text
stringlengths 0
100k
| title
stringlengths 8
200
| description
stringlengths 5
4.51k
| keywords
list | label
int64 0
1
| url
stringlengths 12
242
| date
stringlengths 0
32
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
| title_score
float64 0
0.01
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2007-10-15 21:59
Veres továbbra is titkolja Továbbra is titkolja a pénzügyminiszter, hogy hogyan és mikor térítette meg az 55 millió forintot a Bogát-Ferr Kft., amelyben Kabai Károllyal együtt ő is tulajdonos volt. A Fidesz - a parlamentben napirend előtt kérdezte a szocialista Veres Jánost.
55 millió forint áfát igényelt vissza 1991 és 1995 között jogosulatlanul a Bogát-Ferr Kft. fiktív számlák alapján. Ezeket a cég nincstelen és gyakran analfabéta ügyfelei állították ki. A kft.-t a szocialista Veres János és az időközben adócsalásért három és fél évre elítélt Kabai Károly közösen alapították. A pénzügyminiszter ennek ellenére azt állítja, nem tudott arról, hogy a számlák hamisak, korábban pedig még az ügyet kirobbantó HVG-nek is azt nyilatkozta: a kár megtérítéséről sem tudott.
Azt, hogy az 55 milliót mikor térítette meg a nyírbogáti kft., nem tudtuk meg: az APEH adótitokra hivatkozva nem adott felvilágosítást. Veres János sem árul el többet, a parlamentben is mindössze annyit mondott: szerinte politikai okokból támadják, ez áll a sorozatos botrányok mögött.
"Én azt gondolom, hogy ez a politikának nem a teteje, hanem az alja. Nem gondolom, hogy helyes lenne, hogy Magyarországon ilyen jellegû kérdésekkel bárkinek kellene és szükséges lenne foglalkoznia" - mondta el a pénzügyminiszter.
A vizsgálat során 1038 fiktív számla került elő. A Vám és Pénzügyőrség csak az ezeket kiállító embereket vizsgálta - a cég vezetése elleni nyomozást viszont megszüntette. A VPOP ma is csak annyit közölt: a Heti Világgazdaság nem írt igazat, amikor arra utalt, hogy a szervezet szándékosan állította le nyírbogáti kft. ellen az eljárást.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök továbbra is kitart az adócsalási botrányba keveredett pénzügyminisztere mellett.
|
Veres továbbra is titkolja
|
Veres továbbra is titkolja Továbbra is titkolja a pénzügyminiszter, hogy hogyan és mikor térítette meg az 55 millió forintot a Bogát-Ferr Kft., amelyben Kabai Károllyal együtt õ is tulajdonos volt. A Fidesz - a parlamentben napirend elõtt kérdezte a szocialista Veres Jánost55 millió forint áfát igényelt vissza 1991 és 1995 között jogosulatlanul a Bogát-Ferr Kft.
|
[] | 1 |
http://hirtv.hu/belfold
| null | true | 0 | 0 |
Múlt csütörtökön tartotta a Fővárosi Törvényszék a NAV kontra Átlátszó-per második tárgyalási napját. A per tárgyát képező cikkben azt állítottuk, hogy Somos Katalin főigazgató de facto leállított egy áfacsaló hálózat felderítésére irányuló vizsgálatot – tényszerűen nem engedélyezte annak lefolytatását -, ezzel a vizsgálat ellehetetlenült. Holott az érintett cégek egy-két évvel később milliárdos adóhiányt hátrahagyva fantomizálódtak, illetve csődbe mentek. A NAV egymillió forintot követel jóhírneve megsértése miatt. Tanúként idéztettük az érintett ellenőrzési terület két korábbi vezetőjét és magát a sértett főigazgatót – ő azonban nem jelent meg.
A bíróság elsőként Szontaghné dr. Kovács Erzsébetet, az APEH volt szakigazgató-helyettesét hallgatta meg. Szontaghné volt az az első számú vezető, aki megszervezte az adóhatóság hálózatos áfacsalások elleni szervezeti egységét, az ún. központosított ellenőrzési szakterületet.
2004-ben Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz – az új vám- és adószabályok Szontaghné szerint tömegesen vonzották Magyarországra az unióban működő áfacsalásra szakosodott szervezett bűnözői csoportokat. Az APEH azonban sem szervezetileg, sem módszertanilag nem volt felkészült a határokon átnyúló, illetve a hálózatos áfacsalások elleni harcra. 2005-ben javasolták kollégáival egy országos hatáskörű osztály létrehozását, mivel a területi illetékességgel működő főigazgatóságok nem tudtak elég hatékonyan fellépni a több megyében működő, sokszor külföldi kapcsolatokkal operáló mozgékony hálózatokkal szemben.
Sikerült elérniük, hogy a jogszabályi feltételek megteremtése után, 2007 január 1-jén felálljon egy új szervezet az APEH-en belül – ez volt a központosított ellenőrzési szakterület (KESZ). Fél év múlva már egy ütőképes szervezet kergette a nálunk megtelepedett és a hazai fejlesztésű áfacsaló hálózatokat. Az úgynevezett kapcsolódó vizsgálati javaslatok megalapozottságát – a per tárgya egy ilyen kérelem megtagadásával kapcsolatos állításunk – a kockázatelemző részleg vizsgálta meg, majd Szontaghné terjesztette az APEH elnöke elé jóváhagyásra.
(A kapcsolódó vizsgálat azt jelentette, hogy ha egy cégnél zajló ellenőrzés során felmerült a szervezett áfacsalás gyanúja, akkor a KESZ revizorai kérték az ellenőrzés kiterjesztését az adott céggel kapcsolatban álló vállalkozásokra – vagyis a feltételezett áfacsaló láncolatok végigellenőrzésére.)
2010-től megugrott a megtagadások száma
Szontaghné szerint korábban évente mindössze két-három esetben fordult elő, hogy az APEH elnöke megtagadta a vizsgálat megindítását. Varga Mihály egy tavalyi nyilatkozata szerint 2007 és 2012 között az adóhatóság vezetői összesen 71 esetben nem engedélyezték a kapcsolódó vizsgálatot. Szontaghné vallomásában elmondta, hogy 2010-ben eltávolították az adóhatóságtól – a bíró kérdésére pedig úgy emlékezett, hogy 2007 és 2010 között évente két-három esetben nem kaptak engedélyt kapcsolódó vizsgálat lefolytatására.
A három állításból az következik, hogy 2010-től kezdődően ugrásszerűen megnőtt a vizsgálatok megtagadásának száma. 2010 októberében dr. Somos Katalin lett a területért felelős főigazgató. Szontaghné vallomásában úgy emlékezett, hogy ettől kezdődően egyáltalán nem lehetett új vizsgálatot indítani.
A hiányzó láncszem
A hálózatos áfacsalások felderítésére szakosodott szervezeti egység, a KÜIG felszámolásáról elég töredékesek az információk – a volt APEH-vezetők tanúvallomása nyomán kicsit többet tudunk a folyamatról. Szontaghné elmondta, többször kritikaként hangzott el a központosított ellenőrzéssel kapcsolatban, hogy sokáig tart egy-egy vizsgálat.
Valóban, egy-egy gyanús cég teljes kapcsolatrendszerének feltárása több hónapot, vagy akár egy évet is igénybe vett, de ez a vizsgálat adott esetben százas nagyságrendű céget érintett. Ráadásul ezek egy része időközben eltűnt, külföldi vagy például hajléktalan "tulajdonos" kezébe került. ("Vártunk mi híd alatt napokat ügyvezetőre" – illusztrálta Szontághné egy ilyen kapcsolódó vizsgálat nehézségeit.)
A hálózat feltárása után viszont annak tagjait néhány nap alatt "levizsgálták". (A megyei igazgatóságok is előszeretettel passzoltak át olyan ügyeket a központosított ellenőrzésnek, amelyekkel ők maguk nem boldogultak.) A lassúsággal kapcsolatban a tárgyaláson elhangzott, hogy a KÜIG két évvel ezelőtti felszámolásakor a le nem zárt ügyeket szétdobták a főigazgatóságok között – azok az ügyek egy részén még ma is dolgoznak.
Nem csoda, hiszen képtelenség, hogy egy revizor a 40-60 "helyi" ügye mellett ezeket a bonyolult ügyeket is felderítse.
Visszatérő kifogás volt a központosított ellenőrzéssel és a KÜIG-gel kapcsolatban, hogy bár 100 milliárdos nagyságrendű adóhiányt állapítottak meg, ennek csak a töredéke volt ténylegesen behajtható. A jelentős összegű behajthatatlan adóhiány pedig jelentősen rontotta az adóhivatal eredményességi statisztikáját – feltesszük, ennek sem nagyon örültek az adóhatóság felsővezetői.
Csakhogy a központosított ellenőrzés célja nem az adóbehajtás, hanem az áfacsalásra szakosodott hálózatok felszámolása volt.
A szakmai szempontból megalapozatlan kritikákon túl számos más jel is arra utalt, hogy 2010 októberével elkezdődött a KESZ – szervezetileg ekkor már a Kiemelt Ügyek Igazgatósága (KÜIG) – ellehetetlenítése. A kockázatelemzésért felelős részleg elkerült az igazgatóságról, a KÜIG tevékenységében kulcsfontosságú RAPID csoportot felszámolták, a revizori létszámot a felére csökkentették, miközben az ügyek száma nem csökkent.
Mindezeken túl Somos Katalin főigazgatói kinevezésekor tételes kimutatást kért négy évre visszamenőleg az addig lefolytatott mintegy 1300 vizsgálatról. A folyamat végén, 2013 január 1-jével pedig csendben megszűnt a KÜIG is – ezt már Hegedűs Deme Zsolt, a KÜIG volt igazgatója mondta el tanúvallomásában. Hegedűs 2010 októbere és 2011 áprilisa között irányította az igazgatóságot, közvetlen érintettként élte át a folyamatot.
A láthatatlan tanú
A per tárgya egy kapcsolódó vizsgálati kérelem megtagadása kapcsán írott cikkünk: a NAV 1 millió forintot sérelemdíjat kér, mivel álláspontja szerint jó hírnevét sértve alaptalanul állítottuk, hogy Somos Katalinnak egy kapcsolódó vizsgálatot megtagadó döntése "...lényegében teljesen ellehetetlenítette a további vizsgálatot". (Az érintett cégek egy-két évvel később milliárdos adóhiánnyal fantomizálódtak vagy kerültek felszámolás alá.)
A felperes jogi képviselője a tanúkhoz intézett kérdéseivel azt próbálta bizonyítani, hogy a megtagadással a vizsgálat nem lehetetlenült el – a tanúk szerint a konkrét cég vizsgálata valóban nem, de a hálózatot ezek után valószínűleg nem sikerült felderíteni és felszámolni.
A Somos Katalin által megtagadott kérelem alapja a román adóhatóság megkeresése volt – márpedig a tanúvallomások szerint addig soha nem fordult elő, hogy külföldi kollégák kérésére az APEH ne indított volna vizsgálatot. A per tárgya szempontjából is figyelemre méltó volt Szontághné kijelentése, miszerint több esetben maga a főigazgató, Somos Katalin tagadta meg az engedélyt a vizsgálat lefolytatására.
Ehhez képest a NAV képviselője már a tárgyalás elején a mellett érvelt, hogy a bíróság ne hallgassa meg a főigazgatót, sőt, a megjelent tanúkat se, mert azok nyilvánvalóan elfogultak.
Somos Katalin mindenesetre nem jelent meg az idézésre, tervszerűen ütemezett szabadságát tölti. A tárgyalás berekesztése előtt a NAV jogásza újra szót kért, és vehemensen érvelt a főigazgató idézése ellen – többek közt azzal, hogy az egyébként elfogult tanúk már mindent elmondtak az üggyel kapcsolatban, ami szakmai szempontból fontos.
A bíró azonban közölte, hogy szeretné hallani a főigazgató álláspontját is, ezért az októberben esedékes következő tárgyalásra újra idézte.
Becker András
|
Újabb tárgyalás a NAV kontra Átlátszó ügyben – fontos tanúvallomások és a szabadságát töltő főigazgató
|
Újabb tárgyalás a NAV kontra Átlátszó ügyben – fontos tanúvallomások, és a szabadságát töltő főigazgató
|
[
"cikkek",
"nav-botrány"
] | 1 |
https://atlatszo.hu/2015/07/13/ujabb-targyalas-a-nav-kontra-atlatszo-ugyben-fontos-tanuvallomasok-es-a-szabadsagat-tolto-foigazgato
|
2015-07-13 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Húsz perc alatt mutatja ki a koronavírus-fertőzést egy ausztrál teszt
Ausztrál kutatók kifejlesztettek egy tesztet, amely mintegy 20 perc alatt kimutatja vérmintából a koronavírus-fertőzést. A Monash Egyetem kutatói szerint a teszt kimutatja azt, hogy az adott egyén fertőzött-e és azt is, hogy fertőzött volt-e a múltban.
A teszt fejlesztésében az egyetem kutatói mellett részt vettek a BioPRIA kutatóintézet valamint CBNS bio-nanotudományok intézet szakemberei.
A teszt parányi, 25 mikroliter vérplazmát vizsgál agglutinácó - a vörösvértestek összecsapódása - után kutatva, amelyet a koronavírus idéz elő.
Míg a jelenleg létező torokkenetteszt azt a célt szolgálja, hogy kimutassa a koronavírus-fertőzést, az agglutináció-vizsgálat azt is megállapíthatja, hogy ha valaki a közelmúltban fertőzött volt, még akkor is, ha a fertőzés már elmúlt.
Óránként több száz ilyen tesztet lehet elvégezni - közölték a kutatók, akik azt remélik, hogy tesztjüket antitestek észlelésére is lehet használni, segítve a vakcinák klinikai vizsgálatait.
A kutatók szabadalmaztatták eljárásukat, kormányzati és kereskedelmi támogatást kértek a gyártás felgyorsításához.
Az új koronavírus világszerte már több mint 13,8 millió embert fertőzött meg, a Covid-19-ben és szövődményeiben mintegy 600 ezren haltak meg azóta, hogy a vírus múlt év végén megjelent Kínában.
Nyitókép: Pexels.com
|
Húsz perc alatt mutatja ki a koronavírus-fertőzést egy ausztrál teszt
|
Másként, mint az eddigi tesztek. Az eljárást szabadalmaztatták.
|
[
"koronavírus",
"teszt",
"tudomány"
] | 0 |
https://infostart.hu/tudomany/2020/07/17/husz-perc-alatt-mutatja-ki-a-koronavirus-fertozest-egy-ausztral-teszt
|
2020-07-17 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Árnyék vetült a magyar katonaságra, vélekedik a honvédség vezérkari főnöke, Tömböl László. Az összes hazai laktanyában felolvassák majd az erről szóló levelét, miután az ügyészség vesztegetés gyanújával nyomoz főtisztek ellen. Oláh Jánost, a HM volt főosztályvezetőjét, és egyik beosztottját, illetve a HM egyik cégének vezérigazgatóját azután kapták el, hogy egy tiszt csúszópénzt vett át a HM cégével szerződött vállalkozótól. Szekeres Imre eddig megúszta nagyobb katonai botrányok nélkül, két hónappal a választások előtt azonban már a második kínos ügy pattan ki a hadseregnél.
Az Index információi szerint egy honvédségi beszállító vállalkozó bejelentése alapján csapott le a katonai ügyészség a honvédelmi tárca védelemgazdasági főosztályát február közepéig vezető dandártábornokra. Az Oláh János és helyettese, V. Sándor ezredes által irányított - időközben megszünetett - főosztály felügyelte a tárca gazdasági társaságait. A gyanú szerint a Térképészeti Közhasznú Nonprofit Kft-val kapcsolatban lévő vállalkozásoktól kértek pénzt azért, hogy szerződést kössön velük a honvédség.
A feljelentést a kft-nek karbantartási szolgálatokat végző vállalkozó tette, aki együtt is működött a hatóságokkal. Így amikor a Kft.-nél dolgozó logisztikai tisztnek átadta a kenőpénzt, a helyszínen őrizetbe is vették a katonát. A tiszt a kihallgatáson azonnal vallomást tett, megnevezve tettestársait, a 41 éves Oláh János tábornokot és helyettesét. Szintén gyanúsított lett a nonprofit kft. korábbi gazdasági igazgatója, aki időközben a Currus Zrt. vezérigazgatója lett. A HM szóvivőjének tájékoztatása szerint egy ötödik katona ellen is nyomoz az ügyészség, őt külföldi szolgálatról kellett hazarendelni. A gyanú szerint több millió forinton osztoztak öten.
Tömböl László vezérezredes
A Budapesti Katonai Ügyészség szerdán jelentette be, hogy több héttel ezelőtt őrizetbe vett, és eljárás alá vont hivatásos katonákat, vesztegetés gyanúja miatt. A hivatalos tájékoztatás szerint vezető beosztású katonák a honvédségi beszerzések után anyagi ellenszolgáltatást kértek a beszállítóktól.
Értesülésünk szerint Tömböl László vezérezredes, honvéd vezérkari főnök a hivatásos állomány és a civil alkalmazottaknak címzett egy levelet foglalmazott meg, amelyben közli: "egyes hivatalban lévő személyek a katonai hivatással és az állampolgári tisztességgel nem összeegyeztethető módon visszaéltek a rájuk bízott hatáskörrel, és megfogalmazódott a gyanú velük szemben, hogy beosztásukból eredő befolyásukat egyéni haszonszerzésre fordították. Bár bűnösségük végérvényes bizonyítása a jogállami intézmények feladata, azonban az eljárás megindításához vezető cselekmények is alkalmasak arra, hogy súlyosan károsítsák a katonai szolgálat tekintélyét, megrendítsék a társadalom tagjainak bizalmát." Tömböl szerint az ügy miatt árnyék vetült a honvédség áldozatos munkával kiérdemelt társadalmi elismerésére.
A vezérkari főnök a vezetés és a teljes személyi állomány nevében elhatárolódott az erkölcsi és anyagi kárt okozó cselekményektől.
A levél azután lesz hivatalos, ha annak szövegét egyezteti a jelenleg külföldi úton lévő Szekeres Imre honvédelmi miniszterrel. Szekeresnek a hét elején már Sólyom Lászlónál kellett szokatlan raporton megjelennie. A főparancsnoki tisztet is betöltő köztársasági elnök kért tőle tájékoztatást az hadseregnél folyó ügyekről.
Két hét alatt ugyanis ez már a második súlyos botrány katonai körökben. A Zrinyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem rektora, az egykor szintén honvédelmi minisztériumi karriert befutott Szabó János szintén gazdasági ügyletek miatt került a katonai ügyészség látókörébe. A kommandós akcióval elfogott rektor ügyével összefüggésben a katonai ügyészség szóvivője, Ács Tibor pedig egy újságíró előtt gengszterszervezetnek nevezte a HM legerősebb gazdasági társaságát, a 40 milliárdos éves forgalmat bonyolító HM EI Zrt.-t. A céget szakmai körökben a honvédség és a titkosszolgálat kádertemetőjeként tartják számon.
|
Az utolsó pillanatban borult Szekeresre a HM
|
Az utolsó pillanatban borult Szekeresre a HM - A HM-es dandártábornok milliókat kért vissza a katonai megrendelésekből, a vezérkari főnök a teljes állomány előtt határolódott el előre.
|
[
"szerekes imre",
"honvédség",
"honvédelmi minisztérium",
"tömböl lászló"
] | 1 |
http://index.hu/belfold/2010/02/25/az_utolso_pillanatban_borult_szerekesre_a_hm
|
2010-02-25 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Döbbenetes adatok: ennyi növény- és állatfaj áll a kihalás szélén
A környezetvédelem egyik legjelesebb napján azonban azon is fontos elgondolkodni, hogy mennyit segíthet a környezet tehermentesítésében egy olyan egyszerűen kivitelezhető lépés, mint a szelektív hulladékgyűjtés – főleg most, amikor jóval több időt töltünk otthon, így sokkal nagyobb mennyiségű szemetet is halmozunk fel.
1974 óta minden év június 5-én megtartják az ENSZ által létrehozott környezetvédelmi világnapot, amelynek célja, hogy felhívja az emberek figyelmét a környezettudatosság fontosságára. Az évek során az esemény a nyilvános tájékoztatás globális platformjává vált, amelyet széles körben – több mint 100 országban – ünnepelnek. A környezetvédelmi világnapon minden évben más, a környezetet és ennek védelmét középpontba helyező kérdéssel foglalkoznak, és a szervező országok is váltakoznak.
Az idei év témájának középpontjában a gyorsuló fajvesztés és a természeti világ sérülése elleni fellépés áll, tekintettel arra, hogy jelenleg közel egymillió növény- és állatfaj áll a kihalás szélén. A környezetvédelmi világnap 2020-as házigazdája Kolumbia lett, hiszen a dél-amerikai ország rendelkezik az egyik legnagyobb faji sokféleséggel a világon: többek között mintegy 3500 orchideafajtával és a világ madárfajtáinak mintegy 19%-ával dicsekedhet.
"Az egészséges, biológiai sokféleségben gazdag ökoszisztémák alapvető fontosságúak az emberi lét számára, hiszen számtalan módon tartják azt fenn: többek között tisztítják a levegőt és vizeket, tápláló ételeket és természetes alapú gyógyszereket biztosítanak, és csökkentik a természeti katasztrófák előfordulását. Úgy tűnik azonban, hogy az emberiség nem törődik eléggé a természet hanyatlásával, és továbbra is fennáll a környezet mindennapos szennyezése. A Föld napja mellett a környezetvédelmi világnapot is egyre többen ünneplik világszerte, ezért bízom abban, hogy ezeknek a kiemelt napoknak a segítségével egyre többekhez jutnak el a természet megóvása szempontjából igencsak fontos üzenetek" – mondta Miklós Zsolt, a Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezető igazgatója.
A környezetvédelmi világnap kapcsán azonban a szakember szerint azzal a témával is foglalkoznunk kell, hogy most minden eddiginél fontosabb odafigyelnünk a szelektív hulladékgyűjtésre és a környezetbarát csomagolóanyagok választására.
"Az elmúlt hónapokban a korlátozások miatt az emberek nagy része a nap szinte minden percét otthon töltötte, ezért a megszokottnál jóval több hulladék került a szemétbe az egyes háztartásokban. Ez nagy mértékben károsíthatja a környezetet, ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy megfelelő módon, szelektíven gyűjtsük a szemetet, hiszen így biztosíthatjuk, hogy az újrahasznosítható anyagok visszakerüljenek a körforgásba."
|
Döbbenetes adatok: ennyi növény- és állatfaj áll a kihalás szélén
|
Az idei környezetvédelmi világnap házigazdája, Kolumbia arra figyelmeztet minket, hogy az egészséges, élőlényekben gazdag természet alapvető fontosságú az emberiség számára, éppen ezért mindent meg kell tennünk, hogy megóvjuk.
|
[
"Környezetvédelmi Világnap",
"kihalás",
"állatfaj",
"növényfaj",
"szelektív hulladékgyűjtés",
"környezetszennyezés",
"karantén",
"újrahasznosítás"
] | 0 |
https://blikk.hu/aktualis/belfold/egymillio-noveny-es-allatfaj-all-a-kihalas-szelen/bxbh6jd
|
2020-06-04 19:11:00+01:00
| false | 0 | 0 |
Megerősítette az ügyészség: hivatali visszaélés gyanúja miatt nyomoznak
Esztergom/Budapest | Hivatali visszaélés bűntette ügyében rendelt el nyomozást az esztergomi önkormányzattal összefüggésben a Központi Nyomozó Főügyészség - tudtuk meg dr. Fazekas Géza szóvivőtől, akit egy megjelent cikkünk kapcsán kerestünk meg.
Dr. Csomor Sándor, Esztergom hivatalából eltávolított, de jogerősen visszahelyezett jegyzője számolt be arról lapunknak, hogy információi szerint a főügyészség is nyomoz a Duna-parti városban.
Dr. Fazekas Géza kiemelte, hivatali visszaélés bűntette miatt, nem egy konkrét személlyel szemben rendelte el július 23-án a nyomozást a főügyészség, s ezért kérnek be különböző periratokat az esztergomi ügyekben eljáró bíróságoktól.
|
Megerősítette az ügyészség: hivatali visszaélés gyanúja miatt nyomoznak
|
Hivatali visszaélés bűntette ügyében rendelt el nyomozást az esztergomi önkormányzattal összefüggésben a Központi Nyomozó Főügyészség - tudtuk meg dr. Fazekas Géza szóvivőtől, akit egy megjelent cikkünk kapcsán kerestünk meg.
|
[] | 1 |
http://kemma.hu/komarom-esztergom/kozelet/megerositette-az-ugyeszseg-hivatali-visszaeles-gyanuja-miatt-nyomoznak-255949
| null | true | 0 | 0 |
Minden negyedik magyar vállalatot érint a gazdasági bűnözés, s a rejtett esetek számára becslés sincs. A számítógépes csalások is megszaporodtak.
2011-ben minden negyedik magyar vállalat és világszerte minden harmadik vált a gazdasági bűnözés áldozatává, és valósággal felbecsülhetetlen a rejtve maradt esetek száma a PricewatershouseCoopers felmérése szerint. Ráadásul hazánkban növekszik az elkövetések gyakorisága. Magyarországon még mindig élen jár a korrupció, és egyre fenyegetőbb a számítógépes bűnözés veszélye a technológia fejlődése miatt – állapították meg a felmérés alapján.
A gazdasági bűnözés nem válogat
A PwC felmérésének eredményei 2011 őszén közel 4000 válaszadó segítségével születtek meg a világ 78 országának részvételével, ezzel a kutatás világszerte a legátfogóbb tanulmány a gazdasági bűnözés témakörében. A gazdasági bűnözés nem válogat; hatással van a vállalatokra mindenütt a világon iparágtól és cégmérettől függetlenül.
"A jelenlegi bizonytalan gazdasági helyzet vitathatatlanul táptalaja a gazdasági visszaélések terjedésének, de a legtöbb szervezet még mindig nem készül fel a lehetséges veszélyforrások felkutatására és a megoldásokra. Pedig a megfelelő protokoll kialakítása jelentősen csökkentheti a visszaélésekből adódó pénzügyi veszteséget és javíthatja a vállalati morált" – összegezte Fekete Miklós cégtárs a PwC sajtótájékoztatóján.
