik. A koronavírus szagmolekuláját tartalmazó csövecskéket kell a kutyának megtalálnia, s ha ez sikerül, azonnal jutalmat kap, a következő fázisban maszkok segítségével folytatódik a koronavírusos (Covid-19) szagminták keresése.
A hadsereg közölte, a kiképzés során a kutyák és az emberek biztonsága is garantált.
Nyitókép: Pixaabay
|
Ausztria kutyákat vet be a koronavírus ellen
|
Az osztrák hadsereg azt tervezi, hogy nyomkereső kutyákat használnak fel a koronavírus-fertőzött emberek kiszűrésére.
|
[
"koronavírus",
"ausztria",
"kutya",
"szag"
] | 0 |
https://infostart.hu/kulfold/2020/07/21/ausztria-kutyakat-vet-be-a-koronavirus-ellen
|
2020-07-21 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Az önkormányzat százszázalékos tulajdonában lévő vagyonkezelő cégének igazgatóját gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által elkövetett vesztegetéssel, egy másik személyt pedig ugyanennek a bűncselekménynek a bűnsegédi alakzatával gyanúsítja a Nemzeti Nyomozó Iroda. A bíróság az alapos gyanút nem vitatta, ám az ügyészség által felhozott letartóztatási indokokat, azaz a szökés, elrejtőzés, illetve az eljárás meghiúsításának veszélyét nem látta megalapozottnak, így az őrizetbe vett gyanúsítottak szabadlábra kerültek.
A helyi bíróság döntése ellen az ügyészség fellebbezett, így a Terézvárosi Vagyonkezelő vesztegetéssel gyanúsított vezetője és a másik személy letartóztatásának ügyében a Fővárosi Bíróság dönt majd jogerősen. Szerdán rendőrök vitték el a Terézvárosi Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatóját az igazgatótanácsi ülésről. A hvg.hu internetes portál a napokban azt írta, hogy a férfit egy nagyértékű ingatlan eladásával kapcsolatos vesztegetési ügyben hallgatták ki gyanúsítottként.
(MTI)
|
Szabadlábon a Terézvárosi Vagyonkezelő vezetője
|
Elutasította a Terézvárosi Vagyonkezelő vesztegetéssel gyanúsított vezetőjének és egy másik személynek az előzetes letartóztatására irányuló ügyészségi indítványt a Pesti Központi Kerületi Bíróság szombaton – közölte a Fővárosi Bíróság sajtótitkársága.
|
[] | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2008/01/szabadlabon-a-terezvarosi-vagyonkezelo-vezetoje
|
2008-01-26 14:28:05
| true | 0 | 0 |
Lakatos Márk az ország egyik legismertebb stylistja, akiről kevesen gondolnák, hogy nem csak az öltözködés, a divat és a stílus, de a gasztronómia szerelmese is. A minőségi ételek és italok iránti szenvedélye gyerekkora óta él benne, hiszen a nagyszülei is vendéglátással foglalkoztak, ő maga pedig grillsütödét nyitott.
"A nagyapám a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején egy pecsenyesütőt üzemeltetett, aminek én voltam a "reklámarca": 2-3 évesen sültkolbásszal a kezemben szaladgáltam a német turisták előtt, akik mind láthatták, hogy ez mennyire finom. Sőt, nagyapámmal kolbászt is töltöttem, 4-5 évesen például már annyira lelkes voltam, hogy majdnem belevágtam az ujjamat a kolbászhúsba"
– emlékezett vissza Márk, aki tavaly elérkezettnek látta az időt, hogy a saját kolbászát árulja.
Az ízekkel és receptekkel való kísérletezgetés után megszületett a Lakatos Műhely, amelynek termékeit először Tihanyban, majd különféle fesztiválokon kínálták, májustól pedig állandó helyszínen, a Hold utcai piacon várják a hagyományos és különleges ízesítésű grillkolbászok, és a mindenmentes főzelékek szerelmeseit.
"Szerintem ez a piac az egyik legizgalmasabb helyszíne a fővárosi gasztronómiának. Egy nyitott, jó hangulatú, barátságos hely, ahol sok minden megtalálható. Madridban, Lisszabonban és Barcelonában láttam hasonlókat. Természetesen Lakatos-féle grillkolbász is mindig van otthon, hiszen ez egyáltalán nem egészségtelen, ha nincs benne tartósítószer vagy ízfokozó, és zöldségekkel, okosan fogyasztjuk"
– mesélte a stylist, aki azt is elárulta, az életében abszolút megfér egymással az egészséges életmód, és a kolbász iránti szenvedélye.
|
Saját kolbászát árulja Lakatos Márk
|
A stylist a gasztronómia területére is betört: grillsütödét nyitott.
|
[
"lakatos márk"
] | 0 |
http://24.hu/szorakozas/2016/05/14/sajat-kolbaszat-arulja-lakatos-mark
|
2016-05-14 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Money, money, money- énekelte hajdanán a svéd együttes, mely több százmilliót inkasszált svéd koronában. Ám múzeumában már nem fogadnak el készpénzt. Ugyanez a helyzet több más múzeumban is.
Svédország úton van afelé, hogy végképp búcsút mondjon a készpénznek. Ez derül ki a CNN helyszíni beszámolójából. A svédek nyomtatták ki az első papírpénzt Európában- 1661-ben. Nagy valószínűség szerint ők lehetnek az elsők, akik búcsút mondanak a készpénznek. Tavaly az összes pénzforgalomnak mindössze a 2 százaléka volt készpénz a skandináv országban. Sok svéd már meg sem ismeri a svéd koronát.
A válasz a szupergyors átutalási rendszer, a Swish. A polgárok több mint 70 százaléka ezt használja. A hajléktalanok lapját, a Fedél Nélkül svéd párját már így lehet megvásárolni Stockholm belvárosában. Hat svéd bank közös fejlesztéséről van szó. Eddig nem volt nagyobb probléma. A Swish rendszer mindinkább egyeduralkodóvá válik a piacon. Az optimisták szerint 2020 lehet az utolsó év, amikor a készpénz még jelen lesz a svédek életében. A stockholmi Nemzeti Bank józanabb: becslésük szerint még kell legalább húsz év, amíg mindenki átáll a készpénzmentes életre Svédországban.
|
Gazdaság: Készpénzzel fizetne az ABBA múzeumban? Azt már nem tud
|
Money, money, money- énekelte hajdanán a svéd együttes, mely több százmilliót inkasszált svéd koronában. Ám múzeumában már nem fogadnak el készpénzt. Ugyanez a helyzet több más múzeumban is.
|
[] | 0 |
https://hvg.hu/gazdasag/20161104_Keszpenzzel_fizetne_az_ABBA_muzeumban_Azt_mar_nem_lehet
|
2016-11-04 16:15:00+01:00
| false | 0 | 0 |
Szakmai indokokkal magyarázza a kormány a bírói pályázatok elbírálási szabályainak átírását, de az indoklás mögül kilóg a politikai lóláb.
Továbbra sem elégedett a kormány a bíróságokkal és a bírókkal – legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy immár sokadik alkalommal próbálkozik saját embereivel vagy a kormánypárthoz lojális személyekkel feltölteni a bírói szervezetet. Most a bírói pályázatok elbírálásának szabályait írta át a kabinet, ráadásul úgy, hogy az érintettek - a bírók - javaslatait nem vette figyelembe. Az Igazságügyi Minisztérium ugyanis az október 31-én kiadott rendeletéről - (14/2017. X. 31.) "a bírói álláspályázatok elbírálásának részletes szabályairól és a pályázati rangsor kialakítása során adható pontszámokról szóló 7/2011. (III. 4.) KIM rendelet módosításáról" - október 26-án kelt meghívójában október 27-ére hívta össze szakmai egyeztetésre a szakmai szervezeteket, időt sem hagyva az érdemi párbeszédre.
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH), a Kúria és az Országos Bírói Tanács (OBT) elnöke mellett meghívták a bírói érdekképviseleti szervek vezetőit, így a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) elnökét is. "A szakmai egyeztetés előzményei, körülményei, a tervezet megismerésére biztosított és megalapozott észrevétel előterjesztését lehetetlenné tevő rövid idő, majd a módosító rendelet napokon belül történő kibocsátása megkérdőjelezi a szakmai egyeztetés komolyságát, különösen annak fényében, hogy a kiadott rendeletben csupán minimálisan tükröződnek vissza a megbeszélésen elhangzottak" - közölte pár nappal későbbi állásfoglalásában a MABIE.
Bírósági titkár volt korábban az összes tavaly kinevezett új bíró Az OBH elnöke tavaly 122 bírói álláspályázatot írt ki, amelyek közül 28 volt eredménytelen, 59 bíró kinevezésére tett javaslatot – melyeket a köztársasági elnök el is fogadott –, 35 esetben pedig bíró áthelyezéséről döntött (sikeres pályázat alapján a bíró másik bíróságon folytatja az ítélkezést). Egy bíró áthelyezésére a Kúria elnökének javaslatára került sor (a Kúriára kiírt pályázatot a Kúria elnöke bírálja el - a szerk.) . Az 59 bíróvá kinevezett személy közül korábban valamennyi pályázó bírósági titkárként dolgozott. A 122 pályázatból 88 esetében a bírói tanácsok rangsorával egyezően hozta meg döntését Handó Tünde, az OBH elnöke, a bírói tanács által felállított rangsortól való eltéréshez pedig 6 esetben kérte az OBT egyetértését, amelyet valamennyi esetben meg is kapott. A pályázat elbírálása a következő menetben zajlik. A pályázót meghallgatja az érintett bíróság bírói tanácsa, ami ennek alapján felállít egy rangsort a pályázók között. A rangsorolást a törvény és az említett IM-rendelet részletesen szabályozza. A törvényszék, illetve az ítélőtábla elnöke egyetérthet, illetve - írásban indokolva -javasolhatja a második vagy harmadik helyen álló pályázót. Ha az OBH elnöke a rangsor első helyén álló olyan pályázót választ, aki nem bíró, bírói kinevezésére tesz előterjesztést az államfőhöz, ha viszont bírót választ, akkor maga dönt áthelyezéséről. Ha az OBH-elnök a rangsor második vagy harmadik helyén szereplő pályázót választja, szükséges az OBT egyetértése.
Az egyeztetésről egyebet hivatalosan nem tudni, de lapunk értesülései szerint nem csak a bírói egyesület fejezte ki egyet nem értését az IM-rendelettel kapcsolatosan, az OBH és az OBT vezetői sem örültek a jogszabálynak. Ami nem is csoda, hiszen a rendelet lényege, hogy a pályázatok elbírálásánál eddig a legfontosabb szerepet betöltő bírói tanácsok véleményének csökken a súlya, a közigazgatásban való jártasság viszont többet nyom majd a latban. Mint a MABIE fogalmazott: "A meghívó mellékletét képezte egy merőben új, a KIM rendeletet alapvetően megváltoztató, a pályázati rangsor kialakításában a bírói jogállási törvény szerint meghatározó szerepet játszó bírói tanácsok jogosítványait lényegesen korlátozó normaszöveg-tervezet."
A közigazgatásban való jártasság felülpontozása azt jelenti, hogy a jövőben a kormány- vagy egyéb hivatalban dolgozók, a minisztériumok alkalmazásában lévők, ha jogi végzettséggel rendelkeznek, eséllyel pályázhatnak bírói állásokra. Elvben eddig is indulhattak a pályázatokon, de szinte soha nem nyerték el a bírói státuszt, mert a pályázók addigi bírósági gyakorlata (fogalmazó, titkár) és a bírói tanácsok véleménye volt a döntő. A jövőre induló új közigazgatási perrendtartás miatt mindenképpen szükség lesz új bírókra, egy korábbi OBH-anyag mintegy 200-ra becsülte számukat, s a közigazgatási tapasztalat valóban nem árt a közigazgatási pereknél. A kormány pedig pontosan ezzel érvel.
Amikor nyár közepén a 444.hu először írt arról, hogy változtatna a kormány a bírói pályázatok elbírálásán, az IM közlemény adott ki, amelyben nem is tagadta ezt a szándékát, inkább a szakmaiságra hivatkozott: "Az IM fontosnak tartja, hogy közigazgatási bírói álláshelyre egyenlő eséllyel pályázhassanak a bíróságokról és a közigazgatásból jelentkezők, és a pályázatok elbírálásakor elsődleges jelentőségűek legyenek a szakmai követelmények." Azt is írták, hogy "a jelenleg hatályos pontozási rendszerben nem kellőképpen elismert a közigazgatásból pályázók közigazgatási szakismerete, valamint olyan kritériumokat is tartalmaz - például részvétel az Országos Bírósági Hivatal (OBH) képzésén, instruktori feladatok ellátása -, amelyeket nem tudnak teljesíteni".
Az IM mostani rendeletéről, amelyre ugyancsak a 444.hu hívta fel a figyelmet, Völner Pál a tárca parlamenti államtitkára azt mondta a Magyar Hírlapnak, hogy szakmai egyeztetések után változtattak a pontozási rendszeren. A szubjektíven adható pontokat éppen azért felezték meg, hogy a bírói tanács "ne írhassa totálisan felül" az objektív kritériumok szerint elérhető eredményeket, és a külsős pályázóknak is legyen esélyük a bírói posztok elnyeréséhez. "Mutassanak egyetlen személyt a bírói karból, akit a Fidesz küldött!" – tette hozzá Völner, aki szerint teljes mértékben biztosított az igazságszolgáltatás függetlensége.
Mindez akár igaz is lehetne a közigazgatási bíráskodásra, ahol valóban előny a közigazgatási jártasság, ám az IM-rendelet en bloc változtatott a bírói pályázatok elbírálási szabályain - mondta egy budapesti - névtelenséget kérő – bíró. A kormányzati szereplőkkel szemben ő úgy vélte, hogy a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta próbálja a bírói kart saját képére formálni, de szerinte szerencsére eddig nem járt sok sikerrel, amit a megújuló befolyásolási kísérletek is igazolnak.
Nem a szakmaiságot, a jogszerűséget kell vizsgálni Fleck Zoltán szerint is az lehet a rendeletmódosítás oka, hogy a kormányzat próbálja saját embereit helyzetbe hozni. Mint fogalmazott, a bírói hatalom kényes terület, ahol a függetlenség az egyik legfontosabb szempont. A bírói hatalommal szemben világszerte a legkönnyebben elérhető befolyásolási eszközt használják a kormányzatok, ez pedig nem egyéb, mint a bírók kinevezésére, előmenetelére vonatkozó szabályok megváltoztatása. A törekvés az OBH-elnök személyi döntéseinél is érvényesül, amikor belenyúl a pályázatokba, sok esetben eredménytelennek nyilvánítva azt - tette hozzá a jogszociológus. A jövőre induló közigazgatási bíráskodás miatt szükség lesz mintegy 200 új bíróra, az ő kiválasztásukkal indokolta a kormány a bírói pályázatok elbírálása szabályainak megváltoztatását, azt, hogy a közigazgatási tapasztalat a jövőben nagyobb súllyal szerepel majd az értékelési szempontok között. Ám Fleck szerint szó sincs erről, a közigazgatási döntések bírói felülvizsgálatához sem annyira szakmai, hanem jogi jártasság szükséges. Hiszen a közigazgatási szervezetek döntéseivel szembeni jogovoslatról van szó a közigazgatási perek esetében, márpedig a bíróságoknak nem a döntések szakmaiságát, hanem jogszerűségét kell vizsgálnia - tette hozzá Fleck. Magyarázata szerint itt olyan perekről van szó - például adóügyekről -, amelyekben az állam valamely szervének a döntése ellen az állampolgár bírósághoz fordul. Márpedig a mai közigazgatási kar a politikai lojalitás alapján állt össze, egy külön államtitkár foglalkozott azzal a kormányban, hogy főosztályvezetői szintig megtisztítsák a közigazgatást a hatalomhoz nem lojális emberektől. Fleck úgy látja, ezek a hatalomhoz hű személyek kerülnek most előnybe a bírósági pályázatok elbírálásánál. Kérdésünkre, hogy egy miniszteri rendelet, amely objektív szempontokat ad meg az értékeléshez, s továbbra is a bírói tanácsokra bízza a rangsorolást, valóban befolyásolni tudja-e a bírói kar összetételét, határozottan igennel felelt, mondván: az eddig zárt bírói pálya megnyitása mögött jelentős politikai érdekek állnak. Nem csak Fleck Zoltán kifogásolja Handó Tünde gyakorlatát. Több példa van arra, hogy az OBH-elnök eredménytelennek minősített bírói vezetői pályázatot, majd egy évre megbízott valakit a feladat ellátásával. Egy év után viszont csak az pályázik már, vagy az kerül előnyös helyzetbe, akit ő megbízott. Erről a gyakorlatról beszélt Szepesházi Péter, a Budai Központi Kerületi Bíróság bírója a 444.hu-nak, hozzátéve: "Ha nem a pályázaton dől el, hogy kiből lesz vezető, hanem olyan kerül pozícióba, aki nem pályázott, akit Handó Tünde nevezett ki egy évre, akkor csorbul az állampolgár érdeke, mert nem biztos, hogy a legszakmaibb ítéletet kapja." Vasvári Csaba, a Pesti Központi Kerületi Bíróság csoportvezető bírája pedig be is perelte Handó Tünde OBH-elnököt - és a Fővárosi Ítélőtábla elnökét -, mert hiába rangsorolták első helyre két, a Fővárosi Ítélőtábla bírói posztjára kiírt pályázaton is, mindkét pályázat eredménytelenül zárult, mégpedig azzal, hogy indokolatlanná vált az álláshely betöltése.
Simon Zoltán
|
Közigazgatási múlttal előnyben
|
Szakmai indokokkal magyarázza a kormány a bírói pályázatok elbírálási szabályainak átírását, de az indoklás mögül kilóg a politikai lólábTovábbra sem elégedett a kormány a bíróságokkal és a bírókkal – legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy immár sokadik alkalommal próbálkozik saját embereivel vagy a kormánypárthoz lojális személyekkel feltölteni a bírói szervezetet.
|
[
"hírek",
"politika",
"belföldi hírek",
"karikatúrák",
"népszava"
] | 1 |
http://nepszava.hu/cikk/1146086-kozigazgatasi-multtal-elonyben
| null | true | 0 | 0 |
A magyar nők háromnegyede szokta elolvasni a szépségápolási és kozmetikai termékek összetevőinek listáját, több mint felük pedig szeretne bővebb és érthetőbb tájékoztatással találkozni az egyes termékeken - derül ki a német CD kozmetikai márka és az NRC piackutató által végzett felmérésből.
A magyar nők – bevallásuk szerint – 76 százaléka olvassa a szépségápolási és kozmetikai termékek (tusfürdők, dezodorok, szappanok, krémek/testápolók) csomagolásán az összetevők listáját - olvasható ki a 18-59 éves nők körében, 600 fő részvételével végzett kutatás eredményeiből. A 76 százalékból ugyanakkor 26 százalék az, aki rendszeresen olvassa ezeket, mert érdekli a kozmetikumok összetétele, további 50 százalék pedig esetenként fordít figyelmet a listára. Azok közül, akik nem olvassák el (24 százalék) 11 százalék azért nem teszi ezt, mert nem érti a latin elnevezéseket és 13 százalék azért, mert nem érdekli ez az információ.
A felmérést készítők vizsgálták, hogy mekkora igény lenne arra, hogy a szépségápolási termékekre bővebb és érthetőbb termékleírást helyezzenek el a gyártók. A válaszadók 56 százaléka mondta azt, hogy mindenképpen szükség lenne a bővebb és érthetőbb leírásra, 41 százalék válaszolt úgy, hogy nem zavarná a több információ, és pusztán 3 százalék szerint nincs szükség erre.
|
Mozaik: A magyar nők többet szeretnének tudni krémjeikről
|
A magyar nők háromnegyede szokta elolvasni a szépségápolási és kozmetikai termékek összetevőinek listáját, több mint felük pedig szeretne bővebb és érthetőbb tájékoztatással találkozni az egyes termékeken - derül ki a német CD kozmetikai márka és az NRC piackutató által végzett felmérésből.
|
[
"kozmetikum",
"fogyasztóvédelem"
] | 0 |
http://nol.hu/mozaik/a-magyar-nok-tobbet-szeretnenek-tudni-kremjeikrol-1570245
|
2015-10-20 12:16:02+02:00
| false | 0 | 0 |
Az egyetemi idény elején nagyon úgy nézett ki, hogy Robert Nkemdiche az első ötben lesz a drafton, atletikusságát pedig még néhány támadójátéknál is kamatoztatták, három touchdownt is szerzett. Aztán véget ért az alapszakasz, Nkemdiche-ék belehúztak az egyik estén néhány csapattársával, és ennek az lett a vége, hogy beszívva zuhant négy métert egy szállodai szobából. Megúszta komoly sérülés nélkül, de a következményeket már nem.
Miért éppen ő?
Pro: Az ország legmagasabban rangsorolt középiskolásaként érkezett az Ole Missbe, ahol három éven át kezdő volt, a csapatból nem lehetett kirobbantani. Hatalmas darab ember, de nem azért, mert felesleg lenne rajta, és a méretéhez képest nagyon atletikus, az offense-ben elkapott touchdownja is volt. A profik közé készülő játékosok közül fizikailag ő áll leginkább kész az új kihívásra. Rendkívül robbanékony, gyorsasága hatalmas plusz és az ereje is kiemelkedő. Utolsó évében sokat fejlődött pass rush terén, bár a megfigyelők szerint ezen van még mit finomítania.
Con: A futás ellen bajban szokott lenni, és hiába vannak fantasztikus adottságai, olyan kiemelkedő számokat azért nem produkált egyetemei évei alatt. Több olyan meccs is volt, aminek a végére elvesztette a kedvét, erejét, ezt el is ismerte a combine környékén. De ennél is nagyobb probléma, hogy milyen személyiség. Az ablakból beszívva kizuhanós esetnél a rendőröknek a nevét se tudta megmondani, később azzal védekezett, hogy a szobában talált a fű nem az övé volt, de inkább elvitte a balhét. De később kellemetlen helyzetbe hozta az 1/1-re pályázó csapattársát, Laremy Tunsilt, mert egy interjúban elárulta, hogy csapattársa is ott volt a szállodai balhénál.
Ha csak egy videót nézel meg róla
Robert Nkemdiche || Defensive Nightmare
Combine
40 yard: 4,87 mp
Súlypontemelkedés: 88,9 cm
Helyből távolugrás: 294 cm
Fekve nyomás 102 kilóval: 28
Hol landolhat?
A karakterproblémákra már figyelnek annyira az NFL-ben, hogy nem elképzelhetetlen, az első kör végéig csúszik, és akkor a Denver Broncos pótolhatná is Malik Jacksont vele. A Bills is elviheti, de járt már a Chicago Bearsnél is nemrég.
Egyetemi számai
|
Nkemdiche egészen félelmetes, de ki meri elvinni?
|
Nkemdiche egészen félelmetes, de ki meri elvinni? - Az Ole Missből érkező védő kiszúrt magával a pályán kívüli viselkedésével. De az adottságaival kilóg ebből a draftosztályból.
|
[
"robert nkemdiche",
"ole miss rebels",
"draft2016",
"sport"
] | 0 |
https://index.hu/sport/amerikaifutball/2016/04/11/robert_nkemdiche_ole_miss_draft_2016
|
2016-04-11 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Két dolgozóját, a korábbi orvosigazgatót és egy ápolónőt bocsátott el a siófoki kórház a múlt héten. Mivel mindketten vállaltan szemben állnak a kormánypártokkal, így elképzelhető, hogy politikai okokból rúgták ki őket.
Viharos szelek fújnak címmel osztott meg egy bejegyzést Nagy Gábor, Siófok alpolgármestere. - A siófoki kórházban betöltött orvosigazgatói posztomról hat év után, november 8-án lemondtam – írta. – Munkámat a központi műtő osztályvezető főorvosaként láttam el egészen november 20-áig. Közalkalmazotti jogviszonyomat ugyanis másnap megszüntették. A szűkszavú történet kapcsán megkerestük az egykori orvosigazgatót, aki közölte, annál többet, amit a bejegyzésben leírt, nem akar mondani. Más forrásokból úgy értesültünk, hogy politikai okokból távolították el a kórházból. A választásokon ugyanis Nagy Gábor egyéniben függetlenként elindult a kiliti körzetben a Fidesz-KDNP helyi jelöltjével szemben. A körzetben a város polgármestere, Lengyel Róbert Becsülettel Siófokért Egyesülete nem indított saját jelöltet, hanem szimpatizánsaikat Nagy Gábor támogatására kérték, aki meg is nyerte a voksolást. Az új önkormányzatban – ahol korábban az ellenzéki polgármester kormánypárti közgyűléssel volt kénytelen együtt dolgozni – az ellenzék kétharmados többségbe került, s Nagy Gábort alpolgármesternek választották. Ezek után természetesnek érezte, hogy lemond a kórházban betöltött pozíciójáról, ekkor felajánlották neki a központi műtő vezetését, ám alig két hét után behívatták, s közölték vele, el van bocsátva. Értesüléseinket Nagy Gábor sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta. Nem ő az egyetlen, akit vélhetően politikai meggyőződése miatt rúgtak ki a siófoki kórházból: a múlt héten egy ápolónőnek is azonnali hatállyal felmondtak egy Facebook-poszt miatt, amellyel az intézmény szerint megsértette a kórház jó hírnevét. - Siófok és környéke országgyűlési képviselője, Witzmann Mihály oldaláról osztottam meg egy bejegyzést azzal a megjegyzéssel, hogy remélhetőleg nem azért vág furcsa arcot a képviselő, mert urológiai problémája van, akkor ugyanis nehéz helyzetbe kerül. Előtte látott ugyanis napvilágot a hír, hogy Siófokon bezárnak osztályokat, többek között az urológiát – mondta V. H. Mónika.
Mint elmesélte, hét év után, tavaly novemberben költözött vissza Siófokra, és felnőtt szakápolóként kezdett el dolgozni a belgyógyászaton. Egyúttal azonnal csatlakozott Lengyel Róbert kampánycsapatához, amit jelentett is az ápolási igazgatónak, megjegyezve, nem fogja bevinni a politikát a munkahelyére. Felettese tudomásul vette politikai szerepvállalását. – Amióta győzött az ellenzék Siófokon, láthatóan elkezdtük csípni egyes kormánypártiak szemét – folytatta V. H. Mónika. – A bejegyzés megosztása utáni napokban felhívtak, hogy azonnal menjek be az ápolási igazgatóhoz. Az ápolási igazgatóval és egy másik felettesével lezajlott beszélgetés hiába próbált azzal érvelni, hogy a magánoldalán írt egy magánbejegyzést, felettesitől többször is elhangzott, "főleg a mostani helyzetben", illetve, hogy "ilyen politikai helyzet van, tudod, milyen kellemetlen helyzetbe hozol bennünket, milyen kellemetlen helyzetbe hozod a főigazgató urat?". Persze próbált küzdeni az állásáért, azt is megígérte, törli a posztot – azt követelték tőle, hogy ott és azonnal törölje –, s egy utolsó esélyt kért, de főnökei hajthatatlannak bizonyultak, mondván, nem tehetik meg, hogy megadják az esélyt! V. H. Mónikát másnapra hívták vissza a felmondási papírok aláírására, ám ügyvédje tanácsára addig nem volt hajlandó szignózni a kirúgását, míg nem látja a mellékletet, amely állítólag az ominózus posztot tartalmazta – ezt azonban nem mutatták meg neki. Így aztán leszámolt ugyan, leadta a ruháját, a kulcsait, a belépőkártyáját.
– A papírokat még nem kaptam meg, de biztos, hogy perelni fogok – mondta lapunknak. Az ügyben kerestük Inczeffy Istvánt, a kórház főigazgatóját, aki kérte, egy órával később hívjuk vissza, ám ezután már nem vette fel a telefonját, hiába próbálkoztunk többször is. - Túl sok lenne a véletlen egybeesés, hajlok rá, hogy a politika dolgozik a háttérben és a kórház vezetése csak eszköz – mondta Lengyel Róbert siófoki polgármester, akit azért kerestünk meg, mert alpolgármestere, illetve egyik aktivistája érintett a kórházi ügyekben. – Felháborít és elszomorít, hogy 30 évvel a rendszerváltás után ilyesmi megtörténhet, és miközben szakemberek sora hiányzik egészségügyből orvost és ápolót rúgnak ki indokolatlanul. A személyzeti politika ugyan a kórház belügye, ám a két eset közügynek tűnik. Ha a politika van a háttérben, szégyelljék magukat, akik a paraván mögül tesznek tönkre egzisztenciákat gyáva és aljas módon! A város lakói által megbecsült embereket hurcolnak meg, csak mert más a politikai nézetük! Mert ezek szerint már az is baj, ha nem pártszínekben, hanem függetlenként elindul valaki egy választáson a hatalommal szemben.
|
Népszava Jogerősen felfüggesztett börtönt kapott a magát fideszes kijárónak kiadó lobbista
|
Kétmilliárd forintot kért a Századvég nevében egy amerikai cégtől. Ez is az egyik oka volt a kitiltási ügynek.
|
[] | 1 |
https://nepszava.hu/3058706_jogerosen-felfuggesztett-bortont-kapott-a-magat-fideszes-kijaronak-kiado-lobbista
| null | true | 0 | 0 |
"Pénzügyőrhöz méltatlan cselekmény" miatt indított eljárást a NAV tizennyolc záhonyi munkatársa ellen, akiket vesztegetéssel gyanúsítanak – tudósít az MTI.
A pénzügyőrök ellen múlt héten indult büntetőeljárás, a megalapozott gyanú szerint "jogtalan előnyért" cserébe segítették a cigarettacsempészeket. Kilenc pénzügyőrt előzetes letartóztatásba, nyolcat házi őrizetbe helyeztek, egy gyanúsított szabadlábon védekezhet.
A gyanú szerint a pénzügyőrök megszegték hivatali kötelességüket, így a büntetőeljárás mellett munkáltatójuk méltatlansági eljárást indított, mely szolgálati jogviszonyuk megszüntetését eredményezheti.
|
Méltatlansági eljárás indult a NAV-osok ellen
|
"Pénzügyőrhöz méltatlan cselekmény" miatt indított eljárást a NAV tizennyolc záhonyi munkatársa ellen, akiket vesztegetéssel gyanúsítanak – tudósít az MTIA pénzügyőrök ellen múlt héten indult büntetőeljárás, a megalapozott gyanú szerint "jogtalan előnyért" cserébe segítették a cigarettacsempészeket.
|
[
"csempészet",
"nav",
"pénzügyőr",
"méltatlansági eljárás"
] | 1 |
http://hir24.hu/sotet-oldal/2015/08/07/meltatlansagi-eljaras-indult-a-nav-osok-ellen
|
2015-08-07 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Csaknem 350 millió forintot zárolt, 5 ingatlant és 6 gépjárművet foglalt le a NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága annál a cukor- és étolaj-kereskedelmi cégcsoportnál, amely különösen jelentős összeggel károsította meg a magyar államot. A cégcsoport üzleti kapcsolatainak felgöngyölítése, partnereinek feltérképezése után további hatósági intézkedések várhatók – közölte az adóhatóság.
A cégcsoport egyik tagjánál még 2013 márciusában indított adóellenőrzést a NAV Észak-budapesti Adóigazgatósága – idézte fel közleményében az adóhatóság.
Az ismert cukormárkát forgalmazó nagykereskedelmi társaság Szlovákiából több milliárd forint értékű cukrot és étolajat hozott be az országba, és a tagállamtól érkező információk és a NAV saját informatikai rendszerének adatai azt mutatták, hogy a cég a közösségen belüli termékbeszerzését nem vallotta be.
Országos akció keretében ellenőrizte a NAV a Szlovákia felől érkező kamionokat, célzottan figyelve a társaság közúti áruforgalmát. Egy közbeiktatott raktárhoz vezettek a szálak, ahonnan előkerültek a társaság működésére és kapcsolataira vonatkozó dokumentumok.
Az iratokból és az üzleti partnereknél elrendelt kapcsolódó vizsgálatokból egy mesterségesen létrehozott céghálózat képe rajzolódott ki a revizorok számára – fogalmazott a közlemény. Kiderült, hogy az elsőként vizsgált társaság egy szlovákiai cégtől összesen 12 milliárd forint értékben vásárolt kristálycukrot és étolajat, amelyet két adóminimalizáló magyar vállalkozás közbeiktatásával négy kiskereskedelmi áruházláncnak értékesített.
A kimenő számlákat tételesen követve az adóellenőrök az érintett kiskereskedelmi áruházláncoknál is folytatták a vizsgálódást és ellenőrizték a számlákon rögzített gazdasági események valóságtartalmát. Felfigyeltek arra, hogy a cukorkereskedelmi cégcsoportnak még vannak fennálló követelései az áruházakkal szemben, mivel azok általában 60-90 napos fizetési határidővel egyenlítik ki beszállítóik számláit.
A NAV ezen követeléseket haladéktalanul ideiglenes biztosítási intézkedés alá vonta, a leszállított áruk ellenértékét pedig lefoglalta. A NAV hozzátette, az adóellenőrök figyelmét az sem kerülte el, hogy a látókörükbe elsőként kerülő cég az adóellenőrzés megkezdését követően egy osztrák pénzintézetnél nyitott bankszámlát, melynek zárolása érdekében a NAV soron kívül megkereste az osztrák adóhatóságot.
A céghálózat egy másik tagja úgy akarta elkerülni követeléseinek lefoglalását, hogy a már leszállított cukor ellenértékét felszólításra sem volt hajlandó leszámlázni a kiskereskedelmi áruháznak. Az áruház végül önszámlát állított ki, és annak teljes összegét átutalta a NAV végrehajtói letéti számlájára.
A költségvetésnek okozott kár megtérülése érdekében a NAV eddig összesen 337 millió forintot és 17 700 eurót zárolt, valamint 5 ingatlant és 6 tehergépjárművet foglalt le. Mindeközben a szlovák adóhatóság a maga illetékességi területén vizsgálódott és tárta fel a hálózat szlovák ágát.
A céghálózat felgöngyölítése zajlik, az eddigi adatok szerint az értékesítési láncban részt vevő társaságok összesen több mint 50 millió kilogramm kristálycukrot és 3 millió liter étolajat hoztak be az országba, melynek értéke meghaladja a 12 milliárd forintot. Az adóellenőrök megállapítása szerint a bevallani és megfizetni elmulasztott áfa összességében elérheti a 3,5 milliárd forintot.
A NAV az ilyen összetett, előre megkonstruált csalási ügyekben akár országhatáron átnyúlóan is megteszi azokat az intézkedéseket, amelyek a tényállás teljes körű feltárása érdekében szükségesek. "A NAV számos munkatársa hosszú hónapok óta fáradozik azon, hogy a cégcsoport tevékenységét feltérképezze és a magyar államnak okozott kárt minimalizálja" – fogalmazott a hatóság.
|
Itthon: Lecsapott a NAV egy ismert cukormárka forgalmazójára
|
Csaknem 350 millió forintot zárolt, 5 ingatlant és 6 gépjárművet foglalt le a NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága annál a cukor- és étolaj-kereskedelmi cégcsoportnál, amely különösen jelentős összeggel károsította meg a magyar államot. A cégcsoport üzleti kapcsolatainak felgöngyölítése, partnereinek feltérképezése után további hatósági intézkedések várhatók – közölte az adóhatóság.
|
[] | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20140117_Lecsapott_a_NAV_egy_ismert_cukormarka_for
|
2014-01-17 09:09:00+01:00
| true | 0 | 0 |
Mit kezdhet egy fiatal ma az ötleteivel? Hol és hogyan találhat támogatásra, együtt gondolkodásra és mentorálásra? Körbenéztünk, hogy működik ez a nagyvilágban – és itthon, hogyan lesz egy jó és merész gondolatból támogatott projekt.
A legtöbben tapasztaltuk már valószínűleg az életünkben azt, hogy eszünkbe jutott egy szuper ötlet vagy kezdeményezés, azonban ennek megvalósításához már nehezen találtunk megfelelő platformot. Különösen igaz lehet ez a Z generáció tagjaira, akik esetleg nem rendelkeznek még akkora szakmai tapasztalattal, így még nehezebb támogatót vagy mentort találniuk. Szerencsére manapság egyre többen gondolják úgy, hogy felkarolják ezt a generációt, segítik, támogatják és tanítják őket, hogy újító ötleteiket megvalósíthassák.
Programok a nemzetközi színtéren
Nem ismeretlen az ilyen, kifejezetten fiatalokat célzó inkubátorprogram. Külföldön egyre több vállalat vagy kezdeményezés összpontosít a Z generáció innovatív és friss ötletet hozó tagjaira. A Target két évvel ezelőtti inkubátor programja a Z generáció azon vállalkozóira összpontosított, akik jót akarnak tenni a világ és a bolygó számára. A cég három felkaroltja még nem volt 24 éves, amikor ötleteikre felfigyeltek: projektjeik a környezettudatosságra és a szociális érzékenységre összpontosítottak. Az egyik résztvevő szárított gyümölcsöket állított elő olyan betakarításokból, amelyek egyébként a kukában landoltak volna, más komposztálható csészéket és villákat készít terményhulladékból, de olyan is volt, akinek a cége mozgássérült babákat alkot szintén mozgássérült gyermekek számára, hogy hozzájuk hasonló játékokat kaphassanak.
Hasonló a helyzet a kanadai DMZ vállalatnál is, ahol a Ryerson Basecamp program kifejezetten a fiatal vállalkozók támogatására jött létre. A projekt oktatást, mentorálást és anyagi forrásokat biztosít a fiatalok számára, hogy sikeres vállalkozásvezetővé váljanak. A DMZ legfrissebb projektjei között szerepel a SpitStrips nevű startup, mely újrafelhasználható véralkoholszint mérő csíkokat készít, a Pezzack ClassyCyborgs nevű kezdeményezésében pedig olyan applikációt fejlesztettek, amely látássérült embereknek tanítja meg a Braille-írást.
De mi a helyzet itthon?
Hol találhat támogató és inspiráló közösséget, szakképzett mentorokat egy fiatal innovátor? A Magyar Telekom fiatalok számára kialakított országos platformja, a MagentaKraft erre kínál jó alternatívát. A program fiatalok különböző ötleteit segít felkarolni, majd az elejétől a végéig hozzájárul a megvalósításhoz. A MagentaKraft egyszerre nyújt lehetőséget a kísérletezésre és arra, hogy a résztvevők önmagukat fejlesszék, melyben szakmai és technikai segítséget kapnak.
Az országos kezdeményezésben egyfajta virtuális közösséget alkotnak a tagok, akik a hamarosan megnyíló, podcast stúdióval, videós eszközökkel és egyéb technikai eszközökkel (pl. 3D nyomtató, robotok, robotkar és drónok) felszerelt debreceni székhelyű közösségi térben is összeülhetnek és alkothatnak. A jelentkezés menete viszonylag egyszerű: a jelentkezők, vagyis krafterek a program honlapján küldhetik el ötleteiket, a legjobbak pedig bekerülnek a Kraftba és kiválaszthatják, hogy egy hosszabb vagy egy rövidebb folyamaton szeretnének végigmenni szakmai edukátorok segítségével.
Bezárt a világ? Akkor ötleteljünk együtt, online!
A 2020-as évben a MagentaKraftot sem kímélte a koronavírus, a világjárvány miatt a debreceni helyszín nem tudott megnyitni, így minden az online térben zajlott. Bár a tervezett forgatókönyvet teljesen felülírta a pandémia, azért kicsit sem kell féltenünk a Z generációt, ha arról van szó, hogy feltalálják magukat az online platformokon. Nem véletlenül hivatkozunk rájuk digitális bennszülöttekként, ennek a nemzedéknek a tagjai már a digitális világban születtek és nőttek fel, így nemhogy nem kell megtanítani nekik bizonyos dolgokat, az internetet és az új technológiai eszközöket illetően, hanem ők tanítják az idősebb generációkat. A MagentaKraft online közössége jelenleg 600 főt számlál a Discordon, ahol live tréningek folynak. Az itt elérhető tartalmakat – melyek nemcsak a Kraftba már beválogatott aktuális projektekről szólnak – bárki megnézheti, aki szívesen becsatlakozna valamelyik innovatív kezdeményezésbe, vagy csapattársat keresne maga mellé.
Bár elsőre úgy tűnhet, nehézséget okoz egy ilyen projektben a kizárólag online kapcsolattartás, illetve a közvetett kapcsolat, de pont ettől a generációtól nem áll olyan távol a folyamatos online jelenlét. Tény, hogy a kényszer hozta ezt a fordulatot, de ahogy az iskolákban a digitális oktatás, úgy itt az alkotás menete is megújulhat a rendhagyó formától. Egyrészt a Z generáció könnyebben adaptálódott valószínűleg az új helyzethez, mint idősebb társaik, másrészt online térben akár még koncentráltabban is mehet a munka, a forrásismereteket is még jobban el lehet sajátítani, a technikai körülményekről és lehetőségekről nem beszélve.
Amikor az ötletből támogatott projekt lesz
A programban jelenleg 10, saját projekttel érkező csapat vesz részt, melynek tagjait a Telekom szakértői, az edukátorok segítik végig. A MagentaKraft kezdeti hónapjaiban ötletbeküldési időszak volt, bárki jelentkezhetett, akinek volt egy jó ötlete. Ezt követően augusztusban kihirdették az első, Folytassuk együtt! névre hallgató KraftChallenge pályázatot, melynek fődíjasa 1 millió forint támogatást kapott a vállalattól. A Folytassuk együtt! a karantén ideje alatt indult kezdeményezésekre fókuszált, a kihívásra 25 pályázat vérkezettt. A győztes, Bajzák Anna Balkonkertész képzése lett.
A pályázat második helyezettje Huszár Fanni csapatának Dress Coding projektje, harmadik pedig Géró Kristóf csapata lett Scool nevű ötletükkel. A két csapat nyereményeként automatikusan felvételt nyert a MagentaKraftba, ötleteik kivitelezését szakmai csapat segítette tovább. A három Hello Biznisz különdíjat Turay Diána és csapata a Könyvelő-Net, Varga Bencéék a Beszállító keresés digitális reformja!, valamint Vedres Tamás csapatának Flybuilt! projektje nyerte.
|
Balkonkertész és profi könyvelő: mutatjuk a legjobb, magyar fiatalok által fejlesztett appokat
|
Mit kezdhet egy fiatal ma az ötleteivel? Hol és hogyan találhat támogatásra, együtt gondolkodásra és mentorálásra? Körbenéztünk, hogy működik ez a nagyvilágban – és itthon, hogyan lesz egy jó és merész gondolatból támogatott projekt.
|
[] | 0 |
https://hvg.hu/brandchannel/20201223_Mindegy_honnan_jossz_ha_van_egy_jo_otleted_telekom_magentakraft
|
2021-01-15 11:30:00+01:00
| true | 0 | 0 |
Mind jobban körvonalazódik, hogy nem hirtelen döntés áll a Népszabadság bedarálása mögött, az ügyletet jó ideje készítik elő, s az igazán nagy fordulat akkor következett be, amikor nyáron a kormányzat nekiment Spéder Zoltán nagyvállalkozónak, akinek addig befolyása volt a napilapra. Abban pedig, hogy éppen most került sor a puccsra, vélhetően szerepe van a bukott népszavazásnak s hogy az újság egyre élesebben bírálta a kormánypártot, sorra jött elő a kellemetlen ügyekkel.
A 168 Óra birtokában lévő hazai és osztrák dokumentumok szerint a Mediaworksöt tulajdonoló Vienna Capital Partners (VCP) Holding Kft. 2015 nyarán úgynevezett "határon átnyúló beolvadással" az osztrák VCP Finanz Beteiligungen AG (VCP AG) része lett. Az általános jogutódlás keretében a VCP Holding Kft. valamennyi eszköze és kötelezettsége – beleértve valamennyi jogosultságot, kötelezettséget és felelősséget – teljes egészében átszállt a VCP AG-re. Anya és fia egy lett, a beolvadó vagyon piaci értéke 6,2 milliárd forint volt a papírok szerint.
Aztán a nyár elején Magyarországon kitört Spéder-botrány újabb változást hozott a Mediaworks életében. A VCP AG létrehozott egy osztrák leányvállalatot (QDW Beteiligungen GmbH), s abba tette át a Mediaworks magyar részvényeit, miközben az FHB Jelzálogbank Nyrt. részvényei az anyavállalatnál maradtak, vagyis kettéválasztották a magyar portfóliót. Informátorunk szerint – ahogyan az manapság jellemző Magyarországon – a változtatások mögött vélhetően szindikált szerződések állnak, amelyeket adott pillanatban elő lehet húzni. Hogy miért volt szükség a szétválásra? A Mediaworks Zrt. augusztusban vélhetően egy óriáshitelt vett fel az MKB Banktól – sokak szerint azért, hogy bevásároljon vidéki lapokból, illetve hogy a Spéder-féle FHB kikerüljön a finanszírozók közül.
Az MKB pedig az bank, amelyet tavasszal vettek meg különböző befektetési alapok, s a korábbi 100 százalékos állami tulajdonból 90 százalék ismeretlenekhez került. Számos találgatás látott napvilágot, hogy vajon kik a vevők, szóba került például a Magyar Nemzeti Bank egyik Pallas Athéné alapítványa is. Sajtóinformációk szerint azonban a felvásárlás mögött Szíjj László, a Duna Aszfalt-cégbirodalom tulajdonosa és a vele együtt mozgó Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester áll. Ezeket az értesüléseket senki sem cáfolta eddig, az persze beszédes, hogy Balog Ádámot, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnökét, aki Matolcsy György egyik közeli munkatársa volt, eddig nem távolították el a pénzintézet vezetéséből. Informátorunk szerint semmiképp sem szabad figyelmen kívül hagyni Matolcsy Györgyöt, amikor arról beszélünk, hogyan jutott el a Népszabadság a megszűnésig.
Az ügy további pikantériája, hogy az MKB-hitellel egyúttal ellehetetlenítették a Népszabadság eladását, ugyanis a hitel nem a Mediaworks tulajdonosait terheli, hanem a cég eszközeit, beleértve a szellemi termékeket is. Az MKB augusztusban jelzálogkérelmet nyújtott be a Népszabadság, a Népszabadság Magazin, a Népszabi, valamint a Nol és a Népszabadság Online védjegyek mellé. Pénzpiaci szakértőnk szerint ez azt jelenti, kínkeservesen lehetett összeszedni a fedezetet a kölcsönhöz.
Ha tehát bárki meg akarná venni a Népszabadságot, annak az MKB-val is meg kell állapodnia. Jelenleg persze nem sokat érhet a pénzintézet számára a Népszabadság mint fedezet, hiszen a lap megszűnt működni, vagyis piaci értéke nulla. Kérdés, vajon ezt a lépést egyeztette-e a Mediaworks az MKB-val, vagy saját jogon értéktelenítette el a banki hitel mögött álló egyik komoly fedezetet.
A Népszabadság hosszú évek óta hánykolódik a különböző tulajdonosok között. A lap elsorvasztása akkor indult, amikor 2001-ben a német Bertelsmann médiakonszern eladta a svájci Ringier kiadónak. A váltáskor a Népszabadságnak több milliárd forint nyeresége volt, amelyet befektetett, s a kamatokból finanszírozta a megváltozott piaci viszonyok következtében keletkező veszteségeit. A lap 70 százaléka a svájci cégé, 27 százaléka a szocialista Szabad Sajtó Alapítványé, a maradék 3 százalék pedig a szerkesztőség tagjaié volt. Ahogyan teltek az évek, szépen elfogyott a Népszabadság megtakarítása, ugyanis az akkori hírek szerint a svájci tulajdonos gyakorlatilag ebből a pénzből hozta létre 2007-ben a MédiaLOG nevű céget, amely az előfizetett lapokat juttatta célba, s végül nem bizonyult sikeres befektetésnek. De rosszul jött ki a Népszabadság abból is, hogy a Ringier alapvetően egy nyomdaipari vállalkozás volt, amely azért vásárolt újságokat, hogy megrendeléseket biztosítson a nyomdáinak. Így volt ez Magyarországon is, amikor 2004-ben a Ringier elindította a saját nyomdáját, a többi tulajdona mellett a Népszabadságot is oda vitték a Szikra nyomdától. Óriási terhet jelentett a napilapnak a nyomdaköltség. Mindeközben a lapnál elmaradtak az igazi fejlesztések s állóháború zajlott a tulajdonosok között.
A veszteségeket termelő lap többségi tulajdonosa folyamatosan azzal revolverezte a szocialistákat, hogy a cégben tőkeemelésre lenne szükség, de a választásokat elvesztő párt alapítványának üres volt a kasszája. A fenyegetést nem követte tett, a Ringier egyedül nem emelt tőkét, hogy ezzel kiszorítsa a fizetésképtelen alapítványt. A szocialisták úgy emlékeznek, kidolgoztak egy koncepciót, hogy mégis övék legyen a lap, de az általuk aláírt és elküldött szerződést nem írták alá a svájciak. Úgy tudjuk, ők arra számítottak, hogy a 2014-es esetleges győzelmük után könnyen kifizethetik az újság vételárát. Aztán sokáig úgy festett, hogy a Ringier felvásárolja a lapot, ám ez az üzlet is meghiúsult.
A megfigyelők a kudarcért a készülő Axel Springer–Ringier-fúziót tették felelőssé. A két médiamogul más országokban már összeolvadt, csak Magyarországon nem. A hazai fúziót nehezítette Szalai Annamáriának, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egykori elnökének állásfoglalása, amely szerint így túlzott befolyásra tehetnek szert a médiapiacon.
Akkoriban az a hír járta, hogy a Népszabadság eladása lehet az ára az egyesülésnek. Erről 2013-ban az Axel Springer és a Ringier tárgyalásokat kezdeményezett az osztrák üzletember, Heinrich Pecina tulajdonában lévő bécsi VCP befektetőházzal. A tárgyalásokról először hírt adó Kreatív forrásai Fidesz-közeli médiavállalkozókat sejtettek a készülő ügylet mögött. Végül a VCP magyarországi leányvállalata a Mediaworks tulajdonába került a Népszabadság, és így elhárult az akadály a Ringier és Axel Springer fúziója elől.
Az Átlátszó tavaly arról írt: Pecina nem kezdő magyarországi befektető. A VCP leánycége résztulajdonos volt az azóta már kínai kézbe került BorsodChemben, "az anyacég pedig a kormányközeli bankár, Spéder Zoltán érdekeltségében álló FHB-ban, amely a Mediaworks-csoport hitelezője is lett". Sőt az oknyomozó portál arra is felhívta a figyelmet, hogy Spéder kötődése a VCP-hez akár erősebb is lehet. A kiadó új első embere, Rónai Balázs például az akkor a Spéder tulajdonolta CEMP-be tartozó Napi Gazdaság Kiadó Kft.-t vezette 2013-ig. A mai napig tartja magát az a feltételezés, hogy Pecina mögött Spéder áll, aki akkoriban még kormányhű és körön belüli oligarchának számított.
Idén szeptemberben aztán a Mediaworks bejelentette: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Gazdasági Versenyhivatal engedélyével megvásárolta a dunántúli megyei lapok egy részének kiadóját, a Pannon Lapok Társaságát. Így a cég a legnagyobb hazai médiavállalat lett: a vidéki napilap-portfólión túl övé volt a Világgazdaság, a Népszabadság és a kormányfő kedvenc lapja, a Nemzeti Sport is. A cég tehát tovább hízott.
