text
stringlengths 0
100k
| title
stringlengths 8
200
| description
stringlengths 5
4.51k
| keywords
list | label
int64 0
1
| url
stringlengths 12
242
| date
stringlengths 0
32
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
| title_score
float64 0
0.01
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Nem jutottunk túl messzire, a nagyon közeli napokban ismét találkozunk - így összegezte Rubovszky György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezető-helyettese a képviselői összeférhetetlenség kapcsán a Fidesszel folytatott előző éjszakai egyeztetéseket szerdán. A kormánypárti politikus ugyanakkor azt reméli, hogy a végszavazásig sikerül megállapodni.
Az Országgyűlés keddi döntése alapján más keresőfoglalkozást nem folytathatnak, és egyéb megbízatásukért - a tudományos, oktatói, művészeti, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve - nem fogadhatnak el díjazást a parlamenti képviselők a következő ciklustól.
A fideszes Kovács Zoltánnak az új országgyűlési törvényjavaslathoz fűzött módosító indítványát 253 igen szavazattal, 47 ellenében, 12 tartózkodás mellett fogadta el a parlament. A törvényjavaslaton már csak közvetlenül a jövő hétfői zárószavazás előtt változtathat a Ház.
A kétharmados többséget igénylő módosító indítvány a kormányoldalt is megosztotta: a kereszténydemokrata frakció nagy többsége - 30 képviselő - ellene szavazott, és így tett négy fideszes politikus is. Megszavazta viszont a javaslatot a jobbikos képviselők többsége. Az MSZP nem vett részt a szavazásban, míg az LMP-frakció nagy része nemmel voksolt. A KDNP a kedd délelőtti frakciószövetségi ülésen jelezte, hogy több ponton változtatni kívánnak a javaslaton, mert így azt nem tudják támogatni.
Rubovszky György azt mondta, nagyon reméli, hogy a végszavazásra meg tudnak állapodni a vitatott pontokban. Úgy látta, megértésre találtak a Fidesz frakcióvezetőjénél felvetéseik. A több mint egyórás megbeszélésen jelen volt mindkét kormánypárti frakció vezetője. Rubovszky György szerint miután ismertették álláspontjukat, "bizonyos vitafoszlányok" alakultak ki, majd abban maradtak, hogy a nagyon közeli napokban ismét leülnek. Ennek pontos időpontja azonban még nem ismert.
"Nincs pont rakva a végére" - fogalmazott, hozzátéve: nagyon reméli, hogy a vitás pontokban a végszavazásra meg tudnak majd állapodni. A KDNP-s politikus az elvárásaikra vonatkozó kérdésre közölte: azt szeretnék, hogy ne legyen fő foglalkozás a képviselőség, "ilyen ugyanis a világon nincs", és ez semmi máshoz nem vezetne, mint hogy kontraszelektált lesz a parlament.
További kitételként említette, hogy a javadalmazási passzusok 2014-ben lépjenek életbe. Cáfolta ugyanakkor, hogy a KDNP a tiszteletdíjak felemelését kérné, és egyéb szolgáltatásokra tartana igényt. Azt megerősítette, hogy az összeférhetetlenségi szabályoknál vita volt előző nap.
Rubovszky György ismertetése szerint azt is kérték, hogy ne legyen maximálva, hány alkalmazottja lehet egy frakciónak, ezt bízzák a frakciógazdálkodásra. Ennek rendezésére ígéretet kaptak a kedden éjszakába nyúló egyeztetésen - mondta. Közölte, a mostani javaslat szerint nem lehetne több alkalmazott, mint ahány tagú egy frakció, azonban egy 12 fős frakció esetében szerinte így nem biztosítható a működőképesség.
|
Itthon: KDNP a Fidesszel szemben: "nincs pont rakva a végére"
|
Nem jutottunk túl messzire, a nagyon közeli napokban ismét találkozunk - így összegezte Rubovszky György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezető-helyettese a képviselői összeférhetetlenség kapcsán a Fidesszel folytatott előző éjszakai egyeztetéseket szerdán. A kormánypárti politikus ugyanakkor azt reméli, hogy a végszavazásig sikerül megállapodni.
|
[] | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20120411_kdnp_fidesz_rubovszky
|
2012-04-11 10:21:00+02:00
| true | 0 | 0 |
Többnapos, országos dínom-dánom várható augusztus 20. körül – elsőre úgy tűnhet, hogy sokszorosan bepótolná a kormány a tavaly a járvány miatt elmaradt nemzeti ünnepet, csakhogy már 2020-ra is ilyet terveztek, és ezt hivatalosan csak áttolták 2021-re. A Szent István Napokra keresztelt monstre állami fesztiválon mindent felvonultatnak a sörtől és Ákostól a katonai légiparádén át a tűzijátékig. A rongyrázásnak persze ára van: a rendezvénysorozatra nettó 5,5 és 7,9 milliárd forint közötti összeget költenek el.
Augusztus 20-a nemcsak a tűzijátékról és a Szent Jobb-körmenetről szól, bár ez a két esemény jól jelzi, hogy a nap nemcsak az államalapítás és az államalapító I. István király tiszteletére tartott hivatalos állami ünnep, hanem egyben a magyar katolikus egyház egyik főünnepe is. Az éppen 250 éve országos ünneppé tett nap a pártállami időkben előbb az új kenyér, később az Alkotmány ünnepévé változott, mostanra pedig szakrális jelleggel tarkított, de alapvetően népszórakoztatási célú állami rendezvényfolyammá vált.
Kordonok az Összetartozás emlékhelyének átadásán a Kossuth téren 2020. augusztus 20-án © Túry Gergely
A valaha volt legnagyobb, "amolyan" fesztivál
Különösen idén érhető tetten az igyekezet a szórakozni vágyó hazai és a várt külföldi közönség lenyűgözésére. A rendezők mindent felülmúló programkínálattal készülnek, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) pedig ettől reméli a turizmus felélénkülését. A siker érdekében a járványügyi védintézkedések alól kormányzati felmentést kapott vásári búcsú jellegű esztrádműsorban a legkülönfélébb témájú és színvonalú események váltják majd egymást augusztus 19-től augusztus 22-ig.
A hivatalos kommunikáció szerint azzal, hogy többnapos rendezvénysorozatot tartanak, a budapesti turizmust is próbálják kisegíteni, a cél az, hogy a vidékről oda érkezők ne csak a tűzijátékra menjenek, hanem foglaljanak szállást néhány napra a fővárosban. Finoman szólva is van hova fejlődni ezen a téren, 2019 augusztusában például a budapesti szálláshelyek vendégéjszakáit csak 9 százalékban kötötték le magyarok, míg vidéken 70 százalékos volt ez az arány.
A fő attrakció az MTÜ szerint "minden eddiginél látványosabb és nagyobb fény- és tűzijáték" lesz, de az állami programok mellett augusztus 19-22. között több szórakoztató, kulturális, zenei és családi programot, fesztivált is tartanak. Kovács Zoltán, az ünnepért felelős államtitkár ezt úgy fogalmazta meg: a "valaha volt legnagyobb" rendezvénysorozat várható, 18 helyszínen több száz programelemmel, "amolyan újfajta fesztivált létrehozva" Szent István Napok néven.
A kormányzat szándéka "emelkedett hangulatot teremteni Magyarország születésnapján", ehhez pedig némi segítséget nyújthat, hogy a hagyományosan ilyenkor debütáló Év Kenyerét és Magyarország Tortáját (szigorúan nagy kezdőbetűkkel írva) idén először leöblíthetjük a Szent István Nap sörével (ami egyébként csapolt borsodit jelent), amiből a rendezvényhelyszíneken államilag rögzített áron, 350 forintért kapható majd egy korsó.
Programok a hercegnőképzőtől Ákosig
Ami a programokat illeti: a hivatalos ajánló szerint éppen "épülő, szépülő" Városligetben például "a lurkóknak és a gyermeklelkű felnőtteknek" kínálnak augusztus 20-21-én programokat a herceg- és hercegnőképzőtől a vásári mutatványosokon át a kipróbálható repülőgép-szimulátorig és a lézerlövészetig, sőt lesz hadi- és fegyverzettechnikai bemutató is, az Antall József rakparton pedig csütörtöktől vasárnapig megtekinthető a Lajta Monitor Múzeumhajó, az egykori osztrák–magyar hadiflotta folyami páncélosa, amely végigharcolta az első világháborút. A haderő jelenkori állapotáról ad majd képet a 20-án reggel 9-től kezdődő katonai légi parádé, amire a beharangozók szerint "sosem látott meglepetésekkel" készül a Honvédség.
A Parlament előtti Kossuth tér nemcsak a hagyományos zászlófelvonás és a tisztavatás helyszíne lesz 20-án, hanem péntektől vasárnapig itt állítják ki az Aranyvonatot is: a romjaiból helyreállított, díszes vasúti kocsi Szent István halálának 900. évfordulójára készült 1938-ban, ezen szállították a Szent Jobbot országos körútján. Ha már Szent Jobb: 20-án nem maradhat el a Szent Jobb-körmenet, illetve az állami vezetők által is látogatott hagyományos szentmise sem a Szent István-bazilikában. Ha pedig már szent dolgokról van szó, 20-án mindig ingyenesen megtekinthető a Szent Korona a Parlamentben, a Budavári Palotában pedig az ünnepre időzítve készült el a Szent István terem rekonstrukciója, amit a hónap végéig ingyen, utána viszont 4 ezer forintos belépőért lehet megnézni. Áder János államfő is itt adja majd át 20-án a legmagasabb állami kitüntetést, a Szent István Rendet az idei díjazottaknak.
Aranyvonat © MTI/Máthé Zoltán
Újdonság lesz idén az Andrássy úton megrendezett monstre felvonulás. Az ajánló szerint "a legnagyobb zenés showműsorok látványvilágát idéző, különleges felvonulás" az Oktogon és a Hősök tere között zajlik majd augusztus 20-án délelőtt: "monumentális, guruló díszletekkel, installációkkal és szobrokkal, valamint sztárfellépők részvételével megelevenedik Magyarország alapításának története".
Az ígéretek szerint az állami tévében élőben közvetített "látványos forgatag életre kelti a magyar mondavilág alakjait és nemzeti szimbólumainkat", így ennek megfelelően lesz ott négy és fél méter magas turul, 16 ember által működtetett csodaszarvas és 9 méter átmérőjű korona, végül pedig egy 60 méter hosszú magyar zászló, miközben mások mellett Wolf Kati és a Honvédség katonazenekara is fellép.
A Szabadság térre és a környező utcákba már augusztus 19-én – három napra – beköltözik a Veszprémi Utcazene Fesztivál, a budai Várban kap helyet 20-án a magyar történelem kiemelkedő alakjainak emléket állító Hősök útja, a Magyar Ízek Utcája pedig augusztus 20-22 között idén is a Várkert Bazárnál lesz. Az állami milliárdokból felfutó, Orbán Ráhel barátnője által vezetett Magyar Divat & Design Ügynökség magyar tervezőket, dizájnereket és iparművészeket mutat be a Bálnában szintén három napon át, 20-22 között.
Az ünnepségsorozat állandó eleme, a tűzijáték idén megújul: a hagyományos időpontban, 20-án este 9-kor kezdődik, de már úgy nevezik, hogy "Tűz és fények játéka". Az ígéretek szerint 40 ezer rakétát lőnek fel, nyolcszor annyit, mint 2019-ben. A Műegyetem rakparton augusztus 20-21 között koncertet ad mások mellett a Kossuth-díjas Kovács Ákos és Demjén Ferenc, továbbá a Tankcsapda és a Halott Pénz is. A Tabánban pedig augusztus 19-22 között a Beatricét, Hevesi Tamást és Szikora Róbertet is lehet majd hallgatni. Aki pedig vidékre menne, az választhatja a hagyományos debreceni virágkarnevált, amely már javában tart egészen augusztus 22-ig, és amelyen a virágszobrok között némi árukapcsolással idén megelevenedik Fátyol, a már 70 milliárd forint feletti költségvetésnél járó, őszi vadászati "világkiállítást" promózó kabalakutya is.
Nemcsak a rendezvénysorozat lesz grandiózus, hanem az ára is
A költségekre is azt mondhatjuk, hogy szintet lépnek a szervezők: soha nem volt még olyan augusztus 20-i ünnep Magyarországon, amire ennyi közpénz ment volna el.
Az ünnepségsorozat tűzijáték nélküli részére a Turisztikai Marketingkommunikációs Ügynökség Zrt. az Antenna Hungariával kötött szerződést, a keretösszeg, amelyet el lehet költeni, nettó 6 milliárd 575 millió forint, ennek a 70 százalékát, vagyis nettó 4 milliárd 602 millió forintot a megrendelő mindenképp köteles kifizetni. Erre jön rá a tűzijáték, amelynek a rendezője szintén az Antenna Hungaria, és amelynek a költségei hasonlóképp álltak össze: 1,3 milliárd forint a teljes keretösszeg, ebből minimum 910 millió forintot el kell költeni.
Vagyis összesítve valahol nettó 5,5 és 7,9 milliárd forint között lesz a teljes ünnepség végösszege.
Többnapos rendezvénysorozat korábban nem volt a nemzeti ünnep körül, tehát nincs is mivel összehasonlítani ennek az árát, a tűzijátékról viszont pontos számok alapján azt lehet mondani: több, mint négyszer drágább lesz az idei az elmúlt évek tűzijátékainál. Hosszabb idő után először 2019-ben lépte át a tűzijáték ára a 200 millió forintos határt, akkor 212 millióba került, ehhez képest elég nagy ugrás a mostani, akkor is, ha a minimális, 910 milliós árnál maradnak.
Az eddigi abszolút rekorder nem ez volt, hanem a 2000-es, ami 247 millió forintba került, ami még akkor sincs a mostani ár közelében sem, ha felszorozzuk azzal a 2,18-cal, ahányszorosára 2000 óta az inflációs mutató nőtt. A teljes augusztus 20-i – akkor még csak egynapos – ünnepségsorozat 2000-ben 975 millió forintba került, az inflációval korrigálva ez 2,1 milliárd mai forintnak felel meg, vagyis még mindig messze van az idei rendezvénysorozat árától.
Határ a csillagos ég © Túry Gergely
Papíron a 2020-as ünnepet tartjuk meg most
A szerződések és a közbeszerzések alapján egyébként hivatalosan most a 2020. augusztus 20-i ünnepségsorozatot tartják meg. Ennek a magyarázata nagyon egyszerű: sokkal könnyebb volt így, hogy nem kellett lepapírozni a rendezvények lefújását, hanem az összes szerződés teljesítési dátumait elcsúsztatni egy évvel (és persze ha az Európa-bajnokságot és az olimpiát is hívhatták 2020-asnak idén, akkor egy nemzeti ünnepnél is belefér ez).
A kormány kommunikációjában mindez nem nagyon szerepelt, ott néha azt mondták, hogy elmarad a tűzijáték és a rendezvénysorozat, máskor azt, hogy valamikor később majd megtarthatják. Ez persze még csak szóhasználat kérdése – nyilván senkit nem az érdekel a rendezvények alatt, hogy ezeknek a szerződésekben mi a nevük –, de amikor tavaly a válság alatt sokan nemcsak a járvány miatt, hanem a pénzszórás értelmetlenségére hivatkozva is tiltakoztak a nagy ünneplés ellen, a kormány úgy tett, mintha nekik is igazat adna. Tavaly júliusban, amikor Gulyás Gergely a Kormányinfón bejelentette a halasztást, azt mondta: "örülünk, ha bármit meg tudunk spórolni".
Ez az érvelés már akkor megbicsaklott, amikor kiderült, hogy hivatalosan nem lefújták, csak elhalasztották a rendezvényt, de ekkor legalább még azt lehetett mondani, hogy 2021-ben, amikor már jobb lesz a gazdaság helyzete, könnyebb szívvel vehetnek ki erre pénzt a költségvetésből. Csakhogy 2020 októberében átírták a tűzijátékról szóló szerződést úgy, hogy az Antenna Hungaria 100 százalék előlegre lett jogosult, azzal az indoklással, hogy az előkészítő munkák 90 százalékát már elvégezte, és a már megvásárolt pirotechnikai eszközök ára annyira nagy része az összegnek, hogy súlyos hátránnyal járna, ha ezek megvásárlása után kellene újraindítani a pályázatot. Ez egyben azt is jelenti, hogy most, amikor már sokkal jobb a gazdaságunk helyzete, mint egy éve volt, a teljes, akár 8 milliárd közeli árnak nem a teljes egészét kell most kifizetni.
|
Itthon: Showtime augusztus 20-án: minden idők legnagyobb és legdrágább nemzeti ünnepe jön
|
Többnapos, országos dínom-dánom várható augusztus 20. körül – elsőre úgy tűnhet, hogy sokszorosan bepótolná a kormány a tavaly a járvány miatt elmaradt nemzeti ünnepet, csakhogy már 2020-ra is ilyet terveztek, és ezt hivatalosan csak áttolták 2021-re. A Szent István Napokra keresztelt monstre állami fesztiválon mindent felvonultatnak a sörtől és Ákostól a katonai légiparádén át a tűzijátékig. A rongyrázásnak persze ára van: a rendezvénysorozatra nettó 5,5 és 7,9 milliárd forint közötti összeget költenek el.
|
[] | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20210819_augusztus_20_unnep_programok
|
2021-08-19 06:30:00+02:00
| true | 0 | 0 |
Gigacsalás: 12 milliárdos fiktív számlát állítottak ki
Egy szegedi gazdasági társaság egyetlen, 12 milliárd 65 millió forint értékű fiktív számlával próbált általános forgalmi adót visszaigényelni. A szerződéseket Kecskeméten írták alá.
A NAV pénzügyi nyomozói és adóellenőrei közbeléptek és megakadályozták a kifizetést.
Egy szegedi és egy nagykőrösi gazdasági társaság Bács-Kiskun megyei ügyvezetői – két férfi – jegyezték azt a szerződést, amelyben a nagykőrösi kft. vállalta: a szegedi cégnek olyan partnert szerez, amely nagyon kedvező feltételek mellett értékesít cukrot. Magyarország éves cukorfogyasztását meghaladó mennyiségű kristálycukorról, 2010-es árról és tonnánként további száz euró kereskedelmi árelőnyről volt szó az ígéretben – tudtuk meg Barnáné Horváth Melindától, a NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóságának sajtóreferensétől.
A "közvetítés" alapján a szegedi társaság egy szlovák társasággal kötött szerződést, annak nyírségi képviselője révén. Összesen 480 ezer tonna - 20 ezer kamionnyi! - kristálycukor adásvételéről állapodtak meg a felek. A nagykőrösi közvetítő kiállította a közvetítői díjról szóló számlát, amelynek végösszege 12 milliárd 65 millió forint volt. Csak összehasonlításképp: Kecskemét idei költségvetése 27,4 milliárd forint.
A szegedi kft. adóbevallásában ennek alapján 2 milliárd 565 millió forint általános forgalmi adót próbált visszaigényelni, azonban a kísérlet fennakadt az ellenőrzésen.
Ráfért a sok nulla a papírra
Az adóellenőrök és a pénzügyi nyomozók megállapították, hogy az ügyletben feltüntetett szlovák gazdasági társaság kristálycukorral nem rendelkezik, sőt valójában nem is működik. Az is kiderült, hogy az ügyletben szereplő cégek nem szándékoztak kristálycukorral kereskedni, csupán tisztességtelen haszonra akartak szert tenni az állami költségvetés megkárosításával - tette hozzá a sajtóreferens.
A pénzügyi nyomozók több helyszínen házkutatást tartottak, a szerződő ügyvezetőket költségvetési csalás kísérlete és magánokirat-hamisítás megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki. A két Bács megyei gyanúsított jelenleg lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt áll. Mint megtudtuk, a szerződések aláírásának helyszíneként egyébként Kecskemétet tüntették fel a dokumentumokon. A bíróság akár 10 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntetheti a csalókat, ha bűnösségük beigazolódik.
|
Gigacsalás: 12 milliárdos fiktív számlát állítottak ki
|
Egy szegedi gazdasági társaság egyetlen, 12 milliárd 65 millió forint értékű fiktív számlával próbált általános forgalmi adót visszaigényelni. A szerződéseket Kecskeméten írták alá.
|
[
"adó",
"csalás",
"nav",
"cukor",
"12",
"milliárd"
] | 1 |
http://baon.hu/bacs-kiskun/kek-hirek-bulvar/gigacsalas-12-milliardos-fiktiv-szamlat-allitottak-ki-503040
| null | true | 0 | 0 |
F1: büntet a Mercedes, ha ismét ütköznek a pilótái
Ha olyan szoros lesz a Brit Nagydíj, mint az első szabadedzés, tövig rágjuk majd a körmünket
Lewis Hamilton nyerte a Brit Nagydíj első és a második szabadedzést is Silverstone-ban pénteken. A Mercedes szerint a címvédő csapattársa helyett is dolgozott a második tréningen, amelyen Nico Rosberg egyetlen kört sem tett meg – írja a ktvn.com.
Nyilván nem használ Nicónak, hogy kihagyott egy edzést, de a csapat elvégezte a feladatát, Lewis fantasztikus munkát végzett, a lágy és a közepesen kemény gumit is kipróbálta üres és teli tankkal is
-nyilatkozta Paddy Lowe technikai igazgató, majd hozzátette:
Megvannak az adataink ahhoz, hogy felkészüljünk az időmérőre és a versenyre. Nico is hasznot húz Lewis munkájából. Még mindig nem tudjuk, mi volt a baj az autójával. Szétszedtük, mert vízszivárgást találtunk. Megtehettük volna, hogy ennek ellenére kiküldjük a pályára, de az óvatosabb megoldást választottuk, így kíméltük a motorját, amelyre még néhány pénteki edzésnapon szükség lesz.
Daniel Ricciardo végzett a második helyen a második szabadedzésen, szerinte felvehetik a versenyt a német istállóval:
Versenyképesek vagyunk, élvezet itt autózni. Rövid és hosszú menetekben is jók vagyunk, úgy érzem, mi leszünk a legközelebb a Mercedeshez, ami nagyszerű.
A képzeletbeli dobogó harmadik fokára Max Verstappen került péntek délután, ő is optimistán nyilatkozott:
A Mercedesben biztosan maradt tartalék, de elégedett vagyok azzal, amit mi elértünk.
A Forma-1-es Brit Nagydíj időmérő edzését szombaton, a futamot pedig vasárnap 14:00-tól rendezik.
|
F1: Rosberg is hasznot húz Hamilton munkájából
|
A német pilóta vízszivárgás miatt nem vett részt a Brit Nagydíj második szabadedzésén.
|
[
"brit nagydíj",
"forma-1",
"lewis hamilton",
"mercedes",
"nico rosberg",
"paddy lowe",
"sport"
] | 0 |
http://24.hu/sport/forma-1/2016/07/08/f1-rosberg-is-hasznot-huz-hamilton-munkajabol
|
2016-07-08 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Aki csak számít: Biczi és Tuzson Ügyvédi Iroda, Public Sector Consulting, Provital. Összegyűltek, mint bogárkák a lámpafényre a sóskúti szennyvízcsatorna-beruházás bedolgozóiként. Azon ellenben máig megy a huzavona, hogy a 2015-ben átadott közműhöz befizetett lakossági önrészt az ingatlantulajdonosok visszakapják-e.
Sóskút történetében új időszámítás kezdődik – a nem szerény mondás a Pest megyei település szennyvíz-beruházásának hivatalos oldalán olvasható a beruházás átadását bejelentő írásban. Azt is megtudni a 2015. decemberi közleményből, hogy a község mintegy 1100 ingatlanából már több mint 900 megkapta az önkormányzattól a rákötési engedélyt.
"A Környezet és Energia Operatív Programban (KEOP) elnyert nettó 1,9 milliárd forintos támogatás a beruházás költségeinek 95 százalékát fedezte, a fennmaradó önrészt a község kormányzati támogatásokból finanszírozta. A sóskúti csatorna-beruházás nettó összköltsége kicsit több mint 2 milliárd forint volt. A kivitelezést a Strabag-MML Kft. végezte" – összegzik a lényeget a közleményben.
Az ördög azonban ezúttal is a részletekben bújik meg. A Strabag-leány 1,7 milliárdos ajánlattal nyert 2014 októberében. A szerződést az önkormányzat közlése szerint már a közzétételt megelőzően, szeptember 18-án megkötötték kicsit magasabb, tartalékkerettel számolva 1,85 milliárdos összegről. Ez meghaladja a szerződés eredetileg becsült értékét (szintén 1,7 milliárd), holott abba a közzététel szerint beleszámolták már a tartalékkeretet.
Kicsivel több, mint egy év múlva – csaknem akkor, amikor a hivatalos beruházási oldal már a győzelmi jelentést tette közzé – még ráhúztak 65 millió forintot kiegészítő munkák címen. 2015-ben pedig született egy kormányhatározat arról, ami 61,7 millió forinttal megemelte a támogatás összegét.
Kormányközeli szakértők paradicsoma lett Sóskút
Ami a szakértői támogatást illeti, az sem hiányzott Sóskúton. A projekt bedolgozóinak listáját a Medgyessy-kormány volt közpénzügyi politikai államtitkára, a környékbe valósi Keller László adatigényelte ki a településtől. Keller pénzügyminisztériumi államtitkár, a körzet országgyűlési képviselője volt akkor, amikor Sóskút bekerült a támogatotti körbe.
Az adatigénylésre adott válaszból egyebek mellett kiderült, hogy közbeszerzési szakértés címen szerződtek 1,5 millió forint megbízási díjért az ekkoriban Tuzson Bence miniszterelnökségi államtitkár nevén futó Biczi és Tuzson (jelenleg Biczi és Turi) Ügyvédi Irodával. Az irodának projektmenedzsert és FIDIC mérnököt kellett kasztingolniuk.
Projektmenedzsmenti feladatok részleges ellátása címen kapott összesen 24,7 millió forintot, 2012-2015-ben munkanaponként közel 200 ezret a Public Sector Consulting Kft.
Ez a cég régi ismerősünk. A kft., akárcsak ikercége a Public Sector Tanácsadó 2016 végéig Holbok Sándor érdekeltsége volt. Ezek a cégek voltak a kamupályázatgyárak a fideszes Mengyi Roland büntetőügyében, azaz a Voldemort-sztoriban. A későbbiekben is fel-felbukkant a Public Sectorok neve, a leggyakrabban Hadházy Ákos Korrupcióinfóin, mint a dél-békési unióspénz-lehúzó cégcsoport tagjaié.
Holbok Szájer József kabinetfőnöke volt, majd a kétezres években Habony Árpád mellett vett részt a fideszes kampányügyek intézésében. A 168 Órának így jellemezte őt az egyik fideszes forrás: "Holbok jó srác, amióta az eszemet tudom, ő az egyik kapcsolattartó a párt vezetése és az üzleti világ között".
Hogy őket találta-e meg a Tuzson-iroda, amikor projektmenedzsert kellett keresnie, az nem egyértelmű. A sóskúti önkormányzat által Kellernek küldött válasz táblázata szerint részlegesen volt csak projektmenedzser a Public Sector, csakhogy a táblázatban más projektmenedzsert nem említenek. E szerint a közlemény szerint ugyanakkor a község közbeszerzésen választotta ki a Holbok-céget.
Nem találtuk az értesítőben a Provital Zrt. megbízására vonatkozó beszerzést. A Provital szintén közbeszerzési szakértőként tevékenykedett Sóskúton az önkormányzat táblázata szerint 5,1 millió forint ellenében.
A Provital neve is ismerősen csenghet. A cég jogelődének, a Provital Kft.-nek az egyik tulajdonosa Homolya Róbert volt. Ő később második ember lett az unióspénz-osztást felügyelő NFÜ-ben, majd nagy hatalmú államtitkár az eggyel korábbi Orbán-kormányban. Egykori cége töretlenül kaszál állami és uniós üzleteket a tanácsadás-bizniszben, olykor kétszer is számlázhatott ugyanazért a munkáért. A Provital jelenlegi fő tulajdonosa Antal Kadosa, Mészáros Lőrinc bizalmasa.
A Provital kiválasztásának módjára rákérdeztünk a sóskúti önkormányzatnál, ahol azt válaszolták, hogy hirdetmény nélküli ajánlatkérés után döntöttek a megbízásról. Ezt is fontosnak tartották hozzáfűzni: "a közbeszerzési szakértők kiválasztását a projekt megvalósításának ideje alatt a Közreműködő Szervezet három alkalommal ellenőrizte és rendben találta".
Bennragad a lakossági önrész?
Mint fentebb idéztük, a hivatalos közműoldalon jelent meg, hogy a beruházás 95 százalékban uniós, 5 százalékban állami forrásból valósult meg. Csakhogy tudomásunk szerint a lakosságtól is szedtek be önrészt annak idején. Azt is kérdeztük a polgármesteri hivataltól, hogy elszámoltak-e a lakosság által befizetett, nem kevés, portánként több, mint 200 ezer forint körüli, Keller közlése szerint 290 ezres összeggel. Ha nem tették, tervezik-e a visszafizetést, ha azt sem, miért nem.
Sóskúton is az történt ugyanis, mint az országos számos más településén: kezdetben úgy tűnt, hogy a pályázati önrészt maguknak kell állniuk, ezért határoztak arról, hogy megsarcolják a fogyasztókat. A pénz kezelésére víziközmű-társulás is alakult. Később azonban a kormány átvállalta a különbözetet, de a lakosság befizetései valahogyan mégis bennragadtak a közműtársulásnál. Erről, a számos egyéb településen akadozó elszámolásról többször cikkeztük, a tárnoki helyzetről például itt, az érdiről pedig itt.
Míg azonban más településeken erős konfliktusba torkollott az elszámolás, ilyesmiről Sóskúton nincsen szó. Mintha a helyiek beletörődtek volna abba, hogy lehet, ugrott a pénzük. A Sóskúti polgárok nevű Facebook-csoportban például mindössze egyetlen kérdés vonatkozik az elszámolásra, amit a több mint 800 tag közül négyen lájkoltak cikkünk írásakor.
Érthető, hogy sem a víziközmű-társulás, sem az önkormányzat nem kapkod, hogy fizessen. Utóbbi nem is annyira választ írt kérdésünkre, mint anonimizálva megküldte azt a levelet, amit korábban Kellernek címzett (ami egyáltalán nem baj: a közérdekű adatigénylés lényege éppen a nyilvánosság, éppen ezért mi is elérhetővé tesszük a válaszlevelet). Csakhogy ebben sincsen konkrét felelet, inkább hosszas magyarázat, amiből az következik, hogy a fennmaradó pénzeket útépítésre fordították/fordítják.
Hogy ezt tehetik-e vagy sem, vitatott. A független polgármester által vezetett és független képviselőkből álló testület mindenesetre ragaszkodik ahhoz, hogy olyan munkákat végeztek, amelyek – márpedig ezt a szabályok lehetővé teszik – "kapcsolódnak" a közműberuházáshoz, például az akkori nagyobb terhelés miatt sérült utakat javították.
|
Fidesz-közeli tanácsadók a sóskúti csatornaberuházásnál, bennragadhat a lakossági önrész
|
Aki csak számít: Biczi és Tuzson Ügyvédi Iroda, Public Sector Consulting, Provital. Összegyűltek, mint bogárkák a lámpafényre a sóskúti szennyvízcsatorna-beruházás bedolgozóiként.
|
[
"biczi és tuzson",
"csatorna",
"csatornapénzek",
"holbok sándor",
"homolya róbert",
"provital zrt.",
"public sector",
"sóskút"
] | 1 |
https://orszagszerte.atlatszo.hu/fidesz-kozeli-tanacsadok-a-soskuti-csatornaberuhazasnal-bennragadhat-a-lakossagi-onresz
|
2018-06-25 06:05:00+00:00
| true | 0 | 0 |
A magyaros nevű Peter Galdi amerikai üzletember és régi üzlettársa, a jelenleg szintén Miamiban élő Hargitai György állhat az MVM offshore-ködbe vesző ügyletének végén. Az MVM "jó" pénzét értékes, de varázsütésre bóvlivá változott kötvényekre kicserélő, és ezzel közvetve a magyar államnak milliárdos kárt okozó üzlet egyik résztvevője az a hvg.hu által azonosított floridai bejegyzésű vállalat, amelynek vezérigazgatója Galdi.
Hargitai pedig üzleti kapcsolatban állt Szász Andrásal is, aki a Magyar Villamos Művek (MVM) akkori vezérigazgatójának tanácsadójaként és a kérdéses tranzakcióban tisztázatlan szerepet játszó ciprusi offshore cég képviselőjeként egyaránt beavatottnak tekinthető az ügyben.
(A mindeddig gyakorlatilag ismeretlen Galdival szemben Hargitai nevével már többször találkozhatott az olvasó: a HVG-kiadású Csődbank a Kartnerstrassén című tényfeltáró könyvnek például ő az egyik központi alakja. Az elérhető források alapján afféle "zavarosban halászó" férfiról van szó. A rendszerváltás magasságában a Videotonnál külkereskedő Hargitai keleti és hazai politikai jellegű kapcsolait, valamint a magyar állam és a KGST nyugati technológiatranszferének és az ezzel gyakran összefonódó pénzügyi és titkosszolgálati tevékenységének valószínű ismeretét kamatoztathatta saját hasznára a kelet-európai kavarodásban. Hargitairól bővebben lentebb található keretes írásunkban olvashat.)
MVM-ügy
Kocsis Istvánt, az MVM korábbi vezérigazgatóját idén augusztusban gyanúsítottként hallgatta ki a Nemzeti Nyomozó Iroda. Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével gyanúsítják. Sajtóértesülések szerint a hatóságok az MVM olyan üzleteit vizsgálják, amelyeket az állami tulajdonú energetikai vállalat Kocsis irányítása alatt szervezett, és amelyek során az MVM nem kapta meg az általa fizetett összegeknek megfelelő ellenértéket. Ezeket az üzleteket az MVM jellemzően ismeretlen hátterű offshore cégekkel kötötte, melyek között többször összefüggést fedezett fel a sajtó. Nem egy ilyen céget például valamilyen formában az a Szász András képviselt, aki a kérdéses időszakban Kocsis tanácsadója is volt. Hírek szerint ő is gyanúsított lehet az ügyben.
2007 elején háromoldalú megállapodás született az MVM, a ciprusi Aquifex Ltd. és az osztrák Meinl Bank AG között. Ez alapján az MVM 6,35 millió eurót adott az Aquifexnek, hogy az a magyar állami vállalat terjeszkedési célpontjának számító balkáni piacon évi legalább tízszázalékos hasznot hajtó energetikai befektetési portfóliót vásároljon össze. Több érintett nyilatkozata alapján a Meinl Bank AG szerepe kimerült a közvetítésben. Az MVM sohasem vette át a pénzéből kiépített portfóliót, és 2007 végén 7,2 millió euróban meghatározott áron eladta azt az Aquifexnek.
Az Aquifexnek 2008 májusában kellett volna fizetnie, de 2008 április 5-én szerződést kötött a New Millennium Services Inc. nevű céggel a portfólió továbbértékesítéséről. Erre lehetőséget adott az MVM-mel kötött szerződésmódosítás, amely emellett 2009 májusáig tolta ki az Aquifex fizetési határidejét. A ciprusi cég a szerződésmódosítás idején szóban már megállapodott a New Millenniummal, és végül a felek közti szerződést is sikerült még az eredeti határidő előtt aláírni.
Kocsis István, az MVM volt vezérigazgatója. © Fazekas István
Az ügylet fenti részletei az Aquifexet képviselő magyar ügyvédnek abból a korábban az origo által is ismertetett 2009 júliusi leveléből ismert, amelyet az atlatszo.hu a hvg.hu rendelkezésére bocsátott - az MVM e tekintetben nem igazán közlékeny. A ciprusi vállalat végül csak 1,3 millió eurót fizetett az MVM-nek, a többivel adósa maradt. Az Aquifexet az Orbis céginformációs rendszer adatai szerint a korábban már említett Szász András, Kocsis István tanácsadója képviseli, tulajdonosa a brit bejegyzésű Morewig Ltd., a Morewigé pedig a - nyilvánvalóan offshore - szamoai Zulmar International Ltd. A Figyelő hetilap korábbi kísérlete, amely során a cég valódi tulajdonosait próbálta megtalálni, sikertelenül zárult.
"Amerikai üzletemberek"
New Millennium Investment Services Inc. nevű cég azonban megtalálható a floridai cégadatbázisban: elnöke bizonyos Peter Galdi. Az Aquifex ügyvédjének levele alapján a New Millenniumnak komoly szerepe volt az MVM kárában: a Lehman Brothers bankház kötvényeit adta a ciprusiaknak cserébe a felek által 12 milió euróra becsült portfólióért. Ezek értéke - a bankház közismert becsődölésével - a 2009. májusi fizetési határidőre korábbi értékük töredékére zuhant.
(Az Aquifex képviselőjének leveléből nem derül ki, hogy a 2008 szeptemberében összezuhant Lehman kötvényei pontosan mikor kerültek az Aquifexhez. Ehhez érdekes adalék, hogy a New Millennium Investmentet 2008 októberéig New Millennium Betting Inc.-nek hívták. A levelet jegyző ügyvédet megkerestük, aki azt mondta, “amíg a jelenlegi körülmények fennállnak", nem kíván nyilatkozni. Mindössze annyit árult el, hogy képviseleti megbízása ma is él. Sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta, hogy az Aquifex partnere a Peter Galdi vezette floridai cég lett volna).
Hargitai György: "amerikai" életrajz A hetvenes években a moszkvai Videoton-kirendeltség, majd az elektronikai cég külkereskedelmi vállalatának vezetője volt, utóbbiban együtt dolgozott Apró Piroskával, Gyurcsány Ferenc későbbi anyósával. A hírek szerint a rendszerváltás előtt szerepet vállalt a Videoton és a müncheni Waltham Gmbh közös üzletében, amely sajtóértesülések alapján leginkább a COCOM-listás számítástechnikai termékek keletre juttatásával foglalkozott. A kilencvenes évek elején, kevéssé tisztázott körülmények között, Hargitai “eltérítette" a Walthamot, és a pletykák szerint a korábban a keleti titkoszolgálatok nyugati tevékenységét is finanszírozó bécsi MNB-leánynál, a CW Banknál meglévő személyes kapcsolatait felhasználva továbbra is magyar állami pénzt forgatott a saját és üzletfelei - köztük a pletykák szerint régi orosz kapcsolatok - javára. A CW az ezredfordulóra bedőlt, egyes vélemények szerint az időközben az Egyesült Államokban indiánkaszinó-bizniszbe ugró Hargitai kezén eltűnt cirka 800 millió schillingnek köszönhetően. Hargitai Magyarországon is megjelent a szerencsejáték-üzletben: az általa is alapított, a Manhattani Super Jackpot és Manhattani félkarú nevű játékokon 1991-1993-ban 520, illetve 422 millió forintos forgalmat lebonyolító IGM Kft.-be - a HVG szerint - 1992-ben belépett egy delaware-i offshore cég, bár nem került sor a bejegyzésére. A neve Inter-lotto, ami emlékeztet több Galdi-vezetésű cég nevére.
A New Millenniumot irányító Galdi Hargitaival együtt tisztségviselő volt a Galdi ügyvezette delaware-i illetőségű Interlotto Inc. beolvadása után a floridai First Global Solutions Inc-ben. Utóbbi 2000. évi jelentése szerint Galdi elnökként, Hargitai alelnökként funkcionált a vállalatban, mielőtt az is megszűnt. Galdi nevéhez legalább három floridai, egymáshoz hasonló nevű “interlottós" cég is fűződik. Ebből egy, az Inter Lotto Inc. ma is aktív, és 2010-es éves jelentése szerint az elnöke Galdi, az alelnöke Hargitai.
Hargitai nemcsak a New Millennium elnökével, hanem a már említett Szásszal - Kocsis tanácsadójával, az Aquifex képviselőjével - is kapcsolatban állt korábban. Amikor 2001-ben Florida államban bejegyezték a H20 International Distributors Inc. céget, az elnöke Szász, az alelnöke Hargitai volt.
|
Itthon: Bóvli részvények, "amerikaiak" az MVM offshore-ügye mögött
|
Amerikában élő titokzatos magyarok állhatnak az MVM offshore-ügylete végén. Egyikük Kocsis István tanácsadójával is kapcsolatban állt korábban.
|
[] | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20110921_hargitai_gyorgy_mvm
|
2011-09-26 06:29:00+02:00
| true | 0 | 0 |
Közadatigénylésben kérte ki az atlatszo.hu a "Magyarország jobban teljesít"-kampány részletezését. Az önfényezés összköltsége bruttó 256,7 millió, ebből 108 millió a közterületi megjelenésre ment el, a nyomtatott és online sajtóban pedig a Metropol tarolt 47,7 millióval, de a Magyar Nemzet sem járt rosszul.
Giró-Szász András kormányszóvivő február 25-én jelentette be, hogy tájékoztatási akciósorozatot indít a kormány, hogy ismertesse a lakossággal az elmúlt két és fél évben elért eredményeket: Magyarország ma nemcsak az előző kormányoknál, hanem sok európai országnál is jobban teljesít. Giró-Szász elmondta, hogy az 1 hónapos akció időtartama alatt 24-25 területről, szakpolitikai kérdésről adnak majd bővebb tájékoztatást; minden háztartásba eljuttatnak egy tájékoztató füzetet, valamint óriásplakátokon, és televíziókban, rádiókban, a nyomtatott sajtóban, valamint online felületeken is hirdetni fognak az I.M.G. Inter Media Group Kft.-vel korábban kötött szerződés keretén belül; a pontos elszámolást pedig az akció végén teszi majd közzé a Miniszterelnökség.
Március végén meg is jelentek az alattuk sétáló emberek fejében kavargó gondokkal szöges ellentétben álló üzeneteket hordozó óriásplakátok, a belső lapokon olvasható cikkekre nyelvet nyújtó egészoldalas hirdetések az újságok hátulján, a Matolcsytól hangos gazdasági rovatokban a dicsekvő internetes bannerek, a tájékoztató füzetecskék a postaládákban, és a "Ki tud többet a Szovjetunióról" című régesrégi vetélkedőre hajazó központi honlap is elindult.
Vágó Gábor LMP-s képviselő írásbeli kérdésére válaszul Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt közölte április 19-én, hogy "A kormany.hu kormányzati weboldalon létrehozott aloldal fejlesztése és üzemeltetése külön forrást nem igényelt, azt a Kormányzati Internetes Kommunikációért Felelős Helyettes Államtitkárság munkatársai végezték."
Semjén tájékoztatott arról is, hogy a Miniszterelnökség a a kormány kedvenc médiacégével, az I.M.G. Inter Media Group Kft.-vel a 2013. és 2014. évi kommunikációs feladatainak ellátására 550 millió Ft + Áfa értékben kötött vállalkozási keretszerződést, ebből 231,5 millió forintért rendeltek meg médiaelemeket a "Magyarország jobban teljesít" kampánnyal kapcsolatban.
A KiMitTud-on keresztül ezután közadatigénylést nyújtottunk be a kampány részletezésére vonatkozóan a Miniszterelnökséghez, amit határidőben, korrekten megválaszoltak. Tájékoztattak, hogy a kampány nyomtatott, online és közterületi megjelenésének időszaka 2013.03.25-04.30., és arra való tekintettel, hogy a teljesítés igazolása még folyamatban van, csak a megrendelt szolgáltatásokról tudnak információt adni, a tényleges kifizetések azonban ezektől az adatoktól eltérhetnek. A kampány (várható) tervezési és gyártási költsége bruttó 21.914.311 Ft, a médiavásárlás (várható) költsége bruttó 231.527.031 forint. Ugyanakkor azt írták, hogy a nyomtatott, online, és közterületi kampány várható összköltsége nettó 202.147.609 Ft lesz, ami már bruttó 256,7 millió.
A nyomtatott sajtóban való megjelenésre bruttó 87 milliót költöttek. A legtöbb, 9 megjelenés az országos Metropolban volt bruttó 24,5 + 3 millióért, és még egy megjelenést kapott az észak-kelet-magyarországi száma bruttó 1,5 millióért. Ezt követi a Magyar Nemzet, Magyar Hírlap és a Napi Gazdaság 4-4 megjelenéssel, bruttó 9,5 millióért, bruttó 5 millióért, és bruttó 3 millió forintért. 3-3 megjelenés jutott a Blikknek és a Heti Válasznak, 2-2 a Nők Lapjának - nekik plusz egy 2,5 millióért - és a Demokratának, 1-1-nek pedig örülhetett a Népszabadság, a Népszava, a Story, a Világgazdaság, és még néhány lap.
Az online sajtóban való megjelenésre bruttó 36,3 milliót költöttek. Ebből 20 milliót a Metropolnál, 4 heti - vagyis a kampány teljes időtartama alatti - megjelenésre. Közel 11 milliót fizettek az Index.hu-n és a hozzá tartozó oldalakon (Velvet, Sportgéza, Totalcar) megjelenő hirdetésekre, az MNO Belföld rovatának csupán 3, a Hír24-nek pedig 2 millió jutott.
A közterületi megjelenés értéke bruttó 108 millió forint. Kétszer ezer darab óriásplakát összesen 22 millióért, kétszer ezer darab citylight összesen 60 millióért, és kétszer kilencven darab ragasztott teljes oszlop reklám majdnem 26 millióért. Azonban a Miniszterelnökség tájékoztatása szerint a március végi időjárásra való tekintettel, a sérült plakátok javítása miatt további 370 plakát utángyártása vált szükségessé, bruttó 3,2 millió forintért.
(kép innen)
|
256,7 millióért hirdetik, hogy minden szuper
|
Közadatigénylésben kérte ki az atlatszo.hu a Magyarország jobban teljesít-kampány részletezését. Az önfényezés összköltsége bruttó 256,7 millió, ebből 108 millió a közterületi megjelenésre ment el, a nyomtatott és online sajtóban pedig a Metropol tarolt 47,7 millióval, de...
|
[
"kimittud",
"kormánypropaganda",
"jobbanteljesit"
] | 1 |
https://atlatszo.blog.hu/2013/05/09/256_7_millioert_hirdetik_hogy_minden_szuper
|
2013-05-09 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Már majdnem megvette az állam a Welt 2000 Kft-t.
Ez az a budaörsi cég, amelyik az EU-s pénzek kifizetését és a pályáztatást intéző szoftvert gyártotta, és most már tíz éve tartja karban. Ez hatalmas üzlet, évente milliárdokat is lehetett keresni vele. A 2000-es évek közepétől többször is nekifutott az állam, hogy megvegye a szoftver forráskódját, de a tulajdonos ebbe soha nem ment bele, hárított minden nyomásgyakorlást. A Welt 2000 Kft. nélkül nem lehet hozzányúlni az EMIR nevű szoftverhez, amin több ezer milliárd forint elosztásának adminisztrációja futott át az elmúlt évtizedben.
Amikor tavaly augusztusban Lázár János államtitkár átvette az EU-s pénzek kifizetésének irányítását, hamar nyilvánvalóvá tette, hogy kell az államnak a forráskód. Próbálkozott korábban ezzel a Bajnai Gordon vezette Nemzeti Fejlesztési Ügynökség is, a Fideszben terjedő pletykák szerint 2010 után küzdött a forráskódért Rogán Antal is (az nem világos, hogy magának, vagy az államnak akarta-e), de Galambos László tulajdonos minden vásárlási szándékot visszavert.
Az államigazgatásban már a 2000-es évek közepén elterjedt, hogy a Welt 2000 mögött valójában Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc felesége van, ezt például több akkori szabad demokrata politikus tényként kezelte. A pletyka a mostani ciklusban is terjedt, de soha semmilyen bizonyíték sem került elő. Galambos egy közeli ismerősének azt mondta erről, hogy ez egyszerű hazugság, és azt is pontosan tudja, hogy ki és miért terjesztette el. A Galambossal korábban együtt dolgozók szerint nem volt soha politikus a cég mögött.
Azt azonban az EU-s pénzosztással foglalkozó politikusok és szakemberek balról és jobbról is mondják, hogy minimum pancserség volt annak idején nem megvenni a forráskódot (még a Medgyessy-kormány idején), és ez sokakban felkeltette a korrupció gyanúját. A szoftvert kitaláló cégtulajdonos egykori munkatársai szerint viszont csak arról van szó, hogy Galambosnak volt egy jó ötlete, amit ügyesen eladott. Akárhogy is történt, remek üzlet volt ez. Az EMIR (és a mostani kormány megrendelésére azóta a Welt által fejlesztett, szintén állami pályáztatást kezelő FAIR) folyamatos megrendelést biztosított, anélkül hogy versenyezni kellett volna. Hiszen más nem tudott a szoftverhez hozzáférni, és egy teljesen új rendszer kiépítése és brüsszeli akkreditálása legalább két évig tartott volna.
Lázár megoldja
Lázár János eldöntötte, hogy vele nem lehet viccelni, ő tényleg megszerzi a forráskódot, vagy ha másképpen nem megy, akkor az egész céget. Utóbbi azért fontos, mert a Weltnél dolgozik az a közel száz ember, aki ért a szoftverhez. Nélkülük nehézkes volna a feladatok átvétele, még akkor is, ha a forráskód esetleg meglenne. Galambos László tulajdonos persze nem akarta adni.
Október
Októberben született egy kormányhatározat, ami szerint az EU-s pályázatok informatikai hátterét jövőre állami felügyelet alá kell venni. A határidő: 2014. január 1. Ebben ugyan nincs szó a Welt 2000-ről, viszont a gyakorlatban kizárólag erről volt szó. Hiszen új EMIR fejlesztésére októbertől januárig nem lett volna idő, de ha lett volna már kész program, akkor se lehetett volna Brüsszellel jóváhagyatni. A kormányhatározatot nem lehetett volna más módon betartani, csak a Welt megszerzésével.
December
A tárgyalások azonban a cég és az állam között akadozni látszódtak. December elején az adóhivatal bilincsekkel és fegyverekkel felvonuló emberei szállták meg a Welt irodáját, és a cég vezetőinek lakásait is. 2006-2009 közötti adócsalás gyanúja miatt jártak el. A Weltnél az volt a hangulat, hogy az állam így akarta megfélemlíteni a tulajdonost. Lázár János azonban határozottan tagadta, hogy a két ügynek bármi köze lenne egymáshoz. Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai helyettes államtitkár pedig azt mondta, hogy "nem hiszünk az ilyen módszerekben". Azt is mondta akkor, hogy ha a Weltet nem adják, akkor "majd kitaláljuk hogyan", de állami hatáskörbe kerül az a munka, amit most a cég végez. Már Mikulás volt, a határidő pedig január 1. volt.
Január
Január 13-n megjelent egy interjú Csepreghyvel a Világgazdaságban, amiben bejelentette, hogy az alku megköttetett:
– Az év végig adtak határidőt arra, hogy megállapodjanak az uniós projektek nyilvántartását, monitorozását végző Egységes Monitoring Információs Rendszer (EMIR) működtetőjének, a Welt 2000 Kft. megvásárlásáról. Lezárult-e a tárgyalás, és ha igen mennyit fizetett az állam a cégért?
– Igen, év végén sikerült megállapodnunk. Az állam végül egy milliárd forintnál alacsonyabb áron vette meg a céget. Konkrét összeget csak a teljes vételi tranzakció lezártakor tudok mondani.
"Vette meg" fogalmazott múlt időben, ami azért érdekes, mert a Welt dolgozói például itt hallottak róla először. Amikor utánakérdeztek, a cégnél azt mondták nekik, hogy ne törődjenek az interjúval. Vannak tárgyalások, a tulajdonosnak már szándékában áll eladni a céget, de egyelőre semmilyen megállapodás sincs. Arról pláne nincs szó, hogy már meg is vette volna az állam a céget. Galambos László tulajdonos sem akkor, sem pedig most nem akart nyilatkozni az ügyben.
A környezetében dolgozók úgy gondolják, hogy az adóellenőrzés és az interjú elég nyomás volt rajta ahhoz, hogy elhatározza, eladja a céget.
Február
Most adtak ki egy közleményt a Miniszterelnökségtől, ami így kezdődik:
"Lázár János a héten aláírja azt a szándéknyilatkozatot, amely lehetővé teszi az EU-s pénzek felhasználását kezelő informatikai rendszer megvásárlásának lezárását."
Vagyis éppen egy hónappal a vásárlás bejelentése után szándéknyilatkozatról van szó. És arról sincs szó, hogy a Welt tulajdonosa is aláírja-e a héten. (A Welttől arról sem nyialtkoztak, hogy ott is aláírják-e.) Kevesebb mint egymilliárdért venné meg e nyilatkozat szerint az állam a céget, ami évente bőven egymilliárd feletti hasznot hozott a tulajdonosnak. A Miniszterelnökségben úgy vélik, hogy március 1-től már az államé lesz a cég.
Annak ellenére, hogy a január eleji határidőt nem sikerült tartani, és az állam még most sem tulajdonosa sem a Weltnek, sem pedig a forráskódnak, az egyértelműnek tűnik, hogy az üzletet előbb-utóbb nyélbe ütik. A Welt munkatársainak pénteken már a Miniszterelnökség emberei tartanak eligazítást arról, hogy mi lesz velük, ha átveszik a céget. Galambos formailag még visszatáncolhat, de ismerői szerint nem erre játszik, legfeljebb a feltételeken akarhat még alakítani. Lázárék pedig még bejelenthetik addig néhányszor, hogy a cég már réges-rég az államé.
|
Így vesz céget a kormány !!444!!!
|
Már majdnem megvette az állam a Welt 2000 Kft-tEz az a budaörsi cég, amelyik az EU-s pénzek kifizetését és a pályáztatást intéző szoftvert gyártotta, és most már tíz éve tartja karban. Ez hatalmas üzlet, évente milliárdokat is lehetett keresni vele.
|
[
"lázár jános",
"nfü",
"welt 2000",
"galambos lászló"
] | 1 |
http://444.hu/2014/02/13/igy-vesz-ceget-a-kormany
|
2014-02-13 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Megkezdődött a Fővárosi Törvényszéken Papp István, az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség (OMMF) volt elnökének és további öt korábbi vezetőjének pere. A vezetőket közokirat-hamisítással és hivatali visszaéléssel gyanúsítják.
Az ügyész által ismertetett óriási vádiratból kiderül, hogy az első- és másodrendű vádlottak 2006 októberétől kötelességüket megszegve és hivatali helyzetükkel visszaélve az OMMF adatbázisának kezelésével megbízott köztisztviselőket több esetben arra utasították, hogy adott gazdasági társaságok esetében az interneten közzétett, jogerős határozatokon alapuló adatokhoz kapcsolódó kódokat a cégeknek kedvezően módosítsák.
A visszaélések lényege az volt, hogy a nyilvántartás lekérdezésekor a valótlan kódok alapján az érintett vállalkozások részt vehettek közbeszerzési eljárásokon, illetve állami támogatásokat igényelhettek, így jogtalan előnyben részesültek – írta meg korábban a Magyar Nemzet.
Az ügyész kitért rá, hogy az ügyben a beosztottak ártatlanok – jelentette a Hír TV helyszíni tudósítója.
|
Vádlottak padján az OMMF fejesei + Videó
|
Megkezdődött a Fővárosi Törvényszéken Papp István, az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség (OMMF) volt elnökének és további öt korábbi vezetőj
|
[
"vádlott",
"Papp Zoltán",
"OMMF",
"Cseke Zsolt"
] | 1 |
http://mno.hu/ahirtvhirei/vadlottak-padjan-az-ommf-fejesei-video-1045461
| null | true | 0 | 0 |
Hivatali pozíciójával élt vissza az ügyészség szerint Szabó Zoltán korábbi MSZP-s képviselő, amikor 2009-ben a gyanú szerint a büntetés megfizetése nélkül levetette az autójára szerelt kerékbilincset. Az ügy miatt csütörtökön gyanúsítottként hallgatták ki a politikust az ügyészségen, ő azonban megtagadta a vallomástételt. Szabót egy állítólag jogtalanul használt telefon miatt is meggyanúsították a Hunvald-ügyben, szerinte azonban csak politikai támadás folyik ellene.
Csak egy telefonhívásba került Szabó Zoltán korábbi MSZP-s képviselőnek, hogy leszereltesse a tilosban parkoló kocsijáról a kerékbilincset 2009 júliusában - állítja a Központi Nyomozó Főügyészség, amely többek között emiatt hallgatta ki gyanúsítottként a politikust csütörtökön. Az ügyészség a vélhetően jogtalanul használt önkormányzati telefonja miatt is meggyanúsította Szabót, aki az ellene felhozott gyanúsítások egy részét tagadta, kerékbilincses történetéről pedig nem volt hajlandó vallomást tenni.
Szabót a Hunvald György erzsébetvárosi polgármester és társai ellen folyó büntetőeljárás keretében idézték be gyanúsítottként, noha a képviselő által a gyanú szerint elkövetett bűncselekmények nem kapcsolódnak közvetlenül az erzsébetvárosi ingatlanbotrányhoz. Az ügyben a gyanúsítottak ellen különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen, társtettesként, bűnszervezet tagjaként elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyik eljárás, Szabót viszont azzal gyanúsítják, hogy visszaélt hivatali tisztségével egy bírság elkerülése érdekében, illetve hogy önkormányzati telefonjának számlájával okozott vagyoni hátrányt a kerületnek.
Kérésre leszerelt kerékbilincs
Az ügyészség csütörtöki közleménye szerint Szabó Zoltán 2009. július 17-én kocsijával tilosban állt meg a VII. kerületi Wesselényi utca és Kazinczy utca sarkán, ahol a közterület-felügyelet kerékbilincset rakott a kocsijára. Az ügyészek szerint Szabó országgyűlési képviselőként, hivatali helyzetével visszaélve még aznap este telefonon kérte meg a kerület jegyzőjét, hogy távolíttassa el a kerékbilincset.
A jegyző a gyanú szerint másnap felszólította az Erzsébetvárosi Közterület-felügyelet igazgatóját, hogy minden további jogkövetkezmény nélkül szereltesse le Szabó kocsijáról a kerékbilincset: ez az ügyészek szerint meg is történt. Az ügyészség szerint Szabó Zoltán így felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntettét követte el.
Az ügyben az ügyészek meggyanúsították a kerületi jegyzőt és a közterület-felügyelet igazgatóját is: előbbit felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntette, utóbbit hivatali visszaélés bűntette miatt már korábban gyanúsítottként hallgatták ki. Ők mindketten tagadták a terhükre rótt bűncselekmény elkövetését, és panaszt jelentettek be a gyanúsításközlésekkel szemben, panaszukat azonban a Legfőbb Ügyészség elutasította.
Hatmilliós telefonszámla nyolc év alatt
Az ügyészség szerint Szabó Zoltán terhére a kerékbilincses történet mellett egy önkormányzati telefon jogtalan használata is felróható. A politikus 1998. és 2002 között Erzsébetváros kerület polgármestereként a Polgármesteri Hivatal által előfizetett mobiltelefont használt, ezt azonban hivatali idejének lejárta után is megtartotta, előbb mindenféle jogcím nélkül, majd fiktív jogcímen, a polgármester tanácsadójaként. Az ügyészség szerint Szabónak a kerülettel nem volt sem tanácsadói, sem egyéb megbízási szerződése, Hunvald György polgármester mégis engedélyezte neki a telefon használatát.
Az egykori parlamenti képviselő a múlt héten az [origo]-nak azt mondta, hogy a polgármesteri megbízása végén egyezett meg Hunvald Györggyel a telefon megtartásáról: a politikus szerint a kerület a telefonköltségei átvállalásával járult hozzá egyéni képviselői munkájához (erről itt olvashat). A politikus telefonjának hívásaiért az erzsébetvárosi önkormányzat 2002 és 2010 között összesen 6 348 873 forintot fizetett ki Hunvald György polgármester felhatalmazása alapján - állítja az ügyészség.
Ezzel a gyanú szerint Szabó "szándékosan segítséget nyújtott" Hunvald Györgynek "az idegen vagyon kezeléséből fakadó kötelessége megszegéséhez". Az ügyészség tehát a 6 millió forint vagyoni hátrányt okozásával és hűtlen kezeléssel Hunvaldot gyanúsítja, Szabót pedig bűnsegédlet gyanújával vették elő. Az ügyészség szerint Szabó a gyanúsításközlés ellen panasszal élt, és a mobiltelefonos gyanúsítás ügyében vallomást tett, tagadva a terhére rótt bűncselekmény elkövetését.
Szabó politikai támadást sejt
Szabó Zoltán kihallgatása előtt az ügyészség épületénél nevetségesnek és mondvacsinált ügynek nevezte az ellene felhozott vádakat, és közölte: sem visszaélést, sem bűncselekményt nem követett el. A politikus szerint politikai támadás áldozata lett.
