text
stringlengths 0
100k
| title
stringlengths 8
200
| description
stringlengths 5
4.51k
| keywords
list | label
int64 0
1
| url
stringlengths 12
242
| date
stringlengths 0
32
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
| title_score
float64 0
0.01
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Újbuda önkormányzata és a korábban már pert nyert civilek bíróságon támadják meg a Déli Körvasút ismételten kiadott környezetvédelmi engedélyét. Eközben a Nemzeti Infrastruktúra Zrt. megkezdte a fakivágást a vasúti töltés mentén, ami ellen az önkormányzat és a civilek egyaránt tiltakoznak. Lázár János építési és közlekedési miniszter kijelentette: kompromisszumos megoldást szeretne találni a beruházás ügyében.
Fakivágást és bozótirtást kezdett meg Nemzeti Infrastruktúra Zrt. (NIF) a Hamzsabégi sétány mentén, a vasúti töltés mellett. A megszűnés előtt álló NIF december 5-én, egy Facebook-posztban jelentette be, hogy a munkálatokra a Déli Körvasút kapacitás-bővítése miatt kerül sor, a MÁV kezelésében lévő területen.
A hírt egyaránt felháborodással fogadta a környékbeli lakosság, az érdekükben fellépő Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület (PoPÉK) és Újbuda önkormányzata.
A Déli Körvasút projektre ismételten kiadott környezetvédelmi engedély ellen ugyanis bírósági pert indított a civil szervezet és az újbudai önkormányzat.
A fakivágások jogtalannak tartott megindítása miatt az önkormányzat és a civilek december 6-án közös sajtótájékoztatón tiltakoztak.
A Déli Körvasút projektről és a 2020 óta tartó lakossági tiltakozásról az Átlátszóban korábban részletesen beszámoltunk. Megírtuk, hogy a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) együttműködésében indult gigaberuházás során 2 kilométer hosszon háromvágányú és 1,7 kilométer hosszon négyvágányú pályát, összesen mintegy közel 13 kilométer vágányt építenének. Emellett hat új vasúti híd, két új megálló, továbbá egy monumentális zajvédő fal is létesülne.
A beruházás miatt a Hamzsabégi sétánynál közel 1000 fa kerülne veszélybe: a vasúti töltés mentén 782, a parkban 198 fát vágnának ki.
1000 fát vágnak ki a 338 milliárd forintos Déli Körvasút építése miatt Újbudán | atlatszo.hu A kormány politikai döntését tudománytalan, kváziszakmai ideológiával támogatja a kormányoldali sajtóban is futtatott Drogkutató Intézet. A szervezetet Rogán Antal álcivil...
A beruházók az új vágányok szükségességét az elővárosi vasúthálózat fejlesztésével indokolják. Arra hivatkoznak, hogy a Déli Körvasút jelentős közúti forgalomtól és légszennyezéstől mentesíti majd Budapestet.
A lakosok érdekében fellépő PoPÉK Egyesület szerint viszont a mintegy hat éven át tartó, a környékbeliek életét ellehetetlenítő beruházás célja nem csupán az elővárosi közlekedés fejlesztése. Az új vágányok az országot átszelő, sőt Európába közlekedő tehervonatok miatt épülnének, állítják. Ennek a vasúti teherforgalomnak pedig nincs helye Újbuda közepén, egy sűrűn lakott fővárosi lakóövezetben, hiszen erre lenne más alternatíva – hangsúlyozza a civil szervezet.
A beruházásra kiadott környezetvédelmi engedélyt a PoPÉK és a Védegylet bíróságon támadta meg, mégpedig sikerrel: a Fővárosi Törvényszék ugyanis idén februárban az engedélyt hatályon kívül helyezte.
A bírósági ítélet 98 oldalon sorolta fel a környezetvédelmi eljárás súlyos hiányosságait. Eszerint a zajterhelést, a felszín alatti vizeket érintő hatásokat, a Hamzsabégi sétányon élő állatvilág védelmét nem vizsgálták megfelelően, emiatt új hatástanulmányra van szükség.
Lényeges pontja volt a bírói ítéletnek az is, hogy az engedély kiadásakor nem történt meg a EU Irányelve alapján is előírt, alternatív útvonalakra vonatkozó vizsgálat
Új engedély, ugyanaz a környezetpusztítás
Csakhogy az új eljárás során és az ennek nyomán november 11-én másodszor is kiadott környezetvédelmi engedélyben nem érvényesítették a bírói ítéletben előírt feltételeket – állítják a civilek.
"A bíróság döntéseit a környezetvédelmi hatóság szinte alig vette figyelembe és úgy adott ki újabb engedélyt, hogy az továbbra is súlyos hiányosságokat tartalmaz; nem történt meg az alternatív útvonalak vizsgálata sem. Ezt a környezetvédelmi engedélyt a beruházó erőszakolta ki, ennek megléte kell ugyanis ahhoz, hogy a Déli Körvasút beruházása megkapja a 240 milliárdos EU-s támogatást." – mondta el az Átlátszónak Bárkovics József, a PoPÉK alelnöke.
A PoPÉK és a Védegylet, valamint kerületi lakosként Kreitler-Sas Máté, LMP-s önkormányzati kéviselő közös keresetben támadta meg a Déli Körvasút újonnan kiadott környezetvédelmi engedélyét a bíróságon.
Újbuda önkormányzata szintén perbe száll, mégpedig a civilektől függetlenül; emellett több önkormányzati képviselő anyagilag is támogatást nyújt a civil szervezeteknek.
Felesleges pénzszórás helyett a V0 teher-körgyűrű lenne a megoldás
A Déli Körvasút beruházásra kiírt közbeszerzést a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Zrt. nyerte el nettó 338 milliárd forintos ajánlattal. Szeptemberben megírtuk, hogy további 5 milliárd forintba kerül a mérnöki tanácsadói és műszaki ellenőri feladatok elvégzése. A költségeket tovább növeli a Déli összekötő vasúti híd felújítása, ez ugyanis nem része a Körvasút-projektnek. Ezt egy másik kormányközeli cég, a jachtos Szíjj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt Zrt. végzi nettó 35,9 milliárd forintért.
Még 5 milliárdba kerül a 338 milliárd forintos Déli Körvasút mérnöki ellenőrzése | atlatszo.hu A Déli Körvasút nevű projekt során felújítják és bővítik a kelenföldi és a ferencvárosi pályaudvar közötti vágányokat, hat új vasúti hidat, két új megállót, továbbá egy monumentális zajvédő falat is létesítenek. A beruházás 3,7 kilométer hosszúságú szakaszt érint, közel 2 kilométer hosszon háromvágányú és 1,7 kilométer hosszon négyvágányú pálya valósul meg.
A PoPÉK álláspontja szerint "felesleges elkölteni 338 milliárd forintot (+ híd + állomások + egyéb díjtételeket) egy olyan vasútfejlesztésre, ami igazolhatóan nem képes hosszú távon megoldást nyújtani se a személyszállítás problémáira, se a teherforgalom várható növekedésére".
A civil szervezet a V0 beruházás újraindítását és felgyorsítását javasolja, ami szerintük elfogadhatóbb költségek mellett biztosít országosan kedvező kínálatot a teherforgalomnak. A PoPÉK egy közérthető összefoglalót is készített, hogy miért van szükség alternatív megoldásra a Déli Körvasút projekt helyett.
"Ha nem változtak a harmadik és negyedik vágány létesítéséről szóló tervek és a monumentális zajvédő építmények (és a támfalak) tervei, akkor a környezetpusztítás és az egészségkárosítás szintje sem változik." – állítják a civilek.
A Déli Körvasút ügye Lázár János építési és közlekedési miniszternek az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt tartott beszámolója kapcsán is szóba került. A beszámolóra annak kapcsán került sor, hogy Lázár tárcája átvette a közlekedési területet a Technológiai és Ipari Minisztérium feldarabolása után.
A gazdasági bizottság előtti meghallgatáson Orosz Anna, Újbuda momentumos képviselője kérdezte a minisztert a V0 beruházás folytatásáról és a Déli Körvasút terveinek felülvizsgálatáról.
Lázár válaszában először árulkodónak nevezte, hogy a beruházás kapcsán az "emberek problémái helyett" a momentumos politikus először Mészáros Lőrinc nevét említette. "Ezek szerint nem a választók a fontosak, hanem hogy kihez kerül pénz" – jelentette ki Lázár, aki aztán beszámolt a tervezett projekt helyszínén tett látogatásának tapasztalatairól is.
"Nem vitatható az, hogy ez a beruházás nem teszi könnyűvé az ottani életet; ennek a beruházásnak van környezetterhelő hatása." – ismerte el. Ezért a miniszter az önkormányzat, az ott élő emberek, a kormány és az EU közti kompromisszum megtalálása érdekében, mint mondta, Dr. László Imre újbudai polgármesterrel kíván tárgyalni.
"Önök meg tudják akadályozni ezt a beruházást, ha a szakhatósági engedélyeket megfellebbezik, erre december végéig van lehetőségük. Ha nem lesznek jogerős engedélyeink 2023. január 22-ig, akkor ezt a beruházást nem tudjuk megvalósítani EU-s forrásból."
Lázár nemcsak az EU-s források lehetséges elvesztésével indokolta a felek közti kompromisszum megtalálásának szükségességét. Azt is elmondta, hogy a déli vasúti híd három sávra való bővítése őt már "kész helyzet" elé állította: szerinte emiatt a hídra rávezető és onnan a továbbvezető forgalmat is bővíteni kell.
A PoPÉK javasolni fogja Dr. László Imre polgármesternek, hogy ne egyezzen bele a harmadik vágányba és ne álljon el a pertől. A civil szervezet hangsúlyozza azt is: ha "elúszik" az EU-s pénz, azért nem a projektet jelenlegi formájában ellenzők lesznek felelősek, hanem a Déli Körvasút hibás koncepciójának kigondolói.
Szöveg: Bodnár Zsuzsa – Videó: Balogh Dénes
Címlapkép: a Nemzeti Infrastruktúra Zrt. megkezdte a fakivágást a Hamzsabégi sétány mentén. (forrás: Facebook)
|
Fakivágás indult meg a Hamzsabégi sétányon, miközben a Déli Körvasút engedélye újra per alatt áll
|
Újbuda önkormányzata és a korábban már pert nyert civilek bíróságon támadják meg a Déli Körvasút ismételten kiadott környezetvédelmi engedélyét. Eközben a Nemzeti Infrastruktúra Zrt. megkezdte a fakivágást a vasúti töltés mentén, ami ellen az önkormányzat és a civilek egyaránt tiltakoznak.
|
[
"civilek",
"déli körvasút",
"fakivágás",
"hamzsabég",
"közbeszerzés",
"lázár jános",
"mészáros lőrinc",
"orosz anna",
"popék",
"újbuda",
"v-híd zrt",
"környezetpusztítás"
] | 1 |
https://atlatszo.hu/kornyezet/2022/12/16/fakivagas-indult-meg-a-hamzsabegi-setanyon-mikozben-a-deli-korvasut-engedelye-ujra-per-alatt-all
|
2022-12-16 00:00:00
| true | 0 | 0 |
A versenyzőknek az utolsó kötényszerző napon is szembe kellett néznie az azonnali kiesés félelmével és a ténnyel, hogy ez az utolsó esélyük, hogy bekerüljenek valamelyik séf csapatába. Az utolsó kötény kiosztása után kialakult a piros és a kék csapat.
Nesika sokkot kapott: "Ebből az undormányból kell nekem valami ehetőt csinálni"
Nagy Nesikát teljesen ledöbbentette a nyers nyúl látványa, aminek kapcsán anyukája szülése jutott az eszébe. Bár egyre jobban belebonyolódtak a témába, a zsűritagok nem tudták összerakni, hogy mi a kapcsolódás. Nesika csukott szemmel vágott a késsel, Fördős Zé közbelépett
Nesika és a nyers nyúl viszonya fejtörést okozott a zsűrinek, ugyanis a lány mindent megtett, hogy még szeletelés közben se kelljen ránéznie az alapanyagra. Zé úgy érezte, hogy figyelmeztetnie kell, Jenő pedig úgy vélte, hogy ez már inkább csak színjáték. "Megállt bennem az élet" - a versenyzők rettegtek a dudától
A séfek továbbra sem tűrték a rendetlen pultokat, a véres vágódeszkákat és a fejetlenséget, ezért árgus szemekkel figyelték, hogy milyen hibákat vétenek a versenyzők. Így történt, hogy Dani, Csaba és Edu is a duda áldozatául esett. Nesika: A só kicsit sósabbnak néz ki, mint a cukor
Só, cukor, tésztanyújtó, zsebsárkány - mind kifogtak Nesikán, akinek gyakran improvizálnia kellett, ezzel pedig a pulttársának is sok vidám pillanatot okozott. Sárközi Ákos felhúzta magát Regina viselkedésén: "Ha nem változik semmi, akkor viszlát"
Szabó Regina többszöri felszólítás ellenére sem volt képes rendet tartani maga körül, ami igencsak felbosszantotta Sárközi Ákost. Rácz Jenő úgy vélte, hogy a lány már így is extra esélyeket kapott. Sárközi Ákos megjósolta Ádám döntését: "Szívatni fog!"
Az első feladatért járó előnyt Sárai Ádám kapta meg, így kiválaszthatta, hogy melyik két ládát cseréli meg. A hír hallatán a legtöbb versenyző megrémült, azonban Nesika kifejezetten örült volna a hátráltatásnak. Regina elsírta magát, amikor kizárták: "Nem tudom, hogy valójában ekkora hiba volt-e"
Sárközi Ákos többször figyelmeztette Reginát, hogy tartson rendet maga körül, de a lány nem fogadta meg a tanácsát. Bár tőle az első feladat alatt több lehetőséget is kapott a javításra, Rácz Jenő már nem volt ilyen elnéző, amikor meglátta a nyers hús mellé rakott ropogós elemeket. Jonatánnak egy elégetett fakanál okozta a vesztét
Urbán Jonatán csalódottan távozott a konyhából, mert esélyesnek érezte magát a győzelemre, de a zsűri szerint az általa készített elemek, az odaégetett jus és a majdnem kigyulladt fakanál nem erről árulkodtak. Rácz Jenő: Hogyha jön felém egy Dóri, az valahogy most már betyárbecsület, hogy kötényt kell adni
Rácz Jenőnek deja vu-je volt, amikor Sinkovic Dóra sorsáról kellett döntenie. Sárközi Ákos nem szimpatizált a versenyzővel, Zé pedig egyenesen úgy vélte, hogy a tányéron látható koporsó formájú burgonyák nekik szánt hadüzenetek. "Hozzád egy levél nyugtató is kell nekem" - Rácz Jenőnek két versenyző közül kellett választania
|
Eldőlt, hogy Sárközi Ákos és Rácz Jenő kikkel dolgoznak majd együtt a csapataikban
|
A versenyzőknek az utolsó kötényszerző napon is szembe kellett néznie az azonnali kiesés félelmével és a ténnyel, hogy ez az utolsó esélyük, hogy bekerüljenek valamelyik séf csapatába. Az utolsó kötény kiosztása után kialakult a piros és a kék csapat.
|
[
""
] | 0 |
https://rtl.hu/a-konyhafonok/2023/08/25/osszefoglalo-5-adas-piros-es-kek-csapat-racz-jeno-sarkozi-akos
|
2023. 08. 25. 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Mióta 1994-ben megszűnt az apartheid-rendszer, minden választást az ANC nyert. Nem lesz ez másképp idén se - előrejelzések szerint Nelson Mandela pártja 60-65%-ot fog kapni. A nagy kérdés tehát inkább az, hogy meg tudja -e tartani kétharmados, alkotmánymódosításra alkalmas töbségét az ANC a fokvárosi parlamentben. Sokak szerint ez idén nem fog sikerülni, és ez már önmagában nagy siker lenne a két nagy ellenzéki pártnak, a Democratic Alliance-nek, és az ANC-ből 2008 végén kiváló COPE-nak (Congress of the People). Arra azonban a 60%-os szereplés is bőven elegendő lesz, hogy a parlament az ANC jelöltjét válassza Dél-Afrika elnökének a következő öt évre.
A sokszínű Dél-Afrika - kattintson!
Márpedig aki Dél-Afrika elnöke, az gyakorlatilag egész Afrika elnöke is. Dél-Afrika a fekete kontinens egyetlen igazi gazdasági és diplomáciai nagyhatalma, és a G20-csoport egyetlen afrikai tagja. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformjavaslatainál rendszeresen szóba kerül Dél-Afrika, mint az egyetlen állandó afrikai tag. És Dél-Afrika ad otthont a világ egyik legjelentősebb sporteseményének, a 2010-es labdarúgó világbajnokságnak. Fontos lenne tehát, hogy a "szivárványos nemzet" élére rátermett, felelős és feddhetetlen politikus kerüljön.
Sajnos Jacob Zumára legalábbis ez utóbbi kategória biztosan nem igaz. Az ANC jelöltjeként Zuma már most tervezheti öt éves elnöki mandátumának első lépéseit, ahelyett, hogy - mint sokan szerették volna - a börtönben ülne. Zuma ellen ugyanis néhány héttel ezelőttig nyomozás folyt többrendbeli csalás és megvesztegetés miatt - amelyet csak egy eljárásbeli szabálytalanság miatt függesztettek fel. Zuma egyik bizalmasát és pénzügyi tanácsadóját néhány éve 15 év szabadságvesztésre ítélték korrupciós ügyek miatt, ám két év és négy hónap után kiengedték, betegségére hivatkozva. Feddhetetlenségről Zuma esetében tehát aligha lehet szó.
Jacob Zuma
Az elnökjelölt zavaros ügyei nem szokatlanok az 50 millió dél-afrikai számára, hiszen az ANC különböző politikusairól szinta naponta derülnek ki különböző magánéleti vagy korrupciós botrányok. Mindez komoly kiábrándultsághoz vezetett a lakosság körében, és sokan úgy látják, hogy az ANC-t sem kerülik el a régóta hatalmon lévő pártoknál tapasztalható jelenségek: nepotizmus, korrupció, arrogancia és a széles néprétegektől való eltávolodás.
Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy az ANC nem véletlenül maradt a mai napig ilyen népszerű a választók körében: a párt 1994 óta komoly eredményeket ért el. A kormány az évek folyamán 2,7 millió új házat építtetett, hogy a nagyvárosok szélén burjánzó nyomornegyedek lakóinak jobb életkörülményeket biztosítsanak. A háztartások 80%-a csatornázott és rendelkezik árammal, kiépült - a kontinensen egyedül - egy komoly szociális háló, amelynek keretében 12,5 millió ember kap támogatást. (1996-ban ez a szám három millió volt.) 1996-hoz képest 50%-al csökkent az emberölések száma, bár Dél-Afrika még mindig a világon az egyik legveszélyesebb ország, ahol naponta 50 gyilkosságot követnek el. És nem utolsósorban az ANC idejére egy komoly gazdasági fellendülés esett: 2000 óta a a dél-afrikai gazdaság évente átlagosan 4 százalékkal növekedett, és az inflációt is sikerült évi 3-4% körül stabilizálni.
Zuma birodalma
Ám a gazdasági válság természetesen Afrika déli felét sem kerüli el: 2009-re 0,8%-os recessziót várnak a szakemberek. A világ egyik legnagyobb ásványianyag-exportőreként Dél-Afrikát különösen kellemetlenül érinti a nyersanyagok zuhanó ára és a csökkenő kereslet a nemzetközi piacokon. A munkanélküliség hivatalosan már most 22%-os, ám szakértők szerint a valóságban jóval magasabb. Mivel Dél-Afrikában óriásiak a különbségek a (gyakran fehér) elit és a (kizárólag fekete) nyomornegyed-lakók életkörülményei között, a válság komoly társadalmi feszültségekhez vezethet.
Zumával vagy nélküle, a békéért és demokrácia ügyéért mégis korai lenne aggódni Dél-Afrika esetében. Az apartheid felszámolását követően 1996-ban elfogadott alkotmány modern, és minden politikai szereplő tiszteletben tartja. A sajtó szabadon tevékenykedhet, az igazságszolgáltatás független (ha nem is tökéletes, amint azt a Zuma-nyomozás mutatja), az Alkotmánybíróság pedig hatékonyan működik. A válság elmúltával várhatóan a gazdaság is újra erőre kap, a 2010-es foci világbajnokság - remélhetően sikeres - megrendezése pedig újabb lökést adhat Dél-Afrika önbizalmának. A "szivárványos nemzet" izgalmas hónapok elé néz.
|
A fekete kontinens leghatalmasabb embere
|
Mióta 1994-ben megszűnt az apartheid-rendszer, minden választást az ANC nyert. Nem lesz ez másképp idén se - előrejelzések szerint Nelson Mandela pártja 60-65%-ot fog kapni. A nagy kérdés tehát inkább az, hogy meg tudja -e tartani kétharmados, alkotmánymódosításra alkalmas töbségét az ANC a fokvárosi parlamentben.
|
[] | 1 |
http://kitekinto.hu/afrika/2009/04/22/ki_lesz_afrika_leghatalmasabb_embere
|
2009-04-22 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Rozs Szabolcs senkinek nem nyilatkozik többé, a helyiek szerint édesanyját belerángatták az ügybe. Füreden egyébként senki nem lepődött meg az eseten.
A Balatonfüreden eddig is jól ismert Rozs család ismét a figyelem középpontjába került. A Hír TV Célpont című műsora ugyanis a bírálat alapján próbálta rekonstruálni Gyurcsány Ferenc dolgozatát, s arra a következtetésre jutott: a volt miniszterelnök valószínűleg egykori sógorától, a balatonfüredi Rozs Szabolcstól plagizálta a diplomamunkáját.
Rozs Szabolcs is megszólalt a volt miniszterelnök szakdolgozata ügyében. Igaz, kizárólag a Hír TV-nek nyilatkozott, s arról beszélt: nem tudja mire vélni, hogy Gyurcsány is azt a témát választotta, amit ő. Állította: dolgozata saját kutatásaira épült, s azt sem hallgatta el, hogy a politikus a család rokonaként annak idején azt akár olvashatta is a házukban.
Ebben a családi házban most Rozs Elemérné, a volt miniszterelnök egykori anyósa lakik. Ő sokakat tanított Balatonfüreden a polgári iskolában, szeretik is a városban.
A kertkapun csengő nincs, az utcaajtó kulcsra zárva, az ablak és a lakás bejárati ajtaja viszont félig nyitva van, nyilván szellőztetés céljából. A kiabálásra nem jön ki senki, Rozsné a telefonját sem veszi fel.
A plágiumügyben eddig egy közszereplést vállalt: az MTI Hírcentrumnak bemutatta fia szakdolgozatának a munkapéldányát.
– Szegény asszonyt jól belerángatták az ügybe, úgy kellett neki, mint ablakos tótnak a hanyatt esés – mondja egy környékbeli idősebb férfi.
– Ki rángatta bele? – kérdezzük.
– Nyilván a fia, a Szabolcs – válaszolja.
– Csúnya válás volt a Beáé – jön oda egy asszony, s felidézi Gyurcsány Ferenc és a jelenleg Pécsett élő Rozs Beatrix szakítását. Hozzáteszi: most itt volt az alkalom, hogy Rozsék visszavágjanak, biztos kellett nekik egy kis buzdítás, de gondolom, örömmel megtették – bizonygatja az asszony.
– Ugyan már, ennyi év után? – hitetlenkedik egy járókelő, de nem áll meg beszélgetni.
A megkérdezett helybeliek többsége úgy gondolja, Rozs Szabolcs dobta föl a plágiumügyet.
Rozs Szabolcsot városszerte ismerik, húsz évnél is tovább dolgozott a népszerű Marina Szállóban, sokáig főportásként. Bármelyik étteremben, kávéházban érdeklődünk utána, mindenhol akadt legalább két személyes ismerőse.
– Bohém alakja volt a balatoni éjszakának – mondja róla egy korábbi munkatársa, aki jelenleg is a szállodaiparban dolgozik. – Most az olvasom róla, hogy valutázott, de hát ki nem valutázott akkoriban a hotelben dolgozók közül. Büntetve nem volt, az biztos, legfeljebb közlekedési szabálysértésekért. Azt mondják róla, egyszer éjszaka például egy szál lepedőben száguldozott a motorjával, de hogy igaz-e, azt nem tudom.
– Teljesen mindegy, hogy a Rozs milyen ember, ha ellopták a szakdolgozatát, akkor ne már, hogy még őt hurcolják meg – méltatlankodik egy a házát építő, pirosra sült férfi. A munkásai sűrűn bólogatnak hozzá.
– Melyiküknek lehet igaza a plágiumügyben? – tudakoljuk többektől is a városban.
– Igaza? – kérdez vissza egy pincér. Egyiknek sincs igaza. A Fletó bukott politikus, a Szabolcs meg a nyilatkozatával most adja el magát a másik oldalnak. Már hogy lenne igaza bármelyiknek is?
Megadják Rozs Szabolcs mobilszámát. Egyikük hozzáteszi.
– Úgyis hiába keresi, érdek nélkül ő nem fog mondani semmit.
Hívom, föl is veszi a telefont.
– Részemről ezt az ügyet lezártam, már senkinek sem nyilatkozom többet – jelenti ki, és leteszi a kagylót.
Balatonfüreden senki sem lepődik meg azon, hogy Rozs Szabolcs és Gyurcsány Ferenc szakdolgozata is eltűnt a pécsi egyetemről.
– Ez a legkevesebb, ami megtörténhet ebben az országban – kommentálják felháborodás nélkül. – Amikor a politika érdekei úgy kívánják, úgyis előkerülnek, véletlenül, valamelyik postaládából.
|
Belföld: A Rozs családot jól ismerik Balatonfüreden
|
Rozs Szabolcs senkinek nem nyilatkozik többé, a helyiek szerint édesanyját belerángatták az ügybe. Füreden egyébként senki nem lepődött meg az eseten.
|
[
"2012-05-03",
"Gyurcsány Ferenc",
"diploma",
"plágium"
] | 1 |
https://nol.hu/belfold/20120503-balatonfureden_mindenki_ismer_mindenkit
|
2012-05-03 00:00:00
| true | 0 | 0 |
A magyar motoros repülés századik évfordulójára új repülőgépekkel gyarapodott a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum (MMKM) Repüléstörténeti és Űrhajózási kiállítása - mondta el Kócziánné Szentpéteri Erzsébet, az MMKM főigazgatója és Szabó Attila muzeológus szerda délelőtt a téli szünet után újra megnyílt tárlat helyszínén, a Petőfi Csarnok emeletén.
A főigazgató az idén huszonöt éves Repüléstörténeti és Űrhajózási kiállítás kapcsán emlékeztetett: az elmúlt időszakban megduplázódott a kiállított repülőgépek száma, a kezdeti 26 helyett ma 54 légi jármű látható. Mint mondta: a kettős évforduló kapcsán tudományos konferenciát tartottak és két kiadványt is megjelentettek, a Magyar repülés centenáriuma és a Légiforgalmi irányítás képekben című könyveket. Az utóbbi egy-két évben számos eredeti repülőgépet szerzett be a múzeum. "Ami itt látható, az a hazai repülőgép-állomány kilencven százalékát fedi" - jelentette ki a főigazgatónő. Ugyanakkor elmondta: reméli nemsokára méltó helyre kerülhet az állomány, ahol a gyűjtemény teljes egészében látható lesz.
Ideális helyszínként a budaörsi repülőtér felvételi épülete jöhet szóba, amely a főigazgató szerint a "magyar repülés bölcsőjének" számít. "Itt minden adva van: lehet repülni, és ez a magyar repüléstörténet legfontosabb épülete. Sajnos jelenleg nagyon szörnyű állapotban van" - tette hozzá, majd kifejtette: társadalmi összefogásra lenne szükség a műemléki épület helyreállításához. A sajtótájékoztatón megjelent Adorján János, az első magyar repülőgép tervezőjének unokája is. A megnyitón mutatták be ugyanis a magyar gépészmérnök Libelle (Szitakötő) elnevezésű motoros repülőgépének "utánépített" másolatát, amely az 1910. január 10-én történt, első magyar sikeres felszállásnak állít emléket.
A másolat készítője, Váradi László elmondta: tavaly merült fel az ötlet, hogy az eredeti fotók alapján megpróbálják megépíteni az első magyar repülőgépet. "Szerencsénkre megmaradt az eredeti motor, amelyet rekonstruálni tudtunk" - mondta, majd hozzátette: az építés hat hónapot vett igénybe. "A repülőgép nem működőképes, de nem is volt a cél. A gépbe épített motor fából készült. Mellette viszont látható az eredeti" - mondta a tervező, majd hozzátette, Adorján János 30-40 méteres magasságba emelkedett a repülővel. "Sajnos a repülőgép az első próbaútján összetört, de ez a tényen nem változtat: ez volt az első magyar repülőgép" - emelte ki a gépészmérnök, aki hobbiként kezdett a repüléssel foglalkozni, első restaurálását, a kiállításon is látható Róma elnevezésű gépet tizenegy éve fejezte be.
|
Tech: Kiállították az első magyar repülőgépet
|
A magyar motoros repülés századik évfordulójára új repülőgépekkel gyarapodott a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum (MMKM) Repüléstörténeti és Űrhajózási kiállítása - mondta el Kócziánné Szentpéteri Erzsébet, az MMKM főigazgatója és Szabó Attila muzeológus szerda délelőtt a téli szünet után újra megnyílt tárlat helyszínén, a Petőfi Csarnok emeletén.
|
[] | 0 |
https://hvg.hu/tudomany/20100428_elso_magyar_motoros_repulogep
|
2010-04-28 16:40:00+02:00
| false | 0 | 0 |
Válogatott ürügyekkel húzta ki magát Silvio Berlusconi olasz kormányfő egyik ügyének bírósági meghallgata alól. Az olasz kormányfőt adócsalással és számviteli fegyelem megsértésével vádolják, mivel offshore-cégek közbeiktatásával szerzett meg amerikai tévés és filmes jogokat.
Megtagadta Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök, hogy elmenjen saját adócsalási perének hétfői meghallgatására Milánóba - írja az AFP hírügynökség. Az elnöklő bíró felolvasta a védelem közleményét, miszerint az olasz kormányfő azért nem tudott résztvenni a meghallgatáson, mert "jelentős változás" történt a programjában. A közleményben arra is hivatkozott Berlusconi, hogy a hétfői tárgyaláson csak eljárási okok miatt kellett volna megjelennie, bár korábban ígéretet tett rá, hogy minden tárgyaláson megjelenik majd - teszi hozzá az AFP.
Az olasz kormányfőnek és 11 vádlott-társának adócsalás és számviteli fegyelem megsértése miatt kell bíróság elé állnia. Az ügyben érintett Berlusconi médiabirodalma, a Mediaset. Az ügyészség szerint Berlusconi, mint a Mediaset főrészvényese 280 millió eurót szipkázott ki cégéből két offshore vállalat segítségével. Így akart megszerezni amerikai televíziós és mozijogokat, amelyeket később épp a Mediasetnek adott el valamivel magasabb áron. Így Berlusconi az offshore-cégek segítségével az adózást is elkerülte.
Berlusconi 18 hónaptól hat évig terjedő börtönt kaphat, ha bűnösnek találják - írja az AFP. A következő meghallgatása február 27-én lesz.
Egy másik per is folyik az olasz kormányfő ellen. Ebben az ügyben vádlott-társa a brit David Mills, a miniszterelnök egykori ügyvédje, aki 600 ezer dollárnyi kenőpénzt fogadott el, hogy cserébe két korábbi ügyben hamisan tanúzzon. Millst emiatt 4 és fél évnyi börtönre ítélték, ami ellen már fellebbezett.
Ez a per azután folytatódhat, hogy az olasz alkotmánybíróság még tavaly ősszel úgy döntött, hogy alkotmánysértő a mentelmi törvény, amit Berlusconi még 2008 áprilisában fogadtatott el a parlamenttel. Berlusconi az 1990-es évek közepe óta jár bíróságról bíróságra, de eddig minden vád alól felmentették.
A 73 éves Berlusconi múlt héten tért vissza az olasz közéletbe, miután decemberben támadás érte Milanóban. Egy férfi a milánói dóm kicsinyített mását vágta hozzá a kormányfő fejéhez, Berlusconi orra eltört, illetve kitört két foga.
|
Berlusconi ellógta bírósági meghallgatását
|
Válogatott ürügyekkel húzta ki magát Silvio Berlusconi olasz kormányfő egyik ügyének bírósági meghallgata alól. Az olasz kormányfőt adócsalással és számviteli fegyelem megsértésével vádolják, mivel offshore-cégek közbeiktatásával szerzett meg amerikai tévés és filmes
|
[] | 1 |
https://origo.hu/nagyvilag/20100119-silvio-berlusconi-nem-ment-el-sajat-meghallgatasara.html
|
2010-01-19 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Megtévesztő volt a Budapest Bank hitelkártyás ajánlata, 7,5 milliós bírság lett a vége
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 7,5 millió forintra bírságolta a Budapest Hitel- és Fejlesztési Bank Zrt.-t a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt.
A jegybank pénteki közleménye szerint a bank a hitelkártyákhoz kapcsolódó ügyfélmegtartó és használatösztönző programjában ígért kedvezményeket nem vagy késedelmesen írta jóvá, illetve megtévesztő módon olyan ügyfeleket is megkeresett ajánlatával, akik nem feleltek meg a kedvezmény feltételeinek.
A 2014. június 19-től 2017. június 18-ig terjedő időszakot áttekintő jegybanki ellenőrzés megállapította, hogy a bank a hitelkártya-szerződésük megszüntetését kezdeményező ügyfeleket a kártya megtartására, további használatra ösztönző ajánlatokkal kereste meg. Ha a fogyasztó vállalta, hogy eláll felmondási szándékától, úgy a bank meghatározott kártyaforgalom teljesülése esetén pénzvisszatérítést, díjelengedést, illetve egyéb kedvezményeket biztosított számukra.
Az ellenőrzés ugyanakkor feltárta, hogy a bank több esetben nem vagy nem a vállalt összegben, illetve határidőn belül, számos alkalommal pedig csak panasztétel után írta jóvá az ajánlatban szereplő kedvezményt, bár a fogyasztó a szükséges pénzügyi feltételeket teljesítette.
Az MNB megállapította, hogy a Budapest Bank a hitelkártya használatára ösztönző promóciója során tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, mivel a kedvezmények népszerűsítésével és elérhetőségével kapcsolatos megtévesztő gyakorlata alkalmas volt arra, hogy a fogyasztókat befolyásolja, akik így korábbi elhatározásukat megváltoztatva a hitelkártya megtartása és további használata mellett dönthettek.A 7,5 millió forint bírság mellett az MNB kötelezte a bankot a tevékenységét támogató folyamatok és belső kontrollok olyan kialakítására, illetve megerősítésére, amellyel biztosítható, hogy ajánlataival csak az igénybevételre jogosult fogyasztókat keresse meg, továbbá a kedvezményeket a vállalt feltételek szerint teljesítse.A közlemény szerint a jegybank enyhítő körülményként értékelte, hogy a hitelintézet már az eljárás alatt megkezdte az ügyfélmegtartó program felülvizsgálatát, és az elmaradt kedvezmények jóváírását is.
|
Megtévesztő volt a Budapest Bank hitelkártyás ajánlata, 7,5 milliós bírság lett a vége
|
Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot állapított meg náluk a jegybank.
|
[
"Vállalatok",
"MNB-bírság",
"Budapest Bank"
] | 0 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/megteveszto-volt-a-budapest-bank-hitelkartyas-ajanlata-75-millios-birsag-lett-a-vege.html
| null | true | 0 | 0 |
Ben Reynoldsszal azonban közölte az igazgatónő, hogy megsértette a szabályokat, amelyek szigorúan tiltják, hogy a diákok alkoholt vigyenek az intzéménybe.
Ben az udvaron bukott le; büntetésből a nap hátralévő részét elzárva kellett töltenie, nem vehetett részt az órákon.
Édesanyja felháborítónak nevezte az igazgatónő döntését. "Majdnem szívrohamot kaptam, amikor az igazgatónő felhívott, és közölte, hogy ivás miatt egy napra felfüggesztette a fiamat. Nem akartam elhinni, hogy a gyereket egy doboz limonádés sör miatt így meghurcolták."
Ben táskáját ugyanis átkutatták, hogy kiderítsék, nincs-e nála több ital, azután bezavarták az igazgatói irodába. Az anya hiába próbálta meggyőzni az igazgatónőt, hogy a sör üdítőitalnak minősül, végig sem hallgatták.
Pedig Ben az elmúlt hónapban minden nap vitt magával az iskolába egy-egy doboz sört - de ebből soha nem lett semmi baj. A limonádés sört a boltban is az üdítők, nem pedig az alkoholos italok között árulják.
Az igazgatónő szerint azonban igaza volt. "Az alkoholt illetően zéró toleranciás szabály van érvényben az iskolában, a dobozon pedig fehéren-feketén olvasható, hogy az ital valódi sörből készült" - hangsúlyozta.
19:30 Feliratkozom
|
Egyetlen limonádés sörért repült a kamasz az iskolából
|
Egyetlen limonádés sörért repült a kamasz az iskolából - Felfüggesztettek egy nagy-britanniai iskolából egy 15 éves fiút, mert megivott egy doboz limonádés sört. Ennek mindössze 0,5 az alkoholtartalma - éppen ezért hivatalosan nem is számít alkoholos italnak.
|
[
"Életmód"
] | 0 |
https://infostart.hu/eletmod/2008/01/28/egyetlen_limonades_sorert_repult_a_kamasz_az_iskolabol-177007
|
2008-01-28 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Az idei első félévben 5,3 milliárd forintot vesztett az FHB Jelzálogbank Nyrt, szemben a tavaly ilyenkori 2,4 milliárdos mínusszal. A második negyedév ugyan valamivel jobb lett, mint a 2014-es megfelelő időszak (akkor 3,5 milliárd mínusz, most 1,4 milliárd mínusz), de attól még nem lehet nem észrevenni, hogy mennyire gyászos eredményekkel áll elő Spéder Zoltán bankja most már évek óta. A negyedéves eredmények így néztek ki:
Ez azt jelenti, hogy 2011 óta összesen 17 milliárd forintot vesztett az egyébként számos állami intézkedéssel kedvező helyzetbe hozott bank. A bank saját tőkéje most 83 milliárd forint, 7,2 milliárddal kevesebb, mint a szeptember végi.
|
Vaskos az FHB vesztesége, valaki segíthetne már nekik !!444!!!
|
Megint gyászos eredményekkel állt elő Spéder Zoltán bankja, amely egyébként számos vonalon együttműködik az állammal. Az utóbbi néhány évben 17 milliárd forintot vesztett az FHB.
|
[
"fhb"
] | 1 |
http://444.hu/2015/09/01/vaskos-az-fhb-vesztesege-valaki-segithetne-mar-nekik
|
2015-09-01 00:00:00
| true | 0 | 0 |
A bíróság délelőtt a tizenhatból négy vádlott meghallgatását tervezte, ám a tizedrendű vádlott, Takács István rendkívül részletes vallomása több mint két órán át tartott, így a délutánra beidézett, az ügy kirobbantójának és kulcsszereplőjének tartott Oláh János dandártábornok előtt még három másik vádlottat hallgattak meg.
A dandártábornok és két másik vádlott, Rétfalvi Attila és Szabó Attila László nyugállományú ezredes a bíróságon nem tett vallomást, a nyomozati szakban tett vallomásukat Ifkovics Béla tanácsvezető bíró olvasta fel.
Takács István, aki 2002 és 2005 között ellátó tiszt volt Brüsszelben, majd a Honvédelmi Minisztérium (HM) fejlesztési és logisztikai részlegén dolgozott, azt mondta: olyan bűncselekménnyel vádolják, amelyről "beigazolódott, hogy nem áll fenn".
Azt állította: az előzetes letartóztatása során jóhiszeműen elmondottakat az ügyészség később ellene fordította. Közölte, a visszaosztásokról nem tudott, a felettesétől, Oláh Jánostól három-négy alkalommal borítékban átvett pénzről azt gondolta, az a munkájáért kapott jutalom, az értékes ajándékokról - például karóra, robogó - pedig azt hitte, születésnapi ajándékok a munkatársaktól.
Rétfalvi Attila tizenharmadrendű vádlott korábbi vallomása szerint a HM protokollfőnökeként került kapcsolatba Oláh Jánossal, akitől 2003-ban és 2004-ben alkalmanként 100 ezer, illetve két-háromhavonta 200-300 ezer forintot kapott. Arról, hogy tudta-e, honnan és miért kapott pénzt, azt mondta: "nem kérdeztem, ő pedig nem mondta".
Szabó Attila László tizennegyedrendű vádlott, a HM Protokoll és Nemzetközi Rendezvényszervező Igazgatóságának korábbi általános igazgatóhelyettese nem tett vallomást. Annyit mondott: a bűnösségét elismeri, de nem a vádiratban megfogalmazott pontokban. A 2010-es kihallgatásakor tett vallomásában elismerte, hogy többször borítékban átadott pénzt fogadott el Oláh Jánostól, aki azt mondta neki, az "visszaosztásból" származik. Közölte: "a beosztásom megtartását veszélyeztette volna, ha nem fogadom el a borítékot".
Toma László nyugállományú alezredes, tizenötödrendű vádlott részletes vallomást tett, és ártatlannak mondta magát. A HM Protokoll és Nemzetközi Rendezvényszervező Igazgatóság korábbi osztályvezetője azt állította: a "visszaosztott pénz" kifejezést az ügyészségi kihallgatásakor hallotta először. Szerinte a vád megalapozatlan. Azt elismerte, hogy fogadott el pénzt Oláh Jánostól, amit azzal magyarázott, hogy "tényleg sokat és jól dolgoztam".
Mielőtt a bíró elkezdte volna felolvasni Oláh János korábbi vallomását, a tizenhatodrendű vádlott ügyvédje indítványozta, hogy védence gyanúsítottkénti vallomásait a bíróság "rekessze ki a bizonyítékok köréből". Horváth Z. Péter ezt azzal indokolta, hogy ezeket egy a törvénnyel össze nem egyeztethető ígéret nyomán vették fel.
Azt mondta: a 2010. április 22-én eljáró katonai ügyész arról tájékoztatta a gyanúsítottat, hogy büntetőfelelőssége nem állapítható meg annak, aki olyan vesztegetési cselekményt tár fel, amelyről a hatóság nem tud. Ilyet nem ígérhetett volna - hangsúlyozta az ügyvéd, hozzátéve: Oláh János abban a hiszemben tette meg vallomását, hogy ezzel büntetlenséget élvez. Az ügyvéd átadott a bírónak egy elmeorvosi szakvéleményt, amelyet elmondása szerint "a vallomás felvételeinek a körülményeire" való tekintettel kértek. A szakértő "jelentős tudatszűkítő hatást állapított meg" - mondta az ügyvéd, aki ezért zárt tárgyalást kért.
A tanácsvezető bíró közölte: át fogják tanulmányozni a beadványt, az indítványt azonban elutasítja, a bíróság ugyanis csak a vádlott gyanúsítotti vallomásának ismeretében dönthet arról, az felhasználható-e és milyen mértékben. A bíró ezek után elkezdte Oláh János 70 oldalas gyanúsítotti vallomásának felolvasását, de - az egyik ülnök elfoglaltsága miatt – csak a 32. oldalig jutott.
A korábbi vallomásban a dandártábornok beszámol a HM-től megrendeléseket kapó cégektől átvett és továbbosztott pénzekről, név szerint említve az Eli Zrt.-t, az Escort Kft.-t és a Kipszer Rt.-t, amelyek ügyvezetőitől több tízmillió forintot vett át 2002 és 2009 között. A pénzen osztozók között említette Lévai István Attila dandártábornokot, akit a visszaosztás kezdeményezőjeként nevezett meg, Fapál László államtitkárt, akiről azt mondta, hogy a pénz felét kérte, Huszti András dandártábornokot és Takács István ezredest.
Oláh János korábban elmondta azt is, hogy például a Kipszer Rt.-től 2002 és 2009 között 64-70 millió forintot kaptak és osztottak vissza. Beszélt arról is, hogy Koltai Gábor (ötödrendű vádlott) kérésére Fapál László 2006 elején 12 millió vitt borítékban. "Előttem kivett négymillió forintot, azt egy piros színű fém italos dobozba tette, lehet, hogy egy viszkis dobozba rakta be. Azt mondta nekem ekkor (...), várjak öt percet, át kell ugrani a főnökhöz, már nagyon várja" - olvasta a vallomást a bíró.
A tárgyalás szerdán a dandártábornok által korábban elmondottak ismertetésével folytatódik. A Központi Nyomozó Főügyészség három dandártábornok, hat ezredes, két alezredes, egy őrnagy és négy polgári személy ellen emelt vádat költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben üzletszerűen elkövetett vesztegetés miatt. A vád szerint a vádlottak a HM általuk vezetett részlegének szolgáltatást nyújtó vállalkozásoktól a megrendelések fejében kifizetett összegek egy részét visszakérték.
A megvádolt tábornokok - Lévai István Attila elsőrendű, Huszti András negyedrendű vádlott és Oláh János - a HM intézményeiben vezető beosztást töltöttek be, Fapál László pedig 2004 decembere és 2006 júniusa között a HM közigazgatási államtitkára volt.
|
Bűnügy: Tábornokok pere: szülinapi ajándéknak hitte a karórát a vádlott
|
Újabb vádlottak meghallgatásával folytatódott a vesztegetéssel vádolt tábornokok pere kedden a Kaposvári Törvényszéken.
|
[] | 1 |
https://hvg.hu/itthon.bunugy/20120424_ajandek_karora
|
2012-04-24 21:44:00+02:00
| true | 0 | 0 |
Bűnösnek mondta ki sikkasztásban Kirov város egyik kerületi bírósága Alekszej Navalnij vezető orosz ellenzékit és az ügy egy másik vádlottját is. Az ügyész hat év börtönbüntetés kiszabását kérte a korrupciós ügyek leleplezéséről ismertté vált ügyvéd-bloggerre, Vlagyimir Putyin egyik legádázabb ellenfelére, aki ellen két további ügyben is büntetőeljárás folyik. A bíróság végül öt év börtönbüntetésre és egymillió rubel (csaknem 7 millió forint) pénzbírságra ítélte az orosz ellenzékit.
Alekszej Navalnijt azzal vádolták meg, hogy 2009-ben elsikkasztott több mint 10 ezer köbméter fát egy állami fafeldolgozó cégtől, a Kirovlesztől, amelynek tanácsadója volt, s ezzel 400 ezer eurónak (körülbelül 117 millió forintnak) megfelelő anyagi kárt okozott.
A perbe fogott ellenzéki szerint a vádhatóság nem bizonyította az ellene felhozott vádakat. Azt mondta: az ügyben olyan tanúkat sorakoztattak fel, akik nyilvánvalóan abban érdekeltek, hogy megrágalmazzák. Olyan bűnözőcsoport tagjai, akiknek a felelősségre vonását ő követelte korábban. Az ügy másik vádlottjára, Pjotr Oficerovra, egy faipari cég volt igazgatójára öt év börtönt kért az ügyész.
Ha az április 17-én kezdődött perben akár csak felfüggesztett ítélet születne, az is kettétörné az ellenzéki személyiség politikai pályáját. Alekszej Navalnijt szerdán moszkvai főpolgármester-jelöltként nyilvántartásba vette a fővárosi választási bizottság. A politikus ezzel védettséget nyert, ez azonban csak addig tart, amíg az ítélet hatályba nem lép.
Az orosz ellenzék képviselői korábban bejelentették, hogy egyebek között Moszkvában az utcára vonulnak tiltakozni, amennyiben Alekszej Navalnijt elmarasztalják a Kirovban folyó perben.
|
Öt évre ítélték Putyin ádáz ellenfelét
|
A korrupciós ügyek leleplezéséről ismertté vált ügyvéd-bloggert, Alekszej Navalnijt sikkasztás miatt állították bíróság elé. Öt évre ítélték, ezzel kettétörték a politikai
|
[] | 1 |
https://origo.hu/nagyvilag/20130718-bunosnek-talalta-a-birosag-putyin-adaz-ellenfelet.html
|
2013-07-18 00:00:00
| true | 0 | 0 |
"A pénz nem számít, csak eredmény legyen"
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság nyolc esztendővel ezelőtt rendezte meg az első ifjúsági olimpiát, amelynek Szingapúr adott otthont. A magyar sportolók akkor sem vallottak szégyent, hiszen az éremtáblázaton 6 arany-, 4 ezüst- és 5 bronzéremmel végeztek. Négy éve már Nankingban 6 arannyal, 6 ezüsttel és 11 bronzzal zárt a csapat, míg most Buenos Airesben 12 arany-, 7 ezüst- és 5 bronzérmet gyűjtött. Sőt, amennyiben az úgynevezett mixsportágakat – ezek nem számítanak be az éremtáblázatba – is hozzávesszük fiataljaink eredményeihez, akkor 15 arany, 8 ezüst és 5 bronz a bővített mérleg.
Felmerül a kérdés, vajon a sikeres fiatalokból lesznek-e hasonlóan eredményes felnőtt sportolók. Ha megnézzük a korábbi két ifjúsági olimpián érmet szerzettek névsorát, akkor úgy gondolhatjuk, a 2011 óta bevezetett, kizárólag az utánpótlás-nevelésre fordítható társasági adókedvezmény, azaz a tao rendszere meghozta a gyümölcsét. Ugyanis a szingapúri érmesek közül Kapás Boglárka – ő szerezte az első ifi olimpiai aranyat –, Bernek Péter és Biczó Bence úszásban, Tóth Krisztián cselgáncsban, Tótka Sándor kajak-kenuban, Földházi Zsófia öttusában, Babos Tímea teniszben, valamint Harcsa Zoltán ökölvívásban azóta is a nemzetközi élvonalban van.
Ugyanez elmondható jó pár nankingi érmesről is: Szilágyi Liliána, Kenderesi Tamás, Sztankovics Anna (úszás), Gercsák Szabina (cselgáncs), Péni István (lövészet), Stollár Fanny (tenisz), Halász Bence (atlétika) már a felnőttek között is bizonyította tehetségét. Mára ugyanakkor odáig jutottunk, hogy a nemrég véget ért ifjúsági olimpián már a felnőttek között is sikert elérő két úszónk, Milák Kristóf és Késely Ajna volt a legeredményesebb egyaránt három győzelemmel, Miláknak ráadásul még egy ezüstérmet is a nyakába akasztottak.
– Ezek az utánpótlásban elért, kétségkívül elismerésre méltó sikerek egyértelműen annak köszönhetőek, hogy a jelenlegi kormánynak 2010 óta az egyik legfontosabb érdekszférája a sport. Az ebbe fektetett rengeteg közpénz alapján számítani lehetett rá, hogy előbb-utóbb az eredmények is jönni fognak, és ezek a nemzeti identitást erősítik. Jelenleg úgy tűnik, a ráfordítás egyenesen arányos az eredmények és a sikerek növekedésével – jelentette ki lapunknak Dénes Ferenc sportközgazdász.
[caption id="attachment_9902" align="alignleft" width="300"]
Dénes Ferenc (Forrás: Twitter)[/caption]
– A társasági adózás e fajtájának első három-öt éve a feltöltésről szólt, amikor minden kontroll nélkül ment a közpénz a sportba. Ma már a futballon kívül nem a politikai érdekek a legfontosabbak, így egy racionálisabb folyamat kezdődött el. Ám azt meg kell jegyezni, hogy a magyarországi taotámogatás pazarló rendszer, és bármennyire is azt akarják láttatni, a kétségkívül remek eredmények egyáltalán nem igazolják vissza a tao létjogosultságát.
– Talán a legjobb válasz az lenne erre a kérdésre, hogy miután az utánpótlásban, illetve bizonyos felnőtt sportágakban végre jönnek az eredmények, akkor legalább most ne számolgassunk. Ráadásul a magyarságtudatot is erősítik ezek a részsikerek.
– Az utánpótlásban elért sikerekből abszolút nem következik az, hogy a felnőtt mezőnyben is így folytatják. Sajnos általában nagyon rossz hatékonysággal forgatjuk át a korábbi időszakban elért eredményességet a későbbiekre, mert rosszul menedzselik a felnőtté válás fizikális, mentális, és ami lényeges, anyagi hátterét. Ugyanakkor most olyan mértékű pénz áramlik az állam részéről a sportba, hogy akár sikerülhet is a legjobbakat továbbra is megtartanunk a felnőttek között. Most ugyanis a pénz nem számít, csak az eredmény.
– Úgy látom, az elkövetkezendő nyolc-tíz évben is ez lesz a jellemző. Nekem nem azzal van bajom, hogy pénz kerül a sportba, hanem azzal, hogy az amerikai és nyugat-európai rendszerekkel szemben, ahol az eredményesség hatására a magántőke biztosítja az anyagi hátteret, Magyarországon ezt közpénzből oldják meg. Éves szinten már majd ezermilliárd forint megy a magyar sportba (nemcsak a taót, de a sportlétesítmények építésére, fejlesztésére elköltött milliárdokat is beleszámítva), és bizony azon lehet vitatkozni, hogy kell-e ez, és biztosan erre kell-e ezeket a hatalmas összegeket költeni. Főleg olyan sportágaknál, mint például az úszás és a tenisz: ezek esetében a rendszert üzleti alapon üzemeltetik nemzetközi szinten, és az eredményes sportolók akár meg is alapozhatják a jövőjüket. Miért kell még közpénzből még támogatni is őket? Ugyanakkor mondjuk egy olyan tradicionális sportágban, mint az öttusa, ez jelenleg elképzelhetetlen.