Az ellenzéki újság szerkesztőségében általános nyugtalanságot okozott, hogy egyre több hír jelent meg arról, vállalkozásain keresztül a felcsúti Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor jobb kezének birtokába kerülhet a Mediaworks. Vagyis fideszes tulajdonú lehet a Népszabadság.
Hogy az osztrák tulajdonos miért engedte ezt? Feltételezések szerint a kegyvesztetté vált Spéderről ekkor már kezdett leszakadni a strómanjának tartott Pecina.
A 168 Óra is megírta: Spéder cégei ellen vizsgálatok sora indult, nyomozott a rendőrség, kutakodott az adóhatóság és a jegybank, új kormánybiztost kaptak azok a területek, amelyeken korábban az FHB-vezér mozgolódott. Aztán elcsitult a balhé. Elsőként számoltunk be arról, hogy a birtokunkban lévő dokumentumok megmagyarázzák, miért nem támadták egy ideje Spéder Zoltánt: kellett a helye egy másik oligarchának, aki közelebb áll a kormányfőhöz és nem kezd magánakciókba, ahogy Spéder tette. Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester áttételesen, de felbukkant Spéder Zoltán egyik legígéretesebb cégében is.
Végül a 444.hu talált magyarázatot a történtekre. Az internetes lap arról írt, hogy a Fidesz régóta akarta a Mediaworksöt, de két feltétellel: nem akarta, hogy hozzá kerüljön a Népszabadság. Attól félt, hogy ez hónapokig tartó balhét eredményezhet, "nemzetközi felhajtás, szerkesztőségi hadakozás következett volna, ha egy Fidesz-közeli oligarcha vonzáskörzetébe kerül".
A 444.hu szerint ezért úgy állapodtak meg a Mediaworks tulajdonosaival, hogy még az eladók bezáratják a Népszabadságot, mielőtt az egész kiadóvállalat átkerül a Fidesz médiabirodalmához. Az internetes lap szerint a PLT-lapok megvételére is a Fidesznek volt szüksége. Mivel a német tulajdonos nem akart tárgyalni a Fidesszel, ezért a Mediaworks vette meg első lépcsőben a megyei napilapokat kiadó céget.
A Mediaworks a Népszabadság bezárása után kiadott közleményében arra hivatkozik: a lap évek óta veszteséget termel. Azzal, hogy megvásárolták a Pannon Lapok Társaságát, "a Mediaworks valódi regionális kiadóvá vált, markáns jelenléttel a sportlapok és magazinok piacán. (...) A jelenlegi üzleti modell működtetésével a Népszabadság a teljes cégcsoport eredményeit negatívan befolyásolja, és ez várhatóan hosszú távon így maradna, amennyiben működése nem kerül teljesen új alapokra."
Az "új alapok" ez esetben a lap leállítását jelentette.
Az egész Népszabadság-ügy rendkívül zavaros voltát jelzi az is, hogy lemondott Katona Viktor – őt nevezték ki a Mediaworks Zrt. megbízott vezérigazgatójává, miután a kiadó szombattól felfüggesztette a Népszabadság nyomtatott és internetes formában történő kiadását. Katona kétnapi működés után egészségi okok miatt kérte a munkaviszonya megszüntetését, valamint lemondott igazgatósági tagságáról is.
Itt tartunk most.
|
Vége a Népszabadságnak
|
Mind jobban körvonalazódik, hogy nem hirtelen döntés áll a Népszabadság bedarálása mögött, az ügyletet jó ideje készítik elő, s az igazán nagy fordulat akkor következett be, amikor nyáron a kormányzat nekiment Spéder Zoltán nagyvállalkozónak, akinek addig befolyása volt a napilapra.
|
[] | 1 |
http://168ora.hu/vege-a-nepszabadsagnak
|
2016-10-14 06:54:04+00:00
| true | 0 | 0 |
Az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. leánycége, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. (SZNP) 2018-ban 70 millió, 2020-ban pedig 100 millió forint támogatást adott a Békemeneteket szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítványának. Az SZNP az Átlátszónak és a K-Monitornak is kitakarva küldte meg a támogatási szerződéseket, mert szerintük a részletek üzleti titoknak minősülnek. Mi pereltünk, a K-Monitor pedig a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult, és annak felszólítására minket megelőzve megkapták az állami cégtől a kitakaratlan iratokat. A papírokat megosztották velünk, mutatjuk a tartalmukat.
A Fidesz-kormányt Békemenetekkel, nyilatkozatokkal, plakátokkal, egyebekkel nyíltan támogató Civil Összefogás Fórum (CÖF) mögött egy alapítvány, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) áll. A CÖKA valahogy vonzza a közpénzt, több állami cég is adott már neki milliókat az elmúlt években.
2020 szeptemberében számoltunk be arról, hogy az állami tulajdonú lottóvállalat, a Szerencsejáték Zrt. támogatásokat osztó leánycége, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. (SZNP) 2020. júniusban 100 millió forintos szponzorálási szerződést kötött a CÖKÁ-val. Vagyis leegyszerűsítve ennyi pénzt adott a kormány kedvenc civil szervezetének. Korábban, 2018 végén a Szerencsejáték-cég pedig 70 millió forintos támogatási szerződést kötött a CÖF-ös alapítvánnyal.
Közadatigénylésben kértük ki a támogatásokat kiosztó Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.-től az összes kapcsolódó iratot: a CÖKÁ-val kötött minden szerződést, a szerződésekhez kapcsolódó támogatási kérelmeket, és a támogatások odaítéléséről szóló döntéseket, valamint a CÖF beszámolóit és teljesítési igazolásait a pénz felhasználásáról. A Szerencsejáték Zrt. leánycége válaszul elküldte a 70 milliós és a 100 milliós támogatási szerződést, de üzleti titokra hivatkozva kitakarta belőlük, hogy mire kapta a pénzt a CÖF alapítványa, ezért bepereltük az SZNP-t.
Logók, bannerek, molinók és roll-upok
Hozzánk hasonlóan a K-Monitor is kikérte a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.-től a CÖF-ös szerződéseket, és ők is úgy kapták meg, hogy a lényeget kitakarta belőlük az állami cég. A civil szervezet azonban velünk ellentétben nem pert indított, hanem a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult. A NAIH eljárást indított, és ennek eredményeként az SZNP nemrég megküldte a K-Monitornak a CÖF-fel kötött megállapodásokat , amiket ők megmutattak az Átlátszónak.
A 2018-as dokumentum szerint az akkori 70 millió forintos támogatásért cserében a CÖF-nek az alábbiakat kellett teljesítenie:
a Civil Akadémia elnevezésű rendezvényein, és az azokhoz kapcsolódó hirdetéseken és a hírlevélben kiküldött meghívókon legalább 15, maximum 20 alkalommal kiteszi a Szerencsejáték Zrt. logóját – ennek a szolgáltatásnak az értékét 10 millió forintban állapították meg
a szellemi honvédőknek évente megrendezett eseményen kihelyezi a Szerencsejáték Zrt. 2 darab rollup-ját (feltekerhető, álló "reklámfal") – ezt szintén 10 millióra taksálták
az összes rendezvénye hirdetésekor megjeleníti a Facebook-oldalán a Szerencsejátk Zrt. logóját – ezt is 10 millióra értékelték
a www.civilosszefogas.hu és a www.civilek.hu honlapokon jól látható helyre kiteszi a Szerencsejátk Zrt. logóját, átlinkelve a www.szerencsejatek.hu oldalra – szintén 10 millió forintra becsült szolgáltatás
"vállalja, hogy civil missziója keretében, faluprogramban elősegíti családi vállalkozások és kistermelői közösségek létrehozását. A szakmai formátumnak megfelelően bemutatja a technológiát, és a bemutató előadásokon szerepelteti a Szerencsejáték Zrt. roll-upjait." – újabb 10 millió forint
az Európai Unió Civil Együttműködési Tanácskozása (EuCET) kapcsán a konferencián és annak beharangozása során megemlíti a Szerencsejátk Zrt. támogatását, a hírlevélben kiküldött meghívókon szerepelteti az állami vállalat logóját, a rendezvényen pedig kiteszi annak 1 molinóját és 2 roll-upját – ennek értékét 20 millió forintban állapították meg
A 2020-ban kötött szerződés szerint az akkori 100 millió forintos támogatásért cserében a CÖF-nek hasonló feladatokat kellett teljesítenie:
2020. június 1. és 2021. június 30. között minden CÖKA-rendezvény helyszínén, összesen 40 alkalommal kitenni a Szerencsejáték Zrt. 200×100 cm-s molinóját – ennek értéke a felek szerint 10 millió forint + ÁFA volt
2020. június 1. és 2021. június 30. között minden Budapesten tartott Civil Akadémia helyszínén, összesen legalább 24 alkalommal kirakni a Szerencsejáték Zrt. két darab Márka témájú 85×200 cm-s roll-upját – ezt 7,2 millió forint + ÁFA értékben mérték
a fenti, budapesti Civil Akadémia országos napilapban megjelenő 1/4 oldalas hirdetéseiben 24 alkalommal megjeleníteni a Szerencsejáték Zrt. logóját azzal, hogy az állami cég az esemény kiemelt támogatója – ennek értéke 10,8 millió forint + ÁFA a felek szerint
2020. június 1. és 2021. június 30. között 15 "kihelyezett" Civil Akadémiát szervezni magyarországi nagyvárosokban és határon túli magyar régiókban, azokat meghirdetni a helyi lapokban, a hirdetésekben pedig kitenni a Szerencsejáték Zrt. logóját, mint az esemény kiemelt támogatója – ezt 5 millió forint + ÁFA értékre lőtték be
a fenti, kihelyezett Civil Akadémiákon kitenni az állami cég 2 roll-upját – ezt 4,5 millió forint + ÁFA értékben állapították meg
a www.civilosszefogas.hu-n és a www.civilek.hu-n jól látható helyre kirakni a Szerencsejáték Zrt. logóját, átlinkelve a www.szerencsejatek.hu oldalra – erre 2-2 millió forint + ÁFA közpénzt számoltak fel
a www.civilosszefogas.hu és a civilek.hu fejlécbannerében megjeleníteni a Szerencsejáték Zrt. logóját, mint kiemelt támogató – ennek értéke 3-3 millió + ÁFA a felek szerint
a CÖF Facebook-oldalán is kitenni az állami lottócég logóját, és annak igénye esetén átvenni a Szerencsejáték Zrt. honlapján, Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján közzétett tartalmakat – ez 5,5 millió forint + ÁFA közpénzt ért a szerződésben
a Szellemi Honvédők díjátadó ünnepségén a ledfalon 1 alkalommal 30 percben megjeleníteni a Szerencsejáték Zrt. reklámfilmjét – ezt 6 millió forint + ÁFA értékre lőtték be
2020. június 1. és 2021. június 30. között minimum 70 hírlevelet küldeni, egyenként 15 ezer, összesen bő 1 millió példányban, és abba beletenni a Szerencsejáték Zrt. logóját – ez 7 millió forint + ÁFA volt
a CÖKA összes sajtótájékoztatóján, 6 alkalommal kirakni a Szerencsejáték Zrt. két roll-upját – újabb 2 millió forint + ÁFA
2020. június 1. és 2021. június 30. között a CÖKA-események meghívóin (minimum 60 alkalom) megjeleníteni a Szerencsejáték Zrt. logóját – erre 10 millió forint + ÁFA ment el
a "ciivl misszió" során a mini konzerváló berendezésekkel kapcsolatos, összesen 30 sajtótájékoztatón kihelyezni az állami cég roll-upjait – ennek értékét 15 millió forint + ÁFA értékben állapították meg
1000 darab receptkönyvet kiadni a korszerű táplálkozáshoz, és abban feltüntetni a Szerencsejáték Zrt. kiemelt támogatóként – ez 7 millió forint + ÁFA volt
Sok közpénzt kaptak már
A CÖF-nek adott leghíresebb állami donáció a Magyar Villamos Műveké (MVM) volt: 2017-ben szintén adatigényléssel derítettük ki, hogy az állami tulajdonú energiavállalat előző évben 508 millió forinttal támogatta meg a CÖF-öt. Némi pereskedés után megtudtuk, hogy a bő félmilliárd forintból 433 milliót négy rövid imázsvideóra költött el a CÖF, de az MVM-támogatásból finanszírozták a Brüsszel elleni komikus brüsszeli tüntetést, és egyes fellépőik gázsiját is.
A CÖF 3 millió forintot kapott egy állami cégtől rendezvényekre "Európa jövőjéről" | atlatszo.hu Csizmadia László CÖF-elnök a szakmai programban arról írt, hogy a BGA Zrt.től kapott támogatásból megrendezik az "Európa jövőjéről" szóló konferenciasorozatot, ahol a véleményüket akarják minél szélesebb körben megismertetni és azt az Európai Unió illetékes szervezeteinek elküldeni.
Tavaly a Magyar Fejlesztési Banktól kapott 25 millió forintot a kormány kedvenc civil szervezete, és a Szerencsejáték Zrt. leánycége is adott nekik újabb 40 milliót, de a részleteket titkolják. Legutóbb pedig arról írtunk, hogy decemberben a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-től kaptak 3 milliót a Békemenet szervezői.
Címlapkép: Csizmadia László CÖF-elnök sajtótájékoztatót tart 2021 júniusában, mögötte a Szerencsejáték Zrt. roll-upja (forrás: CÖF/Facebook)
|
Csak a Szerencsejáték Zrt. reklámjait kellett kiraknia a CÖF-nek a 170 millió forintos támogatásért cserébe
|
Az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. leánycége, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. (SZNP) 2018-ban 70 millió, 2020-ban pedig 100 millió forint támogatást adott a Békemeneteket szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítványának. Az SZNP az Átlátszónak és a K-Monitornak is kitakarva küldte meg a támogatási szerződéseket, mert szerintük a részletek üzleti titoknak minősülnek.
|
[
"cöf",
"cöka",
"k-monitor",
"közérdekű adatok",
"naih",
"szerencsejáték service nonprofit kft.",
"szerencsejáték zrt",
"sznp",
"szerencsejáték zrt."
] | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/05/25/csak-a-szerencsejatek-zrt-reklamjait-kellett-kiraknia-a-cof-nek-a-170-millio-forintos-tamogatasert-cserebe
|
2022-05-25 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Miután Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt már jelezte: kormányra kerülése esetén megszüntetné a lakáshitelek állami támogatását, a közeljövőben várhatóan nagyot hajráznak, akik még kaphatnak támogatott kölcsönt. A folyósított hitelekre ugyanis már nem lehet átírni a szabályokat.
Jogászok véleménye szerint a régi, még kiemelten támogatott lakáshitel-állomány feltételein nem lehet változtatni, hiszen folyamatban levő szerződésekről van szó. A 2009-es költségvetésben az újabb állami kamattámogatás az FHB szakértőinek becslése szerint alatta marad a tízmilliárdos nagyságrendnek.
A KSH legutolsó adatai szerint tavaly az első félévben az engedélyezett lakáscélú hitelek összegének már csak 8 százaléka volt államilag támogatott, szemben az előző év 15 százalékos arányával. Ezen a helyzeten azonban egyértelműen változtatott a válság.
Az idén februárban az Erste Bank az előző évhez képest majdnem tízszer annyi kiegészítő kamattámogatásos hitelt folyósított. Tény, hogy az Erste erre a termékre kampányt is indított, de az FHB esetében különösebb hírverés nélkül is megugrott ez a hiteltípus.
Márciustól, az építési, költözési szezon szokásos kezdetéhez közeledve 80 százalékkal emelkedett a hitelintézetnél a támogatott forinthitelek iránti érdeklődés - tudta meg a Napi -, noha akkor még nem érvényesült a mára ismertté vált válságkezelő program hatása. A korábbi évek tapasztalatai szerint amint a köztudatba kerül, hogy a kormányzat megvonná a kedvezményt, roham várható a bankfiókokban.
Az Erste szakembere szerint a szigorítás azért lenne sajnálatos, mert ez az a termék, amely valós alternatívája a devizahitelezésnek. A CIB-nél is úgy látják, hogy a kamattámogatások felfüggesztése egyértelműen a devizahitelek irányába tereli az ügyfeleket, mert a tisztán piaci feltételekkel igényelhető forintalapú kölcsönök nagyon drágák. Ugyanezt emelte ki Egerszegi Ádám, a Takarékbank takarékszövetkezeti üzletágának igazgatója is.
Meglehetősen határozottan fogalmaztak az FHB-nál: véleményük szerint ma a lakáspiac egyetlen életben tartó eleme lehet a lakáscélú kölcsönök kamattámogatása. Egyforintnyi kamattámogatott kölcsön ráadásul további 3-4 forintot mozgat meg a megtakarításokból lakáscélú invesztícióra, a "lakásláncban" pedig egy új lakás minden esetben további két használt lakás tranzakcióját generálja.
Az ingatlanforgalmazás láncolata megszakad, ha kikerül a támogatott lakásfinanszírozási lehetőség a bankok portfóliójából és ez súlyosan kihat az ingatlanok fejlesztésével, kivitelezésével és értékesítésével foglalkozó vállalkozásokra is.
A jelzálogbank szakértőinek meggyőződése: ha az állami kamattámogatást teljesen kiveszik a rendszerből, akkor a piac nagymértékű leépülése is bekövetkezhet. Ennek újjáélesztése pedig 3-5 évre is elhúzódhat. A CIB-nél is azt fejtegették, hogy ez az intézkedés ellehetetleníti az új, induló beruházások helyzetét.
A gyermekvállaláshoz kapcsolódó szociálpolitikai kedvezmény csökkentése, majd megvonása a Budapest Bank szakértői szerint sok ügyfelet érintene érzékenyen. Egerszegi elmondta: ez a lakáshitel-felvevők hitelképességét nagymértékben csökkenti majd, ami nyilván negatív hatású az új hiteligénylésekre - devizanemtől függetlenül. A CIB szerint viszont talán ez a "kisebbik rossz" lehetőség a kamattámogatások megvonásával szemben.
|
Jöhet a roham a támogatott hitelekért
|
Jöhet a roham a támogatott hitelekért - Bajnai megszüntetné a lakáscélú támogatásokat, de a már folyósított kölcsönök feltételeit nem írhatják újra. Aki jogosult, jó lesz sietnie.
|
[
"lakáshitel",
"bajnai-csomag",
"gazdaság"
] | 0 |
http://index.hu/gazdasag/magyar/2009/04/06/johet_a_roham_a_tamogatott_hitelekert
|
2009-04-06 00:00:00
| true | 0 | 0 |
A közlemény nem tér ki arra, hogy Kaszab Csaba korábban milyen vezető beosztású személyként tevékenykedett, de tudható, hogy a szocialista politikus a korábbi önkormányzati ciklusban a X. kerületi önkormányzat alpolgármestere volt.
Kőbánya korábbi alpolgármesterét még szeptember 20-án elsőfokú, nem jogerős döntésében mondta ki bűnösnek az FB. A testület két év börtönbüntetésre és négy év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható, és egyben 4,43 millió forint vagyoni előny megfizetésére kötelezte – áll a közleményben.
Két éve, szeptember végén tartottak házkutatást a kőbányai polgármesteri hivatalban, akkor a Fővárosi Ügyészségi Nyomozóhivatal iratokat foglalt le. Az egyik internetes portál akkor azt írta, hogy az ügy hátterében fiktív épületfelújítások álltak, és az el nem végzett munkák után számlákat fizettek ki. A X. kerületi Fidesz vasárnapi közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy Kaszab Csaba jelenleg is az MSZP kőbányai elnökségének a tagja.
(MTI)
|
Első fokon elítélték Kőbánya volt MSZP-s alpolgármesterét
|
Vezető beosztású hivatalos személy által folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettében bűnösnek mondta ki Kaszab Csaba vádlottat a Fővárosi Bíróság (FB), az ítélet nem jogerős – közölte a testület sajtótitkársága hétfőn.
|
[] | 1 |
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/10/elso-fokon-eliteltek-kobanya-volt-mszp-s-alpolgarmesteret
|
2007-10-29 15:39:29
| true | 0 | 0 |
Zöldben és tilosban parkolnak a honatyák
Budapest — Kényük-kedvük szerint használják a Kossuth tér parlamenti részét a képviselők. Az autós honatyák fittyet hánynak az elzárt parkoló közlekedési szabályaira.
A Blikk több olyan kocsit talált, amelyekkel a megállni tilos táblánál parkoltak le a sofőrök. Mások két kerékkel a járdán álltak meg, vagy a fűre is felhajtottak. Ha egy autós ilyen hibát vét a városban, szinte perceken belül felkerül a kocsira a kerékbilincs, de a honatyáknak nem kell ettől tartaniuk.
A megállni tilos tábla ellenére többen is állnak a bejárat közvetlen közelében
– A parkolóra a KRESZ szabályai nem vonatkoznak – mondta a Blikknek Gálik Viktória, a Köztársasági Őrezred sajtószóvivője. – A kihelyezett táblák biztosítják, hogy rendezett legyen a közlekedés, de az előírások megsértésekor pénzbüntetés nem jár.
A parlament előtti parkolóban megszokott, hogy a járda felét az autók foglalják el
Úgy tudjuk, a szabálytalankodókat figyelmeztethetik az őrök, így ha akadályozzák a forgalmat, megkérhetik őket: álljanak arrébb.
A politikusok teljes vállszélességgel kiállnak a gondozott fűre is
A rendszeres szabálysértőket akár ki is tilthatnák a területről, de arról nem kaptunk hírt, hogy történt-e ilyen büntetés.
Blikk-információ
|
Zöldben és tilosban parkolnak a honatyák
|
Budapest — Kényük-kedvük szerint használják a Kossuth tér parlamenti részét a képviselők. Az autós honatyák fittyet hánynak az elzárt parkoló közlekedési szabályaira.
|
[] | 1 |
https://blikk.hu/blikk_aktualis/zoldben-estilosban-parkolnak-ahonatyak-2093085
|
2015-10-30 09:12:00+01:00
| true | 0 | 0 |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Titkolja a Jobbik a lejáratóakció árát
A párt szerint nem közérdekű, miből mennyit költenek
Titkolózik a Jobbik az április elején indított országos plakátkampány árát illetően. Csak annyit ismertek el, hogy a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Publimont Kft. és a Mahir Cityposter Kft. hirdetési felületeit használják. A párt állítása szerint kétezer plakátot helyeztek ki, információnk szerint azonban ennél nagyságrendekkel több látható országszerte.
Továbbra is titkolózik a Jobbik arról, hogy mekkora összeget költöttek az országos, kormányt lejárató "Ti dolgoztok. Ők lopnak" plakátkampányukra. Teszik ezt annak ellenére, hogy a pártok finanszírozásának jelentős része a központi költségvetésből történik. Lapunk több ízben is megkereste a párt sajtóosztályát, hogy a közérdekű adatigénylés lehetőségével élve megtudjuk, mennyibe került a kampány, milyen forrásból finanszírozza azt a Jobbik. Kíváncsiak voltunk arra is, mely társaságoktól rendelték meg azt, s hogy cégenként mekkora összeget költenek hirdetésekre.
Kérdéseinkre hetek elteltével Schön Péter, a párt gazdasági igazgatója reagált. Annyit közölt: nem tudnak eleget tenni az általunk kezdeményezett közérdekű adatigénylésnek. Arra hivatkozott: a kért adatok nem közérdekűek.
Ismert, a Jobbik a hónap elején kezdett kormánylejárató kampányába, állításuk szerint országszerte több mint kétezer ilyen plakátot helyeztek ki. Információink szerint azonban nagyságrendekkel több plakáttal árasztották el a településeket.
A Jobbik ugyan elismerte, hogy a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Publimont Kft. és a Mahir Cityposter Kft. hirdetési felületeit használják, a plakátkampány összegéről azonban az első pillanattól kezdve titkolóznak. Jakab Péter, a Jobbik szóvivője korábban elismerte, hogy nem azért állapodtak meg Simicska-féle cégekkel, mert onnan kapták a legkedvezőbb árajánlatot, hanem mert "velük tudtak megállapodni". A párt azt közölte: a pontos összegről csak a plakátkampányuk végén tudnak beszámolni.
A titkos üzlet ellenére a Jobbik következetesen tagadni próbálja, hogy bármi közük lenne a médiavállalkozóhoz, aki azóta egyértelművé tette: "minden szimpátiája a Jobbiké". Hidvéghi Balázs, a kormánypárt kommunikációs igazgatója szerint a Jobbikot Simicska Lajos pénzeli, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Jobbik nem akarja elárulni, mennyi pénzt és milyen támogatást kaptak tőle. A titkolózás egyértelművé teszi, hogy semmilyen piaci szerződésről nincsen szó, a Jobbik nem véletlenül hirdet csak a Simicska Lajos tulajdonában álló felületeken. A Fidesz minden törvényes eszközzel fel fog lépni azért, hogy kiderítse, mennyi pénzt kap a Jobbik Simicskától.
|
Titkolja a Jobbik a lejáratóakció árát
|
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:A párt szerint nem közérdekű, miből mennyit költenekTitkolózik a Jobbik az április elején indított országos plakátkampány árát illetően. Csak annyit ismertek el, hogy a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Publimont Kft. és a Mahir Cityposter Kft. hirdetési felületeit használják.
|
[] | 1 |
https://magyaridok.hu/belfold/titkolja-jobbik-lejaratoakcio-arat-1618483
| null | true | 0 | 0 |
Feljelentést tett a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal a moszkvai kereskedelmi kirendeltség 2008-as értékesítése miatt. A hivatal olyan dokumentumokat hozott nyilvánosságra, amelyek szerint a 2008-as pályázat nyertesével már 2005-ben volt egy előszerződés az épület eladására, amit végül még olcsóbban, piaci értékénél becslés szerint 5 milliárd forinttal kevesebbért játszott át a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy luxemburgi székhelyű cégnek.
Leveleket, hivatalos feljegyzéseket, titkosított rejtjeltáviratot hozott nyilvánosságra a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vezetője szerdai sajtótájékoztatóján. A dokumentumok a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség eladásának vizsgálata közben kerültek elő. A vizsgálat befejeztével a KEHI hűtlen és hanyag kezelés, valamint magánokirat-hamisítás miatt feljelentést tett.
Az ügyben, amelyről először az Origo számolt be egy cikksorozatban, már egyébként ügyészségi eljárás is folyik, mert a Moszkva frekventált helyén álló épületet gyanú szerint milliárdokkal olcsóbban adták el egy gyanús hátterű cégnek. Egyes becslések szerint az épület 9-12 milliárd forintot ért (a telek a moszkvai önkormányzaté, az épület és a korlátlan haszonélvezeti jog a magyar államé volt), de végül 3 és fél milliárd forintért adott túl rajta a nemzeti vagyonkezelő.
Klikk a rejtjeltáviratra a dokumentumokért!
Gaál Szabolcs Barna, a KEHI elnöke elmondta, hogy egy levél azt bizonyítja, hogy 2005-ben elkészült már egy szerződéstervezet, amely szerint az épületet 23,7 millió dollárért megvette volna a Diamond Air nevű, luxemburgi bejegyzésű cég. Egy nem sokkal a tervezet után kelt külügyminisztériumi rejtjeltávirat szerint a közigazgatási államtitkár kevésnek tartotta ezt az árat. (A rejtjeltávirat titkosítását tavaly decemberben oldották fel.)
Az épületet végül egy 2006-os kormányhatározat jelölte ki értékesítésre, majd 2008. márciusában született egy szerződés, amely szerint a Diamond Air megveszi az épületet, pontosan a 2005-ben meghatározott 23,7 millió dolláros (magyar oldalról megkifogásolt) áron. A szerződést követő napokban 21 millió dollár megérkezett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő számlájára. (Hogy miért csak ennyi, nem tudni, de ennek az összegnek később jelentősége lett.)
Kiderült ugyanis, hogy a szerződés megkötésére nem volt engedély, ezért azt magyar részről semmisnek nyilvánították, azzal az indokkal, hogy a vételár a magyar állam részére elfogadhatatlanul hátrányos volt. Az erről szóló iratra felkerült egy rájegyzés azonban, ami szerint Faller Jenő és Horváthné Fekszi Márta államtitkárok engedélyt adtak az eljárásra, és hogy Veres János pénzügyminiszter beszélt az ügyben Tátrai Miklóssal, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatójával.
A 2008. júniusi dobogókői kihelyezett kormányülésre finomodott a magyar álláspont: egy bemutatott emlékeztető szerint a kormány tudomásul vette, hogy az ingatlan kikerült az állami vagyonból. Emellett Gaál Szabolcs Barna szerint a kormány tulajdonképpen arra utasította a két érintett minisztert, hogy papírozza le az ügyet.
A KEHI elnöke szerint az ülésen részt vett a teljes akkori kormány, a hatóságnak vizsgálnia kell az eladásba belenyugodó határozat körülményeit. (Mivel a kormányülésen ott volt Gyurcsány Ferenc kormányfő is, ő is számíthat arra, hogy megkérdezik az ügyről.)
A csak a kormányülés után kiírt pályázatot végül nagy meglepetésre a Diamond Air nyerte, ezúttal 21 millió dolláros vételárral (éppen annyival tehát, amennyit korábban már átutalt). A KEHI-vizsgálat szerint a pályázaton is sok további szabálytalanságot követtek el a Diamond Air helyzetbe hozására. 2008. november 5-én megkötik a végső szerződést, 21,3 millió dollárra. Külön érdekes, hogy a Diamond Air közölte, hogy az összeget már 2006-ban befizette.
Fekszi Mártát, a Külügyminisztérium volt államtitkárát, Székely Árpád korábbi nagykövetet és Tátrai Miklóst, a vagyonkezelő volt vezérigazgatóját az ingatlan eladásával kapcsolatban kedden már kihallgatta gyanúsítottként a Központi Nyomozó Főügyészség.
A Népszabadság korábbi cikkei szerint a 80-as évekből származó épület nem volt rentábilisan működtethető, több milliárd forintos felújításra szorult. A két legnagyobb bérlője a a Richter Gedeon Zrt. és az Egis Zrt. volt, egyikük meg is vette volna a kirendeltség egy részét.
|
Gyurcsányt is meghallgathatják a moszkvai ingatlanmutyi miatt
|
Gyurcsányt is meghallgathatják a moszkvai ingatlanmutyi miatt - A KEHI szerint 5 milliárdot bukott az állam a követségi épület eladásán. Rejtjeltávirat az Indexen.
|
[
"moszkvai kereskedelmi kirendeltség",
"kehi",
"vizsgálat",
"hűtlen kezelés",
"belföld"
] | 1 |
https://index.hu/belfold/2011/02/09/gyurcsanyt_is_meghallgathatjak_a_moszkvai_ingatlanmutyi_miatt
|
2011-02-09 00:00:00
| true | 0 | 0 |
A fonyódi Napsugár Kemping tulajdonosai nagyon készülnek valamire. Annyi biztos, hogy a terveikben a fáknak nincs helye. Olyan szintű fairtást ugyanis ritkán látni, mint amilyen a napokban kezdődött a Balaton déli partján.
A kemping sorsáról több helyivel is beszélgettünk, akik szerint a legaggasztóbb az, hogy nem tájékoztatják őket arról, mi történik a területen. Tavaly felröppent a hír, hogy szálloda épül, mások lakóparkról beszélnek. Az, hogy teljesen letarolják a kempinget és a környező területet, mindenesetre azt sugallja, hogy a kempinget valami nagyobb szabású létesítmény válthatja fel.
A kemping melletti erdőt is vágják
A 100 hektáros terület tulajdonosa jelenleg a közvetetten Tiborcz Istvánhoz köthető FND Kemping Kft., amelynek vezetője az a Kiss Zsófia... Kiss Zsófia és a miniszterelnök veje közötti kapcsolatra az Index egy fonyódi szállodaépítés kapcsán talált rá.
A helyi futballpálya megvételére és pályázati pénzből való felújítására az egyik pályázó a Pelso Polgári egyesület volt, ennek a képviselője Kiss Zsófia, a székhelye pedig Keszthely, Martinovics utca 68., ami a cégjegyzék szerint egy vállalkozó-üzletember lakcíme, Kovács Ferencé. Kovács pedig annak a keszthelyi kikötőnek a vezérigazgatója, és áttételesen résztulajdonosa, amelyet Tiborcz Istvánék vettek meg korábban.
De Mészáros Lőrincékhez is kapcsolódik a cég, mivel az FND kempingvásárlását a felcsúti polgármesterrel összeépült kisbank, a B3 Takarék finanszírozta.
A területet tavaly nyáron szerezte meg az FND Kemping, meglehetősen jó áron, hiszen a pályázaton 500 millió forintos becsült érték szerepelt,
Kissék viszont már 300 millió forintért meg tudták szerezni a körülbelül 100 ezer négyzetméteres területet.
Szerettük volna felvenni a kapcsolatot a cég vezetőivel is, de csak egy e-mail-címet találtunk, így itt érdeklődtünk arról, miért és körülbelül mennyi fát vágták ki. Megkérdeztük azt is, hogy kempingként üzemel tovább a Napsugár, vagy más terveik vannak a területtel? A helyiek szerint az utóbbira utal, hogy
a kemping melletti alsóbélatelepi erdőt is erősen megritkították.
Attól félnek, a két fakivágásnak köze lehet egymáshoz.
A Napsugár Kemping benne volt abban a csomagban, amelyet Mészáros Lőrincék megszereztek a Balatontourist megvásárlásával. De a Balatontourist oldaláról kiderül, a cég már csak 10 kemping üzemeltetését végzi. Az egyik, amelyik kikerült a Balatontourist gondozásából, éppen a Napsugár Kemping.
Ezért megkérdeztük az FND Kemping Kft. vezetőit, hogy mióta nem tartozik a Napsugár Kemping Mészárosék gondozásába, és azt is, hogy ki most a kemping üzemeltetője. Fonyód hivatalos oldalán ugyanis még mindig Balatontourist-kempingként szerepel a szálláshely. A cég illetékesei egyelőre nem válaszoltak, amint megteszik, frissítjük cikkünket.
Kerestük a fonyódi képviselőket is, Farkas Gábor alpolgármester a 24.hu-nak azt mondta:
Én úgy tudom, a Napsugár Kemping megőrzi eddigi funkcióját, a fakivágás pedig csak a kemping felújításának része.
A város egy független képviselője szintén úgy tudja, hogy nem lesz lakópark a kemping helyén.
Az mindenesetre érdekes, hogy egy kemping felújításához miért kell így lepusztítani egy területet:
A helyiek szerint az szintén aggodalomra ad okot, hogy a kempinghez tartozó, vízpart melletti épületet is elkezdték lebontani.
A kempingek kempingek maradnak
Lázár János tavaly egy kormányinfón azt mondta, "a Balaton mindenkié", ez a legfontosabb kormányzati álláspont, hozzáférhetőnek kell maradnia a tónak, szabályozni a beépíthetőséget, majd mindenkit megnyugtatott, hogy
a kempingek kempingek maradnak, azokból lakóparkok vagy lakóházak nem lehetnek.
Ez a terv azért már megdőlni látszik. A legjobb példa erre a siófok-sóstói Ifjúság kemping, melyet idén megvásárolt a Retro Motors Company. A cég vezetője lapunknak novemberben még azt mondta, a szálláshely továbbra is kempingként üzemel majd tovább. Pár nappal később viszont a Magyar Időknek már azt nyilatkozta,
valószínűleg nem szálláshelyként tervezi újranyitni a más típusú fejlesztésre is alkalmas területet.
(A cikkben szereplő képeket olvasóink küldték.)
|
Brutális fakivágás kezdődött a Tiborcz-közeli kempingben
|
A kemping melletti erdőben is elkezdték kivágni a fákat, a helyiek attól félnek, lakóparkot építenek a területre.
|
[
"balaton",
"fonyód",
"kemping",
"napsugár kemping",
"tiborcz istván",
"mészáros lőrinc",
"fairtás"
] | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/03/12/brutalis-fakivagas-kezdodott-a-tiborcz-kozeli-kempingben
|
2018-03-12 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) feljelentése alapján indult bűnügyben a Fővárosi Főügyészség költségvetési csalás bűntette miatt négy személlyel szemben nyújtott be vádiratot uniós támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt.
A vádirat szerint az ügy elsőrendű vádlottja – egy 49 éves férfi – 2008 októberében nyújtott be pályázatot uniós támogatás elnyerésére. A pályázati kiírás célja vállalkozások innovációs tevékenységének támogatására irányult. A forrást nagyrészt az Európai Unió költségvetése, kisebb részében pedig Magyarország költségvetése finanszírozta.
A vádlott által képviselt cég a pályázat szerint a kutatási-fejlesztési tevékenységet egy vidéki telephelyen végezte volna. A projekt céljaként pedig egy már létező, elsősorban kutyák számára kialakított – eredetileg rehabilitációt szolgáló – hidroterápiás futópad továbbfejlesztését jelölte meg. Ennek lényege szerint a kutyák rehabilitációján kívül a cél a megelőzés, a kutyák életminőségének javítása, egészségmegőrzés és fittségük fenntartása.
A vádlott a pályázatban a projekt összes költségét mintegy 250 millió forintban jelölte meg és ahhoz 45% vissza nem térítendő támogatást igényelt több mint 110 millió forint összegben. Ebből előlegként csaknem 45 millió forint került a részére kifizetésre.
Eszük ágában sem volt megvalósítani a pályázatot
A vádlott a pályázatban azonban a vád szerint valótlan adatokat közölt, a pályázatban leírt fejlesztést sem módjában sem szándékában nem állt megvalósítani. A fejlesztés helyszíneként megjelölt vidéki telephely még közművekkel sem rendelkezett, ott kutatást, fejlesztést nem lehetett végezni.
A vádlott a kapott előlegből nem végzett semmilyen kutatási-fejlesztési tevékenységet, célja kizárólag a támogatási összeg jogosulatlan megszerzése volt.
A támogatás kifizetéséhez a férfi fiktív számlákat, valótlan tartalmú iratokat használt fel, amelyek kiállításában a vád szerint az ügy többi vádlottja nyújtott neki segítséget.
A Fővárosi Főügyészség az ügyben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének kísérlete miatt emelt vádat, amelyet az elsőrendű vádlott tettesként, három társa pedig bűnsegédként követett el. A vád tárgyává tett bűncselekmény büntetési tétele két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.
|
Uniós pályázatokkal csaltak – vádat emeltek 4 magyar ellen
|
A Fővárosi Főügyészség költségvetési csalás bűntette miatt nyújtotta be a vádiratot.
|
[
"csalás",
"európai csalás elleni hivatal",
"olaf",
"uniós támogatás",
"vádemelés"
] | 1 |
http://24.hu/fn/gazdasag/2016/01/21/unios-palyazatokkal-csaltak-vadat-emeltek-4-magyar-ellen
|
2016-01-21 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Az uniós versenyhatóság állítólag nem kapta meg az összes szükséges információt a Moltól az OMV Slovenija felvásárlásáról. Ezért a háromszázmillió eurós tranzakció engedélyezési folyamata átcsúszhat a jövő évre.
Az Európai Bizottság felfüggesztette a Mol szlovéniai benzinkúthálózat vásárlásával kapcsolatos versenyjogi vizsgálatot – ahogy arról a vg.hu beszámolt –, amit az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet alapján indított még júniusban. A hivatalos forrásból származó értesülések szerint a Mol nem adott át minden, a bizottság által kért információt, így végül a döntés az lett, hogy
az eljárás a szükséges dokumentumok beérkezéséig szünetel.
Az eredeti tervek szerint az Európai Bizottságnak a vizsgálat megindításától számítva kilencven napja lett volna, hogy döntsön a szlovén üzemanyag-kiskereskedelmi piacot érintő ügyletben, ezt követően kapott volna zöld utat az akvizíció. Tehát legkésőbb október 28-án pont került volna az ügylet végére. Szinte biztosnak tűnik, hogy a folyamat megakadásával legalább az év végéig csúszik a jelentős felvásárlás.
Az Európai Bizottság július 15-én megállította az órát a tervezett tranzakció részletes vizsgálata során. Erre akkor kerül sor, ha a bizottság egy bizonyos időn belül nem kapja meg a felektől az elbíráláshoz szükséges fontos információkat
– erősítette meg egy szlovén lapnak a bizottság versenypolitikai főigazgatósága. Brüsszelben leszögezték, hogy ha a dokumentumok megérkeznek, az eljárás folytatódik, ám a határidő szükségszerűen meghosszabbodik.
Reagált a Mol is
A Mol tavaly júniusban bejelentette, hogy 301 millió euróért megvásárolja az OMV Slovenija 92,5 százalékos tulajdonrészét. Ezzel pedig 120 benzinkúttal bővítené Szlovéniában a meglévő hálózatát.
A második és a harmadik legnagyobb helyi szereplő egyesülése azonban Európában is egyedülálló.
Ezért az uniós testület azt gyanítja, hogy a tervezett ügylet korlátozhatja a versenyt. A megakadt vásárlással kapcsolatosan a Mol közölte: "Az Európai Bizottság tájékoztatott bennünket a döntéséről, hogy felfüggeszti a vizsgálat második szakaszát. A második fázis során a tervezett ügyletet részletes kérdőívekkel vizsgálja, és bevett gyakorlat, hogy ennek során a bizottság »megállítja az órát«, amíg a szükséges adatok be nem érkeznek. Ez azonban nem jelenti a folyamat leállítását, pusztán lehetővé teszi a felek számára, hogy kielégítően válaszoljanak a bizottság kérdéseire, egyúttal elegendő időt ad, hogy jogi keretek között értékelje az ügyletet" – magyarázta a Mol, aki nyilatkozatában a vg.hu beszámolója szerint hozzátette, hogy a tranzakció lezárásához szükséges jóváhagyás mielőbbi megszerzése érdekében készek együttműködni a versenyhatósággal.
(Borítókép: Róka László / MTI)
|
Megakadt a Mol szlovén felvásárlása
|
Megakadt a Mol szlovén felvásárlása - Az olajvállat szerint nincs itt semmi látnivaló.
|
[
"mol",
"felvásárlás",
"szlovénia",
"európai bizottság",
"gazdaság"
] | 0 |
https://index.hu/gazdasag/2022/08/18/mol-felvasarlas-szlovenia-europai-bizottsag
|
2022-08-18 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Tavaly 40 milliárd forintnyi uniós pénzből összesen 67 kórház cserélte le ősrégi CT-jeit és röntgenjeit. A közbeszerzések döntő többségénél csak egy pályázó volt, aki rendre meg is nyerte a megbízást. A korrupciós kockázatok miatt a Miniszterelnökség a legtöbb esetben szabálytalansági eljárást indított. A Gazdasági Versenyhivatal most kartellgyanú miatt indított vizsgálatot, a beszállító cégek leoszthatták egymás között a piacot.
Egy közel negyven éves röntgengépet használtak még tavaly is a kiskunhalasi Semmelweis Kórházban. Nem csoda, hogy a kórház lecsapott a lehetőségre, amikor kiderült: uniós pénzből vehetnek egy új röntgent. Tavaly nyáron ki is írták a pályázatot, majd meglepő módon azt tapasztalták, hogy a hirdetményre egy érvényes ajánlat érkezett, ami jócskán meghaladta azt az összeget, mint amit eredetileg terveztek. A kiskunhalasi kórház nem volt egyedül ezzel a problémával. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) programjában résztvevő több kórház is hasonló helyzettel szembesült. A program keretében közel 100 közbeszerzést folytattak le 40 milliárd forint értékben. A közbeszerzéseken 24 gyógyászati termékekkel foglalkozó nagykereskedő társaság győzött. A pályázatok túlnyomó többségében azonban nem volt verseny. A darabonként több tíz-, illetve több százmilliós közbeszerzéseket többször is az egyedüliként pályázó cégek zsebelték be.
/ Ujvári Sándor
Orbán Viktor egy kórházi ágyon.
Alig volt verseny
A Seszták Miklós vezette NFM tavaly nyáron indította el azt a pályázatot, amelynek során a kórházak pénzt kaptak a tárcától arra, hogy lecseréljék elavult, rengeteg áramot fogyasztó diagnosztikai eszközeiket, zömében röntgen- és a CT-gépeket. A projekt forrása az uniós Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) volt, ami az Európai Unió energiatakarékossági fejlesztéseihez ad pénzt. Eredetileg 9 milliárdot szántak erre a célra, később az összeget 40 milliárd forintra emelték. A kórházaknak a projektekhez nem kellett önrészt biztosítaniuk.
A programban az NFM szerint 67 kórház vett részt. Az intézmények a minisztérium szerint 94, lapunk összesítése szerint viszont 96 közbeszerzési eljárást folytattak le. Az eltérés oka az lehet, hogy több esetben az eredményes pályázat ellenére sem kötöttek szerződést, a Közbeszerzési Értesítőben viszont csak az eredményhirdetések szerepelnek, a szerződéskötések nem. A pályázatok során a kórházak több mint háromszáz eszközt (9 MRI-t, 20 CT-t és több mint 300 röntgent) vásároltak. Volt olyan intézmény, amely egy-egy közbeszerzéssel több különböző gépet is vett, de olyan is előfordult, hogy egy kórház több közbeszerzést is lebonyolított. A VS.hu összesítése szerint a 96 közbeszerzés közül 64 esetben fordult elő, hogy egyetlen egy pályázó jelentkezett, aki végül nyert is. További 13 olyan közbeszerzést találtunk, amely több eszköz vásárlásáról szólt, vagyis egy közbeszerzésen belül több pályázatot bonyolítottak le. Ezeknél minden esetben volt olyan részpályázat, amelyre csak egy-egy ajánlat érkezett. Az összes közbeszerzés közül csak 10 esetben fordult elő, hogy három vagy annál több pályázó versenyzett egymással.
Ez a tendencia feltűnt a Miniszterelnökségnek is, amely az európai uniós források magyarországi felhasználásáért felel. Lázár János minisztériuma 71 közbeszerzésnél rendelt el szabálytalansági eljárást. Azt vizsgálták, hogy a pályázati kiírások versenykorlátozóak voltak-e, magyarán, hogy a kórházak a pályázatokat egy-egy konkrét cégre szabták-e. A vizsgálatok eredményeiről az NFM számolt be lapunknak, eszerint 54 esetben nem találtak szabálytalanságot, 17 közbeszerzést még jelenleg is vizsgálnak.
Feszített menetrend
A Miniszterelnökség nem talált szabálytalanságot Kiskunhalason sem. Információink szerint itt a pályázati dokumentációt kilenc cég kérte ki, közülük három tudott volna szállítani. Az egyik nem adott be ajánlatot, a másik formai hibát vétett, így ki kellett zárni. Utóbbi egy olyan magyar tulajdonú társaság volt, amely más kórházaknál viszont sikeresen pályázott. A győztes a harmadik cég lett. Romhányi Zoltán főigazgató értesüléseinket nem kívánta kommentálni arra hivatkozva, hogy a pályázat részleteiről nem nyilatkozhat.
A Miniszterelnökség a vizsgálatok során arra jutott, hogy a cégek kapacitáshiány miatt maradtak távol a pályázatoktól, a szűkös határidő miatt nem tudtak nagyszámú gépet szállítani. A közbeszerzéseket jellemzően két hónap alatt bonyolították le, többségük gyorsított meghívásos pályázat volt. Ezeken nem vehetett részt bárki, csak akit arra meghívtak. A NFM ezt a feszített menetrenddel magyarázta: az év végig volt lehetőség az uniós források felhasználására, addig le kellett bonyolítani a pályázatokat. A kicentizett határidővel rosszul járt például az ózdi Almási Balogh Pál Kórház. Bélteczki János főigazgató, akit januárban neveztek ki, így a projekt lebonyolításában nem vett részt, lapunknak azt mondta: a pályázattal öt röntgent akartak venni. A szerződést októberben aláírták, ebben az állt, hogy a nyertes 90 napon belül szállít. A cég azonban december 31-ig, vagyis az uniós forrás felhasználásának határidejéig, csak két gépet tudott leszállítani. A kórház így öt gépből végül hármat elbukott, az erre kapott 300 millió forintot vissza kellett utalnia. Itt szintén egy pályázó volt.
A duplájára ugrott az ár
Az egyajánlatos pályázatoknál többször előfordult, hogy az eredetileg becsülthöz képest megugrottak az árak. Így járt a kiskunhalasi kórház is: az intézmény 153 millió forinttal kalkulált, de a végszámla 290 millió lett. A kórház valószínűleg nem számolt azzal, hogy az ötéves garancia és karbantartás költségei ilyen mértékben növelhetik az árat. Erről szerettük volna megkérdezni a pályázatot elnyerő, holland tulajdonú, 2014-ben egymilliárdos forgalmat bonyolító Euromedic Technology Kft-t is. A társaság április 5-i megkeresésünkre nem reagált. Az Euromedic egyike annak a hét cégnek, amelyek a legtöbb közbeszerzést, fejenként 8-15 pályázatot nyertek a program keretében.
Hasonló történt a Szent János kórházban is. Az intézmény előzetesen 519 millióval számolt, a végszámla 862 millió forint lett. A kórháznak szállító Premier G. Med Kft. összesen nyolc közbeszerzésen győzött, 2014-ben 700 milliós árbevételt produkált. A társaság megkeresésünkre azt írta: több kórház - így a Szent János - számára sem volt világos, hogy az ötéves jótállás és szervizköltségeit is fedezi-e a projekt, vagy sem. A garancia a gép árának 50 százalékával (évi 10 százalékkal) is megdobhatta a költségeket. A Premier G. Med szerint az év vége és a szűk határidő is nehezítette a helyzetet, így nem csoda, hogy több esetben csak egy pályázó volt.
Mivel nem minden kórház közölt becsült adatokat, így nem tudjuk, összesen hány esetben lett magasabb a végösszeg. Igaz, arra is akadt több példa, hogy a szerződésben szereplő ár alacsonyabb lett, mint amivel a kórház kalkulált. Úgy tűnik, az árak megugrása nem jelentett akadályt, az NFM ennek ellenére is kifizette a kórházaknak a pénzt.
Kartellgyanú
A Miniszterelnökség vizsgálata nem tért ki arra, hogy az árnövekedéshez hozzájárult-e a verseny hiánya. Erre vonatkozó kérdésünkre Seszták Miklós tárcája mindössze annyit válaszolt: “az irányító hatóság hatáskörébe kizárólag a közbeszerzési szabálytalanságok vizsgálata tartozik".
De a szabálytalansági vizsgálatoknak nem volt része az sem, hogy a cégek esetleg feloszthatták-e egymás között a piacot. A vizsgálat eredményét ismertető NFM megkeresésünkre azt írta: nincs hatáskörük azt vizsgálni, a cégek mi alapján döntötték el, hova pályáztak. A kormány kizárólag azt vizsgálta, a kórházak nem versenykorlátozó módon írták-e ki a közbeszerzéseket. A kartellgyanús ügyeket vizsgáló Gazdasági Versenyhivatal (GVH) április 4-i kérdésünkre még azt írta, a program miatt “panasz, bejelentés, piaci jelzés" nem érkezett hozzájuk. Ehhez képest a GVH április 12-i közleménye szerint már arról szól: kartellgyanú miatt 21 cég ellen indítottak versenyfelügyeleti eljárást. A vállalkozások “2015-től feltehetően olyan egyeztetéseket folytattak és információkat osztottak meg egymással", amelyek a projekt során a különböző ajánlati árak meghatározására irányultak, írta a GVH. A társaságok valószínűleg megsértették a versenytörvényt és az Európai Unió rendelkezéseit. A közlemény szerint a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti azt, hogy a vállalkozások a jogsértést elkövették. Ez a vizsgálat során derül ki.