"Nem az én szégyenem, hogy gyanúsítotti kihallgatásra idéztek - jelentette ki. Hozzátette: félő, hogy nem ő lesz az utolsó szocialista politikus, akit ilyen módon megpróbálnak hírbe hozni. Szabó bejelentette, hogy az MSZP honlapján csütörtöktől Célkeresztben címmel olyan rovatot hoztak létre, ahol minden "hasonló módon" meggyanúsított szocialista politikus dossziéját közzéteszik.
A korábbi képviselő mentelmi jogának megszűnése után két nappal kapta kézhez az idézést, amelyen csütörtökre gyanúsítottként hívták be. Szabó Zoltán a VII. és a VIII. kerület országgyűlési képviselője volt, a mostani választáson azonban a második fordulóban visszalépett az LMP-s Moldován László javára, az országos listán pedig nem szerepelt befutó helyen.
Szabó korábban az [origo]-nak azt mondta, "nehéz elhárítani a gyanút", hogy a most ellene indított eljárás annak a következménye, hogy az utóbbi hónapokban keményen kritizálta a fideszes vezetésű önkormányzatokat. Szabó korábban hetente tartott sajtótájékoztatót "Így kormányoztok ti" címmel, amelyben fideszes önkormányzatokban szerinte elkövetett visszaélésekről számolt be. A Fidesz Szabónak ezekre a vádjaira szinte sosem adott érdemi választ, helyette mindig egy idézetcsokorral reagált. Ebben MSZP-közeli emberek mondatait idézte arról, hogy a szocialista pártban jelen van a korrupció.
|
Kerékbilincses visszaéléssel is gyanúsítják az MSZP-s Szabó Zoltánt
|
Hivatali pozíciójával élt vissza az ügyészség szerint Szabó Zoltán korábbi MSZP-s képviselő, amikor 2009-ben a gyanú szerint a büntetés megfizetése nélkül levetette az autójára szerelt kerékbilincset. Az ügy miatt csütörtökön gyanúsítottként hallgatták ki a politikust az ügyészségen, ő azonban megtagadta...
|
[] | 1 |
https://origo.hu/itthon/20100527-gyanusitottkent-hallgatjak-ki-szabo-zoltan-korabbi-mszps-kepviselot.html
|
2010-05-27 00:00:00
| true | 0 | 0 |
18 halott a Pesti úton: így dolgoztak a katonák a koronavírus gócpontjában – galéria
Ilyesmit eddig csak katasztrófafilmekben láthattunk / - Mónus Márton
Drámai hónapokat élünk, a legsokkolóbb dolgok pedig egy olyan idősotthonban zajlanak, amelynek a létezéséről pár hete még csak kevesen tudtak.
Durva büntetésekre számíthatnak a F1-es pilóták, ha nem tartják be a magyarországi szabályokat
"Felháborító, amit tett, és a bírósági ítéletet enyhének érzem" – Szentkirályi Alexandra is megszólalt a Kaleta-ügyről
Lecsapott a szupercella Székesfehérváron és a Velencei-tónál – Döbbenetes felvételek
Befejeződött a fertőtlenítés a Pesti úti idősotthonban, a koronavírus Magyarországi gócpontjában. Az intézmény felfoghatatlan tragédia színhelye: több 200 lakója fertőződött meg koronavírussal, és már 18-an életüket vesztették. A fővárosi fenntartású intézmény kapcsán jelenleg is tart a vita a felelősség kérdéséről, Orbán Viktor miniszterelnök szerint eljön a felelősségrevonás ideje, de most összefogás kell a járvány legyőzéséhez.
Az idősotthonba, ahonnan szinte ki kellett menekíteni a lakókat, hat napja érkeztek meg az MH 93. Petőfi Sándor Vegyivédelmi Zászlóalj katonái. Most befejezték a munkát, szobáról szobára haladva fertőtlenítették az intézményt. Íme, a képek!
|
18 halott a Pesti úton: így dolgoztak a katonák a koronavírus gócpontjában – galéria
|
Drámai hónapokat élünk, a legsokkolóbb dolgok pedig egy olyan idősotthonban zajlanak, amelynek a létezéséről pár hete még csak kevesen tudtak.
|
[
"koronavírus",
"Pesti úti idősotthon",
"fertőtlenítés",
"galéria",
"katonaság",
"halottak"
] | 0 |
https://blikk.hu/aktualis/veszhelyzet/koronavirus-pesti-uti-idosotthon-fertotlenites-katonasag-halottak/x0vbd1m
|
2020-04-17 21:21:00+01:00
| false | 0 | 0 |
Szigetvári Viktor, az Együtt miniszterelnök-jelöltje szerda délelőtti sajtótájékoztatón fogja bejelenteni, hogy az "Együtt a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordul és keresetet nyújt be az Állami Számvevőszéknek az Együtt ellenőrzésére vonatkozó legutóbbi jelentésével szemben" - olvasható a sajtótájékoztató beharangozójában.
Az Együtt azt szeretné elérni, hogy a bíróság semmisítse meg, illetve helyezze hatályon kívül a jelentés tiltott vagyoni támogatás elfogadására vonatkozó részeit. Az Állami Számvevőszék tavaly karácsony előtt döntött arról, hogy a Jobbik mellett az összes többi - kizárólag - ellenzéki pártot megbünteti. Az Együttet 19 millió forintra.
Az Együttet például azért, mert nyomott áron bérelték az irodájukat, bár ezt egy korábbi ÁSZ-vizsgálat még rendben lévőnek találta.
Az Együtt megvádolta az ÁSZ-t, hogy listával rendelkezhet arról, hogy ki melyik pártnak a tagja, ugyanis az egyik tétel a büntetésben az, hogy nem párttagtól kaptak támogatást.
|
Bírósághoz fordul az ÁSZ büntetése miatt az Együtt
|
Bírósághoz fordul az ÁSZ büntetése miatt az Együtt - 19 millióra büntették az Együttet.
|
[
"együtt",
"szigetvári viktor",
"állami számvevőszék",
"belföld"
] | 1 |
https://index.hu/belfold/2018/01/31/birosaghoz_fordul_szigetvari_asz_buntetes_egyutt
|
2018-01-31 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Premier League: soha ilyen hamar nem rúgtak még ki egy edzőt sem
Alaposan eltángálta a Watford együttesét a Manchester City a Premier League ötödik fordulójában. A Darazsak az első félidő 28. percéig állták Pep Guardiola együttesének rohamait, ekkor azonban Sergio Agüero betalált, sőt három perc alatt duplázni tudott. Félidőre 0-3-mal vonultak a csapatok, azonban a második játékrész nem hozott változást és újabb három találattal kivégezte ellenfelét a City.
Nem volt ilyen sikeres a Liverpool, amelynek kezdőcsapatában idén először kapott helyet Philippe Coutinho. A Burnley már az előző kiírásban is megfricskázta Jürgen Klopp csapatát, ez szombaton sem volt másképp: Scott Arfield szerzett vezetést egy lecsorgó labdából a vendégeknek. Mohamed Szalah szinte rögtön kiegyenlített Emre Can passzából, ám a győzelmet már nem tudta kicsikarni a Pool, így maradt a döntetlen.
Nem bírt egymással a West Bromwich Albion és a West Ham, gyors gólváltás után 1-1-re végzett a Huddersfield otthonában a Leicester City is, a Newcastle viszont hazai pályán legyőzte a Stoke Cityt.
Eredmény – Premier League, 5. forduló Watford – Manchester City 0-6 (0-3)
Gólszerző: Agüero 27′, 31′ 81′ Gabriel Jesus 37′ Otamendi 63′ Sterling 87′ Liverpool – Burnley 1-1 (1-1)
Gólszerző: Arsfield 27′ ill., Szalah 30′ West Bromwich Albion – West Ham United 0-0 (0-0) Newcastle United – Stoke City 2-1 (1-0)
Gólszerző: Atsu 19′ Lascelles 68′ ill., Shaquiri 57′ Huddersfield Town – Leicester City 1-1 (0-0)
Gólszerző: Depoitre 46′ ill., Vardy 50′ Crystal Palace – Southampton 0-1 (0-1)
Gólszerző: Davies 6′
|
Gálázott a Manchester City, botlott a Liverpool
|
Pep Guardiola csapata hatig meg sem állt, Jürgen Klopp együttesének viszont továbbra sem megy a kis csapatok ellen.
|
[
"foci",
"jürgen klopp",
"labdarúgás",
"liverpool",
"manchester city",
"pep guardiola",
"premier league",
"sport"
] | 0 |
http://24.hu/sport/foci/2017/09/16/galazott-a-manchester-city-botlott-a-liverpool
|
2017-09-16 00:00:00
| false | 0 | 0 |
A 2016-os riói olimpián nyújtott teljesítményükért az olimpikonok összesen 989 millió forint, a paralimpikonok 356,5 millió forint, a sportszakemberek 925,5 millió forint jutalmat kapnak a magyar államtól. Négy éve még pereskednünk kellett érte, most az EMMI rögtön kiadta az Átlátszó adatigénylésére a 2016-os riói olimpiai jutalmak teljes listáját.
A 2012-es olimpiai jutalmak listáját az Emberi Erőforrások Minisztériuma csak egyéves procedúra és pereskedés után volt hajlandó kiadni:
Most szerencsére nem kerestek kifogásokat, hanem az Átlátszó február végi adatigénylésére határidőben és korrekten megküldték a 2016-os riói olimpia kapcsán kiosztani szándékozott jutalmak listáját. A 25 oldalas dokumentumban szerepelnek az olimpikonok, paralimpikonok, és az őket felkészítő sportszakemberek is:
Összesen 2,27 milliárd forint jutalmat oszt ki az állam a riói eredmények elismeréseképpen. Az olimpikonok összesen 988,9 millió forint jutalmat kapnak, a paralimpikonok 356,5 milliót, a sportolókat felkészítő szakemberek pedig összesen 925,58 millió forint jutalomban részesülnek. Az olimpikonok közül Hosszú Katinka úszó (136,4 millió Ft), a sportszakemberek közül Hosszú edzője és férje, Shane Tusup (73,6 millió Ft), a paralimpikonok közül Tóth Tamás úszó (39 millió Ft) kapja a legmagasabb összegű anyagi elismerést.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"]
|
Itt van a tételes lista a 2016-os olimpiai és paralimpiai jutalmakról, nevekkel
|
Itt van a tételes lista a 2016-os olimpiai és paralimpiai jutalmakról, nevekkel
|
[
"adatigénylések",
"cikkek"
] | 1 |
https://atlatszo.hu/2017/03/14/itt-van-a-teteles-lista-a-2016-es-olimpiai-es-paralimpiai-jutalmakrol-nevekkel
|
2017-03-14 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Gábor György és Geréby György ügyében sajtó-helyreigazítás közzétételére kötelezte a Magyar Nemzetet a Fővárosi Bíróság mai ítélete.
Az ítélet szerint a Magyar Nemzet valótlanul állította azt, hogy az MTA Filozófiai Kutatóintézete egy "technológiai kutatási" témakörben kiírt pályázaton vett volna részt.
Valótlan állításukkal szemben a valóság az, hogy a Filozófiai Kutatóintézet társadalomtudományi kutatások témakörben pályázott, amely pályázatban részt vettek kutatókként - de az újság állatásaival ellentétben nem projektvezetőkként - Gábor György és Geréby György is.
Valótlanul állította tehát a Magyar Nemzet azt, hogy a Kutatóintézet pályázata "köszönő viszonyban sem volt" a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Hivatal (NKTH) pályázati kiírásával. Azt a tényt, hogy hat, egymástól mindenben független tudományos pályázatot az NKTH összesen félmilliárd forint támogatásban részesítette, a Magyar Nemzet abban a hamis színben tüntette fel, mintha a pályázati munkában résztvevő filozófusok ezt az összeget maguk között szétosztották volna és ekként tíz-, sőt százmillió forintos nagyságrendű összegekhez jutottak volna hozzá. A Magyar Nemzet ezen hamis állításával szemben a tény az, hogy a filozófusok három éves munkájukért részesültek a Magyar Nemzet szerinti összeggel össze sem hasonlítható mértékű díjazásban.
Az ítélet szerint hamisan állította a Magyar Nemzet azt is, hogy Gábor Györgynek és Geréby Györgynek munkaköri kötelezettsége lett volna a pályázati munkában való részvétel: a valóság az, hogy a pályázat szerinti kutatási- és alkotómunka egyiküknek sem volt munkaköri kötelezettsége.
Az ítélet szerint a Magyar Nemzet négy egymást követő lapszámában és külön a Magyar Nemzet Online kiadásában köteles a helyreigazítás szövegét közzétenni.
|
Belföld: Újabb pert nyertek a filozófusok
|
Gábor György és Geréby György ügyében sajtó-helyreigazítás közzétételére kötelezte a Magyar Nemzetet a Fővárosi Bíróság mai ítélete.
|
[
"Magyar Nemzet",
"bíróság",
"jog"
] | 1 |
https://nol.hu/belfold/ujabb_pert_nyertek_a_filozofusok
|
2011-03-21 18:09:37+01:00
| true | 0 | 0 |
Az elmúlt húsz év legmagasabb részvételi aránya várható az előzetes adatok alapján az EP-választáson – jelentette be nem sokkal nyolc óra előtt Jaume Duch, az Európai Parlament szóvivője. Nagy-Britannia adatai nélkül a részvételi aránya 51 százalékra várható, amennyiben a brit számokat is hozzáveszik, akkor 49 és 52 százalék között lesz ez az érték. 1979, vagyis az első EP-választások óta a részvételi arány folyamatosan csökkent, utoljára 1994-ben volt 50 százalék feletti. Öt évvel ezelőtt a választásra jogosultak 42,61 százaléka ment el szavazni.
Dániában például 59,5-ről történelmi csúcsra, 66,5 százalékra nőtt a választási kedv, Németországban pedig 48 százalékról 61,5 százalékosra emelkedhetett. Ott is 1994 óta ez a legmagasabb részvétel.
The turnout estimate figure is now close to 51% for EU27, the highest in 20 years #EUelections2019 pic.twitter.com/eA5f39gEui — Jaume Duch (@jduch) 2019. május 26.
Három országban mentek el kevesebben mint öt éve: Bulgáriában, Litvániában és Máltán. Megközelítőleg ugyanannyian Olaszországban és Portugáliában.
|
25 éve nem volt ilyen magas a részvétel az EP-választáson
|
25 éve nem volt ilyen magas a részvétel az EP-választáson - Utoljára 1994-ben volt 50 százalék felett az összes EU-s országot nézve.
|
[
"ep-választás",
"ep-választás 2019",
"részvételi arány",
"külföld"
] | 0 |
https://index.hu/kulfold/eurologus/2019/05/26/20_eves_rekordreszvetel
|
2019-05-26 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Bár tavaly augusztusban már jelentősen emelték a miniszterek fizetését, márciustól újabb ugrás következett be. Egy tavaly nyári törvénymódosítás tette lehetővé a kormányfőnek, hogy a havi 1 296 000 forintos illetménytől eltérő járandóságot állapítson meg a minisztereknek. Néhány miniszter emellett képviselő is, akiknek az illetménye márciustól 100 ezer forinttal emelkedett. Jelentős különbségek vannak a miniszterek fizetése között. Az alábbi összeállítás a Napi.hu és a Blikk cikke alapján készült.
Bruttó 5 millió forintos fizetést kap két tárca nélküli miniszter: a nemzeti vagyon kezeléséért felelős Bártfai-Mager Andrea, illetve Süli János, aki a Paks 2 beruházásért felelős. Ez nettóban kb. 3,3 millió forintot jelent. A magas fizetést itt az indokolja, hogy a tárca nélküli miniszterek legalább annyit keressenek, mint az általuk felügyelt vállalatok vezetői.
3,3 millió forintot jelent. A magas fizetést itt az indokolja, hogy a tárca nélküli miniszterek legalább annyit keressenek, mint az általuk felügyelt vállalatok vezetői. Bruttó 2 870 400 forintos fizetést öt miniszter kap. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Szijjártó Péter külügyminiszter, Rogán Antal a Miniszterelnöki Kabinetiroda minisztere, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Nagy István agrárminiszter. Az ő j árandóságuk az 1 979 400 forintos miniszteri fizetésből és a 891 000 forintos országgyűlési képviselői tiszteletdíjból áll össze. Mindez nettóban 1,8-1,9 millió forint.
Bruttó 1 979 400 forintot kap havonta Palkovics László innovációs miniszter, Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője, és Benkő Tibor honvédelmi miniszter. Ez nettóban kb. 1,3 millió forint.
kb. 1,3 millió forint. Bruttó 1 741 600 forintot kap Trócsányi László igazságügyi miniszter. A Blikk azt írja, Trócsányi fizetése a korábbihoz képest 40 ezer forinttal csökkent, de komoly perspektíva áll előtte. Trócsányi áll a Fidesz listájának élén az európai parlamenti választásokra. Miután várhatóan bejut az Európai Parlamentbe, fizetése ott ennek kb. a négyszerese lesz.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ a Blikknek azt írta: a miniszterek fizetése tavalyhoz hasonlóan most is a nemzetgazdasági átlagkereset hatszorosa. Illetményük ennek megfelelően emelkedett 11 százalékkal.
(Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével (j4) megtartotta alakuló ülését Magyarország új kormánya Budapesten, a Klebelsberg Kultúrkúriában 2018. május 18-án. Balról jobbra: Süli János, a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter, Bártfai-Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős tárca nélküli miniszter, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Trócsányi László igazságügyi miniszter, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Kovács Zoltán kormányszóvivő, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Kásler Miklós emberi erőforrásokért felelős miniszter, Varga Mihály pénzügyminiszter (takarásban), Pintér Sándor belügyminiszter, Orbán Viktor, Bíró Marcell, a Miniszterelnöki Kabinetiroda közigazgatási államtitkára, Benkő Tibor honvédelmi miniszter. Fotó: Szecsődi Balázs / MTI)
|
Van bruttó 5 milliót és van 1,7 milliót kereső miniszter is
|
Van bruttó 5 milliót és van 1,7 milliót kereső miniszter is - Ismét emelkedett a miniszterek fizetése, de nagy a szórás.
|
[
"miniszter",
"fizetés",
"illetmény",
"bruttó",
"gulyás gergely",
"szijjártó péter",
"rogán antal",
"semjén zsolt",
"trócsányi lászló",
"belföld"
] | 0 |
https://index.hu/belfold/2019/03/19/miniszteri_fizetes_brutto_emeles_millio_gulyas_gergely_rogan_antal_szijjarto_peter
|
2019-03-19 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Az Országgyűlés mentelmi bizottságának kereszténydemokrata elnöke levélben fordul Mesterházy Attila MSZP-elnökhöz, hogy juttassa el a testületnek Simon Gábor MSZP-nél leadott vagyonnyilatkozatát.
Rubovszky György szerint fontos látni, mennyire van összhang Simon Gábornak az MSZP-nél, illetve az Országgyűlésnél leadott vagyonnyilatkozata között.
A mentelmi bizottság elnöke jelezte: hétfőn felveszi a kapcsolatot a testület tagjaival, illetve első lépésként megkeresi a legfőbb ügyészt, hogy igyekezzen segíteni a bizottságot további eljárása során.
Rubovszky György kijelentette: be kell bizonyítani, hogy a politikai réteg Magyarországon nem olyan, mint Simon Gábor. Fel kell deríteni az ügy politikai vonzatát, ami az igazságszolgáltatásnak nem dolga és nem is célja - rögzítette. Rámutatott, a rendszerváltás és a mentelmi bizottság működése óta ilyen, az együttműködést tagadó magatartással még nem találkoztak.
A bizottsági elnök emlékeztetett arra: ha a volt szocialista politikusnak - aki lemondott képviselői mandátumáról - összeférhetetlenség miatt szűnt volna meg a mandátuma, akkor vissza kellett volna fizetnie 2009. február 1-jétől az országgyűlési munkájáért felvett jövedelmét, mintegy 36 millió forintot. Rubovszky György úgy fogalmazott: erkölcsileg nehéz megmagyarázni, hogy "legális" ennek az összegnek a felvétele.
Kérdésre válaszolva azt mondta, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség óta 250-300 eljárást kezdeményeztek, de egyetlen olyan eset sem volt az elmúlt 20 évben, amit az érintett ne tudott volna igazolásokkal tisztázni. Így arra sem alakult ki gyakorlat, hogy a jövedelmet vissza kelljen fizetni.
Arról, hogy a kormánypártok álláspontja szerint ezt a pénzt Simon Gábornak vissza kell-e fizetnie, azt mondta, nem tud jogilag alátámasztva ilyen véleményt kimondani. A vizsgálatuk arra is kiterjed, hogy miután nem összeférhetetlenség miatt szűnt meg a mandátum, más címen visszakövetelhető-e ez az összeg. Ha szükséges, szakjogászok segítségét is igénybe veszik majd - jelezte.
Rubovszky György kérdésre válaszolva elmondta: Gyurcsány Ferenc DK-elnök miniszterelnököt érintő kezdeményezéséről még semmilyen hivatalos megkeresést nem kapott. Közölte, ha megérkezik, a bizottság elnöke megvizsgálja a beadványt.
Ha az a törvénynek megfelelő elemeket tartalmazza, akkor felhívással fordulnak az érintetthez, hogy öt napon belül oldja fel az ellentmondásokat. Ha ez eredménytelenül zárul, az elnök vagyonvizsgálati eljárást rendel el. Ha az érintett képviselő eredményesen igazolja az adatokat, az elnök ezt megszünteti.
Ugyanakkor az elnök a bizottság tagjainak is megküldi a megszüntető levelet, és ha a testület szót emel ellene, akkor köteles az elnök a vizsgálatot elrendelni.
További kérdésre Horváth András ügyéről azt mondta, az nem azonos a Simon-üggyel és itt az Országgyűlést politikai felelősség nem terheli.
Mesterházy Attila MSZP-elnök csütörtökön azt mondta, ügyészségi nyomozók az MSZP székházából elvitték Simon Gábornak a párt számára külön leadott vagyonnyilatkozatát.
|
Simon-ügy: a mentelmi bizottság elnöke az MSZP-nél leadott vagyonnyilatkozatot kéri
|
Az Országgyűlés mentelmi bizottságának kereszténydemokrata elnöke levélben fordul Mesterházy Attila MSZP-elnökhöz, hogy juttassa el a testületnek Simon Gábor MSZP-nél leadott vagyonnyilatkozatát.
|
[
"Bizottság",
"MSZP",
"botrány",
"kampány",
"mentelmi jog",
"politika",
"választás - 2014"
] | 1 |
https://nol.hu/belfold/simon-ugy__a_mentelmi_bizottsag_elnoke_az_mszp-nel_leadott_vagyonnyilatkozatot_keri
|
2014-02-14 15:57:37+01:00
| true | 0 | 0 |
Hétfőn több helyen eléri az extrém magas szintet a pollenszennyezés.
Hétfőn a parlagfű pollenkoncentrációja az ország nagy részén eléri a nagyon magas szintet.
Az Alföldön, a főváros térségében, valamint a Dunántúl keleti területein a gyomnövénnyel erősen fertőzött területek környezetében azonban a pollenszennyezés elérheti az extrém magas szintet is – közölte a tiszti főorvos a Facebook-oldalán.
Ugyanakkor az elkövetkező napokban átvonuló hidegfrontot kísérő csapadék, valamint az erőteljes lehűlés hatására várhatóan országszerte jelentősen mérséklődni fog az allergiát okozó pollenterhelés – írták.
|
Élet+Stílus: Térképen, hogy hol a legrosszabb most az allergiásoknak
|
Hétfőn több helyen eléri az extrém magas szintet a pollenszennyezés.
|
[] | 0 |
https://hvg.hu/elet/20190902_Terkepen_hogy_hol_a_legrosszabb_most_az_allergiasoknak
|
2019-09-02 11:55:00+02:00
| false | 0 | 0 |
A nagy sörény az oroszlánoknál olyan, mint az embereknél az orr, vagy a fülszőrzet időskori túlburjánzása. Így érthető módon az előbbi ugyanúgy hat a nőstény oroszlánokra, mint az utóbbi a nőkre.
Az új felfedezés - amely akár a Disneyt is arra sarkallhatja, hogy újrarajzolja Az oroszlánkirályt - minden afrikai oroszlánra érvényes, függetlenül attól, hogy hol élnek és hogyan vadásznak.
"Mostanáig - helytelenül - azt feltételeztük, hogy az oroszlánoknak 4-5 éves korukra fejlődik ki teljesen a sörényük. Ehelyett a hím oroszlánoknál csak életük utódnemzési csúcspontja után alakul ki a teljes sörény" - mutatott rá Julian Kerbis Peterhans, a chicagói Roosevelt Egyetem professzora.
|
A nagy sörény olyan, mint a túlburjánzó orrszőr
|
Az afrikai oroszlánok között az a hím számít a legvonzóbbnak, amely még kopasz. A hatalmas sörény inkább elriasztja a nőstényeket - állapították amerikai kutatók. A korábbi vélekedésektől eltérően ugyanis a tekintélyt parancsoló sörény nem az életerős oroszlánokat jellemzi, hanem inkább már az idősödő példányokat.
|
[] | 0 |
https://infostart.hu/tudomany/2006/09/27/a-nagy-soreny-olyan-mint-a-tulburjanzo-orrszor-74976
|
2006-09-27 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Beperelte a pravoszláv egyház magyarországi egyházmegyéjét a templomfelújítások projektvezetője. Az elszámolási vita miatt nemigen halad a 2,4 milliárd forint magyar közpénzzel támogatott beruházás. A balhé akár váltást is eredményezhet az orosz ortodox egyház magyarországi egyházmegyéje élén. A Magyarországon szolgáló Tyihon püspök korábban a moszkvai pátriárka gazdasági főnöke volt, ekkoriban a hozzá kötődő visszás pénzügyi esetekről cikkezett az orosz sajtó. A budapesti gyülekezetben pedig egy izgalmas figura, a maffia- és hírszerzés-közeli Igor Utkin tűnt fel.
Utkin üzletfele a Budalakk-befektetéskor egy dekoratív rendőr főhadnagy, Okszana Fjodorova, a 2001-es Miss Universe Oroszország szépségverseny győztese, nem mellékesen Golubjev akkori barátnője volt, akit a bulvárlapok még Putyin elnökkel is hírbe hoztak.
A magyar befektetés mérsékelt sikert hozott. Utkinék elszámolási vitába keveredtek a Budalakk fő tulajdonosával, a perlekedéstől amúgy sem irtózó Rózsa Ferenccel. Alvilági körökben akkora zajt csapott a nézeteltérésük, hogy a szintén hoppon maradt Budalakk-befektető, az egykori csehszlovák katonai hírszerző, a több országban is hitelcsalással vádolt Boris Svasta és magyar cellatársa még a nyolc áldozatot követelő 2002-es móri banki mészárlásba is megpróbálták belekeverni Utkint.
A magyar hatóságok előtt – alighanem vádalku reményében – elővezetett elmélet szerint a móri rablás egy biztosítási csalási ügy eszkalálódása miatt válhatott vérfürdővé, amiről az orosz maffia tehet.
Mivel a móri ügyet, ha nem is zökkenőmentesen, de többszöri nekifutásra csak megoldották a hatóságok, Svastáék elméletéről kiderült, hogy kitaláció volt. Annak azonban nem rossz. A merényletet megelőző egyik utolsó banki tranzakció például éppen egy budalakkos ügylet volt a móri bankfiókban.
Bulah Szvjatoszlav atya és Igor Utkin. Forrás: troiza.org
Utkin a budalakkos kaland tovább próbálkozott. 2006-2010-ben például érdekelt volt a hadiipari beszállító Dunai Repülőgépgyár által létrehozott Dunai Légiközlekedési Kft.-ben. Alapított saját biztonságtechnikai céget is, amelynek jelenleg is ő az egyik ügyvezetője (Falcontrol Hungary Kft.).
A kalandos előéletű üzletember most fontos tagja lett a budapesti Szent Háromság orosz ortodox egyházközösségnek, oldalukon legalábbis számos bennfentes felvételen szerepel. Méghozzá nem pusztán elvegyülve a hívek között, hanem például Bulah Szvajtoszlav atyával, a Moszkvában élő Tyihon püspök-kormányzó budapesti jobb kezével pózolva (képünkön). Az egyházközség a Magyar Ortodox Egyházmegyéhez (Moszkvai Patriarchátus) tartozik.
Mélyebben gyökerező szimpátia
Az utóbbi időben több említésre érdemes esemény történt az egyházmegyében.
Az Átlátszó írta meg, hogy a magyar kormány Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatását közvetlenül megelőzve 2,4 milliárd forint támogatást adott az egyháznak templomfelújításra – a budapesti Nagyboldogasszony székesegyház, a tokaji Szent Miklós templom és a miskolci Szentháromság templom felújítására – és hévízi templomépítésre: Landol Putyin, milliárdokat kap az orosz ortodox egyház
A támogatás több, mint 350-szerese annak, amennyire a hívei méltatták az egyházmegyét a 2015-re vonatkozó adóegyszázalék-felajánlások szerint. Az orosz ortodoxoknak a 1080 magyarországi adózó ajánlotta fel adója "egyházi" 1 százalékát, 6,8 millió forint értékben.
"A támogatással elkészülő felújítás az ortodox hívek és a hazánkba (kiemelten Hévízre) látogató orosz turisták révén mélyebben gyökerező szimpátiát alakíthatna ki az orosz társadalomban Magyarország iránt, miközben a felújított épületek az érintett településeket is gazdagítják" – áll egy, az Átlátszó birtokába került, idén januári kormányzati előkészítő anyagban.
A barátkozás nem merült ki ennyiben. Az egyik felújítandó templomnak otthon adó Tokaj már tavaly az Orosz-Magyar Barátság Városává nyilvánította magát. Szijjártó Péter külügyminiszter idén júliusban Moszkvában találkozott Kirill pártriárkával és Tyihon püspökkel, a magyar egyházmegye fejével is. Orbán Viktor miniszterelnök pedig június végén fogadta hivatalában Tyihon püspököt.
A Magyar Nemzet nemrégiben írta: a templomfelújítási munkák projektvezetője, a Borsodi Általános Gépgyár Kft. nettó 360 millió forintot követel az egyháztól, mivel még az előkészítő munkákat sem fizették ki a cégnek. Úgy tudjuk, a követelésből mára per lett.
A budapesti Istenszülő elhunyta (Nagyboldogasszony) székesegyház. Forrás: hungary.orthodoxia.org
A már citált kormányzati előkészítő anyag a tervezett munkákat 4 milliárd forint költségűre becsülte az egyház számításaira hivatkozva. Információink szerint Moszkvából is kapott ígéretet az egyház orosz állami pénzre, az oroszlánrészt azonban a magyar költségvetés állja.
A Magyar Nemzet cikke szerint a bőkezű források ellenére egy kapavágás sem történt. Ez jelenleg sincs másképpen. Legalábbis a megkérdezett érintettek, főképp az orosz ortodoxok magyarországi egyházmegyéje nem sietnek cáfolni ezt az információnkat: kérdéssorunkra napok óta nem érkezett meg a válasz.
A magyar állam mindenesetre már kifizette a rá eső tetemes összeget – ezt az Átlátszó kérdésére válaszolták az Emberi Erőforrások Minisztériumánál. Ahol viszont kérdésünkre, hogy hol tartanak a munkálatok, elégedettek-e az előrehaladással, azt a kitérő választ kaptuk, hogy
"A kedvezményezettnek a támogatás felhasználására és a projektek megvalósítására 2018. december 31-ig van lehetősége. Az elszámolás során csak a szabályszerűen felhasznált és számlákkal igazolt összegek kerülnek elfogadásra. A kedvezményezett a támogatási időszak alatt folyamatosan valósítja meg a projektet, projekteket, az elszámolás határideje 2019. január 31."
Ugyanezt megkérdeztük az egyházmegyétől, sőt, a pravoszláv egyházi moszkvai központjától, illetve – lévén szó orosz közpénzről is – az orosz nagykövetségtől is. Válaszukat várjuk.
A Bsgép fizetési meghagyására adott ellentmondásban az egyház azt írta, hogy "az önmagát jogosultnak nevező kérelmező követelését nem ismerjük el, mert követelése sem összegszerűségében, sem a követelés előterjesztésének időpontját tekintve nem alapos. A követeléssel kapcsolatban előadjuk, hogy az ÁFA kérdésében is téves a követelés. Ennek alapján tehát a teljes követelést vitatjuk."
A Bsgépet a moszkvai Elnöki Befektetési Alap patronálta – ez egy, az alap által Lázár János kancelláriaminiszternek címzett, tavaly decemberi keltezésű, orosz nyelvű lobbilevélből derül ki. A levél voltaképpen udvariasan hálálkodik, hogy a magyar kormány támogatja a rekonstrukciós projektet, megemlíti azonban még ebben a szövegkörnyezetben, hogy az alapnak szerződése van a magyar céggel.
Nyíltabban aligha lehetett volna fellépniük: ekkor még úgy volt, hogy az egyház uniós pályázatot nyújt be, márpedig akkor a kivitelezőt, projektvezetőt is közbeszerzésen választották volna ki. Végül azonban kormányhatározat alapján ment a pénz.
Nem kéne közbeszereztetni?
Hogy ebben az esetben szükséges-e a közbeszerzés, abban megoszlanak a vélemények. A projektben érintettek szerint nem. A közbeszerzési törvény szövege többszöri nekiveselkedésre sem értelmezhető könnyedén, de nagyon úgy fest, hogy a negyvenmillió forintnál több vissza nem térítendő támogatás kedvezményezettjére is vonatkozik. Kivéve, ha beruházási vagy munkahelyteremtő az apanázs, márpedig azt erre az esetre nehéz ráhúzni.
Az egyházmegye mindenesetre nem írt ki még pályázatot. Az EMMI-be küldtünk egy kiegészítő kérdést, kifejezetten ennek a dilemmának az eldöntésére, várjuk a megfejtést.
Az Átlátszó által megtekintett szerződés a Bsgép és a magyarországi ortodox egyházmegye között mindenesetre kifejezetten a GINOP-pályázat menedzselésére vonatkozott.
Részben nem független a magyar kft. hatékony közbenjárásától, hogy megszületett végül a kormányhatározat – állítják a Bsgép ügyeinek ismerői. Azt, hogy valóban végeztek munkát az egyház érdekében, igazolhatja egyebek mellett, hogy a projektről a magyar céggel levelezett az NGM, a templomtervező építésziroda, s neki mondott köszönetet Tokaj polgármestere, Posta György (független) azért, hogy "hozzájárult a kormánydöntés történelmi sikeréhez".
Később született egy szerződés-kiegészítés is a kormányhatározat alapján, ennek azonban csak az aláíratlan tervezete került lapunk birtokába.
Az eredeti szerződést a Bsgép-pel az Igor Utkinnal fotózkodó Bulah Szvjatoszláv írta alá. Úgy tudni, az egyházmegye most éppen az ő jogosultságát vitatja, mondván, csak Tyihon püspök szignálhat kötelezettségvállalást. A Bsgép úgy tervezte tisztázni az ellentmondást, hogy elkérte az ortodoxokat képviselő jogásztól az ügyvédi meghatalmazását – az érdekelte a céget, hogy meghatalmazóként ki szignálta az egyház nevében.
Nem lettek okosabbak. Az ügyvédi iroda egy másik tagja adott meghatalmazást a saját helyettesítésére – ezt kapták csak meg, az ügyféltől származó eredeti szignót nem.
A Bsgép gyanúja az, hogy miután ölükbe hullottak a milliárdok, az egyházfiak maguknál tartanák a beruházás vezényletét. Erre abból következtettek, hogy a magyar cégbíróság a közelmúltban bejegyzett egy OMG Engineering Hungary Kft. nevű céget, egy hasonló nevű moszkvai társaság leányvállalatát.
A lakó- és nem lakó épület építésére létrejött cégnek – azon kívül, hogy a tulajdonosa és az ügyvezetője is honfitárs – papíron nincsen köze az egyházhoz. Csakhogy a cégbejegyzést intéző ügyvéd információink szerint valamiért fontosnak érezte a sikeres regisztrációról Bulah atyát tájékoztatni.
Egyházfik a bizniszvilágban
Bulah Szvjatoszlav gyakorlott üzletemberként döntött a papi hivatás mellett. A kilencvenes években egy kisvárdai autókereskedő cég résztulajdonosa volt helyi és kárpátaljai vállalkozókkal közösen. Az ukrán határhoz közeli Tiszabezdéden pedig jelenleg is működik az Euro-Kapu Kft. nevű logisztikai raktárcég, amely részben az ő érdekeltsége.
A cégjegyzékben egykor ungvári, ma már Budapest rózsadombi címmel szereplő egyházfi tulajdonostársa mások, így off-shore cégek mellett a többségi magyar állami tulajdonú Győr-Sopron-Ebhenfurti Vasút Zrt. is.
Nem csak ő, de felettese, Tyihon püspök is megmártózott a bizniszvilágban. A Szobeszednyik orosz hetilap 2014-es cikke részletesen elemezte az akkor még a pravoszláv egyház moszkvai központjában gazdasági főnökként dolgozó – korábban jeruzsálemi misszióvezetőként tevékenykedő – Tyihon, polgári nevén Alekszandr Zajcev üzleteit, amelyek szövevényesen összefonódtak az ortodox egyház gazdasági hátországával.
Az is kiderül az orosz sajtóból: a püspök környezetének kifejezetten a templomfelújítás-mutyi a szakterülete.
Az egyház üzleti hátországban többféle profil is megfér: vallási tévétársaságtól a dohány- és alkoholüzlettől a BMW márkakereskedésig – olvasható a cikkben. Amelyről egyébként kérdeztük az egyházmegyét és a moszkvai központot is, hogy mondjanak véleményt, illetve árulják el, annak idején, a megjelenéskor kértek-e válaszlehetőséget, netán helyreigazítást az újságtól. Válaszukat várjuk.
Zajcev/Tyihon jelenleg is 60 százalékos tulajdonos a Kogorta-7 nevű magánnyomozó, biztonsági cégben. A kisebbségi üzletrész egy idős moszkvai hölggyé. A Kogorta-7 az újság tudomása szerint a Közép-oroszországi régió templomainak kínálgatta a szolgáltatásait biztonsági berendezések beszerelése, illetve felújítási, építkezési beruházásokra.
Tyihon gazdasági főnöksége idején az egyház bankot váltott, áthelyezte a befektetéseit a Szofrino Bankból a Pereszvet nevű, egyházi kötődésű pénzintézetbe, amelynek olyan gigászok is az ügyfelei voltak, amint a Transznyeft, a Gazprom és a szentpétervári önkormányzat. Tyihon ekkor a bank igazgatóságának a tagja volt. A Szofrino Bank megszenvedte az egyház váltását, válságos helyzetbe került, ami komoly aggodalmakat okozott a betéteseknek.
Később a Pereszvet is csődöt jelentett. A Polityika.ru tavaly novemberi cikke szerint 100 milliárd rubeles hiányt szenvedtek, a betéteseknek esélyük sincsen, hogy valamennyien a teljes tőkéjüket viszontlássák. A cikk szerint az okozhatta a gondot, hogy kiszélesítették a profiljukat, például építőipari finanszírozással, s garanciát vállaltak – ismét csak – templomfelújításokra is.
Egyházi berkekben a zavaros gazdasági ügyekkel is összefüggésbe hozzák, hogy Tyihon már nem vezeti Moszkvában a pravoszláv pénzügyeket, hanem a vallási szempontból perifériának tűnő Budapest-Bécsi egyházmegye élére került 2015-ben – a Pereszvet-csőd tetőzésekor már a budapesti tisztséget töltötte be.
Felkészül Putyin lelki atyja?
Egyházi körökben járatosak nem zárnak ki egy újabb váltást, adott esetben ismét a budapesti egyházmegye élén történhet csere. Ha így lesz, annak csak egyik oka lenne a magyarországi templomfelújítás késedelme. Legalább annyira közre játszhat, hogy Budapest és Moszkva egyre szorosabbra fűzi politikai kapcsolatait.
Így fordulhat elő, hogy még Putyin elnök egyik legerősebb egyházi bizalmasa, sajtóhírek szerint gyóntatója, lelki vezetője, Georgij (egyházi nevén szintén Tyihon) Sevkunov neve is felmerült a lehetséges utódok között.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"]
|
Elszámolási viták hátráltatják a 2,4 milliárd forinttal támogatott orosz ortodox templomfelújításokat
|
Elszámolási viták hátráltatják a 2,4 milliárd forinttal támogatott orosz ortodox templomfelújításokat
|
[
"cikkek",
"nemzeti együttműködés rendszere"
] | 1 |
https://atlatszo.hu/2017/07/19/elszamolasi-vitak-hatraltatjak-a-24-milliard-forinttal-tamogatott-orosz-ortodox-templomfelujitasokat
|
2017-07-19 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Frissen várja a folytatást Szávay Ágnes, aki vasárnap három játszmában legyőzte a tavaly még világelső szerb Ana Ivanovicsot a Miamiban zajló, 9 millió dollár összdíjazású, keménypályás tenisztorna harmadik fordulójában.
A világranglistán jelenleg 25. magyar - akinek következő ellenfele a 11. kiemelt fehérorosz Viktorija Azarenka lesz hétfőn - saját honlapján nyilatkozott a három esőszünettel tarkított diadalról:
"Ezt most sokkal jobban bírtam fizikálisan, mint a Francesca Schiavone elleni meccset. Ott nekem kellett minden pontért megdolgozni. Ma több rövid labdamenet volt. Egyáltalán nem fáradtam el a végére, így nem okozhat gondot a regenerálódás a hétfői meccsig."
A WTA-rangsorban hetedik szerb sztár ellen a Vasas játékosa szerint nem egyszerű teniszezni, mert nincs igazán ritmusa a játéknak.
"A fontos pontokat mindazonáltal jól játszottam. A döntő szettben eszembe jutott a tavalyi berlini meccsünk, amikor vezettem, de eső miatt félbeszakadt. Most háromszor álltunk le eső miatt, először 2:0-nál, de szerencsére egyik sem tartott sokáig, be sem mentünk az öltözőbe. Talán az döntött, hogy jobban variáltam a játékot, kevesebbet rontottam és szerencsém is volt. A második szettben kétszer úgy vesztettem el az adogatójátékom, hogy pontot sem csináltam, egyszerűen nem tudtam mit kezdeni a nagyon erős szembeszéllel" - jelentette ki a 20 éves győztes, hozzátéve: játszott már ennél sokkal jobban is.
Ami következő ellenfelét illeti, Szávay szerint hasonló meccs vár rá a fehérorosz ellen is, akivel juniorként Roland Garrost és Wimbledont nyert párosban.
"Azarenka nagyon jó formában van, most került be az első tízbe, de ha rá tudnék tenni a mai játékomra, volna esélyem. Jobban kell szerválnom, több első adogatás kell, és a szélhez is megpróbálok jobban alkalmazkodni. Azarenka hasonló stílusban játszik, mint Ana. Annyira nem üti erősen a labdát, de stabilabb. Elég egysíkú a játéka, de nem könnyű ellene."
|
Szávay el sem fáradt az exvilágelső ellen
|
Szávay el sem fáradt az exvilágelső ellen - A teniszezőnek jól megy Miamiban, Ivanovics kiverése után a top tizes Azarenka ellen is van esélye.
|
[
"wta",
"miami",
"szávay",
"sport"
] | 0 |
http://index.hu/sport/tenisz/2009/03/30/szavay_nem_faradt_el
|
2009-03-30 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Az alföldi város tavaly októberben kapott levelet az Európai Uniós csalás elleni hivatalától, amely tételesen leírta, hogy milyen furcsaságokat talált a település közvilágításának korszerűsítésével kapcsolatban. A brüsszeli dokumentumban szerepel Lázár János és a miniszterelnök veje, Tiborcz István is.
Hódmezővásárhely volt az első olyan település az országban, amelynek a közvilágítását az Elios Zrt. (akkor még ES Holding Zrt.) korszerűsítette EU-s pénzből. Ez a 2010-es munka lett a cég referenciája, ezután sorra nyerte a közpénzes megbízásokat.
Az Elios sikerszériájára az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) is felfigyelt, és két éve elkezdte vizsgálni az önkormányzatok közvilágítási projektjeit. 2017 januárjában vádemelési javaslattal továbbították a jelentésüket az általuk feltárt visszásságokról a magyar ügyészséghez, amely költségvetési csalás gyanújával nyomozást indított.
2017 februárjában kiderült, hogy a vizsgálatban érintett önkormányzatoknak az OLAF tavaly ősszel levelet írt, de ezt a települések nem hozták nyilvánosságra.
Frissen alapított cég nyerte a közbeszerzést, referenciák nélkül
Az első levelet 2017. október elején küldte Hódmezővásárhelynek az unió csalás elleni hivatala, amely precízen összefoglalta, hogy mit talált az Elios-projekt vizsgálata során.
1, Hódmezővásárhely 2010 májusában pályázott EU-támogatásra a közvilágítás korszerűsítése érdekében, a támogatói döntés decemberben született meg, és 2011 májusában írták alá a támogatási szerződést. A beruházás összköltsége 732 millió forint volt, ennek a felét, 366 milliót megkapta a város uniós forrásból.
2, Hódmezővásárhely 2011 márciusában tervezési és kivitelezési szerződést írt alá az ES Holding Zrt.-vel (azóta Elios Zrt.) 577 millió forint értékben. A szerződés becsült összege a költséghaszon-elemzés szerint 940 millió forint volt.
Bár ezt a megállapodást a támogatási szerződés aláírása előtt kötötte a város az Eliossal, volt benne egy olyan rendelkezés, ami a támogatási szerződés aláírásától függő felfüggesztésről szólt. (Vagyis ha Hódmezővásárhely mégsem kapta volna meg az EU-s támogatást, nem lett volna muszáj fizetnie az Eliosnak.)
3, Az OLAF-levél kitér arra, hogy az Elios-szerződés idején Lázár János volt a város polgármestere.
4, Azt is leírták a brüsszeli ellenőrök, hogy “Hódmezővásárhely közvilágításának felújítása az első olyan nagy projekt volt Magyarországon, amelyben LED technológiát használtak".
5, Hódmezővásárhely közel fél évvel az EU-s pályázata benyújtása előtt, 2009. december 30-án írt ki közbeszerzést a közvilágítás korszerűsítésére.
6, Három cég nyújtott be ajánlatot a munkára: az ES Holding Zrt., a Tungsram-Schréder Zrt. és a MetalCom Zrt., de csak az ES Holding ajánlata lett érvényes, így ő nyert.
7, Az ES Holding Zrt.-t 2009. augusztus 6-án hozták létre, néhány hónappal azelőtt, hogy megnyerte a hódmezővásárhelyi közbeszerzést. 2009-ben a cég teljes bevétele 8,9 millió forint volt, “a hódmezővásárhelyi projekthez szükséges minimális pénzügyi és tapasztalatra vonatkozó követelmények igazolásához" az alvállalkozóira kellett hagyatkoznia.
“A társaság nem rendelkezett tapasztalattal a közvilágítási projektek terén."
8, Ajánlatában az ES Holding Zrt. a KT Electronic Kft.-t és a Vill-Kor Hungaria Zrt.-t jelölte meg alvállalkozóként, de miután aláírták a szerződést Hódmezővásárhellyel, lecserélte az egyiket: a KT Electronic Kft. helyett a Tungsram-Schréder Zrt. lett a lámpák szállítója. “Ez az ES Holding Zrt. és a Tungsram-Schréder Zrt. közötti tárgyalások eredményeként történt."
9, 2011. május 11-én írta alá az “Erdei Bálint és Tiborcz István képviselt ES Holding Zrt., valamint a Björn Brandt által képviselt Tungsram-Schréder Zrt." a szállítói szerződést 341,7 millió forint értékben. Az összeg majdnem 60 százaléka az ES Holding Zrt. és a hódmezővásárhelyi önkormányzat által aláírt megállapodás értékének.
A magyar közbeszerzési törvény 2011-ben érvényben lévő rendelkezései szerint egy korábbi versenytárs csak a projekt értékének maximum 10 százalékáig lehetett alvállalkozója a nyertesnek. Vagyis az ES Holding Zrt. és a Tungsram-Schréder Zrt. szerződése 50 százalékkal túllépte a jogszabályban meghatározott értéket.
10, Hódmezővásárhely az ES Holding Zrt. kérésére projektmenedzsment tanácsadói szerződést kötött a Tender Network Zrt.-vel 2011. október 19-én.
11, Tíz nappal később az ES Holding Zrt. is projektmenedzsment tanácsadói szerződést kötött a Tender Network Zrt.-vel. “Ez volt az első olyan projekt, amelyben a Tender Network Zrt. és az ES Holding Zrt. együtt dolgozott." Az OLAF megfogalmazásából úgy tűnik, hogy nem az utolsó.
12, Hódmezővásárhely közbeszerzési tanácsadója az Ész-Ker Kft. volt.
A cég többségi tulajdonosa Kárpáti Péter György, akinek 2014 óta van egy közös cége Tiborcz István üzlettársával, Hamar Endrével. Hamar szintén érintett az Elios-botrányban: tulajdonos volt a pályázatokat előkészítő Sistrade Kft.-ben és a megbízásokat kapó Eliosban is.
Az Ész-Ker Kft. többször is előkelő helyen szerepelt a parlamenti Fidesz-frakció kifizetési listáján, és 2016-ban 5 milliárd forint, 2017-ben pedig 1,8 milliárd forint értékű közbeszerzés egyik nyertesévé választotta a Lázár János által vezetett Miniszterelnökség.
A hódmezővásárhelyi önkormányzatnak 20 napja volt reagálni az OLAF megállapításaira, de nem tudjuk, hogy ezt megtették-e. Az unió csalás elleni hivatala idén január elején küldte a városnak a második levelet, ami egy tájékoztatás a vizsgálat lezárásáról.
Hódmezővásárhely weboldalán kedden közzétették a közbeszerzésekkel kapcsolatos iratokat is 2010-ig: köztük a közvilágítás korszerűsítésére vonatkozó ajánlattételi felhívást, az az ES Holdinggal kötött szerződést, és a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát, amelyben részben elutasította a Tungsram-Schrédernek a közbeszerzési eljárás ellen benyújtott panaszát.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"]
|
Hódmezővásárhely is kiadta az Átlátszónak az OLAF levelét – referenciák nélkül nyert közbeszerzést az Elios jogelődje a városban
|
Az alföldi város tavaly októberben kapott levelet az Európai Uniós csalás elleni hivatalától, amely tételesen leírta, hogy milyen furcsaságokat talált a település közvilágításának korszerűsítésével kapcsolatban.
|
[
"cikkek",
"elios-akták"
] | 1 |
https://atlatszo.hu/2018/02/28/hodmezovasarhely-is-kiadta-az-atlatszonak-az-olaf-levelet-referenciak-nelkul-nyert-kozbeszerzest-az-elios-jogelodje-a-varosban
|
2018-02-28 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Idén júliusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 7,7, naptárhatástól megtisztítva 7,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest. A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,2 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest. Januártól júliusig a forgalom volumene 9,9 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakinál - tájékoztatott a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Júliusban az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva az országos kiskereskedelem forgalmának volumene 7,6 százalékkal visszaesett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 4,1 százalékkal kisebb lett. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 4,1 százalékkal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 3,8 százalékkal mérséklődött.
A KSH azt is kiemelte, hogy a nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 5,5 százalékkal csökkent:
a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 2,8 százalékkal nőtt,
ugyanakkor a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 5,7,
a használtcikk-üzletekben 6,1, a textil-,
ruházati és lábbeliüzletekben 6,2,
az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 11,
a bútor-, műszakicikk-üzletekben 16 százalékkal kisebb lett.
Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7,0 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 1,4 százalékkal nőtt. Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 20,5 százalékkal elmaradt az előző év azonos havitól. A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 5,4 százalékkal mérséklődtek.
Idén júliusban az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1570 milliárd forintot ért el. Továbbá az országos kiskereskedelmi forgalom 50 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 33 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 17 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.
Fontos kiemelni, hogy az első hét hónapban az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva a kiskereskedelmi forgalom volumene 9,9 százalékkal kisebb lett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 7,0, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 7,6, az üzemanyag-kiskereskedelemben 21,7 százalékkal visszaesett az értékesítés volumene.
Enyhe javulás látható
Ahogy arról korábban beszámoltunk, idén májusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 12,7, naptárhatástól megtisztítva 12,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest. Akkor a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,8 százalékkal elmaradt az előző havitól.
A szakértők szerint a magas infláció, és a nyomában csökkenő reálbérek éreztették hatásukat a boltokban.
Júniusban pedig arról számolt be a KSH, hogy az előző év azonos időszakához képest 8,3 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom, ugyanakkor 0,7 százalékkal nőtt az előző havihoz képest. Így jól látható, hogy a mostani 7,6 százalékos csökkenés éves szinten, valamint 0,2 százalékos csökkenés az előző hónaphoz képest enyhén, de jobb adatnak számít.
Korábban szintén beszámoltunk arról, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter június végén az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta, hogy "egy fogyasztási sokk" alakult ki - összegezte, majd hozzátette: a SZÉP-kártyával, a babaváróval és a csok-kal kapcsolatos intézkedésnek pontosan az a célja, hogy ezt "simítsák". Ugyanakkor optimista volt abból a szempontból, hogy a negyedik negyedévben fordulatot láthatunk a fogyasztásban is.
|
Nagy Márton újabb jóslata kezdett el valóra válni
|
Nagy Márton újabb jóslata kezdett el valóra válni - Lassan megtörténhet a fordulat.
|
[
""
] | 0 |
https://index.hu/gazdasag/2023/09/06/kiskereskedelem-julius-ksh-adatok-recesszio-inflacio-dragulas
|
2023. 09. 06. 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Már csak 16,4 milliárd forint kell a Biodóm befejezéséhez, és ebből csak 5 milliárdnak nincs meg a fedezete. A pluszpénz ráadásul nem azonnal kell, hanem a 2024-ben várható átadásig elnyújtva. Az nem opció, hogy az építmény ne biodóm legyen, a majdani üzemeltetést pedig alaposan ki kell dolgozni - olvasható a hvg.hu birtokába került jelentésre az állatkert épülő intézményéről.
Várhatóan 16,4 milliárd forint beruházási költség szükséges a befejezésig a versenyképes és attraktív látogatói élmény biztosításához - olvasható a fővárosi állatkertben (FÁNK) épülő Biodóm hvg.hu birtokába került felülvizsgálati jelentésében, amelyet az önkormányzat rendelt az Enviroduna Kft-től. A lapunk birtokába került elemzés szerint ez jó hír, a FÁNK legutóbbi, 2019 májusi költségtervében ugyanis még az szerepelt, hogy 26 milliárd kell a befejezéshez.
Jobban hangzik, mint a huszonsok milliárd
A felülvizsgálat szerint az előzetesen becsült költségek jelentősen csökkenthetőek, persze szem előtt tartva, hogy bizonyos tételeket még nem terveztek be, így ezek pontos költsége jelenleg csak becsülhető - figyelmeztet a jelentés.
A 16,4 milliárdos költség ráadásul nem jelenti, hogy még ennyi pénzt kellene beletolni a projektbe,
csak 5 milliárd forintra nincs fedezet.
A hatályos kormányzati támogatási szerződés alapján rendelkezésre álló, szerződéses kötelezettségvállalásokkal jelenleg nem terhelt keret összege 6 milliárd forint, ezen kívül a projekthez kapcsolódik még az eredetileg a Hermina Garázs kialakítására a kormány és az önkormányzta egyeztetési fóruma, a Közfejlesztések Tanácsa által is jóváhagyott 5,7 milliárd forint. A fenti összegben nincsenek benne az üzemeltetési és marketingköltségek, benne vannak viszont a hátralévő tervezési munkák, a generálkivitelezői díjak, a szakszerű projektirányítás költségei és az előre nem látható tételekre képzett tartalék.
A pénzt 2024-ig kell belerakosgatni
Ráadásul az 5 milliárdra a felülvizsgálat során felállított modell szerint nem 2020-ban és nem egy összegben, hanem a következő évek során időben elnyújtva, lépcsőzetesen lesz szükség. Ez megint csak üdvözlendő fejlemény, azonban továbbra is nyitva marad a kérdés, hogy a kormány vagy a főváros vagy a kettő megosztva fogja beletenni a projektbe a hiányzó pénzt. Karácsony Gergely főpolgármester épp a jelentés publikálása előtti napon, szerdán jelentette be, hogy a fővárosi önkormányzat a járvány és a gazdasági válság miatt pénzügyileg gyakorlatilag a túlélésért küzd.
A felülvizsgálat során ütemtervet is készítettek a projekt befejezésére, e szerint
a beruházás befejezésének időigénye 2020 szeptemberétől számítva 3,5–4 év,
a hátralévő munkálatok előkészítetlensége, de azok objektív időszükséglete, valamint a közbeszerzési folyamatok átfutási ideje miatt is. A fizikai tevékenységek nyers időigénye ennél valamivel rövidebb lenne, de az elmaradt tervezési munkák pótlása, a szükséges újratervezések és a jogi eljárások várható elhúzódása reálisan 2024-es befejezést eredményeznek.
Külön szerencse,hogy a projekt befejezéséhez csak 5 milliárd hiányzik, a felülvizsgálat során ugyanis megnézték, be lehetne-e fejezni a Biodómot olcsóbban, és más funkciót adni neki. Arra jutottak, hogy a "biodóm" funkciótól alapvetően eltérő, alternatív célú befejezése nem reális opció. Részben mert ehhez a már meglévő szerkezeti és műszaki állapot jelentős visszabontása és átépítése lenne szükséges, amelynek gazdaságossága nem alátámasztható, emellett jelentős további késedelmet okozna. Részben pedig azért, mert a funkcióváltás az állammal kötött támogatási szerződésben megfogalmazott támogatási cél meghiúsulása miatt több tízmilliárd forintos visszafizetési kockázatot vethetne fel.
Az igazgató vélhetően ebbe bukott bele
A felülvizsgálati jelentés szerint a FÁNK 2019-ben egy részletezés nélküli, pár soros feladatlistára alapozva mondta be a 26 milliárdot. “Ebből sem a megalapozottság, sem a teljeskörűség, sem a műszaki tartalom nem állapítható meg. Így valószínűsíthető, hogy – mint korábban is – a következő években további, akár tízmilliárdos többletigények merültek volna föl" - írják. A projekt ugyanis lényegében fogantatása óta a permanans drágulás állapotában volt, a 2014-ben még 16 milliárdra becsült összköltség 2015-ben 25 milliárdra, 2017-ben 44 milliárdra, a 2019-es FÁNK tervezettel pedig már összesen 64 milliárd forintra emelkedett. Köszönhetően annak, hogy a “beruházás eddigi alakulását sajnos nem jellemezte az előrelátó szakmai-pénzügyi tervezés és irányítás" - kritizál a felülvizsgálati jelentés.
A főpolgármesteri hivatal 2020 februárjában jelentette be, hogy Persányi Miklós 21 év után lemondott az állatkert igazgatói posztjáról. A közleményben Persányi egészségi okokra hivatkozott, de több, mint valószínű, hogy lemondása mögött a Pannon Park és benne a Biodóm körüli pénzügyi botrány állt.
A Pannon Park körüli vita akkor mérgesedett el igazán, amikor egy bejáráson Persányi bejelentette, hogy a nagyszabású beruházásra nem elég a kormány által biztosított 43,7 milliárd forint. Akkor úgy becsülte: további 20 milliárd forintra van szükség. A Persányi által kért pluszpénzt se a kormány, se a főváros nem akarta és/vagy tudta megadni.
A majdani üzemeltetés lehetőségeit is megnézték
A felülvizsgálati jelentésre és a Pannon Park, illetve a Biodóm jövőjére visszatérve, megvizsgálták a beruházás finanszírozhatóságának javítására és a későbbi bevételek növelésére szóba jöhető további opciókat is. A projekttel szemben ugyanis csak az egyik kritika volt a kivitelezési költségek elszállása, a másik kritika szerint az üzemeltetés sem lesz megoldható nemhogy nyereséggel, de nullszaldóval sem. Vagyis a kritika szerint a hatalmas költségekkel felhúzott monstrum megnyitása után is csak vinni fogja a pénzt.
Beengedtek a félkész Biodómba, és állítják, nem lesz túl magas a rezsi - videó Bedőlhet a megálmodott projekt, ha az állam vagy a főváros nem fizet plusz 20 milliárd forintot a biodóm befejezésére. Patthelyzet van, nyilván ettől nem volt független az a keddi sajtóbemutató, amelyet az Állatkert igazgatója tartott a félkész épületben.