– Egy ideje a féligazságok országa vagyunk, de az egész sosem akar összeállni. A pénz ma nem számít, szinte nincsenek költségvetési korlátok, sem komoly állami ellenőrzések. Túlköltekezés esetén nincs számonkérés és következmény, egyvalaki dönt, majd az ország valamennyi adófizetője állja a hiányokat. Ugyanis minden félsiker felülírja racionalitást.
|
„A pénz nem számít, csak eredmény legyen”
|
A nemrég véget ért ifjúsági olimpia magyar sikerei sem igazolják vissza Dénes Ferenc sportközgazdász szerint a tao létjogosultságát.
|
[
"zx_BMolnarL",
"taotámogatás",
"tao"
] | 1 |
https://magyarhang.org/gazdasag/2018/10/29/a-penz-nem-szamit-csak-eredmeny-legyen
|
2018-10-29 00:00:00
| true | 0 | 0 |
A kisvállalkozók adminisztrációs terheit csökkentené a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) . Javaslataikat eljuttatják a döntéshozókhoz - jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Koji László, a BKIK elnöke. Az illetéken, a vámon és a helyi adókon kívül további 18-20-féle jogcímen keletkezik befizetési (ehhez tartozóan pedig nyilvántartási) kötelezettsége a vállalkozásoknak. A felmérések azt mutatják, hogy a vállalkozások a túladóztatás és a forráshiány mellett a túlzott adminisztrációt jelölik meg a tevékenységükre kedvezőtlenül ható tényezők között.
|
BKIK: céges túladóztatás van és bonyolult az adminisztráció is
|
A kisvállalkozók adminisztrációs terheit csökkentené a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) . Javaslataikat eljuttatják a döntéshozókhoz - jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Koji László, a BKIK elnöke. Az illetéken, a vámon és a helyi adókon kívül további 18-20-féle jogcímen keletkezik befizetési (ehhez tartozóan pedig nyilvántartási) kötelezettsége a vállalkozásoknak.
|
[
"archívum"
] | 0 |
http://24.hu/belfold/2002/01/17/bkik_ceges_tuladoztatas_van
|
2002-01-17 00:00:00
| false | 0 | 0 |
A szennyezőanyag egyik termékben sem lépte túl az uniós határértéket.
A Tudatos Vásárlók Egyesülete szupermarketekben, bioboltokban kapható 23 rizst és 10 puffasztott rizst vizsgáltatott meg laboratóriumban.
A Goodfood Bio puffasztott rizsszelet tengeri sóval nevű terméknél az arzénszennyezettség megközelítette a kilónkénti 0,3 milligrammos határértéket. A Tesco Rice Cakes (Natur puffasztott rizsszelet) esetében az arzén- és a kadmium szennyezettsége az unió által megszabott határérték felét érte el.
A vizsgált elemek közül az arzént minden termékben kimutatták, de az Olaszországból származó Riso scotti “A" minőségű hosszúszemű rizsnél és a Goodfood Bio puffasztott rizsszeletnél az arzén mennyisége megközelítette az európai uniós határértéket.
Az egyesület kikérte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakvéleményét a termékekről. A Nébih álláspontja szerint a két terméknél még magas rizsfogyasztás esetén sem tekinthető az arzén szervezetre gyakorolt káros hatása kiemelkedőnek.
Az egyesület vizsgálata a Müller Bio Gourmet basmati rizs, a Müller Alnatura basmati rizs, valamint a Tesco value “B" minőségű hosszúszemű rizs, az S-Budget “B" minőségű rizs, a Tesco basmati “A" minőségű rizs és a Lidl sajátmárkás Golden Sun basmati rizs esetében megállapította, hogy nagyon kicsi a termékek arzén szennyezettsége, nem tartalmaztak higanyt, kadmium és ólom pedig nem vagy csak csekély mértékben volt bennük.
A puffasztott rizsek közül a Ham-let és a DmBio terméke áll a lista élén, mivel mindkettőnél alacsony volt az arzén és kadmium szennyezettség, higanyt és ólmot egyáltalán nem mutattak ki a vizsgálatok.
A vizsgált termékekben talált nemesfémekről megjegyezték, hogy a higanyt a tesztelt termékek többségében nem lehetett kimutatni, ólmot csak a minták negyedében találtak, nagyon kis mértékben, és bár a kadmiumot a legtöbb termékből kimutatták, az egyesület felmérése szerint ennek az anyagnak a koncentrációja sem tekinthető lényeges kockázatnak. (mti)
|
Arzénnal szennyezett rizst találtak Magyarországon
|
A szennyezőanyag egyik termékben sem lépte túl az uniós határértéket.
|
[
"élelmiszerbiztonság",
"rizs",
"arzén",
"tudatos vásárlók egyesülete",
"nébih"
] | 0 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/04/17/arzennal-szennyezett-rizst-talaltak-magyarorszagon
|
2018-04-17 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Göblyös János és Palotay László, a készenléti rendőrség alezredese és csoportvezetője naponta több órát vonatozik együtt, ami tökéletes alkalmakat kínált számukra az egyéni vállalkozásuk kitalálására. Az ötletet a szocialista autók ihlették, mára azonban már zenekarokkal és sportklubokkal is sikerült megállapodniuk. A két rendőr egyedi órákat gyárt, egyedi kinézettel és számlappal. A vállalkozók 10 millió forintot kértek 10%-os tulajdonrészért cserébe a Cápáktól, akik saját egyedi karórákat is kaptak, hogy még meggyőzőbb legyen számukra az ajánlat. De vajon befektettek? A csak az rtl.hu-n látható exkluzív pitchből kiderül.
|
Készenléti rendőrök érkeztek az RTL stúdiójába - Cápák között Online Pitch
|
A két készenléti rendőr egyedi karórákat készít, a Cápáktól 10 millió forintot kértek 10 százalékos tulajdonrészért cserébe.
|
[
""
] | 0 |
https://rtl.hu/capak-kozott/2023/09/06/capak-kozott-2023-online-pitch-rendorseg-karora-1-resz
|
2023. 09. 06. 00:00:00
| true | 0 | 0 |
"Valahol azt mondta, talán kipróbálja a kommentálást. Biztosan segíteni fogja a fiatal svájci teniszezőket, mint ahogy eddig is. Gyakran meghívta őket gyakorolni egy kicsit, ez számára egy fontos ügy" - nyilatkozta Londonban a Kossuth Rádiónak a tréner.
Ljubicic (a nyitóképen középen) hozzátette, nem hiszi, hogy Federernek lesz majd valamiféle konkrét állása, inkább több különféle dolgot fog csinálni, amit igazán szeret. Egyszerűen élvezni fogja az életet.
A visszavonulását múlt csütörtökön bejelentő 20-szoros Grand Slam-tornagyőztes svájci klasszis saját kérésére Rafael Nadal párostársaként búcsúzott az élsporttól. Federer az 1998-ben kezdődött profi karrierje során 103 ATP-tornán diadalmaskodott. Párosban a 2008-as pekingi olimpián aranyérmet nyert, négy évvel később Londonban egyesben ezüstérmes lett. A világranglistát 310 héten át vezette, egy alkalommal 237 héten át megszakítás nélkül, és ötször zárta az évet a rangsor élén.
Korábban elmondta, nagy dolognak tartja, hogy ilyen hosszú ideig tartott a pályafutása, és ilyen sokáig tudott magas szinten játszani, de Ivan Ljubicic szerint emögött semmiféle titok nem húzódott meg.
"A személyisége segített neki elérni a sikereit, és segítette őt abban is, hogy folyamatosan fejlődni tudjon, emiatt új lehetőségek is adódtak előtte. Mindig nyitott volt arra, hogy tanuljon, ne csak arra fókuszáljon, amit a legjobban tud. Nem elégedett meg azzal, hogy világelső, nem csinált mindent úgy, mint addig, hanem fejlődni akart minden téren" - nyilatkozta.
Nyitókép: Facebook/ivanljubicic
|
Roger Federer edzője beszélt arról, hogyan folytatja a visszavonult sztár
|
Egyik edzője, Ivan Ljubicic szerint Roger Federer szakkommentátorként és mentorként folytathatja pályafutását, miután péntek este a Laver Kupán visszavonult a tenisztől.
|
[
"roger federer",
"tenisz",
"sport",
"edző",
"visszavonulás"
] | 0 |
https://infostart.hu/sport/2022/09/25/federer-edzoje-beszelt-arrol-hogyan-folytatja-a-visszavonult-sztar
|
2022-09-25 00:00:00
| false | 0 | 0 |
"Respect – mindenért." A színész-rendező párhuzamot lát a Nemzeti Színházban járt kálváriája és az 56-os Intézet történetének mostani fordulata között.
Párhuzamot lát a Nemzeti Színháznál járt vesszőfutása és az 56-os Intézet Veritas Intézetbe történő beolvasztása között Alföldi Róbert, aki Ecuadorból írt levelet Rainer M. János történésznek, az 56-os Intézet igazgatójának (a levelet az 1956-os Intézet közli Facebook-oldalán, lásd lejjebb).
"Ugyanazt a hangulatot, azt a tehetetlen, de elszánt fájdalmat, tisztességet és azt a furcsa szumátós hanghordozást láttam és hallottam, mint amikor mi éltük utolsó napjainkat anno a Nemzeti Színházban", írja, majd így folytatja: "Furcsa volt újra megélni, de az azonosság, és ezáltal a közösség érzése nemcsak szomorúság volt.
Azt hiszem, csak ezért írok most.
Az átérzett és érzett veszteség miatt.
Nem is tudom, mit kellene írni...hogy RESPECT.
Mindenért.
(És elárulom, nem nagyon lehet tovább együtt – nekünk legalább is nem sikerült –, és tényleg új időszámítás jön az életben. De minden fájdalom mellett a lényeg mégiscsak az lesz, hogy a tisztességesen elvégzett munka és az egyenes gerinc, valahogy erőt és megnyugvást ad. Bármi is történik.)"
A történész így köszönte meg Alföldi levelét:
"Kedves Alföldi Róbert!
Nagyon köszönjük kedves levelét.
Amely ebben a pillanatban különleges segítség: épp ma délelőtt, pár óra múlva közlik velünk, milyen sorsot szán nekünk az új "gazda", s aztán majd ki-ki dönt, hogyan folytatja. Ehhez pedig erő kell. A szolidaritás ezt adja, és a közösség tudatát.
Kívánunk Önnek tartalmas munkát, sok sikert a távolban és – remélhetőleg, mihamarabb – itthon egyaránt.
Tisztelettel üdvözli
az 1956-os Intézet valamennyi munkatársa nevében
Rainer M. János
Budapest, 2019. június 11. reggel 8 óra"
Alföldi Róbert igazgatói korszakának 2013-ban volt az utolsó előadása a Nemzeti Színházban, utóda, Vidnyánszky Attila egy előadását sem tartotta meg. Nemrég írta meg a hvg.hu, hogy az 56-os Intézet átkerül a Veritas Intézetbe az Országos Széchényi Könyvtár égisze alól, amit az igazgató Rainer M. János úgy élt meg: "Ez a lépés az 1956-os Intézet végét jelenti. Ez a történet itt és most véget ér. A Veritas Intézet ugyanis egy kormány felügyelete alatt álló intézmény, ahol nem biztosított számunkra a kutatás szabadsága."
|
Kult: "Az egyenes gerinc megnyugvást ad" – Ecuadorból üzent Alföldi Róbert az 56-os Intézetnek
|
"Respect – mindenért." A színész-rendező párhuzamot lát a Nemzeti Színházban járt kálváriája és az 56-os Intézet történetének mostani fordulata között.
|
[] | 0 |
https://hvg.hu/kultura/20190611_Az_egyenes_gerinc_megnyugvast_ad__Ecuadorbol_uzent_Alfoldi_Robert_az_56os_Intezetnek
|
2019-06-11 15:51:00+02:00
| false | 0 | 0 |
Fotó: III. Koordinációs Módszertan
Százával találhatók ilyen, és hasonló önmagát ismétlő, és ezért szinte teljesen érthetetlen részek abban a négy tanulmányban, amelyeket a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) rendelt meg uniós forrásokból az Emberi Erőforrások Minisztériuma uniós fejlesztésekért felelős helyettes államtitkárának korábbi kft-jétől.
Az Emmi háttérintézményénél az elmúlt években nagyüzemben folyt a különféle oktatási és társadalompolitikai könyvek és tanulmányok gyártása. Az intézet fizetett az Indexen nemrég bemutatott nyúlkönyvért is. A mezőgazdasági oktatási segédanyag, amely nem más, mint egy több mint 20 éves amerikai tankönyv magyarítása, nettó 24,6 millió forintba került.
A Türr Intézet a most bemutatott tanulmányt a "társadalmi felzárkózás szakpolitikai eszközeinek integrált fejlesztése és a területi együttműködések esélyegyenlőség elvű fejlesztésének modellezése a közszolgáltatások terén" – első olvasásra nehezen értelmezhető – című félmilliárd forintos államreform (ÁROP 1.1.9.) projektjének részeként készíttette. A 2012-es gyorsított tárgyalásos tenderen a meghívott cégek közül a budapesti székhelyű Adequo Kft. került ki győztesen, miután 24 millió forint plusz 27 százalék áfáért vállalta négy tanulmány előállítását.
Fotó: Döntéshozatali kézikönyv A társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályzó rendszere
A nyilvános pályázati kiírásban - a címeken kívül - semmilyen követelmény, tartalmi kritérium sem található, a hirdetményben csak és kizárólag terjedelmi elvárások szerepelnek:
Tanulmányok készítése a következő témákban:
Koordinációs módszertan kidolgozása (30 ív)
Indikátorrendszer alkalmazása (30 ív)
Döntéshozatal - elemzés (45 ív)
Döntéshozatal – kézikönyv (15 ív)
Az Adequo Kft. be is tartotta a követelményeket: az előírt méretben egyetlen hónap alatt leadta az írásokat, de a jelek szerint menet közben - vagy már előtte -elfogyott a mondanivalója.
A cég honlapján olvasható tanulmányok ezért kínos szakdolgozatokhoz lettek hasonlatosak: a szakirodalomból vett idézetek, ismertetések mellett egész fejezeteket töltöttek ki szakkifejezések ismételgetésével, redundáns megfogalmazásokkal és bulletpointos felsorolásokkal nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy a szöveg elérje a tenderelőírásnak megfelelő hosszúságot. A helykitöltés érdekében indokolatlanul nagy, de lényegében triviális tartalmi részeket illusztráló szerkezetábrákat is bevetettek.
Fotó: Döntéshozatali kézikönyv
A tanulmányok hosszú hivatkozási listát vonultatnak fel, de vadonatúj megállapításokkal nem igazán járultak hozzá a hátrányos helyzetűek felzárkóztatásának elméleti megközelítéséhez. A Döntéshozatal kézikönyve című alkotás például az összefoglaló fejezetben a következő főbb megállapításokat sorolta fel:
a társadalmi felzárkóztatást végzőknek a hátrányos helyzetűekkel szoros együttműködésben kell a társadalmi felzárkóztatás megvalósítani
a társadalmi felzárkóztatás hatékony megvalósítása érdekében helyi szintű szabályozási rendszereket kell felállítani
társadalmi felzárkóztatás csak a szeretet alapján valósítható meg.
A nyertes cég rövid idővel a pályázat kiírása előtt Garai Péter tulajdonában volt. Garait nemrég nevezték ki EU-s fejlesztésekért felelős helyettes államtitkárrá, 2011-től 2013-ig ő volt a TKKI pécsi igazgatóságának vezetője.
Az Adequo minimális forgalmú cég, egyedül a 2012-es megrendelés dobta meg komolyabban a bevételeit, de az éves árbevétel még akkor sem lépte át a 40 millió forintot. Garai Péter 2010 januárja és 2011 júliusa között volt a kft. egyik tulajdonosa.
Az Index információi szerint Balog Zoltán miniszter októberben elrendelte a TKKI egyes uniós projektjeinek visszamenőleges átvilágítását. A belső vizsgálat egyelőre nem zárult le. Az intézet szerint azonban nincs probléma a felzárkóztatás-elméleti tanulmányokkal.
A tanulmányokat az intézet munkatársai elolvasták, majd - elfogadást követően - a TKKI további felhasználásra továbbította azokat.
- írta a sajtóosztály az Indexnek hozzátéve, hogy a projekt elsődleges célcsoportja a közigazgatásban dolgozó, a felzárkózási szakpolitikában érintett kormánytisztviselők voltak, a másodlagos célcsoportba viszont beletartozott Magyarország valamennyi állampolgára.
Garai Péter helyettes államtitkár az Index kérdésére azt írta, 2012-ben nem volt már kapcsolata a céggel, "a projekt vonatkozásában pedig sem személyében sem tisztségében nem állt fenn érintettség vagy összeférhetetlenség".
|
Hosszra mérték a tanulmányokat, kaptak is 24 milliós hadoválást
|
Hosszra mérték a tanulmányokat, kaptak is 24 milliós hadoválást - Csak ha látott már béna szakdolgozatot, akkor tudja elképzelni milyen írásokért fizetett az Emmi intézete egy olyan cégnek, amely az egyik helyettes államtitkáré volt.
|
[
"türr istván képző éskutató intézet",
"tkki",
"árop",
"uniós pénz",
"garai péter",
"belföld"
] | 1 |
https://index.hu/belfold/2015/11/09/hosszra_mertek_a_tanulmanyokat_kaptak_is_24_millios_hadovalast
|
2015-11-09 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Egymilliárd forinttal támogatja a központi költségvetés a Magyar Divat & Design Ügynökség idei tevékenységét, derült ki a pénteki Magyar Közlönyből. Ezt az állami céget a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) alapította 150 millió forintos költségvetéssel, és januárban kapott meg székháznak egy budai villát az Istenhegyi úton, amit fel is újítanak. A cégben nincs semmilyen formális funkciója a kormányfő lányának, de vezetőjét, Bata-Jakab Zsófiát a barátnőjeként tartják számon, és Orbán Ráhel a cég reprezentatív eseményein is részt vesz.
A kormányhatározatból nem derül ki, hogy az egymilliárdos támogatást pontosan mire szánják, célként a "magyar divat és designipart átfogó, megújító fejlesztési feladatok hosszú távú koncepciójának kidolgozása" van megnevezve.
A hivatalos lapban további nagy összegű támogatások odaítéléséről szóló döntések is megjelentek:
2,4 milliárd forint jut idén és még egyszer ennyi 2020-ban az Ugandai Köztársaságban megvalósuló nemzetközi fejlesztési programra;
1 milliárd forint idegenforgalmi szempontból fontos fesztiválok, kulturális nagyrendezvények támogatására;
603 millió forint idén és 323 millió forint jövőre egy jeruzsálemi külgazdasági iroda létrehozására Izraelben;
104 millió forint külképviseleti iroda megnyitására Laosz fővárosában.
|
Egymilliárdot kap az Orbán Ráhel-féle állami divatcég
|
Egymilliárdot kap az Orbán Ráhel-féle állami divatcég - A cél a magyar divat- és designipar megújítása. Uganda fejlődését is támogatjuk több mint 5 milliárddal.
|
[
"uganda",
"orbán ráhel",
"divat",
"magyar divat és design ügynökség",
"belföld"
] | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/03/08/egymilliard_orban_rahel_allami_divatceg_uganda_design_divat
|
2019-03-08 00:00:00
| true | 0 | 0 |
A nagy gyógyszergyárak érdekeit vagy a betegek egészségét védi, hogy mostantól engedélyhez kötik a növényi gyógyszerek árusítását az EU-ban? Erről erősen megoszlanak a vélemények.
"A betegek megbízhatnak az unióban vásárolt hagyományos növényi gyógyszerekben" –ígérte John Dalli egészségügyi EU-biztos, amikor bejelentette, hogy május elseje után csak a törzskönyvezett készítmények maradhatnak forgalomban. A növényi szerek kevésbé szigorú feltételekkel kapnak forgalombahozatali engedélyt, mint a "rendes" gyógyszerek: annyit kell igazolni, hogy az adott termék nem káros az egészségre. És bizonyítani kell azt is, hogy legalább harminc éve (ebből legalább tizenöt éve az EU-ban) tart a növényi gyógyszer biztonságos használata.
"Ki hallott már elrettentő történeteket a ginzengről, az echinaceáról vagy a valeriánáról? Azzal viszont senkinek sincs baja, hogy paracetamolt lehet kapni, pedig ez nagy mennyiségben beszedve halálos is lehet" – háborgott Julie Owens, egy írországi egészségbolt tulajdonosa. Az Avaaz nevű internetes mozgalom (amely a legkülönfélébb környezetvédelmi, emberjogi és politikai ügyekért kampányol) Mentsük meg a növényi gyógyszereket! címmel indított akciót, amelyhez eddig 750 ezren csatlakoztak. Azzal érvelnek, hogy az új uniós szabályozás szinte minden hagyományos kínai, indiai és afrikai készítményt kiszorít a piacról, és ezzel a fogyasztók választási lehetőségeit korlátozza, illetve a nagy gyógyszercégek bevételeit növeli.
Egyetlen gyógynövényt vagy terápiát sem tilt be az EU-irányelv – védekeznek a brüsszeli bizottságnál. Igaz, annyit Frédéric Vincent szóvivő is elismert, hogy az új szabályozás következtében csökken az üzletekben kapható szerek száma. Az EU-observer hírportálon hozzátette: "Most azt mondják a gyártók: nem tudjuk bizonyítani, de hatásos. Mi pedig azt mondjuk: tegyenek meg minden tőlük telhetőt, hogy bizonyítsák, különben nem árulhatják többé gyógyszerként!" Egy névtelenséget kérő uniós tisztségviselő szerint azok beszélnek a növényi gyógyszerek üldöztetéséről, akik még a legegyszerűbb bizonyítékokat sem tudják felmutatni, vagyis nem túl biztonságos termékeket kínálnak.
Óvatosságra int a gyógyszereket felügyelő brit ügynökség (MHRA) felmérése. Ebből kiderül, hogy a növényi hatóanyagokat tartalmazó készítményekről az emberek 58 százaléka automatikusan azt hiszi, hogy biztonságosak, csak mert "természetesek". Ám a növényi gyógyszereknek ugyanúgy lehetnek káros mellékhatásaik, sőt megváltoztathatják egyes "nem természetes" orvosságok hatását is. Arról nem szólva, hogy találtak már a piacon fertőző vagy mérgező anyagokat rejtő növényi csodaszereket is – ilyenkor aligha vigasz a természetesség.
|
Külföld: Fűt-fát bevesznek
|
A nagy gyógyszergyárak érdekeit vagy a betegek egészségét védi, hogy mostantól engedélyhez kötik a növényi gyógyszerek árusítását az EU-ban? Erről erősen megoszlanak a vélemények.
|
[
"2011-05-09",
"Európai Unió",
"egészségügy",
"fogyasztóvédelem",
"gyógyszer",
"gyógyszeripar"
] | 1 |
https://nol.hu/kulfold/20110509-fut-fat_bevesznek
|
2011-05-09 00:00:00
| true | 0 | 0 |
A sárbogárdi és a móri rendőrök fatolvajokat fogtak el, Székesfehérváron egy verekedő nőt állítottak elő a rendőrök.
Tegnap délután fatolvajokkal gyűlt meg a baja mind a móri, mind a sárbogárdi rendőröknek. Móron két férfi lopott akácfát, míg Vajta külterületén, a 63-as út mellől vágott ki, majd próbált biciklijével elszállítani pár rönköt egy helyi férfi. Utóbbi, mivel maga vágta ki a fát nem védekezhet szabadon.
Székesfehérváron sem unatkoztak az egyenruhások, tegnap este nyolc óra tájban, a Liszt Ferenc utcában egy nőt bántalmaztak. A rendőröket a járókelők hívták ki. A helyszínre érkező járőrök elfogták a 23 éves harcos természetű nőszemélyt, aki a hajánál fogva húzta az áldozatot. Azt nem tudni min veszett össze, de szerencsére nem lett nyolc napon túl gyógyuló sérülése a bántalmazottnak, viszont biztos, hogy a továbbiakban megválogatja az ismerőseit.
|
A hajánál fogva húzta a lányt
|
A sárbogárdi és a móri rendőrök fatolvajokat fogtak el, Székesfehérváron egy verekedő nőt állítottak elő a rendőrök.
|
[
"verekedés",
"rendőrök",
"fatolvaj"
] | 0 |
https://24.hu/szorakozas/2014/02/19/a-hajanal-fogva-huzta-a-lanyt
|
2014-02-19 00:00:00
| false | 0 | 0 |
MOST ÉRKEZETT
2007. január 10., szerda, 13:40 • Utolsó frissítés: 2007. január 11., csütörtök, 14:08
Január 30-án jelenik meg az Új Magyarország Fejlesztési Terv első hat pályázata kis- és középvállalkozóknak – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Varjú László, az MSZP frakcióigazgatója.
Elmondta, hogy a munkahelyteremtésre és az eszközfejlesztésre kiírt pályázatok összértéke 29 milliárd forint, de ebből 9 milliárd forintra csak a hátrányos helyzetű kistérségekből pályázhatnak. Varjú László felhívta a figyelmet, hogy a pályázat tervezete már olvasható a Nemzeti Fejlesztési Hivatal internetes oldalán, de a pályázati kiírás csak azután lesz végleges, miután a szakmai szervezetek is véleményezték.
"Ha a verseny még nem is kezdődött el, a kvalifikáció már zajlik" – mondta a frakcióigazgató, aki úgy látja: a tervezetek segítségével már lehet készülni a pályázat beadására. Elkészült a pályázás eljárási rendjét és a döntéshozatal mechanizmusát szabályozó kormányrendelet is. Az 5 milliárd forintos értékhatár feletti fejlesztésekre nem írnak ki pályázatot, a beruházók a terveiket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez, valamit a regionális fejlesztési tanácsokhoz tudják benyújtani, a végső döntést pedig a kormány hozza meg.
|
Februártól már hat kiírásra lehet pályázni
|
Január 30-án jelenik meg az Új Magyarország Fejlesztési Terv első hat pályázata kis- és középvállalkozóknak – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Varjú László, az MSZP frakcióigazgatója.
|
[
"hírek",
"itthon",
"világ",
"belföld",
"tudomány",
"hirek",
"sport",
"magazin",
"hírek",
"gazdaság",
"külföld",
"bulvár",
"belföld",
"hírgyűjtő",
"tech-tudomány",
"külföldi hírek",
"belföldi hírek",
"magyar hírek",
"külföldi hirek"
] | 0 |
http://hvg.hu/kkv/20070110_umft
| null | true | 0 | 0 |
Feloszlatta magát a baksi képviselő-testület, mert a többség nem tudott együttműködni Búza Zsolt polgármesterrel. Időközi választást írnak ki a Csongrád megyei településen, írja a Délmagyarország.
A lap emlékeztetett: Bakson legtöbbször négy képviselő áll szemben kettővel és a polgármesterrel. Az üléseken személyeskedő vitákat folytatnak, miközben negyvenmillió forintos költségvetési hiánnyal küzd a település.
"Rendkívül felelőtlen döntésnek tartom a történteket. Váratlanul ért, az utóbbi időben nem volt előjele" – magyarázta Búza Zsolt.
A polgármester szerint rengeteg alaptalan vád érte az elmúlt időszakban az önkormányzatot. Egy ismeretlen feljelentése alapján az ügyészség és a rendőr-főkapitányság is vizsgálódott – Búza Zsolt úgy tudja, hűtlen kezelés gyanújával –, de nyomozást végül nem indítottak.
|
Időközi választás lesz Bakson
|
Időközi választás lesz Bakson - Feloszlatta magát a képviselő-testület. Idáig fajultak a személyeskedő viták.
|
[
"baks",
"csongrád megye",
"időközi választás",
"belföld"
] | 0 |
http://index.hu/belfold/hirek/2011/12/02/idokozi_valasztas_lesz_bakson
|
2011-12-02 00:00:00
| true | 0 | 0 |
A magyar vádhatóság még várna az amerikai információkra Microsoft-ügyben, pedig már az eddigi adatok alapján is el lehetett volna rendelni a nyomozást.
Nem lehet kizárni, hogy a Microsoft-ügyben csalás történt - közölte az ügyészség, amely - Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő és a Demokratikus Koalíció (DK) feljelentései után - feljelentéskiegészítést rendelt el. Az ügyészeknek kétszer tizenöt napjuk lesz arra, hogy eldöntsék, indítanak-e nyomozást. A Legfőbb Ügyészség (LÜ) korábban az amerikai kormányszervekhez fordult, hogy elkérje az ügyben összegyűjtött információkat, ám az ügyészség tájékoztatása szerint eddig nem kaptak semmilyen választ. Lapunk is érdeklődött az amerikai igazságügynél, ám csak annyit közöltek, hogy jelenleg nem kommentálják az ügyet. Az újabb korrupciós eset kapcsán arra sem reagáltak, hogy kitiltanak-e magyar állampolgárokat.
- A nyomozást még az amerikai iratok beszerzése előtt el lehetne és kellene indítani - jelentette ki a Népszavának Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) jogi igazgatója. Kiemelte, hogy a feltételezett vesztegetést Magyarországon követték el, így a bizonyítékok összegyűjtése is megkezdődhetne itthon. Álláspontja szerint a magyar közbeszerzési hatóságoknak is érdemes lenne megvizsgálniuk az ügyet, a microsoftos közbeszerzéseket ugyanis mindössze néhány évvel ezelőtt bonyolították le, tehát még lenne lehetőség az eljárások megindítására.
Az amerikai igazságügyi minisztérium, valamit a tőzsdefelügyelet jelentése szerint a Microsoft közvetítőcégeken keresztül árulta a szoftvereket a magyar közigazgatásnak, ám a disztribútorcégek jelentős haszonnal adták tovább a termékeket. Az így szerzett extraprofitból magyar kormányzati tisztviselőket fizettek le annak érdekében, hogy az óriáség licenceit válasszák.
Azt egyébként egyelőre nem tudni, hogy pontosan milyen információk lehetnek az amerikai fél birtokában, azaz: van-e benne olyan, konkrét személyre vonatkozó állítás ami alapján büntetőeljárást lehetne indítani Magyarországon. Ligeti Miklós úgy véli: az Egyesült Államok hatóságainak nagy valószínűséggel erős bizonyítékai vannak. A nyilvánosságra hozott iratokban ugyan a magyar kormányzati dolgozók - büntetőjogi kifejezéssel élve: hivatalos személyek - neve nem szerepel, ám a hazai szervek egyértelműen azonosítani tudnák őket a beosztásuk és a felelősségi köreik leírása alapján. A Microsoft-alkalmazottak pedig nagy valószínűséggel névvel is szerepelnek a dokumentumokban.
A TI álláspontja szerint bár nem árt, de a magyar hatóságoknak nem feltétlenül jogsegélykérelemmel kellene megszerezniük az információkat, mert az iratokat e procedúra nélkül is elküldhetné az amerikai fél. Ligeti Miklós szerint erre az ENSZ korrupció elleni egyezménye is lehetőséget nyújtana, ez ugyanis ilyen esetekben előírja az információcserét.
- Amennyiben ezek az információk az illetékes magyar hatóságok birtokába kerülnek, minden olyan magyar kormányzati állítás, miszerint a magyar kormánynak nem volt tudomása az ügyről, teljesen alaptalanná válna – szögezte le a szakértő. Korábban egyébként a kormány többször is leszögezte a lapunknak küldött válaszaiban, hogy a kabinetnek nincs információja a Microsoft-ügyről.
A kormányszócső Magyar Nemzet tegnapi cikkében mindenesetre már arról írt, hogy csalás történt a Microsoft-ügyben, igaz, a lap verziója szerint a multicég és néhány viszonteladója "ügyeskedett". Azt viszont elhallgatták, hogy a disztribútor cégek Fidesz-közeliek voltak, valamint hogy az amerikaiak szerint a problémás szoftverügyletek kormányjóváhagyással jöhettek létre. Arról szintén nem ejtettek egy szót sem, hogy a haszon egy része kormányközeli zsebekbe folyt.
|
Népszava Microsoft-ügy: már „nem zárják ki” a csalást
|
A magyar vádhatóság még várna az amerikai információkra Microsoft-ügyben, pedig már az eddigi adatok alapján is el lehetett volna rendelni a nyomozást.
|
[] | 1 |
https://nepszava.hu/3046017_microsoft-ugy-mar-nem-zarjak-ki-a-csalast
| null | true | 0 | 0 |
Erre azért kevesen számíthattak miután tegnap kiderült, hogy újra támadnak a veszélyes sprotnik. Az agrárszektor.hu arról számolt be, hogy nem hidrogénezett margarinokra cseréli az eddig használt, hidrogénezett növényi olajokból álló margarinokat a pékek.
A változtatásokat a cégek azért hajtják végre, mert múlt héten hatályba lépett az a szabályozás, amely maximalizálja az egészségre káros transzzsírsavak mennyiségét az élelmiszerekben.
A szabályozás általános előírásként rögzíti, hogy az élelmiszerek összes zsírtartalmának 100 grammjában legfeljebb 2 gramm transzzsírsav lehet. Az Európai Unióban Magyarország – Dánia és Ausztria mellett - a harmadik olyan tagállam, amely szabályozza az élelmiszerek transzzsírsav mennyiségét, de például hasonló előírások vannak érvényben az USA egyes tagállamaiban is.
Az utóbbi évtizedekben derült ki, hogy az összes zsírfajta közül a transzzsírsav jelenti a legnagyobb veszélyt az egészségre, mivel károsítja az érfalat, illetve szív- és érrendszeri megbetegedéseket okoz. Kedvezőtlen hatását úgy fejti ki, hogy növeli az összes és a rossz koleszterinszintet a szervezetben.
A nem hidrogénezett margarinok 10-12 százalékkal drágábbak a hidrogénezetteknél, így a beszerzéskor ennyivel nő a vállalkozások többletköltsége, ha a nem hidrogénezett margarinokra állnak át.
Az agrárszektor.hu szerint az árkülönbség önmagában nem olyan tényező, amely a sütőipari termékek áremelését most indokolttá tenné. A pékek általában akkor tudnak árat növelni, ha a liszt és az energia drágul, illetve a közterhek nőnek. Ha viszont ezek miatt áremelés válik szükségessé, a transzzsírsavas rendelet miatti pluszkiadásokat is megpróbálják majd beépíteni az árakba.
|
Lecserélik a kockázatos margarinokat
|
Lecserélik a kockázatos margarinokat - Egy új szabály miatt jönnek a nem hidrogénezett margarinok. Egyelőre nincs drágulás.
|
[
"margarin",
"kockázat",
"veszély",
"transzzsírsavak",
"gazdaság"
] | 0 |
http://index.hu/gazdasag/2014/02/27/lecserelik_a_kockazatos_margarinokat
|
2014-02-27 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Hatással van az állatok genetikai sokszínűségére a klímaváltozás – állapította meg a berlini Charité Orvostudományi Egyetem által vezetett nemzetközi kutatócsoport a havasi mormota (Marmota marmota) örökítőanyagát vizsgálva.
Ez a jégkorszakból hátramaradt rágcsáló nagy számban él a magasan fekvő alpesi réteken. A tudósok arra voltak kíváncsiak, milyen hatása lehet a klímaváltozásnak a régóta a Földön élő, jelenleg is létező élőlényre. Megfejtették a mókusok családjába tartozó nagy rágcsáló genomját, és azt találták, hogy az egyes állatok genetikailag nagyon hasonlóak, a faj genetikailag a legkevésbé sokszínű a vizsgált vadon élő emlősök közül.
A Current Biology című szaklapban bemutatott eredményeik kapcsán Markus Ralser kutató azt mondta: nagyon meg voltak lepődve. "A csekély genetikai sokféleség elsősorban a súlyosan veszélyeztetett fajoknál fordul elő, például a hegyi gorillánál. A havasi mormota populációja azonban nagy, több százezer példány létezik, nem veszélyeztetettek." A magyarázatot a mormota genetikai múltjában találták meg:
a havasi mormota genetikai sokszínűségét a jégkorszakhoz köthető klímaesemények során veszítette el, és azóta képtelen volt visszaállítani azt.
Mivel a mormota genetikai egyszerűsége nem magyarázható az állat jelenlegi életmódjával és szaporodási szokásaival, a kutatók számítógépes vizsgálatokon alapuló elemzést végeztek a havasi mormota genetikai múltjának feltárásához. A genetikai elemzés eredményét fosszíliákból származó adatokkal hasonlították össze, ez alapján jutottak arra az eredményre, hogy a havasi mormotának az utolsó jégkorszak során többször kellett alkalmazkodni a klímához köthető változásokhoz, emiatt veszítette el biológiai sokszínűségét.
Havasi mormota © Pixabay / suju
Az egyik ilyen alkalmazkodási helyzet akkor következett be, amikor a mormoták benépesítették a pleisztocén kori sztyeppét az utolsó jégkorszak kezdetén, 110-115 ezer évvel ezelőtt. A második ilyen alkalom 10-15 ezer éve történt, amikor a pleisztocén sztyeppe eltűnt a jégkorszak végén. Azóta a mormoták az Alpok magasan fekvő füves területeit lakják, ahol a hőmérséklet hasonló a pleisztocén sztyeppén tapasztaltakhoz.
A kutatók szerint a változások miatt csökkent a genetikai mutációk aránya, az állat pedig nem volt képes hatékonyan regenerálni genetikai sokszínűségét.
"Kutatásunk rávilágít arra, hogy a klímaváltozás szélsőségesen hosszú ideig képes befolyásolni egy faj genetikai sokszínűségét. Ezt korábban nem mutatták még ki ilyen részletességgel. Ha egy fajnak csekély a genetikai sokszínűsége, annak okai több ezer éve bekövetkezett klímaesemények is lehetnek" – véli Ralser, aki szerint figyelemre méltó, hogy a havasi mormota képes volt túlélni évezredeken át az alacsony genetikai sokszínűsége ellenére is.
"Komolyan kell vennünk a tanulmány eredményeit, vehetjük egyszerűen a múltból érkező figyelmeztetésnek. A 19. században a vándorgalamb (Ectopistes migratorius) volt az egyik legnagyobb egyedszámú szárazföldi madár az északi félgömbön, mégis alig néhány év alatt kihalt. Valószínű, hogy csekély genetikai sokszínűsége játszhatott ebben szerepet" – mondta a szakértő, aki szerint fontos következő lépés lehet más olyan állatok közelebbi megvizsgálása, melyek a havasi mormotához hasonlóan túlélték a jégkorszakot. Ezek az állatok is az alacsony genetikai sokféleség állapotában lehetnek megrekedve.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.
|
Nem az a kérdés, alkalmazkodik-e néhány állatfaj a klímaváltozáshoz – hanem az, hogy milyen áron
|
Hatással van az állatok genetikai sokszínűségére a klímaváltozás – állapította meg a berlini Charité Orvostudományi Egyetem által vezetett nemzetközi kutatócsoport a havasi mormota (Marmota marmota) örökítőanyagát vizsgálva.
|
[] | 0 |
https://hvg.hu/tudomany/20190528_mormota_orokitoanyaganak_elemzese_klimavaltozas_genetikai_sokfeleseg
|
2019-05-28 15:03:00+02:00
| false | 0 | 0 |
Felmentette a Veszprémi Törvényszék azt a mélyépítő mérnököt, akit rágalmazás miatt citált bíróság elé a Swietelsky Magyarország Kft., mert a szakember leveleket szétküldve tette szóvá többek között a Balatonszőlősön és Pécselyen elvégzett szennyvízcsatornázás szerinte hibás kivitelezését, és ennek ellenére történő átvételét. A Swietelsky azt közölte az Átlátszóval, hogy megfellebbezte a döntést. A megvádolt szakember szerint EU-s pénzek szabálytalan felhasználása is felmerülhet az ügyben.
"Ezúton javaslom a Tisztelt Címzettek részére a Balatonszőlős és Pécsely községek szennyvízcsatornázási hibáinak a közös feltárását. Balatonszőlős és Pécsely szennyvízcsatornája sajnos egy hibás teljesítés, amit ennek ellenére átvettek. A hibás teljesítés tudatában van a polgármester úr és az üzemeltető cég, a Swietelsky Kft., és a szakértő is, csak az utóbbi kettő nem hajlandó elismerni azt... A munka során félrevezették a műszaki ellenőrt és a megrendelőket."
Többek között ezt tartalmazza az az Átlátszó birtokában lévő email, amelyet 2013 őszén K. Ferenc mélyépítő mérnök küldött el több címzettnek, köztük az említett települések polgármestereinek, egyes állami vezetőknek, köztük a kormányfőnek, Lázár János miniszternek, Kövér László házelnöknek, illetve több szerkesztőségnek is. A szakember, aki jelenlegi munkája miatt kérte teljes nevének elhallgatását, nem csak az általa felfedezni vélt hibák feltárásáról írt, hanem felajánlotta a segítségét is, mondván, szakmai tapasztalata alapján a hibás teljesítés mibenlétét meg tudja nevezni.
Arról, hogy a Balaton-közeli településeknek milyen problémája akadt az elkészült szennyvízcsatornázással, a mérnök egy Balatonszőlős honlapjára kitett videóból értesült. Ez szerepel egyébként a törvényszéki ítéletben is, mivel a bíróság megállapítása szerint a szakember ennek megnézése után kezdte el "bombázni" leveleivel az érintett községek vezetőit és a Swietelsky-t.
Balatonszőlősi szennyvízper
A Swietelsky Magyarország Kft., a Swietelsky Kft., valamint Balatonszőlős és Pécsely községek önkormányzata között vállalkozási szerződés jött létre az érintett települések szennyvízcsatorna hálózatának kiépítésére. A kivitelezési munkák 2002. november 30. napján fejeződtek be. A sikeres próbaüzem lezárása után 2003. augusztus 1-jén megtörtént az átadás a megrendelő önkormányzatok és az üzemeltető Bakonykarszt Zrt. részére.
Balatonszőlős polgármestere, Mórocz László, illetve a csatornahálózatot üzemeltető Bakonykarszt Zrt. vezetője arról számolt be a község honlapján publikált videóban, hogy a rossz kivitelezés miatt a szennyvíz a Balatonba ömlik. A település vezetője szerint már az építés alatt is rengeteg problémát jeleztek a lakosok, így azt is, hogy a nem megfelelő tömörítés miatt hibásan végezték el a csatornahálózat kivitelezését. Mórocz László a videóban kitért arra is, hogy mindezek ellenére azért vették át a munkát, mert arra számítottak, hogy a garanciális időszak alatt a hibákat a kivitelező kijavítja. Mivel ez nem történt meg, végül Pécsellyel együtt bíróságra vitték az ügyet. A videó még a per ideje alatt készült, amikor a lakosok a legdrágább szennyvíz-díjat fizették, ez 900 forint/köbméter felett volt. A helyzet azonban értesüléseink szerint a mai napig nem változott, a balatonszőlősiek mintegy ezer forintot fizetnek köbméterenként a Bakonykarsztnak. Balatonszőlősi szennyvízper from atlatszo.hu on Vimeo.
Levelek, a mérnök szerint jó szándékból, a kivitelező szerint zsarolásból
A fentiek alapján a mérnök 2013. szeptember 4-én arról írt, hogy "az átláthatatlanul görbe csatorna hibás teljesítés, az ilyen csatornát vissza kell bontani és a terv szerint át kell építeni. Ez nem garancia, hanem a kivitelező kötelezettsége, mivel nem szerződés szerint teljesítette a vállalását." Ha ez megtörtént, és a hibás teljesítés ellenére a műszaki átadáson I. osztályú minőségben átvették a csatornát, akkor "felmerült a közpénzek hűtlen kezelése és a csalás bűntettének elkövetési gyanúja." Emellett a mérnök hangot adott annak a meglátásának is, hogy a hibás teljesítésnek a kivitelezésben érintett személyek a tudatában voltak.
A szakember levelei nem arattak osztatlan sikert. Az Átlátszó úgy tudja, hogy a férfi közbelépése megkavarta Balatonszőlős és Pécsely életét, amelynek vezetői valamilyen megegyezést szerettek volna elérni a Swietelskyvel a helyzet rendezésére. Ezért felesleges beavatkozónak, minden lében kanálnak tartották K. Ferencet, akiről a környékbeliek azt is beszélték, hogy akár bírósági utat is igénybe véve szívesen beleszól hasonló beruházások megvalósítási módjába.
A Swietelsky Kft. az e-maileket komolyan véve, személyiségi jogi pert indítva a bírósághoz fordult. A Veszprémi Járásbíróság elsőfokon kimondta, hogy a mélyépítő mérnök rágalmazott, amiért K. Ferencet egy év próbára bocsátásra ítélte. Az építőipari cég illetékesei azonban olyan büntetést szerettek volna a mérnökkel szemben, amely elveszi a kedvét a további "rágalmazásoktól", ezért fellebbeztek. A szakember természetesen az ítélet hatályon kívül helyezését és a felmentését kérte, valamint indítványozta, hogy szakértő bevonásával folytassanak le egy új eljárást.
"1989 óta dolgozom mélyépítő üzemmérnökként. A Swietelsky Kft ügyvédje az elsőfokú eljárásban megkérdezte, hogy rendelkezem-e műszaki ellenőri végzettséggel, ezért annak érdekében, hogy a per esetleges folytatáséban a magánvádló ne hiányolhassa a szakmai felkészültségem, a kamaránál megszereztem mindkét szakmagyakorlásra jogosító határozatokat" – közölte K. Ferenc az Átlátszóval.
A férfi szerint a bíróság nem értékelt bizonyítékként olyan tanúvallomás részeket, amelyek állításait igazolták, vagyis azt a meglátását, hogy "a Swietelsky Kft. elhallgatta a nem szerződésszerinti és egyben hibás teljesítést, és ezzel tévedésbe ejtette a megrendelő képviselőjét és a megrendelőt". Ennek alátámasztására említette meg a mérnök azt is, hogy tudomása alapján kontrás, egyenetlen csatornát nem engedélyeztek építeni, illetve hogy a balatonszőlősi polgármester szerint "előfordult, hogy markoló kanállal nyomtak össze csöveket, illetőleg a tömítésnél hiányosságokat láttak".
K. Ferenc igazának alátámasztására felhozta még, hogy az elkészült szennyvízcsatorna kivitelezésével kapcsolatos gondokat jelezte az is, hogy a rágalmazási perrel egy időben a Veszprémi Törvényszéken folyamatban volt az a per, amelyben Balatonszőlős és Pécsely a Swietelsky Kft.-vel szemben a szavatossági igény érvényesítését és kártérítés megfizetését kérte.
A szakember érvei azonban nem merültek ki ennyiben, mert meggyőződése szerint a pénzügyi visszaélésekre vonatkozó állításait is tudta volna igazolni. Mégpedig Mórocz László vallomásának azon részével, amely szerint a munka átvételében nyomás volt az önkormányzaton, ugyanis, ha nem tartják meg a műszaki átadás- átvételt, akkor elveszítették volna a csatornára kapott pályázati pénzt.
A törvényszék végezte el az elmaradt bizonyítást
A másodfokon eljáró Veszprémi Törvényszék, amely elé néhány hónappal ezelőtt került az ügy, úgy látta, hogy a járásbíróság ítélete részben megalapozatlan, mivel a bizonyítást nem végezte el teljes körűen. Ennek pótlására a törvényszék tárgyalást tartott; azon többek között ismertették a Swietelsky és a balatoni községek közötti per iratait, amelyeket így az eljárás anyagává tettek.
A törvényszék végül arra jutott, hogy "az elsőfokú bíróság iratellenes megállapításokat tett, amikor a magánvádlói feljelentésben tett kijelentéseket tartalmazó emailek tartalmát összemosva arra jutott, hogy a vádlott megvalósította a terhére rótt bűncselekményt". Az, hogy közpénzekkel élt volna vissza a Swietelsky, alkalmas lehet a becsület csorbítására, ám ezt a vádlott, K. Ferenc "közvetlenül a sértettnek szóló emailben írta le, így azokról csak a magánvádló (illetve az azt megnyitó munkavállaló) szerezhetett tudomást".
Ez viszont nem meríti ki a rágalmazás törvényi tényállását, hiszen K. Ferencnek mások előtt kellett volna az állításait megfogalmazni. Maradt tehát a becsületsértés vádja, de az ominózus kijelentést tartalmazó email után egy hónapon túl tette meg a Swietelsky a magánindítványt, így azzal kicsúszott a határidőből. Emiatt a törvényszék az eljárást megszüntette, K. Ferencet pedig felmentette a rágalmazás vádja alól.
A Swietelsky azonban ezzel nem tekinti lezártnak az ügyet. Ez az Átlátszó megkeresésére írt válaszból derült ki. "A Veszprémi Törvényszék formai okból miatt szüntette meg a büntetőeljárást, ami ellen azonban fellebbezéssel éltek" – írta Székely Csaba, a Swietelsky Magyarország Kft. Környezetvédelmi és Vízépítési Igazgatóságának vezetője megkeresésünkre, de azt nem említette meg levelében, hogy a cég határidőn túli peres lépése miatt látta úgy a bíróság, hogy a becsületsértés miatti eljárást nem folytatja le.
Székely Csaba hangsúlyozta, hogy "Balatonszőlős és Pécsely önkormányzatainak valamennyi szavatossági igényeit – részben határidőn túl is – teljesítettük és egy megállapodás keretében zártuk le a szerződésünket, minden szerződő fél megelégedésére". A Swietelsky azért nem tudott eltekinteni a feljelentéstől – tette hozzá –, mert K. Ferenc "2013-tól 2016-ig folyamatosan írta az alaptalan, zsaroló és sértő leveleit a vállalatunk által még 2010. évet megelőző években megépített szennyvízcsatorna-hálózatról".
K. Ferenc leveleit az érintetteken túl állami vezetőknek, továbbá az OLAF Főigazgatójának, az USA Budapesti Nagykövetségének, illetve a Transparency International magyarországi képviseletének és több országos televíziós csatornának is elküldte. A Swietelsky ezért nem tudta úgy tekinteni azokat, mintha csak a vállalkozásnak szólnának, és nem a nyilvánosságnak.
Emiatt indították meg a mérnök ellen az eljárást, amit jeleztek is K. Ferencnek. A cég kész lett volna az ügyet békésen lezárni, és visszavonni a feljelentést, de K. Ferenc nem fenntartotta az állításait. Pedig a mérnök "azóta sem tudta bizonyítani a valótlan állításait" – közölte még a Swietelsky az Átlátszó megkeresésére.
Ugyanakkor a településekkel szembeni per végül megegyezéssel zárult. Balatonszőlős polgármestere, Mórocz László az Átlátszó megkeresésére azt közölte, hogy miután a per lezárult, és egyezség született a felek között, a szolgáltató által jelzett hibákat javították, az önkormányzatokat kártalanították. Úgy tudjuk, hogy a Swietelsky által átutalt több millió forintot a lakossági szennyvízszámlák csökkentésére használták fel.
A Miniszterelnökséget is megkereste az ügyben
Az állami vezetőknek írt emaileket K. Ferenc is elismerte, és az egyiket eljuttatta szerkesztőségünkhöz. Abban azt írta a mélyépítő mérnök, hogy 2014-ben és 2015-ben több levelet is küldött jelezve, hogy a projektek kapcsán "hibás teljesítéseket vettek át hamis iratokkal, ami okirat hamisítás, hibás teljesítéseket számláztak le, ami költségvetési csalás, így a megrendelők mellett az Európai Unió és Magyarország lakosságát átverték".
A mérnök megjegyezte: "a hibás teljesítések felderítése érdekében felajánlottam a segítségemet. Önök a mai napig nem tartottak igényt a munkámra... A csalások jelenleg is folynak. Az állam részéről közreműködő és ellenőrző szervezetek munkája láthatóan nem elég hatékony a visszaélések felderítésére és megakadályozására. Az az érzésem, hogy semmi más nem motiválja az ország vezetését, csak a minél nagyobb EU-támogatások lehívása. Az elkészült munkák minősége mintha senkit nem érdekelne. Pedig léteznek azok a szervezetek, amelyek megállíthatnák ezt a kártékony folyamatot ... Úgy látszik, mindenki félti a ... seggét és a pozícióját."
K. Ferenc a jelzéssel együtt arra kérte az állami vezetőket, hogy válaszlevelüket ne a sokadik "illetékes elvtárssal írassák alá". A Miniszterelnökség ezzel kapcsolatban szerkesztőségünket arról tájékoztatta, hogy "K. Ferenc több levelet írt a minisztériumnak címezve, amelyre korábban az illetékes államtitkárság szakmai választ adott." Hogy ez mit tartalmazott, nem részletezték.
A mérnök által szerkesztőségünknek megküldött válaszlevelet, amelyet a kormányfőnek írt sorok váltottak ki, a Miniszterelnökség Európai Uniós Fejlesztésekért Felelős Államtitkársága jegyezte. Annak illetékese K. Ferenccel 2014 novemberében a jogszabályi hivatkozások beidézése után az alábbiakat közölte:
"A fentiek alapján a megvalósult Környezet és Energia Operatív Program (KEOP)-1.2.0 projektek jogszabályi előírás alapján, az üzemeltetési engedélynek megfelelően üzemelnek, illetve a folyamatban lévő projektek esetén a későbbi engedély birtokában, aszerint üzemeltethetők lesznek. KEOP-1.2.0 projekt csak és kizárólag üzemeltetési engedély birtokában fejezhető be."
Az egyes szennyvízcsatorna-beruházásokról, illetve a K. Ferenc által vélelmezett szabálytalanságokról ez a levél sem tartalmaz semmi konkrét tájékoztatást.
Élőben, interaktív térképen közvetítjük, hogyan pörgeti ki a kormány a Széchenyi 2020 program uniós forrásait A Széchenyi 2020 programból finanszírozott projektek hetente frissülő adatbázisát letöltheted vagy keresgélhetsz benne az adat.atlatszo.hu/szechenyi2020/ címen. A térképes vizualizációt az adat.atlatszo.hu/eu-terkep/szechenyi címen lehet elérni. A korrupciógyanús uniós finanszírozású projektekről készült cikkeink itt elérhetőek.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"]
|
Rágalmazással vádolják a mérnököt, aki szabálytalanságokat talált a Swietelsky szennyvízcsatornáiban
|
Rágalmazással vádolják a mérnököt, aki szabálytalanságokat talált a Swietelsky szennyvízcsatornáiban
|
[
"cikkek",
"uniós támogatások"
] | 1 |
https://atlatszo.hu/2017/06/09/ragalmazassal-vadoljak-a-mernokot-aki-szabalytalansagokat-talalt-a-swietelsky-szennyvizcsatornaiban
|
2017-06-09 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Az RTL Klub információi szerint a másfél éve letartoztatásban lévő Tasnádi Péter nyilatkozott letartóztatása okáról. Az üzletember szerint azért tartják fogva, mert az őrző-védő cégek piacán - amelyben ő is érdeket - kialakult versenyben komoly konkurenciát jelentett olyan cégeknek, amelyekben volt magas rangú rendőrök tevékenykednek.
Az RTL Klub híradása szerint Tasnádi az ellene évekkel ezelőtt indított pusztító hadjáratnak egyetlen alapját abban látja, hogy cége komoly konkurenciát képvisel az őrző-védő cégek piacán. Szerinte volt magas rangú rendőrök így szeretnék őt és cégét kiütni a versenyből.
Tasnádit önbíráskodással, fenyegetéssel elkövetett zsarolással, lőfegyverrel és lőszerrel való visszaéléssel, adócsalással és különösen nagy kárt okozó deviza bűncselekménnyel gyanúsítják.
Tasnádi Juditot, Tasnádi Péter feleségét adócsalásban való bűnpártolás vétségével gyanúsítja a rendőrség. Tasnádi felesége mellett két fia ellen is - zsarolás, illetve sikkasztás miatt - eljárás folyik.