Növekszik a gazdasági visszaélések gyakorisága Magyarországon
A felmérésben részt vevő 85 vezető hazai vállalat véleménye alapján minden negyedik (28 százalék) magyar szervezet vált egy vagy több gazdasági bűncselekmény áldozatává az elmúlt 12 hónapban. Habár kismértékben csökkent a gazdasági visszaélést elszenvedő vállalatok aránya 2009-hez képest, ugyanakkor nőtt az esetek gyakorisága (2009-ben 25 százalék, 2011-ben pedig 29 százalék könyvelhetett el több mint 10 esetet, amelyek közül 8 százalék több mint 100 esetről számolt be). Sok visszaélésre mégis véletlenül derült fény, és megjósolhatatlanul sok gazdasági visszaélés maradhatott rejtve a vállalatok előtt.
Magyarországi tapasztalatok
Az eredmények alapján a lopás/hűtlen kezelés a leggyakoribb gazdasági bűncselekmény (50 százalék), ezt követi a korrupció és vesztegetés (38 százalék), majd a pénzügyi/számviteli adatok meghamisítása (21 százalék).
A válaszadók szerint a vesztegetés és a korrupció még mindig elterjedtebb Magyarországon (38 százalék), mint a közép- és kelet- európai régióban (36 százalék) és globális szinten (24 százalék).
Az esetek több mint felében (54 százalék) vállalaton kívüli elkövetők a gazdasági bűncselekmények fő tettesei a válaszadók szerint.
A beszállítók által elkövetett visszaélések aránya a 2009-es 0 százalékról 2011-re 15 százalékra emelkedett. Ez az arány meghaladja a közép- és kelet-európai szinten mért (13 százalék) eredményt, és lényegesen magasabb a nemzetközi szinten mért (9 százalék) aránynál is.
Belső elkövetőket az esetek 38 százalékában jelelöltek meg a válaszadók fő elkövetőként, döntő többségük vezető beosztású (67 százalék): középvezetők (az esetek 44 százalékában), de 22 százalék a cég felső vezetéséhez tartozik. Aggodalomra ad okot, hogy az elkövetők közül a felső vezetők aránya emelkedett 2009-hez képest (18 százalék).
A magyar vállalatok közötti különbségek növekednek azzal kapcsolatban, hogy mennyire veszik és kezelik komolyan a gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatos problémákat. A felmérés alapján a feltárt esetek ötödében (22 százalék) semmit nem tettek a vállalatok a belső elkövetőkkel szemben. Ezenfelül, az esetek 22 százalékában csupán áthelyezésre kerültek a belső elkövetők - a regionális (5 százalék) és globális (4 százalék) arányhoz képest.
Számos módszer létezik azonban a gazdasági visszaélések megelőzésére és feltárására. Ilyenek például a beszállítókkal kapcsolatos alapos háttérvizsgálatok, melyeket erőforrás hiányában hajlamosak a cégek elhanyagolni. Valamint az anonim bejelentő programok használata: azon vállalatok 85 százaléka, ahol már bevezették, hatékony eszköznek ítéli a megelőzésben és felderítésben. Azonban a válaszadók közel fele (45 százalék) még nem hozta létre az anonim bejelentéseket lehetővé tévő rendszerét. Emellett a csalási kockázatok rendszeres értékelése is segíti a vállalatokat a visszaélésekre való kitettségük elemzésében, illetve a csalások és általuk okozott károk minimalizálásában.
Számítógépes bűnözés – Növekvő fenyegetés, de még mindig nem félünk?
A napjaikban zajló technológiai és digitalizációs fejlesztések (az okostelefonok és mobilalkalmazások terjedése, a közösségi média, internetalapú működés, a világon átívelő vállalati szoftverek) kapcsán az egyik legnagyobb fenyegetést kétség kívül a számítógépes bűnözés jelenti a gazdasági visszaélésekben. A számítógépes bűnözés mára bekerült a TOP4 gazdasági bűnözési típus közé világszerte. Holott a felmérésben részt vevő válaszadók közel negyede vált már áldozatává világszerte, ez a típusú bűncselekmény éri a legváratlanabbul a felkészületlen vállalatokat.
Vajon mennyire veszik komolyan a hazai vállalatok e veszély fenyegetését?
Míg globális szinten a válaszadók 39 százaléka érezte úgy, hogy az elmúlt 12 hónapban a számítógépes bűnözéssel kapcsolatos veszélyek emelkedtek a vállalatra nézve, addig a magyar válaszadók pusztán 14 százaléka, és kevésbé aggódnak a számítógépes bűnözés okozta károk és anyagi veszteségek miatt is. A félelem hiánya a tudatosság hiányával is összefügghet. Aggasztó, hogy a válaszadók 42 százaléka semmilyen számítógépes bűnözés kockázataira felhívó oktatást nem kapott az elmúlt 12 hónapban – ami arra utalhat, hogy potenciálisan nem is ismerik a vállalatukat fenyegető számítógépes bűnözésből fakadó kockázatokat.
Hazánkban a válaszadók csupán 8 százaléka véli, hogy vállalatának valószínűleg szembe kell néznie a számítógépes bűnözéssel a következő 12 hónapban, szemben a globális 26 százalékos és regionális 22 százalékos aránnyal. Összegezhető tehát, hogy a hazai szervezetek inkább reaktív, mintsem proaktív hozzáállást mutatnak a számítógépes bűnözés veszélyeivel szemben.
Bizonytalan gazdasági helyzet – növekvő fenyegetettség
A gazdasági bűncselekményekre természetesen hatással van a kiszámíthatatlan gazdasági helyzet. A napjainkban egyre gyakoribb létszámcsökkentések azzal is járnak, hogy kevesebb erőforrás áll rendelkezésre a szervezeten belül a gazdasági bűncselekmények felderítésére és megelőzésére. Például a belső ellenőrzés létszámának csökkenése kevesebb csalás észleléséhez és megelőzéséhez vezethet a jövőben, ami által a vállalat nagyobb kockázatnak van kitéve. A közvetlen pénzügyi veszteség mellett a gazdasági bűnözés súlyosan károsíthatja a márkaneveket vagy megtépázhatja a vállalatok jó hírnevet. Ahogy a társadalom egyre kevésbé toleráns az etikátlan magatartással szemben, úgy a vállalatoknak is biztosítaniuk kell a közbizalom megszerzését - és fenntartását, hiszen ez a túlélésük egyik kulcsa.
|
Lopunk, csalunk, vesztegetünk
|
Minden negyedik magyar vállalatot érint a gazdasági bűnözés, s a rejtett esetek számára becslés sincs. A számítógépes csalások is megszaporo
|
[
"lopás",
"csalás",
"vesztegetés",
"korrupció"
] | 1 |
http://fn.hir24.hu/vallalkozas/2011/12/06/lopunk-csalunk-vesztegetunk
|
2011-12-06 00:00:00
| true | 0 | 0 |
A gyűjtő sokat vásárolt, de néhány tárgyat a stábtól és a gyártótól kapott.
Az angliai Cumbriában nyílt meg az a múzeum, amelyben a James Bond-filmek nevezetes kellékeit tekinthetik meg a rajongók és szüleik. A tárgyak tulajdonosa Peter Nelson, aki fogorvosként kezdte, míg szenvedélye teljesen maga alá nem gyűrte.
Állítása szerint százmillió fontokat fordított gyűjteményére, amelyben nem csak a szokásos kis kütyüket gyűjtötte össze, hanem komoly járműveket is. Látható egy Triumph Stag, amelyet Sean Connery vezetett a Gyémántok az örökkévalóságnak című 1971-es filmben. Kiállították a Lotus Esprit Turbót A kém, aki szeretett engem című filmből. De itt van az a T55-ös orosz tank is, amivel a GoldenEye-ban tankoznak.
A 48 éves Nelson 20 éve gyűjti a relikviákat, számolt be a BBC. Egyes darabokat aukciókon vásárol meg, de sok mindent kap a stábtól, a színészektől és a gyártóktól is. A gyűjtő a lapnak elmondta, hogy gyerekkorában Ian Fleming regényei ragadták meg, és a filmek révén vált szenvedéllyé rajongása.
Nelson valószínűleg egyébként nem az a világról megfeledkezett holdkóros, mert ő üzemelteti a Cars of the Stars autómúzeumot is, neves emberek jarműveivel.
|
James Bond-múzeum nyílt Angliában
|
James Bond-múzeum nyílt Angliában - Az alapító fogorvos még egy tankot is beszerzett a Golden Eye-ból.
|
[
"kultúr"
] | 0 |
http://index.hu/kultur/blog/2009/04/07/james_bond-muzeum_nyilt_angliaban
|
2009-04-07 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Usain Bolt háromszoros olimpiai bajnok jamaicai sprinter közleményben pontosította egy német lapban megjelent nyilatkozatát, kiemelve, hogy csupán egyszer próbálta ki gyermekkorában a marihuánát. Az atléta a német Bild am Sonntag című lapnak még arról beszélt, hogy hazájában minden gyerek megtanul füves cigit sodorni, így ő sem volt kivétel. Hétfőn ugyanakkor már elnézést kért, amiért általánosított, s visszavonta, amit ezzel kapcsolatban mondott. A pekingi olimpián 100-on és 200-on, valamint a 4x100 méteres váltóval is világcsúccsal aranyérmes futó ugyanakkor ismét kijelentette, hogy sohasem nyúlt tiltott teljesítményfokozóhoz.
|
Bolt csak egyszer próbálta ki a marihuánát
|
Bolt csak egyszer próbálta ki a marihuánát - A jamaicai atléta nem tagadja, hogy tud füves cigit sodorni, de csak egyszer próbálta ki.
|
[
"usain bolt",
"kabítószer",
"sport"
] | 0 |
http://index.hu/sport/2009/04/14/bolt_csak_egyszer_probalta_ki_a_marihuanat_
|
2009-04-14 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Abból mindig valami fantasztikus kerekedik ki, ha a Survivor tagjai leülnek beszélgetni, ma sem volt ez másként.
Most Fanni volt a középpontban, vele próbált vicceskedni Robi – kevés sikerrel. Kiderült, Fanni most látott először tengert, Robi pedig szemrehányóan megjegyezte, nem látszott rajta, mert nem is örült neki. Azt is elmesélte, hogy fiatalon sokat dolgozott a családjával, piacoztak, ráadásul tutajt is tud építeni, bár ők nem bambuszt, hanem raklapot használtak, illetve pluszban még traktorbelsőt is.
Elnézést, hogy egyszerű paraszt vagyok, de mi így tutajoztunk a csatornán
Robi szerint Fanninak semmi sem jó, egész nap csak ül, kóstolgatja a kaját és abba köt bele, hogy ő mit csinált.
Kiemelt kép: rtl.hu
|
Survivor Fanni: Elnézést, hogy egyszerű paraszt vagyok
|
Meglepő dolgok derültek ki a játékosról.
|
[
"survivor",
"survivor fanni",
"survivor robi"
] | 0 |
https://24.hu/szorakozas/2018/10/23/survivor-fanni-elnezest-hogy-egyszeru-paraszt-vagyok
|
2018-10-23 00:00:00
| false | 0 | 0 |
A Spitz család 1900-ban magyarosította a nevét Szilárdra, amikor Leó még csak két éves volt. Zsenije már 13 évesen megmutatkozott. Amikor bátyja, Béla diftériás lett, elkülönítették testvéreitől – ekkor Leó egy kis távíró berendezést készített, amivel kommunikálni tudtak egymással. Az első világháborúban tüzérként szolgált, de gyakori megbetegedése miatt tartalékos állományba helyezték.
Kibontotta a gordiuszi csomót
A magyarországi antiszemita légkör hamar elűzte Budapestről, épp hogy megkezdett tanulmányait 1920-tól a berlini Műszaki Egyetemen folytatta, ahol többek közt Albert Einstein, Erwin Schrödinger vagy Ernst Haber oktatta. Korai kutatásaival hozzájárult a későbbi kvantumfizika, az információelmélet és a kibernetika kifejlődéséhez, 1929-ben Einsteinnel közösen adott be szabadalmat egy részecskegyorsítóra, munkájuk eredményeként pedig két évvel később az elektronmikroszkópot is feltalálták – írja a Rubicon.hu.
Származása miatt Németországból Angliába költözött Hitler hatalomra kerülése után. Egy előadás fordította az atomkutatás felé, amelyben Sir Ernest Rutherford úgy vélte: a maghasadás soha nem válhat az emberiség hasznára, mert azt földi környezetben nem lehet reprodukálni. Szilárd azonban rájött, hogy ha találunk egy atomot, ami egy neutron hozzáadása esetén kettőt bocsát ki magából, elindítható az a robbanással végződő láncreakció. Elméletére 1934-ben szabadalmat nyújtott be, és 1939-ben, már az Egyesült Államokban arra is rájött, hogy ez az elem az urán.
Rettegett alkotásától
Jelentős érdemei voltak a nukleáris láncreakció feltételeinek megteremtésében, de nem nézte jó szemmel, hogy programja a hadsereg befolyása alá kerül. Meggyőződése volt, hogy a készülő atomfegyver elpusztítja majd az egész világot. Heves tiltakozása miatt a CIA megfigyelése alá került, mert azt gondolták, összejátszik a nácikkal. Pedig csak megértette, hogy az új fegyver nemcsak elképesztő pusztításra képes, de az egész bolygó számára jóvátehetetlen károkat okozhat.
A továbbiakban aggódva figyelte a hidegháború eseményeit attól rettegve, hogy találmánya elpusztítja a világunkat. De nemcsak rettegett, tett is ellene. Több atombomba-ellenes konferenciát szervezett, személyesen járt Hruscsovnál, és közvetített az 1962-es kubai rakétaválság idején is. Ő szorgalmazta először a Fehér Ház és Kreml közötti forródrót kiépítését, hogy az állandó kommunikáció enyhítsen a feszültségen. Egy San Diego melletti kutatóközpontban érte a halál 1964. május 30-án. Álmában vitte el egy szívroham. Hamvainak egyharmada Amerikában van, egyharmadát 1998-ban helyezték örök nyugalomra a Kerepesi Temetőben, egyharmadát pedig végakarata szerint léggömbbel szélnek eresztették.
Marslakók Amerikában
És miért neveztük Szilárd Leót “földönkívülinek"? Mert ő maga ihlette ezt humorosan. A negyvenes években Los Alamosban terjedt el a szóbeszéd a tudósok között, miszerint a Földön két értelmes faj van, az ember és a magyar. Öt, Amerikába emigrált honfitársunk kapcsán feltételezték ezt, akik mindannyian zseniális elmék voltak, egymás között pedig egy érthetetlen, semmihez nem hasonlítható nyelven beszéltek. Teller Edéről, Neumann Jánosról, Wigner Jenőről, Szilárd Leóról és Kármán Tódorról volt szó.
Amikor Enrico Fermi Nobel-díjas fizikus hosszasan boncolgatta, hogy a világegyetemben törvényszerűen létező más értelmes fajoknak már bizonyosan el kellett jutniuk a Földre, Szilárd Leó tömören válaszolt: “Itt vannak közöttünk, de magyaroknak mondják magukat". Nem hiányzott a humor sem. Teller Ede, Amerikában Edward Teller büszke volt E.T. – extraterresztriális, azaz földönkívüli – monogramjára, és még panaszkodott is: “Kármán lehetett, akinek eljárt a szája". Szilárd Leó pedig csak sejtelmes “talán" választ adott, amikor marsi származásáról kérdezték.
|
Szívroham vitte el a “földönkívülit”
|
Hihetetlen tudása és anyanyelve miatt Amerikában földönkívülinek nézték Szilárd Leót, aki zsidó származása miatt itthon még egyetemre sem járhatott. 1964. május 30-án hunyt el.
|
[
"atombomba",
"szilárd leó",
"történelem"
] | 0 |
http://24.hu/tudomany/2015/05/30/szivroham-vitte-el-a-foldonkivulit
|
2015-05-30 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Egyre kevesebben támogatják egyszázalékos felajánlásokkal a kormánypárti Civil Összefogás Fórumot (CÖF), de aggodalomra nincs ok: a magánadományokat közpénz százmilliókkal pótolják.
Nem egészen egymillió forintos támogatásra számíthatnak azok a civil szervezetek, amelyek sikeresen pályáznak az állami Nemzeti Együttműködési Alaphoz (NEA). A kormánypárti Civil Összefogás Fórum (CÖF) más csatornákon súlyos százmilliókhoz jutott a köz pénzéből. A NEA vezetőjétől nem várható, hogy tiltakozzon a feltűnő aránytalanság ellen, hiszen ő ugyanaz a személy, aki a CÖF-öt is vezeti: Csizmadia László. A Fideszt mindig fenntartások nélkül támogató CÖF-elnököt egyébként a kormány nevezte ki a NEA élére.
A CÖF, illetve annak alapítványa – ahogyan arról a Népszava beszámolt – tavaly 582 millió forintot könyvelhetett el, tízszer annyit, mint előző évben. Ebből 508 milliót a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM), 45 milliót pedig a Fidesz pártalapítványa, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány adott. Mindkét esetben közpénzről van szó: az MVM állami tulajdonú cég, a Fidesz alapítványa költségvetési forrásokból működik.
Közleményei alapján Csizmadia László kuratóriumi elnök nem lát semmi szokatlant abban, hogy ennyi pénzzel kínálták meg a CÖF-öt. Pedig neki, aki a NEA tanácsának elnöke, pontosan tudnia kell, hogy civil szervezetek ezreinek ennek csupán a morzsája jut.
A "központi költségvetési előirányzatnak" számító NEA a 2015-ös adatok szerint mintegy 5,4 milliárd forint felett rendelkezett. A keret 6 százaléka önmaga működtetésére fordítható. A szétosztható összeg nem érte el az 5 milliárdot. A civil szervezetektől több mint 16 ezer pályázat érkezett. Az érvényes pályázatok száma 14 ezer, a nyerteseké 6 ezer körül mozgott. Egy szervezet átlagos támogatása nem sokkal haladta meg a 800 ezer forintot.
Persze, a CÖF kivételezett helyzetben van, a békemenetek (és az ellenzéket lejáratni próbáló plakátkampányok) szervezésével nagy szolgálatokat tett a kormánynak. Az anyagi elismerésen túl a politikai dicsőség sem maradt el. A Fidesz pártalapítványa – egyebek mellett a magyar kormány "jó hírének" védelmezéséért – 2012-ben Polgári Magyarországért Díjat adott a Békemenetnek. A díjat történetesen Csizmadia László vette át.
A kormánynak nem kell tartania attól, hogy Csizmadia és a CÖF hirtelen felcsap a valódi civil érdekek védelmezőjének. Miután a Fidesz előállt a civiltörvény jogfosztó módosításának, a "külföldről támogatott szervezetek" megbélyegzésének ötletével, a CÖF csak ennyit mondott: a "szóban forgó törvénytervezet nagyon is megengedő, és szigorúbb feltételek megfogalmazása is meggondolandó".
Saját diadaljelentései szerint a CÖF óriási népszerűségnek örvend, ám az egyszázalékos felajánlások száma és mértéke cáfolja az állítást. A tavalyi 582 milliós bevételnek csak alig látható töredéke (1,2 millió forint) jött össze adófelajánlásokból: mindössze 259 adófizető gondolta úgy, hogy ezt a szervezetet kellene kedvezményezettként megjelölnie. Előző évben 270 adófizető választotta a CÖF-öt (1,3 millió forint), Csizmadiáéknak tehát az alacsony szinthez képest is sikerült rontaniuk.
A CÖF amúgy még mindig együttműködő partnereként tünteti fel a Magyarországi Evangélikus Egyházat. Holott az evangélikusok országos irodája több mint egy éve közölte: a Magyarországi Evangélikus Egyház a "Civil Összefogás Fórummal sem szóban, sem pedig írásban nem kötött együttműködési, illetve partneri megállapodást".
Támogatás Rogánék engedélyével Bentzik Réka, az MVM kommunikációs igazgatója az Origónak nyilatkozva – akarva vagy akaratlanul – elismerte a napokban azt, hogy a több mint félmilliárdos CÖF-támogatásra a kormány is áldását adta. A 444.hu vette észre, hogy Bentzik kijelentette: "minden támogatásunkat a Nemzeti Kommunikációs Hivatal hagyja jóvá". A szóban forgó hivatal a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodához tartozik. Ennek tükrében még érdekesebb az, vajon miért állította korábban az MVM azt, hogy nem is közpénz az, amit a CÖF-nek adtak, ha annak elköltését az államapparátussal hagyatták jóvá.. Ebben a kérdésben egyébként már Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is "helyretette" MVM-et, hiszen közölte: az állami cég pénze közpénz.
Czene Gábor
|
Öntik a CÖF-be a pénzünket
|
Egyre kevesebben támogatják egyszázalékos felajánlásokkal a kormánypárti Civil Összefogás Fórumot (CÖF), de aggodalomra nincs ok: a magánadományokat közpénz százmilliókkal pótoljákNem egészen egymillió forintos támogatásra számíthatnak azok a civil szervezetek, amelyek sikeresen pályáznak az állami Nemzeti Együttműködési Alaphoz (NEA).
|
[
"hírek",
"politika",
"belföldi hírek",
"karikatúrák",
"népszava"
] | 1 |
http://nepszava.hu/cikk/1131359-ontik-a-cof-be-a-penzunket
| null | true | 0 | 0 |
Elmarasztalta a fideszes Becsó Zsoltot a Nógrád megyei választási bizottság, miután egy magánszemély panasszal élt náluk a fideszes képviselő egyik Facebook-posztja miatt, derül ki a bizottság március 4-én hozott határozatából.
Becsó február végén oldalára tette ki a felújított salgótarjáni Kisboldogasszony főplébániatemplom fotóját, és a választási bizottsághoz forduló személy azt kifogásolta, hogy ezzel a fideszes politikus a kormányzati támogatást úgy tűntette fel, mintha az neki, illetve a Fidesz-KDNP-nek köszönhetnék a választópolgárok.
A választási bizottság indoklásában úgy találta, hogy Becsó Zsolt megsértette a választási eljárásról szóló törvény több alapelvét, ezért a további jogsértésektől eltiltotta, ezt a posztot pedig el kell távolítania. Az ítélet nem jogerős.
|
Becsó Zsoltnak le kell vennie a Facebook-posztot, melyben egy kormányzati templomfelújítással kampányolt
|
A Nógrád megyei választási bizottság döntése nem jogerős.
|
[
"fidesz",
"becsó zsolt"
] | 1 |
https://444.hu/2022/03/05/becso-zsoltnak-le-kell-vennie-a-facebook-posztot-melyben-egy-kormanyzati-templomfelujitassal-kampanyolt
|
2022-03-05 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Először utalt az orosz vezetés arra, hogy nem baleset áldozata lett Jevgenyij Prigozsin. A Kreml szóvivője szerdán arról beszélt, hogy
a repülőbaleset vizsgálata során felmerült, hogy szándékosan okozhatták a tragédiát.
A Reuters beszámolója szerint Dimitrij Peszkov újságírók előtt úgy fogalmazott, hogy
több forgatókönyvet is megvizsgálnak, így azt a verziót is, tudják, miről beszélek, tehát azt, hogy szándékos atrocitás történt.
Hozzátette: természetesen meg kell várni a hivatalos vizsgálat eredményét.
A média kizárásával, szűk körben kedden temették el Jevgenyij Prigozsin Szentpéterváron. A 62 éves Wagner-alapító gépe augusztus 23-án zuhant le, a fedélzetén tartózkodó tíz ember közül senki sem maradt életben. Az orosz nyomozóbizottság vasárnap erősítette meg, hogy Prigozsin - aki nemrég egy levegőben széteső repülőgéphez hasonlította Oroszországot - volt az egyik, aki meghalt a múlt hét szerdai repülőgép-balesetben.
Nyugati hírszerzési információk szerint Putyin ölette meg Prigozsint és a Wagner alapítóját, Dmitrij Utkint, de ezt a Kreml és Lukasenka fehérorosz elnök is tagadta és hazugságnak nevezte. Annyi biztos, hogy Prigozsin utolsó napjain annak ellenére próbálta életben tartani a Wagner üzleti kapcsolatait, hogy a puccskísérlet után Putyinnal abban egyeztek meg, hogy szép csendben meghúzza magát Fehéroroszországban.
|
A Kreml először utalt arra, hogy szándékosan okozhatták Prigozsin légibalesetét
|
Először utalt az orosz vezetés arra, hogy nem baleset áldozata lett Jevgenyij Prigozsin.
|
[
""
] | 0 |
https://444.hu/2023/08/30/a-kreml-eloszor-utalt-arra-hogy-szandekosan-okozhattak-prigozsin-legibalesetet
|
2023. 08. 30. 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Le kell fújni a projektet?
A Fidesz szerint az egyetlen jó döntés az lenne, ha a kormány visszavonná a kormányzati negyed építésére kiírt tendert, mert arcátlanság - jelenlegi árakon - 142 milliárdot elkölteni erre a luxusberuházásra, miközben megértést és türelmet kérnek az emberektől, és szociális válságba taszították az országot - közölte Cser-Palkovics András helyettes szóvivő.