A majdani bevételek növelésére a felülvizsgálati jelentés szerint opció a korábban tervezett Hermina Garázs területén egy magánerős szállodafejlesztés lehetősége. Várhatóan ezt egy független ingatlanfejlesztő finanszírozni tudná, sőt akár 1,5 milliárd forintot is meghaladó egyszeri telekár/ráépítési jog értékesítési bevételt is juttathatna a Főváros részére; emellett évi akár 11 ezer fő plusz FÁNK/Biodóm látogatószámot, mintegy 60 millió forint/év többletbevételt generálhatna; és illeszkedne a nemzetközi trendbe, melyben az attrakció közelébe épülő szálloda a bevételek növelésének egyik eszköze. Tegyük hozzá: mire a Biodóm és a szálloda felépülnek, a nemzetközi turizmus remélhetőleg már kilábalt a járvány okozta mélyrepülésből. A várható látogatószámmal kapcsolatban a jelentés meg is jegyzi, hogy a Covid-járvány gazdasági és turisztikai kihatásai alapjaiban átírhatják a korábbi modelleket, ezért a járványtól időben távolodva és a nyitáshoz közeledve, a következő években a látogatószámok, a jegyárstruktúra és a várható bevételek piackutatáson alapuló részletes újramodellezésére lesz szükség
A Biodóm vendéglátóipari (catering) és rendezvényes szolgáltatásainak szakszerű és egységes kiszervezését is javasolja a jelentés, egyrészt a garantált bevételek növelése, másrészt a minőségi látogatói élmény javítása, harmadrészt a Biodóm amúgy is komplex nyitási és beüzemelési kockázatainak csökkentése érdekében. Előzetes számítások szerint, a rendezvény és catering szolgáltatások kiszervezéséből
a Biodóm lehetséges éves nettó profitja a 60–110 millió forint közötti értéksávban becsülhető, feltételezve a tervezett látogatószámok elérését.
A felülvizsgálati jelentés szerint az eredeti "egyjegyes" tervekkel szemben stratégiailag "kétjegyes" modell javasolt, vagyis a történelmi Állatkert és az új Biodóm "Ősvadon" része egy közös jeggyel, míg a Biodóm "Akvárium" része egy másik külön jeggyel lenne látogatható, természetesen a kedvezményes kombinált jegyvásárlást is lehetővé téve. Az Akvárium külön beléptetéssel akár évi 0,9–1,0 milliárd forint pluszbevételt is generálhat (nem számítva a kombinált jegyekből várható addicionális jegyárbevételt). Ezen kívül fontos, hogy a "kétkapusság" a látogatók áramlása és kezelése szempontjából legkritikusabb kihívást, a nyári csúcsidőszak látogatói tömegének elosztását is segítené a teljes FÁNK területén, így a látogatói élményt javítaná azáltal, hogy csökkentené a Biodómba való bejutás hosszú várakozási idejéből adódó frusztrációt.
Meg kell fontolni az egész állatkert kiszervezését
A Biodóm gazdaságos és hatékony működtetése számos ok miatt nem tervezhető és célszerűen nem is tervezendő az Állatkert egészétől elszigetelten - figyelmeztet a jelentés. Szükséges egy legalább 5–10 éves távlatra előre tekintő integrált terv kidolgozása a Biodómot is magába foglaló FÁNK egészére, amely a gazdálkodást és a működést optimalizálja, a piaci pozicionálást, a látogatószámot, a látogatói összetételt, a jegyárak és az értékesítés rendszerét, valamint a bevételeket is a jól teljesítő külföldi benchmark állatkertek teljesítményéhez közelíti, ezeket ugyanis jelenleg alulmúlja.
Végezetül a felülvizsgálati jelentés azt javasolja, legalábbis érdemes megfontolni az egész FÁNK kiszervezését egy cégbe (ami nem jelenti, hogy ne maradna önkormányzati tulajdonban),
egy valós kereskedelmi és menedzsment szemléletre jobban ösztönző, sikeresebb piaci alkalmazkodást lehetővé tevő, hatékonyabb vállalati struktúra érdekében.
A hatékonyságnövelés a Fővárosi Önkormányzat által nyújtandó működési támogatást is csökkenthetné, hosszú távon akár szükségtelenné is tehetné - írják.
|
Vállalkozás: Megszereztük a jelentést a Biodóm pénzügyi helyzetéről - a helyzet jobb, mint mindenki hitte
|
Már csak 16,4 milliárd forint kell a Biodóm befejezéséhez, és ebből csak 5 milliárdnak nincs meg a fedezete. A pluszpénz ráadásul nem azonnal kell, hanem a 2024-ben várható átadásig elnyújtva. Az nem opció, hogy az építmény ne biodóm legyen, a majdani üzemeltetést pedig alaposan ki kell dolgozni - olvasható a hvg.hu birtokába került jelentésre az állatkert épülő intézményéről.
|
[] | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20201008_Megszereztuk_a_Biodomjelentest__a_helyzet_jobb_mint_mindenki_hitte
|
2020-10-08 05:19:00+02:00
| true | 0 | 0 |
Rose d'Or feliratú gumicsónak tűnt fel a Balatonnál, a Tábor fesztiválon. Az alsóörsi eseményen a Fish! zenekar koncertjére vitte magával valaki a gumicsónakot, amire Mészárosék luxusjachtjának nevét festették fel, bizonyára a fricskázás jegyében, írja a Blikk.
Az ominózus gumicsónakról fotókat is megosztott a lap.
Tény, az igazi Arany Rózsa vélhetően felkarcolná a magyar tenger medrét, ugyanis nem mindennapi jachtról van szó: az Euroleasing Zrt. a tulajdonosa annak a Rose d’Or nevű luxusjachtnak, amely 27 milliárd forintba kerül, 62 méter hosszú, és amelynek fedélzetén lefotózta a 444.hu Mészáros Lőrincet és feleségét, a volt tévés Várkonyi Andreát.
Az Euroleasing Mészáros Lőrinc bankjának, a Magyar Bankholdingnak a cége. A jacht eddig megjárta többek közt Máltát, Szicíliát, Nápolyt, Capri szigetét, Monacót és Cannes-t is.
|
Rose d'Or feliratú gumicsónak tűnt fel a Balatonnál
|
Rose d'Or feliratú gumicsónak tűnt fel a Balatonnál, a Tábor fesztiválon, amit az esemény egyik fellépőjének koncertjére vittek a rajongók.
|
[
""
] | 0 |
https://rtl.hu/belfold/2023/08/28/rose-d-or-feliratu-gumicsonak-tunt-fel-a-balatonnal
|
2023. 08. 28. 00:00:00
| true | 0 | 0 |
A Privatkopo.hu értesülése szerint hétfő reggel már a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér kifutópályáján tartózkodott az Air France Budapestről Párizsba tartó járata, amikor a személyzet tagjai – beleértve a pilótákat is – hirtelen rosszul lettek, ezért gép nem szállt fel.
A légi utaskísérők is rosszul érezték magukat.
A gép már a kifutópályán tartózkodott, amikor a személyzet tagjai szinte egyszerre lettek rosszul. Állítólag egy légiutas kísérő összeesett.
Egyelőre nem tudni, mi idézhette elő a francia légiközlekedési vállalat munkatársainak hirtelen fellépő rosszullétét.
|
Rosszul lettek az Air France pilótái Budapesten, nem szállt fel a gép
|
A gép már a kifutópályán tartózkodott.
|
[
"air france",
"liszt ferenc reptér"
] | 0 |
http://24.hu/belfold/2017/03/28/rosszul-lettek-az-air-france-pilotai-budapesten-nem-szallt-fel-a-gep
|
2017-03-28 00:00:00
| false | 0 | 0 |
A Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt nyolc hónapban hivatalos úton három alkalommal járt Brüsszelben, egy-egy alkalommal pedig Berlinbe, illetve Münchenbe utazott – válaszolták a hvg.hu kérdésére a Miniszterelnökségtől. Továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy Lázár János ezen utazásai költségeit maga fizette, és a jövőben is ezt teszi majd.
Pethő András még az Origo újságírójaként érdeklődött a Miniszterelnökségnél Lázár János 2012-es utazásairól, mert több olyan tételt is talált az utazási listán, melyek jóval magasabb költségűek voltak a megszokottaknál. Mivel a kormány nem adta ki a kért adatokat, az újságíró több pert indított a Transparency International jogi támogatásával. A hírportál főszerkesztőjét később eltávolították, majd több újságíró is távozott az Origo szerkesztőségét.
A volt államtitkár, majd miniszternek kinevezett Lázár János azzal érvelt többször is, hogy nemzetbiztonsági okokból nem hozhatja nyilvánosságra utazásai célját, illetve nem hozhatja kellemetlen helyzetbe az információk kiadásával tárgyalópartnerét. Később olasz útjával kapcsolatban 596 ezer forint hotelköltségről, svájci útjáról először 481 ezer forintról, később pontosítva 189 ezer forintos szállásköltségről számolt be a kormány, angliai útja során pedig 920 ezer forintba került a szállás.
A kormány júliusban tette közzé a kormánytisztviselők 2014. június és 2015. május közti utazásainak listáját illetve a vonatkozó költségeket, de Lázár János utazásairól semmilyen információt nem közöltek. A dokumentumban az áll, "Lázár János miniszter az utazásaihoz kapcsolódóan szállásdíjat, napidíjat és útiköltséget és egyéb költségeket nem vesz igénybe, így erre vonatkozóan adatot szolgáltatni nem tudunk".
A hvg.hu megkereste múlt héten a Miniszterelnökség sajtóosztályát. Arra voltunk kíváncsiak, hogy ha az összeget nem is, de azt miért nem tüntetik fel, hogy a magyar kormány képviseletében hol és mikor járt a miniszter.
Érvelésünk az eddig bírósági ítéleteken alapult, miszerint Lázár korábbi titkolt utazásainál a bíróság kötelezte a minisztert, hogy nyilvánosságra kell hoznia a londoni, milánói és zürichi utazásainak eddig titkolt részleteit, utóbbi kettőről már jogerős ítélet is született. A Miniszterelnökség viszont fenntartotta még múlt héten is, hogy mivel Lázár minden költséget megtérített, így nem nyilvános, hogy hova és mikor utazott miniszterként.
Egy újabb levélben küldött kérés után a Miniszterelnökségi Sajtóiroda olyan választ küldött, amely a korábbiakhoz képest több információt tartalmazott.
Azt írták, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt nyolc hónapban hivatalos úton három alkalommal járt Brüsszelben, egy-egy alkalommal pedig Berlinbe, illetve Münchenbe utazott. Jelezték, hogy csak Lázár János hivatalos útjairól tudnak tájékoztatást adni.
A felsorolt utazások teljes költségét "korábbi ígéretéhez híven maga állta, amely gyakorlat, a jövőben sem fog változni. A fentebb említett utazásokkal Lázár János a legkevesebbet külföldre utazó miniszterekhez tartozik" – zárul a rövid válasz.
|
Itthon: Mégis elárult valamit a Miniszterelnökség Lázár utazásairól
|
A Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt nyolc hónapban hivatalos úton három alkalommal járt Brüsszelben, egy-egy alkalommal pedig Berlinbe, illetve Münchenbe utazott – válaszolták a hvg.hu kérdésére a Miniszterelnökségtől. Továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy Lázár János ezen utazásai költségeit maga fizette, és a jövőben is ezt teszi majd.
|
[] | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20150810_megis_elarultak_valamit_lazar_utjairol
|
2015-08-10 20:44:00+02:00
| true | 0 | 0 |
A kormánykoalícióhoz tartozó magyarellenes pártelnök, a felmérések szerint a jelenleg második legnépszerűbb szlovák politikus 16 évig volt Zsolna polgármestere. A lap szerint Slota 1992-ben az önkormányzat tudta nélkül a város nevében jótállást vállalt egy magánvállalkozó által felvett 50 milliós hitelért. A vállalkozó ennek fejében egy befejezetlenül álló zsolnai áruház felépítését ígérte, ez azonban sosem történt meg. Az épületet a 85 ezres lélekszámú város lakói ma már csak "kísértetkastélynak" nevezik, mert az elhagyott falak között már több ember is meghalt. Egy hétéves gyerek az épület alagsorában álló vízbe fulladt, néhány fiatal pedig oda vonult el, hogy végezzen önmagával.
A vállalását azóta sem teljesítő vállalkozó a lap megkeresésére nem nyilatkozott, Slota pedig szó nélkül letette a telefont. Időközben a követelést egy Szamoa-szigeteken bejegyzett cég vette meg, amely most a zsolnai önkormányzaton próbálja behajtani a közel 200 millióra duzzadt tartozást. Az önkormányzatot jó esetben az mentheti meg a követelés teljesítésétől, hogy Slota a jogi előírások ellenére a képviselő-testület megkérdezése és jóváhagyása nélkül írta alá a váltót.
A jelenlegi polgármester nem nyilatkozik az ügyről, mert attól tart, hogy a médiában nyilvánosságra kerülő információk "befolyásolhatják az ügyben eljáró Legfelsőbb Bíróságot, s így az a város számára kedvezőtlen döntést hozhat". Ez igen kellemetlen lenne, mert az 1,3 milliárdos költségvetésből az ez év elején 940 milliós tartozást jegyző Zsolna ezt aligha tudná kifizetni – mondta a lapnak Dusan Manák, a képviselő-testület egyik tagja.
(MTI)
|
200 millió korona: Ján Slota elzálogosította Zsolnát
|
Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke, Zsolna egykori polgármestere 16 évvel ezelőtt elzálogosította a gondjaira bízott várost: az egykor ötvenmillió koronás hitel ma közel kétszázmillióra rúg – számolt be hétfőn a SME című szlovák polgári napilap.
|
[] | 1 |
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2008/04/200-millio-korona-jan-slota-elzalogositotta-zsolnat
|
2008-04-20 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Cser-Palkovics András sajtótájékoztatóján arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi időben a kormány kommunikációs csapatába a reklámszakmából öt embert vettek fel, akiknek a bére évente 53,5 millió forintos kiadást jelent, bár a kabinet szerint így is jóval kevesebbet keresnek, mint az üzleti szférában.
A Fidesz helyettes szóvivője szerint ezért felvetődik a kérdés, hogy vajon miért éri meg ezeknek az embereknek kevesebb pénzért dolgozni. Szerinte ennek csak egy oka lehet: az, hogy a korábban őket foglalkoztató cégek állami megbízásokat, támogatásokat kapnak.
A Fidesz ezért arra szólítja fel a kancelláriaminisztert, hogy adjon világos választ, mennyi állami megbízást, állami támogatást kapnak, kaptak ezek a cégek, milyen pályázatokat nyertek meg – mondta.
Cser-Palkovics emlékeztetett arra, hogy korábban Szijjártó Péter a parlamentben már kérdezte erről Szilvásy Györgyöt, aki azonban nem adott egyértelmű választ. Szerinte ezzel is csak a gyanút erősítette a kancelláriaminiszter.
A politikus ennek kapcsán arra is kitért, hogy a fideszes képviselők gyakran nem kapnak konkrét, egyértelmű választ írásbeli kérdéseikre, ezért ezt az ügyet a házbizottságban is felvetik majd.
A Fidesz nézzen bele az üvegzsebbe
A Kormányszóvivői Iroda a Fidesz helyettes szóvivőjének kérdéseire közölte, hogy a Cser-Palkovics András által kért adatok az üvegzsebtörvénynek köszönhetően nyilvánosak. Hozzátették: a miniszterelnöki kabinetben dolgozó új vezetők korábbi munkáltatói semmiféle előnyt nem élveznek, ugyanakkor nem is büntethetők azért, mert munkatársaik ma a közszférában dolgoznak. A közlemény szerint ezek a cégek ugyanúgy indulhatnak közbeszerzési eljárásokon, a pályázatok nyertese az a cég lehet, amelyik összességében a lehető legjobb ajánlatot nyújtja be.
A Kormányszóvivői Iroda szerint a Fidesz helyettes szóvivőjének szavaiból az derül ki, hogy szerintük a magánszférából egy sikeres ember csak akkor válthat az államigazgatásba, ha a háttérben titkos pénzügyi megállapodások vannak.
A kormány tapasztalata ezzel szemben az, hogy "egyre több, a magánszférában már bizonyított, sikeres ember hajlandó – szakmai kihívásból, hazaszeretetből – csatlakozni ahhoz a nagy munkához, amely Magyarország versenyképesebbé, sikeresebbé tételéhez szükséges"– áll a közleményben.
(MTI)
|
Állami megbízások a kormányzati főkommunikátorok cégeinek?
|
A Fidesz arra szólítja fel Szilvásy György kancelláriaminisztert, hogy mondja meg, mennyi állami megbízást kapott, illetve kap az az öt reklámcég, amelytől nemrégiben a kormányzati kommunikációs stábhoz igazoltak szakemberek – közölte Cser-Palkovics András, az ellenzéki párt helyettes szóvivője. A Kormányszóvivői Iroda szerint viszont a Fidesz minden kérdésére választ kaphat, mert az általuk kért adatok az üvegzsebtörvénynek köszönhetően nyilvánosak.
|
[] | 1 |
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/04/allami-megbizasok-a-kormanyzati-fokommunikatorok-cegeinek
|
2007-04-17 08:15:00
| true | 0 | 0 |
Október elején számoltunk be arról, hogy bontják a Közvághóhíd helyi védettséget élvező épületegyüttesét. Akkor még több olyan épület állt, amelyet az ipari műemlék területére tervezett beruházás 2018 őszén nyilvánosságra került látványtervei szerint bontásra kerülnének, műemlékvédelmi szakemberek szerint viszont megőrzésre érdemesek lennének. A mai állapot szerint nem csak ezek, de több olyan eleme is bontásra került az épületeknek, amelyek a látványtervek szerint megmaradnának.
Az egykori Közvágóhíd Soroksári út 58., Máriássy utca 2-6., Vágóhíd utca 1-5., 38021/27 és 38021/34 helyrajzi számon található épületegyüttese 1994-ben került fel a fővárosi helyi védettségű építészeti örökségek lajstromába. Szerettük volna betekinteni a helyi védettséget megalapozó dokumentációba, hogy összevethessük az épületegyüttes védett elemeit a jelenlegi állapot szerint elbontott részeivel, azonban úgy értesültünk, hogy a Közvágóhíd egész egyszerűen nem rendelkezik ilyennel. Hogy a beruházó elbonthatta a helyi védettségű épületegyüttes jelentős részét, azt az a körülmény is segíthette, hogy az építkezés nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá lett nyilvánítva, ami jelentősen felgyorsítja és egyszerűsíti annak engedélyezését és lebonyolítását.
Megkerestük a látványterveket jegyző Chapman Taylor építészirodát, amelynek oldaláról azóta eltűntek az egy éve közzétett látványtervek, hogy feltegyük nekik a kérdéseinket, de a cikk megjelenésééig nem kaptunk választ tőlük. A látványtervek és a péntek délben fotózott állapot közötti különbséget – egészen pontosan, hogy a már a csarnokoknak a központi sétányra néző homlokzatai sem állnak – az is magyarázhatja, hogy azokat másolatokkal fogják pótolni. Ahogy a IX. kerülettel kötött telekalakítási megállapodás fogalmaz: "A koncepciótervben hangsúlyos szerepet fog kapni a terület múltjához kapcsolódó értékek megjelenése. A fejlesztő ezt egyrészt a történelmi örökség szempontjából fontos víztorony és a bejárati szobrok megtartásával, illetve néhány épületrész visszaépítésével, másrészt az új épületek és közösségi terek témaválasztásával és látványával tervezi elérni."
"Nem az ördögtől való a visszaépítés, de rettenetesen esetfüggő, hogy elfogadható-e" – mondja Kelecsényi Kristóf, műemlékvédelmi szakember, aki először hívta fel a figyelmet az épületegyüttes veszélyeztetettségére a látványtervek alapján. "A konkrét esetben egy meglévő struktúrát bontanak el azért, hogy a mélygarázs vagyföld alatti szintek építése után visszaépítsék, ez nyilvánvalóan nem az elfogadható eset, hiszen nem egy rekonstrukciós beruházásról beszélünk" – utal Kelecsényi azokra a szintén vitatott esetekre, amikor modern anyagok – például vasbeton – használatával építenek vissza korábban elpusztult építményeket. Kelecsényi szerint a Közvágóhídat korábban műemlékké kellett volna nyilvánítani, vagy olyan építési szabályzatot elfogadni a területére, amely nem enged ilyen mértékű beépítését, hanem mondjuk az eredeti épületek párkánymagasságban határozza meg a megengedett legnagyobb épületmagasságot. "A Közvágóhíd nem vált részévé a budapesti identitásnak, hiszen egy fehér folt volt a városban, így csak egy szűk körnek fog fájni, akik ismerték az építészeti értékeit. Az 1872-es épületnek már a régisége is adott egyfajta értéket és az, hogy német építész tervei alapján valósult meg szintén különlegessé tette, de az ipari műemlékekre általában kevesebb figyelem jut" – véli Kelecsényi, aki e mellett egy másik szempontra is felhívja a figyelmet: "A jelenlegi beruházással valószínűleg a Közvágóhíd, mint fogalom is megszűnik a budapestiek részére, hiszen nehezen képzelhető el, hogy a beruházó a vágóhíd szó szerepeltetésével árulja majd a lakásokat, nem pedig valamilyen cifra angol névvel."
|
Csak a víztorony és a kapu marad a Közvágóhídból – Galériával
|
Annál is többet bontottak el a Közvágóhíd helyi védettségű épületegyütteséből, amelyet a tavaly napvilágot látott látványtervek alapján sejteni lehetett. A napokban elbontott homlokzatokat másolatokkal pótolhatják. Mint az Építészfórum kiderítette: az ipari műemlék nem rendelkezik a védettséget magalapozó dokumentációval.
|
[
"építészet",
"design",
"kultúra"
] | 1 |
http://epiteszforum.hu/csak-a-viztorony-es-a-kapu-maradt-a-kozvagohidbol--galeriaval
| null | true | 0 | 0 |
A Demokratikus Koalíció szerint egy "újabb koncepciós vád bukott meg" a Molnár Gyula ügyében hozott felmentő ítélettel, és ezért Polt Péter legfőbb ügyésznek távoznia kell. A Fidesz úgy reagált: még a korábbi legfőbb ügyész, Kovács Tamás ideje alatt indult a nyomozás.
A Fővárosi Törvényszék kedden bűncselekmény hiányában felmentette Molnár Gyulát, Újbuda volt szocialista polgármesterét és Lakos Imrét, a kerület egykori szabad demokrata alpolgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól elsőfokú, nem jogerős ítéletében.
A DK alelnöke az MTI-hez eljuttatott közleményében üdvözölte a bíróság ítéletét, de "a sorozatosan bukott koncepciós vádak miatt" szerintük Polt Péter legfőbb ügyésznek távoznia kell.
Molnár Csaba azt írta: a keddi elsőfokú bírósági ítélettel "újabb koncepciós vád bukott meg", a XI. kerületi Kopaszi-gátnál nem történt bűncselekmény, ahogyan ez eddig sem volt kétséges, Molnár Gyula és Lakos Imre ártatlan. "A Polt Péter vezette ügyészség azonban kiszolgálta Orbán Viktor hitvány politikai érdekeit, és a 2010-es kampány hajrájában meggyanúsította Újbuda sikeres MSZP-s polgármesterét és SZDSZ-es helyettesét" – tette hozzá.
Erre reagálva Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője az MTI-nek küldött közleményében tudatta: Molnár Gyula szocialista politikus ellen korrupció gyanúja miatt a nyomozás még az MSZP-SZDSZ kormány idején, "az általuk megszavazott Kovács Tamás legfőbb ügyész irányítása alatt indult", hasonlóan egyébként Zuschlag János, Hunvald György, Hagyó Miklós és a sukorói telekcsere ügyéhez.
"A bíróság elsőfokú ítéletét arra használni, hogy megpróbálják elfeledtetni azt a tényt, hogy kormányzásuk idején a korrupciós ügyek sokasága már az általuk is megszavazott legfőbb ügyésznek is szemet szúrt, több mint visszatetsző" – fogalmazott, hozzátéve, hogy szerinte a DK "Polt Péterre kenné saját bűnét".
|
Belföld: Újabb 'koncepciós vád' bukott meg
|
A Demokratikus Koalíció szerint egy újabb koncepciós vád bukott meg a Molnár Gyula ügyében hozott felmentő ítélettel, és ezért Polt Péter legfőbb ügyésznek távoznia kell. A Fidesz úgy reagált: még a korábbi legfőbb ügyész, Kovács Tamás ideje alatt indult a nyomozás.
|
[
"DK",
"Fidesz",
"MSZP",
"Polt Péter",
"felmentés",
"legfőbb ügyész",
"per"
] | 1 |
https://nol.hu/belfold/ujabb__koncepcios_vad__bukott_meg
|
2012-09-04 16:57:00+02:00
| true | 0 | 0 |
A cikk a DemNet támogatásával készült el.
Tavaly 114 milliárd forintot fizetett a magyar állam az M5-ös és M6-os autópályák tulajdonosainak. Ezek a legdrágább magyarországi köz- és magánszféra közti koncessziók, avagy a közismertebb angol rövidítéssel ppp-szerződések. Ezt a liberális közgazdászok szerint előnyös konstrukciót a 2002-2010 közötti MSZP-SZDSZ kormányok alkalmazták, és az Európai Unió is erőltette: az elmélet szerint a magáncégek költséghatékonyabban és gyorsabban tudják a beruházásokat megvalósítani, jobb minőségben végzik el a karbantartást, és ezáltal az adófizetők is jobban járnak. A politikusok számára a ppp-konstrukciók fő előnye, hogy úgy tudnak beruházásokat megvalósítani, hogy az nem terheli azonnal az államkasszát.
A ppp nem egy túl bonyolult konstrukció, tulajdonképpen arról van szó, hogy egy cég megvalósít egy tipikusan állami beruházást, majd viszonylag hosszú ideig, akár több évtizedig üzemelteti azt, és ezt éves részletekben fizeti ki az állam. Ez nem növeli az államadósságot, de tulajdonképpen csak egy könyvelési trükkről van szó: az Eurostat ezt nem számítja bele az eladósodottságba, a valóságban azonban ez is ugyanolyan adósságteher, mintha állampapírok kibocsátásából finanszírozták volna a beruházást.
Az első körben 1994-ben koncesszióba adott M5-öst az osztrák Bau Holding AG, a francia Bouygues S.A. és Colas S.A. közös cége építette meg Kiskunfélegyháza és a szerb határ között. Ekkor még koncessziónak hívták a ppp-t, és ez előnyösebb volt az államnak: nem kellett fizetnie érte, a cég útdíjat szedhetett – 35 év után járt volna le ez a joga, utána az állam kapta volna meg. Az útdíj azonban olyan magas volt, hogy alig használta valaki a sztrádát, a párhozamos 5-ös út terhelése óriási volt. Ezért úgy döntettek, hogy 2004-től bevonják a matricás rendszerbe a sztrádát, és ezért cserébe évi 17 milliárdot fizet az állam, és még közel 40 százalékos részesedést is vett. Ezt követően körülbelül 100 milliárd forintért lett volna opciója a magyar államnak megvenni a maradék 60 százalékot, de ehelyett inkább nyomott áron, becslések szerint 21 milliárd forintért eladta a részesedést a külföldi tulajdonosoknak, és évente nagyjából 35 milliárd forintot fizet 26 éven keresztül rendelkezésre állási díjként. Nem igényel bonyolult számítást, hogy ez borzasztó ügylet volt, hiszen három év rendelkezésre állási díjából kijött volna a teljes vásárlás.
Az M6-os sztráda pedig az MSZP-SZDSZ kormányok valószínűleg legrosszabb beruházása volt: különösen Szekszárdtól délre olyan gyér a forgalom, mint egy másodrendű főúton.
A projektet azért erőltették, mert Pécs 2010-ben Európa kulturális fővárosa lett, és abból indultak ki, hogy ehhez kell autópálya is, pedig például Tallinn vagy Riga is kiválóan meg tudta ezt az eseményt szervezni enélkül. A másik hibás elgondolás az volt, hogy az autópálya biztosan elhozza a fejlődést – sajnos Tolna és Baranya azóta sem nagyon zárkózik fel, egyetlen igazán nagy beruházás sem valósult meg ebben a leszakadó térségben.
A ppp mellett az elszálló államháztartási hiány és az EU túlzottdeficit-eljárása miatt döntöttek. Érdemes Kóka János megmosolyogtató indoklását elolvasni 2007-ből – nem igazán látszik, hogy az elvárt hatások akár töredéke teljesült volna. Az erre szakosodott európai tanácsadó cégek bármilyen projekthez gyártanak megalapozó tanulmányokat, ezeket az M6-hoz is elkészítették. A beruházás megkoronázása volt a négy dombba fúrt alagút, amelyeknek azóta is csodájára jár az ország.
Az állam éves fizetési kötelezettségének nagyságát jól illusztrálja, hogy a tavaly e-útdjból és e-matricából befolyt 315 milliárd forintból 114 milliárdot kellett a két autópálya ppp-szerződéssel érintett 359 kilométerére fordítani. Tehát a teljes útdíjbevétel 36 százalékát a díjköteles hálózat 15 százaléka vitte el.*Tavaly a fuvarozóknak 2449 kilométeren kellett használatarányos útdíjat fizetni, e-matricát (ami 85 milliárd bevétel a teljesből) csak nagyjából 1380 kilométerre kellett váltani. Ha azt is megnézzük, hogy ezeken a ppp-s szakaszokon mekkora a forgalom, még nagyobb az aránytalanság: tavalyi számításunk szerint az M6-os évi 50 milliárd veszteséget termel.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉvi 54 milliárdot keres az állam az M1-es autópályán, mégis majd szétesikA teherautók használatarányos útdíjából idén már 230 milliárdot is beszedhetnek, míg a személyautók e-matricáiból 70 milliárd forint folyhat be.
Összegyűjtöttük a 2010 és 2018 között a költségvetési adatokat, hogy megnézzük, mennyit fizetett a magyar állam az M5-ös és M6-os autópályákért, és ezt összehasonlítottuk az üzemeltető cégek árbevételeivel. Az elmúlt kilenc év alatt az állam 941,5 milliárd forintot fizetett ki a ppp autópályák rendelkezésre állási díjaira, ebből 200,6 milliárd áfaként visszafolyt a költségvetésbe. Érdekes módon viszonylag jelentős eltérések vannak a költségvetési kimutatások és a céges bevételek között egyes években, összességében pedig a cégek árbevétele 12,6 milliárddal volt magasabb, mint az állam által átutalt összegek, talán a pihenőhelyek üzemeltetőitől jutottak még forrásokhoz.
Érdemes megnézni az üzemeltető cégek pénzügyi adatait alaposabban is! Egészen elképesztő, hogy az üzemi eredmény a teljes árbevétel felét tette ki az elmúlt kilenc évben*Egészen pontosan 48,64 százalékát.. Az osztalék összegéről nem volt minden évben minden cégnél információ, de a fellelhető adatok alapján a profitból 76,3 százalékot ki is fizettek osztalékként a tulajdonosoknak. A nyereség egy további jelentős részét is a tulajdonosok kaphatták, hiszen voltak olyan kölcsönök, amit a tulajdonosoknak ebből fizettek. Azt is megnéztük, hogy az elszámolt értékcsökkenés összege csupán évi 25-35,1 milliárd között alakult: ez az az összeg, amivel a számviteli szabályok szerint csökken a beruházás értéke az elhasználódás következtében – ennek sokszorosa az éves rendelkezésre állási díj.
Az Állami Számvevőszék többször vizsgálta az autópályás ppp-szerződéseket, és sok kritikát megfogalmazott, de azt nem számszerűsítette, hogy mekkora kár érhette a magyar államot. Ezt mi kétféleképpen becsültük meg:
Megnéztük, hogy az üzemeltető cégek mekkora adózott eredményt értek el, és ennek 3 százalékos inflációval növelt értékét vettük figyelembe a koncessziós szerződések lejáratáig. Az autópálya-üzemeltetésről nehéz feltételezni, hogy az állami Magyar Közút érdemben rosszabbul, kevésbé hatékonyan végezné. Az autópálya építését pedig az itthon megszokott vállalatok végezték. Ráadásul a cégek biztosan magasabb kamattal kapnak csak finanszírozást, mint a magyar állam. Így összességében a vállalkozásoknál keletkező adózott eredmény szinte biztosan a magyar állam zsebében maradt volna, ha saját maga építi meg és üzemelteti a szakaszokat. Így számolva 99 milliárd forint az eddigi veszteség, 2019-től a szerződés lejáratáig pedig – a trendeket figyelembe véve – további 435 milliárd forinthoz jutnak a cégek. Ebből tehát az következik, hogy a magyar állam 534 milliárd profitot enged át a két autópálya ppp-szerződéseivel a beruházó külföldi cégeknek a futamidő végéig.
Az építési és az M5 esetében a beruházási * Az M5-ös esetében a Raiffeisen 2008-ban 28,7 milliárd forintot fizetett a 39,5 százalékos részesedésért, ebből értékeltük fel az egész projektet. Az M6-os első szakasza esetében sajtóinformációt, második és harmadik szakaszánál a koncessziós szerződés adatait vettük figyelembe.
költségekből kiindulva kiszámoltuk, hogy a koncessziós szerződések időtartama alatt * A későbbi évekre 3 százalékos inflációval növelt rendelkezésre állási díjakat vettünk alapul. mennyibe került volna, ha az állam hitelfelvételből finanszírozta volna a projekteket. Ehhez azt vettük figyelembe, hogy az azóta eltelt időben mekkora átlagos kamatot fizetett az Államadósság Kezelő Központ, 2019-től pedig 3 százalékkal kalkuláltunk. A fenntartásra a Magyar Közút éves beszámolója alapján azzal számoltunk, hogy egy kilométer éves díja 11 millió forint körül alakul * Nagyságrendileg ennyibe kerül az M6-os középső szakaszának üzemeltetése, amit egy külön cég, az M6 Tolna Üzemeltető Kft. végez. Ez 2018-ban 707 millió forint árbevételt mutatott ki a 65,1 kilométeres szakasz üzemeltetésére. , ennek az értékét vettük az inflációval növelve minden évre – ez ráadásul durván felülbecsli a fenntartási költségeket, mert a 11 millió forint harmadát az értékcsökkenés teszi ki. Mindezeket figyelembe véve, ha hitelből épült volna a sztráda, az állampapírok átlagos hozamát kellett volna megfizetni, a ppp-szerződésekkel azonos törlesztési idővel, 2019-től 3 százalékos inflációval és kamattal számolva.
Az egyes években így nézett volna ki a különbség a hitel és a ppp-konstrukció között:
Számításaink szerint, ha az M5 és M6 projekteket hitelből valósítja meg a kormány annak idején, akkor 2853 milliárd forintot, a mai magyar GDP 7 százalékát takarította volna meg. 93 milliárd forint híján
ez annyi, mint az államosított magánnyugdíjpénztári vagyon.
Úgy is megközelíthetjük ezt a kérdést, hogy mi lett volna, ha a ppp-szerződések helyett a rendelkezésre állási díjakból – az elmúlt években jellemző, 3 milliárd forintos kilométerenkénti áron – minden évben autópályát építettek volna. Mivel az M5-ös esete kicsit eltér – hiszen itt egy részesedésvásárlást cseréltek ppp-re -, vegyük csak az M6-os esetét! A rendelkezésre állási díjakra szánt összegből 2018-ra készülhetett volna el az M6-os, de 2040-ig összesen több mint 900 kilométer új autópályát lehetett volna építeni, így nyolc év előnyért cserébe 710 kilométer autópályát kellett feláldozni.
A projektet és általában a ppp-ket rendszeresen kritizálta a Fidesz ellenzékből, és a szerződések újratárgyalását ígérte. Az autópályák esetében ebből csak annyi valósult meg, hogy egy hazai ügyvédi irodát megbíztak 17 millióért a szerződések átvizsgálására, ám végül semmi nem történt.
A ppp-projekteket a transzparencia teljes hiánya jellemzi: még ma sem ismerjük a koncessziós szerződéseket, már csak ezért is a korrupció melegágyának tekinthetők.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium nem reagált kérdéseinkre, és hiába kértük ki közérdekű adatigénylésként a koncessziós szerződéseket, a törvényi határidőket és rendelkezéseket figyelmen kívül hagyva nemcsak hogy nem adták ki ezeket, de még csak választ, indokolást sem adtak.
Csupán az M6 két szakaszának koncessziós szerződéséről lelhető fel a közbeszerzési értesítőben tájékoztatás, de maguk a szerződések már hiányoznak a közbeszerzési adatbázisból (2. szakasz és 3. szakasz). A szerződések pedig választ adhatnának arra, hogy miért nem sikerült az államnak a borzasztó szerződésekből kiszállni. A jogi és nemzetközi egyezmények világában otthonosan mozgó építőipari cégek igyekeznek magukat a nemzetközi befektetővédelmi szabályokkal bebiztosítani. Nagyon leegyszerűsítve: akármennyire korrupciógyanús, tisztességtelennek tűnő nyereség kapcsolódik a projektekhez, ők ragaszkodhatnak az elvárt profitjukhoz. Ha ezt egy későbbi kormányzat csökkentené, borítékolhatóan nyernének a nemzetközi bíróságok előtt, és még tetemes kártérítést is fizethetne az állam.
Megkerestük a cégeket is azzal kapcsolatban, hogy mennyire tartják tisztességesnek a kiemelkedően magas proftirátát, és milyen megtérüléssel számolnak. A cégek közül csak az AKA Zrt. válaszolt:
Az 1994-ben megkötött koncessziós szerződés értelmében, Társaságunk 35 évre vállalta az M5-ös autópálya teljes körű tervezésének, kivitelezésének, finanszírozásának, üzemeltetésének és fenntartásának a lebonyolítását. A koncessziós szerződés nem nyilvános információ. A megtérülést majd csak a szerződés lejárta végén lehet hitelesen kiszámolni.
A magas profitok nemcsak nekünk szúrtak szemet, hanem a nemzetközi beruházások ösztönzésén dolgozó ENSZ szervezetnek, az UNCTAD-nek is: tavaly arról írtak a Columbia Egyetem kutatásai alapján, hogy a nemzetközi befektetésvédelem és a ppp egy nagyon kockázatos kombináció – ezt mi magyarok nagyon drágán megtanulhattuk. Érdemes megnézni, hogy kik az egyes ppp autópályaszakaszok tulajdonosai:
AKA Alfödli Koncessziós Autópálya Zrt.: Strabag (a bécsi bejegyzésű M5 Holding GmbH-n kereszül) M6 Duna Autópálya Koncessziós Zrt.: Aberdeen Asset Management, EBRD, Intertoll M6 Tolna Autópálya Koncessziós Zrt.: Aberdeen Asset Management, EBRD, Intertoll Mecsek Autópálya Koncessziós Zrt.: Strabag, Colas, Bouygues, John Laing Infrastructure Limited, Intertoll
A Strabag az MSZP-SZDSZ kormányok idején SZDSZ-közeli cégként volt számon tartva, és rendszeresen támadta is ezért a Fidesz. 2010 után azonban tudtak váltani, a felcsúti akadémiát és a fideszes médiát kezdték támogatni. Olyan jól sikerült az irányváltás, hogy már Mészáros Lőrinccel is gyanúsan közel kerültek a Belfry nevű cég kapcsán, és szépen csendben ők lettek a magyar infrastruktúraépítés királyai, még a NER-t is előzve.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz uniós támogatások fele a NER-cégekhez és két osztrák építőipari vállalathoz vándorolAz uniós támogatásokból finanszírozott állami megrendelések közel fele megrendelés formájában visszakerül a befizető országokhoz. A szűken kormányközelinek számító cégek 394 milliárdhoz jutottak egyetlen évben.
Az EBRD egy olyan nemzetközi bank, aminek az Egyesült Államok és európai országok a tulajdonosai. Ez a nemzetközi intézmény számos korrupciós ügybe keveredett (lásd itt, itt, itt és itt), de Magyarországon is elég rossz feltételekkel adott hitelt a BKK bedőlt e-jegyrendszeréhez, amihez ráadásul átláthatatlan beszerzési folyamatot írt elő. A banknak egyéb tervei is voltak Magyarországgal: még az alsóbbrendű utakat is szerették volna ppp-konstrukcióban felújítani, de az önkormányzatok részére is bővítették volna ezt a katasztrofális konstrukciót.
Mindenképpen pozitív, hogy a ppp-projektek nem folytatódtak Magyarországon, ehhez képest még a vélhetően alaposan túlárazott kivitelezések is jóval kevesebb kárt okoznak az országnak.
Cikkünk a Demnet Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány támogatásával jött létre azzal a céllal, hogy a probléma a magyar olvasók körében is széles körben ismertté váljon. Civil szervezetek évek óta óva intik a kormányokat a ppp-pojektek veszélyeivel kapcsolatban, és számos tanulmányban rámutattak már a konstrukció hiányosságaira. Bár nem kizárólagosan, de a konstrukcióval kapcsolatos tapasztalatok negatívak a fejlett és a fejlődő országokban egyaránt. Gyakori jelenség, hogy a kormányok olyan szerződéseket kötnek, melyek alapján a költségeket és a kockázatokat végső soron a társadalomnak kell viselnie, az állam sokszor komoly veszteségeket szenved, az üzemeltető vállalatok viszont jelentős hasznokat zsebelnek be.
Általánosan elterjedt gyakorlat, hogy a ppp-szerződések részletei az üzleti titok körébe tartoznak, így rontják az átláthatóságot, növelik a korrupció valószínűségét és nehezítik a demokratikus elszámoltathatóságot. A kormányok gyakran a költségvetésen kívüli adósságként tartják nyilván a ppp-ket, hogy elodázzák az adósság "elkönyvelését", pedig ezzel nem csökkentik az állam adósságterheit. A ppp-projektek gyakran jelentős mértékben és ésszerűtlenül növelik a létrejövő szolgáltatás fogyasztói díjait. A kormányok pedig gyakran gyengítik vagy korlátozzák a szociális és környezetvédelmi jogszabályokat, hogy a ppp-befektetők számára vonzó feltételeket teremtsenek. Az így épülő gátak, autópályák, nagy ültetvények, csővezetékek, valamint az energetikai és közlekedési infrastruktúrák gyakran komoly környezetszennyezéssel járnak, tönkreteszik a természetes élőhelyeket, megsemmisíthetik a természeti erőforrásokat. Előfordul az is, hogy kényszerített kitelepítéshez és elnyomáshoz vezetnek helyi közösségekben.
Közélet autópálya Colas kóka jános m5 autópálya m6 autópálya ppp Strabag Olvasson tovább a kategóriában
|
Négy szerződéssel annyit dobott ki az állam, mint a nyugdíjpénztári vagyon
|
Számításaink szerint 2853 milliárd forinttal járt volna jobban az ország, ha az M5-ös és M6-os autópályánál ppp-szerződések helyett inkább hitelt vesz fel.
|
[
"autópálya",
"colas",
"kóka jános",
"m5 autópálya",
"m6 autópálya",
"ppp",
"strabag"
] | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20190723/negy-szerzodessel-annyit-dobott-ki-az-allam-mint-a-nyugdijpenztari-vagyon
|
2019-07-23 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Az alapítvány közleményében emlékeztet: tizedik éve mérik hazai közösségfejlesztő szervezetek a közbizalom magyarországi állapotát. A válaszok összesítése alapján a bizalom általános hiánya, tartós, mélyponti stagnálás jellemezte a magyar társadalmat 2014-ben is – írják. Az értékelés szerint első helyen és fokozatosan erősödőben van a civil-nonprofit szervezetek iránti bizalom. A leginkább bizalommal jelzett intézmények között volt a hazai rendőrség, viszonylag elfogadható bizalmi jelzést kaptak a megkérdezettek által az önkormányzatok is.
Az se igaz, amit...
Az alapítvány tájékoztatása szerint továbbra is mélyen lesújtó a hazai politikusok és a parlament bizalom indexe. Lassan közhellyé válik ez a tapasztalat: a politikai elit bizalmi mélyrepülése – fogalmaznak. Az alapítvány aggályosnak nevezi hogy ez a jelenség a bizalmatlanság élményét a magyar polgárok folyamatosan érő erős ingerré tette.
Hozzáteszik: javulóban van a civil nonprofit szervezetekkel kapcsolatos bizalmi index. Felvetésük szerint talán ezért is váltak jóval gyakoribbá 2014 tavasza óta a politikusok és a hatalmi szereplők támadásai a magyar civilek irányában. Ezekkel azoknak a szervezeteknek a legitimitását, jó hírét, az irántuk való bizalmat igyekeznek - széles médiafelületeken is - letörni, akik a közbizalom tekintetében velük ellentétben éppen felfelé tartanak a társadalom megítélésében írja a Civil Kollégium Alapítvány. A szervezet úgy látja: mindezzel mégsem sikerült a politikai-hatalmi elitet képviselőknek magukkal rántaniuk a bizalmatlanság irányába a civilekről való közvélekedést.
|
A politikusokban nem, a civilekben egyre jobban bízunk
|
A politikai elit bizalmi mélyrepüléséről, a civil-szféra erősödő bizalmi indexéről ír a Civil Kollégium Alapítvány.
|
[
"civil kollégium alapítvány",
"bizalom",
"civil szervezetek",
"politikus",
""
] | 1 |
http://hir24.hu/belfold/2015/03/10/a-politikusokban-nem-a-civilekben-egyre-jobban-bizunk
|
2015-03-10 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Az internetes titkosítások többségét fel tudja törni az amerikai és a brit titkosszolgálat az Edward Snowden által kiszivárogtatott dokumentumok szerint. Az ügynökségek több mint tíz éve dolgoznak az internet lehallgatásán.
Az online kommunikáció titkosítására használt legtöbb eljárást ki tudják játszani a nyugati titkosszolgálatok. A Guardian brit napilap, az amerikai New York Times és a ProPublica által feldolgozott dokumentumok szerint a korábban biztonságosnak tekintett megoldások sem védenek meg a kémkedés ellen. Az Edward Snowden által kiszivárogtatott iratok ugyan tartalmazták a feltört technológiák listáját, a lapok azonban nem közölték ezeket, arra hivatkozva, hogy ezzel a kiberbűnözők és terroristák kezére játszanának.
Több mint tíz éve dolgoznak az internet lehallgatásán Forrás: AFP/Paul J. Richards
A szűkszavúan megfogalmazott leleplezés szerint az amerikai hírszerző szervezet nem az algoritmusok feltörésével dolgozik. A titkosítást végző programokat és szabványokat gyengítették meg úgy, hogy a hibát ismerő felek könnyen le tudják küzdeni a kódot. Az ilyen hibákat hátsó ajtónak (back door) nevezik. A lehallgatást lehetővé tévő kódrészletek esetenként a szoftvert gyártó cég tudtával kerültek a programokba, az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal (National Security Agency - NSA) képes volt együttműködésre kényszeríteni a vállalatokat.
Dollármilliárdokat igényelt az internet feltörése
A telefonhívások, e-mailek és chatüzenetek adatbázisának felállítására és kiértékelésére szolgáló PRISM program költségvetése évi húszmillió dollár volt. Ez az összeg nem nagy az NSA 8 milliárd dolláros éves költségvetéséhez képest. Az internetes titkosítások megtörésére ennél jóval többet szánt az ügynökség.
A legalább tíz éve zajló Bullrun nevű projekt legalább évi 250 millió dollárjába kerül az ügynökségnek. A szoftvergyártók mellett az NSA a titkosítóchipek gyártóit is megkörnyékezte. A New York Times cikke szerint internetes telefonszolgáltatásokhoz, ipari normának számító kommunikációs megoldásokhoz és olyan otthoni felhasználóknak szánt szolgáltatásokhoz van hozzáférése az NSA-nek, mint a Microsoft által üzemeltetett SkyDrive felhőtárhely vagy az Outlook.com levelezőszolgáltatás.
Évi nyolcmilliárd dollárból gazdálkodik az NSA Forrás: Wikimedia Commons
A kiszivárogtatott dokumentumok szerint az internetes forgalom nagyobb részét le tudja hallgatni az NSA és brit partnerszervezete, a GCHQ. Mivel ezt a titkosítási megoldások gyengítésével teszik, veszélybe sodorják az internetes banki műveleteket, vásárlást és egyéb érzékeny, a titkosításra nagyban támaszkodó szolgáltatások felhasználóit is.
Nincs minden veszve
Edward Snowden egy korábbi nyilatkozata és a Guardiannel együtt dolgozó Bruce Schneier kriptográfus friss cikke szerint sem az interneten használt titkosítások matematikai alapjait játszották ki az amerikai ügynökségnél. Leegyszerűsítő hasonlattal élve: nem a kockajátékot tették értelmetlenné, csak a játékhoz használt dobókockákat cinkelték meg.
Schneier a Guardianen megjelent cikkében úgy fogalmaz, hogy az amerikai kormány elárulta az internetet. Felszólítja a hálózati mérnököket, programozókat, hogy technológiai problémaként kezeljék a lehallgatást. Akit nem köt titoktartási eskü, az beszéljen róla, aki pedig teheti, az kezdjen el gondolkodni azon, hogyan lehet kicselezni a lehallgatást.
Ha nem akar lemaradni az ilyen hírekről, kövesse a Techbázist a Facebookon is!
|
Az egész internetet lehallgatják az amerikaiak
|
Az internetes titkosítások többségét fel tudja törni az amerikai és a brit titkosszolgálat az Edward Snowden által kiszivárogtatott dokumentumok szerint. Az ügynökségek több mint tíz éve dolgoznak az internet
|
[
"Az amerikaiak mindent le tudnak hallgatni az interneten"
] | 1 |
http://origo.hu/techbazis/20130906-az-amerikaiak-mindent-le-tudnak-hallgatni-az-interneten.html
|
2013-09-06 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Az már biztos, hogy sokba kerül még Magyarországnak a kirakatberuházásként indult, de hamar csődközelbe ért M1-es koncessziós autópálya. Csak azt nem tudni, hogy a működtető cég tulajdonosai, a hitelező bankok, a segítségre ösztönzött magyar állam vagy - a teljes M1-es díjasítása követeztében - a hazai autósok fizetik-e meg egy elhibázott üzleti elképzelés árát.
Csőd szélére került az M1-es autópálya Győr és Hegyeshalom közötti, 42 kilométeres szakaszát üzemeltető Első Magyar Koncessziós Autópálya (Elmka) Rt. A társaság működésének első négy évében 15 milliárd forintot meghaladó veszteséget halmozott fel. A díjas autópálya-szakasz forgalma azonban továbbra is elmarad a várakozásoktól. A cég a még 1993-ban aláírt koncessziós szerződés alapján épülő M15-ös gyorsforgalmi út befejezéséhez tavaly már csak úgy kapta meg hitelezőitől az esedékes hiteleket, hogy azokra a tulajdonosok és a magyar állam garanciát vállaltak. Az Elmka és a kormány képviselői között a pénzügyi összeomlásának megakadályozásáról ezzel csaknem egy időben megindult tárgyalások máig nem vezettek eredményre, ám június 18-án az autópálya társaságnak vissza kell fizetnie hitelezőinek a beruházásokhoz felvett hitelek első részletét. Eközben lapzártánk után, április 27-én folytatódik az M1-es díjainak mértékével kapcsolatos per, amelynek első fordulójában a bíróság nem jogerős határozata a pályadíjak 50 százalékos csökkentésére kötelezte a társaságot.
Egyelőre tehát úgy tűnik, nem tartozik majd a hazai közúti infrastrukturális fejlesztések sikertörténetei közé az M1-es autópálya határig tartó szakaszának esete. A kilencvenes évek elején megindított, a külföldi befektetőkre és pénzforrásaikra építő honi autópálya program elsőként megvalósult beruházása fölött sokasodnak a viharfelhők. Az 1996. január 4-én forgalomba helyezett ominózus pályaszakaszt üzemeltető Elmka, a 35 évre szóló koncessziós szerződéssel a zsebében, a magyar állam minimális hozzájárulásával építette meg a Győr és Hegyeshalom között teljesen új közúti közlekedési kapcsolatot teremtő autópályát. Az 1993-as árakon mintegy 40 milliárd forintos beruházás megvalósítása még a magyar gazdaság gyors fejlődését prognosztizáló, mondhatni eufórikus hangulatban indult. Akkoriban úgy tűnt, a Budapest-Bécs közlekedési folyosó forgalma az ezredfordulóig dinamikusan növekszik majd. Emellett az akkori kormányzat az egyik legfontosabb politikai-gazdasági kérdésnek tekintette a Világkiállítás 1996-os megrendezését. Így az M1-M15 projekt koncessziós szerződésének aláírásakor a felelős állami vezetők és a külföldi befektetők is számottevő forgalmat reméltek az új pályán. Várakozásaikat azonban az élet nem igazolta.
Az Elmka vezetői már a pálya forgalomba helyezését követően váratlan problémákkal találták szembe magukat. A Magyar Autóklub jogtanácsosa, Kovács Kázmér ügyvéd a megnyitást követő néhány hónapon belül – az autós érdekképviseleti szervezettel a háta mögött, ám szigorúan magánszemélyként – próbapert kezdeményezett a társaság díjainak csökkentése érdekében. Szerinte ugyanis a tarifák és az M1-esen igénybe vehető szolgáltatások között feltűnő az aránytalanság. Miközben az ügy egyik szálán a Versenyhivatal a kérelmét elutasította, addig a polgári per során II-III. kerületi Bíróság nem jogerős határozatában az autópályadíjak 50 százalékos csökkentésére kötelezte az Elmka Rt.-t. Az indoklás szerint az ár és a szolgáltatás között feltűnő értékaránytalanság áll fenn. Az alperes védekezésében végig arra hivatkozott, hogy a cég csak az állammal kötött koncessziós szerződésben foglaltak szerint jár el, tehát árképzése nem ütközhet jogszabályba. A bíróság viszont a felperes okfejtését fogadta el. E szerint az állam mint magánfél hiába engedett meg a szerződésben valamilyen árképzést a koncesszornak, azt nem mint szabályozó hatóság tette. Így, mivel az autópályadíj nem hatósági áras, esetében felvethető az értékaránytalanság kérdése. Az Elmka természetesen nem fogadta el az első fokú ítéletet; fellebbezett, s a további eljárásban már belement az ár indokoltságának a bizonyításába is. A bizonytalan díjper miatt mindenesetre a hitelező bankok csak az állam 1,5 milliárdos garanciavállalásával adták meg a Szlovákia felé vezető, és idén nyáron elkészülő elágazáshoz szükséges kölcsönt.
A díjas autópálya forgalom 1997-ben éppen úgy nem érte el az előzetesen várt szintet, mint az előző években: a társaság gazdálkodása továbbra is veszteséges maradt. A cég mérlege a pálya megnyitásának évében több mint 6,3 milliárd forintos negatívumot mutatott, az előző évekből áthozott veszteség pedig megközelítette a 4,9 milliárd forintot. A nem végleges adatok szerint tavaly a veszteség több mint 4 milliárd forintra rúgott.
Az Elmka működésének évei alatt így összesen 15 milliárd forintot meghaladó veszteséget halmozott fel. Pénzügyi összeomlásának megakadályozása azonban nem csupán a tulajdonosoknak és a hitelezőknek, hanem a magyar államnak is fontos lehet. Az előző kormányzat második közlekedési minisztere, Schamschula György által aláírt koncessziós szerződés szerint ugyanis a cég csődje esetén valószínűsíthetően a magyar államra nem csak az autópálya üzemeltetési joga száll át, hanem a bukásból is ki kell vennie a részét. Emellett helyt kell állnia a hitelezőkkel szemben a beruházáshoz felvett hitelekért is. Szerencsétlen esetben pedig a perre vitt szerződésből kifolyólag a bíróság esetleg még a 35 éves koncessziós időtartam elmaradt hasznának megtérítésére is kötelezheti Magyarországot. Mindez összességében 80-100 milliárd forintnyi terhet jelenthet a költségvetés számára.
A fentiek ellenére az Elmka pénzügyi helyzetének javításával kapcsolatban aligha születik rövid időn belül döntés. Az M1-es ügye egyes szakértők szerint sajátos forgatókönyv alapján zajlik majd, amelyben legnagyobb jelentősége a nem éppen az autósoknak dolgozó időnek lesz. Eszerint az egyetlen biztos pont, hogy a kormány a választások előtt már semmit nem tesz az Elmkáért. A választók körében valószínűleg nem sok szimpátiára találna, ha – az egyébként már körvonalazódó elképzeléseknek megfelelően – az állam egyelőre 1,5 milliárd forint erejéig résztulajdonossá válna a koncessziós társaságban (lásd külön anyagunkat). Még akkor sem, ha ezt az összeget a hitelező pénzintézetek – az M15-ös gyorsforgalmi út építéséhez adott állami garancia beváltása címén – egyébként is lehívják majd. A választások után viszont már kevéssé lesz zavaró, ha az állam ekkora összeggel beszáll az 5,5 milliárd forint jegyzett tőkéjű cégbe. Sőt, a lépést ekkor már fel lehet használni arra, hogy a hitelezőket rávegyék az Elmka adósságainak átütemezésére, valamint a társaság tőkéjének további emelésére. Márpedig a cég pusztán azzal megmenekül az összeomlástól, ha június 18-án nem kell eleget tennie a hírek szerint 2 milliárd forintos, esedékes rövid lejáratú kötelezettségének.
Kulcskérdés, hogy a bíróság május 5-én milyen jogerős határozatot hoz a díjakról. Abban az esetben ugyanis, ha a társaságot a másodfokon is elmarasztalják, a kormány nem tehet biztató ajánlatokat, megnyugtató ígéreteket a beruházás mögött álló hitelintézeteknek. Ha viszont a bíróság az Elmka számára kedvező döntést hoz, akkor a díjbevétel-kiesés kompenzálása lekerül a napirendről, és az egyébként is lehívandó garancia értékében történő állami tőkeemelés “bevállalható". Ezután a magyar állam – már mint az Elmka egyik új tulajdonosa – javasolhatja az M1-es Budapest-Győr szakaszának díjasítását is. Ez lehetőséget adhat a kilométerenkénti díjak 50 százalékos csökkentésére, és megfelel majd a kormány tavalyi döntésének is, amely szerint minden honi autópályán díjat kell szedni. Ráadásul az új díjszint a kormány döntésének éppen úgy megfelel majd, mint az első fokú bírósági határozatnak. Az M1-es kilométerenkénti díjai ugyanis ebben az esetben a jelenlegi 31 forint helyett, 15-16 forintra csökkennének.
Ezzel a magas autópályadíjak miatt a bíróságon jogorvoslatot keresők elérik céljukat: az első magyar díjas sztráda tarifái megfelelnek majd az Európában szokásosnak. Az pedig már csak a sors fintora, hogy így az M1-es a jelenleginél is költségesebb szórakozássá válik az autósok számára. Ma a 42 kilométeres pályaszakasz használatáért a személygépkocsival közlekedők 1300 forintot fizetnek. A csaknem 200 kilométeres Budapest-Hegyeshalom szakasz díja viszont akkor is lényegesen magasabb lesz ennél, ha kilométerenként csupán 15 forinttal számolunk.
|
AZ M1-ES KONCESSZIÓ SORSA – Hosszú fékút
|
Az már biztos, hogy sokba kerül még Magyarországnak a kirakatberuházásként indult, de hamar csődközelbe ért M1-es koncessziós autópálya. Csak azt nem tudni, hogy a működtető cég tulajdonosai, a hitelező bankok, a segítségre ösztönzött magyar állam vagy - a teljes M1-es díjasítása követeztében - a hazai autósok fizetik-e meg egy elhibázott üzleti elképzelés árát.
|
[
"hetilap: gazdaság"
] | 0 |
https://24.hu/fn/gazdasag/1998/04/28/m1_koncesszi_sorsa
|
1998-04-28 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Kőkemény összeférhetetlenségi szabályokat követel ez LMP mindazokra vonatkozóan, akikkel az állam vagy az önkormányzatok szerződést kötnek.
Az LMP azt javasolja, hogy "kőkemény összeférhetetlenségi szabályok" vonatkozzanak az állami, önkormányzati és közcégekkel rendszeres jelleggel szerződőkre – mondta Schiffer András, a párt országgyűlési képviselője hétfői, győri sajtótájékoztatóján.
"Felháborító az, hogy nagyon sok esetben azzal lehet kikerülni a köztisztviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat, hogy alapvető tevékenységeket például ügyvédi irodáknak szervez ki, miközben fizet egy jogi apparátust, önkormányzati vagy állami szervek tömkelege" – fogalmazott a politikus.
Schiffer András elmondta, ősszel, az új polgári törvénykönyv vitája során javasolni fogják, hogy a jövőben ne lehessen visszaélni bizalmas információkkal; jó erkölcsbe ütközővé minősítenék azt, ha valaki ilyenekkel a saját hasznára él vissza.
Úgy fogalmazott: a cél az, hogy szankcionálhatóvá, bírói úton megsemmisíthetővé váljanak azok a szerződések, amelyeket csak azért köthet meg valaki, mert "közel van a húsosfazékhoz", meghallott valami információt, és annak birtokában vásárol.