Gyakran megesik
Magyarországon számos esetben csak egy ajánlat érkezik a pályázatokra. A Közbeszerzési Hatóság tavalyi beszámolója (pdf) szerint 2014-ben a közbeszerzések negyedében, 26,9 százaléknál csak egyetlen ajánlat volt. Még drámaibb képet fest a Korrupciókutató Központ Budapest március elején publikált vizsgálata (pdf). Eszerint 2009 és 2015 között 25-40 százalék között volt az egy ajánlatos közbeszerzések aránya. Az uniós finanszírozású közbeszerzéseknél még gyakoribb, 38-42 százalék ez az arány.
“ Ha csak a későbbi nyertes ad be ajánlatot, az a korrupciós kockázatok magas szintjét jelzi
|
Tízmilliárdok verseny nélkül, ezer sebből vérzik az eredmény
|
A Miniszterelnökség számtalan szabálytalansági eljárást indított abban a projektben, amelyben 67 kórház cserélte le régi gépeit EU-pénzből.
|
[] | 1 |
http://vs.hu/gazdasag/osszes/tizmilliardok-verseny-nelkul-ezer-sebbol-verzik-az-eredmeny2-0413
| null | true | 0 | 0 |
A Fővárosi Közgyűlés március végén megszavazta, hogy 11,2 milliárd forintért eladja a Közraktárakra épült Bálnát a magyar államnak. A nagy reményekkel induló épület már jó ideje csak fejfájást okozott a város vezetésének, így valószínűleg nagy megkönnyebbülés, hogy mostantól az államnak kell kitalálnia, hogy mit akar kezdeni az üvegcettel.
A Bálna sorsa a kezdetektől fogva elég szomorú és botrányos volt, az épületen először összeveszett a tervező és a beruházó, aztán a beruházó és az önkormányzat, aztán az önkormányzat, a beruházó és a kivitelező. Amikor pedig végre megnyílt – évekkel a tervezett dátum után –, leginkább fideszes pártrendezvényekre és néhány forgatás helyszíneként használták, annak, aminek eredetileg tervezték – kulturális és közösségi térnek, a fővárosiak kedvelt találkozóhelyének –, nem igazán.
Az államosítással új időszámítás kezdődik majd a Bálnában, bár hogy pontosan milyen tervei vannak az államnak a Duna-parti épülettel, nem tudni. A mostani bérlőknek viszont alig van idejük összepakolni, mielőtt végképp kidobják őket Budapest egyik leghányattatottabb sorsú épületéből.
Nagy remények, még nagyobb viták
Az épület története még 2006-ban indult, ekkor írták ki a pályázatot a Közraktárak felújítására, amelyet a holland ONL építésziroda nyert el. A részben a raktárépületek közé ékelődő, részben azokra épülő üvegbálna tervével Kas Oosterhuis holland építész, az ONL alapítója állt elő, az épületet beruházója a magyar Porto Investment Kft., kivitelezői pedig az azóta a NER egyik közkedvelt építőipari cégévé váló WHB-csoport tagjai voltak.
A nagyszabású látványtervekhez nagy remények is társultak, 2007-ben az Index is azt írta a Bálnáról, hogy az "Közép-Európa egyik legnagyobb kulturális centruma lesz", és még pénzt is termel majd a fővárosnak. Onnantól fogva viszont, hogy 2009-ben megindult az építkezés, az álomprojekt egy gazdasági és jogi rémálommá vált.
A legkorábban a tervező holland építésziroda szállt ki a projektből,
miután a beruházó Porto Investment még az építkezés megkezdése előtt, 2009 januárjában kizárta a folyamatból az ONL magyar leányvállalatát, Karl Oosterhuis és csapata még konzulensként sem lehetett része a folyamatnak. Hogy miért? A holland építész szerint azért, mert kritizálták a kivitelezést. A tervezőknek leginkább azzal volt bajuk, hogy a Porto szerintük olyan alvállalkozókat bízott meg, amelyeknek nincs tapasztalatuk "a non-standard szerkezetek kivitelezésében".
Az igazi konfliktus abban volt, hogy Oosterhuisnak elég határozott elképzelése volt nemcsak arról, hogy hogyan kellene kinéznie a Bálnának, de arról is, hogy azt hogyan kellene felépíteni, a Porto ehhez képest csak azt tervezte, hogy összehegeszti valahogy az acél és üveg szerkezetet, hogy úgy nézzen ki, mint a terveken. Így amikor az ONL jelezte, hogy – szokásához híven – a kivitelezésben is szeretne részt venni, akkor kizárták a buliból. Márton Imre, a Porto vezetője akkoriban letagadta, hogy vitájuk lett volna a tervezőkkel, de azt mondta, az ONL-nek nincs elég tapasztalata ahhoz, hogy a saját tervének felépítésében részt vegyen.
Budapest legüresebb bálnája
Nem sokkal azután, hogy az építész kiesett a képből, még egy – pontosabban két – komoly fordulat történt az országban, ami nagyban befolyásolta a Bálna sorsát: 2010-ben az ország és a főváros vezetése is lecserélődött, az új fideszes kormánynak és a fővárosi önkormányzatnak pedig már nagyon nem tetszett az a deal, amit még a Demszky-féle városvezetés kötött a Bálna építőivel. A 2010-es tavaszi és őszi választások után már nagyon úgy tűnt a kormánynak, hogy a fővárosi önkormányzat előnytelen szerződést kötött a Portóval, ezért azt javasolta, hogy a főváros bontsa föl a szerződést. Mindeközben pedig csúszott a 27 ezer négyzetméteres komplexum 2010 augusztusára tervezett átadása, a beruházó szerint az önkormányzat miatt, és vice versa.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vizsgálta meg a szerződést, amivel az volt a legnagyobb baja, hogy az a PPP-konstrukcióban épülő projektben túl nagy terhet ró az önkormányzatra. A fővárosi önkormányzat úgy 30 millió euróra tette a projekt költségeit, aminek a Porto a tizedét állta csak, a maradékot MKB-projekthitelből finanszírozták, a tőketartozás megtérítésére pedig az önkormányzat vállalt kötelezettséget, ha a Porto valamiért nem tudna törleszteni. Vagyis az önkormányzatnak úgy 25 évig kellett volna fizetnie a projekt után, bár a Porto ragaszkodott hozzá, hogy a törlesztő bőven kijönne az akkor még CET-re keresztelt Bálna bevételeiből, vagyis a beruházás kifizetné önmagát.
Mindezt annyira problémásnak találták, hogy az Állami Számvevőszék 2011 nyarán feljelentést is tett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett elkövetése és annak kísérlete miatt. A fővárosi önkormányzat is tett feljelentést, amire a Porto is egy feljelentéssel reagált.
2011 augusztusában aztán a Porto Investment szerződést bontott a fővárossal, mondván, hogy a főváros megszegte a szerződést, amikor egyoldalúan lehívta a projekt banki garanciáját. Ezután indult a többéves vita, amelyet általában a sajtóban és a bíróságon, de néha az ekkor már kész, de még mindig teljesen üresen álló CET/Bálna kerítésénél vívtak a felek. 2011 októberében például a főváros úgy fél tucat közterület-felügyelője megpróbálta volna birtokba venni az ingatlant, amit a Porto vezetése fél tucat biztonsági őrrel akadályozott meg. Közben arról is vita alakult ki, hogy egyáltalán ki a birtokosa az épületnek. A Porto által felbérelt generálkivitelező, a WHB ugyanis egy ponton senkit nem engedett be az épületbe, se az önkormányzat, se a fővállalkozó embereit.
A főváros végül csak 2012 júniusában tudta birtokba venni az épületet, ami így több mint ötszáz napig teljesen üresen állt. A vita az épületet is megviselte, 2012 januárjában például az Elmű kikapcsolta az épületben az áramot, állítólag azért, mert a Bálnát elhagyni nem hajlandó kivitelező nem fizette be a számlát. Áram nélkül az épületben nem volt temperáló fűtés, ezért félő volt, hogy szétfagynak az épület vízvezetékei. A hidegtől az Bálna üvegtábláinak tömítései összementek, a WHB-nek vödrökkel kellett felfognia a becsöpögő vizet, a pince pedig teljesen beázott.
Az épületre azután, hogy az önkormányzat átvette, még mindig bruttó 1,2-2,2 milliárd forintot kellett költeni, hogy elkészüljön. Emellett az önkormányzatot beperelte a Porto és a hitel törlesztését követelő MKB, és még az épületet felhúzó alvállalkozók is egymilliárd forintot követeltek a fővárostól, azt a bankgaranciát, amit a főváros még 2009-ben hívott le. Az MKB-nak végül nem kellett kifizetnie az önkormányzatnak a követelt 7,5 milliárd forintot, de ezért egészen a Kúriáig kellett vinni a másodfokon elvesztett pert. Az épület miatt összesen 11 per indult, ebből három még mindig tart, egy a Fővárosi Ítélőtáblán, egy a Fővárosi Törvényszéken, egy pedig a Kúrián van.
A Bálnát végül 2013 novemberében adták át, három év csúszással.
Az épület vesszőfutása viszont még ezután is folytatódott, sőt, csak ezután kezdődött igazán, ugyanis kiderült, hogy a Bálna egyáltalán nem fogja beváltani a hozzá fűzött nagy reményeket.
Űrbázis a pártbulikhoz
A Bálna átadásakor még csak a kiadható terület harmadára volt bérlő, a kihasználtság pedig később sem javult igazán, ami azért viszonylag kellemetlen, mert a Bálna végső soron egy amolyan bevásárlóközpont akart lenni. Két és fél évvel a megnyitó után is az üzlethelyiségek csupán 70 százalékát sikerült kiadni, ezért az épületet úgy próbálta megtölteni a tulajdonos önkormányzat, hogy ide költöztette a Csarnok és Piac Igazgatóságot és a Budapest Galériát.
Annyira nem meglepő, hogy nem nagyon telt meg a hely bérlőkkel, ha belegondolunk, hogy az adottságai miatt mennyire nem plázának való a Bálna. Ahogy az épület bejárásakor Zubreczki Dávid kollégám írta, számos olyan feltétel nem érvényesül a Bálnánál, ami a sikeres bevásárlóközpontoknál fennáll:
nincs a közelében egy forgalmas tömegközlekedési csomópont;
nincsenek benne nagy márkák üzletei, amelyek önmagukban bevonzanák a vásárlókat;
közösségi térnek sem igazán alkalmas, mert nem lehet benne leülni sehová.
Más funkciókra valószínűleg sokkal alkalmasabb lenne, és volt is példa az ilyen hasznosításra. A megnyitás után tartottak itt konferenciákat, kisebb fesztiválokat, sőt, ez lett a Fidesz bejáratott reprezentatív bulihelye, itt ünnepelte a párt a 2014-es és 2018-as választási győzelmét is. De volt hollywoodi produkciók forgatási helyszíne is, Ridley Scott Mentőexpedíció című filmjében például egyszerre játszotta a NASA földi központjának és marsi űrbázisának szerepét.
Egy ponton az is felmerült, hogy a Magyar Nemzeti Bank veszi meg az épületet, amely a Corvinus Egyetemen akkoriban induló doktori iskoláját és pénztörténeti múzeumot akart ide költöztetni, de végül elállt ettől a tervétől.
Ennek ellenére a Bálna nagyrészt kihasználatlan maradt, az üzemeltető Budapest Fővárosi Vagyonkezelő Központ Zrt. 2018-as költségvetése szerint például 2017-ben egy új bérlő sem volt az épületben, pedig terveztek új bérlőkkel és így új bevételekkel. Éppen ezért 2017-ben közel 158 millió forinttal kevesebb bevételt hozott a létesítmény, mint amivel a BFVK tervezett. 2018-ra 809,415 millió forintos bevétellel számolt a vagyonkezelő, amiből 9,28 millió "észszerű nyereségre" számítottak, bár ha azt vesszük, hogy egy évvel korábban is mennyire eltértek a tervek a valóságtól, akkor azért kérdéses, hogy ennyi összejön-e. De összességében a Bálna már többet hoz, mint amennyit visz (az üzleti terv szerint az épület tervezett üzemeltetése 627,5 millió forint volt tavaly).
Annyira viszont nyilvánvalóan nem volt jó az üzlet, mert a főváros már egy ideje szabadult volna az üvegcettől. Egy időben még egy hirdetést is feladtak az Ingatlan.com-on, hátha elkel a 27 ezer négyzetméteres épület a többi iroda és üzlethelyiség között, de csalódniuk kellett. Végül, mint ismert, 2017-ben az állam jelentkezett vevőnek, és ez el is vezet oda, ahol most vagyunk.
Új tulaj, új élet
Most teljesen új időszámítás indul majd a Bálna életében azzal, hogy a magyar állam tulajdonába került az épület. A közgyűlés által március 27-én megszavazott javaslat szerint legkésőbb június 30-ig kellene megtörténnie a birtokátruházásnak, tehát legkésőbb akkor az államé lesz az épület. Az biztos, hogy a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő cégek, mint a Csarnok és Piac Igazgatóság és a Budapesti Történeti Múzeumhoz tartozó Budapest Galéria április 30-ával szerződést bont és költözik. Ez okoz némi kellemetlenséget, úgy tudjuk például, hogy a Budapest Galériába éppen egy nagyobb nemzetközi kiállítást szerveznek, amit már nem tudnak a Bálnában megtartani.
Az új tulajra átszállnak a bérbeadói jogok is, vagyis ő dönt majd arról, hogy meg akarja-e hosszabbítani a bérlők szerződéseit. Viszont az üzletek egy részének már a Fővárosi Közgyűlés szavazása után pár órával megírta a mostani tulaj, hogy menniük kell. Az áruház alagsorában lévő üzlethelyiségeket a csarnokigazgatóság adta bérbe, ezeknek az üzleteknek mind menniük kell, de a földszinten lévő kézművesüzleteknek is felmondták a szerződését, amelyek a Bálnától bérelték az üzleteiket éveken át.
Ottjártunkkor az árusok egy része már pakolt, hiszen pénteken végleg le kell húzniuk a rolót. Úgy tűnik, hogy egyedül az éttermek és kávézók maradhatnak, amelyek általában tízéves határozott idejű szerződéssel béreltek. Az ő sorsukról majd az új tulajdonos és üzemeltető dönthet a nyáron. Szerettük volna erről megkérdezni a Bálna vezetőit, de sajnos nem értük el őket.
14 A Bálna terasza 2013-ban. Galéria: Üres a pesti Bálna gyomra (Fotó: Huszti István / Index)
A hangulat elég gyászos a Bálnában, az üzletek egy része alapból üres volt, a másik részében, ahogy már említettük, szomorúan pakoltak a boltosok. Azt mondták, annyira sosem volt jó soruk, sőt, többen arra gyanakszanak, hogy a vezetés direkt nem igyekezett, hogy túl jól menjen az üzlet, hogy meg lehessen indokolni az eladást. Viszont aki már öt éve itt árul, annak nagy érvágás, hogy mennie kell, mert nehéz jó helyeken műhelyt és üzlethelyiséget találni. Aki marad, azt reméli, hogy az új tulajjal majd végre lesz valami átfogó koncepció az épületben, és persze abban is bíznak, hogy ők is beleférnek ebbe a koncepcióba, és nem bontanak velük szerződést.
Hogy pontosan mi lesz az állami Bálna sorsa, azt nem tudni pontosan. Még 2017-ben Lázár János, akkor még a Miniszterelnökséget vezető miniszterként azt mondta, hogy az épületet a kormány a megvásárlása után a Magyar Turisztikai Ügynökségnek (MTÜ) adná. Hogy a Rogán Antal ötletére létrejött állami ügynökségnek mi a terve az épülettel, és egyáltalán még mindig az a terv van-e érvényben, hogy az MTÜ kapja meg az épületet, azt nem tudni, mert hiába írtunk kérdéseket az ügynökségnek és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek is, válasz nem érkezett.
(Az viszont kiderült, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökségnek ugyan van egy sajtós e-mail-címe, ám azt az MTÜ központi számát felvevő kollégák sem tudják megmondani, hogy azt ki olvassa, telefonszámot pedig nem tudtak adni a sajtóosztályhoz vagy sajtós kollégához, mert nincs olyan.) Így a Bálna további sorsa egyelőre még rejtély.
(Borítókép: Bálna az átadás előtt 2013. szeptember 19-én. Fotó: Huszti István / Index)
|
Kevés épülettel volt annyi baj, mint a Bálnával
|
Kevés épülettel volt annyi baj, mint a Bálnával - Óriási reményekkel indult, amiket nem igazán váltott be a Duna-parti Bálna. Évekig állt üresen, és mindenki, akinek köze volt az építéséhez, összeveszett és perre ment. Mostantól állami tulajdonként folytatódik Budapest egyik leghányattatottabb sorsú épületének története.
|
[
"bálna",
"budapest",
"fővárosi közgyűlés",
"magyar turisztikai ügynökség",
"gazdaság"
] | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2019/04/09/balna_budapest_allam
|
2019-04-09 00:00:00
| true | 0 | 0 |
San Francisco megszavazta, hogy a Waymo és a Cruise cégek önvezető autókat telepíthessenek a városban. Az első néhány száz autó ingyen, és legfőképpen a csúcsidőszakon kívül, éjszaka szállított utasokat. Ennek azonban már vége, mostantól bárki megrendelheti azt térítés ellenében bárki megrendelheti a nap folyamán - derült ki a Deutsche Welle riportjából.
A robottaxik üzemeltetői általában azzal érvelnek, hogy a sofőrök kizárása az önvezető járművekkel sokkal kiszámíthatóbbá és biztonságosabbá teszi az utasszállítást. A riportban megszólaló Sharon Giovinazzo tesztpilóta. Azt mondta, vak emberként sokszor tapasztalta, hogy amikor fuvarozót keresett, akkor azok gyakran hagyták az út mellett, amikor meglátták a vakvezető kutyáját. "Itt nincs negatív vélemény, mivel nincs sofőr. A másik pozitívum, hogy mindent könnyen elérek az alkalmazáson keresztül" - mondta.
Az önvezető autóknak nem örül mindenki: a taxisofőrök szerint az önvezető autók megnehezítik a közlekedést, de leginkább a megélhetésüket féltik.
A San Franciscó-i robottaxikat többen a hagyományostól eltérő célokra használják: például cigizésre, füvezésre, szexre - írtuk nemrég.
A videó a Deutsche Welle és a Telex együttműködésének keretében jelent meg.
|
Zöld utat kapnak a vezető nélküli autók San Franciscóban
|
Az önvezető autóknak nem örül mindenki: a taxisofőrök szerint az önvezető autók megnehezítik a közlekedést, de leginkább a megélhetésüket féltik.
|
[
""
] | 0 |
https://telex.hu/kulfold/2023/08/21/onvezeto-auto-san-francisco-engedely
|
2023. 08. 21. 00:00:00
| true | 0 | 0 |
A dél-koreai fővárosba érkezett Hillary Clinton amerikai külügyminiszter, hogy tanácskozzon a szöuli vezetőkkel az Észak-Koreával kialakult, újabb feszült helyzetről - írja a BBC.
Bár Clinton csak néhány órát tölt Szöulban, arról a nemzetközi válaszlépésről fog tárgyalni, amelyet a két ország közti válsághelyzetre kéne adni.
A feszültséget az szította két Korea között, hogy Dél azt feltételezi, Észak utasítására süllyesztették el az egyik hadihajóját a fedélzetén 48 matrózzal.
Az amerikai külügyminiszter Pekingből utazott Szöulba azt követően, hogy intenzív tárgyalásokat folytatott a kínai vezetőkkel a Koreai-félszigeti feszültségről.
Erre azért volt szükség, mert Kína nem szeretné elveszíteni befolyását az eseményekre és legalább annyira tart a phenjani kiszámíthatatlan vezetés agresszivitásától, mind a térség bármelyik más állama.
Az USA szankciókkal sújtaná Észak-Koreát, ám ha ezt Kína támogatná, azzal egyszerre veszíthetné el politikai hatását Kim Dzsong Il diktatórikus vezetőre és provokálhatná ki, hogy még agresszívebben lépjen fel. Ez ráadásul ellenpontozná azt a kínai törekvést is, mely a gazdasági együttműködését igyekszik fellendíteni, mind Szöullal, mind pedig Washingtonnal.
Az országnak azzal is számolnia kell, hogy egy jelentősebb észak-koreai hatalmi változás miatt tömegek menekülnének át Kína felé, épp úgy, ahogy az tizenöt évvel ezelőtt történt, amikor ott általános éhínység tört ki – írta az Il Sole 24 Ore című olasz lap.
|
Válsághelyzetbe érkezett Clinton
|
A dél-koreai fővárosba érkezett Hillary Clinton amerikai külügyminiszter, hogy tanácskozzon a szöuli vezetőkkel az Észak-Koreával kialakult, újabb feszült helyzetről - írja a BBC.
|
[
"külföld"
] | 0 |
http://24.hu/kulfold/2010/05/26/valsaghelyzetbe_erkezett_clinton
|
2010-05-26 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Már másfél hete birtokba vették a futballisták és a nézők a mezőkövesdi stadion új, nettó 600 millió forintért épült főlelátóját, ezzel befejeződött az ötezres aréna építése. Tállai András klubjának már csak az NB I.-be kell feljutnia, és akkor jó szezont futna a szeptember óta NAV-elnök politikus. Ha jól számoltunk, a stadionépítés végösszege valahol nettó egymilliárd forint körül van.
Elég nagyot szólt 2013 nyarán, amikor kiderült, hogy az első osztályba feljutott mezőkövesdi futballklubot 400 millió forinttal dobta meg a rendkívüli tartalék terhére a kormány, hogy NB I.-re alkalmas stadiont építsen magának. A mezőkövesdi sportklubot akkor is Tállai András vezette, mint a Belügyminisztérium államtitkára. A fideszes politikus az Origónak azzal érvelt, hogy
"semmi szokatlan nincs abban, ha a kormány egy kiemelkedően sikeres csapatot támogat"
Néhány hónap alatt egészen pofás arénát dobtak össze a 16 ezer lakosú Mezőkövesden: az addig kisvárosi pályának is szerény létesítményben hirtelen három fedett, teljesen székezett oldallelátó nőtt ki a földből, a pályát is arrébb tolták, hogy közelebb legyen a nézőkhöz. Új klubházat is kapott a sporttelep, de egyértelművé tették, hogy a parlagon maradt egyik hosszú oldalon új főlelátó fog épülni és összesen ötezres lesz a Városi Stadion.
A Mezőkövesd egy szezont töltött el az NB I.-ben, kiesett, de azt lehetett sejteni, hogy nem süllyed a felejtésbe. A csapat mostani szezonban sem esélytelen a feljutásra, jelenleg harmadik, egy pontra a már feljutó ZTE-től, és az edző nem más, mint a volt szövetségi kapitány, Pintér Attila.
Na, a fentebb említett, eddig elmaradt főlelátó lett kész mostanra. Igaz, nagy csinnadratta nem övezte az elkészültét, a március 13-i, Sopron elleni bajnoki előtt rövid hírben tudatta a klubhonlap, hogy a "mérkőzést már innen is nézhetik a bérletesek, valamint az oda belépőjegyet váltók."
A múlt hétvégén pedig a Borsod Online-on nyilatkozott a csapatot működtető, sportegyesületi tulajdonban lévő Mezőkövesd Zsóry FC Kft. ügyvezetője arról, hogy a főlelátó 2015 májusában kezdődött munkálataiból már csak néhány apróság van hátra.
"Az ügyvezető érdeklődésünkre azt is közölte, páholyt senki nem kapott, a VIP-be érkező vendégeik, ugyanúgy, mint a korábbi helyükön, székeken foglaltak helyet" – idézte Bocsi Annát a boon.hu.
Az új lelátó 12 soros, 1500 férőhelyes és a mostanáig üres két kanyar beépítésével további 220 helyet nyertek.
Az építkezésről mi is kérdeztük a klubot, de egyelőre nem kaptunk választ.
A beruházás pikantériája, hogy a Pharos ’95 Kft. építette a főlelátót. A Pharos 95 sorra nyeri a stadionos megrendeléseket, miközben telephelye van Felcsúton a Mészáros és Mészáros Kft. címén, és ez a cég a ZTE FC többségi tulajdonosa is – vagyis a feljutást nézve a Mezőkövesd legnagyobb riválisáé.
A mezőkövesdi stadion kapcsán nem egyszer repkedtek már a számok, de pontos adatot arra, hogy összesen mennyibe is került az ötezres létesítmény, nem találtunk. Idén februárban szurkolók előtt Tállai azt mondta, hogy időben kissé megcsúszott a beruházás, de
"az ország egyik leghangulatosabb stadionja lesz a kövesdi, amely ráadásul csupán egymilliárd forintból készül, szemben más csapatokéval, igaz, azok nagyobb létesítmények"
Egészen pontos szám híján megpróbáljuk összeszedni a pontos összeget, bár kissé zavarba ejtő, hogy a NAV-elnök klubjáról van szó.
2013 májusában, a feljutás küszöbén Tállai András arról beszélt a szükségessé vált stadionfejlesztés kapcsán, hogy 190 millió forint taós támogatás folyik be a klubhoz, és ehhez még 60 milliót tesz hozzá a város. Tállai megjegyezte, a klub a Belügyminisztériumnál is pályázik – a tárcánál, amelynek államtitkára épp ő volt akkor. Majd július közepén született meg a 400 milliós kormányhatározat, és indult meg az építkezés.
A kormány által 2013 végén beindított Nemzeti Stadionfejlesztési Program 400 millió forintos támogatást tartalmazott Mezőkövesdnek, 2014-re 220 milliós, 2015-re 180 milliós előirányzattal. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlése szerint ezek az összegek megérkeztek a borsodi kisvárosba. És valóban.
"A lelátó megépítésére a 2014-es költségvetésből 220 millió, míg a 2015-ösből 180 millió forint költségvetési támogatást kapott a klub, így összesen 400 millió forint áll rendelkezésre" – mondta tavaly májusban a klub honlapjának Tállai elnök. Az akkor még nem NAV-vezető politikus azt is hozzátette, hogy
"ez az összeg nagy valószínűséggel nem fedezi a létesítmény befejezését, éppen ezért igyekeznek további forrásokat szerezni"
Forrásoldalról tehát így néz ki a kép, tehát összesen 1,05 milliárd forint érkezett a csapatot működtető kft.-hez. Igaz, 2013 óta begyújtotta a tao-rakétákat a Kövesd, és például a 2015/16-os szezonra 357 millió forint támogatást tudott összeszedni a klubot működtető kft., ami a harmadik legnagyobb az überelhetetlen Felcsút és a szintén protekciós Kisvárda mögött.
A Mezőkövesd taós dokumentumait böngészve azonban kiderül, hogy az ingatlan céllal igénybe vett támogatás nagy része egy 42 szobás sportszálló beruházására megy el.
Ha kiadási oldalról nézzük, egyértelműbbnek tűnik a helyzet. A Mezőkövesd Zsóry FC Kft. a stadionberuházáshoz kötődően négy közbeszerzési eljárást folytatott le az elmúlt években. A 2013 nyári építkezések kapcsán kétszer is hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban, a 150 millió forintos értékhatár alatt valamivel bízták meg a Pharos ’95 Kft.-t. Előbb júliusban szerződtek a céggel nettó 143 879 394 forint értékben "A Mezőkövesd Zsóry Futball Club Kft. által üzemeltetett sportkomplexum karbantartási és állagmegóvási munkáinak elvégzése" tárgyban. Majd egy hónappal később nettó 149 406 577 forintra kötöttek szerződést "A Mezőkövesd Zsóry Futball Club Kft. labdarúgó pálya fejlesztésének keretén belül fedett lelátók kialakításának megvalósítása" tárgyban a Pharosszal.
2014-ben magát a pályát hozták rendbe, az erre kiírt "Mezőkövesd Zsóry Futball Club Kft. élőfüves nemzetközi labdarúgópályájának felújítási munkálatai" tárgyú, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban a Strabag Általános Építő Kft. volt a nyertes, nettó 76 875 856 millió forintos ajánlattal.
Majd 2015-ben a most befejezett főlelátó kivitelezését nyílt pályázaton vitte a már jól ismert Pharos ’95 Kft. nettó 599 998 074 forintért.
A négy pályázaton tehát összesen nettó 968 millió forint munkát közbeszereztetett a stadiont építtető kft. – vagyis kijön a Tállai András által említett csupán egymilliárd forint.
Fotók: YouTube, Mezőkövesd Zsóry honlapja
|
Egymilliárd forintból épült a NAV-elnök klubjának stadionja
|
Már másfél hete birtokba vették a futballisták és a nézők a mezőkövesdi stadion új, nettó 600 millió forintért épült főlelátóját, ezzel befejeződött az ötezres aréna építése. Tállai András klubjának már csak az NB I.-be kell feljutnia, és akkor jó szezont futna a szeptember óta NAV-elnök politikus.
|
[
"egyéb"
] | 1 |
https://blog.atlatszo.hu/2016/03/egymilliard-forintbol-epult-a-nav-elnok-klubjanak-stadionja
|
2016-03-23 07:33:00+00:00
| true | 0 | 0 |
Karsai József rosszul lett az MSZP vasárnapi frakcióülésén. "Elég határozott álláspontot képviseltem. Rosszul lettem, mellkastájéki szorítást éreztem, de miután leültem, jobban lettem" - mondta a battonyai szocialista képviselő az Indexnek.
Azt nem aklarta kifejteni, hogy mivel hergelte fel ennyire magát. Úgy tudjuk azonban, hogy azt szorgalmazta, meg kell vizsgálni, hogyan lavírozta magát ilyen helyzetbe a szocialista párt, és ki ezért a felelős. Karsai - információink szerint - indulatosan követelte az SZDSZ elszámoltatását az autópály-építésekkel, a Sulinet programmal és a digitális táblák beszerzésével kapcsolatban.
Karsai József tavaly októberben is rosszul lett a szocialisták frakcióülésén. Akkor azon akadt ki, hogy a kormányfő be akarta vezetni a főállású képviselőséget, azaz a parlamenti képviselők nem lehettek volna polgármesterek vagy önkormányzati képviselők. Ez a javaslat azonban azóta sem kapta meg a szükséges többséget.
|
Karsai József rosszul lett
|
Karsai József rosszul lett - Úgy tudjuk, az SZDSZ elszámoltatását szorgalmazta, amikor elkezdett fájni a mellkasa.
|
[
"belföld",
"kormanyvalsag2008"
] | 1 |
https://index.hu/belfold/karsai1770
|
2008-04-07 15:07:00+02:00
| true | 0 | 0 |
Újabb 1,5 milliárd eurós támogatást kap Ukrajna
1,5 milliárd euró támogatást folyósított az Európai Bizottság kedden Ukrajnának a 18 milliárd eurós makroszintű pénzügyi segélycsomag (MFA+) további részleteként - közölte a brüsszeli testület. A támogatással az Európai Unió arra törekszik, hogy stabil, kiszámítható pénzügyi segítséget adjon Ukrajnának azonnali finanszírozási szükségleteinek fedezésében. A keddi kifizetéssel együtt Ukrajna idén 12 milliárd eurót kapott az MFA+ keretében.
A hitel formájában nyújtott támogatás célja, hogy segítsen Ukrajnának a bérek és nyugdíjak kifizetésének folytatásában, valamint az alapvető közszolgáltatások, például a kórházak, iskolák és az áttelepített emberek lakhatásának fenntartásában. Lehetővé teszi továbbá Ukrajna számára a makrogazdasági stabilitás biztosítását és az Oroszország indította háborúban lerombolt infrastruktúra helyreállítását - áll a brüsszeli végrehajtó EU-testület közleményében. A keddi kifizetésre azután kerül sor, hogy a bizottság megállapította: Ukrajna továbbra is kielégítő haladást ért el az uniós feltételek végrehajtása terén, és megfelelt a jelentéstételi követelményeknek, amelyek célja a pénzeszközök átlátható és hatékony felhasználásának biztosítása. Ukrajna jelentős előrelépést ért el a pénzügyi stabilitás fokozása, a jogállamiság megerősítése, a gázellátási rendszer javítása, az energiahatékonyság ösztönzése és a jobb üzleti környezet előmozdítása terén.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a kifizetéssel kapcsolatban úgy nyilatkozott: "Minden erőnkkel Ukrajna támogatásán dolgozunk. Újabb 1,5 milliárd eurós támogatást folyósítottunk az országnak, amely Oroszország brutális agressziós háborújával néz szembe, és a támogatásunk jóval 2023 után is folytatódni fog. Továbbra is határozottan Ukrajna mellett állunk, és a 2024-2027-es időszakra akár 50 milliárd eurós támogatást is javaslunk."
Az EU a háború kezdete óta 76 milliárd euró támogatást nyújtott Ukrajnának - derül ki a brüsszeli közleményből.
|
Újabb 1,5 milliárd eurós támogatást kap Ukrajna
|
Az EU a háború kezdete óta 76 milliárd euró támogatást nyújtott a háború sújtotta országnak.
|
[
""
] | 0 |
https://hang.hu/kulfold/ujabb-15-milliard-euros-tamogatast-kap-ukrajna-157041
|
2023. 08. 22. 15:07:00
| true | 0 | 0 |
A nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében megállapodást írt alá a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) és négy állami tulajdonú gazdasági társaság.
Az MNV szerdai tájékoztatása szerint a Magyar Posta Zrt., az MVM Magyar Villamos Művek Zrt., a Szerencsejáték Zrt. és a Hungaroring Sport Zrt. a szándéknyilatkozat aláírásával vállalta a szakmai kapcsolatok erősítését.
A program keretében a nemzeti társaságoknak lehetőségük nyílik a döntéshozatali, vállalatirányítási rendszereik folyamatos fejlesztésére, valamint a társadalmi szerepvállalás közös koordinálására.
Az együttműködés kialakításával az MNV célja a nemzeti vagyonnal való hatékonyabb gazdálkodás elősegítése. A szándéknyilatkozat hangsúlyozza a közös beszerzések, illetve a közös értékesítési akciók fontosságát – közölte a vagyonkezelő.
Ez év március 1-jétől működik az MNV beszerzési csoportja, amely a többségi állami tulajdonú társaságok, illetve a vagyonkezelő közös stratégiai beszerzéseit szervezi. A közös beszerzések célja, hogy a nemzeti társaságok az MNV koordinációjával nyílt közbeszerzési eljárások megindításával, majd egyes esetekben a beérkező érvényes árajánlatok további versenyeztetésével a lehető legolcsóbban jussanak hozzá a szolgáltatásokhoz.
A beszerzési érték nagysága miatt jelentősen kedvezőbb ár elérésére nyílik lehetőség, mint ha a társaságok egyénileg kérnének árajánlatokat. A közös beszerzések további előnye, hogy a megkötött szerződések egységesek, ezáltal könnyen kezelhetőek és áttekinthetőek.
Az eddig lebonyolított közös közbeszerzési eljárások során több mint 1 milliárd forint megtakarítást sikerült elérni, ezért az MNV arra törekszik, hogy a legtöbb területen közös beszerzés keretében jussanak az állami társaságok szolgáltatásokhoz – idézi a közlemény Márton Pétert, a vagyonkezelő vezérigazgatóját.
Az együttműködés célja az is, hogy a nemzeti társaságok megismerjék egymás jó gyakorlatait a felelős gazdálkodás területén, és kialakíthassák a jövőbeni együttműködési lehetőségeket – közölte az MNV.
|
Gazdaság: Összefog négy nagy állami cég
|
A nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében megállapodást írt alá a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) és négy állami tulajdonú gazdasági társaság.
|
[] | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20130529_Osszefog_negy_nagy_allami_ceg
|
2013-05-29 12:42:00+02:00
| true | 0 | 0 |
Nemrég számoltunk be arról, hogy új tulajdonosokkal bővült a Lázár János volt Miniszterelnökséget vezető miniszter és családja földjeivel körbevett kastélyt birtokló részvénytársaság. Az új tulajdonosok kiléte azonban ismeretlen.
Köddé váltak Lázár Jánosék kastélyának tulajdonosai Eladta részvényei nagy részét a kormánypárti politikushoz köthető ügyvéd. A vásárlók kiléte ismeretlen.
A Grosswiese Zrt. és vele a Hódmezővásárhelyhez tartozó batidai tanyavilágban felépített luxusingatlan nyáron került új tulajdonosokhoz miután a társaság főrészvényese, Kulik Jenő ügyvéd megvált részvényeinek többségétől. A cégnyilvántartásból ekkor – a jogszabályok értelmében – törölték a Lázárhoz több szálon köthető jogászt, miután tulajdonrésze 50 százalék alá csökkent.
A kastély tulajdonviszonyairól annyit lehetett tudni, hogy abba kis részben (8 százalékkal) Lázár János is bevásárolta magát. Rajta és Kulikon kívül két csekély tulajdoni hányaddal rendelkező személy volt tulajdonos: egyikük több helyi vendéglátóhely, csárda üzemeltetője, másikuk egy több száz hektáron gazdálkodó birtokos.
Az új tulajdonosok kiléte azonban rejtve maradt, mivel egyik birtokos tulajdonrésze sem haladja meg az 50 százalékot, ez esetben pedig a cégnyilvánosságról szóló törvény lehetőséget ad a rejtőzködésre. Ezért hivatalos úton kerestük meg a társaságot, ugyanis a jogszabályok szerint a cég részvénykönyve megtekinthető. A törvény szerint:
A részvénykönyvbe bárki betekinthet. A betekintés lehetőségét a részvénytársaság vagy a részvénykönyv vezetésével megbízott személy a székhelyén munkaidőben folyamatosan biztosítani köteles.
Ezután hetek teltek el, de végül jelentkezett a társaság egyik igazgatósági tagja, aki közölte, hogy személyesen bocsátja rendelkezésünkre a részvénykönyvet. A találkozóra Budapesten került sor. A részvénykönyvet nem fényképezhettük le, ám azt nem tiltotta meg a társaság képviselője, hogy jegyzeteljünk. Ugyanakkor kiderült, hogy feleslegesen próbálkoztunk kideríteni, kik az új tulajdonosok.
A társaság igazgatósági tagja szerint ugyanis az új részvényesek nem kérték a részvénykönyve történő bejegyzésüket.
Azaz egyetlen nyilvánosan elérhető cégdokumentumból sem derül ki, hogy kik vásárolták be magukat a kastélyt üzemeltető társaságba.
A részvénykönyv szerint a látható tulajdonosok közt az alábbiak szerint oszlanak meg a cég tulajdonrészei:
Kulik Jenő 26 százalékban birtokolja a részvényeket.
Lázár János valamivel több mint 8 százalékos tulajdonos.
A két említett helyi vállalkozónak 9-9 százaléka van.
A négy részvényesnek tehát összesen 52 százalékos részesedése van a cégben.
Ez azt jelenti, hogy majdnem a társaság részvényeinek feléről (48 százalék) nem lehet tudni, hogy ki vagy kik a tulajdonosai.
Az érdekes jogi helyzettel és az átláthatatlan céggel kapcsolatban megkerestük a Transparency International Magyarország jogi igazgatóját. Ligeti Miklós szerint a hangsúly a társaság zártkörűségen van, ez a cégkonstrukció ugyanis – mint mondta – remek rejtőzködési lehetőséget biztosít. A korrupcióellenes szervezet képviselője úgy látja, az a tény, hogy a társaság részvényeinek csaknem felét birtokló személyek nem vetették fel magukat a részvénykönyvbe, nagy bátorságra vall. Méghozzá azért, mert a polgári törvénykönyv szabályai értelmében a részvényes, vagyis a tulajdonos, nem gyakorolhatja a jogait és nem vehet fel osztalékot sem, ha nem jegyzik be a részvénykönyvbe.
Vagyis a Grosswiese Zrt. ismeretlen tulajdonosa vagy tulajdonosai nem félnek attól, hogy befektetett pénzüket a többi tulajdonos az ő szavazatuk nélkül meghozott döntéssel veszélyezteti, vagy éppen megfosztja őket az egyébként nekik járó haszontól.
Ligeti hozzátette, a rejtőzködő részvényesek akár azt is gondolhatják, hogy a cégvagyont képező kastély osztalékot nem fog fizetni, a döntéseket pedig a háttérből, informálisan is lehet befolyásolni.
Tiborczék sem szeretik a nyilvánosságot Sokáig csak sejteni lehetett, hogy Tiborcz István, Orbán Viktor veje az értékes budapesti ingatlanokat megszerző, és korábban az FBI által is körözött Gaith Pharaonnal is üzletelő BDPST Zrt tulajdonosa. Erről végül Tiborcz maga nyilatkozott az Origónak. A kormányfő veje az interjúban alaposan leszólta a sajtót, hogy csak találgatott a cég tulajdonosairól, ahelyett, hogy elkérte volna a részvénykönyvet. Ahogy fogalmazott: "Eddig senki sem akart valójában utánajárni annak, hogy kik a valódi tulajdonosok." Ezért az Index a céghez fordult, hogy szeretnének betekinteni a részvénykönyvbe. Ez meg is történt, azonban a portál újságírójával aláírattak egy titoktartási nyilatkozatot arról, hogy az eddig ismeretlen tulajdonos nevét nem közölheti a nyilvánossággal.
Kiemelt kép: Marjai János/24.hu
|
Nagy titkot őriz Lázár Jánosék kastélya
|
Belenézhettünk a részvénykönyvbe: körmönfont jogi trükközés megy a volt miniszter üzleti körében.
|
[
"batida",
"kulik jenő",
"lázár jános",
"vadászkastély",
"hódmezővásárhely"
] | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/09/24/kastely-batida-lazar-janos-reszvenykonyv-vadaszhaz
|
2018-09-24 00:00:00
| true | 0 | 0 |
"Nekünk nincs takargatnivalónk, állunk minden törvényes vizsgálat elé" - fogalmazott Áder János, a Fidesz frakcióvezetője, aki arról beszélt, hogy egyetlen vizsgálat - amelyet a szocialista-szabaddemokrata kormányzat indított - sem talált törvénytelenséget az előző kabinet ellen . Éppen ezért a Fidesz vezetője bejelentette: bíróság elé citálják Keller Lászlót és Kuncze Gábort, hogy feleljenek hamis vádaskodásaikért.
|
Kellert és Kunczét is beperli a Fidesz
|
"Nekünk nincs takargatnivalónk, állunk minden törvényes vizsgálat elé" - fogalmazott Áder János, a Fidesz frakcióvezetője, aki arról beszélt, hogy egyetlen vizsgálat - amelyet a szocialista-szabaddemokrata kormányzat indított - sem talált törvénytelenséget az előző kabinet ellen . Éppen ezért a Fidesz vezetője bejelentette: bíróság elé citálják Keller Lászlót és Kuncze Gábort, hogy f
|
[
"archívum"
] | 0 |
http://24.hu/belfold/2002/10/07/kellert_kunczet_is_beperli
|
2002-10-07 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Az elmúlt három hónapban az állásportálon csaknem négyezer cég hirdetett meg állást, ami rekordnak számít, éppúgy, mint a 45 ezer fős új, álláskeresői regisztráció. Mindkét esetben közel ötödével nőttek a számok 2016 második negyedévéhez képest - mutat rá cikkében a Magyar idők.A feladott hirdetések számát tekintve az idei május 22 százalékkal erősebb volt, mint a tavalyi, ami összefüggésbe hozható az egyre súlyosabb szezonális vendéglátóipari munkaerőigénnyel és a szakmunkásmunkaerő-hiánnyal.
Jó hír azonban, hogy az egy hirdetésre jutó jelentkezések száma továbbra is magasnak számít a nemzetközi mezőnyben - mutat rá a lap.
Legnagyobb igényük továbbra is a szakmunkások iránt van a vállalkozásoknak: a legtöbb hirdető a szakmunka, a fizikai, a segéd-, a betanított munka, valamint az értékesítés és a kereskedelem kategóriájában keres munkavállalókat.
A legnagyobb munkaerőhiány a bolti eladókból, a fizikai és betanított munkásokból, valamint programozókból van.
A legvonzóbb továbbra is az értékesítői, valamint az irodai munka.
Szintén a munkaerőhiányra utal, hogy csökkennek a jelentkezők irányában támasztott elvárások: a meghirdetett pozíciók 65,5 százalékában elegendő a közép- vagy alapfokú végzettség.
Az állások több mint háromnegyedénél egyáltalán nem elvárás a tapasztalat, és 1-3 év hasonló munkakörben betöltött idővel is beérik a munkáltatók - írja a Magyar Idők.
|
Jó hír a munkakeresőknek: már nem kell gyakorlat
|
Ma már nem kritérium az álláshirdetésekben a többéves munkatapasztalat, és az alacsony végzettséggel ellátható munkakörökbe sem lehet embert találni – közölte a Profession.hu adatai alapján a Magyar Idők.
|
[
"munka",
"állás",
"hirdetés",
"hiány"
] | 0 |
https://infostart.hu/belfold/2017/07/18/jo-hir-a-munkakeresoknek-mar-nem-kell-gyakorlat
|
2017-07-18 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Vizsgálja a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, hogy miért nem nyilvános az Elios-botrányt feltáró Európai Csalás Elleni Hivatal jelentése. Az eljárás Tényi István bejelentése után indult. A fel- és bejelentéseiről ismert egykori Fidesz-tag azt kifogásolta, hogy a Miniszterelnökség nem hozta nyilvánosságra az OLAF jelentését az uniós finanszírozású közvilágítási tendereknél történt súlyos szabálytalanságokról.
|
Elios - Vizsgálódik a NAIH
|
Vizsgálja a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, hogy miért nem nyilvános az Elios-botrányt feltáró Európai Csalás Elleni Hivatal jelentése. Az eljárás Tényi István bejelentése után indult.
|
[
"hírek",
"politika",
"belföldi hírek",
"karikatúrák",
"népszava"
] | 1 |
http://nepszava.hu/cikk/1157484-elios---vizsgalodik-a-naih
| null | true | 0 | 0 |
Nem egyértelmű a Btk.-ban, hogy a hálapénz utólagos elfogadása vesztegetésnek minősül-e, ezért a a Legfőbb Ügyészség a passzus módosítását javasolja. Bár a Btk.1978 óta tiltja, kifejezetten a hálapénz adásáért vagy elfogadásáért még senkit sem ítéltek el. A hálapénzt nem úgy adják a betegek, mint a borravalót. Még ha utólag is fizetnek, akkor is előnyöket remélnek. Kovácsy Zsombor ügyvéd szerint a Btk. módosítása sem fogja megoldani ezt a kérdést, a hálapénz mögött ugyanis az orvosok alulfizetettsége mellett az egészségügy kusza viszonyai állnak.
A büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását kezdeményezi a Legfőbb Ügyészség a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál, mert nem egyértelmű a szabályozás a hálapénz esetében. A Legfőbb Ügyészséghez a Magyar Rezidens Szövetség fordult. Levelük alapján a Legfőbb Ügyészség is úgy látja, hogy a Btk. 291. paragrafusának értelmezésekor
markáns jogi érvek szólnak mind a büntetőjogi felelősség megállapítása, mint annak hiánya mellett.
A törvény megfogalmazása a felelősség kérdésében egymással ellentétes értelmezésnek ad teret, ezért nyilvánvalóan sérti a jogbiztonság követelményét, írja a Legfőbb Ügyészség.
Vesztegetés elfogadása (Btk. 291. §) 291. § (1) Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Ha az elkövető a) a jogtalan előnyért a kötelességét megszegi, egy évtől öt évig, b) az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Ha az elkövető gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személy, a büntetés a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig, b) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben két évtől nyolc évig, c) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés.
Az egészségügyi dolgozók megérdemlik azt a tiszteletet, hogy biztos jogi környezetben végezzék a munkájukat. Fontos, hogy most a Legfőbb Ügyészség is kimondta ezt, mondta az Indexnek Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke. A rezidensek végső célja, hogy a hálapénzt teljesen kiiktassák az egészségügyből, de tisztában vannak vele, hogy ez egyik pillanatról a másikra nem lehetséges.
Más, ha utólag fizetik?
A Btk 291. paragrafusa nem konkrétan a hálapénzről, hanem általában a vesztegetés elfogadásáról szól. A Btk. igazából már 1978-ban is lehetővé tette volna a hálapénz szankcionálását. Az akkori szabály szerint vesztegetésnek minősült, ha az orvos kötelességét megszegve fogadott el pénzt. 2002-től ez a megfogalmazás úgy módosult, hogy az orvos működésével kapcsolatban nem kérhet és fogadhat el jogtalan előnyt.
A 2013-ig hatályos Btk. szerint a hálapénz utólagos elfogadása nem számított bűncselekménynek, csak fegyelmi vétségnek. Az orvos akkor csak akkor követte el a vesztegetés elfogadása alapesetét, ha a hálapénzt ő kérte előre, vagy előnyért a kötelességét megszegte. A Magyar Orvosi Kamara 2012. január 1-jétől hatályos Orvosetikai Kódexe például így fogalmaz:
A hálapénz, hálaszolgáltatás az a bármilyen előny és juttatás, amit a beteg vagy hozzátartozója az ellátást követően, utólag, kérés nélkül az orvosnak ad, amennyiben az még közvetve sem befolyásolja az ellátás minőségét. A hálapénztől élesen el kell különíteni az előre kért, elvárt, felajánlott vagy elfogadott anyagi juttatást vagy egyéb előnyöket, amely törvénysértés és egyben kirívóan súlyos etikai vétség.
Az igazgató megengedheti
Az új Btk. elfogadásával megváltozott a helyzet változott. A hálapénzes esetek eldöntéséhez azonban a büntető törvénykönyvhöz kiadott, Polt Péter mostani legfőbb ügyész által szerkesztett kommentár sem ad egyértelmű eligazítást:
Az új Btk. hatályba lépése után álláspontunk szerint az orvos nem kérhet és nem is fogadhat el majd hálapénzt, mivel mind a jogtalan előny kérése, mind az előzetes vagy akár utólagos elfogadása is vesztegetés elfogadásának minősül. (Érvelni kizárólag azzal lehet majd a hálapénzt utólag elfogadó orvos védelmében, hogy a hálapénz – amennyiben utólag kérés nélkül adják – megfelel az Orvosetikai Kódex rendelkezéseinek, így nem minősül jogtalan előnynek, ezáltal nem valósul meg bűncselekmény.)
A paraszolvencia egyfajta legalizálását a munka törvénykönyvének 2012-es módosítása tette lehetővé. Az ugyanis kimondta, hogy "a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el, vagy nem köthet ki". Bár ez a passzus elsősorban a vendéglátásban dolgozókra készült, az orvosokra is vonatkozott. Azóta számos kórház igazgatója kiadta ezeket az engedélyeket. Ezzel mentesítették a hálapénzt elfogadó orvosokat a büntetőjogi felelősségre vonás alól.
A Magyar Rezidens Szövetség elnöke szerint azonban ez egy igencsak cinikus megoldása volt a helyzetnek. Bár a Btk. tiltotta a hálapénzt, nyitottak egy kiskaput, és áttolták a felelősséget a kórházigazgatókra. Dénes Tamás szerint már ez is egyértelmű üzenet volt a döntéshozók felől, hogy ezt a kiskaput előbb-utóbb be lehet zárni.
A ravasz a pisztolyon
"Önmagában a hálapénz adásáért vagy elfogadásáért tudomásom szerint sem most, sem korábban nem indult büntetőügy, és ezen az új Btk. hatályba lépése sem változtatott" – állítja Kovácsy Zsombor ügyvéd, egészségügyi szakjogász. A hálapénz sok esetben inkább csak a ravasz a pisztolyon, ami néha elsül. Egy szakmai műhiba esetén nem mellékes körülményként az is fel szokott merülni, hogy a beteg tetemes összeget is fizetett az orvosnak.