Számos anomália
A terv terv marad? (Fotó: Györffy Anna)
Napirendre sem tûzték
A Fidesz azért tartotta a sajtótájékoztatót, mert az eredeti tervek szerint a kormányzati negyed kivitelezésére és üzemeltetésére kiírt tender eredményhirdetése szombaton délután lett volna. Ezt azonban délelőtt megváltoztatták, és január 16-ára halasztották - közölte a Kincstári Vagyoni Igazgatóság koordinációs irodája.Cser-Palkovics András szerint a lakosság a vizit- és kórházi napidíjból, valamint a tandíjból befolyó pénzt hét évig csak azért kell beszedni, hogy kifizethető legyen a kormányzati negyed 142 milliárdja.A gyanús körülmények, az időzítés, a nagy sietség, valamint Gyurcsány Ferenc üzleti múltja miatt az a következtetés vonható le, hogy ez a beruházás "semmi más, mint Gyurcsány Ferenc kormányának legnagyobb, vagy egyik legnagyobb ingatlanbiznisze" - közölte Cser-Palkovics András.A helyettes szóvivő azért tartaná helyesnek a terv visszavonását, mert számos anomália tapasztalható az eddig történtek során is. Az elmúlt hetekben, hónapokban sok olyan kétely merült fel, amely más fejlesztéseknél hatósági vizsgálatokat eredményezett volna. Ebben az esetben azonban e vizsgálatok egy része elmaradt - mondta a párt helyettes szóvivője.A pályázatot kiíró Kincstári Vagyoni Igazgatóság decemberben visszadobta az arculati terv pályázatát megnyerő konzorcium vázlatrajzait. A fővárosi településszerkezeti terv módosítása még napirendre sem került a Fővárosi Közgyûlésben, és Terézváros önkormányzata sem fogadta el az erre vonatkozó szabályozási tervet.Hozzátette: nemrég "az egyik legnagyobb beruházó cég kilépése miatt (...) az is elmondható, hogy a beruházók, a tenderre jelentkezők jelentős része (...) visszalépett a pályázattól".Ráadásul a kisebbik koalíciós párt, az SZDSZ is fenntartásait hangoztatja - mondta Cser-Palkovics András. A Fidesz szerint egyetlen megoldás lehetséges, mégpedig az, hogy a kormány visszavonja ezt a pályázatot, lemond a terv megvalósításáról - közölte.A Független Hírügynökség kérdésére Cser-Palkovics András elismerte, hogy a Fidesz kormányzása idején is voltak olyan tervek, hogy egy helyre költöztetik a minisztériumokat, de végül elmaradt a döntés. Pedig akkor nem volt szociális válság - tette hozzá.A kormányzati negyed - 180 ezer négyzetméter alapterületû épületegyüttes, amely a miniszterelnökséget leszámítva valamennyi központi államigazgatási szervezetnek (minisztériumnak) helyet adna - 2009 végére épülne meg a kormány 2007. május 11-ei határozata szerint a Podmaniczky utca és a Váci út közötti 30 hektáros területen.A negyed magánberuházásban épülne, az állam 25 év alatt üzemeltetési és bérleti díj fejében fizetné vissza a bekerülési költséget, ami a kormány számításai szerint kevesebb pénzbe kerül, mintha fenntartanák a jelenlegi, általában igen rossz állapotú minisztériumi ingatlanokat.A Független Hírügynökség kérdésére Cser-Palkovics András azt mondta, nem látják bizonyítottnak ezt az állítást, de éppen azért kezdeményeztek a parlamentben ÁSZ-vizsgálatot fél éve, hogy derüljön ki, helytálló-e a feltételezés. A kormánytöbbség azonban még napirendre sem vette a javaslatot - mondta a helyettes szóvivő.Közben a KVI koordinációs iroda közölte: a kormányzati negyedre kiírt versenypárbeszédes közbeszerzési eljárás eredményhirdetése 2008. január 16-án lesz. A közlemény szerint a csütörtöki beadási határidőig a KÉSZ Közép-Európai Építő Kft. és az Europolis Real Estate Management Kft. konzorciuma tett ajánlatot a kormányzati épületegyüttes felépítésére és 25 éven át tartó üzemeltetésére kiírt pályázatra.(Forrás: FH, MTI)
|
"Gyanús körülmények, nagy sietség"
|
Le kell fújni a projektet?A Fidesz szerint az egyetlen jó döntés az lenne, ha a kormány visszavonná a kormányzati negyed építésére kiírt tendert, mert arcátlanság - jelenlegi árakon - 142 milliárdot elkölteni erre a luxusberuházásra, miközben megértést és türelmet kérnek az emberektõl, és szociális válságba taszították az országot - közölte Cser-Palkovics András helyettes szóvivõSzámos anomáliaA t
|
[] | 1 |
http://hirszerzo.hu/cikkr.gyanus_korulmenyek_nagy_sietseg_-_kinek_biznisz_a_kormanynegyed.52961.html
| null | true | 0 | 0 |
A Mega-Logistic Zrt. végezheti el mostantól tizenöt térségbeli magyar nagykövetség és konzulátus épületfenntartását, információink szerint az eddiginél drágábban.
Sürgős ügyben rendelték haza október első napjaiban tizenöt, közép-európai térségben működő nagykövetség és konzulátus munkatársait a Külgazdasági-, és Külügyminisztériumba – értesült a Népszava. Fontos nemzetközi esemény helyett azonban igen földhözragadt témában tartottak tájékoztatást a Bem József téren: az érintett intézmények épületének fenntartási és felújítási munkálatait ugyanis januártól nem az adott követség és konzulátus végzi majd saját hatáskörben, hanem a Mega-Logistic Zrt. A minisztériumból "SÜRGŐS" jelzéssel küldték ki az érintett képviseletekre a szerződésről szóló tájékoztatót, a személyes megbeszélésen pedig információink szerint kategorikusan közölték a megjelentekkel: a lehető leghamarabb átadnak minden épületet a Mega-Logistic kezelésébe, ez ellen nincs apelláta. A cég egyébként közbeszerzésen nyerte el a megbízást, de egy minisztériumi forrásunk szerint mégis többszörösére növekednek az eddigi költségek. (A követségek és a konzulátusok éves szinten száz millió forintot jóval meghaladó összegeket is fizethetnek majd szerződésenként, de minden állomáshelynek egyedi megállapodást kell majd aláírnia. Ennek feltételeibe viszont nem szólhatnak majd bele). Ez azért érdekes, mert ezzel párhuzamosan azt közölték az érintettekkel a minisztériumban, hogy a szerződéskötéshez szükséges fedezetet spórolással teremtik elő. Forrásunk szerint egyelőre nem világos, hogy a Mega-Logistic saját maga végzi-e majd a munkákat. - Nehezen hiszem, hogy Budapestről küldenek majd ki egy szerelőt, ha például Prágában elromlik egy vécétartály. Valószínűbbnek látszik, hogy a cég helyben szerződik majd szerelőkkel, karbantartókkal. Csakhogy most is ez a helyzet, így lehet, hogy valójában csak bekerül a rendszerbe egy új szereplő, aki hasznot húz a fenntartási díjakból, miközben a valóságban nem változik majd semmi – fogalmazott.
A terven felüli és a 100 millió forintot meghaladó értékű munkálatok esetében egyébként a cég köteles külön árajánlatot adni az adott követségnek, konzulátusnak.
A Lóki Géza vezette Mega-Logisticnek – bár összességében feltehetően milliárdos nagyságrendű összegű megbízást szereztek – nem ez lesz a legkomolyabb szerződése a Külügyminisztériummal. Márciusban a 24.hu számolt be arról, hogy ez a társaság végzi az egykori Moszkvai Magyar Kulturális Intézet épületének átépítését, itt lesz ugyanis az új nagyköveti rezidencia. Ezért nettó hat milliárd forintot kapott a Mega-Logistic, amely korábban is szerződött már a minisztériummal.
A Mega-Logistic-et részvénytársaságként még 2003-ban alapították, Mercator 2001 Kft. és a Galla Invest Kft. összeolvasztásával. Ez utóbbi cég ismerős lehet: a vállalkozás felbukkant a volt kisgazda államtitkár Szabadi Béla büntetőügyében. Mint az Átlátszó megírta: Szabadi Béla utasítására a Galla Invest Kft. az első Orbán-kormány idején áron alul vehetett több tízezer tonna lisztet a földművelési minisztérium tulajdonában lévő Tartalékgazdálkodási Kht. készletéből. Az ügyben az akkori tulajdonos-ügyvezető Lóki Gézát a bíróság okirathamisításért elítélte. Később a vállalkozás neve sűrűn előfordult közpénzes megbízások körül.
A cég saját bevallása szerint ma döntően honvédségi ingatlanok műszaki üzemeltetésével, fenntartásával, karbantartásával és kezelésével foglalkozik, mellette külföldi építőipari kivitelezési beruházásai vannak.
A jelenlegi tulajdonosi köre a cégnek nem ismert, korábban az cégben igazgatósági elnöki posztot betöltő Lóki Géza családtagjai voltak a többségi tulajdonosok. Lóki Gézának jelenleg is fél tucat gazdasági társaságban van valamilyen érdekeltsége. A Mega-Logisticnek több cégben is van érdekeltsége, így a Mongóliában Ulanbátorban bejegyzett Mega-Logistic Mongolia Llc.-ben 100 százalékos tulajdonos, emellett érdekeltsége van a Siklósi Kórház nonprofit Kft.-ben és a Mecsek Immo Kft.-ben. A közel nyolcszáz főt foglalkoztató, 2,2 milliárdos cégnek 11 milliárdos bevétele volt 2018-ban ebből 376 millió forint adózás utáni nyereséget termelt. Kérdéseinket a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtóosztályának és a Mega-Logisticnek is elküldtük, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
|
Baráti cég, magasabb ár: 100 milliót is fizethetnek a követségek szerződésenként épületfenntartásért
|
A Mega-Logistic Zrt. végezheti el mostantól tizenöt térségbeli magyar nagykövetség és konzulátus épületfenntartását, információink szerint az eddiginél drágábban.
|
[] | 1 |
https://nepszava.hu/3055379_barati-ceg-magasabb-ar-100-milliot-is-fizethetnek-a-kovetsegek-szerzodesenkent-epuletfenntartasert
| null | true | 0 | 0 |
A kormány február 24-én olyan hírlevelet küldött, amelyben az a mondat is szerepelt, hogy "felelőtlennek tartjuk, és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére." A mondatot vizsgálta a Nemzeti Választási Bizottság, szerintük rendben volt, majd a dolog eljutott a Kúriáig, ott azonban úgy ítélték meg március 5-én hozott ítéletükben, hogy a koronavírusos hírlevélben küldött mondattal a kormány megsértette a választási törvényt azzal, hogy a hírlevélben az ellenzék ellen kampányolt.
A kormány az Alkotmánybírósághoz fordult, ami március 12-i döntésével megsemmisítette a Kúria döntését, mondván, Rogánék csak tájékoztattak, amikor bemutatták, hogy az ellenzék mit gondol a háborúról.
A Kúriához más kérelmezők (pártok) is fordultak, ugyanazon rész miatt egy február 25-i hírlevél kapcsán. A kifogástevők egy közös beadványban, 2022. február 28-án kifogást terjesztettek elő, miszerint a kormányzati hírlevélben szereplő mondattal – "éppen ezért felelőtlennek tartjuk, és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére. Nem fogunk támogatni olyan javaslatokat sem, amelyek hazánk gázellátását és a rezsicsökkentést veszélyeztetik" – választási törvényt sértett a kormány, a kormányzat eszközeinek és erőforrásainak segítségével juttatta el a választópolgárok nagy csoportjához azt a kampányüzenetet, amelyben a kormánypárt jelöltjei mellett foglalt állást, az állítólagos "ellenzéki álláspontot" negatív színben feltüntetve.
A Kúria március 9-i döntésében kimondta, hogy a kifogásolt szövegrész megsértette a választási eljárásról szóló törvényt. Az Alkotmánybíróság március 23-i döntésével azonban ugyanarra jutott: a Kúria döntése alaptörvény-ellenes.
Az Alkotmánybíróság úgy fogalmaz:
"Ahogy az előzményi ügyben, úgy ebben az ügyben született támadott döntésben sem vette a Kúria kellő súllyal figyelembe az adott cselekmény összes körülményeit, így nem értékelte azt, hogy az állampolgárok tájékoztatását célzó, jogszabályon alapuló, a Kormány feladatkörét közvetlenül érintő, a Ve.-ben kifejezetten nevesített kampányeszköznek nem minősülő, aktuálpolitikai kérdést érintő kommunikációs közlésre rendkívüli háborús helyzetben, összességében és elsődlegesen az állampolgárok tájékoztatása érdekében került sor".
Az Ab szerint a Kúria nem volt tekintettel arra, hogy a Kormány kommunikációs tevékenységével tájékoztatási kötelezettségének tett eleget.
|
Az Alkotmánybíróság továbbra is úgy gondolja, rendben van az ellenzék elleni kampányszöveget tartalmazó kormányzati hírlevél
|
Az AB ismét a Kúria döntését mondta ki alaptörvény-ellenesnek, szerintük Rogánék csak a tájékoztatási kötelezettségüknek tettek eleget.
|
[
"Belföld",
"Választás 2022",
"Fidesz",
"Kúria",
"kormány",
"ellenzék",
"Alkotmánybíróság",
"hírlevél"
] | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/03/24/az-alkotmanybirosag-tovabbra-is-ugy-gondolja-rendben-van-az-ellenzek-elleni-kampanyszoveget-tartalmazo-kormanyzati-hirlevel
|
2022-03-24 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Nem ízlett az etikus szabályozás több ezer életbiztosítást közvetítőnek
Ezzel a kedvezőnek tekinthető jelenséggel magyarázza a Magyar Nemzeti Bank a ma nyilvánosságra hozott jelentésében, hogy a számuk egytizedével, 27 ezerre esett, aminek következtében tíz százalékkal kevesebb szerződést is ütöttek nyélbe.
Ahogy azt az Mfor.hu a biztosítók éves beszámolói alapján megírta, a biztosítók bruttó díjbevétele 7 százalék feletti növekedés eredményeként 2018-ban átlépte az ezermilliárd forintos határt. Ám a hazai GDP-t meghaladó bővülés elmarad az uniós felzárkózási pályától – figyelmeztetett Nagy Koppány, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a biztosítási, pénztári és tőkepiaci kockázati jelentést bemutató sajtótájékoztatón.
Csökkent a biztosítók kárráfordítása Csökkent a biztosítók kárráfordítása
A biztosítók – lapunk által ugyancsak kimutatott – közel 73 milliárd forintos adózott nyeresége is soha nem látott érték, amit az MNB a szerződések és a díjak gyarapodása mellett alapvetően annak tud be, hogy a korábbi évekhez képest kevésbé szélsőséges időjárás miatt csökkent a kárráfordításuk. A biztosítók tőkemegfelelése stabilan 200 százalék feletti, ami a jogszabályi elvárást kétszeresen haladja meg, s megfelel az uniós átlagnak.
Az etikus életbiztosítási szabályozás piactisztító hatása mellett azzal az előnnyel is járhat, hogy a korábbinál egészségesebb, fenntarthatóbb modell van kialakulóban. Ennek már láthatók az eredményei, nevezetesen, hogy a felére csökkentek az univerzális befektetési célú biztosítások, illetve előretörtek a nyugdíj- és a kockázati életbiztosítások.
A munkáltatói bevételek visszaesése miatti beolvadások, végelszámolások hatására csökkent az önkéntes pénztárak száma. Az alapvetően a nemzetközi pénz- és tőkepiacok volatilitása, kisebb részben a hazai kötvény- és részvénybefektetések mintegy 1 százalékos vesztesége miatt negatívvá (záró vagyonnal súlyozva -1,8 százalékossá) vált tavalyi hozamok miatt jelentős megcsappantak az önkéntes nyugdíjpénztárak bevételei. Ám a szektor 10 éves átlaghozama változatlanul magas, 7 százalék feletti – hívta fel a figyelmet Laki Gábor, az MNB igazgatója.
Második éve negatív az egészség- és önsegélyező pénztárak működési eredménye, ami mögött az állhat, hogy a nem fizető tagok hozamából történt levonások összege – főként az alacsony, vagy negatív pénztári hozamok miatt – nagyon csekély volt.
Miközben a befektetési vállalkozások tőkepiaci forgalma nőtt, a hitelintézeteké csökkent, ami negatívba húzta e szektor összesített mérlegét. A kezelt ügyfélértékpapír-állomány tovább növekedett. Folytatódott a konszolidációs folyamat, két befektetési vállalkozás visszaadta az engedélyét. Összességében a befektetési vállalkozások adózott eredménye nőtt, ám egyes kis – az MNB által nem nevesített – befektetési vállalkozásoknál jövedelmezőségi problémák akadtak.
Fordulat történt a hazai befektetési alapkezelőknél 2018-ban: az általuk kezelt vagyon több évnyi növekedés után csökkent, a 6558 milliárd forintos múlt év végi összvagyonuk viszont közel 4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Alapvetően annak köszönhetően, hogy az ingatlanalapokba rekordértékű, 650 milliárd forint áramlott be, ami bőven kompenzálta, hogy a részvényalapokat 380 milliárd hagyta el.Az alapkezelők össznyeresége tavaly minimálisan, mintegy 25 milliárd forintra mérséklődött.
|
Nem ízlett az etikus szabályozás több ezer életbiztosítást közvetítőnek
|
Ezzel a kedvezőnek tekinthető jelenséggel magyarázza a Magyar Nemzeti Bank a ma nyilvánosságra hozott jelentésében, hogy a számuk egytizedével, 27 ezerre esett, aminek következtében tíz százalékkal kevesebb szerződést is ütöttek nyélbe.
|
[
"Makró",
"Befektetési alap",
"Biztosítások",
"Nyugdíj",
"öngondoskodás",
"MNB Felügyelet (korábban PSZÁF)"
] | 0 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/nem-izlett-az-etikus-szabalyozas-tobb-ezer-eletbiztositast-kozvetitonek.html
| null | true | 0 | 0 |
Az új útvonalnak köszönhetően nem kell lezárni az alsó rakpartot, és a 2-es villamos is zavartalanul közlekedhet.
A Nemzeti Sportügynökség csütörtöki tájékoztatása szerint az olasz körversenyt szervező RCS Sport bejelentette, hogy a magyarországi Grande Partenza, vagyis a nagy rajt május 9-i szakaszának útvonalát módosították, ezzel a főváros lakossága is jól jár, mivel kevesebb lezárásra lesz szükség az etap során.
A közlemény kiemelte, a Giro d'Italia magyarországi szervezőbizottsága – Révész Máriusz kormánybiztos és Nagy Zsigmond, a Nemzeti Sportügynökség ügyvezetőjének irányításával –, az RCS Sport ügyvezető igazgatójával, Mauro Vegnivel együtt korábban tárgyalásokat folytatott Gy. Németh Erzsébettel, Budapest főpolgármester-helyettesével. A megbeszélésen felvetődött: a Lánchíd felújításának elmaradása miatt lehetőség nyílik arra, hogy a Giro d'Italia mezőnye a Grande Partenza első napján áthaladjon a Budapest egyik jelképének számító hídon. Ez az opció korábban már szóba került az útvonaltervezés során, azonban a hídfelújítás tervezett menete miatt tavaly nyáron Lánchíd nélküli szakaszt mutattak be.
Népszava: Kövér László nem engedné, hogy a Parlament előtt menjen el a Giro Nem kapott még engedélyeket a Giro d'Italia a fővárosi önkormányzattól, plusztámogatást pedig már biztosan nem is fog kapni.
A budapesti időfutam útvonala a változtatás után a Hősök teréről indulva érinti a magyar főváros legrégibb és szimbolikus hídját, valamint az Alagutat, és ezt követően kanyarodik fel a budai Várba. Ennek eredményeként a verseny ideje alatt nem kell lezárni az alsó rakpartot, a 2-es villamos zavartalanul közlekedhet, és a Margit híd forgalmát sem akadályozza majd a viadal.
A Giro Nagy Rajt szervezőbizottságának útvonalért felelős szakemberei folyamatosan egyeztetnek a hatóságokkal: a rendőrséggel, a katasztrófavédelemmel, a Budapest Közúttal, a BKK-val és a KNEB-bel – fogalmazott a szervezőbizottság projektvezetője, Sió Zoltán.
A világ második legrangosabb kerékpáros körversenye 66 magyar települést érint május 9. és 12. között. A fővárosi időfutamot követően Budapest–Győr és Székesfehérvár–Nagykanizsa szakaszokra kerül sor.
Magyarországnak 7,7 milliárd forintjába kerül, hogy innen rajtol a verseny,
|
Vállalkozás: A Lánchídon is áttekernek majd a Giro d’Italia résztvevői
|
Az új útvonalnak köszönhetően nem kell lezárni az alsó rakpartot, és a 2-es villamos is zavartalanul közlekedhet.
|
[] | 0 |
https://hvg.hu/kkv/20200220_A_Lanchidon_is_attekernek_majd_a_Giro_dItalia_resztvevoi
|
2020-02-20 18:02:00+01:00
| false | 0 | 0 |
Decemberben 111 ezerrel emelkedett, így 2010 végén 12,012 millió volt a három hazai mobiltelefon-szolgáltató teljes előfizetőszáma. A forgalmat generáló ügyfeleké az előző hónaphoz képest 171 ezerrel 11,049 millióra nőtt – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.
2009 végén a teljes előfizetői szám 11,792 millió, a forgalmazásban résztvevők száma pedig 10,931 millió volt.
Az NMHH gyorsjelentése szerint 2010 decemberében a hívásfogadásra alkalmas kártyák száma alapján 100 főre 120,2 SIM-kártya jutott. Novemberben ez az érték 119,0, egy évvel korábban pedig 117,7 volt.
A teljes előfizetői körből a T-Mobile részesedése 43,36 százalék, a Telenoré 34,26, míg a Vodafoné 22,38 százalék, voszont előbbi kettőé lassan csökken, utóbbié pedig nő.
|
12 millió mobilelőfizetés van az országban
|
12 millió mobilelőfizetés van az országban - Karácsonykor átléptük az egy emberre jutó 1,2 SIM-kártyát.
|
[
"nmhh",
"mobil",
"előfizetés",
"sim-kártya",
"t-mobile",
"telenor",
"vodafone",
"tech"
] | 0 |
https://index.hu/tech/cellanaplo/2011/01/20/12_millio_mobilelofizetes_van_az_orszagban
|
2011-01-20 00:00:00
| false | 0 | 0 |
A Hír Tv Célpont című műsorában a Fővárosi Közterület-fenntartó két volt vezető beosztásban dolgozó munkatársa azzal vádolta meg Demszky Gábort, hogy a fővárosi tulajdonban lévő cég költségén újították fel a főpolgármester korábbi lakását, házának angolaknáját, felesége lakását, lovardáját. Demszky tagad és perrel fenyeget.
A Fővárosi Közterület-fenntartó költségén újították fel Demszky Gábor és mostani felesége korábbi lakását - állították a nevük elhallgatását kér volt FKF-es dolgozók a Hír Tv Célpont című műsorában. Közölték: a munkák elvégzésére az FKF Zrt. karbantartó csapata szakmailag nem volt felkészülve, ezért a felújítást külsős vállalkozásokkal végezték el. A cégek a számlát a közterület-fenntartónak nyújtották be, de a bizonylatokon nem felújítás szerepelt, hanem egyéb munkák elvégzése.
Azzal is megvádolták Demszkyt, hogy a cég építette át házának angolaknáját, lovardáját. Állítólag a cég fizette a főpolgármester tulajdonában lévő, de általa nem lakott budapesti, belvárosi lakás és Demszky későbbi feleségének lakásának teljes felújítását is.
Demszky Gábor közleményben tagad, és perrel fenyeget. Demszky azt állítja: 12 évvel ezelőtti lakásfelújításánál csak tanácsot kért egy, korábban a fővárosi cégnél dolgozó városházi munkatársától. A kollégája által ajánlott munkásokat pedig saját zsebből fizette - áll a közleményben.
|
FKF-esek szerint ők fizették Demszky lakásfelújításait
|
FKF-esek szerint ők fizették Demszky lakásfelújításait - Két volt vezető beosztású munkatárs szerint több ház, lakás felújítását fizette, vagy végezte el a cég. A főpolgármester tagad.
|
[
"demszky gábor",
"fővárosi közterület fenntartó",
"bkv",
"belföld"
] | 1 |
https://index.hu/belfold/2010/03/29/fkf-esek_szerint_ok_fizettek_demszky_lakasfelujitasait
|
2010-03-29 00:00:00
| true | 0 | 0 |
A miniszterelnöki megbízottként dolgozó Giró-Szász Áron az alapítója az Axióma nevet viselő cégnek és alapítványnak úgyszintén. Nem tudni, az egyaránt mínuszos szervezetek közül melyik és milyen forrásból készítette a Novák Katalin családügyi minisztert szerepeltető, emancipációellenes videót. Az Axióma fellépése a fideszes politikai kommunikáció új időszakát jelzi.
A keresztényügyi miniszterelnöki biztos szervezetének videójában a családügyi miniszter osztja az észt arról, hogy hol a nők helye a világban — így lehetne összefoglalni a pontos státuszát annak a decemberi videónak, ami az emancipációellenes beállítottsága miatt vetett hullámokat.
Az Axióma égisze alatt közzétett, profi videóanimációval aláfestett monológban Novák Katalin miniszter egyebek mellett arról beszélt, hogy a nőknek el kellene fogadniuk azt, hogy a férfiaknál alacsonyabb pozíciót, kevesebb fizetést kapnak, és több terhet cipelnek.
A monológot a miniszter az Axióma tájékoztatása szerint pénzügyi ellentételezés nélkül adta a szervezetnek. Nem világos, hogy egy ilyen életvezetési tanácssort egy kormánytag miért nem mondjuk a közmédia számtalan csatornája valamelyikén tesz meg, ahogy az sem: a szervezet miért tartja küldetésének, hogy a miniszter mögé animációt gyártson.
Novák üzenete illeszkedik egy olyan politikai kommunikációs kampányba, ami a téli politikai-jogalkotási szezont kíséri. A fideszes országgyűlési többség nemrégiben ismeretesen szövegszerűen beszavazta az Alaptörvénybe, hogy "az anya nő, az apa férfi".
"Bevándorlók helyett a gyermekvállalást kell támogatni, a gender helyett a hagyományos családmodellt kell megerősíteni" — mondta Orbán Viktor a parlamentben. A miniszterelnök ezzel egyszersmind megágyazott annak, hogy a következő politikai kommunikációs etapban a kormányerők migránsok helyett
keresztényellenes feministák és homoszexuálisok kitalált hordáinak nemlétező fenyegetése ellen fellépve igyekezzenek minél több szavazatot behúzni.
Az érkező kampány újdonságának ígérkezik, hogy a köztéri hirdetésekben és a médiában már meglévő brutális Fidesz-barát túlsúly mellé a fiatalokat megcélzó új csatornák felzárkózása várható.
Ilyen az Axióma is: a brand alatt néhány hónapja jelennek meg saját gyártású videók különböző platformokon: saját webszájton, YouTube-on, Facebookon és Instagramon. A videók jellemzően a Novák-féle darabra hajazó mintát követnek: egy élő ember frontálisan hosszabbacska monológot mond, amit illusztratív videóanimáció, profi vágás körít.
Hogy személyesen ki csinálja a történetet, az egyértelmű: az Axióma Kulturális Alapítvány nevű nonprofitot és az Axióma Intézet Kft. nevű céget egyaránt Giró-Szász Áron alapította 2019 második felében. Ugyanez év októberében nevezte ki a ma 28 éves férfit miniszterelnöki megbízottjának Orbán Viktor. "Feladata: a keresztény mozgalmakkal és keresztény közösségekkel való kapcsolattartással és támogatásával összefüggő feladatok ellátása." — írja róla a kormányzati honlap.