A politikus szerint "valójában a Fidesz-kormány távolról sem akarja kiseprűzni az offshore-lovagokat ebből az országból", miközben az elmúlt húsz évben a magyar államadósság két és félszeresét "szivattyúzták" ki külföldi adóparadicsomokba vagy offshore-trükkökkel.
Közölte: "az a kérdés igazából az Orbán-kormányhoz, hogy meddig hagyják kifosztani ezt az országot". Hozzátette, ezért az LMP arra készül, hogy ha ehhez megkapja a választók támogatását: "legyenek azok bármilyen színűek, az offshore-lovagokat minden tekintetben elsöpörjük a közpénzek, illetve a közvagyon környékéről".
Schiffer András szerint ennek része, hogy ilyen céggel nem lehet társtulajdonos az állam vagy valamely önkormányzat, ez utóbbiaknak pedig nem dolgozhat olyan személy, aki "bármilyen módon érdekelt egy offshore cégben".
Megjegyezte, kérdésekkel fordulnak a győri városvezetéshez az önkormányzatnak egy, a hvg.hu által a múlt pénteken megírt telekügyletével kapcsolatban, az ezekre adott válaszok ismeretében döntenek a további lépésekről.
Az írás szerint egy olyan területben lett társtulajdonos az önkormányzat, amelynek fennmaradó részét egy offshore hátterű cég szerezte meg. Hozzátették, a termőföldből ipari-kereskedelmi területté minősítő földhivatali határozatban már az szerepel, hogy az átminősített ingatlan "előreláthatólag a bővülő Audi gyár további sikeres működését hivatott kiszolgálni".
Ezzel kapcsolatban Schiffer András megjegyezte: az a jogcím, amellyel az önkormányzat tulajdonostársa lett egy telekben egy, a cikk szerint offshore hátterű vállalkozás, sem a magyar polgári jogban, sem az ingatlan-nyilvántartási szabályokban nem létezik. Ez a megoldás azonban arra alkalmas, hogy ne adásvétel történjen, így a tulajdonostárs ne élhessen elővásárlási jogával. Egyebek mellett arról tudakozódtak, tudta-e az önkormányzat, hogy a terület lehet az Audi logisztikai park egyik lehetséges helyszíne, vagy azt, hogy "offshore hátterű cég" lett a tulajdonostársa, s a város miért nem élt elővásárlási jogával, illetve tervez-e jogi lépéseket az ügyben.
|
Belföld: A Fidesz nem akarja kiseprűzni az offshore-lovagokat?
|
Kőkemény összeférhetetlenségi szabályokat követel ez LMP mindazokra vonatkozóan, akikkel az állam vagy az önkormányzatok szerződést kötnek.
|
[
"LMP",
"szerződés",
"állami",
"önkormányzat",
"összeférhetetlenség"
] | 1 |
https://nol.hu/belfold/a_fidesz_nem_akarja_kisepruzni_az_offshore-lovagokat_
|
2012-08-27 18:53:52+02:00
| true | 0 | 0 |
Keserűség, rosszkedv lett úrrá a Fidesz alsóbb szintjein, a tagok és a szimpatizánsok "harácsolásról", "arroganciáról", karrierista pártvezetőkről beszélnek. Fideszes városvezetőket, helyi képviselőket kérdeztünk a lejtmenet okairól, ám a pártban eluralkodott hangulatról sokat elárul, hogy senki nem mert névvel nyilatkozni. A tagság a dünnyögés ellenére még mindig bízik Orbán Viktorban.
"Nemrég odajött hozzám egy néni azzal, hogy Orbán Viktort félrevezetik és becsapják. Szerinte, amíg a miniszterelnök Brüsszelben küzd a magyarok szabadságáért, addig bizalmasai itthon lopnak. Mások is úgy vélik, ha a miniszterelnökhöz eljutna, mi zajlik az országban, azonnal rendet tenne" – mesélt egy észak-alföldi város fideszes alpolgármestere arról, hogy milyen a hangulat mostanság a Fidesz-tagok és szimpatizánsok körében.
A politikus bevallotta, jó ideje maga is elégedetlen pártja irányvonalával, és véleményével nincs egyedül. Pár hete egy Szolnokra összehívott megyei választmányi ülésen olyan kritikák hangzottak el, hogy a forrásunknak az volt az érzése, "egy ellenzéki párt fórumán ücsörög".
A hvg.hu a Fidesz több önkormányzati politikusát is megkérdezte – köztük polgármestereket, egy alpolgármestert, három helyi képviselőt –, mi a véleményük a kormányzati munkáról, az időközi választási eredményekről, a párt népszerűség-csökkenésének okairól. Bár többségük reménykedik benne, hogy a Fidesz a 2018-as választásokig visszanyeri erejét, a pártvezetés előbb-utóbb korrigál, beszélgetőpartnereink mindegyike elégedetlen, úgy érzi, ők "tartják a hátukat" a kormány hibáiért. Forrásaink külön kérték, se a nevüket, se a település nevét ne írjuk le, nem akarnak konfrontálódni nyilatkozataik miatt a pártvezetéssel. Egy országosan is ismert politikus, azt mondta, ő névvel csak dicsérne, de "ehhez most nincs kedve".
A helyiek morognak
"A polgármesterek lába leér a földig. Nekem már másnap mondják az emberek az utcán, ha valami rosszul érinti őket, az országgyűlési képviselőkhöz viszont sokszor sokkal áttételesebben érkeznek a visszajelzések" – fejtegette két évvel ezelőtt a főváros XII. kerületének polgármestere, Pokorni Zoltán, miért tartja fontosnak, hogy a hátországgal bíró városvezetők továbbra is helyet kapjanak a parlamentben.
Orbán a Fidesz polgármesterei körében 2010-ben - akkor még fülelt © Túry Gergely
Viszont pártja megszavazta az összeférhetetlenséget, így az önkormányzatokban politizálóknak választaniuk kellett, hogy "otthon" vagy az Országgyűlésben folytatják. Most több olyan polgármester is azt mondta a hvg.hu-nak, ez rossz döntés volt. Arról számoltak be, a pártszervezet hónapokkal ezelőtt "lefagyott", senki nem tájékoztatja őket arról, mit miért csinál a központ. A helyiek viszont "morognak", és forrásaink úgy érzik, ebből alig jut el valami a pártvezetéshez.
Több forrás is arról számolt be, az októberi önkormányzati választás után megritkultak a fórumok, taggyűlések. A miniszterek, államtitkárok "már nem nyitják rájuk az ajtót", legfeljebb egy-egy átadási ünnepség miatt látogatják meg a városukat, de aztán beülnek a szolgálati autójukba, és visszahajtanak Budapestre. Bár a párt választókerületi szervezeteit a parlamenti képviselők irányítják, a kerületek 176-ról 106-ra csökkentésével nagyobbak lettek a körzetek, a képviselőknek nincs idejük minden szervezetre.
Támadnak a technokraták
Ugyanakkor az a tapasztalatuk, hogy a parlamenti képviselők sem tájékozódtak, az a benyomásuk, hogy a Fidesz és a kormány ügyeiről csak az a 6-7 ember tud, aki Orbán közvetlen környezetében van. "Technokraták vették át a kormány irányítását, akiknek nincs kapcsolatok az emberekkel" – kereste a Fideszben támadt zavar okait az egyik forrásunk.
Orbán jobb- és balkeze - a technokraták © Túry Gergely
Így a Fidesz középkáderei, polgármesterei arra panaszkodnak, legfeljebb a sajtóból értesülnek a döntésekről, ám amióta a jobboldali Magyar Nemzet, Hír Tv is ellenzéki hangot üt meg – az Orbán–Simicska-háború következtében –, "onnan is csak kritika jön". Egy kelet-magyarországi alpolgármester szerint pár évvel ezelőtt még régiónként tartottak továbbképzéseket a Fidesz középvezetőinek. Mint mesélte, ők Lakitelekre jártak, a jelenlét kötelező volt, igazolni kellett, hogy elvégezték. Itt többek között azt is megtanították, hogyan kell kommunikálni a kormány döntéseit. Legutóbb a tavalyi kampány idején volt megyei szintű "fejtágítás", ahol a párt ügyvezető alelnöke, Kósa Lajos magyarázta el, mint kell mondani a választóknak, mire lehet számítani az ellenzék részéről. "Mivel nem kapunk információkat felülről egyre vadabb összeesküvés-elméletek terjednek arról, hogy mi zajlik a Fideszben, mi történt Orbánnal" – mesélte az egyik észak-magyarországi önkormányzati képviselő.
"Miért heccelik az embereket?"
"Soha nem szerettem hangoztatni, hogy fideszes vagyok. Mindig azt mondtam, hogy a választók problémáit igyekszem megoldani: leaszfaltozni az utcán, megoldani a csatornázást. Így még a baloldalról is kaptam voksokat. Most viszont egyre gyakrabban kapom meg: ’rohadt fideszes’. Nem hiszem, hogy ezzel az én munkámat minősítik" – beszélt a tapasztalatairól az egyik dunántúli város képviselője.
Orbán Tapolcán kampányol - erőtlen húzás © Stiller Ákos
A dunántúli politikus azt mesélte, még a tapolcai választás előtt rávették a Fidesz egyik tanácsadóját, hogy üljön be az egyik lakossági fórumra. Szerinte a főleg Fidesz-szimpatizáns nyugdíjasokból álló közönség valósággal szétszedte az előadót. Arról kérdezték, miért "heccelik" az embereket netadóval, útadóval, miért kell egy újabb győztes választás után "harcolni", miért kell "újra megszeretni az oroszokat", kik a Fidesz körüli üzletemberek, miért veszekednek Simicskával. Az is szóba került, hogy Orbán miért nem hallgat már Pokornira, miért szorult háttérbe a Fidesz "lelkiismerete", Kövér László.
"Tőlünk is mentek aktivisták a veszprémi és a tapolcai választásra. Aztán hazahozták a rossz hangulatot, mert nagyon sok helyen rájuk csapták a választók az ajtót. Volt, aki azt mondta, akkor szavaz a Fideszre, ha az ő háza is napról napra nőni fog" – mesélte az alpolgármester forrásunk. Azt mondta, ő még nem találkozott olyan Fidesz-taggal, aki örülne a vasárnapi zárva tartásnak. "Az emberek ’harácsolásról’ beszélnek, azt mondják, akkora a korrupció, mint a szocik idején" – panaszkodott egy észak-magyarországi képviselő. Az egyik fővárosi Fidesz-szervezet oszlopos tagja pedig arról beszélt a hvg.hu-nak, nem segíti tovább a pártot, ugyanis a helyi szervezettől évek óta csak azt várják, hogy támogassa a parlamenti képviselőjük karrierjét.
"Nem képes korrigálni"
Ugyanakkor azt minden forrás elismerte, hogy a Fidesz továbbra is "Orbán pártja". A tagság még mindig szereti a pártelnököt, nem hiszik el, hogy "vele lenne baj", inkább Lázár Jánost és Rogán Antal hibáztatják, őket tartják Orbán "rossz szellemének".
Fideszes aktivisták - elszállt a jókedv © Stiller Ákos
Viszont a középvezetők közül többen is, ha óvatosan, de arról beszéltek, a miniszterelnökkel is "történhetett valami", volt, aki úgy vélte, "elfáradt", mások szerint, "nem bírja a kritikát", "nem képes korrigálni". Ketten is megjegyezték, hogy nem dobta fel őket a miniszterelnök-pártelnök februári évértékelője – amire egyébként nagyon vártak –, ahol Orbán arról beszélt, a Fidesz középvezetői, tagjai nem dolgoznak eleget. "Házról házra küzdöttem októberben, a mi polgármesterünk a harmadik ciklusát tölti, most is mi hallgatjuk a választók kritikáit. Mi kell még?" – mesélte a dunántúli város képviselője. Az egyik alpolgármester pedig azt mondta a hvg.hu-nak, őt felbosszantotta, amikor azt halotta Orbántól, hogy "ne finnyáskodjanak, fogják meg a munka végét".
Forrásaink egybehangzó véleménye szerint a Fidesz lejtmenete folytatódni fog. Az önkormányzatok arra számítanak, rövidesen visszaüt az elmúlt évek rezsicsökkentése. Szerintük a települések nyakába fog szakadni a szemétszállítás és a vízművek csődje, ráadásul a rezsicsökkentés után járó kompenzáció csúszik, a pályázatok elbírálása késik. Éppen ezért a polgármesterek arra számítanak, ebből még komoly botrányok lesznek, és ők "vihetik el a balhét".
A párt egyik vezető politikusa a hvg.hu-nak azt mondta, a kormányfő felismerte, hogy az önkormányzati vezető elbizonytalanodása komoly nehézségeket okoz, ezért is indult el országjárásra, köt megállapodásokat a megyei jogú városokkal. Lázár János fülébe is eljutottak a panaszok, polgármester forrásaink szerint a Megyei Jogú Városok Szövetsége okkal ülésezett a múlt héten a miniszter városában, Hódmezővásárhelyen. Lázár itt arra buzdította a városvezetőket, beszéljenek bátran a problémáikról, amikor Orbán ellátogat hozzájuk is. A miniszter azt hangsúlyozta, higgyék el, "nem fognak nélkülük dönteni".
Többen viszont úgy vélték, nem fognak felbátorodni, amikor azt látják, hogy a párt választmánya néhány hét leforgása alatt több alapszervezetet feloszlatott. Bár azt többen is elismerték, ezekre főleg a helyiek vitái, belső háborúi miatt került sor, nem a pártközpont diktál, ám figyelmeztető jelnek tartják, hogy ilyen feloszlatási hullám 2010 óta nem volt. Az egyik alpolgármester szerint náluk futótűzként terjed a héten a Magyar Nemzetben megjelent A félelem szaga című cikk.
|
Itthon: A polgármestereken verik el a port a dühös fideszesek
|
Keserűség, rosszkedv lett úrrá a Fidesz alsóbb szintjein, a tagok és a szimpatizánsok "harácsolásról", "arroganciáról", karrierista pártvezetőkről beszélnek. Fideszes városvezetőket, helyi képviselőket kérdeztünk a lejtmenet okairól, ám a pártban eluralkodott hangulatról sokat elárul, hogy senki nem mert névvel nyilatkozni. A tagság a dünnyögés ellenére még mindig bízik Orbán Viktorban.
|
[] | 1 |
http://hvg.hu/itthon/20150521_dunnyogo_fideszes_polgarmester
|
2015-05-21 06:30:00+02:00
| true | 0 | 0 |
Évekkel ezelőtt elkezdhették használni magyar célszemélyek ellen is az NSO nevű izraeli kibercég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust, és a célpontként kiválasztott emberek között voltak tényfeltáró újságírók, valamint médiacégeket is tulajdonló vagyonos üzletemberek, illetve az ő szűkebb környezetük is – állítja egy nemzetközi oknyomozó projekt, amelyben 17 szerkesztőség, köztük a Washington Post, a Guardian, a Süddeutsche Zeitung, a Die Zeit és a Le Monde, valamint a Direkt36 vett részt.
A nyomozást a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat vezette, amely az Amnesty International (AI) jogvédő szervezettel közösen jutott hozzá egy, az NSO ügyfeleinek tevékenységével kapcsolatos adatbázishoz. Ebben több mint 50 ezer olyan telefonszám van, amelyeket a tényfeltáró projekt kutatásai szerint az NSO-ügyfelek megfigyelési célpontként választottak ki 2016-tól kezdve a világ több mint 50 országából.
Egy telefonszám feltűnése az adatbázisban még nem jelenti azt, hogy a célszemélyek ellen biztosan be is vetették a Pegasust, de számos esetben a telefonok utólagos vizsgálata bizonyította, hogy valóban feltörték az NSO programjával a készülékeket - olvasható az összeállításban.
A Pegasus a telefonok szoftvereinek olyan hibáit használja ki a távolról, észrevétlenül történő behatolásra, melyekről még maguk a fejlesztők, gyártók sem tudnak.
A beszélgetéseken kívül például az e-mailekhez és egyéb üzenetekhez, továbbá a fotókhoz és videókhoz is hozzá lehet vele férni.
A Pegasus a Direkt36 összeállítása szerint olyan hatékony kiberfegyver, hogy az NSO csak az izraeli védelmi minisztérium engedélyével adhatja el más országoknak.
A portál a több mint 300 magyarországi célpont között a telefonszámok alapján beazonosított több újságírót, számos közéleti személyiséget és olyan magánszemélyt - köztük több ügyvédet -, akinek valamiféleképp köze volt egy-egy, politikailag érzékeny ügyhöz.
A nemzetközi tényfeltáró csapat birtokába jutott adatokból az nem derül ki egyértelműen, hogy pontosan ki vetette be a kémszoftvert, ugyanakkor több körülmény (volt NSO-alkalmazott állítása, egy kanadai nemzetközi kutatás eredménye, amely továbbá azt is állítja, hogy egy másik izraeli kémszoftver is jelen lehet Magyarországon) is utal arra, hogy a magyar hatóságok használták a programot a magyarországi célpontok ellen - írta a Direkt36. Az NSO rágalmazási pert fontolgat A cég vitatja, hogy a Forbidden Stories birtokába jutott telefonszámok valóban a Pegasus célpontjai lennének. Szerintük lehetséges, hogy ezek a számok egy nagyobb listának a részei, "amelyeket az NSO Group ügyfelei más célokra használták". Úgy vélik, lehetséges, hogy az adatbázisban szereplő számok csak egy nyilvánosan hozzáférhető adatbázisból származnak. Közölte azt is, hogy terméke csakis a terrorizmus és a bűnüldözés céljait szolgálja, ennek megfelelően 55 országnak nem is adta el, továbbá lépéseket tett, hogy a vevők közül senki se élhessen vissza a rendszerrel. A hvg.hu idézte a cég legfrissebb nyilatkozatát , amely szerint tele van téves feltételezésekkel és megalapozatlan elméletekkel a Forbidden Stories által vezetett nemzetközi tényfeltáró projekt oknyomozása. A vállalat határozottan tagadja az ügyben felmerült vádakat, és azt írják, hogy "komoly kétségek" merülnek fel a források megbízhatóságával kapcsolatban, szerintük az információknak nincs ténybeli alapja és messze vannak a valóságtól. Az NSO mindezek miatt rágalmazási pert fontolgat.
Az Amnesty International nemzetközi biztonsági stábja megvizsgált 67 olyan készüléket, amelyek a kiszivárgott adatbázis alapján célpontjai lehettek kémszoftveres támadásnak.
Ezek közül 23 esetben megállapították, hogy valóban feltörték a telefont Pegasusszal, 14 esetben pedig a behatolásra tett kísérletre utaló nyomokat találtak.
A maradék 30 vizsgálatnál nem volt ilyen eredmény, de számos esetben ennek az volt az oka, hogy a feltételezett megfigyelés időpontja óta az érintettek már lecserélték a telefonjukat, és emiatt elvesztek adatok.
Emellett a vizsgált telefonok között volt 15 Android-készülék is, amelyek az iPhone-okkal ellentétben nem tárolnak olyan információkat, amelyek alapján az AI stábja egyértelműen meg tudja állapítani a készülék feltörését.
A Direkt36 azt írta, a magyar kormány is részletes kérdéssort kapott, benne a cikkükben is szereplő összes lényeges állítással, de nem reagált rájuk érdemben. A teljes magyar válasz A The Washington Post közölte teljes egészében a magyar kormány válaszát.
"Magyarország demokratikus jogállam, és mint ilyen, ha egyénekről van szó, mindig a hatályos törvényeknek megfelelően járt és jár el. Magyarországon a titkosszolgálati eszközök használatára felhatalmazott állami szerveket rendszeresen ellenőrzik a kormányzati és nem kormányzati intézmények. Ugyanezeket a kérdéseket tették fel az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország vagy Franciaország kormányai számára? Ha igen, mennyi időbe telt, amíg válaszoltak, és hogyan reagáltak? Volt-e valamilyen hírszerző szolgálat, amely segített a kérdések megfogalmazásában? Kérjük, a válaszunkat teljes egészében, változtatás nélkül tegyék közzé."
Hétfőn napközben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a V4-ek külügyminiszteri találkozóján kérdésre válaszolva közölte: semmilyen tudomásuk nincs és nem is volt a lehallgatási botrányról. A külügyminisztert arról tájékoztatta az általa felügyelt Információs Hivatal, hogy nem vásároltak a Pegasus-szoftverből, így nem is használták azt.
Pintér Sándor válasza
2010. május 29. óta a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok illegális megfigyelést nem folytattak és nem folytatnak - jelentette ki a belügyminiszter Szél Bernadett független országgyűlési képviselőnek írt válaszában.
Pintér Sándor hozzátette: ezt a lefolytatott ellenőrzések eredményei is alátámasztják.
A belügyminiszter azt írta: a független képviselő konkrét kérdéseit kész megválaszolni az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülésén.
Szél Bernadett "Ki vásárolta meg az izraeli kémszoftvert, és mely belügyi, vagy nemzetbiztonsági szervek vettek részt az illegális megfigyelésekben?" címmel nyújtotta be írásbeli kérdését a belügyminiszternek.
Erre válaszul Pintér Sándor kiemelte: "Magyarország demokratikus jogállam, s mint ilyen, minden személy esetében minden időben a hatályos jogszabályoknak megfelelően járt és jár el". Magyarországon a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított állami szerveket kormányzati és kormányzattól független intézmények rendszeresen ellenőrzik - szögezte le a belügyminiszter.
Stummer János, Molnár Zsolt és Ungár Péter, a Nemzetbiztonsági bizottság ellenzéki tagjai kezdeményezték a bizottság összehívását a fenti ügyben, de erre nem fog sor kerülni, mert a Fidesz indokolatlannak tartja azt, nélkülük pedig határozatképtelen a testület. A párt közleményben reagált: Halász János, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke ebben hangsúlyozta, a Belügyminisztérium vezetői rendszeresen beszámolnak az Országgyűlés illetékes bizottságai előtt a titkosszolgálatok információgyűjtő tevékenységéről, ezeken valamennyi parlamenti párt képviselteti magát. "A baloldali sajtóban megjelent hírek megalapozatlanok és pusztán a politikai hangulatkeltést szolgálják" - szögezte le, hozzátéve: továbbra is azt várják a nemzetbiztonsági szervektől, hogy minden törvényes eszközzel védjék meg Magyarország biztonságát, jogos érdekeit. Az Amazon felhőszolgáltatója lekapcsolta az izraeli kibercéghez köthető fiókokat Lekapcsolta az NSO Group nevű izraeli kibercéghez köthető infrastruktúrát és fiókokat az Amazon felhőszolgáltató platformja, az Amazon Web Services (AWS) - erről számolt be a Vice amerikai médiacsoport.
A beszámoló szerint a lépés azután született, hogy 17 médiaszervezet egy riportban arra a következtetésre jutott: az NSO egyik szoftverét arra használták fel, hogy feltörjék újságírók, kormánytisztviselők és jogvédők okostelefonjait világszerte.
Az izraeli cég vasárnap visszautasította a riportban megjelent állításokat, egyúttal közölte: a terméket csakis arra szánták, hogy segítsék a hírszerzés és a bűnüldöző szervek munkáját a terrorizmus és a bűnözés elleni küzdelemben.
A Vice mindazonáltal idézte az AWS egy szóvivőjét, aki szerint "gyorsan cselekedtek" azt követően, hogy értesültek a riportban szereplő tevékenységről.
Maga az Amazon nem reagált a Reuters hírügynökségnek.
Nyitókép: Pixabay
|
Több mint 300 hazai célpont is szerepel egy izraeli kémszoftverrel kapcsolatos listán
|
Állítólag Magyarországon is használták azt az izraeli kémszoftvert, amely többek között politikusok, civil aktivisták és újságírók megfigyelésére is szolgálhatott – állítja 17 szerkesztőség közös oknyomozó munkája nyomán. A kormány közölte: az Információs Hivatal nem vásárolt a kérdésés szoftverból, de vizsgálatot indított az esetleges használat megállapítására. Hozzátette: Magyarország mindig a hatályos törvényeknek megfelelően járt és jár el.
|
[
"megfigyelés",
"kémszoftver",
"oknyomozás",
"pegasus"
] | 0 |
https://infostart.hu/belfold/2021/07/19/tobb-mint-300-hazai-celpont-szerepel-az-izraeli-kemszoftverrel-kapcsolatos-listan
|
2021-07-19 00:00:00
| true | 0 | 0 |
22 év korkülönbség van a két zseniális úszó közt, de egyre több dologban megegyezik a karakterük.
Az amúgy kenyérre kenhető, rendkívül udvarias, barátok közt egyáltalán nem zárkózott Darnyi Tamás olimpiai (4) és világbajnoki (4) címei mellet arról is ismertté vált, hogy már aktív versenyzőkorában sem állt szóba a média képviselőivel. Egyszer, egy cikk miatt megorrolt rájuk. A mai napig tartja magát ehhez.
Gyurta Dániel ugyan még “csak" egy olimpiai aranyat és három vb-címet nyert, ergo 50 méteres medencében elért eredményeit tekintve még elmarad a vegyes úszás királyától, de egyre több hasonlóságot mutat a nagy előddel. Barátok közt nyitott, őszinte srác, de nem dörgölőzik a médiához és rettentően vigyáz arra, kinek, mit mond.
Például egy, az mno.hu-n közölt interjúban érezhető, mellúszó bajnokunk csak szakmai kérdésekben hajlandó megosztani véleményét a nagyérdeművel.
Az éppen Londonban zajló úszó Európa-bajnokságot az olimpiai felkészülés miatt kihagyó Gyurta a beszélgetésben az aktuális, a széles közvéleményt hetekig megosztó témákat érintető kérdésekben – Hosszú Katinka és a Magyar Úszószövetség kapcsolata, vagy a Kiss László-ügy – mereven elzárkózott a válasz elől. Egyszer azt mondta:
Ebben nem én vagyok kompetens, nem szeretnék erről beszélni.
Aztán meg azt:
Itt álljunk meg, ezzel kapcsolatban nem szeretnék állást foglalni.
Pedig nyilván van véleménye mindkét esetről. Gyurta Dániel érdekesen foglalt állást azonban a győzelem, vereség témakörben. Ahogy fogalmazott:
Úszásban egyébként sincs vereség! Mi nem bokszolunk vagy karatézunk, nálunk nem létezik a vereség. Mi felállunk a rajtkőre, beugrunk a vízbe, és a saját tudásunk szerint próbáljuk magunkból kihozni a maximumot.
Gyurta jelenleg 33. a világranglistán, de ez sem érdekli.
A ranglista pillanatnyi állapotot mutat. A 2011-es sanghaji vb előtt sem voltam előkelő helyen, még az első tíz között sem, utána mégis sikerült nyernem. Pedig előtte megkérdezték páran, hogy egyáltalán miért indulok a versenyen. Semmit nem jelent, ha valaki a vb vagy az olimpia előtt 2:04 vagy 2:13 körüli időt úszik. Csak az számít, hogy ott és akkor, az adott versenyen ki hogyan teljesít
– fogalmazott az olimpiai bajnok. Megjegyezzük, teljesen igaza van. Ha nyer Rióban, ha nem.
|
Gyurta Dániel egyre inkább hasonlít Darnyi Tamásra
|
22 év korkülönbség van a két zseniális úszó közt, de egyre több dologban megegyezik a karakterük.
|
[
"gyurta dániel",
"sport",
"úszás"
] | 0 |
http://24.hu/sport/2016/05/17/gyurta-daniel-egyre-inkabb-hasonlit-darnyi-tamasra
|
2016-05-17 00:00:00
| false | 0 | 0 |
A New York-i divathéten látottak alapján a nagyok 2012 tavasz-nyárra fogasra kényszerítik majd a bicajos és a motoros trendeket. Íme néhány figyelemreméltó tervező, akik között még Victoria Beckham sem okozott csalódást.
Sharapova, Federer, Beckham. A sportolók közül talán ők követik leghűbben a divatot, a New York-i divathéten viszont kiderült, lehet fordítva is: most a tervezők merítettek ihletet a sportokból. Több amerikai tervezető is használta kollekciójában a kétkerekű járművek szerelmeseinek hacukáinak szabásmintáját. Joseph Altuzarra motoros dzsekibe öltöztette modelljeit, Alexander Wang ruhái a bicikliversenyzők öltözékére emlékeztetnek, Jason Wu pedig összekombinálta a sportolók által viselt légáteresztő szövetet a selyemmel és az organzával - elemzi a Spiegel Online.
Alexander Wang biciklis kreációja - kattintson képeinkért! © AP
Lágy kontúrok, hangsúlyos vállak és lábak is jellemzőek lesznek a 2012 tavaszi-nyári kollekciókra. A neon kabátok, motoros dzsekik és blézerek kiegészülnek a 60-as évek varázsával, a könnyű, vékony szövetekkel, melyek nem hagynak sokat a a fantáziára.
Altuzarra a motoros dzsekit lenge szoknyával kombinálta - kattintson képeinkért! © AP
A divathét csütörtökön ér véget, addig a legnagyobbak között keresik az új üdvöskéket is. Guish például a hangsúlyt az aszimmetrikus szabásra és a rövid ruhákra helyezte, és ezzel hívta fel a figyelmet kreációjára.
Tommy Hilfiger ingruhákat és overálokat mutatott be, amik annak ellenére, hogy a klasszikus férfidivatot utánozzák, még tudnak nőiesek lenni. Mindehhez Hilfiger retro külsőt is párosított, rakott szoknyákkal és mélyen ülő derékkal. Szokatlanul súlyosak a bőrből készült ruhái, ezzel ellentétben pedig laza hatást kelt a durván kötött, bő pulóver egy színes bikini fölött.
Tommy Hilfiger - kattintson képeinkért! © AP
Donna Karan, a New York-i elegancia úttörője klasszikus mintákat hozott, mindennapi irodai használatra, de meglepte a közönséget egy estére való csábító öltözékkel is. Karan nyomott anyagokat használt, a minták között pedig megtalálhatóak a maszkok is.
Donna Karan - kattitson képeinkért! © AP
Victoria Beckham előszeretettel használta a testre simuló ruhákhoz a fémes anyagokat. Kollekciójában nagy szerepet kaptak a kabátkák, beleértve a könnyű fehér anyagból készült anorákot és a selyem bomberdzsekit.
Victoria Beckham - kattintson képeinkért! © AP
Ami a jövő tavaszi színválasztást illeti, úgy tűnik, a New York-iak semmire sem mondanak nemet, a rikító neonszínektől a pasztellig bármi jöhet.
|
Shake: Leszállt a kétkerekűről és divat lett
|
A New York-i divathéten látottak alapján a nagyok 2012 tavasz-nyárra fogasra kényszerítik majd a bicajos és a motoros trendeket. Íme néhány figyelemreméltó tervező, akik között még Victoria Beckham sem okozott csalódást.
|
[] | 0 |
https://hvg.hu/shake/20110915_new_york_divathet
|
2011-09-15 14:48:00+02:00
| false | 0 | 0 |
A cégbíróság szerint a Pestisrácok ügyvezetőjét 2014-ben jogerősen 5 évre eltiltották a cégvezetéstől, mégis ügyvezető maradhat, mert senki nem indított az ügyben törvényességi felügyeleti eljárást.
Néhány nappal ezelőtt írtuk meg, hogy a PestiSrácokat kiadó GerillaPress Kft. közel két hónapra ingyen kapta meg a józsefvárosi önkormányzattól a Horváth Mihály teret.
Cikkünk megjelenése után Huth Gergely, a GerillaPress Kft. ügyvezetője azt közölte az Átlátszóval, hogy állításainkkal ellentétben a cég már nem áll végrehajtás alatt, továbbá ő sincs eltiltva a cégvezetéstől.
“Nem vagyok eltiltva a cégvezetéstől, a hatályos cégkivonat szerint a GerillaPresS Kft. ügyvezetőjeként ma is jogszerűen járhatok el. Korábban Önök is korrigálták erről szóló cikküket, hiszen a Fővárosi Ítélőtábla kimondta az eltiltás jogszerűtlenségét és a kirótt bírságot is visszavonta. Az eltiltás egyébként is az iProfi Webstúdió Bt. nevű családi cégünkben betöltött korábbi posztomra vonatkozott, s a meglepően szigorú szankciót egy adminisztrációs, semmiféle kárt nem okozó tévedés miatt szabták ki rám. Való igaz, hogy ez az adat a köztartozás és rendezetlen követelés nélkül megszűnt iProfi cégnyilvántartásában ma is látható, aminek az az oka, hogy a cégbírósági eljárási gyakorlat szerint már törölt cég adatai nem módosíthatóak."
A közhiteles cégjegyzék a mai napig folyamatban levő végrehajtási eljárást tartalmaz a céggel szemben, noha kétségtelen, hogy a tartozást időközben a GerillaPress megfizette. Az eltiltás ügyében megkérdeztük a Fővárosi Törvényszéktől, hogy miként lehetséges az, hogy Huth Gergely a cégbírósági nyilvántartás szerint cégvezetéstől eltiltott személy, de mégis a GerillaPress Kft. ügyvezetője.
A Fővárosi Törvényszék válasza nem említ semmi olyasmit, amire Huth Gergely hivatkozott. Tájékoztatásuk szerint azért nem törölték még Huth Gergelyt a cégjegyzékből, mert sem a NAV, sem más nem jelentette be náluk, hogy Huthot a bíróság 2014-ben jogerősen eltiltotta a cégvezetéstől öt évre.
“Megkeresésére hivatkozva tájékoztatjuk, hogy Huth Gergelyt 2014. január 4-én tiltotta el jogerősen a bíróság öt évre attól, hogy más társaság vezető tisztségviselője legyen. Az adott törvényességi felügyeleti eljárás megindulásakor, de még a az eltiltás bejegyzésekor sem volt hatályban a Ctv. 9/D. (4) bekezdése, amely szerint az eltiltás hatálya alatt álló vezető tisztségviselőt a cégbíróság automatikus végzéssel törli mindazon cég fennálló cégjegyzéki adatai közül, ahol mint vezető tisztségviselő szerepel. Következésképpen Huth Gergely cégjegyzékből való törlése nem lehet automatikus, arra csak törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását követően kerülhet sor, amely legtöbbször a NAV bejelentése alapján indul. Jelen ügyben nem érkezett sem a NAV-tól, sem mástól ilyen tartalmú bejelentés. (A Ctv.9/D. (4) bekezdés 2014. március 15-től hatályos, ezen időpont után indult eljárásokban a bíróság automatikusan generált, megfellebbezhető elektronikus végzéssel törli az adott személyt valamennyi cégből, ahol vezető tisztségviselőként szerepel.)"
Ezután megkérdeztük a NAV-ot, hogy miért nem tettek bejelentést a cégbíróságon Huth Gergely ügyében. A NAV természetesen azt a választ adta, amire számítottunk.
“Az adózók konkrét ügyei adótitok tárgyát képezik. A NAV számára törvényben rögzített kötelezettség az adótitok megtartása, ezért semmilyen konkrét ügyben nem szolgálhatunk információval."
Erdélyi Katalin
|
Cégbíróság: Huth Gergelyt eltiltották a cégvezetéstől, de ügyvezető maradhat
|
A cégbíróság szerint a Pestisrácok ügyvezetőjét 2014-ben jogerősen 5 évre eltiltották a cégvezetéstől, mégis ügyvezető maradhat, mert senki nem indított az ügyben törvényességi felügyeleti eljárástElőfizetőket keresünk – támogasd a független tényfeltáró újságírást havi 1000 forinttal!Néhány nappal ezelőtt írtuk meg, hogy a PestiSrácokat kiadó GerillaPress Kft.
|
[
"egyéb"
] | 1 |
https://blog.atlatszo.hu/2016/08/cegbirosag-huth-gergelyt-eltiltottak-a-cegvezetestol-de-ugyvezeto-maradhat
|
2016-08-31 05:53:00+00:00
| true | 0 | 0 |
A Balatonring ügye nemcsak a kormányzati döntések átláthatatlanságára hívja fel a figyelmet, hanem olyan intézmények gyengeségére, mint a közérdekű bejelentők védelme, vélik a civilek, akik további adatokat és a döntési mechanizmus hátterének feltárását várják a kormánytól.
Múlt hét csütörtökön lemondott a sávolyi projekt koordinálásáról a Balatoni Fejlesztési Tanács elnöke, majd pénteken az MFB és a gazdasági tárca bejelentette, nem köt szerződést a beruházóval a MotoGP-pálya megépítésére. A tisztázatlan kormánytámogatás felfüggesztését követelő civil szervezetek üdvözlik ezen bejelentéseket, ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a beruházással kapcsolatos dokumentumok nyilvánossága továbbra sem biztosított, illetve továbbra is válaszokra várnak az eddigi döntések hátterével kapcsolatban.
A sávolyi Moto GP beruházással kapcsolatos kormánydöntés átláthatóságát szorgalmazó civil szervezetek - a TASZ, a K-Monitor, a Transparency International és a Freedom House - értékelik, hogy a kormány nem kockáztatja az adófizetők pénzét egy, a Pénzügyminisztérium által jogilag és gazdaságilag is kockázatosnak ítélt befektetésben. Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy csupán a hitelszerződés felfüggesztésével a kormányzati döntéshozatal átláthatósága nem javult. A beruházás támogatását jelentő kormánydöntést megalapozó indokok továbbra sem publikusak.
Az esetleges politikai befolyással kapcsolatos feltételezések tisztázása érdekében a szervezetek továbbra is fontosnak tartják a vonatkozó, tavaly októberi kormányülés jegyzőkönyvének és hanganyagának nyilvánosságra hozatalát. Tekintettel arra, hogy az ügyben közérdekű adatok megismerése iránt TASZ-adatkérés törvényes adatközlés-megtagadási határideje lejárt, a civil szervezetek bíznak abban, az illetékesek kiadják a kért dokumentumokat.
A civil szervezetek az egymásnak ellentmondó kormányzati nyilatkozatok miatt arra kérik a kormányt, hogy tisztázza, mi volt a szerződéskötés elhalasztásának az oka, valamint továbbra is magyarázatot várnak arra, miként dönthetett a kormány tavaly októberben a projekt támogatásáról a Pénzügyminisztérium szakvéleményével teljes mértékben ellentétesen.
"A civil szervezetek végig a kormányzati döntéshozatal miértjeire keresték a válaszokat – és keresik azóta is, mivel az MFB, az illetékes miniszter és kormánybiztos eddigi nyilatkozataiból nem derült ki, pontosan miért döntöttek végül negatívan az állami óriáshitelről, de az sem világos, korábban miért kapott zöld utat a beruházás támogatása a pénzügyminisztérium elutasító szakvéleménye ellenére“ – kommentálta a múlt heti fordulatot Dénes Balázs, a TASZ elnöke.
"Az eset nemcsak a kormányzati döntések átláthatatlanságára hívja fel a figyelmet, hanem olyan intézmények gyengeségére, mint a közérdekű bejelentők védelme" - mondta Alexa Noémi. A Transparency International igazgatója szerint több hasonló nagyságrendű és hasonlóan átlathatatlan ügy időben napvilágra kerülhet, ha a lehetséges visszaéléseket a bennfentes információgazdák - megfelelő védelem mellett - még a visszavonhatatlan döntések előtt megosztják a nyomozati szervekkel.
A Grupo Miltonnak még nem szóltak
Sem a fejlesztő Sávoly Motorcentrum Fejlesztő Kft., sem pedig a versenyek jogtulajdonosa, a Dorna nem kapott még értesítést a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), és a bank fölött a tulajdonosi jogokat gyakorló Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) múlt pénteki döntéséről, amely szerint nem kötnek hitelszerződést a beruházóval a Sávolyra tervezett magyarországi MotoGP pálya megépítésére - mondta Kovács Bence János kedden az MTI-nek.
A döntésre először a jogtulajdonosnak kell reagálnia, hiszen neki van szerződése a versenyre, amelynek így nem lesz helyszíne, a SMF Kft. pedig - a hivatalos értesítést követően - tervezi meg a következő lépését - tette hozzá a beruházás előkészítésében közreműködött Grupo Milton csoport vezetője. A múlt heti döntés arra vonatkozott, hogy az MFB nem folyósítja a tervezett 15,3 milliárd forintos hitelt. A jogdíjakat azonban továbbra is biztosítaná a kormány, ha a pálya más, nem állami finanszírozási konstrukcióban megépül - ez 10 évre 20 milliárd forintos kiadást jelent - jelentették be pénteken az MFB és a minisztérium.
Kovács Bence János úgy vélte, hogy mindenképpen lesz Balatonring, de nem tudja, hogy milyen formában és hogyan épül meg. A WCM nevű társaság - amelynek meghatározó tulajdonosa a spanyol Sedesa -, a Sávoly Motorcentrum Fejlesztő Kft.-n keresztül a pálya infrastruktúrájába eddig 5,3 milliárd forintot ruházott be.
Arra a kérdésre, hogy nem túl drága-e a versenypálya, azt válaszolta, hogy a terv beárazott költségvetését eddig senki nem vonta kétségbe. Az MFB pedig utólag finanszírozta volna a beruházást, így az elkészült szakaszok teljesülését a bank által felkért cég igazolta volna.
Kovács Bence János hangsúlyozta: a politika akadályozta meg a pálya idei megépítését, köztük a Lehet Más a Politika nevű párt, amelyhez civil szervezetek is csatlakoztak.
|
További magyarázat kell Sávoly-ügyben
|
További magyarázat kell Sávoly-ügyben - Civil szervezetek szerint a kormánynak tisztáznia kéne, milyen döntések álltak a támogatás mögött.
|
[
"sávoly",
"balatonring",
"tasz"
] | 1 |
http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/03/17/tovabbi_magyarazat_kell_savoly-ugyben
|
2010-03-17 00:00:00
| true | 0 | 0 |
A legjobb fej tanár, aki ott segít, ahol tud
A legjobb fej tanár, aki ott segít, ahol tud
Teljesen elolvad az internet ennek a tanárnak a segítőkészségén.
A 34 éves Nathan Alexander matematikaprofesszor az atlantai, csak férfiakat tanító, történelmileg fekete főiskolán, a Morehouse College-en. Pénteken az egyik diákja, Wayne Hayer egyszerűen nem talált a kislányának, Assatának bébiszittert, ezért kénytelen volt elvinnie az órájára.
Még el sem kezdődött az óra, amikor Alexander felajánlotta Hayernek, tartja a kislányát, hogy a diák jobb jegyzetet tudjon magának készítenie az órán – írta a Twitterén a történetet elbeszélő másik tanuló, Nick Vaughn.
Így Alexander az 50 perces órán végig a kezeiben tartotta Assatát, sőt még utána is úgy 10-15 percre, amíg válaszolt a diákok felmerülő kérdéseire az órán bemutatottakról.
Student came to class today with his child due to no babysitter or anybody to watch her while he was in class.
My professor NATHAN ALEXANDER said “I’ll hold her so you can take good notes!" #HBCU #morehouse #Respect pic.twitter.com/oogIqetseS — TheOriginal™ (@Original_Vaughn) March 1, 2019
A BuzzFeed Newsnak sikerült megszólaltatnia a tanárt, aki arról mesélt nekik, hogy először tartott az egésztől:
Nem vagyok apa, nincsenek gyerekeim. Féltem attól, mi lesz, ha elkezd sírni. De minden tökéletesen sikerült. Nagyon jól viselkedett.
Alexander az órán végig a babahordozóban a csecsemővel fel-alá mozgott.
Amikor Assata lassan elaludt, mondtam az órán, azt hiszem untatjuk
https://www.facebook.com/nick.vaughn.750/posts/2045819972137829
A tanár észrevette, hogy Hayernek gyakran el kell mennie a gyereke miatt, ezért két héttel ezelőtt mondta neki, nyugodtan vigye be az órára, és szóljon, ha bármibe tud segíteni.
Ezért vagyok itt oktatóként
A Twitter-bejegyzés hamar nagy népszerűségre tett szert, ami után, Assana anyukája, Firda Hayer is írt egy bejegyzést a Facebook-oldalán, hogy reagáljon arra a szeretetre és támogatásra, amit a családja kapott. Arról is szólt, hogy férjének az iskola mellett két munkahelye is van. Családjuktól és barátaiktól távol élnek, így nincs, aki segítsen nekik. A férj pedig szeretne azzal segíteni kedvesének, hogy néha egy kicsit pihenhessen.
Vaughn bejegyzését egyébként nagyon sokan megosztották, több diákja is, akik a kedvenc tanáruknak nevezik Alexandert, és sokan Haynes méltatják, hogy ennyi mindent csinál egyszerre. Illetve tanárok is, akiket inspirált kollégájuk, és felajánlották, ők is szívesen segítenek hasonló módon tanulóiknak.
|
A legjobb fej tanár, aki ott segít, ahol tud
|
Teljesen elolvad az internet ennek a tanárnak a segítőkészségén.
|
[
"baba",
"atlanta",
"segítség",
"tanár",
"apa",
"óra",
"csecsemő",
"ez pörög"
] | 0 |
https://24.hu/elet-stilus/2019/03/04/tanar-baba-csecsemo-segitseg-atlanta-ora-apa-nathan-alexander-wayne-hayer
|
2019-03-04 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Felügyeleti biztost kellett kirendelni az NHB Bankhoz, ami kemény intézkedés, hiszen bár védi a betétesek érdekeit, a vele járó bizalomvesztés miatt nem könnyíti meg a bajba került bank életét. Mi történhetett Szemerey Tamás üzletemberrel, Matolcsy György jegybankelnök unokatestvérével?
Értéket akartak teremteni, és ez sikerült is: felső kategóriás előadásokat pénzelt közpénzből az MNB-s Pageo alapítvány, a méregdrága rendezési költségek egy szűk kör kezébe folytak.
A jegybank vezetői mellett Matolcsyné alpolgármestere, a legfőbb ügyész felesége, volt MIÉP-es és MSZMP-s, Rogán egykori munkatársa is ott van a közpénzeket szóró alapítványok vezetőségének. Van olyan MNB-s, aki mind a hat alapítványban benne van.
Azt állította, nem verik el a vagyonukat és csak állampapírt vesznek. Nagyon nem így lett, 75 milliárdunk bánja.
Minden évben a hazai üzleti világ egyik csúcseseménye a Széll Kálmán Alapítvány évzáró vacsorája. Az idén december 11-én, kedden, a Kempinski Hotelben tartották a kormány számára is elfogadható, a jobboldaltól nem idegenkedő potentátokat felvonultató eseményt, amelyre karácsony előtt Orbán Viktor miniszterelnök is ellátogat. Ettől aztán mindig óriási nyüzsgés és tolongás tapasztalható a főasztal körül.
Nem szokás feltételezni, hogy bárki is magától kihagyná a nagy eseményt, így a hiányzók és az újak kapcsán azonnal megindulnak a pletykák.
Most is sok kérdés felmerült. Miért nem volt ott a szokott díszhelyén Habony Árpád? Ki fér még oda a főasztalhoz, vagyis Orbán Viktor mellé, az állandó tagok, így Csák János alapító, valamint a nagy tőzsdei cégek vezetői, azaz Bogsch Erik Richter-elnök, Hernádi Zsolt Mol-vezér, illetve Csányi Sándor OTP-vezéren kívül?
Szemerey is hiányzott
A helyszínen megjelenteket az is csodálkozással tölthette el, hogy idén nem volt ott Szemerey Tamás üzletember, Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére, aki egy évvel korábban még kiemelt helyen, Kékessy Dezső miniszterelnöki barát asztalánál ülhetett.
Már ekkor híre kelt, hogy komoly baj van az üzletember bankja, az NHB körül.
Vagyis az NHB-t is elérte a kicsi, koncentrált (állami intézményekhez is kötődő) betétállománnyal és erősen egy körnél sűrűsödő hitelkihelyezésekkel rendelkező kis bankok örök problémája: likviditási problémák jelentkeztek.
Egy kis történelem
De melyik is ez az NHB Bank? A banknak volt már egy-két elnevezése. Ha azt mondjuk, hogy Kulturbank, Hanwha Bank, Evobank, Növekedési Hitel Bank, az valójában ugyanannak a banknak a különböző időszakra jellemző elnevezése.
A bank a rendszerváltás idején, 1990-ben Kulturbank néven indult, itt dolgozott például a később nem túl szép véget érő Széchenyi Kereskedelmi Bank vezetése, legalábbis Töröcskei István és Deák Klára, de itt pallérozódott, a ma már inkább csak tévékben szakértő egykori bankár és miniszter, Boross Imre is. A Széchenyi és az NHB sztoriját az is összeköti, hogy a Széchenyi Kereskedelmi Bank egykori vezérigazgatója, Szakács Tibor később Szemerey Tamás tanácsadójaként bukkant fel újra a gazdasági életben.
Az egykori Kulturbankot később a francia Bank Indosuez vette meg, majd tőle a koreai ipari csoport, a Hanwha. Innen már ráfordulhatunk a jelen történetére, 2013-ban a Hanwha Bank az egyik legkisebb hazai kereskedelmi bank volt, 10 milliárd forintot alig meghaladó mérlegfőösszeggel, mindössze egyetlen kicsi fiókkal az Astorián. Volt még a cégben egy internetes banki szolgáltatás, illetve egy Sas utcai zálogcég (Pignusz Kft.).
Jön az evo és Szemerey
A Hanwha arról volt híres, hogy pár tucat alkalmazottjával kedves, valóban személyes ismeretségen alapuló banki kiszolgálást nyújtott. Csak éppen termelte a veszteséget, működni valójában csak a koreaiak 10 millió eurós (3 milliárd forint körüli) alárendelt kölcsöntőkéjéből tudott. Ezért a koreai fél úgy döntött, hogy kiszáll. Ekkor röppent fel először a pletyka, hogy az éppen előre menekülő Széchenyi Kereskedelmi Bank mellett valamiképpen Matolcsy György jegybankelnök családja is érdeklődik a bank iránt.
A befutó végül csak félig lett az utóbbi, mert Mészáros Csaba ipari érdekeltségekkel bíró üzletember evopro Holding Zrt.-je lett a befutó, de az érkező új csapatban Szemerey Tamás, vagyis Matolcsy unokatestvére azért már felbukkant. Mészáros vállalta át a koreaiak 10 millió eurós tagi finanszírozását és ő (vagy ő és Szemerey) fizethette ki az állítólag mindössze 300 ezer eurós vételárat.
Hamarosan aztán erősebben megjelent a történetben Szemerey és a Magyar Nemzeti Bank (MNB), előbbi előbb kétharmadot, majd száz százalékot vett a bankban a BanKonzult nevű cégén keresztül, míg az MNB létrehozta az ismert alapítványait, amelyek előbb egy jelentős, majd később egy megkurtított, de így is több milliárd forintos betétállományt helyeztek el a kis NHB-nál.
Transzparenssé váló segítség
Ezt már egy idő után publikussá is tették az alapítványok, mindenesetre Mészáros vélhetően a gigabetétnek köszönhetően kivehette a tagi hitelt és így a bank Szemerey érdekkörébe került. Azóta számtalan cikk jelent meg arról, hogy az NHB miként hitelezte a Szemereyhez, vagy esetleg Matolcsy Ádámhoz (a jegybankelnök fiához) köthető vállalkozásokat, ingatlancégeket.
Az biztos, hogy ez a bank soha nem a nagy vállalati hitelek, esetleg a széles lakossági ügyfélkör révén növelte sokszorosára mérlegfőösszegét, hanem a kis, támogatott bankok útját járta, állami programok, koncentrált betétállomány és egy erősen NER-es hitelezetti kör.
Belső forrásunk szerint a bank például erősen részt vett az elnevezésére is rímelő NHP jegybanki hitelprogramban, általában tízéves hiteleket adott és azok kamatfizetésére egy éves moratóriummal indított.
Szemerey Tamás Az elmúlt években üstökösként felemelkedő üzletember, vagyis a kalandos életű Matolcsy-unokatestvér korábban vitorlázó ás bridzsversenyző is volt, vállalkozói vénája eleinte bérvarratásban, illetve az alsóörsi Dexion diszkó üzemeltetésében merült ki, de aztán sok mindenbe belekapott, például ipari érdekeltségekbe, a média világába, de a legnagyobb vállalkozása azért bizonyára az NHB teljes, majd az MKB részleges birtoklása volt.
Tőke oké, likviditás nem oké
Mi csúszott meg, és miért hozta éppen a Matolcsy György vezette jegybank nehéz helyzetbe az NHB-t? Alighanem nem ez történt, de a bank egyszerűen képtelen volt rendezni a likviditási helyzetét.
Windisch László MNB-alelnök szerint az NHB-t rendszeresen monitorozó jegybank valóban nehéz dilemma előtt állt, amikor ilyen erős intézkedést kellett hoznia, de lépéseit a betétesek védelme határozta meg, és az NHB-hoz kirendelt felügyeleti biztos arra is bizonyíték, hogy minden ellenkező híreszteléssel szemben a felügyeletnél mindenki egyenlő bánásmódra számíthat, nincsen kivételezett helyzetben senki.
Sőt, úgy tudjuk, hogy mivel a döntéseket a Pénzügyi Stabilitási Tanács (PST) hozta meg, maga Matolcsy György jegybankelnök is több ízben szavazott az NHB-val kapcsolatos erős intézkedésekre.
Az NHB helyzete most tényleg nagyon nehéz, de nem reménytelen. A piac határozott jelzést kapott a bank nehézségeiről, de az még orvosolható például bizonyos eszközök értékesítésével, vagy el lehet adni portfóliókat, esetleg megfelelő finanszírozással pénzügyi vállalkozássá lehet alakulni.
A keddi technikai bankszünnapot nem a bank ideiglenes bezárásának kell értékelni, hanem valóban technikai szünetnek, mert az informatikai rendszert kellett alkalmassá tenni arra, hogy vizsgálja a betétesek egy hónapra meghatározott 7 millió forintos készpénzfelvételi limitét.
Azt persze a jegybankban is tudják, hogy mindenkinek jobb lett volna, ha nincs szükség intézkedésekre, de a jegybank nem tudott mást tenni, hiszen a korábbi felszólításai eredménytelenek voltak, ebben a helyzetben erős lépést indokolt – hallottuk.
Értékpapíros aktivitás
Az NHB korábban is próbált komoly szereplőként viselkedni, fiókokat nyitott, székhelyet váltott, tömegesen szerezte meg a bajba került, vagy a piacról kivonuló brókercégek ügyfélállományait, így elsőként az Access Alapkezelő állományát, később egyedül indult el a Buda-Cash ügyfeleire kiírt pályázaton, végül jött a Solar Capital Markets Zrt. és a Quantis Alpha Befektetési Zrt, ügyfélállománya. Remélhetőleg a sokat szenvedett brókerügyfelek helyzete most nem fog romlani.
De az biztos, hogy a mostani NHB-s nehéz helyzet egyszerre meglepő és egyszerre nem az. Az NHB nem igazán volt szerves része a hazai bankrendszernek, 0,2 százalékos súlya sem predesztinálta erre, és amúgy sem volt sok kapcsolata a klasszikus intézetekkel. Ugyanakkor Szemerey Tamás korábban olyan sok támogatást élvezhetett a NER-től, hogy kudarca így is meglepő.
Amikor például a jegybanki alapítványok közzétették szerződéseiket, sokakat meglepett, hogy hány vonalon jutott pénzhez a vállalkozó.
Az alapítványok ugyanis nemcsak a Szemerey-családhoz részben, vagy egészben kötődő bankoknál (NHB, MKB) tartottak milliárdos betéteket, de erősen támogatták azt a vs.hu-t, amely ugyan nem Szemereyé volt, de a sajtó azért rendre több kötődést is bizonyított, illetve Szemerey cége, a BankKonzult készített rendszeresen elemzéseket a különböző alapítványoknak.
A BanKonzult Kft. elemzéseinek ez volt a címe: "Hazai és globális gazdasági és pénzügyi trendek". Abban azért volt valami meglepő, hogy ebben a témában a híresen felkészült elemzői csapattal bíró MNB alapítványai külső elemzésekből tájékozódtak.
|
Hiába a hátszél: súlyos bajok vannak Szemerey bankjánál
|
Hiába a hátszél: súlyos bajok vannak Szemerey bankjánál - A sok állami segítség sem volt elég Matolcsy unokatestvérének, a csőd szélére került az NHB Bank. Sokan már az évzáró vacsorán sejtették, hogy valami nincs rendben.
|
[
"szemerey tamás",
"nhb",
"windisch laszlo",
"likviditás",
"gazdaság"
] | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2018/12/18/hogy_nem_volt_eleg_ennyi_hatszel_sem_szemerey_tamasnak_es_az_nhb-nak
|
2018-12-18 00:00:00
| true | 0 | 0 |
A kitiltási botrány kapcsán a NAV elnöke ellen még nem kezdeményezett eljárást a kormány, hiányolják a bizonyítékokat. A norvég civil támogatást kezelő alapítványnak viszont nekimentek.
Szerdán Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke elismerte: azok között van, akiket korrupciógyanú miatt nemkívánatos személynek nyilvánítottak az Amerikai Egyesült Államokban. Az adóhatóság és elnöke ellen azonban nem indult eddig eljárás – a kormány arra hivatkozik, hogy nincsenek bizonyítékok.
Nemrég zárult le viszont egy másik, nagy visszhangot kapott vizsgálat, amit a kormányzat kezdeményezett – a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal a Norvég Civil Támogatási Alap forrásainak kezelőjénél, az Ökotárs Alapítványnál végzett vizsgálatot. Ennek eredményét és jogosságát széles körben vitatják – a norvég kormány visszautasította a Miniszterelnökséget vezető miniszter meghívását, hogy tárgyalják meg a jelentést, mert álláspontjuk szerint a vizsgálathoz a magyar kormánynak nem volt illetékessége és nem adnak hitelt a jelentésnek. Független vizsgálatot kezdeményeztek.
Az Ökotárs-vizsgálat fényében kíváncsiak voltunk arra, hogy miben különbözik a két ügy egymástól, ha a NAV-ügyben nem lehet bizonyítékok hiányában eljárást indítani, az Ökotársnál mi alapján indulhatott Kehi-vizsgálat?
A Miniszterelnökség sajtóirodájának munkatársa, Répánszki György a Hír24 megkeresésére azt válaszolta, hogy a kormány 2012 óta megfigyelőként részt vett az Ökotárs munkájában. Ennek során bukkantak problémásnak vélt esetekre, melyeket a megfigyelői státusz korlátozottsága miatt nem tudtak megfelelően vizsgálni. "A magyar kormány hiába kérte ezt a norvég partnerektől, azok semmit sem léptek ebben az ügyben, még egy látszat vizsgálatot sem folytattak le" – áll a válaszban.
A Kehi vizsgálata azért indult, hogy az általuk korábban nem ismert dokumentumok vizsgálatával megdőljenek vagy megerősítést nyerjenek a kormányzati megfigyelők által tapasztalt visszásságok – írta Répánszki. Hozzátette: a magyar és norvég kormány közti szerződés határozottan rendelkezik arról, hogy a forrásfelhasználásnak politikai céloktól mentesnek kell lennie, ehhez képest "politikai tüntetéseket szerveznek" ebből a forrásból. Június elején épp a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János ellen szerveztek tüntetést, melyről később az egyik támogatott, a Krétakör vezetője, Gulyás Márton elmondta: a szervezetfejlesztésre elnyert támogatásból is költöttek a tüntetésre.
A Miniszterelnökség sajtóirodájának levele kitér arra is, hogy a Kehi-vizsgálat során hűtlen kezelés gyanúja vetődött fel, valamint összeférhetetlenségre derült fény az alapkezelők és egyes támogatottak közt. A nyomozóhatóságok munkája azután indult el, hogy a Kehi konkrét szabálytalanságokra világított rá, a NAV esetében a kormány viszont még arra vár, hogy ilyen információkhoz jusson.