Kovácsy Zsombor 2009-ig az azóta megszüntetett Egészségbiztosítási Felügyelet vezetője volt. Az akkor gyűjtött tapasztalataik is azt mutatták, hogy a hálapénzben hallgatólagosan mindkét fél benne van, ezért a beteg nem is panaszkodik miatta. A betegek a pénzért többletszolgáltatást remélnek: elismert orvost, nagyobb odafigyelést, jobb szobát és egyéb előnyöket.
Kovácsy Zsombor szerint bár az orvosi kamara megengedően viszonyul a pénz utólagos átadásához, ez sem feltétlenül jelenti azt, hogy a beteg ne várna előnyöket. A hálapénzt ugyanis nem úgy adják a betegek, mint a borravalót az étteremben. Ha egy kezelési szakasz végén pénzt adnak, akkor is azt remélik, hogy ha később visszamennek újabb vizsgálatokra vagy kontrollra, az orvos már másként viszonyul hozzájuk. A hosszú kezelések, krónikus betegek ellátása esetén is szokás, hogy a hozzátartozók időről időre adnak pénzt az orvosnak vagy ápolóknak, és ettől is nagyobb odafigyelést remélnek. A vesztegetés esetén valamilyen biztos vagy remélt előnyszerzésről van szó. Ebből a szempontból tehát ugyanúgy egyfajta korrupció lehet az is, ha utólag adnak hálapénzt.
Lehetetlen bizonyítani
Az egészségügyben azonban rendkívül nehezen érhető tetten maga az előny. Vajon ki tudja ellenőrizni, hogy az orvos a betegre egy nap csak háromszor vagy ötször néz rá, vagy hogy jobban mosolyog-e az egyikre, mint a másikra. A hálapénzért nyújtott előny esetei ezért csak nagyon nehezen lennének bizonyíthatók egy bíróság előtt.
Az orvosok etikai kódexe azt is tartalmazza, hogy minden orvosnak kötelessége küzdeni a hálapénz visszaszorításáért és végleges megszüntetéséért. A hálapénz legfőbb oka a kamara szerint az orvosok megalázóan alacsony fizetése.
Ennek szellemében indított kampányt tavaly a Magyar Rezidens Szövetség. Felmérésük szerint a hálapénzt a betegek és az orvosok is elutasítják. Mint megállapították, a betegek többnyire félelemből fizetnek, nem hálából. Szerintük az orvosok érdeke a rendszer fenntartása. Ezt valamelyest megerősíti, hogy az orvosok akkor mennének bele a hálapénz eltörlésébe, ha legalább háromszorosára emelnék a fizetésüket.
A hiba nem a Btk.-ban van
Kovácsy Zsombor szerint még ha nem is ad egyértelmű eligazítást a Btk. , egy az orvosokra vonatkozó tisztázó passzus sem fogja megoldni a hálapénzt kérdését Magyarországon. A hiba ugyanis nem a Btk.-ban van. A hálapénzt nemcsak az orvosok alulfizetettsége okozza, hanem a kusza kórházi viszonyok, amelyekben pénzzel előnyök szerezhetők.
Semmilyen koherencia nincs az egészségügyi szolgáltatások árában, színvonalában, mennyiségében vagy idejében, mondja az ügyvéd. Az egyik kórházban egy szolgáltatás ingyen is elérhető, a másikban a kórház pénztárában lehet fizetni érte és számlát is adnak, a harmadikban pedig az orvos zsebébe kell tenni a pénzt ugyanezért. Kovácsy szerint ezt a csak a kiegészítő biztosítások rendszere oldaná meg. Tisztázni kellene, mi jár az egészségbiztosítási járulék befizetéséért, mi a kiegészítő biztosításért és mi az, ami a magánegészségügyben érhető el.
Erre a következtetésre jutott a Magyar Rezidens Szövetség is. Korábbi állásfoglalásuk szerint a korrupciót az egészségügyben a hiány szüli, ezért ideje lenne megvitatni az "extra" szolgáltatások megvásárlásának és a saját orvos választásának lehetőségét.
|
Hálapénz: át kell írni a Btk.-t
|
Hálapénz: át kell írni a Btk.-t - Nem egyértelmű, hogy az is vesztegetés-e, ha utólag adják. Csak hálapénzért eddig sem ítéltek el senkit, az igazi hiba amúgy is az egészségügyben van.
|
[
"hálapénz",
"magyar rezidens szövetség",
"legfőbb ügyészség",
"belföld"
] | 1 |
https://index.hu/belfold/2014/05/28/halapenz_at_kell_irni_a_btk.-t
|
2014-05-28 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Egy éve, a Szecsuánt sújtó földrengésben ezrek haltak meg a hanyagul felhúzott épületek romjai alatt, de a kommunista hatalom szerint erről nem illik beszélni. Meghurcolják azokat, akik ezt felemlegetik.
Utórengések várhatók, mert a hatalmas földrengés, amely 70 ezer ember halálát okozva pusztított májusban Kína Szecsuán tartományában, növelte a geológiai feszültségeket a medencében található vetődések mentén - közölték amerikai geológusok.
Egy kínai internetes szavazáson egy malacot választottak az év állatának - tudtuk meg a Független Hírügynökségtől.
Őrizetbe vétel és zaklatás vár a tavalyi pusztító erejű kínai földrengés túlélőire, ha tiltakoznak a hanyagság és panamák miatt összedőlt iskolák vagy más jogsértések miatt, állítja az Amnesty International (AI) hétfőn közzétett jelentésében.
Miközben Peking dollármilliárdokat költ Szecsuan (Sichuan) tartományban a tavaly május 12-i földrengésben letarolt városok újjáépítésére, a kormány egy kevésbé nyilvános kampányt is folytat azok ellen a helyi lakosok ellen, akik nem csak a természeti csapásban látják annak okát, hogy olyan sok iskola romba dőlt, gyerekek ezreinek halálát okozva - közölte a nemzetközi emberjogi szervezet.
Az ügyvédeket is megfélemlítik
Az AI szerint "feketebörtönökbe" - hivatalokban vagy szállodákban lévő, nem hivatalos fogdákba - zárják azokat a szülőket, akik annak kivizsgálását követelik, hogy a korrupció és a minőségellenőrzés hanyagsága is hozzájárult-e a iskolák összeomlásához. A gyászoló családoknak segítséget ajánló kínai ügyvédeket és emberjogi aktivistákat megfélemlítik és őrizetbe veszik, a panaszok nem jutnak el a bíróságig - tette hozzá.
"A halott gyerekek szüleinek törvénytelen elzárásával a kormány csak növeli azok szenvedését, akik elmondásuk szerint sok esetben mindent elvesztettek a szecsuani földrengésben" - hangsúlyozta Roseann Rife, az AI ázsiai és csendes-óceáni programigazgatója a jelentéshez fűzött közleményében. Az emberjogi szervezetnek becsült adata sincs arról, hány szülőt vagy tiltakozót vettek őrizetbe, de "csak kevés visszaélésről hallottunk" - egészítette ki Rife a jelentésben foglaltakat Hongkongból adott nyilatkozatában.
Visszautasítják a vádakat
A kormány propagandahivatalának egyik szecsuani tisztségviselője visszautasította a vádakat, bár hozzátette, hogy még nem látta az AI jelentését. "Kína nagy eredményeket ért el az újjáépítésben, miért a problémákat nagyítják fel és ferdítik el?" - kérdezte az illetékes. A tavalyi természeti csapásnak mintegy 80 ezer halálos áldozata volt Kínában.
|
Feketebörtönökbe zárják a korrupció ellen lázadó kínai szülőket
|
Feketebörtönökbe zárják a korrupció ellen lázadó kínai szülőket - A szecsuáni földrengésben sorra dőltek össze a hanyagul épített iskolák. Aki ezt szóvá teszi, meglakol.
|
[
"amnesty international",
"kína",
"földrengés",
"szecsuán",
"külföld"
] | 1 |
https://index.hu/kulfold/2009/05/04/feketebortonokbe_zarjak_a_korrupcio_ellen_lazado_kinai_szuloket
|
2009-05-04 00:00:00
| true | 0 | 0 |
A Gazdasági Versenyhivatal honlapjára feltöltött tájékoztatás szerint öt egykori – már korábban is Mészáros-közelben emlegetett – Simicska-cégben kizárólagos tulajdonos lesz Mészáros Lőrinc. Ezek:
Pro-Ráta Holding Zrt.
Pro-Aurum Vagyonkezelő Zrt.
Euro Publicity Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
Mundus Invest Vagyonkezelő Zrt.
Megapolis Media Vagyonkezelő Zrt.
Tavaly elsőként számoltunk be róla, hogy Nyerges Zsolttól Vörös József ügyvéd tulajdonába került a közterületi reklámozással foglalkozó Euro Publicity Kft., a hvg.hu pedig kiszúrta, hogy ugyanezen a napon további egykori Simicska-érdekeltségek is átkerültek Vöröshöz: például az óriásplakátokkal foglalkozó Publimont Kft., illetve a Mundus-Invest Zrt.-n keresztül a tévéműsorgyártással foglalkozó Hung-Ister.
Vörös József több szálon is köthető Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos gázszerelőhöz és Orbán Viktor miniszterelnökhöz is. Az ügyvéd korábban Mészárost képviselte egy földvásárlási árverésen, továbbá jogi képviselője a miniszterelnök által alapított és Mészáros által vezetett alapítványnak, ami a felcsúti Puskás Akadémiát üzemelteti.
Mészáros Lőrinc bizalmasa átvette Simicska Lajos volt közterületi reklámcégét Vörös József korábban Simicska egykori agrárcégét is megszerezte, és együtt repült a felcsúti oligarchával a 17 milliárdos magángépen.
Kiemelt kép: Besenyei Violetta/24.hu
|
Öt egykori Simicska-céget vesz a nevére Mészáros Lőrinc
|
A Gazdasági Versenyhivatal honlapjára feltöltött tájékoztatás szerint öt egykori – már korábban is Mészáros-közelben emlegetett – Simicska-cégben kizárólagos tulajdonos lesz Mészáros Lőrinc.
|
[
"mészáros lőrinc",
"pro-ráta holding zrt",
"simicska lajos"
] | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2019/02/22/meszaros-simicska-cegek
|
2019-02-22 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Csütörtökön bejelentette, pénteken valóban meg is döntötte a 100 méteres síkfutás világcsúcsát pénteken Justin Gatlin. Az új rekord 9.76 másodperc, de az eddigi csúcstartó, Asafa Powell már jelezte, hamarosan visszaveszi a legjobb időt.
A sprinterek remek jósok
Justin Gatlin Justin Gatlin
9.76 másodpercre javította a férfi 100 méteres síkfutás világcsúcsát az amerikai Justin Gatlin a dohai atlétikai Grand Prix-n.
A korábbi rekordot tavaly június 14-e óta a jamaicai Asafa Powell tartotta 9.77 mp-cel.
Az olimpiai és világbajnoki cím védője kirobbanó formában kezdte a szabadtéri szezont, múlt szombaton 9.95 mp-t ért el Oszakában, így nem váratlan a csúcsdöntése.
Sőt, néhány nappal ezelőtt ráadásul elmondta, ebben a szezonban csak a rekord motiválja, amit már akár a dohai viadalon megjavíthat.
Powell már a visszavágásra készül
A versenyen aztán igazolta saját várakozásait: az elődöntőben 9.85 mp-cel melegített, majd a fináléban 9.76 mp alatt teljesítette a távot.
Az excsúcstartó Asafa Powell tavaly szintén megjósolta rekorddöntését, majd ellenfele sikere után azonnal üzent Gatlinnek.
"Gratulálok Justinnak, de tudnia kell, hogy csak kölcsönadtam neki a rekordot. Idén még többször is találkozunk, remélhetőleg nem tart sokáig az öröme" - jelentette ki a jamaicai klasszis, aki tavaly Athénban lett a világ leggyorsabb embere.
Június 11-én jön a következő ütközet
A két vágtázó legközelebb június 11-én, az angliai Gatesheadben mérheti össze erejét. Tavaly kétszer versenyeztek együtt, és mindkét futamot a 24 éves amerikai nyerte meg.
|
Már 9.76 másodperc a 100 méteres síkfutás világcsúcsa
|
Már 9.76 másodperc a 100 méteres síkfutás világcsúcsa - Justin Gatlin bejelentette, javítani fog, majd meg is csinálta.
|
[
"sport"
] | 0 |
http://index.hu/sport/2006/05/13/gatlin0513
|
2006-05-13 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Nem kell megijedni a vakcinától, attól még, hogy egy elsőgenerációs oltóanyagról van szó – mondta Jakab Ferenc az ATV Heti Napló című műsorában a kínai vakcinákkal a kapcsolatban. A virológus emlékeztetett: rengeteg vakcinafejlesztési projekt fut Kínában, a Sinopharm két vakcinafejlesztési programot futtatott, az egyik nagyon nem vált be, a mostani viszont elérte a 75-80 százalékos hatásosságot.
Jakab hangsúlyozta: ha egy vakcina hatásosságát alátámasztják tudományos tények és publikációk, akkor úgy gondolja, nincs olyan vakcina, amivel nem oltathatnánk be magunkat. Mint mondta:
Azt tudom mondani, hogy első- másod és harmadgenerációs vakcinák között van különbség, de a legnagyobb baj, ha elkapjuk a vírust, súlyos betegséget szenvedünk és kórházba kerülünk.
A vírus brit mutációjával kapcsolatban jelezte: eddigi tudásuk szerint nem okoz jelentősebb klinikai változást, de 60-70 százalékkal gyorsabba nterjed.
Arra a kérdésre, mikor lehet vége a járványnak, Jakab azt közölte:
rá fog menni ez az évünk.
A virológus leszögezte: a járványügyi intézkedéseket csak az oltási hajlandóság növekedésével, az oltott személyek számának növelésével lehet visszaszorítani, az oltás elindulásával még nem áll minden vissza a régi rendbe.
Jakab arról is beszélt, hogy ha valaki az oltást követően elkapja a vírust, nagy eséllyel enyhe vagy tünetmentesen vészeli át a fertőzést, illetve nagy esély van arra, hogy nem adja tovább.
A virológus a műsor végén arra kért mindenkit, hogy oltassa be magát, mert "csak így fogjuk megállítani ezt a járványt".
|
Jakab Ferenc: Rá fog menni ez az évünk a járványra
|
A virológus leszögezte: a járványügyi intézkedéseket csak az oltási hajlandóság növekedésével, az oltott személyek számának növelésével lehet visszaszorítani.
|
[
"koronavírus",
"jakab ferenc",
"virológus",
"járvány",
"vakcina",
"oltás"
] | 0 |
https://24.hu/belfold/2021/01/25/koronavirus-jakab-ferenc-virologus-vakcina-oltas
|
2021-01-25 00:00:00
| false | 0 | 0 |
A rendszerváltozás utáni politikai életet megrengető ügy azzal kezdődött, hogy az állami vagyonkezelő egy külsős jogásznőt bízott meg az állami vállalatok alatt fekvő belterületi földek után, az önkormányzatoknak járó részesedés lealkudására. A jogásznőt Tocsik Mártának hívták, aki az ügyletekért átlagosan tíz százalék, összesen 804 millió forint sikerdíjat kapott. Az összeg kiverte a biztosítékot, Tocsik célkeresztbe került. Noha a hét évig tartó büntetőperben felmentették a csalás vádja alól, a polgári pert, mert megbízási szerződései jogszabályba ugyan nem, de a jó erkölcsbe ütköztek, elvesztette. A sikerdíjat 2013-ban bekövetkezett haláláig vonták a nyugdíjából. Huszonöt éve, 1996. szeptember 19-én pattant ki a botrány, akkor jelent meg egy újságcikk, A megtakarító címmel.
A Tocsik-ügy előzményei egészen 1989-ig nyaráig nyúlnak vissza. A Németh-kormány idején elfogadott úgynevezett átalakulási törvény ugyanis az állami vállalatok alatt fekvő belterületi földeket a helyi önkormányzatok tulajdonába adta:
Az átalakuló vállalat vagyonmérlegében szereplő belterületi föld értékének megfelelő üzletrész (részvény) a föld fekvése szerinti önkormányzatot illeti meg.
Sikerdíj részesedés lealkudásáért
Az induló önkormányzatok feltőkésítését célzó törvényt az Antall-, a Boross-, majd a Horn-kormány is igyekezett "elszabotálni". Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) és jogelődjei (ÁVÜ, ÁV Rt.) sajátságosan értelmezték a vagyonátadást: úgy gondolták, hogy nem az átalakított cég vagyonmérlegében szereplő tiszta földértéket kell átadniuk, hanem csak a különféle terhekkel csökkentett üzletrészt. Ez az eredetileg számolt összegnek úgy harmada-negyede volt. Így aztán a vagyonátadás a Csepi Lajos ÁVÜ-vezérről elnevezett matematikai képlettel kurtítva indult meg. Az állami privatizációs szervezet machinációját a Legfelsőbb Bíróság zárta rövidre, miután 1995. november 9-én helyt adott a dunaújvárosi önkormányzat keresetének, és arra kötelezte az ÁPV Rt.-t, hogy a Dunaferr-ügyben az eredeti követelés teljes összegét – hárommilliárd forintot – fizesse meg a városnak.
Ez az ítélet úgy hiányzott a Horn-kormánynak, mint üveges tótnak a hanyatt esés! Egy csapásra a nyakába szakadt az önkormányzatok több mint 50 milliárdos követelése.
Ekkortájt lépett színre Tocsik Márta, aki az ÁPV Rt.-vel kötött megbízási szerződések alapján az önkormányzatoknak járó részesedés lealkudásáért átlagosan tíz százalék sikerdíjat kötött ki, amit az ÁPV Rt. igazgatótanácsa jóváhagyott. Tocsik összesen 804 millió forintot vett fel a vagyonkezelőtől.
A közvetítésemmel létrejött szerződéseket a kormány határozatban ismerte el. Az első csomag 14 önkormányzat 114, a második több mint 200 önkormányzat 544 szerződését tartalmazta. Az általam elkészített nyolc csomag együttesen mintegy 800 önkormányzatot érintett.
Deutsch szellőztet, Horn beáldoz
1996. szeptember 19-én robbant ki a botrány. Ezen a napon jelent meg A megtakarító címmel a Figyelő című gazdasági hetilap cikke arról, hogy az ÁPV Rt. külső szakértő bevonásával próbál egyezségre jutni az önkormányzatokkal. A "külső szakértő" dr. T. M.-ként szerepelt az írásban. A szerzők maguk is azt hitték, hogy cikkük feledésbe merül, ám következményei példátlanok voltak.
Szeptember 24-én Deutsch Tamás fideszes országgyűlési képviselő szellőztette meg az ügyet a parlamentben:
Közel egymilliárd forintot kapott kézhez dr. Tocsik Márta és a megkötött megállapodások alapján hozzá megbízhatónak tetsző kalkulációk alapján év végéig még közel kétmilliárd forintot, azaz összesen hárommilliárd forintot fog kapni dr. Tocsik Márta.
Az eset kivizsgálására parlamenti vizsgálóbizottságot állítottak fel. Az ügy folyományaként Horn Gyula miniszterelnök megvált Suchman Tamás privatizációért felelős tárca nélküli minisztertől, a büntetőeljárás megindítását követően pedig az ÁPV Rt. igazgatósági tagjait is menesztették.
Kiss Ernő, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) főigazgatója állítólag két dossziéval, a Tocsik- és a Draskovics Tiborhoz kapcsolódó paksamétával állított be Horn Gyulához, és azt kérdezte: "Miniszterelnök úr, szerinted mi legyen ennek a két kényes ügynek a sorsa?" Horn erre azt felelte: "Tocsikot beáldozzuk."
A hosszas vizsgálódás során több politikailag pikáns részlet is napvilágra került. Kiderült, hogy Boldvai László szocialista képviselő és Budai György "SZDSZ-hez közeli vállalkozó" 1996 tavaszán benyújtották a számlát Tocsik Mártának, aki fizetett. Először Vitos Zoltán, az Arány Rt. vezetője kereste fel a jogásznőt, és Boldvaira hivatkozva "alvállalkozónak" ajánlkozott, amiért az első csomagért kapott sikerdíj harmadát követelte. Tocsik felhívta Boldvait, aki megerősítette az "ajánlatot", de arra kérte a jogásznőt, ne hívogassa telefonon, különösen ne a Köztársaság téri irodájában, inkább Vitossal tartsa a kapcsolatot. Másnap a jogásznő pontosan 118 337 261 forintot utalt át az Arány Rt. bankszámlájára. Májusban Budai hívta meg Tocsik Mártát a Bajor Sarok Sörözőbe, ahol Boldvai előtt újabb "alvállalkozót" ajánlott, és közölte, hogy ha nem utalja át a második csomagért kapott sikerdíj felét, akkor elveszíti megbízását. Tocsik Márta ezúttal is pontosan fizetett: az Arány Rt.-nek és a Budai György által megjelölt újabb "alvállalkozónak", az Utilitas Rt.-nek utalt át egyenként 112 276 700 forintot.
Felmentés, kizárás, visszavonás, elítélés
A Tocsik Márta elleni büntetőper 1997. november 27-én indult meg. Diós Erzsébet, a bírói tanács elnöke így emlékezett vissza az ügyre:
Több polgári jogásszal is konzultáltam, mi a sikerdíj lényege. Azt mondták, több mindenből tevődik össze, de a lényege az eredmény és nem az, hogy mennyi munkát fektetnek be. A felmentő ítélet indoklásában több oldalon keresztül érveltem a sikerdíjról.
A Fővárosi Bíróság elsőfokú, 1999. február 8-án hozott nem jogerős ítéletében – Orosz Balázs hathatós védői munkájának is köszönhetően – bűncselekmény hiányában felmentette a csalás bűntettének és az okirat-hamisítás vétségének vádja alól Tocsik Mártát. A bíróság ugyancsak felmentette az ÁPV Rt. egykori vezető jogászát, Liszkai Pétert, illetve volt elnökét, Szokai Imrét is. Boldvai Lászlót viszont üzérkedés miatt tízhavi letöltendő fogházbüntetésre ítélték. A technikai lebonyolítást segítő Vitos Zoltánt fél év felfüggesztett szabadságvesztésre és 500 ezer forint pénzbüntetés megfizetésére, míg Budai Györgyöt ugyancsak hat hónap letöltendő fogházra, két év közügyektől eltiltásra és ötmillió forint vagyonelkobzásra ítélték.
2000 áprilisában a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte az első fokú ítéletet,
sőt az első fokon eljáró tanácsot a megismételt eljárásból – a súlyosnak talált eljárási szabálysértések miatt – kizárta.
A megismételt elsőfokú eljárás során Tocsik Márta visszavonta az 1996. október 15-e éjjelén adott úgynevezett pizsamás vallomását, amelyben többek között azt részletezte, hogy Boldvai és Budai hol, mikor és miként jelentette be az igényét az ÁPV Rt.-től kapott sikerdíjának meghatározott hányadára.
A Fővárosi Bíróság Kenéz Andrea vezette tanácsa 2002. március 18-án pontosan ellentétes ítéletet hozott, mint a korábban eljáró tanács. Boldvai Lászlót és Budai Györgyöt bizonyítottság hiányában felmentették a befolyással üzérkedés vádja alól, viszont Tocsik Mártát, akit ekkor már Szőgyényi József ügyvéd védte, hűtlen kezelés bűntette miatt négy év letöltendő börtönbüntetésre és 640 millió forint vagyonelkobzásra, Liszkai Pétert bűnsegédként három év hat hónapra, Szokai Imrét pedig négy év hat hónapra ítélték.
A jó erkölcs és a társadalom rosszallása
Egy év múlva jött az újabb csavar a büntetőperben. 2003. április 8-án a Legfelsőbb Bíróság másodfokon, jogerősen felmentette a csalás vádja alól Tocsik Mártát, akit azért magánokirat-hamisításért 400 ezer forint pénzbüntetésre ítélt. A bíróság enyhítő körülményként értékelte, hogy Tocsik Márta önhibáján kívül igen súlyos bűncselekmény vádjával csaknem hét éve állt büntetőeljárás alatt. Szokai Imrét hanyag kezelés miatt egy év hat hónap, két év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, míg Boldvai László és Budai György első fokon hozott felmentő ítéletét helyben hagyta. Vagyis
az ügyben – némi túlzással persze – mindenki volt elítélt és felmentett is.
Ami az ügy polgári peres szálát illeti, megszületett a magyar igazságszolgáltatás történetének egyik legvitatottabb indoklása. 2002. október 22-én ugyanis a Legfelsőbb Bíróság a felperes Legfőbb Ügyészség kezdeményezésére hozott részítéletében úgy döntött: bár jogszabályba nem, de a jó erkölcsbe ütköznek az alperes ÁPV Rt., illetve Tocsik Márta közötti szerződések, így kimondta azok semmisségét. A magyarázat szerint tudniillik a szerződés
a társadalom rosszallását váltotta ki.
A kérdés eztán már úgy hangzott, mennyit kell a jogásznőnek visszafizetnie a sikerdíjból. A Fővárosi Bíróság 2007-ben első fokon úgy ítélte meg, hogy mind 804 milliót és annak 1996 óta számított kamatait. A Fővárosi Ítélőtábla egy év múlva viszont újraszámolta a követelést, és arra jutott, hogy "csak" nettó 578 millió forintot és annak 1996 óta számított kamatát kell az ÁPV Rt.-nek megfizetni, míg bruttó 80,7 millió forint jár a jogásznőnek az elvégzett munkája után. Ezt a döntést pedig a Legfelsőbb Bíróság 2008. október 28-án jóváhagyta. Hidasi Gábor, Tocsik Márta utolsó ügyvédje megerősítette:
A jogerős polgári peres bírósági ítélet értelmében ügyfelem nyugdíjából kezdték el vonni a visszafizetendő sikerdíjat.
Az évek óta betegeskedő Tocsik Márta hosszan tartó szenvedés után 2013. március 24-én halt meg a siófoki kórházban. Halála idején már nem folyt ellene peres eljárás. A család csornai síremlékén szülei neve mellett csupán a "Leányuk" felirat utal Tocsik Mártára, aki 1997-ben adott első és utolsó interjújában így vallott meghurcoltatásairól:
A sajtó, a tévé, a rádió éjjel-nappal emlegette a nevemet, mint egy háborús bűnösről, úgy beszéltek rólam. Vizsgálatok halmaza indult ellenem és fenyegetések tömkelegét kaptam. Ki az, akinél mindez nem idézett volna elő sokkos állapotot, amikor egy sima válás is idegösszeomláshoz vezethet.
A Tocsik-per átrajzolta a politikai térképet. Az ügyet leleplező Fidesz megerősödve került ki a történetből, az MSZP-re ráégett a korrupció gyanúja, az SZDSZ elindult a lejtőn. Kis János, a párt alapító tagja és első elnöke így írt erről a Beszélőben:
A rosszul kezelt Tocsik-ügy végképp odaláncolta az SZDSZ-t az MSZP-hez, és még az erkölcsi fölénytől is megfosztotta – épp akkor, amikor a legnagyobb szüksége lett volna rá. Ezt követően csúszott le először a párt támogatottsági mutatója 10% alá, hogy többé ne is emelkedjék vissza a 10% fölötti régiókba.
Volt még egy vesztese a pernek, mégpedig az ügyvédi sikerdíj intézménye. Olyannyira, hogy teljesen ki is akarták törölni a magyar jogrendszerből. Trócsányi László igazságügyi miniszter 2016 tavaszán egyenesen úgy fogalmazott, hogy a sikerdíj kikötése veszélyezteti az ügyvédi funkció függetlenségét. Aztán az új ügyvédi törvényben szigorodott ugyan a meg nem fizetett sikerdíj perelhetősége, de a legfontosabb dolog, a szabad díjmegállapodás azért megmaradt.
|
A Tocsik-per: sikerdíj, amely pártokat rengetett meg
|
A Tocsik-per: sikerdíj, amely pártokat rengetett meg - 25 éve pattant ki a botrány.
|
[
"tocsik márta",
"sikerdíj",
"horn gyula",
"deutsch tamás",
"boldvai lászló",
"csalás",
"legfelsőbb bíróság",
"fővárosi bíróság",
"orosz balázs",
"belföld",
"ce napi"
] | 1 |
https://index.hu/belfold/leporolt_aktak/2021/09/19/a-tocsik-per-sikerdij-amely-partokat-rengetett-meg
|
2021-09-19 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Keretes címe
A spanyol Cesar Muniz Fernandez vezeti jövő szerdán a Debreceni VSC-FC Basel labdarúgó Bajnokok Ligája-selejtezőt. A debreceni klub honlapja pénteken arról számolt be, hogy az újpesti Szusza Ferenc Stadionban 20 órakor kezdődő találkozón a 40 éves bíró segítői José Manuel Fernandez Miranda és Javier Hugo Novoa Robles lesznek. Debrecenben pénteken megkezdték a jegyek árusítását is, a belépők 1000, 1500 és 2500 forintos áron kaphatók.
A spanyol Cesar Muniz Fernandez vezeti jövő szerdán a Debreceni VSC-FC Basel labdarúgó Bajnokok Ligája-selejtezőt. A debreceni klub honlapja pénteken arról számolt be, hogy az újpesti Szusza Ferenc Stadionban 20 órakor kezdődő találkozón a 40 éves bíró segítői José Manuel Fernandez Miranda és Javier Hugo Novoa Robles lesznek. Debrecenben pénteken megkezdték a jegyek árusítását is, a belépők 1000, 1500 és 2500 forintos áron kaphatók.
|
Spanyol játékvezetők a Debrecen BL-meccsén
|
Spanyol játékvezetők a Debrecen BL-meccsén - A Basel elleni, szerdai meccset spanyol Cesar Muniz Fernandez vezeti.
|
[
"futball",
"bajnokok ligája",
"debrecen",
"sport"
] | 0 |
http://index.hu/sport/futball/hirek/2010/07/23/spanyol_jatekvezetok_a_debrecen_bl-meccsen
|
2010-07-23 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Oroszországban meghökkentően jól működik a haveri kapitalizmusra alapozott gazdasági rendszer:
akármi is történjék az országgal, azok, akik jóban vannak Putyinnal, nagy valószínűséggel tovább tudnak gazdagodni.
Így történt ez az augusztus 7-én bejelentett élelmiszer-embargó után is. Oroszország ekkor leállította néhány, az EU-ból és az Egyesült Államokból származó élelmiszer behozatalát. Putyinék így akarták megbosszulni az Oroszország ellen bevezetett nyugati szankciókat, hiszen a hatalmas orosz piac több EU-tagállam mezőgazdasága számára is létfontosságú.
Oroszország egyik legjelentősebb élelmiszer-beszállítója az Oroszország elleni szankciókat mindvégig támogató Lengyelország volt. Innen áramlott keletre az Oroszországban elfogyasztott alma 49,3 százaléka. Ez rendkívül fontos agrárkereskedelmi kapcsolat volt, hiszen Oroszország a világ legnagyobb almafogyasztója, Lengyelország pedig a világ legnagyobb almaexportőre. A lengyel termelők érzik is az embargót, jelenleg is nagyjából ezer tonna alma rohad a raktáraikban, és ennek a mennyiségnek nagyobb részét valószínűleg meg kell majd semmisíteniük.
photo_camera Ukrán idénymunkások szedik az almát Lengyelországban (AFP)
Oroszországban közben a hiány miatt növekednek az élelmiszerárak, a külföldi tőke viszont a gyenge rubel miatt menekül az orosz agráriumból.
Ez pedig remek lehetőség az orosz milliárdosoknak arra, hogy letarolják a hazai agrárszektort.
Putyin egyik régi barátja, Gennagyij Timcsenko is megragadta a lehetőséget, és megvásárolta a legnagyobb orosz almatermelő vállalat, az Alma Holding 40 százalékát. A milliárdos igyekszik hazafias lépésként és a nyugati szankciók elleni kiállásként beállítani a befektetését, de bármennyire is Oroszországért dobog a szíve, várhatóan hatalmas haszna lesz az üzleten. Három dolog miatt jár nagyon jól:
Az embargó miatt eleve felment az alma ára. A nyugati szankciók és a gyenge rubel miatt az orosz mezőgazdaságban tevékenykedő külföldi cégek jegelik a saját befektetéseiket, Timcsenko így versenytársak nélkül fejlesztheti az így is hatalmas Alma Holdingot. A cég jelenleg 800 hektáron termel almát a dél-oroszországi Krasznodarban, és már tervezik, hogy jövőre újabb 500 hektár földet vásárolnak. A gyenge rubel miatt minden orosz milliárdos igyekszik lekötni a szabad pénzét valamilyen befektetésben, vagy ha tudják, kiviszik az országból a pénzt. Timcsenkót, mint Putyin közeli barátját és a putyinista orosz gazdasági elit tagját érintik a nyugati szankciók, ezért nagyon nehezen viszi külföldre a pénzét. Számára tehát logikus lépés Oroszországban befektetni.
Timcsenko nem is csinál titkot abból, hogy 1990 óta jóban van Vlagyimir Putyinnal. Még Szentpéterváron ismerkedtek meg, mikor Putyin helyi hivatalnok volt a városban. Most az orosz elnök tiszteletbeli elnöke egy helyi dzsúdó-klubnak, aminek Timcsenko az egyik tulajdonosa, ezen kívül a milliárdos egy interjúban elismerte azt is, hogy kutyáját Putyintól kapta, a labrador az elnök kutyájának egyik kölyke.
photo_camera Timcsenko egy szentpétervári gazdasági konferencián (AFP)
Timcsenko később a Gunvor olajkereskedő vállalat társalapítójaként vált igazán gazdaggá. A Gunvor 2000-ben, Putyin hatalomra kerülése után kezdett el brutális ütemben növekedni, és mára a világ egyik legnagyobb nyersanyag-kereskedőjévé vált. Timcsenko március 19-én adta el részesedését a Gunvorban a társának, a svéd Torbjörn Tornqvistnek. Erre azért volt szükség, mert egy nappal később az Egyesült Államok kormánya Timcsenkóra és üzleti érdekeltségeire is kiterjesztette a szankciókat, ezáltal pedig a Gunvor amerikai üzletektől esett volna el. Timcsenko még épp a szankciók előtt költözött ki genfi villájából is, és települt vissza Oroszországba.
"Úgy éreztem, itt az ideje."
- mondta az orosz állami TASZSZ hírügynökségnek arra a kérdésre, miért épp most vállalta fel ennyire nyíltan, hogy támogatja Putyin politikáját. Timcsenko Gunvor-részesedésének eladása után hatalmas szabad tőkével érkezett haza, ezt pedig szívesen fektette az élelmiszeriparba. Több, Putyin-párti oligarcha is ugyanezt a befektetést választotta, mert ezzel nemcsak komoly hasznuk lehet az embargóból, de még nemzeti célokat is szolgálhatnak, és Putyin parancsára csökkenthetik Oroszország élelmiszerexport-igényét.
Igaz, az almatermelésből valószínűleg nem jön majd annyi pénz, mint az olajkereskedelemből, de az Alma Holding egyáltalán nem rossz cég. Tavaly a cégadatok szerin 77 ezer dollár (nagyjából 19,5 millió forint) nyeresége volt, ez pedig minden valószínűség szerint idén és jövőre is nőni fog, hiszen Timcsenkóval a részvényesek között az Alma baráti céggé vált, tehát jó eséllyel pályázik állami támogatásokra. Az orosz kormányzat kész is támogatni a hazai mezőgazdaságot, hiszen az embargó miatt hiányzó élelmiszer-mennyiséget a megnövelt kínai, azeri és szerb importtal csak részben sikerült pótolni, és ez is drága. Almabehozatal tekintetében például egészen siralmas a helyzet, hiszen Kína, Azerbajdzsán és Szerbia együttvéve is képtelen helyettesíteni a hatalmas lengyel almaszállítmányokat. (Igen, a magyar kormány a nyáron nagyon sírt az orosz almaexport kiesése miatt, de a Reuters remek infografikáján is jól látszik, hogy még Németországból, Franciaországból, Belgiumból, Moldovából, Új-Zélandról vagy Chiléből is sokkal-sokkal több alma megy Oroszországba, mint innen.)
photo_camera Szentpétervári húsbolt decemberben (AFP)
Timcsenkónak azonban nem csak az Alma Holdingban van tulajdonrésze, nemrég megszerzett egy Nyizsnyij Novgorod-i ásványvíz-üzemet, és van üdítőgyára is. Vele együtt több orosz milliárdos is az agrárszektorban fejleszt, és ezzel együtt már valóban okosnak tűnhet Putyin sokat kritizált és dilettánsnak nevezett élelmiszer-embargója. Augusztusban ugyanis még csak annyi látszott az intézkedésből, hogy Oroszország főleg saját magát szívatta meg vele, hiszen nőttek az élelmiszerárak, és úgy tűnt, hogy a kiesett importot nem tudják más forrásból pótolni.
Az viszont, hogy az orosz nagytőke a külföldi versenytársak kisöprése után azonnal rátelepedett az orosz agráriumra, már valóban fáj az Európai Uniónak. Az unió tagállamai így nemcsak ideiglenesen, hanem
jó eséllyel örökre elveszítik az egyik legnagyobb agrárpiacukat,
ráadásul az egészből Putyin elnök haverjai húznak hasznot, tehát épp azok, akiknek a Nyugat kárt szeretett volna okozni a saját szankcióival.
photo_camera Zöldséges az oroszországi Sztavropol piacán (AFP)
Az orosz agrárszektor külföldiektől való megtisztításának társadalmi támogatottsága is egészen nagy, a VKontakte nevű közösségi oldalon több csoport is alakult, ami külföldi termékek helyett orosz élelmiszerek vásárlására buzdít. A posztok szerint a támogatók nem bíznak a káros nyugati élelmiszerekben, és
orosz élelmiszerek fogyasztásával szeretnének harcolni az ország ideológiai ellenségeivel.
Közben az orosz politikusok, köztük maga Putyin is, egyre többször szólnak oda a legnagyobb külföldi agrárbefektetőknek. A Kommunista Párt a CocaColát megnyomorító üdítőadót követel, a földművelési miniszter a Danone és a PepsiCo termékeit ócsárolja. Putyin egy beszéde után pedig nemrég azt mondta, mikor a külföldi üdítőitalokról kérdezték, hogy azok nagyon egészségtelenek, nem úgy, mint például a kvasz.
"Nem akarom megsérteni a CocaColát, de nekünk megvannak a saját, nemzeti üdítőink. Ezeket kell előtérbe helyeznünk."
Az orosz földművelési tárca szerint lehetséges, hogy Oroszország néhány éven belül a teljes jelenlegi élelmiszer-behozatalát meg tudja majd termelni a határain belül. Ehhez nagyjából 8,1 milliárd dollár (kicsit több mint 2000 milliárd forint) állami támogatásra van szüksége a szektornak. A kormány ezt, vagy ennek nagy részét igyekszik is biztosítani, a támogatások folyósítása pedig újabb eszköz lehet arra, hogy az embargók miatt az orosz mezőgazdaságot is uralmuk alá hajtó Putyin-közeli oligarchák szorítása tovább erősödhessen az orosz gazdaságon. (Reuters)
|
Putyin haverjai gazdagodnak az élelmiszer-embargón
|
Oroszországban meghökkentően jól működik a haveri kapitalizmusra alapozott gazdasági rendszer:akármi is történjék az országgal, azok, akik jóban vannak Putyinnal, nagy valószínűséggel tovább tudnak gazdagodniÍgy történt ez az augusztus 7-én bejelentett élelmiszer-embargó után is. Oroszország ekkor leállította néhány, az EU-ból és az Egyesült Államokból származó élelmiszer behozatalát.
|
[
"orosz embargó",
"oroszország",
"agrárium",
"mezőgazdaság",
"gennagyij timcsenko",
"vlagyimir putyin"
] | 1 |
https://444.hu/2014/12/29/putyin-haverjai-gazdagodnak-az-elelmiszer-embargon
|
2014-12-29 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Karácsony tiltakozik a kormány "hídvámja" ellen
|
A főpolgármester szerint nem szabad fizetőssé tenni az M0-st.
|
[
""
] | 0 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/karacsony-tiltakozik-a-kormany-hidvamja-ellen-261482
|
2023. 09. 02. 10:53:00
| true | 0 | 0 |
|
Elkészült a Transparency International legújabb globális korrupciós barométere. A kétévente érkező jelentés a világ számos országában vizsgálja, hogy az állampolgárok mennyire látják korruptnak társadalmukat és milyen korrupciós formákkal találkoznak.
A 2013-as jelentést 107 országban 114 ezer ember megkérdezésével készítették el. Magyarországon ezer embert kérdeztek tavaly novemberben, és az eredmények között van olyan, ami világszinten is lesújtó.
A magyar megkérdezettek 61 százaléka gondolja úgy, hogy nőtt a korrupció mértéke az elmúlt két évben. Ez már így egy több éves tendencia, a 2011-es jelentésben is a válaszadók 75 százaléka élte meg úgy, hogy romlott a helyzet két év alatt.
Mindent elsöpör itthon az állami korrupció. A válaszadók 82 százaléka szerint valamelyest vagy nagyon befolyásolja néhány cégcsoport az állam működését. Hasonló eredményre jutott korábban a TI a Nemzeti integritás tanulmányában, amikor kimutatták, hogy Magyarország a state capture állapotába jutott, azaz a korrupció ellenes kontrollintézmények meggyengültek, és magánérdekek érvényesülnek a közérdek helyett. A TI blogján legutóbb a trafikpályázatok ügyét nevezték nevezték erre egy tipikus példának.
photo_camera Infografikák: Transparency International
Mindössze egy százaléknyi válaszadó volt, aki szerint "egyáltalán nem problémás" az állami szektorban a korrupció.
A megkérdezettek 48 százaléka szerint a kormány korrupcióellenes munkája eredménytelen, és csak 15 százalék gondolta azt eredményesnek. Ezt a benyomást támaszthatja alá a korrupcióellenes kormányzati harc csendes halála, az illetékes kormányzati munkacsoport feltöltése nemzeti civil szervezetekkel, vagy például a kifejezetten a visszaéléseknek kedvező törvények alkotása, mint mondjuk a hírhedt 'Ne zavarj, épp lopok'-törvény.
Magyarországon is a politikai pártokat tartják a legkorruptabb szereplőknek. Ez uniós és világszinten is így van. Nálunk a megkérdezettek 68 százaléka hozta ki a leginkább érintett szektornak a pártok világát. Ami különbség, hogy az unióban általában az igazságszolgáltatás és a törvényhozás követi a pártokat a szégyentoplistán, nálunk viszont az üzleti szektor.
Van két ország, ahol nem a pártok vezetnek. Dániában az egyházat tartják a legkorruptabbnak, az Egyesült Államokban pedig a médiát, amihez biztosan kellettek az utóbbi egy év botrányai is.
Magyarországon kifejezetten sokan gondolják úgy, hogy a hétköznapi embereknek nagy szerepük van a korrupció megfékezésében. A 71 százalékos egyetértés kifejezetten jó eredménynek számít, mert az EU-s átlag 61 százalék, a globális pedig 67 százalék.
De rögtön ezután jön a felmérésben a legkomolyabb pofon is: arra a kérdésre, hogy mit tennének az emberek, ha korrupcióval találkoznának,
a magyar válaszadók 70 százaléka mondta azt, hogy nem jelentené.
Ez kirívóan rossz adat, az uniós átlag csak 29 százalék, Németországban mindössze 6 százaléknyian válaszoltak így, de még Szlovákiában is csak a megkérdezettek fele.
A nem jelentő 70 százaléknyi állampolgár 41 százaléka azért nem tenne semmit, mert szerintük úgysem történne semmi. 21 százalékuk pedig fél a következményektől.
Az ezer megkérdezett magyar 12 százaléka vallotta azt, hogy az elmúlt egy évben fizettek kenőpénzt. Ez csak egy százalékkal több, mint az uniós átlag, viszont bőven a globális átlag alatt van, ami 27 százalék.
Itthon a 12 százaléknyi kenőpénzfizető többsége az egészségügyben költött, 18 százaléknyian. Világszinten a rendőrség vezet, 31 százalékkal.
A TI magyarországi szervezete ajánlásokat is megfogalmazott. Például hogy haladéktalanul helyre kell állítani a kontrollintézmények autonómiáját, illetve hogy ki kell zárni a lehetőségét annak, hogy magáncégek telepedjenek rá a kormányzatra.
A pártok finanszírozásának kérdése is még mindig napirenden van. Bár a kormány apró lépéseket tett a jó irányba, még mindig komoly korrupciós kockázatot jelent, hogy átláthatatlan finanszírozású civil szervezetek kampányolnak a kormány mellett, illetve, hogy a kormány állami pénzből folytat sikerkampányt maga mellett.
Máshol sem jobb
Világszinten sem javul a helyzet, a BBC szakírója már egyenesen arról ír a legfrissebb eredmények után, hogy világjárványról van szó, és ideje lenne újraértelmeznünk azt, ahogyan a korrupciót észleljük. A korrupció ugyanis legtöbbször nem a közvetlen kenőpénzeket jelenti, hanem például azt, hogy kinek milyen kapcsolatokra van szüksége ahhoz, hogy elintézhessen valamit, vagy hogy mondjuk az Egyesült Államokban egy képviselőnek mennyi időt és törvényhozói munkát kell arra szánnia, hogy az újrainduláshoz szükséges összegeket előteremtse.
A TI Magyarországon is kampányt indít, hogy a korrupcióval szembeni tudatos fellépését népszerűsítse. A barométer bemutatóján részt vett a brit nagykövet, Jonathan Knott is, aki majd a Szigeten részt is fog venni abban a táncos flashmobban, amivel a korrupció ellen akarják megmozdítani a fiatalokat.
|
Mocsárként lep el minket a korrupció
|
Elkészült a Transparency International legújabb globális korrupciós barométere. A kétévente érkező jelentés a világ számos országában vizsgálja, hogy az állampolgárok mennyire látják korruptnak társadalmukat és milyen korrupciós formákkal találkoznakA 2013-as jelentést 107 országban 114 ezer ember megkérdezésével készítették el.
|
[
"korrupció",
"transparency international",
"gazdaság"
] | 1 |
https://444.hu/2013/07/09/mocsarkent-lep-el-minket-a-korrupcio
|
2013-07-09 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Magyarországon teljesen átláthatatlanok a magyar állampolgárság megszerzésének feltételei. A honosítás igazi feketedoboz-eljárás, gyakorlatilag bárkit magyarrá tehetnek, mondta a Népszavának Gyulai Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programvezetője.
Mint az Index megírta: a magyar kormány egy titkos program keretében több száz venezuelait fogadott be. Az állam fizette az ide érkezők repülőjegyét a válság sújtotta országból, egy évig állja lakhatásukat, magyar nyelvtanfolyamot fizet nekik, és hamar munkát is vállalhatnak Magyarországon. Ehhez magyar felmenőket kellett igazolniuk, még ha azoknak az ide érkezőknek, akikkel sikerült beszélnünk, sem magyar keresztnevük, sem magyar családnevük nem volt.
A 2011-ben bevezetett egyszerűsített honosítás a "magyarországi származás valószínűsítését" követeli meg, de ebben nagyon sok homályos pont van, hívta fel a figyelmet Gyulai Gábor.
Az alaptörvény szerint kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar volt, vagy magyarországi származását valószínűsíti, és magyar nyelvtudását igazolja. Zavaros azonban, hogy miként ellenőrzik a kérelmezők nyelvtudását. Elvileg a honosítási eljárást magyarul kell intézni. A kérelmezőnek magyar nyelven kell írnia a kérelmét, és neki kell felelnie az eljáró hivatalnok kérdéseire.
Annak nincs semmi nyoma, hogy a kormányhivatalokban mérlegelik-e a benyújtott vagy előadott, magyar származásra utaló bizonyítékokat.
Az összes honosítási eljárás Magyarországon lényegében titkos, így nem tudni, ki és miként dönt róla.
A honosítási ügyeknek nincsenek az ügyfél vagy ügyvédje számára megismerhető aktái. A honosítási döntésekről nem születik szabályos határozat, amiből kiderülne, milyen indokok alapján hozták meg a döntést. Ezzel a döntéssel szemben semmiféle jogorvoslat nem létezik.
Ez a szabályozatlanság a korrupció melegágya lehet, mondta Gyulai. Ilyenre már volt példa. 2015-ben a Nemzeti Védelmi Szolgálat 48 ember ellen tett feljelentést, mert a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Hivatalának három ügyintézője olyan külföldieknek állított ki magyar úti- és más személyes okmányokat, akik erre nem voltak jogosultak.
Később az Index oknyomozó cikksorozatából kiderült, hogy 2018-ban 256 ügyben, 1032 érintettel szemben volt folyamatban büntetőeljárás állampolgársággal kapcsolatos visszaélés és korrupció miatt.
A honosítással kapcsolatos visszaélésekről szóló cikksorozatunk részeit itt találja:
|
Teljesen átláthatatlan, kiből csinálhatnak magyar állampolgárt
|
Teljesen átláthatatlan, kiből csinálhatnak magyar állampolgárt - Az eljárás titkos, a feltételek zavarosak. Ez a korrupció melegágya lehet.
|
[
"egyszerűsített honosítás",
"magyar állampolgárság",
"magyar helsinki bizottság",
"nyelvtudás",
"származás",
"eljárás",
"belföld"
] | 0 |
https://index.hu/belfold/2019/03/05/egyszerusitett_honositas_magyar_allampolgarsag_letelepes_nyelvtudas_szarmazas_eljaras_gyulai_gabor
|
2019-03-05 00:00:00
| true | 0 | 0 |
A fideszes politikusok, sőt maga Orbán Viktor is egyszerűen csak a Jobbik gazdájaként emlegetik Simicska Lajost, akihez mintha soha semmi közük nem lett volna. Orbán és Simicska szakítása óta kicsit több, mint két év telt el. Ez a tizede annak az időszaknak, amíg Simicska Lajos a Fideszt szolgálta, illetve a párt őt. Ekkor viszont még a nevét sem nagyon volt szabad kimondani.
Mit köszönhet a Fidesz Simicskának?
Pénzt
Az első lépés volt a párt anyagi függetlenségének megteremtésében, amikor forintra váltották az egykori Tiszti Kaszinót. Az épületet - az MDF-fel közös használatú - székháznak kapta meg a Fidesz az államtól. A Tiszti Kaszinót az állami kézben lévő MKB vette meg, piaci ár felett. A Fidesz és az MDF még arra is odafigyelt, hogy csak azután lépjen életbe a 1,5 milliárdos szerződés, hogy a parlament törölte a pártok áfafizetési kötelezettségét.
Simicska kulcsszereplő volt abban, mire fordítják a pénzt. A Népszabadság korábbi cikke szerint a "székházpénz túlnyomó részét a Fidesz saját cégén, a Fico Kft.-n keresztül Fidesz-közeli, a Fideszt irányító belső maghoz tartozó személyeknek, illetve azok rokonainak és bizalmasainak a cégeibe folyatta át. Ezen cégek jelentős részét pár évvel később az általuk felhalmozott tetemes köz- és magántartozással együtt a mit sem sejtő Josip Tot és Kaya Ibrahim nevének és okmányainak felhasználásával eltüntették". 3,55 millió forint közvetlenül a miniszterelnök családját, apja cégét gazdagította, bővebben az ÉS tényfeltárása az ügyben.