Másodgenerációs harcosok
Giró-Szász Áron ugyanahhoz a Fidesz-közeli másodgenerációs jogász-élcsapathoz tartozik, mint a miniszterelnök fia Orbán Gáspár vagy Sárközy István, a NER-hez közelálló Sárközy és társai ügyvédi iroda névadójának gyermeke. Giró-Szász apja szintén a nevét viselő ügyvédi irodát visz, egyszersmind a volt kormányszóvivő Giró-Szász András unokatestvére.
Giró-Szász Áron, Orbán Gáspár és Sárközy István egy időben voltak az ELTE-ÁJK jogászhallgatói, és mindhárman szerepelnek a JÖSZ nevű diákszervezet egyesületének alapító tagjai között.
Erről a szervezetről nemrégiben azért írtunk, mert állami támogatásból lett exkluzív belvárosi bentlakásos kollégiumuk.
Közpénzből csináltak exkluzív bentlakásos kollégiumot Orbán Gáspár jogász barátainak Végső soron az államtól ered az a 61,5 millió forint, amiből Orbán Gáspár alapítványa finanszírozza a JÖSz nevű szakkollégium épületének felújítását és működtetését. Az évente maréknyi joghallgatóval bővülő szervezetnek a miniszterelnök fia is alapító tagja volt.
Az alapító Giró-Szász Áron mellett több exjöszös is feltűnik az Axióma környékén. Sárközy István az egyik műsor menedzsere, Oravecz Zsófia pedig az Axióma alapítvány kuratóriumi tagja. A harmadik kuratóriumi tag Tallár Ákos szintén az ELTE jogi karára járt, ma a Giró-Szász ügyvédi irodában dolgozik. Tallárnak a pártpedigréje is kifogástalan: nevelőapja a tavaly elhunyt Rátonyi Gábor, aki fideszes színekben 2002-2006 között zuglói polgármester, később a fővárosi közgyűlés tagja is volt.
Nem világos, milyen forrásokból gazdálkodnak
Nem világos, hogy mégis miből van minderre pénze az Axiómának. Nyilvános adatok a 2019-es pénzügyi évről hozzáférhetőek, de ezek a videós brandhez kapcsolódó egyik szervezetről sem festenek rózsás képet — noha ebben az évben még nem is csináltak semmit. Ahogy az egyik beszámoló írja, "az Axióma Kulturális Alapítvány 2019-ben még nem végzett tevékenységet, a működéséhez való feltételeket alakította és szervezte meg."
Ebben az évben az alapítványnál mégis 1,2 millió forintot költöttek, ami meghaladja a Giró-Szász Áron által alapításkor letett kerek egymilliós összeget. A cég beszámolója még durvább: 2019 végéig 5,4 milliós veszteséget sikerült összehozni úgy, hogy az alapításhoz a jogász alig százezer forintot tett le azzal, hogy ezt 2020-ra hárommillióra fogja kipótolni.
Rejtély, hogy ez milyen forrásból történhetett meg, ahogy az is, hogy milyen pénzből működik azóta a két szervezet — a Szabad Európa számításai szerint az utóbbi fél évben Facebook-hirdetésekre egymillió forintot költöttek. A közösségi szájtra posztolt képekből az is látszik: profi stúdióban dolgoznak, feltehetően a két szervezet székhelyeként egyaránt bejelentett Bécsi úti címen.
Hasonlóképpen homályos, hogy voltaképpen mi a két szervezet közti leosztás, és ki a felelős kiadója — ha van egyáltalán — a közéleti videóknak. Az Axióma honlapjáról ez nem derül ki. a A szájton az olvasható, hogy a “honlap tartalmának szerkesztője: Axióma Kulturális Alapítvány". Meg az is, hogy “Minden jog fenntartva 2020 © Axióma Intézet". A honlap domainje a domain.hu keresője szerint természetes személy birtokában van. A videók simán "Axióma" aláírással jelennek meg: ilyet az NMHH hivatalosan bejelentett sajtótermék-adatbázisában nem találtunk.
Kérdéseket küldtünk Novák Katalinnak a családügyi minisztérium szájtján megadott sajtós emailcímre. Ezekre nem kaptunk választ. További kérdéseket küldtünk az Axiómának a webszájton közzétett, illetve a cég hivatalos elérhetőségeként bejegyzett emailcímekre.
“Axióma" aláírással ezekre azt a választ kaptuk: “az Axióma mögött az Axióma Kulturális Alapítvány áll, mely egy magánalapítvány. Magunkat magánadományokból tartjuk fenn; az állammal, illetve politikailag érintett szervezettel semmilyen kapcsolatban nem állunk, üzleti tevékenységet nem végeztünk."
“Tartalmaink nem számítanak sajtóterméknek, mivel nem gazdasági szolgáltatásként nyújtjuk őket. Továbbá maga az Axióma Kulturális Alapítvány sem nyújt semmilyen médiaszolgáltatást a hatályos magyar jogszabályok szerint. Tevékenysége nem önálló, üzletszerűen – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – végzett gazdasági szolgáltatás. Mindez igaz az Axióma Intézet Kft.-re is. [...] Az Axióma aktuálpolitikai (főleg pártpolitikai) kérdésekkel alapvetően nem foglalkozik [...] intellektuálisan kiváló szakemberek gondolatait népszerűsítjük közügyekről és életvezetési kérdésekről"
A válaszok nem teszik tisztába azt a kérdést, hogy vajon milyen forrásokból gazdálkodnak.
A videókban megszólaltatott szereplőket végigböngészve pedig nem egyetemi professzorokat találunk, hanem inkább politikakörnyéki embereket: politikusokat, expolitikusokat, politikai elemzőket, politikai újságírókat. Magyar helyett az Egyesült Államok aktuálpolitikájával is egészen biztosan foglalkoznak: az amerikai elnökválasztással összesen négy adásban foglalkoztak, ebből az egyikben Megadja Gábor (a Századvég politikai elemzője) vitázott Ungár Péterrel (az LMP parlamenti képviselőjével).
“Nagyon fontos, hogy fiatalok csinálják"
Az Axióma feltűnése a Fidesz-barát politikai kommunikáció új kelléktárát is jelzi. A szervezetnek hivatalosan semmi köze a Fideszhez vagy a kormányhoz, a szájton annyit írnak magukról: "olyan magyar fiatalok [vagyunk], akik hisznek abban, hogy vannak a világban eredetüknél fogva jó, igaz és szép dolgok, amelyekért érdemes küzdeni."
Az alapító személye (és Novák miniszter monológja) ugyanakkor kétségtelenné teszi a világos kormánykötődést. Giró-Szász Áron egyébként nem egyszerűen csak a miniszterelnök megbízottjaként dolgozik, hanem meggyőződéses fideszes. Legalábbis erről árulkodik a (kormánybarát KESMA-médiaholdinghoz tartozó) Mandinernek tavaly vendégszerzőként írott publicisztikája, amiben a Fidesz szerepébe helyezkedve írta: "jobb nekünk a[z Európai] Néppárton kívül".
A szervezet önmagát lelkes fiatalok önszerveződő-önigazgató kollektívájaként írja le. Giró-Szász Áron a szintén kormánybarát Pesti TV műsorában azt mondta, az Axióma "fiataloknak egy olyan szerveződése, akik felismerték azt, hogy nem igazán van közügyekkel kapcsolatban Magyarországon olyan konzervatív alapú, de koherens és jól artikulált narratíva ami eljut a fiatalokhoz, és tényleg fiatalok csinálják".
Az Axióma esetében ez nem állja meg a helyét: a videóbrand Giró-Szász irányítása alatt áll, aki a cég alapítójaként és ügyvezetőjeként, az alapítvány alapítójaként és kuratóriumi elnökeként a legfontosabb ember a sztoriban. Még a főember szavaiból is leszűrhető, hogy a cél nem az Axióma videóit gyártó fiatalok önkifejezésének a beteljesítése, hanem az avíttas, Bayer Zsolt-típusú megmondóarcok generációs frissítése a kormánypárti holdudvarban:
"Az őszi választások után idősebb médiások próbálták boncolgatni, hogy milyen is ez a fiatalabb korosztály, és hogyan is tudjuk őket megérteni, mintha valami állatkertben lennénk. Ezért nagyon fontos, hogy fiatalok csinálják az Axiómát" — mondta Giró-Szász Áron a Pesti TV-ben.
További érdekessége ennek az új típusú kommunikációnak, hogy a lengyel közéletben is középpontba került keresztényfundamentalista keretezések mentén élezne ki összetett kérdéseket: család vs. feministák és homoszexuálisok, életvédők vs. abortusz, satöbbi.
Nemrégiben Szilvay Gergely Mandiner-publicista és Dombos Tamás a Háttér Társaság ügyvédjének “melegházasság-vitáját" közvetítették (az alcím szerint: “szükség van Magyarországon melegházasságra?"), miközben a valóban kurrens közéleti események a melegek házasságának témakörét csak távolról és közvetve érintik: decemberre a fideszes többségű Országgyűlés törvényben tiltotta be, hogy egyedülállók (melegek, heterók, akárkik) olyan gyerekeket fogadhassanak örökbe, akikről egyébként az államnak kéne gondoskodnia.
Kérdéses hitelesség
A hamvas arcbőrű kormánybarát ifjak lelkes önszerveződése már most is jól hozza a régi gárda affinitását a legalábbis megkérdőjelezhető hitelességű tényanyag vonatkozásában. Az Axióma önbemutató videójában például Giró-Szász mellett egy soha nem létezett HVG-címlap illusztrálja a pedofilokkal szemben állítólag elnéző, úgymond "liberális" felfogást.
A már idézett Pesti TV-adásban Giró-Szász és a műsorvezető pedig egy olyan rejtettkamerás videóról csevegnek (egy részletét be is játsszák), amit eredetileg öt éve készített és publikált egy amerikai abortuszellenes szervezet. A videó akkor a tengerentúli politikai viták kereszttüzébe került, készítőit legalább egyszer elítélték az ügyben. A felvétel minimum vitás hitelességéről mindenesetre nem esik szó a műsorban.
Hasonlóan kérdéses, hogy pontosan honnan is származik az American Journal of Psychiatrynek tulajdonított idézet (ld. fent) , amely a szexuális kisebbségekkel és a “genderideológiával" foglalkozó adásban került elő. A pontos forrásra rákérdeztünk az Axiómánál, de mindeddig nem kaptunk választ.
Annyi biztos, hogy 2019-20-ban nagyobb szakmai vita játszódott le a neves szaklapban eredetileg tavaly leközölt egyik cikk körül, amely eredetileg azt állította: részletes svéd adatok szerint a nemváltó műtétek jót tesznek az érintettek mentális egészségének. A szerzők végül egy javítást adtak ki idén, elismerve, hogy az adataik nem elegendőek ennek a biztos megállapításához.
Azonban az Axiómán szerepeltetett idézetet — miszerint a pszichiátriai szaklap azt írta volna: ezek a műtétek biztosan nem vezetnek a mentális egészség javulásához — egyáltalán nem találtuk sem az eredeti vagy a javított cikkben, sem a vitához érkezett és a lapban közzétett szűk tucat olvasói levél között.
Természetesen a kevés szakmabelin kívül nem várható el a magyar olvasótól, hogy rutinosan mozogjon az amerikai abortuszvita obskúrusabb momentumaiban vagy éppen a transzgender-kérdés aktuális nemzetközi pszichiátriai szakirodalmában, az meg különösen nem, hogy érdeklődve olvassa, amint magyar orgánumok a nemzetközi térben már lejátszott, végtelen viták szereplőinek bőrébe bújnak.
Azonban a magyar olvasónak is szöget üthet a fejébe, hogy az Axiómánál miért és hogyan bukkannak rá éppen ezekre a vitás ügyekre.
Címlapképen Novák Katalin animációval kísért, az Axiómán megjelent videómonológjának egy részlete.
|
Második generációs fideszesek gyártják a fiatalokat célzó kormánypropagandát
|
A miniszterelnöki megbízottként dolgozó Giró-Szász Áron az alapítója az Axióma nevet viselő cégnek és alapítványnak úgyszintén. Nem tudni, az egyaránt mínuszos szervezetek közül melyik és milyen forrásból készítette a Novák Katalin családügyi minisztert szerepeltető, emancipációellenes videót.
|
[
"axióma",
"giró-szász áron",
"novák katalin",
"sárközy istván",
"propagandagépezet"
] | 1 |
https://blog.atlatszo.hu/2020/12/masodik-generacios-fideszesek-gyartjak-a-fiatalokat-celzo-kormanypropagandat
|
2020-12-24 07:59:00+00:00
| true | 0 | 0 |
A világbajnok magyar kajakos beismerte a rendőröknek, hogy lopott
Megírtuk, a VIII. kerületi rendőrkapitányságon előállították D. Miklós világbajnok magyar kajakost és kedvesét, Sz. Ivettet, a Magyarország Szépe idei döntőjének egyik résztvevőjét, lopással gyanúsítják őket.
A 24.hu információi szerint beismerte a rendőröknek, hogy valóban lopott a plaza egyik boltjából.
Állítása szerint nehéz időszakon van túl, és amiatt lett dühös, mert a plazában – és később a boltban – becsmérlő megjegyzést tettek rá és barátnőjére, ezért tette amit tett.
Úgy tudjuk, nem csak három pólót emelt el, több mindent próbált ellopni. Ezek érteke körülbelül 80-100 ezer forint.
|
A világbajnok magyar kajakos beismerte a rendőröknek, hogy lopott
|
A 24.hu információi szerint nem csak három pólót emelt el, több mindent próbált ellopni. Ezek érteke körülbelül 80-100 ezer forint.
|
[
"d.miklós",
"lopás",
"világbajnok magyar kajakos"
] | 0 |
http://24.hu/sport/2016/08/15/a-vilagbajnok-magyar-kajakos-beismerte-a-rendoroknek-hogy-lopott
|
2016-08-15 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Államtitkári kinevezése miatt hét polgármesternek is le kell mondania városvezetői posztjáról, hogy ezzel megszüntesse az összeférhetetlenséget.
Zombor Gábor kecskeméti polgármester a város csütörtöki közgyűlésén már be is jelentette, hogy június 24-étől megbízott polgármester vezeti majd Kecskemétet, miután őt kinevezték az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyért felelős államtitkárává, ezért le kell mondania városvezetői tisztségéről.
Ugyanígy kell tennie egy másik Bács-Kiskun megyei polgármesternek, Zsigó Róbertnek is, aki a Földművelésügyi Minisztériumban az élelmiszerlánc-felügyeletért tartozik majd felelősséggel június 15-étől. A hónap közepétől szintén az agrártárcához igazoló, ott parlamenti államtitkárként dolgozó Nagy Istvánnak Mosonmagyaróvár vezetéséről kell lemondania.
Távoznia kell a fejlesztési minisztérium államtitkárává ugyancsak június közepi hatállyal kinevezett Szabó Zsolt hatvani és két héttel később, július 1-jével Tasó László nyíradonyi polgármesternek is. Tasó húsz év után köszön le a Hajdú-Bihar megyei város éléről.
A vasárnaptól belügyminisztériumi államtitkár Pogácsás Tibornak – 1998 után – a monori polgármesteri széket kell otthagynia.
Ugyancsak le kell mondania polgármesteri posztjáról a Bonyhádot tizenkét éve vezető Potápi Árpád Jánosnak, aki a Miniszterelnökségen a nemzetpolitikáért felel majd államtitkárként Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, tárca nélküli miniszter irányítása alatt.
A választási eljárási törvény szerint nem lehet időközi polgármester-választást kitűzni az általános önkormányzati választás évének április 1. napja és az önkormányzati választás közötti időpontra. Így Kecskeméthez hasonlóan várhatóan a többi városban is megbízott polgármester veszi át az ügyek intézését.
|
Itthon: Hét polgármester mond le az államtitkári posztért
|
Államtitkári kinevezése miatt hét polgármesternek is le kell mondania városvezetői posztjáról, hogy ezzel megszüntesse az összeférhetetlenséget.
|
[] | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20140612_het_polgarmester_mond_le
|
2014-06-12 15:03:00+02:00
| true | 0 | 0 |
A plágiumügy kirobbanása óta először állt a nyilvánosság elé Schmitt Pál. Kérdést azonban nem lehetett feltenni az államfőnek.
Még soha annyi újságíró nem vett részt államtitkári kinevezésen, mint hétfőn a Sándor-palotában. A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárává nevezte ki Csizmadia Norbertet Schmitt Pál, akinek ez volt az első hivatalos, nyilvános programja azóta, hogy a hvg.hu megírta, plágiumgyanús a doktori disszertációja. Az esemény előtt azonban Schmitt munkatársai közölték, nem tehetnek fel kérdéseket az újságírók az elnöknek.
Mint a hvg.hu kiderítette, Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével. A dolgozat ráadásul nem felel meg a doktori disszertáció alapvető követelményeinek sem, ennek ellenére summa cum laude minősítést kapott bírálóitól.
A hvg.hu azt szerette volna megkérdezni Schmitt Páltól, kezdeményezi-e, hogy a SOTE illetékes doktori bizottsága vizsgálja ki a disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanút.
Az államfő valószínűleg szerdán reagál az ügyre. A Köztársasági Elnöki Hivatal közlése szerint Schmitt az MR1- Kossuth Rádió 180 perc című műsorának ad interjút. A hvg.hu kérdésére a KEH sajtóstábja egyelőre nem tudta megmondani, hogy csütörtöki országjárása során lehet-e majd kérdezni Schmitt Páltól.
|
Itthon: Plágiumbotrány: Schmitt Pált nem lehetett kérdezni
|
A plágiumügy kirobbanása óta először állt a nyilvánosság elé Schmitt Pál. Kérdést azonban nem lehetett feltenni az államfőnek.
|
[] | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20120116_schmitt_nyilvanossag
|
2012-01-16 16:19:00+01:00
| true | 0 | 0 |
Összesített adatok még nincsenek, de a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége több esetről is tud, amelyben mozgássérültek elveszítették korábbi megélhetésüket a trafikpályázat miatt.
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) szerint mindenáron meg kell akadályozni, hogy megváltozott munkaképességű, fogyatékos emberek elveszítsék a dohánykereskedésből származó megélhetésüket - írta közleményében a szövetség, amely arra kéri a kormányt, hogy vizsgálja felül a megváltozott munkaképességű emberek sikertelen trafikpályázatait, és - korábbi ígéretéhez híven - valóban biztosítson számukra előnyt.
A MEOSZ elvárja a kormánytól, hogy a mindenkit megillető egyenlő esélyű hozzáférés törvényi előírásának megfelelően gondoskodjon a nemzeti dohányboltok akadálymentességéről is.
A kormány a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény megalkotásakor és a koncessziós pályázat kiírásakor is hangsúlyozta, hogy a pályázatok elbírálása során előnyben részesülnek a megváltozott munkaképességű emberek, illetve az őket foglalkoztató vállalkozások. A MEOSZ jelenleg is várja a Nemzeti Dohánykereskedelemi Nonprofit Zrt.-től a megváltozott munkaképességű emberek pályázataira vonatkozó adatokat, szeretné ugyanis tudni, hogy mennyire sikerült előnyben részesíteni őket. Bár az erre vonatkozó adatok még nem érkeztek meg, néhány napvilágra került eset komoly aggodalomra ad okot - tudatta a szövetség.
Több súlyosan mozgáskorlátozott ember története is ismert, akik hosszú ideje dohánytermékek árusításából tartják fenn magukat és családjukat, ám a pályáztatás eredményeképpen most elveszítik eddigi megélhetésüket. A szövetség szerint ez megengedhetetlen, a kormánynak mindent meg kell tennie, hogy ezt megakadályozza.
|
A mozgássérültek is elestek a trafikoktól
|
Összesített adatok még nincsenek, de a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége több esetről is tud, amelyben mozgássérültek elveszítették korábbi megélhetésüket a trafikpályázat
|
[] | 1 |
https://origo.hu/itthon/20130508-a-meosz-a-kormanyhoz-fordult-a-trafikpalyazat-miatt.html
|
2013-05-08 00:00:00
| true | 0 | 0 |
A haláltól sem félnek, mert azt hiszik, Európa a mennyország - Niger, 2. rész
A Szahara csempészfővárosában bejutottunk egy titkos gettóba, ahol megtudtuk: mi köze a többnejűségnek a migrációhoz, és miért nem félnek a haláltól az afrikaiak. Végül egy rapper elénekli, mi történt a csajával. Nigeri útifilmünk 2. része.
|
Embercsempészek vitték a Szaharába az Index újságíróját – Niger 3. rész
|
Embercsempészek vitték a Szaharába az Index újságíróját – Niger 3. rész - Nigeri útifilmünk legizgalmasabb részében kiderül, hogy még a szakértők sem tudják, mi zajlik a Szaharában, így jól meglepődünk, amikor 40 menekülttel egy teherautón a sivatagban találjuk magunkat. Kiderül, hogyan vesznek el százak a Szaharában.
|
[
"niger",
"afrika",
"agadez",
"szahara",
"embercsempész",
"sivatag",
"menekültválság dosszié",
"migráció",
"videó"
] | 0 |
https://index.hu/video/2019/10/04/niger_harmadik_resz_afrika_szahara_csempeszfovaros_agadez_sivatag_embercsempesz
|
2019-10-04 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Megszoktuk már, hogy az adatgazdák nem kapkodják el az adatszolgáltatást, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nagy eséllyel rekordott döntött, amikor közérdekű adatigénylésünkre több mint fél év után adott érdemi választ egy mindössze 9 számból álló táblázattal. Többek között azt szerettük volna megtudni, hogy hány esetben bukkantak katás csalókra az ellenőrzéseik során az elmúlt években. A NAV által elküldött számokból kiderült: volt olyan év, amikor mindössze 19 db visszaélést füleltek le, holott több mint 16 ezer katás szerződést vizsgáltak át.
Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselő, a gazdasági bizottság elnöke 2022. július 14-én azt nyilatkozta, hogy 300 milliárdot csaltak ki a költségvetésből a bújtatott kata-foglalkoztatók, többek között ezért is van szükség az adózási forma szigorítására. Mivel az adatok forrását a politikus nem nevezte meg, több sajtóorgánum, így lapunk is közérdekű adatigénylést adott be, hogy kiderítsük, honnan vette Bánki a számokat.
Az adóhivataltól 2022. július 16-án azt kérdeztük adatigénylésünkben, hogy az elmúlt 5 évben (2017. január 1. és 2022 január 1. között) hány olyan adóhatósági ellenőrzést végeztek (a kifizetői és/vagy a munkavállalói oldalon), amelynek során azt állapították meg, hogy a munkáltató ahelyett, hogy a munkavállaló után megfizette volna a közterheket, a vele szerződésben álló személyt katás vállalkozóként foglalkoztatta. Kértük, hogy az adatokat év szerinti bontásban, a kirótt bírság összegével együtt tüntessék fel.
A NAV először (augusztus elsején, vagyis az első válaszadási határidő lejártakor) 45 nap hosszabbítást kért. Ezt augusztus 30-án újabb 45 nappal toldották meg. Végül október 13-án küldtek 6 darab számot a vizsgált foglalkoztatókról és a vizsgált katás partnerek szerződéseiről. A mellékelt táblázatban viszont nem tüntették fel, hogy a vizsgált esetekből mennyinél állapították meg a csalás tényét. Kértük, hogy ezt pótolják.
300 milliárd helyett 9 milliárd
Az adóhivatal november 7-én közölte, hogy erre újabb 45 napra van szüksége. Mindeközben azonban egy hasonló kérdésre az mfor.hu kapott választ. Eszerint "kilenc és kétharmad éves fennállása alatt a tételes kisadózók (katások) 2,5 százalékát ellenőrizte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) adónemet érintő megállapítások viszont csak a költségvetés katabevételeinek 0,06 százalékát érintették, és ez alatt az idő alatt ennél az összesen 6511 katás adózónál mindösszesen 9 milliárd forint adókülönbözetet állapítottak meg".
Vagyis – Bánki Erik számaival ellentétben – "évente nem 250-300, hanem átlagosan csupán 1 milliárd forint meg nem fizetett közterhet tártak fel" a NAV ellenőrei.
"Abban igazat kell adnunk a Gazdasági Bizottság elnökének, hogy ha a katások munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében látták volna el tevékenységeiket, akkor jóval magasabb összeg került volna a költségvetésbe, hiszen a tételes adó számos más adót, illetve járulékot kiváltott" – tette hozzá az mfor.hu.
Bánki Erik magyarázza a KATA új szabályozását. Forrás: Youtube
Ne felejtsük el azonban, hogy ezt az adózási módot éppen a Fidesz-kormány vezette be, vagyis ők maguk adtak lehetőséget a vállalkozásoknak a kisebb mértékű adózásra.
50 ezer ellenőrzés, 141 visszaélés
Mi közben tovább vártunk a válaszra, sőt, némiképp már le is mondtunk róla. Aztán egyszer csak váratlanul, 2023. január 16-án és 17-én befutottak az adatok.
A NAV 187 nap után elküldött egy 9 számból álló táblázatot.
Eszerint 2020-ban 1612 foglalkoztatót és 21 370 katás partner szerződést vizsgáltak, míg a NAV által feltárt visszaélések száma mindössze 19 darab volt. 2021-ben már 2276 foglalkoztatót ellenőriztek, de kevesebb, 16 368 szerződést. Mégis nagyobb volt a találat: ebben az évben 90 visszaélést lepleztek le az ellenőrök. 2022.7.20-ig 1125 foglalkoztatót vizsgáltak és 12 882 katás szerződést. A csalások száma 32 volt.
A kirótt bírságok számát, valamint a 2017-es, 2018-as és 2019-es év adatait ezúttal sem küldték meg.
Hogy jól vagy rosszul járt az állam a kata "kivégzésével", nem egyértelmű. Az biztos, hogy katából kiszorított vállalkozók utoljára szeptember 12-én fizették a kisadózók tételes adóját, az ő befizetésük az októberi bevallásokkal már nem érkezett be a költségvetésbe. Ez pedig meg is látszik a számokon.
A Magyar Államkincstár (MÁK) adatai szerint szeptemberben 18,738 milliárd forint érkezett az államhoz a kisvállalkozók adójából, ez októberre 9,436 milliárdra, majd novemberre 7,295 milliárd forintra csökkent.