"Magyarország jogállam, ezért minden konkrétumot nélkülöző, általános vádaskodásra alapozva senki ellen nem lehet eljárást indítani. Az Ökotárs esetében nem ez volt a helyzet" – áll a válaszban.
|
Ezért nem indult eljárás a NAV ügyében, az Ökotárs ellen meg igen
|
A kitiltási botrány kapcsán a NAV elnöke ellen még nem kezdeményezett eljárást a kormány, hiányolják a bizonyítékokat. A norvég civil támoga
|
[
"kitiltás amerikából",
"nav",
"kehi",
"miniszterelnökség",
"ökotárs alapítvány"
] | 1 |
http://hir24.hu/belfold/2014/11/06/ezert-nem-indult-eljaras-a-nav-ugyeben-az-okotars-ellen-meg-igen
|
2014-11-06 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Úgy tűnik, a trafik-ügy nem a vég volt, hanem a kezdet. Itt is van rögtön a folytatás. Kedden az Országgyűlés megszavazta azt az egyéni képviselői indítványt, amelyik a két éve megszüntetett nyerőgép-koncessziók helyett újakat oszt majd ki. Nyilván szigorúan az állampolgárok védelmében. A Véleményvezér már 2011-ben is többször írt a nyerőgépek ügyéről. Akkor az történt, hogy a kormánytöbbség egyik napról a másikra egyetlen tollvonással megszüntette ezt a kis iparágat. Nem törődött azzal, hogy ebbe emberek pénzt fektettek, hogy volt, aki erre építette a szórakozóhelyét. Egyszerűen eltörölte. Nem volt komolyan vehető egyeztetés, normális felkészülési idő, vagy bármi, ami kultúrvidékeken szokás. A kormány még magyarázatot sem igyekezett adni. Mindössze annyit közöltek, hogy a döntés mögött nemzetbiztonsági érdek húzódik meg, meg egyébként is, itt valódi népnyúzóktól veszik el a nyúzókést. Még ennél is szomorúbb volt, hogy szinte senki nem vette a fáradtságot, hogy kiálljon az így megrövidített tulajdonosok mellett. Pedig a kormány indoklása annyira béna volt, amennyire csak lehetett. Egyrészt ugye itt van a homályos "nemzetbiztonsági érdek" kifejezés, amiről csak politikusok gondolják, hogy nem igényel további magyarázatot. Mi viszont legkésőbb Szilvássy György óta tudjuk, hogy ezt inkább a nagy disznóságok elleplezésére szokás használni. Másrészt a nyerőgép pont annyira kopasztja meg a szegény embereket, mint a lottó, a bongó, a kaparós meg a többi, állam által támogatott lenyúlás. Az pedig, hogy ezeket a nyilvánvaló szempontokat nem nagyon vette elő senki, szinte biztatta a kormányt, hogy nyugodtan kísérletezzen más iparágakkal is.
Nem is fogták vissza magukat. Azóta van már trafik-ügyünk, meg takarék-ügyünk is. És kedden pontot tettek a nyerőgép-ügy végére is. Az egy fideszes és egy kdnp-s (ehhez azért tényleg pofa kell) képviselő által benyújtott és rendkívüli sürgősséggel elfogadott törvény értelmében mégis lehet 3300 nyerőautomata az országban. Nyilván az ezekhez kapcsolódó (kaszinó)koncessziókat szigorúan a kormánytól és a Fidesztől távol álló, azzal semmilyen "üzleti" kapcsolatba nem hozható vállalkozók fogják kapni.
Ezzel még nem lesz vége.
A kormányfőnek ugyanis nagyon világos elképzelése van az ország átalakításáról, amit már sokszor megosztott a közvéleménnyel. Orbán Viktor víziója, hogy a nemzeti tőke kezébe adja a magyar gazdaság nagy részét. Ez viszont amennyire jól hangzik, annyira rossz hír. Először is, mint kiderült, csak az számít nemzeti tőkésnek, akit a kormányfő ezzel a címmel felken. A múlt, a jelen vagy a jövő nem nyom semmit a latba, csak a döntéshozói kegy. Másrészt az is világossá vált, hogy ebben a kegyben csak nagyon kevesen részesülhetnek. A trafik- és takarék-ügyek kapcsán úgy tűnik, nem a magyar középvállalkozók lesznek az elsődleges haszonélvezők, hanem egy, esetleg egy tucat csókos jut borzasztó nagy vagyonhoz.
És akkor még nem is beszéltünk a hogyanról. A kormány már két éve is konszolidációt, a kiszámíthatatlanság végét ígérte. Ez nem jött el, sőt, az általunk felsorolt ügyek mind ezután történtek. Nincs konszolidáció, mert ezt nem is nagyon lehet konszolidálni. Minden egyes siker újabb éhes vállalkozókat és még bátrabb politikusokat szül. A rendszernek egyre több piócát kell eltartania, ezért aztán újabb és újabb zabrálásra van szükség.
Mindez rettentően igazságtalan. A trafikossal, a takarékszövetkezeti tagokkal, és igen, a nyerőgépet üzemeltető kocsmárosokkal szemben. Közben kiszámíthatatlanságot és bizonytalanságot is szül. Ez pedig egy olyan koktél, ami nagyon hamar és éppen olyan széles körben teszi majd illegitimmé ezt a rendszert, mint amilyen széles körben az volt a korábbi.
|
Itt az új trafik-ügy
|
Korábban nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva betiltották őket, most mégis lehet 3300 nyerőautomata az országban. Nyilván az ezekhez kapcsolódó kaszinó-koncessziókat szigorúan a kormánytól és a Fidesztől távol álló vállalkozók kapják majd.
|
[
"országgyűlés",
"nyerőgép",
"nemzetbiztonsági érdek",
"kaszinótörvény",
"kaszinó"
] | 1 |
http://velemenyvezer.444.hu/2013/12/12/itt-az-uj-trafikugy
|
2013-12-12 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Debrecenben nem sikerült megnézni azt az állítólagos dossziét, amely a városvezetők elhíresült amerikai útjának bizonyítékait tartalmazza. Videó készült róla, hogy az érdeklődő polgárt a városházi portás az iktatóba küldte, az iktatóból a polgármesteri titkárságra irányították, onnét a jegyzőhöz, ott meg azt mondták, kérdezze meg a portást.
A debreceni városházi tisztségviselők és önkormányzati cégvezetők "floridázás" néven hírhedtté vált utazása ügyében újabb érdekességet derített ki a vagy.hu: amint azt a Debrecenben szerkesztett online újság írja, a városházán nem lehet föllelni azt a dossziét, amely az utazás bizonyítékait tartalmazza. Erről videót készítettek, amely megtekinthető itt.
A lap emlékeztet rá: a debreceni önkormányzati média szerint az utazás "hivatalos útnak indult, ám végül magánpénzekből lett finanszírozva", ám ebben az ügyben az érintettek és az illetékesek továbbra is késlekednek a hitelt érdemlő, állításaikat alátámasztó bizonyítékok bemutatásával. A szocialisták minapi sajtótájékoztatóján az hangzott el, hogy tudomásuk szerint Szekeres Antal jegyző és Pajna Zoltán alpolgármester amerikai utazásának elszámolásával kapcsolatban egy dosszié megtalálható a városházán, és bárki számára hozzáférhető a tartalma.
A vagy.hu munkatársa elment a városházára, hogy bepillantson a dokumentumokba, de nem járt sikerrel. Az érdeklődőt a portás az iktatóba küldte, az iktatóból a polgármesteri titkárságra irányították, a titkárság a jegyző előszobájába, ott meg azt mondták, kérdezze meg a portást. A kör bezárult - zárul az újság cikke.
|
Belföld: Nincs nyoma a floridázós dossziénak
|
Debrecenben nem sikerült megnézni azt az állítólagos dossziét, amely a városvezetők elhíresült amerikai útjának bizonyítékait tartalmazza. Videó készült róla, hogy az érdeklődő polgárt a városházi portás az iktatóba küldte, az iktatóból a polgármesteri titkárságra irányították, onnét a jegyzőhöz, ott meg azt mondták, kérdezze meg a portást.
|
[
"Debrecen",
"Egyesült Államok",
"Hajdú-Bihar megye",
"botrány",
"kirándulás",
"korrupció",
"önkormányzat"
] | 1 |
https://nol.hu/belfold/nincs_nyoma_a__floridazos__dosszienak
|
2013-11-25 17:28:00+01:00
| true | 0 | 0 |
Kovács Ákos előadó-művészettel foglalkozó cége újra leszerződött a Szerencsejáték Zrt.-vel: a Fehér Sólyom Bt. megint 40 millió forintos reklámszerződést írt alá március közepén - derül ki a lottótársaság honlapján közzétett márciusi szerződésekből. Hasonló összegű szerződést kapott Ákos 2019-ben és 2020-ban is az állami cégtől.
Azt a napi.hu írta meg, hogy az előadóművész vállalkozása rendre szép számokat közöl az éves beszámolóiban, tavaly is nyereségesen működött, de a járvány következtében az árbevétele és az eredménye is az előző évi mintegy harmadára esett. A bt. tavaly év végén 469 millió forintot tartott értékpapírokban. A társaság nettó árbevétele 167 millió forintra esett, és az adózott eredménye is nagyjából harmada lett a 2019-esnek, 57,4 millió forint. A nyereséget, ahogy a korábbi években is, nem vették ki a cégből, az eredménytartalékba helyezték.
A Szerencsejáték Zrt.-nek október 1-e óta új vezérigazgatója van: Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter Bozóky Alexet nevezte ki a cég élére, aki az elmúlt években a Szerencsejáték Zrt. igazgatósági tagja, illetve a társaság egyes kiemelt stratégiai feladatainak végrehajtását koordinálta.
Szintén szerződést kapott az állami társaságtól még februárban az IMG Solutions Zrt.: konkrétan 67 millió forintért notebook-ot kell beszerezniük. A cég tulajdonosa Szentgyörgyi Gábor, tavaly 10,4 milliárd forintos forgalom mellett 1,3 milliárd forintos profittal zártak. Szentgyörgyi Gábor neve legutóbb néhány napja bukkant fel, amikor a Direkt36 megírta: Székesfehérvár közelében indítana be műanyaggyártó és feldolgozó vállalkozást néhány, az Orbán-családhoz köthető vállalkozó.
Kapcsolódó cikk A koronavírus-járvány ellenére 574 milliárd forintos rekord bevétel a Szerencsejáték Zrt.-nél Kilép a külpiacra az idén 30 éves Szerencsejáték Zrt., közép- és hosszútávon pedig régiós szerepre tör a cég, amely a koronavírus-járvány ellenére túlszárnyalta tavalyi árbevételi tervét, az előző évi rekordot is meghaladó, 574 milliárd forintos összeggel.
Az összesen 1,3 hektáros területen az Energép Kft. nevű energetikai és építőipari cég működik, a terület 2015 óta az Orbán családé: jelenleg a miniszterelnök anyjának és ifj. Orbán Győzőnek a közös cége, a Hahót Tőzeg Kft. a tulajdonos. Az Energép három magánszemély tulajdonában van, egyikük Szentgyörgyi Gábor, akinek informatikai cégcsoportja sorra nyeri az állami megbízásokat.
A Szerencsejáték Zrt. márciusi szerződéseiben az Alpha Machine Kft. neve is felbukkan egy 267 millió forint összegű szerződéssel. A cégnek tavaly 530 millió forintos forgalma volt és 178,5 millió forintos nyeresége, a többségi tulajdonosa pedig a VISIONERS Zrt.-n keresztül Balásy Bulcsú, de korábban tulajdonos volt Nyerges Zsolt is, aki ismert jobboldali vállalkozó, korábban felvásárolta Simicska Lajos üzleti birodalmát. Balásy Bulcsú pedig Balásy Gyula féltestvére, aki a kormány kedvenc ügynökségeinek a tulajdonosa: New Land Media Kft. 2018 óta szinte konkurencia nélkül kapja a megrendeléseket a kormánytól, hogy eljutassa a Rogán Antal által irányított kormányzati kommunikáció legfontosabb üzeneteit az emberekhez.
|
Ákos megint 40 millió forintot kapott a Szerencsejáték Zrt.-től
|
A Szerencsejáték Zrt. nem változtatott a régi hagyományokon, így Ákos újra 40 millió forintos szerződést kötött az állami céggel, de más érdekes nevek is felbukkannak a lottótársaság szerződéseiben.
|
[
"Makró",
"Szerencsejáték Zrt."
] | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/akos-megint-40-millio-forintot-kapott-a-szerencsejatek-zrt-tol.html
|
2021-10-10 13:23:00+02:00
| true | 0 | 0 |
A fővárosi kormányellenes tüntetésekről ismert szervezetek demonstrációt hirdettek vasárnap estére a Borsod megyei Nagycsécsre, annak a háznak a közelébe, amelyet ismeretlenek Molotov-koktéllal felgyújtottak, és ott két roma embert agyonlőttek.
A megmozdulást az úgynevezett Magyar Nemzeti Bizottság 2006 szervezi a falu Dózsa utcai háza elé. A tervek szerint felszólal Morvai Krisztina, a Jobbik európai parlamenti képviselőjelölt-listájának vezetője és ifj. Hegedűs Loránt református lelkész is.
Az állításuk szerinti “szolidaritási béketüntetést" a Szabadság téri Bank Center előtt, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénzügyi csomagja ellen tartott csütörtök esti megmozduláson jelentette be ifj. Hegedűs Loránt, azt hangoztatva: céljuk, hogy megmutassák, nem félnek, a magyarok vannak többségben, és többségben is maradnak. A református lelkész beszédében úgy fogalmazott: meg kell mutatni, hogy a “stigmatizált, legnagyobb kisebbség szubkultúra alatti tenyészete nem terrorizálhatja tovább a magyarokat".
A Kossuth tér 2006 című, a csütörtök esti demonstráción osztogatott ingyenes kiadványban közölt írás szerint pedig a demonstrációnak az a célja, hogy felhívják a figyelmet a súlyos bűncselekmények feltáratlanságára, tájékoztassák “a megvezetett, félretájékoztatott cigányságot a kormány országromboló munkájának egyik , az egyes néprétegek közötti indulatok mesterséges szításáról". A szervezők “hangsúlyozottan békés jellegű" megmozdulásként hirdették meg a nagycsécsi “brutális, két ember lemészárlásával végződött" támadás helyszínére a rendezvényt.
|
Morvai Nagycsécsen demonstrál
|
A fővárosi kormányellenes tüntetésekről ismert szervezetek demonstrációt hirdettek vasárnap estére a Borsod megyei Nagycsécsre, annak a háznak a közelébe, amelyet ismeretlenek Molotov-koktéllal felgyújtottak, és ott két roma embert agyonlőttek.
|
[
"belföld"
] | 0 |
https://24.hu/belfold/2008/11/07/morvai_nagycsecsen_demonstral
|
2008-11-07 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Kifejtette: a minisztérium az adott céggel 1200 tonna plusz harminc százalék galvániszap elszállításáról kötött szerződést, ez összesen 1560 tonna. Ugyanakkor a cég azt állítja: a helyszínen még négyszáz-ötszáz tonna veszélyes hulladék található. Illés Zoltán ezzel szemben úgy becsüli, hogy még 300 tonna galvániszap lehet Csepelen, ami 15 kamionnak felel meg.
A politikus szerint ha a cég már elszállította a szerződésben foglalt mennyiséget, akkor felmerül a kérdés, honnan az újabb négyszáz-ötszáz tonna. Ha valóban még ennyi veszélyes hulladék van a helyszínen, akkor a teljes mennyiség majdnem duplája annak, mint amire kiírták a tendert, s amit a cég vállalt. Lehet, hogy rosszul írták ki a tendert, ami lehet véletlen vagy történhetett készakarva, s akkor összejátszanak – közölte a szakpolitikus. Kifogásolta, hogy a minisztérium háttérintézménye, amely kiírta a tendert, adja a műszaki ellenőröket is. Ez teljesen összeférhetetlen.
Mint mondta, él a gyanúperrel, hogy a céggel összejátszás történhetett – mondta. Ugyanakkor ha még nem szállították el a hulladékot, akkor pedig a cég nem teljesítette karácsonyig a szerződésben rögzített kötelezettségét. Eddig kellett volna ugyanis elszállítani a veszélyes hulladékot, s január 15-ig a föld kármentesítését elvégezni. Ez esetben kötbért kellene a cégnek fizetnie. Kitért arra is, hogy az érintett cégnek bár papíron minden rendben van a dunaújvárosi veszélyes hulladék lerakójával, de az korábban másfajta ipari hulladékokat tartalmazott. Illés Zoltán elvárja azt is, hogy a miniszter vizsgálja ki, a lerakó megfelel-e a magyar és az uniós előírásoknak.
(MTI)
|
Fidesz: vizsgálják ki a csepeli galvániszap elszállítására kiírt tendert
|
A Fidesz környezetvédelmi szakpolitikusa elvárja a környezetvédelmi tárca vezetőjétől, hogy vizsgálja ki a csepeli galvániszap elszállítására kiírt tender körülményeit, a győztes meghatározását és a műszaki ellenőrzés folyamatát. Erről Illés Zoltán beszélt csütörtökön.
|
[] | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2008/01/fidesz-vizsgaljak-ki-a-csepeli-galvaniszap-elszallitasara-kiirt-tendert
|
2008-01-03 18:13:12
| true | 0 | 0 |
A taggyűlési jegyzőkönyv szerint megtagadta a Rainbow Kft. január 27-ére összehívott taggyűlésre szóló meghívó átvételét Matyi Dezső, míg a vállalkozás másik két tagja – Szabó Tünde és Matyi Bianka – nem jelent meg azon. Az ülésen a tagok közül egyedüliként a cég 50 százalékos üzletrészét tulajdonló Wolf-CRS Kft. vett részt. A határozatképtelen összejövetelen a társaság átvilágításáról, jövőbeli működésének a biztosításáról volt szó, így arról, hogy a Central-cégcsoporttal megállapodnak a bolthálózat és a dolgozók átvételéről. Matyi szerint átverték és a karácsonyi bevételt is ellopták tőle.
"A Rainbow Üzletlánc könyvértékesítésből származó bevételei biztosítják a cégcsoport többi vállalkozásának a működtetését. A cégekbe a bevétel vagy szállítói számlák kifizetésével vagy tényleges kölcsön átutalással kerül. Úgy működik az egész rendszer, mintha egy "nagy kalap" lenne és mindig annak a cégnek a kötelezettségeit fizetik ki belőle, ami éppen aktuális. Ezzel a módszerrel szinte átláthatatlanná teszik a cégek könyvelését... A Rainbow Kft. és a Könyvbazár Kft. közötti kölcsönszerződések lejárati határideje 2016. december 31. A kölcsönszerződések nem tartalmazzák, hogy milyen gazdasági tevékenységhez nyújtják a társaságok egymásnak. A kölcsönök mögött biztosíték nem szerepel, ad hoc jelleggel történtek a pénzek átadásai." "Az egyéb vállalkozások csak részben kapcsolt vállalkozások, és nem indokolt magánszemélyeknek, független társaságoknak több százmilliós kölcsönök nyújtása, akkor, amikor maga a társaság is likviditási gondokkal küzd. Ezt igazolja, hogy önmaguk is kölcsönöket vesznek fel. Ez felveti annak a gyanúját, hogy üzletszerűen pénzügyi tevékenységet folytatnak engedély nélkül."
Ezek a súlyos kijelentések szerepelnek az Átlátszó birtokába került jelentésben, amelyet az 1,2 milliárd forintjára váró Wolf-CRS Kft. készíttetett a PD Consulting Kft.-val azért, hogy megtudja, a Könyvbazár Kft. képes-e teljesíteni a köztük lévő bizományosi szerződésekből eredő kötelezettségeket.
A Könyvbazár Kft. a nagykereskedelmi cég, amely gondoskodik arról, hogy a kiadók megkapják a jussukat a bizományban átadott könyvekért. Az ellenőrzött cég a Rainbow Üzletlánc Kft., amely az 56 Alexandra könyvesboltot üzemelteti és mintegy 350 embert foglalkoztat. Az értékesítés bevételei ennél a cégnél realizálódnak.
Matyi Dezső cégei nem most kerültek bajba. Emlékezetes, az üzletember néhány éve az OTP-vel akaszkodott össze: Matyi 2014-ben a hvg.hu-nak adott interjújában azt állította, hogy Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója az ő érdekeltségeire feni a fogát, ezért nem hagyta, hogy megállapodást kössön az OTP Bankkal az Alexandra-cégcsoport az egyik nagy hitele átstrukturálásáról. Arról is beszélt Matyi Dezső, hogy a bank egy lejárt tartozás miatt szerette volna a Matyi-cégcsoport átvilágítását elvégeztetni.
2007-ben Matyi Dezső az elsők között volt, aki beszállt a magyar futballba, a pécsi PMFC labdarúgócsapatát működtető gazdasági társaság többségi tulajdonosa lett. 2013. december végén arra hivatkozva, hogy a csapat címadó szponzora nem kapott meg egy hitelt a Széchenyi Banktól, bejelentette, hogy kivonul a pécsi futballból.
A Csányi Sándorral keletkezett viszály után 2014-ben eltűntek ugyan a viharfelhők, de a jelek szerint csak átmenetileg tudták orvosolni a problémákat.
A Könyvbazár Kft. 2014-ben bizományosi szerződést kötött a Wolf-CRS Kft.-vel könyvekre, hangszerekre és az ahhoz kapcsolódó termékekre, továbbá hanganyag termékekre, illetve további kiadványokra. A bizományos cég a készletet albizományosi értékesítésre továbbadta a Rainbow Kft.-nek. Mivel a Könyvbazár 1,2 milliárd forintos tartozást halmozott fel a Wolf-CRS felé, a társaság szerette volna tudni, hogy a készlet miként áll, és hogy milyen mértékű adósságszolgálatra képes a Könyvbazár. Ezért a Wolf-SRC megbízta Somogyi Ferenc vezette PD Consulting Kft.-t az átvilágítással.
Az ellenőrzés során a PD Consulting megállapította, hogy miután a szintén Matyi-cég Pécsi Direkt Kft.-nél felszámolás indult, a vállalkozás tevékenységét átvette a Könyvbazár Kft., és így annak értékesítési tevékenysége jelentősen megnövekedett.
A kialakított finanszírozási forma, hogy a szállítóktól bizományosi értékesítésre veszik át a könyveket, és ezzel minimális lekötött tőke mellett működnek és a szállítóikkal finanszíroztatják a működésüket. Ennek a veszélye az, hogy egy-egy ki nem fizetett szállító nagy eséllyel indít a társaság ellen követelése érvényesítése érdekében végrehajtási vagy fizetésképtelenség megállapítása iránti eljárásokat.
A PD Consulting a vizsgálat során arra jutott, hogy a Rainbow-nál az árbevételhez képest minimális a kinnlevőség, a Könyvbazár esetében viszont ez jelentős: 4,1 milliárd forintot tesz ki. Ennek mintegy 69 százalékát a Rainbow Kft. vevői tartozása adja.
Kiderült az is, hogy mindkét cég kölcsönöket ad valamilyen formában a saját tulajdonosi körébe tartozó cégeknek: a Könyvbazárnál ez az összes eszköz 15,2 százalékát, míg a Rainbow Kft. esetében 19,7 százalékot tesz ki. Hogy ez üzletszerű-en történik-e, a PD Consulting megvizsgálandónak tartotta.
A Könyvbazár szállítói tartozása 5,8 milliárd forint, abból 1,3 milliárd a saját érdekeltségi körbe tartozó társaságokkal szembeni kötelezettség, míg 4,5 milliárd a külsős cégek felé fennálló tartozás. Ezek között található a Wolf-CRS 1,2 milliárd forintos követelése is. Ennek megtérülésében a PD Consulting nem bízott. Az elemzés alapját képező adatok a 2015. december 31-ei fordulónapra vonatkoznak.
Az átvilágítók azt javasolták a Wolf-SRC-nek, hogy többségi tulajdonosi érdekeltség vásárlásával a Rainbow-ban és egy gazdasági vezető kinevezésével gondoskodni lehetne a beáramló pénzeszközökből a tartozások rendezéséről, így a Wolf-CRS követelésének kiegyenlítéséről is.
Ezt követően szerzett 50 százalékot a Rainbow Üzletlánc Kft.-ben a Wolf-CRS.
Új seprű
Első napirendi pontként a tavaly szeptember 1-jével a Wolf-CRS-nek a Rainbow Kft.-be való belépésével együtt megválasztott ügyvezető, Vass István ismertette a Matyi-cég gazdasági helyzetét. Az illetőt a válságmenedzseléssel megbízott PD Consulting javasolta a kft. élére.
Az új ügyvezető arról tájékoztatta a taggyűlést, hogy: Matyi Dezső nem segítette érdemben az új ügyvezető munkáját, "a dokumentumok átadásában és a társaság törvényes működésének a biztosításában." A főkönyvi kivonat szerinti kihelyezett kölcsönök és egyéb összegek szerződéseit sem kapta meg. "A más cégek helyett fizetett összegekről nem készültek szerződések, ezek az összegek túlnyomozó részt a banki átutalások alapján kerültek könyvelésre követelésként azon cég felé, amely helyett fizetett a Rainbow Üzletlánc Kft." "A banki befizetésekről kiadási bizonylatok készültek. A kiadási bizonylatokon csak a pénzintézet nevét tüntették fel, így nem egyértelmű, a bankszámla, amelyre a befizetés történt a Rainbow Üzletlánc Kft. számlája vagy esetleg egy másik vállalkozásé. A kiadási bizonylatok ilyen módon történő kiállítása megtévesztő." "Az ügyvezetői folyamatos tiltások ellenére továbbra is történtek utalások a cégcsoporton belül más cégek nevében a Rainbow Üzletlánc Kft. bankszámlájáról." "Matyi Dezső, mint a cégcsoport létrehozója és egyszemélyi irányítója továbbra sem akart oly módon együttműködni az ügyvezetővel, hogy a Rainbow Üzletlánc Kft. gazdálkodását átláthatóvá, egyértelművé tegyük, és a működése megfeleljen a jelenleg hatályos jogszabályi előírásoknak."
Tavaly december végén, a két ünnep között a PD Consulting részéről azzal szembesültek, hogy az ügyvezetői tiltás ellenére két alkalommal 17-17 millió forintot utaltak el a cégcsoport két tagjának. Hogy miért, arra nem kaptak magyarázatot a pénztárostól. Emiatt a PD Consulting vezetője, Somogyi Ferenc ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a rendőrségen.
A főkönyvi kartonok szerint a Könyvbazár Kft. és Rainbow Kft. 714 millió forint értékben rendelkezett utalványokkal, amelyeket a követelések között névértéken tartottak nyilván, holott azokat le kellett volna selejtezni.
Mivel ezeket az utalványokat felfüggesztették, a PD Consulting vezetője feljelentést tett a rendőrségen. Ezért Somogyi Ferenc szerint – mint a taggyűlésen elmondta – az utalványok "megvásárlása felesleges kiadás volt, ami csak arra szolgált, hogy pénzt vonjanak ki a cégből." Emiatt Somogyi ismét a hatóságokhoz fordult.
"Mindkét cég esetében a szállítói folyószámlából jól látszik, hogy az utalványok 6 százaléka átutalásra, 94 százaléka pedig központi pénztárból került kifizetésre. A pénzmozgások ilyen formája is felveti annak a gyanúját, hogy itt nem sportutalvány célú felhasználás, hanem a dolgozók vagy egyéb célú felhasználás történt. Továbbá a fel nem használt utalványok jelentős összegű beszerzése is eredményezhetett további jogsértést."
A jelentésben pedig még 2015-re vonatkozóan a PD Consulting Kft. azt jegyezte meg, hogy a Könyvbazár és a Rainbow a Pécsi Direkt Kft. bevonásával összesen 1,1 milliárd forintot fizetett ki készpénzben vagy átutalással az utalványokra, amelyek értéke – az átvilágítást végző társaság szerint – nulla volt.
"Az elmúlt időszakban több adót fizettünk be a Rainbow Üzletlánc Kft. után (eddig 39 millió forintot), mint Matyi Dezső az elmúlt három évben összesen." – állítja Somogyi Ferenc.
A PD Consulting nem látott más lehetőséget, mint hogy befektetőt keres a bolthálózat fenntartásához, a dolgozók munkahelyeinek a megmentésére, valamint a meglévő könyvkészlet további forgalmazására. Úgy számolták, hogy ha nem járnak sikerrel, akkor fizetésképtelenségi helyzet miatt felszámolást kellene indítaniuk.
Matyi Dezsőnek másik üzlettel sem volt szerencséje, bezárta ugyanis a borászatát. A hír néhány napja jelent meg. A Baranya megyei Ócsárdon palackozóval rendelkező Matias Borászat főként a Pannon Borrégióban, Villányban és Szekszárdon tevékenykedett. A borászat termékei Magyar Termék Nagydíjat is kaptak.
A Matyi Dezső érdekeltségével történteket nem hagyta szó nélkül L. Simon László fideszes képviselő, volt államtitkár, aki értesüléseink szerint jó viszonyban van az üzletemberrel. A politikus Facebook-oldalán megjegyezte, hogy a politikának nem szabad magára hagynia a könyvszakmát, segítenie kell az Alexandra újabb összeomlása miatt kialakult helyzetben. Az állam pedig kétféleképpen segíthet: vagy részt vállal a kereskedelem újjászervezésében, vagy anyagilag és erkölcsileg támogatja azokat a szakmai befektetőket, akik az Alexandra romjain új kiskereskedelmi láncot alapítanának.
A taggyűlés ugyan határozatképtelen volt, hiszen a tagok közül csak az üzletrész 50 százalékával rendelkező Wolf-CRS Kft. vett részt és a Matyi család távol maradt, de az ügyvezető a hitelezői igények elsődlegessége alapján külön taggyűlési döntés nélkül is tárgyalásokat folytathat, illetve megállapodást köthet egy új befektetővel.
Még a taggyűlés napján közleményben jelentette be a Central Csoport, hogy segítséget nyújt a Matyi Dezső és családja érdekeltségébe tartozó Alexandra könyvesboltok értékesítési hálózatának fenntartásához és újjászervezéséhez.
Emellett a január 27-én megtartott taggyűlésen elhnagzottak szerint a másik Matyi-cég, a Könyvbazár Kft. felé addig nem fizetnek, amíg a társaság el nem készíti a cégek közötti tartozásokra vonatkozó, megfelelő dokumentumokkal alátámasztott kimutatást, amelynek alapján a vállalkozások elszámolhatnak egymással.
Matyiék szerint minden másképpen van
Matyi Dezső jogi képviselője az Indexnek az állította, hogy a Wolf-CRS okirat-hamisítással szerzett a Rainbow-ban tulajdont, a jelenlegi cégvezetés pedig a beleegyezésük nélkül működik, ezért ők is megtették a szükséges lépéseket a rendőrségen.
Az üzletember a taggyűléssel és a Central megjelenésével kapcsolatban nem nyilatkozott az Átlátszónak, csak annyit mondott, hogy kérdezzük Stotz Gyulát.
Korábbi interjúnk Stotz Gyulával "Hatalmukat személyes célok fegyvereként forgatják a közjó ellen" – Stotz Gyula kriminológus az adóhatóságról
Az adószakértő, jelenleg igazságügyi szakértő régóta munkakapcsolatban áll a Wolf-CRS Kft.-vel: Somogyi Ferenccel 2005-óta, míg a PD Consultinggal tavaly szeptembere óta dolgozik együtt. A Wolf-CRS székhelye ráadásul abban az irodában található, amelyben korábban Stotz Gyula irodája működött. Az igazságügyi szakértő a cégnyilvántartás adatai alapján az Alexandra Tax Kft. cégvezetője is volt. Ez a vállalkozás többek között néhány Matyi Dezső érdekeltség könyvelését végzi.
Stotz Gyula megkeresésünket azzal hárította el, hogy egyelőre nem akar a történtekről nyilatkozni.
Csikász Brigitta
|
Matyi Dezső átverésről, ellenfelei szabálytalanságokról beszélnek
|
Matyi Dezső átverésről, ellenfelei szabálytalanságokról beszélnek
|
[
"cikkek",
"nemzeti együttműködés rendszere"
] | 1 |
https://atlatszo.hu/2017/02/01/matyi-dezso-atveresrol-beszel
|
2017-02-01 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Vidnyánszky Attila lemondta a Nemzeti Színház bécsi szereplését a Burgtheater zavaros viszonyai miatt. Munkatársunk utánanézett, miről van szó.
"Kreatív könyvelés", csalás, sikkasztás, az ellenőrzés hanyagsága, és a háttérben egy odaadó, a színházáért bármire képes gazdasági igazgató? A Burgtheater kapcsán az elmúlt napokban kirobbant botrányról jócskán – és némi kárörömmel – lehetett olvasni általánosságokat a magyar sajtóban is, ám a tényekről még Bécsben is csak keveset tudnak.
Valamit mégis: Matthias Hartmann igazgató elbocsátotta Silvia Stantesjky gazdasági igazgatót, mert egy külső ellenőrzés "könyvelési rendellenességekre" bukkant. A színház társulata nyílt levélben fordult az állami vagyonért felelős Josef Ostermayer kancelláriaminiszterhez az elbocsátás miatt, és bizalmatlanságát fejezte ki az igazgatóval szemben. Hartmann a Der Standardnak adott interjújában elmondta, mélyen érinti a társulat levele, de elsősorban a gazdasági igazgató melletti kiállásnak tekinti: a társulati szavazáson csak igennel vagy nemmel lehetett szavazni a levél elküldéséről.
Ami tudható: a folyamatos működést és a likviditást lehetővé tevő házipénztár körül voltak a gondok. Ebben augusztus végén 750 ezer eurónak (232 millió forint) kellett lennie. Mostanra derült ki, hogy a pénzt az ellenőrzés előtti napokban szedték össze nagy összegű befizetésekkel, amelyek mögött művészek és magánszemélyek álltak. Találtak egy bizonylatot is, amelyen egy két hete elhunyt személy aláírása szerepelt. Azóta kiderült, számos "befizető" nem tekinti sajátjának az aláírást, vagyis hamisították a belégeket.
Hartmann menti magát, a feladatkörök szétválasztására hivatkozik. Ő felelősséggel tartozik mindenért, de az elsődleges feladata a színház művészeti vezetése. Ráadásul az évenkénti ellenőrzés mindent rendben talált, igaz, az ellenőrök megjegyezték, hogy meglehetősen átláthatatlan a Burg könyvelése.
Mások "kreatívnak" mondják azt a törvénybe ütköző módszert, hogy az évforduló napján rendben van a házikassza, de előtte nagy befizetések, utána nagy visszafizetések történnek. Többen feltételezik azt is, hogy a gazdasági igazgató – aki szintén az alkalmi befizetők közt szerepelt – a magánvagyonából próbálta pótolni a hiányt.
Ezen felül ötmillió eurós adóelmaradást is megállapítottak: nem fizették be azt az összeget, amit németországi művészek honoráriuma után kellett volna. Volt túlköltekezés is: a megszabott honoráriumkeretet 129 ezer euróval lépték túl.
A most zajló átfogó vizsgálatnak az ügykezelés fura módozataira és a hiány nagyságára is fényt kell derítenie. Hartmann reméli, hogy "van kiút a zsákutcából", bízik a miniszterrel megbeszélt közeli tárgyalás eredményességében is, noha az világossá tette, a válságra tekintettel az évek óta egyre csökkenő állami támogatásban részesülő Burgtheater anyagi helyzetén nem fognak javítani.
A kedvezőtlen financiális helyzetben több megoldást is emlegetnek, melyek közül az egyik az ingatlanok egy részének, például a Kasinónak az eladása. Ezt Hartmann kategorikusan elutasítja, mondván, hogy a Kasino játszóhely, mégpedig a kortárs színházi tendenciák terepe, és ebből a színház művészi rangjának védelme érdekében nem hajlandó engedni, vagyis nem lesz "színházgyilkos".
Matthias Hartmann művészi és anyagi eredményekre is hivatkozott. A jegybevételt 2006-os 6,2 millió euróról 2012–13-ban 7,5 millió euróra növelték. A látogatószám is emelkedett: 2008–9-ben 390 ezren voltak kíváncsiak az előadásokra, 2012–13-ban 430 653 fizető nézőjük volt.
Magyarok a bécsi Nemzetiben
Március 14–20 között a bécsi Burgtheater látja vendégül a Szene Ungarn (Magyar színpad) című fesztivált, amelynek alcíme: Egy színházi tájkép egy szelete. A tegnapi sajtótájékoztatón Matthias Hartmann, a Burg igazgatója elmondta, a rendkívül tágas és sokszínű magyar színházi életnek egy érdekes és karakteres részét mutatják meg Bécsnek, két kurátor – Andreas Erdmann, a Burg vezető dramaturgja és Jászay Tamás színikritikus, szerkesztő – válogatásában.
Mint ismeretes, külön hívták meg a Nemzeti Színház egyik előadását, Vidnyánszky Attila igazgató a Johanna a máglyán című produkciót választotta. A Burg körül a napokban kirobbant, gazdasági természetű botrány hatására Vidnyánszky lemondta a vendégszereplést. Hartmann a sajtótájékoztatón úgy reagált: – Sajnálom, tudomásul veszem, kibírjuk. (Korábban a Burg visszautasította, hogy Vidnyánszky meghívására részt vegyen a Nemzeti által rendezett nemzetközi – főleg keleti – színházi fesztiválon; és még korábban élénk sajtóvisszhangot keltett a Burg és a Nemzeti igazgatójának találkozója Balog miniszternél.)
A minifesztivál március 14-én a tavalyi évad egyik legjobb előadásával, a Forte Társulat Horváth Csaba rendezte A nagy füzetével indul. Másnap este A hagyomány nem múzeumi tárgy címmel zenés irodalmi estet rendeznek, az Akademietheaterben Márton László író, Kovalik Balázs rendező, Oláh Kálmán dzsesszzongorista és Caroline Peters színész vesz részt.
Vasárnap A magyar jelen színháza címmel tartanak pódiumbeszélgetést Bodó Viktor, Horváth Csaba, Pintér Béla, Máté Gábor, Gulyás Márton és Csáki Judit részvételével, a meghívást visszamondta Balog Zoltán miniszter és Vidnyánszky Attila. Aznap este a Katona József Színház és a Szputnyik Hajózási Társaság közös előadását, az Anamnézist játsszák. 17-én a Krétakör lép fel a Gulyás Márton rendezte Korrupcióval, 19-én Pintér Béla és Társulata a Szutyokkal, 20-án Tóth Krisztina Vonalkód című kötetéből Dörte Lyssewski olvas föl.
Kérdésekre válaszolva az igazgató elmondta még, hogy a finanszírozást saját forrásból oldják meg. – Amúgy nem drága eseménysorozat – tette hozzá. Elhangzott az is, hogy a válogatás egyrészt a külföldön ismert és kevésbé ismert független csapatok új produkcióit mutatja meg, másrészt példát hoz arra, hogyan lehet jó az együttműködés a független és kőszínházi szféra között. Az előadások iránt máris komoly érdeklődés mutatkozik a közönség és a szakma részéről is.
|
Kultúra: Botrány a Burgban
|
Vidnyánszky Attila lemondta a Nemzeti Színház bécsi szereplését a Burgtheater zavaros viszonyai miatt. Munkatársunk utánanézett, miről van szó.
|
[
"Bécs",
"Nemzeti Színház",
"Vidnyánszky Attila"
] | 0 |
http://nol.hu/kultura/botrany_a_burgban-1445565
|
2014-02-18 17:48:00+01:00
| true | 0 | 0 |
Jogsértő árazási gyakorlat miatt 44 millió forint bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem Zrt.-re – közölte a hivatal kedden az MTI-vel.
A közlemény szerint a Pick 2009 januárja és 2014 decembere között meghatározta az általa gyártott, és az egyes kereskedelmi partnerek (nagy-, illetve kiskereskedők) által az egyes akciós időszakokban értékesíteni kívánt termékek fix, illetve minimális nagy- és kiskereskedelmi árát.
A Pick az általa javasolt fogyasztói árat ki is tudta kényszeríteni, mert kilistázással vagy más szankcióval fenyegette partnereit, bár ezeket a gyakorlatban nem alkalmazta – áll a tájékoztatásban. A GVH közleménye szerint a Pick teljes körűen elismerte a jogsértést.
A hivatal szerint sérti a versenyjogot, ha egy gyártó a termékeinek általa javasolt fogyasztói árát, illetve annak elfogadását a kereskedelmi partnerei által kezdeményezett akciókban más paraméterekhez (például átadási árhoz, szállított mennyiséghez) köti, és e feltételek teljesítésére vertikális megállapodásokat köt.
A GVH vizsgálata feltárta, hogy a megállapodások célja a verseny korlátozása volt, amit alátámasztott a felek motiváltsága is. A Pick abban volt érdekelt, hogy márkájának imázsát a versenytársakénál magasabb fogyasztói árakban is megjelenítse. A kereskedelmi partnerei pedig abban, hogy ne legyenek olyan viszonteladók, amelyek az adott Pick-terméket náluk olcsóbban árusíthassák – áll a közleményben.
A hivatal a bírság megállapításakor az egyes akciókat érintő megállapodásokból származó árbevételt vette figyelembe, és súlyosbító körülményként értékelte, hogy a nagy- és a kiskereskedelmi ár rögzítése súlyos jogsértésnek minősül és azt, hogy a Pick piacvezető szerepe miatt magatartása kihathat más vállalkozások magatartására és árazási gyakorlatára. Enyhítő körülményként értékelte, hogy nyilvános adatok alapján készült árelemzések nem támasztották alá egyértelműen a Pick által javasolt árak egységes minimálárként való tényleges működését, és azt, hogy a Pick teljes körűen elismerte jogsértést.
|
Gazdaság: 44 milliós büntetést kapott a Pick
|
A Pick Szeged jogsértő módon próbálta megszabni árait a kereskedelmi partnereknek.
|
[] | 0 |
https://hvg.hu/gazdasag/20160802_44_millios_buntetest_kapott_a_Pick
|
2016-08-02 11:22:00+02:00
| true | 0 | 0 |
A magyar kormány vezetői úgy látják, az oroszok állhatnak a Mol elleni horvát támadások mögött, és folytatástól tartanak.
Vezető fideszes körökben úgy értékelik, hogy Hernádi Zsoltnak nem tesz jót a horvát gyanúsítás, hiszen ez "nem zörög a haraszt..." típusú feltételezéseket teremhet a személyével kapcsolatban. A kormánypárt meghatározó személyiségei lapunknak ugyanakkor azt mondták, hogy sem rövid, sem középtávon nem rendülhet meg a Mol elnök-vezérigazgatójának pozíciója.
A lapunknak szigorúan név nélkül nyilatkozó fideszes és kormányzati politikusok azt mondták, a gyanúsítás hátterében a horvát belpolitikai játszmákon túl felfedezni vélik az orosz vonalat is. Hernádi ugyanis évek óta tüske az oroszok szemében amiatt, hogy Szurgutnyeftegaz nem tudott valós tulajdonosi jogosítványokat szerezni a Molban a több mint 20 százalékos részesedése ellenére, ezért azt végül eladták az Orbán-kormánynak.
Az oroszok évek óta próbálják a horvátokat nyomni afelé, hogy próbálják függetleníteni a magyar befolyástól az INA-t.
Az oroszok igyekeznek akadályozni azt az unió által is támogatott magyar projektet is, hogy egy észak-déli gázvezetékrendszer megépítésével csökkentsék Közép-Európa orosz gázfüggődését. Ezért az oroszok a horvátokkal is tárgyalnak arról, hogy az észak-déli gázvezeték adriai végén lévő töltőállomások egyikét ők építsék meg, az ő tulajdonukba kerüljön.
Vezető kormánypárti politikusok nem zárják ki annak a lehetőségét sem, hogy az oroszok a horvátok után Szlovákiában is akcióba lépnek, politikai szinten ott is megpróbálják megkérdőjeleztetni a Mol bevásárlását a Slovnaftba, így gyöngíteni a magyar tulajdonú nemzetközi olajvállalat regionális vezető szerepét.
|
Gazdaság: A Fideszben orosz bosszút látnak Hernádi ellen
|
A magyar kormány vezetői úgy látják, az oroszok állhatnak a Mol elleni horvát támadások mögött, és folytatástól tartanak.
|
[
"Fidesz",
"Horvátország",
"Mol",
"Orbán-kormány",
"korrupció",
"magyar-horvát viszony",
"magyar-orosz viszony",
"szurgutnyeftegas"
] | 1 |
https://nol.hu/gazdasag/a_fideszben_orosz_bosszut_latnak_hernadi_ellen
|
2011-06-22 08:59:00+02:00
| true | 0 | 0 |
Jelenleg nyolcvanhat politikai tanácsadó, illetve főtanácsadó segíti a minisztériumok munkáját, körülbelül havi bruttó 400 ezer forintért - derül ki a Miniszterelnöki Hivatal, az Index kérésére készített összesítéséből. Bár az adatvédelmi ombudsman szerint közérdekű adat, hogy név szerint kik dolgoznak politikai tanácsadóként, vagy főtanácsadóként az államigazgatásban, a kancellária addig nem közli ezeket az adatokat, amíg Péterfalvi Attila nem adja írásba állásfoglalását. A legtöbb tárca azt sem árulta el, hogy mivel foglalkozik politikai tanácsadójuk.
A köztisztviselői törvény rendelkezései szerint "kormány-főtanácsadói, kormánytanácsadói munkakört politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörré minősíthet a Miniszterelnöki Hivatalban a kormány, döntéseinek előkészítéséhez, illetve a miniszterelnök tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására.
A miniszter miniszteri főtanácsadói, miniszteri tanácsadói munkakört politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörré minősíthet a miniszteri kabinetben, illetve - ennek hiányában - a miniszteri titkárságon a miniszter tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására." A tanácsadók létszáma nem haladhatja meg a tárca összlétszámának öt százalékát. Az Index azt akarta megtudni, kik a kormány tanácsadói, mi a feladatuk, és mekkora jövedelemmel rendelkeznek.
Közérdekű adat, hogy kik adnak tanácsot
Harminckilenc politikai tanácsadó és negyvenhét főtanácsadó dolgozik a minisztériumokban, illetve a kancellárián - derül ki a Miniszterelnöki Hivatal az Index kérésére készített összesítéséből, ami viszont nem tartalmazza az érintettek nevét és számos esetben a munkatársak területét és jövedelmi viszonyait sem.
Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman az Indexnek úgy nyilatkozott: éppolyan közérdekű adat a politikai tanácsadók névsora, mint hogy milyen cégek dolgoznak közbeszerzési eljárások alapján a tárcáknak. Az adatvédelmi biztos szerint a közpénzből fizetett tanácsadók kiléte nem lehet titok, mint ahogy az sem, hogy kik például a minisztériumi főosztályvezetők. Ennek ellenére Gál J. Zoltán kormányszóvivő az Indexnek azt mondta: adatvédelmi okokból nem közlik a névsort, csak akkor, ha az adatvédelmi ombudsman írásba adja állásfoglalást. Az Index kezdeményezte, hogy Péterfalvi Attila hivatalosan is vizsgálja meg kérésünket.
A MeH-nek egyedül a belügyi tárca nem szolgáltatott adatokat, így nem tudható, hogy e minisztériumnál hányan dolgoznak ilyen tisztségekben és mekkora jövedelemmel rendelkeznek.
Nem mindenkinek kell
Az összesítés szerint a földművelési, a gazdasági, az igazságügyi, a külügyi és a pénzügyi tárcánál egyáltalán nem alkalmaznak politikai tanácsadókat.
A legtöbb tanácsadó a legnagyobb kormányszervnél, a Miniszterelnöki Hivatalnál áll alkalmazásban: a Kancellárián tizenhat tanácsadó és tizenkilenc főtanácsadó dolgozik. Egyebek mellett katonai tervezéssel-szervezéssel koordinációs kérdésekkel, légvédelemmel, a légierővel, logisztikával, jogi kérdésekkel foglalkoznak.
A többi minisztérium közül az OM alkalmazza a legtöbb, nyolc-nyolc tanácsadót. Tanácsadóként dolgozik az OM-ben a miniszteri biztos, a kabinetfőnök, a sajtófőnök, a titkárságvezető, a parlamenti referens, a levelezéssel foglalkozó munkatárs, a sajtóreferens, a jogi referens, a stratégiai elemző, a társadalmi szervezetek koordinátora, illetve az esélyegyenlőségi referens.
A honvédelmi minisztérium tíz tanácsadót alkalmaz, de nem tudni mivel foglalkoznak, mert a minisztérium erről nem közölt adatokat.
A HM-ben keresnek a legrosszabbul
A legjobban fizetett tanácsadókat az egészségügyi tárca alkalmazza: itt helyettes államtitkári, illetve főosztályvezetői fizetést kap a két főtanácsadó. A helyettes államtitkári fizetés a Magyar Hírlap korábbi becslése szerint 643 ezer forint, a főosztályvezetői bérekről viszont nem áll rendelkezésre adatunk. A második legjobban fizető tárca az oktatási: a tanácsadók bruttó 390 700 forintot, a főtanácsadók 490 ezret keresnek. A legrosszabbul a honvédelmi tárca fizet a tanácsokért, ahol illetményük 367 312 forint, illetve 240 ezer forint. A kancellárián az átlagkereset 404 ezer forint, az NKÖM-nél 450 ezer, az IHM-nél pedig 385 091 forint.
Politikai tanácsadók és főtanácsadók Minisztérium Politikai tanácsadók száma (fő) Politikai főtanácsadók száma (fő) Átlagos díjazás (Ft/fő/hónap - bruttó) Szakterületük BM ESZCSM 0 2 Jövedelmük a minisztériumi főosztályvezetőkéhez, illetve helyettes államtitkárokéhoz hasonló mértékű. Miniszteri Kabinet és a Politikai Államtitkár Hivatala FMM 5 1 Illetményük mértéke a felsőfokú végzettségű köztisztviselő részére adható legmagasabb illetménytől 10%-kal tér el, de messze nem éri el egy osztályvezető részére fizethető legalacsonyabb illetményt. FVM 0 0 0 GKM 0 0 0 GYISM 0 2 HM 6 4 Főtanácsadók átlagos illetménye: 367.312 Tanácsadók átlagos illetménye: 240.100 IHM 0 3 385.091 IM 0 0 0 KÜM 0 0 0 KVM 0 4 Illetményük a minisztériumban foglalkoztatott ktv-k átlagának 2,59-szerese, illetve az átlagkeresetük 2,85-szöröse. (2003-as adat) miniszteri kabinetiroda MEH 16 19 404.540 katonai tervezés-szervezés és koordináviós kérdések, légvédelemmel, légierővel kapcsolatos kérdések, logisztikai kérdések, jogi kérdések NKÖM 4 4 450.000 Közművelődés és kisebbségek, stratégiai kérdések, EU-ügyek, sajtóügyek, elemző, kabinetfőnök, parlamenti titkár, titkárságvezető. OM 8 8 Főtanácsadók (köztül 5 személy vezető beosztású): 495.000Tanácsadók: 390.700 miniszteri biztos, kabinetfőnök, sajtófőnök, titkárságvezető, parlamenti referens, levelezési kapcsolatok, sajtóreferens, jogi referens, stratégiai elemző, társadalmi szervezetek koordinátora, esélyegyenlőségi referens PM 0 0 0
A többi minisztérium politikai tanácsadóinak jövedelmi viszonyairól nem lehet képet kapni, mivel olyan adatokat közöltek, amelyekből nem számítható ki az érintettek fizetése. A környezetvédelmi tárca például azt közölte, hogy a tárcánál foglalkoztatott köztisztviselők átlagkeresetének 2,59- illetve 2,85-szörösét keresik a tanácsadók, de arról már nem adott tájékoztatást, mekkora az alapösszeg. A foglalkoztatási tárca is az átlag köztisztviselői bérrel példálózott, de itt sem szolgáltak részletekkel.
|
Titkosított politikai tanácsadók
|
Titkosított politikai tanácsadók - Az adatvédelmi ombudsman szerint közérdekű adat, hogy a minisztériumok kiket alkalmaznak tanácsadóként, a kancellária azonban csak akkor adja ki az adatokat, ha Péterfalvi Attila írásba adja véleményét.
|
[
"belföld",
""
] | 1 |
https://index.hu/belfold/tanacsadok03
|
2004-03-29 10:30:00+02:00
| true | 0 | 0 |
Több mint húsz év után kivezetik a tőzsdéről az Elmű és az ÉMÁSZ részvényeit, miután azok az E.On Hungáriához kerülnek, amely él azzal a jogával, hogy a megmaradt részvényeseket kiszorítsa, kedvező ár megfizetése mellett. A Magyar Nemzet cikke szerint holnap lesz az utolsó kereskedési nap, 20-án pedig törlik a részvényeket a kereskedési listáról.
A lap felidézi, hogy tavaly szeptemberben hagyta jóvá az Európai Bizottság, hogy a német E.On cégcsoport felvásárolja az Elmű–ÉMÁSZ-t is tulajdonló Innogy energetikai vállalat részvényeinek többségét. Az eladó az Innogy anyavállalata, az RWE.
Magyarországon a lakossági fogyasztók mintegy kilencven százaléka tartozik az E.Onhoz.
Az Elmű–ÉMÁSZ Pest megyében és Észak-Magyarországon szolgáltat, míg maga az E.On az Észak- és a Dél-dunántúli, valamint a Tiszántúli Áramhálózati Kft.-t üzemelteti. A fennmaradó hányadba az NKM Nemzeti Közművek ügyfelei tartoznak.
Az ügylet keretében az E.On Hungária felvásárlási ajánlatot tett a részvényekre az Elmű esetében 34 585 forintos, az ÉMÁSZ esetében 31 701 forintos áron: mindkét ajánlat jóval meghaladta a korábbi árakat, egyúttal az egy részvényre jutó könyv szerinti értéket is. Ezek után az E.On anyavállalat megszerezte az MVM tulajdonrészét is a társaságokban, így leányvállalatával, az Innogyval együtt a tulajdoni hányada kilencven százalék fölé került a társaságokban.
|
Távozik a tőzsdéről az Elmű-ÉMÁSZ
|
Távozik a tőzsdéről az Elmű-ÉMÁSZ - Az E.On-hoz kerültek a cég részvényei, amely él azzal a jogával, hogy a megmaradt részvényeseket kiszorítsa.
|
[
"elmű-émász",
"tőzsde",
"áramszolgáltató",
"gazdaság"
] | 0 |
https://index.hu/gazdasag/2020/03/16/tozsde_elmu_emasz_aramszolgaltato
|
2020-03-16 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Részvénytársasággá lép elő Andy Vajna aranytojást tojó kaszinócége a cég tervei szerint. Két leányvállalata pedig nemrég fuzionált, így kevesebb lesz az adóteher.
A főbb adatok változatlanok maradnak a céges közzététel szerint: például a 625 millió forint jegyzett tőke, a 3,3 milliárdos saját tőke is. Csakhogy a tervek szerint a jövőben nem kft. hanem zrt. formájában üzemel majd Andy Vajna filmes kormánybiztos és médiacézár központi kaszinócége a Las Vegas Casino – tájékoztatta a cég a hitelezőit.
A társaság tavalyi eredménye után gigantikus, 4,7 milliárd forintos osztalékot szavazott meg az egyetlen tulajdonosból, a luxemburgi Las Vegas Casino s.a.r.l.-ből álló taggyűlés.
A Las Vegas Casino Kft. két kaszinóüzemeltető leánycége, az LVC Gold Kft. és az LVC Diamond Kft. szeptemberben olvadt egybe. A Magyar Nemzet szakértői szerint a csoport ezzel milliárdokat spórolhat az eddig két cég után fizetett játékadón. A fúzióhoz szükség volt Varga Mihály gazdasági miniszter jóváhagyására is.
Az LVC Diamond a koncessziós szerződés alapján az Atrium Eurocentert, a Széchenyi téri Sofitelt és a zuglói Atlantist üzemelteti. Az LVC Goldhoz pedig a két Tropicana kaszinó tartozott. Nemrégiben az LVC Diamond elindította online kaszinóját is.
A két összeolvadt LVC-cég az időközben Mészáros Lőrinchez zsilipelt MKB Banktól kapott beruházási hitelt, az zrt.-vé előlépő Las Vegas Casino kezességet vállalt a kölcsönökre.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"]
|
Átalakítja kaszinócégeit Andy Vajna, hogy kevesebbet kelljen adóznia
|
Részvénytársasággá lép elő Andy Vajna aranytojást tojó kaszinócége a cég tervei szerint. Két leányvállalata pedig nemrég fuzionált, így kevesebb lesz az adóteherA főbb adatok változatlanok maradnak a céges közzététel szerint: például a 625 millió forint jegyzett tőke, a 3,3 milliárdos saját tőke is. Csakhogy a tervek szerint a jövőben nem kft. hanem zrt.
|
[
"egyéb"
] | 1 |
https://blog.atlatszo.hu/2017/11/atalakitja-kaszinocegeit-andy-vajna-hogy-kevesebbet-kelljen-adoznia
|
2017-11-03 07:07:00+00:00
| true | 0 | 0 |
Hitelesség helyett törökös díszlet - egy budavári torony sokadik változata
Megújult a Budai Vár egy részlete, a Csikós-udvar északnyugati sarkán álló, Karakas budai pasáról elnevezett torony. Csak egy torony, de benne van az egész vári probléma: olyan sok alakváltozást élt meg az elmúlt másfél évszázadban, hogy a történetén keresztül megérthető, a Budai Várban szinte semmi nem az, aminek látszik. Minden egyes elem összetett elvi és gyakorlati problémák elé állítja azokat, akik az épületegyüttes újabb, nagyszabású átalakulásáról döntenek. Tökéletes megoldás ezúttal nem született.
Karakas Mehmed budai pasa volt a 17. század elején, egészen pontosan 1618. május 6-tól 1621 februárjának közepéig, kevesebb, mint három évig. Viszonylag sokat tudunk róla, fennmaradt több hozzá intézett szultáni parancs, valamint Ludwig von Molarth császári követ neki címzett levelei, amelyekből kiderül: alapvetően békés, de feszült időszakban igazgatta a magyarországi oszmán hódoltság legfontosabb vilajetét. A tizenötéves háborút lezáró békét mindkét fél meg akarta őrizni, de a két birodalom határterületén rengeteg nyugtalanító probléma adódott: az utazó kereskedőket kirabló haramiák, magyar falvakat sanyargató török szpáhik, török területeken erőszakoskodó magyar végvári katonák, jogtalanul létesített palánkerődök. Budai pasának lenni még a békésebb időkben is nehéz diplomáciai és adminisztrátori feladat volt.
Karakas Mehmedet főleg Vác ügye zavarta: a várost a békeszerződés a Magyar Királyságnak ítélte, de nyugtalanítóan közel esett Budához. A váci vitézek állítólag lovakat hajtottak el Pest alól, állatokat raboltak, pásztorokat gyilkoltak meg, sőt Óbuda közelében hatvan embert összekaszaboltak. A pasa saját székhelye sem tűnt egészen biztonságosnak, ameddig Vác keresztény kézen volt, és Karakas Mehmed, aki korábban Aleppóban és Ruméliában szolgált pasaként, előtte meg Kanizsán, elhatározta, hogy ezt a problémát mindenképpen megoldja. Erre végül az adott alkalmat, hogy Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadat indított a Habsburgok ellen, és 1619-ben Vác őrsége átállt Bethlen oldalára. A zavaros helyzetben Vácot mindkét fél, a Habsburgok és Bethlen is titokban odaígérte a szultánnak támogatásért cserébe, de Karakas nem bízott Bethlenben: Konstantinápolyba küldött követeit Budán feltartóztatta, és Vácot 1620 november 4-én csellel elfoglalta. Ebből aztán jó nagy diplomáciai botrány lett. A szultán mosta kezeit, és mindenért az önfejű pasát okolta, akit látszólag meg is büntetett - tisztségéből felmentették, és áthelyezték Lengyelországba, ahol a törökök éppen háborúskodtak. Vácot persze a törökök nem adták vissza, és könnyen lehet, hogy mindez csak színjáték volt, mindenesetre Karakas Mehmed rosszul járt: fél évvel később, 1621. szeptember 15-én Chocim ostrománál elesett.
Karakas pasa tornya az új kávézó teraszával a Csikós-udvar felől (fotó: Zsuppán András / Válasz Online)
A török kor kutatóin kívül erre az epizódra és Karakas Mehmed pasára ma már nem emlékezne senki, ha nem épít egy ágyúbástyát a Budai Vár nyugati oldalának védelmére, amely még ma is áll, és a Nemzeti Hauszmann Program keretében nemrég helyreállították. A Csikós-udvar északnyugati sarkában, az újjáépített Lovarda mögött álló toronyban kávézó és mosdó kapott helyet. A Csikós-udvar átalakulásáról részletesen beszámoltunk, amikor az évtizedekig elhanyagolt területet 2021 őszén átadták, de a torony megújítása egészen mostanáig elhúzódott. És tegyük hozzá: az a torony, ahol mostantól oszmán török atmoszférát idéző térben megihatjuk a kávénkat, valóban ugyanott áll, mint Karakas Mehmed pasa tornya, de alig-alig tekinthető azonosnak vele. Története mint cseppben a tenger mutatja, milyen nehéz hitelességről beszélni a Budai Vár nagy része esetében, és
mennyire összetett problémákat rejt az épületegyüttes minden egyes, látszólag magától értetődő darabkája.
Karakas pasa tornya, ahogy a mostani átépítés előtt festett, nem látszott jelentős műemléki értéknek. Az építmény kőből épült ugyan, de formaképzése a felső emeleten sorakozó, álló téglalap formájú ablakokkal, és a megemelt tető eresze alá rejtett ablaksorral világossá tette, hogy nem valódi török emléket látunk, hanem valamiféle modern idézetet. Az övpárkány feletti felső rész kifejezetten kínos, esztétikailag elavult elem volt a Budai Vár összképében, olyan, mint egy 90-es évekbeli újgazdag nyaraló saroktornya.