Tasnádi Péter vállalkozót 1999. szeptember 6-án vette őrizetbe a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság két rendbeli önbíráskodás, egy rendbeli halált okozó testi sértésre való felbujtás, valamint lőszerrel és lőfegyverrel való visszaélés és adócsalás miatt.
(2000. augusztus 17.)
|
Tasnádi a konkurenciát okolja letartóztatásáért
|
Az RTL Klub információi szerint a másfél éve letartoztatásban lévő Tasnádi Péter nyilatkozott letartóztatása okáról. Az üzletember szerint azért tartják fogva, mert az őrző-védő cégek piacán - amelyben ő is érdeket - kialakult versenyben komoly konkurenciát jelentett olyan cégeknek, amelyekben...
|
[] | 1 |
https://origo.hu/itthon/20010311tasnadi.html
| null | true | 0 | 0 |
A különböző korlátozások miatt számos magyar együttest lehetetlenített el idén a koronavírus, Magyarország legsikeresebb zenekarának lejtmenete azonban már korábban elkezdődött. A Magyar Virtuózok Kamarazenekar éveken át milliárdos profitot termelt, de 2018-ban megtört a lendülete. Azóta árbevétele a töredékére zuhant, koncertjeinek száma jelentősen visszaesett, honlapja nem működik, és telefonon sem lehet elérni.
Összeesése előtt a kamarazenekar egészen páratlan üzleti eredményeket produkált. Nyeresége meghaladta az évi egymilliárd forintot, amely egészen kivételes a magyar előadó-művészeti szcénában*Nincs is olyan gazdasági társaságként működő zenekar/együttes, amelynek bevétele tavaly meghaladta volna az egymilliárd forintot, legalábbis a főtevékenység alapján előadó-művészettel foglalkozó vállalkozások között, igaz az alapítványként működő Budapesti Fesztiválzenekarnak 1,3 milliárd volt a forgalma., a hatékonyságára pedig világszinten is alig lehet példa. Több olyan év is volt, amikor
nyeresége túlszárnyalta az árbevétele 80-90 százalékát.
A Magyar Virtuózok Kamarazenekar nem az egyetlen előadó-művészeti szervezet Magyarországon, amely kimagasló profitot termelt egy azóta megszüntetett állami támogatásnak, a kultúr-taónak köszönhetően. A zenekarhoz számos ponton kötődik mintegy féltucat olyan kulturális szervezet, amelyek hasonló profitrátával működtek, majd a tao-rendszer megszűnése után felszívódtak. (Ezeket egy következő cikkben járjuk körbe, a mostaniban a Magyar Virtuózokat mutatjuk be.)
Évi egymilliárd forint állami támogatás
A kamarazenekart 1988-ban alapította meg Szenthelyi Miklós Kossuth-díjas hegedűművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense. Az egyetem honlapja szerint az eleinte csak vonósokból álló formáció a fennállása óta több mint 50 külföldi turnén vett részt Japántól Panamáig. A határokon túl – ahol a leírás alapján főleg a kilencvenes és a kétezres években voltak aktívak – eddig több mint ötszáz koncertet adtak.
A zenekar fellépéseit egy ideje már egy 2009-ben alapított cég, a Magyar Virtuózok Művészeti Nonprofit Kft. szervezi (a kamarazenekar és a tévés tehetségkutató szövevényes viszonyának egyik narratívájáról itt lehet olvasni). A publikus adatokból nem derül ki, és a zenekar sem árulta el, hogy korábban hogyan működtek*1990-ben létrehoztak Szenthelyi vezetésével egy Magyar Virtuózok Kamarazenekar Egyesület nevű szervezetet, de a cégbíróság aktái lényegében teljesen hiányosak az első két évtizedről.. Így az is homályos, hogy az első két évtizedben mekkora bevétele volt a Magyar Virtuózoknak, a céges forma létrejötte után mindenesetre gyors növekedésnek indult.
Az új vállalkozásnak a működés első teljes évében, azaz 2010-ben 9,1 millió forint volt az árbevétele. Két év múlva azonban már 250 millió, újabb két év múlva pedig 1,6 milliárd forint.
Négy év alatt tehát 175-szörösére nőtt a Magyar Virtuózok forgalma.
A szervezet árbevétele évi 1,8 milliárd forint körül stabilizálódott, nyeresége pedig az egymilliárd forintot is meghaladta három éven keresztül.
A társaság 2010 és 2018 között összesen 6,7 milliárd forint nyereséget termelt. Ezt a hatalmas mennyiségű pénzt egy nem túl hosszú életű állami támogatásnak, a tao-rendszernek köszönheti. Nyolc év alatt ugyanis szinte pontosan a nyereségével megegyező összegű állami támogatást (6,9 milliárd forintot) kapott a zenekar.
A színházak finanszírozását megreformáló tao-rendszer éppen abban az évben, 2009-ben lépett életbe, amikor megalapították a Magyar Virtuózok Művészeti Nonprofit Kft-t. A rendszernek az volt a lényege, hogy az előadó-művészeti szervezetek az éves jegybevételük 80 százalékáig pénzt gyűjthetnek nyereséges cégektől, amelyek tehát a profitjuk után fizetendő adót az állam helyett ezeknek a szervezeteknek utalhatták*Ezt az összeget a következő évben kaphatták meg..
Ahogy korábban bemutattuk, a tao-rendszerrel hatalmas mennyiségű pénz került a kultúrába. Soha nem látott anyagi stabilitást hozott az előadó-művészeti szférának, a színházakban tíz év alatt papíron duplájára nőtt a nézők száma, ugyanakkor számos egyértelműen bizonyítható visszaélés árnyékolta be a működését.
A fenti grafikon mutatja, hogy mennyire félrecsúsztak az eredeti tervek, részben a visszaélések miatt. A tervezet elfogadásakor úgy kalkuláltak, hogy 2015-ben összességében 6 milliárd forint közpénzbe kerül majd a program, a valóságban azonban ennek közel a négyszeresét költötték el*Ennél távolabbra nem terveztek 2009-ben. . A következő négy évben pedig még közel háromszorosára, 48 milliárd forintra nőtt a kifizetett kultúr-tao összege. Szintén szemléletes, hogy 2010 és 2018 között a támogatásban részesülő szervezetek száma is közel a triplájára emelkedett.
A kultúrába áramló közpénz-tízmilliárdok annyira fenntarthatatlanná, a visszaélések pedig annyira egyértelművé váltak, hogy a kormány 2018 őszén felszámolta a rendszert. Éppen abban az évben, amikor a Magyar Virtuózok Kamarazenekar is elindult a lejtőn, akárcsak egy hasonló mértékű támogatást kapó, bizonyíthatóan csaló kamuszínház-hálózat.
Évi 400-600 koncert
A Magyar Virtuózok az egyik legnagyobb kedvezményezettje volt a tao-rendszernek. Míg a 2011-ben kapott 30 millió forintos tao-támogatással még csak az 59. volt az előadó-művészeti szervezetek között, két évvel később már a harmadik. Innentől kezdve minden évben a négy leginkább támogatott szervezet közé tartozott A Pest Megyei Kormányhivatal adatai alapján.
2018-ban pedig 1,4 milliárd forinttal már a kamaraegyüttes kapta a legtöbb kultúr-taót.
A zenekar az összesen közel hétmilliárd forintos támogatással a negyedik legnagyobb összeget kapta a tao-rendszer alatt a kulturális szférában. A ExperiDance táncegyüttest üzemeltető Rivalda Stúdió, a Budapesti Operettszínház és a Magyar Állami Operaház előzte csak meg. A Magyar Virtuózok közel kétszer annyi tao-támogatáshoz jutott, mint a BBC által a világ tíz legjobb zenekara közé sorolt Budapesti Fesztiválzenekar, amely rendszeresen fellép a nemzetközi zenei élet legfontosabb koncerthelyszínein, illetve több pénzt kaptak, mint a Katona, a József Attila, az Örkény, a Nemzeti és a Radnóti Színház összesen.
A Magyar Virtuózok a legismertebb magyar popsztárokat is lekörözte. Egy két éve kiszivárgott, és több szereplő által hitelesített lista alapján a legismertebb magyar popsztárok gázsija sem haladja meg érdemben a fellépésenkénti hárommillió forintot. Ha ők az év minden napján fellépnének, akkor sem érnének a nyomába a Magyar Virtuózok 1,8 milliárdos árbevételének.
A vállalkozás felfutásában komoly szerepet játszott, hogy a tao-rendszer felállása után a Magyar Virtuózok profilja is jelentősen átalakult. A korábbi évtizedekkel ellentétben a 2010-es években a külföldi koncertek nagyrészt elmaradtak, szinte csak Magyarországon voltak fellépéseik. Ahogy a zenekart vezető Szenthelyi Miklós írta nekünk, 2009-ben új missziójuk lett: "komolyzenét a fiataloknak is".
Szenthelyi szerint a zenekar klasszikus programjai mellett modernebb koncerteket és előadásokat is megrendeztek. Rendszeresen léptek fel a Mátyás-templomban, zenemaratonokat tartottak a Kongresszusi Központban, és számos alkalommal kísértek magyar popzenészeket. A hasonló, szimfonikus zenekarral felturbózott szuperprodukciók előző években látott felfutásában jelentős szerepe volt a tao-rendszernek, ahogy az Index vagy mi írtuk is korábban.
A Magyar Virtuózok egyik résztulajdonosa, Zentai Péter azt mondta nekünk, a kamarazenekar évi 400-600 koncertet adott, és előfordult, hogy napi öt fellépése is volt különböző formációkban, mivel több mint kétszáz művész tartozott a kötelékébe (átlagosan húsz embert alkalmazott a csúcsidőszakban). A cég több nemzetközi sztárnak is szervezett magyarországi koncerteket, ilyen volt Anastacia vagy Ennio Morricone 2016-os fellépése is.
Szenthelyi Miklós és Zentai Péter szerint a Magyar Virtuózok kimagasló nyereségessége ezeknek a nemzetközi szintű produkcióknak köszönhető. Ez a magyarázat viszont azért visszás, mert 2016-ban valóban több nemzetközi sztár is fellépett, 2017-ben azonban – a Magyar Virtuózok beszámolója és a Facebook-oldala szerint – egy ilyen szintű fellépőjük sem volt. Ennek ellenére a cég ugyanúgy bő 1,8 milliárd forintos árbevételt hozott össze mindkét évben.
Arra nem adtak magyarázatot, hogyan értek el ugyanakkora árbevételt a szerintük kimagasló nyereségességet magyarázó nemzetközi szuperprodukciók nélkül. Szenthelyi és Zentait is kértük, hogy írjon példát hasonló kaliberű fellépőre 2017-ből, de nem adtak konkrét választ. Zentai több, szerinte hasonló kaliberű művész nevét is átküldte nekünk, akiknek a magyarországi koncertjein állítása szerint szerepet vállalt a Magyar Virtuózok 2014 és 2018 között, de internetes kereséssel mi mégsem találtunk olyan fellépést, amelyben szerepet játszott volna 2017-ben a Magyar Virtuózok. Szenthelyi nem válaszolt erre a felvetésünkre.
Szenthelyi és Zentai a nemzetközi produkciók Magyarországra hozatala mellett azzal indokolta még a Magyar Virtuózok kimagasló gazdasági eredményeit, hogy a globális konjunktúrának és az Orbán-kormány munkájának köszönhetően jóval több pénz jutott a kultúrára, és jelentősen nőtt a komolyzene iránti kereslet Magyarországon.
2016-ra volt annyi pénz az emberek zsebében, hogy ki tudtak fizetni 25 ezer forintot egy komolyzenei koncertre, sőt, ennek többszörösét is egy-egy nemzetközi komolyzenei sztár fellépésére
– mondta Zentai.
Lényegében eltűntek
Hiába termelt azonban éveken át egymilliárd forintos nyereséget a Magyar Virtuózok, és hiába nőtt ezt követően is az életszínvonal, a tao-rendszer 2018-as felszámolása után összeomlott a zenekar. A kultúr-tao megszüntetése utáni első teljes évben, 2019-ben mindössze 102 millió forint volt a forgalma,
két év alatt tehát 95 százalékkal csökkent az árbevétele.
Szenthelyi és Zentai három okkal magyarázták a visszaesést. Az egyik legfőbb ok, hogy Szenthelyi egészségi állapota nem engedte meg, hogy hegedűművészként koncertezzen. Szerintük szintén fontos tényező a "nemzetközi szintű koprodukciós események tolódása, elmaradása, valamint az évadok tervezhetetlensége". Harmadrészt pedig – Zentai szerint – a "kulturális tao megszüntetése sem segítette az iparágat".
A felsorolt okoknál fogva nagyon nehéz helyzetbe került Magyarországon a komolyzene. Ellehetetlenültek a beszállítók, teljes bizonytalanság lett úrrá a rendezvényekkel kapcsolatban
– mondta Zentai Péter. Szerinte a háttérszolgáltatók (a hangtechnikusok, a jelmeztervezők vagy a hangszerszállítók) is megroppantak, közülük "nagyon sokan" a vállalkozás szüneteltetése vagy megszüntetése mellett döntöttek. "Ilyen kockázattal nem lehet vagy bizonytalan koncerteket szervezni" – mondta Zentai, aki szerint számos nagynevű zenekar került hasonló helyzetbe, de jó hírnevükre hivatkozva egyet sem szeretett volna megnevezni.
A legismertebb szimfonikus zenekarok adatai mindenesetre nem támasztják alá ezt a narratívát. A korábban említett Budapesti Fesztiválzenekarnak például jelentősen, 1,3 milliárdra nőtt az árbevétele 2019-ben, bár veszteséges volt. A Havasi Balázs által fémjelzett Symphonic Concert Management szintén növelte tavaly az árbevételét, 985 millió forintos forgalom mellett közel 100 millió volt az adózott eredménye.
Ugyan a Magyar Virtuózok Zentai szerint továbbra is koncertezik, lényegében láthatatlanná vált. A korábban rendszeresen frissülő Facebook-oldalán idén alig van új poszt, honlapja nem működik, a megadott telefonszáma sem él, és még az éves beszámolóját is jelentős késéssel adta le. Szenthelyi nem adott magyarázatot az ezeket érintő kérdésekre (mindössze annyit írt, hogy a Facebook mindig is másodlagos szerepet töltött be náluk, de arra sem válaszolt, hogy miért csökkent az aktivitásuk a közösségi oldalon).
A zenekar elsorvadt, de a Magyar Virtuózok Művészeti Kft-nek még 2019 végén is több mint 6 milliárd forint vagyona volt az évek során felhalmozott profitnak köszönhetően. Csak a pénztárukban és a bankszámláikon több mint 2 milliárd forint állt, és további bő másfél milliárdot adtak kölcsön valakinek. Az viszont nem derült ki, hogy ezzel a vagyonnal mi fog történni. Zentai Péter annyit mondott nekünk, hogy non-profit szervezetről van szó, ezek működését törvény szabályozza, és e szerint fognak eljárni.
Közélet előadó-művészet kultúra Magyar Virtuózok Kamarazenekar tao Olvasson tovább a kategóriában
|
Bemutatjuk a világ egyik legsikeresebb vállalkozását, az évi egymilliárdot kereső magyar kamarazenekart
|
Négy év alatt 175-szörösére nőtt a Magyar Virtuózok árbevétele, közel hétmilliárd forint vagyont halmozott fel, a kultúr-tao megszüntetése után azonban összeomlott.
|
[
"előadó-művészet",
"kultúra",
"magyar virtuózok kamarazenekar",
"tao"
] | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20201119/bemutatjuk-a-vilag-egyik-legsikeresebb-vallalkozasat-az-evi-egymilliardot-kereso-magyar-kamarazenekart
|
2020-11-19 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Az Országos Bírói Tanács szerint az Országgyűlés keddi döntésének következménye az, hogy nemzetközi színtéren is egyértelművé válik: az Országos Bírósági Hivatal elnökének hatalmával szemben jelenleg nincs semmilyen működő fék vagy alkotmányos kontroll Magyarországon. Ezt pedig éppen a kormánypártok adták írásba.
A nemzetközi fórumokon sokat támadott 2012-es igazságügyi modell védelmében a kormány eddig folyamatosan azzal érvelt, hogy a bírói önigazgatási testület megfelelő ellensúlyt biztosít az egyszemélyi vezetés megerősített hatalmával szemben, ezért az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke nem veszélyeztetheti az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Erre emlékeztet az Országos Bírói Tanács (OBT), amely úgy értékeli, hogy az Országgyűlés Fidesz–KDNP-s többsége kedden sebtiben elfogadott indítványával bebizonyította: a törvénnyel rögzítettekkel ellentétben
MAGYARORSZÁGON SENKI, FŐLEG NEM A PAPÍRON ERRE HIVATOTT TESTÜLET NEM FELÜGYELI HANDÓ TÜNDE TÖRVÉNYESSÉGÉT.
Az OBT közleménye többször is felhívja a figyelmet arra: Handó Tünde tevékenységének megítélése során az Országgyűlés a tények érdemi vizsgálata nélkül hozott döntést. Nemcsak a parlament igazságügyi bizottságának múlt pénteki üléséről, valamint az ott előterjesztett indítványról fejtették ki álláspontjukat, de a keddi szavazást értékelve úgy fogalmaztak:
Egy ilyen tartalmú döntés az itthoni és nemzetközi fórumokon megfogalmazott aggályokat igazolja: az OBH elnökének hatalmával szemben jelenleg nincs semmilyen működő fék vagy alkotmányos kontroll, így a magyar igazságszolgáltatás rendszerszinten a törvényhozás alárendeltségében működik. Handó Tünde tevékenységét a bírói hatalmi ágban ténylegesen jelenleg senki nem tudja felügyelni.
Emlékeztettek egyúttal arra is: az OBT megállapításait az utóbbi időben több nemzetközi szervezet vizsgálta és megerősítette. Legutóbb a Nemzetközi Bírói Egyesület jelentése fogalmazta meg, hogy a magyar igazságszolgáltatás alkotmányos krízise az OBH elnökének jogsértő magatartására vezethető vissza. A Velencei Bizottság elnöke 2019 márciusában úgy fogalmazott:
A magyar jogállamiság szempontjából a legproblematikusabb az Országos Bírósági Hivatal elnökének szerepe.
Az Európai Bizottság ajánlása pedig már azt is rögzítette:
Az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása szempontjából döntő fontosságú fékek és ellensúlyok tovább gyengültek a bírósági rendszerben, az OBT egyre nehezebben képes ellensúlyozni az OBH elnökének hatásköreit, ami aggályokat vet fel az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban.
Az Európai Tanács heteken belül szavaz a jelentésről.
A nemzetközi aggályokat minden szempontból növelheti, hogy az Országgyűlés teljesen figyelmen kívül hagyta az OBT határozatát és több mint százoldalas vizsgálati anyagát, amelynek tartalmát Handó Tünde érdemben sosem cáfolta. Sőt, a parlament által elfogadott indítvány sem teszi, ehelyett az OBT legitimitásáról és az eljárás elfogulatlanságáról fogadtak el elmarasztaló határozatot a Fidesz-KDNP-s képviselők. Ezzel az a helyzet állt elő, amire a nemzetközi intézmények már figyelmeztettek: bebizonyosodott, hogy az OBT-nek nincsenek érdemi jogkörei az OBH elnökével szemben.
A Fidesz ezzel a saját maga által alkotott és több nemzetközi jogvita miatt módosított alaptörvényt és jogszabályokat írta felül, amelyek alapján, ahogyan azt az OBT vezetői az Indexnek már egyértelművé tették, világos kellene legyen:
HANDÓ TÜNDÉNEK AKKOR IS BE KELLENE TARTANI A TÖRVÉNYT, HA bármi baja van AZ ŐT FELÜGYELŐ TESTÜLETtel.
Sokszor írtunk arról, az OBH és az OBT között tavaly tavasszal alakult ki nézeteltérés, miután áprilisban és májusban a bírói tanács 28 választott tagja és póttagja közül 17-en lemondtak, az OBH elnöke pedig az őt felügyelő OBT működését a testület létszámára hivatkozva törvénysértőnek nyilvánította.
Az OBT tagjai szerint viszont a testület határozatképessége továbbra is biztosított, ezért működésének nincs akadálya. Handó novemberben fordult az ombudsmanhoz a probléma megoldása érdekében, ám azóta sem hívott össze tagválasztó küldöttgyűlést, amellyel megoldódna a létszámkérdés alkotmánybírósági vizsgálat nélkül is.
Miután pedig az ombudsman az Alkotmánybíróság jogértelmezését kérte, az eljárás automatikusan meg is indult, erre hivatkozva pedig Handó Tünde OBH-elnök többször is illegitimnek nevezte az őt felügyelő szervezet működését. Ezt teszi legújabb nyilatkozataiban a kormányoldal több képviselője is, noha sem az Alkotmánybíróság, sem pedig az ombudsman nem hozott ilyen határozatot.
Kedden az Országgyűlés – kormánypárti többsége – a handói érvelést tartalmazó indítványban nem az OBH-elnök működését vizsgálta meg, hanem inkább elmarasztalta az OBT-t, ami miatt az nyolc törvényességi jelzés és csaknem másfél év után arra jutott: Handó Tünde méltatlanná vált pozíciójára, ezért az Országgyűlésnek meg kellene fosztania posztjától az OBH elnökét.
|
OBT: Eltussolta Handó Tünde törvénysértéseit a Fidesz belföldön, belebukhat a bírósági rendszer külföldön
|
OBT: Eltussolta Handó Tünde törvénysértéseit a Fidesz belföldön, belebukhat a bírósági rendszer külföldön - Saját nemzetközi jogi érvelését semmisítette meg a Fidesz-KDNP azzal, hogy úgy határozott: az Országos Bírói Tanács nem felügyelheti érdemben az Országos Bírósági Hivatal elnökét.
|
[
"obt",
"obh",
"handó tünde",
"országos bírói tanács",
"országos bírósági hivatal",
"országgyűlés",
"törvénysértés",
"belföld"
] | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/06/13/obt_obh_elnok_orszaggyules_fidesz
|
2019-06-13 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Az egyik letelepedési kötvényt árusító cégbe és Pogácsás Tibor volt monori polgármesterbe, illetve jelenlegi államtitkárba lehet belefutni az Átlátszó mostani kutakodásai alapján abban a bonyolult offshore-céghálóban, amely – mint már 2016-ban is írtak róla – a Pest megyei város önkormányzathoz kapcsolódó ingatlanügyletek mögött található.
Egyre népszerűbb és egyre nagyobb tömegeket vonz az évente megrendezett kisállatbörze – részben ezzel indokolta a monori polgármester, Zsombok László 2016. áprilisban, hogy a városban felépítendő új sportcsarnokot miért nem a település tulajdonában álló területen húzzák fel, és miért kellett megvásárolni egy másik telket. (Az RTL Klub több riportban is foglalkozott a monori városi ügyekkel.) Két hónappal később aztán Monor képviselő-testülete mégis felhatalmazta a polgármestert, hogy tárgyaljon a börze szervezőivel az áthelyezésről (516/2016. (VII. 21.) KT határozat).
A tervek szerint 2017 végéig, 1,5 milliárd forintból elkészülő sportcsarnok egy olyan területen fog felépülni, amely korábban az önkormányzaté volt. A Monori Városfejlesztő Nonprofit Kft. 2016. március 21-én nettó 158 millió forintért vásárolta meg a telket a GWH Ingatlanforgalmazó Kft.-től, amely magától a várostól jutottak hozzá 2009-ben, 100 millió forintért.
A GWH egy Újlengyelben bejegyzett cég, amelynek jelenleg két tulajdonosa van: az újhartyáni Silence Kft. és egy liechtensteini magánalapítvány, a Haman Stiftung. Korábban a Haman helyett egy szintén liechtensteini alapítvány, az MPN Stiftung volt a cég résztulajdonosa, mégpedig 2007. március és 2014. április között. Ezek az alapítványok helyi forrásaink szerint abban különböznek a sima offshore cégektől, hogy jóval nehezebb kideríteni a tulajdonosokat.
A Hamannak és az MPN-nek is ugyanaz volt a képviselője, Hölle János, aki korábban a volt monori polgármesterrel, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkárával, Pogácsás Tiborral volt egy cégben. A Gastland Flight Catering Kft. Pogácsás érkezésekor, 2015. márciusban (és még utána néhány hónapig) a Silence Kft. mellett a liechtensteini Cibum Trust érdekeltsége volt. Ez utóbbi székhelye – Schaan, Landstrasse 27. – azonban nem csak a Haman Siftungéval egyezik meg, hanem ide jegyezték be VolDan Investments Ltd-t is. Ennek igazgatója, Josef Gabriel Hermann felbukkan a Cibum Trustban is.
A VolDan 2013. augusztusban kapott engedélyt magyar letelepedési kötvény forgalmazására több közel-keleti országban és Svájcban. A VolDan később egy ismeretlen tulajdonú belize-i céget, a Moranville Corp.-ot is bevonta az üzletbe, bár ehhez már nem kellett engedély a parlementtől. A Heti Válasz arról írt, hogy a VolDan mögött álló üzleti kör egy, az Átlátszó által bemutatott, Habony Árpáddal kapcsolatban álló izraeli üzletemberhez, Michael Gagelhez kötődik.
Az MPN egy másik ponton is kapcsolódik Monorhoz. Ez volt ugyanis az az alapítvány, amely Pogácsás polgármestersége idején, 2008. decemberben – vagyis akkor, amikor még a GHW-ban tulajdonos volt – 2,1 millió eurós hitelt adott a Monori Városépítő és Ingatlanfejlesztő Kft.-nek (MVI). A szerződést ifj. Szilágyi János ügyvéd jegyezte, a hitelügyletben pedig az MVI két tulajdonosa, az önkormányzat, illetve a Szolnoki István által vezetett MONIN Ingatlanhasznosító Kft. volt a két kezes. Nagy merészségre vallott egyébként a devizaválság idején ekkora összegű euróhitelt felvenni, közel 15 éves futamidőre.
A kapcsolatok azonban itt nem érnek véget, nézzük a GHW másik tulajdonosát, a Silence Kft.-t is. A cég két tulajdonosait már fentebb említettük, az egyikük Hölle János, a másik pedig Szolnoki István. Ha vetünk egy pillantást a Szolnokihoz kapcsolódó cégekre, újfent ismerős nevekre bukkanunk. Ő ugyanis a végelszámolás alatt álló MVI ügyvezetője, illetve tagja volt Pogácsás és Hölle egykori közös cégének, a Gastland Flight Cateringnek is.
Az MVI éveken keresztül adta bérbe Monoron az okmányiroda épületét az önkormányzatnak, míg végül 2014-ben nettó 257 millió forintért megvette a város. A Gastlandból Pogácsás 2016. júniusban, Hölle 2017. februárban szállt ki, így cikkünk írása idején a Silence Kft. a 100 százalékos tulajdonos. 2015. áprilisban, vagyis 1 hónappal azután, hogy beszállt a cégbe, Pogácsás államtitkárként vett részt a Gastland Flight Catering üzemét, és még beszédet is mondott: “Egy új üzletág beindulása nagyon fontos a cég tulajdonosi körének."
A monori önkormányzat szerződései között kutakodva felbukkan egy újabb cég, az újlengyeli Scott Bartlett & Cooper Kft. (SCB). A név alapján ügyvédi irodára asszociálnánk, valójában egy felszámolás alatt álló ingatlanfejlesztési cégről van szó. Az SCB 2008-ban szerződött a monori önkormányzattal a polgármesteri hivatal felújítási munkálataira, összesen 67 millió forint értékben.
A cég tulajdonosa akkoriban Surman Csaba volt, aki 2002-ben éppen Hölle Jánost követve lett az újlengyeli GHC Ingatlanforgalmazó többségi tulajdonosa. Szintén ebben a cégben volt Höllével egy időben ifj. Szilágyi János, a monori önkormányzat több szerződését jegyző ügyvéd is. A céget aztán 2009-ben és 2010-ben is alkalmazta az önkormányzat további építési munkálatokra, összesen nettó 69 millió forint értékben.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"]
|
A letelepedési kötvényekig nyúlnak a monori ingatlanügyletek szálai
|
Az egyik letelepedési kötvényt árusító cégbe és Pogácsás Tibor volt monori polgármesterbe, illetve jelenlegi államtitkárba lehet belefutni az Átlátszó mostani kutakodásai alapján abban a bonyolult offshore-céghálóban, amely – mint már 2016-ban is írtak róla – a Pest megyei város önkormányzathoz kapcsolódó ingatlanügyletek mögött találhatóEgyre népszerűbb és egyre nagyobb tömegeket vonz az évente m
|
[
"egyéb"
] | 1 |
https://blog.atlatszo.hu/2017/04/a-letelepedesi-kotvenyekig-nyulnak-a-monori-ingatlanugyletek-szalai
|
2017-04-03 05:37:00+00:00
| true | 0 | 0 |
Tudja Ön, hogy a lakóhelye mennyi uniós pénzt kapott az elmúlt években? Kíváncsi rá, hogy más megyékben mi a helyzet? Vagy hogy kormánypárti polgármesterrel könnyebben érkezik-e az uniós finanszírozás? Most könnyen kiderítheti: itt az Átlátszó nyílt forrású interaktív térképe és kereshető adatbázisa az EU-támogatásokról!
Átlagosan lakosonként évi 104.000 Ft, összesen évente 187 millió Forint uniós támogatást kapott Felcsút 2007 és 2015 között, kiemelkedően sikeres évnek számított 2009 és 2015. Náluk is sikeresebb volt a szintén Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester szűkebb pátriájához tartozó Bicske: évi 1,3 milliárd forinthoz jutott átlagban, a legütősebb év 2011 volt – többek között ez is kiderül arról az interaktív térképről, amelyet az Átlátszó készített el.
Az adatbázis alapja az EU pályázati portálon található nyertesek adatai. (Ennek a forrása pedig a Miniszterelnökség kormányzati pályázati oldala, a palyazat.gov.hu, egész pontosan ez az aloldal: https://www.palyazat.gov.hu/ta mogatott_projektkereso – a szerk.) Hogy miért fontos ez? Számításunk szerint 2007 és 2015 között 9228 milliárd forint érkezett Magyarországra az Európai Uniótól gazdasági-társadalmi felzárkóztatás céljára. Ez rengeteg pénz.
Az uniós pénzek nyertesei ugyan eddig is elérhetők voltak az interneten, megtalálásuk azonban nem nevezhető sem gyorsnak, sem könnyűnek. Az Átlátszót a CEU-n tanuló Orsós Mihály kereste meg, hogy szívesen rendbe tenné az adatokat, így most már összegezni és rendezni is lehet azokat egy jól kereshető adatbázison keresztül.
Az adatok mennyisége miatt kell ugyan pár másodperc, hogy teljesen betöltsön az oldal, de ezt követően bárki könnyen navigálhat a pályázatok térképes megjelenítése és részletes adatai között.
Az összegyűjtött adatokhoz Krich Balázs készített térképet, amin minél jobban ráközelítünk az országra, annál kisebb egységek adatait láthatjuk. Először a megyékre vonatkozó infókat, a színskála az okkersárgától a sötétvörösig terjed – minél sötétebb, annál több támogatás jutott adott megyére.
Ha ráközelítünk valamelyik megyére, akkor a kistérségekre vonatkozó adatok jelennek meg, újabb közelítéssel pedig az egyes települések által lehívott támogatások. A keresőmezőben rögtön rákereshetünk egy településre, mellette pedig váltogatni tudunk a nézetek között: átlagos évenkénti EU-támogatás, egy főre jutó, valamint választási ciklus szerinti támogatás.
A támogatásokról kétféle módon juthatunk részletesebb adatokhoz. Egyrészt a kép jobb oldalán megjelenik egy grafikon, amely mindig az adott részletre vonatkozóan mutatja a támogatások kiosztásának idejét, azt, hogy milyen program keretében hívták le őket és hogy mekkora volt az adott térségre vonatkozó átlagos támogatás.
Másrészt a település nevére kattintva át tudunk menni a részletes adatbázisra, ahol a településsel kapcsolatos összes nyertes pályázat neve, a projekt tárgya és a pontos összeg is szerepel. Ezen a felületen szintén lehet szűrni a találatokat például a fejlesztési programok szerint, a találatokat pedig le is tölthetjük CSV-formátumban. Az egész adatbázis kereső és térkép forrás AGPL licensszel a github-on elérhető.
Böngésszen uniós finanszírozású projekteket! Az uniós finanszírozású projektek adatbázisát bárki letöltheti vagy keresgélhet benne az adat.atlatszo.hu/eu-kereso/ címen. A térképes vizualizációt az adat.atlatszo.hu/eu-terkep/ címen lehet elérni.
A legérdekesebb térkép a jobb felső sarokban a jobb oldali gombbal tekinthető meg: ez azt mutatja, hogy egy-egy választási ciklusban kormánypárti vagy ellenzéki települések jártak-e jobban. A pórul járt települések kékek, a zsírosabbak piros színnel láthatóak – ugyanakkor a kormánypárti települések csíkosak, az ellenzékeik pöttyösek. Ön szerint csíkos vagy pöttyös zsírosból van több? Nézze meg!
Adatbázis: Orsós Mihály
Térkép vizualizáció: Krich Balázs
IT-support: Maróy Ákos
Szöveg: D. Kovács Ildikó
|
Interaktív térképen mutatjuk meg, hogy mennyi EU-s pénzt kaptak a magyar települések
|
Interaktív térképen mutatjuk meg, hogy mennyi EU-s pénzt kaptak a magyar települések
|
[
"cikkek",
"uniós támogatások"
] | 1 |
https://atlatszo.hu/2016/03/31/interaktiv-terkepen-mutatjuk-meg-hogy-mennyi-eu-s-penzt-kaptak-a-magyar-telepulesek
|
2016-03-31 00:00:00
| true | 0 | 0 |
"A felvázolt helyzet kételyeket támaszthat azzal kapcsolatban, hogy az uniós források elosztása teljes mértékben a vonatkozó hatályos európai szabályokkal összhangban, illetve az áttekinthetőség alapelvének maradéktalan tiszteletben tartásával történik-e." Egyebek mellett ez áll abban az állásfoglalásban, amelyet az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) adott az MSZP EP-képviselője, Ujhelyi István kérésére.
Az állásfoglalást Ujhelyi több, az önkormányzati kampányban elhangzott kormánypárti nyilatkozat miatt kezdeményezte. Vezető fideszes politikusok ugyanis arra tettek utalást, hogy csak azok a települések kaphatnak uniós forrásokat, ahol fideszes vezetőt választanak. Tállai András államtitkár például azt mondta, hogy "hihetetlen felelősségük van a megyei önkormányzatoknak, hiszen az, hogy egy adott megye miként fog részesülni a 2014–2020-as európai uniós támogatásokból, nagyban függ attól, hogy milyen politikai összetételű lesz, kik fogják vezetni a megyét".
Ujhelyi az OLAF állásfoglalása alapján Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján felszólította a magyar kormányt, hogy a hatályos fejlesztési ciklusban csakis szakmai alapon és a programok felkészültsége alapján ossza szét az uniós keretet. "Nem fordulhat elő az, hogy a megyei jogú városok közül például a szocialista irányítású Szegednél több támogatást kapjon olyan település, amelynek fideszes vezetője van" – fogalmazott Ujhelyi.
|
Belföld: Rajtunk tartja a szemét az uniós hatóság
|
"A felvázolt helyzet kételyeket támaszthat azzal kapcsolatban, hogy az uniós források elosztása teljes mértékben a vonatkozó hatályos európai szabályokkal összhangban, illetve az áttekinthetőség alapelvének maradéktalan tiszteletben tartásával történik-e." Egyebek mellett ez áll abban az állásfoglalásban, amelyet az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) adott az MSZP EP-képviselője, Ujhelyi István kérésére.
|
[
"EU-támogatás",
"csalás"
] | 1 |
https://nol.hu/belfold/figyelmeztet-az-olaf-1510987
|
2015-01-21 08:42:00+01:00
| true | 0 | 0 |
"Nem vártam semmit a miniszterelnöktől, és nem is kaptam semmit" - mondta tegnap Morris Talansky, Ehud Olmert izraeli kormányfő korrupciós ügyének koronatanúja a bíróságon. Az amerikai üzletember azt vallotta, hogy borítékban adott át készpénzt több ízben az izraeli vezetőnek - összesen több mint 150 ezer dollárt, de nem várt ellenszolgáltatást. Morris Talanskyt Móse Lador államügyész kérdezte ki az ügyben, amely kérdésessé teszi Olmert politikai jövőjét. Lador államügyész közölte: még korai megmondani, vádat emelnek-e a kormányfő ellen.
Talansky megérkezik a bíróságra
Kép: REUTERS - Uriel Sinai
Az elmúlt hetekben kétszer is kihallgatott miniszterelnök korábban azt mondta, hogy a jeruzsálemi polgármesteri székért folytatott két sikeres kampányához és a Likud párt vezetésének megszerzéséért folytatott küzdelemben fogadott el Talanskytól pénzt 1993-tól kezdve 2002-ig. Olmert és Talansky egyaránt tagadják, hogy törvénybe ütközőt követtek volna el.
A miniszterelnök korábban jelezte, lemond, ha vádat emelnek ellene. Jogi szakértők szerint a nyomozók azt akarják kideríteni, hogy a kapott adományt a kormányfő bejelentette-e a hatóságoknál, s hogy nyújtott-e bármilyen ellenszolgáltatást. Az izraeli választási törvény szigorúan tiltja a néhány száz dollárnál nagyobb politikai adományokat.
Keddi meghallgatásán a 75 éves Talansky azt mondta, hogy alkalmanként 3-8 ezer dollárt adott át vagy Izraelben, vagy azoknak a látogatásoknak az alkalmával, amelyeket Olmert New Yorkban tett még miniszterelnökké választása előtt. A tanúvallomás szerint Olmert például arra kérte Talanskyt, fizesse ki háromnapos New York-i látogatásának 4700 dolláros költségeit. Olmert csekket nem fogadott el, csak készpénzt - jelentette a Haarec című izraeli napilap. "A hitelkártyám vendége volt" - mondta az üzletember egy másik alkalomra utalva. Talansky szerint Olmert azt ígérte, hogy visszafizeti a kölcsönöket, köztük egy 25 ezer dolláros olaszországi nyaralást 2004-ben. "Nem kaptam tőle semmilyen elismervényt vagy számlát, a szava aranyat ért nekem. Nagyon közeli barátok voltunk" - mondta Talansky, aki 2003 óta nem is beszélt Olmerttel. Adományait azzal indokolta, hogy csodálta Olmertet, mivel olyan politikusnak tartotta, aki képes hidat építeni a világi és a vallásos zsidók között.
|
Népszabadság Online: Olmert "ingyen" kapta a pénzt
|
"Nem vártam semmit a miniszterelnöktől, és nem is kaptam semmit" - mondta tegnap Morris Talansky, Ehud Olmert izraeli kormányfő korrupciós ügyének koronatanúja a bíróságon. Az amerikai üzletember azt vallotta, hogy borítékban adott át készpénzt több ízben az izraeli vezetőnek - összesen több mint 150 ezer dollárt, de nem várt ellenszolgáltatást.
|
[] | 1 |
http://nol.hu/cikk/493303
| null | true | 0 | 0 |
Moderálásra küldöm 59. bambinaXX 2011.10.05. 03:00 2011.10.05. 03:00 48! felesleges "védened" itt, akik ismerik tudják milyen ember.. szemet szúrt már, felnyomták. ennyi.
<moderálva>
nem véletlen..
Moderálásra küldöm 58. Godina 2011.10.05. 00:21 2011.10.05. 00:21 Nem akarok csúnya szavakat írni,de valakinek,hogy lehet ennyi esze!!!! Ha valakit őrizetbe vesznek a telefonját lefoglalják és persze KI IS KAPCSOLJÁK. :-))) Tisztelt újságíró gratulálok,mit várt? -Hogy a fogdán bárki kedvéért a Krajkó ügyvéd úr bárkivel beszélhet!!! Pontoson a cikkben ezt írta :Többek között azért, mert fennállhat a tanúk befolyásolásának kísérlete és a bűnismétlés lehetősége.Na ezért zárták be,hogy SENKIVEL ne tudjon kapcsolatba lépni.Én a cikket kijavítanám. :D
Moderálásra küldöm 57. imre57 2011.10.04. 22:10 2011.10.04. 22:10 Tisztelt 43 Együgyű! A Keresztény Demokrata Nép Párt az nem KDMP hanem KDNP ami a nevéből is adódik.
Moderálásra küldöm 56. Felhőfejes 2011.10.04. 22:06 2011.10.04. 22:06 55. XVIII
Ahogy mondani szokták, a cipész maradjon a kaptafánál. Maga az ötletadó cikk és a hozzászólások is a jogászok viselt dolgairól szólnak - legyenek bár ügyvédek, ügyészek, netán bírák. Éppen elég ennyi belőlük! Ezért meglehetősen nehezen viselem, ha helyesírási kérdésekben kioktatnak bennünket olyanok, akiknek lenne éppen elég sepergetni valójuk a maguk háza táján is. (Most legyen szabad csak a ,,helyes írás"-ként megjelenített - egyébként egybeírandó - szóra és a vesszőhibákra utalnom.)
Vagy a politikusok mellett a jogászság is az elithez tartozónak vallja magát?
Mert ha igen, akkor már értem.
Moderálásra küldöm 55. XVIII 2011.10.04. 21:13 2011.10.04. 21:13 Tisztelt szegedi_nő!
Őszinte elismerésem a hozzászólásához! Magam is levelezős joghallgató vagyok, tehát bizonyos szempontból ismerem a "jogászi társadalmat", nekem is számos csoporttársam van, aki nem az ügyvédi pályára készül, hanem bírói, ügyészi, közjegyzői hivatást célozta meg. Igen jól megismerjük egymást az egyetemi évek alatt, még akkor is, ha levelezőn tanulunk. Kiváló oktatón Dr.Nagy Tamás mondta jogbölcseleten, hogy egy adott város jogászai ismerik egymást, ha másért nem, mert egy egyetemre jártak. Lássuk be Szeged sem egy olyan nagy város, de a jogi képzésen átlagban éves szinte 3-400 hallgató van, ( nappali, levelező, esti ) óhatatlan, hogy megismerkednek egymással. Bár pesti vagyok, és itt kissé más a helyzet, de alapban itt is ismerik egymást a a jogászok. Végül még egy gondolat, tanárként - ez az alap végzettségem - idegesítő a stílustalan, helyes írási hibáktól hemzsegő okoskodás. Egyébként az ártatlanság vélelme megillet mindenkit, így K.Zoltánt is, ( akit... Tovább olvasom » Tisztelt szegedi_nő!
Őszinte elismerésem a hozzászólásához! Magam is levelezős joghallgató vagyok, tehát bizonyos szempontból ismerem a "jogászi társadalmat", nekem is számos csoporttársam van, aki nem az ügyvédi pályára készül, hanem bírói, ügyészi, közjegyzői hivatást célozta meg. Igen jól megismerjük egymást az egyetemi évek alatt, még akkor is, ha levelezőn tanulunk. Kiváló oktatón Dr.Nagy Tamás mondta jogbölcseleten, hogy egy adott város jogászai ismerik egymást, ha másért nem, mert egy egyetemre jártak. Lássuk be Szeged sem egy olyan nagy város, de a jogi képzésen átlagban éves szinte 3-400 hallgató van, ( nappali, levelező, esti ) óhatatlan, hogy megismerkednek egymással. Bár pesti vagyok, és itt kissé más a helyzet, de alapban itt is ismerik egymást a a jogászok. Végül még egy gondolat, tanárként - ez az alap végzettségem - idegesítő a stílustalan, helyes írási hibáktól hemzsegő okoskodás. Egyébként az ártatlanság vélelme megillet mindenkit, így K.Zoltánt is, ( akit szintén személyesen ismerhetek ) majd a egyszer megtudjuk!
Moderálásra küldöm 54. tatár 2011.10.04. 19:15 2011.10.04. 19:15 Frakk, annyira bennfentes amit írtál, hogy ez csak személyes tapasztalat lehet. Felmentettek?:-)
Moderálásra küldöm 53. frakk 2011.10.04. 18:15 2011.10.04. 18:15 Csak azt tudom mindenkinek ajánlani ne nagyon fogadjon ügyvédet. Akinél nem várakoznak a folyosón semmi esetre sem kellene felfogadni. ( kiv. Bőrfoteles ) Kerülném a nagyon magas, és sikerdíjat kérő ügyvédet is. Ő arról híres , hogy kiváló egyeztetési képességét ajánlja fel a pénz átvételéig, majd abban válik érdekelté hogy húzzák az időt. Ha már nála a pénz , akkor nem érdekes az ügyfél. Büntető ügyekben jártasnak vallja magát, de érdekérvényesítő képessége nulla. Nem sok munkája van ezért első szakaszban nem kér sokat , de semmi az esély a nyerésre sem, mert elbaltázza . Valószínűleg félállásban az elsőfokú hatóságnak is " bedolgozik"???
Tudni kell hogy az ügyvédek általában sok felé egyeztetnek. "Egyeztetnek" azért írtam ezt mert más szóval nagyon durva lett volna. Amikor nem az ellenfél ügyvédjével teszik mindezt márt tapsikolni is lehet. Ha nem a kapitánysággal egyeztetnek akkor is :)) ???
Természetesen kivételek mindig vannak, Ismerek nagyon jó szándékú... Tovább olvasom » Csak azt tudom mindenkinek ajánlani ne nagyon fogadjon ügyvédet. Akinél nem várakoznak a folyosón semmi esetre sem kellene felfogadni. ( kiv. Bőrfoteles ) Kerülném a nagyon magas, és sikerdíjat kérő ügyvédet is. Ő arról híres , hogy kiváló egyeztetési képességét ajánlja fel a pénz átvételéig, majd abban válik érdekelté hogy húzzák az időt. Ha már nála a pénz , akkor nem érdekes az ügyfél. Büntető ügyekben jártasnak vallja magát, de érdekérvényesítő képessége nulla. Nem sok munkája van ezért első szakaszban nem kér sokat , de semmi az esély a nyerésre sem, mert elbaltázza . Valószínűleg félállásban az elsőfokú hatóságnak is " bedolgozik"???
Tudni kell hogy az ügyvédek általában sok felé egyeztetnek. "Egyeztetnek" azért írtam ezt mert más szóval nagyon durva lett volna. Amikor nem az ellenfél ügyvédjével teszik mindezt márt tapsikolni is lehet. Ha nem a kapitánysággal egyeztetnek akkor is :)) ???
Természetesen kivételek mindig vannak, Ismerek nagyon jó szándékú ügyvédet is. Általában rokoni kapcsolat jó ha fennáll :))
Moderálásra küldöm 52. Berlusconi 2011.10.04. 17:31 2011.10.04. 17:31 szegedi_nő!
Tisztelt Ügyvédnő!
Teljes egészében osztom a véleményét, szinte mindenben igazat adok Önnek, de a "jó kapcsolatok" nem azt jelenti, hogy megmutyizzuk az ügyeket.
Sajnos a jogász társadalommal kicsit elszaladt a paripa - tisztelet a kivételeknek - többet gondolnak hivatásuk fontosságáról, mint az valójában. Igen, az ügyvéd az a bűn prostituáltja, ha tetszik, ha nem.
Lehet ezt a munkát is tisztességesen végezni, de akkor nem lehet milliókat havonta zsebre tenni, csak 300.000,- körül és nem lesz "sztárügyvéd". Itt jegyzem meg, ha tudtam volna, hogy Zoli sztár, akkor kértem volna tőle autogramot.
Moderálásra küldöm 51. eszterláncicérna 2011.10.04. 15:59 2011.10.04. 15:59 Sajnálom, valakinek nagyon szúrja a szemét a létezése és az elért sikerei. Remélem, még praktizálhat, intelligens és talpraesett ember. Kár lenne érte, ha egyedül vinné el azt a balhét, amiben még jó páran részt vettek.
|
Előzetes letartóztatásban a szegedi sztárügyvéd
|
Szeged - Előzetes letartóztatásba helyezték K. Zoltán neves szegedi ügyvédet. Még pénteken vette őrizetbe a Szegedi Nyomozó Ügyészség – befolyással üzérkedés gyanúja miatt kattant kezén a bilincs.
|
[
"ügyvéd",
"rendőrség",
"hirkereso",
"hirlevel_dm1",
"bűnügy",
"Szeged",
"Szeged",
"szegedi",
"hírek",
"Csongrád",
"Tisza",
"születési krónika",
"Szeged polgármestere",
"Botka László",
"egyetem",
"baleset",
"Kertész József"
] | 1 |
http://delmagyar.hu/szeged_hirek/elozetes_letartoztatasban_a_szegedi_sztarugyved/2243092
| null | true | 0 | 0 |
A szakszervezeti tömörülés a munka törvénykönyve mintegy 300 bekezdését alig több, mint 100 oldalon magyarázza el, hogy mindenki felkészülhessen belőle.
A kiadványt a Liga jogi szakértője, Schnider Marianna állította össze. A szakszervezeti tömörülés szerdai, MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozza, hogy a mintegy 300 bekezdést alig több, mint 100 oldalon magyarázzák el, hogy mindenki felkészülhessen belőle.
Hozzáfűzik ugyanakkor, hogy az Országgyűlés jövő héten fogadja el az átmeneti és módosító javaslatokat a törvényhez kapcsolódóan, amelyeket ők is figyelemmel kísérnek, és azokat megszavazásuk után átvezetik a most közzétett kiadványon.
A Liga szerint az új munka törvénykönyve koncepcionálisan megváltoztatja a szabályozási szemléletet: számos garanciális (az 1992-es munka törvénykönyvében eltérést nem engedő rendelkezésben megfogalmazott) elem elveszíti garanciális jellegét, azoktól kollektív szerződésben vagy a felek megállapodásában el lehet térni a munkavállalók hátrányára is, míg a régi szabályok csak a munkavállalók javára való eltérést engedik. A szakszervezeti jogok szűkítésének következményeként pedig annak lehetősége is szűkül, hogy a szakszervezetek kollektív szerződésben a munkavállalók javára előnyös feltételeket harcoljanak ki – véli az érdekképviselet.
Hozzáfűzik, hogy több olyan kérdés is van, amelyet jelenleg elsősorban kollektív szerződésben kell szabályozni, a későbbiekben viszont a munkáltató egyoldalú döntésével meghatározhatók. A munkavállalók érdekképviseleti lehetőségeit szűkíti az üzemi megállapodás, mint munkaviszonyra vonatkozó szabály fogalmának bevezetése is.
A Liga szerint az új szabályozás lényege a rugalmasság, "amely mellett a szociális biztonság hazai és európai vívmányai sajnálatos módon háttérbe szorultak".
|
Gazdaság: Nem vicc! Magyarázó kiadványt jelentetett meg a Liga az új munka törvénykönyvéhez
|
A szakszervezeti tömörülés a munka törvénykönyve mintegy 300 bekezdését alig több, mint 100 oldalon magyarázza el, hogy mindenki felkészülhessen belőle.
|
[
"LIGA",
"munka",
"törvény"
] | 0 |
http://nol.hu/gazdasag/nem_vicc__magyarazo_kiadvanyt_jelentetett_meg_a_liga_az_uj_munka_torvenykonyvehez-1313443
|
2012-06-13 15:52:00+02:00
| false | 0 | 0 |
A "legnagyobbközösségioldalon" megalakult a 3 MILLIÓAN A BANKROBBANTÁSOKÉRT nevű csoport. Engem ma reggel ugyanaz a hideg rázott ki, mint 2008 szeptemberében, amikor egy kávézóban olvastam az újságot és egy apró kis eldugott hírre lettem figyelmes a lapban: bedőlt a Lehman Brothers. Nem vagyok gazdasági szakember, körülbelül hatszor buktam matekból, de úgy gondoltam azokról a milliárd dollárokról olvasgatván, hogy ennek a hírnek talán a címlapon kéne szerepelnie, továbbá kiégett bankokat láttam magam előtt, joggal.
Pár hónapja megtámadtak egy bankot a hitelkárosultak, és további támadásokat helyeztek kilátásba. Ki csodálkozik akkor most azon, hogy felrobbantottak egy bankot? És vajon mi lesz annak az embernek a tárgyalásán, ha elkapják? Mi lesz akkor, amikor elítélik? Baj. Nagy baj lesz. Ezek az emberek ugyanis dühösek. Nagyon dühösek. Aki még nem került közülük utcára, az a belét is kidolgozza, és mindez arra elég, hogy ne tegyék ki a lakásából, és így él, azzal a tudattal, hogy ez még tizenöt éven át így lesz. Miféle élet ez?
Végighallgattam már nem egy ilyen példabeszédet: tudniuk kellett volna, megérdemlik, ostobák voltak, ott volt a kockázat, látniuk kellett volna, ők tehetnek róla, meg a válság, nehogy már mi mentsük meg őket, nehogy már a mi pénzünkön. Rendben van. De ez rajtuk akkor sem segít, akkor is beledöglenek.
Vagy beleőrülnek.
Épeszű ember ugyanis nem csatlakozik olyan oldalakhoz ebben az országban, amelyet egyértelműen figyelni fognak, amely terrorcselekmények elkövetésére buzdít, de ezeknek az embereknek nincs veszíteni valójuk. Felrobbannak az idegességtől. És úgy tűnik, ha nem tesznek valamit értük, mi is velünk robbanunk.
|
Gerlóczy: Ön kinél robbant?
|
Ezeknek az embereknek nincs veszíteni valójuk. Felrobbannak az idegességtől.
|
[
"poszt itt",
"gerlóczy márton"
] | 0 |
https://24.hu/poszt-itt/2014/01/13/on-kinel-robbant
|
2014-01-13 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Mészáros Lőrinc kedveli ezt: hasítanak a balatoni kempingek
A felcsúti polgármester ezúttal is jó lóra tett, 10 százalékos volt a tóparti szálláshelyei forgalomnövekedése a nyáron.
Egyre népszerűbbek a balatoni kempingek: a Balatontourist Kft. által üzemeltetett - idén még - 12 tó körüli kemping a nyáron mintegy 1,4 milliárd forint szállásdíjbevételt és 10 százalékos forgalomnövekedést ért el - közölte a Magyar Időkkel a társaság ügyvezetője. A Balatontourist a Mészáros Lőrinc Konzum Nyrt.-jének résztulajdonában álló BLT Group Zrt.-hez tartozik.