Plakátrengeteget
1994 tavaszán privatizálták az irgalmatlanul nagy közterületi hirdetési felülettel rendelkező Mahirt, aminek igazgatósági tagja és tulajdonosa is lett Simicska. Még azt a bravúrt is sikerült végrehajtaniuk, hogy 2006-ban, a baloldali vezetésű fővárossal kötöttek szerződést a legértékesebb budapesti reklámhelyekre. (Ezt bontotta fel a Fővárosi Önkormányzat és akarta elvitetni a Mahir oszlopait, miután Orbán legecizése után hirtelen rájöttek, hogy előnytelen a majdnem évtizedes szerződés.)
2010 után aztán a kormányzati és állami hirdetésekkel teljesen letarolták a piacot a Simicska-érdekeltségek. Ennyi plakátfelület ugyanis nemcsak arra jó, hogy a választási kampányban nagyon olcsón vagy ingyen szórja tele a Fidesz üzeneteivel az országot, bár ez sem kevés. De üzletnek is remek volt. Szemben a Fidesszel, ami a sajátjából keveset akart reklámra költeni, a kormány a direkt közpénzzel egyáltalán nem spórolt, és nagyon drágán vett plakáthelyeket a Simicska-cégektől. Náluk hirdetett többek között a Szerencsejáték Zrt., az MVM Zrt. és a Magyar Turizmus Zrt, is. Feltételezhetően inkább olyan áron, mint a kormány, és nem annyiért, mint a Fidesz.
Az állami hirdetések közterületeken 2011-ben 90 százalékban a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt holdudvarához tartozó plakátcégeknél jelentek meg, ekkor már 1 milliárd forint osztalékot vett ki a tulajdonos. Később ennél is többet. 2014-ben a Simicskához tartozó reklámcégekből 3 milliárdot osztalékot vettek ki, egy évvel, a nyílt háború miatt már állami hirdetésekkel kevésbé kitömött évben már csak 670 milliót.
A főváros viszi a Mahir oszlopait. Fotó: Balogh Zoltán
A Jobbik hozta fel többször pár éve a parlamentben, hogy a kormány nyolcszorannyiért bérelt plakáthelyet Simicskánál, mint ők, akik a piaci árat fizették ki.
Most, hogy Simicska hirtelen oligarcha lett, Kósa Lajos bejelentette, hogy törvényben szabályoznák: pártok csak listaáron bérelhessenek plakáthelyet, olcsóbban vagy ingyen nem, az indoklása szerint "a Jobbiknak is segíthetnek, hogy kiszabadulhassanak Simicska Lajos hálójából". Pénteken pedig az derült ki, hogy a kormány szétdúlja az egész piacot, csak azért, hogy Simicskának keresztbe tegyenek.
Piacszerzésre szabott törvényhozást
A Fidesz és Simicska együtt találta ki azt a modellt, hogyan lehet belenyúlni törvénnyel egy, a kormánytól függetlenül működő piacba. A második Orbán-kormány egyik első intézkedésével lehetetlen helyzetben hozták Simicska konkurensét a közterületi piacon. Ez a konkurens az ESMA volt, a cégre korábban ajánlatot is tett Simicska, de visszautasították. Az elfogadott jogszabály megtiltotta a villanyoszlopokra rakott reklámokat, mit ad isten, pont ilyenjei voltak az ESMA-nak. Az Orbán-Simicska szakítás után a semmiből előbukkant Garancsi István, Orbán Viktor jóbarátja, a számos nagy építkezést megkapó Market tulajdonosa, és megvette az ESMA-t, az önkormányzatok pedig lehetőséget kaptak a villanyoszlopos tiltás feloldására. A piacszerzésre használt törvényhozást a Fidesz több területen is alkalmazza azóta.
A 70-30-at
Simicska Lajos szerepe igazán ellenzékben értékelődött fel. Dávid Ibolya, aki egykor Orbán Viktor minisztere volt, majd politikai ellenfele lett, dobta be először azt, hogy a nagyobb közbeszerzésekből húzható hasznon 70-30 arányban osztozik a kormányon lévő MSZP és az ellenzékben lévő Fidesz. Kétségtelen, hogy Simicska egyre erősödő építőipari vállalkozása, a Közgép még a Fidesz újbóli kormányrakerülése előtt jelentős közbeszerzéseket nyert el, mint például a Margit híd felújítását. A gecigate után Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a parlamentben az MSZP-s Borbély Ildikónak azt válaszolta: "Egyébként, ha Simicska Lajosról tudni akar, akkor forduljon Puch Lászlóhoz. Szerintem ő tud közülünk legtöbbet Simicska Lajosról, ezért javaslom, hogy Puch Lászlóval, az MSZP tartópillérével vegye fel a kapcsolatot, és legyen szíves, vele konzultáljon arról, hogy ki kicsoda az oligarchák világában".
Médiát
Arra nincs bizonyíték, hogy az ellenzékben is szépen ömlő, 2010 után már özönvízként érkező közpénzekből Simicska közvetlenül a Fidesz pénztárát, netán politikusok magánszámláit töltötte volna fel. Az azért jelez valamit, hogy Mészáros Lőrinc elismerte,hogy Simicska Lajosnak is köszönheti azt, hogy ilyen messzire jutott. Bayer Zsolt is azt mondta róla, hogy "Lajos rengeteget segített a pártnak a nehéz időszakok átvészelésében".
Ha a pénzmozgások nem is láthatóak, Simicska azzal kétségtelenül nagy szolgálatot tett a Fidesznek, hogy egy minden körülmények között lojális médiabirodalmat épített fel ellenzékben, ami személyesen a kétszer is veresége szenvedő Orbánt is védte, például Schmidt Mária ellen. Ellenzékben erre Simicska sok milliárdot költött. 2010 után aztán az állami hirdetéseknek köszönheten a korábbi veszteség vastagon nyereségbe fordult. Simicska pedig a Fidesz felé minden körülmények között hűséges médiabirodalmat tovább bővítette, ellentmondást nem tűrően szerezte meg az ingyenes fővárosi lapot, a Metrót (Metropolt), konkurencia nélkül maradt a szintén megszerzett országos Class FM rádió, az eredetileg csak fővárosi Lánchíd rádió vidéki frekvenciákat is megszerzett. Ami extra bónusz volt: az állami reklámokat Simicska cégek helyezték el a Simicska érdekeltségekben, jutalékért. Simicska műsorgyártó cége lett a legnagyobb tévés beszálló Magyarországon.
És közben opciót szerzett a TV2-re és az Indexre. Ha Orbán és Simicska nem vesznek össze, akkor a mostani kampány előtt letarolták volna a kritikus sajtó nagy részét. (Orbán alaposan elszámolta magát azzal, hogy az akkor még nyilvánosságra nem került konfliktusuk miatt bedobta a reklámadó ötletét, hogy ezzel üssön a Simicska cégeken. Csakhogy az RTL-t is magára haragította. A kereskedelmi tévé az addigi, egymilliós nézettségű bulvárhíradóját áthangolta kormánykritikusra. Közben az addig feltétlenül hű Simicska-média is Fidesz-ellenesebb lett, majd jött a gecinap.)
Hogy mekkora zavart okozott a Simicskával való szakítás, arról Orbán Viktor maga beszélt Bayer Zsoltnak azokban a nehéz napokban. A miniszterelnök azt mondta, tájékozódási zavart okozott a táborukban, hogy elveszítették az eddig a jobboldali közösség számára irányadó és a tájékozódást segítő befolyásos, színvonalas, erős sajtót. Orbán akkor azt jósolta, hogy ha meglesznek az új fórumok, "akkor a lélek is rendben lesz, mert most nem tudja miről mit gondoljon". Az új polgári berendezkedés fontos mozzanata lesz, hogy létre tudják-e hozni az új, saját csatornáikat.
Létrehozták, annál is alacsonyabb színvonalon, mint korábban, a Simicska mellett/helyett helyzetbe hozott emberek pénzéből (Liszkai Gábor - Napi Gazdaságból Magyar Idők, a dohánypiacos Sánta János - Napi Gazdaság, Schmidt Mária - Figyelő, Mészáros Lőrinc - Echo Tv, Habony Árpád - Modern Média Group, Andy Vajna - TV2) és állami hirdetések tengerével. Simicska megvált a Metropoltól, a Class FM-től, de tartja a Magyar Nemzetet, a Heti Választ, a Hír TV-tés a Lánchíd Rádiót. Bukta a TV2-s opcióját, de az Indexet megszerezte, hogy aztán egy alapítványnak adományozta.
Egy állami cégtől többféle módon pénzt lehúzni
Azt a modellt is közös fejlesztette tökélyre Simicska és a Fidesz, hogyan lehet a kormánypárti sajtót állami cégekkel megfinanszíroztatni úgy, hogy mindegy is a nézettség és olvasottság. Sok más állami céghez, például az MVM-hez hasonlóan a hirdetésekre rengeteget költő Szerencsejáték Zrt. is teletömte reklámokkal Simicska médiabirodalmát, de akadt más útja is a pénzek odacsatornázására. Például a médiafelület vásárlását is Simicska-cég intézte, a reklámokat is legyártották, amiket aztán megjelentettek jutalékért. A sorsolások tévés közvetítését is Simicska cég, a Hung-Ister vette fel, évi 1,6 milliárd forintért. Sőt, még az is előfordult, hogy a közrádió helyett Simicska rádiójában, a Class FM-en mondták be a lottószámokat. Az öt számjegy beolvasásért évi 50 milliót fizetett a Szerencsejáték Zrt. A Mahir rendezésszervezéssel is foglalkozott.
Mostanra a Fidesz központosította a nagy állami költéseket Rogán minisztériuma alá, a sok tízmilliárdos megbízásokat ezen keresztül áramoltatják főként Kuna Tibor vagy Csetényi Csaba cégei felé. A Szerencsejáték Zrt. már Habony Árpád lapjával szerződött 486 millióra. A monopolhelyzetben lévő állami MVM pedig teljesen érthetetlenül arculatot váltott (természetesen Kuna Tibor cégét megbízva a feladattal), ami arra feltétlenül volt jó, hogy 300 millióért be is mutassa az új logót a kormánylapokban, és azóta ezt újra és újra megteszi. De a legszebb, amikor már az sem derül ki, hogy mit hirdetnek a titkolt példányszámú Magyar Időkben. De tavaly például Kuna Tibor cége 400 milliót húzott be állami cégektől arra, hogy meccsnézést szervezett az Európa-bajnokságon a Margitszigetre. Mindezt már Simicska Lajos nélkül. A Magyarország erősödik már minden elemében új embereknél csörgette a kasszát.
Két és fél emeletnyi megújult arculat az Astorián.
A NAV gátlástalan elfoglalását
Az első Orbán-kormány idején magát Simicska Lajost nevezte ki az adóhatóság élére Orbán Viktor. Voltak hírek arról, hogy éppen a komoly tartozásokkal lepasszolt korábbi Fidesz-közeli cégek adatait módosították az elnökség alatt, de ezt soha nem sikerült bizonyítani. Simicska egy év után, 1999 nyarán távozott, de az emberét, Vida Ildikót nevezték ki a helyére. Vida lett a második Orbán-kormány alatt is az adóhatóság vezetője, akit a kitiltási botrány idején is megvédett Orbán Viktor, de a nagy szakítás után csak idő kérdése volt, mikor állítják fel. Megtörtént, aztán szakember helyett a fideszes politikus Tállai András kapta meg a NAV felügyeletét.
Úgy is lehet valaki miniszter, hogy nem is a kormány tagja
Simán megtörténhetett az, hogy az uniós építőipari beruházásokat sorra nyerő Simicska-cégek a háttérből olyan támogatást kaptak, amit Karácsony Gergely foglalt össze egy parlamenti felszólalásában: "Megmondom önöknek, tisztelt képviselőtársaim: Simicska Lajos és Nyerges Zsolt közvetlen munkatársa vagy cégtársa volt többek között a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke, a Közbeszerzési Tanács elnöke, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára, a kiemelt beszerzések támogatását vizsgáló államtitkár, a Magyar Villamos Művek elnök-vezérigazgatója. Az előző fejlesztési miniszter, Fellegi Tamás miniszterré válása előtt Nyerges Zsoltnak adta át a médiacégét, és az új miniszter is a Nyerges-Simicska-akolból érkezett, de biztos, ami biztos, azért kapott egy főtanácsadót is, Nyerges Attila, Nyerges Zsolt testvérének a személyében."
A tragikuskomikusan lezsírozott közbeszerzéseket
Csak egy példa: a közmédia 2012-ben két céget hívott meg a közterületi reklámkampányának szervezésére, a Mahirt és a Publimontot. Mindkettő Simicska érdekeltsége, utóbbi nyert. Számos alkalommal nyert úgy óriási beruházásokat Simcsika cége, hogy a legrosszabb ajánlatot adták be, de a konkurenciát kizárták. Amiben aztán a Fidesz túlnőtt ezen: Simicska cégeit a gecinap után már azért zárták ki, mrt túlságosan alacsony ajánlatokat adtak be.
Közbeszerzéseket lefölöző céghálózatot
Simicska nemcsak egy területen kaszált nagyot a cégeivel, mint az MSZP alatt a Vegyépszer az autópálya-építkezéseken, hanem hálót épített ki, amelyről nagyon sokáig nem sikerült bizonyítani, hogy ő van a középpontjában. Még a Közgépnél is csak a feltételezést lehetett sokáig leírni, hogy az övé. Ezt a hálót szétszakította Orbán, és pont olyan nevetséges érvekkel zárták ki a Közgépet például egy kikötő építéséből, ezzel pedig három évre a közbeszerzésekből, mint amilyennel korábban az ellenfeleit szorították ki. Úgy tűnik, hogy könnyebb politikai döntést hozni a Simicska-cégek eltakarításáról, mint jogilag megindokolni azt. Most harmadfokon is pert nyert a Közgép az ügyben.
Amióta Simicska a NER-en kivülre került, azóta - ha egyáltalán indulni tudtak a cégei - rendre 30 százalékkal olcsóbb ajánlatot adtak be minden közbeszerzésre, mint a helyette futatott új kormányközeli cégek. Ez utalhat arra, mi lehet az a túlárazási szint, amit a politikának visszaforgathatott.
A gépezet pedig nélkül is működik, Mészáros Lőrinc már akkora hálót szőt, amiről Simicska is csak álmodozhatott, egyre több területen egyre több céggel gyarapodik, évi százmilliárddal gyarapítva a vagyonát. Mészáros ugyanakkor nem akar semmit a politikától, talán azt sem tudja már követni, hány cége van valójában és mit vett meg éppen.
Amikor Orbán Viktort szembesítették azzal a parlamentben, hogy Simicska cégei - még baráti vállalkozásokként - már 300 milliárd forintot nyertek el közbeszerzéseken, a miniszterelnök így válaszolt: "oligarchák a nemzeti együttműködés rendszerében nincsenek, és nem is lesznek".
Aztán azzal folytatta: "Nagytőkések mindazonáltal Magyarországon is vannak, mint a piacgazdaságban, és vannak nagy vagyonnal rendelkező vállalkozók is. Mi azt szeretnénk, ha minél több nagytőkés, minél több, a középosztályhoz tartozó sikeres ember, és minél kevesebb szegény ember lenne Magyarországon. Ehhez sikeres vállalkozásokra van szükségünk.
Ilyen értelemben a nemzeti együttműködés rendszerében oligarchák nincsenek, de természetesen a magyar nagytőke képviselői ott vannak."
Aztán Orbán egyszerűen lelabancozta a simicskázó Karácsony Gergelyt, egyben felvillantva a megszerzendő területeket:
"Egyébként pedig Magyarországnak nagy magyar vállalatokra szüksége van a pénzügyi szektorban, a biztosítási iparban, az építőiparban, az energiaiparban, a járműgyártásban, a gyógyszeriparban, az élelmiszeriparban, az információs technológiákban, a szállodaiparban, vagyis minden jelentős területen. Igen, nagytőkésekre, sikeres, sok milliárddal rendelkező vállalkozókra van szükségünk. Ha nem, akkor mindent a külföldiek fognak elvinni ebben az országban, és meggyőződésem szerint - ha tudja ön ezt, ha nem - ön valójában, amikor a magyar tőke ellen beszél, labancpolitikát folytat, amit én elutasítok".
Az is igaz, hogy már Vona Gábor sem mondaná ezt:
"Ha kimennek az emberek közé, már nem is az a közhangulat, hogy Orbán Viktornak van egy pénztárnoka, hogy Orbán Viktornak van egy oligarchája, hanem a közhangulat az, hogy Simicska Lajosnak van egy miniszterelnöke."
Jávor Benedek 2011 decemberben - amikor Simicsika nevét még félve alig lehetett kimondani - a Parlamentben azt mondta: "Végezetül, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, én azt gondolom, hogy ha nem tudjuk tisztába tenni a közbeszerzéseket, nem tudjuk tisztába tenni a pártfinanszírozást, akkor ez a forradalom önöket is fel fogja falni, önöket is el fogja rohasztani." A Fidesz ebből végül annyit értett meg, hogy Simicskát kipaterolták, az általa felállított rendszert pedig nélküle működtetik tovább, még magasabb fokozatra kapcsolva a pénzszivattyút.
|
Mit köszönhet a Fidesz Simicska Lajosnak?
|
Pénzszivattyút, ellenzékben is működő médiát, személyre szabott törvénykezést és a közbeszerzéseket uraló céghálót. Simicska ment, de a rendszert megtartotta a párt.
|
[
"simicska lajos",
"fidesz",
"orbán viktor",
"gecigate"
] | 1 |
https://444.hu/2017/05/10/mit-koszonhet-a-fidesz-simicska-lajosnak
|
2017-05-10 00:00:00
| true | 0 | 0 |
A csütörtök esti Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint a kormány döntött a téli igazgatási szünet idejéről. Az idei évben meghozott törvényre hivatkozva úgy határoztak, hogy a téli igazgatási szünet
2023. december 27-étől 2024. január elsejéig tart majd.
A kormány erre irányuló javaslatát nemrég bocsátotta társadalmi vitára a Miniszterelnöki Kabinetiroda, melyet az eredeti formájában fogadtak el végül. Az idei igazgatási szünet egyébként jóval rövidebb lesz a korábbiaknál. Tavaly ugyanis december 22-től január 6-áig rendeltek el igazgatási szünetet.
|
Orbán Viktor eldöntötte, mikor álljanak le a kormányhivatalok
|
Mutatjuk, mikor ne akarjon ügyet intézni.
|
[
""
] | 0 |
https://mfor.hu/cikkek/kozerdeku/orban-viktor-eldontotte-mikor-alljanak-le-a-kormanyhivatalok.html
|
2023. 08. 31. 07:08:00
| true | 0 | 0 |
Julija Timosenkót egészségi állapota miatt akarta szabadlábra helyeztetni ügyvédje, de a bíróság elutasította a kérelmet. A volt ukrán miniszterelnököt hivatali hatalommal való visszaélésért hét év börtönre ítélték októberben, de már augusztus azóta őrizetben van. Timosenko október közepén súlyos hátfájásra kezdett panaszkodni, azóta fájdalomcsillapító injekciót kap.
Olena Szitajlo bírónő december 13-ra tűzte ki a hivatali hatalommal való visszaélés vádjával hétévi börtönre ítélt volt kormányfő ítélete elleni fellebbezés érdemi tárgyalását, és egyúttal elutasította a védelem szabadlábra helyezési kérelmét.
Szerhij Vlaszenko, a volt ukrán kormányfő ügyvédje pénteki sajtótájékoztatóján kijelentette: védence továbbra sem kapja meg a kijevi Lukjanovszki fogdában a szükséges orvosi ellátást. "Egészségi állapota nem javult. Timosenkót nem gyógyítják, mert ez a fogdában nem lehetséges. Csak fájdalomcsillapító injekciókat kap" - mondta Vlaszenko.
Olekszandr Turcsinov, a Timosenko vezette Haza ellenzéki párt alelnöke szerint a volt kormányfő nem tud részt venni a 13-i tárgyaláson, ha továbbra sem részesül kezelésben.
Az augusztus 5. óta őrizetben lévő Timosenkót október 11-én hétévi börtönre ítélte a kijevi Pecserszki kerületi bíróság a 2009-es orosz-ukrán gázárszerződések miatt, amelyek a vád szerint közel 200 millió dollár értékű kárt okoztak Ukrajnának.
Timosenko fellebbezett az ítélet ellen, amelyet a politikai ellenlábasa, Viktor Janukovics elnök bosszújának tart. A volt kormányfő ellen több ügyben is büntetőeljárás folyik.
|
Őrizetben marad Timosenko volt ukrán kormányfő
|
Julija Timosenkót egészségi állapota miatt akarta szabadlábra helyeztetni ügyvédje, de a bíróság elutasította a kérelmet. A volt ukrán miniszterelnököt hivatali hatalommal való visszaélésért hét év börtönre ítélték októberben, de már augusztus azóta őrizetben van. Timosenko október közepén súlyos hátfájásra kezdett...
|
[] | 1 |
https://origo.hu/nagyvilag/20111202-orizetben-marad-timosenko-volt-ukran-kormanyfo.html
|
2011-12-02 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Elmérgesedett a viszony a magyar és a horvát kormány között az után, hogy Zágrábban európai elfogatóparancsot adtak ki Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen. A Mol portfóliójának felülvizsgálatára, adott esetben az INA-részvények eladásának előkészítésére kéri fel az olajtársaság menedzsmentjét a kormány.
Szerdai ülésén a magyar kormány úgy döntött, hogy a külügyminiszter lemondja részvételét a csütörtöki, október 3-i, dubrovniki csúcstalálkozón. A kormány - a magyar állam képviseletében - mint a legnagyobb tulajdonos felkéri a Mol menedzsmentjét, hogy vizsgálja felül a társaság portfólióját, és adott esetben készítse elő az INA-részvények eladását a horvát kormány vagy harmadik fél részére. A kormány az igazságügyért felelős minisztert, illetve a Mol állami tulajdonban lévő részvényeinek tulajdonosi jogát gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetőit arra utasította, hogy vizsgálja meg, milyen polgári és büntetőjogi lépések lehetségesek a Molt, illetve Magyarországot ért sérelmek orvoslására.
Hernádi Zsolt miatt tört ki a botrány Fotó: Pályi Zsófia - Origo
A magyar kormány mint Horvátország legjelentősebb külföldi befektetője, a Mol legnagyobb tulajdonosa, áttekintette az olajipari társaság horvátországi befektetésével kapcsolatban kialakult helyzetet - áll a kormány közleményében. A horvát állam és a Mol között létrejött szerződés alapján a Mol maradéktalanul teljesítette az abban vállalt kötelezettségeit, és az elmúlt években közel 3 milliárd eurót fektetett be, ezzel szemben a horvát fél kötelezettségeinek nem, vagy csak részben tett eleget.
Mindezek miatt - a Mol és a horvát fél közötti nézeteltéréseket - a magyar kormány eddig a tulajdonostársak, részvényesek közötti gazdasági vitának tekintette. Az elmúlt napokban azonban olyan események történtek, amelyek a magyar kormány számára már világossá tették, hogy nem pusztán erről van szó.
Horvátországban a Mol ellen zajló folyamatos politikai kampány mellett a horvát pénzügyminiszter nyilvános fenyegetése országa legnagyobb befektetőjével szemben, valamint a horvát igazságügyi szervek általi eljárások a Mol egyes vezetőivel szemben is arra utalnak, hogy gazdaságon kívüli eszközökkel kívánnak nyomást gyakorolni. Ezek a módszerek az Európai Unióban elfogadhatatlanok, ezeket a lépéseket Magyarország nem hagyhatja válasz nélkül - áll a kormány közleményében.
A kormány szerint az állam eldöntheti, mely indokolt esetekben akar egy eszközt birtokolni, azaz tulajdonossá válni vagy egy tevékenységet állami tevékenységként folytatni. Magyarországon is találkozhatunk ilyen esetekkel, amikor az állam kivásárolja a korábbi befektetőket, de ennek megvan a mindenki számára elfogadható, bevett útja. Tehát létezik kulturált módja az elválásnak.
A magyar kormány számára elfogadhatatlan, hogy előbb nyilvános pályázaton kiválasztják a stratégiai partnert, amely jelentős befektetéseket hajt végre - ezzel a világválság idején megmenti Horvátország legfontosabb vállalatát -, majd utólag próbálják ezt a stratégiai partnert gazdaságon kívüli eszközökkel megfélemlíteni, és kivásárlás nélkül visszaszerezni az INA feletti irányítást.
Az ilyen kétes, nem jogállami gyakorlatok ellen a magyar kormány mindig fel fogja emelni a szavát, különösen, ha azok magyar vállalatokat érintenek.
A horvát kormány nem kommentálja a budapesti közleményt, írja a Jutarnji list.
Horvát kérelmek, magyar nyomozás
Az INA-ban a Mol 49 százalékos részesedéssel rendelkezik, 44 százalék pedig a horvát kormány tulajdonában van. A maradékon magánszemélyek és intézményi befektetők osztoznak. A konfliktus oka, hogy a Mol többség nélkül is megszerezte az INA irányítását - a horvát álláspont szerint törvénytelenül, a volt kormányfő, Ivo Sanader lefizetésével. A zágrábi kormány álláspontja szerint az INA irányításáról szóló megállapodást felül kell vizsgálni, végső esetben pedig semmissé kell nyilvánítani.
A szervezett bűnözés és korrupció elleni ügyészség, az USKOK vádat emelt Sanader ellen. A volt miniszterelnököt azóta nem jogerősen 10 év börtönre ítélték: az egyik vádpont szerint a Moltól 10 millió euró kenőpénzt kapott. Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató és a Mol ezt folyamatosan cáfolta, ám az USKOK több ízben is ki akarta hallgatni Hernádit, és jogsegély-kérelemmel fordultak a magyar igazságügyi szervekhez. A Központi Nyomozó Főügyészség - a horvát dokumentumok alapján - lefolytatott egy nyomozást, majd azzal zárta, hogy a vesztegetési ügy nem kötődik sem a Molhoz, sem annak vezetőihez vagy képviselőihez.
Idén júliusban a horvát ügyészség nemzetközi jogsegély keretében újabb kéréssel fordul a magyar hatóságokhoz, hogy a Sanader-ügyben horvát földön kihallgathassa Hernádit, a Mol elnök-vezérigazgatóját. Hernádi nem jelent meg a zágrábi kihallgatáson, mire a horvát rendőrség elfogatóparancsot és nemzetközi körözést adott ki ellene. Ez történt hétfőn.
Erre válaszul jött a magyar kormány közleménye, amelyet a befektetők kvázi hadüzenetként értékelhettek, és folytatták a Mol-részvények eladását. Az árfolyamnak már az elfogatóparancs is igen rosszat tett, de az újabb fordulat után még olcsóbban forog a részvény. Erről itt olvashat bővebben.
Jogilag mit tehet a kormány?
Horvátország majdnem azt csinál a saját joghatóságán belül, amit akar, "Ebbe Magyarország kívülről beleavatkozni nem tud, csak mert nem tetszik neki, vagy mert meg van sértve" - mondta az Origónak Lattmann Tamás nemzetközi jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az ELTE jogi kara Nemzetközi Jogi Tanszékének oktatója. Az ügyben Hernádi Zsolt az egyik érintett, aki a horvát jog által rendelkezésére bocsátott jogorvoslati lehetőségekkel tud élni, felfogadhat erre egy horvát ügyvédi irodát. "A magyar államnak ebben a felállásban nem sok helye van." A nemzetközi jogász szerint az állam azt az elképzelést kockáztatja, hogy ő és Hernádi Zsolt vagy a MOL egy és ugyanaz, ami politikailag kellemetlen helyzetet eredményezhet. Viszont - ahogy eddig meg is tették - megtehetik, hogy nem hajtják végre a horvát letartóztatási parancsot, ezzel védelmet nyújtva Hernádinak.
Az már más kérdés, hogy a magyar állam milyen védelmet tud biztosítani a MOL-nak, ezt viszont csak akkor dönthetik el, ha tisztán látják, milyen lehetséges veszélyek fenyegetik a vállalatot. Amennyiben azt feltételezik, hogy a horvát állam esetleg valamilyen módon, akár például egy spekulatív jogszabállyal államosítani szeretné annak INA-ban birtokolt részvényeit, akkor mint uniós jogot sértő lépést, az Európai Bizottsághoz fordulhatnak ez ellen, kötelezettségszegési eljárást kezdeményezve. "Magyarországot jogi értelemben ért sérelmekről viszont egyelőre nehezen beszélhetünk."
Mennyit érhet az INA?
Olyan eszköz nincs - vagy legalábbis nagyon ritka -, ami ne lenne eladó, a nagy kérdés persze mindig az, hogy milyen áron - írja elemzésében az Investor.
Az INA tőzsdei kapitalizációja 7,5 milliárd dollár, vagyis nagyságrendileg 1635 milliárd forint, amiből a Mol-ra jutó rész 800 milliárd forintnak felel meg. Egyetlen Mol részvényre vetítve ez 7665 forintnak felel meg, vagyis az árfolyam felére rúgó összeg. Ha ennyit ténylegesen is kapna az INA-ért a Mol, valószínűleg a befektetők sem igazán húznák a szájukat.
A KBC augusztusi elemzése szerint az iparági átlagos EV/EBITDA mutatóból kiindulva 200 milliárd forintos érték adódik a Mol horvát vállalatban levő részesedésére. Ha csak ennyit kapna a Mol az INA-ért, azzal valószínűleg nem igazán lennének elégedettek a magyar olajcég tulajdonosai, hiszen a Mol 2008 végéig összesen 337 milliárd forintot költött 47 százaléknyi INA részesedésért. Azóta ráadásul folyamatosak voltak a beruházások, amit szintén szívesen látnának vissza a vételárban a befektetők.
|
A kormány harcot indít a horvátok ellen
|
Elmérgesedett a viszony a magyar és a horvát kormány között az után, hogy Zágrábban európai elfogatóparancsot adtak ki Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen. A Mol portfóliójának felülvizsgálatára, adott esetben az INA-részvények eladásának előkészítésére kéri fel az olajtársaság menedzsmentjét a
|
[
"Kormány: a Mol eladahatná az INA részvényeit"
] | 1 |
http://origo.hu/gazdasag/20131002-kormany-a-mol-eladahatna-az-ina-reszvenyeit.html
|
2013-10-02 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Bár hivatalosan még nem Mészáros Lőrincé a korábban Simicska Lajos tulajdonában álló Publimont – a versenyhivatal is csak néhány hete bólintott rá az üzletre -, a társaság hirdetési helyein máris feltűntek a Soros György és Jean-Claude Juncker fejével díszített kormányreklámok. Az elmúlt négy évben ilyenre nem igazán volt példa: az egykori Fidesz-pénztárnok és Orbán Viktor emlékezetes összeveszése után a kormány egyáltalán nem hirdetett Simicskánál, inkább a legnagyobb konkurenshez tolták a milliárdokat.
Méghozzá nem is keveset, hiszen az elmúlt alig több mint két évben összesen 56,6 milliárd forint ment el csak az ilyen kék plakátokkal fémjelzett kampányokra, és akkor a többi állami hirdetésről még nem is beszéltünk. Márpedig az állami szervezetek, és különösen Rogán Antal kormánypropagandát is kezelő minisztériuma kifejezetten szeret köztéren kommunikálni.
Lezúzták az internetet
A kormányzati kommunikáció pedig már a teljes piac teljesítményén is meglátszik: a köztéri reklámcégek bevétele eszméletlen tempóban kezdett el bővülni 2016-ban. A hazai reklámpiacon nagyjából másfél évtizede nem fordult elő, hogy bármelyik szegmens nagyobb növekedést tudott volna produkálni egyik évről a másikra, mint az internet*A rádió egy kétéves időszakban képes volt erre, de ennek főleg módszertani okai voltak., tavaly azonban az outdoor felülmúlta a világhálót.
A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) február végén közzétett adatai szerint 2018-ban 21,7 milliárd forintot reklámoztak el köztéren Magyarországon, ami hatodával több az egy esztendővel korábbinál. Három év alatt pedig közel másfélszeresére nőtt az a piac, ami az ezt megelőző tíz évben stagnált, sőt a válság előtti időszakhoz képest láthatóan szűkült.
A növekedést pedig egyértelműen az állami megrendelések megugrása hajtotta. Miközben ugyanis 2013-2014 környékén a Kantar Media adatai szerint csak évi 7-7,5 milliárd forintot költött el az állami szféra ilyen hirdetésekre listaáron, 2017-ben már több mint tízet. Ez pedig tavaly a választások miatt szinte biztosan még tovább emelkedett, méghozzá ágazati szakértők szerint a piaci átlagot is meghaladó mértékben.
2018-ban 12-13 milliárd körüli összeget reklámozhatott el az állam az utcákon.
A listaáras költések ráadásul most már – legalábbis az állami szereplőknél – pontosan meg is mutatják a valódi költéseket. A költségvetési támogatásból működtetett szervezetek ugyanis a fidesz plakáttörvénye miatt csak listaáron hirdethetnek, tehát a korábbi valós árnál jóval drágábban. A törvény elfogadása előtt ez egyáltalán nem volt evidencia, sőt a listaár elvileg csak kiindulási alap volt, amiből aztán mindenki alkudhatott. Ráadásul rengeteget. A Kantar Media például 2016-ban a plakáttörvény bevezetése előtti utolsó teljes évben listaáron 48 milliárdosra becsülte a piacot, az MRSZ szerint azonban ténylegesen csak 16,4 milliárdot költöttek el a hirdetők.
Törvényi árrobbanás
Bár az állam sosem tartozott az árérzékenyebb ügyfelek közé, azaz a piaci szereplőknél szinte biztosan mindig drágábban vásárolt, a listaár kötelezővé tétele ebben a körben is drágulást hozott.
Ám pont az árérzékenység hiánya miatt ez nem járt együtt a kereslet csökkenésével. Hiába írták elő törvényileg, hogy többet kell fizetni, a kormány és a központi tulajdonban lévő cégek ugyanúgy elfoglalták a plakáthelyek jelentős részét, mint korábban. Sőt, valószínűleg még nőtt is az igényük, legalábbis erősen erre utal a listaáras költés már említett rohamos növekedése. Utóbbi és a két éve még lehetséges alkudozás kizárása egyébként azt jelenti, hogy
Az állami szervek jó eséllyel legalább kétszer annyit szántak köztéri reklámokra tavaly, mint 2016-ban.
Ezzel a hihetetlen költéssel pedig természetesen az egész piacot megbolygatták. Mivel a plakátcégek az állami hirdetőktől megkapták a listaárat, ezért nyilván minden lehetséges felületet nekik adtak el (már ha volt megrendelés), a piaci szereplők pedig osztozhattak a maradékon. Utóbbi kör kereslete azonban nem csökkent – sőt, a kedvező gazdasági környezet miatt inkább nőhetett – így a kormányzati kampányok miatt erősen beszűkült kínálat (kevesebb plakáthely) a piaci hirdetők számára is felhajtotta az árakat.
Ez még azokra a cégekre is igaz, ahol nem voltak állami hirdetések. A korábban Simicska Lajoshoz kötődő Mahir, amelynek hirdetőoszlopait három éve még megpróbálták ledönteni a főváros emberei, most átlagosan kétszer annyit kér a reklámokért, mint 2016-ban.
Hasonló mértékben nőttek két legnagyobb óriásplakátcég listaárai is: a korábban szintén az egykori Fidesz-pénztárnok érdekeltségébe tartozó Publimont és a háborús években preferált JCDecaux (JCD) is nagyjából duplázott ebben az időszakban.
Akit a kormány kedvel, sokat kereshet
Más kérdés, hogy ebből nem mindenki ugyanannyit tudott érvényesíteni. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ugyanis egyértelműen az látszik, hogy
azoknak a plakátcégeknek megy igazán jól, amelyek éppen jóban vannak a kormánnyal,
és így az egyáltalán nem árérzékeny – sőt, most már fixen listaáron vásároló – állami hirdetőket be tudják húzni.
Márpedig a kormány által preferált cégek köre egyik pillanatról a másikra változhat attól függően, hogy ki a tulajdonosuk. A G-nap például nagyon látványos fordulatot hozott. Addig a Publimont listaáras bevételének harmada-fele jött állami hirdetőktől, és hasonló volt a helyzet a szintén Simicska Lajos üzleti köréhez köthető Euro AWK-nál. Ezzel szemben a nagy konkurens JCD ennek csak a töredékét kapta.
A nagy szakítás után azonban egy pillanat alatt eltűntek a Simicska-cégek állami megrendelései. Mivel a Publimontot korábban hatalmasra hizlalták – a cégnek több mint 11 ezer reklámtáblája van országszerte –, túl sok lehetőség nem volt a pótlására, csak a JCD rendelkezett hasonló mennyiségű hirdetési hellyel. Ám a kegyvesztett Simicska elszigetelése annyira fontos volt, hogy még az sem jelentett problémát, ha az állami milliárdok egy ideig az elvileg semmilyen kormányzati kötődéssel nem rendelkező francia hátterű társasághoz vándorolnak.
A Publimont, amely 2013-ban listaáron még több mint 5,5 milliárd forint állami megrendelést kapott, 2017-ben már csak 260 milliónyit. Ezzel párhuzamosan a JCDecaux-nál 1,1 milliárdról 7 milliárd fölé hízott ugyanez a szám.
Már tavaly év végén jött a fordulat
És ez az, amiben újabb változást hozott Simicska tavalyi választások utáni kapitulációja, illetve az, hogy a plakátcégei Mészáros Lőrinchez kerülnek. Bár az igazán látványos kormány-plakátok csak most tűntek fel ezeken a hirdetési felületeken, az állami hirdetők valójában már a tavalyi utolsó negyedévben visszatértek a Publimonthoz. Ekkor már tudni lehetett, hogy Simicska Lajos érdekeltségei a miniszterelnök szülőfalujának volt polgármestérénél. Bár Mészáros Lőrinc még nem volt házon belül, egyik bizalmasa a felcsúti futballakadémia jogi képviselettét is ellátó Vörös József már igen.
Ennek eredményeként pedig több állami szervezet is költött már a Publimontnál. Piaci szakértők szerint a Szerencsejáték Zrt-nek és a Magyar Villamos Műveknek is voltak reklámjai Simicska korábbi plakáthelyein. A cég így becslések szerint csak a tavalyi utolsó negyedévben több állami bevételhez jutott, mint a G-nap óta összesen.
Ez pedig vélhetően a nyereségszámokban is meglátszik majd. A Publimont profitja a nagy összeveszés után beszakadt: míg 2014-ben még a 3 milliárdot is meghaladta, 2017-ben már csak 490 millió forint volt. A társaság számára kedvező kormányzati irányváltás most valószínűleg ismét a korábbi milliárd feletti sávba tolja majd az eredményt.
Ezzel párhuzamosan a JCD-nál viszont vélhetően esni fog a nyereség. Náluk eddig logikusan a Publimonthoz képest fordított irányba mozogtak a számok: 2013-ban 660 millió négy évvel később viszont ennél 1 milliárddal több volt a nyereség. Most a drágán vásárló állami vevők elpárolgásával nagy eséllyel ismét csökkenni fog a profit.
Itt tényleg cégekre szabják a törvényeket
Más kérdés, hogy hosszabb távon a JCDecaux van kedvező helyzetben. A kormány ugyanis még két éve úgy döntött, hogy lényegében betiltja az óriásplakátokat, legalábbis abban a formában, amit megszoktunk. Ilyenből újat kihelyezni már azóta nem lehet, 2020 végére pedig jelen állás szerint el is kell bontani őket, és csak kisebb reklámfelületek maradhatnak.
Éppen ezért a szektorban már jó ideje arra készülnek, hogy az óriásplakátok helyét az úgynevezett utcabútorok veszik majd át. Ezek azok a dobozok, amelyekben plexi mögött vannak a hirdetések. Ebben a szegmensben pedig a JCD jóval erősebb, mint a Publimont. Utóbbi 11 ezer hirdetési felületéből csak háromezer utcabútor, a franciáknak viszont több mint háromszor ennyi van.
Az újabb tulajdonosváltás fényében azonban nem lenne meglepő, ha a kormány belátható időn belül ismét módosítana a szabályozáson, hogy a számára kedves céget hozza helyzetbe. A köztéri hirdetési piacon az elmúlt 5-6 évben ez rengetegszer megtörtént már. Konkrétan arra is volt példa, hogy egy hirdetési formát*A villanyoszlopokra elhelyezett táblákat. betiltottak, aztán amikor kormányközeli tulajdonba került az erre specializálódott cég, akkor újra engedélyezték.
Vállalat JCDecaux plakátkampány Publimont reklámpiac soros györgy Olvasson tovább a kategóriában
|
Egy éve még Orbán lopott, ma már Soros szervezkedik Simicska egykori plakátjain
|
Három hónap alatt több állami hirdetéshez jutott Simicska Lajos korábbi plakátcége, mint a G-nap óta összesen. A csodához csak Mészáros Lőrinc érkezése kellett.
|
[
"jcdecaux",
"plakátkampány",
"publimont",
"reklámpiac",
"soros györgy"
] | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20190314/egy-eve-meg-orban-lopott-ma-mar-soros-szervezkedik-simicska-egykori-plakatjain
|
2019-03-14 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Az angol Chelsea állítólag nyolcvanhárommillió fontos, azaz majd harmincmilliárd forintos ajánlatot tett a Barcelona világklasszisára, a brazil Ronaldinhora. A katalán klub ennél is többet akar.
Egyelőre nem szolgált szenzációval az átigazolási szezonban az angol bajnok Chelsea tulajdonosa, Roman Abramovics és nem vásárolt egyetlen világklasszist sem a Stamford Bridge-re. A pénz nem akadály, írják a londoni klubról rendszeresen, amit a legújabb állítólagos ajánlattal is alá akar támasztani az orosz milliárdos.
A Barca többet akar
Az olasz La Gazetta dello Sport értesülése szerint a Chelsea meg akarja szerezni a spanyol bajnok Barcelona brazil világklasszisát, Ronaldinhot. A lap úgy tudja, az angol klub nyolcvanhárommillió fontot, azaz körülbelül harmincmilliárd forintot ajánl a világbajnok középpályásért. Ha az üzlet létrejönne, csúcsot jelentene, hiszen 2000-ben a Real Madrid "csak" hetvenötmillió eurót fizetett ki a Juventusnak Zinedine Zidane-ért, a brazil ára most százhúszmillió euró lenne.
A Barcelonának azonban ez sem elég, ugyanis az ajánlatokat megelőzendő korábban száznegyvenötmillió euróban határozta meg Ronaldinho kivásárlási árát.
A játékos testvére, egyben ügynöke, Roberto de Assis cáfolta, hogy a Chelsea ajánlatot tett volna. A hírek szerint a klub tízéves szerződést és évi tízmillió font fizetést (3,5 milliárd forint) kínált.
Néhány hete felröppent, a brazil nem érzi magát jól a katalán klubnál, ahol belső viták ellentétek dúltak Joan Laporta és korábbi helyettese között, de az érintett rögtön kijelentette, hogy nem tudna máshol, mint Barcelonában élni.
|
A Chelsea Ronaldinhot akarja
|
A Chelsea Ronaldinhot akarja - A londoni klub csúcsot jelentő harmincmilliárd forintot ajánlott a brazilért, de a Barcelonának ez is kevés.
|
[
"sport"
] | 0 |
http://index.hu/sport/futball/2005/07/09/050709chel
|
2005-07-09 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Január 31-én minden országgyűlési képviselő leadta aktuális vagyonnyilatkozatát. Így tett Rogán Antal is, akinek nyilatkozatából kiderült, hogy újra megnősült. A baloldali sajtó negyvennyolc óra elteltével már cikkek sokaságát jelentette meg a miniszter feleségéről, hogy családjával együtt földbirtokos lett. Nagy lendülettel írtak arról is, hogy a földvásárlást a Budapest Bank kedvezményes hitellel, alacsony önrésszel finanszírozta. Alig jelentek meg a cikkek, máris heves támadások indultak a baloldali pártok részéről a bank, Rogán Antal és a felesége ellen.
|
Kiderült: Rogán Antal felesége semmilyen földet nem vásárolt
|
Semmilyen kölcsönt nem nyújtott és hitelt sem folyósított a Budapest Bank Rogán Antal feleségének. Hamisnak bizonyultak tehát azok a hírek, amelyek ezzel kapcsolatban jelentek meg a múlt héten a baloldali sajtóban. Rogán Antal feleségének semmilyen föld nem került a tulajdonába.
|
[] | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/kiderult-rogan-antal-felesege-semmilyen-foldet-nem-vasarolt-9365501
|
2021-02-12 07:54:09
| true | 0 | 0 |
Nem csak a futóké a főszerep a Balatonnál
Vadnai Benjámin kvótát szerzett kedden a tokiói játékokra a Japánban zajló olimpiai kvalifikációs vitorlázó Laser-világbajnokságon, írja az MTI. A vb a hajóosztály második kvalifikációs versenye volt. A tavalyi világbajnokságon 14 ország szerzett indulási jogot a tokiói játékokra, a mostani, szakaiminatói versenyen pedig további öt nemzet jutott kvótához.
A 23 éves magyar sportoló a zárónap előtt a 16. helyen állt, a nem kvótások között viszont a másodikon, így kedvező helyzetből várta a 11. és 12. futamot. Kedden előbb a 20. helyen ért célba, majd a zárószakaszon a 39. pozícióban végzett.
Ezzel összesítésben a 20. lett a vb-n, a nem kvótások között pedig a negyedik, így megszerezte Magyarország tokiói helyét a hajóosztályban.
"Nagyon boldog vagyok, mert rettenetesen nehéz versenyen sikerült elérni a célomat" – nyilatkozta az MTI-nek nem sokkal az óvási időszak leteltét követően Vadnai Benjámin, hozzátéve, hogy a 2016-os riói játékokra lényegesen könnyebb volt a kvalifikáció mint a tokióira.
Rengeteg helyet elvettek tőlünk. Négy éve elég volt az ötvenben végezni a második kvótaszerző vb-n, most viszont a 22-ben kellett lenni, szerencsére sikerült.
A balatonfüredi versenyző a hatnapos viadalról elmondta, hogy testvérének, Jonatánnak és neki is az első hat selejtezős futamban az volt a célja, hogy bekerüljön a legjobbakat felvonultató arany csoportba a 156 fős mezőnyből. Oda viszont közel húsz olyan hajós jutott be, akik még szerezhettek kvótát, így az első futamokon nem lehetett csak rájuk figyelni, a cél inkább az volt, hogy az első húszban legyen az összetettben. A kvalifikáció szinte csak az utolsó napra tisztult le valamelyest, az utolsó két szakaszon így már a kvótaszerzésre koncentrált.
A riói olimpián 33., korábban ifjúsági és junior korosztályban is világbajnok Vadnai Benjámin a 20. helyen zárta a világbajnokságot, míg a keddet 30. pozícióból kezdő Vadnai Jonatán a 31. lett.
Vadnai – Berecz Zsombor (Finndingi) és Érdi Mária (Laser Radial) után – a harmadik magyar vitorlázó, aki kvótát szerzett a tokiói olimpiára.
25 magyar szerzett eddig kvótát ATLÉTIKA (3)
Halász Bence (kalapácsvetés)
Krizsán Xénia (hétpróba)
Márton Anita (súlylökés) SPORTLÖVÉSZET (3)
Major Veronika (pisztoly)
Mészáros Eszter (légpuska)
Péni István (puska) ÚSZÁS (16)- Olimpiai kvalifikációs idővel, azaz A-szinttel rendelkezők:
Bernek Péter (400 m vegyes, 200 m vegyes), Biczó Bence (200 m pillangó), Burián Katalin (200 m hát), Cseh László (200 m vegyes, 200 m pillangó), Gyurta Gergely (400 m vegyes), Hosszú Katinka (400 m vegyes, 200 m vegyes, 200 m pillangó, 200 m hát), Kapás Boglárka (1500 m gyors, 400 m gyors, 200 m pillangó), Kenderesi Tamás (200 m pillangó), Késely Ajna (1500 m gyors, 800 m gyors, 400 m gyors), Kozma Dominik (200 m gyors), Lobanovszkij Maxim (50 m gyors), Milák Kristóf (200 m gyors, 200 m pillangó), Németh Nándor (100 m gyors), Szilágyi Liliána (200 m pillangó), Telegdy Ádám (200 m hát), Verrasztó Dávid (400 m vegyes) VITORLÁZÁS (3)
Berecz Zsombor (Finndingi)
Érdi Mária (Laser Radial)
Vadnai Benjámin (Laser Standard)
Nyitókép: Clive Mason/Getty Images
|
Újabb magyar vitorlázó szerzett olimpiai kvótát
|
Három magyar már biztosan képviseli a sportágat Tokióban.
|
[
"olimpia 2020",
"sport",
"tokioó 2020",
"tokiói olimpia",
"vadnai benjamin",
"vitorlázás"
] | 0 |
https://24.hu/sport/2019/07/09/vitorlazas-vadnai-benjamin-olimpiai-kvotaszerzes
|
2019-07-09 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Partie 1: La Festa de Spiro Scimone (60 min.)
Mise en scène: G. Stoev
Avec C. Fersen, G. Giroudon et S. Bagdassarian
Partie 2: Les Précieuses Ridicules de Molière (60 min.)
Mise en scène: D. Jemmett
Avec C. Ferran, C. Hiegel, V. Vella, A. Seweryn, P. Vial et S. Bagdassarian.
Amusez-vous bien!
Archívum
|
Pièce de théâtre – La comédie française
|
Deux spectacles de Scimone et de Molière à voir qui bénéficient du soutien de la Saison culturelle européenne au Théâtre Nationale le vendredi 19 et samedi 20 décembre 2008.
|
[
"nyelvlabor: francia"
] | 0 |
http://24.hu/elet-stilus/2008/12/11/pi_ce_de_the_tre
|
2008-12-11 00:00:00
| false | 0 | 0 |
A hivatalos összesítés szerint csaknem 81 és fél ezren, amellett naponta még további több százan tekintették meg a helyszínen a vasárnap véget ért budapesti vízilabda Európa-bajnokságot, amely Kemény Dénes értékelése szerint két héten át tartó kivételes és folyamatos pólóünnep volt.
A férfiválogatott egykori sikerkapitánya elmondta, hogy még olyan negyeddöntős napon is átlépte az ötezres határt a nézői létszám, amikor pedig nem is játszott a magyar csapat, írja az MTI.
"Ennyien kijöttek a Margitszigetre, a Hajós uszodába, mert szeretik a vízilabdát - fogalmazott Kemény Dénes, majd hozzáfűzte, egymás után kapta és kapja az elismerő, köszönő üzeneteket, telefonokat. - Mindenki elégedetten gratulált, hozzám nem jutott el semmilyen negatív hang, igazi vízilabdaünnep kerekedett a magyarországi Európa-bajnokságból" - tette hozzá.
Külön méltatta a hazai közönséget, leszögezve, hogy rendkívül hálás a rengeteg szurkolónak, akik az ünnepi hangulatot megteremtették. Ehhez abszolút partner volt mindkét válogatott, a szerbek mögött ezüstéremmel záró férficsapat és a bronzérmes női együttes, amelyek végig magas szinten tartották az érdeklődést - mondta.
"Még akkor is imádták az emberek a csapatainkat, amikor az elődöntőben, illetve a férfiak a döntőben vesztesként hagyták el a medencét. Ott maradtak a nézőtéren, és úgy éljenezték és tapsolták őket, mintha nyertek volna" - jelentette ki.
Az elnök hangoztatta, hogy szakmailag nem kívánja értékelni az Eb-t, ez nem az ő területe, az elemző munka a két szakvezetőre vár. Annyit viszont véleményként mondott, hogy a férficsapat a döntőig egymás után aratta a győzelmeket, és például a horvátok és az olaszok ellen is nagyon nehéz, szoros meccseket tudott megnyerni a hajrában, ami a csapat erejét mutatja.