A zavart fokozta, hogy a Palota út irányából a toronyhoz az egyik oldalról az Ybl-féle díszes, vöröstéglás 19. század végi támfal csatlakozott, a másik oldalról viszont egy modern lépcső a 20. század közepére jellemző sima kőfelületekkel. Teljesen érthető, hogy a Csikós-udvar megújítása után ezt az elemet sem akarták változatlanul hagyni, de nem volt egyértelmű, hogy mit kellene kezdeni vele. Egyáltalán mi ez a török pasáról elnevezett, modern torony, és hogyan jutott ebbe a bizonytalan állapotba?
Karakas pasa tornya 2015-ben, a legutóbbi átépítés előtt a Palota út felől az Ybl-féle támfallal és a modern lépcsővel (fotó: Wikimedia Commons / Globetrotter19)
A Budai Vár nyugati oldalának udvarai, rámpái, teraszai és támfalai nehezen áttekinthető rendszert alkotnak, amelyben több történelmi korszak rétegződik egymásra, és egyik térszervezési logika - sem az 1890-es évekig fennálló középkori eredetű, sem az Ybl-Hauszmann-féle - nem érvényesül maradéktalanul. A 20. és a 21. század különböző beavatkozásai folytán hibrid állapot keletkezett, amely nem tekinthető semelyik előző korszak maradéktalan helyreállításának. Anélkül, hogy a részletekbe belemennénk, érdemes vetni egy pillantást Kuczogi Zsuzsanna rajzára, aki egymásra vetítette a középkori meg az Ybl-Hauszmann-féle palota alaprajzát:
A középkori és a modern palota egymásra vetített alaprajza a cikkben előforduló néhány elem kiemelésével (az eredetit rajzolta: Kuczogi Zsuzsanna)
A rajz nem tartalmazza a Csikós-udvar meghatározó épületeit, az elmúlt években a semmiből újjáépített Lovardát, a Főőrséget és a középkori Hosszú falat ismét eltakaró Hauszmann-féle rámpaművet, de jól láttatja a Karakas pasa tornyának nevezett építmény eredeti kontextusát. Az ismertebb Buzogány-torony északi párdarabja ez az Újvilág kertnek nevezett terasz alsó zárófalának északi végpontján. A teraszt a magasabb várplatótól az említett hosszú, támpilléres fal választotta el, amely egészen 1890-ig a Vár nyugati oldali látképének meghatározó eleme volt. Mindebből ma már alig látszik valami, miután Ybl az alsó terasz és a Hosszú fal középső szakaszát elbontotta, hogy helyet csináljon a hatalmas alépítményre támaszkodó krisztinavárosi bővítésnek (ez a mai F épület, vagyis az Országos Széchényi Könyvtár). A török korban a falszoros rövid keresztfallal leválasztott középső és déli szakaszát egész kis városnegyed foglalta el, aminek még saját dzsámija is volt; a települést Jeni mahallénak, új külvárosnak nevezték, ami arra utal, hogy csak a török hódítás után keletkezett. Bizonyára szedett-vedett, keleties, zsúfolt negyed lehetett.
Magát a fal- és teraszrendszert még a magyar királyok idejéből örökölték meg a törökök. A vár nyugati oldalát mutató ábrázolásokon, például Erhard Schön Buda 1541-es metszetén az alsó terasz (vagyis az Újvilág) két sarkán egy-egy magas, karcsú, hengeres torony emelkedik. A Buzogány-tornyot pont ilyennek rekonstruálták az 1950-es években, és a másik Zsigmond-kori torony is hasonló lehetett Karakas pasa átépítése előtt. Ennek a 15. századi hengeres toronynak az alsó része (pontosabban az alsó részének egy darabja) ma is megvan; a szabálytalan kövekből rakott eredeti falszakasz közelebbről nézve megkülönböztethető a modern ráépítésektől. A mai toronynak ez az egyetlen kézzelfogható, anyagában eredeti műemléki értéke.
A középkori torony maradéka a modern ráépítések mellett és alatt a felvezető modern lépcső felőli oldalon (fotó: Zsuppán András / Válasz Online)
A magas, karcsú középkori tornyok a 17. századra hadászatilag elavultak az ágyúk megjelenése miatt, ezért építették át a törökök mindkettőt korszerűbb, alacsonyabb ágyúbástyává. A Buda 1686-os visszafoglalását mutató Hallart-Wening-féle metszeten már ebben a formában látszanak. Az északi torony alsó része jól láthatóan hengeres, a felső sokszög alakú, tető nincs rajta, de lehet, hogy azt az ostrom vitte el, hiszen a Jeni mahalle házai és dzsámija is elég viharvertnek tűnnek a nagy ágyúzás után. Ez már egyértelműen Karakas pasa tornya.
A tornyot Buda előző, 1684-es - még sikertelen - ostroma idején egyiptomi őrség védte, a török történetírók beszámolnak egy Mehmed nevű tizenhárom éves fiú hőstettéről, aki innen kötélen leereszkedve elrontotta az ostromlók hadigépezetét. A védőknek robbantással mégis sikerült ledönteniük a falat egy szakaszon, de az egyiptomiak egy éjszaka alatt kijavították a rést.
Karakas pasa tornya az 1686-os ostromot mutató Hallart-Wening-féle metszeten, a falszorosban a Jeni mahalle, vagyis az Újvilág külváros ágyúzástól összedőlt házai és dzsámija láthatók
Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az oszmán ágyútorony egykori képét pontosan ismerjük annak ellenére, hogy a 19. század végén lebontották. Több hiteles képi ábrázolás, sőt két korai fénykép is fennmaradt róla. Abban is biztosak lehetünk, hogy maguk a törökök is Karakas pasa tornyának nevezték, sőt tulajdonképpen a hiteles elnevezés miatt tudjuk, hogy a szóban forgó pasa építette 1620 körül. Ezt az információt a Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudósnak köszönhetjük, akinek sokáig hiányzó szobra nemrég került vissza a Főőrség épülete mellé, a Bonfini-kertnek nevezett kis teraszra. A kalandos életű Marsigli fontos szerepet játszott Budavár (és Magyarország) történetében, egyszerre volt a Habsburgok hírszerzője, hadmérnöke, diplomatája és térképésze, aki részt vett mindkét ostromban, és az 1686-os győzelem után kimentette a középkori palota romjai közül Mátyás király könyvtárának megmaradt köteteit.
A tudós humanista azonban másfajta régiségeket és információkat is gyűjtött a romba dőlt, égő házakkal és utcákon heverő hullákkal teli Budán. Hagyatékát a szülővárosában, Bolognában általa létrehozott tudományos intézet őrizte meg, köztük két páratlanul izgalmas, török feliratos térképet, melyek közvetlenül az ostrom után, 1686 szeptemberében készültek Budáról. E térképek jelentőségét az adja, hogy hitelesen mutatják a következő években nagyrészt lerombolt török kori várost, és felirataik megőrizték az egyes helyek korabeli elnevezéseit is. Marsigli Budára vonatkozó dokumentumait a magyar közönség azután ismerte meg, hogy Veress Endre történész a főváros megbízásából 1901-ben átnézte az iratokat a bolognai egyetemi könyvtárban, és a térképekről fényképfelvételt készíttetett. Ő azt feltételezte, hogy Marsigli néhány túlélő törököt vehetett maga mellé, és tőlük kérdezte meg, mit hogy hívnak; kommunikálni bizonyára tudott velük, mert alig két évvel korábban kilenc hónapot töltött török fogságban.
Marsigli egyik Budáról felvett török térképének részlete (1686), a jobb felső sarokban a Karakas pasa kuleszi
A helyrajzilag pontos térképeken jól felismerhető a torony, amit az arab betűs felirat Karakas pasa kuleszi, a latin betűs térkép Caracas culasi néven azonosít. A következő kétszáz évben szinte semmit nem változott, eredeti formájáról két festmény, két fotográfia és egy felmérési rajz is tájékoztatást ad, az utóbbi közvetlenül a bontás előtt készült. Időrendben így következnek ezek a képi ábrázolások:
Kilátás a Budai Várból Krisztinavárosra, ismeretlen festő látképe az 1840-es évekből, az előtérben az Újvilág kert faraktárként használt terasza és Karakas pasa tornya (forrás: Wikimedia Commons / BTM Kiscelli Múzeum)
A két fotográfia a torony bontás előtti állapotáról, az első kép a mai Váralja utca és a Sarló utca sarkáról felnézve mutatja a tornyot, közvetlenül alatta falazott kerítéssel övezett kerttel (fotó: BTM Kiscelli Múzeum), a másik kép északról készült, és jól látszik rajta az egyik befalazott, szamárhátíves falmélyedés (forrás: Horler Miklós: Budapest műemlékei I.)
Felmérési rajz a toronyról közvetlenül a bontása előtt és a két felső szint alaprajza; jobbra Lux Kálmán rekonstrukciós rajzai, amelyek a Hauszmann-féle felmérés és a fotók alapján készültek, a rajz az egyik fényképen látható, lőréses falat is ábrázolja (forrás: Lux Kálmán: A budai várpalota Mátyás király korában, 1920)
A fenti sorozatból kimaradt a másik festmény, aminek fekete-fehér felvételét a toronyról 1973-ban cikket író Molnár József közölte a Műemlékvédelem című lapban. A romantikus látképet Brocky Károly, a Nagy-Britanniában szép karriert befutó magyar festő készítette még a szabadságharc előtt, és északról mutatja a tornyot két szamárhátíves falmélyedéssel. A korabeli nyomdatechnika miatt a felvétel rossz minőségű, és Molnár nem mondja meg, hogy Brocky "kevéssé ismert és méltányolt festményére" hol talált rá. A Kiscelli Múzeumban őrzött másik látkép (lásd fent) arról tanúskodik, hogy az Újvilág kert terasza 19. században elég félreeső helye volt a Várnak, afféle gazdasági udvarként használták, ahol fát tároltak, és a toronyhoz is hozzátapasztottak egy fából összetákolt viskót.
A Váralja és a Sarló utcának nevezett, felfutó kis köz sarkáról készült fényképfelvétel a Váralja 1880 körül még vidékies környezetét is megmutatja: a kövezetlen sikátor egyik oldalán meszelt falú parasztház, a másikon kerítéssel övezett kert terül el, az alacsony, meszelt kőkerítés közvetlenül a torony aljához kapcsolódik. Az északi oldalt mutató másik felvételen kivehető a két szamárhátíves falmélyedés közül az egyik - a mostani helyreállításnál ez a kép lehetett az egyik forrás.
A fényképek és a felmérési rajzok láttán az ember elszomorodik, mert látszik rajtuk, hogy a torony az oszmán hadi építészet jelentős hazai alkotása volt,
ódon, romantikus műemlék, aminek lebontása mai szemmel kifejezetten barbár cselekedet.
Az 1880-as években, amikor Ybl Miklós tervezni kezdte a Királyi Palota bővítését, a műemlékek megítélése még nem volt ilyen egyértelmű, történeti értéküket felismerték, de simán feláldozták őket, ha útjában álltak a haladásnak. A haladás ebben az esetben egy kocsival és hintóval is kényelmesen járható, szerpentines feljárót jelentett a Vár nyugati oldalán, amelynek utolsó, egyenes szakasza pont ott vezetett keresztül, ahol a torony és a kapcsolódó falak álltak.
A toronyról szóló cikkekben rendre visszaköszön, hogy 1884-ben bontották el az új út kedvéért, de ez túl korai dátumnak tűnik. Hauszmann Alajos, aki Ybl 1891-ben bekövetkezett halála után átvette a Királyi Palota építését, könyvében határozottan állítja, hogy az építkezés 1890. május 1-én kezdődött. A Vasárnapi Ujság egy 1893-ban megjelent cikke szerint a munkálatok 1888 tavaszán indultak. "S mi lehetett más az első munka, mint rombolás? Mintegy ezer munkás csákánya kezdte döngetni az ódon falakat a délnyugati szögletbástyától kezdve" - írja a tudósítás.
Karakas pasa bástyája a kapcsolódó falrendszerrel együtt tehát az 1880-as évek végén tűnt el, és az egész környék elrendezése annyira megváltozott, hogy a vár 1945 előtti felvételein a helyét sem lehet beazonosítani az autóút alatt. Ybl ugyanis a régi fal vonalától kijjebb díszes támfalat épített a rámpa töltésének, amely több emelet magasan indult a krisztinavárosi szárny sarkánál, és lassan lejtett egészen a József főherceg palotája alatti kocsifordulóig, ahol elfogyott. Ennek a támfalnak a fele ma is megvan a palota és az időközben újjáépített torony között. Senki nem tudhatta, hogy az útburkolat alatt a lebontott torony alsó része azért megmaradt.
A torony hűlt helye a palota felvezető útja alatt egy 1930-as légifelvétel részletén; az U-alakú, belső udvaros épület a kocsiút középső szakasza mellett az Új Istálló, amely most sem épült vissza (fotó: Fortepan 22679 / Zainkó Géza)
Miután a palotaegyüttest romba döntötte az 1945-ös ostrom, a helyreállításhoz hozzálátó régészek és építészek nagy lehetőségnek tartották, hogy a sérült kertek, támfalak, utak alól felszínre lehet hozni a középkor eltemetett emlékeit. És bár manapság a háború utáni rekonstrukció minden elemét bírálni szokás, ebben igazuk volt: akkor negyven-ötven éves, csekélyebb értékű építményeket bontottak el azért, hogy sokkal becsesebb maradványokat felszínre hozzanak. Ez a munka mindenekelőtt a déli oldalon volt sikeres, ahol az új környezetalakítás és a romok rekonstrukciója olyan vonzó összképet teremtett, hogy még a Hauszmann Programban sem bírálták felül. (Jelenleg is zajlik a déli középkori kertek felfrissítése, elkészült a Buzogány-torony és a Nagy-rondella helyreállítása, mindkettő Gerő László 1950-es évekbeli koncepciója szerint.)
A nyugati oldalon is hasonló elveket követtek, de itt kétségtelenül értékesebb épületek, a Királyi Lovarda és a Főőrség estek áldozatul annak a szándéknak, hogy legalább ahol lehet, visszaállítsák az Ybl-Hauszmann előtti terepviszonyokat. Lebontották az U-alakú Új Istálló épületét, a Hosszú falat takaró Hauszmann-rámpát, az Ybl-féle felvezető utat azonban nem, mert az közlekedési szempontból továbbra is praktikusnak látszott. Éppen ezért az Ybl-támfal magasabbik fele is megmaradt. Annak érdekében, hogy mégis megmutassák az erődrendszer középkori formáját, döntést hoztak Karakas pasa tornyának rekonstrukciójáról a feltárt eredeti alapokon, valamint az Újvilág kapcsolódó lőréses alsó zárófalát is helyreállították egy darabon. A torony már felbukkan a palotaegyüttes kívánt állapotát bemutató úgynevezett harmadik modellen 1952-ben; az építkezés a hengeres alsó rész visszafalazásával 1953-ban kezdődött.
A nyugati oldal erősen kompromisszumos megoldás volt. A Google Maps néhány évvel ezelőtti - a Lovarda visszaépítése előtti - állapotokat mutató felvételén látszik, hogy miért:
A középkori erődrendszer 1950-es években kiszabadított és helyreállított részei a mostani visszaépítések előtt; a megtalált alapokon felhúzott torony pozíciója más, mint az eredetié, mert belesüpped a megtartott Ybl-támfalba
A fenti képen jól látszik, hogy létrejött egy új falszoros az Ybl-támfal és a felmagasított középkori alsó zárófal között. Ennek a terasznak, ami a régi felvezető út ereszkedését követve lejt Karakas pasa tornya felé, nincs semmilyen régebbi történeti előzménye, valójában két eltérő korszak rétegződik itt egymásra. (Ebből lett a mostani felújítás nyomán a Török kert.) A fotó két másik alapvető tényt is nagyon jól szemléltet: Karakas pasa újjáépített tornya elrekeszti az egykori felvezető utat (mármint annak az eredeti vonalán, ezért az 1960-as években feljebb alakítottak ki egy új autóutat); valamint hogy a torony ma "belefullad" az előtte álló Ybl-támfalba, pont a saroktorony jellege nem érzékelhető.
Ha van Ybl-támfal, a torony nem tud olyan lenni, mint azokon a festői régi fotókon.
A Karakas pasa-torony 20. század közepi rekonstrukciója nem sikerült olyan jól, mint a kissé korábban elkészült Buzogány-toronyé vagy a Nagy-rondelláé. Ebben a megváltozott műemlékes felfogás játszott döntő szerepet. Zolnay László, a vári helyreállítások egyik irányítója könyvében beszámol róla, hogy 1962. április 5-én a Vári Konzultatív Bizottság felülvizsgálta a korábbi terveket, és a torony hiteles, fényképeken alapuló visszaépítése helyett utasította a tervezőt, hogy a félkész építményt sátortető nélkül, emeletén modern ablaksorral fejezze be. A festői régi ágyúbástya helyett száraz, modern hatású torony született, ami a fényképek tanúsága szerint 1963-ban el is készült.
A torony Kádár-kori állapota két fotón: az 1967-es Főfotó kép részletén és Molnár József 1973-as felvételén; látszik, hogy a torony formája alapvetően hiteles rekonstrukció (alul hengeres, az övpárkány fölött tizenkétszög alakú), de a tető hiánya, a modern ablakok és a megváltozott kontextus történelmietlen összhatást eredményezett (forrás: Fortepan 207521 / Főfotó; Molnár József / Műemlékvédelem)
A megoldást Czagány István, aki a Várral ebben az időben foglalkozó legjobb ízlésű szakember volt, egyértelműen kudarcnak minősítette. "A tudományos megbízhatóság hiánya szembeötlőbb a Karakas pasa-tornyának visszaállításánál", állapította meg. "Kár, hogy a Karakas pasa tornyát - amelyet 1876-ban a Műemlékek Országos Bizottsága nem tudott a lebontástól megvédeni - az újjáépítés sem adta vissza hiteles formában városunknak, így a múlt század hibáját napjaink jóval fejlettebb műemlék-szemléletének nem sikerült korrigálnia", írta lemondóan (Művészettörténeti Értesítő 1967/3).
Elégedetlen volt Gerő László is, aki joggal állapította meg, hogy a bontás előtti hiteles fényképek és a feltárási eredmények alapján bőven lett volna adat a hiteles visszaépítéshez, ennek a tervei is elkészültek, "mégis, a műemléki kiegészítés határozottabb megmutatásának elve alapján, az eredeti kisebb ablaknyílások helyett csak nagyobb nyílásokkal készített, tető nélküli újabb terv nyert hozzájárulást", írta 1967-es beszámolójában. Zolnay könyvéből tudjuk, hogy lehetett volna az eredmény sokkal rosszabb is: a bizottság kavicsbetonból készült emeletet javasolt, de ezt a tervező a régi részektől annyira elütő anyagnak tartotta, hogy sikerült a döntéshozókat meggyőznie a kő használatáról, igaz, kompromisszumként belement abba, hogy a fal azonos méretű, szabályos blokkokból álljon. Majdnem a visegrádi Salamon-torony kiegészítéséhez hasonló brutalista betonépítmény született a Várban.
A helyzetet tovább rontotta, hogy a torony 1997-ben tetőráépítést kapott, a sátortető alá rejtett ablaksorral, amikor átalakították az OSZK irodái számára. Hasonló megoldást már Zolnay is tervezett 1976-76-ban arra hivatkozva, hogy a lapostető beázik. Ezzel érte el a torony az esztétikai és hitelességi mélypontot. A környezetalakítás anyagi okokból sosem készült el, a nevét is elveszített Csikós-udvar egy idő után elhanyagolt parkolóvá változott.
Az 1950-es években létrejött alsó terasz az Ybl-támfal és a rekonstruált középkori alsó zárófal között, a háttérben a kissé ferdén álló Lovardával. Ezt az előzmény nélküli, korábban sosem létezett teraszt most Török kert néven parkosították. Hangulatos az összkép, bár tulajdonképpen semmi nem eredeti, amit látunk (kivéve a háttérben a krisztinavárosi szárnyat): korábbi korok emlékei, rekonstrukciós idézetei rétegződnek egymásra (fotó: Zsuppán András / Válasz Online)
Mit lehetett kezdeni ezzel a megörökölt, rossz döntések nyomán előállt helyzettel? Tulajdonképpen az sem lett volna meglepő, ha a tornyot a Hauszmann Programban az eredeti alapokig visszabontják, bár az Ybl-féle felvezető utat még ebben az esetben sem lehetett volna helyreállítani: a szomszédos Lovarda ugyanis nem pontosan az eredeti helyén, hanem ahhoz képest ferde szögben épült vissza. Ennek az a magyarázata, hogy a korábban kiásott mélygarázs gödre nem számolt a Lovardával, aminek viszont rá kellett ülnie annak a falaira. Valószínűleg ez a banális hiba mentette meg a Karakas pasa-tornyot: ha már a historizáló területalakítás szimmetriája eleve nem volt visszaállítható, a tornyot is érdemes volt megtartani.
A Potzner Ferenc és Makay András tervezte újabb felújítás kettős célt szolgált: egyrészt megnyitotta a tornyot - története során először - a látogatók előtt azzal, hogy kávézót és mosdót alakított ki benne, másrészt megpróbálta enyhíteni az 1963-as rekonstrukció bántóan modern jellegét.
Pasha Café a torony felső emeletén: története során először a torony látogatható, nyilvános funkciót tölt be (fotó: Zsuppán András / Válasz Online)
A kávézó fő látványossága a tizenkétszögű teret lefedő, nyitott fedélszék: a modern mérnöki szerkezet szépsége jól érvényesül a letisztult, egyszerű enteriőrben (fotó: Zsuppán András / Válasz Online)
A leglátványosabb változás, hogy a sátortető ráül a falkoronára, eltűnt a 90-es évekbeli magasítás. Noha az eredeti zsindelytető helyett az új tető modern anyagokból készült, ez kifejezetten kedvező; közelebb vitte a tornyot az eredeti képéhez. Belül, a kávézó terében a szabadon hagyott, nyitott fedélszék nagyon vonzó látványt nyújt, jól érvényesül a különös, tizenkétszög alakú tér szépsége, és a belsőépítészeti kialakítás is igényes.
A tervezők másik lényeges döntése az volt, hogy a modern hatású, 1963-as ablaksort megszüntették, és helyette új nyílásokat nyitottak a tornyon. Ráadásul mindjárt háromfélét. Sajnos, a következetesség ezen a ponton csődöt mondott, az új nyílások között ugyanis van olyan, ami az eredetieket idézi, és még több, ami nem.
A zűrzavar egyik oka, hogy a modern torony belső szerkezete eltér a török koritól. Mindkettőnek két szintje van, de nem ugyanúgy.
Az eredeti, 1890 körül lebontott torony alsó, hengeres része tömör vagy földdel megtöltött volt, az övpárkány fölötti török kori rész pedig tizenkétszögű, és belül két szintre oszlott.
A felmérési rajzokon látszik, hogy az alsó szinten lehettek az ágyúállások, míg a szintén síkmennyezetes, de a vékonyabb fal miatt valamivel tágasabb felső szinten volt bizonyára az őrség szobája. A két szintet a 2,66 m vastag falban elrejtett lépcső kötötte össze. A torony bejárata az alsó szinten nyílt az Újvilág teraszról, nagyjából ugyanott, mint most, a kapcsolódó kortinafal melletti zugban (a fal mellvédjére lépcső vezetett fel a tornyon kívül). Az alsó szinten három ágyúállás volt, kettő északra nézett, egy délre, ezek lehettek a régi képeken is megfigyelhető szamárhátíves falmélyedések, a felső szinten viszont két négyzetes ablak és egy sor keskeny lőrés látszik a fotókon. (A felmérési rajz és a fényképek között van némi eltérés, ebben Lux Kálmán 1920-as rekonstrukciós rajza igyekezett rendet vágni, nyilvánvalóan a fotóknak kell hitelt adni ott, ahol ellentmondás van.)
A mai torony szintbeosztása egész más: alsó szintje, ahova a kávézótérből lépcső vezet le, az övpárkány alá nyúlik, és innen egy kijáratot is nyitottak a Török kertnek elnevezett teraszra. Ez értelemszerűen nem létezett régen, hiszen maga a terasz sem létezett, ahogy korábban írtuk, ez csak az 1950-es években keletkezett, a török időkben a lőréses fal volt a Budai Vár külső fala, a torony pedig jobban kiugrott. Ma viszont logikus, hogy itt kijárat legyen a kert felé, hiszen a kávézó kirakhat néhány asztalt a vendégeknek, és a torony ennek köszönhetően összeköti a kissé alacsonyabban lévő Török kertet a Csikós-udvarral. A torony mai alsó emeletén kapott helyet a mosdó, a személyzeti öltöző, egy pult és a kiszolgáló gépészeti terek.
A torony kapott egy új alsó bejáratot a Török kert irányába, ez természetesen eredetileg nem létezett, hiszen a török korban ez a várfalon kívüli terület volt, és maga a terasz sem volt itt (fotó: Zsuppán András / Válasz Online)
A Török kertbe rózsákat, fügét és birsalmát ültettek, közepén csempés, mór stílusú csobogót helyeztek el. Nagyon hangulatos, kellemes zuga lett ez a Várnak, még akkor is, ha tisztán 21. századi hangulati elem.
Ami a torony nyílásait illeti, a tervezők a felső szinten négy török jellegű, szamárhátíves ablakot nyitottak, valamint nyolc kis négyzetes ablakot, míg az alsó szinten hat kis négyzetes ablakot és egy hatalmas ablakot az övpárkány alatt, amit viszont befóliáztak, hogy kívülről kevésbé látszódjon. Az utóbbi talán arra utal, hogy érezték: ez a nagy nyílás tényleg nagyon modern és zavaró, semmi keresnivalója nincs a tornyon, el kellene valahogy rejteni. (Elképzelhető, hogy a nyílás később átalakul ajtóvá, ugyanis a Hauszmann Program korábban közölt olyan látványtervet, amely szerint visszaépítik az Ybl-támfal hiányzó, alsó szakaszát a torony után; ebben az esetben a torony melletti modern lépcsőt lebontják, és a torony alsó szintje a nyíláson keresztül átjárhatóvá válik a 19. századi feljáró út vonalában. Ha valóban ez a szándék, ez mindenképpen a torony túlzott szétszabdalása, ráadásul az Ybl-támfal folytatása kitakarná a torony középkori falszakaszát, ami a lépcsőről most jól látszik.)
A szórtan elhelyezett kisablakok esetében az lehetett a remény, hogy jobban beleolvadnak a falba, szinte láthatatlanok lesznek. Kétségtelenül jobbak a korábbi modern ablaksornál, de ennél már csak az lenne a jobb, ha egyáltalán nem lennének: valójában egy vártorony belsejében nem lehet ésszerű elvárás a sok természetes fény, egy védelmi célú építménynek a zártság a lényege. A szamárhátíves ablakoknak láttuk, hogy van történeti előzménye, de nem ennyi volt belőlük (hanem eggyel kevesebb), nem ezen a szinten voltak (hanem az alsón, közvetlenül az övpárkány fölött) és nem néztek ki úgy, mint a mecset- vagy palotaablakok (kérdés, hogy mennyire voltak egyáltalán nyitottak).
Az új, szamárhátíves ablakoknak van ugyan történelmi előzménye, de sosem néztek ki ilyen mecsetablakként; a befóliázott nagy nyílásra az övpárkány alatt nincs mentség (fotó: Zsuppán András / Válasz Online)
Valójában Karakas pasa tornyával azt kellett volna tenni, amit Gerő és Czagány is javasolt az 1960-as években: legalább kívülről visszaállítani a lebontása előtti nyílásrendszerét, és ezzel a hiteles megjelenését. Mivel a torony egész felső része rekonstrukció, a belső tér ettől még lehetett volna teljesen modern. Az építmény, új sokadik alakváltozata azonban megtévesztő a laikus látogatónak, akitől természetesen nem várható el, hogy tudja, milyen bonyolult előzmények után jutott el a torony a jelenlegi formájáig. Ahogy gyanútlanul közelít hozzá, a historizáló palota teraszának szélén egy oszmán bástyatornyot lát, amin díszes ablakok nyílnak, és egy díszkert simul hozzá.
Olyasmi ez, ami ebben a formában sosem létezett, leginkább azt mondhatnánk, posztmodern fantázia a török pasák Budájáról.
A múlt tévedéseit új füllentések váltották fel, bár kétségtelenül csinosabb eredménnyel. Karakas pasa tornya szélsőséges példa, de mutatja, hogy a Budai Várban a hitelesség már-már értelmezhetetlen fogalom. Minden szegletében a múlt - erősen vitatható - rekonstrukciós idézetei rétegződnek egymásra. A beavatkozásoknál márpedig arra kellene törekedni, hogy ez a hitelességi deficit ne növekedjen tovább. Ez most nem sikerült.
Nyitókép: Karakas pasa tornya a Palota út felől az átépítés után (fotó: Zsuppán András / Válasz Online)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>>
|
Hitelesség helyett törökös díszlet - egy budavári torony sokadik változata - Válasz Online
|
Hitelesség helyett törökös díszlet - egy budavári torony sokadik változata
|
[
""
] | 0 |
https://www.valaszonline.hu/2023/07/27/karakas-pasa-tornya-megujult-budai-var-nemzeti-hauszmann-program
|
2023. 07. 27. 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Simor fizetést kap Hilleréktől
Az alkotmányjogász összeférhetetlenséget lát • A jegybank szerint minden rendben
Havi 7,8 millió forintos fizetése mellett másodállást vállal a jegybankelnök. Simor András a Zeneakadémia gazdasági tanácsának elnöke, tisztségéért vagyonnyilatkozata szerint havi bruttó egymillió forintot, a jegybank közlése szerint viszont csupán havi 150 ezer forintot kap az oktatási tárcától. Az alkotmányjogász szerint Simor állása összeférhetetlen, ráadásul megkérdőjelezi a jegybankelnök függetlenségét is.
Szabadidejében Simor András a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem gazdasági tanácsának elnöki tisztségét tölti be havi bruttó egymillió forintért – derül ki a jegybankelnök vagyonnyilatkozatából. Simor vallomása végzetes lehet, hiszen a jogászok szerint tisztségei összeférhetetlenek egymással.
– Összeférhetetlen a két pozíció egymással. A Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló 2001. évi LVIII. törvény szerint az MNB elnöke további munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Simon Attila alkotmányjogász. A szakember szerint van ugyan néhány kivétel, hiszen az MNB elnöke is folytathat tudományos, oktatási, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet, a gazdasági tanács vezetése gazdasági feladat, amit szigorúan tilt a jogszabály. Az oktatási, szellemi tevékenység lehetővé tétele azt jelenti, hogy a szakember óraadóként előadásokat tarthat az egyetemeken. A Zeneakadémia gazdasági tanácsának azonban semmi köze az oktató tevékenységhez, hiszen az intézmény pénzügyeiről dönt. Simon szerint ráadásul az eset súlyosabb egy átlagos összeférhetetlenségnél, a jegybankelnök ugyanis a kormány egyik tagjától, az oktatási minisztertől kap havi juttatást, ez pedig megkérdőjelezi az MNB elnökének függetlenségét.
|
MNO Magyar Nemzet Online
|
Simor fizetést kap HilleréktőlAz alkotmányjogász összeférhetetlenséget lát A jegybank szerint minden rendbenMagyar NemzetHavi 7,8 millió forintos fizetése mellett másodállást vállal a jegybankelnök.
|
[
"cikk",
"képriport",
"képek",
"kép",
"anyag",
"elemzés",
"politika",
"külpolitika",
"magyar",
"nemzet",
"Magyar Nemzet",
"mno",
"Magyar Nemzet Online",
"hír",
"archívum",
"újság",
"publicisztika",
"interjú",
"hírek",
"időjárás",
"dokumentum",
"idézet",
"fórum",
"gazdaság",
"külföld",
"vezércikk",
"krónika",
"sport",
"álhír",
"szavazás",
"kultúra",
"sport",
"oktatás",
"pártok",
"költségvetés",
"egészségügy",
"agrárium",
"energia",
"egyházak",
"pedagógusok",
"önkormányzat",
"régiók",
"minisztériumok",
"képviselők",
"határon túli magyarság",
"miniszterelnök",
"baleset",
"ellenzék",
"vita",
"galéria"
] | 1 |
http://mno.hu/portal/645188
| null | true | 0 | 0 |
Milliókért utazgató honvédelmi vezetők
A Honvédelmi Minisztérium tavaly több mint 25 millió forintot költött a felső vezetők külföldi útjaira. A kiküldetések alatt a válság ellenére a szaktárca képviselői luxusban élnek, Vadai Ágnes államtitkár egyik kétnapos belgiumi útjára például csaknem félmillió forintot költöttek el az adófizetők pénzéből. A szaktárca vezetői állami forrásokból eljutottak olyan egzotikus helyekre is, mint India, Kína, Monaco vagy az Egyesült Arab Emírségek.
A részleteket elolvashatja a Magyar Nemzet 2009. július 20-i számában.
|
MNO Magyar Nemzet Online
|
Milliókért utazgató honvédelmi vezetőkMagyar NemzetA Honvédelmi Minisztérium tavaly több mint 25 millió forintot költött a felső vezetők külföldi útjaira. A kiküldetések alatt a válság ellenére a szaktárca képviselői luxusban élnek, Vadai Ágnes államtitkár egyik kétnapos belgiumi útjára például csaknem félmillió forintot költöttek el az adófizetők pénzéből.
|
[
"cikk",
"képriport",
"képek",
"kép",
"anyag",
"elemzés",
"politika",
"külpolitika",
"magyar",
"nemzet",
"Magyar Nemzet",
"mno",
"Magyar Nemzet Online",
"hír",
"archívum",
"újság",
"publicisztika",
"interjú",
"hírek",
"időjárás",
"dokumentum",
"idézet",
"fórum",
"gazdaság",
"külföld",
"vezércikk",
"krónika",
"sport",
"álhír",
"szavazás",
"kultúra",
"sport",
"oktatás",
"pártok",
"költségvetés",
"egészségügy",
"agrárium",
"energia",
"egyházak",
"pedagógusok",
"önkormányzat",
"régiók",
"minisztériumok",
"képviselők",
"határon túli magyarság",
"miniszterelnök",
"baleset",
"ellenzék",
"vita",
"galéria"
] | 1 |
http://mno.hu/portal/650984
| null | true | 0 | 0 |
Nem kötöttek vádalkut Ladossal
Nem sikerült bizonyítani a vádlottak anyagi haszonszerzését
Nem állja meg a helyét Zuschlag vallomása
Az ügyész hangsúlyozta: a vádlottak által tanúsított magatartásminta törvénytelen, azt a büntetőjog eszközeivel meg kell bélyegezni.Az ügy nyomozati szakban folytatott szakaszának tanulságaként említette, hogy az igazságszolgáltatás szerveit és munkatársait jogszerű tevékenységük gyakorlása során vagy emiatt senki részéről nem érheti presszió.A vádhatóság álláspontja szerint a lefolytatott bizonyítási eljárás alátámasztotta állításukat: a per nyolc vádlottja Zuschlag János vezetésével fiktív civilszervezetekből álló hálózatot épített ki, majd azok pályázatokon nyert pénzeiből működtették a Fiatal Baloldal-Ifjú Szocialisták (Fibisz) mozgalmát. Kilenc fiktív civilszervezet 72 pályázata révén jutottak állami forrásokhoz, majd a pénzt törvénytelenül, a pályázattól eltérő célra használták fel - mondta a vádhatóság képviselője.Az ügyész kiemelte: a 16 vádlott közül Lados István másodrendű vádlott ez egyetlen, aki őszinte, feltáró, önmagára és társaira is terhelő vallomást tett, részletekbe menően feltárta a csoport működését. A vádhatóság szerint Lados István szavahihetőségét alátámasztja az a tény, hogy a nyomozati szakban csaknem húsz napon keresztül tett vallomása megegyezik a bíróság előtti, nyolc napig tartó vallomása során elmondottakkal.Vádbeszédében az ügyész kitért arra: a nyomozati szakban Lados Istvánnal közölték az együttműködő gyanúsítottakkal kapcsolatos figyelmeztetetéseket, közölték vele, nincs lehetőség vádalku megkötésére. "A vallomás törvényessége és bizonyítékként felvett vallomása nem vet fel törvényességi aggályokat" - mondta.Az ügyész beszámolt arról, hogy a vádhatóság a fiktív szervezetek tagjaiként megjelölt személyeket kihallgatta, de közülük senki nem vallott arról, hogy a szervezetek működéséről tudott volna. Bebizonyosodott: a jegyzőkönyveken szereplő aláírásaikat aláhamisították - közölte Német Zsolt, aki a vádbeszédében némileg módosította a vádpontok egy részét, de ez a vádlottak cselekményének minősítését nem érintette.A vádhatóság szerint bebizonyosodott, hogy Zuschlag János elsőrendű, Lados István másodrendű, Katus Ferenc harmadrendű, Őri Csaba negyedrendű, Krausz Csaba ötödrendű, Marsovszky Balázs hatodrendű, Kullai Tamás hetedrendű valamint Vámosi Zsolt nyolcadrendű vádlottak tisztában voltak a fiktív társadalmi szervezetek pályázati tevékenységével, az általuk nyert pénzek pályázattól eltérő célú felhasználásával. A pályázatok lebonyolításában, a fiktív szervezetek "működtetésében" részt vettek.Az ügyész álláspontja szerint az is bebizonyosodott: a kilencedrendű vádlott, Prácser László Zuschlag Jánosnak segített a Nemzeti Civil Alapprogramhoz benyújtott pályázatok elkészítésében, majd a beszámolók elkészítésében.A perbeszédben a vádlottak tevékenységét, a fiktív szervezetek pályázatait, a lehallgatott telefonbeszélgetések összefüggéseit részletesen ismertette az ügyész. A vádhatóság képviselője kiemelte: az elsőtől nyolcadik rendű vádlottak esetében a bűnszervezet törvényi tényállása bizonyított. Ezt nem változtatja meg, hogy nem sikerült bizonyítani a vádlottak anyagi haszonszerzését, mert a haszonszerzés máshol (Fibisz) - realizálódott. A bűnszervezet létszámát a törvény három főben jelöli meg.A vádbeli cselekmények hat év alatt történtek, ez idő alatt Zuschlag szerepe végig meghatározó volt, valamint a tagok személye csak kis mértékben változott. Az elkövetői csoport összehangoltan működött, ami a szervezett bűnszervezet egyik ismérve - fűzte hozzá.Az ügyészség szerint nem állja meg a helyét Zuschlag János vallomása, amely szerint egyedül követte el a cselekményeket. Az ügyész szerint a bizonyítékok egész tárháza bizonyítja a bűnszervezet működését.A minősítés az első- és a másodrendű vádlottak esetében 5-től 20 évig terjedő szabadságvesztési tételt von maga után - mondta a vádló, akinek a beszédéből eddig nem derült ki, hogy mekkora büntetést fog kérni a vádlottakra.
|
Akár húsz évet is kaphat Zuschlag
|
Ha a személyek közhatalmukkal visszaélnek és bűncselekményt követnek el, ugyanúgy felelniük kell magatartásukért, mint bármely más állampolgárnak - jelentette ki vádbeszéde kezdetén Német Zsolt ügyész a Zuschlag-perben. Baleset-bűnügy, Belföld
|
[
"Akár",
"húsz",
"évet",
"kaphat",
"Zuschlag",
"Baleset-bűnügy",
"Belföld"
] | 1 |
http://fn.hu/baleset_bunugy/20100209/zuschlag_meghallgatta_u
|
2010-02-09 00:00:00
| true | 0 | 0 |
2011-08-08 17:33:33
Magyarország – Gyanúsítottból tanúvá lépett vissza Földesi-Szabó László! A Blikk információi szerint a volt alapítványi vezér aktája a Központi Nyomozó Főügyészségtől átkerült a Katonai Ügyészségre, azaz nyilvánvaló a kémbotránnyal való kapcsolat.
A volt alapítványi vezér vallomása több aktát tesz ki
Úgy tudjuk, Földesi-Szabó a több mint egymilliárdos csalási ügyben jó néhány aktányi vallomást tett. Eközben pedig állítólag adatok merültek fel arra, hogy titkosszolgák, sőt, politikusok százalékot kaptak az alapítvány hasznából azért, hogy a szervezet működhessen.– Ez államtitok, nem kívánom megerősíteni. A most folyó nyomozás álláspontom szerint nem különbözik attól az ügytől, amelyben első fokon 7 év szabadságvesztésre ítélte a bíróság ügyfelemet. Reményeim szerint a másodfokú bíróság az ügy korrekt feltárása érdekében pótnyomozást rendel el – nyilatkozta a Blikknek Berényi András ügyvéd, aki hozzátette: ügyfele önszántából, saját maga tisztázása érdekében tért haza, ezért nem áll fenn a szökés veszélye.A hírek szerint nem csak Földesi-Szabó működik együtt a nyomozóhatóságokkal. Galambos Lajos is tett tanúvallomást, állítólag a MOL eladásával kapcsolatos bűncselekményről is beszélt, ami politikust is érinthet.Mint ismeretes, azt követően, hogy Földesi Szabó László feladta magát, két volt főtitkosszolgát, Galambos mellett Laborc Sándort is - őrizetbe vett a hatóság, Galambos előzetesben van. Még Szilvásy György volt titokminisztert is elvitték a katonai ügyészség munkatársai, és várhatóan további gyanúsítások is lesznek az évszázad legnagyobb hazai kémbotrányában.Blikk információ
|
Gyanúsítottból tanú lett Földesi-Szabó László
|
Gyanúsítottból tanúvá lépett vissza a volt alapítványi vezér
|
[
"földesi-szabó lászló"
] | 1 |
http://blikk.hu/blikk_aktualis/tanu-lett-a-gyanusitott-foldesi-szabo-laszlo-2060929
| null | true | 0 | 0 |
Ciprus az Európai Unió és Izrael segítségét kérte szombaton a sziget egyik hegyvidéki térségében tomboló erdőtüzek megfékezéséhez, ami miatt legalább három települést is ki kellett üríteni, számolt be az MTI.
Ha Cipruson lesz koronavírusos, kifizetik a nyaralását és a gyógyítását is
Kosztasz Kadisz ciprusi környezetvédelmi miniszter a közszolgálati televíziónak elmondta, hogy a tűz hatalmas területeket perzselt fel a Tróodosz-hegységben és károk keletkeztek Arakapasz település melletti ingatlanokban is. Mint mondta, legalább négy ház leégett.
Eddig szerencsére nem érkeztek jelentések sérültekről, de az erdőtüzek sújtotta térségben áramkimaradásokról számoltak be a hatóságok. A térség felett terjengő füstöt a 75 kilométeres távolságban található fővárosban, Nicosiában is látni lehetett.
Με την ελπίδα ότι θα ξημερωσει χωρίς θύματα, οι θητες θα πληρώσουν κ επιτέλους η #περιβαλλοντικη_κριση & αύξηση ποινών για #εμπρηστες θα γίνουν προτεραιότητα. Σεβασμός στο περιβάλλον & τον άνθρωπο. #fire #yangin #Cyprus pic.twitter.com/DUJ08cKx7r — Ralli Papageorgiou (@prally2) July 3, 2021
Mariosz Pelekanosz kormányszóvivő aggasztónak nevezte a tűz kiterjedését. Közölte, hogy Görögország és Izrael is tűzoltásra alkalmas repülőgépeket küld a lángok megfékezésére. Jelenleg négy ciprusi tűzoltó-repülőgép segíti a tűzoltóbrigádok munkáját, amelyet az erős szél és az időnként 40 Celsius fok feletti hőség is hátráltat. Andreasz Kettisz hatósági szóvivő szerint a szabadságon lévő tűzoltókat is mozgósították.
Kiemelt képünk illusztráció.
|
Ciprus az EU-tól és Izraeltől kér segítséget az erdőtüzek miatt
|
A tűz hatalmas területeket perzselt fel a Tróodosz-hegységben.
|
[
"ciprus",
"erdőtűz",
"európai unió",
"segítség"
] | 0 |
https://24.hu/kulfold/2021/07/04/ciprus-erdotuz-eu-segitseg
|
2021-07-04 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Magyarország nem kapta meg a 2021-es és a rákövetkező, 2023-as férfi kézilabda-világbajnokság rendezési jogát.
A hazai szövetség rövid tájékoztatása szerint a nemzetközi szövetség (IHF) tanácsa pénteken, a Szocsiban zajló kongresszuson döntött a két esemény házigazdájáról. A 2021-es vb-nek Egyiptom, míg a 2023-asnak Svédország és Lengyelország adhat otthont közösen.
A következő, 2017-es világbajnokságot Franciaországban tartják, 2019-ben pedig Németország és Dánia lesz a rendező.
|
Nem rendezünk kézi-vb-t
|
Sem a 2021-es, sem a 2023-as rendezés jogát nem kaptuk meg.
|
[
"kézilabda",
"kézilabda-vb",
"mksz",
"sport"
] | 0 |
http://24.hu/sport/2015/11/06/nem-rendezunk-kezi-vb-t
|
2015-11-06 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Még egy 2009-es projekt befejezéseként készültek el nemrégiben azok a marcalvárosi lakótömbök, melyek a panelprogramnak köszönhetően kaptak új köntöst az elmúlt időszakban. A fejlesztésekről sajtótájékoztatón számolt be a város vezetése február 15-én. Ezúttal egy 700 milliós program zárórendezvényére várták a média munkatársait, ahol Borkai Zsolt elmondta, hogy a mostani fejlesztéssel 6 panelház közel 500 lakása kapott komplett, XXI. századi elvárásoknak megfelelő energiakorszerűsítést. "Városunk eddig 2,3 milliárd forintot szánt a panelprogramra. Ez a jelenlegi projektnél úgy jelentkezett, hogy az állam 338 millió forinttal, az önkormányzat 231 millió forinttal szállt bele a kivitelezési költségekbe, így a lakók 145 milliós önrésszel járultak hozzá a fejlesztéshez. Természetesen ez nemcsak nekünk győrieknek, hanem az országnak is fontos, így reméljük, hogy a jövőben is tovább támogatja az állam, az effajta fejlesztési elképzeléseinket"- mondta a polgármester. Kara Ákos országgyűlési képviselő hozzátette, hogy az Új Széchenyi Terv is ezeken a megvalósított beruházási tervezeteken alapszik. "Bízom benne, hogy az állam, a város, valamint a lakóközösség hármas összefogása további látványos eredményeket feltételez a jövőben." – mondta a képviselő.
A jelenlegi projekt a Cuha, a Lajta, az Örkény, az Ikva és a Kormos utca épületeit is érintették. A külső szigetelés, az új fűtőtestek pedig akár 40-60%-os megtakarítást is jelenthetnek a győrieknek, ennek jótékony hatását pedig már most érzékelik a lakók. "A tavaly januári számlához képest idén 8000 forinttal kevesebb fűtésszámlát fizettem, holott a lakásban állandó 22 fokra van állítva a hőfokszabályzó. 20 éve lakom itt, de ilyen hasznos és esztétikus fejlesztésre még nem volt példa" – mondta Keinauf Miklós, Lajta utcai lakos.
|
Győrben tarol a panelprogram
|
Újabb 700 millióból korszerűsítettek 6 lakóépületet, és ezáltal 500 lakást Győrben. A panelprogram előremenetelét bizonyítja az is, hogy eddig összesen 2,3 milliárd forint értékű beruházást tudhat maga mögött a város.
|
[
"panelprogram"
] | 0 |
https://24.hu/belfold/2012/02/15/gyorben-tarol-a-panelprogram
|
2012-02-15 00:00:00
| true | 0 | 0 |
412 millió forintos beruházásra kért közbeszerzés alóli mentességet a Köztársasági Elnöki Hivatal. A nemzetbiztonsági bizottság kedden a szocialisták nem szavazata ellenére megszavazta, hogy Schmitt Pál hivatala közbeszerzés nélkül keressen beruházót három ingatlan felújíttatásához. A hivatal a Béla király úti rezidencián és Schmitt Pál Művész utcai lakhelyén is tervez építési munkákat.
Zárt ülésen tárgyalták meg a Nemzeti Fejlesztési Miniszter által benyújtott, közbeszerzési törvény hatálya alóli mentesítési kérelmet. Az Index információi szerint a 4 milliárdos nettó összegű beruházást közlekedési, közútfejlesztési területen hajtanák majd végre. A minisztérium az informatikai rendszer biztonsági szempontjai miatt kérte a nemzetbiztonsági szempontú beszerzési könnyítést.
A testület kedden tárgyalta az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója által benyújtott kérelmet is.
A Fidesz az előző ciklusban többnyire megszavazta az akkori kormány, illetve kormányszervek által benyújtott előterjesztéseket. De az akkor még ellenzéki párt azt ígérte, hogy a közbeszerzési törvény újratárgyalásakor vagy újraalkotásakor ezt a kérdéskört is újra kell szabályozni. Demeter Ervin sürgette, hogy a NATO-beszállító minősítéssel rendelkező, átvilágított vállalkozások mintájára legyen egy hazai, nemzetbiztonsági minősítéssel rendelkező beszállítói kör, amelynek tagjai megfelelnek a biztonsági szempontoknak, és őket lehessen versenyeztetni.
Demeter az Index kérdésére elmondta, fenntartja korábbi álláspontját, és a valószínűleg ősszel sorra kerülő törvénymódosításánál javasolni fogja a módosítást a szaktárcának.
|
Három közbeszerzés-mentesség egy napon
|
Három közbeszerzés-mentesség egy napon - Schmitt Pál rezidenciájának felújításához csak nemzetbiztonságilag megbízható céget lehet választani.
|
[
"nemzetbiztonsági bizottság",
"közbeszerzés alóli mentesség",
"köztársasági elnöki hivatal",
"belföld"
] | 1 |
https://index.hu/belfold/2011/02/08/harom_kozbeszerzes-mentesseg_egy_napon
|
2011-02-08 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Orsós János független jelölt nyerte az időközi polgármester választást a Baranya megyei Gilvánfán, ahol három év alatt ez volt az ötödik önkormányzati választás.
A 400 lelkes Gilvánfa új polgármestere az az Orsós János lett, aki korábban már betöltötte ugyanezt a tisztséget azonban 2005. elején hivatali visszaélés illetve sikkasztás miatt bírósági döntéssel távolítottak el a polgármesteri székből. Az ítélet ráadásul csak utólag derült ki, mivel a polgármester akkor "elfelejtette" tájékoztatni a képviselő-testületet és nem mondott le a törvény által meghatározott időben.
A mostani időközi választásokra az után került sor, hogy tavaly novemberben a képviselő-testület feloszlatta magát, a hivatalos indoklás szerint Bogdán János polgármester kapcsolata "nem volt megfelelő" a faluban élőkkel.
Az MTI önkormányzati körökből akkor úgy értesült, hogy a lépésre okot a polgármester vizsgálata szolgáltatott, mely azt hivatott kideríteni, kik törtek be a közelmúltban az önkormányzat raktárába. Bogdán János arra tett utalást a képviselőknek, hogy a feltételezett elkövetők az ő rokonaik közül kerülhettek ki.
|
Helyi érték: Sikkasztásért elítélt régi-új polgármester Gilvánfalván
|
Orsós János független jelölt nyerte az időközi polgármester választást a Baranya megyei Gilvánfán, ahol három év alatt ez volt az ötödik önkormányzati választás.
|
[] | 1 |
https://hvg.hu/helyiertek/20080128_gilvanfalva_orsos_janos_polgarmester
|
2008-01-28 14:37:23+01:00
| true | 0 | 0 |
A magyar labdarúgó-válogatott 0-0-t játszott az ezúttal veszélyes finnek ellen az Eb-selejtező zárómeccsén a Puskás Stadionban.
A svédek múlt pénteki, Finnország elleni idegenbeli sikerével eldőlt, hogy a magyar-finn és a svéd-holland meccs végeredményétől függetlenül az E csoport győztese, Hollandia mellett Ibrahimovicék jutnak tovább.
A magyar válogatott évtizedek óta nem látott selejtezős teljesítménye Eb-szereplést nem, de örömet annál többet hozott, gondoljunk csak a finnek elleni sikerre Helsinkiben, vagy a svédek budapesti eltángálására.
Egervári Sándor csapatának az utolsó, finnek elleni budapesti mérkőzésén a cél természetesen a győzelem volt, illetve a Puskás Ferenc Stadion dugig megtöltő szurkolók méltó kiszolgálása, és a 21 pont elérése.
ÖSSZEFOGLALÓ:
Az első félidőben fölényben játszott a magyar csapat, Koman remekül osztogatott.Több lehetőségünk akadt, főleg Priskin lábában volt benne a gól – sajnos benne is maradt.
A fordulás után a finnek alaposan megszorongatták a mieinket, a csapkodó játékban mindkét csapat győzhetett volna, végül megúsztuk gól nélkül, de mi sem találtunk be.
Svédország 3-2-re győzött Hollandia ellen, és legjobb másodikként egyenes ágon kijutott a 2012-es kontinensviadalra.
Egervári Sándor a lefújás után nem tudta megdicsérni csapatát, kénytelen volt a finneket méltatni:
“Nem a hiányzókon múlt a győzelem, a pályán lévőknek kellett volna megoldani a feladatot. A finnek jól játszottak, és néha erősebbnek bizonyultak nálunk." – mondta a szövetségi kapitány.
Csányi Sándor MLSZ-elnök kicsit vidámabb hangot ütött meg:
“Megérdemelték volna a győzelmet a szurkolók, de a döntetlennek is örülnünk kell, a válogatott várakozáson felül teljesített a slejtezősorozatban. Ez a csapat jó alapot ad a vb-selejtezőkre,és bár nehéz a csoportunk, nem vagyunk esélytelenek." – nyilatkozta a magyar labdarúgás első embere.
Mixu Paatelainen, a finnek szövetségi kapitánya szerint a szünet előtt védekezésben jobbak voltak a magyaroknál, fordulás után pedig kikapcsolták a mieink passz-játékát, de nem tudták kihasználni a helyzeteiket.
Eredmnyek – Eb-selejtező, E csoport Magyarország – Finnország 0-0 Puskás Ferenc Stadion, Vezette: Alberto Undiano Mallenco Magyarország: Király – Varga József, Korcsmár, Juhász, Vanczák – Koman, Elek, Sándor György (Dzsudzsák, 59.), Hajnal (Stieber, 88.) – Szabics, Priskin (Vadócz, 59.). Szövetségi kapitány: Egervári Sándor Finnország: Fredrikson – Raitala, Moisander, Toivio, Arkivuo (Lampi, 55.) – Sparv, Väyrynen – Ring, R. Eremenko, Hämäläinen (Pukki, 88.) – Forssell (Furuholm, 67.). Szövetségi kapitány: Mixu Paatelainen Sárga lap: Moisander (81.) Svédország-Hollandia 3-2 (1-1)
Stockholm, Rasunda Stadion, V.: Cakir
Gólszerzők: Källström (14.), S. Larsson (52. – 11-esből), Toivonen (53.), ill. Huntelaar (24.), Kuyt (50.) Moldova-San Marino 4-0 (1-0)
Kisinyov, V.: Reinert
Gólszerzők: Zmeu (30.), Bacciocchi (63. – öngól), Suvorov (66.), Andronic (87.) Az E csoport végeredménye: 1. Hollandia 10 9 – 1 37–8 +29 27 pont 2. Svédország 10 8 – 2 31–11 +20 24 pont 3. Magyarország 10 6 1 3 22–14 +8 19 pont 4. Finnország 10 3 1 6 16–16 0 10 pont 5. Moldova 10 3 – 7 12–16 –4 9 pont 6. San Marino 10 – – 10 0–53 –53 0 pont
Élő szöveges közvetítésünket az alábbiakban olvashatják.
A meccs után (Dobos Sándor) Dzsúúú-dzsák, Dzsúúú-dzsák – köszöntötte az Anzsi Mahacskala játékosát a magyar közönség a második félidő elején, amikor Vadócz Krisztián mellett Egervári Sándor a pályára küldte őt. A jelenlegi legmagasabban jegyzett magyar labdarúgó első mozdulataival már jelezte is amit eddig is sejtettünk: sok mindent tud erről a játékról. Keresték is a többiek a szélsőt, akinek beadásai általában veszélyesek is voltak. A 69. percben hirtelen – de csak egy pár másodpercre – más irányt vett a szurkolók hangulata és hozzáállása, ugyanis ébresztőt fújt a 25 ezer néző egy jelentékeny része. Alig fogták fel a fiúk a pályán, hogy megdorgálták őket, amikor már Hajrá, magyarok! hallatszott a Puskás Stadion lelátóiról. Király Gábor a 77. percben sokak kedvencévé vált, ugyanis ziccerben védett. Kétszer is. Nem csoda, hogy a finn közönség is vérszemet kapott, na meg Király, aki a meccs utolsó tíz percében kiérdemelte a találkozó MVP-je címet. Az utolsó percre fordulva füttyök itt, füttyök ott – kesernyés lesz a szánk íze? Valamelyest az lett. A nagy többségben biztos, mert elég éles volt a füttyszó a levonuláskor – egészen addig, amíg Király Gáborék megköszönték a szurkolást. Jövöre jöhetnek világbajnoki selejtezők, azon belül a hollandok, a törökök, a románok, az észtek (a szerbek vereségével Eb-pótselejtezős a balti állam!) és az andorraiak. Hogy hol, azt még nem tudni, hiszen a Puskás Ferenc Stadion könnyen lehet, hogy elbúcsúzott a sporteseményektől.
93. PERC: VÉGE a mérkőzésnek, a félperces füttyszó a finnek elleni 0-0-ás döntetlennek szól, a vastaps az Eb-selejtezősorozatban mutatott magyar teljesítménynek. A magyar válogatott a 3. helyen zárt az E csoportban.
92. PERC: Majdnem megint bejött! Dzsudzsák emelte a finn kapu előtti tömegbe, a Vanczák előtt elszálló
labdát lefülelte a finn kapus, a kontra végállomása megint Király.
90. PERC: A hosszabbításban mindig mi lövünk gólt a finnek ellen...
CSERE 88’ Hämäläinen-Pukki, Hajnal-Stieber csere
86. PERC: A középpálya mindkét oldalon átjáróház, itt is, ott is elpuskázott lehetőségek.
SÁRGA LAP 81’ Moisander alaposan rászolgált
81. PERC: Elek vágázott keresztül a középpályán, Moisander brutális módon állította meg. Az ellentámadás végén megint csak Királyon múlt a döntetlen...
79. PERC: Väyrynen közeli lövését fogja király, majd újra a magyar kapus menti meg a csapatot a góltól. Kezd múlni a közönség türelme.
76. PERC: Szabics! Majdnem... A Sturm csatára helyzetbe hozta magát, de kimaradt a közeli helyzet.
73. PERC: Kicsit kezd görcsössé válni a csapat, Sparv a finnek legnagyobb lehetőségét hagyta kihasználatlanul, hála Király Gábornak.
CSERE 67’ Forssellt Furuholm váltja a vendégeknél.
Északon folytatódik a gólpárbaj, egyórányi játék után 3-2-re vezetnek a svédek, de most már ezen nem kell idegeskednünk.
60. PERC: Finn pánik, Dzsudzsák indult meg, a baloldalon a szokásos módon, most jobban védekeztek ellene, mint Helsinkiben.
CSERE 59’ Sándor György le, Dzsudzsák be,ováció a lelátón. Priskint helyett Vadócz a pályán.
58. PERC: Dzsudzsák készül a beállásra, közben Korcsmár fejel fölé.
CSERE 55’ Arkivuo helyett Lampi a vendégeknél.
48. PERC: A szurkolók egyikét kiemelték a tömegből, de aztán már mindenki újra a pályára figyel.
KÖZÉPKEZDÉS 46’ Mi folytatjuk a mérkőzést.
Hangulatjelentés – a szünetben Ennyire lelkes szurkolást régen láttunk a Puskás Ferenc Stadionban. Talán még a Svédország elleni mérkőzés alkalmával sem volt ilyen hálás a közönség. Minden megszerzett, visszaszerzett labda, kiharcolt szabálytalanság vagy szöglet után tapsot kap a magyar csapat, amely nagy fölényben játszik.
Persze szurkolás és szurkolás között is van különbség. Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a B-közép bizony a környező országok szidalmazására is fordított – nem kevés időt. A “Lesz még Erdély Magyarországé" rigmus mellett a “Ki nem ugrál büdös román!" nóta következett, amelyre a többi szektorból is érkezett bátorítás és “ütemes mozgás". Hogy Jan Slota milyen jelzőt kapott a B-középtől, azt inkább nem idéznénk. A finn drukkerek is ugrálnak, ők feltehetően jókedvükben, elvégre a magyar válogatott ellen a szünetben döntetlenre állni és olykor hősiesen védekezni, számukra mindenképp elismerés. Egervári Sándor ritkán pattant fel a kispárnás kispadról, a finn kapitány ugyanakkor többször is az oldalvonal mellett ordibált az övéi felé. Reméljük, ez a későbbiekben sem lesz másként, mert mindez azt jelenti, jó úton haladunk higgadt, megfontolt játékunk mentén a három pont felé.