A legnépszerűbb a balatonfüredi Füred Kemping és Üdülőfalu volt, itt az összes vendég 23 százalékát regisztrálták, a kempingezők több mint fele pedig a Siófok-Szabadifürdőn lévő Aranypart és a szemesi Vadvirág üdülőfalvakban szállt meg. Jelentős a révfülöpi Napfény, az ex-autóskempingként jegyzett Mirabella és a keszthelyi Zala Kemping látogatottsága is. A kempingekben a magyar vendégek után a német, a holland, a dán, a lengyel és az osztrák turisták voltak a legtöbben az idén.
Nagy, nyilván a hétfői hírre reagálva, miszerint Mészáros elbukta a Siófok-Sóstói Ifjúság Kemping üzemeltetési jogát, és már csak 11 kempingje van, elárulta azt is, hogy létesítmény tulajdonjogára az üzemeltető Balatontourist nem is pályázott. Azt is elmondta, hogy ez a szálláshely felújításra szorul, és nem is vízparti. Azt, hogy az objektum felújítandó, hétfőn az új tulaj és üzemeltető Retro Motors Company vezetője is elismerte.
A kormány egyébként tavaly decemberben úgy döntött, hogy 5 milliárd forintot biztosít a balatoni kempingek fejlesztésére. Mészáros pár hónappal később, idén áprilisban vásárolt be a tóparti szálláshelyekből.
|
Mészáros Lőrinc kedveli ezt: hasítanak a balatoni kempingek
|
A felcsúti polgármester ezúttal is jó lóra tett, 10 százalékos volt a tóparti szálláshelyei forgalomnövekedése a nyáron.
|
[
"Balaton",
"Balatontourist Kft.",
"kemping",
"Mészáros Lőrinc"
] | 1 |
http://mfor.hu/cikkek/vallalatok/Meszaros_Lorinc_kedveli_ezt__hasitanak_a_balatoni_kempingek.html
| null | true | 0 | 0 |
Egy arany- és két bronzérmet szereztek a magyar versenyzők a Bakuban zajló birkózó Golden Grand Prix-versenysorozat döntőjének első, kötöttfogású napján.
A 96 kg-os kategóriában szereplő világbajnok Kiss Balázs kiváló versenyzéssel diadalmaskodott, és átvehette a győzelemért járó tízezer dollárt is, edzője, Struhács György kétezer dollár pénzdíjban részesült.
Kiss Balázs kékben
A 84 kg-ban Lőrincz Viktor, a 120 kg-ban pedig Deák-Bárdos Mihály a bronzérmet szerezte meg.
Szombaton, a nők versenyében szőnyegre lép a friss világbajnok Sastin Marianna és a kadet Eb-t nyert Dénes Mercédesz. A zárónapon a szabadfogásnak nem lesz magyar szereplője.
|
Magyar sikerek Bakuban
|
Egy arany- és két bronzérmet szereztek a magyar versenyzők a Bakuban zajló birkózó Golden Grand Prix-versenysorozat döntőjének első, kötöttfogású napján.
|
[
"sport",
"birkózás",
"deák-bárdos mihály",
"lőrincz viktor",
"kiss balázs"
] | 0 |
https://24.hu/sport/2013/11/23/magyar-sikerek-bakuban
|
2013-11-23 00:00:00
| false | 0 | 0 |
A gyanú szerint pénzt fogadott el külföldiektől a Záhonyi Járási Hivatal egyik kormánytisztviselője azért, hogy a vesztegetők jogszabályi feltételek hiányában is megkapják a magyar állampolgárságot - hangzott el az M1 csütörtök esti Híradójában.
A hírműsor közlése szerint a 45 éves kormánytisztviselő decemberben hétszáz eurót fogadott el azért, hogy egy magyarul nem beszélő, tehát a honosítás törvényi feltételeit nem teljesítő külföldi megkaphassa a magyar állampolgárságot. A pénz átvételekor a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) elfogta a nőt, aki kihallgatásakor bevallotta, hogy már többször fogadott el pénzt olyan külföldiektől, akik nem feleltek meg az egyszerűsített honosítási eljárás törvényi feltételeinek.
Szilágyi László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség szóvivője a műsorban elmondta, hogy az NVSZ azt a civil közvetítőt is leleplezte, aki megkereste az ügyintéző számára az ilyen kérelmezőket.
A Híradó értesülései szerint a korrupt tisztviselőt az NVSZ megbízhatósági vizsgálata leplezte le. Információik szerint ő az első a kormánytisztviselők közül, aki fennakadt a korrupciós teszten azután, hogy tavaly nyáron a kormányzati jogviszonyban álló tisztviselők és ügyintézők is az NVSZ által védett és ellenőrzött emberek közé kerültek.
|
Belföld: Pénzért adhatott állampolgárságot a tisztviselő
|
A gyanú szerint pénzt fogadott el külföldiektől a Záhonyi Járási Hivatal egyik kormánytisztviselője azért, hogy a vesztegetők jogszabályi feltételek hiányában is megkapják a magyar állampolgárságot - hangzott el az M1 csütörtök esti Híradójában.
|
[
"bűncselekmény",
"vesztegetés",
"visszaélés",
"állampolgárság"
] | 1 |
https://nol.hu/belfold/penzert_adhatott_allampolgarsagot_a_tisztviselo
|
2014-01-09 20:18:55+01:00
| true | 0 | 0 |
Még 2014-ben mutattuk be az egyik legszebb magyarországi kastélyt, a Schossberger-család turai palotáját. Akkor még csak a páratlanul szép épület vonzott bennünket a Pest megyei kisvárosba, nem tudtuk, hogy egy év múlva a turai kastély a fideszes új elit fényűzésének egyik legfontosabb szimbólumává válik majd.
2015 végén ugyanis gazdát cserélt az ingatlan. A vevőről semmit nem lehetett tudni, egy addig teljesen ismeretlen vállalatbirodalom sejlett fel az ügylet mögött. Turaiak pletykálták ugyan, hogy a vevők mögött a miniszterelnök veje, Tiborcz István áll, de erre semmilyen bizonyíték nem volt.
2015 decemberében végre rábukkantunk egy nyomra: Tiborcz korábbi üzlettársa, Hamar Endre ügyvéd képviselte a vevőket.
Nem sokkal később a 444 bukkant rá arra is, hogy a turai kastélyt megszerző cég 100 ezer forintos bejegyzési illetékét maga Tiborcz István fizette be.
Természetesen számtalan csatornán próbáltuk elérni a szemtelenül fiatal milliárdost. Sarkadi Zsolt, miután a bejegyzési illetékről szóló bizonylatból a cégbíróságon megtudta Tiborcz bankszámlaszámát, még utalt is Orbán vejének 444 forintot csak azért, hogy az utalás közleményében is fel tudja tenni a kérdéseit, hátha Tiborcz legalább azokat elolvassa. Azóta sem kaptunk tőle választ, de reméljük, a 444 forintot valami jó dologra költötte.
A nyomozás nem állt meg, elkezdtük felfejteni a turai kastélyt megszerző cég testvérvállalkozásainak ügyeit. Az Átlátszó megtalált egy villát a Városligeti fasorban, amit szintén ez, a Tiborczhoz köthető cégcsoport vásárolt fel, mi pedig megtaláltuk a legnagyobb értékű ingatlanukat,
megírtuk, hogy a József nádor téren álló régi Postabank-székházat is ők vették meg.
Ez az ingatlanvásárlás, és az, hogy lelepleztük az ügylet mögött Tiborczékat, gyökeresen felforgatta a rákövetkező hónapokban a magyar belpolitikát.
Ez volt ugyanis az az ingatlan, amit a Tiborcz-féle cégcsoport a 444 cikkének megjelenése után nem sokkal nem másnak adott el, mint
Ghaith Pharaonnak, a több országban banki csalás, nukleáris technológiával visszaélés és terrorizmus finanszírozása miatt körözött szaúdi milliárdosnak.
Innentől dőlt a dominó:
A Tiborcz-féle cégcsoport azóta több ingatlant is megszerzett és többet el is adott, 2017 októberében pedig Tiborcz István egy sértődött interjúban ismerte be, hogy végig ő állt a cégek mögött, és azt hazudta, erről korábban egy újságíró sem kérdezte. Ez persze nem igaz, megnézheti a két évvel ezelőtti számlatörténetét is, meg fogja találni a 444 forintunkat.
Ötödik születésnapunk alkalmából egy hónapon át fel-felidézünk néhány multaságos/emlékezetes/emlékezetesen mulatságos pillanatot a 444 első öt évéből, és gyűjtjük a muníciót a következő ötre.
Ha szeretnéd, hogy ezt a munkát folytathassuk, támogasd rendszeresen a 444 szerkesztőségét!
|
Rábukkantunk Tiborcz Istvánra a kastélyokat vásárló cégháló mögött, aztán a sztori Ghaith Pharaonhoz vezetett
|
Még utaltunk is 444 forintot a miniszterelnök vejének, hátha a banki közlemény helyén feltett kérdéseinkre majd válaszol. Nem válaszolt, de a sztorink az utóbbi évek egyik legnagyobb magyar politikai botrányának kirobbanásához vezetett.
|
[
"születésnap",
"Tiborcz István",
"Ghaith Pharaon",
"turai kastély",
"hamar endre"
] | 1 |
https://444.hu/2018/05/17/rabukkantunk-tiborcz-istvanra-a-kastelyokat-vasarlo-ceghalo-mogott-aztan-a-sztori-ghaith-pharaonhoz-vezetett
|
2018-05-17 00:00:00
| true | 0 | 0 |
A francia gazdasági miniszter szerint, ha Nagy-Britannia távozik az Európai Unióból, az több kétoldalú megállapodás azonnali megszűnésével járna, és ennek egyik következménye lehet az is, hogy a brit oldalra települ a migránsok calais-i tábora.
Emmanuel Macron a Financial Timesnak kijelentette: Brexit esetén – vagyis ha a brit EU-tagságról június 23-ára kiírt népszavazás eredményeként Nagy-Britannia kilépne az unióból – megszűnhetne az a 2003-ban kötött kétoldalú megállapodás, amelynek alapján jelenleg a brit határőrizeti szervek a franciaországi határátkelési pontokon szűrhetik a Nagy-Britanniába tartó kompforgalmat, és a francia parton tarthatják azokat az utasokat, akiknek belépését bármilyen okból nem engedélyezik.
Macron a londoni gazdasági napilapnak adott, csütörtökön ismertetett interjúban úgy fogalmazott, hogy ebben az esetben a Nagy-Britanniába átjutni szándékozó migránsok tábora “már nem Calais-ban lenne".
Kijelentette azt is, hogy Brexit esetén Franciaország “piros szőnyeggel" várná a londoni Cityből “menekülő" pénzügyi szolgáltatási cégeket. Ezzel ki nem mondva, de egyértelműen David Cameron brit miniszterelnök egy korábbi kijelentésére vágott vissza. Cameron ugyanezt a kifejezést használta 2012-ben, amikor Londonba invitálta a francia kormány akkori adóemelési intézkedései miatt esetleg áttelepülni szándékozó francia vállalatokat.
A francia gazdasági miniszter a csütörtöki interjúban kilátásba helyezte azt is, hogy Brexit esetén Nagy-Britannia elveszítené teljes körű hozzáférését az EU egységes belső piacához. “Ha valaki úgy dönt, hogy elhagyja az egységes piacot, akkor nem kaphatja meg ugyanazokat a (hozzáférési) feltételeket" – hangsúlyozta Macron a Financial Timesnak nyilatkozva.
Hozzátette: Nagy-Britannia kilépése esetén “az EU kollektív energiáit a jelenlegi kapcsolatrendszer leépítése kötné le, nem pedig újak létesítése".
Erre a kockázatra David Cameron brit miniszterelnök is felhívta már a figyelmet.
Cameron a múlt havi brüsszeli EU-csúcs után, a London által igényelt uniós reformokról született egyezséget ismertetve a brit parlament alsóházában kijelentette: ha a brit EU-tagságról kiírt népszavazáson a választók többsége a távozásra voksol, azonnal elkezdődik a kilépés feltételeiről szóló, két évig tartó tárgyalási procedúra. Ha ennyi idő alatt nem sikerül megállapodásra jutni, a brit EU-tagság az időszak végén automatikusan megszűnik, Nagy-Britannia abban a pillanatban elveszíti hozzáférését az EU egységes piacához is, és az EU által 53 országgal kötött kereskedelmi egyezménynek sem lenne részese tovább – mondta a brit kormányfő.
A brit kabinetiroda által a Brexit lehetséges következményeiről összeállított, minap ismertetett részletes tanulmány valószínűtlennek nevezte, hogy a kétévi tárgyalási időkeret alatt egyezségre lehetne jutni a kilépési feltételekről. A tanulmány szerint valójában inkább tízévnyi, vagy akár ennél is hosszabb bizonytalansági időszak követné Nagy-Britannia távozását az EU-ból.
A britek inkább fizetnek
Nagy-Britannia 20 millióval euróval megemeli a Franciaországnak nyújtott támogatást a calais-i migránsválság kezelésére – jelentette be csütörtökön Harlem Désir francia Európa-ügyi államtitkár néhány órával Francois Hollande francia államfő és David Cameron brit miniszterelnök találkozója előtt.
London eddig több mint 60 millió eurót folyósított a francia kormánynak, s további 20 millió eurót fog – mondta az államtitkár a külföldre sugárzó RFI közszolgálati rádióban. Az összeget Párizs a Franciaországot Nagy-Britanniával összekötő La-Manche csatorna alatti alagút bejárata és a calais-i kikötő körüli övezet biztosítására, valamint az embercsempész-hálózatok elleni küzdelem megerősítésére fordítja.
Ezenkívül Franciaország lehetővé teszi, hogy azok a menekültkérők, akik itt vannak, és akiket Nagy-Britannia nem tud befogadni, tovább tudjanak menni befogadóközpontokba Franciaország más régióba, és be tudják adni Franciaországban a menekültkérelmet, ha jogosultak rá, ha viszont szabálytalan helyzetben vannak, tudják kérni hazatérésüket a származási országukba visszafogadásról szóló együttműködés keretében, fogalmazott Harlem Désir.
Arra a kérdésre, hogy Nagy-Britannia esetleges kilépésének az Európai Unióból milyen következményei lehetnek a migránsválságra, az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a bevándorlás ellenőrzését a két ország között kétoldalú megállapodások szabályozzák.
Emmanuel Macron francia gazdasági miniszter a Financial Times című brit lapnak azt mondta, hogy amennyiben Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból, Franciaország nem fogja többé visszatartani a migránsokat Calais-nál. “Aznap, amikor ez a viszony megszakad Franciaország és Nagy-Britannia között, nem lesznek többé migránsok sem Calais-nál" – mondta Macron.
Harlem Désir viszont arra emlékeztetett, hogy kétoldalú megállapodásokat kötött a két ország a migránsválság kezelésére. “Nem lesz tehát zsarolás, sem fenyegetés, de az igaz, hogy könnyebben működünk együtt uniós tagokként, mintha az Egyesült Királyság nem lenne többé az, mert például közös uniós eszközöket is használunk, mint például az Europol vagy a schengeni informatikai rendszer".
Jóllehet Nagy-Britannia nem tagja Schengennek, együttműködik ezen a rendszeren és más információs cseréken keresztül, tette hozzá.
Az észak-franciaországi Amiens városában megrendezésre kerülő francia-brit csúcstalálkozón várhatóan a kísérő nélküli kiskorúak helyzete is szóba kerül. A humanitárius szervezetek szerint legalább háromszáz olyan gyermek található Calais-ban, akiknek vannak hozzátartozói Nagy-Britanniában. Bernard Cazeneuve belügyminiszter többször is szóvá tette, hogy Londonnak meg kellene vizsgálnia “mindazok esetét, akiknek családja van Nagy-Britanniában, mégpedig az egyedül lévő kiskorúakét". Eddig ezt a brit kormány elutasította.
A Nagy-Britanniát Franciaországgal összekötő Csatorna-alagút francia oldalán található kikötőváros egykori szeméttelepén tavaly tavasszal illegálisan kialakult, de a hatóságok által mostanig megtűrt sátortábor mellett január elején állítottak fel 125 fűtött lakókonténert, amelyekben 1500 embernek tudnak szállást biztosítani, de eddig csak a konténerek fele telt meg. A hatóságok ide akarják beterelni az elsősorban Szíriából, Afganisztánból, Szudánból és Eritreából érkezett migránsokat, vagy pedig az ország távolabbi részein található mintegy száz befogadóközpontban ajánlanak fel nekik szállást, abban az esetben, ha a migránsok lemondanak arról, hogy átjussanak Nagy-Britanniába, és menekültkérelmet nyújtanak be Franciaországban. A tábor fokozatos kiürítése négy nappal ezelőtt kezdődött meg, s a helyi prefektúra szerint legalább három hetet vesz igénybe.
Hivatalos adatok szerint október vége óta Calais-ban 4300-an nyújtottak be menekültkérelmet, és az elmúlt két hónapban 54-en elfogadták, hogy visszatérnek a származási országukaikba, ezek elsősorban iraki kurdok, afgánok, pakisztániak, irániak és szudániak. Tavaly egész évben csak 38-an jelentkeztek a hazatérési programra.
(Guardian, MTI)
|
A franciák bekeményítettek, ha a britek otthagyják az EU-t, megkaphatják a calais-i dzsungelt
|
A francia gazdasági miniszter szerint, ha Nagy-Britannia távozik az Európai Unióból, az több kétoldalú megállapodás azonnali megszűnésével járna, és
|
[
"brexit",
"calais",
"franciaország",
"menekültek",
"nagy-britannia"
] | 0 |
http://24.hu/kulfold/2016/03/03/a-franciak-bekemenyitettek-ha-a-britek-otthagyjak-az-eu-t-megkaphatjak-a-calais-i-dzsungelt
|
2016-03-03 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Fellebbezés miatt, a Kecskeméti Városi Bíróság korábbi döntését megváltoztatva házi őrizetbe helyezte a Kecskeméti Törvényszék hétfőn azt a szegedi bírót, akit egyebek mellett több rendbeli vesztegetés, hivatali visszaélés, valamint okirat-hamisítás bűntettével gyanúsítanak - közölte a Bács-Kiskun Megyei Bíróság szóvivője az MTI-vel.
Sárközy Szabolcs elmondta: a Kecskeméti Városi Bíróság 2011. december 26-án harminc napra előzetes letartóztatásba helyezte a szegedi bírót, így az azt megváltoztató, a házi őrizetet elrendelő határozat január 26-áig szól. A Kecskeméti Törvényszék nyomozási bírója szerint a szökés, elrejtőzés veszélye továbbra is fennáll, de ennek megakadályozására a házi őrizet is elegendő korlátozás - ismertette az indoklást a szóvivő.
November 30-án egy szegedi bíró mentelmi jogának a felfüggesztését kezdeményezte a Szegedi Nyomozó Ügyészség a K. Zoltán szegedi ügyvéd ellen indult nyomozás kapcsán.
Az ügyészség hivatali vesztegetéssel gyanúsítja K. Zoltán szegedi ügyvédet és ügyvédjelöltjét, K. Lászlót. Az ügyvéd a gyanú szerint egy kiemelt jelentőségű, több száz millió forintos adócsalási ügyben felajánlotta segítségét az ügy előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottjának. Azt mondta, néhány millióért el tudja intézni, hogy a férfi szabadlábra kerüljön.
A korrupciós ügyben, az eddig két szegedi ügyvéd ellen indult eljárásban az ügyészség eljutott egy mentelmi jogot élvező személyig: a Csongrád Megyei Bíróság egy tanácsvezető bírájának a felelőssége vetődött fel. Ezért a Szegedi Nyomozó Ügyészség a Legfőbb Ügyészségen indítványozta, hogy hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette miatt függessze fel a mentelmi jogot a köztársasági elnök.
A szegedi tanácsvezető bírót december 23-án őrizetbe vették. A rendszerváltozás óta magyar bíró ellen korrupció gyanújával nem indult eljárás.
|
Bűnügy: Házi őrizetbe helyezték a szegedi bírót
|
Fellebbezés miatt, a Kecskeméti Városi Bíróság korábbi döntését megváltoztatva házi őrizetbe helyezte a Kecskeméti Törvényszék hétfőn azt a szegedi bírót, akit egyebek mellett több rendbeli vesztegetés, hivatali visszaélés, valamint okirat-hamisítás bűntettével gyanúsítanak - közölte a Bács-Kiskun Megyei Bíróság szóvivője az MTI-vel.
|
[] | 1 |
https://hvg.hu/itthon.bunugy/20120123_szegedi_biro_hazi_orizet
|
2012-01-23 14:26:00+01:00
| true | 0 | 0 |
Elkövetheti-e a költségvetési csalást a könyvelő?
Büntethető-e a könyvelő, ha nem tud a simlisségről?
Hozott anyagból dolgoznak
Számít-e, hogy ki írja alá az e-bevallást?
A felügyelőbizottságot és a könyvvizsgálót is számon kérhetik majd?
megújul az ellenőrzési kötelezettség fogalma is
A költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása A gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha a költségvetési csalást a gazdálkodó szervezet érdekében követi el, és a felügyeleti vagy az ellenőrzési kötelezettség teljesítése a bűncselekményt megakadályozhatta volna, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (Részlet a törvénymódosítás szövegéből.)
Zara László szerint a könyvelő a bizonylatok felhasználásával (vagyis a könyveléssel) csak abban az esetben követhet el adócsalást, ha tud róla, hogy a bizonylat hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú. Ha nem tud róla, akkor nem követ el bűncselekményt azzal, hogy lekönyveli. A törvényszegést az követi el, aki ezt a bizonylatot előállította, felhasználta, illetve átadta könyvelésre.Az igazságügyért felelős államtitkárság válaszában szintén a szándékosság kérdését hangsúlyozta. Ha az adószakértő tud róla, hogy az adókedvezmény vagy visszatérítést nem vehetné igénybe a cég, mert az hamis számlákon alapul, vagy a vállalkozás nem folytat olyan tevékenységet, ami miatt a kedvezményre jogosult lenne, akkor elköveti a bűncselekményt. Ha tudtán kívül hamis számla alapján könyvel és arról kellő szakmai körültekintés mellett sem állapíthatta volna meg, hogy az hamis, természetesen nem felel költségvetési csalás miatt - írták.Fokozott felelőssége a könyvelőnek akkor van – folytatta Zara László – ha felmerül benne a gyanú, hogy a bizonylat hamis vagy hamisított. Ekkor bejelentést kell tennie a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), pénzmosás gyanúja miatt.A Vilmányi Ügyvédi Iroda közgazdásza szerint az idézett szövegrész a könyvelt vállalkozás vezetőjére vonatkozik. A könyvelő legfeljebb akkor ütheti meg a bokáját, ha a kapott iratokból nem készíti el a bevallást vagy manipulálja az iratokat. Kocsis Zoltán azonban nem gondolja, hogy a könyvelők saját szakállukra hamis számlákat, iratokat tennének a könyvelésbe. Vitás esetek elkerülésére javasolta, hogy dokumentálják a könyvelési anyagok átadását.Oldal György adószakértő sem lát a módosító javaslatban semmi olyat, ami miatt a könyvelők vétlenül elmarasztalhatóak lennének. Eleve "utalványozott" bizonylatokból dolgoznak. Van, hogy a vállalkozás vezetője aláírja a bizonylatot, esetenként mellé tesz egy nyilatkozatot, hogy a számla a vállalkozás érdekében merült fel. De ha ez nem történik is meg, Oldal György olvasatában maga a ráutaló magatartás is utalványozásnak számít. Másrészt, amit átad könyvelésre a cég, az már múlt idő, megtörtént gazdasági esemény bizonylata.A könyvelő soha nem vesz részt a vállalkozás irányításában, csak tanácsot ad, előterjesztést készít stb. A döntés mindig a vállalkozás vezetőjének (vagy vezetésének) a feladata. Persze előfordulhat olyan (szabálytalan) eset, amikor pl. a könyvelő vezeti a vállalkozás pénztárát, vagy készíti el a leltáríveket. Nos, ilyenkor a szabálytalanság már nem tekinthető "vétlen" közreműködésnek – tette hozzá.Garasné Péczer Klára amiatt sem érzi biztonságban a könyvelőket, mert ők döntő többségükben saját elektronikus aláírásukkal küldik be az általuk kiszolgált cégek adóbevallásait. Igaz, hogy meghatalmazásuk van a cégvezetőtől, de mégiscsak ők az aláírók, s ez szerinte kockázatot jelent a módosítás miatt.Zara László viszont azt mondta, azzal, hogy a könyvelő a saját ügyfélkapuján keresztül, saját elektronikus aláírásával nyújtja be a bevallást, eddig sem és ezután sem vállalta át a felelősséget. Pont ezért nem, mert a cégvezető meghatalmazásával használja az ügyfélkaput.Kocsis Zoltán is egyetértett Zara Lászlóval. Szerinte a meghatalmazás kvázi azt jelenti, mintha a cég vezetője nyújtaná be a bevallásokat. S az ő kiemelt felelőssége, hogy ezeket ellenőrizze is. Tehát ha a könyvelő a tőle elvárható gondossággal végezte a munkáját, semmiféleképpen nem húzható rá a vizes lepedő – erősítette meg.Zara László megemlítette: korábban is szárnyra kaptak már hasonló rémhírek, pedig ennek semmi alapja. Ennek ellenére eddig is voltak könyvelők, akik bedőltek a híreszteléseknek. S hogy mentsék magukat, valóban bűncselekményt követtek el. Mégpedig azzal, hogy elkérték az általuk könyvelt cég ügyfélkapu-regisztrációjának adatait, s azzal küldték be az adóbevallást. Ez kvázi olyan, mintha aláhamisították volna a vállalkozó nevét az adóbevallásra. Persze ha a vállalkozó sajátjának ismeri el a bevallást, és nem vitatja, akkor ez nem derül ki. Ellenkező esetben viszont valóban felelősségre vonhatják a könyvelőt, okirat-hamisításért – figyelmeztetett.A felügyeleti és ellenőrzési kötelezettségnél sem olvasható ki a könyvelő felelőssége a törvénymódosító javaslatból – mondta Zara László és Kocsis Zoltán. Mégpedig azért nem, mert itt kifejezetten a cégvezetőről, a cég tagjáról vagy dolgozóiról van szó.Viszont az nem egyértelmű szerintük, hogy a felügyelőbizottság és a könyvvizsgáló felelőssé válik-e az új passzus értelmében. Kocsis Zoltán inkább úgy értelmezett, hogy igen, Zara László inkább úgy, hogy nem, de hozzátette, hogy a szöveg alapján nehéz eldönteni ezt a kérdést.A minisztérium határozottan azt írta, a felügyelőbizottsági tag ellenőrzésre, felügyeletre jogosított tagként vagy dolgozóként felelni fog a tervezet alapján.A könyvelőnek itt csak akkor lehet felelőssége, ha nem külsős, hanem alkalmazott, s van felügyeleti és ellenőrzési kötelezettsége is a cégnél.
|
Rettegjenek-e a könyvelők?
|
Módosul az adócsalás fogalma, s mivel a törvényjavaslat szövege nem egészen egyértelmű, egyes könyvelők, adószakértők aggódnak. Attól félnek, hogy ezután akár vétlenül is felelősségre vonhatják majd őket. Például a miatt, ha (tudtukon kívül) hamis számlát könyvelnek le. Utánajártunk, valóban erről van-e szó? Adó
|
[
"Rettegjenek-e",
"könyvelők?",
"Adó"
] | 1 |
http://fn.hu/ado/20110520/rettegjenek_e_konyvelok
|
2011-05-20 00:00:00
| true | 0 | 0 |
"Az ügyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság a videó alapján hivatalból indított eljárást, melynek keretében vizsgálják a felvétel tartalmát" - írta a rendőrség a 24.hu-nak azzal a videóval kapcsolatban, melyet L.L. Junior tett közzé csütörtök este az Instagramján.
A felvétel látszólag vezetés közben készült, miközben a Petőfi hídon Budáról Pest irányába haladt át a zenész. Ahogy elhajt mellette egy másik autó, a rapper azt mondja:
Ezek a BMW-sek, gyerekek! 130-cal, döbbenet! Ki ez?
A videóból kiderül, hogy a másik kocsiban G.w.M ül. A felvételen egyébként azt is látszik, hogy L.L. Junior is 100 km/h-val hajtott át a Petőfi hídon.
|
Eljárást indított a rendőrség L.L. Junior G.w.M-es videója miatt
|
A Petőfi hídon hajtottak át, de a felvétel szerint mindketten jóval gyorsabban mentek a megengedettnél.
|
[
""
] | 0 |
https://24.hu/belfold/2023/08/25/ll-junior-gwm-video-petofi-hid-rendorseg-vizsgalat
|
2023. 08. 25. 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Egy születési rendellenesség megnehezítette a szibériai husky életét, hogy új otthonra leljen.
A Buzzfeeden jelent meg egy cikk Jubilee-ről, arról a négyéves szibériai huskyról, aki bekerült egy menhelyre, miután gazdái nem akarták többet látni. Így a New Jersey-ben található Husky House-ban tengette életét, ami egy otthon, kifejezetten az ilyen fajtájú ebeknek. Mint ahogy a személyzet egyik tagja mesélte, Jubilee egy tenyésztő kutyája volt, de nem tartotta meg, mert szerinte nem talált volna gazdát a kutyának.
A négylábúnak valamifajta szemhéjproblémája van, ami miatt kissé karikatúraszerű a tekintete:
Elvittük a dokihoz, de nem állapított meg semmi gondot, ez a dolog nem befolyásolja őt semmiben. Boldog, játékos kutyus.
Már két éve az otthonban él, és még mindig nem vitték el, mert rendkívül félénk az állat. Ez többnyire amiatt van, mert heves reakciót vált ki az emberekből, akik meglátják őt. A Reddit viszont felfigyelt az állatra, és szép lassan brutálisan körbefutott a híre mindenhol, Jubilee pedig gazdára lelt – mint írják az otthon dolgozói:
Nagyon köszönjük mindenkinek, aki megosztotta Jubilee sztoriját. Végre talált magának egy otthont egyik korábbi örökbefogadóink jóvoltából, így remek élete lesz többi négylábú társa között.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon Husky House (@huskyhousenj) által megosztott bejegyzés, Jan 15., 2020, időpont: 12:46 (PST időzóna szerint)
Itt pedig új családjával:
A bejegyzés megtekintése az Instagramon Husky House (@huskyhousenj) által megosztott bejegyzés, Jan 18., 2020, időpont: 2:25 (PST időzóna szerint)
Kiemelt kép: Instagram.com/huskyhousenj
|
Otthont talált a „fura tekintetű” husky, akit senki nem akart örökbe fogadni
|
Nagyon félénk lett, miután a legtöbb potenciális örökbefogadó kinevette.
|
[
"cuki",
"kutya",
"menhely",
"szem",
"szibériai husky",
"születési rendellenesség",
"tekintet",
"örökbefogadás"
] | 0 |
https://24.hu/elet-stilus/2020/01/19/husky-kutya-tekintet-furcsa-menhely-orokbefogadas
|
2020-01-19 00:00:00
| false | 0 | 0 |
A Fidesz újságírók cégeinek és Grosics Gyulának, az MSZP pedig volt képviselőinek fizetett milliókat kommunikációs tanácsokért. A Jobbik tanulmányokra és Usztics Mátyás beszédtechnikai tréningjeire költött. A 444.hu közzétette, mire adtak ki pénzt a parlamenti frakciók az elmúlt két évben. 2011 és 2013 tavasza között összesen 6,4 milliárd forintot költöttek a frakciók.
A parlamenti frakciók 2011 és 2013 tavasza között kötött szerződéseit kérte ki a 444.hu, amely 1542 szerződést meg is kapott. Eszerint a Fidesz 3,4 milliárd, az MSZP 1 milliárd, a Jobbik 933 millió, a KDNP 665 millió, az LMP pedig 463 millió forintot költött.
Az adatok szerint Grosics Gyula, az Aranycsapat kapusa 2011 eleje óta legalább nyolc alkalommal kapott pénzt a Fidesztől, többnyire 50 és 400 ezer forint közötti összegeket. Kapott már pénzt sport- és turizmusügyi tanácsadásra, kétszer szerződtek vele a sport szakmai és fejlesztési programját 2020-ig összefogó Hajós Alfréd-koncepció kidolgozásával összefüggő tanácsadásra, illetve a Hajós-terv egyetemeken történő népszerűsítésére.
A Fidesz négy alkalommal fizetett "törvényjavaslattal összefüggő háttéranyaggyűjtésre", de az nem derül ki a szerződésekből, hogy pontosan milyen javaslatoknál segített. Erre ugyanakkor legalább négy alkalommal fizettek neki összesen közel 1,3 millió forintot. Az eddig megtalált Grosics-szerződések összértéke a 3 millió forintot közelíti. Grosics a Nemzet Sportolójaként is kap havonta félmilliót.
Az újságírókra is számít a Fidesz
A Fidesz tanácsadói között megtalálható még a Füleky Kft., amelynek korábban Rákay (Philip) Kálmán, a közszolgálati M1 tévécsatorna intendánsa is résztulajdonosa volt. Emellett a Fidesz Rákay Philip feleségének, Wieber Orsolyának a cégével is kötött szerződést 1,2 millió forintért.
A Magyar Hírlap volt főszerkesztő-helyettesének, Huth Gergelynek a cége, a Gerilla Press Kft. 2013-ban legalább két alkalommal összesen 1,2 millió kapott kommunikációs tanácsadásért. A Fidesz-frakció tanácsadói között szerepel még Jeneiné Rubovszky Csilla, a KDNP-s Rubovszky György lánya, az V. kerület alpolgármestere, aki három jogi tanácsért 12 milliót kapott.
Az MSZP a volt képviselőitől vár tanácsot
Az MSZP szerződéseiből kiderül, hogy a frakció a Népszavát legalább három alkalommal szerződtette összesen majdnem 9 millió forint értékben kiadványterjesztésre 2011-ben és 2012-ben. Tanácsadói szerződéssel támogatják több volt képviselőjüket, így Legény Zsoltot és Teleki Lászlót.
A Jobbikot Usztics Mátyás képzi
A Jobbik szerződései szerint a pártnak tanulmányt készített Ilkei Csaba, az Új Reflektor magazin egykori szerkesztő-műsorvezetője "Titkos szervezetek a nemzetközi nagytőke globális rendszerében" címmel. Emellett a frakciónak beszédtechnikai és kommunikáció tréninget tartott Usztics Mátyás színész, a Magyar Gárda Egyesület alapítója 1,8 millió forint értékben. A Jobbik 2012-ben 2,3 millió forintot költött egy "Az LMP feljövetele, az előtte álló lehetőségek" című tanulmányra is.
|
Grosics Gyula milliós tanácsokat ad a Fidesznek
|
A Fidesz újságírók cégeinek és Grosics Gyulának, az MSZP pedig volt képviselőinek fizetett milliókat kommunikációs tanácsokért. A Jobbik tanulmányokra és Usztics Mátyás beszédtechnikai tréningjeire költött. A 444.hu közzétette, mire adtak ki pénzt a parlamenti frakciók az elmúlt két évben. 2011 és 2013...
|
[] | 1 |
https://origo.hu/itthon/20130516-a-parlamenti-frakciok-koltesei-es-szerzodesei-2011-es-2013-kozott.html
|
2013-05-16 00:00:00
| true | 0 | 0 |
A Vladimír Meciar vezette szlovák kormányerő, a Néppárt HZDS visszaadja azt a tízmillió koronánál is nagyobb összeget, amelyet törvénytelen módon fogadott el, és ezzel együtt minden szabálytalan adományt is, jelentette be pénteken maga a párt elnöke, Vladimír Meciar Pozsonyban.
A közelmúltban egy 82 éves nyugdíjas reklámszatyorban küldött hétmillió koronát, egy milliós adóhátralékot felhalmozó, "tönkrement" vállalkozó pedig négymilliósnál nagyobb összeget küldött a Néppártnak, amely törvénysértő módon állami részesedésű vállalattól is fogadott el kisebb összeget. Ha ilyen szabálytalanságra derül fény, akkor a kedvezményezett a kapott összeg kétszeresét köteles befizetni az államkincstárnak.
Az ügyben eddig hallgató Meciar pénteken sajtótájékoztatón azt mondta, hogy ő a pártszponzorokat nem is ismeri, de rendnek kell lennie, és a pártja gazdálkodásáért felelős titkár, illetve alelnök - a minap leváltott gazdasági miniszter, Zdenka Kramplová, illetve Milan Urbáni - feladatul kapták a pénz visszaszolgáltatását. Kramplová és Urbáni további sorsáról a pártvezetés majd csak később kíván dönteni.
Elemzők szerint az igazságosztó szerepében fellépő Vladimír Meciar pártjában az ügyet hagyják feledésbe merülni.
Meciar kijelentette, hogy az ő tudtával ilyen soha nem történhetett volna meg. Elmondta: az ajándékozók egyikét sem ismeri, és ha nem lesznek hajlandók visszavenni a Néppártnak szánt millióikat, akkor a pénzt jótékonysági célokra fordítja a párt.
|
Meciarék visszaadják a necces ajándék milliókat
|
Meciarék visszaadják a necces ajándék milliókat - Egy 82 éves nyugdíjas reklámszatyorban küldött hétmillió koronát, egy adócsaló vállalkozó pedig négymilliósnál nagyobb összeget adományozott a Néppártnak.
|
[
"külföld"
] | 1 |
https://index.hu/kulfold/meciad0822
|
2008-08-22 16:02:00+02:00
| true | 0 | 0 |
A Budapesti Nyomozó Ügyészség vádat emelt Ruttner György ügyvéd ellen jelentős értékre elkövetett sikkasztás, ügyvédi visszaélés, hamis tanúzásra való felhívás és más bűncselekmények miatt.
A vádirat lényege szerint Ruttner 2012 tavaszán két ügyfelének felajánlotta, hogy alacsony áron ingatlanhoz tudja juttatni őket, ehhez azonban fizetőképességük alátámasztására letétbe kell helyezniük egy nagyobb összeget.
A két sértett összesen 30-30 millió forintot helyezett letétbe R. György vádlottnál. Az adásvételi szerződéseket végül nem kötötték meg, ennek ellenére Ruttner nem adta vissza a pénzt, hanem azzal sajátjaként rendelkezett.
A vád szerint, miután a sértettek az ügyben feljelentést tettek, egyikükkel a vádlott több alkalommal beszélt telefonon, és arra kérte, hogy vonja vissza sikkasztás bűntette miatt tett feljelentését, illetve a megindult büntetőügyben tegyen valótlan tartalmú nyilatkozatot.
|
Sikkasztás miatt vádat emeltek Ruttner György ellen
|
A Budapesti Nyomozó Ügyészség vádat emelt Ruttner György ügyvéd ellen jelentős értékre elkövetett sikkasztás, ügyvédi visszaélés, hamis tanúzásra való felhívás és más bűncselekmények
|
[] | 1 |
https://origo.hu/itthon/20131204-sikkasztas-miatt-vadat-emeltek-ruttner-gyorgy-ellen.html
|
2013-12-04 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Salgótarjáni diákok mesélték el lapunknak, milyen kaotikus helyzetet okozhat, ha felüti a fejét a koronavírus egy iskolában. A kormány az őszi szünettől vár megváltást, a szakszervezet szerint viszont számos európai országhoz hasonlóan itthon is digitális oktatásra lenne szükség a felsőbb évfolyamokon.
|
Augusztusban kevesebb lengyel volt munka nélkül
|
Lengyelországban 19,1 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta augusztusban a júliusi 19,3 százalékról - jelentette be a gazdasági miniszter-helyettes.
|
[
"archívum"
] | 0 |
https://24.hu/belfold/2004/09/06/augusztusban_kevesebb_lengyel_volt_munka
|
2004-09-06 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Az ügyészség súlyosbításért fellebbezett a baktalórántházi polgármester és alpolgármester ügyében, akiket a Nyíregyházi Városi Bíróság az elmúlt napokban első fokon öt-, illetve hatévi börtönbüntetésre ítélt - közölte érdeklődésünkre Szilágyi László ügyész, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei főügyészség sajtóreferense.
Mint arról lapunkban korábban beszámoltunk, Vida Károly volt baktalórántházi polgármestert, jelenlegi főállású alpolgármestert hatévi letöltendő börtönbüntetésre, Nagy Lajos volt jegyzőt - Baktalórántháza város jelenlegi polgármesterét - pedig ötévi letöltendő börtönre ítélte nem jogerősen a Nyíregyházi Városi Bíróság. Vida Károly elsőrendű vádlottat és Nagy Lajos másodrendű vádlottat különösen nagy értékre elkövetett sikkasztásban, magánokirat-hamisításban, jogosulatlan gazdasági előnyszerzésben és hamis tanúzásra való felbujtásban találta bűnösnek a bíróság, ezenkívül Vida Károlyt bűnösnek mondták ki zsarolásban is. A két fővádlottal szemben a bíróság lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el, s kötelezte őket arra, hogy hetente egyszer jelentkezzenek a rendőrségen. Az ügynek további tíz vádlottja is van, őket a bíróság két év próbaidőre bocsátotta.
Az ügyészségi sajtóreferens elmondta: a városi ügyészség az ügy első-, másod-, harmad- és negyedrendű vádlottja esetében jelentett be fellebbezést súlyosbításért, a többi nyolc vádlott esetében első fokon kiszabott büntetést az ügyészség tudomásul vette. A vádirat szerint a település költségvetéséből több mint 100 millió forintot egy magánalapítvány számlájára utaltak át, és éveken át nem fizették ki a közmunkások teljes munkabérét.
Debreceni tudósítónktól
|
Archívum: Baktalórántháza: fellebbezés súlyosbításért
|
Az ügyészség súlyosbításért fellebbezett a baktalórántházi polgármester és alpolgármester ügyében, akiket a Nyíregyházi Városi Bíróság az elmúlt napokban első fokon öt-, illetve hatévi börtönbüntetésre ítélt - közölte érdeklődésünkre Szilágyi László ügyész, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei főügyészség sajtóreferense.
|
[
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye",
"korrupció"
] | 1 |
http://nol.hu/archivum/archiv-426422-236345
|
2006-12-01 09:59:45+01:00
| true | 0 | 0 |
Sehol sem tart a Kaposvár szomszédságában található Deseda-tó kempingjének felújítása, de az önkormányzat három éven belül már kétszer is kifizette a beruházás teljes tervezési költségét ugyanannak a pécsi mérnöki irodának.
Hamarosan egy éve lesz, hogy megírtuk a Kaposvár melletti mesterséges tó partján álló Deseda kemping teljes felújításának, átépítésének korántsem szívderítő történetét. Bár a polgármester, Szita Károly nemrég felettébb optimista kijelentéseket tett a beruházással kapcsolatban, a tények újabb zavarokat sejtetnek:
három éven belül kétszer fizették ki a beruházás teljes tervezési költségét ugyanannak a pécsi mérnöki irodának.
Kaposvár weboldalán, az "Értékesítések és beszerzések" között nemrég jelent meg, hogy a H-BON Mérnöki Irodának "a kemping átfogó rekonstrukciója engedélyezési és kiviteli tervdokumentációjának elkészítéséért" 46,1 millió forintot fizet a város, miközben – szó szerint ugyanazért a feladatért – 2018-ban már egyszer, 37,4 milliós díjért ez megtörtént. A H-BON ezen kívül elnyert 18,4 milliót "Deseda kemping fejlesztés kivitelezés műszaki ellenőri feladatokra" is.
A végösszeg – közel 102 millió forint – kísértetiesen közel van ahhoz a 2016. december 15-én kiutalt 100 millióhoz, amely a Modern Városok Program keretében a kormány által kiadott, Kósa Lajos miniszter által aláírt támogatási szerződésben szerepel ezen a címen, s amely az 1.9 pont alapján csak tervezési és engedélyezési költségekre számolható el.
Ügyes húzás, mondhatnánk: miután az eredeti tervezési költség nem érte el az elkülönített összeg felét sem, kiadták újratervezésre, feltehetőleg azon a címen, hogy az eredeti beruházási ütemterv szerint már tavaly év közepén készen kellett volna lennie a kempingnek. Nota bene: a támogatási szerződés is lejárt 2020. június 30-án.
Ma már szinte "természetes", hogy egy kapavágás sem történt még a területen, s a kivitelezés 2019-ben elindított közbeszerzési eljárása is elhalt 2020-ban, minden különösebb magyarázat nélkül. Emlékezetes, hogy a máig bizonytalan, akadozó megvalósításhoz képest viszont Kaposvár már 2018-ban szerződést kötött a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Balatontourist Camping Kft.-vel az üzemeltetésről.
Jóllehet az önkormányzatot megkérdeztük a késlekedés okairól, illetve hogy mi indokolta a kétszeri tervezést, egyelőre nem kaptunk választ.
Többször is újráztak
Nem ez az első eset, hogy többször fizet a Szita Károly vezette kaposvári önkormányzat – persze állami támogatásból – ugyanannak a beruházásnak az újra- és újratervezéséért. Ez történt például a Csiky Gergely Színház ZÁÉV által végzett kilencmilliárdos felújításánál, valamint a Kaposvári Közlekedési Központ 17 milliárdos építésekor is.
Az újratervezéseknek az említett két korábbi beruházás esetében részben a koncepció, részben a feltételek megváltozása lehetett az oka. Hozzátennénk: az érintett, Kaposvár város önkormányzata soha nem bíbelődött azzal, hogy bárkinek megindokolja a nagyságrendileg hat-hétszáz millió forintos kiadást.
A Deseda kemping esetében pedig vélhetően arról van szó, hogy a megítélt összeg a több éves totojázás során – figyelembe véve az építőipari árak szédítő emelkedését – elolvadt: egyszerűen nem elég a 2016-os elképzelésekre.
Nemrég találkozhattunk – szintén Kaposváron – az időhúzás mesébe illő következményével: a város szélére tervezett biohulladék-fűtőmű 1,22 milliárdról 4,13 milliárdra drágult a semmittevés röpke néhány éve alatt. A beruházó városi cég közérdekű adatigénylésünkre adott válasza szerint a fedezetül szolgáló állami támogatás még nincs meg, kivitelező viszont már van, méghozzá a mostanában kormányzati megbízásokkal igencsak jól ellátott Szabadics Zrt.
Egyelőre nem látszik a fedezete a 4,1 milliárdra drágult kaposvári biomassza-fűtőműnek Több mint egy évtizede tervezik Kaposváron egy biomassza erőmű létesítését, de a kivitelezés csak nem akart összejönni. Most, amikor a szakma egyre kritikusabb az energiaforrással szemben, úgy tűnik, mégis megvalósulhat a beruházás. A korábbi, 1,2 milliárdos költség azonban mára 4,1 milliárdra nőtt, és a fedezet egyelőre sehol sem látszik.
A kemping esetében – miután Szita Károly említett tájékoztatójában kétmilliárdos összegről beszélt – úgy tűnik, nem lesz "csodálatos kormányzati pénzszaporítás", és az évek alatt szűkösnek bizonyuló büdzsé miatt van szükség az újratervezésre.
Ám az általunk megkérdezett, gyakorló építészek szerint nehezen képzelhető el, hogy egy tervdokumentáció költségcsökkentő átfazonírozása jóval többe kerüljön, mint az eredeti: legfeljebb 15-20 százalékos drágulásról lehet szó. Kérdés, hogy lehet-e ezek után még négycsillagos az objektum, s persze az is, hogy a több mint kétmilliárdos beruházási összeg állampapírban való pihentetéséért kapott százmilliókat miért folyó kiadásaira, s nem fejlesztésre fordítja az önkormányzat.
Nyitókép: Sorsára hagyott autó a Deseda kemping egyik épületében (fotó: Huszka Imre, Átlátszó)
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
|
Az időhúzás haszna: kétszer fizet a kaposvári önkormányzat a Deseda kemping terveiért
|
Sehol sem tart a Kaposvár szomszédságában található Deseda-tó kempingjének felújítása, de az önkormányzat három éven belül már kétszer is kifizette a beruházás teljes tervezési költségét ugyanannak a pécsi mérnöki irodánakHamarosan egy éve lesz, hogy megírtuk a Kaposvár melletti mesterséges tó partján álló Deseda kemping teljes felújításának, átépítésének korántsem szívderítő történetét.
|
[
"deseda",
"kaposvár",
"kemping",
"mészáros lőrinc",
"szita károly",
"tó"
] | 1 |
https://orszagszerte.atlatszo.hu/az-idohuzas-haszna-ketszer-fizet-a-kaposvari-onkormanyzat-a-deseda-kemping-terveiert
|
2021-07-16 08:24:00+00:00
| true | 0 | 0 |
Rosszul lett egy utas a fedélzeten, ezért megszakította útját a Liszt Ferenc repülőtéren a British Airways Londonba tartó járata – értesült a HavariaPress.
Pénteken délután szakította meg útját Budapesten a British Airways Delhiből Londonba tartó járata. A Boeing 747-400-as kapitánya azért döntött a kényszerleszállás mellett, mert egy 49 éves indiai utas rosszul lett a fedélzeten. A gép rendben leszállt, a Liszt Ferenc repülőtér egészségügyi személyzete átvette a rosszul lett utast.
Az utas állapotával kapcsolatban kerestük a British Airways hazai kommunikációját ellátó ügynökséget, akik azonban ezzel kapcsolatban nem adhattak ki információt, ahogy a reptér sem.
A flightradar.hu szerint a gép délután háromnegyed ötkor már újra a levegőben volt, ezt az ügynökség is megerősítette. Azt MTI információi szerint a gép csak addig tartózkodott a repülőtéren, amíg újratankolták. Előzőleg ugyanis a biztonságos leszállás, a gép könnyítése érdekében üzemanyagot kellett kiengedniük a pilótáknak.
|
Kényszerleszállás Ferihegyen
|
Kényszerleszállás Ferihegyen - A British Airways Delhiből Londonba tartó gépén rosszul lett egy utas, ezért landoltak nálunk.
|
[
"ferihegy",
"liszt ferenc nemzetközi repülőtér",
"kényszerleszállás",
"british airways",
"belföld"
] | 0 |
https://index.hu/belfold/2014/03/14/kenyszerleszallast_hajtottak_vegre_ferihegyen
|
2014-03-14 00:00:00
| false | 0 | 0 |
A fél világ Budapestre figyel, mégis kérdés, nyer-e a város, az adófizető, vagy épp a kormány a monstre rendezvényen. A vizes világbajnokságra tengernyi pénzt költöttek - többnyire átláthatatlan módon.
Mennyibe került és hányan tudják egyszerre használni a vizes világbajnokság idején az ingyenes wifit? Erre a két látszólag nagyon egyszerű kérdésre sem válaszoltak lapunknak a budapesti vizes világbajnokság szervezői. Hallgatásuk annyiban érthető, hogy ha válaszolnának, még kiderülne: a vonatkozó 30 milliárdos keretből sokkal többet költöttek az ingyenes internet megteremtésére, mint a XIII. kerületi önkormányzat, amely összesen 110 milliós fejlesztés nyomán, különösebb csinnadratta nélkül biztosít elérést a szurkolóknak. Mindez persze cseppet sem meglepő: éppúgy szövi át az átláthatatlan gazdálkodás és a túlköltés gyanúja az ingyen-wifi-t mint az egész, 40 milliárd forintról a jelenlegi tudásunk szerint 170 milliárdosra drágult monstre rendezvényt.
Ennyit ritkán költenek Ilyen összeget ilyen szintű eseményre nem, vagy csak nagyon ritkán szoktak elkölteni – mondta lapunknak Szabados Gábor. A sportközgazdász szerint a rendezési költségekből látszik, hogy a magyar szervezők igyekeznek kitenni magukért. A szakértő hangsúlyozta, hogy ilyen esetekben az ár-érték arányt érdemes nézni, nem az abszolút értéket. "Ha létrejön egy olyan infrastruktúra, amelyet mindannyian tudunk használni a vb után, illetve a komoly rendezési költség tényleg olyan marketing értéket teremt Magyarországnak, amit várnak tőle, akkor megtérülhet a temérdek pénz" - vélekedett a sportközgazdász, hozzátéve: a hazai vizes vb gyakorlatilag marketingberuházás. Ugyanis, ha külföldi televíziókban, portálokon, újságokban hirdették volna Magyarországot az se került volna kevesebbe. Arra a kérdésünkre, mi a garancia arra, hogy a vb után is használhassa a nagyközönség a Duna Arénát, a szakértő azt mondta: a kormány szava. "Ha 1-2 év múlva azt látjuk, hogy nincsen kihasználva és üresen áll, akkor kijelenthetjük: nem volt értelme a vizes vb-nek".
Noha azt nem tudjuk, hogy mennyiért, de abban biztosak lehetünk: van wifi. Mint ahogyan, ha csak a legutolsó pillanatban is, de szinte minden mással is elkészültek a szervezők. Budapest látszólag felkészült a vizes világbajnokság rendezésére.
Az is biztos, hogy a szervezők az utolsó pillanatban sem kímélték az adóforintjainkat. Semmi sem volt túl drága nekik, s az is sokat mond, hogy a margitszigeti Casinónál még péntekre virradó éjjel is lázas munka folyt, sötétben is legalább hetvenen dolgoztak az épületnél, amelynek egymilliárdos felújításához amúgy közbeszerzés nélkül választottak kivitelezőt.
A forintosítható áron túl másféle költségekkel is számolhatunk: az államapparátus, ha kellett jogszabályt módosított, tereket zárt el és le, költségkeretet emelt, elhallgatott, trükközött, félrevezetett, kamu látványtervekkel kábított – minden bevetett, hogy bármilyen nagyot is álmodtak, az valósság váljon.
Nulladik nap: kevés néző, sok rendőr Város a városban, akár így is jellemezhetnénk az idei vizes világbajnokság egyes versenyszámainak helyt adó Duna Arénát és közvetlen környékét. Tegnap még a rend őrei voltak többségben, ugyanis csekély számú, 300-400 fős nézőközönség volt kíváncsi a pénteki nyitószámra, a férfiak egyméteres műugró selejtezőjére. Némiképp nyomasztóan hatott, hogy minden érdeklődőre jutott legalább két-három rendőr vagy terrorelhárító. Utóbbiak ráadásul egy páncélost is felvonultattak a Népfürdő utcában. A kép azonban hamarosan megváltozhat, hiszen a női vízilabda-válogatott vasárnapi nyitómérkőzése várhatóan több ezer nézőt vonz majd. Munkanap révén aligha meglepő, hogy péntek délelőtt a külföldi versenyzőket buzdító – jellemzően távol-keleti – szurkolók voltak többségben, ám az elmúlt hetek, hónapok híreit figyelemmel követve már az is meghökkentő volt, hogy időben elkészültek az építkezésekkel. Noha a költségek végül megsokszorozódtak, elmondható, hogy az első benyomások alapján korszerű, 21. századi uszoda épült. Azt viszont már kérdéses, megérte-e mindez. Különösen annak tükrében, hogy senki sem kapkod azért, hogy a vb-t követően üzemeltesse a 12 ezer néző befogadására alkalmas létesítményt.