Vagyis eltűnt a korábbi KATA-adózók fele, és ha a tendencia így folytatódik, emiatt közel 100 milliárd forint éves kiesése lehet a költségvetésnek. Azt pedig, hogy mennyi katás lett mára bújtatott helyett "igazi" alkalmazott, egyelőre nem tudni.
Eltűnt a KATA-adózók fele, 1300 milliárdos áfatöbblet a költségvetésben | atlatszo.hu Megjelentek az októberi államháztartási adatok. Ebben már a KATA-ból kiszorított vállalkozók befizetései, pontosabban nem fizetései is látszódnak. Míg augusztusban a KATA-ból 18,7 milliárd forint ment a költségvetésbe, ez a bevétel októberben 9,4 milliárdra csökkent. Ha a tendencia így folytatódik, a KATA megszigorítása miatt közel 100 milliárd forint éves kiesése lesz a költségvetésnek.
Nyitókép: A NAV sátra az Egerszeg Fesztiválon 2019-ben. Fotó: NAV/Facebook
|
Katás visszaélések: 187 nap után válaszolt a NAV egy 9 számból álló táblázattal
|
Megszoktuk már, hogy az adatgazdák nem kapkodják el az adatszolgáltatást, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nagy eséllyel rekordott döntött, amikor közérdekű adatigénylésünkre több mint fél év után adott érdemi választ egy mindössze 9 számból álló táblázattal. Többek között azt szerettük volna megtudni, hogy hány esetben bukkantak katás csalókra az ellenőrzéseik során az elmúlt években.
|
[
"adatigénylés",
"bánki erik",
"kata",
"közadat",
"közadatigénylés",
"közérdekű adat",
"nav",
"nemzeti adó- és vámhivatal"
] | 1 |
https://atlatszo.hu/kozadat/2023/01/18/katas-visszaelesek-187-nap-utan-valaszolt-a-nav-egy-9-szambol-allo-tablazattal
|
2023-01-18 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Háromszoros áron elszámolt anyagbeszerzés, engedély nélküli építkezés és tömeges feketefoglalkoztatás történhetett a nyíregyházi Sóstó-gyógyfürdőn megvalósított 2 milliárdos beruházás során. Az ügyészség közölte: a nyomozás új határideje január 22-e.
A vádhatóság 2016. január 22-ig meghosszabbította azt a nyomozást, amelyet költségvetési csalás vétségének gyanúja miatt rendelt el a Nyíregyházi Járási Ügyészség - tájékoztatta tudósítónkat Szilágyi László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészségi sajtószóvivője.
Mint beszámoltunk róla: egy magánszemély által tett feljelentés miatt rendeltek el nyomozást, amelyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága folytat le a nyíregyházi Sóstó-gyógyfürdőn megvalósított, mintegy 2 milliárd forintos fejlesztés ügyében.
A gyógyfürdő fejlesztése 2010-ben kezdődött az önkormányzat idegenforgalmi koncepciója alapján, amely szerint korszerűsítették és bővítették a parkfürdőt és az élményfürdőt, fölújították az ipari műemléknek számító víztornyot, végül a fürdőházat. Az ügyről az Átlátszó.hu oknyomozó portál azt írta, hogy háromszoros áron elszámolt anyagbeszerzés, engedély nélküli építkezés és tömeges feketefoglalkoztatás jellemezte a beruházást.
A nyomozás során a nyomozó hatóság megállapította, hogy a költségvetési csaláson kívül személyes adattal való visszaélés vétsége és más bűncselekmény gyanúja is fennáll. Ez utóbbi bűncselekmények nyomozására a NAV-nak nincs hatásköre, erre tekintettel a nyomozó hatóság 2015. október 20. napján a bűnügyet ezen hatáskörébe nem tartozó bűncselekmények tekintetében elkülönítette, és áttette a Nyíregyházi Rendőrkapitánysághoz.
Szilágyi László közölte: az eredetileg november 22-i határidővel zajló nyomozás új határideje 2016. január 22. napja. Hozzátette: a hatóság folyamatosan végez nyomozati cselekményeket, azonban ezek mibenlétéről és eredményéről jelenleg nem számolhat be, mert az sértené a nyomozás eredményes befejezéséhez fűződő érdeket.
A szóvivő elmondta: a Nyíregyházi Rendőrkapitányság által folytatott nyomozás eredményéről a rendőrség még nem tájékoztatta az ügyészséget, ezért ennek eredményéről nem tud beszámolni.
|
Belföld: Sóstói botrány: meghosszabbították a nyomozást
|
Háromszoros áron elszámolt anyagbeszerzés, engedély nélküli építkezés és tömeges feketefoglalkoztatás történhetett a nyíregyházi Sóstó-gyógyfürdőn megvalósított 2 milliárdos beruházás során. Az ügyészség közölte: a nyomozás új határideje január 22-e.
|
[
"csalás",
"beruházások",
"Nyíregyháza",
"nyomozás"
] | 1 |
http://nol.hu/belfold/sostoi-botrany-meghosszabbitottak-a-nyomozast-1576569
|
2015-11-23 17:00:00+01:00
| true | 0 | 0 |
“Bőségesen kaptak működési támogatást az idei büdzséből kormányközeli civil szervezetek, a dúsgazdag Teleki László Alapítványtól kezdve a fideszes képviselő Simonka György által vezetett Magyar Dinnye Szövetségen át az állami támogatásokról döntő Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) elnökéhez, a Békemenet-szervező Csizmadia Lászlóhoz köthető Polgár Portálig" – írtuk múlt hétfőn a civil szervezetek állami támogatásáról szóló cikkünkben. Huth Gergely újságíró, a Polgár Portált kiadó cég egyik tulajdonosa, a Magyar Hírlap főszerkesztő-helyettese a megszólítottság jogán reagál.
Először is köszönöm az Átlátszónak a megszólalási lehetőséget. Elsőként a címmel. Lehet, hogy "a kormány mellett demonstrálni menő", de az amit a cím és a tényfeltárónak álcázott cikk sok közbevetett epés megjegyzése sugall, nem sok összefüggésben áll a Civil Együttműködési Tanácskozással (CET) és kis médiavállalkozásunkkal szemben végső soron felsorakoztatott tényállításokkal. (Istenem, mennyire utálok helyesbítési kérelmet írni, miközben alapesetben az ilyen kérelmek papírkosárba hajítói oldalán állok. De ugye aki hallgat, akörül egyből zörög a haraszt, úgyhogy tessék.) Becker András éppen a fórumos átkozódásomra írt válaszával leplezi le magát. Lássuk, hogy miért is:
"Ön azt mondja terjedelmes leveleiben, hogy teljesen rendben van az, hogy a kormány a civileknek szánt közpénzekből támogatja a saját maga melletti demonstráció szervezését. Balog miniszter utal a nemzeti nőknek, ők pedig szerződnek az Ön cégével, hogy működtesse a demonstrációt szervező portált. Első látásra meglepő állítását két argumentummal támasztja alá:
– a kommancsok is loptak, sőt, sokkal többet, Zuschlag szelleme lebeg a dermedt, önérdek-érvényesítésre képtelen civil világ felett,
– ha a rendszerváltás előtt alakíthattak mozgalmakat a civilek, keresve a szocialista jogrend réseit, akkor most is lehet forradalom, hiszen Ön is ült egy napot Horn Gyula fogdájában – vagy valami hasonló. Mondom, Hírcsárda, ott bírják az abszurdot" – írja András.
A valóság azonban az András, hogy a kormány a civil szférára szánt hárommilliárd forintjából, annak is a miniszteri keretként elkülönített háromszázmilliójából bruttó tízmillió forintot szabályos pályázaton odaítélt a Civil Együttműködési Tanácskozás önálló hírügynökségének létrehozására és portáljának működtetésére bő tíz hónapon keresztül. (Ez ugye az idén márciusban elindult PolgárPortál.hu.) Tehát nem az október 23-i demonstráció szervezésére, hanem egy már bizonyított, 2009 óta létező és évről-évre tömegeket megszólító mozgalom médiafelületére. Nem mellesleg teljes összhangban a kormány nemzetpolitikai céljával, hogy összekösse egymással a világ minden pontján élő öntudatos, civil magyarokat. Sajna, de ezt eddig egyetlen, állami pénzekkel bőségesen kitömött civil orgánum, például a Nemzeti Civil Alap (NCA) korábbi elnöke által szerkesztett, negyedévente alkalmanként kilencszázezer forintos költséggel hat-nyolc cikket publikáló Civil Szemle, sem a Bajnai Gordonék által 2010-ben kilencvenmillió forintból elindított és értékelhető módon soha nem üzemelő Civil.info.hu nem vállalta. Ténykérdés, hogy a CET mögött valódi, hús-vér civil tömeg áll, amelynek például négyszáz delegáltja Kárpátaljától Erdély legtávolabbi pontjáig tavaly decemberben a saját költségére utazott fel és a töltötte meg a parlament felsőházi termét, hogy formálisan is létrehozza a szövetséget.
Persze lehet azzal az unalomig koptatott dumával jönni, hogy anno 2009-ben a Hősök terén, meg az amúgy szerintem is baromi szánalmas módon elnevezett, de annál hatékonyabb és őszintébb békemeneteken, meg az említett felsőházi termi ülésen is minden résztvevő személyesen Orbán Viktortól kapta meg az ötezer forintját, de szerintem, ha valami, akkor ez a pállott érvelés való a Hírcsárdába. És lehet jönni a kilencvenes évek posztkiszes szövegével is, hogy a jó civil kirándul, meg lepkét gyűjt, de soha nem szól bele a politikába, csakhogy ha elvitatjuk a civilektől (azaz az olyan polgároktól, akik nem a politikából élnek) a közélet formálásának jogát, akkor a Milla, az LMP, vagy Lányi András megboldogult Élőlánca is lehúzhatta volna magát klozetton. Maradjunk abban, hogy a CET valós civil tömeget képviselő szervezet. És előbb volt a tojás, aztán a tyúk: tehát előbb mutatta meg önnön létezését ez a civil tömeg és aztán, sokéves várakoztatás után kapott méretéhez mérten igen szerény támogatást az államtól, szabályos pályázaton (amit egyébként Becker cikke sem vitat.)
Ebből a forrásból jutott összesen 7,4 millió forint plusz áfa a PolgárPortál kifejlesztésére és működtetésére. Ebben kap szerepet a GerillaPress Kft., ki lehet számolni, hogy egy naponta többször frissülő, máshol fel nem dolgozott civil témákat is rendszeresen közlő, így valóban civil hírügynökségként funkcionáló portálhoz mérten ez micsoda hihetetlen összeget jelent kollégánként és havonta. (Elárulom, néhány tízezer forintot.) Lehet, hogy az október 23-i ünnep környékén úgymond túltengtek a békemenetről szóló híradások, de nyilván az eseményre a CET szervezésében megmozduló tömegeket is az érdekelte akkor jobban. Ha megnézik az előző hetek, vagy követik az elkövetkezők híreit, látható, hogy a fő helyet a CET-tagszervezetek és más civil egyesületek tevékenysége és az őket érintő lehetőségek, hírek foglalják el. Az oldal tehát teljesíti azt, amire a pályázat nyertese támogatást kapott.
Bántó, különösen kollégáktól, hogy ebbe sikerült belekeverni a szakmát, meg a PestiSrácok.hu-t. Ezek szerint az Átlátszóra se írhasson, aki bármi más médiamegbízást elvállal? Teszem azt dolgozik a Millamédiának, hovatovább a Haza és Haladás Alapítványnak... És nagyon megtévesztő "napvilágra került összefonódásokról írni", amikor (az Átlátszó mellett) kis cégünk azon kevesek közé tartozik, amely az első naptól fogva feltüntette magát és a felelős szerkesztőket.
Itt a civil támogatások listája: a kormány mellett demonstrálni menő A saját magát “a magyar civil együttműködés lapjaként" definiáló portál felelős szerkesztője Huth Gergely, a Magyar Hírlap főszerkesztő-helyettese, és ő a portált kiadó GerillaPress Kft. egyik tulajdonosa is. A 2011. szeptemberében bejegyzett cég tavaly három hónap alatt 8 millió forint bevételre tett szert. Érdekesség, hogy a GerillaPress Kft. adja ki a PestiSrácok oknyomozó blogot is, míg a Polgár Portál jelenleg leginkább az október 23-ára időzített Békemenetet népszerűsíti. Tovább a teljes cikkre.
Végül pedig annyit tennék még hozzá Becker András a civil pénzek szétosztását generálisan is kifogásoló hatalmas leleplezéséhez, hogy a PolgárPortálhoz éppen ellenkező észrevételek jönnek csokorban, miszerint alig változott a támogatottak köre. Nem tudom, mi az igazság, de kellő prekoncepcióval a több ezer nyertes közül bárki kedvére csemegézhet. Csak nem kéne már visszasírni azt a korszakot, amikor Kiss Péter exkiszvezér szervezésében olyan "pártfüggetlen" állampárti civilek osztogatták a zsetont (néhány éve is) az NCA-ban, mint Nádházi Emil, akarom mondani Barabás Miklós többszörös besúgó. (Bár a visszasírásnak manapság divatja van, amikor minden rendes libi a szovjet főiskolás Kónya Péterre és Bajnai Gordonra csápol a Szabad sajtó úton.) Azt a korszakot, amikor az elbírálói oldalra is befészkelődő szobacivilek nyerték el a pénzeket, akik egyszerre tucatnyi szervezet mögött állva operáltak a pályázatokkal. Igaz, nagyon is érthető, hogy a netet mostanában a CET és a PolgárPortál vélt ügyeivel elárasztó Nagy Ádám volt NCA-elnök nem informálta Becker Andrást e daliás időkről. Hiszen csak az ő egyesületei 21 millió forintot vittek ki az NCA-ból, miközben a Civil Szeml(éje) további 29-et kapott néhány év alatt. És (nyilván a nemzeti együttműködés jegyében) kap, továbbra is.
(A vélemény rovatban közölt írások nem a szerkesztőség álláspontját tükrözik.)
|
Huth Gergely: Üdv a Ténycsárdában!
|
“Bőségesen kaptak működési támogatást az idei büdzséből kormányközeli civil szervezetek, a dúsgazdag Teleki László Alapítványtól kezdve a fideszes képviselő Simonka György által vezetett Magyar Dinnye Szövetségen át az állami támogatásokról döntő Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) elnökéhez, a Békemenet-szervező Csizmadia Lászlóhoz köthető Polgár Portálig" – írtuk múlt hétfőn a civil szervezetek ál
|
[
"cikkek",
"nemzeti együttműködés rendszere",
"vélemény"
] | 1 |
https://atlatszo.hu/2012/10/29/huth-gergely-udv-a-tenycsardaban
|
2012-10-29 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Az MTK 2-2-es döntetlennel avatta fel új stadionját. A kék-fehérek a Sportinggal remiztek, a meccs előtt a szurkolók nem felejtkeztek meg Michelle Wildról sem:
Mint ismert, az eredményjelző tesztelése során került a kivetítőre a színésznő egyik akciójelenete. A stadionavatón beszédet mondott Orbán Viktor és Deutsch Tamás is, rajtuk kívül tiszteletét tette Bernd Storck, a magyar válogatott szövetségi kapitánya, valamint Szabó Tünde sportért felelős államtitkár is.
|
Michelle Wild is feltűnt az MTK stadionavatóján
|
Molinón emlékeztek meg a művésznőről a fővárosi csapat drukkerei.
|
[
"foci",
"labdarúgás",
"michelle wild",
"mtk",
"sport"
] | 0 |
http://24.hu/sport/foci/2016/10/14/michelle-wild-is-feltunt-az-mtk-stadionavatojan
|
2016-10-14 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Jó biznisz lesz az új választás!
Budapest — Jól járhat, aki a következő választáson jelölteti magát. Míg 2010-ben egy képviselőjelölt 49 ezer forint állami támogatást kapott a kampányára az országgyűlési választásokon, addig 2014-ben akár 2-3 millió forint is ütheti a markát a tervek szerint, ha szó szerint vesszük Lázár János mondatait.
– "Minden jelölt a jelenleginél magasabb összegű – akár két-hárommillió forintos – hozzájárulást kap majd, amellyel a választások után tételesen el kell számolnia" – nyilatkozta a Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár, aki tegnap két fideszes képviselőtársával beterjesztette a választási eljárásról szóló törvényjavaslatát.
A tervezetük a kampánypénzekről ugyan nem rendelkezik, ezt valószínűleg egy másik jogszabályban rendzik majd. A támogatással hivatalosan el kell számolni, ám egyes szakértők szerint akár családon belül is eloszthatják, mondván a rokonok segítettek választási röplapokat nyomtatni, kihordani és megszervezni a rendezvényeket. Sőt a kampánycélra kapott pénzt választási gyűlés címén el is vacsorázhatják a barátokkal, hiszen ott is politizálnak az asztal körül.
– Ahol pénz lesz, rá fognak repülni az emberek. Így sokan csak a milliós kampánypénzért fognak indulni a választáson – mondta a Blikknek Kolláth György alkotmányjogász, aki szerint ennél sokkal kisebb összegért is sorban álltak az emberek, elég a botrányos kisebbségi választásokra gondolni. Kolláth szerint az a célja a Fidesznek, hogy ne a pártokhoz menjen a pénz, és hogy minél több ember jelentkezzen képviselőjelöltnek, ez pedig szétforgácsolhatja a kormányellenes erőket.
Lázár János törvényjavaslatában az is szerepel: sokkal egyszerűbbé teszik azok dolgát, akik képviselőjelöltek akarnak lenni. Míg korábban a kisebb pártok vért izzadtak, hogy összeszedjék a szükséges 750 kopogtatócédulát, most eltörölnék az ajánlószelvény gyűjtését. Elegendő lesz kétszáz ajánlást is összeszedni, ráadásul egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat. A választókerületek is nagyobbak lettek, számukat 176-ról 106-ra csökkentették, így egy körzethez már átlagosan 76 ezer választópolgár tartozik.
– Valószínűleg lepedőméretű szavazócédula fogja várni a voksolókat a szavazóurnáknál, annyi ember közül kell majd választani. Több tucat jelölt is indulhat egy választókerületben, ha nem kell ajánlószelvényeket gyűjteni – kalkulált László Róbert, a Political Capital választási elemzője.
A Blikk számításai szerint több milliárd forintot fizethet az állam a képviselőjelölteknek kampánycélokra. A csalók elrettentésére a büntetőtörvénykönyvet is módosítani fogják, hogy megbüntessék azokat, akik nem tudnak elszámolni a támogatással – ígérte Lázár János.
Blikk-információ
|
Jó biznisz lesz az új választás!
|
Budapest — Jól járhat, aki a következő választáson jelölteti magát. Míg 2010-ben egy képviselőjelölt 49 ezer forint állami támogatást kapott a kampányára az országgyűlési választásokon, addig 2014-ben akár 2-3 millió forint is ütheti a markát a tervek szerint, ha szó szerint vesszük Lázár János mondatait.
|
[] | 1 |
https://blikk.hu/blikk_aktualis/jo-biznisz-lesz-az-uj-valasztas-2109777
|
2015-11-05 02:48:00+01:00
| true | 0 | 0 |
"Mintha az ellenzéki formációk osztódással szaporodnának"
Nem meglepő módon, de nem okozott felhőtlen örömet az ellenzéki pártok között az, hogy Vona Gábor újra színre lépett és bejelentette egy új párt megalakítását. Ugyan nem mindenkinek, de a többségnek azért volt véleménye arról, hogy egy újabb formációval bővül az ellenzéki oldal.
Vona Gábor csütörtökön délelőtt a Facebook oldalán jelentette be, hogy a Második Reformkor Alapítvány párttá alakul, a nevük Második Reformkor párt (2RK). Elmondása szerint nem ideológiák mentén politizálnak majd, hanem a "reformkoriság" mentén, ezt úgy magyarázta meg, hogy csak az ügyeikért kívánnak dolgozni és közben hidakat építeni. A politikai identitásuk a politikai függetlenségük alapja is, vagyis sem a kormánypártokkal, sem az ellenzékkel nem lépnek politikai szövetségre.
Vona Gábor egykori pártja, a Jobbik lényegében üdvözölte korábbi vezetőjük visszatérést a közéletbe, Gyöngyösi Márton pártelnök szavai szerint várták, bíztak benne és számítottak is rá. Vélhetően ez nem volt minden érdektől mentes, hiszen ezután már azt fejtetegette, hogy régóta szorgalmazzák a hasonló, jobboldali-centrista értékalapon álló pártok szövetségét "a Fidesz nemzetellenes és korrupt rendszerével szemben", valamint a baloldali pártok ellensúlyozására. Arra ugyanakkor már nem reagált, hogy Vona Gábor deklarálta: sem a kormánypártokkal, sem az ellenzéki összefogással nem fog szövetségre lépni.
Belföld Vona Gábor: Párttá alakulunk Sem a kormánypártokkal, sem az ellenzékkel nem készülnek politikai szövetségre. A nevük Második Reformkor: 2RK.
Érdekes kérdés, hogy az ellenzéki térfél két legnagyobb pártja, a Demokratikus Koalíció és a Momentum miként reagál a történésekre. Gyurcsány Ferencék elég egyszerűen elintézték, a Magyar Hang megkeresésére csak annyit közöltek, hogy "a DK nem kommentálja más pártok belügyeit". A Momentum ennél karcosabb véleményt fogalmazott meg. Kele János elnökségi tag azt mondta lapunknak, hogy nem több ellenzéki pártra van szükség, hanem éppen ellenkezőleg, kevesebbre és erősebbekre. Olyanokra, amelyek képesek a saját buborékjukon kívülieket is megszólítani. - Most egy újabb politikus egy újabb pártot alapít, kicsit úgy tűnik, mintha az ellenzéki formációk osztódással szaporodnának - fogalmazott Kele János, hozzátéve, hogy habár az ő elképzeléseivel ellentétes, ami történik, de ettől függetlenül természetesen mindenkinek joga van politikai közösséget alakítani.
A Mi Hazánk - talán nem meglepő módon - ennél is élesebben fogalmazott, hiszen ők azok, akik a Jobbikban a Vona Gábor által levezényelt néppártosodás miatt kerültek új helyre. Novák Előd, a párt alelnöke a Magyar Hangnak azzal kezdte, hogy "nem foglalkoznak az n+1-ik új baloldali párt bejelentésével. Hozzátette itt, hogy Vona Gábort nehéz beskatulyázni, ő mégis a baloldalhoz sorolná, hiszen "ő indította el a Jobbikot ebbe az irányba", éppen ezért talán korrektebb is lett volna már akkor, 2016-ban életre hívni ezt az új pártot.
Molnár Zsolt, az MSZP pártigazgatója megkeresésünkre arról beszélt, hogy bár sok tartalmi vitája lenne Vona Gáborral, de személyében egy karizmatikus és intelligens embert ismert meg. Mindenesetre hozzátette azt is, hogy nehéz feladatra vállalkozott, hiszen egy rendkívül túlzsúfolt politikai piacon most igencsak nehéz egy új párt helyzete. Ungár Péter, az LMP társelnöke pedig azt mondta lapunknak korábban, hogy bár nem gondolják, hogy létezik a Vona Gábor által most hirdetett ideológiamentes politika, és eddig egy ilyen próbálkozás sem volt sikeres, mégis sok sikert kívánnak mindenkinek aki alakítani kívánja a közéletet.
Vona Gábor 2018-ig a Jobbik elnöke volt, a választások után ugyanakkor lemondott posztjáról, miután a Fidesz újabb kétharmados győzelmet aratott. Vloggerkedésbe kezdett, emellett rendszeresen részt vett különféle közéleti beszélgetős műsorokban, illetve számos helyen publikált is. Eközben - nagyjából másfél évvel a választásokat követően - a Jobbikból is kilépett. A mostani bejelentéssel egy időben elindult az új párt internetes oldala is. Eszerint a pártelnök Vona Gábor, munkáját pedig hat alelnök segíti. Megneveztek pártigazgatót is, szakmai és kommunikációs igazgatót, illetve szóvivőt. Az oldalon lehet hozzájuk csatlakozni, illetve hosszabban olvasni a Vona Gábor által említett ügyeikről, úgy mint a pártmentes önkormányzatok, az egészségügyi prevenció vagy éppen a herbál elleni harc.
|
"Mintha az ellenzéki formációk osztódással szaporodnának"
|
Reagált az ellenzék is Vona Gábor új pártjára, nem éppen a boldogság tükröződik a nyilatkozataikból.
|
[
""
] | 0 |
https://hang.hu/belfold/partok-vona-157503
|
2023. 09. 07. 17:16:00
| true | 0 | 0 |
Bezárja magyarországi kereskedelmi képviseletét a Hangarn Ltd. Az a ciprusi cég, amelyik a zágrábi ügyészség szerint a Hernádi Zsolt Mol-elnök kenőpénzének egyik állomása volt Ivo Sanader korábbi horvát kormányfő felé.
Krk-szigeti ingatlanvásárlásra adott előleg volt az az ötmillió euró, amit egy másik off-shore-céggel közösen a ciprusi Hangarn Oil Products Trading Ltd. 2009 nyarán áttolt a svájci XenpoplastShipping AG számlájára – legalábbis ezt vallotta a zágrábi bíróságon a Hangarn képviselőiként idézett Fazakas Imre, a Jukosz egykori magyarországi első embere és az orosz milliárdos olajmágnás, Mihail Gucerijev.
Hihette, aki akarta. A XenoplastShipping ugyanis Robert Jezic cége volt ekkor, Jezictől pedig csak egy lépés volt eljutni egykori bizalmasáig, Ivo Sanader korábbi horvát kormányfőig. Ráadásul Jezic maga is Sanader és Hernádi ellen vallott a zágrábi törvényszéken.
A horvát bíróság első és másodfokon is elítélte a volt miniszterelnököt, az alkotmánybíróság azonban 2015-ben megsemmisítette a verdiktet, az ügy még nem zárult le.
A Hangarn éppenséggel a magyar-orosz energiaipari nagykutyáktól nem állt távol. Az Index azt is bebizonyította, hogy érdekelt benne Tóth József, a Horvátországban továbbra is vesztegetéssel vádolt Hernádi Zsolt Mol-elnök tanácsadója is.
Cége révén Tóth a 2015-ös mérlegzáráskor – mások, így Csányi Sándor Mol-alelnök cége mellett – érdekelt volt az egykori Olajtervben, az OT Industries-csoportban is. Decemberben határozták el, hogy az OT Industries-t visszaveszi valahai gazdája, a Mol. Szintén olajterves volt 2012-2014-ben a ciprusi Hangarn ügyvezetőjének kézbesítési megbízottja, Nardai Tibor.