45. PERC: Vége az első, 0-0-ás döntetlent hozó félidőnek, a jelentős magyar fölény eddig helyzetekben mutatkozott csak meg, szünet után jöhetnek a gólok!
Stockholmban közben potyognak a gólok, a 25. percben Svédország-Hollandia 1-1.
40. PERC: Forssell Varga és Korcsmár között próbált gólt rúgni, végül Vargát könyökölte le.
38. PERC: Húha! Most már két helyzet/perc a magyar mérleg, nincs is idő felsorolni...
35. PERC: Érik a magyar gól, Koman sokadik átadása után Priskin centikkel durrantott mellé.
27. PERC: A mieink várják a lehetőséget, eddig még nem jött el.
20. PERC: Elek-Koman összjáték után a vendégkapus összecsúszott Priskinnel, de gyorsan meggyógyul.
18. PERC: Varga ívelése után Koman elől öklözött Fredrikson.
15 PERC: Távoli finn lövés, Király fogja.
12. PERC: Sándor György félpályáról emelt kapura, hogy a finn kapus ne érezze jól magát.
10. PERC: A gólpassz-felelős Koman Vladimir ugratta ki Priskint, a lövést kitolta Fredrikson.
8. PERC: A szurkolók nem spórolnak a hangerővel, a 200 finn vendégdrukker okosan nem kezd hangpárbajba.
5. PERC: Baráti tempóban kezdődött a játék, Vanczák és Hämäläinen összefejelése okozott némi izgalmat.
KÖZÉPKEZDÉS 1’ A finnek kezdték a mérkőzést.
|
Döntetlennel búcsúztunk az Eb-selejtezőtől
|
A magyar labdarúgó-válogatott 0-0-t játszott az ezúttal veszélyes finnek ellen az Eb-selejtező zárómeccsén a Puskás Stadionban.
|
[
"magyar válogatott",
"labdarúgás",
"foci",
"eb-selejtező"
] | 0 |
https://24.hu/sport/foci/2011/10/11/magyarorszag-finnorszag-elo1
|
2011-10-11 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Bajnokok Sorozata: idei legjobbja sem volt elég Hosszú Katinkának
Érdekes dolgokat árult el magáról a háromszoros olimpiai bajnok Hosszú Katinka, akit 5 és 10 év közötti gyerekek különböző témákban.
A gyerekek megtudhatták, hogy Hosszúnak a matematika volt a kedvenc tantárgya, hogy a fagyi a kedvenc étele, hogy a pályafutása befejeztével szeretne sokat táncolni, olvasni és moziba járni, és hogy három gyerekre vágyik, egy fiúra, egy lányra, majd még egy fiúra.
De felfedte azt is, milyen gyerekkori trauma miatt vannak rémálmai.
Kiemelt kép: MTI/Illyés Tibor
|
Meg fog lepődni, Hosszú Katinka mitől fél a legjobban
|
5 és 10 év körüli gyerekek szórták meg jobbnál jobb kérdésekkel a háromszoros olimpiai bajnokot.
|
[
"hosszú katinka",
"úszás",
"sport",
"rémálom",
"titok",
"félelem",
"gyerekek"
] | 0 |
https://24.hu/sport/2019/06/06/hosszu-katinka-fel-remalom-gyerekek-titkok
|
2019-06-06 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Az Index információi szerint Kocsis István, a BKV vezérigazgatója közölte a cég két kiemelt főtanácsadójával, Molnár László műszaki-gazdasági főtanácsadóval és Futó Sándor elnöki főtanácsadóval, hogy ki vannak rúgva. Az érintettek gyorsan betegszabadságra vonultak, egyikük esetében politikai háttéralkudozás kezdődhet.
Mint azt az Index megírta, Molnár László alapbére havi bruttó egymillió 424 000 forint, plusz évente legalább az éves személyi alapbérének 150 százalékára jogosult. Felmondás esetén a munkavállalót 12 havi átlagkereset illeti, ami ezek szerint meghaladhatja a 40 millió forintot is. Emellett juttatásként korlátlan mobiltelefon-használat, ingyenes utazás jár a BKV járatain (a családtagoknak is).
Futó Sándor
Mint arról az Index Mint arról az Index beszámolt , Futó Sándor a bankvilágból érkezett, Tóthfalusi György SZDSZ-es igazgatósági elnök tanácsadójaként kezdett, gyorsan megkapta a BKV egyik régóta vergődő, de sokmilliárdos informatikai projektjét, és beköltözött Antal Attila vezérigazgató korábbi irodájának tárgyalójába. Futónak erős politikai hátszele van, szakmai ismeretei azonban nem túl mélyek. A már vele érintkezésbe került BKV-sok szerint a tömegközlekedést igazán nem ismeri, csak általános üzleti szemüvegen át nézi a közlekedési cég ügyeit. A szocialisták feltétlen támogatását nem élvezi: Balogh Pál szocialista képviselő legutóbb a felügyelőbizottság pénteki ülésén érdeklődött a vezérigazgató korábbi irodájának használata felől.
Molnár az energiaiparból érkezett a BKV-hoz 2008. szeptember 1-jén, Kocsis István vezérigazgatói kinevezésekor. Mostanában legtöbbször az MVM Zrt. korábbi zavaros ügyeivel kapcsolatban cikkezik róla a sajtó. Az Index úgy tudja, hogy ügyei miatt szocialista felsővezetők többször felszólították Kocsist, hogy távolítsa el a BKV-tól.
A másik főtanácsadó Futó Sándor, Tóthfalusi György SZDSZ-es igazgatósági elnök jobbkeze (Tóthfalusi korábban a fővárosi közgyűlés SZDSZ-es képviselője volt). A vezérigazgatói indoklás szerint az ugyanolyan jövedelemmel rendelkező Futónak is a spórolás jegyében kell távoznia, mint Molnárnak.
Az Index úgy tudja, hogy Futó a közlés hallatán betegszabadságra vonult. Ő, ellenben Molnárral hallani sem akar a távozásról, vagy akár a 40 millió forintot is meghaladó végkielégítés elmaradásáról. Mivel Futó az SZDSZ delegáltjának számít a BKV-ban, valószínű, hogy mozgósította kapcsolatait a város vezetésében.
A BKV a következő közleményt juttatta el az Indexhez: Kocsis István, a BKV vezérigazgatója tavaly szeptemberi hivatalba lépése óta következetesen csökkentette a vállalatnál a tanácsadási költségeket. Ennek keretében most megkezdte a szervezeti egységekhez (igazgatóságokhoz, főosztályokhoz) nem tartozó, közvetlen vezetői tanácsadói munkaszerződések számának csökkentését. E terv részeként a vezérigazgató úr megköszönte Molnár László főtanácsadónak és Futó Sándor koordinációs főtanácsosnak az eddigi munkájukat, együttműködésüket, és jelezte, hogy a jövőben nem tart igényt a tevékenységükre. A vezérigazgató úgy döntött, hogy a BKV nem fizet végkielégítést, és a tanácsadói szerződések megszüntetése tovább folytatódik.
|
Kirúgták a BKV méregdrága főtanácsadóit
|
Kirúgták a BKV méregdrága főtanácsadóit - Repülnek a jobbkezek. Egyikük lemondott a 40 milliós végkielégítésről, a másik még nem.
|
[
"bkv",
"kocsis istván",
"molnár lászló",
"futó sándor",
"jobbkezek"
] | 0 |
http://index.hu/belfold/budapest/2009/04/08/kirugtak_a_bkv_meregdraga_fotanacsadoit
|
2009-04-08 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Az LMP frakcióvezetője szerint a Magyar Demokratikus Charta által szerdán neki címzett levél több ponton is "rendkívül képmutató és provokatív".
Schiffer András az MTI-nek azt is elmondta: "Gyurcsány Ferenc elvbarátai és a '92-es demokratikus charta álszóvivői egész egyszerűen nincsenek abban a helyzetben, hogy ma bárkit ebben az országban a jogállami normákról kioktassanak".
A Gyurcsány Ferenc kezdeményezésére létrejött Magyar Demokratikus Charta arra szólította fel levelében Schiffer Andrást, hogy vonja vissza a volt kormányfő ellen a sukorói kaszinóberuházással összefüggésben tett feljelentését még azelőtt, hogy a parlament döntene a szocialista politikus mentelmi jogáról. Schiffer András 2009 októberében jelentette fel Gyurcsány Ferencet hivatali visszaélés miatt. A legfőbb ügyészhez címzett feljelentésében arra hivatkozott, hogy a sukorói King's City-beruházást kiemelt jelentőségűvé nyilvánító jogszabály előkészítése során megszegték a nyilvánosságra és az állampolgárok bevonására vonatkozó törvényi rendelkezéseket.
Ezzel összefüggésben Bauer Tamás egykori szabad demokrata politikus, Márton László író és Vitányi Iván MSZP-s képviselő, a Demokratikus Charta szóvivői azt írták: "hadd emlékeztessük arra, hogy például az egykulcsos személyi jövedelemadót és a különadókat bevezető adótörvény, illetve a magánnyugdíjrendszert felszámoló törvény tervezete sem került előre nyilvánosságra az interneten, nem volt mód társadalmi részvételre, s azokról sem végeztek hatásvizsgálatokat". "Ugyanakkor - a sukorói fejlesztésre vonatkozó rendelettől eltérően - ezek esetében kimutatható az előnyszerzés, illetve indokolatlan hátrány okozása, ami a hivatali hatalommal való visszaélés nélkülözhetetlen tényállási eleme" - jegyezték meg.
Schiffer András szerdán az MTI-nek úgy reagált: a feljelentése nyomán közvádas eljárás folyik, és ilyen esetben nem lehet visszavonni a feljelentést. Az LMP frakcióvezetője ugyanakkor "nem tartja valószínűnek, hogy Bauer Tamás és fegyvertársai ezzel ne lennének tisztában". Az ellenzéki politikus szerint a charta levele azért is képmutató, mert "úgy hírlik, hogy korántsem csak az LMP által tett feljelentés miatt kérte ki a Legfőbb Ügyész Gyurcsány Ferenc mentelmi jogát".
A levél második felével kapcsolatban Schiffer András kiemelte: amikor az elmúlt hónapokban a jelenlegi kormányzat törvénysértését észlelték, az LMP számos esetben tett feljelentést ismeretlen tettes ellen. A levélben szereplő törvények és az LMP feljelentésének összehasonlítását Schiffer András "ócska csúsztatásnak" nevezte, hiszen - mint mondta - az LMP a parlamentben leszavazta az említett törvényjavaslatokat. Ráadásul Schiffer András szerint a levél íróinak összehasonlítása azért is "képmutató és hazug", mert a sukorói telekcsere kapcsán egy kormányrendelet kapcsán merült fel a nyilvánosság szabályainak megsértése, míg a levélben törvényekről írnak a charta szóvivői. "Amíg a kormányrendelet esetében annak tartalmáért a miniszterelnök személyében felelős, addig a törvényt az Országgyűlés fogadja el" - emlékeztetett Schiffer András.
Schiffer András szerint egyébként "rendkívül ártó, hogy az eddig hatalom lévő politikai erők egymás szennyesére mutogatva próbálják a sajátjukat tisztára mosni. Emellett bár Orbán Viktor valóban néhány hónap alatt felszámolta az alkotmányosságot, de ettől még az embereknek joguk van tisztán látni nemcsak Sukoró, hanem például a kormányzati negyed vagy a 2006-os rendőri jogsértések ügyében is". Gyurcsány Ferencet hivatali visszaélés miatt tervezi gyanúsítottként kihallgatni az ügyészség a sukorói kaszinóberuházással kapcsolatban, s a legfőbb ügyész ezért mentelmi jogának felfüggesztését kérte. A volt kormányfő korábban jelezte, ő maga is mentelmi jogának felfüggesztését kéri a parlamenttől, és az ügy minden, számára elérhető dokumentumát nyilvánosságra hozza.
A parlament mentelmi bizottsága Rubovszky György (KDNP) elnök tervei szerint szeptember 6-án tárgyalja a volt miniszterelnök ügyét, így a parlament akár már őszi ülésszakának első napján, szeptember 12-én dönthet Gyurcsány Ferenc mentelmi jogáról a jelenlévő képviselők kétharmados többségével.
|
Belföld: Schiffer: A charta levele képmutató és provokatív
|
Az LMP frakcióvezetője szerint a Magyar Demokratikus Charta által szerdán neki címzett levél több ponton is rendkívül képmutató és provokatív.
|
[
"Gyurcsány Ferenc",
"LMP",
"Schiffer András",
"charta",
"feljelentés"
] | 1 |
https://nol.hu/belfold/schiffer__a_charta_levele_kepmutato_es_provokativ
|
2011-08-24 19:30:21+02:00
| true | 0 | 0 |
Tíz kempinggel kezdte meg az idei szezont a Balatontourist, de az év végére már csak hat maradt Mészáros Lőrincéknél – derül ki a Balatontourist honlapjáról. A cég – amely június óta a Hunguest Hotels Szállodaipari Zrt. alá tartozik – gyors ütemben szabadul meg a kempingektől: 2017-ben még tizenkét, zömében tóparti kemping üzemeltetését vette át a Konzum Nyrt. résztulajdonában álló BLT Group Zrt.
A balatonfüredi, révfülöpi, balatonakali, balatonszemesi, zalakarosi és balatonberényi kempingek maradtak a cég kezelésében, de a siófoki Aranypart Kemping, a vonyarcvashegyi Park és Üdülőfalu, a zamárdi Mirabella Kemping és a balatonberényi Kócsag kemping nemrég kikerült a cég portfóliójából.
Vadászné Székely Orsolya a Balatontourist Camping Kft. marketingmenedzsere a 24.hu kérdésére azt írta, az említett kempingeket eddig sem a Balatontourist üzemeltette, "azok csupán marketing szerződéssel kapcsolódtak a hálózathoz", és az üdülők üzemeltetői a pandémia okozta gazdasági nehézségek miatt döntöttek a költségcsökkentő lépés mellett. Két kempinggel még folynak tárgyalások a jövő évi együttműködésről. Megjegyezte azt is, hogy mivel nem üzemeltették ezeket a kempingeket, nincsen információja arról, hogy mi lesz a területek sorsa.
Azt már a Balatontourist megvásárlásakor sejteni lehetett, hogy nem a kempingek üzemeltetése miatt vásárolták meg a céget Mészárosék. Ennek első jele az volt, amikor a balatonakali kempinget a Konzum Nyrt. egyik igazgatósági tagjának offshore alapítású cége a legalacsonyabb ajánlattal megvette 2017-ben. Ezt követően egymás után tűntek el a kempingek a portfólióból, volt olyan, amelynek az üzemeltetését leadták, de a keszthelyi Zala kemping például megszűnt 2019-ben. Ráadásul a megmaradt hat kemping száma is csökkenni fog még, a balatonszemesi Vadvirág kempingbe ugyanis luxusszállodát és villaparkot építenek, igaz, Vadászné Székely Orsolya tájékoztatása szerint az jövőre még biztosan kinyit.
A megmaradt kempingek pedig várhatóan egyre inkább veszítenek majd kemping jellegükből, a fürediben például már épül a szálloda és a kikötő, de mélygarázst és konferenciaközpontot is terveznek ide.
Szeptember óta egyébként Détári-Szabó Ádám a Balatontourist új ügyvezetője. Ő 2017 óta látta el az Appeninn leányvállalatainak ügyvezetését – ebből a cégből nemrég szállt ki Mészáros Lőrinc. A Világgazdaság korábbi cikke szerint Détári-Szabónak kulcsszerepe volt a Club Aliga megújításában, vagyis abban, hogy kikötő, szálloda és konferencia-központ épül majd az üdülőterületen.
Azt egyelőre nem tudni, hogy az új ügyvezetőnek mik a tervei a még megmaradt Balatontourist-kempingekkel, de várhatóan néhány százmilliós támogatásra nemsokára pályázhatnak majd. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója júliusban ugyanis arról beszélt, hogy néhány hónapon belül 5 milliárd forintos keretösszeggel kiírják a kempingfejlesztési pályázatot.
Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs/24.hu
|
Leépítik a Balatontouristot: tizenkét kempingből csak hat marad Mészároséknál
|
A megmaradók is egyre inkább veszítenek kemping jellegükből.
|
[
"balaton",
"balatontourist",
"mészáros lőrinc",
"kempingek"
] | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/11/06/balaton-balatontourist-meszaros-lorinc-kempingek
|
2020-11-06 00:00:00
| true | 0 | 0 |
A gazdasági tárca ma benyújtotta az új, ügyfélbarát adóhivatal kialakításáról szóló törvénytervezetet. A cél egy hatékony, kevésbé bürokratikus szervezet felállítása, amely segíti adóügyeik intézésében a vállalkozásokat és az állampolgárokat – adta hírül a tárca sajtóközleménye.
2016-tól a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a háromszintű kormányhivatalból kétszintű központi hivatallá alakul – áll a törvényjavaslatban. A felső szinten helyezkedik el az ún. Központi Irányítás, amely – mint ahogy elnevezése is mutatja – az irányító szint, az alsó szinten pedig az állampolgárokkal, vállalkozásokkal közvetlen kapcsolatban álló megyei igazgatóságok állnak.
Ahogy azt korábban megírtuk, megszüntetik a hét régiós igazgatóságt. A megszűnő egységek munkatársai elsősorban a megyék, illetve a NAV Központi Irányítás munkáját segítik majd. A megyei vám- és adóigazgatóságok összevonásával egyszerűbb lesz az eljárás igazgatósági szinten is. Az új szervezeti struktúra garantálja a gyorsabb ügyintézést és az egységes jogértelmezést.
Azért, hogy az adózói jogok maradéktalanul érvényre juthassanak, szükséges kiemelten – annak rangja szerint – kezelni a jogorvoslatokat. 2016-tól a lakosság és a vállalkozások kérelmeit a Fellebbviteli Igazgatóság szakemberei bírálják el.
A NAV vezetését a gazdasági tárca államtitkára és négy helyettes államtitkára látja el. A minisztériumba helyezett adóhivatali struktúrát számos OECD- és uniós tagállam alkalmazza. Szakértői vizsgálatok szerint az ilyen típusú felépítés a kormány által fejleszteni kívánt két területen, az adózó ügyfélként való kezelésében és a végrehajtási mutató javulásában is komoly sikereket hozhat. A NAV-vezetésnek a Nemzetgazdasági Minisztériumba történő integrálásával az eddigi gyakorlattal szemben előtérbe kerül az adóhivatal szolgáltató arca. 2016-tól az adófizetők jelentős többsége csak ezzel találkozik majd.
|
Itt a lista – teljesen átalakítják a NAV-ot
|
Benyújtották a NAV átalakítására vonatkozó törvényjavaslatot.
|
[
"adóigazgatás",
"közigazgatás",
"nav"
] | 1 |
http://24.hu/fn/penzugy/2015/11/30/itt-a-lista-teljesen-atalakitjak-a-nav-ot
|
2015-11-30 00:00:00
| true | 0 | 0 |
A napokban az egész magyar sajtót bejárta a hír:az Audi valószínűleg Magyarországon valósítja meg új autógyártó beruházását. A bővítésre kiszemelt győri telek azonban természetvédelmi terület, ahol a dolgok jelen állása szerint nemhogy autógyárat, de még egy házat sem lehet építeni.
Az Audi győri telephelyét a cég magyarországi működése során egyszer már bővítették. Akkor a bővítéssel érintett terület csupán "védelemre tervezett" státuszú volt. Az Audi végigjárta a törvényes utat, az állam végül elállt a védetté nyilvánítástól, cserébe az Audi kifizette az építkezés miatt veszélybe kerülő növények áttelepítésének költségét. Az eset azt mutatja, hogy a vállalat indokolt esetben hajlik a kompromisszumra, és hajlandó a beruházási terveit összehangolni a természetvédelmi szempontokkal.
Akinek az utóbbi elvárásokat a mostani bővítési tervek kapcsán (is) képviselnie kellene, az viszont láthatóan nincs a helyzet magaslatán: a magyar államigazgatás eddig meglehetősen furcsán intézte a beruházás engedélyezési ügyeit. A folyamat során a projektet gyakorlatilag államtitokként kezelték, az Audi nevét nem is említették. A szóban forgó terület, vagyis a győri Audi gyár melletti volt győrszentiváni lőtér jelenleg kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek számít, része a Natura 2000 hálózatnak, az Országos Területrendezési Terv alapján pedig az országos ökológiai hálózat magterülete, vagyis itt a bökkenő: nem beépíthető.
Ahhoz, hogy itt gyárat lehessen építeni, először meg kell változtatni a hatályos rendezési tervet: szükség van a belterületbe vonásra, illetve a besorolás megváltoztatására. Az átminősítési folyamat során (amelynek része lenne a természetvédelmi oltalom feloldása is) már eddig is több alkalommal eltértek a jogszabályi előírásoktól: a győri önkormányzat például "elfelejtette" tájékoztatni a lakosságot arról, hogy természetvédelmi területről van szó.
Az illetékes Fertő-Hansági Nemzeti Park (NP) álláspontja szerint "az érintett terület belterületbe vonásával, beépítésre szánt területté minősítésével és beépítésével természeti értékeinek és élőhelyeinek nagy része megsemmisül, így az ott található természeti értékek helyreállíthatatlanul károsodnak". Az NP – jelezve, hogy Natura 2000 területről lévén szó, hatásbecslés készítése, az Európai Bizottság állásfoglalása, illetve előzetes környezeti vizsgálat szükséges – az eljárás felfüggesztését javasolta. A területrendezési eljárás azonban folytatódott, méghozzá egy olyan szakvélemény alapján, amely szerint "A tervezett fejlesztés hosszabb távon az életminőséget javítja, a városi lakosság terhelését csökkenti, és lehetőséget teremt az ökológiai egyensúlyhoz közelítő életmód kialakítására".
Még az előző kormány megspórolhatónak vélte a termőföld átminősítésével, a funkcióváltással, a belterületbe vonással és ezek ingatlan-nyilvántartási átvezetésével járó hoszszas procedúrát, és egy rendkívüli jogalkotási eljárással a kormányváltás előtti pillanatokban kész helyzetet teremtett. A győri Refl ex Környezetvédő Egyesület szerint április 15-én kormányhatározattal feleslegessé és így eladhatóvá nyilvánította a területet, és megbízta a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t annak értékesítésével. Két héttel később az agrártárca rendeletben módosította az ingatlan-nyilvántartásról szóló végrehajtási rendeletet.
Eszerint: ha "egy területet más célú hasznosítással összefüggő, beruházási területté minősítenek", akkor a beruházás megkezdéséhez nem szükséges az egyébként előírt jogerős hatósági engedély (akkor, ha a kormány a Magyar Közlönyben kihirdetett határozatával valóban elvégzi a beruházási célterületté nyilvánítást). Ez megtörtént: a kormány egy nappal az FVM rendeletmódosítása után, május 5-én meghozta, és rögtön közzé is tette határozatát, átminősítve a volt honvédségi lőteret. A földhivatali átvezetés (kivett beruházási területként) május 12-én megtörtént, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. pedig már előző nap tudhatta az eredményt, mert május 11-én meghirdette eladásra a telket, amelyet végül az egyetlen jelentkező – az Audit is magában foglaló Volkswagen-konszern – 6,5 milliárd forintért meg is vett.
Az ügyben a jelenlegi kabinet is az előző kormány gyakorlatát követi, azaz titokban, kerülőutakon bonyolítja az engedélyezési folyamatot. Lapunk információi szerint a terület átminősí tésével kapcsolatos dokumentációt egy hete küldték ki Brüsszelbe: a papírokat a Soproni Egyetem készítette és a Fertő-Hanság Nemzeti Park véleményezte, ám például a civil szervezetek vagy a helyi lakosság képviselői nem tekinthettek bele. Így annak vizsgálatát sem sürgette senki, hogy például megvalósulhat-e a beruházás a védett természeti értékek sérelme nélkül, illetve hogy milyen garanciákat tud nyújtani a beruházó annak érdekében, hogy a védett növények és növénytársulások károsodása a lehető legkisebb legyen.
A területen három veszélyeztetett faj – homoki nőszirom, homoki futrinka, magyar futrinka – és maga a sztyeppe tölgyes és homoki gyep mint élőhely és társulás képviseli a védett értékeket. Mindezt a nagypolitika szinte teljes konszenzussal vette tudomásul, egyedül az LMP tartja problémásnak a fenti döntéshozási folyamatot. Mint a párt szakértői lapunknak elmondták, a beruházók a világon mindenütt kihasználják a számukra biztosított játékteret, az viszont az állami hatóságok feladata, hogy egyensúlyt teremtsenek az eltérő érdekek között.
Hogy a terület kivonható-e a Natura 2000-es hálózatból, arról végső soron az Európai Bizottság dönt. Itt a legfontosabb szempont minden bizonynyal a beruházás munkahelyteremtő képessége lesz – a Brüszszelbe kiküldött dokumentációban 7-8 ezer (áttételesen akár 14 ezer) munkahely szerepel, ami nagyjából a kecskeméti Mercedes-gyár munkahelyteremtő kapacitásának a háromszorosa. Az általunk megkérdezett szakértők szerint összességében kicsi az esély rá, hogy a bizottság nemet mond, a folyamat ugyanakkor mégis megakadhat – mert a magyar kormány, az állami és a helyi hatóságok több olyan magyar és uniós előírást is figyelmen kívül hagytak, ami miatt új eljárás lefolytatására kényszerülhetnek.
|
Gazdaság: Védett természeti értékekre építkezne Győrben az Audi
|
A napokban az egész magyar sajtót bejárta a hír:az Audi valószínűleg Magyarországon valósítja meg új autógyártó beruházását. A bővítésre kiszemelt győri telek azonban természetvédelmi terület, ahol a dolgok jelen állása szerint nemhogy autógyárat, de még egy házat sem lehet építeni.
|
[
"2010-08-26",
"Audi",
"Győr",
"természetvédelem"
] | 1 |
https://nol.hu/gazdasag/20100826-negy_karika_keritene_be_a_sztyeppet
|
2010-08-26 00:00:00
| true | 0 | 0 |
A pénzt azért kell visszajuttatni az uniós költségvetésbe, mert felhasználása során a tagállamok nem tartották be az uniós előírásokat, vagy nem megfelelő eljárásokat alkalmaztak a mezőgazdasági kifizetések ellenőrzésére.
Az Európai Bizottság az úgynevezett záróelszámolási eljárás keretében ma elfogadta azt a határozatot, amelynek alapján a tagállamoknak összesen 180 millió euró összegben kell az EU agrárköltségvetéséből finanszírozott és a tagországok által szabálytalanul felhasznált forrásokat visszatéríteniük.
Az összegek egy részét azonban a tagállamok már visszafizették, ezért a ma elfogadott határozat pénzügyi hatása kisebb, összesen mintegy 169 millió euró lesz. A pénzt azért kell visszajuttatni az uniós költségvetésbe, mert felhasználása során a tagállamok nem tartották be az uniós előírásokat, vagy nem megfelelő eljárásokat alkalmaztak a mezőgazdasági kifizetések ellenőrzésére.
A közös agrárpolitikából (KAP) finanszírozott kifizetések folyósítása és ellenőrzése a tagállamok hatáskörébe tartozik, a bizottságnak pedig gondoskodnia kell arról, hogy a tagállamok szabályosan használják fel a támogatást.
A jelenlegi határozat értelmében 14 uniós tagállamnak kell pénzt visszatérítenie: Belgium, Dánia, Németország, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Lettország, Luxemburg, Magyarország, Lengyelország, Szlovénia, Finnország és az Egyesült Királyság.
|
Gazdaság: 180 millió euró agrártámogatást fizettet vissza Brüsszel
|
A pénzt azért kell visszajuttatni az uniós költségvetésbe, mert felhasználása során a tagállamok nem tartották be az uniós előírásokat, vagy nem megfelelő eljárásokat alkalmaztak a mezőgazdasági kifizetések ellenőrzésére.
|
[] | 0 |
https://hvg.hu/gazdasag/20130813_180_millio_euro_agrartamogatast_fizettet
|
2013-08-13 12:37:00+02:00
| true | 0 | 0 |
Ma, amikor megjelenik ez a cikk, még semmit sem vásárolt a felcsúti polgármester. De ez nem jelenti azt, hogy nem is fog, legutóbb például informatikai vállalatot, kockázati tőkealapot és szállodát vett.
De médiumból is nagyon sok van neki, számításaink szerint 194, legutóbb a FourFourTwo focis lap került hozzá. A csütörtöki Magyar Nemzet ezzel összefüggésben azt írja, a Médiatanács nem vizsgálja Mészáros lapvásárlásait, pedig minden valószínűséggel hatással van a tájékoztatás sokszínűségére.
A tanács a hét eleji ülésén tárgyalta ugyan a vásárlásokat, de úgy döntött, hogy továbbra sem vizsgálja a felcsúti milliárdos terjeszkedését a médiában.
A hivatalos állásfoglalás szerint felvásárlásokkal kapcsolatban csak az érintett, azaz Mészáros cége kérhetne állásfoglalást a terjeszkedésről vagy a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálhatná az ügyet. De érthető módon Mészáros ilyet nem fog kérni. És a GVH sem.
Szakértők szerint azonban egy ilyen vizsgálatot a médiatanács saját hatáskörében is elindíthatna.
|
Mészáros Lőrincnek már 194 médiuma van, de nem vizsgálják
|
Ma, amikor megjelenik ez a cikk, még semmit sem vásárolt a felcsúti polgármester. De ez nem jelenti azt, hogy nem is fog.
|
[
"felcsút",
"felvásárlás",
"média",
"médiatanács",
"mészáros lőrinc",
"nmhh",
"vásárlás"
] | 1 |
http://24.hu/kozelet/2017/07/27/meszaros-lorincnek-mar-194-mediuma-van-de-nem-vizsgaljak
|
2017-07-27 00:00:00
| true | 0 | 0 |
A katolikus egyházfő egy újságírókkal folytatott beszélgetésben úgy vélekedett, hogy az ukrajnai helyzet nem fekete-fehér.
Ferenc pápa a jezsuita média munkatársaival találkozott még májusban, a beszélgetés tartalmáról kedden adott hírt a La Stampa című olasz napilap. A katolikus egyházfő brutálisnak, kegyetlennek és ádáznak nevezte az Ukrajnában harcoló orosz hadsereget, míg a "bátor ukránoknak" a túlélésért folytatott küzdelmét méltatta.
Az oroszok azt gondolták, egy hét alatt végeznek, de elszámították magukat. Egy olyan bátor néppel kerültek szembe, amely megharcol a túléléséért, a történelem során több ilyen harcot is megvívott"
– fogalmazott a pápa.
Elmesélte, hogy néhány hónappal az orosz támadás megindítása előtt találkozott egy "bölcs államfővel", aki aggodalmát fejezte ki neki amiatt, hogy a NATO "Oroszország kapujánál csahol, miközben nem fogja fel, hogy Oroszország nem engedi meg egyetlen más hatalomnak sem, hogy közelítsen hozzá, és ez a helyzet akár háborúhoz is vezethet". Ferenc pápa szerint ez a politikus, akit nem nevezett meg, "értette a jeleket". Ezzel kapcsolatban aztán az egyházfő úgy fogalmazott, hogy "nem látjuk a teljes dráma minden elemét a háború mögött, amelyet esetleg egy bizonyos módon provokálhattak vagy nem akadályoztak meg".
Határozottan elutasította azt az elméleti feltevést, hogy emiatt a nézete miatt akkor őt Putyin-pártinak lehetne tekinteni. "Nem vagyok az. Leegyszerűsítő és téves lenne ilyesmit állítani" – mondta. Az egyházfő továbbá "elborzasztónak" nevezte, hogy Oroszország a háborús konfliktusban csecsen és szíriai zsoldosokat is bevet. Ferenc pápa reményét fejezte ki a beszélgetés során, hogy szeptemberben Kazahsztánban, a világvallások kongresszusán találkozhat majd Kirill orosz pátriárkával.
Nyitókép: Massimiliano Migliorato / CPP / Hans Lucas / AFP
|
Ferenc pápa szerint az ukrajnai háborút nem szabad „a jó és a rossz” összecsapására leegyszerűsíteni
|
A katolikus egyházfő egy újságírókkal folytatott beszélgetésben úgy vélekedett, hogy az ukrajnai helyzet nem fekete-fehér.
|
[
"külföld",
"háború",
"Ukrajna",
"Ferenc pápa",
"mandiner",
"hír"
] | 0 |
https://mandiner.hu/cikk/20220614_ferenc_papa_ukrajna_haboru_kulfold
| null | false | 0 | 0 |
Az internet egy ideje már azt találgatja, hogy Naomi Campbell és a One Directionből ismert Liam Payne vajon járnak-e egymással, ugyanis flörtszerű kommenteket hagynak egymás instagramos fotói alatt.
View this post on Instagram A post shared by Comments By Celebs (@commentsbycelebs) on Jan 19, 2019 at 8:44pm PST
A Daily Mail februárban megírta, hogy a modell és az énekes együtt töltötték a Valentin napot, ami ebben az esetben azt jelentette, hogy ugyanazon a helyen jártak és ugyanazon háttér előtt készültek róluk képek. Azóta sem ismerte el egyik fél sem, hogy együtt lennének, ezért Jonathan Ross a műsorában megkérdezte Campbellt, aki erre pókerarcot vágott, majd azt mondta:
Soha nem beszélek a magánéletemről.
Most pedig nézzünk meg Naomi Campbellről egy fotót, ami 1993-ban készült, abban az évben, amikor Liam Payne született:
Kiemelt kép: Instagram/Naomi Campbell
|
Naomi Campbell végre reagált arra, hogy tényleg ezzel a 23 évvel fiatalabb pasival kavar-e
|
Az internet egy ideje már azt találgatja, hogy Naomi Campbell és a One Directionből ismert Liam Payne vajon járnak-e egymással, ugyanis flörtszerű
|
[
"naomi campbell",
"liam payne"
] | 0 |
https://24.hu/szorakozas/2019/03/09/naomi-campbell-liam-payne
|
2019-03-09 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Orbán Viktor: Nálunk elképzelhetetlen, hogy az igazságszolgáltatás használjuk politikai ellenfelekkel szemben
Megjelent a Twitterből lett X-en az amerikai republikánusokhoz közel álló Fox Newstól tavasszal hirtelen távozott Tucker Carlson Orbán Viktorral készített interjúja szerda hajnalban. A trumpista médiaszemélyiséget augusztusban az MCC rendezvényére, az MCC Fesztre hívták meg, ekkor készítette a beszélgetés, melyet úgy vezetett fel, hogy az ukrajnai háborúról és Oroszországról, valamint Ukrajnáról viszonylag keveset tudnak Amerikában, de Orbán Viktor érti ezeket az országokat.
Orbán Viktort úgy mutatta be Carlson, mint aki "egész életében ismerte az oroszokat. Fiatal korában letartóztatták és börtönbe vetették az oroszok által támogatott rendőrök, amiért megpróbálta felszabadítani az országot."
Ez egy hazugság, lehetetlen - ez volt Orbán Viktor első válasza, még pedig arra a kérdésre, hogy Carlson szerint az amerikaiak többsége úgy gondolja, hogy Ukrajna nyerésre áll. Magyarázatul Orbán hozzátette, hogy az ukrán katonák naponta százával halnak meg, és előbb fognak elfogyni mint az oroszok, és a katonák száma fog számítani, amiben az oroszok sokkal erősebbek. "Tehát ez a stratégia, amit mi most támogatunk, egy rosszul összeállított stratégia" - mondta.
Szerinte a Nyugat félreérti Oroszországot, ahol mindig az a legnagyobb kérdés, hogy hogyan lehet egyben tartani ezt a hatalmas államot, a szabadság pedig csak másodlagos, ami nyugaton a legfőbb kérdés. Ez hozza létre azt a katonai gondolkodást, amivel ők mindig operálnak a biztonság, az ütközőzónák, a geopolitikai megközelítések terén. Ezért szerinte a jelenlegi módszerekkel sosem tudjuk őket legyőzni, nem fogják meggyilkolni a vezetőjüket, nem fogják feladni, egyben fogják tartani az országot. "Minél több pénzt adunk, annál több pénzt fognak befektetni" - mondta. Szerinte a legveszélyesebb egy orosz interregnum lenne, amikor nincs erős vezető, "de ez a célunk" - mondta a Nyugatra értve.
Orbán a 444.hu szemléje szerint arról is beszélt, hogy szerinte a III. világháború az ajtónkon kopogtat. Abban a pillanatban, hogy az első nyugati katona kilép a harcmezőre Ukrajnában, ez megtörténik, és ezt Magyarországon mindenki tudja. Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy hiába figyelmezteti az Egyesült Államokat és az USA-t erre, rendszerint azzal szembesül, hogy ők "nagyobbak, szóval még okosabbak is".
"Hívjátok vissza Trumpot!" - üzente Orbán, amikor arról kérdezte Carlson, mit tenne a mostani amerikai adminisztráció helyében. "Meg kellene állapodunk az oroszokkal egy új biztonsági architektúráról, hogy szuverenitást biztosítsunk Ukrajnának a NATO-n kívül" - fogalmazott. Azt is mondta, hogy "ha az Egyesült Államok békét akar, másnap reggel béke van".
"Az ilyen hideg polgárháborús eszközök sose voltak részei a kultúránknak. Hogy az igazságszolgáltatás használjuk politikai ellenfelekkel szemben, ahogy az ma az Ön országában történik, Magyarországon elképzelhetetlen. Ezt a kommunisták csinálták. Sok nézeteltérés van közöttünk is, rivalizálunk, de ugyanahhoz a nemzethez tartozunk, egy célért harcolunk, egy jobb és közös jövőért. Ha ezt az utat követed, nincs esély a nemzet egyesítésére. És akkor nem lehet nagy célokat kitűzni. A verseny rendben van, de tisztességesnek kell lennie, jogilag megkérdőjelezhetetlennek, ellenkező esetben az ember feláldozza a hazáját a személyes jövője érdekében, ami nem elfogadható, legalábbis Magyarországon nem" - ezt válaszolta arra a kérdésre, hogy el tudja-e képzelni, hogy "hamis vádak alapján" bíróság elé állítsanak valakit Magyarországon politikai alapon.
|
Orbán Viktor: Nálunk elképzelhetetlen, hogy az igazságszolgáltatás használjuk politikai ellenfelekkel szemben
|
Megjelent Tucker Carlson a miniszterelnökkel készített interjúja. Orbán Viktor üzent az amerikai választóknak is.
|
[
""
] | 0 |
https://hang.hu/belfold/orban-viktor-tucker-carlson-157246
|
2023. 08. 30. 08:12:00
| true | 0 | 0 |
A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség pénteken azonnali hatállyal felfüggesztette Guatemala tagságát, mert a közép-amerikai ország sportági szövetségének vezetői elutasították, hogy ideiglenesen a FIFA által létrehozott bizottság vegye át a szervezet irányítását.
A FIFA már tavaly decemberben felállította az ideglenes elnökséget, méghozzá azért, hogy
modernizálja a szervezetet,
stabilizálja pénzügyi helyzetét
megszervezze a tisztújítást,
A helyi sportági szövetség közgyűlése azonban nem kért a bábáskodásból, és megvonta a bizottságtól a mandátumot. A FIFA leszögezte, Guatemala akkor válik ismét a nemzetközi szövetség teljes jogú tagjává, ha közgyűlése 2017. július 31-ig meghosszabbítja a kijelölt bizottság mandátumát. A guatemalai szövetség elnökét, Brayan Jimenezt júliusban mondta ki bűnösnek egyamerikai bíróság - pont a FIFA korrupciós botrányaival kapcsolatban. A 62 éves sportvezető ugyanis a 2018-as oroszországi és a 2022-es katari vébé-pályázatokra leadott szavazataiért, illetve a marketingjogok megfelelő kezekbe való helyezéséért is több százezer dollárnyi kenőpénzt fogadott el.
Guatemala kizárása azt jelenti, hogy válogatottja és klubjai semmilyen nemzetközi sorozatban nem vehetnek részt. A világranglistán 83. helyen álló nemzeti együttest ez annyiban nem érinti, hogy már kiesett a 2018-as világbajnokság selejtezősorozatából.
|
Kizártak egy renitens országot a FIFA-ból
|
Kizártak egy renitens országot a FIFA-ból - Guatemala elküldte a szervezet által kijelölt ideiglenes elnökséget, minden torna elúszott.
|
[
"fifa",
"fifa-tagok",
"guatemala",
"felfüggesztés",
"sport"
] | 0 |
http://index.hu/sport/futball/2016/10/28/fifa_guatemala_tagsag_felfuggesztese
|
2016-10-28 00:00:00
| true | 0 | 0 |
2011. február 26., szombat
Címkék: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség; tanácsadók; Papcsák Ferenc; PB Konzorcium;
Uniós auditorok fogják vizsgálni a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tanácsadói megatenderét. A nyertesnek bedolgozik egy helyettes államtitkár volt ügyvédi irodája is.
Ritka méretes, 2 milliárd forintos tanácsadói tenderre kötött szerződést a múlt héten az uniós forrásokat menedzselő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). Az EU-pénzeket felhasználó közbeszerzések szabályossága felett őrködő közbeszerzési felügyeleti főosztály (leánykori nevén ekke, azaz európai uniós közbeszerzési koordinációs és szabályossági egység) tevékenységét segítő műszaki-szakmai, közbeszerzési és jogi szakértői tanácsadásra szóló nyílt pályázatot az egyedüli jelentkező PD Konzorcium nyerte el. A hivatalos közlemény első nekifutásra a konzorciumnak csak a vezetőjét, a közbeszerzési berkekben kevéssé ismert Pacsika Ügyvédi Irodát nevezte meg, majd néhány nappal később megjelölte annak konzorciumi partnerét, az e piacon közismert, az osztrák jogtanácsadó céggel társult CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Irodát is.
A Pacsika Ügyvédi Iroda székhelye Fotó: Végel Dániel
Érdekesebb, ami a hivatalos közleményből kimaradt. A HVG értesülése szerint a munkában 10 százalék feletti alvállalkozóként közreműködik a CEU Tender Kft., 10 százalék alatti mértékben részesül a megbízásból a magát az ötödik legnagyobb közbeszerzési tanácsadónak tartó Lucsik és Társai Kft., valamint ügyvédi irodák, pontosabban azok alkalmazottai. Utóbbiak között a Kardkovács és Társai Ügyvédi Iroda is, amelynek egykori irodavezető ügyvédje, Kardkovács Kolos jelenleg a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkára. Ő maga – közigazgatási szerepvállalása miatt – nem vehet részt az iroda munkájában, ügyvédi tevékenységét szünetelteti. "Az iroda ténykedésére semmilyen ráhatásom nincs" – válaszolta Kardkovács a HVG-nek. Balogh László Csaba, a Kardkovács és Társai jelenlegi irodavezető ügyvédje pedig azt közölte a HVG-vel, hogy a szerződés teljesítéséhez egy szakembert biztosítanak. A közreműködésük a keretszerződés teljesítése során megrendelt tényleges feladatok mennyiségétől és fajtáitól függ. Az iroda a korábbi kormányok alatt sem volt tétlen, olyannyira, hogy az előző elszámoltatási kormánybiztos, Papcsák Ferenc hirhedt listáján is szerepelt: a 2002–2010 között állami tulajdonú cégekkel szerződött magáncégek lajstromán legalább két tucat kontraktussal, bő 40 millió forinttal.
Kevéssé volt készséges a többi alvállalkozó. Lucsik János, az azonos nevű kft ügyvezető-tulajdonosa a HVG-nek sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta cége közreműködését a megamegrendelés teljesítésében. A vállalkozás, 2009-es mérlege alapján, prosperál: 340 millió forintos árbevétel mellett 169 milliós adózott eredményt könyvelt el, és 30 milliós osztalékot fizetett ki. Piaci hírek szerint a Szterényi Ügyvédi Iroda emberei is az alvállalkozók között lehetnek, ám Szterényi Sándor a HVG-nek azt állította, hogy a PD Konzorcium nem kereste meg, így sem ő, sem munkavállalói nem vesznek részt a teljesítésben – ezt kapacitáshiány miatt sem tehetik. Más kérdés, hogy a Szterényi társult ügyvédi irodája a CHSH Dezső és Társainak, ilyen alapon pedig a kooperációs partnere elvileg bármilyen munkába bevonhatja. A Szterényi-iroda egyébként nemrég a fejlesztési tárcától nyert el 25 millió forintos tanácsadói megbízást ppp-s szerződések átvilágításához (HVG, 2011. február 12.).
A piaci hírek a Szterényi közreműködéséről makacsul tartják magukat, meglehet, azon az alapon, hogy Szterényi Sándor kapcsolata a tenderkiíró NFÜ elnökhelyettesével, Homolya Róberttel a jogi egyetemre nyúlik vissza. Később együtt szerepeltek a Magyar Kastélyprogram Vagyonkezelő és Fejlesztési Kht. felügyelőbizottsági tagjai között. A Közbeszerzések Tanácsának alelnöki posztját is betöltő Homolyának ugyanakkor van közös múltja konzorciumi taggal is: amint azt az Origo internetes portál is közölte, egy ideig tulajdonostársak voltak Pacsika Istvánnal az Euro-Procure Közbeszerzési Tanácsadó Szolgáltató Kft.-ben.
Külső szakértőt közbeszerzési eljárások minőségbiztosításához, szabályossági ellenőrzéséhez korábban is igénybe vett az NFÜ, mivel 10 fős csapata nem birkózott meg ezekkel az ügyekkel. Az előző kormány idejében az ekke a CEU Tender Kft.-t foglalkoztatta, bár nagyságrendekkel kisebb értékben: a Vásárhelyi Beáta Réka által jegyzett társaság éves árbevétele 2009-ben összesen 111 millió forint volt, ennek kevesebb mint felét nyerte az ekkétől. Alvállalkozóként a mostani, 2 milliárdos megbízásban is szerepel a CEU Tender, a megkövetelt referenciák miatt volt rá szüksége a csapatnak. Az NFÜ ugyanis kemény feltételeket szabott, például legalább kétszáz – ebből két, egyenként 5 milliárd forintot meghaladó – közbeszerzés kapcsán követelt meg uniós pénzeket elosztó intézmények számára végzett előzetes minőségbiztosítási tanácsadást. A nyertesnek egyebek mellett igazolnia kellett az előző három év átlagában legalább évi félmilliárdos, közbeszerzési tanácsadásból származó forgalmat, amit a konzorciumi tagok együttesen teljesíthettek.
Az uniós társfinanszírozású közbeszerzések az NFÜ szerint a következő években felpörögnek, így akár évi 2300 ilyen ügy kívánhat külső szakértőt. Ezzel, illetve az Európai Bizottság útmutatása alapján új, központosított ellenőrzési rendszer bevezetésével indokolta az NFÜ a négy évre szóló megbízás 2 milliárd forintos összegét. Korábban is nagyjából ennyit költött az állam tanácsadásra – hangsúlyozták az ügynökségnél –, csak akkor nem közvetlenül az NFÜ, hanem az uniós forráselosztásban közreműködő szervezetek révén.
Szakértők szerint a nyertes konzorciumon kívül négy társaság is megfelelt volna a referenciakövetelményeknek. S bár az eljárás nyílt volt, különös módon a PD Konzorciumon kívül senki nem adott be ajánlatot a bő három hét alatt lezavart pályázatra. Eddig a Közbeszerzési Döntőbizottságot (KDB) sem ostromolták a versenytársak, holott a tender több sebből vérzik. Az NFÜ például olyan referenciát kért, amely nem tartozik a kiírásban szereplő feladathoz: a pályázónak igazolnia kellett, hogy legalább öt uniós támogatású projekt közbeszerzése kapcsán indult jogorvoslati eljárásban képviselt már ajánlatkérőt a KDB előtt. Pedig a kiírás tanácsadásra szólt, amibe nem tartozik bele a jogi képviselet, ráadásul ez a közbeszerzési felügyeleti főosztálynak sem feladata. Ennél is súlyosabb, hogy a tanácsadói szerződés kifizetésére az NFÜ-nek csak 24 hónapra van fedezete, ám előrevetítette, ha képes a további forrást biztosítani, a szerződés automatikusan 48 hónapra hosszabbodik. Vagyis újabb közbeszerzés nélkül, a verseny és a nyilvánosság kizárásával ad megbízást a most kiválasztott konzorciumnak.
Az egyszereplős tendereket az EU-revizorok előszeretettel vizsgálják. Ráadásul most uniós forrásból támogatott tanácsadásról van szó, amely éppenséggel az EU-pénzek szabályos elköltésének garantálására szolgál. A HVG értesülése szerint már ez az eset is felkeltette a brüsszeli auditorok figyelmét. Az ellenőröknek pedig bizonyára feltűnik majd, hogy a mostani kiírás több ponton eltér a múlt szeptemberben az uniós értesítőben megjelent NFÜ-pályázat előzetes összesített hirdetményétől, ez pedig szabálytalan. Igaz, akkor még két évre szóló, egymilliárd forintos pályázatról volt szó. Ha a pályázat az ellenőrzésen megbukna, Brüsszel visszavonhatja a támogatást, ahogy az a csepeli szennyvíztisztítónak és a 4-es metrónak szánt pénz egy részével, 10, illetve 60 milliárd forinttal történt.
VITÉZ F. IBOLYA
|
Hetilap: Állami kétmilliárd tanácsadásra- Brüsszel is figyel
|
Uniós auditorok fogják vizsgálni a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tanácsadói megatenderét. A nyertesnek bedolgozik egy helyettes államtitkár volt ügyvédi irodája is.
|
[
"Nemzeti Fejlesztési Ügynökség",
"tanácsadók",
"Papcsák Ferenc",
"PB Konzorcium"
] | 1 |
http://hvg.hu/hvgfriss/2011.08/201108_allami_ketmilliard_tanacsadasra_sebes_tende
| null | true | 0 | 0 |
Az ügyész azt mondta, hogy nem szolgálhat az ügyet illetően részletekkel, a KEI anyaga ugyanis szigorúan titkos, államtitoknak minősül. Mint közölte, az eljárás eredményéről tájékoztatni fogják a közvéleményt. A főügyészség a közleményben a Btk. azon paragrafusára hivatkozik, amely szerint: "Aki a tudomására, illetőleg a birtokába jutott államtitkot jogosulatlanul felhasználja, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé vagy illetékes személy részére hozzáférhetetlenné teszi, bűntettet követ el, és 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő." A Nádor '95 Rt.-nek az elmúlt év nyarán az MTI-hez eljuttatott közleménye arról tájékoztatott, hogy a társaság kizárólag állami megrendelők részére importált lehallgatásra vagy megfigyelésre alkalmas berendezéseket. A cég által behozott és üzembe helyezett titkosszolgálati eszközök a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat felügyelete alatt állnak. A Világgazdaság című napilap idei február 11-ei számában azt írta, hogy a KEI több különböző, gazdasági és titoksértési bűncselekmény miatt tett feljelentést a Nádor tevékenységével kapcsolatban, ám a rendőrségi vizsgálat korábban ezek egyikének a gyanúját sem támasztotta alá.(MTI)
|
Nyomozás a Nádor ˘95 Rt. ügyében - államtitoksértés gyanúja
|
Az ügyész azt mondta, hogy nem szolgálhat az ügyet illetően részletekkel, a KEI anyaga ugyanis szigorúan titkos, államtitoknak minősül. Mint közölte, az eljárás eredményéről tájékoztatni fogják a közvéleményt. A főügyészség a közleményben a Btk.
|
[] | 1 |
https://origo.hu/itthon/19990219nyomozas.html
| null | true | 0 | 0 |
Visszavonatná a szabadkígyósi Wenckheim-kastély átadásáról szóló javaslatot a térség fideszes képviselője. Herczeg Tamás hétfőn éjjel erről nyújtott be módosító indítványt.
Az állami vagyon kezelésével megbízott tárca nélküli miniszter egy vagyonátadásokról szóló törvényjavaslatba csomagolva nyújtotta be a parlamentnek az előterjesztést, amelyben a szabadkígyósi Wenckheim-kastély tulajdonosi jogait átruházná a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-re. A szabadkígyósi polgármester a sajtóból értesült az átadás szándékáról, kiderült, hogy erről még csak nem is tájékoztatták őt.
A Jobbik térségi parlamenti képviselője már szombaton aláírásgyűjtésbe kezdett az előterjesztés ellen, és bár a fideszes polgármester sem támogatja a kastély átadását a Ménesbirtoknak, a Jobbik politikusának akciójából nem kért. A fideszes polgármester azért úgy tűnik, hogy kapott párttársaitól is támogatást. Hétfőn éjjel a Fidesz parlamenti képviselője is csatlakozott a tiltakozókhoz, Herczeg Tamás indítványt nyújtott be, melyben a törvényjavaslat kastélyt érintő részletének elhagyását kéri.
A jelenleg is felújítás alatt álló impozáns, 52 szobás kastély korábban is az állami szervezetek felügyelete alá tartozott, de a rekonstrukciós munkák megkezdése előtt Szabadkígyós önkormányzata bírta a kezelői jogokat, így helyben fordítottak a karbantartásra pénzt, és ide folyt be a turisztikai hasznosításból a bevétel. Ezt a jogot a 3 milliárdos felújítási munkák megkezdésekor függesztették fel, de a település abban bízott, hogy azok végeztével ismét "visszatérhetnek" a kastélyba. Most ez hiúsulhat meg.
Bár a 3 milliárd forintból újjáépített kastély működtetése többletköltségeket is jelenthet, ami racionális indoka lehetne a tulajdonosi és kezelői jogok megváltoztatásának, az előterjesztőtől mégsem kaptunk semmilyen választ megkeresésünkre, ahogy a Ménesbirtokot irányító Lázár Jánostól sem.
Eddig a szabadkígyósi önkormányzat évente 5 millió forint körüli összeget költött a kastélyra, míg a turisztikai tevékenységből 15-17 millió forint folyt be.
Herczeg Tamás, a Békés megyei 1-es választókerületének országgyűlési képviselője most a törvényjavaslat visszavonása mellett azzal érvelt, hogy a Békéscsaba–Gyula turisztikai tengelyhez már korábbi tervek szerint is kapcsolódott a tőlük 5-10 kilométerre fekvő település kastélya, már megvalósult projektek is futnak, az idei évben pedig a közös tervezés is megkezdődött azzal, hogy a Békéscsaba–Gyula kiemelt turisztikai desztináció is megalakult. A politikus is kifogásolja azt, hogy a javaslatot a nélkül terjesztették be, hogy a térség helyi döntéshozóival, civil szervezeteivel egyeztettek volna a döntés előtt. Így bármennyire is előremutatónak tartja a békési politikus az állami Ménesbirtok tevékenységét, a kastély átadását mégsem támogatja.
|
A békési fideszes képviselő is szembemegy a szabadkígyósi kastélyra vonatkozó előterjesztéssel
|
Visszavonatná a szabadkígyósi Wenckheim-kastély átadásáról szóló javaslatot a térség fideszes képviselője. Herczeg Tamás hétfőn éjjel erről nyújtott be módosító indítványt.
|
[] | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20201117_Szabadkigyosi_kastely_A_bekesi_fideszes_parlamenti_kepviselo_levetetne_napirendrol_a_kastely_atadasat
|
2020-11-17 11:48:00+01:00
| true | 0 | 0 |
Meghalt egy tüdőrákos férfi, miután kilenc hónapig várt arra, hogy elkezdjék kezelését, derül ki az RTL Klub híradójából. A 62 éves férfinél tavaly szeptemberben diagnosztizálták a rákot, de a kezelését csak akkor kezdték meg, miután júniusban beszámoltak az esetéről az RTL Házon kívül című műsorában. A férfit múlt héten megműtötték Szegeden, de néhány nappal később meghalt.
A házaspár nyár elején azért kereste meg a Házon kívült, mert hiába várták, hogy a szeptemberben diagnosztizált daganattal bármit is kezdjen az egészségügy. Vizsgálatról vizsgálatra küldték a férfit, amik között hónapok teltek el.
A család arra gondolt, hogy azért halad nehezen a dolog, mert szegények, és kistelepülésen laknak. Mire túljutottak a vizsgálatokon kiderült, hogy a daganat elterjedt, majd előjegyezték műtétre: a három daganatból kettőt műtöttek ki. A második műtét után azonban már fel sem ébredt, mélyaltatásban tartották. Néhány nappal később pedig meghalt.
Az RTL Klub által megkérdezett egészségügyi szakjogász szerint, ha valakinél nem kezdik el időben a kezelést, az olyan hiba, amiért felelősséget kell vállalnia az egészségügynek.
|
Meghalt a tüdőrákos férfi, aki hónapokig nem kapott kezelést
|
Meghalt a tüdőrákos férfi, aki hónapokig nem kapott kezelést - Hiába diagnosztizálták nála már tavaly szeptemberben, műteni csak idén nyáron műtötték.
|
[
"tüdőrák",
"kezelés hiánya",
"halál",
"belföld"
] | 0 |
http://index.hu/belfold/2015/07/28/meghalt_a_tudorakos_ferfi_aki_honapokig_nem_kapott_kezelest
|
2015-07-28 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Debreceni nyomozók értek tetten egy ukrán kiberbűnözőt, írja a police.hu. Mint írják, hazánkban is elszaporodott a csomagküldős SMS üzeneteken keresztül elkövetett visszaélések, melyek során a bűnözők egy alkalmazáson keresztül személyes adatokat szereznek meg.
A gyanú szerint az elfogott, 19 éves férfi is egy közismert csomagküldő szolgálat nevében küldött embereknek SMS-t olyan linkkel, amire ha a jóhiszemű vásárló rákattint, akkor minden bankkártya adata hozzáférhetővé válik. A férfi épp egy debreceni ATM-nél vett fel több százezer forint készpénzt egyik áldozata bankszámlájáról augusztus 16-án, amikor a rendőrök elfogták. Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt kell felelnie.
A nyomozók bűnügyi őrizetbe vették, majd előterjesztést tettek letartóztatásának indítványozására.
|
Csomagküldő szolgálat nevében szerzett bankkártya adatokat egy fiatal ukrán férfi
|
Hazánkban is elszaporodott a csomagküldős SMS üzeneteken keresztül elkövetett visszaélések.
|
[
""
] | 0 |
https://24.hu/belfold/2023/08/21/csomagkuldo-szolgalat-bankkartya-adatok-csalas-debrecen
|
2023. 08. 21. 00:00:00
| true | 0 | 0 |
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 247,68 pontos, 1,41 százalékos emelkedéssel, 17.851,03 ponton zárt csütörtökön. A részvénypiac forgalma 31,6 milliárd forint volt csütörtökön. a csütörtöki kereskedési nap végén csaknem 5 százalékos pluszban záró OTP papírok vezették az emelkedést, miközben a többi nagy papír árfolyama vegyesen változott. A Mol 0,70 százalékkal 13 745 forintra erősödött, az OTP-részvények ára 4,92 százalékkal 4435 forintra nőtt. A Magyar Telekom árfolyama 0,58 százalékkal 689 forintra, a Richter árfolyama 0,55 százalékkal 36 300 forintra esett.
|
Ismét az OTP húzta fel a tőzsdét
|
Ismét az OTP húzta fel a tőzsdét
|
[
"bux",
"bét",
"tőzsde",
"gazdaság"
] | 0 |
http://index.hu/gazdasag/blog/2009/08/06/ismet_az_otp_huzta_fel_a_tozsdet
|
2009-08-06 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Hogyan lehet javítani a magyar gazdaság versenyképességén?
Mi lesz az inflációval, az euróbevezetéssel, a gazdasági növekedéssel?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Chikán Attilával - vegyen részt és kérdezzen Ön is!
2023. augusztus 23. 15:30
A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!
|
Heteken belül megjönnek a vevők a használt lakásokra
|
A januártól megszűnő városi CSOK-ot kihaszálni tudók még idén akarnak majd ingatlant venni.
|
[
""
] | 0 |
https://mfor.hu/cikkek/ingatlan/heteken-belul-megjonnek-a-vevok-a-hasznalt-lakasokra.html
|
2023. 08. 21. 16:06:00
| true | 0 | 0 |
A liberális párt tavalyi elnökválasztása után senki nem kérdőjelezi meg az eredményt, sem a nyertes, sem a vesztes nem is vonja kétségbe azt, az tiszta választás volt – fogalmazott T. Asztalos Ildikó közleményében.