"A szerbekkel vívott döntő sajnos rosszul indult, onnan már nagyon nehéz egy ilyen csapattal szemben visszakapaszkodni. Sosem fogjuk megtudni, mi lett volna, de én úgy éreztem, hogy ha az első negyed végére, a második negyed közepére egy-két gólos előnyünk van, akkor mi nyerünk" - nyilatkozta Kemény Dénes, aki szerint egy ilyen mérkőzés kimenetele a lelkieken múlik.
"Sokan kérdezgették, mért ilyen rossz az emberelőny-kihasználásunk, a fórmegjátszásunk, nos, ez abszolút önbizalom kérdése, nem szakmai kérdés, az egész a lelkekben dől el. Arra lett volna szüksége a magyar csapatnak ilyen közönség előtt, hogy az elején elinduljunk felfelé, ehelyett a szerbek mentek el 3-1-re, attól kezdve pedig ők játszottak magabiztosan, nem mi" - mondta.
|
81 ezren voltak a budapesti vízilabda Eb-n
|
81 ezren voltak a budapesti vízilabda Eb-n
|
[
"kemény dénes",
"vízilabda",
"vízilabda-eb",
"sport"
] | 0 |
https://index.hu/sport/vizilabda/2014/07/28/81_ezren_voltak_a_budapesti_vizilabda_eb-n
|
2014-07-28 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Hazug rágalomnak nevezte a Baranya megyei Kisdér polgármestere azt a feljelentést, melynek nyomán rendőrségi vizsgálat indult annak kiderítésére, hogy a község valóban igényelt-e, illetve kapott-e állami támogatást nem létező szociális otthona számára.
Ács Imre kedden kijelentette: huszonhét éve él a községben, melynek nincs szociális otthona, és polgármesteri működésének tizenegy éve alatt az önkormányzat nem is igényelt ilyen célra semmiféle támogatást. A polgármester - aki a Független Kisgazdapárt Baranya megyei elnöke s a földművelésügyi tárca képviseletében tagja a megyei területfejlesztési tanácsnak is - úgy véli, hogy politikai indítékú rágalmazás történt.
- A feljelentő olyan, magát kisgazdának nevező személy lehet, aki a párt szétverésének szándékával rágalmazza galádul a polgármestert, akinek személyén keresztül a község becsületes polgárait is bemocskolhatja - fűzte hozzá. Tájékoztatása szerint Kisdéren az önkormányzati képviselő-testület üléseire a falu minden lakója meghívást kap, és tanácskozási joggal sokan részt is vesznek azokon, s így történt ez a legutóbbi költségvetés elfogadásakor is.
- A másfél száz lelket számláló község népének nyilvánossága előtt jóváhagyott költségvetési tervekben sosem szerepelt semmiféle szociális otthon - tette hozzá a polgármester.
A község első embere hangsúlyozta: az önkormányzat működését számos hatóság és állami szervezet - köztük a közigazgatási hivatal, az adóhivatal és a számvevőszék - is ellenőrzi, s nincs tudomásom arról, hogy szabálytalanságot találtak volna.
A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője megerősítette, hogy a Szigetvári Városi Rendőrkapitányság közérdekű bejelentés alapján eljárást indított az ügyben. Kertész Sándor alezredes azonban a nyomozás érdekében nem közölt részleteket, csupán annyit mondott, hogy az eljárás egyelőre nincs abban a helyzetben, hogy egyértelműsítse a csalás gyanúját. A vizsgálat azután indult, hogy a tisztiorvosi szolgálat állítólag felkérte a község idősek otthonának ellenőrzésére a baksai körzeti orvost, aki közölte, hogy a faluban nem működik ilyen intézmény.
A kisdéri önkormányzat irattárát a rendőrség lefoglalta, s még hetekbe telhet annak alapos áttanulmányozása.
Idősek szellemotthona működött Kisdéren
|
Kisdér polgármestere tagadja a vádakat
|
Hazug rágalomnak nevezte a Baranya megyei Kisdér polgármestere azt a feljelentést, melynek nyomán rendőrségi vizsgálat indult annak kiderítésére, hogy a község valóban igényelt-e, illetve kapott-e állami támogatást nem létező szociális otthona
|
[] | 1 |
http://origo.hu/itthon/20010912kisder.html
| null | true | 0 | 0 |
Az Új Magyarország Lakásfelújítási Program meghirdetése óta egyre többen pályáznak lakás-, épület- és kéményfelújításra, illetve fűtéskorszerűsítésre; eddig 1210 pályázat érkezett, ez hatvanezer lakás megújítását jelenti, az állami támogatás összege több mint tízmilliárd forint.
Bujdosó Sándor, az önkormányzati tárca szakállamtitkára elmondta: eddig mintegy ezer panelpályázatot, száztíz kéményfelújítási pályázatot és száz úgynevezett ökoprogram-pályázatot nyújtottak be. A pályázatok leadási határideje még messze van, szeptember 30-ig és október 31-ig biztosan érkeznek további igénylések.
A szakállamtitkár megjegyezte, hogy a program népszerűségét látva a kormány úgy döntött, hogy szükség esetén kész pluszforrásokat is biztosítani, amennyiben a sikeres pályázatok miatt kevésnek bizonyulna a 2008-ban rendelkezésre álló 11,5 milliárd forint.
Csökkentenék a távhő árát
A kormány arra törekszik, hogy a távfűtött lakások költségei még tovább csökkenhessenek, a változások érintik a panelprogramot és az ökoprogramot is.
Tompa Sándor, Miskolc MSZP-s országgyűlési képviselője arról szólt, hogy a borsodi megyeszékhely önkormányzata is csatlakozott az Új Magyarország Lakásfelújítási Programhoz, az idén 750 millió forintot fordítanak a lakások felújítására. Ez átlagosan 26 százalékos önkormányzati támogatást jelent.
Az önkormányzatok is többet adnának bele
A képviselő kijelentette: a miskolci önkormányzat szeptemberi közgyűlésén megvizsgálják, hogyan lehetne emelni a lakásfelújításra adható önkormányzati támogatást. Ha ilyen ütemben haladnak a felújítások, akkor 2015-re minden miskolci panelház megújulhat.
Miskolcon 36 ezer panellakás található, ezek közül az idén 9500 lakás felújítása fejeződik be.
|
Hatvanezer lakást újíthatnak fel
|
Az Új Magyarország Lakásfelújítási Program meghirdetése óta egyre többen pályáznak lakás-, épület- és kéményfelújításra, illetve fűtéskorszerűsítésre; eddig 1210 pályázat érkezett, ez hatvanezer lakás megújítását jelenti, az állami támogatás összege több mint tízmilliárd forint.
|
[
"belföld"
] | 0 |
https://24.hu/belfold/2008/06/27/hatvanezer_lakast_ujithatnak_fel
|
2008-06-27 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Nem hitelesítette a Nemzeti Választási Bizottság a devizahitelekkel kapcsolatos népszavazási kérdés aláírásgyűjtő ívét, amelyet egy magánszemély nyújtott be - írja az MTI. Az NVB szerdai ülésén döntött úgy, hogy nem hagyja jóvá a kérdést, amely egyébként így hangzott volna:
"Egyetért-e ön azzal, hogy az Országgyűlés foglalja törvénybe azt, hogy a devizaalapú kölcsönszerződések devizafolyósítási árfolyamának emelkedéséből eredő devizaárfolyam-különbözet terhét a hitelező pénzügyi intézmények viseljék?"
Patyi András, a bizottság elnöke azzal indokolta a döntést, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügyről van szó, ráadásul a kérdés alapján nem lehet eldönteni, hogy a már megkötött vagy a mostantól megkötendő szerződésekre kellene alkalmazni a szabályt. Patyi szerint a kérdés burkoltan az Alaptörvény módosítására irányul, mivel aszerint egy jogszabály csak kivételes esetekben módosíthatja a hatálybalépése előtt megkötött szerződések tartalmát. Ha érvényes népszavazáson megszavaznák a kérdést, a parlamentnek az alkotmányt is módosítania kellene.
A kérdést ugyanakkor nem egyhangúlag utasították el az NVB tagjai, a vitában az MSZP delegáltja, Litresits András például amellett érvelt, hogy ne hivatkozzanak az alaptörvény-módosítási szándékra, mert az Országgyűlés a témában megalkotott jogszabályokkal már megmutatta, hogy be lehet avatkozni ilyen ügyekbe. Fábián Adrián, a testület Országgyűlés által választott tagja pedig azt mondta, a kérdést hitelesíteni kellene, mert már született olyan törvényhozói döntés, amely az adósok terheit igyekezett csökkenteni.
Az elutasító határozattal szemben 15 napon belül lehet jogorvoslatot benyújtani a Kúriához.
|
Nem lesz devizahiteles népszavazás
|
Nem lesz devizahiteles népszavazás - A választási bizottság szerint nem volt egyértelmű, és az alaptörvénybe is belepiszkált volna a kérdés.
|
[
"népszavazás",
"alaptörvény",
"alkotmánybíróság",
"devizahiteles",
"belföld"
] | 0 |
http://index.hu/belfold/2015/10/14/nem_lesz_devizahiteles_nepszavazas
|
2015-10-14 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Az uniós pénzek lenyúlása körüli példátlan korrupciós botrány nemcsak Mengyi Rolandot és a Fideszt érinti kellemetlenül, hanem a politikus választókerületében élőket is. A Borsod megyei hátrányos helyzetű falvak polgármesterei aggódnak, mert ha a képviselőjük valamiért nem tud értük lobbizni a minisztériumokban, akkor az önkormányzataik kevesebb szociális tűzifát fognak szétosztani az idei télre, és nem tudnak majd karácsonyi támogatást adni a legszegényebbeknek. Bár sokan úgy látják, hogy a kormánypárt Voldemortja eddig sem törődött a nem fideszes vezetésű községekkel, találtunk olyan ex-szocialista városvezetőt, aki szerint több olyan remek ember kellene a parlamentbe, mint Mengyi. A borsodi kistelepüléseket járva az is kiderült, hogy mikor füllentett Mengyi a Facebookon, és hogy hat év alatt mit tett le a választói asztalára. A rövid válasz: nem sok mindent.
Mengyi Roland 2010 óta képviselő a parlamentben, de országosan csak akkor vált ismertté, amikor néhány hete százmilliós EU-s pályázatok elcsalásának gyanújába keveredett. Azóta kiderítettük, hogy a Voldemortként elhíresült politikus (tanúvallomások szerint így hívatta magát) korábbi pályafutása elég sokszínű: az első Orbán-kormány idején dolgozott a Köztársasági Őrezredben, testőrként és sofőrként szolgált a Legfelsőbb Bíróság egyik elnöke mellett, de egy milliárdos üzletember táskahordó strómanja is volt.
Bár Mengyi politika előtti kalandos életét már megismertük, arról szinte semmit sem tudunk, hogy mit csinált az elmúlt hat évben a Fidesz-KDNP színeiben. Leszámítva, hogy kormányoldalon példátlan botrány dagad éppen körülötte, miután Polt Péter kezdeményezte a mentelmi jogának felfüggesztését, Lázár János pedig bejelentette, hogy ezt biztosan támogatni is fogja.
A bajban csak Mengyire számíthatnak
Mengyi az ország egyik legszegényebb régiójában, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 6-os számú választókerületből szerzett parlamenti mandátumot 2010-ben és 2014-ben. A választókerülete nagyobb az átlagosnál, több mint 81 ezer szavazó és 42, zömével kis település tartozik ide.
A politikus eddigi munkájáról a térség tíz polgármesterével beszélgettünk, röviden összefoglalva az a benyomás alakult ki bennünk, hogy
a polgármesterek félnek Mengyi Rolandról beszélni.
Hozzá kell tenni, hogy nem azért, mert Mengyit félelmetesnek tartják, hanem mert kiszolgáltatott helyzetben vannak. "A térség országgyűlési képviselőjeként ő közvetíti a munkánkat a kormány felé, ő az egyetlen kapcsolatunk a minisztériumokkal. Ha bajban vagyunk, csak az ő segítségére számíthatunk" – foglalta össze a félelmeket egy ezer főnél nagyobb község vezetője.
Egy másik falu, Taktaszada polgármestere névvel is vállalta a nyilatkozatát, de Filep András csak annyit mondott nekünk, hogy "Mengyi Roland 2010-től a térség közös megelégedésével végezte a munkáját."
A független polgármester, aki úgy tesz, mintha fideszes lenne
A Mengyivel kapcsolatos hangulatot talán a következő két szituáció írja le legjobban.
Az egyik, hogy amikor Gesztely polgármesteri hivatalában álltunk, a titkárság vezetője felhívta a polgármestert: "Újságírók jöttek hozzád Budapestről, azt kérdezik, hogy mikor jössz vissza" – majd a vonal másik végén valószínűleg megkérdezte a polgármester, hogy mi a téma.
Mengyi Rolandról akarnak veled beszélgetni...ja, akkor ma már nem jössz vissza?
– mondta a titkárnő, majd letette a telefont, és közölte, hogy sajnos ma már nem érjük el a főnökét. Telefonon sem, mert egész nap tárgyal.
A másik sokat mondó helyzetben egy ezer főnél kisebb település polgármesterével beszélgettünk az irodájában. Se jót, se rosszat nem mondott Mengyiről, de érezhető volt, hogy nincs igazán megelégedve a képviselőjével. A végén megkérdeztük, hogy szeret-e Mengyivel dolgozni, a független polgármester pedig pont úgy kezdett kínosan nevetni, ahogy a politikusok szoktak, amikor szorult helyzetben valamiért fizikailag képtelenek hazudni, de igazat sem mondhatnak.
Független vagyok, de Mengyi és a Fidesz vezetése úgy tudja, hogy velük szimpatizálok
– magyarázta ez a polgármester, aki szerint függetlenként csak így tudja vezetni a faluját, színjáték nélkül még annál is nehezebb helyzetbe hozná az ott élőket, mint amiben most vannak.
Ha nem lobbizik Mengyi, szomorú lehet a karácsony
A Voldemort-ügy nemcsak Mengyit és a korrupciós büntetőügyeket eddig megúszó Fideszt hozta kellemetlen helyzetbe, hanem a Mengyi választókerületébe tartozó településeket is. Tíz polgármesterből egy sem örült a képviselő körüli helyzetnek, többen pedig kifejezetten panaszkodtak arra, hogy mekkora szívás lehet ez a falujuknak.
"Mióta kipattant a botrány, több pályázatunkat is visszadobták, mert úgy érzem, hogy
a minisztériumokban a látszatát is el akarják kerülni, hogy pénzt osszanak Mengyihez köthető településeknek,
nem akarnak zűrös ügybe keveredni" – mondta egy dél-kelet-borsodi község polgármestere, aki azért megjegyezte, hogy nem bizonyítható az összefüggés a Voldemort-botrány és a sikertelen pályázataik között.
Egy másik, taktaközi település polgármestere szerint Mengyi eddig sem segítette őket zsíros pályázatok megnyerésében. Szerinte csak a közmunkával kapcsolatos pályázatokon jutott fejlesztési forrás a faluba, ebben viszont nem érzi, hogy Mengyinek bármilyen szerepe lett volna.
Ha Mengyi urat lefoglalja a saját ügye, akkor nekünk nagyon kellemetlen lesz az év vége. Rendkívüli önkormányzati támogatást akarunk kérni a Belügyminisztériumtól, hogy karácsonykor legyen miből adni a rászorulóknak, szociális tűzifát tudjunk venni, támogathassuk az időseket
– mondta ez a taktaközi polgármester, aki szerint ugyan a rendkívüli önkormányzati támogatást szabályos pályázaton lehet igényelni, fontos lenne, hogy Mengyi lobbizzon az érdekükben, hogy minél nagyobb részét megkapják az igényelt támogatásnak. "Tavaly év végén a kért összeg kevesebb mint tíz százalékát kaptunk meg, ennél idén többet szeretnénk" – mondta a vezető, aki szerint Mengyi azért nem iparkodik annyit a falujukért, mert az önkormányzati választásokon másik (végül vesztes) polgármester-jelöltet támogatott.
Pedig ez a legutóbb említett falu is benne van abban a Mengyi által idén tavasszal létrehozott taktaközi településeket tömörítő egyesületben, amivel együtt próbálnak pályázni a rendkívül szegény térség fejlesztésére. "Eddig nem értünk el kézzelfogható eredményt, de ha sikerülne tíz kilométer utat leaszfaltozni, már boldog lennék" – mondta a polgármester.
Hat év alatt egy dolgot ért el a térségben, de annak mindenki örül
Mengyi eddig nem igazán vétette magát észre az országos politikában, a választókerületében viszont rendkívül aktív. Legalábbis a Facebook-oldala alapján úgy tűnik, szinte felszántja a vidéket, minden nap egyeztet valahol a térségben. Ehhez képest tíz polgármester összesen egy jelentős ügyet tudott említeni, amiben Mengyi eredményt ért el a térségben.
Azóta nem repedeznek a házak falai, hogy Mengyi úr segítségével kitiltották a húsz tonnánál nehezebb kamionokat a 35-ös útról. Ennek minden lakó nagyon örül a környéken
– mondta az egyik polgármester, akinek szavait több kollégája is megerősítette.
A nehézgépek tiltása idén tavasszal lépett életbe, mert évek óta probléma volt Tiszaújváros környékén, hogy a kamionok takarékosságból elkerülik az autópályát és átrobognak a falvakon. Mengyi felkarolta és átvitte a lakossági elégedetlenséget, de nem sokkal a rendelet életbe lépése után a helyi ellenlobbi foltot ejtett a sikersztorin.
Hejőbába és Hejőkeresztúr polgármestere ugyanis elérte, hogy indokolt esetben mégis behajthassanak a kamionok. A két falu azért ment szembe a környéken lakók többségének akaratával, mert náluk több vállalatnak is fájt az új szabályozás. (Hejőkeresztúr polgármesterének férje is fuvarozással foglalkozik, a politikai és gazdasági szándékok valószínűleg a családi vacsoraasztalnál feszülhettek egymásnak.)
Mengyi képviselői munkájának másik eredményeként többen említették, hogy a politikus mennyire sokat tett a Taktaközért, mert látszik is, hogy
arra felé nem kolbászból, hanem napkollektorból van a kerítés.
Valóban szembetűnő volt, hogy néhány faluban a templomtól az önkormányzati épületeken keresztül sok épületen feltűntek a napkollektorok az elmúlt pár évben, de nem derült ki számunkra, hogy ebben mekkora szerepe volt Mengyinek. Több érintett településen megemlítették, hogy a napkollektoros épületek átadóin Mengyi is rendszeresen megjelent, de ez a térség országgyűlési képviselőjeként alapvetően természetesnek tekinthető.
A képviselő, aki nem akart találkozni a választóival
Ugyan a Facebook-oldala alapján Mengyi az ország egyik legaktívabb képviselőjének tűnhet, több polgármester is mesélte, hogy a valóságban Mengyi vidékjárása nem volt olyan pezsgő, mint virtuális. Ketten arra is panaszkodtak, hogy a képviselő nem kért engedélyt tőlük, hogy fotókat tegyen fel róluk az internetre, állításuk szerint azt sem vették észre, hogy Mengyi titkára fotózza őket, miközben tárgyaltak.
Másrészt Mengyiék a képekhez sem mindig azt írták, ami valóban történt. Volt olyan fotó, amihez Mengyiék azt a kommentárt fűzték, hogy éjszakába nyúlóan egyeztettek egy-egy polgármesterrel, miközben az érintett szerint valójában csak egy óráig beszélgettek, és annak se lett eredménye.
A Mengyi által magáról kialakított lelkes országjáró képét tovább árnyalja, hogy voltak települések a választókerületében, ahol csak hírből ismerik a képviselőt.
Nem találkoztunk még vele, de mi csak ilyen bevándorlók vagyunk itt
– mondták Sajóörösön a kocsmában, ami azért érdekes, mert Mengyi ebben a faluban élt, mielőtt Budapestre költözött. A magukat viccesen bevándorlónak nevező "gyüttmentek" pedig nem tegnap, hanem már húsz éve költöztek a faluba.
"Hat év alatt egyszer sem jött el lakossági fórumot tartani, még a választások előtt sem. Kérdeztem tőle, hogy nem akarsz beszélni az emberekkel, de ő 2010-ben és 2014-ben is azt felelte, hogy nem szükséges" – mondta nekünk Oszlár polgármestere, Tóth László.
Oszláron történt meg az is nemrég, hogy Mengyi az utolsó pillanatban lemondta az önkormányzati épületek felújítása után szervezett átadót, pedig azt direkt a képviselő programjához igazították, már jó előre tudott róla.
Egykor kezdődött az ünnepség, 12:55-kor kaptam tőle egy SMS-t, hogy lerobbant az autója, nem tud jönni. Felhívtam, hogy küldjük-e érte egy autót, de mondta, hogy már sikerült megoldani, átült egy másik járműbe. Kérdeztem, hogy akkor jön-e, de az volt a válasz, hogy nem, mert nem szeret késve érkezni
– mondta Tóth, aki szerette volna, ha Mengyi elmegy az átadóra, mert ez is emelte volna a település életében kiemelkedő beruházás fényét.
Egy másik településen független polgármestere is elpanaszolta, hogy Mengyi az utolsó pillanatban lemondott egy hasonló átadót, amit direkt az időbeosztásához igazítottak. A polgármestert a rendezvény előtti nap még azzal hívta Mengyi titkára, hogy sajnos nem tudnak megjelenni, majd pár órával később váratlanul megint hívták. "Ott leszünk, nem hagy cserben a főnök" – mondta a polgármesternek a titkár. Az átadóünnepség előtt tíz perccel aztán megint telefonáltak, hogy mégis lemondják a programot.
Egy országgyűlési képviselő programjában nyilván előfordulnak váratlan változások, de többen mondták, hogy a szomszédos választókerület képviselőjét, Tállai Andrást nem lehet úgy meghívni egy helyi rendezvényre, hogy ne menjen el. Pedig neki NAV-elnökként és miniszterhelyettesként nyilván több elfoglaltsága van, mint Mengyinek. (Tállai lelkes vidékjárására szép bizonyíték a 444 hiánypótló összeállítása is.)
Érdekesség, hogy a 168 óra cikke szerint Tállai éppen akkoriban lett a NAV elnöke, amikor az adóhatóság nyomozói kenőpénz átvételekor letartóztathatták volna Mengyit, de az akció végül meghiúsult, mert a készenlétben álló nyomozók nem kaptak engedélyt a feletteseiktől.
Roland elhitette az emberekkel, hogy kitörhetnek a szegénységből
A velük szóba álló polgármesterek többsége ugyan nem szidta különösebben, de nem is dicsérte Mengyit. Volt azért olyan, aki a helyi ellenzék miatt nem akart névvel nyilatkozni, de azt mondta, hogy amikor baj volt és el kellett érni Mengyit, akkor rendelkezésre állt. "Árvíz vagy nagyobb árhullám idején akár naponta hatszor is telefonált, kérdezte, hogy van-e szükségünk bármire" – mondta a térségben közepes méretűnek számító falu polgármestere.
Elég régóta vagyok már polgármester, sosem volt szükségem Mengyire a pályázatoknál. Viszont mióta kikerültünk a hátrányos helyzetű települések közül, kevesebb támogatást kaptunk, és szeretnénk visszakerülni, mert valójában elég szegények vagyunk
– mondta ugyanez a polgármester, aki szerint jól jönne, ha ebben az ügyben lobbizna értük a képviselő, de tudja, hogy most a Voldemort-ügy leköti Mengyi figyelmét, aminek ő sem örül.
Két nap alatt mindössze egy olyan polgármesterrel találkoztunk, aki kifejezetten dicsérte Mengyit. Füzesséri József, Szikszó első embere nem fukarkodott a szép szavakkal:
Roland kulturált, értelmes, okos, talpraesett, rendkívül művelt, élmény volt vele beszélgetni
– mondta a környék legnagyobb városának polgármestere, akitől azért is meglepő ez a dicséret, mert 2006-ban még szocialista támogatással választották meg, azóta pedig függetlenként politizál.
Füzesséri szerint Mengyit mindig el lehetett érni, minden rendezvényükön megjelent, de képzéseken és előadásokon is felszólalt. A polgármester szerint Mengyi legnagyobb érdeme, hogy szót ért az itteni emberekkel, akik több türelmet és odafigyelést igényelnek, mint a jobb helyzetű régiókban.
Ez a térség rendkívül pesszimista, az emberek el vannak kedvetlenedve, nem hiszik el, hogy bármit lehet itt csinálni. El kell velük hitetni, hogy képesek változtatni a helyzetükön, Roland pedig nagyon sokat tett ebben az együttműködésben
– összegzett Füzesséri, aki reméli, hogy a korrupciós gyanúba került képviselőnek sikerül tisztáznia magát a vádak alól, ugyanis szerinte sokkal több olyan képviselőre lenne szükség az országban, mint Mengyi.
|
Voldemort ügye ott fájhat igazán, ahol nem is gondolnánk
|
Voldemort ügye ott fájhat igazán, ahol nem is gondolnánk - Mengyi Roland korrupciós botránya nemcsak őt és a Fideszt érinti kellemetlenül. Bejártuk Borsod megyét, ahol helyi polgármesterekkel beszélgettünk a kormánypárt eddigi legfeketébb bárányának füllentéseiről és a falvak kiszolgáltatottságáról. Több tanulság is van.
|
[
"mengyi roland",
"borsod-abaúj-zemplén megye",
"fidesz",
"tállai andrás",
"belföld"
] | 1 |
http://index.hu/belfold/2016/08/25/mengyi_roland_voldemort_korrupcio_fidesz_borsod_valasztokerulet
|
2016-08-25 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Egy olasz ingatlanügynök tulajdonába került a Klotild-palota. A műemléki védettségű épület korábbi tulajdonosa, a Magyar Posta Rt. egy különös cégmanipulációval játszotta át úgy, hogy közben az adófizetési kötelezettséget is megkerülte.
Kétmilliárd forintért egy olasz ingatlanforgalmazó cég tulajdonába került a budapesti Klotild-palota. Az épületet a Magyar Posta Rt. az elmúlt év végén értékesítette úgy, hogy megkerülte az ingatlan-adásvétel szigorú szabályait.
Az Erzsébet híd pesti lábánál álló, száz esztendeje elkészült ikerpaloták - Klotild és Matild -egyike, a Klotild, a Váci utca-Kígyó utca-Ferenciek tere-Szabad sajtó út által határolt, 2089 négyzetméteres telken áll. Az épületet, mely védett műemlék, az állam a Magyar Posta Rt. tulajdonába adta. A posta szorító anyagi gondjai enyhítésére a palota értékesítése mellett döntött, s egy amerikai ingatlanbecslő cég véleménye alapján 1,8 milliárd forintért szerette volna eladni.
Az épületben működő, a terület egy részét bérlő cégek élni kívántak elővásárlási jogukkal, ezért felvették a kapcsolatot az állami vállalat illetékeseivel. 2000 őszén a posta ingatlangazdálkodási igazgatósága írásban is megerősítette, hogy a cég tervezi az üzlethelyiségek eladását a jelenlegi bérlők részére. Emellett kezdeményezik az ingatlan társasházzá alakítását is. Ezt követően többszöri levélváltással igyekeztek tisztázni a részleteket.
Míg a bérlők a posta végleges válaszára várakoztak, kiderült, hogy a cég megalapította a Klotild ingatlanforgalmazó és szolgáltató kft.-t. A társaság hárommillió forintos alaptőkével és a posta vezető jogtanácsosa, dr. Szojka Zoltán irányításával kezdte meg működését. A 2001. december 12-én bejegyzett cég két nappal későbbi taggyűlésén a törzstőke felemeléséről döntött.
A Magyar Posta Rt. ugyanis - kétmilliárd forintos értéken - a társaság tulajdonába adta a Klotild-palotát.
"A Klotild Kft. - melyben 3,3 százalékos kisebbségi tulajdonos a posta távközlési kft.-je - feladata lényegében a Klotild-palota értékesítése volt" - mondta dr. Sztrókay Ottó ügyvéd, a bérlők jogi képviselője. A cégbírósági adatokból ugyanis kiderült, hogy 2001. december 20-án, tehát a palota apportálása után alig egy héttel a posta az egész társaságot eladta. A vevő egy Sifim srt. nevű olasz ingatlanforgalmazó társaság volt, mely kétmilliárdot fizetett a kft.-ért. A cég százszázalékos tulajdonos lett, ezért lecserélték a vezetőket, a felügyelőbizottságot és új könyvvizsgálót jegyeztettek be. A társaság egyetlen ügyvezetője Graziano Beghelli olasz állampolgár lett, aki a vásárló cég, a Sifim képviselője is.
Az adásvételt, a Klotild Kft. tulajdonlásában beállt változást - a benyújtott dokumentumok alapján - a Fővárosi Cégbíróság is bejegyezte és azt a Cégközlönyben megjelentette. A tulajdonjog-változást a földhivatali nyilvántartásba előzetesen bejegyezték, széljegyezték. A palota műemlék épülete tehát ezzel a teljes egészében külföldi tulajdonba került. Hogy a vevő ezt követően mit kíván tenni a palotával, arról egyelőre nincs információ.
"Azzal, hogy a posta a palotát nem ingatlanként értékesítette, hanem apportként vitte egy cégbe és azt adta el, így az adásvételt adófizetési kötelezettség sem terhelte" - mutat rá Sztrókay Ottó. Ezzel mintegy félmilliárd forinttól esett el a költségvetés.
Az ügyvéd hozzáteszi: miután műemlékről van szó, már az értékbecslés sem lehetett jogszerű, hiszen az tehermentesnek vélelmezte az ingatlant, holott a tulajdonjog átruházásához a műemlékvédelmi hatóság engedélye is szükséges. Emellett ilyen épületekre elővásárlási joga van az államnak, illetve annak az önkormányzatnak, melynek területén áll, valamint - ha egyik sem kíván élni vele - a bérlőknek. A céges trükkel azonban mindezt meg lehet kerülni. Az ügyvéd álláspontja szerint a posta kijátszotta a külföldiek ingatlanszerzésére vonatkozó szabályt is, mely azt a fővárosi közigazgatási hivatal engedélyéhez köti.
"Az ügylettel kapcsolatos érdeklődésünkre a Magyar Posta üzleti titokra hivatkozással nem kívánt információt adni" - közölte az ügyvéd. Postai forrásokból úgy tudják, hogy a vevőnek, azaz az olasz cégnek 2002. július végéig az állami vállalat havi csaknem húszmillió forintos bérleti díjat fizet. Ha azonban a tulajdonátruházás körüli huzavona elhúzódik, elképzelhető, hogy a posta a vételár jó részét bérleti díjként - visszafizeti a vevőnek.
"A Magyar Posta rejtett privatizációt végez - állítja Sztrókay Ottó -, s ez az ügylet úgy az állam, mint a bérlők érdekeit figyelembe véve úgynevezett jó erkölcsbe ütköző, s mint ilyen, a jogszabályok szerint semmis."
A bérlő cégek a bírósághoz fordultak, azt kérve, hogy a Klotild Kft. eladását bejegyző végzését helyezze hatályon kívül. Hivatkoznak arra is, hogy az üzletrész átruházásáról szóló szerződés színlelt, hiszen a Klotild Kft. érdemi üzleti tevékenységet nem végzett. Csupán egyetlen cél - a Klotild-palota értékesítésének lebonyolítására - jött létre. Ezzel úgy könnyítette meg az elidegenítést, hogy számos megelőző eljárást - például a pályáztatást - elkerülhesse. Az eljárást a joggal való visszaélésnek tartják.
A bírósághoz benyújtott kereset mellett a bérlők a Fővárosi Főügyészséghez is beadvánnyal fordultak. Álláspontjuk szerint a Klotild Kft. eladása sérti a jóhiszeműség és tisztesség követelményét, valamint veszélyezteti a nemzetgazdaság érdekeit is, hiszen Budapest városképének egyik meghatározó ingatlanja került külföldi kézre. Ezért azt kérik az ügyészségtől - s erre a törvény kivételes esetekben lehetőséget biztosít -, hogy a felperes oldalán csatlakozzon a perhez.
A főügyészségen egyelőre vizsgálják az iratok tartalmát és csak később döntenek arról, hogy a felperesek kérésére beavatkoznak-e a polgári peres eljárásba.
Ugyancsak beadvánnyal fordult Sztrókay Ottó a műemlékvédelmi hatósághoz is. Mint a Nemzeti Örökségvédelmi Hivatal szóvivője, Róna Katalin elmondta, az ügyvéd levelét már megkapták, annak azonban, hogy a Klotild eladását megelőzően a felek a hivatalhoz fordultak volna, egyelőre nem találják nyomát.
A Magyar Posta Rt.-nél egy illetékes - aki nevét sem árulta el -mindössze ennyit mondott: ezzel kapcsolatban a postának közlendői nincsenek.
Az 1901-ben elkészült ikerpalota - melyet Györgyi Dénes és Korb Flóris tervezett - a Belváros egyik meghatározó épülete. A rendkívül igényes kialakítású ház mintegy a pesti oldal kapujaként fogadja a nyugat felől érkező vendégeket. Azokban a könyvekben, filmekben, illetve képeslapsorozatokban, amelyek az elmúlt évszázadban fővárosunkról készültek, csaknem mindig kiemelt helyet kapott. Ez az épület látható a város ostromát idéző, szomorú filmkockák közül legtöbbet idézett képsoron is. - A hajdan üzleteknek, egyesületek, társulatok reprezentatív központjának és - a felső négy szinten - hat-hét szobás, nagypolgári otthonoknak helyet adó épület a második világháború során súlyosan megrongálódott. A Klotild-palotát az ötvenes években hozták rendbe, és a javítási munkákkal egyidejűleg alakították át irodákká az emeleteket. Az épület nyolc szintet foglal magába, a tetőtérrel együtt az teljes beépített nettó terület 10 500 négyzetméter - több mint egy hektár. A palota minden oldalát közterület határolja, ám két oldalán a közúti forgalom elől elzárt terület található, ezért a zajterhelés kisebb a várhatónál. A 2089 négyzetméteres telek beépítése százszázalékos, a homlokzati síkok egyúttal a telekhatárokat is jelzik.
|
Jogsértő privatizációval vádolják a postát
|
Egy olasz ingatlanügynök tulajdonába került a Klotild-palota. A műemléki védettségű épület korábbi tulajdonosa, a Magyar Posta Rt. egy különös cégmanipulációval játszotta át úgy, hogy közben az adófizetési kötelezettséget is
|
[] | 1 |
https://origo.hu/itthon/20020508rejtett.html
| null | true | 0 | 0 |
Szombat reggel a kiadó hirtelen felfüggesztette a Népszabadság kiadását, a lap munkatársait nemes egyszerűséggel kizárták a szerkesztőségből, az internetes oldalt lekapcsolták.
Bár a módszerek meglepően keresetlenek, a patinás baloldali lap beszántása médiapiaci pletykák szerint már hónapok óta terítéken volt. Erősen tartotta magát az a híresztelés, hogy a kiadót, a jelenleg osztrák tulajdonban lévő Mediaworksöt közvetetten Orbán Viktor jobbkeze, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester akarja megszerezni.
Nem is elsősorban a Népszabadság elsorvasztása, hanem a Mediaworks 13 megyei lapot is tömörítő portfóliója miatt, ugyanis ezen keresztül akarják tovább erősíteni a kormányzati médiabirodalmat. A népszavazás előtti hetekben már több fideszes politikus is azt terjesztette, hogy náluk van a Mediaworks, de a tulajdonosváltással és az átalakítással megvárják a referendumot.
Kubatov Gábor Fidesz-alelnök egy Népszabadságos forrásunk szerint már augusztusban jelezte informálisan, hogy "a Népszabadság a miénk". A kiadó tulaja, az osztrák Heinrich Pecina állítólag nemrég találkozott Orbán Viktorral a Népszabadság ügyében.
Kényes ügyek, liberális médiatér
Egy szombati reggeli értesülésünk szerint végül vagy azért kellett kivégezni a lapot, mert a lap volt a Mediaworks eladásának utolsó akadálya, vagy a háttérben már megtörtént a tulajdonosváltás, és az új tulaji kör első lépése volt az 1956 óta működő újság leállítása.
Bár az utóbbi években jelentősen megcsappant a lap példányszáma és általában véve közéleti befolyása is, azért a közelmúltban is tudtak nagyobb és a kormány számára elég kényelmetlen botrányokat okozni, így például ők írták meg Rogán Antal hírhedt helikopterezését, illetve náluk szivárogtatta ki a jegybank Matolcsy György válását is.
Ebből adódik a feltételezés, hogy a kényes ügyek elhallgattatása állhat a Népszabadásg leállításának hátterében, ugyanakkor az évtizedek óta elég egyértelmű, hogy a lap szíve merre húz, így aztán egy ilyen lépéshez akár önkéntes, akár kényszerű tulajdonosi pálfordulás vagy tulajdonosváltás kellett.
Ehhez kapcsolódó teória, hogy a népszavazás érvénytelensége miatt a Fidesz médiaemberei azt a következtetést vonták le, hogy a piac maradékát is le kell tarolniuk a teljes propagandagyőzelem érdekében. Ennek valamelyest ellentmond, hogy a Népszabadság beszántása ehhez azért elég keveset tudna hozzátenni, és a dolgot már eleve hosszabb ideje, a népszavazás előtt híresztelték. Viszont a megyei lapok megvétele illeszkedik ebbe az elképzelésbe.
A mostani lépés abba a koncepcióba passzolna, amit Orbán meghirdetett pár éve, és Kötcsén tavaly nyíltan ki is mondott: megszüntetni, vagy legalábbis a minimálisra csökkenteni a liberális médiateret. A politikai aktusokat, stratégiai kérdéseket (pl. migráció) egy olyan médiatérben értelmezik, amely szerinte nem megfelelő a kormányának. Szerinte Angela Merkelt is a liberális médiatér kényszerítette rossz döntésekre.
Nem most kezdődött
Persze a Népszabadság nem az utóbbi hónapokban vált üzleti-politikai játszmák eszközévé: már a egutóbbi, 2013-as tulajváltáskor is erről írt a Magyar Narancs. Ekkor került a lap a többségi tulajdonos svájci Ringier kiadótól a magyar érdekeltségekkel is bíró osztrák üzletember, Heinrich Pecina érdekeltségébe. Egész pontosan egy kapcsolt vállalkozáson keresztül a Vienna Capital Partners nevű befektetési alap szerezte meg a kiadót, amely korábban a Borsodchem tulaja is volt, de voltak más magyarországi üzletei is.
Az első pletykák arról szóltak, hogy Pecina valahogy kötődhet a kormánykörökhöz, Fellegi Tamás volt fejlesztési miniszterrel is szóba hozták, bár itt csak egy közös irodacím volt a kapocs. Viszont a lap tulajdonrészének nagyjából negyede Pecina hatalomátvétele után is, egészen 2015-ig az MSZP Szabad Sajtó Alapítványának kezében volt, ezen végül a párt pénzügyi gondjai miatt adtak túl.
Így arról is szó volt, hogy semmiféle politikai háttere nincs az eladásnak, tényleg vegytiszta üzleti befektetésről van szó, és Pecina úgy gondolja, nyereségessé tudja tenni a pénzügyi gondokkal küzdő lapot.
A Mediaworks közelménye szerint a Népszabadság ugyanis masszívan veszteséges maradt, 2007 óta 5 milliárd forint veszteséget termelt, ez áll a bezárás (vagy ahogy fogalmaznak, a felfüggesztés) mögött. Azonban a legutóbbi üzleti beszámolója szerint a Népszabadság Zrt. a korábbi évek bukói után 2015-ben már nyereséges volt, 134 milliós mérleg szerinti eredménnyel zárt. A Mediaworks egésze pedig 456 milliót hozott a konyhára. A 2013-as tulajváltás óta pedig jelentősen javult a lap eredménye, ahogy az egész csoporté is.
A lap egyébként a e-cégjegyzék szerint továbbra is egy osztrák cég, a QDW Beteiligungen tulajdona, ez utóbbinak pedig az osztrák online cégjegyzék szerint a Vienna Capital Partners a tulajdonosa, bár az utóbbi hetekben történt vezetőváltás a vállalkozásban. Ez azonban még nem jelent semmit, mert a tulajváltás átfutása hosszabb időt is igénybe vehet.
|
Miért kellett kinyírni a Népszabadságot?
|
Miért kellett kinyírni a Népszabadságot? - Már hónapok óta folytak a találgatások a lap jövőjéről. Volt olyan hír is, hogy Mészáros Lőrinc vetett szemet a kiadóra.
|
[
"népszabadság",
"mészáros lőrinc",
"médiapiac",
"belföld"
] | 1 |
http://index.hu/belfold/2016/10/08/miert_kellett_kinyirni_a_nepszabadsagot
|
2016-10-08 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Az olajügyekben régen rendet lehetett volna tenni, ha nem keveredtek volna az üzletbe olyan nehézfiúk, akiktől mindenki fél. A nagy olajos cégekkel az igazságszolgáltatás tehetetlen: az elmúlt hetekben kiderült, hogy az Energol-ügyben is megdőlhet a vád.
A rendőrség szerint nem ér ötmilliót az az értesülés, hogy ki verte meg az újságírót.
Előző írásaink
Az olajügyekkel foglalkozó sorozatunk első részében áttekintettük az olajbűnözés főbb állomásait és jogi környezetének változásait.
A második részben a szabályozás személyi felelőseit kerestük. Megkérdeztük a pénzügyminisztériumot, a gazdasági minisztérium jogelődjének egyik vezetőjét, a VPOP-t és az APEH-et.
A hét éve szunnyadó olajügyeket Kármán Irén újságíró állítólagos megverése piszkálta fel. Az első hírügynökségi jelentések szerint Kármánt június 22-én összeverték, összekötözték, és a Duna-parton magára hagyták.
Kármán Irén
Kármán Irénnek - egy természetfilm és egy, a külföldi munkavállalók helyzetéről készített riportfilm után - az olajügyekről forgatott filmje lett volna az első komoly oknyomozása. Ennek alapja az a korábban megjelent könyv volt, amelyet Papa, azaz Sándor István egykori rendőrtiszt közreműködésével írt. Az olajfilm elkészítésében egy másik volt rendőrtiszt, a Cattani-csoporthoz tartozó Labanc Ferenc is segített Kármánnak.
Az újságíróverés minden közszereplőt nyilatkozattételre késztetett. Kármán Irén válaszul a kórházból üzent: nem akarja, hogy a pártok felcsimpaszkodjanak az ügyére, hiszen annak idején akadályozták az olajügyek feltárását. Az ORFK vezetője ötmillió forintos nyomravezetői díjat tűzött ki. Szili Katalin, az országgyűlés elnöke a Kármán-ügy miatt egy kormányzati munkacsoport felállítását kezdeményezte, hogy a 2000-ben titkosított olajakták tartalmát mielőbb a nyilvánosság elé tárhassák.
Aztán az Index videóriportjából kiderült, hogy Kármán Irénnek egy olyan férfival van viszonya, akit a rendőrség korábban nagy erőkkel keresett; igaz, ügyei mára elévültek, és a bujkálást is feladhatta. Az illető Portik Tamás, az Energol Rt. egykori igazgatója. A rendőrség őt sejtette több nagy olajügy hátterében.
Szilvásy György, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter július elején még azt mondta, hogy az olajos dokumentumok 80 százalékának titkosítását fel lehetne oldani, bár nemzetbiztonsági szempontok csökkenthetik ezt az arányt. Őszre az arány nullára redukálódott, a július végére beharangozott részleges aktanyitás nem történt meg, az iratok szeptember 3-áig sem kerültek az internetre.
Szeptember 4-én Szilvásy egy sajtótájékoztatón azt nyilatkozta, hogy sajnálatos, de a titokgazdák nem járulnak hozzá az iratok átminősítéséhez, bár ő kérte, vizsgálják felül döntésüket. A sajtótájékoztatón az is kiderült, hogy a bemutatásra szánt iratok nagy részét leselejtezték. Az nem derült ki, hogy lehetett a minősített iratokat - a vonatkozó törvény ellenére - selejtezni.
A hónap elején a Nemzetbiztonsági Hivatal honlapján közzétettek ugyan néhány dokumentumot, de ezt inkább tekinthetjük cinikus tréfának, semmint utólagos tényfeltárásnak: a dokumentumokból gondosan kihúztak minden olyan állítást, adatot, amely az ügyek lényegére akár csak utalt volna. (Illusztrációként itt megtekinthető az egyik röhejessé csonkított dokumentum.)
Közben - még július 4-én - a Nemzeti Nyomozóiroda bejelentette, hogy a nyomozás állása szerint Kármán Irént nem úgy, nem ott és valószínűleg nem azért verték meg, mint ahogyan ő elmondta. Augusztusban visszavonták a nyomravezetői díjat.
Kármán Irén szeptember 14-én nem vett részt a bizonyítási kísérletben.
Ami biztos: Kármán Irénnek abban igaza volt, hogy a mai politikai pártok mindegyikének lehetett kapcsolata így vagy úgy az olajbűnözéssel.
Az Energol-történet
Ferencsik Attilát, alias Brazilt, az Energol Rt. egyik igazgatóját, 1997. április 24-én vették előzetes letartóztatásba. Ekkortájt kezdett leáldozni a nagy olajbiznisznek. Az Energol volt talán a legnagyobb, ismert olajos cég, az ügy 2003-ban kerülhetett bíróság elé.
Az eredeti vád szerint a cég kisebb vállalkozások közreműködésével olajtermékeket importált, és azokat jogsértő módon, adalékanyagok felhasználásával üzemanyaggá dolgozta föl, értékesítette, amivel 2,6 milliárd forintos kárt okozott a költségvetésnek. Ezt a vádat az ügyészség a múlt héten elvetette, a cég képviselőinek többségénél teljes felmentést javasoltak. A tárgyalás szinte paródiába fordult, néha nem lehetett tudni, hogy ki az ügyész és ki a védő, a vádat maga a vádhatóság döntötte össze.
Az Energol Rt.-t 1994. november 30-án alapította Drobilich Gábor, Ferencsik Attila, Kerekes István, Portik Tamás, a német állampolgár Emil Gulyás és fia, Gulyás Emil Róbert.
A cég igazgatói Drobilich Gábor (önbíráskodásért elítélték), Ferencsik Attila (a kecskeméti maffiaperben elítélték emberölés előkészületéért és fegyvercsempészetért) és Portik Tamás (az ellene felhozott vád elévült) voltak. 1996 márciusától Csikós József, Drobilich Gábor, Ferencsik Attila és Dékány István vezetették a céget.
Portik Tamás kilenc évig szökésben volt, az ellene az Energol-ügyben felhozott vádak mindegyike elévült. Nem így Drobilich Gábor esetében, őt viszont nemrég minden vád alól mentesíteni javasolta az ügyész. Néhány hónappal ezelőtt egyébként Drobilich és Portik egy nyilvános tárgyalás szünetében egymásnak estek.
A másik egykori vezérigazgató, Csikós József okán felmerült, hogy az Energol nemzetbiztonsági fedőcég lehet - Csikós annak idején az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályának egyik alosztályát, később a Belügyminisztérium Adatfeldolgozó Hivatalát irányította -, de ezt az újságírói elméletet azóta elvetették.
Az üzletmenet egyébéként egyszerű volt. Nógrádi Zsolt elmondta az Indexnek, hogy ő és édesapja többször is hoztak el háztartási tüzelőolajat, majd gázolajat az Energol nagykőrösi telephelyéről. Nógrádi Dékány Istvánnal tartotta a kapcsolatot, akinek olajbrókerként az volt a feladata, hogy a beérkező vasúti szállítmányokra gyorsan találjon vásárlókat. Nógrádi telefonon szólt Dékánynak, hogy mennyi és milyen olaj kell. Fogadták őket, fizettek, áttározásról kaptak szállítólevelet, és a tartályautók már távoztak is Nagykőrösről.
Pikánssá tehette volna az Energol-ügyet, ha a korábbi cikkeinkben említett rendőrségi jelentés alapján, vagyis azon az alapon, hogy az Energol halasztott vámfizetési engedélyéhez szükséges megbízhatósági igazalást egy illegitm szakmai szervezet (MOKK) állította ki, bevonják a perbe az államot - vagy legalább egy-két illetékes tisztviselőt - mint csempészetbeli tettestársat, de erre már nem kerülhet sor. Az ügyészség csempészet miatt vádat sem emelt.
Az Energol Rt. pere átfedésben van a kecskeméti maffiaperrel is.
ETL szoci nagyágyúkkal
A vádirat szerint az Energol Rt. az ETL Rt.-től is vásárolt olajat. Ezt a miskolci olajcéget 1,6 milliárd forintos csempészettel gyanúsították meg 2001-ben. Az eleinte szénnel kereskedő cég 1995-ben a nagyobb üzlet reményében váltott az olajra. Jövedéki engedélyt és importengedélyt szerzett fűtőolaj-szállításra, megállapodást kötött a Paramo nevű cseh céggel, valamint az akkor még állami tulajdonban lévő szlovák Slovnafttal.
A vádirat szerint az ETL közreműködésével műszer-, illetve fűtőolajként importáltak gázolajat, ami csempészetnek minősül. A behozott olajat az ETL többek közt a Magyar Honvédség Hunyadi Lövészdandárjának, a Tiszai Erőmű Rt.-nek és a szikszói önkormányzati kórháznak adta el.
Az az Energol-ügy első tárgyalási napja 2003 június 5-én
A céget hatalomközeli vállalkozásként tartották számon - az ügyvezetőnek meglehetősen erős csapatot sikerült összeverbuválnia. A vezérigazgató Bihall Tamás volt, ő ma a Borsod-Abaúj-Zemplén (BAZ) megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke, több cégnél, így a Tokaj Kereskedőház Rt.-nél, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaságkutató és Vállalkozáselemző Kht.-nál a felügyelő bizottsági elnöke. 1996 óta az ETL Rt. felügyelőbizottságának tagja Karl Imre, MSZP-s képviselő, milliárdos, aki a KISZ-ből DEMISZ-szé lett szervezet szövetségi kamarása volt a rendszerváltás után. Karl később volt energetikai kormánybiztos volt, majd a Magyar Villamos Művek felügyelőbizottságának elnöke lett, jelenleg az MVM stratégiai vezérigazgató-helyettese.
Az ETL felügyelőbizotság tagja volt a tavaly elhunyt Lippai Lajos, volt MSZP-s képviselő, Bőcs egykori polgármestere. Szintén fb-tag volt Szűcs Erika, Miskolc jelenlegi alpolgármestere, szocialista országgyűlési képviselő. Ő a hivatalos életrajza szerint 1981 és 1989 között a városi és megyei pártirányítás munkatársa volt - az MSZMP BAZ megyei bizottságának gazdaságpolitikai titkára volt - , a rendszerváltás után a pénzügyi szektorban helyezkedett el, a Magyar Hitelbank városi igazgatóságán kisvállalkozások hitelezésével foglalkozott. 1993-tól az Agrobank miskolci igazgatóságának vezetője, 1996-tól 1999-ig a Rákóczi Regionális Fejlesztési Bank vezérigazgatója volt.
Szűcs később a Gyurcsány-érdekeltségű Perfekt Rt. területi igazgatója lett. Helyben az MSZP meghatározó politikusa maradt, majd 2004-ben az EP-képviselővé lett Gurmai Zita mandátumával bekerült az Országgyűlésbe is. Sőt, 2004 novemberében az Országos Választmány elnökhelyettesévé választják, és párt etikai (!) bizottságát is vezeti. Az MSZP közgazdasági tagozatának elnökségi tagja.