A Hangarn két magyarországi vállalkozást is alapított, a Hangarn Pipeline Vagyonkezelő és Befektető Kft.-t, és a Hangarn Oil Products Magyarországi Kereskedelmi Képviseletet. Utóbbit Konsztantyinov Roman vezette, aki a horvátok szerinti másik pénzcsatorna cégben kézbesítési megbízottként tevékenykedett.
Konsztantyinov egy időben orosz és belarusz utakra, valamint vízumügyintézésre specializálódott utazási irodát működtetett családjával Budapesten. A médiában azonban elsősorban a zavaros hátterű izraeli ingatlanügyeskedő, Arie Yom-Tov egyik kapcsolataként emlegették.
A Hangarn magyarországi lerakata a minap úgy döntött, bezár, megszünteti tevékenységét. Ilyen híreket egyelőre nem olvasni a Hangarn Pipeline-ról. Miközben ez a cég, ha papíron létezik is, de legfeljebb vegetál. Árbevételt nem termel, vesztesége évről évre milliós tétel.
Rádi Antónia
|
Hernádiék eltörlik a múltat? Bezár a kenőpénztranszfer-cég magyar lerakata
|
Bezárja magyarországi kereskedelmi képviseletét a Hangarn Ltd.
|
[
"egyéb"
] | 1 |
https://blog.atlatszo.hu/2017/02/hernadiek-eltorlik-a-multat-bezar-a-kenopenztranszfer-ceg-magyar-lerakata
|
2017-02-13 07:25:00+00:00
| true | 0 | 0 |
Újabb milliárdos visszaélés ügyében hallgatták ki gyanúsítottként a Quaestor-botrány főszereplőjét és volt vezetőjét, a cégcsoporthoz kapcsolódó büntetőeljárás miatt egyébként már bíróság előtt álló Tarsoly Csabát – értesült a PestiSrácok.hu. A Quaestor-vezért és kilenc társát bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős kárt okozó csalással és más bűncselekményekkel gyanúsították meg. Emellett a Quaestor-ügyet érintően, a fővárosi főügyész feljelentése alapján már a Központi Nyomozó Főügyészség is eljárást indított, mivel felmerült annak a gyanúja, hogy a brókercég érdekében “valakik" megvesztegették a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének korábbi vezetőit.
Bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős kárt okozó csalással és más bűncselekményekkel gyanúsította meg Tarsoly Csabát és kilenc társát a Nemzeti Nyomozó Iroda – tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t a nyomozást felügyelő Fővárosi Főügyészség. Bagoly Bettina, a főügyészség szóvivője közölte azt is, hogy a Quaestor-ügy vádpontjaihoz kapcsolódó, ám az alapügyről leválasztott, külön eljárásról van szó. Úgy tudjuk, a kár ebben az ügyben is milliárdos nagyságrendű és a tíz gyanúsított közül nyolc személy a már bírósági szakban lévő eljárásnak is érintettje.
Pénzmosás miatt is nyomoznak
Emlékezetes, a Quaestor-vezérrel és társaival szemben szintén bűnszervezetben elkövetett csalás, sikkasztás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Fővárosi Főügyészség idén februárban. Büntetőügyüket nyáron kezdte el tárgyalni a Fővárosi Törvényszék. Tarsoly Csabával szemben a vádirat 753 rendbeli bűncselekményt tartalmaz, a büntetési tétel 5-től 25 évig terjedő szabadságvesztés lehet. A vádirat szerint a bűnszervezet Tarsoly irányítása alatt működött, hozzá csatlakozott a Quaestor-csoport vezetőtestületének még három tagja, őket könyvelők, informatikusok és más vezető beosztású alkalmazottak segítették. Az ő feladatuk volt egyebek mellett a felügyelet megtévesztése, az eltulajdonított értékekről titkos nyilvántartás vezetése, valamint az ügyfeleket megtévesztő marketinges kampány menedzselése, majd egy piramisjátékhoz hasonló rendszert hoztak létre. Ibolya Tibor, a Fővárosi Főügyészség vezetője a vádemeléshez kapcsolódó sajtótájékoztatón jelentette be, hogy pénzmosás és csalás miatt is nyomozás van még folyamatban. Utóbbi ügyben történt a gyanúsításközlés, míg a főügyészség tájékoztatása szerint a pénzmosás kapcsán indult, jövő januárig meghosszabbított eljárás továbbra is ismeretlen tettes ellen zajlik.
Megvehették a felügyelet vezetőit
A főügyész a sajtótájékoztatón leszögezte azt is, hogy a bűncselekményt a tőkepiaci törvény 2005-ös lazítása tette lehetővé, ráadásul a PSZÁF 2009-es vizsgálata során feltárták, hogy Tarsoly Csabáék valótlan adatokat adtak le a felügyeletnek, ám ezek után megúszták három milliós, nevetséges bírsággal, amit ráadásul az ügyfeleik elől el is titkoltak. A főügyész szerint a PSZÁF-nak ekkor fel kellett volna jelentenie a Quaestort, mivel csaltak az adatokkal, de ez, ki tudja, miért, végül történt meg. Ibolya Tibor akkor a PestiSrácok.hu-nak arra a kérdésére, hogy ezzel kapcsolatban a vesztegetés gyanúja is felmerülhetett-e, azt mondta, "feltételezései lehetnek csak", majd hozzátette, "abba már bele sem mer gondolni, hogyan született meg a 2005-ös tőkepiaci törvény". A feltételezett visszaélés kapcsán információink szerint a fővárosi főügyész a Központi Nyomozó Főügyészséghez fordult és nevek megemlítése nélkül feljelentést tett a PSZÁF korábbi vezetői ellen. A KNYF pedig mindezek miatt vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettének gyanúja miatt március óta nyomozást folytat – erről már a Központi Nyomozó Főügyészség helyettes szóvivője beszélt a PestiSrácok.hu-nak. Simon Richárd hozzátette azt is, hogy az ügyben egyelőre senkit sem hallgattak ki gyanúsítottként, így a december másodikáig meghosszabbított eljárás – jelenleg még – ismeretlen tettes ellen zajlik. Arról egyébként, hogy "hibázhattak" a felügyeletnél, Polt Péter legfőbb ügyész képviselői kérdésre éppen hétfőn tett említést az Országgyűlésben. Szerinte már 2005-2006-ban fel lehetett volna deríteni a visszaélést, csak "valamiért" ez nem történt meg...
Címlapfotó: MTI
|
Megvesztegették az állami felügyelet volt vezetőit?
|
Újabb milliárdos visszaélés ügyében hallgatták ki gyanúsítottként a Quaestor-botrány főszereplőjét és volt vezetőjét, a cégcsoporthoz kapcsolódó büntetőeljárás miatt egyébként már bíróság előtt álló Tarsoly Csabát – értesült a PestiSrácok.hu. A Quaestor-vezért és kilenc társát bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős kárt okozó csalással és más bűncselekményekkel gyanúsították meg.
|
[] | 1 |
http://pestisracok.hu/ujabb-nyomozas-quaestor-ugyben-megvesztegettek-az-allami-felugyelet-volt-vezetoit
|
2016-10-19 07:11:04+02:00
| true | 0 | 0 |
A Gergely-naptár bevezetése előtt az év hetedik hónapja volt a szeptember, amit latin eredetű neve is jelez - septem, azaz hét. A 18. századi nyelvújítók gyümölcsönösnek hívták, a népi kalendárium Szent Mihály havának jegyzi. Ez az a hónap, aminek első napjától a vigyázó szemek a szőlőhegyre vetődnek. Egyed napján lépnek szolgálatba a szőlőpásztorok, hogy óvják a termést a betakarításig. Hagyományosan ezekben a hetekben kezdődik mindenfelé a szüret.
A Balaton északi partján, szeptember 13-14-én Tihanyban, 19-21-én Balatonfüreden lesznek szüreti napok, utcabállal, süllőfesztivállal egybekötve. A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban is 13-14-én várják a szüreti sokadalomba érkezőket. A skanzen három tájegysége, a szőlőtőkékkel beültetett Felföld, a Bakony-Balaton-felvidék és a Felső-Tiszavidék házai, pincéi, vásártere ideális helyszínei a gasztronómiai és kulturális programoknak, borkóstolóknak, kézműves bemutatóknak.
Aki a hegy leve helyett inkább valami egyebet kóstolna, annak a szeptember 13-i országos kürtőskalács- és rétesfesztivált s -versenyt ajánljuk figyelmébe. A miskolci rendezvényre Erdélyből és Szlovákiából is várnak sütőmestereket.A fóti Fáy présházat a reformkor idején előszeretettel látogatták nagyjaink. Megfordult itt nem egyszer Vörösmarty Mihály, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Barabás Miklós. Most, szeptember 21-én bárki halandó vendégeskedhet a "haza mindenesének", Fáy Andrásnak a borházában. A város Károlyi-Ybl templomától szüreti buszjárat viszi a látogatókat a Somlyó oldalába, ahol szüreti felvonulással kezdődik az egész napos mulatság.A Paks-Dunakömlöd faluházban és környékén ugyanezen a napon reggel 9-kor "civil fakanálforgatással", azaz főzőversennyel veszi kezdetét a szüreti vigadalom. A délelőtt a hivatalos borbemutatóké és borkóstolóké, de a kömlödi nyitott porták este nyolcig várják a vendégeket. Utána már a helybelieknek is a közös szüreti bálon húzzák a talpalávalót.Kalocsán szeptember 20-21-én 12. alkalommal kerül sor a paprika és a paprikás ételek fesztiváljára, amelyet most a borlovagok randevújával is összekötnek. Az ország borrendjeinek képviselőivel a Csajda csárdában találkozhatnak az érdeklődők.Nagytétényben szeptember 27-én rendeznek szüreti felvonulást és bált. Reggel kilenckor a Szellmann-háztól indul a menet, hogy körbejárja a település utcáit. A Budafoki Fúvósegylet vezeti fel a Budafoki Promontor Borlovagrend tagjait, őket követik a nagytétényi, törökbálinti, érdi, szigethalmi népviseletbe öltözött fogatosok, lovasok. Az út során fiatal csíkóspárok mutatnak be hagyományos szüreti táncokat. Délután a borlovagrend új tagjait avatják, az este itt is a bálozóké. Lajosmizsén, az Új-Tanyacsárdában szeptember 28. a szüreti étkek és mulatság napja.
A hónap végén, szeptember 26-27-én tartják Tarpán a híres-nevezetes szatmár-beregi szilvanapokat, amely egyúttal az új pálinka ünnepe. Ugyancsak a nyíregyházi régió ad otthont a 27-28-i demecseri káposztás napoknak.
|
Gasztro: Szüreti finomságok és lelőhelyeik
|
A Gergely-naptár bevezetése előtt az év hetedik hónapja volt a szeptember, amit latin eredetű neve is jelez - septem, azaz hét. A 18. századi nyelvújítók gyümölcsönösnek hívták, a népi kalendárium Szent Mihály havának jegyzi. Ez az a hónap, aminek első napjától a vigyázó szemek a szőlőhegyre vetődnek. Egyed napján lépnek szolgálatba a szőlőpásztorok, hogy óvják a termést a betakarításig. Hagyományosan ezekben a hetekben kezdődik mindenfelé a szüret.
|
[] | 0 |
https://hvg.hu/gasztronomia/20080907_gasztro_programok
|
2008-09-08 09:00:00+02:00
| false | 0 | 0 |
2009. szeptember 25., péntek 14:20
A BKV működésének átláthatósága, a szabályzatok, a felügyelőbizottság és az igazgatóság hatáskörének tisztázása, valamint szigorúbb ellenőrzési és felügyeleti rendszer kidolgozása is feladata lesz annak a három szakértői csoportnak, amelynek felállításáról pénteken született döntés - tájékoztatta az InfoRádiót a cégért felelős főpolgármester-helyettes.Horváth Csaba elmondta: a csoportok közül az egyik a közösségi közlekedés fenntarthatóságának lehetővé tételén, növekedési pályára állításán dolgozik majd. A másik két team feladata a korszerű járműpark, valamint az elektronikus jegy- és bérletrendszer kialakításán, illetve a BKV, a MÁV és a Volán szolgáltatásainak összehangolásán fog munkálkodni.A főpolgármester-helyettes hozzátette: a BKV anyagi helyzetének rendezéséről már tárgyalt Oszkó Péter pénzügyminiszterrel és Molnár Csaba kancelláriaminiszterrel. A politikus korábbana megbeszélésről szólva azt mondta: a főváros egy összesen 30 milliárd forintos hitelkeretről tárgyal a kormánnyal, amely a hitelnyújtás feltételéül azt szabta, hogy a BKV valóban átlátható működésű, ellenőrzésű és irányítású vállalat legyen.A szakmai kérdéseket a tervek szerint november 10-ig lezárják, azt követően találkoznak majd a kormány és a főváros illetékesei, hogy meghozhassák a szükséges politikai döntéseket - magyarázta Horváth Csaba. Hozzátette: a BKV igazgatóságánal és felügyelőbizottságnak tagságát is megújítják, erre az október 12-i, rendkívüli fővárosi közgyűlésen kerül sor.A politikus arról is beszélt, hogy a következőkben nem emelkedhetnek majd jelentősen a jegyek és a bérletek árai. Megjegyezte: a mostaniak uniós viszonylatban elfogadhatónak mondhatók.
|
Szakértői csoportok dolgoznak a BKV-s gondok megoldásán
|
Három szakértői csoportot alakított a BKV-ért felelős főpolgármester-helyettes, ezek foglalkoznak a közlekedési vállalat pénzügyi, szervezeti és fejlesztési kérdéseivel. Horváth Csaba az InfoRádiónak elmondta: a közlekedési társaság felügyelőbizottságának és igazgatóságnak megújításáról az október 12-i rendkívüli közgyűlésen döntenek.
|
[
"InfoRádió",
"Magyarország",
"audió",
"belföld",
"belföldi",
"belföldi hírek",
"budapest",
"bulvár",
"életmód",
"élő adás",
"feed",
"friss hírek",
"gazdaság",
"gazdasági hírek",
"hír",
"hírek",
"hírlevél",
"info budapest",
"info hu",
"info radio",
"info rádió",
"inforádió",
"infórádió",
"internet radio",
"képek",
"kultúra",
"kultúrális",
"külföld",
"külföldi",
"legfrissebb hírek",
"magazin",
"magyarország",
"műsor",
"news",
"newsfeed",
"podcast",
"podcast rss",
"podcasting",
"radio",
"rádió",
"rendőrségi hírek",
"rss",
"sport",
"sport hírek",
"sports",
"színes bulvár",
"xml"
] | 1 |
http://inforadio.hu/hir/belfold/budapest/hir-305366
| null | true | 0 | 0 |
2009. március 11., szerda, 14:00
Címkék: IBM; bővítés; szolgáltatóközpont;
Új épületszárnyat nyitott székesfehérvári szolgáltatóközpontjában az IBM; a bővítés a szolgáltatások körét is érinti majd, a beruházáshoz a cég 500 millió forintos uniós támogatást kapott.
A magyar befektetésösztönzési és kereskedelemfejlesztési ügynökség, az ITD Hungary szerdai közleménye szerint a vállalat a vevői igények bővülése miatt döntött a meglévő központ fejlesztése mellett.
A nemzetközi feladatokat ellátó központ bővítésével 290 új, döntő többségében magasan kvalifikált munkahely jön létre Magyarországon. A beruházáshoz az IBM Data Storage Systems Kft. 500 millió forintos uniós támogatást kapott a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Gazdaságfejlesztési Operatív Programjának "nemzetközi szolgáltató központok létrehozására és fejlesztésére" című kiírásából.
A vállalat székesfehérvári, a számítástechnikai szoftverrendszerek távfelügyeletével foglalkozó központja immár tíz éves múltra tekint vissza. A mostani bővítés a szolgáltatások körét is érinti majd. A közlemény szerint Magyarországon 2000 táján jelentek meg az első regionális szolgáltató központok. Eddig mintegy 50 telepedett le Magyarországon, mára már több mint 20 ezer embert foglalkoztatnak. A nagyobbak – így a most bővítő IBM is – egyenként 500-1700 munkahelyet teremtettek. "A szolgáltatóközpontok szerepe a jelenlegi helyzetben felerősödik, hiszen ezek a központok a vállalatcsoporton belül javítják a hatékonyságot, s így költségmegtakarítást eredményeznek. Magyarország iránt e téren továbbra is élénk az érdeklődés" – fejtette ki Kilián Csaba, az ITD Hungary befektetési igazgatója a közleményben.
Az ITD Hungary jelenleg hét szolgáltató típusú beruházás Magyarországra telepítésével kapcsolatban folytat tárgyalásokat; amennyiben ezek mind itt valósulnak meg, úgy 3000 új munkahely létesülhet.
|
Bővíti szolgáltatóközpontját az IBM Magyarországon
|
Új épületszárnyat nyitott székesfehérvári szolgáltatóközpontjában az IBM; a bővítés a szolgáltatások körét is érinti majd, a beruházáshoz a cég 500 millió forintos uniós támogatást kapott.
|
[
"IBM",
"bővítés",
"szolgáltatóközpont"
] | 0 |
http://hvg.hu/gazdasag/20090311_ibm_szolgaltato_kozpont_bovites
| null | true | 0 | 0 |
A Kreml szerint nincs kizárva annak a lehetősége, hogy szándékosan okozott repülőgép-balesetben halt meg Prigozsin
A Kreml szerint nincs kizárva annak a lehetősége, hogy szándékosan okozott repülőgép-balesetben halt meg Prigozsin
Ez a poszt a következő élő közvetítés része:
A Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér és kilenc másik ember halálát okozó repülőgép-szerencsétlenség kivizsgálása során az a lehetőség is felmerült, hogy szándékosan okozták a balesetet - közölte a Kreml szerdán.
Nyilvánvaló, hogy a nyomozók különböző lehetőségeket mérlegelnek, beleértve azt a verziót is ... tudják, mire gondolok, hogy mondjuk úgy, szándékos atrocitást történt
- nyilatkozta a sajtótájékoztatón Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.
Peszkov azt is elmondta, hogy a repülőgép-szerencsétlenséggel kapcsolatos vizsgálat nemzeti hatáskörbe tartozik, nemzetközi vizsgálat szóba sem jöhet.
Az Orosz Föderáció Nyomozó Bizottsága vasárnap hozta nyilvánosságra a genetikai vizsgálatok eredményét, melyek igazolták, hogy Prigozsin és a Wagner-alapító Dmitrij Utkin is az áldozatok között volt.
A Wagner csoport vezetőjének repülőgépe egy héttel ezelőtt, szerdán zuhant le Moszkva környékén, a tveri régióban, napra pontosan két hónappal a zsoldossereg elbukott lázadása után. Azt továbbra sem tudni, hogy mi okozta a balesetet, de a gép fekete doboza már előkerült.
Kapcsolódó Prigozsin gépének lezuhanása is bizonyítja, Oroszországban az új norma az instabilitás Bár Oroszországot a rend és fegyelem országaként tartják számon Vlagyimir Putyin elnök hívei, Jevgenyij Prigozsin repülőgépének szerdai szerencsétlensége sok mindent bizonyít, csak azt nem, hogy az orosz elnök uralma stabil lenne az országban.
(The Guardian)
|
A Kreml szerint nincs kizárva annak a lehetősége, hogy szándékosan okozott repülőgép-balesetben halt meg Prigozsin
|
A Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér és kilenc másik ember halálát okozó repülőgép-szerencsétlenség kivizsgálása során az a lehetőség is felmerült, hogy szándékosan okozták a balesetet - közölte a Kreml szerdán.
|
[
""
] | 0 |
https://24.hu/kulfold/2023/08/30/a-kreml-szerint-nincs-kizarva-annak-a-lehetosege-hogy-szandekosan-okozott-repulogep-balesetetben-halt-meg-prigozsin
|
2023. 08. 30. 00:00:00
| true | 0 | 0 |
A péntekinél valamivel magasabban zártak hétfőn a New York-i értéktőzsde vezető indexei. Az értéktőzsde fő mutatója, a Dow Jones ipari átlag (DJIA) 76,71 ponttal, azaz 0,79 százalékkal emelkedett, és 9789,44 ponton zárt. A technológiai részvények Nasdaq Composite mutatója 4,09 pontot, azaz 0,20 százalékot nyert, és 2049,20 ponton fejezte be a kereskedést. Az S&P 500-as mutató 6,69 ponttal, azaz 0,65 százalékkal nőtt, és 1042,88 ponton zárt. Az indexek nap közben jártak ennél magasabban is a jó gazdasági jelentéseknek köszönhetően, de zárás előtt a befektetők bankrészvényeket adtak el a Fed hivatalos figyelmeztetése miatt, hogy a bankok veszteségekre számíthatnak kereskedelmi ingatlanokra adott kölcsöneiken.
|
Kisebb pluszban zárt a Dow Jones
|
Kisebb pluszban zárt a Dow Jones
|
[
"tőzsde",
"gazdaság"
] | 0 |
https://index.hu/gazdasag/blog/2009/11/02/kisebb_pluszban_zart_a_dow_jones
|
2009-11-02 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Hátrányból fordítva győzték le az Atlético Madridot a katalánok a spanyol bajnokság harmadik fordulójában.
Mindkét fél megnyerte első két bajnokiját a Primera Divísion 2015/16-os kiírásában, a forma alapján megjósolhatatlan volt hát, hogy ki nyeri a forduló rangadóját szombaton este.
Az első játékrészben adósak maradtak a gólokkal a csapatok, amit aztán a másodikban bepótoltak. A szünet után Fernando Torres találata adott okot az örömre a hazai szurkolóknak, igaz, ha André ter Stegen időben kimozdul a kapujából, akkor megelőzhette volna a bajt.
Sokáig nem lehetett boldog a madridi publikum, pár perccel később ugyanis Neymar távoli bombája talált utat a hálóba.
Messi fél órával a rendes játékidő vége előtt lépett pályára, amit meg is hálált Luis Enrique vezetőedzőnek. A hajrában egy igencsak furcsa, flipperes akció végén került hozzá a laszti és magabiztosan értékesítette is ziccerét.
Korábban a Real Madrid hatot rúgott az Espanyolnak, a Valencia pedig Alcacer utolsó percben szerzett találatával gyűjtötte be a maximális három egységet.
|
Neymar beverte 25-ről, Messi csereként beállva lett hős
|
Hátrányból fordítva győzték le az Atlético Madridot a katalánok.
|
[
"atlético madrid",
"fc barcelona",
"labdarúgás",
"spanyol labdarúgás",
"sport"
] | 0 |
http://24.hu/sport/foci/2015/09/13/neymar-beverte-25-rol-messi-cserekent-beallva-lett-hos
|
2015-09-13 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Zugló és Terézváros után Óbudán is betiltják a sörbiciklizést. Az obuda.hu azt írja, megszavazta a képviselő-testület az erről szóló rendeletet, holnaptól tiltva van a kerületben a beerbike-ok közlekedése. A szabályozás nem csak a járművek használóit, hanem azok üzemeltetőit is szankcionálja: a 2018. július 13-ától hatályos rendelet szerint helyi szabályszegésnek minősül és minimum 50 ezer forint helyszíni bírsággal sújthatóak a sörbiciklizők, illetve azok a kölcsönzők, bérbeadók, amelyek nem tájékoztatták bizonyíthatóan,előzetesen, írásban a szolgáltatást igénybe vevőket a helyi tilalomról.
A kerületi lap szerint a készülő közösségi együttélés szabályairól szóló rendelet kiegészítésére azért volt szükség, mert az elmúlt napokban több bejelentés érkezett a Polgármesteri Hivatalhoz és személyesen Bús Balázs polgármesterhez a Hajógyári-szigeten hirtelen, tucatjával megjelenő és ordenáré viselkedést tanúsító sörbiciklisekkel kapcsolatban.
(
|
Óbudáról is kitiltják a beerbike-okat
|
Állítólag azért, mert az elmúlt napokban több bejelentés érkezett "ordenáré viselkedést tanúsító sörbiciklisekkel kapcsolatban".
|
[
"beerbike",
"óbuda"
] | 0 |
https://24.hu/belfold/2018/07/12/obudarol-is-kitiltjak-a-beerbike-okat
|
2018-07-12 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Az állam (uniós támogatásból) tizenegymilliárd forintot költ a Vár közlekedésének fejlesztésére. A többéves program részeként a napokban fejezték be a Hilton szálló alatt, a budai Vár falának tövében a vadonatúj buszforduló építését (itt korábban egy füves placc volt).
Közvetlenül a buszforduló mellett van a júniusban átadott új, közforgalmú lift is. A koncepció világos:
az érkező buszok itt teszik le az utasokat, akik a lifttel egyből a Vár belső, forgalomtól védett övezetébe juthatnak.
A célpont vonzó, a közvetlen közelben van a Halászbástya, a Mátyás-templom és a Szentháromság tér is.
A turistabuszok nem jönnének fel a Vár területére, csak a liftig. A vendégek, a turisták innen gyalogosan vagy a lifttel érkeznének a szállóba vagy a Várba. Ezzel a megoldással nagymértékben csökkenthető a Vár busz-forgalma, a Hilton teljes buszforgalma kitiltható lesz.
Az idézet a kerület 2009-es integrált városfejlesztési stratégiájából származik, majd az ötletet egy lakossági közmeghallgatáson is megfuttatták. A Közopos fejlesztésből azonban több körben is kimaradt, és csak 2013-ban került bele. Ellenvetésnek, kritikának sehol semmi nyoma.
Pedig gyanakvásra, de legalábbis értetlenkedésre lett volna ok, mert a forduló használatához a buszoknak a Váron így is-úgy is át kell hajtaniuk. Az ugyanis csak a Vár felé egyirányú, keskeny Hunyadi útról közelíthető meg: hiába teszik le a liftnél a turistákat, a buszoknak fel kell pöfögniük a Várba, hogy a túloldalon legurulhassanak. Ha viszont a terv az, hogy a Hunyadit forgalmát egyszer megfordítják, a forduló csak fentről, a Dísz tér felől lesz megközelíthető.