A Hír TV múlt pénteki Célpont című műsora szerint manipulálták az SZDSZ tavalyi elnökválasztását, Kóka János álszavazatokkal nyerhette meg a választást. Ezt a műsorban a szavazás résztvevőiként bemutatott, név nélkül és kitakart arccal, eltorzított hanggal nyilatkozók állították. Hétfőn Köteles Péter miskolci vállalkozó a Borsod Online nevű internetes portálnak elismerte, hogy a manipulációról ő nyilatkozott a televíziós csatornának.
A férfi a Célpontban arról beszélt, hogy néhány Borsod megyei küldött hiányzott a választásról, helyettük rendezők és szimpatizánsok voksoltak. "Hallottam, hogy T. Asztalos Ildikó mondta nekik, hogy húzzátok be gyorsan Kókát, meg van vele beszélve" – nyilatkozta a csatornának a miskolci vállalkozó. Köteles Péter tagja a liberális pártnak, és a 2006-os helyhatósági választásokon önkormányzati képviselőjelöltként indult a borsodi megyeszékhelyen.
T. Asztalos Ildikó szerdai közleményében hangsúlyozta: az akció időzítése nyilvánvaló, Köteles Péter sértett ember, akit tavaly szeptemberben a miskolci SZDSZ visszahívott helyi bizottsági tagságából, "most pedig ezzel az akcióval akar bosszút állni a megyei elnökön". Az SZDSZ borsodi elnöke kiemelte: mivel Köteles Péter megsértette a párt belső etikai normáit, ezért a megyei jószolgálati és etikai bizottságnak etikai eljárást kell indítania ellene.
T. Asztalos Ildikó szerint mivel ebben az esetben őt rágalmazták meg, ezért összeférhetetlenséget jelentett be a párt országos ügyvivő testületénél. Ez a testület az etikai eljárás lefolytatására a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei SZDSZ-elnököt, Jüttner Csabát kérte fel.
(MTI)
|
Etikai eljárás a „minősíthetetlenül vádaskodó” Köteles ellen
|
Az SZDSZ Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke minősíthetetlen vádaskodásnak tartja Köteles Péternek az SZDSZ elnökválasztásáról és az ő abban játszott állítólagos szerepéről szóló kijelentéseit. Köteles többször is kijelentette, hogy néhány borsodi küldött helyett arra nem jogosultak szavaztak Kóka Jánosra.
|
[] | 1 |
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2008/02/etikai-eljaras-a-minosithetetlenul-vadaskodo-koteles-ellen
|
2008-02-13 13:13:43
| true | 0 | 0 |
A Forma–1 "mindenható ura", Bernie Ecclestone élete talán legnehezebb másfél hónapja előtt áll. El kell hitetnie a német ügyészséggel, hogy nem sáros abban a vesztegetésről és csalásról szóló ügyben, amelyben a megvesztegetett felet több mint nyolc év börtönre ítélték. A vesztegető pedig a 223 oldalas vádirat szerint maga Ecclestone.
"A probléma az, hogy ha fizetsz valakinek, az mindig ott lesz. Soha életemben előtte nem voltam olyan helyzetben, hogy valaki ekkora kárt tudott volna nekem okozni. A közelemben kellett tartanom, hogy csendben maradjon. Vagy kivágni a nyelvét" – így interpretálja a 83 éves Bernie Ecclestone az életéről szóló, a HVG Kiadónál megjelent könyvben azt a vesztegetési ügyet, amire a karrierje most könnyen rámehet.
Márpedig köztudottan "Mr. E." volt az, aki a Forma–1-et nemcsak a világ legnépszerűbb autóversenyévé fejlesztette, hanem üzletileg a futball-világbajnoksággal és a nyári olimpiával tette egy súlycsoportba. Az Ecclestone ellen a müncheni ügyészség által indított büntetőper jelentőségében csak a vele nagyjából párhuzamosan futó Berlusconi elleni bírósági eljáráshoz mérhető, melynek végén a nagy hatalmú médiamágnás és exkormányfő szintén a börtönben köthet ki.
Mr. E., a Forma–1 dörzsölt Hókuszpókja © AFP / DPA / Jens Buttner
A 44 millió dolláros kenés
A német Der Spiegel hetilap múlt heti számában megjelent helyzetelemzés szerint a brit üzletembert ugyanis szintén szabadságvesztéssel sújthatják, ha a bíróság helyben hagyja a 223 oldalas vádirat főbb pontjait, és vesztegetés és hűtlen kezelésre való felbujtás bűntettében elmarasztalja az F1-es vezért.
A vád szerint Ecclestone 44 millió dollárral vesztegette meg a Bayerische Landesbank korábbi igazgatóját, Gerhard Gribowskyt 2005-ben, hogy megőrizhesse hatalmát. A kenőpénz nagyobb részét ráadásul a bank adta a Forma–1 urának, jutalékként. Az ügyészség szerint a kenőpénzzel Ecclestone Gribowsky jóindulatát vásárolta meg nyolc évvel ezelőtt, hogy a Bayerische Landesbank, a bajor tartományi bank a Forma–1-ben meglévő üzletrészét a CVC befektetési társaságnak adja el. Gribowsky irányította a tárgyalásokat, a nyomására fizetett az igazgatóság 2005 novemberében 41,1 millió dollárt jutalékként Ecclestone-nak. Az ügyészség az általa begyűjtött adatok és dokumentumok alapján bizonyítottnak látja, hogy Gribowsky azokat a milliókat hajtotta fel Ecclestone számára, amelyek aztán a megvesztegetését jelentős részben fedezték. Gribowskyt tavaly vesztegetés, hűtlen kezelés és adócsalás miatt nyolc és fél évre ítélték: a megvesztegetettet tehát elítélték, az ügyészség pedig a vesztegetőt is megbüntetné.
Bizniszre született Az 1930 októberében egy halászkapitány fiaként született Bernard Charles Ecclestone 16 évesen már otthagyta az iskolát, és motorral, majd autóval kezdett versenyezni, és motoralkatrészekkel, használt motorokkal kereskedni. "Akár aranykezű szaki is válhatott volna belőle, de a motoroknál és a benzingőznél sokkal jobban izgatta a versengés és az üzlet. Pontosabban: a nyereség és a pénz" – olvasható Bernie Ecclestone-ról a HVG júliusban megjelent Forma–1-es magazinjában. Az életrajzi könyv szerkesztőjének a cikke kiemeli: az egyik szemére kisgyerek kora óta lényegében vak Ecclestone a mai napig leginkább aszerint él, hogy a pénznek nincs szaga. Már autókereskedőként is bárhol és bárkivel képes volt üzletet kötni a ’60-as években, ha érdekei úgy kívánták. Ecclestone az ’50-es évek óta jelen van a Forma–1-ben. Volt menedzser [Lewis-Evans Stuarté (1958†) és Jochen Rindté], majd azzal, hogy 1972-ben megvette a Brabham istállót, megnyílt az út előtte a versenyszéria konstruktőri szövetségébe (FOCA) is, ahol aztán egyre nagyobb befolyásra tett szert. A használatutó-kereskedőből lett üzletember vagyonának eredetét firtató pletykák az Ecclestone-imázs részeivé váltak; így az is, a Forma–1-es beugróhoz részt vállalt a ’63-as nagy vonatrablásban, melyben 2,6 millió fontnak kélt lába. Jellemző módon, amikor erre az Independent 2005-ben rákérdezett, az üzletember sejtelmesen csak annyit válaszolt, hogy "Nem volt elég pénz a vonaton."
Eddig mindent megúszott
A Forma–1 kereskedelmi jogaiban rejlő potenciált Ecclestone mindenkinél hamarabb látta meg, és több évtizedes ügyeskedés, diplomáciai érzék, könyöklés és gáncsolás révén a világ egyik legjövedelmezőbb üzletévé tette – főként a maga számára. Első lépésben rábeszélte a televíziós társaságokat, vegyék meg csomagban a Forma–1 közvetítési jogát, ne csak egy-egy versenyért fizessenek. Így a sportág népszerűsége globálisan nőttön nőtt, Ecclestone bankszámlája pedig folyamatosan hízott.
A kereskedelmi jogok értékesítési jogáért, valamint a bevételek megoszlásáért a 70-es években háborúskodás zajlott a konstruktőrök és a Nemzetközi Autószövetség között, melynek az 1981-es Concorde-egyezmény vetett véget. Az egyezmény alapján a kereskedelmi televíziókból befolyó bevétel 48 százalékát a csapatok kapták, 30 százalék a FIA, 22 pedig a konstruktőrök szövetsége, a FOCA kasszájába folyt be. A kockázatot Ecclestone vállalta fel a csapatok helyett, ő tárgyalt a közvetítési jogok csomagban történő értékesítéséről, cserébe pedig jutalékot kapott. Az üzlet számára aranybányának bizonyult: a menedzser 1993-ban már 45 millió dollárt keresett. Az első Concorde-egyezmény lejártakor Mr. E. lett a Nemzetközi Autószövetség (FIA) PR-elnökhelyettese, 1988-ben pedig eladta a Brahbamet..
A rendszer a mai napig azon az elven működik, hogy a csapatokkal kötött szerződés engedélyt biztosít neki arra, hogy "értékesítse" a televíziós jogokat – cserébe a jogdíjbevételek egy részét az istállók az eredményességük arányában visszakapják, plusz az alku része az is, hogy a csapatok milyen kondícióval hajtják Ecclestone igájába a fejüket: mennyi pénzt akarnak visszakapni, azért mit kell nyújtaniuk, és mekkora jutalékot kap érte Ecclestone. Az eleinte csak csipegetett jutalékok egyre csak híztak, pláne azt követően, hogy a FIA 1995-ben már 14 évre Ecclestone cégének adta bérbe a kereskedelmi jogait. A tévés közvetítésekre alapított cégből (melyet Bernie felesége után Slavicának neveztek el) fokozatosan kisebb-nagyobb csomagokat eladva, és végül csak 25 százalékot megtartva, Ecclestone mesés, fontokban mérve is több százmilliós vagyonra tett szert. Ennek köszönhetően arra is módja nyílt, hogy néhány éve a FIA igényeit egy egyszeri, 360 millió dolláros átutalással elégítse ki, melynek révén kiváltotta az évente visszatérő alkudozásokat.
Ecclestone-t Silverstoneban kapták lencsevégre a Santander Bank CEO-jával © AFP / DPA / Jens Buttner
Készpénzfétis
Andrew Benson, a BBC F1-es szakírója szerint a mítosz az utóbbi évtizedekben annyira körbevette Ecclestone-t, hogy gyakran nehéz elkülöníteni a tényeket a fikcióktól. Az üzletember ráadásul nagymestere a ködösítésnek és a róla szóló legendák cifrázásának, és rettentően élvezi, ha ezeket – pláne az alvilági kapcsolatait – terjesztik. Ez is, mint sok minden más, amit kifizetődő üzleti taktikának tekint, eddig többnyire bevált. Benson szerint az, hogy az üzletember rendre nem a szokványos módon mozog az üzleti világban, megszokottá vált – ugyanakkor bizonyos értelemben nem is tekintik őt hagyományos üzletembernek.
Azon azonban még a saját életrajzírója is elképedt, hogy Ecclestrone nadrágzsebei ma is gyakran dudorodnak ki az ötvenfontosokból tekert gurigáktól, és hogy az sem ritka, hogy kézitáskányi vagy nejlonszatyornyi kápéval mászkál – amit ráadásul manapság hajlamos elveszíteni is.
A készpénzfétisnek persze van profánabb magyarázata is: azt sokkal nehezebb nyomon követnie a hatóságnak, mint a banki tranzakciókat. Ecclestone emellett egy alapítványokból álló hálózat kiépítésével arra is megfelelő eszközt talált, hogy minél kevesebb adót kelljen befizetnie. A családi alapítványok, valamint Flavio Briatore olasz üzletember (a Forma–1-től eltiltott csapatfőnök) offshore cégének bevonásával utalta át 2005 végén azt a 44 millió dollárt, ami miatt Gribowskyt tavaly nyolc és fél évre ítélték.
Tanúvallomást már tett
Ecclestone tavaly Gribowsy perében tett tanúvallomásában azzal védekezett, a bankár megzsarolta őt azzal, hogy befeketíti a brit adóhatóságnál, ezért fizetett 44 millió dollárt. A 41,1 millióról pedig Ecclestone azt mondta, hogy az szokásos jutalék, mert ő hozta a vevőt az üzletbe – a kettőnek egymáshoz nincs köze. Az ügyészség szerint azonban tipikusan olyan pénzvisszaosztásról van szó, amikor a kifizetett ár egy részét a kedvezményezett – jelen esetben Ecclestone – a deal egyik résztvevőjének visszafizeti, amolyan rejtett jutalékként. Mivel ezzel kapcsolatban nincs utalás a felek között létrejött szerződésben, emellett felvetődik az érintettek büntetőjogi felelőssége is, a cselekmény megítélésétől függően az illetékes bíróság egy esetleges eljárásban kártérítés-fizetési kötelezettséget, legrosszabb esetben pedig szabadságvesztést is kiszabhat.
Ecclestone ügyvédjei vitatják az ügyészség álláspontját, és augusztus közepéig van lehetőségük, hogy részletesen nyilatkozzanak a vádirattal kapcsolatban: az ügyészség a válaszoktól függően dönti el, hogy szeptemberben elindítja-e a bírósági eljárást. Szakértők szerint kulcskérdés lesz, hogy Ecclestone tisztában volt-e a Bayerische Landesbank tulajdonosi struktúrájával, és hogy Gribowsky nem csupán befektetési bankár, hanem közszolga is. A Bayerische Landesbank Bajorország házi bankja, melyből a tartomány egy holdingon keresztül jelenleg 75 százalékot birtokol, de 2005-ben a bajor állam részesedése még megegyezett a bajor takarékszövetkezetek szövetségével (50-50%). Mindenesetre korántsem mindegy, hogy a vesztegetésre fordított pénzt egy köztulajdonban lévő gazdálkodó szervezet fizette.
Hungaroring: 2021-ig mindkét oldalról kipipálva © MTI/Földi Imre
Az Ecclestone-ügyben – legalább is egyelőre – mindenki hallgat. És bár maga az érintett elismeri: ha elítélik, mennie kell a Forma–1 éléről, de szerinte ez nem történhet meg, mert teljesen ártatlan. Munkaadója, a CVC csak annyit közölt, hogy figyelemmel kíséri az ügy fejleményeit. A Gribowsy-ügy farvizén azonban zajlik egy másik ügy is Amerikában. Itt a felperes, a Bluewaters pénzügyi befektető, amely szerint nem a CVC adta a legmagasabb ajánlatot a F1-es jogokért hét éve.
Az ügyek egyelőre nem tépázták meg Ecclestone vagyonát, mely a Forma–1 népszerűségének, és a promóter újrakötött szerződéseinek köszönhetően – amilyen a 2021-ig meghosszabbított hungaroringi futamrendezésről szóló megállapodás – tovább gyarapszik. Amikor két éve Ecclestone elvált harmadik feleségétől, a 4,2 milliárd dolláros vagyona a Forbes szerint 2,8 milliárd dollárra csökkent: tavaly állítólag már 3,8 milliárdra hízott vissza.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!
|
Gazdaság: Összeomolhat a Forma–1 urának a birodalma
|
A Forma–1 "mindenható ura", Bernie Ecclestone élete talán legnehezebb másfél hónapja előtt áll. El kell hitetnie a német ügyészséggel, hogy nem sáros abban a vesztegetésről és csalásról szóló ügyben, amelyben a megvesztegetett felet több mint nyolc év börtönre ítélték. A vesztegető pedig a 223 oldalas vádirat szerint maga Ecclestone.
|
[] | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20130730_Apropenzen_bukhat_Ecclestone_birodalma
|
2013-07-30 15:04:00+02:00
| true | 0 | 0 |
Szalay-Bobrovniczky Kristóf londoni magyar nagykövetként találkozott korábban II. Erzsébettel.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter közösségi oldalán búcsúzott II. Erzsébet brit királynőtől. A tárcavezető azt írta, londoni magyar nagyköveti időszaka legmeghatározóbb és legmegtisztelőbb élményei a II. Erzsébet brit királynővel való találkozásai voltak.
Egy példátlan uralkodót vesztett el ma a világ. Osztozom a család és a nemzet fájdalmában. May you rest in peace, Your Majesty"
Nyitókép: Ben Stansall / AFP
|
Közös képpel búcsúzik a királynőtől a honvédelmi miniszter
|
Szalay-Bobrovniczky Kristóf londoni magyar nagykövetként találkozott korábban II. Erzsébettel.
|
[
"nagykövet",
"gyász",
"II. Erzsébet",
"halálhír",
"honvédelmi miniszter",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf",
"mandiner",
"hír"
] | 0 |
https://mandiner.hu/cikk/20220908_szalay_bobrovniczky_kristof_honvedelmi_miniszter_nagykovet_ii_erzsebet_halalhir_gyasz
| null | false | 0 | 0 |
Az MFB tavaly több mint 40 társaságban szerzett tulajdonosi jogosultságokat - mondta Baranyay László a bank budapesti sajtótájékoztatóján. Az átvilágítást a bank, illetve a társaságok által megbízott szakértők végezték. A jelentéseket az MFB által kinevezett felügyelő bizottságok megtárgyalták, intézkedési terveket dolgoztak ki, súlyos esetekben büntetőjogászt vontak be az ügybe.Összesen hét cégnél, 21 ügyben született feljelentés, további öt cégnél, 12 ügyben pedig jelenleg is tart még a vizsgálat. Vannak nyomozati, illetve ügyészségi szakban, valamint már bíróság előtt lévő ügyek is. Baranyay szerint nem biztos, hogy ez lesz a végső szám. Az MFB ezenkívül néhány hitelügyletnél kormányzati vizsgálatot javasolt.
|
Feljelentéseket tesz az MFB
|
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. a bank, illetve a vagyonkezelt intézmények átvilágítása után számos esetben polgári jogi, illetve büntetőjogi eljárást kezdeményezett, mert különféle bűncselekmények gyanúja merült fel, amelyeknek skálája a csalástól és a sikkasztástól a hűtlen kezelésig terjed - jelentette be a bank elnök-vezérigazgatója kedden. Pénzügy
|
[
"Feljelentéseket",
"tesz",
"MFB",
"Pénzügy"
] | 1 |
http://fn.hu/penzugy/20110705/mfb_sorra_jelenti_fel
|
2011-07-05 00:00:00
| true | 0 | 0 |
A hadsereg közleményében bejelentette, hogy hat hónapon át irányítja az országot, vagy addig, amíg megtartják az elnök- és parlamenti választásokat. Tervük, hogy miután felszámolták a többségében Mubarak-párti parlamentet, létrehoznak egy bizottságot, amely összeállítja az új alkotmány tételeit. Ezt a vázlatot aztán népszavazásra bocsátanák. A BBC tudósítója úgy tudja, már nyáron megtarthatják a demokratikus választásokat az eddig tervezett szeptemberi időpont helyett.Ezt megelőzően Ahmed Safik kormányfő azt közölte, hogy a kormány legfontosabb feladata most a rend helyreállítása. Az események ellenőrzését a fegyveres erők legfelső tanácsára bízták, arra a testületre, amelyre Mubarak pénteken átruházta a hatalmat. Eközben továbbra is tüntetők százai tartózkodtak a kairói Tahrír téren.A dokumentum utalt arra, hogy az átmeneti időszakban a legfelső katonai tanács irányítja az országot. A tanács vezetője lesz az a személy, aki ez idő alatt Egyiptomot külföldön képviseli. A tanács egyben megerősítette, hogy Egyiptom tiszteletben kívánja tartani a korábban aláírt nemzetközi szerződéseket, illetve a vállalt nemzetközi kötelezettségeket.Ajman Núr ellenzéki vezető, aki a második helyen végzett a 2005-ös elnökválasztáson, kijelentette: a hadsereg döntései a forradalom győzelmét jelentik.Ezt megelőzően Ahmed Safik kormányfő azt közölte, hogy a kormány legfontosabb feladata most a rend helyreállítása. Az események ellenőrzését a fegyveres erők legfelső tanácsára bízták, arra a testületre, amelyre Mubarak pénteken átruházta a hatalmat. Az ügyvezető miniszterelnök kilátásba helyezte, hogy kormánya a korrupció ellen is harcot kezd.Eközben továbbra is tüntetők százai tartózkodtak a kairói Tahrír téren. Korábban azt hangoztatták, hogy mindaddig a téren maradnak, amíg követeléseik mindegyikének nem tesznek eleget.A részletekről folyamatosan beszámolunk.
|
Feloszlatták az egyiptomi parlamentet
|
Az egyiptomi katonai kormányzat vasárnap feloszlatta a parlamentet, és felfüggesztette az alkotmányt. A demokráciát követelő tüntetőknek ez volt a két fő követelése azóta, hogy Hoszni Mubarak elnök távozott a hatalomból. Külföld
|
[
"Feloszlatták",
"egyiptomi",
"parlamentet",
"Külföld"
] | 1 |
http://fn.hu/kulfold/20110213/feloszlattak_egyiptomi_parlamentet
|
2011-02-13 00:00:00
| true | 0 | 0 |
2018 elején hekkertámadás érte a phjongcshangi téli olimpia informatikai rendszerét. A támadók után nyomozó kutatók sokáig nem tudtak mit kezdeni azzal, hogy a nyomok egyszerre több különböző ország irányába mutattak, mintha valaki direkt őket akarná összezavarni. Végül hosszadalmas és kitartó munkával sikerült minden réteget felfejtve Oroszországot azonosítani a támadás mögött, de a korábban soha nem látott alapossággal álcázott támadás jelzi, hogy az állami hekkerek egyre ügyesebbek a nyomaik elrejtésében, ezért egyre bizonytalanabb a támadók azonosítása – és egyre félelmetesebb belegondolni, hogy mi lesz, ha egyszer az áldozat rossz ország ellen indít válaszcsapást.
2018. február 9-én, a nyitóünnepség alatt hekkertámadás érte a phjongcshangi téli olimpia szervezőbizottságának szervereit. Színtiszta szabotázsakció történt, amelynek a célja nem adatlopás vagy kémkedés, hanem a puszta rombolás, az áldozat megbénítása volt.
Az üzemzavart sikerült időben elhárítani, de nem sok hiányzott ahhoz, hogy egy kibertámadás már a nulladik napján káoszba fullasszon egy világeseményt. Maga a támadás azonban elsősorban nem is emiatt érdekes, hanem azért, mert
soha nem volt még példa olyan hekkerakcióra, amelyben a támadók ilyen kifinomultan álcázták volna magukat.
A Wired cikke eddig nem látott alapossággal mutatja be, hogyan igyekeztek megnehezíteni a nyomukba eredő kutatók dolgát a támadás mögött álló hekkerek, és hogyan sikerült mégis azonosítani őket.
A támadás
A phjongcshangi olimpiát a világ legfejlettebb internethálózatával átszőtt Dél-Korea rendezte, az IT-infrastruktúrája több mint 10 ezer számítógépből, 20 ezer mobileszközből, 6300 wifi routerből és két szöuli adatközpont 300 szerveréből állt. Elöljáróban semmi jele nem volt annak, hogy veszélyben lenne az esemény. Egy külsős cég, amelytől további száz szervert béreltek, jelentett ugyan technikai problémákat, de ezek kezelhetőnek tűntek – akkor még nem tudták, hogy ezek a problémák voltak a közelgő krízis első jelei.
Alighogy kezdetét vette a nyitóünnepség, bekövetkezett a legrosszabb, amitől az olimpia IT-biztonsági csapata tarthatott: az egész rendszer megbénításával fenyegető kibertámadást észleltek, és a szöuli adatközpontokban elkezdtek leállni a tartományvezérlő szerverek. Ezek kezelik, hogy ki melyik géphez férhet hozzá egy hálózaton, így gyakorlatilag az egész rendszer gerincét jelentik.
Az első problémák már a nyitóünnepség alatt jelentkeztek: a stadionban lehalt a wifi hálózat; több helyszínen elsötétült a ceremóniát sugárzó több ezer, hálózatra kötött tévé; leálltak az épületbe vezető csipes biztonsági kapuk; az olimpia hivatalos appja, így az eseménnyel kapcsolatos minden információ és a digitális jegykezelés is elérhetetlenné vált. Az olimpia kangnungi technológiai műveleti központjában tudták, hogy ha reggelre nem sikerül helyreállítaniuk a leálló rendszereket, a versenyek kezdetével a teljes IT-infrastruktúra elérhetetlenné válhat, és káoszba fulladhat az egész esemény.
Végül a nyitóünnepség végére, a megbénult szerverek megkerülésével, sikerült ideiglenesen visszaállítaniuk a legalapvetőbb szolgáltatásokat, hogy elkerüljék az azonnali összeomlást. A következő órákban próbálták visszaépíteni a rendszert, de az újra és újra csődöt mondott, ezért radikális lépésre szánták el magukat: a teljes olimpiai IT-infrastruktúrát lekapcsolták a hálózatról – még a hivatalos weboldal is elérhetetlenné vált –, hogy elvágják a támadókat a rendszereiktől, amíg sikerül rájönni, mi okozza a leállásokat és hogyan lehet megszabadulni tőle.
A teljes biztonsági csapat egész éjjel a helyreállításon dolgozott. Hajnalra az AhnLab nevű dél-koreai kiberbiztonsági cég kutatóinak sikerült azonosítani a kártevő kódot és segíteni a hatástalanításában. Minden adminisztrátor jelszavát megváltoztatták, hogy akárhogy is jutottak be a támadók először a hálózatra, ne tudjanak visszatérni. Végül reggelre, közel 12 órával a támadás észlelése után biztonsági másolatokból sikerült helyreállítani a szervereket és újraindítani a szolgáltatásokat. Egy hajszálon múlt, de az első versenyekre minden helyreállt, és onnantól az egész olimpia zavartalanul lezajlott.
Néhány nappal később kiderült, hogy ugyanez a kártevő nemcsak magát az olimpiát támadta meg, hanem az olimpiára bedolgozó Atos nevű francia IT-céget, illetve két phjongcshangi sípályát - utóbbiak közül az egyiknél még az automata kapuk és sífelvonók is leálltak a támadás miatt. (És az olimpia után se szívódott fel teljesen, még hónapokkal később is feltűnt, jelentős változtatásokkal és teljesen más jellegű célpontok ellen.)
Az azonosítás nehézségei
A történtek nyilvánosságra kerülése után azonnal elkezdődtek a találgatások, hogy kik állhattak a támadás mögött. A kibertámadások elkövetőinek, pláne az esetleg mögöttük álló államoknak az azonosítása nagyon nehéz feladat és ingoványos talaj. Nehéz, mert a támadók megtanulták elrejteni a technológiai nyomaikat. És ingoványos, mert még ha sikerül is a nyomukra bukkanni, jól meg kell gondolni, hogy elég nagy magabiztossággal azonosíthatók-e ahhoz, hogy a vád nyilvánosságra hozásával vállalják az elkerülhetetlen diplomáciai feszültséget.
Általában olyan közvetett jelek alapján lehet következtetni az elkövetők kilétére, mint hogy milyen korábbi támadások módszereit, eszközeit, kódjait, infrastruktúráját használták; melyik ország időzónájának munkaóráiban aktívak, milyen nyelvek tűnnek fel a kódban; illetve kinek állna gazdasági-politikai érdekében a támadás, a célpont kiválasztása egybevág-e már ismert mintázatokkal.
Azt persze maguk a támadó csoportok is tudják, hogy a kódok, kártevők, módszerek reciklálása árulkodó lehet, ezért megpróbálhatják tudatosan más csoportok már nyilvánosságra került eszközeit felhasználni egy-egy támadáshoz, hogy rájuk tereljék a gyanút. Ezt hívják false flag, azaz hamis zászló műveletnek. Ez megnehezíti a valódi támadók azonosítását, hacsak valamilyen további, jellemzően hírszerzési információ nem igazolja, hogy valóban a technológiai nyomok alapján azonosított elkövetőkről van szó.
A phjongcshangi olimpiát megtámadó hekkerek azonban nem egyszerű false flag műveletet hajtottak végre, hanem különféle hamis zászlók egész sorával szegélyezték az útjukat, és a kutatóknak meg is gyűlt a bajuk az álcarétegek felfejtésével. A támadások felderítését végző kiberbiztonsági cégek érthető módon ódzkodtak is a hekkerek mögötti állam határozott megnevezésétől.
Mégis érdemes elmerülni a támadók utáni virtuális hajszában.
Hiába jutottak ugyanis az amerikai hírszerző ügynökségek a független kutatókéval nagyjából egybevágó végkövetkeztetésre – azaz hogy az elkövetők oroszok voltak, és Észak-Koreát próbálták bemártani – , az állami hírszerzés működésébe kívülről lehetetlen belelátni. Még ha nyilvánosságra is hoznak bizonyos részleteket, a bizonyítékok java nemzetbiztonsági okból vagy forrásvédelem miatt titkosított. A biztonsági cégek munkáján keresztül viszont nyerhetünk némi bepillantást abba, hogyan zajlik a hekkervadászat.
Cui prodest?
Az első kérdés, hogy kinek állhatott érdekében a támadás. Mivel dél-koreai rendezésű eseményről volt szó, rögtön adta magát Észak-Korea. A McAfee még az olimpia előtt figyelmeztetett is, hogy koreai nyelvű hekkerek adathalász emailekkel és kémszoftverekkel próbálkoztak be a szervezőknél. A két Korea viszonya azonban épp akkortájt szokatlanul barátságosan alakult, még közös hokicsapatot is kiállítottak a versenyre a kölcsönös jó szándék jeleként, így nem volt egyértelmű, miért éppen most hajtottak volna végre ilyen látványos támadást az északiak.
Motivációja éppen Oroszországnak is lehetett: a phjongcshangi olimpia előtt években robbant ki és eszkalálódott az orosz doppingbotrány. A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) 2015. november 9-i jelentése szerint az orosz atléták rendszerszinten doppingoltak, és a csalásban, az ügyek eltussolásában az állam is érintett volt. Orosz olimpikonok be is ismerték, hogy szinte minden válogatott doppingolt, és kenőpénzt fizettek a szövetségüknek vagy az ellenőröknek. 2015. november 13-án a Nemzetközi Atlétikai Szövetség felfüggesztette Oroszország tagságát, világversenyek rendezési jogát vették el, az atlétáit kitiltották a nemzetközi versenyekről. Az orosz sportolók a 2016-os riói olimpián még elkerülték a teljes kizárást, a phjongcshangi téli játékokról ugyanakkor már kitiltották Oroszországot, és sportolóinak külön engedélyt kellett kérniük a szerepléshez. Aki ezt megkapta, országa képviseletében nem, csak semlegesként vehetett részt a versenyeken.
A sportdiplomáciai hidegháborúval párhuzamosan az oroszok a kibertérben is akcióba léptek. Orosz hekkerek még a riói olimpia alatt feltörték a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) adatbázisát, ahonnan megszerezték a rendszerben szereplő sportolók adatait, hogy bizonyítsák a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a WADA álszentségét. A kiszivárogtatott adatok alapján rengeteg olyan sportoló – köztük például Cseh László – , volt, aki tiltott szert használt, még ha orvosi engedéllyel is. 2018 januárjában aztán megint akcióba lendültek, ekkor a NOB belső levelezését szerezték meg és hozták nyilvánosságra – mindössze egy hónappal Phjongcshang előtt.
Az orosz külügyminisztérium már napokkal a téli olimpia megnyitója előtt közölte, hogy ha lesz bármilyen támadás, nyilván őket fogják elővenni, nyilván igazságtalanul, és nyilván bármilyen valódi bizonyíték nélkül fogják megvádolni őket.
A hajsza
A phjongcshangi kibertámadás minden idők egyik legfélrevezetőbben felépített (ismert) hekkerakciója volt. Nemcsak a megtévesztő elemek száma volt szokatlan, hanem az is, hogy milyen mélyen ágyazták be ezeket. A kutatók rögtön a támadás részleteinek nyilvánosságra kerülése után munkához láttak. A Cisco Talos kutatói hozzájutottak az olimpiai IT-rendszerekben garázdálkodó kártevőhöz, és már három nappal a nyitóünnepség után közzé is tették róla az első eredményeiket. A nevét is tőlük kapta:
Olympic Destroyer.
Az elemzés szerint a felépítése nagy vonalakban két olyan korábban látott kártevőére emlékeztetett, amelyeket orosz hekkereknek szokás tulajdonítani: a NotPetya és a BadRabbit zsarolóvírusokéra. Azokhoz hasonlóan kapott egy jelszólopó komponenst; ezt kombináltak a Windows távoli elérést biztosító funkcióját kihasználó modullal, hogy képes legyen egy adott hálózaton terjedni az egyes gépek között; végül volt egy adatromboló eleme is, amely törölte az adatokat, majd lelőtte a megfertőzött számítógépet, és megakadályozta az újraindítását. A CrowdStrike kutatói egy harmadik orosz zsarolóvírusra, az XDatára emlékeztető elemeket is találtak benne. Konkrét kódegyezés ugyanakkor nem volt a korábbi kártevők és az Olympic Destroyer között, a hasonló funkciókat vagy teljesen újraírták, vagy máshonnan emelték át.
Aztán a szálak elkezdtek összegabalyodni. Az adattörlő komponensben a Ciscónál találtak már ismert kódot, de az nem orosz, hanem észak-koreai támadásokból származott: az a Lazarus névre keresztelt csoport használta korábban, amely elsősorban a Sony 2014-es meghekkeléséről és a WannaCry zsarolóvírus 2017-es elszabadításáról vált ismertté. Az Intezer nevű izraeli cég pedig mindennek tetejébe egy harmadik ország hekkereinek a nyomát is megtalálta a kártevőben: a jelszólopó komponens az APT3, a titkosítási kulcsokat generáló pedig az APT10 nevű csoporthoz köthető, mindkettő kínaiként elkönyvelt kollektíva.
A nyomok tehát egyszerre három közismerten támadó kedvű kiberhatalomhoz vezettek. Mintha kifejezetten az lett volna a támadók célja, hogy az egymásnak ellentmondó jelekkel összezavarják és elbizonytalanítsák az azonosításukon dolgozó kutatókat, illetve aláássák a beléjük és az eredményeikbe vetett bizalmat.
Az orosz központú Kaspersky kutatói is beleásták magukat a kártevő vizsgálatába, de ők nem magára a kódra összpontosítottak, hanem a fájl fejlécében rögzített metaadatokra, amelyek a kártevő megírásához használt eszközökről árulkodnak. Először ez alapján is arra jutottak, hogy a Lazarus áll a támadás mögött. Még mélyebbre ásva viszont azt vették észre, hogy valami nem stimmel: a kártevő valójában nem azokkal az eszközökkel készült, amelyekre a metaadatok utaltak, utóbbiakat a támadók meghamisították, direkt azért, hogy a Lazarusra tereljék a gyanút. Ez a felfedezés fordulópontot jelentett, mert amíg a többi árulkodó jelről nem lehetett egyértelműen eldönteni, hogy melyik a valódi és melyik figyelemelterelés, itt sikerült egy bizonyíthatóan megtévesztő jelet fogni.
Ezzel gyakorlatilag eldőlt, hogy nem Észak-Korea állt a támadás mögött.
Közben a FireEye egy (akkori) kutatójának, Michael Matonisnak is sikerült áttörést elérnie. Ő sem magának az Olympic Destroyernek a kódját vizsgálta, hanem azt a fertőzött Word dokumentumot, amely az első lépés volt a kártevő célba juttatásában: az olimpiai szervezőcsapat tagjainak küldték el emailcsatolmányként, és a megnyitásával települt egy hátsó ajtó a rendszeren, amelyen a támadók bejuthattak a kiszemelt hálózatra. Matonis korábbi támadások során bevetett hasonló csalikat keresett, és végül azonosított egy mintázatot. A támadók az ebbe és több másik hasonló dokumentumba ágyazott kártevőt is szándékosan egy egyszerű, bárki által elérhető programmal kódolták, feltehetően azért, hogy feltűnésmentesen beolvadjanak más hekkerek közé – mégis épp ez volt az a közös motívum, amellyel akaratuk ellenére kitűntek a tömegből.
Az ilyen dokumentumokba ágyazott kártevők mindig “hazatelefonálnak" a hekkerek szerverének, hogy onnan kapjanak utasításokat vagy töltsék le az áldozat gépére szánt kártevő programot. A Matonis által összekapcsolt fertőzött dokumentumok szinte mindegyike ugyanazokra az IP-címekre jelentkezett be, azaz közös infrastruktúrát használtak. A dokumentumok közül többet is ukrán célpontokra szabtak, ami elég erős indikációja annak, hogy oroszok állhatnak mögöttük, mert Ukrajna az orosz kiberhadviselés tesztlaborja, az ország gyakorlatilag évek óta kiberostrom alatt áll. Az ukrajnai és a phjongcshangi támadások összekapcsolása is az Olympic Destroyer orosz kötődését erősítették.
Matonis ezután fogta az összes IP-címet, amelyeket sikerült az általa keresett hekkerek szervereihez kötnie, és aprólékosan elkezdte ellenőrizni, hogy melyikhez milyen doménnevek tartoznak. (A számok sorozatából álló IP-címeket doménnévszerverek fordítják le a felhasználók által érthetőbb internetes címekre.) A címek közül egy különösen felkeltette a figyelmét: account-loginserv.com. Ez a cím ugyanis felbukkant a 2016-os amerikai választási kampányt megzavaró orosz hekkerkampány egyik legaggasztóbb akciójában is. Ez volt az egyik cím, ahonnan a két amerikai állam választói bizottságát is feltörő hekkerek adathalász leveleket küldtek egy választási informatikai rendszert fejlesztő cégnek, hogy bejussanak a hálózatára. Ezzel a címegyezéssel tehát
sikerült a phjongcshangi olimpia szabotőreit közvetlenül összekapcsolni az amerikai elnökválasztás hekkereivel.
Medve, féreg, egykutya
Az mára általánosan elfogadott a nyugati világban, hogy Oroszország állt a phjongcshangi kibertámadás mögött. Na de melyik állami hekkercsoport hajthatta végre az akciót?
A Wired cikke (és a megjelenés előtt álló könyv, amelynek a cikk is egy részlete) arra jut, hogy a Sandworm állhatott az olimpia megtámadása mögött, és a phjongcshangi akció elkövetőjéhez kapcsolt korábbi műveleteket, így az amerikai választással kapcsolatos akciók egy részét is hozzájuk köti. Korábbi jelentések azonban az olimpiával kapcsolatban is inkább a Fancy Beart említik elkövetőként, és a demokraták 2016-os meghekkelésében is nekik tulajdonítják a főszerepet. A Kaspersky pedig teljesen különálló csoportként kezeli az Olympic Destroyer mögött álló csoportot, amelynek a Hades nevet adta – ugyanakkor megjegyzik, hogy bár mérsékelt magabiztossággal, de ennek a csoportnak a tevékenységét a Fancy Bearhez kötik.
A Fancy Bear (más neveken: APT28, Sofacy, Pawn Storm, Sednit, Tsar Team, Strontium) az egyik leghírhedtebb orosz hekkercsoport, amelynek a neve az amerikai választások miatt vált szélesebb körben ismertté, de addigra, illetve azóta már körbehekkelték a világot: közük lehetett a TV5 Monde, a német kormány és a német parlament, a brit választások, a (WADA), a FIFA, a dánok, a csehek, sőt a maláj gép ukrajnai lelövését az oroszokra bizonyító újságírócsoport, a Bellingcat meghekkeléséhez is, akárcsak a BadRabbit zsarolóvírushoz. És nem utolsósorban a magyar hadügyminisztériumot is támadták már. A Sandworm (vagy BlackEnergy, Voodoo Bear, Telebots) pedig főleg ipari irányítórendszerek támadásában utazik, hozzá kötik az ukrajnai áramszolgáltatók 2015-ös és 2016-os áramszünetet előidéző meghekkelését, illetve a NotPetya zsarolóvírus elszabadítását is.
Olyan szempontból azonban talán nem is különösebben lényeges az igazságtétel a két csoport között, hogy mindkettőt egyértelműen az orosz katonai hírszerzéshez, a GRU-hoz kötik a nyugati kormányok:
Két amerikai exhírszerző forrás szerint a Sandworm a GRU-n belül a Fancy Bear alegységeként működik.
Az amerikai választás alatti orosz tevékenységet vizsgáló Mueller-bizottság 2018-as vádirata [pdf] is a GRU két együttműködő egységéről beszél.
A brit Nemzeti Kiberbiztonsági Központ (NCSC) tavaly októberi közleménye is nyíltan a GRU-t tette felelőssé az elmúlt évek szinte összes jelentős kibertámadásáért, és szerintük is egyértelmű teszi, hogy a Fancy Bear és a Sandworm mögött is nagy biztonsággal a GRU áll.
Az is azt jelzi, hogy a Fancy Bear és a Sandworm kéz a kézben járnak, hogy a FireEye korábban arra figyelmeztetett, hogy a két csoport együtt próbálhatja majd megzavarni az idén tavaszi európai parlamenti választást.
Aki bújt, aki nem, lövök
Bár az Olympic Destroyer rétegzett álcája újdonságnak számított, a figyelemelterelő false flag műveleteknek nagy hagyománya van, és az oroszok különösen élen járnak ezen a téren.
Egészen friss példa az az október végén nyilvánosságra hozott eset, amelyben a Turla (vagy Snake, Venomous Bear) nevű orosz hekkercsoport az OilRig nevű iráni hekkerkollektíva mögé bújt, annak infrastruktúráját és eszközeit felhasználva kémkedett 35 országban, csupa olyan célpont után, amelyekről elsőre hihetőnek is tűnhetett, hogy iráni hekkerek vették célba őket.
Az orosz hekkerek rejtőzködési stratégiájában durván három fázis figyelhető meg. Az elsőben rendszeresen hacktivista álcát öltöttek.
Ilyen volt, amikor 2014-ben egy magát Cyber Berkutnak nevező és kormányellenes aktivistacsoportnak kiadó formáció hekkelte meg az ukrán központi választási bizottságot a krími válságba torkolló forradalom utáni első választás során. Mint később kiderült, a Cyber Berkut mögött valójában a Fancy Bear állt.
2015-ben a francia TV5 Monde tévécsatornát érte támadás, amelyet a magát az Iszlám Államhoz tartozó hekkercsoportként bemutató Kiberkalifátus vállalt magára. Csak évekkel később derült ki, hogy valójában emögött az akció mögött is a Fancy Bear állt.
A 2016-os amerikai választást meghekkelő támadók is különféle álcák mögé bújtak: a Guccifer 2.0 nevű román hekker karakterét, illetve a DCLeaks nevű ál-szivárogtatóoldalt hozták létre erre a célra. Guccifer 2.0 esete azért is érdekes, mert bár egyébként is több árulkodó jel utalt arra, hogy csak álca (például hogy a hekker nem annyira tudott románul), végül egy olyan banális hibán csúszott el, hogy egyszer elfelejtette bekapcsolni a valódi tartózkodási helyét elrejtő VPN-t, így sikerült visszakövetni a tevékenységét a GRU moszkvai épületéig.
Az egyre több lebukás után a hekkerek is váltottak: a következő fázisban inkább profitorientált kiberbűnözőnek kezdték álcázni magukat, és főleg zsarolóvírusokkal operáltak, a váltságdíj követelését ürügynek használva a romboláshoz. Ilyen volt az XData, a NotPetya és a BadRabbit szabadon eresztése is.
A harmadik szint pedig éppen most zajlik, amikor az állami hátszelű hekkerek már nem aktivistáknak vagy bűnözőknek, hanem más államok hekkereinek adják ki magukat. Ilyen volt a phjongcshangi olimpiai támadás esete, és ilyen az iráni álca mögé bújó Turláé is. A legkifinomultabban álcázott művelet az Olympic Destroyer volt, hiszen abban nem egy, hanem rögtön két másik államot is gyanúba kevertek. Itt viszont végül mégis a támadáshoz használt infrastruktúra visszakövetésével sikerült a hekkerek nyomára bukkanni, csak minden korábbinál mélyebbre kellett ásni. A Turla esete viszont még egy lépéssel továbbment, hiszen azt mutatta meg, hogy már maga az infrastruktúra is megtévesztő lehet, nemcsak az odáig vezető út.
Világossá akarjuk tenni, hogy még ha a kiberszereplők próbálják is elfedni az identitásukat, végül úgyis azonosítani fogjuk őket
– mondta Paul Chichester, a brit NCSC műveleti vezetője a Turla akciójának leleplezése kapcsán.
Kérdés, hogy igaza lesz-e. Egyelőre nem tudni, hogy a kiberfegyverkezési versenyben melyik fél jut lépéselőnyhöz, és a jövőbeli támadások során sikerül-e még mélyebben elrejteni a támadók valódi identitását. Ami biztos, hogy minden olyan esetben, amikor sikeres a megtévesztés, fennáll a veszélye annak, hogy a kibertámadás áldozata fizikai válaszcsapást mér a gyanúba kevert harmadik félre, különösen amúgy is feszültségekkel teli régiókban.
A valódi cél azonban nem is egy-egy másik ország bemártása lehet, hanem maga a zavarkeltés, hogy a nagy zaj elnyomja a valódi támadóra utaló jeleket, és ellehetetlenüljön az azonosítás – hiszen minél bizonytalanabb lábakon áll a vád, annál könnyebben tagadható.
(Borítókép: Dél-Korea zászlaja érkezik a phjongcshangi téli olimpia megnyitójára az olimpiai stadionban 2018. március 9-én. /MTI/EPA/IOC/OIS/Thomas Lovelock)
|
Ez volt minden idők legfélrevezetőbb kibertámadása
|
Ez volt minden idők legfélrevezetőbb kibertámadása - A 2018-as téli olimpiát meghekkelő támadók minden korábbinál ügyesebben terelték más országokra a gyanút. Egyre nehezebb rájönni, ki áll egy támadás mögött, és egyre nagyobb baj lehet belőle, ha tévedünk. Alámerülés a kiberháború megtévesztési stratégiáiba.
|
[
"phjongcshang2018",
"kibertámadás",
"hekkertámadás",
"kiberbiztonság",
"oroszország",
"false flag",
"fancy bear",
"sandworm",
"orosz doppingbotrány",
"tech-tudomány"
] | 0 |
https://index.hu/techtud/2019/10/29/2018-as_phjongcshangi_teli_olimpia_kibertamadas_hekkertamadas_oroszorszag_eszak-korea_false_flag
|
2019-10-29 00:00:00
| true | 0 | 0 |
A szakállamtitkár elmondta: a gender mainstreaming olyan politikai célt és stratégiát jelent, amely a nemek közötti esélyegyenlőséget a politikaformálás középpontjába helyezi. A Magyarországon mérföldkőnek tekinthető képzésben a kormányzati szféra közel 150 munkatársa vett részt. A program összköltsége 85 ezer euró volt, amelynek nagy része európai uniós támogatás, a 15 ezer eurós önrészt pedig a tárca biztosította.
A képzés 2009 tavaszán, az Európai Bizottság Progress Programja pályázatának keretében valósult meg, ez a bizottság 2007 és 2013 közötti foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási programja. Az esélyegyenlőségi képzésben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Miniszterelnöki Hivatal, az Önkormányzati Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, az APEH és a Magyar Államkincstár munkatársai vettek részt.
A fő célkitűzés az volt, hogy a nemek egyenlőségének érvényesítéséhez a részt vevő szakemberek számára átfogó ismereteket, továbbá saját működési területüket érintő praktikus tudást nyújtsanak és terjesszék a gyakorlatban már jól működő példákat - közölte Rauh Edit.
képzéshez kapcsolódóan elkészült egy általános ismereteket tartalmazó kézikönyv, valamint nyolc munkafüzet, amelyek az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjaihoz igazodva ismertetik a irányító hatóságok feladatait. A programban szakmai közreműködőként részt vett a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség és a Konszenzus Alapítvány budapesti szervezete.
A magyar államigazgatásban ez volt az első ilyen jellegű tréning. A tervek között szerepel, hogy jövőre önkormányzati szinten is indítanak egy hasonló képzési programot - mondta Rauh Edit.
|
Karrier: Vége az első kormányzati szintű női esélyegyenlőségi képzésnek
|
A politikai döntések meghozatalakor figyelembe kell venni a nemek közötti esélyegyenlőséget - közölte Rauh Edit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára csütörtökön Budapesten, a kormányzati gender mainstreaming képzési program zárókonferenciáján.
|
[] | 0 |
https://hvg.hu/karrier/20090611_eselyegyenlosegi_kepzes_kormany
|
2009-06-11 15:16:29+02:00
| true | 0 | 0 |
Nem zavartatta magát, alvó fiatalt fosztott ki a megállóban – videó
Egy X. kerületi operátor értesített kedd délelőtt egy járőröző rendőrt és egy közterület-felügyelőt, hogy a térfigyelő kamerán látta, hogy valakit kifosztottak.
A fiatalember a Salgótarjáni úti villamosmegállóban egyedül elaludt a padon, amit a tolvaj észrevett. Az ismeretlen megvárta, amíg senki nem figyel és leült mellé, majd átkutatta a zsebeit:
A férfi egy telefont zsákmányolt.
A rendőrök miután látták a felvételt, a villamosmegállóba mentek és felébresztették a fiatalt, aki megtette a feljelentést. Az operátor a kamerán keresztül aznap kora délután ismét látta a kifosztót a megállóban, és szólt az egyenruhásoknak, akik elkapták.
A 33 éves B. Miklós mindent bevallott. A telefont viszont már nem volt nála, eladta egy VIII. kerületi boltban. A rendőrök őrizetbe vették kifosztás miatt.
|
Nem zavartatta magát, alvó fiatalt fosztott ki a megállóban – videó
|
Pár órával később elkapták, de a telefont addigra eladta.
|
[
"bűnügy",
"kifosztás",
"térfigyelő kamera"
] | 0 |
http://24.hu/belfold/2017/06/08/nem-zavartatta-magat-alvo-fiatalt-fosztott-ki-a-megalloban-video
|
2017-06-08 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Karácsony Gergely megosztott egy bejegyzést a Facebook-oldalán, miszerint nem a főváros, hanem a kormány ötlete volt a biciklisávok fizikai leválasztása. Sőt, a Nemzeti Kerékpáros Stratégiában szerinte a kormány is hasonló terveket készített korábban. Gulyás Gergely közben jogi lépéseket is kilátásba helyezett.
A Budapest Közút még júniusban rugalmas zöld oszlopokkal határolta el az Üllői- és Váci út kijelölt biciklisávjait mindkét irányban, ami aztán hatalmas vitát gerjesztett. A döntést először a mentősök kifogásolták, mondván, hogy akadályozza a gyors előrehaladásukat.
Később azonban a közösségi közlekedést is befolyásolta a döntés. Aki szeretne eljutni a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre, vagy onnan bejönni a városközpontba, az a BKK 100E buszjáratával utazhat. A buszok csúcsidőben nem az eredeti útvonalon, hanem terelve a Baross utcában járnak az Üllői út helyett, ahol gyakran vannak dugók, így a mentidő nagyjából 8-10 perccel nőtt meg.
Azonban most újabb fejezethez érkezett a vita, ugyanis Karácsony Gergely arról írt egy Facebook-bejegyzésben, hogy a kormány építette az első pollerekkel védett kerékpársávot, méghozzá épp az Üllői úton.
Az MVM Dome megépítése során új kerékpársávokat hoztak létre mindkét oldalon, amelyeket műanyag terelőbójákkal védtek - nagyon helyesen
- olvasható a főpolgármester bejegyzésében.
Mint kiderült, ezek az elmúlt években elhasználódtak, de egy képet is megosztott Karácsony, ami a a kormány által elfogadott Nemzeti Kerékpáros Stratégiából való. A stratégia többek között ugyancsak szorgalmazza a biciklisávok fizikai leválasztását.
Borzasztó károkat okoz hazánknak az a politika, amely nem azt nézi, hogy mik a helyes és a helytelen dolgok, mi a jó és mi a rossz, hanem folyton azt akarja az emberek fejébe verni, hogy kik a «jók» és kik a «rosszak». És persze mindig a kormány a jó és az ellenzék a rossz, bármit is csinálnak
- írta a főpolgármester.
Karácsony leszögezte, hogy "a kerékpársávokat, ahogyan a járdákat is, az autósávoktól elválasztani jó dolog". Mert ez segíti az autósokat a szabályok egyértelműsítésével, és védi a védtelen közlekedőket, ami szerinte életeket is menthet.
Az embereket hergelni, a politikai ellenfeleket ha van rajta sapka, ha nincs alapon hazug módon gyalázni, a sajátjainkat meg mindenből kimagyarázni, rossz dolog. Nagyon rossz
- zárta gondolatait.
Gulyás Gergely is megszólalt
Gulyás Gergely a miniszterelnökséget vezető miniszternek a csütörtöki kormányinfón is felvetették a kérdést, mit gondol a kerékpár sávokról. Gulyás szerint ez egész egyszerűen a fővárosi "autósüldözés" egy újabb fejezete.
Szerinte a főváros korábban csak azt büntette, aki autót használ Budapesten, de most annyival súlyosabb, hogy már az autóval dolgozók, sőt az életmentők életét is megnehezíti.
Gulyás szerint jogi lépéseket is vonhat maga után, ha valaki nem biztosítja a mentőautók számára, hogy eljuthassanak a kívánt helyre időben. De reméli, hogy győzni fog a józan ész és nem lesz szükség jogi lépésekre.
Az Üllői úti helyszínen egyébként mi is megmértük a kerékpársáv szélességét, és azt is ellenőriztük, hogy oda be tud-e hajtani egy megkülönböztető jelzést használó mentő (Mercedes Sprinter). Az ugyan, ha szűken is, de befér, azonban egy tűzoltóautó már nem, illetve csak úgy, ha ráhajt a zöld műanyag oszlopokra (pollerekre). A taxisok, ha nem is örültek, de elfogadták, hogy a korábban metrópótlást támogató buszsávból lekerített bringaút lett.
(Borítókép: Karácsony Gergely és Gulyás Gergely.
|
Tovább gyűrűzik az Üllői úti védett kerékpársávok vitája, Karácsony és Gulyás is üzent
|
Tovább gyűrűzik az Üllői úti védett kerékpársávok vitája, Karácsony és Gulyás is üzent - Jogi útra terelődhet a vita.
|
[
""
] | 0 |
https://index.hu/belfold/2023/08/24/karacsony-gergely-budapest-kozlekedes-kerekpar-biciklisav-gulyas-gergely
|
2023. 08. 24. 00:00:00
| true | 0 | 0 |
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány ingyen tulajdonba kapja azt a két állami épületet, amelyeket eddig bérelt.
Érdekes a törvényjavaslat indoklása. "Az épület állagmegóvásával kapcsolatban az eltelt több mint 20 évben a bérbeadó részéről nem történt intézkedés, így mára energetikai hatékonyság szempontjából rendkívül elavult, fenntartása nem gazdaságos. Szükséges a nyílászárók cseréje, az épület külső szigetelése, a fűtési rendszer, valamint a villanyvezetékek cseréje is."
Mivel az épület jelenleg nem a közalapítvány tulajdona, így a nagyobb beruházásokat, valamint a szükséges átalakításokat jelenleg nem végezheti el a bérbeadó engedélye és hozzájárulása nélkül", ezért jobb, ha ő lesz a tulajdonos. Vagyis a kormány saját intézményét bírálja egy épület 20 éves elhanyagolásáért, sőt burkoltan még arra is céloz az idézett mondat, hogy a tulajdonossal nehéz vele tárgyalni a munkákhoz adandó hozzájárulásról.
Egyúttal elengedik a közalapítványnak a Nemzeti Vagyonkezelőnél fennálló "vagyonkezelési díjtartozását". Igaz, a Terror Háza Múzeumot, a XX. Század Intézetet, a XXI. Század Intézetet, a Kommunizmuskutató Intézetet, a Habsburg Történeti Intézetet, a Kertész Imre Intézetet működtető intézmény nem adhatja el a két budai épületet. Hogy pénze honnan lesz arra a felújításra, amire az államnak nem volt, arról nem szól a javaslat. De a 2020-as költségvetési törvény szerint működésre 6,2 milliárd, "felhalmozási kiadásként" egymilliárd forint közpénzt kap.
Schmidt Máriáról írtunk már ma:
A kormány kedvenc kommunikátorai félmilliárdért hirdetik a rendszerváltási emlékévet Az emlékévvel kapcsolatos feladatokra összesen 12 milliárdot irányzott elő a kormány.
Arról is írtunk ma már, hogy az egyházi szociális intézmények is ingyen megkapják ingatlanjaikat.
|
Ingatlan: Schmidt Mária közalapítványa ingyen megkapja az épületeit
|
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány ingyen tulajdonba kapja azt a két állami épületet, amelyeket eddig béreltÉrdekes a törvényjavaslat indoklása. "Az épület állagmegóvásával kapcsolatban az eltelt több mint 20 évben a bérbeadó részéről nem történt intézkedés, így mára energetikai hatékonyság szempontjából rendkívül elavult, fenntartása nem gazdaságos.
|
[] | 1 |
https://hvg.hu/ingatlan/20200401_Schmidt_Maria_kozalapitvanya_ingyen_megkapja_az_epuleteit
|
2020-04-01 17:28:00+02:00
| true | 0 | 0 |
Marko Nikolics edzőt pont a szerb bajnok szerződéséből vásárolta ki a Videoton.
A BL playoffkörének sorsolása után nem sokkal az Európa Liga főtábla előtti utolsó selejtező kör párosítását végezte el az UEFA. A csütörtöki nap szenzációjaként, a Girondins Bordeaux ellen öt év után első magyar csapatként hátrányból fordító a Videoton is érdekelt volt a svájci Nyonban zajló eseményen.
Európa Liga: csoda, a Videoton kiverte a Bordeaux-t! Már csak a Vidi van talpon a magyar csapatok közül Európában. Ma a cél, hogy ez továbbra is így legyen.
Délelőtt az is kiderült, a Videoton a Zenit, Partizan, Marseille, PAOK, Legia Warszawa vagy a Viktoria Plzen kaphatta ellenfélnek, , végül a szerb Partizan Beogradot húzták ki ellenfélként a fehérváriak számára.
A szerb bajnokság hasonlóan a magyarhoz már elkezdődött. A Partizan két forduló után két győzelemmel és 8-2-es gólkülönbséggel vezeti a tabellát.
Kaphatott volna erősebb, de gyengébb ellenfelet is a magyar bajnokság ezüstérmese, de ami ennél érdekesebb, több szempontból is különleges párharc ez, hiszen a Vidi belső informátorral rendelkezik.
Marko Nikolics edzőt ugyanis pont a szerb bajnok szerződéséből vásárolta ki a Videoton...
Az első mérkőzést augusztus 17-én, Belgrádban rendezik, a visszavágókat 24-én játsszák.
|
Európa Liga: különleges párharc elé néz a Videoton
|
Marko Nikolics edzőt pont a szerb bajnok szerződéséből vásárolta ki a Videoton.
|
[
"el",
"el play off",
"európa liga",
"európa liga play off",
"foci",
"labdarúgás",
"partizan beograd",
"sport",
"videoton"
] | 0 |
http://24.hu/sport/foci/2017/08/04/europa-liga-kulonleges-parharc-ele-nez-a-videoton
|
2017-08-04 00:00:00
| false | 0 | 0 |
2009. október 30., péntek 18:48
A BKV Zrt. tájékoztatása szerint a Belső Kontroll Igazgatóság vizsgálata megállapította, hogy a Gardien 2003 Bt. és a Citynet Kft. részére kommunikációs tanácsadás címén történtek szerződés nélküli kifizetések. A bűncselekmény gyanúja miatt Kocsis István ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a Budapesti Rendőr-főkapitányságon. A fővárosi közlekedési vállalat vezérigazgatója korábban a menedzserszerződésekkel összefüggésben tett feljelentést, különösen nagy vagyoni kárt okozó bűncselekmény gyanúja miatt.
|
Kocsis István feljelentést tett a rendőrségen a BKV-nél történt több kifizetéssel összefüggésben
|
Feljelentést tett a rendőrségen a BKV vezérigazgatója a közlekedési társaságnál történt több kifizetéssel összefüggésben.
|
[
"InfoRádió",
"Magyarország",
"audió",
"belföld",
"belföldi",
"belföldi hírek",
"budapest",
"bulvár",
"életmód",
"élő adás",
"feed",
"friss hírek",
"gazdaság",
"gazdasági hírek",
"hír",
"hírek",
"hírlevél",
"info budapest",
"info hu",
"info radio",
"info rádió",
"inforádió",
"infórádió",
"internet radio",
"képek",
"kultúra",
"kultúrális",
"külföld",
"külföldi",
"legfrissebb hírek",
"magazin",
"magyarország",
"műsor",
"news",
"newsfeed",
"podcast",
"podcast rss",
"podcasting",
"radio",
"rádió",
"rendőrségi hírek",
"rss",
"sport",
"sport hírek",
"sports",
"színes bulvár",
"xml"
] | 1 |
http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-312288
| null | true | 0 | 0 |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.