Az ETL-ügyben a miskolci városi bíróságon csak a kisebb szereplőknek kellett felelniük. Tóth László szállítási osztályvezetőt, Mura Imre kereskedelmi igazgatót és Demeter József kirendeltségvezetőt közokirat-hamisításért vették elő, majd első- és másodfokon is felmentették őket.
A Fortus tárolókapacitása
Az ETL-nek olajat eladó Fortus Rt. Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz is köthető. A céget a Gyurcsány-féle Altus Rt. hozta létre, de 45 százalékban a Magyar Villamosművek Rt. (MVM) is tulajdonosa lett. Gyurcsány a Fortus felügyelőbizottsági tagja volt. Jagiellowicz Györgyné, a Fortus első elnöke (ma az Altus elnöke) és Gyurcsány Ferenc ugyanazon a napon, 1997. április 21-én távoztak a Fortustól. Jagiellowiczné utódjára, Sáska Lászlóra, a MOL korábbi kereskedelmi igazgatójára 2003-ban ismeretlenek hatszor rálőttek rákosligeti otthona előtt. Az indítékra azóta sem derült fény, rendőrségi források elszámolási vitát említettek lehetőségként.
Apró Piroska
A Fortus nehéz fűtőolajat hozott be Magyarországra a szászhalombattai és a tiszaújvárosi hőerőműnek. A cég az importálás mellett kiemelkedő tárolókapacitásai kiaknázásával szállhatott volna versenybe. A tartálypark értéke abban rejlik, hogy aki Magyarországon nagyban értékesít olajat, annak szüksége van hátországra, ahol a nagy tételekben beszerzett árut készletezi, amig a vevőknek kisebb tételekben tovább tudja adni.
Az MVM a Fortusba akarta apportálni a Dunamenti Hőerőmű fűtőolaj-tárolóit, de ezt az Állami Számvevőszék 1996 decemberi jelentése megakadályozta. Hogy az apportügyletben szerepe volt-e Apró Piroskának, Gyurcsány Ferenc anyósának, nem lehet tudni. Az viszont bizonyos, hogy Apró Piroska a Fortus alapításakor az MVM tanácsadója volt, a szászhalombattai tartályok pedig a Magyar Fejlesztési Bank hiteléből épültek, amelynek akkoriban Apró volt az elnöke.
Ki kivel üzletel?
Az ETL azt állította az ellene folyó eljárásban, hogy saját importjuk mellé a Fortustól is vettek olajat, de ez ügyben 2000-ben megszüntették a nyomozást.
A Fortus úgy védekezett - és ennek a hatóság helyt adott-, hogy más állított ki számlát tudtuk nélkül a Fortus nevében. Az ETL esetében minden vádat ejtettek. Az Energol Rt. ügyében az ügyészi vádbeszéd után a felmentések lényegében folyamatban vannak.
A nagy ötlet: adócsalás-kiszervezés
Az Energol vett olajat az ETL-től. A vádiratok szerint az ETL Rt. és az Energol Rt. egy sémára dolgozott.
1. Kerestek jövedéki engedéllyel rendelkező kft.-ket és bt.-ket, majd megállapodtak az ügyvezetőkkel, hogy kiemeltem magas havi fix fizetésért adják át a cég papírjait, és szükség esetén írjanak alá különböző szerződéseket. Történhetett volna úgy is, hogy az ETL és az Energol képviselői keresnek strómanokat, alapítanak nekik céget, elintézik a jövedéki engedélyt, majd használják őket és a céget, de az ügyészség szerint nem ezt a verziót alkalmazták.
2. Az Energol nagykőrösi telephelyéről vásárlók többsége áttározásról kapott szállítóleveleket, de számlát soha. Egy pécsi szállítmánynál célhelyként beírtak egy nagyjából arra lévő nagy, volt honvédségi tárolót (pl: Tolnamözs), így az esetleg igazoltató rendőröknek csak annyi volt látható, hogy egy teli tartályból egy üresbe viszik át a gázolajat, hto-t, egyéb olajszármazékokat, mikor hogy. A fuvaros dolga végeztével minden papírt összetépett, ha lebukott, mindent elfelejtett.
3. Az ügyészség megállapítása szerint az ETL és az Energol minden csepp, papíron is láthatóan tőlük származó olajjal el tudott számolni az APEH-nek és a VPOP-nak. "Nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a könyvelésük rendben legyen"- mondta a felmentési javaslat indoklásaként a vádat képviselő ügyész.
4. Az adómegkerülés a kis kft.-kben, bt.-kben történt, így a büntetőjogi felelősséget is a kis cégek ügyvezetőinek kell viselniük. A rendőrök ezeket a számlagyártó cégeket nevezték "kabátolós cégeknek". Az Energol-perben ők viszik el a balhé nagy részét felfüggesztett börtönbüntetés és pénzbírság formájában.
5. Az ETL és az Energol pereiben több olyan tanúvallomás született, amelyekben a kis kapcsolódó vállalkozások képviselői azt nyilatkozták, hogy nem tudtak a cégeiken keresztül levezényelt üzletek mértékéről. Üres papírokat írtak alá és pecsételtek le. Többször elvitték őket a bankba pénzt kivenni, de az ajtóban mindig elvették tőlük a táskát. A tranzakciókért alkalmanként 10-15 ezer forintot kaptak.
6. A kis cégvezetők közül volt, aki ki akart szállni. Az Energol-ügy első számú gyanúsítottja, Sarnyaik Roland, az Artistic&Creative Kft. ügyvezetője azt vallotta, hogy mikor rájött az adócsalásokra, és érezte, hogy ezért vele vitetik el a balhét, felmondott. Munkáltatói megfenyegették, hogy őt és az egész családját megölik, és meg is verték.
|
Korlátolt felelősségű olajüzletek
|
Korlátolt felelősségű olajüzletek - Pártközeli vállalkozókat is találni olyan cégekben, amelyeket vizsgáltak olajos visszaélések miatt. Nem marasztalták el őket.
|
[
"olaj",
"energol",
"fortus",
"belföld"
] | 1 |
https://index.hu/belfold/olajharmadik
|
2007-10-18 10:23:00+02:00
| true | 0 | 0 |
Á. Z.;
Fidesz;vita;ellenzék;Gulyás Gergely;Márki-Zay Péter;Tranzit Fesztivál;
2023-08-25 19:23:00
Márki-Zay Péter: Az lesz, hogy a Fidesz fog győzni 2026-ban
Ő élt már olyan rendszerben, ahol nem volt szabad a választás.
Polgármester úr, mekkora esély ad arra, hogy az emberek nem úgy látják mint ön, és ezért szavaznak másra? - ugratta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Márki-Zay Pétert a tihanyi Tranzit Fesztivál eső nagy vitájában péntek délután.
A beszélgetés érdemi része a magyarországi politikai megméretések szabadsága körül forgott, a cinikus megjegyzés pedig azután jutott eszébe Gulyás Gergelynek, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester elmondta, miért nem tartja demokratikusnak a 2022-es országgyűlési választást. Egy ellenzéki miniszterelnök-jelöltnek öt perc jutott a magyar állami médiában, a külföldi magyarok támogatásából 2500 plakátot tudtak venni, szemben a Fidesz által kifüggesztett 25 ezerrel, a ráfiók és a vidéki lapok pedig ugyanazt a hazugságot szajkózták - idézte fel Márki Zay Péter, milyen kevéssé egyenlő feltételek mellett kampányolt az ellenzék és Orbán Viktor pártja. Szerinte az emberek 2022-ben egy "migránsbetelepítő, aberrált, bűnöző" pártra szavaztak, csak nem tudtak, Gulyás Gergely közbevetésére pedig, hogy mi van, ha 2026-ban sem fogják tudni, úgy válaszolt:
Éltem már egy olyan rendszerben, amikor egy párt volt, a propaganda ment, Magyarország szegény volt és a Nyugatot szidták, miközben azt ígérték, hogy hét év múlva utolérjük. Ott sem volt szabad választás.
Attól, hogy önnek nem sikerült, másnak még sikerülhet - vigasztalta Gulyás Gergely Márki-Zay Pétert, ami pedig a külföldi támogatást illeti, a miniszter korábban azt mondta, Magyarországon 1990 óta volt néhány szabad választás, de most először fordult az elő, hogy a hivatalban lévő kormányt külföldről akarták megbuktatni. - Ennek, akár felismerte, akár nem, ön eszköze volt - vágta a hódmezővásárhelyi polgármester fejéhez, aki az állítólagos amerikai beavatkozás vádját azzal rázta le, hogy ha az Egyesült Államok vagy a CIA meg akarta volna buktatni, akkor Orbán Viktor már börtönben ülne. Amikor a magyarokat megkérdezték, akarják-e, hogy bezárják-e a kórházakat, kivezessék az árstopot, katonákat küldjenek Ukrajnába vagy átműttessék a gyerekeiket, akkor bölcsen nemet mondtak erre. Azt azonban nem nevezhetjük demokratikus választásoknak, ahol a magyar állampolgárok azt hitték, hogy erről a kérdésről szól a választás - emlékeztetett Márki-Zay Péter.
|
Márki-Zay Péter: Az lesz, hogy a Fidesz fog győzni 2026-ban
|
Ő élt már olyan rendszerben, ahol nem volt szabad a választás.
|
[
""
] | 0 |
https://nepszava.hu/3206583_marki-zay-peter-gulyas-gergely-tranzit-fesztival-fidesz-ellenzek-vita
| true | 0 | 0 |
|
Lehet, hogy elkapkodta a kormány a tavalyi költségvetés hirtelen átszabását. A karácsony előtti pénzosztásban elsősorban az egyházi intézmények és a sportlétesítmény-fejlesztések javára átcsoportosított 307 milliárd forint egy részét nyugodtan félretehette volna az M4-es metró építésének utólagos drágulására. Az EU Csalás Elleni Hivatala, az OLAF ugyanis csalás és lehetséges korrupció nyomaira bukkant a Keleti és a Kelenföldi pályaudvart összekötő metróvonal építését vizsgálva. Az amerikai–európai Politico hírmagazin ugyancsak karácsony előtti információja szerint az OLAF ezért azt javasolja, hogy az Európai Bizottság (EB) 228 millió eurót követeljen vissza Magyarországtól a metróberuházás támogatásából, az Európai Beruházási Bank (EIB) pedig 55 milliót a fővárostól, illetve a fejlesztés hiteléből.
Vitás esetekben az EB mindig lehetőséget ad az érintett államnak, hogy megpróbálja bebizonyítani az igazát. Az ilyenkor induló alkudozások nemegyszer kompromisszummal zárulnak. Ha azonban a magyar kormánynak nem sikerül a szerecsenmosdatás, és az EB, valamint az EIB is ragaszkodik az OLAF által kiszámolt összeghez, akkor a költségvetés és a főváros – amelynek magának aligha vannak a szögről hirtelenjében leakasztható saját tízmilliárdjai – 70, illetve 17 milliárd forinttal lesz szegényebb.
Más kérdés, hogy az Orbán-kormánynak talán nem is lenne ellenére a súlyos elmarasztalás. A metrószerződések javát ugyanis még 2006-ban, a Gyurcsány-kormányok idején kötötték, a már-már mindennapos korrupciógyanúval övezett mai nómenklatúrának pedig kapóra jönne egy olyan ügy, amiben látványosan az elődeire mutogathat. Persze álságos lenne ez a mutogatás, mert az új metróvonalat nem más, mint Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester avatta fel nagy csinnadrattával. Éspedig nem máskor, mint éppen a 2014-es országgyűlési választások előtti hétvégén. (A hivatalos magyarázat természetesen úgy szólt, hogy – mit tesz isten – pont akkorra lett kész.)
Az OLAF, hagyományaihoz híven, ezúttal is igen szűkszavú. Az mindenesetre tény, hogy az eredetileg 98 milliárd forintosra tervezett metróépítés végszámlája 452 milliárd forint lett, a két összeg közötti különbség pedig messze nem csak az infláció következménye. Ez viszonylag egyszerűen kikalkulálható. A 98 milliárdos becslés 1996-ból származik: akkor készült a beruházás úgynevezett megvalósíthatósági tanulmánya. Az építés viszont csak 2006-ban indult, 2015-ig minden évben 30–80 milliárdos kifizetésekkel. Az egyszerűség kedvéért csak az időszak közepén lévő egyetlen év KSH-adatait nézve azt látjuk, hogy 1996-tól 2010-ig az építési beruházások 170 százalékkal, a gépberuházások pedig 53 százalékkal drágultak. Ennek alapján (bekalkulálva, hogy a két fő költségelem aránya a megvalósíthatósági tanulmány szerint 61 : 39 százalék volt) az 1996-os 98 milliárd az építés idején körülbelül 220 milliárdnak felelt meg; ezt lehet hozzámérni a 452 milliárdhoz. E szerint az elnagyolt arányosítás szerint tehát a 4-es metró reáláron körülbelül kétszer annyiba került, mint ahogy eredetileg tervezték.
Azt már nem lehet ilyen egyszerűen kiszámolni, hogy ennek a plusznak mekkora része fakad abból, hogy a tervezés során alulbecsülték a költségeket, mennyit indokolnak az előre nem látott többletfeladatok, mennyit a pályázatnyertes szállítók utólagos bevételnövelő manőverei, és mennyi vándorolt esetleg tényleg párt- és magánzsebekbe. A beruházásra az áment rámondó döntéshozók megpuhítását szolgáló alultervezést mindenesetre valószínűsíti, hogy már a 2006-os év elején, az ünnepélyes alapkőletétel idején 236 milliárd forintra tartották a Kelenföldtől a Keletiig vezető vonal megépítését a helyett a 196 milliárd helyett, ami a tíz évvel korábban írásba adott 98 milliárdos összeg inflációkiküszöbölő felszorzásával adódna.
Arra sincs persze garancia, hogy a megbízás elnyerésére hajtó vállalkozók megelégszenek a tervezéskor szükségesnek gondolt úgynevezett mérnökárral. Jó példa erre egy másik metróvonal, az M3-as rekonstrukciója, aminek éppen mostanában fut neki újra meg újra a főváros. A tervezett 137 milliárddal szemben itt a legolcsóbb ajánlat is 171 milliárd forintról szólt (ezért egyelőre nem is hirdettek nyertest). A vállalkozóknak nyilván 2006 táján, az M4-esnél is vastagon fogott a ceruzájuk – az új metrót erősen akaró, és a mainál jóval nagyobb önállóságot élvező fővárosi vezetés viszont akkor nem verte nagydobra a költségek elszaladását. Nyilván úgy spekulált, hogy majd a növekményt is kipasszírozza a kormányból, amely többször is hangoztatta, hogy ő milyen nagyon támogatja az első Orbán-kormány által 1998-ban megakasztott metróépítést.
Automatikusan drágította a 2009-re, majd 2010-re befejezni tervezett munkát a súlyos késedelem is. A 15 Alstom-szerelvény 76 millió eurós ára például – többévi huzakodás után – végül nem nőtt ahhoz képest, amit a francia gyártó a 2006 májusában aláírt szerződésben vállalt, de 2013-ban, amikor a kocsik többsége megérkezett, már 33 forinttal többet kellett adni egy euróért. Még sokkal hatékonyabban növelte a végsummát, hogy az építők rendre a késedelemre hivatkozva próbáltak újabb és újabb összegeket kicsikarni. Az alagutakat építő – a francia Vinci, a sokáig annak érdekeltségébe tartozó Hídépítő, valamint a német és a magyar Strabag alkotta – Bamco konzorcium például 2009 tavaszán le is állította a fúrófejeket, így adva nyomatékot 35 milliárd forintos többletigényének. Jól jellemzi a helyzetet, hogy akkorra már száznyolcvan fölött volt a Bamco efféle pluszköveteléseinek száma. A több állomás építésében részt vevő, osztrák érdekeltségű Swietelsky pedig, már 2013-ban, 22 milliárdos többletköveteléssel próbálkozott; ezt 9,7 milliárd forintra sikerült lealkudni.
Voltak azonban másként gyanús jelek is. Már a metróépítést előkészítő beruházásokra kiírt öt közbeszerzési eljárás közül is két útépítés ügyében kivetnivalót talált a versenyhatóság. A kartellnyomozók olyan, a Strabag által küldött faxokra bukkantak, amelyek – a megítélésük szerint – alkalmasak "a versenytársak piaci magatartásának befolyásolására". Még furcsább dolgok árnyékolták be az alagútépítési tender eredményhirdetését. Ezt, a teljes beruházás közel ötödét jelentő nagy üzletet ugyanis úgy ítélték a Bamcónak, hogy az ötmilliárd forinttal olcsóbb ajánlatot adó japán Taiseit kizárták a versenyből. "Trabant helyett Mercedest kapnak az utasok" – ezzel magyarázta annak idején a Fővárosi Közgyűlés illetékese a furcsa döntést a HVG-nek, az azonban homályban maradt, hogy mi volna a különbség a Trabant- és a Mercedes-alagút között. Idén tavasszal pedig az Alstom egyesült királyságbeli érdekeltségénél vizsgálódó "brit OLAF", az SFO állt elő azzal a gyanúval, hogy a francia gyártó két közvetítő cégen keresztül több mint kétmilliárd forintot adott budapesti illetékesek lekenyerezésére, így biztosítva be a tendergyőzelmet.
Az OLAF most még ennyi konkrétumot sem árult el, dokumentumai azonban az EB illetékeseinek asztalán vannak. Az óra ketyeg. Bár a Politico úgy tudja, hogy a metróépítésre adott 696 millió eurós EU-támogatás időközben 374 milliósra csökkent, a 4-es metró hivatalos oldala továbbra is a 696 millió eurónak (2006. őszi árfolyamon) megfelelő 181 milliárd forint EU-pénzről ad számot, és hasonló összeg szerepel a Miniszterelnökség pályázatösszesítő kimutatásában is. De akár a Politico adata a helyes, akár a magyar hivataloké, a támogatás összegét így is, úgy is számottevően csökkentené a 70 milliárd forintnyi OLAF-büntetés.
Ez pedig annak a szankciónak a tétjét is mérsékelné, ami az új metróvonal beígért utasszámának elmaradása, valamint az ugyancsak a brüsszeli metrópénzek fejében vállalt dugódíj elbliccelése miatt fenyeget. A belvárosi autókázásnak gátat szabni képes dugódíj helyett a Főpolgármesteri Hivatal egyelőre kitart a forgalmat semmivel sem csökkentő alibi megoldás, az éves behajtási bérlet ötlete mellett. Ami pedig a 4-es metró utasszámát illeti, ott az ősbűn az volt, hogy eredetileg a Szabadság hídi villamosok tervezett leállítása miatt a föld alá kényszerülőket is a metró törzsutasai közé számolták. De a metróra szállók száma azért is van igen messze a várt napi 300–360 ezertől, mert felavatásának politikailag kényes pillanatában nem akarták a párhuzamos járatok drasztikus megritkításával borzolni az egy héttel később a választófülkékbe várt utazók kedélyét. Ha tehát az ezekért járó szankciók tétje csökken, az azt is jelenti, hogy a régi disznóságok új maszatolásokhoz is alapot teremtettek.
|
Gazdaság: Utólag hirtelen 87 milliárddal is drágább lehet a 4-es metró
|
Az EU Csalás Elleni Hivatalának jelentése már a brüsszeli bizottság asztalán van. A botrány tovább csökkentheti a dugódíj észszerű bevezetésének esélyét.
|
[] | 1 |
http://hvg.hu/gazdasag/201701__4es_metro__korrupciogyanu__olafvizsgalat__utovagas
|
2017-01-08 17:00:00+01:00
| true | 0 | 0 |
Hamis ajánlószelvényeket találtak a ferencvárosi országgyűlési választókerületi bizottság hétfői ülésén. A fénymásolt ívek az MDF, a MIÉP és a szélsőjobboldali Tomcat fémjelezte Magyar Szociális Zöld Párt háza tájáról kerültek elő.
Több mint 2.200 hamis, nem az Állami Nyomdában készült ajánlószelvényt találtak az MDF, a MIÉP és a Magyar Szociális Zöld Párt (MSZZP) által leadott szelvények között - derült ki a ferencvárosi országgyűlési egyéni választókerületi bizottság ülésén. A tömeges hamisítás miatt - a vizsgálatra leadott ajánlószelvények több mint 70 százaléka hamisnak bizonyult - a három párt nem indulhat a választáson.
A bizottság az ügyben hivatalból feljelentést tesz a rendőrségen választás rendje elleni bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt. Több bizottsági tag szerint a történtek az okirat-hamisítás és a személyes adatokkal való visszaélés gyanúját is felvetik, ám, mint mondták, ennek megítélését a nyomozó hatóságokra bízzák.
Elmondták, hogy az ajánlószelvény a választó személyes adatait is tartalmazza, így felmerül az is: az érintettek hogyan szerezték meg azokat a hamis dokumentumok kiállításához. A Humanista Párt képviselője szerint például "elterjedt törvénytelenség" az illegális választói adatbázisok használata.
A január 11-ére kitűzött időközi országgyűlési képviselő választáson a hamisítás miatt az MDF, a MIÉP és az MSZZP jelöltje nem indulhat. Dézsi Mihály, aki az MDF jelöltje volt, az MTI-nek elmondta: miután más pártoknál is találtak hamis ajánlószelvényeket, méghozzá nagy számban, ez megerősíti azt a gyanújukat, hogy ismeretlen tettes visszaélt az adatbázisokkal és ezt kihasználva juttatta el a különböző szervezetekhez az ajánlószelvényeket, amivel bűncselekményt követett el.
Az Állami Nyomda több mint háromezer ajánlószelvényt vizsgált meg, miután a bizottság ezt kezdeményezte. A tagok ugyanos a szelvények megtekintése után nem tartották kizártnak a fénymásolást vagy a sokszorosítást.
A megkérdezett bizottsági tagok véleménye szerint fénymásolóval és nyomdai úton is készülhettek hamisítványok. Azokból a szelvényekből, amelyeket az MSZZP jelöltjére (Polgár Tamásra, alias Tomcat-re) töltöttek ki, 1.152 volt hamis, és mindössze 13 igazi. Az MDF 1.015 szelvénye közül 669 volt hamis (nem a feladattal megbízott nyomdában készült), a MIÉP 781 cédulája közül pedig 415.
A helyi választási bizottság korábban hat jelöltet vett nyilvántartásba. Az időközi választáson így várhatóan (a bejelentkezés időrendi sorrendjében) a Humanista Párt (HP), az SZDSZ, az MSZP, a Jobbik, a Munkáspárt, a Magyar Kommunista Munkáspárt (MKM) és a Fidesz-KDNP indulhat.
A HP Várady Tibort, az SZDSZ John Emese fővárosi frakcióvezetőt, az MSZP Bánsághi Tamás ferencvárosi alpolgármestert, a Jobbik Szegedi Csanádot, az MKM Paulik Pétert Istvánt, a Munkáspárt Hajdú Józsefet, a Fidesz-KDNP Bácskai János helyi választókerületi elnököt jelölte. A talpon maradt jelöltek fölháborítónak és a demokráciára veszélyesnek nevezték a hamisítási ügyet.
Gegesy Ferenc, aki egyben a IX. kerület polgármestere, szeptember közepén mondott le egyéniben szerzett parlamenti mandátumáról a 12-es számú országgyűlési egyéni választókerületben és kilépett az SZDSZ-ből is.
Megmozdult az ügy kapcsán a választási "háttéripar" is. A Political Capital szerint módosítani kellene a választási eljárásról szóló törvényt; a kaució bevezetése jelentene megoldást. László Róbert szakértő emlékeztetett arra, hogy az ajánlószelvények problémái nem új keletűek. Az adatvédelmi biztos több ajánlásában aggodalmát fejezte ki a hatályos rendszer miatt.
|
Belföld: Hamis ajánlószelvények a ferencvárosi utódlásért
|
Hamis ajánlószelvényeket találtak a ferencvárosi országgyűlési választókerületi bizottság hétfői ülésén. A fénymásolt ívek az MDF, a MIÉP és a szélsőjobboldali Tomcat fémjelezte Magyar Szociális Zöld Párt háza tájáról kerültek elő.
|
[
"2008-12-22",
"Ferencváros",
"időközi",
"voks"
] | 1 |
https://nol.hu/belfold/hamis_ajanloszelvenyek_a_ferencvarosi_utodlasert
|
2008-12-22 10:53:00+01:00
| true | 0 | 0 |
Egy ausztrál-új-zélandi biotechnológiai vegyes vállalat, a Gramina kutatói új, metánszegény fűféle kifejlesztésén dolgoznak. Az új fű nem csak a marhák által felbüfögött metán mennyiségét hivatott csökkenteni, de jobban fogja tűrni a meleget is. Így a gazdálkodók a melegedő éghajlat ellenére fenntarthatják állományukat, amelyek kevesebb metánt is fognak termelni, így kevésbé járulva hozzá a további felmelegedéshez.
A Kormányközi Éghajlati Tanács számításai szerint a metán 14,3 százalékkal járul hozzá az emberiség okozta globális felmelegedéshez. Egyetlen tejelő tehén egy nap alatt 550-700 liter metánt termel.
A metánt igazából nem is a marha, hanem a bélrendszerében élő, emésztést segítő mikrobák bocsátják ki, miközben a növényi cellulózt lebontják. A Gramina az új fűfélében a Q-metil-transzferáz enzim termelését fogja blokkolni. Ezáltal a fű emészthetősége megnő, anélkül hogy a felépítésében változás következne be - így kevesebb metán keletkezik az emésztése során. A vállalat mérsékelt égövi füveken laboratóriumban és üvegházban már tesztelte a változtatást, a terepi kísérletek most következnek.
Néhány tudósnak azonban kételyei akadnak az eredményességet illetően. Alistair Macrae, az Edinburgh-i egyetem oktatója szerint a túl sok könnyen emészthető szénhidrát valójában növeli a marhák által felbüfögött metán mennyiségét – ugyanis a bél mikroflórája ezeket nagyobb arányban alakítja propionsavvá. A propionsav pedig savasabb környezetet teremt, ami több metánt eredményez.
Ian Givens, a szintén brit Readingi Egyetem állattanprofesszora is úgy vélekedik, hogy a jobban emészthető táplálék növelheti a tehén abszolút metánkibocsátását, de a termelékenység növekedésével együtt így egy liter tejre kevesebb metán jut.
(MTI)
|
Metánszegény fűvel a kevesebb tehénböfögésért
|
Metánszegény fűvel a kevesebb tehénböfögésért - Egy ausztrál-új-zélandi biotechnológiai vegyes vállalat, a Gramina kutatói új, metánszegény fűféle kifejlesztésén dolgoznak.
|
[
"állat",
"klíma",
"tudomány"
] | 0 |
http://index.hu/tudomany/brittudosok/2008/05/13/metanszegeny_fuvel_a_kevesebb_tehenbofogesert
|
2008-05-13 00:00:00
| false | 0 | 0 |
A már bajnokként pályára lépő Inter ugyan nem brillírozott a Siena ellen, de így is magabiztos győzelmet aratott az olasz labdarúgó-bajnokság 36. fordulójában.
Az AC Milan, szombati udinei vereségével eldőlt, hogy az Inter maradhat az olasz labdarúgás trónján, így a milánói kék-feketék már ünnepi hangulatban fogadták vasárnap este a Sienát.
Az eredmény (3-0) sima hazai diadalt sejtett, holott a toszkán együttes nem adta olcsón a bőrét, s az Inter sem brillírozott, Júlio César kapusnak és a kapufának ugyanolyan komoly szerepe van a győzelemben, mint a gólszerzőknek: a kipattanót hálóba pofozó Cambiassónak, a ziccert értékesítő Balotellinek, illetve a végeredményt egy szép köténygóllal beállító Ibrahimovicnak.
A svéd csatár jelenleg második helyen áll a mesterlövészek listáján – egy gól a hátránya a bolognai Di Vaióval szemben.
Inter-Siena 3-0
"Fontos volt a győzelem, nem ünnepelhettünk volna jó szájízzel úgy, ha nem sikerül megszereznünk a három pontot. Ebből következően komolyan vettük a mérkőzést, az erőnk éppen abban rejlik, hogy mi mindig győzni szeretnék" – így José Mourinho, az Inter edzője, aki az FC Portóval és Chelsea-vel egyaránt kétszer nyert portugál, illetve angol bajnokságot.
Miután az első olasz aranyérme is meg van, egy másik célt is kitűzött magának – gólkirályt faragna Ibrahimovicból.
"Nem csak személy szerint neki, a csapatnak is fontos lenne, hogy soraiból kerüljön ki a gólkirály. Éppen ezért még Balotelli is Ibra alá játszott..." – tette hozzá Mourinho, aki válogatott dicsérő jelzőkkel illette a pálya másik végé szolgálatot teljesítő emberét, Júlio Césart, akit egyébként lecserélt – így derék Orlandoni is a pályán ünnepelhette az Inter 17. bajnoki címét.
A góllövőlista élcsoportja
1. Di Vaio (Bologna) 23 gól
2. Ibrahimovic (Inter) 22
3. Milito (Genoa) 20
4. Gilardino (Fiorentina) 19
5. Kaká (AC Milan) 15
6. Pato (AC Milan), Cavani (Palermo) 14-14
Serie A, 36. forduló:
Internazionale-Siena 3-0 (1-0)
Gól: Cambiasso (44.), Balotelli (52.), Ibrahimovic (76.)
Korábbi eredmények:
Juventus-Atalanta 2-2
Bologna-Lecce 2-1
Fiorentina-Sampdoria 1-0
Genoa-Chievo 2-2
Napoli-Torino 1-2
Palermo-Lazio 2-0
Reggina-Cagliari 2-1
Udinese-AC Milan 2-1
AS Roma-Catania 4-3
|
Győzelemmel ünnepelt az Inter (videó)
|
A már bajnokként pályára lépő Inter ugyan nem brillírozott a Siena ellen, de így is magabiztos győzelmet aratott az olasz labdarúgó-bajnokság 36. fordulójában.
|
[
"foci"
] | 0 |
http://24.hu/elet-stilus/2009/05/18/gyozelemmel_unnepelt_inter_video
|
2009-05-18 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Alexa Noémi, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója a "Korrupciós kockázatok Magyarországon" című tanulmány megállapításait ismertetve elmondta: a jogszabályi környezet – a párt- és kampányfinanszírozás, valamint a közbeszerzés kivételével – nagyjából megfelelő, problémák inkább a végrehajtásban vannak.
Hack Péter, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem oktatója a úgy vélte: a korrupció elleni küzdelemben a kampány- és pártfinanszírozás a legégetőbb kérdés, enélkül minden más korrupció elleni fellépés sikere megkérdőjelezhető.
Először a kampány- és pártfinanszírozás területén kellene lépni Kondorosi Ferenc miniszteri megbízott szerint is. A miniszteri megbízott kijelentette: a politikai elitnek jelentős önkorlátozást kell tanúsítania, s magán kell kezdenie a rendcsinálást. A kétharmados törvényt magyar csapdának nevezte, hozzátéve ugyanakkor: nem látja reménytelennek a konszenzust.
(mti)
|
Transparency: magas szintű korrupció Magyarországon
|
Magyarországon a magas szintű politikai és gazdasági élet összefonódásából származó, valamint az adminisztratív típusú korrupciós jelenségek egyaránt jelen vannak a Transparency International (TI) Magyarország tanulmánya szerint, amelyet szerdán mutattak be a sajtónak Budapesten.
|
[] | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2007/12/transparency-magas-szintu-korrupcio-magyarorszagon
|
2007-12-12 17:49:15
| true | 0 | 0 |
A szocialisták és az SZDSZ azért támogatják, hogy a Tv2 és az RTL Klub ezentúl milliárdokkal kevesebbet fizessen az országos frekvencia használatáért, mert nem akarják kockáztatni a kampányidőszakot. Az ORTT ellenzéki tagjai azért dacolnak, mert mindenképpen jól járnak, a köztársasági elnök emberének tartott elnök pedig csak nem érti, miért kéne támogatni a két, zsírosan nyereséges céget. Ha sikerül halogatniuk a döntést, akár nyerhetnek is.
A válság miatt nem tudnak fizetni, de nem csak idénre, hanem 2012-ig kaptak részletfizetési lehetőséget. Tavaly a Fidesz még ellenállt, most már megérti a tévék helyzetét.
Az ORTT megint nem szavazott, és már az MSZP és az SZDSZ sem támogatja a két csatorna koncessziós díjának felezését.
Nem akarják átalakítani a kereskedelmi tévék díjfizetését, de azért a Tv2 és az RTL Klub még reménykedhet a csökkentésben.
Ma egy konferencia miatt nem tudtak dönteni a két adó díjcsökkentéséről, ha a jövő héten is kitalálnak valami kifogást, már nem is lesz értelme.
Szerdán megint összeül az Országos Rádió és Televízió Testület, hogy megpróbáljon dönteni a két országos kereskedelmi csatorna koncessziós díjának csökkentéséről. A Tv2 és az RTL Klub azért kérte, hogy az évente közel kétmilliárd forintos díjat csökkentsék, mert a gazdasági válság miatt idén csökkentek a bevételeik. Az Index információi szerint mindkét adó bevételei az első negyedévben körülbelül 20 százalékkal maradnak alul a tavalyi év hasonló időszakához képest, a Tv2 és az RTL mégis feleztetni akarja a koncessziós díjat. Pedig még idén sem várható, hogy veszteséges lesz a két cég, ráadásul tavaly még mindketten büszkén jelentették be, hogy rekordárbevételt értek el, az RTL Klub 35,6 milliárd forintot, míg a Tv2 26,5 milliárdot termelt a tulajdonosok legnagyobb örömére.
A koncessziós díj csökkentését a szocialista és a szabaddemokrata delegáltak támogatják, az ellenzékiek és Majtényi László, az ORTT elnöke viszont hallani sem akarnak róla. A kérdést már többször tárgyalta a testület, de döntés még nem születetett, leginkább azért, mert Majtényi különböző indokok miatt elhalasztotta az üléseket.
Támadásba lendültek
A két kereskedelmi csatorna a múlt heti ülés elhalasztása után támadásba lendült, az RTL Klub például Híradójában az ORTT pénzügyeivel foglalkozott. Az anyagban elhangzó állítások persze teljesen igazak voltak, az ORTT tényleg a médiatörvényt megkerülve használ fel több százmillió forintot a közszolgálati műsorok gyártására fordítandó összegekből irodája fenntartására, jutalmakra és szolgálati autók fenntartására, de a műsorban idézett, aktuális hírnek beállított számvevőszéki jelentés egyáltalán nem új, 2005-ben készült.
De nem csak a kereskedelmi televíziók támadják az ORTT-t azért, mert nem akarnak lemondani kétmilliárd forintról, amit többek közt a közszolgálati televíziók finanszírozására kéne fordítani. Az RTL Klub Híradójában például Jánosi György, az Országgyűlés média albizottságának szocialista elnöke, a folyamatosan elbukó új médiatörvény szellemi atyja is üzent az ORTT-nek: persze ő is csak tényeket mond, a kérdés csak az, hogy miért nem tűnt fel neki, hogy az RTL Klub saját érdekeit szem előtt tartva készítette az anyagot.
Sőt Jánosi az MTI-n keresztül is üzent: az MTV 2006-os éves beszámolójának igencsak megkésett elfogadásakor, tegnap figyelmeztetett, hogy a közszolgálati tévé adós többek közt a székházszerződés nyilvánosságra hozatalával, viszont arra van idejük, hogy "kampányt indítsanak a két országos kereskedelmi televíziós csatorna koncessziósdíj-csökkentése ellen." Jánosi persze jogosan követelte a szerződések nyilvánossá tételét, viszont meglepő, hogy a díjcsökkentés miatt közel egymilliárdtól eleső közszolgálati tévék sajtókampánya bántja, míg az RTL Klubé nem.
Választások előtt
Az ügy menete kínosan emlékeztet a koncessziós szerződés hosszabbítása körüli 2005-ös fejleményekre. Akkor több sajtóorgánum, köztük a tényfeltáró cikkeiről híressé vált Manager Magazin is azt pedzegette belső információforrásokra hivatkozva, hogy a kormánypártok azért támogatják a frekvenciák újrapályáztatás nélküli meghosszabbítását, mert nem akarnak a választások előtt egy évvel összeveszni a legtöbb választót elérő, két országos médiával.
Most újból egy évnyi távolságban vannak a parlamenti választások, és a szocialista és liberális delegáltak igyekeznek érveket keresni a díjcsökkentés mellett, annak ellenére, hogy a Tv2 és az RTL Klub beadványában nem nagyon érvel, mindössze a gazdasági világválság hatásait emlegeti. (A két csatorna egyébként az egyre durvább konkurenciaharc ellenére ebben a kérdésben teljesen együttműködik, amit mi sem mutat jobban, mint hogy ugyanaz a Média Expert elnevezésű cég készítette mindkét adó beadványához a szakvéleményt.)
Sokat fizetnek a tévék?
A KPMG 2005-ben, az ORTT számára készített felmérése szerint a legtöbb európai országban jóval kevesebbet fizetnek az országos kereskedelmi csatornák bevételeikhez képest az államnak. Franciaországban, Spanyolországban, Ausztriában és Írországban például egyáltalán nem fizetnek licenszdíjat, a magyarnál háromszor nagyobb lengyel piacon az éves díj pedig mindössze 530 ezer euró, szemben a magyarországi, közel 7 millió euróval szemben. Nagy-Britanniában és Finnországban magasabb csak a díj mint nálunk, de ezekben az országokban a cégek bevételinek bizonyos százalékát kéri az állam. Angliában például az országos, földi sugárzású adók bevételük kevesebb, mint egy százalékát fizetik. Azért az hozzátartozik az igazsághoz, hogy a legtöbb európai országban a frekvenciaszűkösség miatt kialakult versenykorlátozó helyzetet nem úgy oldották fel, mint nálunk: nem a legnagyobb ajánlatot benyújtó cég kapja a frekvenciát, hanem egyedül a pályázat minősége számított, és több lépcsős pályáztatás során, sok szempontot figyelembe véve nézték meg, hogy melyik cég állítaná elő a legjobb műsort. Ez egyébként Nyugat-Európában a nyolcvanas évek végéről megmaradt modell, amikor a kevés frekvencián megjelenő kereskedelmi tévék előnyös helyzetéért cserébe közszolgálati műsorokat várt az állam.
Gyuricza Péter szocialista delegált például a Hírszerzőnek úgy érvelt, hogy "mindenkinek érdeke, hogy a két médium ne kerüljön olyan nehéz helyzetbe, hogy például tömegesen kelljen alkalmazottakat elbocsátani, vagy hogy fizessenek egyáltalán, és ne vonuljanak ki az országból, mint a Viasat3". Pedig a Tv2 körülbelül tíz százalékos leépítés után bejelentette, hogy felkészültek a válság hatásaira, az RTL Klub pedig hangsúlyozta, hogy senkit nem kellett a válság miatt elbocsátaniuk. A kiköltözés pedig azzal járna, hogy fel kell adniuk a csatornáknak országos földfelszíni frekvenciájukat, ez pedig azért szinte lehetetlen, mert amelyik adó először meglépi az óriási előnyt ad a hezitáló konkurensnek.
A politikai háttéralku része eközben egyes forrásaink szerint az is, hogy a két csatorna csatlakozzon a digitális földfelszíni rendszerhez, amit az RTL Klub már meg is tett, szerződést írt alá tizenkét évre az Antenna Hungáriával, pedig decemberben még pert indított a sugárzást végző céggel szemben az előnytelen szerződési ajánlat miatt.
Sőt a szocialista delegáltak már azt is kitalálták, hogy hogyan kárpótolják az MTV-t és a Duna Televíziót a kieső támogatás miatt: a digitális átállásra félretett, egyébként az RTL Klubtól származó közel 1,5 milliárd forintot adnák a köztévének, névleg a digitális eszközök beszerzésére. Ez persze csak idén oldja meg a gondokat, jövőre azért hiányozni fog a kieső közel egymilliárd.
Időt húznak, hogy nyerjenek
Az alku tehát pontról pontra kész, az MSZP és az SZDSZ a nyugodt kampányidőszak kedvéért akar megegyezni a Tv2-vel és az RTL Klubbal, és úgy tűnik, hogy a Fidesz azért áll ellen, mert nekik kétszeresen jó, ha megvétózzák a díjcsökkentést: a közpénzek megőrzése felett őrködve jó pontokat söpörhetnek be a választóknál, és ha a szocialisták félelme véletlenül beigazolódna, a kormánnyal szemben kritikusabb fél hetes híradók is nekik kedveznének. Majtényi pedig információink szerint azért ellenzi a díjcsökkentést, mert a pártpolitikától független emberként nem veszi figyelembe egyik párt érdekét sem, nem látja indokoltnak a kérelmet, emellett úgy tudjuk, hogy személyes véleménye sem túl jó a két kereskedelmi adó működéséről és műsorairól.
Majtényi a halasztással nem csak dacol a szocialista és liberális ORTT-tagokkal, a halogatással akár meg is nyerheti a meccset. Május 30-ig kell ugyanis befizetnie a Tv2-nek és az RTL Klubnak az idei koncessziós díjakat, addig már csak a szerdai és a jövő heti ülés van hátra, ha addig nem születik döntés, akkor idén már mindenképpen a régi díjat kell fizetniük a csatornáknak. Jövőre pedig május végéig biztos lezajlanak a választások, vagyis egyik párt sem lesz érdekelt a díjcsökkentésben.
Az RTL Klub és a Tv2 most a díjfizetés halasztásával próbál időt nyerni, de ha az ORTT ezt sem tudja szerdán megszavazni, akkor valószínűleg Majtényi és az ellenzéki delegáltak nyernek, és a gazdasági világválság ellenére a két csatornának továbbra is évi 1,9 milliárdba kerül majd, hogy fenntartsa reklámpiaci túlsúlyát a magyar piacon.
|
Az ORTT elnöke szembeszáll a Tv2-vel és az RTL-lel
|
Az ORTT elnöke szembeszáll a Tv2-vel és az RTL-lel - A szocialisták a nyugodt kampányidőszak miatt milliárdokat engednének a két kereskedelmi tévének. Majtényi László halogat, hogy nyerjen.
|
[
"ortt",
"tv2",
"rtl klub"
] | 1 |
http://index.hu/kultur/media/2009/05/20/az_ortt_elnoke_szembeszall_a_tv2-vel_es_az_rtl-lel
|
2009-05-20 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Elhalasztotta a bíróság annak a büntetőügynek a tárgyalását, amelyben Kocsis Istvánt, az MVM volt vezérigazgatóját és öt társát az ügyészség 15 milliárd forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolja.
A Kaposvári Törvényszéken hétfőn kezdődött volna el Kocsis István és társainak pere, ám a hat vádlott közül három nem jelent meg, így a bíróság elnapolta a tárgyalást. Az elmúlt húsz évben több állami céget – így a paksi atomerőművet, a Magyar Villamos Műveket, a MÁV Startot és a BKV-t - irányító 61 éves Kocsis Istvánt az ügyészség azzal vádolja, hogy a paksi erőmű, illetve MVM vezérigazgatójaként a cégei számára előnytelen szerződéseket kötött, s ezzel összesen 15,1 milliárd forint hátrányt okozott, amiből 3 milliárd nem térült meg. Az állami cégeknek kárt okozó kontraktusok megkötésében a vádirat szerint öt bűntársa volt Kocsisnak, akik között ott találjuk Kapolyi László, milliárdos vagyonnal bíró vállalkozót, volt szocialista parlamenti képviselőt. A további vádlott a paksi erőműben középvezetőként dolgozott, Kocsis irányítása idején.
Kaposvár, 2013. január 21. Az ötöd- és a hatodrendű vádlott ül a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. tulajdonában álló Paksi Atomerőmű Zrt. volt vezérigazgatója, K. I. és 5 társa ellen hűtlen kezelés miatt indult büntetőper tárgyalásán a Kaposvári Törvényszék tárgyalótermében 2013. január 20-án. A vádirat szerint a vádlottak munkájuk során előnytelen szerződéseket kötöttek, melynek következtében a MVM Zrt. sérelmére mintegy 15 milliárd forint vagyoni hátrány okoztak. MTI Fotó: Varga György
Az ügy korábban nagy sajtóvisszhangot kapott, ugyanakkor a vélt bűncselekmények teljes megértéshez szükséges részleteket sosem ismerhette meg a nyilvánosság. Erre a hétfői, első tárgyalási napon se volt lehetőség, hisz Kocsis és egyik vádlott társa betegségre, Kapolyi pedig védőváltásra hivatkozva nem jött el Kaposvárra. Ugyanakkor több vádlott védője indítványozta, hogy a törvényszék függessze fel az eljárást, és forduljon az Alkotmánybírósághoz, mivel a taláros testület döntése értelmében az Országos Bírósági Hivatalnak nem lett volna joga kijelölni tárgyalásra a somogyi megyeszékhelyt. A törvényszék a felfüggesztés dolgában még nem hozott döntést (előbb az OBH-tól kérnek állásfoglalást), ám a pert márciusra elhalasztották.
A történethez tartozik, hogy a hat, önmagát ártatlannak tartó vádlott a rendőrségi vizsgálat során végig együttműködött a nyomozó hatósággal, így – bár a vádiratban szereplő kárérték nagy – a bíróság egyikük előzetes letartóztatására sem látott okot.
|
Belföld: Kocsis és Kapolyi nem ment el a bíróságra
|
Elhalasztotta a bíróság annak a büntetőügynek a tárgyalását, amelyben Kocsis Istvánt, az MVM volt vezérigazgatóját és öt társát az ügyészség 15 milliárd forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolja.
|
[
"Kocsis",
"Paksi Atomerőmű",
"bíróság",
"hűtlen kezelés",
"per",
"ügyészség"
] | 1 |
https://nol.hu/belfold/kocsis_es_kapolyi_nem_ment_el_a_birosagra
|
2013-01-21 15:09:00+01:00
| true | 0 | 0 |
A Szeged hazai környezetben, a Vasas a horvát fővárosban szállhat medencébe a férfi vízilabda Bajnokok Ligája 2. selejtezőkörében.
A csoportok első és második helyezettjei – összesen nyolcan – kerülnek fel az első számú európai pólósorozat 16 csapatos főtáblájára.
A kontinentális szövetség által hétfőn elkészített sorsolás értelmében a szeptember 22. és 25. között csatázó kvartettek közül a D-betűjelűben kapott helyet a házigazda Szeged-Beton VE mellett a horvát Primorje Rijeka – itt légióskodik az olimpiai bajnok Varga testvérpár, Dániel és Dénes -, az orosz Sturm 2002 és a szerb Crvena Zvezda.
A honi bajnokságban legutóbb bronzérmes csongrádi gárda az első kvalifikációs körből az elmúlt hétvégén harcolta ki a továbbjutást: a kotori csoportból – rosszabb gólkülönbséggel szorulván az olasz Posillipo mögé – másodikként lépett tovább.
A bajnoki ezüstérmes és a BL-selejtezősorozatba most bekapcsolódó TEVA-Vasas-UNIQA Zágrábban, az F-jelű négyes tagjaként próbálja meg kiharcolni a főtáblás szereplést az olasz Savona, a horvát Mladost Zagreb és a görög Panathinaikosz ellenében.
A magyar bajnoki címvédő ZF-Eger alanyi jogon főtáblás, vagyis csak a 16 között kapcsolódik be a küzdelmekbe hét másik országos bajnok együttes társaságában.
|
Megvan a Szeged és a Vasas sorsolása
|
A Szeged hazai környezetben, a Vasas a horvát fővárosban szállhat medencébe a férfi vízilabda Bajnokok Ligája 2. selejtezőkörében.
|
[
"vízilabda",
"szeged-beton",
"szeged",
"vasas",
"teva-vasas",
"vízilabda bajnokok ligája"
] | 0 |
https://24.hu/sport/2011/09/12/megvan-a-szeged-es-a-vasas-sorsolasa
|
2011-09-12 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Kizuhant a 12. emeletről és meghalt a 20 éves sakknagymester
Rapport Richárd legyőzte Magnus Carlsent a hollandiai Wijk aan Zeeben zajló sakktorna nyolcadik fordulójában – számol be a magyar szövetség Facebook-oldala.
A világbajnoki címét december elején megvédő norvég a fekete bábukat vezetve bukta el a teljes pontot a 20 éves magyar játékos ellen.
A torna ötszörös győztese a 33. lépés után adta fel a partit. Rapport Richárd három pontjával a 12. helyen áll a 14 fős mezőnyben, korábban háromszor kikapott, négyszer pedig döntetlent játszott.
|
Rapport Richárd legyőzte a világbajnokot
|
A hollandiai Wijk aan Zeeben zajló torna nyolcadik fordulójában diadalmaskodott a magyar sakkozó.
|
[
"magnus carlsen",
"rapport richárd",
"sakk",
"sport"
] | 0 |
http://24.hu/sport/2017/01/23/rapport-richard-legyozte-a-vilagbajnokot
|
2017-01-23 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Valamennyi érintett cáfolja a Magyar Nemzet legújabb offshore-os cikkét. Bajnai Gordon, illetve az általa korábban irányított Wallis is jogi úton vesz elégtételt.
A Wallisnál és az azokhoz tartozó cégeknél nem történt adóelkerülés - jelentette ki Bajnai Gordon miniszterelnök, a Magyar Nemzet szerdai cikkére reagálva. A kormányfő szerdán közölte: "az irányításom alatt (2005. december 31-ig) a Wallis és az azokhoz tartozó cégek mindenben a jogszabályoknak megfelelően jártak el, adófizetési kötelezettségeiknek maradéktalanul eleget tettek." (A Magyar Nemzet értesülése szerint a Bajnai Gordon kormányfő által korábban vezetett ciprusi cég nem nyújtott be adóbevallást, így 2,7 milliárd forint nyereség után elkerülte az adó megfizetését; az ügylet főszereplője a Dataplex Kft., amelyet 2005-ben a Bajnai Gordon vezette Wallis Rt. egyik leányvállalkozása vásárolt meg.)
Ha százszor elismétlik...
Bajnai Gordon közleményében hangsúlyozza, hogy a Magyar Nemzet sokadszorra próbálja ezt az ügyet felmelegítve eladni a közvéleménynek, de mindig kiderül, hogy a vádak hamisak, az újság pedig helyreigazít. "A hazug szó akkor sem válik igazzá, ha százszor elismétlik. A Magyar Nemzetben ma megjelent cikkben szereplő állítások légből kapottak és hamisak".
A miniszterelnök kiemelte, hogy ezt a Magyar Nemzet szerkesztői pontosan tudják: ugyanebben a témában már a bíróság is helyreigazításra kötelezte a lapot, azt követően, hogy a vonatkozó pert Bajnai megnyerte. Idén január 7-én a Magyar Nemzetet a bíróság kötelezte annak közlésére, hogy nem történt semmiféle adóelkerülés. Megerősítette, hogy ismét helyreigazítást fog kérni a napilaptól, ha pedig ezt nem teszik meg, bírósághoz fordul.
A Wallis is cáfol
A Wallis reagálsában egy tavalyi sajtónyilatkozatát ismételte meg, miszerint 'a Dataplex-ügy kapcsán sem érheti a Wallis csoportot az adóelkerülés vádja'. A bíróság e témában már jogerősen kötelezte helyreigazításra a Magyar Nemzetet - emlékeztetnek. A Wallis szerdai közleményében azt is kiemelte: nem adóelkerülési céllal alapította meg - a Dataplex adás-vételhez képest évekkel korábban - ciprusi vállalatát, a Fleminghouse Ltd-t. A ciprusi székhelyű, a Wallis csoport kimutatásában transzparensen szereplő cég az Európai Uniós jog hatálya alatt befektetési tevékenységet végez, ami természetes egy kockázati tőkebefektető cég életében; a Fleminghouse Ltd. a Magyar Nemzet értesülésével ellentétben, benyújtotta az adóbevallásokat - szögezi le a dokumentum.