Sorompó sorompó hátán A beruházás megértéséhez muszáj kicsit átlátni a Vár bonyolultnak tűnő közlekedési rendszerét. A Duna, azaz a Clark Ádám tér felől a Dísz téren át a Tabán felé ingyen át lehet hajtani a Váron: a sorompók mindenkit átengednek. Az új buszforduló (Gimnázium utca nevű) felhajtója közvetlenül az első sorompó mögött ágazik le a Hunyadi útról. A Vár belső, védett övezetébe a Dísz téren elkanyarodva egy további sorompón átkelve lehet csak bejutni: az új buszfordulóval a kerület vezetői épp az ide irányuló forgalmat szeretnék csökkenteni.
Bár a spéci vízáteresztő burkolatú járda még nincs teljesen kész, a buszforduló a virágokkal, kandeláberekkel, az automata öntözőrendszerrel és a lift melletti megújult szökőkúttal kétségkívül nagyon mutatós lett. A lift tetejénél a hírek és az önkormányzat tájékoztatása szerint a Hilton fogadóépületet létesít, hogy a vendégek színvonalas környezetbe érkezzenek. Igaz, hiába kész a lift és a buszforduló, építkezésnek odafent egyelőre nyoma sincs.
Mivel a Várban (a BKV járatait kivéve) szinte sosem látni buszokat, felmerült a kérdés:
mennyit javít a védett övezet helyzetén a bruttó 131 milliós beruházás?
Elsőként a buszforduló feljáratánál, a Hunyadi-szobornál kirakott behajtani tilos tábla alapján próbáltunk képet alkotni: kik hajthatnak be egyáltalán? A felirat szerint az áruszállítók, a Hilton vendégeit szállító buszok, a Halászbástyához érkező taxik és a mozgáskorlátozottak.
Áruszállítás: Ez nyilván a Hiltonba és a Halászbástya étterembe árut hozó kocsikat jelenti. Ők eddig is be tudtak hajtani ugyanitt, hiszen csak a buszforduló új, a felhajtó évtizedek óta ott van, most csak kicsinosították, újraaszfaltozták. A buszforduló az ő helyzetükön semmit nem változtatott.
Ez nyilván a Hiltonba és a Halászbástya étterembe árut hozó kocsikat jelenti. Ők eddig is be tudtak hajtani ugyanitt, hiszen csak a buszforduló új, a felhajtó évtizedek óta ott van, most csak kicsinosították, újraaszfaltozták. A buszforduló az ő helyzetükön semmit nem változtatott. Hilton-busz: A Hilton nem kívánt reagálni a megkeresésre. Egy, a hotel működését jól ismerő forrás viszont megerősítette előzetes információinkat, hogy
a Hiltonba busszal érkező turistacsoportok aránya elenyésző, ez az üzletág az elmúlt évtizedekben szinte teljesen leépült.
Halászbástya-taxi: Ez feltehetőleg a Halászbástyához, illetve a benne lévő étterembe utasokat szállító taxikat jelenti. Csakhogy a Halászbástya taxival megközelíthető volt és marad fentről is: alulról legfeljebb az a vendég jön, aki nem akarja, hogy lássák, és ezért az étterem saját felvonóját használja az északi bástya épületében. Ezt azonban eddig is megtehette.
Ez feltehetőleg a Halászbástyához, illetve a benne lévő étterembe utasokat szállító taxikat jelenti. Csakhogy a Halászbástya taxival megközelíthető volt és marad fentről is: alulról legfeljebb az a vendég jön, aki nem akarja, hogy lássák, és ezért az étterem saját felvonóját használja az északi bástya épületében. Ezt azonban eddig is megtehette. Mozgáskorlátozottak: Mivel a mozgáskorlátozottakat szállító járművek továbbra is (ingyen) behajthatnak a védett övezetbe, se a buszforduló, sem az új lift nem igazán javít az autóval érkezők helyzetén. A kerekes székkel érkező, kalandvágyóbb mozgáskorlátozottak helyzete sem jobb: a Hunyadi úton a járda a sorompó mellett annyira összeszűkül, hogy ott egy kerekes szék nem fér el.
Az önkormányzat tájékoztatása szerint a buszforduló felhajtója nemsokára külön sorompót kap (ezt a kerület saját forrásból finanszírozza). Így lehetőség lesz arra, hogy egyedi alapon nemcsak a szállodába, hanem a Hilton melletti Magyarság Házába, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Országház utcai Társadalomtudományi Központjába érkező buszos csoportokat is beengedjék.
Igen ám, de az MTA TK titkársága szerint hozzájuk sosem jönnek buszos csoportok. A Magyarság Háza azt közölte, hogy bár "vélhetően az is előfordul", hogy egy-egy csoport különbusszal érkezik, a havi 1500-2000 látogató zöme a tömegközlekedést használja.
Valójában tehát sem a Hiltonnak, sem a környék szóba jövő intézményeinek nem volt szükségük a buszfordulóra.
A Vár az egyik kötelező látnivaló Budapesten, és rengeteg turista városnéző vagy különbusszal érkezik: a kerületi önkormányzat tájékoztatása szerint főszezonban napi 200-250 buszról van szó. Ezek zöme a Hunyadi úton hajt fel, a Halászbástya tövében, a Schulek-lépcsőnél teszi ki az utasokat, akiket aztán a Hunyadin kicsit feljebb vagy a túloldalon, a Palota úton vesznek fel.
A városnéző buszok azonban nem használhatják az új buszfordulót.
Amellett, hogy a tábla tiltja, a buszforduló nem elég nagy, és a felhajtó sem elég széles, hogy ekkora buszos forgalmat kiszolgáljon. És a Vár sem nyerne vele sokat: a szűk Hunyadi utat használva a turistabuszoknak a Dísz téren elkerülhetetlenül át kell hajtaniuk.
Ez a forgalom mindaddig át is fog zúdulni a Dísz téren, amíg a Vár túloldalán, a kétirányú Palota úton meg nem épül az oda tervezett buszforduló, és a Hunyadi útról ki nem tiltják a turistabuszokat. A terv kész, ha a kormány rábólint a finanszírozásra, a kerület szerint másfél év kell az építkezéshez.
Akkor viszont a most átadott Hunyadi úti forduló válik végképp feleslegessé. Kivéve persze, ha a Hiltonba elkezdenek özönleni a buszos turisták. Nekik viszont külön engedélyre lesz szükségük, hogy a buszok elől lezárt Hunyadi úton a jövőben is felhajthassanak.
|
Kész a város legértelmetlenebb beruházása
|
Kész a város legértelmetlenebb beruházása - 131 milliónyi uniós közpénzből panorámás buszforduló épült a Halászbástya tövébe. De a turistabuszok nem használhatják, másnak meg nincs rá szüksége.
|
[
"buszforduló",
"hilton",
"vár",
"forgalomcsökkentés",
"közlekedésfejlesztés",
"pénzkidobás",
"belföld"
] | 1 |
http://index.hu/belfold/budapest/2015/07/20/kesz_a_varos_legertelmetlenebb_beruhazasa
|
2015-07-20 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Hároméves megállapodást kötött a kormány a Telekommal. Visszaesett a német ipari termelés, nőtt azonban a magyar. Átrendezheti a taxispiacot a NAV-hoz bekötött kassza bevezetése.
Német ipar...
Az elmúlt nyolc év legnagyobb visszaesését produkálta a német ipar decemberben. 2016 utolsó negyedévében a termelés 3 százalékkal zsugorodott, ezen belül az ipari gyártás majdnem 4 százalékkal csökkent. Németországban 2009 óta nem volt ilyen. Ráadásul az idei előrejelzéseket is tovább kellett rontani az új amerikai elnök miatt, aki többször jelezte, hogy minden kereskedelmi szerződést felülvizsgálna, és az importautókra is büntetővámot vetne ki.
...magyar ipar
A magyar ipari termelés 1 százalékkal nőtt 2016-ban az előző évhez képest. Az év utolsó hónapjában gyengébben teljesített a járműgyártás, viszont erősödött a számítógépek és elektronikai termékek előállítása 2015 decemberéhez viszonyítva.
Telekom
5 milliárd forintért telefonálhatnak az állami intézmények több mint három éven keresztül. A tendert a Magyar Telekom leányvállalata nyerte, az összegért cserébe 200 ezer mobiltelefon- és internet-előfizetést kap a kormányzat harminckilenc hónapon keresztül.
Volánbusz
Több mint 15 milliárd forintért vesz a Volán 180 új városi csuklós buszt. A tender győztese az Ikarus Egyedi Autóbusz Gyártó Kft., amely alvállalkozók bevonásával teljesíti majd a megrendelést. A közbeszerzési eljárás szerint a buszok Budapesten járnak majd, a nyílt eljárásra négy ajánlattevő jelentkezett.
Taxipiac
Átrendezheti a taxipiacot a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz bekötött kassza bevezetése. Az Országos Taxis Szövetség elnöke, Metál Zoltán a Világgazdaságnak azt mondta, a taxisok mozgolódni kezdtek, oda mennek, ahonnan jobb ajánlatot kapnak. Hozzátette, több társaság is taxisokat toboroz, de valójában arról van szó, hogy azok a vállalkozók, akik korábban bérbe adták autóikat, a netes kassza okozta bírságkockázatokat és költségeket a sofőrökre terhelnék, akik ezért új céget keresnek.
Palóc Nagyker
Új vagyonfelügyelőt kapott a csődeljárás alatt álló, salgótarjáni székhelyű Palóc Nagykereskedelmi Kft. A Balassagyarmati Törvényszék a Novent Felszámoló és Gazdasági Szaktanácsadó Kft.-t jelölte ki a feladatra. A Palóc Nagyker Nógrád megye legnagyobb munkáltatójaként 1300 embert alkalmazott, a CBA partnereként és regionális központjaként 80 boltot működtetett a térségben. Az elmúlt három évet veszteséggel zárta, a csődeljárást tavaly szeptember végén rendelték el.
Erzsébet-utalvány
Több mint hatezer nyugdíjas még mindig nem kapta meg a karácsonyi Erzsébet-utalványokat, a kézbesítési folyamat február végére fejeződik be – ez derül ki Rétvári Bence államtitkár írásbeli válaszából, amelyet az MSZP-s Korózs Lajosnak küldött. Januárban több mint két és fél ezer olyan jogosultnak küldték ki az utalványt, aki tavaly novemberben lett nyugdíjasok.
Teva
Lemondott a világ legnagyobb gyógyszergyártójának, a Tevának az elnöke, a hírre a cég részvényei gyengülni kezdtek. A Magyarországon is jelen lévő izraeli vállalat papírjai jelenleg tízéves mélyponton vannak. Ennek egyik oka, hogy a cég legnépszerűbb termékének a forgalmazását jogi viták miatt felfüggesztették az Egyesült Államokban.
BUX
Erősödött a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe. A BUX 150 pontos emelkedéssel 32 539 ponton zárt kedden.
Forint
Tartotta magát a forint az euróval szemben, a közös devizát a 309-es szinten jegyezték. A frankot 289, a dollárt 289 forint körül adták a bankközi kereskedelemben.
hirdetés
|
Megint a Telekom a nyerő a kormánynál
|
Hároméves megállapodást kötött a kormány a Telekommal. Visszaesett a német ipari termelés, nőtt azonban a magyar. Átrendezheti a taxispiacot a NAV-hoz bekötött kassza bevezetése.
|
[] | 1 |
http://hirtv.hu/hirtv_gazdasagi_hirei/megint-a-telekom-a-nyero-a-kormanynal-1384907
| null | true | 0 | 0 |
Bár csupán fél éve működik a Kósa Lajos testvére részvételével alapított Bászna Gabona Kft., a társaság máris 500 millió forint állami hitelhez jutott, hogy megvalósítson egy mátészalkai nagyberuházást – tudta meg a 24.hu.
Az ötmillió forintos jegyzett tőkével tavaly novemberben létrehozott cég 40 százalékos tulajdonosa Kósa Karolina Éva, aki a fideszes képviselő testvére. Korábban a politikus édesanyja is közvetett tulajdonos volt, ám a 83 éves egykori védőnő nemrég visszavonult az üzlettől.
A gabonatermesztő társaságnak ezenkívül ugyanaz a mátészalkai vállalkozó testvérpár is a tulajdonosa, mint annak a sertéstenyésztő cégnek, amely korábban 123 millió forint vissza nem térítendő európai uniós forrást nyert egy sertéstelepek korszerűsítését támogató pályázaton. Igaz, a közelmúltig Kósa édesanyja többségi tulajdonában álló sertéstenyésztő azóta lemondott a brüsszeli forrásról. Mellékszál, de ez utóbbi cégről kiderítettük, hogy luxus BMW-ket lízingel, köztük épp egy olyan motort, mint amilyennel Kósa Lajos megjelent a Fidesz korábbi kihelyezett frakcióülésén.
Kósa Lajos 82 éves anyjának sertéstenyésztő cége luxus BMW-ket lízingel Két autó mellett épp egy olyan motort, mint amilyennel a politikust is lekapták korábban.
Mint megtudtuk, a frissen létrehozott Bászna Gabona Kft. 500 millió forint hitelhez jutott a teljes mértékben állami tulajdonban álló Magyar Fejlesztési Bankhoz tartozó cégtől.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) nyilvántartása alapján a hitelt a Regionális Fejlesztési Finanszírozó Zrt. nyújtotta június végén. Ez a cég többek közt
a Kormány által támogatott hitelkonstrukciókban kiemelt közvetítőként történő közreműködéssel
foglalkozik.
A MOKK nyilvántartásából az is kiderült, hogy az összeget arra a beruházásra adták, amiről korábban az Mfor.hu közölt cikket. E szerint Mátészalka határában egy közel 41 ezer négyzetméteres területen épül terménykezelő és -szárító rendszer. A területen 4 darab 6392 köbméter kapacitású siló építését tervezik, ami mellé egy 90 köbméteres tranzittartály is létesül majd. A 80 tonna/óra teljesítményre képes terménytisztító és a 100 tonna/óra teljesítményű terményszárító rendszert a terménytárolóval együtt a tervek szerint 1-3 hónap alatt fogják felépíteni.
A portál cikke megjegyzi, hogy piaci információk szerint hasonló projektekre a Vidékfejlesztési Programon belül pályázható összeg elérte a 300 millió forintot.
Kiemelt kép: Bruzák Noémi / MTI
|
Félmilliárd forint állami hitel segíti Kósa Lajos testvérének cégét
|
A gabonatermesztő társaságot fél éve alapították, nemrég még a fideszes politikus 83 éves édesanyja is közvetett tulajdonos volt.
|
[
"fidesz",
"bászna gabona",
"kósa karolina éva",
"kósa lajos",
"magyar fejlesztési bank",
"nem stróman",
"állami hitel"
] | 1 |
https://24.hu/belfold/2019/07/09/allami-hitel-segit-kosa-lajos-testvere-kosa-karolina-eva-nem-stroman-baszna-gabona-magyar-fejlesztesi-bank
|
2019-07-09 00:00:00
| true | 0 | 0 |
A Fővárosi Törvényszék ítéletének indoklásában szerepel, hogy amikor az Emmi azt közölte a Telexszel, hogy "a sajtó számára az MTVA-MTI közreműködésével biztosítjuk a fotókat, felvételeket, tekintettel arra, hogy a járvány továbbra is erősen terjed, járványügyi készültség van", akkor egy olyan ügyben döntött, amely nem tartozott a hatáskörébe.
A bíróság szerint az Emmi csak irányítási jogot gyakorol a kórházak felett, és a minisztérium sem hivatkozott olyan jogszabályra, amely alapján a sajtókérelmekről jogszerűen dönthetett volna.
A bíróság szerint ezután az általunk megkeresett egészségügyi intézmények vezetőinek kell elbírálnia a fotózási/riportkészítési kérelmeinket.
A kórházak falai mögötti világ nagy része rejtve maradt a nyilvánosság elől
Ahogy arról többször is beszámoltunk már, a koronavírus-járvány alatt a kórházakba, egészségügyi intézményekbe nem engedték be a kormánytól független médiát, így nem volt lehetőségünk tudósítani arról, hogyan néz ki a járvány elleni küzdelem frontvonala. Mindeközben ijesztően párhuzamosak lettek a valóságok járványügyben, és a sajtót segítette volna a tények tisztázásában, ha megmutathatja a nyilvánosságnak, mi zajlik a kórházakban, például mekkora a baj az intenzív osztályokon.
A Telex több mint 50 alkalommal kért fotózási engedélyt, tucatnyi intézménytől, de egyikbe sem engedtek be minket.
Kérelmeinket gyakran irányították az Emmi felé, vagy utasították vissza kapásból arra hivatkozva, hogy a minisztérium döntése alapján csak a közmédiát engedhetik be. Tavaly márciusban ezért 28 szerkesztőség közösen, nyílt levélben is kérte, hogy a sajtó munkatársait engedjék be a kórházak Covid-osztályaira és az oltópontokra, hogy az egészségügyi dolgozók szabadon nyilatkozhassanak, illetve hogy az operatív törzs 0–24-ben valódi tájékoztatást nyújtson.
Ezután a TASZ segítségével bíróságra vittük az ügyet, ahol azt kértük, változtassák meg az Emmi döntését, amellyel megtagadta a koronavírus-járvány kezelésben érintett kórházakba/intézményekbe szóló fotózási, illetve tudósítási engedélykérelmeinket. A Telexet az ügyben dr. Szegedi Zsolt ügyvéd képviselte a bíróságon.
Nem volt sima menet a bíróságon
Az Emmi a bíróságon eredetileg azt próbálta meg elérni, hogy a Telex keresetét érdemi megvitatás nélkül utasítsák vissza. A minisztérium ezen a ponton maga hivatkozott arra, hogy a sajtómegkeresésekről nem az Emminek kellene döntenie, hanem a kórházigazgatóknak, az ő értelmezésük alapján perelni csak az egyes intézményeket lehetett volna. Ezt az érvelést a Fővárosi Törvényszék 2021. júniusában elsőfokon elfogadta, ezért a Telex fellebbezett.
A fellebbezésünk nyomán a Kúria mondta ki, hogy az Emmi tájékoztatása nem utalt arra, hogy a Telex fotózási kérelmének tárgyában nincs hatásköre eljárni, nem irányította szerkesztőségünket (vissza) a kórházigazgatókhoz, ehelyett
"a tájékoztatás formájában kiadott elektronikus válasz egyértelmű döntést tartalmaz azzal, hogy egyes szám első személyben fogalmazza meg, hogy »az MTVA-MTI közreműködésével biztosítjuk a fotókat és felvételeket«️".
A Kúria tavaly októberben tehát hatályon kívül helyezte azt a végzést, ami első fokon elutasította a Telex keresetlevelét, így a Fővárosi Törvényszéknek érdemben tárgyalnia kellett a keresetet és ítéletet kellett hoznia az ügyben. A bíróság pedig 2022. január 27-én megsemmisítette az Emberi Erőforrások Minisztériumának azt a fent is idézett, "tájékoztatás formájában meghozott döntését," amely alapján eddig csak a közmédiát engedték be a kórházakba.
Innentől a kórházigazgatókon múlik
A Telex ügyében meghozott, jogerős ítélettel kapcsolatban Pásztor Emese, a TASZ Politikai Szabadságjogi Projektjének helyettes projektvezetője két dolgot emelt ki. Az egyik, hogy az Emmi formálisan nem határozatban tiltotta ki a sajtót az egészségügyi intézményekből, hanem csak egy e-mailben, tájékoztatásként közölték, hogy nem lehetséges a belépés. Vagyis a minisztérium hozott egy döntést, amit hatáskör hiányában eleve nem hozhatott volna meg, utána pedig arra hivatkozva próbálta elhárítani a felelősséget, hogy ez nem hivatalos formában meghozott határozat volt.
Azzal, hogy a bíróság kimondta, hogy a minisztérium válasza egy "tájékoztatás formájában meghozott döntés", nem hagyta, hogy az Emmi elhárítsa magáról a sajtószabadságot korlátozó döntésének felelősségét, magyarázza Pásztor. Szerinte a bíróság jogerős döntése lényeges fejlemény, hiszen ha nincs érdemi jogorvoslat akkor, "a sajtószabadság csak egy üres lózung".
Emellett azt is hangsúlyozta a TASZ szakértője, hogy bár a Telexnek igazat adó ítélet nem arról szól, hogy ezzel máris beengedték a riportereinket fotózni, mégis lényeges előrelépést jelent. A bíróság ugyanis kimondta, hogy egy ilyen döntést nem lehet központosítani, minden esetben a kórházigazgatóknak kell meghoznia azt.
"Én nagyon remélem, hogy ezek után lesz olyan intézményvezető, aki be fogja engedni a sajtót. Mivel ez nemhogy nem hátráltatná, sokkal inkább katalizálhatná a járvány elleni védekezést. Ha látjuk, hogy nagy a baj, akkor azt jobban el is hisszük"
– mondja Pásztor, aki szerint tarthatatlan, hogy eddig magyar nyelven csak határon túli tudósítások születhettek Covid-osztályokról, a közmédia képsorait leszámítva.
|
Nem tilthatja ki a sajtót a kórházakból a minisztérium
|
A bíróság jogerősen kimondta: nem a minisztérium, hanem a kórházigazgatók hatásköre arról dönteni, hogy kit engednek be az intézménybe.
|
[
"Belföld",
"kórház",
"Emmi",
"bíróság",
"TASZ"
] | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/02/02/telex-gyozelem-birosag-emmi-jogtalanul-utasitotta-ki-a-korhazakbol-a-sajtot
|
2022-02-02 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Rogán Antal emberei laknak azokban a lakásokban, amelyeket irodákból alakított át a V. kerületi önkormányzat - közölte Juhász Péter. Az Együtt képviselője szerint a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt. vezetője és egy volt igazgatósági tagja mellett Karsai Károly fideszes képviselő, volt polgármester nevelt lánya, és anyósa is a kérdéses épületben lakik.
"Ha a V. kerületi önkormányzat tisztázni akarja magát, adja ki a lakáspályázat részleteit, hogy megtudjuk, milyen szempontok alapján ítélték oda a lakásokat" - mondta lapunknak Juhász, majd hozzátette: Karsaiék állítólag ismeretlen összegért megvették a részüket, de azt nem tudni, hogy a többiek milyen jogcímen laknak ott.
Megírtuk: Juhász kedden tudta meg, hogy Karsai az önkormányzat 509 négyzetméteres irodájában él a családjával. Kiderült, az önkormányzatnak 19 milliós jelzálogot jegyeztek be az irodára vételhátralékként. Az V. kerületi önkormányzat erre reagálva közölte: Juhász "ismételten téved, vagy szándékosan elferdíti a tényeket". Szerintük a szóban forgó ingatlan felújítása 100 millió forintot meghaladó összeget igényelt volna, amire az önkormányzatnak nem volt forrása. A Belváros ezért 2008-ban programot indított, amelynek keretében nyilvánosan meghirdették az ingatlant, a programban a jelentkezőknek vállalniuk kellett, saját költségükön alakítanak ki lakásokat, és szerzik be a szükséges engedélyeket - fejtették ki, hozzátéve, a felújítás költségeit később be lehetett számítani az ingatlan vételárába.
Az önkormányzat szerint a Károly körút 26-ban nagyjából 80 millió forintot költöttek a pályázók lakáskialakításra.
|
Rogán emberei laknak a belvárosi irodában
|
Rogán Antal emberei laknak azokban a lakásokban, amelyeket irodákból alakított át a V. kerületi önkormányzat - közölte Juhász Péter. Az Együtt képviselője szerint a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt. vezetője és egy volt igazgatósági tagja mellett Karsai Károly fideszes képviselő, volt polgármester nevelt lánya, és anyósa is a kérdéses épületben lakik"Ha a V.
|
[
"hírek",
"politika",
"belföldi hírek",
"karikatúrák",
"népszava"
] | 1 |
http://nepszava.hu/cikk/1063602-rogan-emberei-laknak-a-belvarosi-irodaban
| null | true | 0 | 0 |
2009. június. 15. 16:19 Utolsó frissítés: 2009. június. 15. 16:30
Szerző: travelline.hu
© Malév
A Malév 98 utas befogadására alkalmas Superjet 100-as típusú repülőgépeket tervez vásárolni, melyekből az első 2011-re érkezhet meg a légitársaság flottájába. Ezt követően minden évben hat repülőgéppel bővülhet a géppark.
Martin Gauss a Malév vezérigazgatója a bejelentésen elmondta: "A Sukhoi Superjet 100-as típusú repülőgép egyaránt alkalmas a regionális és közepes távolságú útvonalak teljesítésére, ezért kitűnően megfelel a Malév hálózatának lefedésére. A Malév újabb, hosszú távú flotta-átalakítási programjában azzal számol, hogy a légitársaság a következő évtizedben növekedésnek indulhat és a jelenleginél több repülőgépre lesz szüksége."
Alessandro Franzoni, a SuperJet International vezérigazgatója beszédében hangsúlyozta: "A mostani bejelentés különösen jelentős annak fényében, hogy az SSJ 100-as első nemzetközi bemutatkozójára itt a párizsi Le Bourget air shown kerül sor. A szándéknyilatkozat aláírása egy olyan elismert és magas színvonalat képviselő légitársasággal, mint a Malév egyértelműen mutatja az érdeklődést és a bizalmat az SSJ 100-as repülőgéptípus iránt. Biztos vagyok abban, hogy az SSJ 100-as olyan jó tulajdonságai, mint például az alacsony üzemanyagfogyasztás és az ebből adódó környezetbarát üzemeltethetőség meg fogja győzni a légitársaságokat a típus előnyeiről. A mai aláírás megerősít minket abban is, hogy a SuperJet International stratégiájának középpontjában továbbra is az ügyfelek teljes körű kiszolgálására kell koncentrálnunk."
Malév
|
1 milliárd dollárért vesz új repülőket a Malév
|
A Malév 98 utas befogadására alkalmas Superjet 100-as típusú...
|
[] | 0 |
https://hvg.hu/plazs/20090615_1_milliard_dollar_Malev/nyomtatas
|
2009-06-15 16:19:00+02:00
| false | 0 | 0 |
Úgy tűnik, a pórul járt Green Holidays-ügyfelek egy részét nem kártalanítják, hiába volt a cégnek érvényes szerződése a Uniqa Biztosítóval. A biztosítótársaság ugyanis a hatályos jogszabályoknak megfelelően csak azoknak az ügyfeleknek fizet, akik utazási csomagot vásároltak, azoknak nem, akik a szállásra és repülőjegyre külön-külön szerződtek a Green Csoporttal vagy annak valamelyik viszonteladójával. A fedezet nélküli kár százmilliós nagyságrendű lehet, és egyelőre nem látszik, van-e más út a felültetett emberek kártalanítására.