– Az autoriter rendszerek imádnak olimpiát, vagy világbajnokságot rendezni, ugyanis minél nagyobb a beruházás, annál többet lehet lopni – vélekedett lapunknak Szentpéteri Nagy Richárd. A politológus szerint természetesen vannak pozitív példák is, hiszen a barcelonai, vagy a londoni olimpia nagy szerepet játszott a társadalmi kohézióban. Viszont a hazai vizes vb-t egyáltalán nem az ilyen példákhoz sorolja. "Szocsiban omladoznak az utolsó pillanatban épített utak és házak, az utcákról eltűntek az emberek, vadvirágok nőnek és mindent beborít a szemét" – emlékeztet a szakértő a 2014-es téli olimpia helyszínére. Az ötkarikás esemény megrendezésére az oroszok a becslések szerint az előzetesen tervezett összeg sokszorosát, 51 milliárd dollárt (akkori áron 11 300 milliárd forintot) fordítottak, ami még a 2008-as pekingi nyári játékok költségvetését is felülmúlta. A téli olimpia előtt több mint kétezer családot költöztettek ki a környékről, csak azért, hogy az olimpiai falu felépülhessen, azonban az oroszok azóta sem tudnak mit kezdeni az üres szobákkal, a sportlétesítményekkel és a sípályákkal. Eredetileg úgy tervezték, hogy az ötkarikás játékok után turistalátványosság lesz a létesítményekből, de a szakértők már azt sem tartják kizártnak, hogy pár éven belül teljesen eltűnik a föld színéről a milliárdokért építtetett olimpiai falu. Szentpéteri Nagy Richárd szerint Orbánnak a vizes vb tökéletes alkalom lesz fotózkodásra, feltűnik majd a szurkolók között és ha minden jól megy, politikai hasznot kovácsolhat magának.
Városligeti zavarok A világbajnokság rendezői számára a lehető legkellemetlenebb módon helyezkedtek el a park beépítése ellen régóta tiltakozó, magukat ligetvédőknek nevező aktivisták. A szinkronúszó versenyek helyszínén, a Városligeti-tónál a bejárathoz települtek sátraikkal és transzparenseikkel a tüntetők. Köztük, meg a TEK betonakadályai között kell átszlalomozniuk a vendégeknek, ha be akarnak jutni. A ligetvédőknek erre a területre is az év végéig van területfoglalási engedélyük.
– Nem hinném, hogy a nagy sportesemények rendezése önmagában alkalmas lenne a mai Magyarországon a rendszer legitimálására, de azt se hiszem, hogy ezek csak Orbán Viktor szórakoztatását vagy megalomániáját szolgálják – jelentette ki a Népszavának Juhász Attila. A Political Capital szakértője szerint a kormány és személyesen a miniszterelnök sport iránti elköteleződése jó a politikai haszonszerzésre, a Fidesz erre mindig is nagyon figyelt, rátelepednek a sportsikerekre, nacionalista ideológiájuk részévé teszik a sportot, jó kapcsolatot építenek az élsportolók egy részével, ami jól jön a kampányokban. Mindemellett azért is fontosak ezek a rendezvények, mert nagyon nagy korrupciós lehetőség van bennük, ez a politológus szerint a vizes vb költségeinek elszállásából is világosan látszik. Egy olimpia pedig olyan mértékű beruházást jelentene, amely a rendszer hosszú távú finanszírozását is számottevően szolgálná - ezért szeretne annyira olimpiát rendezni az Orbán-rezsim.
Duna Aréna, te drága! A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéseiből kiderül, hogy a vizes vb munkálatai érdemben hozzájárultak az építőipar első félévi, a tavalyihoz képest jelentősen növekvő teljesítményéhez. 2015. májusában a beruházás várható költségét eredetileg 31 milliárd forintra becsülték, ebből a Duna Arénára jutott volna 25 milliárd. Az építkezés kivitelezője a Garancsi Istvánhoz köthető Market Zrt. nettó 38,5 milliárd forintért vállalta a látványtervre nyomaiban sem hasonlító kocka Duna Aréna építését. Tavaly év végén további 4,8 milliárd forinttal kiegészítették a költségkeretet, így az elérte a 43,3 milliárd forintot. A vizes vb bruttó 170 milliárd forintos költsége a tavalyi teljes építőipari teljesítmény majd 10 százalékát is eléri.
Zoltai Ákos,
Boda András
|
FINA 2017 - Pénzben úszó világbajnokság
|
A fél világ Budapestre figyel, mégis kérdés, nyer-e a város, az adófizető, vagy épp a kormány a monstre rendezvényen.
|
[
"hírek",
"politika",
"belföldi hírek",
"karikatúrák",
"népszava"
] | 1 |
http://nepszava.hu/cikk/1134810-fina-2017---penzben-uszo-vilagbajnoksag
| null | true | 0 | 0 |
X MOST ÉRKEZETT
2012. február 23., csütörtök • Utolsó frissítés: 12 órája
Címkék: ortt; Lánchíd Rádió; frekvenciapályázat; Médiatanács; Mária Rádió; Európa Rádió; rádiós frekvencia; Mérték Médiaelemző Műhely;
A Lánchíd, a katolikus Mária és a református Európa Rádió nyerte el a helyi rádiófrekvenciák 43 százalékát az ORTT által kiírt és már a Médiatanács által elbírált pályázatokon – derül ki a Mérték Médiaelemző Műhely elemzéséből.
Bárkinek lehet rádiója, aki talált frekvenciát, saját költségén megterveztette és a hírközlési hatóság elfogadta a tervet. A korábbi médiatörvény legalábbis lehetőséget adott erre, s ilyen esetekben az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) mérlegelés nélkül pályázatot írt ki, a megtaláló kívánságától függően, kereskedelmi vagy közösségi műsorszolgáltatásra. Az eredeti igénylőnek a kereskedelmi jogosultságért folyó versenyben elővételi joga volt, és ha megajánlotta a felhívásban szereplő díjat, automatikusan nyert. A közösségi rádiók viszont nem fizetnek díjat, így az elbírálás fő szempontja esetükben a műsor tartalma volt.
Nem meglepő, hogy az átmeneti időszakban lebonyolított 35 pályázat – azaz amelyeket az ORTT írt ki, de már a kormányváltás után létrehozott Médiatanács bírált el – többsége 25 talált frekvenciára szólt, s mindössze 10 felhívást tettek közzé "hivatalból". Emiatt azt gondolhatnánk, a versengés során is a papírforma érvényesült, ám ennek épp az ellenkezője igaz. A Mérték Médiaelemző Műhely által készített elemzés szerint egyértelműen kijelenthető, hogy a pályázatoknak volt néhány preferált szereplőjük. A harmincöt frekvenciára 109 ajánlat érkezett, ám a jogosultságokból tizenötöt három pályázó nyert el, a katolikus Mária Rádió hetet, a Lánchíd Rádió ötöt, a református Európa Rádió pedig hármat. Két frekvenciát a Magyar Katolikus Rádió is megszerzett, így összességében minden harmadik újonnan kiosztott hullámhosszon vallási tematikájú adó szólhat.
Az elemzést teljes egészében itt olvashatja, a szöveget az alul lévő gombok közül a legelsővel tudja kinagyítani
A talált frekvenciákhoz kapcsolódó elővételi jog magyarázatul szolgálhatna az arányok torzulására, ám épp az inkriminált esetekben – közösségi médiaszolgáltatásról lévén szó – nem volt díjverseny, egyedül a Médiatanács pontozásos értékelése döntött. Az elbírálás indoklásában egyértelműen kiemelt szempontként jelent meg a helyi tartalom mennyisége; ahol több érvényes pályázat közül pontozással kellett választani, mindig a helyi műsorok magas aránya döntötte el a versenyt. Másik fontos jellemző, hogy a nyertesek nagy többsége önálló jogosultságként szerezte meg a frekvenciát, csak két esetben kapott a pályázó vételkörzet-bővítésre engedélyt. Mi több, a Médiatanács a hálózatos működésre aspirálókat alacsonyabb pontszámmal értékelte a pályázat szubjektív elemei közt – azaz a műsorterv minősítésekor –, mint az önálló engedélyért folyamodókat. Ennek egyebek közt a tulajdoni korlátok miatt van jelentősége, a médiatörvény szerint ugyanis az analóg rádiós piacon egy szereplőnek legfeljebb egy országos vagy két körzeti és négy helyi, illetve 12 helyi jogosultsága lehet.
A pályázatok három kiemelt kedvezményezettje gazdasági értelemben nem piaci szereplő. Korlátozott mértékben részesednek ugyan a reklámtortából, de nem kell műsor-szolgáltatási díjat fizetniük, sőt közösségi szolgáltatóként jogosultak a műsoralap (MTVA) pénzügyi támogatására. A Fidesz-közeli Infocenter Zrt. tulajdonában álló Lánchíd Rádiónak a szóban forgó pályázatok indulásakor egy budapesti körzeti frekvenciája volt, s a meghirdetett jogosultságok egyharmadát megpályázta. Ahol elindult, ott nyert is, ahol nem nyert, ott sem alulmaradt, hanem vagy visszavonta a pályázatát, vagy a Médiatanács utasította el azért, mert túllépte volna a tulajdoni korlátokat. A győzelem indoklása minden esetben a maximális pontszámmal jutalmazott helyi jellegű műsorterv volt.
A Lánchíd Rádió épülő stúdiója 2007-ben. Belakták Fotó: Marton Szilvia
Ehhez képest igencsak különös, hogy a Médiatanács az eredményhirdetést követő néhány hónap múlva hozzájárult a Lánchíd újonnan elnyert balatonfüredi, székesfehérvári, zalaegerszegi és keszthelyi frekvenciáira szóló műsor-szolgáltatási szerződések módosításához. Mégpedig úgy, hogy az a budapesti vételkörzet bővítését eredményezte, következésképp Nyugat-Magyarország nagy részén nem a pályázatokban vállalt helyi tartalom, hanem a budapesti központi program szól. Bár a hatóság a módosítások indoklását nem tette közzé, annyi tudható, hogy például a zalaegerszegi szerződés előzetes tervezete kifejezetten kizárta két éven belül a hálózatba kapcsolódást és a vételkörzet-bővítést. Hogy a Lánchíd ezt mégis megtehette, azt jelenti, hogy jelenleg egy körzeti és egy helyi engedélye van, azaz formálisan három helyi jogosultsággal kevesebb, mint a pályázatok megnyerése után. Így azután a későbbiekben további frekvenciákat szerezhet, kiüresítve a tulajdoni korlátokra vonatkozó szabályokat.
A Mária Rádió működésének bázisa a budapesti 94.2 megaherzes hullámhossz, amelyhez vételkörzet-bővítéssel további 10 frekvencia kapcsolódik. E jogosultságokat az FM-4 Kft. birtokolja, s az elemzésben vizsgált esetekben ez a cég terveztetett meg számos talált frekvenciát is. A pályázatokon azonban – a tulajdoni korlátok miatt – az FM-4-gyel azonos veszprémi címen bejegyzett Mária Rádió Kft. és a Magyarországi Mária Rádió Alapítvány indult el, és nyert is: az előbbi Celldömölkön, Sárváron, Pápán és Móron, az alapítvány Ajkán és Várpalotán, az FM-4 pedig Veszprémben. Utóbbi cég budapesti körzetéhez a agglomerációs városokon kívül például Komárom, Esztergom, Vác és Komló is kapcsolódik. A környező falvakkal együtt több száz településen és több millió ember által elérhető adás az unortodox médiamatematikában egy körzeti és hét helyi jogosultságnak számít.
A református egyházhoz kötődő Európa Rádió miskolci és nyíregyházi frekvenciája mellé a vizsgált pályázatokon Debrecenben, Győrben és Szegeden szerzett további jogosultságokat. Mindhárom tenderen a korábbi médiatörvény speciális, a nonprofit szolgáltatókat előnyben részesítő szabálya alapján győzött, mely szerint automatikusan a nem nyereségérdekelt szolgáltató a nyertes, ha a vételkörzet lakosainak 80 százaléka számára már legalább két kereskedelmi műsorszolgáltató elérhető. Ez a rendelkezés egyébként az új médiatörvényben már nem szerepel.
Az eredmények alapján a kárvallottak listája is előállítható. A legnagyobb vesztesek között a Rádió1, a Klubrádió és a Juventus szerepel, melyek jellemzően nem önálló jogosultságként, hanem hálózatos működésre adtak be pályázatot, s maradtak alul. A Klubrádióval tervezett hálózatba kapcsolódásra hét ajánlat érkezett és egyik sem nyert. Győrben, Szolnokon, Székesfehérváron és Szegeden például a Lokomotív Rádió pályázott azzal a céllal, hogy közműsor-szolgáltatóként kapcsolódik a Klubrádióhoz. A Médiatanács érvénytelennek nyilvánította azonban a kérelmeket, arra hivatkozva, hogy közösségi szolgáltató csak másik közösségi szolgáltatóval kapcsolódhat hálózatba. A Klubrádió viszont az – időközben már elvesztett – 95.3 frekvencián kereskedelmi rádióként működik, csak az ORTT-től még 2010-ben elnyert 92.9 frekvencián vált volna közműsor-szolgáltatóvá, arra viszont a Médiatanács nem kötötte meg vele a műsor-szolgáltatási szerződést. A Lokomotív Rádió kizárása után az érintett frekvenciák közül kettőt a református Európa Rádió, egyet a Katolikus Rádió, egyet pedig egy vadonatúj próbálkozó nyert el.
|
Hetilap: Zsebrádió
|
A Lánchíd, a katolikus Mária és a református Európa Rádió nyerte el a helyi rádiófrekvenciák 43 százalékát az ORTT által kiírt és már a Médiatanács által elbírált pályázatokon – derül ki a Mérték Médiaelemző Műhely elemzéséből.
|
[
"ortt",
"Lánchíd Rádió",
"frekvenciapályázat",
"Médiatanács",
"Mária Rádió",
"Európa Rádió",
"rádiós frekvencia",
"Mérték Médiaelemző Műhely"
] | 1 |
http://hvg.hu/hvgfriss/2012.08/201208_elfogult_frekvenciaosztas_zsebradio
| null | true | 0 | 0 |
"A 2020 decemberi megállapodás egyértelműen kimondja, hogy nem lehet elindítani a programot, amíg a civileknek szánt támogatások elosztásáért felelős szervezet nincs kiválasztva. Abban is megállapodtunk Magyarországgal, hogyan legyen kiválasztva a támogatásokat kezelő szervezet, és hogy abban az esetben, ha nem sikerül megegyezni, az EGT és Norvég Alapok 2014-2021 közötti támogatásainak fennmaradó része nem lesz elérhető Magyarország számára. Így szerintünk nincs alapja semmilyen jogi eljárásnak Norvégia ellen ebben az ügyben."
Ezt válaszolta a norvég külügyminisztérium sajtóosztálya kérdésünkre, hogy mit gondolnak arról, a magyar kormány pert fontolgat az EGT és Norvég Alapok elbukott támogatásai miatt. A kormány a hétvégén határozatba foglalva szólította fel az igazságügyi minisztert, hogy vizsgálja meg Norvégia beperlésének lehetőségeit, és vizsgálja felül a gazdasági kapcsolatokat.
Ine Eriksen Søreide norvég külügyminiszter Fotó: FABRIZIO BENSCH/AFP
Mivel Ine Eriksen Søreide norvég külügyminiszter a Politicónak azt mondta, hónapról hónapra aggasztóbbnak látja a magyarországi helyzetet, megkérdeztük, pontosan mit tart aggasztónak.
"Számos fórumot jeleztük az aggodalmunkat a magyarországi jogállam és a demokrácia fokozatos gyengülése miatt az elmúlt években. Különösen kritikusak voltunk az olyan törvényekkel szemben, amik a civil szervezeteket és az LMBTI-közösséget érintik hátrányosan, és az olyan intézkedésekkel szemben, amik gyengítik a jogállamot, a szólás- és sajtószabadságot. Az aggályainkat számos más ország és nemzetközi szervezet osztja" - közölték. Ugyanakkor azt mondták, a norvég alap támogatásai körüli 2014-es politikai feszültség, és a civil támogatások elosztásáért felelős Ökotárs elleni akkori rendőrség fellépés nem befolyásolták a mostani döntést.
A külügyminiszter korábban arra is utalt, hogy lehetséges, más módon támogatják majd a magyar civil szervezeteket. Kérdésünkre, hogy ez hogyan történhet, azt mondták:
"Megnézzük a lehetőségeket, hogyan támogathatjuk a magyar szervezeteket, de ebben a pillanatban még nincsenek konkrét terveink."
Akit érdekelnek a norvég alap körüli konfliktus részletei, ebben a cikkben olvashat róla.
|
Norvég külügy: Nincs jogi alapja annak, hogy a magyar kormány pert indítson az elbukott támogatások miatt
|
Szerintük egyértelműen arról szólt a megállapodás, hogy ha nincs egyezség a civil alapok kezelőjéről, akkor oda az egész támogatás. Aggódnak amiatt, hogy a magyar demokrácia fokozatosan gyengül.
|
[
"Norvégia",
"norvég alap"
] | 1 |
https://444.hu/2021/08/12/norveg-kulugy-nincs-jogi-alapja-annak-hogy-a-magyar-kormany-pert-inditson-az-elbukott-tamogatasok-miatt
|
2021-08-12 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Nagy levegőt vett a magyar piac
A tegnapi IMF hírre megugrottunk felfelé. BUX, OTP, MOL és Mtelekom elemzés
Tőzsdeklub hírlevél feliratkozás
BUX napi / 240p: A tegnapi IMF-es hír kirántotta a piacot a bizonytalanságból, melyet a forint erősödése is megerősített. A mai reggelt a tegnap padlót fogott tengerentúli piacok és az OTP eredménye kavarhatja meg rendesen.
Szintek: 15 150, 15 600, 15 750, 16 200, 17 000, 17 500, 18 200.
Próbálja ki 20 napig ingyenesen az mfor trader-t!
OTP napi / 240p:
Szépen magára talált, de még így is sok az ellenállás felette. Ha a nemzetközi hangulat nem fog javulni, akkor nem fog sokáig emelkedni.
Szintek: 2 680ft, 2 870ft-2 900ft, 3, 200ft-3 400ft, 3, 500ft, 3 650ft, 3 800ft
Mol napi / 240p:
Ismét hatalmas húzás. Hat nap alatt 3 000ft emelkedés soknak számít, mely megtorpanását egy csatorna tető segítheti elő.
Egy hatalmas fordított fej-váll alakzat is felfedezhető, melyből csak nem négyezer pontos emelkedés számítható 22 000ft-os célárral, valószínűleg már nem idén.
Szintek: 13 750ft, 14 000ft, 15 200ft, 16 200ft, 16700ft, 17 500ft, 18 600ft
Mtelekom napi:
A forint erősödése csökkentette a kamatemelési félelmeket, így maradt a jól megszokott sávjában.
|
Nagy levegőt vett a magyar piac
|
A tegnapi IMF hírre megugrottunk felfelé.
BUX, OTP, MOL és Mtelekom elemzés
|
[
"hírek",
"gazdaság",
"vállalatvezetés",
"minőség",
"logisztika",
"e-business",
"marketing",
"pr",
"hr",
"pénzügy",
"innováció"
] | 0 |
http://mfor.hu/cikkek/Nagy_levegot_vett_a_magyar_piad.html
| null | false | 0 | 0 |
Közkeletű tévhit, hogy a média egyfajta ablak a valóságra, mely elsősorban a világ spontán eseményeiről számol be. Ha viszont közelebbről szemügyre vesszük a politikai híradásokat, rá kell jönnünk: jórészt megkoreografált látszatok bódító sorát habzsoljuk csupán.
A marketing szakirodalma a '60-as évek eleje óta
pszeudoeseményeknek
nevezi ezeket – az amerikai történész, Daniel J. Boorstin nyomán. A pszeudoesemények egyetlen céllal történnek meg: hogy a sajtó megörökítse őket. Nem azért adnak hírt tehát róluk, mert fontosak, hanem fordítva: azért tartjuk utóbb fontosnak őket, mert a média már tudósított róluk.
A modern nyilvánosság ördögi köre ez.
Persze mindannyiunk életében vannak megrendezett, mesterkélt pillanatok olykor. Műmosoly egy fényképen, megjátszott érdeklődés egy társalgásban, rituális bemutatkozás aktuális kedvesünk szüleinek. Viszont a médiában bemutatott közéleti eseményeknek egyenesen a döntő többsége ilyen.
Hiszen mit is csinál egy politikus publikusan?
Megtekint, köszönt és avat.
Beszédeket tart/posztol.
Vitázik a médiában/interjút ad/sajtótájékoztat.
Tüntet, médiahekkel, esetleg flashmobol.
Nem nehéz belátni, hogy mindezek nem ellesett pillanatok egy politikus életéből. Ha nem venné a kamera, eleve nem is csinálna ilyeneket. Gondoljunk csak bele:
vajon akkor is beszélgetne Orbán Viktor Nagy Katalinnal minden péntek reggelente, ha nem venné őket a kamera/mikrofon?
Na ugye.
A pszeudoesemény mindig egy kép mutatása tehát. Szalagátvágás, csecsemőpuszilgatás a kampányban, rituális kolbásztöltés.
Minden kortárs politikus valahol legmélyen egy Gábor Zsazsa.
A média nem ablak a világra, sokkal inkább társadalmunk tükre. Gyermeteg idealizmusunké ugyanúgy, mint hiú élethazugságainké. Nem kell a tudósokra várni tehát, jórészt máris virtuális valóságban élünk.
De akkor mi az, ami igaz a politikában?
A lesifotó és a lebukás például egészen biztosan.
|
Féknyúz az egész világ
|
Féknyúz az egész világ - Avagy: mi a közös a politikusokban és Gábor Zsazsában?
|
[
"politika",
"marketing",
"álhír",
"belföld"
] | 0 |
https://index.hu/belfold/agitpop/2020/10/08/feknyuz_az_egesz_vilag
|
2020-10-08 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Ezúttal Albániában terjeszkedik Jászai Gellért érdekeltsége.
Megvásárolja a 4iG Nyrt. az ALBtelecom 80,27 százalékos részvénycsomagját a török Calik Holding többségi érdekeltségébe tartozó Cetel Telekomtól. A Jászai Gellért vezette magyar cég tulajodonostársa az ALBtelecomban az albán állam marad, amely kisebbségi tulajdonosi jogait továbbra is az Albán Gazdasági Minisztériumon (13,78 százalék) és az Albán Postán (2,47 százalék) keresztül gyakorolja a társaságban.
Az albán vállalat részvénycsomagja több lépésből álló tranzakcióval kerül a 4iG-hez, a Calik Holding pedig 3 százalék körüli tulajdont szerezhet a hazai infokommunikációs cégben.
Az ALBtelecomnak 743 alkalmazottja van, az elmúlt évben 57,9 millió euró bevétele mellett 17,4 millió eurós EBITDA-t ért el. A társaság 168 ezer vezetékes hang-, 129 ezer internet-, illetve 71 ezer tévé-előfizetőjével a legjelentősebb albániai vezetékes távközlési szolgáltató, 420 ezer mobilelőfizetőjével pedig a harmadik legjelentősebb mobiloperátor – írják a közleményben.
A 4iG balkáni terjeszkedése nem meglepő, már áprilisban kijelölték az irányt, amikor bejelentették a DIGI megvásárlását. Azóta arról számoltak be, hogy felvásárolják a Telenor Montenegrót, illetve a Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában és Montenegróban is a vezető informatikai szolgáltatónak számító TeleGroupot is.
|
Vállalkozás: Nincs megállás, újabb balkáni cégbe vásárolja be magát a 4iG
|
Ezúttal Albániában terjeszkedik Jászai Gellért érdekeltsége.
|
[] | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20211208_albania_albtelecom_4ig
|
2021-12-08 16:31:00+01:00
| true | 0 | 0 |
2016. szeptember 21. 10:13
"Magyarország a migrációs kérdésben tesztország. Önök voltak az elsők, akik kerítést építettek a migráció miatt. Ma meg már egy sor ország ugyanezt teszi." Az idén lovaggá ütött Sir Roger Scruton újra Budapesten van a Danube Institute meghívására, a Mandinernek pedig elmondta, miért támogatja Orbán Viktor népszavazási kezdeményezését, hogy a magyarokat miért küldené haza Angliából, és hogy miért tartja perverzitásnak az Európai Uniót. Tamás Gáspár Miklóssal pedig – noha régóta ismeri, egyik lányának keresztapja – semmi kedve vitázni, mert vannak fontosabb dolgai is. Interjúnk.
A kortárs brit konzervatív gondolkodás egyik főalakja, aki a legbalosabb évtizedekben is vívta a maga a harcát az ellenoldali értelmiségiekkel, és aki már a rendszerváltás előtt járta Kelet-Közép-Európát, hogy az általa képviselt szellemiséget terjessze. Sir Roger Scruton, régiónk ismerője és barátja ismét Budapesten tartózkodik. Hétfőn konzervatív alapvetésekről tartott előadást (tudósításunkat itt olvashatják), most pedig Stumpf András kérdezi őt a rókavadászat témájától a kelet-európaiaktól félő britekig.
Senki se hitte volna fél éve, hogy a britek tényleg kilépnek az EU-ból. Ezek szerint van remény akár arra is, hogy megvalósul régi vágya és újra vadászhat rókára Angliában?
Nos, rókavadászat van ma is, de hivatalosan még mindig illegális megölni az állatot. Bizonyára egy ponton lesz majd kísérlet arra, hogy visszaállítsák a korábbi szabályozást, de ki tudja, sikeres lesz-e. A rókavadászat ellenzése ugyanis a brit baloldal ikonikus témája. Mivel a Munkáspárt képtelen volt bármilyen üggyel kapcsolatban relevánsat mondani az utóbbi időben, ez lett az egyetlen, amelyet a zászlajára tűzött. A hagyományos rókavadászat ellenzése. Most viszont a Munkáspárt elég kusza állapotban van, szóval meglátjuk. Addig is: folytatjuk tovább a vadászatot, ahogy mindig is tettük.
A Brexit azért boldoggá tette kicsit a nemzetek szükségességét hangsúlyozó, hagyománypárti gondolkodót?
Mondjuk úgy: jobban örülök, mint korábban.
Konzervatív filozófusként nyilván be van oltva a nagy boldogság ellen.
Pontosan. Elég komplex kép él bennem az emberről és a világról, ez a kép pedig megóv attól, hogy túlságosan optimista legyek. Természetesen bízunk abban, hogy végre újra olyan ország leszünk, amely maga ellenőrizheti a saját határait. A kulcskérdés ugyanis ez. Ez a kérdés vitte az embereket a szavazóurnákhoz, ezért foglaltak állást a Brexit mellett. Ez pedig egy teljesen új alapokra helyezett kapcsolatot eredményez majd az EU-val, amelynek a lényege éppen a határok lebontása.
"Önök bejönnek az országunkba és használni akarják mindazt, amink van. A remek infrastruktúrát, mindent. Másrészt elveszik az angolok munkáját."
Ha jól értjük, önök azért léptek ki az EU-ból, mert elegük lett belőlünk, kelet- és közép-európaiakból. Miért vagyunk mi ennyire félelmetesek?
Azért olyan félelmetesek, mert önök bejönnek az országunkba és használni akarják mindazt, amink van. A remek infrastruktúrát, mindent. Másrészt elveszik az angolok munkáját, megváltoztatják a hagyományos közösségeiket. Önök, magyarok is nehezen birkóznának meg a helyzettel, ha egyszer csak kimennének az utcára a szülővárosukban és hirtelen azt vennék észre, hogy senki sem beszél magyarul önök körül. A boltokon meg fura jelek vannak, amelyeket nem tudnak elolvasni. Ez az átlagos brit munkásembernek feldolgozhatatlan, tolerálhatatlan változást jelentett. Értelmiségiek számára persze rendkívül egyszerű és vonzó kozmopolita világban élni, a mindennapok helyhez kötött, dolgozó embere számára viszont cseppet sem az.
Szóval akkor a magyar százezrek, akik önöknél dolgoznak, jöhetnek haza?
Nem tudom. Azt viszont kár lenne tagadni, hogy ha hazajönnének, azzal Magyarország is jól járna. Önöknek is gond, hogy emigrál az elitjük és mindazok, akik képesek, hajlandók dolgozni. Főleg fiatal emberek.
Egyezik a magyar és az angol érdek?
Abszolút. És nem is csak a magyar. A lengyelektől négy-ötmillióan vándoroltak ki, ami demográfiai válsághoz vezethet. Ez tehát tovább így nem folytatódhat, elemi érdekük a közép-európai országoknak is, hogy hazajöjjenek ezek az emberek.
És az angolok majd dolgoznak majd annyi pénzért, amennyiért mi dolgozunk?
Természetesen nem.
Azért ez probléma, nemde?
Az.
Hajlandó lesz az angol munkaadó többet fizetni, csak mert angol a munkás?
Meglátjuk. Ezeket az ügyeket tárgyalással, megegyezéssel lehet rendezni. És elnézést, de ne tegyünk úgy, mintha a magyarok és a lengyelek megjelenése előtt a brit gazdaság életképtelen lett volna. Már akkor is Európa legerősebb gazdasága voltunk.
Mintha a volt gyarmataikról érkezettek, távolabbról beáramlók, muszlimok ellen nem lenne akkora kifogásuk.
Ez nem igaz. Komoly gondok vannak. Északi városokban például. Ez persze más típusú probléma. Sokan, akik muszlim országokból érkeznek, a szociális ellátás miatt jönnek. Nem dolgozni, hanem azért, hogy részesüljenek a jóléti állam javaiból, anélkül ráadásul, hogy integrálódnának. Zárt ajtók mögött élnek és persze világra hoznak gyerekeket, nem is keveset, akik számára a közeg törvényes rendje semmit sem jelent. Ezekből a gyerekekből könnyedén válhat aztán terrorista.
Vannak önöknél no-go zónák?
Vannak.
Csak mert nálunk vita van erről. A kormány azt mondja, Európa és Nagy-Britannia is tele van ilyenekkel; mások meg azt mondják, ez legenda, nincs olyan hely, ahova nem teheti be a lábát fehér ember.
Beteheti, csak nem túl biztonságos. Bradford városa jó példa erre. Muszlim bandák nem egyszer kizsákmányolnak, kihasználnak fiatal lányokat, nem véletlenül írtam a témáról tavaly megjelent kisregényemet, a The Disappeared (Az eltűnt) címűt. Anélkül, hogy általánosítani akarnék az iszlámmal kapcsolatban, hiszen a muszlimok közül rengetegen jogkövető állampolgárok, akik integrálódtak a társadalomba...
Ezek szerint mégiscsak lehetséges az integráció...
Persze, lehetséges. De mindig ott lesz az a kisebbség a körükben, amely nem akar integrálódni. Azért nem, mert az identitását a hite adja, a hitével azonosul, nem pedig az országgal, ahol él. A hűsége kizárólag Allahot illeti, nem pedig Nagy-Britanniát.
"Ön sem megy egy muszlim országban cipővel a mecsetbe, mondván, mifelénk nem szokás levenni a cipőt a templomban."
Betiltaná a nikábot, a hidzsábot, a burkát?
A hidzsábot nem, hiszen az fejkendő és nem takarja az arcot. A nikábot és a burkát, minden arcot takaró viseletet viszont betiltanék, igen. Azért mégpedig, mert a mi társadalmunk arra épül, hogy egymás szemébe nézünk. Az egész keresztény kultúrájú világban az az elfogadott, hogy férfi és nő egymás szemébe néznek, látják egymás arcát. Nem csak a nemek közötti egyenlőséget fejezi ez ki, hanem az egymással való egyenrangú kommunikációt is lehetővé teszi az idegenek társadalmában. Az arc eltakarása a nőt a közös térből vonja ki, bezárja egy férfi magánszférájába, ami idegen attól a szemlélettől, amely a mi társadalmainkat felépítette.
Ön konzervatívként pedig a hagyomány nagy és harcos védelmezője. Márpedig a nikáb és a burka is hagyomány. Mi van, ha épp a viselése teszi szabaddá a viselőjét?
Persze, hagyomány, hogyne. Csak akkor ott kell élni, ahol ez a hagyomány létezik. Olyan nincs, hogy elmész bárhova a saját hagyományaiddal és azt mondod, hogy márpedig te továbbra is úgy élsz. Gondoljon bele: ön sem megy egy muszlim országban cipővel a mecsetbe, mondván, mifelénk nem szokás levenni a cipőt a templomban, tehát ragaszkodunk a saját hagyományainkhoz és cipővel trappolunk a szőnyegen. Ez nonszensz. A migránsoknak kötelezettségeik vannak. A legfőbb az, hogy alkalmazkodjanak. Amerika így jött létre. Mindenki vitte a hagyományait, persze de amit kialakult az új rend, ahhoz alkalmazkodnia kellett már minden újonnan érkezőnek.
A keresztény hagyományból mi következik? Nem az, hogy segítenünk kell az elesetten?
Létezik olyan erkölcsi kötelezettség, hogy a szükséget szenvedő idegenen segítsünk, ha szembetalálkozunk vele, hogyne. Csakhogy van egy ennél erősebb erkölcsi kötelességünk is, mégpedig az, hogy a barátaink, a családunk érdekeit védjük.
Ez erősebb?
Igen. Amíg nem véded kellőképpen a saját tered, máson sem tudsz segíteni. Ha feláldozod a sajátodat azért, hogy máson segíts, azzal azt a lehetőségedet is feláldozod, hogy bárkin segíthess.
Jézus mondjuk feláldozta magát...
Igaz, de az övét tekintsük azért különleges esetnek. Nekünk viszont fel kell ismernünk: nem várható el senkitől, hogy a saját biztonságát feláldozza. Azaz: pontosan tisztában kell lennünk azzal, ki menekült és ki nem az. Ami viszont ebben a helyzetben igazán fontos: oda kell mennünk, ahol a probléma képződött, ahonnan menekülnek, és meg kell oldanunk azt a problémát.
Fegyverrel?
Abszolút. Harcolnunk kell, aztán rendet kell tennünk, hogy ne jöjjön a migránsok újabb és újabb hulláma. Azzal, ha befogadjuk őket nyakra-főre, csak rontunk azoknak az országoknak a helyzetén is, ahonnan eljönnek.
"Cseppet sem értek egyet Merkellel. Ahogy egyébként Európában nagyjából senki. Orbán Viktorral és az itteni népszavazással annál inkább egyetértek."
Annak idején nagy támogatója volt a szovjet érdekszféra disszidenseinek. Ma hogyhogy nem támogatja akkor a máshonnan menekülőket?
Az én támogatásom része volt annak az európai gondolatnak, amelyet azóta is nagyon fontosnak tartok. Félre ne értsen, ez nem az Európai Uniót jelenti. Az EU az európai gondolat perverz megvalósulási formája csupán. Az idea egy civilizált rend, amelyben kompromisszum vezet a megoldásokhoz, ahol a kulturális szabadság fontos. Engem az érdekelt akkoriban, hogy például a magyarok hogyan vennének ebben részt. Ez nem ugyanaz, mint támogatni ma a menekülteket. De ma is próbálom őket támogatni, abban, hogy helyben, otthon legyenek képesek kialakítani azt a rendet, amelyet működtetni tudnak. Vannak barátaim Szíriában is.
Megy is oda?
Libanonban voltam, de bizonyos írásaim miatt ez lehetetlen.
Nem engednék be?
Be talán igen. Viszont félő, hogy ki már nem engednének.
Európára visszatérve: a Merkel-féle Willkommen-politikával tehát nem ért egyet.
Cseppet sem. Ahogy egyébként Európában nagyjából senki. Orbán Viktorral és az itteni népszavazással annál inkább egyetértek.
Akkor is, ha míg a Brexit-kampányban ugyanannyi közpénz ment mindkét álláspont bemutatására, nálunk csak a kormány által áhított "nem"-szavazatokra mennek milliárdok
Nos, ez valóban különbség, amely azonban nem változtatja meg a tényt: egyetértek azzal, hogy népszavazást tartanak ebben a kérdésben.
Akkor is, ha semmilyen jogi következménye nincs nemhogy az EU-ban, de még Magyarországon sem? Merthogy ez a helyzet.
Jogilag valóban ez a helyzet, csakhogy a népszavazásuknak mégis lesz következménye. Az EU-gépezetre bizony hatást gyakorol majd. Ha győznek a nemek, az erőt ad Orbánnak ahhoz a harchoz, amelyet a kvóták európai politikája ellen folytat.
Majdnem kétharmada van a parlamentben, a népakarat ma is ismert: simán képviselhetné az álláspontot szavazás nélkül is, nem?
Képviselhetné, hogyne, csak Junckerékkel szemben nem olyan erőteljesen, mintha papírja van róla, hogy a magyar nép elutasítja a kvótákat. Ez a népszavazás ráadásul erősítheti az igazság hangját, azét az igazságét, amelyet a brüsszeli gépezet tagadni igyekszik. Hogy ugyanis az európaiak többsége nem kér a tömeges bevándorlásból. Valamint, hogy a politikai elittől azt várja: találjon megoldást erre a problémára. Nem azt, hogy még bátorítsa is.
Az európaiak, mondjuk a britek egyáltalán értesülnek majd arról, milyen eredmény születik egy magyar népszavazáson?
Kétlem. Magyarország utoljára 1956-ban volt vezető hír Angliában. Azaz hatvan éve.
Azért tíz éve is egy kicsit, Gyurcsány hazugságbeszéde és az azt követő utcai harcok alatt.
Igaz, kicsit akkor is. De alapvetően azért nem jellemző. A népszavazásuknak tehát nem az átlagos európai polgárra lesz hatása, az európai politikai elitnek viszont határozott üzenetet küldhet. Hatástalannak már csak azért sem mondhatjuk a népszavazást, mert elég jól látszik, hogy Magyarország ebben a kérdésben tesztország. Önök voltak az elsők, akik kerítést építettek a migráció miatt. Ma meg már egy sor ország ugyanezt teszi. Már az osztrákok is, de a svédek is gondolkodni kezdtek rajta...
Egy éve meg még mekkora fasiszta ország voltunk a kerítés miatt!
Bizony. Ez a nyelvezet teszi tönkre egyébként a politikát. Ezért pedig felelőssé tehető az EU is. Fasiszta, xenofób, rasszista, homofób... Ezek a billogok valójában csupán annyit jelentenek, hogy az illető, akire rásütjük, nem ért egyet velünk.
Ebből önnek is kijutott: a nyolcvanas évek közepén átkozta ki az angol egyetemi élet a Salisbury Review-ban közölt írásaiért. Most, hogy idén lovaggá ütötték, változik a helyzet?
Némileg igen. A lovagság annyit jelent, hogy már nem valami primitív, fura figura vagyok a végekről, aki óbégatja a fura mondandóját. Tiszteletre méltó polgár lett belőlem.
Manapság már rocksztárok is lovagok. Mick Jagger például. Mit ér ez a cím 2016-ban?
Nem olyan nagy érték talán, de abban a közösségben, amelyben én élek, számít. Státuszt ad.
Meghívják már angol egyetemekre is?
Nem, de néhány amerikai egyetemen tanítottam, és amúgy sem bánom, hogy így történt és a saját lábamra kellett állnom az akadémiai világ támogató háttere helyett. A helyzet azonban egyre jobb. Egyre többek számára nyilvánvaló ma már, hogy a balos látásmód nem szolgálta jól a civilizációnkat, tehát mégsem mondtam akkora hülyeségeket annak idején.
A populista látásmód szolgálja a civilizációnkat?
Ezzel az a gond, hogy ha valami demokratikusan, de baloldali témák mellett kezd növekedni, a balosok rögtön azt mondják rá, hogy győzedelmeskedik a demokrácia. Ha viszont valami demokratikusan, de nem baloldali témák mentén kezd növekedni, akkor rögtön az jön, hogy populizmus végveszélye fenyegeti az intézményeinket. Sosem fogadják el, hogy a demokrácia lényege: az emberek mondják ki a végső szót.
És ez egyébként jó? Ön demokrata?
Amennyiben a demokrácia lényege, hogy fenntartsunk reprezentatív intézményeket. A populizmus az én felfogásomban azt jelenti, amikor minden ügyben a többség véleménye kell, hogy érvényesüljön. Ez veszélyes és nem valódi demokrácia. A kommunizmus legnagyobb bűne ez volt az én szememben. Nem csupán az ellenzéket akarta kiiktatni, de ellenőrzése alá vont mindent: iskolákat, egyetemeket, egyházakat, egészen a jazz klubokig bezárólag. Egy demokrata ezzel szemben nem fél a létező intézményektől, azok önállóságától, hanem értéknek tekinti azt. A demokratikus hatalom képviseli a nemzetben meglévő érdekeket – azokét is, akik nem rá szavaztak. A demokratikus hatalom számon kérhető: azok által is, akik nem segítették a hatalomba. A kisebbséget és az ellenzéket nem kiiktatni akarja tehát valami nagy, össznépi front nevében.
Nem ilyesmi történik pedig éppen Magyarországon?
Talán. Ezt önöknek kell eldönteniük. Nem hiszem, hogy megalapozott véleményt fogalmazhatnék meg a magyar belpolitikáról.
Szóval nem Google-fordított magyar hírekkel indítja a napjait?
Nos, nem.
"Ha idejön az ember, egy civilizált országot talál és az itt élők sem úgy néznek ki, mint akik egy zsarnok igáját nyögik."
Találkozik most Orbánnal? Néhány éve, amikor a Magyar Tudományos Akadémián adott elő, a miniszterelnök is elment meghallgatni.
Nem hiszem, hogy találkozunk. Nincs tervben. Németh Zsolttal persze nagyon jóban vagyok, Viktorral is jól kijövünk és egyáltalán nem értek egyet azzal, ahogy az EU-ban kezelik. Demagóg, populista, fanatikus, aki xenofób, homofób, stb. A szokásos. Ha pedig idejön az ember, egy civilizált országot talál és az itt élők sem úgy néznek ki, mint akik egy zsarnok igáját nyögik. Teljesen normális életet élhetnék ma Budapesten akár meleg muszlimként is.
A plakátkampány ellenére is?
Ez most egy ilyen pillanat. A szorongás pillanata. De amúgy igen.
Ha már meleg muszlimok... A homoszexualitással kapcsolatban megváltozott az álláspontja. Miért?
Mindenki azt mondja, hogy megváltozott, de szerintem nem.
Nem azt írta korábban, hogy perverzió?
Nem. A szexuális vágyról szóló írásomban, amelynek egyik fejezete ezzel a témával foglalkozik, ott sem állítottam ilyet – az persze lehet, hogy mások rám hivatkozva igen. Én csupán bemutattam, milyen okai vannak az ellenérzéseknek. A téma bonyolult és érdemes a megvitatásra, csakhogy olyan lett ez is, mint a rókavadászat: a balosok szerint csupán egyetlen látásmód és vélemény megengedett vele kapcsolatban. Holott attól, mert a homoszexualitást nem tartom perverziónak, még állíthatom: a heteroszexuális házasság és a homoszexuális kapcsolat nem ugyanaz a dolog.
A hitelességét erősen kikezdte, amikor kiderült, hogy egy dohánycég fizetett önnek azért, hogy nagy amerikai lapokba írjon. Azóta sikerült újra felépítenie tengerentúli tekintélyét?
Teljesen alaptalan botrány volt az. Van egy kis pr-ügynökségünk, nyilvános volt az is, hogy dolgozunk annak a bizonyos dohánycégnek. Az volt a feladat, hogy valahogy identitást adjunk nekik. Még hírlevelet is kiadtunk, amelyen az én nevem is szerepelt, ahogy a cégé is – ennyire volt "titkos" a megbízás. Minthogy azonban engem elég sokan gyűlölnek, botrányt csináltak az ügyből, robbant a médiában és még ma is szóba kerül, pedig talán 2002-es a történet.
"Nem gyűlölöm a balosokat."
Annak egyébként örül, ha a balosok gyűlölik?
Nem. Elég lehangoló. Én ugyanis nem gyűlölöm őket.
Csak úgy gondolja, hülyék?
Még csak azt sem. Csupán úgy gondolom, hogy rengeteg kérdésben nincs igazuk. Sokan közülük egyáltalán nem hülyék egyébként. Vannak nagyon intelligens balosok is.
Tamás Gáspár Miklós például talán ilyen, ön az egyik lányának a keresztapja. Vele találkozik most?
Nincs tervben. Azt sem tudtam, hogy még itt van Budapesten.
Hogyne. Elég termékenyen ontja a véleménycikkeket.
És havonta változtatja a véleményét?
Egy ideje már kitartóan újmarxista. És befogadna önként húszezer menekültet. Érdekes lenne egy vita önök között.
Önnek lehet. Számomra nem lenne az. Az én szempontomból minden efféle vita időpocsékolás. Vannak fontosabb dolgaim is.
Fotók: Földházi Árpád.
|
„Önök bejönnek az országunkba és elveszik a munkánkat” – Roger Scruton a Mandinernek
|
"Önök bejönnek az országunkba és elveszik a munkánkat" – Roger Scruton a Mandinernek | Mandiner: "Magyarország a migrációs kérdésben tesztország. Önök voltak az elsők, akik kerítést építettek a migráció miatt. Ma meg már egy sor ország ugyanezt teszi." Az idén lovaggá ütött Sir Roger Scruton újra Budapesten van a Danube Institute meghívására, a Mandinernek pedig elmondta, miért támogatja Orbán Viktor népszavazási kezdeményezését, hogy a magyarokat miért küldené haza Angliából, és hogy miért tartja perverzitásnak az Európai Uniót. Tamás Gáspár Miklóssal pedig – noha régóta ismeri, egyik lányának keresztapja – semmi kedve vitázni, mert vannak fontosabb dolgai is. Interjúnk.
|
[
"Gyurcsány Ferenc",
"Orbán Viktor",
"Szíria",
"Munkáspárt",
"Angela Merkel",
"1956",
"populizmus",
"homoszexualitás",
"kereszténység",
"Németh Zsolt",
"demokrácia",
"muszlim",
"Tamás Gáspár Miklós",
"konzervativizmus",
"Közép-Európa",
"burka",
"nikáb",
"hidzsáb",
"Roger Scruton",
"migráció",
"Egyesült Királyság",
"Jézus Krisztus",
"Brexit",
"Bradford",
"kvótanépszavazás",
"rókavadászat",
"mandiner",
"hír"
] | 0 |
http://mandiner.hu/cikk/20160920_roger_scruton_interju_onok_bejonnek_az_orszagunkba_es_elveszik_a_munkankat
| null | true | 0.001471 | 0 |
Az Index augusztus 28-án kezdeményezte a főpolgármesteri hivatalnál a Margit híd felújítási költségeinek teljes és folyamatos nyilvánosságra hozatalát. Mint akkor megírtuk, a lap ehhez biztosítja a szükséges felületeket is. A szerintünk közpénzek elköltéséről szóló adatokért hajlandóak lettünk volna perre is menni. A kezdeményezést követő héten megszületett a hivatalos beleegyezés.
Tiba Zsolt, Budapest Főváros Önkormányzatának főjegyzője elmondta, hogy a főváros biztosítja az Index számára a Margit híd felújításával kapcsolatos összes szerződést, teljesítési igazolást, aminek közlése nem ütközik személyiségi jogokba, és amit a főváros önkormányzat megkap.
Első lépésként közzétesszük a felújítás kivitelezői és lebonyolítói szerződését. A hivataltól elkértük a kivitelezői szerződésben nevesített, eredetileg mellékletként csatolt építési és pénzügyi ütemtervet is, mivel azon alapul a teljesítés. Válaszul elmondták, hogy az ütemtervet jelenleg módosítják.
A felvetésre, hogy miért kell már most módosítani azt az építési és pénzügyi ütemtervet, azt a választ kaptuk, hogy a kivitelezői pályázatra beérkezett ajánlatok felbontásakor kiderült: többletforrásra van szükség, ezért a kivitelező kiválasztását egy hónappal elhalasztotta a fővárosi önkormányzat. A vállalkozói szerződés pedig előírja az építési és pénzügy ütemterv aktualizálását. Ez folyik most. A módosított ütemtervet, ahogyan elkészül, megkapja az Index.
Terveink és a főpolgármesteri hivatal ígérete szerint az Index melléklete havonta közölheti az "előrehaladási" jelentést, hogy áll aktuálisan a híd felújítása, negyedévenként pedig leközöljük a kifizetésekhez kapcsolódó teljesítési igazolásokat és az azokhoz tartozó fontosabb dokumentumokat.
A közzétett szerződés szerint a Margit híd felújítását az építési és pénzügyi ütemterv szerint számolják el. A vállalkozó negyedévente az előrehaladásnak megfelelő részszámla és egy végszámla benyújtására jogosult. A kifizetés feltétele a lebonyolító teljesítésigazolása, valamint a szükséges és előírt minőségtanúsítások és műbizonylatok bemutatása és kiértékelése.
A teljesítés igazolása úgy történik, hogy a felek teljesítésigazoló jegyzőkönyvet vesznek fel, amelyben rögzítik a vállalkozó műszaki teljesítését a szerződésben foglaltakhoz képest, a hozzá tartozó pénzügyi ütemet és a szerződéstől való esetleges eltérést. A beérkező számlákat a főpolgármesteri hivatal rendje szerint három szakaszban vizsgálják: érvényesítik, utalványozzák, ellenjegyzik. A végszámla benyújtására és kifizetésére a sikeres műszaki átadás-átvételi eljárás befejezését követően kerül sor.
A szerződés szerint az északi hídfél felújítási munkáinak befejezése, a villamos-átállása 2009. december 30-i határidővel szerepel. A déli hídfélnél ugyanez a határidő 2010. augusztus 12. A főhíd ideiglenes forgalombahelyezése a szerződés szerint 2010 augusztus 23., a híd felújításának véghatárideje pedig 2011. március 31.
A megbízó részéről Kerényi László Sándor, a főpolgármesteri hivatal közlekedési ügyosztályának vezetője nem járult hozzá a saját és a szerződést ellenjegyző munkatársa aláírásának megjelenítéséhez, ezért ezeket az aláírásokat és szignókat a főpolgármesteri hivatal kitakartatta.
A beruházást az önkormányzat által létrehozott oldalon is lehet követni.
|
Megszámoljuk a hídpénzt
|
Megszámoljuk a hídpénzt - Indul az Index kísérleti melléklete, amelyben a Margit híd felújításának pénzügyeit figyeljük kifizetésről kifizetésre.
|
[
"üveghíd",
"felújítás"
] | 1 |
http://index.hu/belfold/budapest/2009/09/11/megszamoljuk_a_hidpenzt
|
2009-09-11 00:00:00
| true | 0 | 0 |
A TV2-t birtokló cégnél, az Abraham Goldmann Zrt.-nél arról határoztak, az eddig csak elektronikusan létező részvényeiket kinyomtatják. Így tulajdonképpen nyom nélkül lehet adni-venni őket, egy ilyen tranzakcióhoz ugyanis nagyjából elég annyi, hogy az értékpapírokon átírják a tulajdonos nevét. Kutakodtunk és kiderült, a változtatás nemcsak a TV2-t érinti, mivel az Abraham Goldmann a tévének műsorokat gyártó IKO Holdingban, valamint a csatorna műsoridejét értékesítő Atmediában is tulajdonos, így ezekre a cégekre ugyanúgy érvényes a megállapítás.
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, Andy Vajna halála után a NER hivatalosan is kipucolta a padlás egy részét: a TV2 mellett az Atmedia és az IKO-csoport egy része is Mészáros Lőrinc bizalmasához, Vida Józsefhez és köréhez került. Korábbi cikkünkben feltérképeztük a teljes Vajna-birodalmat, és arra jutottunk, hogy a TV2-IKO-Atmedia triónál a Vajna-csomag NER-es tulajdonszerzése tulajdonképpen mindhárom cégnél ugyanúgy zajlott. A kulcsszereplő mindhárom ügyletben az AV Progress nevű Vajna társaság volt, valamint a Businesshelp Kft., illetve az Abraham Goldmann Zrt.
Leegyszerűsítve az történt, hogy a TV2-IKO-Atmedia trióban az AV Progressnek volt tulajdonrésze, ezt a társaságot vette meg először a Businesshelp, a Businesshelpet pedig Vida József és köre. Az ügylet egészen pontosan így nézett ki:
Azt már a G7 szúrta ki, hogy az utóbbi időben nemcsak annyi történt, hogy Vida és köre az Abraham Goldmannel beszállt ezekbe a társaságokba, változtattak az Abraham Goldmann szabályain is. A részvényeket kinyomtatták, így ahhoz, hogy eladják őket, a jövőben elég csak átíratni az értékpapíron a tulajdonosok nevét.
“Ráadásul az új alapszabály szerint (amit a változások miatt teljesen átírtak) a részvények átruházásához még a társaság beleegyezésére sincs szükség. Így pedig szép csendben el lehet adni az Abraham Goldmann Zrt.-t TV2-stül tulajdonképpen bárkinek, még egy 60 éves cinkotai nőt sem kell beiktatni az ügyletbe" – írta a G7. A cégháló alapján viszont mindez nemcsak a csatornára vonatkozik, hanem az IKO Holdingra és az Atmediára is. A cégháló jelen pillanatban így néz ki:
Mindhárom cégnél ott van az Abraham Goldmann: a TV2-ben közvetve egyedüli tulajdonos, az IKO Holdingban viszont vannak más tulajdonosok is. Egyikük egy máltai cég, amelyet egyelőre nem tudtunk senkihez köti, a másik társ a Hunmedia, amely Paulovics Ágnesé, aki szintén Vida köréhez sorolható, a harmadik pedig a Status MPE, amelyet Mészáros Lőrinchez szokás kötni.
Az Atmediában szintén nincs egyedül az Abraham Goldmann, a cégben közvetlenül illetve közvetve részesedése van a Status MPE-nek és a Hunmediának, valamint ugyancsak egy máltai cégnek, amely Habony Árpád hitelezőjéé, Tombor Andrásé.
A mostani változások tehát az IKO Holdingot és az Atmediát csak részben érintik, ettől függetlenül igaz rájuk is, hogy az (egyik) végső tulajdonost nem lesz olyan egyszerű kideríteni, mint eddig. Mindez pedig azért probléma, mert mind az IKO-ban, mind az Atmediában nagy pénzek forognak, az IKO Holding tavaly 754 millió forint nyereséget termelt, az Atmedia 1,5 milliárd forintot. Azt, hogy hová ment ez az összeg, viszonylag gyorsan ki lehetett deríteni – eddig.