A jövőben is fellépünk a jog eszközével azok ellen, akik a tényeket meghamisítva közölnek hamis állításokat cégeink bármelyikéről - olvasható a nyilatkozatban azzal, hogy a Magyar Nemzet 2010. február 24-i számában sokadszorra jelennek meg valótlan állítások, amelyek kapcsán a lapot elmarasztaló jogerős bírósági ítélet is született.
Valós tényt, hamis színben
A cég emlékeztet, hogy honlapján már 2009 júniusában sajtónyilatkozatban reagált a Dataplex-szel kapcsolatban adófizetéssel és az állami cégek bérlőként való megjelenéséről szóló vádakra, akkor ezt írták: "a hivatkozott adóévben a Wallis felhasználható elhatárolt vesztesége jelentősen meghaladta a 3 milliárd forintot, tehát akkor sem kellett volna társasági adót fizetnie, ha magyarországi cégében keletkezik a tranzakció nyeresége. Továbbá tény az is, hogy a társaság Matáv részére történő értékesítéséig állami tulajdonban álló társaság nem költözött a Dataplex létesítménybe, így a cég ebből árbevételt sem realizálhatott." Kiemelik: a bíróság ebben a témában jogerősen már helyreigazításra kötelezte a Magyar Nemzetet. A lap 2010. január 7-i számában olvasható a Bajnai Gordon által indított perben 2009-ben született jogerős ítélet, melyből az alábbi idézet származik: "azt a valós tényt, hogy a Dataplex megvásárlásából a felperes által irányított Wallis Rt-re jutó vételár és eladási ár között különbség volt, abban a hamis színben tüntettük fel, hogy ezután az adott évben adott kellett volna fizetniük, de azt elkerülték volna. A céget az ún. elhatárolt veszteségére figyelemmel nem terhelte volna adófizetési kötelezettség, ha ő a vevő és az eladó" - olvasható a nyilatkozatban.
'Nem adóelkerülési céllal'
A Wallis szerdai közleményében azt is kiemelte: nem adóelkerülési céllal alapította meg - a Dataplex adás-vételhez képest évekkel korábban - ciprusi vállalatát, a Fleminghouse Ltd-t. A ciprusi székhelyű, a Wallis csoport kimutatásában transzparensen szereplő cég az Európai Uniós jog hatálya alatt befektetési tevékenységet végez, ami természetes egy kockázati tőkebefektető cég életében; a Fleminghouse Ltd. a Magyar Nemzet értesülésével ellentétben, benyújtotta az adóbevallásokat - szögezi le a dokumentum.
A Fidesz szerdán bejelentette: azt kéri Bajnai Gordon miniszterelnöktől, hogy a nyilvánosság előtt tisztázza a vádakat.
|
Belföld: Bajnai: Nem történt adóelkerülés a Wallisnál
|
Valamennyi érintett cáfolja a Magyar Nemzet legújabb offshore-os cikkét. Bajnai Gordon, illetve az általa korábban irányított Wallis is jogi úton vesz elégtételt.
|
[
"Bajnai Gordon",
"offshore"
] | 1 |
https://nol.hu/belfold/bajnai__nem_tortent_adoelkerules_a_wallisnal
|
2010-02-24 19:35:00+01:00
| true | 0 | 0 |
Az intenzív osztályok kétszer is megtelnének súlyos fertőzöttekkel, óriási a várólista a negyedik hullám idején Romániában – adta hírül a Főtér.
A Magyarországgal szomszédos országban legalább kétezer súlyos állapotban lévő fertőzött vár arra a sürgősségi osztályokon, hogy felszabaduljon egy hely a Covid-kórházakban. Jelenleg 1729 embert kezelnek az intenzív osztályokon, többségük nem vette fel a vakcinát. Összesen már 18 ezer fertőzött szorul kórházi kezelésre.
A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy negyedik napja van háromszáz fölött az elhunytak száma, pénteken (október 8.) 363 új áldozatról érkezett jelentés, miközben kedden volt a járvány eddigi legsötétebb napja Romániában, amikor 442-en haltak meg.
Kovászna kivételével már az összes megye a vörös zónába került, ám ez sem lesz sokáig így, hiszen a lakosságarányos fertőzöttségi ráta már ott is 2,97 ezrelék.
|
Szimpátia alapján dőlt el, ki mennyiért kap hamis oltási igazolványt
|
Szimpátia alapján dőlt el, ki mennyiért kap hamis oltási igazolványt
|
[
"koronavírus",
"járvány",
"oltás",
"fertőzés",
"pandémia",
"külföld"
] | 0 |
https://index.hu/kulfold/2021/10/15/koronvirus-jarvany-oltas-fertozes-vilag/negy-napja-300-felett-a-halottak-szama
|
2021-10-15 00:00:00
| false | 0 | 0 |
2019. július 15. 09:18
Csupán emisszió és lehallgatott telefonok kérdése az egész.
"A lényeg, hogy e száz év végeredménye például a német zöldek vezére, egy bizonyos Robert Habeck, aki ma állítólag Németország második legnépszerűbb politikusa, és aki többek között ezeket a gondolatokat vetette papírra még »filozófusként«: »A hazaszeretettől mindig hányingerem volt. Soha nem tudtam mit kezdeni Németországgal, és máig sem tudok.« Ezt az embert egyre többen emlegetik úgy, mint Németország következő kancellárját. Ez elsőre talán különösnek tűnik, pedig nem az. Ez szükségszerű következménye a semmi, a nihil diadalának.
E diadal előszobája volt már Merkel kancellársága is. Merkelé, aki egy korábbi felvétel tanulsága szerint egy nyilvános pártrendezvényen láthatóan idegesen és zavartan szedegette össze a német zászlócskákat, amelyeket boldog hívei lobogtattak, a kancellár asszonyt viszont zavarták, mert a kancellár asszony telefonját akkor már lehallgatta a CIA, akkor már a német autógyártást elkezdte letérdepeltetni az Egyesült Államok, kiderült ugyanis egy Montana alsói sufniban, hogy nagyobb a Volkswagenek emissziója, mint amennyi a prospektusokban írva vagyon, nahát.
És a kancellár asszony mindezek után nagy hirtelen arra is rádöbbent, hogy »Wir schaffen das«, pedig nem sokkal azelőtt még azt mondta egy Libanonból érkezett kislánynak, hogy Németország nem tud mindenkit befogadni. Jaj, dehogynem!
Csupán emisszió és lehallgatott telefonok kérdése az egész, és lám, Merkel már remegési rohamokat kap nyilvános rendezvényeken a német himnusz hallatán – talán a lelkiismeret spontán ördögűzési rítusát látjuk ilyenkor csupán...
De vajon lesz-e valaha is ilyen ördögűzési rohama egy olyan embernek, aki hányingert kap a hazaszeretettől, és semmit sem tud kezdeni Németországgal? Nem, biztosan nem lesz."
|
Bayer Zsolt: Merkel, a semmi kancellárja
|
Bayer Zsolt: Merkel, a semmi kancellárja | Mandiner: Csupán emisszió és lehallgatott telefonok kérdése az egész.
|
[
"vélemény",
"Németország",
"Angela Merkel",
"Bayer Zsolt",
"Robert Habeck",
"mandiner",
"hír"
] | 0 |
https://mandiner.hu/cikk/20190715_bayer_zsolt_merkel_a_semmi_kancellarja
| null | false | 0.008929 | 0 |
Jelentősen megugrottak a Sándor-palota rezsiszámlái - derül ki a palota idei első féléves szerződéseiből. Főleg az MVM szed be szép pénzeket Novák Katalin államfő hivatalától, de a Fővárosi Önkormányzathoz tartozó BKM Nonprofit Zrt. is küldi a tartalmas számlákat a Budai Várba. Hatalmas épületről van szó, hiszen 4500 négyzetméteres, és több tucat helyiségből áll. Így nem csoda, hogy a rezsije sem kicsi a klasszicista stílusú palotának.
A távhőre éves alapon 120 millió forintos keretszerződést kötöttek a BKM-mel, de ebből az április közepétől június közepéig tartó időszakban csak 2,7 millió forintot költöttek el, így bőven lesz miből fedezni majd a téli hónapok számláit. Az MVM-mel kétéves keretszerződése is van a Sándor-palotának:
gázszolgáltatásra 35 millió forint,
villamosenergia 45 millió forint
megy el.
Szintén az április-június időszakban gázra 4,3 millió forintot fizettek ki, míg az áram 9,3 millió forintba került. Tavaly még 31 millió forintot szántak egész évben a villanyszámlára. A Magyar Telekom postázza a telefon- és internetszámlákat a köztársasági elnöknek 11,6 millió forintos limiten belül 2023-ban. A Mol szintén nem ingyen dolgozik: 40 millió forintos keretből lehet tankolni, ebből a második negyedévben már kifizettek az olajtársaságnak 4,1 milliót.
Novák Katalint elárasztják a sárga csekkek.
Persze valahol parkolni is kell, a Budai Vár pedig ebből a szempontból nem túl ideális, ezért a Várkapitányság Zrt.-től kibéreltek 77 darab parkolóhelyet 42,7 millió forintért 2023-ra a Várgarázs 2-ben, aminek megépítése eleve milliárdokba került a Palota úton. Időarányosan pedig már be is fizették a 10,6 millió forintos parkolódíjat.
Novák Katalin nagyon odafigyel a megítélésére. A sajtófigyelést a kormányközeli Nézőpont csoporthoz tartozó Observer Kft. végzi el számára idén 12 millió forintért. Tavaly 10 millió forintért vásárolt a Sándor-palota közvélemény-kutatást a Fidesz-közeli Kutató Piac- és Véleménykutató Kft.-től, idén viszont tíz alkalmas kutatást rendeltek meg az ellenzékiséggel nem vádolható Nézőpont Intézettől 14,8 millió forintért. Idén májusban már meg is lett az eredmény: az emberek többsége szerint Novák Katalin egy év alatt Magyarország első számú nagykövetévé lépett elő.
Kapcsolódó cikk Novák Katalin belakta a Sándor-palotát: a világ legjobb zongorája és felturbózott autóflotta Már látszik az első női köztársasági elnök keze nyoma a Sándor-palotán: új bútorok, autók, informatikai eszközök és versenyzongora teszik könnyebbé a munkát.
Az idei és a 2024-es költségvetési megszorítások a Sándor-palotát is érintik, de 2022-ben még lazább volt a büdzsé. Lapunk írta meg, hogy decemberben a Cseke Hangszerjavító és Kereskedelmi Bt.-től 66,4 millió forintért beszereztek egy Steinway&Sons versenyzongorát az állami protokollfeladatok ellátására. Az új elnöki ciklushoz új irodai bútorok is kellettek a szerződések szerint. Konkrétan a Nowy Styl Hungary Zrt.-vel kötöttek egy 67,7 millió forintos megállapodást. Ez szintén Novák Katalin ízlését dicsérheti, hiszen 2022-ben az Év irodája szakmai díjat a Nowy Styl kapta. Európa egyik legnagyobb iroda- és közösségibútor-gyártójáról van szó. Az autóflottát is frissítették a Porsche Hungaria Kereskedelmi Kft.-vel kötött összesen közel 280 millió forintos beszerzésekkel.
|
Nem kímélik a közműcégek a Sándor-palotát, elárasztják a rezsiszámlák Novák Katalin hivatalát
|
MVM, Telekom, Mol, BKM - valamenyien csak küldik, csak küldik folyamatosan a számlákat a Sándor-palotába. Alig marad így pénz az igazán fontos dolgokra.
|
[
""
] | 0 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/nem-kimelik-a-kozmucegek-a-sandor-palotat-elarasztjak-a-rezsiszamlak-novak-katalin-hivatalat.html
|
2023. 09. 02. 13:58:00
| true | 0 | 0 |
Rosszul lett egy 17 éves lány Szentlászlón, de két járőr megmentette az életét
Szentlászló - Bejelentés érkezett a rendőrségi ügyeletre tegnap délután egy körül, miszerint egy lány feküdt a földön egy ház mellett, aki láthatóan rosszul volt.
A rendőrök közül két járőr azonnal a helyszínre sietett, ahol egy legyengült és láthatóan rossz állapotban fekvő lányt találtak. A rendőrök azonnal orvost hívtak, a mentő kiérkezéséig azonban ők tartották a telefonon kapott instrukciók alapján életben a lányt. Letakarták egy pokróccal, hogy ne hűljön ki, illetve oldalfekvésbe helyezve szabaddá tették a légutait a 17 éves szigetvári lánynak.
Azt, hogy mitől lett rosszul a fiatal, egyelőre nem közölték, mentővel kórházba szállították, ott ápolják.
|
Rosszul lett egy 17 éves lány Szentlászlón, de két járőr megmentette az életét
|
Szentlászló - Bejelentés érkezett a rendőrségi ügyeletre tegnap délután egy körül, miszerint egy lány feküdt a földön egy ház mellett, aki láthatóan rosszul volt.
|
[] | 0 |
http://blikk.hu/aktualis/belfold/eletet-mentettek-a-jarorok-szentlaszlon/6wytdg2
|
2017-02-17 11:52:23+01:00
| false | 0 | 0 |
Igazi cukiság egy rendőrségi közleményben - ilyen is ritkán történik.
Kiscicának keresnek gazdát a Fejér megyei autópálya-rendőrök. A szerencsés cirmosra csütörtökön találtak rá, nem is akárhol: az apróság az egyik szolgálati kocsi motorterében bújt el az eső elől. A kis kandúr az egyenruhásoktól a Sziamiaú nevet kapta.
A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság kéri, aki szerető otthont tud biztosítani neki, jelentkezzen a [email protected] e-mail címen.
A cica addig is biztonságban érezheti magát, elvégre rendőrök gondoskodnak róla.
Fotó:police.hu
|
Sziamiaúnak keresnek gazdát a rendőrök
|
Igazi cukiság egy rendőrségi közleményben - ilyen is ritkán történik.
|
[
"macska",
"északnyugat-magyarország",
"kobor",
"fejér"
] | 0 |
https://24.hu/kozelet/2014/09/12/sziamiunak-keresnek-gazdat-a-rendorok
|
2014-09-12 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Feljelentették Vitézy Dávidot
Budapest - A BKK üzleti titok megsértésének megalapozott gyanúja miatt feljelentették a korábbi vezérigazgatót, Vitézy Dávidot.
, Mohai Balázs
Budapest - A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) üzleti titok megsértésének megalapozott gyanúja miatt az igazgatóság döntése alapján feljelenetette VI. és VII. Kerületi Ügyészségen a közlekedési társaság korábbi
vezérigazgatóját, Vitézy Dávidot.
A Dabóczi Kálmán vezérigazgató által aláírt pénteki, MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a BKK a rendelkezésére álló hivatalos dokumentumok alapján megállapította, hogy Vitézy Dávid munkaviszonyának megszűnésekor nem tett eleget a társaság adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatában foglalt kötelezettségének.
Hozzátették: valószínűsíthető, hogy a volt vezérigazgató jogosulatlanul birtokol adatvagyont, amely megvalósíthatja az üzleti titoksértés bűntettét, alkalmas lehet vagyoni hátrány okozására, jogtalan előnyszerzésre.
Vitézy Dávid szerint a társaságtól való távozásakor minden szabályosan történt az átadás-átvételi eljárásban, szerinte a BKK vezérigazgatója által aláírt, ezzel ellentétes tartalmú közlemény minden alapot nélkülöző
vádaskodás.
Mindeközben kiderült, nem a főpolgármester tett feljelentést, hanem a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója, és nem átadási jegyzőkönyvről, hanem a BKK "teljes informatikai adatvagyonának" elviteléről van szó a BKK előző vezérigazgatója, Vitézy Dávid ellen tett feljelentésben - közölte a cég péntek este az MTI-vel.
A BKK ezt arra reagálva tudatta, hogy Vitézy Dávid korábbi, ugyancsak pénteki közleményében azt írta: minden szabályosan történt az átadás-átvételi eljárásban, amikor távozott a társaságtól, szerinte a BKK vezérigazgatója által aláírt, ezzel ellentétes tartalmú közlemény minden alapot nélkülöző vádaskodás. Hozzátette: tavaly december 3-án, miután a Fővárosi Közgyűlés a felmentéséről döntött, vezetői értekezletet tartott, ahol felkérte minden szakterület vezetőit az átadás-átvételi dokumentációk elkészítésére. Az átadás-átvételi dokumentációt a késő esti órákban mindkét fél aláírta, és a dokumentációból egy-egy példány az ilyenkor szokásos módon a társaság, az átadó és az átvevő birtokába került - tette hozzá. Az átadás-átvételi dokumentációt semmilyen célra nem használta fel, abból semmilyen haszna nem származott és az egyáltalán nem tartalmaz olyan eredeti dokumentumot, amely a BKK-nál ne volna fellelhető - írta. Kitéer arra is, hogy mivel sem Tarlós István főpolgármesterről, sem a városvezetés más tagjáról "nincs oka feltételezni efféle lejáratási kísérletet", bizonyára valamiféle megfelelési kényszer, túlbuzgóság állhat a "feljelentgetés" mögött az új cégvezetés részéről.
Vitézy Dávid a Budapesti Közlekedési Központ megalapításától, 2010 októberétől 2014. december 31-ig töltötte be a vezérigazgatói posztot, menesztéséről a Fővárosi Közgyűlés december 3-án döntött.
MTI
|
Feljelentették Vitézy Dávidot
|
Budapest - A BKK üzleti titok megsértésének megalapozott gyanúja miatt feljelentették a korábbi vezérigazgatót, Vitézy Dávidot.
|
[] | 1 |
https://blikk.hu/blikk_aktualis/feljelentettek-vitezy-davidot-2327305
|
2015-10-13 03:41:00+01:00
| true | 0 | 0 |
Nem enged a politikai pecsenyesütögetőknek, még ha a saját pártjából is tesznek neki keresztbe, mondta lapunknak Tarlós István főpolgármester. Beszélt még a fővárosi aluljárók éjszakai lezárásáról, a leendő koldusrendeletről, a metrókocsik kapcsán kibontakozó diplomáciai botrányról.
A napokban több média is bírálta a személyzeti politikáját, mondván, az ön által kinevezett vezetők kormányzati kockázatot jelentenek. Minek tulajdonítja ezt?
Nem több, csak egy. Észleltem, de nem szeretném felfújni. Van elképzelésem a dolog tényleges eredőiről, de olyanról nem akarok beszélni, ami csak feltételezés. A főváros óriási rendszer. Ahhoz, hogy végrehajtsam ebben a rendszerben azt a programot, amiben már jóval korábban megegyeztem a miniszterelnökkel, és megígértem a választóimnak, bizonyos feltételekre szükség van.
Milyen feltételekre gondol?
Például helyismeretre. Most válságköltségvetést kell összeállítani. Örököltünk egy csődhelyzetben levő BKV-t és a csődhelyzet küszöbén álló három másik céget.
Melyik cég van még a csődhelyzet küszöbén?
Például a gyógyfürdővállalat. Olyan válságköltségvetést kell készítenünk, ami a város túlélését biztosítja. Ehhez Atkári János volt gazdasági főpolgármester-helyettes fiskális szemléletére és helyismeretére van szükség. Nyilván a saját gondolkodói körömben is van számos kiváló közgazdász, de egyiknek sincs akkora helyismerete, mint neki. Vagy ott van a másik kifogásolt személy, Pető György, aki bizonyított már Óbudán is. Ö sem azért jött ide, hogy politikai ideológiákat gyártson, hanem azért, mert egy közterületeit elhanyagolt állapotban megörökölt városban kell rendet rakni, és az ő feladata ez.
Pető György, a Közterület-felügyelet jelenlegi vezetőjének a személye tényleg érdekes. Állambiztonsági múltja van, korábban megjelent a szocialista pártban több poszton, óbudai képviselő, majd Molnár Gyula kabinetfőnöke is volt.
Ha Pető úr főpolgármester-helyettesnek jött volna ide, az óbudai munkája alapján akkor sem jelentene kockázatot. De nem azért jött ide. Azért jött ide, mert szakmailag alkalmas személy a feladat végrehajtására. Ennek a feladatnak a végrehajtására a rendelkezésre álló fideszesek között nem találtam hasonló kvalitású jelöltet. Egyébként pedig, bár Csintalan Sándorral ma sem rossz a kapcsolatom, tehát nem is az ő személye ellen szólok, de én se mondtam a Hír tévének, hogy ne alkalmazza, mert korábban az MSZP egyik országos alelnöke volt, ezért ők se mondják meg nekem, hogy kit foglalkoztassak.
Pető Györggyel kapcsolatban az is érdekes, hogy idén év elejétől őszig a BRFK gazdaságvédelmi főosztályán dolgozott, főleg fővárosi ügyekben.
Tudja, hogy fővárosi ügyekkel foglalkozott, vagy csak pletykaként hallotta?
Nekem logikusnak tűnik, hogy mint fővárosi terepismerettel rendelkező ember, a BRFK gazdaságvédelmi főosztályán fővárosi ügyekkel foglalkozott, de maradjunk annyiban hogy ez nem ellenőrzött tény. De a kérdés az, hogy lehet-e az ott szerzett tapasztalatait biztonsági szempontból hasznosítani? Gondolok arra, hogy a közműcégeknél még nem zárult le minden ügy, még huszonkét vizsgálat folyik...
De hát ezekhez Pető Györgynek semmi köze sincs. Hogy abban a rövid átmeneti időszakban, amit a BRFK-nál töltött, mivel foglalkozott, arról nem különösebben beszéltünk. De budapesti szinten most körülbelül ugyanazt a munkát végzi, amit részben Óbudán is végzett. Ezekben a kérdésekben eredményt akarok elérni. Ehhez minden területen olyan szakember kell, aki annak a feladatnak a megoldására alkalmas.
Ha most a parlamenti képviselők mindegyikén vagy a minisztériumokon végigmegyünk, és mindenkinél megvizsgáljuk, mikor ki hol dolgozott, nem gondolja, hogy érdekesebb esetekre is találhatnánk? Miért pont a fővárosi önkormányzatnál kell ilyen kérdésekkel foglalkozni és prekoncepciókkal élni? Ez a közvélemény hangolására jó. Attól senki ne féljen, hogy én a saját értékrendem ellen fogok dolgozni, valamiféle balliberális eszméket érvényesíteni.
Akik ezeket a cikkeket írják, jöjjenek ide, és állítsák össze a költségvetést. Azt ne gondolja senki, hogy ilyen médiatámadások miatt hebehurgya módon meg fogok válni emberektől, egy gyáva, kézivezérelt pali látszatát keltve, elbizonytalanítva a hivatalt, hogy én nem fogok senkit megvédeni. Ezt senki ne várja.
Itt azért konkrét esetek is voltak, pont az Index számolt be az FKF-es kamutanulmányokról, ott elég tisztán bebizonyosodott, hogy nincs minden rendben. Ezeket a szerződéseket Tölgyesi Balázs, az ön által kinevezett új FKF-vezér írta alá. Az ügyben nyomoz a BRFK is.
Megint hecceljük a közvéleményt. A konkrétum az lesz, ha a nyomozó hatóság állást foglal az ügyben. Ha BRFK gyanúsítottként fogja kezelni az említett vezetőt, abban a pillanatban le fogom vonni a konzekvenciát. De megkérdezném, hogy ha nem, akkor ön mit mond majd nekem?
Ha az lesz a vége, hogy nem lesz gyanúsított, nyilván megírjuk, hogy a nyomozást bűncselekmény vagy tettes hiányában lezárta a rendőrség.
Nyugodtabb lennék, ha megvárnánk a dolog végét. Mint mondtam, biztosan le fogom vonni a konzekvenciát, ha a sejtetők álláspontja bizonyosodik be. Egy percig sem fogok várni, de kíváncsi vagyok, hogy azok, akik ezt az embert befeketítik, mit fognak mondani, ha bebizonyosodik, hogy ártatlan?
Nyilván mindenki a korrekt tényt fogja közölni, amit a rendőrség megállapít. Azért azt hozzá kell tenni, hogy ebben az ügyben György István városüzemeltetési főpolgármester-helyettes külön vizsgálatot rendelt el a cikkünk nyomán.
Nem véletlen. Mindent kivizsgálunk, ami gyanús. Ezt ígértem. Ne felejtse el, hogy 2009 nyarán mi, a fővárosi Fidesz-frakció indítottuk el a vizsgálatokat tucatszámra. Ne felejtse el, hogy ebben a városban majdnem ezermilliárd forint hiányzik. Levegőben lóg a 4-es metró építése. Szétesőben van a gyógyfürdővállalat. Újabb és újabb pénzeket vonnak el a fővárostól, pedig innen már nem szabadna forrásokat kivonni. Ez történik az iparűzési adó újrafelosztásával, ez történik felelőtlen kerületi polgármesteri kezdeményezésre az idegenforgalmi adóval, egy minapi parlamenti javaslat pedig a gázárakkal kapcsolatban a fővárosnak legalább egymilliárdos mínuszt jelent.
Demszky Gábor ilyen lépésekre már rég kiáltozni kezdett, hogy büntetik a fővárost. Ön mit tesz?
Saját belső körben lefolytatom azokat a vitákat, néha egyeseknek nem tetsző stílusban, amiket le kell folytatnom a város érdekében. De nem rohanok mindennel az agyonterhelt miniszterelnökhöz, és nem kiabálok a sajtóban, hogy ő oldjon meg mindent a város helyett.
Lehet, hogy a második vonalban vannak emberek, akiknek Budapest kevésbé fontos, és a saját problémáikat fontosabbnak tartják, nekem az a dolgom, hogy a város érdekeit védjem. De ezt semmi esetre sem olyan formában fogom megtenni, ahogyan ezt az elődöm tette. Annál is inkább, mert a miniszterelnök mindent megtesz annak érdekében, hogy a BKV problémáját megoldja velünk.
Mondjuk, ahhoz is kellett egy erős tévényilatkozat, hogy a BKV megkapja az állami támogatását. Mindenki emlékszik rá, hogy ön a tévében azt mondta, hogy nem érti, miért nem jön a pénz, talán önnel, vagy a miniszterelnökkel van valakinek baja, vagy talán képességbeli problémák vannak a minisztériumban.
Észrevette, hogy két nap múlva átutalták a pénzt? A miniszterelnök úr külföldön volt, és valakik valami okból ültek ezen a problémán. Mikor ez a nyilatkozat elhangzott, és a miniszterelnök úr hazaért, akkor két nap múlva utalták a támogatást.
Lehet még számítani hasonló esetre?
Azt semmiképpen se várja, hogy a saját környezetem ellen beszéljek, mert ez igazságtalan és méltánytalan volna. Ne felejtsük el hogy az Orbán-kormány húszezermilliárdos államadóssággal vette át az országot, egy többé-kevésbé szétesett gazdasággal és morálisan megrendült társadalommal. Igaz, hogy a főváros sincs sokkal jobb helyzetben.
Ezt a kettőt párhuzamosan orvosolni egy ekkora pártban, mint a Fidesz, okvetlenül magával hoz belső vitákat. Lehet egy-két ember, aki igyekszik a maga politikai pecsenyéjét sütögetni, de ez nem a miniszterelnök úr, és azt hiszem, nem is én vagyok. Ami feszültség képződik, azt házon belül rendezni fogjuk.
Kik akkor a politikai pecsenyesütögető emberek?
Nem kívánom megnevezni. Akire vonatkozik, az úgyis tudja magáról.
És milyen gyakran az egyeztet a miniszterelnökkel?
Az uniós elnökség közeledtével a miniszterelnök nagyon elfoglalt. Nem azért szavazott ő bizalmat nekem, mert egy önállótlan, gyámoltalan valakit akart volna Budapest élére, hanem azért, hogy a főpolgármester merjen önálló lenni. Ez kétségtelenül nem mindenkinek tetszik. Még az engem támogató pártban sem.
De nem azért jöttem ide, hogy mindenkinek megfeleljek, és mindenkinek az egyéni ambícióit szolgáljam, hanem azért, hogy megpróbáljam teljesíteni azt, amit szerintem kell, amiben a Fidesz elnökségével is megállapodtam, amire kezet ráztunk, és amit megígértem a választóknak.
Akkor még egyszer megkérdezem, hogy kik azok, akiknek más ambícióik vannak?
Ha egyszer húsz budapesti parlamenti képviselő bead egy törvénymódosítási javaslatot, és az ellen egy kerületi polgármester mindent megmozgat, hogy lekeresztezze, akkor nem tudom azt mondani, hogy...
Akkor Rogán Antalról beszélünk?
Mondom, egy kerületi polgármester, aki mindent megtesz, hogy egy ilyen kezdeményezést lekeresztezzen, akkor lehet, hogy neki kellene elgondolkozni azon, hogy nem ő megy-e szemben az autópályán. Nevet nem akarok mondani. Most a programom végrehajtására koncentrálok.
A budapesti járókelő mit vehet észre ebből a programból először az utcán?
Most tizennégy kiemelt aluljárót adunk vissza a budapestieknek. Ebben a tizennégy aluljáróban 116 hajléktalan lakott. Ezeknek az embereknek biztosítottuk az elhelyezését, a munkájukról is gondoskodtunk. Döntő többségük el is fogadta azt a megoldást, amit mi a szociális szakma képviselőivel ajánlottunk nekik. Összesen harminc ember volt, aki úgy döntött, hogy elutasítja a segítő kezet, és ismeretlen helyre távozott önszántából.
Tehát innentől nem találkozhatunk hajléktalannal az aluljárókban?
Azt nem tudom önnek mondani, hogy soha senki sem fog kísérletet tenni, hogy egy matracot leterítsen, de őt előbb szép szóval, ha pedig agresszívan viselkedik, akkor hatósági eszközökkel be fogjuk delegálni egy ellátóközpontba.
Úgy tudom, hogy a teljes kizárásra is volt elképzelés, mégpedig az, hogy éjszakára lezárják az aluljárókat.
Ez az ötlet továbbra is fennáll.
Akkor biztosan nem tudnak bemenni a hajléktalanok, de más se.
Bizony, ez lehet a vége. Anarchiát nem támogatunk.
Mikortól számíthatunk rá?
2011-ben meg fogjuk valósítani, ha szükség van rá. A hajléktalanok minden támogatást megérdemelnek, amíg hajléktalanként jelennek meg. Ha agresszív, fenyegető magatartást tanúsítanak, vagy közerkölcsöt sértően viselkednek közterületen, akkor épp olyan szabálysértők, mint bárki más.
A koldusokkal kapcsolatban is van valamilyen konkrét terv? Vannak városok, ahol tiltják a koldulást. Budapesten is lehet erre számítani?
Lehet. Hiszen azok az emberek, akik folyamatosan ugrándoznak az autók között a közlekedési lámpáknál, a legközvetlenebb veszélyt jelentik mindenféle szempontból. Ezek az állapotok egyszerűen nem engedhetők meg.
Az előbb említette, hogy a 4-es metró építése a levegőben lóg. Az egyik legfontosabb probléma, hogy az új metrókocsikat gyártó francia Alstom cég késik, nem kapta meg a járműve a szükséges engedélyeket, ezért a főváros felmondta a szerződést, és vissza akarja kapni az előre kifizetett harminchárommilliárd forintot, azaz le akarja hívni az ekkora mértékű bankgaranciát. Csakhogy az Alstom Franciaországban a bíróságon megtámadta a BKV-t, és erre hivatkozva megakadályozta a pénz lehívását.
A BKV fizetésképtelenségére próbálnak hivatkozni, hogy ennek a megoldására akarja Budapest használni a pénzt. Kénytelen vagyok erre azt mondani, hogy közönséges hazugság. Egy ilyen garancia lehívásának a megakadályozása példátlan a nemzetközi gyakorlatban.
Hogy lehet tárgyalni egy ilyen partnerrel?
Nem a metrószerződés egészéről szól a kinti per, csupán a garancia lehívásáról. A szerződés ügyében lesz egy választott bíróság, annak a szava lesz döntő. Amennyire én tudom, diplomáciai érdeklődésre is sor kerülhet, mert ami a francia bíróságon történt, és erről egyelőre még nincs felhatalmazásom beszélni, arra a gazdasági perek és a diplomáciai eljárások körében sincs példa.
Miért, mi történt?
Egy olyan fellépés történt egy bizonyos francia szervezet részéről, amit hivatalosan még nem is tudunk értékelni. Nem akarok egy nyilatkozattal diplomáciai botrányt kavarni, ezért erről részletesen nem is beszélnék. Mindenesetre a külügyminiszter úrhoz fordultam ebben a kérdésben.
Azért itthon folynak a tárgyalások az Alstommal?
A tárgyalásokat nem függesztjük fel. A kormánytól kértem véleményt, hogy mint a metróberuházás 79 százalékos finanszírozója, ebben a szituációban inkább a tárgyalásos vagy inkább a peres megoldást választaná. Személy szerint azt mondom, hogy ameddig lehet, törekedni kell a megegyezésre. De ez nem jelenti azt, hogy a francia cég értékelhetetlen javaslatait el kellene fogadnunk, vagy a szokatlanul agresszív magatartását akceptálnunk kellene.
Szokott Demszky Gáborral beszélni esetleg, hogy hogy is volt ez az ügy vagy az az ügy? Van valamilyen kapcsolat az elődjével?
Mindennapos nincs természetesen. De nem vagyok Demszky Gáborral haragos viszonyban. Nem értettem vele egyet sok mindenben, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne Demszky Gáborral kulturált kommunikációs kapcsolatunk. De ez igen ritka, és kevésbé tér ki ezekre a tisztázatlan ügyekre. Arról nincs szó, hogy elfordítanánk a fejünket az utcán, ha találkozunk.
Nemrég lemondott a parlamenti mandátumáról. Több városi, kerületi polgármester ül a parlamentben, mert sokak szerint hasznos lehet a lobbizásban. Mi volt az oka a lemondásnak?
A fővárosban 12-14 órát kell dolgoznom naponta. Amit főpolgármestereként nem tudok elérni a városnak ebből a pozícióból, azt engedelmes gombnyomogató parlamenti képviselőként sem tudom elérni. Az a véleményem, hogy a Parlamentet a kerületi polgármesterek is legfeljebb információszerzésre használhatják.
|
Nem fogom egy kézivezérelt pali látszatát kelteni
|
Nem fogom egy kézivezérelt pali látszatát kelteni - Interjúnk Tarlós Istvánnal politikai pecsenyesütögetőkről, aluljáró-lezárásokról, koldusrendeletről, titokzatos diplomáciai botrányról.
|
[
"tarlós istván",
"fidesz",
"pecsenyesütögető emberek",
"belföld"
] | 1 |
https://index.hu/belfold/budapest/2010/12/16/nem_fogok_kezivezerelt_pali_latszatot_kelteni
|
2010-12-16 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Egyszerűen odasétált 61 éves munkaadójához, majd négyszer megszúrta. Állítása szerint azért, mert engedélye nélkül készített róla fotót, és azt felrakta az internetre.
A gyilkosság húsz vendég szeme láttára történt egy floridai étteremben – jelentette a helyi sajtó. A vendéglőben mosogató fiúként dolgozó Tilus Lebrun a nap legforgalmasabb pontján sétált oda a West Bocai étterem tulajdonosához, majd egyszer hátba, és háromszor oldalba szúrt a 61 éves férfit. Azután rátámadt egyik munkatársára is, és elmenekült a helyszínről. Az étterem tulaja, Dimitrios Karaloukas a kórházba szállítás után belehalt sebesüléseibe, a másik áldozat azonban életben maradt.
Dimitrios Karaloukas – azért halt meg, mert engedély kérése nélkül lefényképezte egyik munkatársát, a neten osztva meg a képet
Lebrunt az étterem közelében fogták el a helyi rendőrök, akiknek a haiti származású férfi azt állította, azért támadt rá főnökére, mert Karaloukas az engedélye nélkül lefényképezte, majd a felvételt az interneten tette közzé. A felvételt az esettel foglalkozó helyi újságírók azonban még nem találták meg. A rendőrség közlése szerint Lebrun többször is elismételte a rendőröknek, hogy csak az vezette a támadáshoz, hogy engedélye nélkül készített róla fényképet főnöke. "Meg kell tanulniuk tiszteletet tanúsítani a másik iránt" – magyarázta állítólag Lebrun a rendőrségen.
Lebrun – akit egyes hírekben 36, máshol 42 évesnek említenek – Haitiről érkezett az Egyesült Államokba még 2005-ben, és ismerősei szerint keményen dolgozó "jó ember" volt, aki három, Haitin maradt gyermekének küldte a Floridában keresett pénzt.
|
Megölte főnökét, mert kéretlenül lefényképezte
|
Egyszerűen odasétált 61 éves munkaadójához, majd négyszer megszúrta. Állítása szerint azért, mert engedélye nélkül készített róla fotót, és azt felrakta az internetre.
|
[
"kés",
"florida",
"gyilkosság",
"fénykép",
"engedély"
] | 0 |
https://24.hu/kozelet/2014/03/17/megolte-fonoket-mert-keretlenul-lefenykepezte
|
2014-03-17 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Észak-Korea gyakorlatilag hét évtizede szinte teljesen elszigetelt ország. Se ki, se be. A koronavírus-járvány után hermetikusan zárták le a határokat. Negyvenhárom hónap elteltével indultak újra légi járatok - természetesen Kína és Oroszország irányába.
Kim Dzsongun - ahogyan a Washington Post nevezi: a Remete Királyság uralkodója egy totalitárius állam fejeként már a koronavírus megjelenése előtt a társadalmi távolságtartás nagymestere volt. Az eltelt három és fél év az ország életében azonban még a Kim-dinasztia mércéjével is rendkívüli volt.
Az észak-koreai hatóságok már 2020 elején lezárták a nemzetközi határokat. Korlátozták nemcsak persze az idegenforgalmat, hanem a diplomáciai látogatásokat, a segélyszállítmányok érkezését és a kereskedelmet is, hogy meghiúsítsák a vírus beszivárgását az ország amúgy csapnivaló egészségügyi rendszerébe.
Phenjan most kitárta kapuit.
Észak-Korea zászlóshajója, az Air Koryo légitársaság a minap indította újra járatait a fővárosból Pekingbe és az orosz kikötővárosba, Vlagyivosztokba. A vasúti és vízi teherszállítás már hónapokkal a személyszállítás előtt kezdett talpra állni.
Eközben maga Kim minden jel szerint Vlagyimir Putyinhoz készül, hogy előmozdítsa a két ország közötti fegyverkezési tárgyalásokat. Washington már korábban azzal vádolta Moszkvát, hogy illegálisan vásárolt észak-koreai lőszert az ukrajnai front ellátására.
A Kim-rezsim ürügyként használta a koronavírust, hogy még szigorúbb ellenőrzést gyakoroljon a lakosság gazdasági és szociális jogai felett - állítják szakértők és emberi jogi jogvédők.
Észak-Korea gazdaságát, beleértve az alvilág "vállalkozóit", mélyütés érte a Kínával folytatott feketepiacot megakadályozó határzáraktól. Kim - a koronavírus-fertőzés kockázatára hivatkozva - korlátozta a hétköznapi emberek mozgását, gyülekezését és a külső információkhoz való hozzáférést.
Az eltelt három és fél év elszigeteltsége eszményi környezetet teremtett a vezetés számára, hogy fokozott központi ellenőrzést gyakoroljon minden területen, az életviteltől a gazdaságig
- emlékeztetett Rachel Minyoung Lee, a bécsi székhelyű Open Nuclear Network vezető elemzője.
A segélyszervezetek alkalmazottai, a kereskedelmi küldöttségek és a diplomaták sem tudtak belépni Észak-Korea területére, hogy első kézből tájékozódjanak az életkörülményekről.
Oroszországba irányuló katonai szállítmány
A totális izoláció idején Észak-Korea néhány területen megkísérelte elérni az önellátás maximumát: a textiliparban és a mezőgazdaságban fellendítette a hazai gyártást. Ugyanakkor iparági elemzők szerint a rezsim ösztönözte a kiberbűnözést, hogy devizához jusson legalább kriptovaluta formájában.
A romló gazdasági helyzet késztette azonban a külső segítségre utalt Kim-rezsimet, hogy részben újra megnyissa határait a kereskedelem előtt.
A dél-koreai központi bank becslései szerint Észak-Korea gazdasága három egymást követő évben folyamatosan gyengült 2020 óta. Phenjan kereskedelme szövetségesével Kínával tavalyelőtt több évtizedes mélypontra, évi 320 millió dollárra zsugorodott, azaz kilencven százalékkal csökkent a járvány előtti szinthez képest.
A teherforgalom tavalyi, korlátozott újraindítását követően a Kínával folytatott áruforgalom 2023 első felében gyorsan valamivel több mint egymilliárd dollárra emelkedett. Május óta az Észak-Korea és Kína közötti vasúti közlekedés napi két szerelvényre duzzadt. Az Oroszországgal folytatott kereskedelem is növekszik, bár lassabban, és alacsonyabb szinten, mint Kínával.
Viszont Észak-Korea "képes tövid idő alatt ellátni Oroszországot a keresett hadianyagokkal" a két ország közötti szárazföldi útvonal teljes újranyitása után - emlékeztetett Cso Han-bum, a szöuli Koreai Nemzeti Egyesülési Intézet elemzője.
Már a turistákat is várják
Ezzel egyidejűleg Phenjan azt tervezi, hogy több ezer észak-koreai állampolgárt telepít haza, akik Kínában és Oroszországban rekedtek a zárlat alatt. Visszatérésüket a "járványhelyzet enyhülése" okán hagyták jóvá, de megérkezésük után egy hetet karanténban kell eltölteniük.
A külföldön rekedtek között vannak diákok, diplomaták és munkások, nem utolsósorban a Kínában fogva tartott disszidensek. Phenjan közeli szövetségeseként Peking nem menekültnek, hanem illegális gazdasági bevándorlónak tekinti őket.
"A védőoltások hiányában Észak-Korea szigorú zárlathoz folyamodott a vírus elleni küzdelemben. Az országot eredményesen lezárták a járvány enyhüléséig" - emlékeztetett egy szöuli egészégügyi kutatóközpont munkatársa. An Kjung-szu szerint a Covid-19 továbbra is kockázatot jelent Észak-Korea gyengélkedő egészségügyi rendszerére, de az újranyitás szükségessége fontosabbnak bizonyult a rizikónál.
A Kim-rezsim fokozatosan engedélyezi az akkreditált diplomaták és segélymunkások visszatérését, sőt a turistákra is számít
- jelezte a szöuli Dongguk Egyetem professzora. Heo Dzsong-pil szerint "az észak-koreai hatóságoknak szükségük van a devizára", ezért megfelelő óvatosság szívesen látnák vendégül a külföldi látogatókat.
Az idegenforgalom fellendítését az észak-koreai parlament törvénybe foglalta, bár nem világos, hogy a szabályozás mit takar.
(Borítókép: A kínai kormány által felállított kerítés választja el a határt Észak-Koreától Sinuiju város közelében 2006. október 17-én a kínai Dandongban.
|
Észak-Korea újra megnyitja határait, a turistákat is várják
|
Észak-Korea újra megnyitja határait, a turistákat is várják - Az idegenforgalom fellendítését Phenjan törvénybe foglalta, de egyelőre nem tudni, hogy ez mit jelent.
|
[
""
] | 0 |
https://index.hu/kulfold/2023/09/08/eszak-korea-elszigeteltseg-jarvany-lazitas-idegenforgalom-kina-oroszorszag
|
2023. 09. 08. 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Az önkormányzat azt mondja, igenis szervezetek lakossági fórumot a tervekről, igaz, a városi honlap almenüjében tették közzé – nem is nagyon ment el senki. Más baj is van a csapadék-elvezetővel, ami 140 millió uniós forintba fájt.
Július elején tartott sajtótájékoztatót Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP) polgármester és Illés Károly (Fidesz-KDNP) alpolgármester Szombathelyen a Rumi úton. A sajtóesemény látványosra sikeredett, hiszen a háttérben sárga mellénybe öltözött, védősisakot hordó munkások még dologztak. A városvezetés bejelentette, hogy elindult az a beruházás, amit az EU fizet, 800 millió forintból 8 utca csapadékvíz-elvezetését újítják fel, vagy, ahol még nem volt árok, ott kialakítják.
Az egyik ilyen utca a Rumi út. Örültek is a lakók a bejelentésnek. Ha jött egy nagyobb eső, akkor sok háznál az udvar, de volt ahol még a pince is vízben állt.
A lakók öröme egészen két héttel ezelőttig tartott, amikor egy reggel váratlanul megjelentek a házuk előtt a munkagépek. A problémát nem is az okozta, hogy a szakemberek nekiálltak dolgozni, hanem sokkal inkább az, hogy a kivitelező olyan tervek alapján dolgozik, amit a lakókkal senki nem egyeztetett.
Mert, hogy van például olyan telek, aminek két bejárata is van: egy a garázshoz egy a kerthez. De az új tervek alapján a lakó ezután csak a garázsához kap bejárót. Másnál az okoz gondot, hogy a korábbinál jóval szűkebb behajtó hidat kap, ami pedig azért problémás mivel az útra felfestett záróvonal miatt képtelen ráfordulni a szabályok betartásával. Volt már olyan eset, hogy valaki emiatt húzta le az autóját az új híd fejénél.
Felháborodásukban a lakók egy emberként fordultak a polgármesterhez, hogy valamit tegyen az ügyben. Puskás válaszlevelében azt írta, hogy 2018 májusában megvolt a lakossági fórum, röplapokat is terjesztettek a beruházásról, ami EU-s finanszírozású, így a szigorú szabályozás miatt azon már nem tudnak módosítani.
Puskás a problémás ingatlanok összegyűjtésére egy hetet adott, a hivatalban július 22-ig lehet jelezni, hogy melyik lakó szeretne szélesebb behajtót vagy a pályázat keretén belül megépített mellé még egyet. De az, hogy ez mennyi költséggel jár majd, nem közli. Ahogy azt sem, hogy ezeket a költségeket ki fizeti majd ki.
Közben az is kiderült, hogy valóban volt lakossági fórum tavaly, ám annak jegyzőkönyve szerint a fórumon, a 8 utca több ezer lakója közül, mindössze hárman vettek részt.
A fórumot ugyanis csupán a városi honlapon, a szombathely.hu-n hirdették meg, a közlemény egy almenűpontban szerepelt. Egyéb, szélesebb körű publicitása nem volt.
A röplapokból pedig a hivatal mindössze 800-at készített, amit a 8 utcára osztottak el. Azt pedig maga a városháza is elismerte, hogy az érintett lakosok száma többszöröse volt a kinyomtatott szórólapoknak. Így aligha kaphatott mindenki értesítést a kezdődő munkáról és arról, hogy a szakemberek elbontják azokat a bejárókat, amiket akár már 70 éve is használnak sok helyen.
A múlt héten a körzet ellenzéki képviselője Tóth Kálmán (Éljen Szombathely-MSZP-DK-Együtt) tartott sajtótájékoztatót a helyszínen. “Nagyon úgy tűnik, hogy a tervező sosem járt a helyszínen, szinte biztos, hogy műholdkép alapján tervezett, a realitásokat nem vette figyelembe" – mondta akkor a képviselő.
Tóth a már elkészült kivitelezést is kifogásolta, azt mondta, hogy a csapadékvíz nyílt elvezetését sikerült úgy megtervezni, hogy az alján lesz csak betonlap, az oldalán füvesítés lesz. Viszont már most látható, egy délutáni kisebb eső után, hogy az eső oldalról belemossa a földet.
Ez rövid időn belül eltömíti hordalékkal, el fog dugulni és megakadályozza majd azt a célt, amire egyébként azt a 140 millió forintot költötték, amibe a Rumi út 7 kilométeres szakasza került.
Mivel uniós forrásból csak az a terv finanszírozható, ami az engedélyes kiviteli terveken van, így a mostani állapotokat újraépíteni nehéz lesz. Most azt vizsgálják, hogy hogyan lehetne úgy megépíteni a hiányzó, vagy kiszélesíteni a már meglévő hidakat, hogy a költségek ne a lakókat terheljék. És akkor még ott van az árok, aminek jelenleg omlik a földes oldala.
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
|
Kizáródtak a lakók a telkeikről – így sikerült az esővíz-elvezetés uniós pénzből Szombathelyen
|
Az önkormányzat azt mondja, igenis szervezetek lakossági fórumot a tervekről, igaz, a városi honlap almenüjében tették közzé – nem is nagyon ment el senki. Más baj is van a csapadék-elvezetővel, ami 140 millió uniós forintba fájtJúlius elején tartott sajtótájékoztatót Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP) polgármester és Illés Károly (Fidesz-KDNP) alpolgármester Szombathelyen a Rumi úton.
|
[
"csatornavíz-elevezetés",
"puskás tivadar",
"uniós pénz",
"szombathely"
] | 1 |
https://orszagszerte.atlatszo.hu/kizarodtak-a-lakok-a-telkeikrol-igy-sikerult-unios-penzbol-az-esoviz-elvezetes-szombathelyen
|
2019-07-26 06:33:00+00:00
| true | 0 | 0 |
Az eladási listák élére tört a Sátáni versek a Salman Rushdie ellen elkövetett merénylet után
A kortárs brit és ír irodalmi művek, valamint a szatirikus művek listáján is első helyre verekedte magát a kötet, mely az összesített bestsellerlista 11 helyéig kapaszkodott. Rushdie más művei, közte Az éjfél gyermekei, valamint a Joseph Anton is a sikerlisták élére kúsztak, írja a CNBC.
Salman Rushdie bő három évtizede él vérdíjjal fején: miután 1988-ban megjelent Sátáni versek című könyve, Homeini ajatollah fatvát mondott ki rá. A könyvet egyes olvasók szentségtörőnek minősítették az iszlám ábrázolása miatt.
Andrew Wylie, az író ügynöke a Rushdie-t ért támadást követően azt mondta, a tizenkét késszúrással megsebesített 75 éves szerző elvesztheti látását egyik szemére, valamint mája is károsodott. Nyakán, alhasán és arcán érték a késszúrások Salman Rushdie-t, aki az esetet követően lélegeztetőgépre került, de vasárnap óta már önállóan lélegzik és beszél is.
Ügynöke azt mondta, azzal támogathatják őt leginkább az irodalomkedvelők, ha megveszik a könyveit.
Úgy tűnik, ennek eleget is tesznek az emberek. Pénteket megelőzően a legjobb 100-ban sem voltak benne ezek a kötetek az Amazon listáin, azóta azonban töretlenül menetelnek előre, egyre nagyobb népszerűségre szert téve. Az Amazon és Rushdie brit kiadója, a Random House sem tudott egyelőre számszerűsített adatokkal szolgálni arról, mit jelent eladott példányokban a könyvek népszerűségének megugrása.
Nyitókép: MTI/EPA/Armando Babani
|
Az eladási listák élére tört a Sátáni versek a Salman Rushdie ellen elkövetett merénylet után
|
Ez az az 1988-ban kiadott kötet, amely miatt fatvát mondtak ki az indiai származású költő-íróra.
|
[
"salman rushdie",
"amazon",
"bestseller"
] | 0 |
https://infostart.hu/gazdasag/2022/08/16/az-eladasi-listak-elere-tort-a-satani-versek-a-salman-rushdie-ellen-elkovetett-merenylet-utan
|
2022-08-16 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.