Egyébként a helyzet sokkal rosszabb Vajna kaszinóinál és egyéb érdekeltségeinél. A néhai Andy Vajna többi cége ugyanis egy olyan offshore-cégben végződik, amelynek a tulajdonosait és pénzügyi adatait egyaránt el lehet titkolni.
|
Nemcsak a TV2, a nagy pénzeket hozó IKO és Atmedia tulajdonviszonyai is átláthatatlanabbá válnak
|
A TV2-t birtokló cégnél, az Abraham Goldmann Zrt.-nél arról határoztak, az eddig csak elektronikusan létező részvényeiket kinyomtatják. Így tulajdonképpen nyom nélkül lehet adni-venni őket, egy ilyen tranzakcióhoz ugyanis nagyjából elég annyi, hogy az értékpapírokon átírják a tulajdonos nevét. Kutakodtunk és kiderült, a változtatás nemcsak a TV2-t érinti, mivel az Abraham Goldmann a tévének műsorokat gyártó IKO Holdingban, valamint a csatorna műsoridejét értékesítő Atmediában is tulajdonos, így ezekre a cégekre ugyanúgy érvényes a megállapítás.
|
[] | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20190925_Nemcsak_a_TV2_a_nagy_penzeket_hozo_IKO_es_atmedia_tulajdonviszonyai_is_atlathatatlanabba_valnak
|
2019-09-25 14:06:00+02:00
| true | 0 | 0 |
Emelkedik a rádióhallgatók száma, derül ki a TNS Hoffmann–Mediameter augusztus és október közötti hallgatottságra vonatkozó méréséből. A leghallgatottabb adás a Simicska Lajoshoz kötődő Class FM, amelyet a közszolgálati Kossuth Rádió követ. Érdekes trend, hogy a lakosság közel ötöde mobiltelefonról hallgat valamilyen adást.
A rádióhallgatottsági kutatásban megkérdezték arról is, hogy milyen gyakorisággal és milyen eszközökön hallgatnak rádiót. Ez alapján az derült ki, hogy a lakosság naponta vagy hetente többször leginkább az autórádiót (66%) és a hagyományos rádiókészüléket (63%) használja. Napi vagy heti többszöri gyakorisággal magnón, HiFi-n 23%, mobiltelefonon, okostelefonon 19% hallgat rádiót.
9 százalék a személyi számítógépén rádiózik, míg 8 százaléknyian vannak, akik MP3 vagy MP4 eszközről teszik ezt. Laptopon 7, táblagépen 3 százalék hallgat rádiót. Kiderült az is, hogy az okostelefonon rádiózók közel fele már töltött le online rádiózásra alkalmas applikációt a telefonjára.
5,6 millióan rádióznak egy átlagos napon
A rádióhallgatásban is megfigyelhető egyfajta szezonalitás, bár ennek mértéke sokkal kisebb, mint például a televízió esetében. Mindenesetre a tavalyi évhez hasonlóan ismét növekvő trendet mutatnak a legfrissebb rádiós mérési adatok. A 2015. augusztus és október közötti kutatási hullám eredményei alapján, egy átlagos napon közel 5,6 millióan hallgattak rádiót.
A Class FM és a közszolgálati Kossuth az élen
Nyár végén és az ősz első felében a Class FM-et a 15 éves és idősebb korosztály körében naponta átlagosan 2,5 millióan hallgatták. A Kossuth Rádiót 1,5 millióan, a Petőfi Rádiót 0,9 millióan, míg a Music FM-et 0,7 millión választják. A Dankó Rádiót 326 ezren, a Bartók Rádiót 213 ezren hallgatták naponta országszerte. Kétszázezer feletti országos napi hallgatottsági értékeket ért el a Klubrádió (230 ezer fő). Százezer feletti országos napi hallgatótáborral rendelkezett az InfoRádió (151 ezer fő), a Lánchíd Rádió (143 ezer fő) és a Magyar Katolikus Rádió (102 ezer fő). A Jazzy Rádiónak 88 ezer, a Klasszik Rádiónak 71 ezer és a Trend FM – Gazdasági Rádiónak 67 ezer hallgatója volt országosan naponta.
Budapesten a Class FM-et a Kossuth Rádió, illetve a Music FM követi. Szoros a verseny még a Petőfi Rádió és a Klubrádió között. Budapesten a rádióhallgatók száma több mint 1 millió fő, amely érték hasonlóan alakult 2014 októberében is.
|
Nőtt a rádióhallgatók száma
|
Emelkedik a rádióhallgatók száma, derül ki a TNS Hoffmann–Mediameter augusztus és október közötti hallgatottságra vonatkozó mérésből. A leghallgatottabb adás a Simicska Lajoshoz kötődő Class FM, amelyet a közszolgálati Kossuth Rádió követ.
|
[
"hallgatottság",
"rádió",
"rádiós rangsor",
"rádiózási szokások",
"tns hoffmann–mediameter"
] | 0 |
http://24.hu/media/2015/11/24/radiohallgatottsag-nott-a-hallgatok-szama
|
2015-11-24 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Gyanúsítottként hallgattak ki 13 embert több, a VI. kerületi önkormányzat tulajdonában levő ingatlan áron aluli eladása miatt - közölte a BRFK. Szakértői vélemények szerint a volt önkormányzati tisztségviselők és képviselők 2,3 milliárd forint kárt okoztak.
Megerősítette a rendőrség, hogy a BRFK Gazdaságvédelmi Főosztályának nyomozói gyanúsítottként hallgattak ki volt VI. kerület önkormányzati tisztségviselőket és képviselőket.
A BRFK közleménye szerint a gazdaságvédelmi nyomozók az elmúlt napokban tizenhárom embert hallgattak ki gyanúsítottként a VI. kerületi önkormányzat tulajdonában levő ingatlanok elidegenítése miatt folytatott nyomozás során.
Az adatgyűjtés, valamint az igazságügyi ingatlanforgalmi szakértői vélemények szerint a volt önkormányzati tisztségviselők és képviselők 2,3 milliárd forint kárt okoztak. Az ügyben többrendbeli, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást a rendőrség.
A BRFK emlékeztetett arra, hogy az érintett ügyben a BRFK Gazdaságvédelmi Főosztálya korábban vádemelési javaslattal élt a Fővárosi Főügyészségen a Budapest VI. kerület, Andrássy út 47. szám alatti ingatlan ügye miatt, ez az eljárás jelenleg már bírósági szakaszban van.
Az MTI Hírcentrum pénteken számolt be arról, hogy ismét gyanúsítottként hallgatta ki Verók István volt VI. kerületi szocialista polgármestert és az akkori önkormányzat teljes szocialista és szabaddemokrata frakcióját, valamint három korábbi jegyzőt a Budapesti Rendőr-főkapitányság.
Az MR1-Kossuth Rádió Krónika című műsorában péntek este elhangzott, hogy a gyanú szerint áron alul, versenyeztetés és részben értékbecslés nélkül adtak el három Andrássy úti ingatlant, valamint több, önkormányzati tulajdonban lévő tetőtéri lakást.
|
Újabb gyanúsítások a terézvárosi ingatlanok miatt
|
Gyanúsítottként hallgattak ki 13 embert több, a VI. kerületi önkormányzat tulajdonában levő ingatlan áron aluli eladása miatt - közölte a BRFK. Szakértői vélemények szerint a volt önkormányzati tisztségviselők és képviselők 2,3 milliárd forint kárt
|
[] | 1 |
https://origo.hu/itthon/20120602-ujabb-gyanusitasok-a-terezvarosi-ingatlanok-miatt.html
|
2012-06-02 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Gyanús haditechnikai adásvételi ügyre bukkant az orosz legfőbb ügyészség mellett működő nyomozati bizottság, jelentette a Komszomolszkaja Pravda című moszkvai lap. Négy leselejtezett – újonnan 700 millió forintnyi rubelt érő – MiG 31-es vadászrepülőgép került megkérdőjelezhető körülmények között magánkézbe Oroszországban. A harci gépek a Szokol hadiipari cég telepén álltak – hajtóművek és fegyverek nélkül –, és magas rangú hivatalnokok a Metalsznab elnevezésű vállalatnak adták el.
A megbízott értékbecslő minden egyes repülőgép árát 900 forintnyi összegben állapította meg – legalábbis így értelmezték az eladók, mivel ez elvben a kikiáltási ár lett volna egy árverésen. A nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés gyanúját felvető ügyben büntetőeljárást indítottak, az eset feltárásába bekapcsolódott a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) is, írta az orosz napilap.
MiG-31E "Foxhound" (Forrás: testpilot.ru)
A Komszomolszkaja Pravda idézte Andrej Nagyozsgyin nyugállományú ezredest, aki korábban sokáig a leírt katonai tulajdon értékesítésével foglalkozott. Az ezredes elmondta: máig nincs szigorú állami ellenőrzés a leselejtezett katonai eszközök értékesítése fölött, és ezt használják ki a zavarosban halászgatók. Különösen most nagy a csábítás a katonák és a civil üzletelők számára, amikor a hadsereg százával és ezrével válik meg az elavult felszerelésektől, berendezésektől.
A MiG-31, amelyet az egyik legjobb orosz harci gépnek tartanak, bármilyen időjárási viszonyok között képes repülni, felszerelhető több mint 200 kilométeres hatótávolságú rakétákkal és egyidejűleg 24 különböző célpontot tud támadni.
Egy ilyen leírt repülőgépen hatalmas mennyiségű olyan berendezés van, amelyre folyamatosan vadásznak a külföldi titkosszolgálatok, és legegyszerűbben úgy jutnak hozzájuk, hogy strómanok segítségével olcsón megvásárolják. Az előírások szerint persze az eladás előtt a gépeket alaposan át kellene vizsgálnia egy különleges bizottságnak, és határozni arról, hogy mi és kinek értékesíthető, mi nem adható el.
A cikk szerzője emlékeztetett rá, hogy a leírt haditechnikával folyó piszkos üzletek sora igen hosszú. Az ügyeskedő katonák és civilek adtak már el illegálisan leselejtezett páncélosokat, ágyúkat, helikoptereket és hadihajókat, sőt, az utóbbiak között repülőgép-hordozókat is, amelyekről még a titkos berendezéseket sem szerelték le.
|
Négy MiG-31-es 3600 forintért
|
Négy MiG-31-es 3600 forintért - Darabonként 900 forintért kótyavetyéltek el kiselejtezett, eredetileg 700 millió forintot érő vadászgépeket Oroszországban.
|
[
"mig-31",
"oroszország",
"haditechnika",
"bulvár"
] | 1 |
http://index.hu/bulvar/2009/08/08/negy_mig-31-es_3600_forintert
|
2009-08-08 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Az új kormány gazdaságpolitikája az eddiginél nagyobb szerepet szán a turizmusnak. Ezt jelzi, hogy az ágazat felügyeletét a Gazdasági Minisztérium helyett a Miniszterelnöki Hivatal látja majd el. A felügyeletet ezentúl Pál Béla, az előző Országgyűlés idegenforgalmi bizottságának elnöke, szocialista képviselő látja el államtitkári rangban.
|
Nagyobb szerep a turizmusnak
|
Az új kormány gazdaságpolitikája az eddiginél nagyobb szerepet szán a turizmusnak. Ezt jelzi, hogy az ágazat felügyeletét a Gazdasági Minisztérium helyett a Miniszterelnöki Hivatal látja majd el. A felügyeletet ezentúl Pál Béla, az előző Országgyűlés idegenforgalmi bizottságának elnöke, szocialista képviselő látja el államtitkári rangban.
|
[
"archívum"
] | 0 |
http://24.hu/belfold/2002/05/30/nagyobb_szerep_turizmusnak
|
2002-05-30 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Idén először két napon át fog tartani a Kutatók Éjszakája. Az eseménysorozat alatt, szeptember 28-án és 29-én 260 helyszínen több mint 2650 program várják az érdeklődőket.
Izgalmas koncertekkel közeleg a Budapesti Fesztiválzenekar és a Müpa fesztiválja
Az ország egyik legjelentősebb tudományos ismeretterjesztő eseményén kutatóintézetek, egyetemek, középiskolai laborok látják vendégül a tudomány iránt érdeklődőket. Idén először a programsorozat nem egy-, hanem kétnapos lesz – írja az MTI.
Kardon Béla, a rendezvénysorozat magyarországi koordinátora szerint 2018-ban ráadásul a kulturális örökség európai évéhez igazodva
több múzeum, levéltár és humán tudományokat művelő intézmény fog becsatlakozni a Kutatók Éjszakájába.
Az MTA WIGNER Fizikai Kutatóközpontban a látogatók az akadémia fizikusaival beszélhetnek, lézerekkel, kozmikus részecskékkel és gravitációval történő kísérleteket tekinthetnek meg, emellett pedig a laboratóriumokban folyó munkába is bepillantást nyerhetnek.
A BME-n szintén izgalmas előadásokkal, szakmai bemutatókkal és kísérletekkel készülnek. A CH épületben például az egyetem vegyészei Molekulák a sötét oldalon címmel fognak előadást tartani az emberiség által régóta használt mérgekről és drogokról.
A Semmelweis Egyetemen a látogatók többek közt a legújabb sebészeti kutatásokról, a kínai akupunktúráról és a bőrdaganatok elleni hétköznapi védekezésről hallgathatnak előadásokat, emellett pedig bonctermi látogatáson és interaktív tudománytörténeti utazáson is részt vehetnek.
Természetesen nem csak a reáltudományok iránt érdeklődők találhatnak maguknak izgalmas programot. Az ELTE BTK-n például improvizációs játékba kapcsolódhatnak be, fegyverbemutatót tekinthetnek meg, illetve különböző történeti előadásokat hallgathatnak meg a vendégek – többek közt azt is megtudhatják, miként zajlottak a karaktergyilkosságok a 16. században.
Vidéken szintén nem lehet panasz a rendezvények sokszínűségére: a miskolci Bay Zoltán Kutatóintézetben például virtuális túrát tehetünk Roxfortban, a Debreceni Egyetemen a temetők élővilágáról tanulhatunk, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán pedig a gyermekek ismerkedhetnek meg az orvosi környezettel.
Kiemelt fotó: Thinkstock
|
Ide érdemes elmennie a hét végén
|
Idén először két napon át tart majd a Kutatók Éjszakája.
|
[
"humántudomány",
"kutatás",
"kutatók éjszakája",
"kutatók éjszakája 2018",
"reáltudomány",
"tudomány"
] | 0 |
https://24.hu/tudomany/2018/09/26/kutatok-ejszakaja-2018-programok
|
2018-09-26 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Rágalmazás és valótlan tényállítás miatt az Agrármarketing Centrum (AMC) jogi eljárást kezdeményez Deésy Géza ellen, és megvizsgálja, milyen jogi következményei lehetnek annak, hogy egyes médiumok teret adtak a Deésy által megfogalmazott alaptalan vádaknak - nyilatkozta Bercsényi László ügyvezető igazgató. Bercsényi határozottan cáfolta a kazettaügy önmagát is feljelentő koronatanújának a tv2 vasárnap esti Napló című műsorában elhangzott állítását, mely szerint közvetetten a közhasznú társaság finanszírozta volna Torgyán József földművelésügyi miniszter villaépítésének költségeit. Az ügyvezető igazgató kijelentette: az AMC nem ingatlanközvetítéssel, hanem közösségi marketinggel foglalkozik. Bercsényi szerint az AMC több száz programban vesz részt, és nem vizsgálja, mert nem is feladata kutatni, kikhez kötődnek a vele kapcsolatban álló vállalkozások. Bercsényi felhívta a figyelmet arra, hogy az AMC gazdálkodását minden évben megvizsgálják, a Torgyán által tavaly elrendelt éves rendes átvilágítás jelenleg is folyik. Az agrártárca sajtóosztálya szerint a mostani, külső szakértő cég által folytatott vizsgálatot Torgyán tavaly októberben rendelte el. A vizsgálat kiterjed a cég teljes gazdálkodására.
(2001. február 11.)
|
Az Agrármarketing Centrum cáfol
|
Rágalmazás és valótlan tényállítás miatt az Agrármarketing Centrum (AMC) jogi eljárást kezdeményez Deésy Géza ellen, és megvizsgálja, milyen jogi következményei lehetnek annak, hogy egyes médiumok teret adtak a Deésy által megfogalmazott alaptalan vádaknak - nyilatkozta Bercsényi László ügyvezető igazgató.
|
[] | 1 |
https://origo.hu/itthon/20010213azagrarmarketing.html
| null | true | 0 | 0 |
Ennek vélhetően az az oka, hogy több százmilliárd forint értékű, a 2007–2013-as keret terhére elkölthető lehívatlan forrás van még, ám ezeket a kormány – részben az uniós támogatásokat kezelő szervezet átalakítása, részben az M4-es beruházás ügyében is nyilvánvalóvá vált általános fejetlenség miatt – nem tudta megfelelő beruházásokkal lefedni. Ezért most sorozatban küld Brüsszelbe olyan kifizetési kérelmeket, amelyek már folyamatban lévő, eredetileg nem uniós finanszírozású építkezésekre vonatkoznak.
Ilyen úgynevezett retrospekív projektek utólagos támogatása nem ütközik közvetlenül az EU előírásaiba, ám minden konkrét ügyet eseti elbírálás előz meg, ahol mindig bizonyítani kell, hogy az adott beruházás beleilleszthető az uniós fejlesztési célrendszerbe, ugyanúgy, mint a Brüsszel által előzetesen jóváhagyott operatív programok. A nagyon szigorú feltételrendszer miatt a jóváhagyásra – és a kért pénzek kifizetésére – rendkívül ritkán kerül sor.
Magyarország viszont az utóbbi időben a közlekedés témakörében szinte csak ilyen projektekre kért pénzt. Ezek többnyire azok az autó útépítési beruházások, amelyeket Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz tapolcai veresége után beindított vidéki turnéjának állomásain jelent be – és amelyek szakmai megalapozottságával kapcsolatban idehaza is komoly kételyek merültek fel –, de információink szerint ez lehet a forrása annak a 70 milliárdos, alsóbbrendű utak felújítását célzó programnak is, amelyet a csütörtöki kormányszóvivői sajtótájékoztatón jelentettek be.
Ráadásul az IH a bizottsággal folytatott kommunikációja során nem is utal rá, hogy itt retrospektív projektekről lenne szó: egyszerűen kiküld annyi kifizetési kérelmet, amennyi a még meglévő keret elköltését lehetővé tenné, és bízik a jó szerencséjében. A jól értesült szakértő szerint csak idő kérdése, hogy ezek az igények fennakadjanak a bizottság auditorainak szűrőjén, hiszen a legalapvetőbb jogszabályi feltételeknek sem felelnek meg.
Ezzel azonban a kormány a támogatások elveszítésén túl hatalmas összegű korrekciót (büntetést) is kockáztat. Jellemző adalék, hogy egy korábbi, szintén az útépítésekkel kapcsolatos szabálytalan pályázat miatt 90 milliárd forintos korrekciót helyezett kilátásba az Európai Bizottság. A mérleg másik serpenyőjében pedig mindössze annyi van, hogy az ilyen látszatprojekteknek köszönhetően a kormánynak nem kell nyíltan beismernie a forrásvesztés mértékét.
|
Belföld: Látszatpályázatok Brüsszelbe
|
Egy lapunk birtokába került levelezés szerint a kormány az uniós pénzek lehívásának késedelme miatt olyan trükközésbe fogott, ami komolyan veszélyezteti a közlekedési EU-támogatások folyósítását.
|
[
"EU-támogatás",
"belföld"
] | 1 |
http://nol.hu/belfold/latszatpalyazatok-brusszelbe-1538429
|
2015-06-06 11:57:39+02:00
| true | 0 | 0 |
A Hunguest új tulajdonosa a szállodák felújítását, a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztését tervezi, és később terjeszkedne is. Jászai Gellért, a Konzum-csoport elnöke a Magyar Időknek elmondta: a hangsúly Magyarországon és a belföldi turizmuson marad, a hálózat bővítését a már meglévő és eredményes vidéki egységek vonzáskörzetében tartja elképzelhetőnek.
Leisztinger Tamás nagyvállalkozó tulajdonából a Jászai Gellért érdekeltségébe tartozó cégekhez került a 18 saját üzemeltetésű szálloda közül 14 magyarországi hotel tulajdonjoga, valamint a márkanév és a franchise jogok. Leisztingernél négy szálloda maradt: a montenegrói Sun Resort és az ausztriai Heiligenblut-hotelek, valamint a szegedi Forrás és a lillafüredi Hotel Palota – ezek a hotelek is a hálózat kötelékében működnek a jövőben, szerződéses partnerként.
Jászai Gellért a lapnak úgy nyilatkozott, nem igazak a sajtóhírek a harmincmilliárd forintos "gigahitelről", a jelentős állami támogatásról. Az adásvételhez "a szokásos mértékű saját erő" mellett az Eximbank és az MKB nyújtott finanszírozást, de az állami tulajdonú Exim mindössze 3,3 milliárdot adott, ami kevesebb, mint a tranzakciós érték 15 százaléka –közölte.
Az új tulajdonos arról is beszélt, hogy az Eximbanknak több mint három éve van szerepe a Hunguest finanszírozásában. A mostani adásvétel előfeltételeként a társaság hosszú távra átalakította Erste banknál lévő hitelállományát, hosszabb futamidőben állapodtak meg. Jászai szerint ezzel a lépéssel sokkal nagyobb mozgástere lett a vállalatnak, felújításra és karbantartásra például az eddigi keret két és félszerese juthat évente.
Jászai elmondta, stratégiai megfontolásból tért vissza néhány év kihagyás után a turizmus területére, ezen belül is a dinamikusan növekvő szabadidős turizmushoz. "Szakértők szerint a magyar olimpiai pályázata kapcsán, illetve a turizmus növekvő nemzetgazdasági jelentőségének köszönhetően uniós források, vagy akár más állami beruházásösztönző programok is nagyobb arányban megjelenhetnek a jövőben a szektorban", tette hozzá.
A Magyar Időknek nyilatkozott Leisztinger Tamás is. Az üzletember sajtóhírekre, miszerint nem önszántából adta el a szállodaláncot, azt mondta: hallotta ő is a "legképtelenebb pletykákat", de valójában már évekkel ezelőtt tárgyalóasztalhoz ültek Jászai Gellérttel, alaposan megfontolt döntést hozott, és korrekt üzletet kötöttek.
Arra a kérdésre, miért tartotta meg négy hotel tulajdonjogát, úgy reagált, hogy a szállodák jövedelmezősége, illetve egyéb üzleti szempontok alapján "az ügylet ebben a formában volt a legelőnyösebb mindkét félnek". "Nem tartom kizártnak a tulajdonomban maradt hotelek értékesítését közép- vagy hosszútávon, ám ez ma még nem aktuális" - jelentette ki Leisztinger Tamás.
|
Terjeszkedne a Hunguest új tulajdonosa
|
Terjeszkedne a Hunguest új tulajdonosa - Jászai Gellért állítja, nem igazak a sajtóhírek az Eximbankos gigahitelről és állami támogatásról.
|
[
"hunguest",
"felvásárlás",
"szálloda",
"hotel",
"jászai gellért",
"leisztinger tamás",
"turizmus",
"gazdaság"
] | 1 |
http://index.hu/gazdasag/2016/10/04/terjeszkedne_a_hunguest_uj_tulajdonosa
|
2016-10-04 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Egy bűnbánó titkosszolga, bizonyos Végvári József 1990 első napjaiban tárta a nyilvánosság elé, hogy létezik egy a belső elhárítással, azaz a rezsim vélt vagy valós belső ellenségeinek megfigyelésével, a társadalmi és magánemberi kapcsolatainak manipulálásával foglalkozó szervezet, a Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnöksége, amely épp’ szakmányban semmisíti meg a dokumentumokat. Ez a történelmi pillanat természetesen előkerül a könyvben, de a vizsgált szervezet (részleges) dekonspirálódásához vezető epizód inkább a történet vége, ahonnan egy másik sztori indul: a múlt feltárásáé.
Tabajdi Gábor, a néhai III/III. Csoportfőnökség működésének elkötelezett, régi kutatója, ezúttal a politikai rendőrséget működtető tiszti állomány csoportos életrajzát írta meg, élvezetesen és izgalmasan. Könyve előszavában maga is megjegyzi, hogy a III/III. Csoportfőnökségről számos munka látott már napvilágot, ám a személyi állomány összetételét, a tartótisztek kilétét sokáig homály fedte. Így azután "az állambiztonság működése ügy- és ügynökközpontú történetek alapján vált ismertté". Viszont e történetek szempontjából is kulcsfontosságú megismernünk, hogy kik voltak a belügyi elhárítás, a kádári titkosszolgálat vezetői, (tartó)tisztjei, hogyan kerültek a pozíciójukba, milyen társadalmi közegből indultak, milyen volt a családi hátterük, politikai, társadalmi előéletük, s végül milyen karriert futottak be a magyarországi szocializmus Rákosi majd Kádár nevével fémjelzett korszakaiban. Ezt a munkát - hivatkozik erre Tabajdi is - nem lehetett volna elvégezni a III/III. Csoportfőnökség személyi állományának azonosítása és a róluk szóló személyügyi akták, működési iratok és a rájuk vonatkozó pártdokumentumok kutathatóvá tétele nélkül.
|
Józsefek és testvéreik
|
A Kádár-kor egyik legféltettebb titka nem sokkal az első szabad választásokat megelőzően lepleződött le.
|
[
""
] | 0 |
https://magyarnarancs.hu/kritika/jozsefek-es-testvereik-261242
|
2023. 08. 23. 21:00:00
| true | 0 | 0 |
Feljelentést tett az egyetem Gyurcsány szakdolgozata miatt
Feljelentést tett a rendőrségen a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Gyurcsány Ferenc volt kormányfő eltűnt szakdolgozatával kapcsolatban.
A PTE közleményében azt írta, hogy "az elmúlt napok fejleményeinek hatására" a rendőrségi feljelentés mellett kibővítik az egyetemen és jogelődeinél tárolt diplomamunkákkal foglalkozó tényfeltáró bizottság feladatkörét Gyurcsány Ferenc 1984-ben, a Janus Pannonius Tudományegyetemen leadott szakdolgozatára vonatkozóan.
"A vizsgálat tehát kiterjed a volt miniszterelnök beadott szakdolgozatának eltűnésére és a plágiumgyanúra egyaránt" - mutattak rá.
Gyurcsány Ferenc szerint lejárató hadjárat folyik ellene. , Kallos Bea
A Hír Tv pénteken közölte, hogy Gyurcsány A Balaton-felvidék szőlészete és borászata című dolgozatának címe megegyezik egykori sógora, Rozs Szabolcs négy évvel korábban írt munkájával. Ezt követően a televízió azt állította: az értékelések szerint a dolgozatokban több esetben ugyanazok a hibák szerepeltek a hasonló számú oldalakon. A tartalmi egyezést azonban egyelőre nem lehet bizonyítani, mert mindkettőjük diplomamunkájának nyoma veszett.
Az egykori kormányfő szerint lejárató hadjárat indult ellene, s a jobboldal érdekében állt, hogy az intézményből eltűnjön az ő és egykori sógora diplomamunkája, amely bizonyítaná: nincs egyezés a két dolgozat tartalmában. Ezért bejelentette azt is: feljelentést tesz a dokumentumok eltűnése miatt.
Blikk-információ
|
Feljelentést tett az egyetem Gyurcsány szakdolgozata miatt
|
Feljelentést tett a rendőrségen a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Gyurcsány Ferenc volt kormányfő eltűnt szakdolgozatával kapcsolatban.
|
[] | 1 |
https://blikk.hu/blikk_aktualis/feljelentest-tett-az-egyetem-gyurcsany-szakdolgozata-miatt-2087530
|
2015-10-18 20:27:00+01:00
| true | 0 | 0 |
Sztálin fotóját ragasztotta ki valaki Szijjártó Péter külügyminiszter dunakeszi családi házának kapujára írta a 444 egy friss Fb-bejegyzésre hivatkozva.
A szovjet diktátor képe mellett a következő idézet szerepel:
Mi a béke mellett vagyunk és a béke ügyét védjük! J. V. Sztálin
A képeket közzétevő oldal a North Atlantic Fellas Organization magyar osztagának hivatalos oldalaként definiálja magát. Azt írják, hogy a képet figyelemfelhívásként helyezték ki, "hadd lássa mindenki, hogy olyan ember lakik ott, aki már talán a Szovjetunió csatlósainak ünnepeit is szívesebben üli meg, mint az igazi magyar ünnepeket".
|
Sztálin-képet ragasztottak Szijjártó külügyminiszter házának bejáratára
|
A kép mellé egy Sztálin idézetet fűztek: Mi a béke mellett vagyunk!
|
[
""
] | 0 |
https://24.hu/belfold/2023/09/06/szijjarto-peter-kulugyminiszter-sztalin-kep-dunakeszi
|
2023. 09. 06. 00:00:00
| true | 0 | 0 |
2011 közepéig visszafizeti az állami hitelt az Aegon
Keddi bejelentése szerint a jövő év közepéig visszafizeti az állami segítséget az Aegon biztosító. A holland államtól a válság idején kapott összesen 3 milliárd euróból még ebben a hónapban 500 milliót törleszt, így a korábban visszafizetett résszel együtt már csak 1,5 milliárd euró marad. Ezt legkésőbb 2011 közepéig akarja rendezni a biztosító.
A gyorsított visszafizetéssel a hitel összesen mintegy egymilliárd eurós költségét 800 millióra tudja mérsékelni.
A második negyedévben nyereséges volt a Magyarországon is jelen levő holland biztosító: adózott eredménye 413 millió euró lett, az egy évvel korábbi 161 millió euró veszteséget követően. Elsősorban javuló üzletmenete segítette, de továbbra is óvatos az idei évi kilátásokat illetően, amelyekre nem is adott pontos előrejelzést.
Tavaly az Aegon csoportnak 204 millió euró adózott eredménye volt a 2008-as, majdnem 1,1 milliárd euró veszteséggel szemben.
2009-ben Magyarországon az Aegon nem életbiztosítási díjbevétele 44 százalékkal 41,8 milliárd forintra emelkedett, az életbiztosítási díjbevétele 3 százalékkal csökkent, 41 milliárd forintra.
|
2011 közepéig visszafizeti az állami hitelt az Aegon
|
Keddi bejelentése szerint a jövő év közepéig visszafizeti az állami segítséget az Aegon biztosító. A holland államtól a válság idején kapott összesen 3 milliárd euróból még ebben a hónapban 500 milliót törleszt, így a korábban visszafizetett résszel együtt már csak 1,5 milliárd euró marad. Ezt legkésőbb 2011 közepéig akarja rendezni a biztosító.
|
[
"hírek",
"gazdaság",
"vállalatvezetés",
"minőség",
"logisztika",
"e-business",
"marketing",
"pr",
"hr",
"pénzügy",
"innováció"
] | 0 |
http://mfor.hu/cikkek/2011_kozepeig_visszafizeti_az_allami_hitelt_az_Aegon.html
| null | true | 0 | 0 |
Több mint egy évvel a felhívás megjelenése után múlt héten eredményt hirdettek a "Látvány-csapatsport Támogatási Felület" fejlesztésére kiírt közbeszerzésen. Ezzel egy olyan egységes informatikai rendszert rendelt meg a tao-támogatásokat a kormány részéről felügyelő Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), amely a kiírás szerint "lefedi valamennyi érintett szervezet látvány-csapatsport támogatással kapcsolatos feladatait". A támogatást kérők a jövőben itt intézhetik az igénylést, ezen keresztül tarthatnak kapcsolatot a szövetségekkel, illetve a minisztériummal, de a keletkező dokumentumokat is a rendszerből lehet majd letölteni.
Tíz év után valakinek eszébe jutott
Lényegében tehát a most megrendelt felület lesz az évi nagyjából százmilliárd forint közpénzt felemésztő tao-rendszer adminisztrációs háttere. Bár maga a közbeszerzés, és a további tervek – tehát a jelen és a jövő – is fontos, sokkal érdekesebb kérdés, hogy mi volt eddig. A sport taót*Amelynek lényege, hogy a sportszervezetek fejlesztési programot készítenek, aminek szövetségi, illetve esetenként minisztériumi jóváhagyása után nyereséges vállalatokat kell meggyőzniük, hogy az államkassza helyett nekik utalják a profitjuk után fizetendő adót. ugyanis közel tíz éve, 2011-ben vezették be, azóta pedig alsó hangon 800 milliárd adóforint áramlott különböző sportszervezetekhez a rendszer keretében.
A mostani közbeszerzés pedig egyértelműen arra utal, és korábbi bírósági eljárások is azt bizonyítják, hogy
az elmúlt tíz évben úgy ment el ez a 800 milliárd forint közpénz, hogy az ezt felügyelő minisztériumnál nem volt erről átlátható, kereshető adatbázis, a dokumentumokat papíralapon, aktákban tarthatták.
Ez nem jelenti azt, hogy a tao-támogatásokról semmit nem digitalizáltak. A szövetségek és a támogatást igénylők között eddig is elektronikus úton zajlott a kommunikáció, sőt, a szövetségeknek van is erre fejlesztett informatikai rendszere. Ezen keresztül pedig az adatok egy része is hozzáférhető: bárki számára látható például, hogy az egyes években mely szervezetnek mekkora támogatási keretet hagytak jóvá, és ebből mennyit sikerült feltölteni, ahogy az is kideríthető, mekkora összegekben érkezett ez be az adott egyesületekhez.
Persze ez nem a kezdetektől van így, az érintett sportszövetségek fokozatosan vezették be ezt az úgynevezett Flexinform rendszert. Először a labdarúgó-szövetség állt át, mostanra azonban a hat látványsportból*labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, jégkorong, vízilabda, röplabda a jégkorong kivételével mindenhol így teszik közzé az adatokat.
Az akta holléte alapján
Igen ám, de ez csak a szövetségekre vonatkozik, a minisztériumnál más a helyzet. Pedig a tárcának rendkívül fontos feladatai vannak. Amellett, hogy a nagyobb, 300 millió forint feletti csapattámogatásokra, illetve a szövetségek fejlesztési terveire nekik is rá kell bólintaniuk, az ellenőrzések sem futhatnak végig nélkülük. Utóbbiból volt is gond: előfordult, hogy egy szövetség hiába tárt fel százmilliós nagyságrendben szabálytalanságokat, nem tudta lezárni ezeket az ügyeket, és így visszaszedni a pénzt, mert a szaktárca esetenként másfél évig nem tette meg a szükséges lépéseket.
A minisztériumnál pedig ahelyett, hogy igyekeztek volna felszámolni az adminisztratív hiányosságokat, inkább megpróbálták felhasználni a helyzetet a tao-rendszerrel kapcsolatos információk visszatartására. A támogatások körül ugyanis a visszásságok miatt nagyon sokáig hatalmas volt a titkolózás. Az EMMI hosszú ideig nem volt hajlandó kiadni, hogy mely cégek fizették adójukat az államkassza helyett sportszervezeteknek (például a mostanáig ilyen formában 35 milliárd forintot összegyűjtő, Orbán Viktor által alapított és Mészáros Lőrinc által elnökölt felcsúti futballakadémiának).
Amikor pedig a bírósági ítéletek miatt már nem lehetett tovább visszatartani az adatokat, hatalmas kapkodás kezdődött az érintett állami szerveknél. Akkori elbeszélések szerint a minisztériumban túlórában foglalkoztak az alkalmazottak a tao-iratokkal, de volt olyan szövetség is, ahol pluszembereket kellett alkalmazni, annyi dokumentumot kért be egyszerre a szaktárca.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTényleg eltűntek az iratok, két minisztérium is törvényt sértHatalmas káosz van az EMMI-ben és az NGM-ben, mivel egyszerűen nincsenek meg azok az adatok a tao-pénzekről, amiket jogerős bírósági ítélet szerint ki kellene adniuk. Az a kevés is elég furcsa, amit kiadtak.
Már ennél az esetnél is egyértelművé vált, hogy valami nincs rendben a tao-dokumentumok rögzítésével és tárolásával. Ám ekkor még meg lehetett magyarázni a dolgot azzal, hogy bizonyos adatokat ki kellett takarni a dokumentumokból, amit csak manuálisan lehetett elvégezni.
Azóta azonban az EMMI egy másik tao-adatok megismerésére irányuló perben már védekezésként használta azt az érvet, hogy a dokumentumok nincsenek meg megfelelően kereshető formában digitalizálva. Így próbálták elérni, hogy ne kelljen kiadniuk adatokat, mondván: hozzájuk papíralapon érkeznek be az iratok, így a kért dokumentumokat nagyon időigényes és költséges lenne összegyűjteni, az már az alapfeladatuk ellátását veszélyeztetné. Sőt, a minisztérium jogi képviselője a tárgyalási jegyzőkönyv szerint arra utalt, hogy a teljes minisztériumi dokumentáció ilyen. Szó szerint úgy fogalmazott, hogy
amit említettem nyilvántartási rendszer, az a Poszeidón nyilvántartási rendszer, ez a teljes minisztérium iktatási rendszere, ebben iktatószámok alapján lehet keresni és az akta holléte alapján.
Ami úgy hangzik, mintha az iktatott minisztériumi iratok között nem lenne szabadszavas vagy tárgyszavas keresés. Azaz konkrét példával illusztrálva a tao-rendszer esetében nem lehetne külön lekérni egy adott sportágra vagy sportszervezetre vonatkozó adatokat a digitális rendszerből, csak ha ismerjük az egyes ügyek iktatószámait vagy az akták helyét.
Ligeti Miklós, a pert indító Transparency International Magyarország jogi igazgatója lapunknak azt mondta: ez valószínűleg azért nem teljesen így van, az érvelés csak egy kísérlet volt, hogy ne kelljen kiadni a kért adatokat. Ezekből az esetekből azonban elég egyértelműnek tűnik, hogy a minisztériumnál eddig azért nem volt teljesen rendben a tao-dokumentumok és egyéb adatok kezelése.
Közel 270 millióba kerül
Valószínűleg ezen is hivatott változtatni a most lezárt, egységes informatikai rendszer fejlesztésére kiírt közbeszerzés. A tender azonban az előzmények ellenére elhúzódott, hiszen még 2019 végén hirdették meg, és a lehetséges indulók körét is már tavaly februárban kijelölték. Az akkori döntés értelmében
öt cég maradt versenyben, köztük a szövetségek tao-rendszerét is készítő Flexinform, illetve az eddig már több tízmilliárdnyi állami megrendelést behúzó 4iG.
Végül azonban egy harmadik piaci szereplő, a Grepton Zrt. futott be. Volt ugyan olyan induló, amely gyorsabban vállalta volna a fejlesztést, a Grepton azonban ezt ellensúlyozni tudta azzal, hogy sokkal alacsonyabb árat adott meg a konkurenseknél. A 268 milliós ajánlatnál a legolcsóbb versenytárs is közel 20 millióval kért volna többet.
A társaságnak a szerződés aláírásától elvileg 11 hónapja van a rendszer lefejlesztésére. Bár ez önmagában nem jelenti azt, hogy jövő ilyenkor már automatikusan többet fogunk tudni a tao-pénzek áramlásáról, de az biztos, hogy a rendszer felállását követően a minisztérium már nem kerülheti el az adatszolgáltatást dokumentációs problémákra hivatkozva. Az EMMI-t kérdeztük, hogy miért húzódott el a mostani tender, illetve, hogy valóban papíralapú volt-e eddig a nyilvántartás, ám cikkünk megjelenéséig nem kaptunk válaszokat.
Közélet Emberi Erőforrások Minisztériuma emmi tao tao-támogatás. Olvasson tovább a kategóriában
|
Tíz évig papíron vezethette a minisztérium, hogyan költöttek el 800 milliárd forintot
|
Egy perben a minisztérium képviselője maga állította, hogy "minden papíralapon áll rendelkezésre", miközben a tárcának kellett volna ellenőrizni a közpénz elköltését.
|
[
"emberi erőforrások minisztériuma",
"emmi",
"tao",
"tao-támogatás."
] | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20210203/tiz-evig-papiron-vezethette-a-miniszterium-hogyan-koltottek-el-800-milliard-forintot
|
2021-02-03 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Az étkezési utalványokból befolyó extraprofit ma már nem a multinacionális vállalatok zsebébe vándorol, hanem a rászorulókat segíti – ezzel magyarázta az Orbán-kormány, hogy miért kellett 2012-ben kiszorítani a külföldi cégeket a több mint 200 milliárdos utalványpiacról. A kormányzati kommunikáció ugyanis akkoriban arról szólt, hogy az Erzsébet-utalványokból befolyó pénzt a szegény gyerekek és családok üdültetésére fordítják.
hirdetés
Az a rendszer azonban, amely végül megvalósult, sokkal inkább tekinthető az Orbán-kormány által folytatott politika szimbólumának, mintsem szociális érzékenységtől áthatott intézkedéssorozatnak. Egyszerre szól a multik elleni harcról és egy nemes célról, a siker pedig nem marad el, hiszen "az extraprofit" nem megy ki Magyarországról.
Lapunk azt próbálta kideríteni, hogy ezt az extraprofitot, azaz az Erzsébet-utalványok árusításából befolyt pénzt mégis mire költötték, ám rendre falakba ütköztünk. A Magyar Nemzet által megszerzett adatok – a publikus beszámolókon kívül – szinte kizárólag közérdekűadat-igénylések eredményei, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA), valamint az általa száz százalékban birtokolt Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. (amely az utalványok terjesztéséért felel) egyéb megkereséseinkre nem reagált.
A számok mindenesetre azt mutatják, hogy az Erzsébet-utalványokból befolyó pénz jóval több lehetett, mint amennyit végül átadtak az MNÜA-nak, amely – egészen tavaly év végéig – a gyermekek, rászoruló családok és nyugdíjasok üdültetését szervezte. Az MNÜA egyébként a törvény szerint – a 10 százaléknyi működési költséget leszámítva – nem is fordíthatja másra a bevételeit, csak üdültetésre. Ennek az előírásnak feltehetően megfelelt az alapítvány, a kérdés az, hogy mi lett azzal a pénzzel, amit nem utalt át neki az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt.
A 2013 és a 2015 közötti években például évente 130-150 milliárd forint értékben adtak el utalványokat, amelyekből a bevétel évi 10-11 milliárd forintos lehetett. Tavaly – a nyugdíjasoknak adott 10 ezer forintos karácsonyi ajándék miatt – felpörgött az üzlet, és 207 milliárd forintért adtak el utalványokat, amelyek után összesen 15 milliárdos bevétel keletkezik. (A részletes bevételszámítás az infografikákon látható.) A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány éves beszámolója szerint viszont hiába keletkezhetett több mint 10 milliárdos bevétel az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt.-nél, az alapítvány (a tavalyi évet leszámítva) csak 2-3 milliárd forintot kapott a leányvállalatától. A hiányzó összeg évente 7-8 milliárd forint, ennek sorsáról azonban hiába érdeklődtünk, érdemi válasz nem érkezett.
Az utóbbi években ráadásul állami támogatást is kapott a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány, így a táboroztatás költségeit nem csak az utalványok értékesítéséből kellett kigazdálkodni. Ha ezt is hozzávesszük, akkor még nagyobb rejtély, hogy hová folytak el az utalványbizniszből származó milliárdok.
Lapunk arra is rákérdezett a Guller Zoltán vezette Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványnál, hogy éves bontásban mennyit költöttek a gyerekek üdültetésére. Az alapítvány válasza azonban mindössze egy mondat volt, amelyben jelezték, hogy legfeljebb 10 százalékot költhetnek működésre, minden mást szociális táboroztatásra kell fordítaniuk.
Azt tehát nem árulták el, mennyit költöttek nyaraltatásra, így az alapítványi beszámolóhoz kellett fordulni. Ebből az látszik, hogy a leánycégtől kapott milliárdokon kívül más bevételei is voltak az MNÜA-nak, az elmúlt években pedig évente 5-10 milliárd forintot költhettek üdültetésre. Arról igen különböző számok jelentek meg, hogy ez a pénz pontosan hány gyerek nyaraltatására volt elég, a hivatalos minisztériumi válasz, az alapítvány honlapja és a politikusi nyilatkozatok is ellentmondanak egymásnak. A tavalyi év végéig nagyjából 800 ezer ember, közülük több mint 400 ezer anyaországi és külhoni gyermek juthatott üdülési, táborozási lehetőséghez.
Egy korábbi bírósági ítélet alapján az utalványforgalmazó cég rendre arra hivatkozott, hogy pénzügyei – a hivatalos beszámolókon túl – nem számítanak publikus adatnak. Lapunk emiatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult, amely eljárásában megállapította, hogy a cég igenis közfeladatot ellátó szervnek minősül. Az Erzsébet-utalványokból származó pénz tehát nem veszítette el teljesen közpénz jellegét, a későbbi adatkéréseinkre mégis azt a választ kaptuk, hogy nem kötelesek adatot szolgáltatni.
Hasonlóan járt a Magyar Narancs szerkesztősége is, amely azt próbálta megtudni, hogy mennyit költött a cég hirdetésekre a Habony Árpád tulajdonában álló Modern Media Group kiadványaiban. A szokásos titkolózás után a Transparency International segítségével beperelték a céget, majd januárban jogerősen nyertek. Az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. ennek ellenére nem adta ki az adatokat április 12-ig, ezért a Transparency májusban feljelentést tett a rendőrségen.
Ráadásul a rászorulók üdültetésén kívül biztosan költ másra is a cég, erre utal legalábbis, hogy a hirdetéseken kívül a késő esténként az Echo TV-n és az ATV-n sugárzott, belföldi turizmust népszerűsítő Hazahúzó című műsorra is jutott pénz. A korábbi közbeszerzésekből egyébként az is kiderül, hogy más cégek is jól jártak az Erzsébet-programmal, így például a táborok őrzéséért egy olyan konzorcium felelt, amelyben benne volt a Pajzs 07 Kft. is. Ez a vállalat Pintér Sándor belügyminiszter korábbi cégének, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-nek a tulajdonában van.
Az Erzsébet-program 2012-es indulása óta egyébként jelentős átalakuláson esett át a szociális táboroztatás. Korábban például több táborhely működött, de – mint ahogyan arról decemberben beszámoltunk – több üdülőt is bezártak, így mára már csak két helyen, Zánkán és Fonyódligeten folyik táboroztatás. A gyerekek üdültetését átszervezték az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványhoz. Utóbbinak Hornyák Tibor a főtitkára, aki korábban L. Simon László volt kulturális államtitkár kabinetfőnöke volt. Az alapítvány azonban más ponton is kapcsolódik a kormányhoz, az alapítói jogok ugyanis korábban a Szeged–csanádi egyházmegyéhez kötődő Szent Ágota Alapítványhoz kerültek. Az egyházmegye vezetője pedig Kiss-Rigó László püspök, akinek a Magyar Narancs cikke szerint külön helyet tartottak fenn a felcsúti Pancho Arénában.
A bezárt üdülők a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz kerültek, a tervek szerint pedig több ütemben értékesítik őket. Úgy tűnik, hogy korábban nem volt kifejezetten jó gazda az állam, egy lapunk birtokába került belső jelentés szerint ugyanis szinte nem is lehetett tudni, hogy pontosan milyen értékű vagyonelemek vannak az állam birtokában. 2014-ben néhány hónapig a már megszűnt Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal kezelésébe került az Erzsébet-táborok vagyona (a korábbi fenntartó Erzsébet Szállodák, Táborok és Vendégházak Nonprofit Közhasznú Kft.-től), az ekkor készült jelentés szerint viszont az átadás-átvételkor nem készült megfelelő leltár, az egyes vagyontárgyakat ugyanis értékmegjelölés nélkül vették át. A jelentés azt is megállapította, hogy több mint 100 millió forintjába került volna havonta az Igazságügyi Hivatalnak a fenntartás. A dokumentum azt is rögzítette, hogy a közhasznú kft. által a megszűnésig meg nem fizetett adó- és járuléktartozások összege csaknem 230 millió forintot tett ki, amely "teljes egészében a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalra hárult". Azt ugyanakkor nem tudni, hogy ha az Erzsébet-utalványok ilyen busás hasznot hoztak, miért keletkeztek ezek a tartozások.
A korábbi tervekkel ellentétben egyébként elképzelhető, hogy mégsem szünteti meg a kormány az Erzsébet-utalványok rendszerét. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány 2015-ös beszámolója ugyanis tartalmazott egy könyvvizsgálói figyelemfelhívást, amely szerint a tulajdonosok olyan nyilatkozatot tettek, hogy egy éven belül megszüntethetik az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt-t. (Brüsszel tavaly jogellenesnek minősítette az Erzsébet-utalványok kivételezett helyzetét, emiatt úgy kellett módosítani a jogszabályokat, hogy már nem annyira kedvező a munkáltatóknak ez a cafeteria. Ennek megfelelően visszaeshet a kereslet is.) Ez a könyvvizsgálói figyelemfelhívás a legfrissebb beszámolóban azonban már nem szerepel, így a biznisz akár folytatódhat is.
Cikksorozatunk következő részében a gyerekek táboroztatásáért jelenleg felelős Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány költéseiről írunk.
A pontos számítások megértéséhez el kell merülni az Erzsébet-utalványok világában, a bevétel ugyanis öt tételből áll össze. Ha például egy munkaadó cafeteriaként vásárol Erzsébet-utalványt, akkor a vásárolt összeg névértéke után 2 százalékos szolgáltatási díjat kell fizetnie. Az alkalmazott ezt követően megkapja a szelvényeket, majd valahol elkölti, akár üdülésre, akár élelmiszerre, attól függően, hogy milyen típusú utalványt kapott. MN-grafika A következő bevételforrás a szelvények visszaváltásakor keletkezik, amikor a szálloda, ahol üdült az alkalmazott, valódi pénzre váltja az átvett utalványokat. Ekkor öt százalékot vonnak le tőlük beváltási díj címen. Az utalványforgalmazó cégnek akkor is bevétele keletkezik, ha az alkalmazott végül nem költi el a szelvényeket, mert elfeledkezik róluk, vagy egyszerűen elhagyja azokat. Sőt, ebben az esetben jár a legjobban az Erzsébet Utalványforgalmazó, hiszen ha egyik szálloda vagy kisbolt sem jelentkezik, hogy valódi pénzre váltaná a szelvényeket, akkor azok teljes ellenértéke nyereségként jelentkezik. (Az utalványok két évig érvényesek, így az értékesített szelvények utáni bevétel nem egy, hanem legfeljebb két év alatt realizálódik.) A vissza nem váltott utalványok értéke az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. tájékoztatása szerint az összes értékesített szelvénynek évente nagyjából a fél százaléka. Forrásaink ezen igencsak meglepődtek, mert a korábbi üdülési csekk esetében a 10 százalékot is elérhette a be nem váltott utalványok értéke, de még a Szép-kártyák esetében is 1 százalék körül alakul a kártyákon maradt összeg. A negyedik bevételi forrás az elfogadóhelyektől beszedett 1500 forintos regisztrációs díj, amely fedezi az üzletre kikerülő matrica díját, a nyilvántartással kapcsolatos költségeket és a központi honlapon való, marketingcélú megjelenítés ellenértékét. Az ötödik bevétel pedig a pénz forgatásából ered, az üdülésre fordítható utalványokat ugyanis inkább nyáron használják fel, így az elfogadóhelyek – a csúcsidőszak után – gyakran csak augusztusban és szeptemberben szeretnék valódi pénzre váltani a szelvényeket. A munkáltatók azonban havi bontásban fizetnek az Erzsébet Utalványforgalmazónak, így nagyon jelentős összeg parkolhat januártól augusztusig a cég számláján. Ezt a pénzt egyébként legálisan fektethetnék be, miután a program célja a fenntarthatóság is, így a mindenkori vezető joggal hivatkozhatna arra, hogy ő csak fi altatta a pénzt, értékvesztés pedig nem történt. A korábbi években a befektetésből származó bevétel nem volt jelentős, tavaly viszont az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. beszámolója szerint 45,5 milliárd forintot tartottak forgatási céllal Pallas befektetési alapban.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.07.28.
|
Rejtély, hová folytak el az Erzsébet-milliárdok
|
Úgy tűnik, jóval több pénz jött be az utalványokból, mint amennyit a rászorulók üdültetésére fordítottak.
|
[
"Erzsébet-utalvány",
"üdültetés"
] | 1 |
https://mno.hu/belfold/rejtely-hova-folytak-el-az-erzsebet-milliardok-2409952
|
2017-07-28 06:06:00
| true | 0 | 0 |
A VitalSpa d.o.o. nevű vegyesvállalat létrehozását több mint egy éves előkészületek előzték meg. Az óbecsei önkormányzat többfordulós pályáztatást követően döntött az Aquaprofit Zrt. mellett. “Történelmi jelentőségű ez a mai nap, mert Óbecse lakossága évtizedek óta vágyik egy termálfürdőre, ugyanis Óbecse már a 19-ik század végén fürdőváros volt, és most reális közelségbe került, hogy néhány éven belül a város termálfürdőhöz és szállodához jusson" – mondta az MTI tudósítójának Knézi Péter, Óbecse polgármestere.
“Nemcsak Óbecse vonatkozásában, hanem tágabb értelemben véve is egy jelentős beruházás megkezdéséről van szó" – jelentette ki Pásztor István, a tartományi kormány alelnöke és a gazdasági ügyekért felelős titkára.
“Személy szerint is szorgalmaztam az óbecsei termálfürdő ötletének megvalósítását. Elvi döntés van arra vonatkozóan, hogy a tartomány vissza nem térítendő támogatással, illetve a nagyberuházási és a munkahelyteremtési alap bevonásával is segíti ennek a projektnek a megvalósulását" – mondta az MTI tudósítójának Pásztor István, kiemelve, hogy fürdőberuházások vonatkozásában az eddigi legnagyobb ilyen jellegű vajdasági befektetésről van szó. “Az óbecsei termálfürdő felépítése áttörésnek is tekinthető a külföldi befektetések ösztönzése szempontjából" – jelentette ki Pásztor István.
A szerdán aláírt társasági szerződés értelmében 30 millió eurós beruházással felépül egy hatszintes, 260 férőhelyes szálloda, amelyhez 11 ezer négyzetméteres fürdőépület tartozik majd. A beruházásból 3 millió eurót a vajdasági kormány vállalt magára, az óbecsei önkormányzat a maga részéről a beruházásba a szükséges területet és a termálvíz, illetve termálkút használati jogát apportálja, 2,1 millió eurós értékben. A költségek fennmaradó hányadát, tehát a körülbelül 25 millió eurós keretet a magyar fél biztosítja. Ez a következőképpen oszlik meg: 5 millió eurót a magyar kormány ruház be, 15 millió eurót banki hitel formájában nyújt az Aquaprofit Zrt., a fennmaradó összeget szintén a budapesti székhelyű vállalat vállalta magára a saját eszközeiből.
“A tervek szerint az óbecsei termálfürdő és szálloda építési munkálatai 2012 tavaszán-nyarán kezdődnek meg" – mondta Óbecse polgármestere. Reményei szerint a termálfürdő és wellness központ 200 embernek biztosít majd munkát, de bedolgozókkal és beszállítókkal együtt ez a szám jóval magasabb lesz.
A magyar és vajdasági vegyesvállalat létrehozásáról szóló dokumentumok aláírásán jelen voltak az óbecsei község önkormányzatának képviselői, Pásztor István, a tartományi kormány alelnöke, Miroslav Vasin tartományi foglalkoztatási titkár, magyar részről Nádasi Tamás, az Aquaprofit Zrt. elnöke, és Udud Péter vezérigazgató.
|
Termálfürdő és szálloda épül Óbecsén
|
A vajdasági Óbecse község önkormányzata és a budapesti székhelyű Aquaprofit Zrt. képviselői vegyesvállalat létrehozásáról írtak alá szerdán Óbecsén megállapodást, amelynek alapján a Tisza parti városban néhány éven belül 30 millió eurós befektetetéssel termálfürdő és ehhez kapcsolódóan egy szálloda épül fel.
|
[
"fürdő",
"vajdság",
"óbecse"
] | 0 |
http://24.hu/belfold/2011/12/07/termalfurdo-es-szalloda-epul-obecsen
|
2011-12-07 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Meg akarta vesztegetni a rendőröket egy 48 éves budapesti férfi. A Kaposvári Törvényszék kedden nem jogerősen egy év tíz hónap – négy évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte.
A vádirat szerint B. István Lóránd tavaly augusztusában Siófokon az ittas vezetés gyanúja miatt intézkedés alá vont barátja elengedését remélve, tízezer forintot akart adni a rendőröknek.
A járőrpár Siófok belvárosában ellenőrzés miatt állította meg a személygépkocsit, amelynek vezetője érezhetően ittas volt. A rendőrök el akarták vinni vérvételre, a mellette ülő, ugyancsak ittas állapotban lévő férfi – az ügy vádlottja – ekkor kiszállt, és tízezer forintot ajánlott a rendőröknek, cserébe azért, hogy továbbengedjék őket.
A rendőrök feljelentették a vesztegetőt, a férfi a keddi tárgyaláson beismerő vallomást tett.
A vádlott és védője az ítéletet tudomásul vette, az ügyész letöltendő szabadságvesztésért fellebbezett. Jogerős határozatot a Pécsi Ítélőtábla hoz.
|
Egy év börtön vesztegetésért
|
Egy év börtön vesztegetésért - Ne büntessék meg részeg barátját, tízezer forinttal akarta lefizetni a rendőröket.
|
[
"rendőr",
"vesztegetés",
"ittas vezetés",
"belföld"
] | 1 |
https://index.hu/belfold/hirek/2012/03/06/egy_ev_borton_vesztegetesert
|
2012-03-06 00:00:00
| true | 0 | 0 |
2009. november 3., kedd 12:27
Sziebert György, a BKV jogi igazgatója kedden az MTI-nek azt mondta: a szerződések egy része elévült, másik részük pedig jogi úton nem érvényesíthető, mert a kifizetés ugyan túlzott volt, de az sem a munka törvénykönyvébe, sem a munkaszerződésbe nem ütközött.Mint hozzátette, a 31 ügyben a munkaügyi bíróság egy év múlva mondhat ítéletet, az után kezdődhet meg a kamattal emelt összegek polgári peres úton történő visszaperlése.A BKV kedden közölte: keresetlevelükben a Munkaügyi Bíróságtól kérik annak megállapítását, hogy a vonatkozó kifizetések, illetve azok egy meghatározott részének kiutalása "jó erkölcsbe ütköző" volt.A társaság tájékoztatása szerint a munkaviszony minden esetben közös megegyezéssel szűnt meg, de a megállapodások a meglévő vagy korábbi munkaszerződésekhez képest jelentős többletkifizetést tettek lehetővé a munkavállalók javára.A cég kifejtette: volt több olyan eset is, hogy a dolgozó határozatlan idejű szerződését néhány hónap munkaviszony után határozott idejűre módosították, majd az illető - ismét néhány hónap eltelte után - közös megegyezéssel távozott a vállalattól. Így a korábbi szerződés szerinti, 30 napos felmondási időre járó juttatás összege - végkielégítés nélkül - az egy évi átlagkereset szintjére nőtt.A BKV belső ellenőrzése a szeptember 30-i jelentés szerint 48 esetben állapította meg, hogy olyan többletkifizetés történt, amely a társaság számára előnytelen és nem volt benne a szerződésekben, ezért Kocsis István vezérigazgató feljelentést tett a rendőrségen.A Népszava kedden közzétett értesülése szerint meghaladhatja a 100 millió forintot az az összeg, amelyet a BKV a munkaügyi bíróságon követel vissza 31, többségében vezető beosztásban foglalkoztatott, az elmúlt években közös megegyezéssel távozott egykori dolgozójától.
|
Nem tudja a BKV visszaperelni az összes végkielégítést
|
A BKV szerint 31 esetben tudják visszaperelni a cégnél korábban kifizetett végkielégítéseket, bár a belső ellenőrzés azt állapította meg, hogy a lelépési pénz kiutalása 48 esetben volt előnytelen a társaság számára.
|
[
"InfoRádió",
"Magyarország",
"audió",
"belföld",
"belföldi",
"belföldi hírek",
"budapest",
"bulvár",
"életmód",
"élő adás",
"feed",
"friss hírek",
"gazdaság",
"gazdasági hírek",
"hír",
"hírek",
"hírlevél",
"info budapest",
"info hu",
"info radio",
"info rádió",
"inforádió",
"infórádió",
"internet radio",
"képek",
"kultúra",
"kultúrális",
"külföld",
"külföldi",
"legfrissebb hírek",
"magazin",
"magyarország",
"műsor",
"news",
"newsfeed",
"podcast",
"podcast rss",
"podcasting",
"radio",
"rádió",
"rendőrségi hírek",
"rss",
"sport",
"sport hírek",
"sports",
"színes bulvár",
"xml"
] | 1 |
http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-312915
| null | true | 0 | 0 |
2010. február 19., péntek, 13:20 • Utolsó frissítés: 2010. február 19., péntek, 13:36
Szerző: Csizmadia Ervin
Címkék: MSZP; Gyurcsány Ferenc; Csizmadia Ervin; Méltányosság Politikaelemző Központ; pártrendszer; BKV botrány;
A pártrendszer szétesésének 2009 elején meginduló folyamata 2009 őszére produkálta az első tüneti elemeket, a korrupciós botrányokat: a pártrendszer eresztékeinek szétesése nélkül valószínűleg nincs BKV-ügy és nincs a nyomában járó tömérdek (szinte iparszerű) feljelentés. Napjainkban nem a korrupció abszolút mértéke növekszik, hanem a korrupciós ügyek feltárására irányuló politikai szándék erősödik - írja Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ vezetője, három részes sorozatunk első darabjának szerzője.
A hazai politikát örökösen csak követni szándékozó elemzői attitűdök közül az egyik legvitathatóbb az, amelyik nem sokra tartja a "történeti" szemléletet, s kizárólag csak a napi jelenben él. Ez akár jó viszonyítási terep is lehetne, feltéve, hogy az elemzésekből fontos, valóban húsbavágó tanulságok adódnak. De nemigen adódnak.
Itt van mindjárt – napi példát választva – az ominózus BKV-botrány. Amióta kirobbant, a következő gondolati bűvkörben élünk: 1. Hagyó Miklós nem látta el megfelelően felügyeleti jogát s ezért a közlekedési vállalatnál csúnya dolgok történtek. 2. A főpolgármester jobb kezének számító Mesterházy Ernő maga is vastagon benne volt az ügyekben. 3. Demszky Gábor is politikai felelősséget visel a történtek miatt.
Csizmadia Ervin Fotó: Szakács barbara
Az ország jobboldali érzelmű fele meg van győződve róla, hogy a városvezetés baloldali része korrupt, az ország baloldali és liberális érzelmű részén belül pedig nyilván azt találgatják, hogy most akkor ki és milyen arányban viseli a történtekért a felelősséget.
De vajon megérthető-e a BKV-ügy (és temérdek más ügy is) önmagában? Beszélhetünk-e értelmesen akármiről, ha nem tágítjuk ki nézőpontunkat legalább oly mértékben, hogy a problémák gyökerét azonosítani tudjuk? Itt kezdődik az elemzők dolga. Ám mintha nálunk nem lenne nagy divat "történetileg" hozzászólni a jelenhez. Ez régi és nagyon mély magyar hagyomány. Ha viszont képesek vagyunk feloldani a történeti nézőpont tabuját, akkor értelmezhetővé válnak a dolgok. Például az, hogy a magyar pártrendszer 2009 tavaszán lényegében szétmorzsolódott, a gazdasági válság, a Gyurcsány-kormány bukása és a társadalmi elégedetlenség hatására. Ez felkorbácsolta az elmúlt húsz évben kialakult állóvizet.
Az "állóvíz" kialakulásának alapvetően három oka volt:
1. 1994 és 1998 között állandónak tűnő nagy pártok jöttek létre a négyévenkénti "normális" váltógazdasági ciklus levezénylésére: az MSZP és a Fidesz. Ez a "dogma" 2006-ig kiszámíthatóan működött.
2. A baloldalnak az új magyar demokrácia születése óta majd mindig volt egy "töltelék-pártja", (az SZDSZ), amely identitását a reformok majdhogynem kritikus tömegének képviseletéhez kötötte (hogy Bokrost is megidézzem). Ez befagyasztotta a pártrendszert, de csak addig, amíg világossá nem vált, hogy az MSZP túlélését segítő "társutasság" és "reformidentitás" az SZDSZ-t végveszélybe sodorja.
3. A parlamenti pártok az elmúlt két évtizedben ezernyi dologban vitában álltak egymással, de (a MIÉP kivételével) egyetlen parlamenten kívüli pártot sem engedtek bejutni a parlamentbe.
Az állóvíz meghaladására irányuló mozgások előidézői:
1. Az MSZP 2006-ban ismét győzött. Az egymás utáni szocialista párti győzelmek latens, majd később elementáris ellenmozgást váltottak ki, s megteremtették a pártrendszer felfordulásának egyik előfeltételét.
2. Az SZDSZ koalícióból való kilépése a magyar pártrendszer "felszabadításának" második fontos eleme volt.
3. Azzal, hogy a válság felszínre hozta a pártrendszer ballasztjait, megnyíltak a zsilipek és bejutásra esélyes pártok jelentek meg a politikai piacon.
A megroppanás
Látnunk kell, hogy ami húsz évig a baloldal előnyére vált, hogy ugyanis az MSZP nagy párt, az az utóbbi hónapokban súlyos válságba sodorta a szocialistákat. A BKV-ügy egy másik "történeti" tanulsága tehát még messzebb vezet, egészen az MSZP születéséhez, ahhoz a pillanathoz, amikor a párt születésénél bábáskodók ezt a pártot platformpártként identifikálták. Egy platformpárt persze sokáig viszonylag simán létezhet (és az MSZP simán létezett is), de két veszélynek egy ilyen alakulat "születésileg" ki van téve. Az egyik, ha ezt a pártot valaki platformpártból "vezérpárttá" kívánja átformálni; a másik, ha a párt mellől ellép az a szövetséges, amely hosszú időn át a domináns MSZP-platform külső szövetségese volt. Az első veszélyt Gyurcsány Ferenc jelentette, a másodikat az SZDSZ már említett dezertálása. Közös bennük, hogy (szimbolikusan Őszödtől kezdődően) kiélezték a "mindenki harca mindenki ellen" motívumát, felbolygatták a "platformbékét", és a pártot megfosztották legalább viszonylagos indulási egységétől. A magyar pártrendszer tavalyi szétesése ezen elemek nélkül nem következett volna be.
Nem véletlen, hogy a két korábbi kormányzó párt súlyos megroppanása felerősítette új alakulatok formálódását. Sem a Jobbik, sem a "Bokros-párt", sem a Lehet Más a Politika csillagának felemelkedése nem képzelhető el ezen előzmények nélkül. Csakhogy a pártrendszer szétesése épp úgy frusztrálja a magyar társadalmat, mint korábbi működésképtelensége.
Jobbik, MDF, LMP
Nem véletlen, hogy az elmúlt hónapoknak ez a három részben új párt a főszereplője. A Fidesznek (mint oly sokan és joggal leírták), nem kell sokat tennie, az MSZP nem tud sokat tenni, ellenben ezek a pártok sokszorosan élvezik azt, hogy végre helyzetbe kerültek és mondanivalójukkal a média állandó érdeklődésének előterében állnak.
Elemzői vétek a Jobbikot pusztán csak a végeredmény felől nézni. A Jobbik a hazai pártrendszer gyenge hatásfokú innovációjának logikus következménye. A Jobbik megjelenése nem választható el a pártrendszer teljesítőképességétől illetve teljesítő-képtelenségétől. Ha a hazai pártrendszer képes lett volna folyamatos megújulásra, ha a pártok változtak volna, ha haladnak a korral, ha új és új pártok jönnek létre (miközben mások megszűnnek), ha egyesek másokkal összeolvadnak, megint mások szétválnak –ha tehát sokféle átrendeződést kipróbált volna a magyar pártrendszer, akkor nem szakad a nyakába egy olyanfajta radikalizmus, mint amelyet most mindenki el akar tolni magától.
Természetesen a téma messzebbre vezet: kérdés, hogy megérthető-e a Jobbik jelensége az itthon megszokott "szélsőjobb" és "fasizmus" címszavak mentén? Sajnálatos módon, nem. Bármennyire is meglepő, Magyarországon szinte teljesen ismeretlen az az értelmezési keret, amely a domináns konfliktust a "liberális" és a "totális" demokrácia képviselői között érzékeli. A populizmus voltaképp totális demokrácia. A totális demokraták a nép nevében utasítanak el mindent, ami az elithez köthető. Talán ezt a kódot is érdemes lenne használni a Jobbik értelmezéséhez.
De lépjünk tovább az MDF-hez. Ha Magyarországon a pártrendszer nyitottabb, inkább képes a megújulásra, akkor nem lett volna szükség arra, hogy Bokros Lajos egy olyan pártba ékelődjön be és csináljon belőle hovatovább "elnöki" pártot, amely a rendszerváltás idején a 30-as évek magyar falukutatói hagyományait akarta életre kelteni. Megértem, hogy a lakitelki sátorverő Lezsák Sándort (és nyilván még nagyon sokakat) mindez mérhetetlen módon a "bokrosi-dávidi" MDF ellen hangolja. De egy higgadtabb – mondhatni: elemzői – diskurzusban pillanatok alatt fel lehetne tenni egy fontos kérdést: miért nem tudta "normális" módon kivajúdni magából a pártrendszer, hogy egy Bokros filozófiájához közel álló párt megjelenjék és ütőképessé váljék? Miért nem tudott Bokros pártjává válni az SZDSZ? Vagy egy átalakított MSZP? Vagy miért nem bontott zászlót a parlamenten kívül egy Bokrost éltető párt?
A kérdések jogosak, s a válasz valahol ott keresendő, amire korábban kitértem: egy zárt, állagőrző pártrendszer képtelen fejlődni, alternatívákat kivajúdni, s az ilyen politikai kultúrában bizony a megújulás olykor "abnormális" kizárásokat, pártfoglalásokat, identitás- és arculatváltásokat hozhat. Látnunk kell azonban, hogy ez a magyar pártrendszer és politikai kultúra szerkezetéből és hagyományaiból következik.
Mint ahogy az is, hogy eddig nem volt túl kifizetődő vállalkozás parlamenten kívüli párttal próbálkozni. A Centrum Párt 2002-ben ugyan majdnem meglepetést okozott, de azóta ebben a szférában néma csend honol. A Munkáspárt, a Kapolyi-féle párt meglehetősen esélytelenek a bejutásra, amelyre legalább elvi esélye van a Lehet Más a Politikának. (LMP) De azt is látni kell, hogy – ellentétben számos európai példával - ennek a pártnak egyelőre roppant kezdetleges az infrastruktúrája és gyenge a szellemi hátországa. Néhány szociológus és elemző leigazolása ugyan növelte a háttér potenciálját, de az LMP-nek átütő, sőt váratlan kampányra van szüksége a bejutáshoz. Hogy nem lehetetlen ez a feladat, arra két európai példát is lehet hozni. Az egyik Silvio Berlusconié, aki az olasz pártrendszer romjain, 1993 végén felépítette, sőt 1994-ben választási győzelemre is vezette a Forza Italiát. A másik Robert Ficoé, aki a 90-es évek második felében volt képes kormányképes új pártot összerakni, a Smert. Az, hogy ezekből mi lett később? Fontos, de nem ide vágó kérdés. Indulásuk pillanata az érdekes számukra, mert ez azt mutatja, hogy új pártokat is sikerre lehet vinni.
Nem tanulunk hibáinkból?
Végül hadd térjek ki a nyilván mindenkit érdeklő kérdésre: ki fog és hogyan nyerni? Meglesz-e a kétharmad avagy sem? A Méltányosság Politikaelemző Központban fontosnak tartjuk ugyan, mégis igyekszünk "relativizálni" ezeket a kérdéseket. Természetesen nekünk is vannak értékeink, s a választásokon magunk is részt veszünk. Azt is tudjuk, hogy sokan riogatnak, és apokaliptikus jövőképeket vázolnak fel. Ezt az utat mi nem tudjuk és nem is akarjuk járni, hiszen a "ki fog nyerni és miért" kérdésénél számunkra van egy még fontosabb: milyen feltételei vannak a valóban érdemi változásoknak? Az MSZP társadalmi válasszal próbálkozik: kövessük a társadalomból érkező jelzéseket, s fordítsuk az emberek felé tekintetünket. A Fidesz azt mondja, hogy a változás alapja politikai: végre jöjjön egy olyan kormány, amely a politikát újraértelmezi és azt az erősek kezébe teszi le. Az MDF válasza gazdasági, s (Bokrossal) azt mondja: a versenyképesség megteremtéséhez a reformok kritikus tömegére van szükség.
Ezek a válaszok pártpolitikusoktól teljesen elfogadhatóak, az elemzőknek azonban rá kell mutatniuk, hogy egy szempontból azonos hibától szenvednek: alig segítenek hozzá, hogy az ország jobban értse magát. Magyarország legfőbb problémáinak egyike, hogy lakóinak önképe pillanatnyi, pillanatfelvétel-szerű, a mélyebb önelemzést illetően elutasító. E tekintetben még a legnagyobb önértelmező igénnyel fellépő Bokros Lajos "évértékelője" sem merte kimondani a lényeget: Magyarország politikai tradíciójából egyszerűen hiányzik saját maga folyamatos újraértékelése, a hibákból való tanulás és a megújulás. Talán ezekre is meg kellene valakinek tanítani a magyar társadalmat.
|
Csizmadia Ervin: A pártrendszer szétesése és a korrupciós lavina
|
A pártrendszer szétesésének 2009 elején meginduló folyamata 2009 őszére produkálta az első tüneti elemeket, a korrupciós botrányokat: a pártrendszer eresztékeinek szétesése nélkül valószínűleg nincs BKV-ügy és nincs a nyomában járó tömérdek (szinte iparszerű) feljelentés. Napjainkban nem a korrupció abszolút mértéke növekszik, hanem a korrupciós ügyek feltárására irányuló politikai szándék erősödik - írja Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ vezetője, három részes sorozatunk első darabjának szerzője.
|
[
"MSZP",
"Gyurcsány Ferenc",
"Csizmadia Ervin",
"Méltányosság Politikaelemző Központ",
"pártrendszer",
"BKV botrány"
] | 1 |
http://hvg.hu/velemeny.publicisztika/20100219_korrupcio_partrendszer_bkv
| null | true | 0 | 0 |
A Föld órája minden évben megrendezésre kerülő nemzetközi esemény, melyben arra kérik a háztartásokat és a vállalkozásokat, hogy kapcsolják le és ki a nem létfontosságú lámpáikat és elektromos berendezéseiket egy órára, hogy ezzel is felhívják a figyelmet a klímaváltozás elleni cselekvés szükségességére.
A kezdeményezés 2007-ben indult Ausztráliából, Magyarország először 2008-ban, a Föld Órája nemzetközivé válásának évében vett részt az akcióban. Abban az évben négy magyar város csatlakozott a világméretű kezdeményezéshez. A világszerte csatlakozó 4000 településből 67 magyar volt, így az ország a nemzetközi élmezőnyben végzett a csatlakozó városok számát tekintve.
A hagyományos 60-as logó a Föld Órája akció 60 percét szimbolizálja, amellyel szeretnénk felhívni a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. A + jel azt jelképezi, hogy a 60 perc letelte után, az év többi napján is gondoljon mindenki a környezetére.
|
Egy órára elsötétült a világ
|
A Föld órája minden évben megrendezésre kerülő nemzetközi esemény, melyben arra kérik a háztartásokat és a vállalkozásokat, hogy kapcsolják le és ki a nem létfontosságú lámpáikat és elektromos berendezéseiket egy órára, hogy ezzel is felhívják a figyelmet a klímaváltozás elleni cselekvés szükségességére.
|
[
"föld órája",
"klímaváltozás",
"wwf"
] | 0 |
http://24.hu/kulfold/2016/03/20/egy-orara-elsotetult-a-vilag
|
2016-03-20 00:00:00
| false | 0 | 0 |
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:
Hamisítással gyanúsítanak egy közjegyzőt
Egykori rendőr az a Pest megyei közjegyző, akit társaival hétfőn fogtak el a Budapesti Nyomozó Ügyészség munkatársai többek között 680 millió forintnyi hamis váltó miatt. Ibolya Tibor fővárosi főügyész közleményben tudatta: a megalapozott gyanú szerint az ügyben érintett, főként villamosenergia-termeléssel foglalkozó részvénytársaság tényleges tulajdonosa és vezetője 2015 elejétől a most elfogott közjegyző volt. A zrt. ügyvezetője kizárólag a közjegyző, valamint testvére utasításai alapján járt el.
Az eddigi adatok szerint a közjegyző 2015 márciusa és májusa között a bűntársaival 680 millió forint értékű hamis váltót állíttatott ki a gazdasági társaság nevében. A hamis, visszadátumozott váltó mögött nem volt valós üzleti kapcsolat, és azzal a zrt. feltétel nélküli, egyoldalú, visszavonhatatlan kötelezettséget vállalt a kifizetésre.
A zrt. vezérigazgatója a közjegyző és testvére utasítására 2015 áprilisában úgy engedményezett egy mintegy hetvenmillió forintos követelést egy kft.-nek, hogy emögött valós gazdasági esemény nem volt. Ezeket a szerződéseket maga a gyanúsított közjegyző készítette el. A PestiSrácok.hu úgy tudja, a házkutatások során megtalálták a közjegyző rendőrigazolványát is, amit "elfelejtett" leadni a leszerelésekor. A férfit őrizetbe vették, és felbujtóként elkövetett, különösen jelentős kárt okozó csalással, valamint különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsítják.
Indítványozták az előzetes letartóztatását is.
|
Hamisítással gyanúsítanak egy közjegyzőt
|
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide , vagy másolja le és küldje el ezt a linket:Egykori rendőr az a Pest megyei közjegyző, akit társaival hétfőn fogtak el a Budapesti Nyomozó Ügyészség munkatársai többek között 680 millió forintnyi hamis váltó miatt.
|
[] | 1 |
https://magyaridok.hu/belfold/hamisitassal-gyanusitanak-egy-kozjegyzot-2725492
| null | true | 0 | 0 |
A kormány mindent tudni akar a nyugdíjasokról
A Fidesz házi agytrösztje és kutatócége, a Századvég Politikai Iskola és a Századvég Gazdaságkutató 196,8 millió forintos megbízást kapott a kormánytól (egész pontosan a fejlesztési minisztériumtól) arra, hogy járjanak utána, mit gondolnak az idősek – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből. A megbízás neve: Szakpolitikai kutatással alátámasztott tanácsadási, valamint tanulmánykészítési feladatok elvégzése kiegészítő szolgáltatás keretében (Időskutatás 2018).
A Századvégek a megbízást versenyeztetés nélkül kapták meg. Az indoklás az alábbi érvelés mentés halad:
2006 óta több 65 év feletti ember él Magyarországon, mint 15 év alatti, és ez az olló évről évre nyílik.
A magyar időskorúak percepciójának, preferenciáinak és attitűdjeinek mélyebb és részletesebb megértése céljából szükség van egy, a vizsgált csoportot érintő legfontosabb kérdések teljes spektrumát átfogó, komplex kutatásra.
A korábban a témában készült kutatásra az a jellemző, hogy az időskorúakat érintő problémák csak egyes részeire koncentrálnak. Erre a kutatásra a megbízást a Századvégek versenyeztetett közbeszerzésen nyerték el.
Kiegészítő kutatások nélkül a kormány nem kapná meg a szükséges szakpolitikai támogatást a tevékenységéhez.
A kormány korábban már rendelt versenyeztetés nélkül kiegészítő kutatásokat.
Magyarán a kormánynak nagyon fontos tudni, hogy mit gondolnak az idősek, erről már vannak kutatási eredményei a Századvégektől, de még többre van szüksége. Ráadásul már korábban rendelt a témában versenyeztetés nélkül pluszkutatást, úgyhogy most ezt újra megteszi.
Az 55 év fölöttiek várhatják a telefonhívást
A tájékoztató szerint a kutatást három alapszempont és 12 fő témacsoport keretében kell elvégezni. Az alapszempontok:
Az időskorúak jövőpercepciója, időskori szerepek, Az öregedéssel együtt megjelenő problémák, Az egyén, család, állam szerepe az időskorúak életében.
A témacsoportok:
Anyagi helyzet: jövedelmek, jövedelemformák, vagyon, életszínvonal, elégedettség, A munka világa, Egészség: egészségi állapot, kapcsolódó attitűdök, egészségügyben való részvétel, attitűdök a magyar egészségüggyel kapcsolatban, A napi megélhetés problémái: költségek, annak szerkezete, rezsi problémák, eladósodottság, Biztonság, biztonságérzet, Lokális környezet: aktivitások, részvétel a helyi életben, elégedettség a lakóhely viszonyaival, önkormányzatokról alkotott vélemények, Politikai kultúra: részvétel a demokráciában, attitűdök, preferenciák, értékrendek, Média/kulturális fogyasztás: médiafogyasztási profilok, kulturális és digitális aktivitás, Család: családok, társadalmi hálók, a család funkciója, a családban betöltött szerepek, problémák, igények, Gondoskodó állam: speciális kedvezmények, lehetőségek ismerete, azok igénybevétele, milyen elvárások fogalmazódnak meg, Közlekedés: szokások, preferenciák, tömegközlekedéshez való viszony, Értékrend: értékrend csoportok, életvezetési elvek.
Az adatfelvétel két módon történik majd. Egyszer telefonos interjúk formájában, 12-szer 2000 fős mintán (a 12 témakörnek megfelelően), a kérdőív hossza körülbelül 15 perc lesz. Vagyis
az 55 év fölötti magyarok (ez a kutatás alsó korhatára) számíthatnak rá, hogy a Századvég felhívja őket egy negyedórás kérdőívvel.
Másrészt lesznek fókuszcsoportos interjúk, összesen 12 darab csoport (4 budapesti, 8 vidéki), csoportonként 8 fővel és 90 perces hosszal. Ezeken szintén az 55 évnél idősebbek véleményére lesznek kíváncsiak.
Az adatfelvételek alapján nyert eredményeket és összefüggéseket a Századvégeknek táblázatokban kell majd összefoglalniuk, csinálniuk kell 12 darab szöveges összefoglalót (minimum 20 oldal terjedelemmel), valamint egy nagy, minimum 50 oldalas összefoglalót.
Jó hír, hogy az elkészült dokumentumokat (persze csak a minisztériummal egyeztetett módon és formában) majd nyilvánosságra kell hozniuk.
|
A kormány mindent tudni akar a nyugdíjasokról
|
Az idősek számítsanak telefonhívásra a Fidesz kedvenc kutatócégétől. A kormány százmilliós megbízást adott a Századvégnek, persze versenyeztetés nélkül.
|
[] | 1 |
https://zoom.hu/hir/2018/04/12/a-kormany-mindent-tudni-akar-a-nyugdijasokrol
|
2018-04-12 00:00:00
| true | 0 | 0 |
A Magyar Nemzet és a Heti Válasz eladásával vagy megszüntetésével és a Lánchíd rádió bezárásával (az októberben lejáró frekvenciaengedélyt nem hosszabbítják meg, ha minden igaz), úgy tűnik, Simicska Lajos egy időre biztosan kiszáll a magyar médiapiacról, ami pedig elég régóta elképzelhetetlen volt a jelenléte nélkül.
Simicska és a magyar média kapcsolata egészen 1994-ig nyúlik vissza, amikor a választási vereség után szédelgő Fidesz gazdasági igazgatójaként meghatározta az új irányt: a párt finanszírozását úgy kell megoldani, hogy az ne függjön külső erőforrásoktól. Ennek egyik lépése a Mahir megvásárlása volt. A Magyar Hirdető néven működő cég a köztéri reklámok elhelyezése mellett reklámtervezéssel és -kutatással, plakátok, prospektusok, egyéb propagandanyomtatványok, reklámfilmek kivitelezésével, valamint a hirdetéseknek a sajtó és a rádió, majd a televízió útján történő terjesztésével is foglalkozott, sőt, kiállítástervezés, -szervezés, kivitelezés, valamint bel- és külföldi lapok, tévé- és rádióadások sajtófigyelése is szerepelt a tevékenységi körében, azaz pont annak a célnak lehetett alárendelni, ami egy sikeres kampányhoz kell: a propagandának. A Mahirt végül a B-Reklám Reklámszervező és Média Kft. vette meg, a Fidesz direkt erre a célra létrehozott projektcége. Simicska 1994 júliusában még csak igazgatósági tag volt, később tulajdonrészt is vásárolt.
1998-ban a Fidesz megnyerte a választást, Simicska 1999-ben viszont lemondott APEH-elnökségéről, és egy évre teljesen eltűnt a közvélemény elől. Ekkor a Mahir egymilliárd forintért megvette a Magyar Nemzetet, amit összeolvasztottak a szintén a Mahirhoz tartozó Napi Magyarországgal, és egyfajta "új" Magyar Nemzetet hívtak életre. A sajtó fontossága a 2002-es, elvesztett választások után került ismét terítékre.
A Fidesz vezetősége a bukást az ellenséges médiakörnyezetnek tudta be, és elkezdték kiépíteni azt a médiabirodalmat, ami majd azt szajkózza, amit a párt fontosnak tart.
Erre a nyomtatott sajtó is alkalmas, sőt, de ez csak egy ága a médiának, így 2003-ban elindult a Hír Televízió, aminek első vezérigazgatója Borókai Gábor volt kormányszóvivő volt. A Hír TV Zrt. alaptőkéjét 2003 februárjában, három új tulajdonos bevonásával 20 millióról 376 millióra emelték, 2004 márciusában Töröcskei István, a Pro-Aurum Vagyonkezelő Rt.-vel és az Inforg Rt.-vel szerzett 100 százalékos tulajdonrészt a cégben.
A rádióba 2007. március 15-én tette be a lábát Simicska Lajos cégbirodalma: a Hír TV és a Magyar Nemzet közösen hozta létre a Lánchíd rádiót, ami aztán 2011-ben és 2013-ban is sikeresen pályázott frekvenciákra, és az ország nagy részén fogható volt. Simicska igazi országos rádiója 2009-ben indult Class FM néven, a Danubius rádiótól elvett frekvencián, igaz, a cég tulajdonosa a Simicska bizalmasához és üzlettársához, Nyerges Zsolthoz köthető Advenio Zrt. volt. A cég legnagyobb részvényese Simicska Lajos volt, az Advenio pedig annak az Infocenter nevű cégnek a része, ami a Lánchíd rádiót működtette, és a Heti Válasz kiadója is volt.
Az Infocenter egyébként 2010-ben nagyon szeretett volna egy országos kereskedelmi tévét is megszerezni a Fidesznek, de nem a TV2-t, hanem az RTL-t, amihez az RTL igazgatóságának egykori tagja, Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter és az akkori igazgatóságban éppen bent ülő Nyerges Zsolt asszisztált lelkesen, de persze a szálakat a háttérből továbbra is Simicska mozgatta. Az RTL azonban akkor nem lehetett a Fideszé, a törvények és a médiapiaci szabályozás értelmében ugyanis
nem lehet befolyásoló, azaz 25 százaléknál nagyobb tulajdonrésze országos tévécsatornában olyan cégnek, amelynek rádióadója vagy hetilapja is van.
Márpedig akkor az Infocenter portfóliójába tartozott a Heti Válasz 100 százalékos tulajdonrésze és az Advenión keresztül tulajdonosok voltak a Class FM-ben is.
Az Infocenteren keresztül más médiacégeket is meg akartak venni, 2009-ben előrehaladott tárgyalásokat folytattak a TV2 akkori tulajdonosával, a ProSiebenSat1-csoporttal, de az üzlet nem jött létre, mert a németek egyben akarták értékesíteni a közép-európai érdekeltségeiket, így a magyar adó mellett a román és a bolgár csatornákat is el akarták, amikre az Infocenternek nem volt semmi szüksége. Aztán 2011-ben az Infocenter – a bebukott RTL-deal után – ismét a TV2 felé fordult, de ebből az üzletből jó ideig úgy tűnt, hogy szintén nem lesz semmi. Aztán bizonyos szempontból lett, de erről majd kicsivel lentebb.
2011 elejére Simicska Lajoshoz vagy érdekköreihez, a köznyelven csak Smicska-birodalomhoz tartozott a Magyar Nemzet nyomtatott és online kiadása, a Heti Válasz nyomtatott változata és a Válasz.hu, övék volt a ClassFM és a Lánchíd rádió, a Mahir és a Hung Ister nevű televíziós műsorgyártó cég is, ide lehetett csapni a Demokrata hetilapot és Széles Gábor Magyar Hírlapját, valamint az Echo TV-t is. A médiabirodalom négy személy (Simicska Lajos, Nyerges Zsolt, Fonyó Károly és Liszkay Gábor) több szálon is összekapcsolódó, 15 vállalkozásából állt (míg 2009-ben még csak 8 céget lehetett hozzájuk kötni), amihez még ebben az évben hozzácsapták a napi 300 ezer példányban megjelenő Metropol című ingyenes újságot is. A Metropolt egy svéd cégtől vette meg a Megapolis Media Zrt., amit a vásárlás előtt két nappal jegyeztek be 81 millió forintos tőkével. A cég egyetlen részvényese a Mahir Cityposter Kft. ügyvezetője, Fonyó Károly, Simicska Lajos munkatársa volt.
Ez volt az az év, amikor a médiabirodalom igazán elkezdte termelni a pénzt. A Kreatív 2012 nyarán szedte össze az előző év adatait, és arra jutottak, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) honlapján szereplő taggyűlési határozatok alapján a cégekből a tulajdonosok ilyen mértékű nyereséget vettek ki:
Simicska Lajos: 1,27 milliárd forint;
Nyerges Zsolt: 543 millió;
Fonyó Károly: 490 millió;
Liszkay Gábor: 307 millió.
EZEK A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK 2011-BEN 25,7 MILLIÁRDOS FORGALOM MELLETT 3,75 MILLIÁRD FORINT NYERESÉGET TERMELTEK, AMINEK 70 SZÁZALÉKÁT KI IS VETTÉK A CÉGEKBŐL. EGY ÉVRE RÁ TOVÁBB NŐTT A BEVÉTEL ÉS A HASZON IS: 27,6 MILLIÁRDOS NETTÓ ÁRBEVÉTEL MELLETT 4,8 MILLIÁRD FORINT NYERESÉGET TERMELTEK, EBBŐL 3 MILLIÁRD FORINT KERÜLT A TULAJDONOSOKHOZ.
Mindez annak volt köszönhető, hogy a médiapiacon már 2012-ben is az állam diktált, 11 milliárd forintnál is többet költöttek médiavásárlásra, aminek nagy része baráti cégekhez került, azaz Simicskáék érdekeltségébe. Akkor még Simicska Lajos és birodalma médiafelületei gőzerővel nyomták a kormánykommunikációt, és ugyan olyan mélységekbe soha nem süllyedtek le, mint 2018-ra az Origo vagy a többi propagandalap, de tárgyilagossággal senki nem vádolhatta őket. A hála a hirdetési pénzek Simicskáékhoz futtatása volt, a Kreatív gyűjtése alapján például így alakult az állami reklámköltés a főbb területeken 2012 első negyedévében:
Közterület: 69% Publimont (Simicska Lajos és Nyerges Zsolt), 11% Euro-AWK (Fonyó Károly).
Rádió: 59% Class FM (Nyerges Zsolt), 19% Music FM (Nyerges Zsolt).
Print: 44% Metropol (Fonyó Károly), 17% Magyar Nemzet (Liszkay Gábor, Simicska Lajos), 5% Heti Válasz (Nyerges Zsolt, Liszkay Gábor), 5% Magyar Hírlap (Széles Gábor).
A cégbirodalom egyre jobban termelt, a bevételei fokozatosan nőttek, és ez már sok volt a Fidesznek is. Mármint az, hogy a Simicska-birodalom nyilvánvalóan folyatott vissza pénzeket a pártkasszába, de a súlyosabb összegek náluk ragadtak meg, így 2014-ben belengették az állam ekkorra már 40 milliárd forintot elérő reklámköltését központilag irányító Nemzeti Kommunikációs Ügynökség létrehozását. (Ez egyébként csak egy olyan gazdasági jellegű döntés volt, ami a Fidesz-közeli oligarchákat negatívan érintette.) Csak emlékeztetőül: 2012-ben az állami 11 milliárd forintot költött ugyanerre.
2014 NYARÁN ELINDULT A SIMICSKA–ORBÁN-HÁBORÚ, A MAGYAR NEMZETBEN KORMÁNYKRITIKUS HANGVÉTELŰ CIKKEK JELENTEK MEG, MINISZTEREK LEMONDÁSÁT SZORGALMAZTA A LAP – AZ A LAP, AMIT ORBÁN IS OLVASOTT, ÉS AMI KORÁBBAN SOHA NEM ÍRT VOLNA LE ILYESMIT.
Amikor az állam átverte a parlamenten a reklámtörvényt, azzal súlyos milliókat húzott ki Simicska zsebéből is, ráadásul a reklámköltések központosításával, a jól megszokott automatizmusok felrúgásával az addig is veszteséges és csak az állami pénzekkel életben tartott lapok, tévék és rádiók (kivéve a Class FM) kénytelenek voltak a piacról megélni, és ha az nem ment, akkor bizony a tulajdonosi körnek kellett zsebbe nyúlni. A választási győzelem után Orbán nagyon tudatosan kezdte leválasztani magát a Fidesz addigi legnagyobb oligarchájának számító Simicskáról, aki ebből annyit érzékelt, hogy megszűnt a közvetlen politikai befolyása.
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI Orbán Viktor Magyar Nemzetet olvas egy interjú előtt a Magyar Rádió stúdiójában.
Az egyre elmérgesedő harc 2014-ben odáig fajult, hogy Simicska birodalma egyre kormánykritikusabb hangot ütött meg, de egyelőre csak pár fideszes politikus és Fidesz-közeli vállalkozónak mentek neki. A Magyar Nemzet vezetése viszont már 2014 végén is jelezte, hogy egyes újságíróknak nem tetszik az új irányvonal, "lelkiismereti okokra", és az újságírói szabadságra hivatkozva nem akarnak a Fidesznek ártó ügyekről írni.
Aztán jött a reklámadó módosítása: a kormány csökkentette az RTL-t sújtó reklámadót, eltörölte a legfelső sávot, de bejelentette, hogy a többi médiacégnek egységesen a reklámbevételük 5 százalékát kell fizetnie. Ez a döntés a Simicska-médiabirodalom cégeinek fájt a legjobban, főleg, hogy a Hír TV, a Lánchíd rádió, a Magyar Nemzet és a Heti Válasz nem nagyon számíthatott állami reklámpénzekre. Simicska 2015 februárjában azt nyilatkozta, hogy Orbán Viktornak csak a lojális média kell, a kritikai hangút és az ellenségest ezért ellehetetleníti. Ez a Simicska-birodalom szempontjából praktikusan annyit jelent, hogy a reklámadó miatt milliárdos nagyságrendű pénztől esnek el. Február 6-án pénteken aztán kiborult a bili, lelkiismereti okokra hivatkozva lemondott a Simicska-birodalom teljes vezetősége, azaz Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet főszerkesztője, a Hír Televízió elnöke, Gajdics Ottó, a Lánchíd rádió főszerkesztője, Élő Gábor, az MNO főszerkesztője, Szikszai Péter, a Hír Televízió vezérigazgató-helyettese, Csermely Péter, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese és Szerető Szabolcs, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese.
És ebből lett a G-nap, a Rubikon, az a pont, ahonnan Simicska számára már nem volt visszaút.
A belső szakadást Orbán legecizésével és a munkatársai kirúgásával való fenyegetéssel reagálta le, és tulajdonképpen ettől a ponttól vált teljesen kegyvesztetté. Simicska megvette Liszkay Gábor Magyar Nemzetben és Hír TV-ben lévő tulajdonrészét, és fullba nyomta a kormányellenes cikkeket, aminek hatására a Magyar Nemzettől és a Hír TV-től távoztak azok, akik nem akartak azonosulni ezzel a hangvétellel. Az állami hirdetések drasztikusan visszaestek, a Mahirnak hirtelen nagyon sok ügye lett a hatóságokkal, a Class FM lejáró frekvenciaengedélyét nem hosszabbították meg, szóval Simicska médiabirodalma körül egyre fogyott a levegő.
Volt még egy érdekes, leginkább kabaréba illő ügy is 2015 őszén. Amint Andy Vajna bejelentette, hogy megvásárolta a TV2-t, Simicska Lajos régi harcostársa, Fonyó Károly meg arról tájékoztatta a sajtót, hogy a Megapolis Media Zrt. két nappal korábban megvásárolta a TV2 Media Group Holdings Kft. 100 százalékos üzletrészét, így a tévé az övék. A hivatkozási alap egy opciós jog volt, amivel Fonyó cége évek óta bírt, és aminek értelmében csak nekik lehetett volna eladni a tévét, illetve amennyiben az eladósorba kerül, arról őket értesíteni kell. Ettől függetlenül a TV2 Vajnáékhoz került, és ugyan 2016 márciusában elindult egy bírósági per, aminek a vége lehet, az lesz, hogy Fonyó Károlyé lesz a második számú kereskedelmi tévé, de mivel az ügyletre a GVH-tól kezdve már mindenki rábólintott, illetve ismerve a magyar bíróságok ítélkezési gyakorlatát, erre elég kevés esély van.
Egy évvel a G-nap után, 2016 elején Simicska már tíz fronton háborúzott a kormánnyal, ami meglehetősen sok pénzébe került. Ami a médiarészét illeti a hajtépésnek:
A főváros egyoldalúan felbontotta az egyébként rájuk nézve valóban rém előnytelen szerződését a Mahir Cityposter Kft-vel, és elbontatná 761 hirdetőoszlopát (amik a G-nap előtt nem zavarták őket).
Az Országgyűlés tisztviselőinek megtiltották, hogy előfizessenek a Magyar Nemzetre.
A Simicska-médiacégeknél elköltött állami pénzek 77 százalékkal csökkentek a 2014-es adatokhoz képest.
A Hung-Ister műsorgyártó köztévével lejáró szerződéseit (Maradj talpon! című vetélkedő, Dal, Magyarország, szeretlek!) nem hosszabbították meg, csak a Szerencseszombat című műsor gyártása maradt meg neki, de ezzel 2019-ig nem tudnak mit kezdeni.
Az állóháborúvá meredt Simicska–Orbán egymásnak feszülés akkor mozdult el az origóról, amikor a kormányközeli (fura ezt leírni, mármint úgy, hogy Simicska nincs a körben) média befolyása 2017-re már olyan mértékű lett, hogy tulajdonképpen politikával és közélettel foglakozó napilapból csak három, a Magyar Nemzet, a Népszava és a Blikk maradt papíron független. A Blikk és a Népszava szerkesztőségét már megkörnyékezték a NER-lovagok, szóval csupán a Nemzetet lehetett függetlennek tekinteni, ami annak fényében különösen agyrémnek számít, ahol a Magyar Nemzet 2012-ben tartott. Simicska a médiabirodalmát az utóbbi két évben egyértelműen arra használta, hogy minél több kormányközeli vállalkozó és kormánytag stiklijeit felfedje, a lakájmédia és a kormány értelmezésében a Jobbik szekerét tolva. Az kétségtelen, hogy a Jobbik sokat profitált Simicska Lajosból, de az elnökük lemondott, a vidéken addig erős párt meggyengült, szóval Simicska nem bizonyult annak az esőcsinálónak, aminek lefestették.
Az egykori kormányközeli oligarcha a választások után két nappal döntött úgy, hogy az egyébként valóban veszteséges Magyar Nemzetet és Heti Választ bezárja, és lekapcsolja a Lánchíd rádiót is. Nem sokat várt, és többé gazdasági érdekei már nem nagyon fűzik hazai médiához a Hír TV-n kívül, aminél tízszázalékos leépítés és költségcsökkentés várható. A Mahir is marad, de a Hung Ister műsorgyártót 2019 után, amikor már egy szerződése sem lesz, valószínű, hogy be fogja zárni. És onnantól már tényleg értelmetlen lesz Simicska-médiázni.
(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)
|
A Simicska-média tündöklése és bukása
|
A Simicska-média tündöklése és bukása - Harminc milliárd forintos éves bevétellel a Simicska-birodalom a média császára volt egészen addig, míg el nem küldte a miniszterelnököt a vérbe. Mára a birodalomból nem nagyon maradt semmi.
|
[
"simicska lajos",
"simicskamédia",
"média",
"g-nap",
"kultúr"
] | 1 |
https://index.hu/kultur/media/2018/04/10/simicska_lajos_media_hirtv_magyar_nemzet_fidesz_heti_valasz
|
2018-04-10 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Az első fagyifesztivál kicsit szakmai: több az alapanyaggyártó cég, mint a cukrászda. Azért lehet jókat nyalakodni, még uborkafagyit is.
Dan Brown, A Da Vinci-kód írója az itt forgó, Tom Hanks főszereplésével készült adaptáció miatt jött Magyarországra. Ha már erre járt, beszéltünk a könyveiről, transzhumanizmusról és vallásos feminista édesanyjáról.
A világ biznisze, vagy kimondottan pocsék üzlet fagyit készíteni és árulni? Utánanéztünk a számoknak. Nem minden fagyi előállítása kerül ugyanannyiba, de talán el sem hinné, melyik a legköltségesebb.
Egy tudóscsoport kifejlesztett egy olyan fagylaltot, ami lassabban olvad el. A Guardian cikke szerint az Edinburgh-i és a Dundee-i Egyetem kutatói felfedezték egy speciális fehérjét, amitől a fagylaltok és jégkrémek lassabban olvadnak meg. A fehérje keveredik a levegővel, a vízzel és a zsírral, így pudingra emlékeztető, szuperfinom állagú fagylaltot lehet készíteni vele.
A most felfedezett fehérjével olyan termékek is készíthetők, amikhez kevesebb telített zsír kell, így a kalóriatartalmuk is alacsonyabb lehet. A kutatók szerint a speciális fehérjével készült fagylaltok már 3-5 éven belül a boltokba kerülhetnek. További jó hír, hogy a fagylaltban még nagy forróságban sem alakulnak ki jégkristályok, így az édesség olyan selymes-krémes lehet, mint a prémium kategóriás luxusfagyik.
Az új fehérje néhány ételben természetes formában is előfordul, de a kutatók felfedezték, hogyan tudnák egy ártalmatlan baktérium segítségével mesterséges úton előállítani. A béktérumokat gyakorlatilag zsírcseppekben és légbuborékokban ejtik csapdába, így a végleges keverék is stabilabb lesz.
|
Feltalálták a kevésbé olvadó fagylaltot
|
Feltalálták a kevésbé olvadó fagylaltot - Csak 3-5 éven belül kerülhet forgalomba, de ne idegeskedjenek, a nyárnak már úgyis vége.
|
[
"fehérje",
"fagylalt",
"édesség",
"baktérium",
"tudomány"
] | 0 |
https://index.hu/tudomany/2015/08/31/feltalaltak_a_kevesbe_olvado_fagylaltot
|
2015-08-31 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Az Oktatási Hivatal észlelte a 2015-ös gyanús diósjenői kompetencia-felmérési eredményeket, az iskolát és a KLIK-et is értesítette – ez derült ki az OH-nak az Átlátszó kérdésére küldött válaszából.
A napokban számoltunk be a diósjenői szülőlázadásról, amelyben a helyi Szent Györgyi István Általános Iskola vezetését kritizálták a diákok szülei. Egyebek mellett azt is megírtuk, az önkormányzat képviselőtestületi bizottsága ülésén, hallgatósági felvetés alapján az is elhangzott, hogy életszerűtlenül kimagasló, elitiskolákat megszégyenítő eredmények születtek az akkori hatodik évfolyam matematika kompetencia-felmérésén 2015-ben:
Még előző posztunk megjelenése előtt kérdeztük a polgármestert, a KLIK-et, az iskolaigazgatót és az Oktatási Hivatalt az ügyben. Azóta egy helyről, az OH-tól érkezett meg a válasz. Ebben egyrészt elméletben magyarázzák el, hogyan lehet kiszűrni az életszerűtlen eredményeket:
"A javítók – a nyílt végű válaszok esetében – az azonos osztályok azonos feladatainál jelzik az egyezéseket, továbbá az OH az adatok elemzésekor statisztikai módszerekkel tárja fel az átlagostól eltérő válaszmintázatokat. A módszer teljes körű leírása itt olvasható".
A hivatal válaszából kiderült az is, hogy munkatársaik a fenti módszerekkel észlelték hogy gondok lehetnek a diósjenői adatokkal:
"Az OH a diósjenői Szentgyörgyi István Általános Iskola 6. a osztályát a 2015-ös méréskor a fenti módszerrel kiszűrte, majd erről hivatalos levélben értesítette az iskolát és annak fenntartóját" – olvasható a válaszban, amely kitér arra is, hogy az egy évvel későbbi kompetenciaméréskor nem jelentkezett "a probléma".
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"]
|
Kompetenciamutyi: az Oktatási Hivatal észlelte és jelezte is
|
Az Oktatási Hivatal észlelte a 2015-ös gyanús diósjenői kompetencia-felmérési eredményeket, az iskolát és a KLIK-et is értesítette – ez derült ki az OH-nak az Átlátszó kérdésére küldött válaszábólA napokban számoltunk be a diósjenői szülőlázadásról, amelyben a helyi Szent Györgyi István Általános Iskola vezetését kritizálták a diákok szülei.
|
[
"egyéb"
] | 1 |
https://blog.atlatszo.hu/2017/10/kompetenciamutyi-az-oktatasi-hivatal-eszlelte-es-jelezte-is-semmi-sem-tortent
|
2017-10-06 06:12:00+00:00
| true | 0 | 0 |
Louis van Gaal már nem irányítja a Manchester United csapatát.
A holland menedzserrel egy három éves szerződést bontanak fel 2 év után, jelenleg tárgyalnak a végkielégítésről.
A BBC Sport már szombaton azt közölte, hogy a United Crystal Palace elleni FA-kupa döntőjén ül utoljára a csapat kispadján.
Mourinho kinevezését várhatóan kedden megerősítik - írja a BBC.
|
Szerződést bontott a Manchester United és Louis van Gaal
|
Louis van Gaal már nem irányítja a Manchester United csapatát.
|
[
"manchester united",
"louis van gaal",
"szerződésbontás"
] | 0 |
https://infostart.hu/sport/2016/05/23/szerzodest-bontott-a-manchester-united-es-louis-van-gaal
|
2016-05-23 00:00:00
| false | 0 | 0 |
2011. október 18. 13:09
Szeptember végén a nettó államadósság elérte a 20625 milliárd forintot - írja a Ténytár. Soha nem volt ilyen magasan az államadósság mértéke. A nyugdíjvagyon államosítása csak ideiglenesen csökkentette az államadósságot. Három hónap alatt a kormány 2000 milliárd forinttal növelte a központi költségvetés nettó adósságát.
|
Rekordméretű az államadósság
|
Szeptember végén a nettó államadósság elérte a 20625 milliárd forintot - írja a Ténytár. Soha nem volt ilyen magasan az államadósság mértéke. A nyugdíjvagyon államosítása csak ideiglenesen csökkentette az államadósságot. Három hónap alatt a kormány 2000 milliárd forinttal növelte a központi költségvetés nettó adósságát.
|
[
"belföld",
"államadósság",
"gazdaságpolitika",
"mandiner",
"hír"
] | 0 |
https://mandiner.hu/cikk/20111018_rekordmeretu_az_allamadossag
| null | false | 0 | 0 |
Bár az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány tagjai hirtelen elkezdték nyugati, NATO-s elkötelezettségüket hangoztatni, az elmúlt tizenkét évben számos olyan kormányzati döntés volt, amellyel Vlagyimir Putyin Oroszországát segítették.
Ezek különösen szembeötlőek voltak akkor, amikor a kormány olyan helyzetekben is Putyinéknak kedvezett, amelyekben Oroszország törekvései egyértelműen ütköztek Magyarország NATO-s és EU-s szövetségeseinek, vagy éppen magyar gazdasági szereplőknek, sőt a magyar államnak az érdekeivel.
Ezek a konfliktusok jórészt a színfalak mögött zajlottak, a nyilvánosság pedig többek között a Direkt36 tényfeltáró munkájának köszönhetően értesülhetett róluk utólag. Ebben a cikkben most azt foglaltuk össze, hogy a különböző vitás ügyekben hogyan döntött az Orbán-kormány többször is az orosz szempontoknak elsőbbséget adva.
Fideszes oligarchák Putyin titkosszolgálatánál
A Fideszről és Orbán Viktorról – nyilvános megszólalásaik alapján – egészen 2010-ig azt lehetett hinni, hogy külpolitikai, energetikai, biztonságpolitikai kérdésekben megbízhatóan Nyugat-barát álláspontot képviselnek. Például April Foley, az Egyesült Államok akkori budapesti nagykövete 2007-ben még így fogalmazott a WikiLeaks által nyilvánosságra hozott egyik amerikai diplomáciai táviratban:
"Lehet, hogy Orbán nem egy angyal, de ezekben az ügyekben az angyalok oldalán áll."
Hogy a 2010-es választási győzelemre készülő Orbán Viktor oldalválasztása már korántsem ilyen egyértelmű, azt már akkor lehetett sejteni, amikor a korábban oroszellenesnek elkönyvelt Fidesz-elnök 2009 végén Oroszországba ment, ahol személyesen találkozott Putyinnal. Amiről viszont a nyilvánosság semmit nem tudott, hogy nem sokkal később Simicska Lajos fideszes oligarcha, valamint jobbkeze, Nyerges Zsolt üzletember is Moszkvába repült.
Simicskáék ekkoriban még Orbán szoros szövetségeseiként a Fidesz gazdasági háttérországát irányították, és azért utaztak Oroszországba, hogy a majdani kormányzáshoz hasznos kapcsolatokat építsenek ki. Útjuk a Lubjanka téren álló egykori KGB-székházba vezetett, ahol a hírhedt szovjet titkosszolgálat utódszervezetének, az FSZB-nek a tisztviselőjével tárgyaltak. (Korábban Vlagyimir Putyin is az FSZB igazgatója volt, fiatalon pedig a KGB tisztje volt.)
A Direkt36-nak a Simicska-FSZB-találkozót ismerő források azt állították, ezen a "bemutatkozó látogatáson" az oroszok jelezték, hogy ha kell segítség üzleti ügyekben, akkor "rájuk lehet számítani".
Ennek az egyeztetésnek a ténye csak 2018-ban vált nyilvánossá, amikor a Direkt36 hosszú cikkben tárta fel Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin kapcsolatát (ebből kiderül többek között az is, milyen vitás ügyek rendezésével indult a viszony).
Nyugati technológia helyett orosz atom
A Paksi Atomerőmű bővítéséről szóló döntés volt az első olyan igazán látványos lépés, amellyel Orbán Viktor itthon és külföldön is jelezte, hogy hosszabb távra elkötelezi magát Oroszország mellett.
A megbízás iránt még a 2010-es évek elején amerikai, francia, dél-koreai cégek is érdeklődtek. A velük tárgyaló magyar kormányzati tisztviselők azonban 2013 őszére olyan utasítást kapták, hogy további megbeszéléseknek már nincs értelme.
Ennek oka az volt, hogy Orbán Viktor 2013 augusztusában az orosz állami atomvállalat, a Roszatom vezetőjével egy bizalmas találkozón abban állapodott meg, hogy a magyar kormány tender kiírása nélkül az oroszokra bízza az új paksi erőmű megépítését. A magyar és orosz fél a következő hónapokban titokban tárgyalta le a részleteket, minderről a közvélemény csak akkor értesült, amikor Orbán és Putyin 2014 januárjában Moszkvában bejelentette az erről szóló szerződés megkötését.
Bár a projekt uniós jóváhagyása okozott némi késlekedést, a beruházás a későbbiekben sem gyorsult fel. Ennek fő oka az volt, hogy az oroszok nem haladtak a magyar szabványoknak megfelelő atomerőmű megtervezésével. Ennek látható jele az volt, hogy nem készült el időben az úgynevezett létesítési engedélykérelem. Ebben a dokumentumban, amely az orosz tervekre épül, azt kell igazolni, hogy az atomerőmű biztonságosan felépíthető és üzemeltethető is. A magyar kormány eleinte arra számított, hogy ezt a dokumentumot 2018-ban be tudják nyújtani az engedélyezést végző magyar hatóságnak, az Országos Atomenergia Hivatalnak. Ez azonban csak később, 2020-ban történt meg.
Miközben oroszok elakadtak a tervezéssel, mégis sürgették a munkák megkezdését, és több olyan ötletet is felvetettek, amelyekkel szerintük be lehetne hozni a csúszást.
Az egyik elképzelés az volt, hogy bizonyos földmunkákat már a létesítési engedély kiadása előtt is el lehetne kezdeni. Ennek a kockázata az volt, hogy ha a teljes beruházás terveinek engedélyezése előtt kezdik el az alapozást, akkor nem biztos, hogy az minden szempontból passzol majd a későbbi atomerőműhöz.
A kormány végül annak érdekében, hogy ezt az oroszok számára kedvező változtatást keresztülvigye, egy olyan kulcsfontosságú rendelet módosításába is belement, amely a kormányzaton belül konfliktusokat okozott és amelyhez még az Európai Bizottság jóváhagyása is kellett.
Abba ugyanakkor a magyar kormány már nem egyezett bele, hogy az atomerőmű még az előtt megkapja a létesítési engedélyt, hogy az oroszok kijavítják a tervekben talált hibákat.
Kigolyózták a magyar céget, hogy helyet kapjanak az oroszok
A kormány a magyar érdekekkel szemben az oroszt helyezte előtérbe, amikor egy magyar cég, a gépgyártással foglalkozó Ganz-csoport komoly külföldi megbízás közelébe került. A Ganz 2016-ban egy konzorcium tagjaként megnyert egy olyan, több százmilliárd forint értékű tendert, amelyet Egyiptom 1300 vasúti kocsi beszerzésére írt ki. A Ganznak a projekthez állami hitelre volt szüksége. Ennek a kifizetését először vállalta a magyar állami tulajdonú Eximbank, később azonban visszavonta a támogatását és a Ganz orosz versenytársa, a Transmashholding mögé állt be.
Mivel a Ganz pályázata ellehetetlenült, az egyiptomiak végül 2018-ban szeptemberében az orosz cég magyarországi leányvállalatával, a Transmashholding Hungary Kft.-vel szerződtek. Ennek a cégnek a környékén aztán később megjelentek a magyar kormányhoz közel álló figurák.
Ennek egyik első lépése az volt, hogy a tendernyertes cégbe 2019 júniusában bevásárolta magát Szalay-Bobrovniczky Kristóf korábbi londoni magyar nagykövet, Habony Árpád korábbi üzlettársa.
A magyar állam akkor is az orosz Transmashholdingnak kedvezett, amikor tavaly tavasszal úgy döntöttek, visszavonják és újraindítják azt a 200 milliárd forint értékű tendert, amely HÉV-szerelvények beszerzéséról szólt. A kormány a döntést hivatalosan azzal magyarázta, hogy a két pályázó, a svájci Stadler és a francia Alstom túl magas árajánlatot adott be. A tender újraindításával azonban a Transmashholding lehetőséget kapott arra, hogy versenybe szállhasson a hatalmas megrendelésért. Az orosz cég ugyanis a korábbi pályázati feltételeknek nem felelt meg.
Nálunk az orosz kémek is megússzák
A paksi orosz bővítés mellett a legtöbb kritika talán amiatt éri az Orbán-kormányt, hogy szemet huny az orosz titkosszolgálatok egyre aktívabb tevékenysége felett. A 2010-es években a NATO és az Európai Unió számos tagállama Oroszországot jelölte meg a legsúlyosabb biztonsági fenyegetésként, és egyre-másra leplezte le a több esetben merényleteket, gyilkosságokat és robbantásokat elkövető orosz kémeket. Az Orbán-kormány azonban egészen máshogy állt a kérdéshez.
A Direkt36 például kiderítette, hogy ugyan Magyarországon is lelepleztek orosz kémeket – 2010 és 2016 között nagyjából tízet –, csakhogy ezeket a kémügyeket mindig fű alatt intézték. Míg a környező országok többször nyilvánosságra hoztak olyan eseteket, amikor elkaptak egy-egy orosz hírszerzőt, majd büntetőintézkedésként orosz diplomatákat tiltottak ki, Magyarország egyszerűen csak megkérte a fülön csípett oroszokat, hogy menjenek haza.
Ilyen, úgynevezett "csendes kitiltás" lett a sorsa annak az orosz GRU-s kémnek is, aki korábban egy magyar neonáci csoporttal, a Magyar Nemzeti Arcvonallal (MNA) állt kapcsolatban. Ez a szervezet akkor lett országosan is ismert, amikor a neonácik vezetője, Győrkös István 2016 októberében tűzharcba keveredett a hozzá házkutatásra érkező rendőrökkel, és a lövöldözésben az egyik rendőr meg is halt. Ezt követően még a régi Index derítette ki, hogy a budapesti orosz nagykövetségen diplomatafedésben dolgozó GRU-sok airsoft-gyakorlatoknak – igazi fegyverekre hasonlító eszközökkel végzett katonai játékoknak – álcázva nyújtottak katonai kiképzést a magyar neonáciknak.
2010 óta mindössze egyetlen olyan eset volt, amikor Magyarország hivatalosan is hazaküldött egy orosz diplomatát. Erre 2018 tavaszán került sor, miután a Nagy-Britanniában élő, a britekhez átállt volt orosz kémet, Szergej Szkripalt és lányát a GRU megpróbálta idegméreggel megölni. A merényletre válaszul NATO-s és EU-s tagállamok – brit kezdeményezésre – GRU-kötődésű orosz diplomatákat tiltottak ki, és az akcióhoz Magyarország is csatlakozott.
A Direkt36 azonban erről a ritka esetről is kiderítette, hogy Budapest és Moszkva valójában összejátszottak, és direkt úgy vezényelték le egymás diplomatáinak kölcsönös kitiltását, hogy azzal a ne okozzanak kárt az orosz-magyar kapcsolatoknak.
A Magyarországról kiutasított orosz diplomata például amúgy is épp befejezte volna kiküldetését és már a hazautazásra készült.
Hogy mennyire elnéző a magyar kémelhárítás az orosz titkosszolgálatokkal, arra talán mégis a letelepedési kötvények esete világított rá a leginkább. A Direkt36 a 444-nel és az orosz Novaja Gazetával közösen derítette ki, hogy a magyar letelepedési engedélyt és schengeni vízumot vásárló oroszok között olyan Putyin-közeli figurák is felbukkannak, akik nemzetbiztonsági szempontból rendkívül problémásak. Az előzetes magyar nemzetbiztonsági ellenőrzés dacára is kötvényt vásárolhatott például az orosz külföldi hírszerzés (SZVR) főnökének, Szergej Nariskinnek több közeli családtagja, köztük a fia is.
Fegyvercsempészeket segít hozzá a kiszabaduláshoz az Orbán-kormány
Noha az Orbán-kormány gazdasági kérdésekben egyre több szívességet tett Oroszországnak és az orosz kémek elhárításában sem jeleskedett, a NATO-s partnerekkel való együttműködés rendvédelmi kérdésekben sosem kérdőjeleződött meg. A fordulatot a Ljubisin-ügy jelentette.
Az orosz Vlagyimir Ljubisin és azonos nevű fia már régóta Magyarországon éltek, ahonnan fegyverekkel, többek közt a Magyar Honvédség leselejtezett eszközeivel sefteltek. Arra sem mondtak nemet, amikor potenciális vevőként felbukkantak náluk egy mexikói drogkartell képviselői. Többek közt az amerikai parti őrség helikoptereinek lelövésére akartak tőlük rakétákat vásárolni, és készpénz mellett kokainban fizettek volna. Csakhogy nem sokkal azután, hogy az üzletről megállapodtak, a Terrorelhárítási Központ rátörte az ajtót Ljubisinékra.
A Direkt36 2018 őszén írta meg, hogy egy Perszeusz fedőnevű titkos nemzetközi akcióban valójában az amerikai kábítószerellenes hatóság, a DEA csalta tőrbe Magyarországon a két oroszt, akiket aztán New Yorkban akartak bíróság elé állítani.
Az amerikaiak a nyomozás során végig együttműködtek a magyar hatóságokkal, ezért is döbbentek meg, amikor az Orbán-kormány váratlanul mégis elutasította az Egyesült Államok kiadatási kérelmét, és Ljubisinékat helyette Oroszországnak adta ki.
Később azt is kiderítettük, hogy az orosz titkosszolgálat, az FSZB sietett Ljubisinék segítségére. Utólag kreáltak ugyanis egy fiktív nyomozást a két fegyverkereskedő ellen, majd arra hivatkozva nyújtotta be Oroszország a maga kiadatási kérelmét. Noha az orosz dokumentumok hemzsegtek a hibáktól, és még a magyar ügyész is az orosz kiadatási kérelem elutasítását kérte, Trócsányi László igazságügyi miniszter mégis hazaküldte a fegyverkereskedőket. Először ifjabb Ljubisin szabadult ki, majd pár hónappal később édesapját is szabadon engedték. Az eset rendkívül megterhelte a magyar-amerikai kapcsolatokat.
Budapestre hívják az orosz vezetésű bankot
A Ljubisin-ügy után nem sokkal ismét az orosz és amerikai érdekek közé szorulva találta magát az Orbán-kormány, és újfent Moszkvának kedves döntést hozott.
Vlagyimir Putyin 2012-ben élesztette újra az egykori kommunista blokk egyik intézményét, a KGST-banknak is nevezett Nemzetközi Beruházási Bankot (International Investment Bank – IIB). Ez a lépés jól illeszkedett Oroszország azon nagypolitikai törekvéseihez, hogy újra kiterjessze nemzetközi befolyását. A bank orosz dominanciáját mutatja, hogy abban az orosz államnak van a legnagyobb részesedése, és a bank vezetője is orosz. Ráadásul a pénzintézetben megfigyelői státuszt kapott Oroszország második legnagyobb bankja, a VTB, amelynek vezetője közeli kapcsolatot ápol Putyinnal.
Az oroszok a pénzügyi terjeszkedésükben lelkes partnerre találtak az Orbán-kormányban. Magyarország 2015-ben csatlakozott az IIB-hez, amelynek fokozatosan a második legnagyobb részvényese lett. 2018 végén pedig az is kiderült, hogy a bank Moszkvából Budapestre teszi át a székhelyét, ennek során pedig számos mentességet kap a magyar kormánytól. Noha mind a bank, mind a magyar kormány azt állítja, egy nemzetközi intézményről van szó, Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal közös sajtótájékoztatójukon azt mondta: az orosz elnököt kérte meg, hogy az IIB központja Budapestre jöhessen.
A bank 2019-ben gyorsan hozzá is fogott a költözéshez, csakhogy az Egyesült Államok a kezdetektől fenyegetésként tekintett az intézményre. Attól tartottak ugyanis, hogy Oroszország a banknak járó diplomáciai mentességet kihasználva újabb kémeket fog Magyarországra betelepíteni.
Az IIB ezt a kezdetektől tagadta, miközben a média a bankvezér Nyikolaj Koszov szüleinek KGB-s kötődését emelte ki – édesapja az 1956-os forradalom leverésére küldött KGB-s különítmény tagja, majd később Budapest KGB-főnöke volt.
Az ellenzék által "kémbank" gúnynévvel illetett Nemzetközi Beruházási Bank szimbolikus példája lett az Orbán-kormány oroszbarátságának. Hogy mennyire, azt jól mutatja az is, hogy az Ukrajna elleni orosz inváziót követően a magyar ellenzék azonnal a bank kitiltását követelte, illetve március 1-jére a bank székházához hirdetett meg egy háborúellenes tüntetést.
|
Kémek, bizniszek, bűnözők: amikor Orbánék az oroszoknak kedveztek a nyugati érdekek helyett
|
Orbán Viktor kormánya az elmúlt 12 évben többször is olyan helyzetbe került, hogy döntenie kellett a nyugati szövetségesek és az oroszok érdekei között. A Direkt36 feltárt számos olyan esetet, amikor a kormány végül Putyinéknak kedvezett. Előfordult olyan is, hogy inkább kigolyóztak egy magyar céget egy nagy nemzetközi üzletből, csak hogy helyet csináljanak egy orosz vállalatnak.
|
[
"Direkt36",
"Belföld",
"Orbán Viktor",
"Vlagyimir Putyin",
"Paks II",
"Simicska Lajos",
"orosz-ukrán válság",
"Nemzetközi Beruházási Bank"
] | 1 |
https://telex.hu/direkt36/2022/03/01/kemek-bizniszek-bunozok-amikor-orbanek-az-oroszoknak-kedveztek-a-nyugati-erdekek-helyett
|
2022-03-01 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Akkor lehet majd végleg kiiktatni a hálapénzt a rendszerből, amikor a szakorvosok elfogadható béreket kapnak majd – mondta Zombor Gábor az InfoRádióban. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára szerint fontos odafigyelni a rezidensekre is, hiszen külföldről rájuk "vadásznak" a legjobban.
Addig, ameddig a magyar egészségügyben ilyen szinten jelen van a hálapénz, mint motivációs tényező, addig nem lehet arról beszélni, hogy legyenek egyenlőek a bérek – hangsúlyozta Zombor. Rámutatott: nem lehet tudni, hogy ki mennyit keres a paraszolvencia nyomán, ugyanakkor ehhez nincs is köze az államtitkárságnak vagy az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak.
Helyzet van – A hálapénzrendszer felszámolását nevezte egyik első és legfontosabb feladatának az egészségügyért felelős államtitkár a Magyar Nemzetnek adott interjújában. Zombor Gábor a lapnak azt mondta: ehhez komoly társadalmi-szakmai konszenzusra van szükség, amely nem egyik napról a másikra fog megszületni. – Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke szerint "vak, aki nem látja, mekkora a baj". Ha nem tesznek több pénzt az egészségügyi rendszerbe, illetve nem lesz rendes bérrendezés, néhány év múlva nem lesz, aki ellássa a betegeket – nyilatkozta a Világgazdaságnak. Az elnök korábban az MNO-nak hangsúlyozta, hogy nincsenek évtizedek a rendszer megváltoztatására.
Nyugat-Európába irányuló agyelszívás
Az esélyegyenlőség jegyében egy olyan minimális díjazást kell meghatározni a szakorvosok számára, ami itthon tartja őket – emelte ki. Erre főleg ott van szükség, ahol nincs lehetőség pluszjövedelem megszerzésére, szögezte le az államtitkár. Egyébként – ismertetése szerint – pont ezeken a helyeken a legnagyobb az elvándorlás aránya is. – Ez lesz a nagy művészet a kórházi vezetőknek és az egészségügy irányítóinak, hogy ezt hogyan lehet megtenni. Ez lesz az alapja annak, hogy le tudjuk-e lassítani, illetve meg tudjuk-e fordítani a Magyarországról Nyugat-Európába irányuló agyelszívó folyamatot – hívta fel a figyelmet Zombor Gábor.
Mint mondta, a leginkább érintettek a fiatalok, az egyetemisták, vagy azok, akik nemrég végezték el az egyetemet és rezidensként, tehát szakorvosjelöltként dolgoznak. Zombor szerint ez "a legkeményebb időszak egy orvos életében, hiszen elvégzi az egyetemet, azt hiszi, hogy már orvos, de bebizonyítják neki, hogy még nem". – Ugyanannyit kell tanulni, mint előtte, de már éles körülmények között – tette hozzá az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyért felelős államtitkára. Meg kell tehát fontolni az ő javaslataikat, hiszen "rájuk vadásznak leginkább külföldről" – folytatta Zombor.
Nettó 250 ezerrel már kiegyeznének
– Ők azt mondták, nagyjából nettó 250 ezer forint bér lenne minimálisan kielégítő, tehát nem gigantikus összegről van szó – hangsúlyozta. Hozzátette: a rezidensek képzése során a korábbi évek eredményei alapján ösztöndíjat kapnak, "nem is keveset, nagyjából 500 ezer forintot, aztán a szakvizsga utáni naptól kezdve csökken a fizetése".
Az államtitkár a rádióban annak a véleményének is hangot adott, hogy a hálapénzkérdés lényegi eleme, hogy ki lehet-e váltani "egy olyan rendszerrel a hálapénzt, ahol a beteg önként vásárolja meg a választott orvos szaktudását, vagy továbbra is hálapénzt ad neki, vagy azt mondja, hogy mivel ingyenesen jár az ellátás, legfeljebb nem választ orvost."
Zombor Gábor a Hír Televízió Magyarország élőben című műsorában lesz vendég július 8-án este 19.30-tól.
|
Egyenlő bérekkel lehetne kiiktatni a hálapénzt
|
Akkor lehet majd végleg kiiktatni a hálapénzt a rendszerből, amikor a szakorvosok elfogadható béreket kapnak majd – mondta Zombor Gábor az InfoRádióban. Az
|
[
"egészségügy",
"hálapénz",
"egészségügyért felelős államtitkárság",
"Zombor Gábor"
] | 1 |
http://mno.hu/belfold/egyenlo-berekkel-lehetne-kiiktatni-a-halapenzt-1236306
| null | true | 0 | 0 |
Hosszú ideig tarthatnak még a humán tárca háttérintézményeinél indított nyomozások – Polt Péter sem tudná megmondani, meddig.
Csalás és hűtlen kezelés gyanújával is vizsgálat zajlik az Emmi két háttérszervezeténél, de a rendőrség a jelek szerint évek óta nem tud zöld ágra vergődni az ügyekkel, és a jelek szerint egyhamar nem is fognak – legalábbis ez derül ki Polt Péter legfőbb ügyész Korózs Lajos szocialista képviselőnek küldött válaszaiból.
Korózs levélben kérdezett rá Poltnál, hogy milyen szakaszban tart a két ügy. Az egyik nyomozás a Türr István Képző -és Kutató Intézetnél zajlik: a TKKI 2015-ben egy kisváros téli költségvetésének megfelelő összeget, 25 millió forintot költött el miskolci, ózdi és kecskeméti igazgatósági udvarainak hótakarítására, a tendert pedig egy reklámcég, a Lightboard Outdoor Kft. nyerte el.
A furcsa megbízás miatt a BRFK jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt indított nyomozást, de Polt válasza szerint még a gyanúsítotti kihallgatásig sem jutottak el a vizsgálat során; a 2015-ös ügyben jelenleg adatok, iratok beszerzésével foglalkozik a hatóság, a nyomozás folyamatosan tologatott határideje pedig június 10-re csúszott át, ami indokolt esetben ismét meghosszabbítható.
Ennél nagyobb tétel lehet az, ami miatt a BRFK és a Legfőbb Ügyészség az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőnél nyomoz, különösen nagy értékű csalás gyanújával. Az EMET ugyanis 2015 decemberével – röviddel a 2013-as uniós TÁMOP- pénzek kifutása előtt – alig két hét alatt komoly összeget költött, "képzések beszerzésére". A forrásból elméletileg 40 órás képzést tartottak az EMET 422 munkatársának, de hogy miről, az Korózs szerint máig is rejtély.
Arról már Hadházy Ákos, az LMP korábbi társelnöke számolt be, hogy a négy közbeszerzés közül háromnál a nyertes cég által tett ajánlat forintra pontosan annyi volt, mint az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által előzetesen kalkulált összeg. Az összesen négy képzés megrendelésére több mint bruttó 61 milliót költött az EMET. Akadt olyan fejtágítás is, ahol 202 ezer forintra jött ki egy fő képzése, de a legolcsóbb konstrukcióban is 124 ezer lett az oktatás költsége egy emberre lebontva – olvasható a Magyar Narancs témával foglalkozó cikkében.
Csakhogy ebben az eljárásban sincs előrelépés: Polt Péter legfőbb ügyész szerint az eset nagyon összetett, és további eljárásokat igényelhet – így még "a nyomozás befejezésének várható időpontja sem prognosztizálható."
Mindez talán nem meglepő, ha tudjuk, hogy Poltnak még Kósa Lajos 1300 milliárdos ügylete sem volt gyanús, a hazai ügyészségek antikorrupciós teljesítménye pedig uniós szinten annyi bírálatot kapott, hogy lapunk értesülése szerint az Orbán-kormány ezért sem engedi nyilvánosságra hozni a Magyarországról szóló GRECO-jelentést.
Koncz Tamás
|
Tízmilliók a hólapáton: kihallgatás sem volt az EMMI-intézetnél
|
Hosszú ideig tarthatnak még a humán tárca háttérintézményeinél indított nyomozások – Polt Péter sem tudná megmondani, meddigCsalás és hűtlen kezelés gyanújával is vizsgálat zajlik az Emmi két háttérszervezeténél, de a rendőrség a jelek szerint évek óta nem tud zöld ágra vergődni az ügyekkel, és a jelek szerint egyhamar nem is fognak – legalábbis ez derül ki Polt Péter legfőbb ügyész Korózs Lajos s
|
[
"hírek",
"politika",
"belföldi hírek",
"karikatúrák",
"népszava"
] | 1 |
http://nepszava.hu/cikk/1160119-tizmilliok-a-holapaton-kihallgatas-sem-volt-az-emmi-intezetnel
| null | true | 0 | 0 |
Lángnak villájáról kell vallania
Budapest – Megérkezett a Blikk indítványa a mentelmi bizottsághoz, amelyben Láng Zsolt (40) fideszes képviselő vagyongyarapodásának vizsgálatát kértük.
– Egy-két napon belül postázom levelemmel együtt a beadványt a képviselőnek, akinek öt napja lesz válaszolni. A védekezésétől függ, lezárom-e az ügyet, vagy a bizottság elé utalom – mondta a Blikknek Rubovszky György, a testület elnöke.
Szombaton megírtuk: a polgármester luxusvillát épített
Láng Zsolt
A Blikk azért kérte az eljárást Láng ellen, mert számításaink szerint több százmillió forinttal gyarapodhatott a II. kerületi polgármester vagyona. Két év alatt 55 millióval nőttek megtakarításai, s vett egy értékes rózsadombi telket, amelyre házat épített, ám csak havi nettó 700 ezres bevételről számolt be. Láng a Blikknek azt mondta: örökségből is gazdagodott.
A Blikk korábban Zsiga Marcell fideszes honatya házvásárlása miatt kezdeményezett eljárást, ám a bizottság kormánypárti többsége megszüntette ellene az ügyet.
Blikk-információ
|
Lángnak villájáról kell vallania
|
Budapest – Megérkezett a Blikk indítványa a mentelmi bizottsághoz, amelyben Láng Zsolt (40) fideszes képviselő vagyongyarapodásának vizsgálatát kértük.
|
[] | 1 |
https://blikk.hu/blikk_aktualis/langnak-villajarol-kell-vallania-2178703
|
2015-10-30 04:49:00+01:00
| true | 0 | 0 |
Kilométerenként több mint 4 milliárd forintot emésztene fel a Budapest–Kelebia-vasútvonal felújítása, amiből a kínai államon kívül nem nagyon profitálna senki. A modell kísértetiesen emlékeztet a Paks II. beruházáséra.
Vizsgálatot indított az Európai Bizottság a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása miatt – írja a Financial Times. A brit pénzügyi lap emlékeztet: a 350 kilométeres, Magyarországon a kelebiai határszakaszig tartó vonal megújítása a kínaiak számára lenne prezstízsberuházás, az "Egy övezet, egy út" külgazdasági stratégia egyik végpontja, egyben az első kínai vasútfejlesztés az EU-ban.
Ennek megfelelően a fejlesztéssel leginkább a kínaiak nyernek: a jelenlegi tervek szerint a magyar határig tartó szakasz megépítésére szánt 550 milliárd forintot 85 százalékban a kínai Eximbank hiteléből állják, amelynek a kamatai ahhoz mérten nőnek, minél nagyobb a magyar részvétel a megvalósításban. A kamatokkal és az önrésszel együtt a teljes büdzsé akár 700 milliárdig is felfuthat – pontos számot nem lehet tudni, mivel a kormány a megvalósíthatósági tanulmányt tíz évre titkosította.
Ez kilométerenként 4,22 milliárd forint, ami igazán szép, ha azt vesszük, hogy jelenleg egy évtizedek óta elhanyagolt, sem a személyszállításban, sem az áruszállításban nem fontos vonalról van szó. Az ellenzők szerint a felújítás sem fog sokat javítani a helyzeten, hiszen a kínai áruknak valahogy el kellene jutnia a görög kikötőkből Belgrádig, a délebbi szakaszokon azonban semmilyen fejlesztés nem várható. Az LMP korábbi (még az eredeti, 472 milliárdos) költségvetéssel kalkulált becslése szerint 2400 év alatt térülhet meg a beruházás.
Hasonló eredményre juthatott az Európai Bizottság is, amely éppen a megtérülést vitatja a mostani vizsgálatban. Ami egyébként nem meglepetés: a Magyar Nemzet már tavaly szeptemberben beszámolt arról, hogy Brüsszel május 26-án megindította a kötelezettségszegési eljárás első szakaszát. Az indok akkor az volt: uniós jogot sérthet, hogy a kivitelezést nem tenderen, hanem magyar–kínai kormányközi megállapodásban ítélték oda a fővállalkozónak, és az sem tisztázott, a MÁV milyen szerepet kap a konzorciumban.
A kormány nem cáfolta a vizsgálat hírét, a lap megkeresésére azonban közölték: a novemberben Lettországban aláírt államközi szerződés tartalmaz egy függeléket, arról, a megállapodás hogyan illeszkedik az uniós közbeszerzési szabályokhoz.
A Budapest–Belgrád-vasútvonallal kapcsolatos aggályok kísérteties hasonlóságot mutatnak a Paks II. beruházással kapcsolatban megfogalmazott bírálatokkal. A bizottság jelenleg is vizsgálatot folytat amiatt, hogy az atomerőmű bővítését államközi szerződésben, tender kiírása nélkül adták oda az orosz Roszatomnak. A megvalósítás is hasonló konstrukcióban történne a kormány tervei szerint, ott orosz állami hitelből. Vlagyimir Putyin február elejei budapesti látogatásán ráadásul az is kiderült: Moszkva akár 100 százalékban is meghitelezné a paksi beruházást.
|
Gazdaság: Brüsszelben sem értik, mi haszna a Budapest–Belgrád-vasútnak
|
Kilométerenként több mint 4 milliárd forintot emésztene fel a Budapest–Kelebia-vasútvonal felújítása, amiből a kínai államon kívül nem nagyon profitálna senki. A modell kísértetiesen emlékeztet a Paks II. beruházáséra.
|
[] | 1 |
http://hvg.hu/gazdasag/20170220_Brusszelben_sem_ertik_mi_haszna_a_BudapestBelgrad_vasutnak
|
2017-02-20 10:56:00+01:00
| true | 0 | 0 |
A horvát ex-kormányfő állítólag a mobilja akkumulátorát is kivette a megbeszélés idejére.
Szenzációs, kőkemény bizonyíték napvilágra kerüléséről ír a horvát sajtó az INA-Mol korrupciós ügyben – írja a Srbija blog.
A lap szerint előkerült egy olyan, éttermi biztonsági kamera-felvétel, amelyen a volt horvát miniszterelnök Ivo Sanader és Hernádi Zsolt Mol-vezető találkozik egy zágrábi étterem különtermében, néhány hónappal Sanader kormányfői lemondását követően. A felvétel már a horvát ügyészség birtokában van – írja a Srbija blog.
A horvát Jutarnji list újságírója szerint a felvételből alegizgalmasabb az az öt perc, amikor Sanader kivette a mobiltelefonja akkumulátorát és egyértelműen, egymástól távolra rakta ki az asztalra a készüléket és annak akksiját. Biztos akart lenni abban, hogy senki sem hallgatja le őket. A felvételen az is látszik, hogy Sanader egy cetlit vesz ki a zsebéből, amire Hernádi valamit ráír, majd koccintanak. A Jutarnji újságírója szerint ezen a cédulán állapodtak meg a Mol-INA biznisz megolajozásának a díjában – olvasható a blogban.
|
Videó készült Hernádi és Sanader vacsorájáról
|
A horvát ex-kormányfő állítólag a mobilja akkumulátorát is kivette a megbeszélés idejére.
|
[
"sanader",
"hernádi zsolt",
"mol",
"ina",
""
] | 1 |
http://fn.hir24.hu/gazdasag/2011/10/31/video-keszult-hernadi-es-sanader-vacsorajarol
|
2011-10-31 00:00:00
| true | 0 | 0 |
A Figyelő értesülése szerint a 2,5 milliárdos áfacsalási ügy gyanúsítottja most a Karib-tengeren sütteti a hasát. F. Attilát első fokon emberölési kísérletért is elítélték, de még nem kezdte meg büntetését.
A NAV egyik magas rangú tisztjét is megvesztegette egy milliárdos áfacsalási ügy gyanúsítottja, aki most a Karib-tengeren sütteti a hasát – írta a Figyelő csütörtöki száma. T. Zoltán alezredest már elfogták. A lap úgy tudja, nyomozati ügyekről adott ki információkat F. Attilának és társának, R. Barnabásnak, amiért busás jutalmat várt el.
F. Attila két és fél milliárd forinttal rövidítette meg a költségvetést. Megbízható forrásból származó információkra hivatkozva a Figyelő azt írja: a gyanúsított egy általa (is) kreált cégcsoport eszmei irányítójaként tonnaszám szerzett be cukrot és étolajat Szlovákiából. A magyar üzletek – többnyire hipermarketek – polcain azután kötöttek ki ezek a termékek, hogy több cégen is átfuttatták őket – hamis számlákkal nem kevesebb mint két és fél milliárd forintnyi áfát kicsalva.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozói nyáron csaptak le a társaságra Komárom- Esztergom megyében. A nagyszabású akcióban egyszerre jelentek meg több helyszínen, a kamu cégek strómanként működő ügyvezetőit lekapcsolva és utóbb vallomásra bírva. Csak a főkolompost, F. Attilát nem sikerült előállítani. Most már egyre több jel vall arra, hogy fülest kaphatott.
F. Attila bűnlajstroma egyébként kivételesen gazdag. Emberölési kísérlete miatt első fokon 3 év 6 hónap börtönre ítélte a bíróság, de sokak nem kis meglepetésére nem helyezték előzetes letartóztatásba. A másodfokú tárgyalás 2014 tavaszán veszi kezdetét.
|
Gazdaság: Magas rangú NAV-ost vesztegethetett meg a nagypályás áfacsaló
|
A Figyelő értesülése szerint a 2,5 milliárdos áfacsalási ügy gyanúsítottja most a Karib-tengeren sütteti a hasát. F. Attilát első fokon emberölési kísérletért is elítélték, de még nem kezdte meg büntetését.
|
[] | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20140102_Magas_rangu_NAVost_vesztegethetett_meg_a
|
2014-01-02 09:43:00+01:00
| true | 0 | 0 |
Különös lista került elő az andornaktályai fogyatékosok otthonából: az intézmény mind a 26 dolgozóját felsorolták, feltüntetve mindegyikőjük mellett pártszimpátiájukat és még aszerint is megkülönböztetik a kormánypártiakat, hogy ki a rendes fideszes és ki beszél "az egyes intézkedések ellen".
"Fidesz, Vámosi Lacira szavazott. (...) Tardon fideszes polgármesterre szavazott. (...) Jobbikos, utálja a Fideszt. (...) MSZP, Korózs Lajos nővére. (...) Nem politizál, de lehet fideszes. (...) Hit Gyülekezetének tagja – ilyen megjegyzések szerepelnek azon a listán, amelyen a Heves megyei önkormányzat fenntartásában lévő, Egerhez közeli andornaktályai fogyatékosok otthona és rehabilitációs intézete huszonhat dolgozójának nevét sorolják, feltüntetve mindegyikőjük mellett pártszimpátiájukat, s néhány esetben azt is, milyen pártállású polgármesterre szavaztak.
A lap alján egyfajta lábjegyzetként ez szerepel: »a vastag betűvel kiemelt dolgozókról állítható 100%-os bizonyossággal, hogy fideszesek, de (s itt a papíron két név következik)... az, aki Orbán Viktor politikájával egyetért és szimpatizál, valamint támogatja, a többi fideszes már ellen beszél az egyes intézkedéseknek«."
Az A4-es formátumú, kézzel, nagybetűkkel írott dokumentumot az intézményben terjedő pletyka szerint állítólag az igazgatónő asztaláról leesve találta meg valaki, lefénymásolta, majd elküldte azt a Heves Megyei Hírlap címére. A fenntartó megyei önkormányzatnak a lap tegnapi számában közzétett közleménye szerint névtelen, minden bizonyítékot nélkülöző, de nagyon súlyos vádakról van szó, ezért a hivatal szociális osztálya tájékozódik az ügyben, szükség esetén pedig cselekszenek, hiszen – imígy a reagálás – a munka rovására megy, ha a dolgozók a feladataik elvégzése helyett egymással foglalkoznak.
Vámosi László, Andornaktálya polgármestere szerint nem zárható ki, hogy a lista egyfajta támadás az igazgatónő ellen. Hajdúné Farkas Ildikó intézményvezető tegnap azonnali hatállyal áthelyezését kérte a megyei önkormányzattól. Indoklásként leírta, hogy "bár emberi méltóságában is megsértették ezekkel a politikai feltételezésekkel, mégis szakmáját és az intézmény lakóinak nyugodt életkörülményeit szem előtt tartva távozásával elejét veszi a hasonló akcióknak". Az igazgatót szavai szerint rendkívül megviselte, hogy aljas módszerekkel próbálják őt provokálni, gyanúba keverni.
A Heves megyei önkormányzat az addigi helyettest, Magos Tünde Máriát bízta meg a vezetői teendők ellátásával: pályázatot – mint megtudtuk – nem írnak ki a posztra, mert január elsejével ez az intézmény is állami tulajdonba kerül. Az otthonban tegnap "összdolgozói" értekezletet tartottak, amelyről a sajtó nem tudósíthatott. A megbízott vezető késő délutáni közleményében a többi között ez olvasható: a dolgozókat kizárólag szakmai alapon, munkájuk által értékeljük. A legtöbben évek óta itt dolgoznak az otthonban. Az utóbbi időben néhány vezetői döntés kapcsán az igazgatót számos kritika érte munkatársaitól, és sok esetben ezek munkahelyi feszültségeket eredményeztek. Azt gondoltuk, hogy ezek a szakmai konfliktusok az intézmény falain belül maradnak. (...) Az összdolgozói értekezleten elhangzott, hogy a megyei önkormányzat nem kétes eredetű és tartalmú listák alapján ítéli meg a dolgozóit, a pártállásnak nincs semmilyen szerepe, a politika ki van rekesztve minden intézményből. Kétféle dolgozó létezik: aki jól végzi a munkáját, és aki nem. Csupán ez számít. Rossz fényt vetne az intézményre és a megyei önkormányzatra is, és csak belső feszültséget okozna, ha minden névtelen, bizonyítékot nélkülöző vádaskodás miatt vizsgálatot indítanának – olvasható Magos Tünde Mária közleményében.
Az intézmény dolgozói közül többeket is megkerestünk, a nevét vállalva senki nem nyilatkozott. Volt, aki azt mondta: felháborította, s a személyiségi jogokkal való visszaélésnek tartja, hogy neve is szerepel a dokumentumon, mert nem adott arra engedélyt, hogy bárhol "összeírják".Mások közölték: tudják, ki és kinek a megbízásából készítette a névsort, de konkrétumokat nem árultak el, mert nincsenek a kezükben konkrét bizonyítékok.
Korózs Lajos volt szociális és munkaügyi államtitkár, az MSZP országgyűlési képviselője, akinek nővérét és unokahúgát is megemlítették a listán, tudósítónknak tegnap azt mondta: sosem kérdezte egyik rokonától sem, melyik pártra szavaz, ez mindenkinek magánügye. – A demokrácia helyett a pártlojalitás és a pretoriánus metódusok érvényesülnek a mostani kormány politikájában, ezt eredményezték a Kubatov-listák. Senki ne gondolja, hogy az andornaktályai ügy egyedi eset, mind a háromezer-kétszáz hazai településen összeállították már hasonló névsoraikat, s mindenki megkapta a neve mellé az ikszet, ki erős narancssárgával, ki narancssárgával, ki pedig pirossal vagy rózsaszínnel. Nyilván vagyunk tartva – ezt köszönhetjük a mostani kormánynak.
|
Belföld: Listázás pártszimpátia alapján már a fogyatékosok otthonában is
|
Különös lista került elő az andornaktályai fogyatékosok otthonából: az intézmény mind a 26 dolgozóját felsorolták, feltüntetve mindegyikőjük mellett pártszimpátiájukat és még aszerint is megkülönböztetik a kormánypártiakat, hogy ki a rendes fideszes és ki beszél az egyes intézkedések ellen.
|
[
"2011-11-17",
"botrány",
"lista",
"pártok"
] | 1 |
https://nol.hu/belfold/20111117-partszimpatia-listazas1
|
2011-11-17 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Erkölcstelennek tartják az adóelkerülést az emberek, de végeredményben az a fontos, hogy legyenek új munkahelyek – ez az egyik tanulsága annak a frissen készült kutatásnak, amelyet a Demnet készített. A kormánytól és az adóhatóságtól azonban hatékonyabb fellépést várnak, és az offshore cégek tulajdonosait is szívesen megismernék.
Magyarországra még nem használják az adóparadicsom kifejezést, pedig lehet, hogy nem volna túlzás. Ezt erősíti az is, amikor 2016-ban arról írt az Átlátszó, hogy a General Electric magyar leányvállalatának társasági adókulcsa akár 1,3 százalékosra is lefaragható. Nincs szükség másra, mint könyvvizsgálói kreativitásra, a növekedési adóhitelre és előzetes adójóváírásra. És hogy mennyi az adóalap? 4000 milliárd forint, jórész Svájcból importálva. Nem csoda, hogy az esetre felfigyelt a svájci Tagesanzeiger nevű lap is.
A tax dodginggal, vagy adóelkerüléssel (bár ez a fordítás nem teljesen fedi le a fogalmat) már mi is többször foglalkoztunk, de leginkább a globális vonatkozásokkal. Például azzal, hogy az OECD-országok évente 135 milliárd dollárt adnak különféle segélyprogramok keretében a fejlődő országoknak, miközben adóelkerülés miatt 160 milliárd dollár áramlik ki ezekből a nehéz helyzetben lévő régiókból.
Arra azonban kevés figyelem irányult, hogy Magyarországon az emberek hogyan viszonyulnak az adóelkerüléshez, mi a véleményük róla. A Demnet ezért 2016 novemberében a Publicus Intézettel együtt készített egy kutatást 1000 fős reprezentatív mintán, az eredményeiket pedig egy jelentésben publikálták.
A megkérdezettek fele szerint az adóelkerülők többsége illegális eszközökkel él és csak a negyedük véli úgy, hogy legális eszközök is rendelkezésre állnak, azonban érdemes figyelembe venni, hogy sokan egyáltalán nem is tudtak válaszolni a kérdésre, iskolai végzettségtől függetlenül (1. ábra).
Abban a válaszadók túlnyomó többsége egyetértett, hogy mivel az adózás és a járulékfizetés költség, elfogadható, ha egy magánszemély vagy egy cég szeretné legális eszközökkel minimalizálni a költségeket, azonban a válaszadók több mint fele szerint az adóelkerülés még legális eszközökkel is erkölcstelen.
A kutatás során rákérdeztek konkrét adóelkerülési ügyekre, a legtöbben Andy Vajna nevét mondták, majd Rogán Antalét, illetve az "offshore"-t, mint címszót (2. ábra). A legismertebb adóparadicsomnak Ciprus bizonyult, ezt követte a Kajmán-szigetek és Luxemburg. A legnagyobb adóelkerülőknek a politikusokat tartják, a multik és a gazdasági háttéremberek előtt (3. ábra).
Annak, hogy miért tudják elkerülni ezek a szereplők az adófizetést, a megkérdezettek szerint leginkább az az oka, hogy senki nem kéri számon őket, valamint megvédik őket a politikusok. A 8 osztályt végzettek vagy szakképzettek szerint viszont fontos szerepe van annak is, hogy a sajtó nem képes feltárni ezeket az ügyeket és a közvélemény sem figyel oda.
Arra a kérdésre, hogy kinek van a legnagyobb lehetősége a hatékony fellépésre, a kormányt (87 százalék) és az adóhatóságot (86 százalék) említették a legtöbben, az oknyomozó újságírókat 57 százalék, míg a civil szervezeteket mindössze 40 százalék (4. ábra). A kormány hozzáállásáról azonban képet adhat az, hogy a jelentés bemutatását kísérő kerekasztal-beszélgetésre, hiába kaptak meghívót, sem a Fidesz, sem a KDNP nem küldött delegáltat.
A megkérdezettek 86 százaléka mondta azt, hogy a multiknak jobban ki kéne venniük a részüket a közteherviselésből, mint a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k). Ugyanakkor a 75 százalékuk szerint végeredményben az a fontosabb, hogy egy vállalat mennyi munkahelyet teremt és nem az, hogy mennyi adót fizet. Ez arra utalhat, hogy a napi megélhetési gondok felülírják az adóelkerüléssel kapcsolatos fenntartásokat.
Erkölcstelennek tartották azt, hogy egyesek külföldi offshore cégek mögé bújtatják a nagy vagyonokat és kerülik el az adófizetést, és ezért szükség lenne az országok közötti adóharmonizációra és tudnunk kellene, hogy milyen magánszemélyek állnak az offshore cégek mögött. Az adófizetés mértékét azonban személyes adatnak tartják, és a megkérdezettek szerint jobban kellene őriznie az adótitkokat az államnak.
A kormány által nyújtott adókedvezményekkel kapcsolatban megkérdezték azt is, hogy a válaszadók szerint kinek lenne erre leginkább szüksége rá és itt pártpreferencia szerint is besorolták a válaszokat. A baloldali ellenzék szavazói a szegényeknek, a Jobbik, a bizonytalanok és a kormánypártok inkább a kkv-knak adnák. A szegények támogatottsága a kormánypárti szavazók körében volt a legalacsonyabb, a nagycsaládosoké viszont náluk a legmagasabb.
A vizsgálat szerint az emberek az emberek 77 százaléka érdeklődik valamilyen formában a közügyek iránt, míg a gazdasági/pénzügyi hírek a 70 százalékukat érdekli. Korosztályt tekintve leginkább a 30-44 év közöttiek kíváncsiak ilyen információkra, végzettség szerint pedig a diplomások, legkevésbé pedig a szakképzettséggel rendelkezők, illetve a 60 év felettiek.
Ugyan a megkérdezettek 52 százaléka aktív kereső (főállásban vagy részidőben), mégis csak 46 százalékuk fizetett személyi jövedelemadót, és nekik is csak a 63 százaléka rendelkezett az adó 1 százalékáról. Ez utóbbi mutató a kutatás készítői szerint azért fontos, mert egyfajta adótudatosságot feltételez.
D. Kovács Ildikó
|
Az embereknek Andy Vajna és Rogán Antal jut eszébe az adóelkerülésről
|
Erkölcstelennek tartják az adóelkerülést az emberek, de végeredményben az a fontos, hogy legyenek új munkahelyek – ez az egyik tanulsága annak a frissen készült kutatásnak, amelyet a Demnet készített.
|
[
"egyéb"
] | 1 |
https://blog.atlatszo.hu/2017/01/az-embereknek-andy-vajna-es-rogan-antal-jut-eszebe-az-adoelkerulesrol
|
2017-01-28 07:36:00+00:00
| true | 0 | 0 |
A Magyar Nemzet csütörtökön tálalta leleplezését, amely szerint szocialista közeli pályázók is nyertek a trafiktenderen. Az egyik leleplezett "baloldali" azonban valójában fideszes képviselő.
"Baloldaliak a bírált dohánybizniszben" címmel közölt összeállítást csütörtöki számában a Magyar Nemzet a botrányos trafikpályázatokkal kapcsolatban.
Madocsa honlapja: ''baloldali kötődésű'' fideszes © madocsa.hu
Miután kiderült, hogy több helyen a Fidesz helyi, vagy országos vezetőihez kötődő pályázók nyertek koncessziót, a Magyar Nemzet csütörtöki számában azt írta: Madocsán Puch László MSZP-s képviselő testvére nyert koncessziót. A lap többek között ezzel támasztotta alá a Magyar Szocialista Párthoz kötődő emberek részvételét. Madocsa község honlapjáról ugyanakkor egyértelműen kiderül, hogy Puch József a Fidesz-KDNP színeiben lett képviselő. Ezt a tényt nem írta meg a napilap.
A hvg.hu elérte Puch Józsefet Madocsán. Mint mondta, ő jelenleg valóban a Fidesz-KNDP jelöltjeként került be a helyi képviselő-testületbe, és valóban nyert trafikjogot. "Puch Lászlónak viszont nem vagyok testvére" – tette hozzá. Egyben elmesélte: ő 20 éve vendéglátós, működtet egy kocsmát, ezért pályázott. A kocsmában ugyanis leválasztott egy kihasználatlan részt, ott alakítja ki a dohányboltot. "De ha tudom, hogy ekkora tortúrával jár, nem teszem meg" – jegyezte meg, utalva arra, hogy a Magyar Nemzet írásának megjelenése után pár óra alatt legalább 15-en keresték már.
A hvg.hu kedden közölte annak a szekszárdi fideszes képviselőnek a nyilatkozatát, aki elmondta: egy informális frakcióülésen hozta be a város polgármestere a pályázók névsorát, és ezt kellett véleményezniük.
A Magyar Nemzet cikke igyekszik fogást találni a baloldalon, de csak egy MSZP-st, a dunakeszi Nagy Imrét sikerül felmutatni, akinek a lap szerint a fia nyert trafikos koncessziót. Ellenzéki trafikosnak minősítik a független sellyei polgármestert, Nagy Attilát, akinek a felesége nyert, illetve Mali Zoltánt, a 2006-ban SZDSZ-es, 2010-ben függetlenként indult drávapiski polgármestert.
|
Itthon: Trafikmutyi: fideszes a Magyar Nemzet szocialistája
|
A Magyar Nemzet csütörtökön tálalta leleplezését, amely szerint szocialista közeli pályázók is nyertek a trafiktenderen. Az egyik leleplezett "baloldali" azonban valójában fideszes képviselő.
|
[] | 1 |
http://hvg.hu/itthon/20130502_Trafikmutyi_Nemzet_Puch_Fidesz
|
2013-05-02 10:02:00+02:00
| true | 0 | 0 |
A tizenkét perces, Seventeen címu gyoztes alkotást Hiszko HÖLSZING (Hulsing) rendezte, a film egy tetoácsról szól, aki a magasból lesi a noket. A közönségdíjat és a zsuri különdíját M. Tóth Géza alkotása, a négy és fél perces Maestro, míg az ökumenikus zsuri elismerését egy ukrán báb-animáció kapta. A négynapos budapesti fesztiválon 35 európai film, köztük négy magyar alkotás versenyzett. A fodíjjal járó 2 ezer eurót az idén a kulturális minisztérium ajánlotta fel.
|
Holland rajzfilm diadalmaskodott Budapesten
|
Budapesten a Tizenhét című holland rajzfilm nyerte el a fődíjat az új európai animáció idei fesztiválján; az AniFest3 elismeréseit vasárnap este adták át az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
|
[] | 0 |
https://infostart.hu/kultura/2005/12/12/holland-rajzfilm-diadalmaskodott-budapesten
|
2005-12-12 00:00:00
| false | 0 | 0 |
1991. december 23-án kora reggel egy nő és egy férfi várakozott Ferihegynél egy bérelt Fiat Tipoban, a ceglédi vasút egyik vágányán napok óta veszteglő tehervagon mögött. Egy rendőri kísérettel érkező buszra vártak, melyben a reptérre tartó volt szovjetunióbeli zsidók utaztak. Két és fél óra lesben állást követően meg is pillantották a célpontjukat, de az út mellett egy másik Fiatba rejtett pokolgép nem robbant fel az első detonációs kísérletre, és mire sikerült működésbe hozni, már a kísérő rendőrautó is elhaladt.
A robbanás így is valósággal hozzávágta az rendőrautót a buszhoz. A két kísérő rendőr súlyosan megsérült, a kigyulladó buszról menekülők közül is négy utast kórházba kellett vinni. A robbanás helyén csak egy füstölgő kráter maradt.
A tény, hogy a rendszerváltás utáni Magyarország terrortámadások terepévé vált, így is sokkolta az országot, az Antall-kormány azonnal rendkívüli intézkedéseket léptetett életbe.
Még a DNS-minta sem segített
A merénylők azonban európaiak voltak. Akkor még ugyanis nem csak az iszlamisták próbálkoztak a terrorral, hanem a szélsőbaloldal is: a hetvenes évek vége óta hanyatló Vörös Hadsereg Frakció (Rote-Armee-Fraktion - RAF) két tagja, Horst Ludwig Meyer és Andrea Klump hónapokon át készítették elő a merényletet Budapesten, de hiába látták őket csikorgó kerékkel elstartolni a tett helyszínéről, sikerült meglépniük. Az akkori technikával még a helyszínen vett DNS-mintákkal sem tudtak mit kezdeni a rendőrök.
Az elkövetők csak hosszú évekkel később bukkantak fel; Meyert 1999-ben bécsi rendőrök lőtték le tűzharcban, Klumpot elfogták, és hosszú tárgyalást követően egy másik támadásért 12 év börtönre ítélték. A szélsőbaloldali terroristák valószínűleg palesztin elvtársaiknak akartak szívességet tenni, akik nem akarták, hogy az 1967-ben megszállt Ciszjordániába zsidókat telepítsen az izraeli kormány.
Elszippantották az izraeliek a zsidókat
A célpontok az ún. alijázó, azaz Izraelbe költöző zsidók voltak. Az Izraelben regnáló Jichák Samir kormánya ugyanis a hidegháború végével fellazuló határokat ugyanis egy kis vérfrissítésre akarta kihasználni. A még Bibi Netanjahut is jobbról előző Samir úgy gondolta, hogy a Szovjetunióból a jólét és a biztonság ígéretével százezernyi zsidót lehet Izraelbe csábítani, akik javítják kicsit az arabokkal szembeni demográfiai mutatókat. Az akcióban a Likud párti vezető ugyanúgy meglátta a politikai hasznot, mint Orbán a határon túli magyarok választójogában, és nem is nagyon tévedett: a betelepülők világi jellegű zsidó nacionalizmusa ugyanis durván jobbra tolta az izraeli politikát.
A merénylet a betelepítés folyamatát egyáltalán nem vetette vissza, a buszban utazók is hamar továbbmentek. Izraelbe a szovjet határnyitást követő évtizedben összesen csaknem egymillióan érkeztek a volt szovjet tagköztársaságokból – negyedük vallásos értelemben nem is számított zsidónak. Az ország muszlim lakóinak aránya azonban a kilencvenes évek óta sem csökkent, sőt, 20 százalékról egy évtizeden belül 25 százalékra is emelkedhet.
|
24 éve volt az első magyarországi terrortámadás
|
24 éve volt az első magyarországi terrortámadás - Izraelbe emigráló zsidókat akartak felrobbantani szélsőbaloldali németek. Akkor még a DNS-mintával sem tudtak mit kezdeni.
|
[
"ferihegyi gyorsforgalmi út",
"ferihegyi merénylet",
"raf",
"terrortámadás",
"tudomány"
] | 0 |
http://index.hu/tudomany/tortenelem/2015/12/23/ferihegyi_robbantas_24_eve
|
2015-12-23 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.