Az alapproblémát a Green Holidays csődje kapcsán írott cikkünkben részletesebben is kifejtettük, de a lényeg, hogy hiába volt a cégnek utazásszervezőként 500 millió forintig vagyoni biztosítéka a Uniqával, ez csak a csomagban (repülőjegy+szállás) értékesített utazásokra érvényes.
Azonban mint kiderült, a Green Csoport, valamint viszonteladói nem csak a szabványos módon, hanem külön-külön szerződésekkel is kínáltak utakat. Az így vásárolt nyaralások pedig semmivel sem biztonságosabbak, mint ha magunknak foglalunk repjegyet vagy hotelszobát: vis maior esetén mi viseljük a kockázatot.
A csőd után még hetekig nem volt egyértelmű, mi lesz azoknak az ügyfeleknek a sorsa, akik a fenti hibába estek. A Uniqa azonban a héten kommunikálta, hogy előzetes várakozásainknak megfelelően
csak a csomagban vásárolt utak után fizet kártalanítást.
A külön szerződéses ügyfeleknek közleményükben azt javasolták, vegyék fel a kapcsolatot a Green Holidays-szel vagy az utazásközvetítővel, akin keresztül vásároltak.
Nem fogadják el a döntést
Utóbbiak közül a legjelentősebb az Indulhatunk.hu mögött álló Szállás Outlet Kft., a legtöbb bontva kínált utat ők adták el. A cég vezetése az Uniqára reagálva maga is közleményt adott ki, melyben döbbenetét fejezte ki a biztosító döntésével kapcsolatban, és közölte, hogy maguk is tönkrementek a Green Holidays csődjében.
Megkerestük a cégvezető Forró Tamást hogy megtudjuk, milyen további lehetőségeket látnak saját maguk és az ügyfeleik számára. Forró az Indexnek azt írta, keresik a megoldást arra, hogy a Green Csoport különböző számláira utalt pénzösszegeket milyen módon kaphatnák vissza, bár a Green tulajdonosi körét sehogyan sem tudják elérni. "A biztosító döntése még friss, egyeztetünk ügyvédekkel, nem fogadjuk el azt", tette hozzá Forró. Az iroda a Magyar Ügyvéd blog által részletesebben kifejtett uniós irányelv és hazai jog közötti eltérés miatt esetleg abban reménykedhet, hogy ha jogi útra terelik az ügyet, végső esetleg az állam fizeti majd ki az utasaikat.
Az Indulhatunk érvelése szerint az ügyfeleiknek ugyanúgy járna a pénz a biztosítótól, hiszen az ügyletek a szabályozó hivatal által ellenőrzöttek és elfogadottak voltak, és a törökországi vészhelyzetkor is ugyanolyan elbánásban részesültek. Nem az Indulhatunk bontotta ketté az utazási csomagokat, ezeket már eleve így kapták továbbértékesítésre, és jóhiszeműen jártak el, írták. "A Green Csoport a hozzájuk tartozó két cégben (Green Air Kft. és Green Travel NUI Kft.) bontotta ketté a csomagokat, és vállalta, hogy a Green Holidays egyesíti a kettébontott csomagot újra. 2016. novemberében, még az első befizetés előtt külön utánajártunk, hogy ez a konstrukció szabályos-e" – írta Forró Tamás hozzátéve, hogy a modell korábban működött is.
Fotó: Balogh Zoltán A fizetésképtelenné vált Green Holidays utazási iroda székhelye a fővárosi Veres Pálné utcában 2017. július 3-án
Így is kimerül a keret
Megkerestük az Uniqát is az ügyben, hogy képet kapjunk a kártalanításból kimaradó ügyfelekről. A Green-kártalanításért felelős Vereczki András elmondta, a kárigények feldolgozottsága még csak 60 százalék körüli, de már most látszik, hogy a teljes 500 milliós alapot azok az ügyfelek is ki fogják meríteni, akiket a törvények alapján kétségtelenül megillet a pénzvisszafizetés.
Az Indulhatunk ügyfeleivel kapcsolatban egyelőre nehéz biztosat mondani, de az már kiderült, hogy ügyfeleik közt többségben voltak a bontott utazást vásárlók. Vereczki a rendelkezésre álló információk alapján úgy becsülte, az Indulhatunkon csak minden harmadik ember vett csomagot, ami azt jelenti, hogy jelen állás szerint a vásárlóik nagyobb része nem fog kártalanítást kapni az elmaradt nyaralás után.
Százmilliók ragadhatnak bent
Kérdeztük az Indulhatunk.hu-t, nagyságrendileg hány ügyfélnek adtak el így vagy úgy olyan Green Holidays-utakat, amelyek már biztosan nem fognak teljesülni. A cég tájékoztatása szerint összesen nagyjából 1500 értékesítés történt 4500 fő részére, ebből 2000 utazott el. Ha ezeket a számokat összevetjük az Uniqa becslésével, és a szintén tőlük származó információval, miszerint egy átlag vásárlás 450 ezer forint körül mozgott az Indulhatunk.hu-n, kijön, hogy több mint 500 ügyfél nagyjából 200-150 millió forint kára nem lesz megtérítve a jelen állás szerint.
A Green Csoport ellen időközben csalás gyanújával rendőrségi nyomozás indult, ami részben a biztosító munkáját is nehezíti, mert a hatóságok sok dokumentumot lefoglaltak. Ettől függetlenül a kártalanítás - már annak, akit érint - a Uniqa tájékoztatása szerint már július végén elindulhat.
|
Több száz pórul járt Green Travel-utast nem kártalanítanak
|
Több száz pórul járt Green Travel-utast nem kártalanítanak - Százmilliós nagyságrendű pénz ragadhat bent a faramuci jogi konstrukció miatt, amivel a cég trükközött.
|
[
"green travel",
"green holidays",
"uniqa biztosító",
"kártalanítás",
"utazási iroda",
"csőd",
"gazdaság"
] | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2017/07/22/green_holidays_indulhatunk_uniqa_kartalanitas
|
2017-07-22 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Országgyűlési határozati javaslatot nyújt be a Fidesz annak érdekében, hogy a kormány radikálisan csökkentse az állami cégek vezetőinek fizetését - jelentette be a párt elnöki stábjának vezetője budapesti sajtótájékoztatóján.
Szijjártó Péter szerint elfogadhatatlan, hogy amíg az állami cégek és intézmények vezetői milliós fizetéseket tesznek zsebre havonta az adófizetők pénzéből, addig az emberek a kormány költségvetése és elhibázott gazdaságpolitikája miatt egyre rosszabbul élnek.
A politikus hatalmas átverésnek nevezte a cégvezetők fizetésének nyilvánosságra hozatalát, ugyanis szerinte az érintettek további jelentős juttatásokban, például prémiumban részesülnek. Vagyis egyes esetekben a nyilvánosságra hozott fizetésnek minimum a dupláját kaphatják a cégvezetők - mondta.
"Azt követeljük, hogy az állami cégvezetők valós juttatásait hozzák nyilvánosságra, azt (...), hogy mennyi pénzt visznek haza havi lebontásban" - közölte az ellenzéki politikus. Hangsúlyozta: amíg mindez kiderül, ezt a szerinte elfogadhatatlan helyzetet rendezni kell, hiszen "pofátlanul magas" fizetést kapnak az állami cégvezetők. Ezért nyújtanak be frakciótársaival - Balsai Istvánnal és Koszorús Lászlóval - országgyűlési határozati javaslatot, amelyben indítványozzák a radikális fizetéscsökkentést.
Szijjártó Péter a csökkentés mértékére vonatkozó kérdésre közölte: "sok esetben ezek a fizetések a felére is nyugodtan csökkenthetőek lennének, akkor sem lennének megélhetési problémáik ezeknek a cégvezetőknek".
3,621 millió havonta
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kedden folyamatosan tette közzé az állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok felsővezetőinek juttatásait. A listából kiderül, hogy a Magyar Fejlesztési Banknál a vezérigazgató bruttó alapbére kerekítve 3 millió 660 ezer forint, a helyettesei pedig havi bruttó 2-3,5 millió forint alapbért kapnak. Ezekben a beosztásokban a bruttó alapbér 80 százaléka fizethető ki prémium feladatok teljesítése esetén.
A Concordia Közraktár Zrt.-nél a munkaviszonyban lévő vezetők közül a vezérigazgató alapbére 848 ezer forint, a helyettese pedig 845.500 forintot kap plusz 15 százalék nyelvpótlékot. Mindkét beosztásban a bruttó alapbér 80 százaléka fizethető ki prémiumként. A vezérigazgató kéthavi végkielégítést kaphat, a helyettese pedig hat hónapit.
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt-nél is közzé tették az adatokat. Az elnök-vezérigazgató ott csaknem 2 millió 800 ezer forintot vihet haza havonta, és minden igazgató többet keres havonta egy millió forintnál. Az éves cafeteria nekik 450ezer forint.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez (MNV) tartozó állami többségi tulajdonú cégek közül egyetlen cég, a Magyar Export-Import Bank Zrt. vezérigazgatójának alapbére (3,621 millió forint) haladja meg a bankot felügyelő MNV vezérigazgatójának havi (3,5 millió forintos) alapbérét.
Kétmillió forinton felül van a Magyar Posta (2,84 millió forint), a Magyar Villamos Művek (2,765 millió forint), a Szerencsejáték Zrt. (2,185 millió forint), a KOPINT-DATORG Infokommunikációs Zrt. (2,055 millió forint) és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (2,309 millió forint) vezérigazgatójának havi alapbére.
|
Az állami cégek vezetőinek fele akkora fizetés is elég lenne?
|
Országgyűlési határozati javaslatot nyújt be a Fidesz annak érdekében, hogy a kormány radikálisan csökkentse az állami cégek vezetőinek fizetését - jelentette be a párt elnöki stábjának vezetője budapesti sajtótájékoztatóján.
|
[] | 0 |
https://infostart.hu/gazdasag/2009/09/16/az-allami-cegek-vezetoinek-fele-akkora-fizetes-is-eleg-lenne-303613
|
2009-09-16 00:00:00
| true | 0 | 0 |
3 milliárd forintot kap az államtól, ezért szerettük volna megtudni, hogy eddig hogyan gazdálkodott a közpénzzel kitömött Liget – Termálstrand és Élményfürdő. A fenntartó szolnoki vízmű bő 6 millió forintot kért az adatokért.
Hamarosan startol a Modern Városok projekt, Orbán Viktor pedig már 2450 milliárd forintot ígért oda fejlesztésekre a programban résztvevő városoknak, közötte Szolnoknak. A tiszaparti városban több helyszínen indulnak majd beruházások, a legdrágább fejlesztés a Liget – Termálstrand és élményfürdőre fordított három milliárd forint lesz.
A Szolnoki Víz és Csatornaművek Koncessziós Zrt. (VCsM) által fenntartott strandnak nem ez lesz az első nagy volumenű beruházása: 2002-ben a Széchenyi-terv keretén belül kapott 250 millió forint támogatást (ehhez jött az egyébként közpénzekből gazdálkodó VCsM 271 milliós önereje), valamint a durván 540 millió forint TAO-pénzből kicsinosított Vízilabda Aréna is (egyébként meghaladta a 800 milliót a beruházás).
A mostani, 3 milliárd forintos támogatás kapcsán felmerül a kérdés, hogy vajon a hatalmas összegeket megfelelően költötte-e el a fenntartó VCsM. Mivel egy közfeladatot ellátó és közpénzből gazdálkodó létesítményről van szó, ezek az adatok az infotörvény alapján nyilvánosak. A honlapon azonban csak hiányosan feltöltött közérdekű adatok találhatók a Liget strand gazdálkodásáról.
Ezért 2017 februárjában közérdekű adatigényléssel fordultunk a szolnoki vízművek felé: azt szerettük volna megtudni, hogy 2002. óta (az első nagy fejlesztés éve) milyen kiadása és bevétele volt a strandnak, illetve kikkel szerződtek a Liget kapcsán és milyen összegben.
Az adatigénylésre kapott válaszon pedig még mi is meglepődtünk. A VCsM szerint túlzott munkaerő ráfordítással jár az adatok összegyűjtése és kiadása, ezért
“két fő folyamatos, főállású alkalmazása válna szükségessé."
Azt írják, hogy amennyiben az Átlátszó vállalja a két új dolgozó alkalmazásának havi 741 ezer forintos költségét, akkor december 31-ig teljesítik az adatszolgáltatást.
Ez április hónaptól számolva 6.669.000 forintot, azaz több mint 6 és fél millió forintot jelent az egyébként mindenki számára nyilvános adatokért.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"]
|
6,6 millió forintot kér nyilvános adatokért a szolnoki vízmű
|
3 milliárd forintot kap az államtól, ezért szerettük volna megtudni, hogy eddig hogyan gazdálkodott a közpénzzel kitömött Liget – Termálstrand és Élményfürdő. A fenntartó szolnoki vízmű bő 6 millió forintot kért az adatokértHamarosan startol a Modern Városok projekt, Orbán Viktor pedig már 2450 milliárd forintot ígért oda fejlesztésekre a programban résztvevő városoknak, közötte Szolnoknak.
|
[
"egyéb"
] | 1 |
https://blog.atlatszo.hu/2017/03/66-millio-forintot-ker-nyilvanos-adatokert-a-szolnoki-vizmu
|
2017-03-06 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Nagy erejű - 7,3-as fokozatú - földrengés rázta meg Indonézia keleti részét vasárnap, több ház megrongálódott, a lakosok pánikszerűen menekültek házaikból ideiglenes menedékeket keresve. Halálesetekről nem érkezett jelentés.
A hatóságok nem adtak ki cunamiriadót. Az Amerikai Földtani Intézet (USGS) szerint a 7,3-es erősségű földrengés központja Ternate-tól, Észak-Maluku tartomány székhelyétől 166 kilométerre délkeletre volt, a fészke pedig 10 kilométer mélyen. Az indonéziai katasztrófa-elhárítás szerint a szárazföldön történt földmozgás nem váltott ki szökőárveszélyt.
A televízióban látni lehetett, amint a lakosok sikoltozva menekültek ki egy ternate-i bevásárló központból.
Az indonéziai földrengéskutató központ szerint a földmozgást több kisebb utórengés követte. A rengést és az utórengéseket Észak-Szulavézi tartomány több részén is lehetett érezni, de itt sem érkeztek hírek áldozatokról.
A egymillió lakosú Észak-Maluku tartomány egyike Indonézia egyik legritkábban lakott területeinek. A több mint 260 millió lakosú Indonézia a csendes-óceáni Tűzgyűrűn fekszik, gyakoriak a földrengések és a vulkáni kitörések.
|
Világ: Nagy erejű földrengés rázta meg Indonéziát
|
Nagy erejű - 7,3-as fokozatú - földrengés rázta meg Indonézia keleti részét vasárnap, több ház megrongálódott, a lakosok pánikszerűen menekültek házaikból ideiglenes menedékeket keresve. Halálesetekről nem érkezett jelentés.
|
[] | 0 |
https://hvg.hu/vilag/20190714_Nagy_ereju_foldrenges_razta_meg_Indoneziat
|
2019-07-14 18:40:00+02:00
| false | 0 | 0 |
Újabb pályázatnál hirdetett eredményt a Nemzeti Kastély- és Várprogramban (NKVP) a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. – ezúttal a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei füzérradványi Károlyi-kastély turisztikai célú fejlesztése, valamint állagmegóvási munkák megvalósításához szükséges építési és restaurátori tevékenység ellátásánál. A felújításhoz uniós forrást is igénybe vesznek, 1,5 milliárd forintot. A programban a füzéri vár és környéke is megújul, szintén 1,5 milliárd forintos EU-s támogatással. Az alapkőletételi ünnepség egyébként már március végén megvolt, akkor összesen 4,5 milliárd forintos projektről beszélt az NKVP miniszteri biztosa, Virág Zsolt a Boon.hu beszámolója szerint. Tehát hazai forrást is felhasználnak. Ezt a kastélyfelújítást 2019-re fejeznék be.
A kastélyprogramban amúgy összesen 20 kastélyt és 19 várat fognak felújítani.
A füzérradványi munkáért nagy lehetett a tülekedés, mert 22 ajánlat érkezett be, közülük nyert az EB Hungary Invest Ingatlanfejlesztő és Építőipari Kft., akik valamivel drágábban, a becsült 1,3 milliárd forint helyett 1,5 milliárd forintért vállalták a feladatot. A restaurátori munkákhoz alvállalkozókat is bevonnak.
A fővárosi székhelyű EB Hungary Investet Erdei Z. József és Búvár Attila alapította még 2004-ben, de a cég szekere csak az utóbbi pár évben kezdett jobban futni. Nettó árbevételük 2009-ben még csak 89,4 millió forint volt, 2012-ben 608,8 millió, 2015-2016-ban 3,5 milliárd forintnál tartottak, tavaly pedig már 6,6 milliárd forintot hoztak össze. Azaz kilenc év alatt több mint hetvenszeresére nőtt az árbevételük.
Fotó: Vajda János/MTI
|
Másfél milliárd forint uniós pénzt költenek a füzérradványi Károlyi-kastélyra
|
Megvan, ki végezheti a füzérradványi Károlyi-kastély turisztikai célú fejlesztését.
|
[
"nemzeti kastélyprogram",
"közbeszerzés",
"füzérradvány",
"kastély",
"kastélyfelújítás"
] | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2018/07/30/masfel-milliard-forint-unios-penzt-koltenek-a-fuzerradvanyi-karolyi-kastelyra
|
2018-07-30 00:00:00
| true | 0 | 0 |
(A szerző mérnök-közgazdász, 2002-2010 között az MVM Felügyelő Bizottságának elnöke. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)
A magyar gazdaságtörténet legnagyobb csodájához nem csak közbeszerzések járultak hozzá, hanem a rendkívüli hozammal járó befektetések is.
Az MVM a 2020. március 26-án zárult tranzakcióban 672 721 százalékos, azaz hatszázhetvenkétezer hétszázhuszonegy százalékos árfolyamon megvásárolta a 2017 novemberében alapított, 3 millió forintos törzstőkéjű, Mészáros érdekeltségébe tartozó Status Power Invest Kft-t. Nem tévedés, ez közel hétezerszeres megtérülést jelent két év alatt. Ez a történet tökéletesen mutatja, hogyan üzletelnek egymással a kormány és a kiválasztottak.
Egy 2018 márciusában indult tranzakciósorozat zárását követően Status Power Invest Kft-n keresztül a Mészáros család döntő befolyása alatt álló Opus-csoport irányítása alá került a Mátra Energy Holding Zrt, amelynek egyetlen befektetése a Mátrai Erőmű Zrt.
Jászai Gellért, az Opus Global Nyrt. akkori igazgatósági tagja azt nyilatkozta, hogy az erőműben hatalmas növekedési potenciált lát az Opus-csoport. Ez ugyan nem igazolódott, de a 2017-es 9 milliárd forintos veszteséggel zárult év után 2018-ban egyszeri tételek*A naperőművi részesedések értékesítése és a zöld és barna prémiumnak nevezett állami támogatás 5 milliárdos növekedése. következtében mérséklődött az erőmű vesztesége közel egy milliárd forintra. Az erőmű igazgatóságának javaslatára a közgyűlés 11,2 milliárd forint osztalékfizetést hagyott jóvá. Annak ellenére, hogy a társaság pénzeszközei csak 40 százalékkal haladták meg a rövid lejáratú kötelezettségeket, de a felét sem érték el az erőmű és a bánya kézzel fogható közelségben lévő bezárására képzett 20 milliárd forintos céltartaléknak, ezért biztosra lehetett venni, hogy 2019-ben veszteséges lesz a cég.
Így aztán 2019 végén már egy havi bérre sem volt elegendő az erőmű bankszámlán lévő szabad pénze.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegmentette Mészárosék milliárdjait az állam a Mátrai Erőmű megvásárlásávalA nagy osztalékfizetés után oda jutott a vállalat, hogy a számlán lévő pénze valószínűleg már a januári bérek kifizetésére sem lett volna elég.
2019 elején már a laikusok számára is világossá vált, hogy a korábbiaknál drágább CO 2 kvótaárak miatt az alacsony hatásfokú, régi lignit erőmű nem lehet nyereséges. Ha máshonnan nem, akkor a sajtóból. Valaska József – az erőmű több évtizeden keresztül volt vezérigazgatója – már 2013-ban úgy nyilatkozott a HVG-nek, hogy ha a kvótaárak elérnék a tonnánként 15-20 euró körüli szintet, akkor a Mátrai Erőmű termelését szüneteltetni kellene. 2018 közepe óta ennél rosszabb a helyzet, és várhatóan tartósan így is marad. A napi.hu tavaly októberben igen alaposan bemutatta, hogy ez a befektetés nem pénztermelő, hanem egy pénznyelő.
Ezért mint a miniszterelnök január 9-ei nemzetközi sajtótájékoztatóján a Mátrai Erőműről feltett kérdésre válaszolva elmondta,*1:50:45-től 1:55:05-ig lépett is a tulajdonos, a Mészáros érdekeltségek egyik oszlopa, az OPUS. "Azt közölte velünk a tulajdonos, hogy be fogja zárni. Nem óhajt és nem tud megfinanszírozni egy nagy összeget ő nem kíván ebbe beletenni, tehát be fogja zárni és azt mondta a kormánynak, hogy fontolja meg, hogy nem akarja-e megvenni. (...) A kormány áttanulmányozta a konkrét helyzetet és azt látta, hogy tízezer ember munkahelyéről van szó, úgy ítélte meg, hogy a cég, az erőmű bezárása az egy tragédia lenne azon a környéken."
Orbán Viktor erőművel kapcsolatos fejtegetésében több tévedés és ellentmondás is volt, de egy miniszterelnöknek nem kell mindent tudni még akkor sem, ha láthatóan alaposan tájékozott volt az ügyben. De az különösen szembetűnő, hogy az erőművel kapcsolatos kormányfői okfejtés és kormány döntése nincs összhangban a miniszterelnöknek az erőmű ügyről szóló tájékoztatója előtt nem egészen egy perccel mondott megállapításával: "Befolyást erre a kormányra se pénzzel, se hatalommal, se erővel nem lehet gyakorolni. Azért, mert én ezt nem engedem."
De úgy tűnik azt sem lehet elég komolyan venni, hogy Orbán Viktor megígérte: "Természetesen egy transzparens ügylet keretében lehet csak ezt megvásárolni (...) egy nemzetközi vagyonbecslő céget kértünk fel, az ő értékelésüket fogjuk alapul venni a számításainknál. Amikor ez lezárult, akkor transzparenssé is tesszük."
Ehhez képest Tóth Bertalan, országgyűlési képviselő közérdekű adatigénylése eredményeként lett "transzparens" az ügylet. Tanulságos olvasmányok vannak a link mögött még akkor is, ha egyes fontos információkat kitakartak, de erről később.
Mindenekelőtt arra kell felhívni a figyelmet, hogy ahogy a vízellátást, a szemétszállítást vagy más alapvető közellátást, úgy egy erőművet sem lehet máról holnapra csak úgy leállítani. Mint minden energetikával foglalkozó szakember tudja, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 71.§-a értelmében "A Hivatal a villamosenergia-termelés megszüntetésére vonatkozó engedélyt akkor adhatja meg, ha az a villamosenergia-rendszer működését és az ellátás biztonságát nem veszélyezteti." Ez nem azt jelenti, hogy sosem adják meg az engedélyt, de a MEKH-nek az engedély megadása során a hivatkozott rendelet 59.§-a szerint érvényesíteni kell azt, hogy "a villamosenergia-termelés megszüntetése oly módon legyen ütemezve, hogy ne veszélyeztesse a villamosenergia-versenypiac működését, egyes területek villamosenergia-ellátását".
De ha az erőmű tulajdonosa nem tenne eleget a hatóság határozatának, akkor a törvény 99.§-a értelmében "A Hivatal a folyamatos ellátás biztosítása érdekében külön jogszabályban meghatározott eljárás keretében más engedélyest is kijelölhet, ha az engedélyben foglalt tevékenységet nem jogszabályi előírásoknak megfelelően folytatják, és ez közvetlenül veszélyezteti a biztonságos villamosenergia-ellátást, illetőleg közvetlenül a villamosenergia-rendszer jelentős zavarát idézheti elő."
A Hivatal más engedélyes kijelölése esetén az engedélyköteles tevékenység végzéséhez szükséges eszköz tulajdonosát kötelezheti arra, hogy eszközeit a kijelölt engedélyesnek üzemeltetésre adja át, és a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásokat, adatokat bocsássa rendelkezésre. Más engedélyes kijelölése esetén az erőmű tulajdonosa köteles a kijelölő határozat végrehajtásában együttműködni, az eszköz más engedélyes általi üzemeltetését tűrni és a más engedélyes általi üzemeltetést elősegíteni. (Ennyit arról, hogy az energiaellátás biztonsága tulajdonosfüggő-e.)
Nem volt tehát azonnali veszélyben tízezer ember munkahelye, nem fenyegetett az erőmű gyors bezárása, mert azt csak a MEKH engedélye alapján lehet megtenni. Végső esetben az MVM-et (amely ráadásul az erőmű 25 százalékos tulajdonosa is) ki lehetett volna jelölni az erőmű üzemeltetésére.
Csak az erőmű tulajdonosainak, a Mészáros érdekeltségnek a jövedelme, befektetésük értéke, a megtérülés mértéke csökkent volna.
Az bizonyos, hogy erőmű foglalkoztatási szintje a lignit alapú villamosenergia termelés megszüntetése után ("az erőmű zöldítésével") nem őrizhető meg, töredékére fog csökkenni a foglalkoztatottak száma és ezt minden érintett régóta tudja. Nyilván menedzselni kell az átmenetet, de ehhez nem kell megvásárolni az erőművet, különösen nem azonnal és nem bármi áron.
Az adatigénylés eredményeként olvasható MVM igazgatósági előterjesztés és a PWC vállalatértékelése a kitakart adatok ellenére is további súlyos részleteket világít meg a tranzakcióról. Különösen, ha hozzáolvassuk az e-beszámoló.hu-n elérhető vállalati beszámolókat is. (A Status Power Invest Kft 2019-es beszámolója egyelőre nincs fenn.) De megmutatja azt is, hogy miképpen működik ma egy állami vállalat hazánkban.
Nem volt indokolt a kormány félelme az erőmű esetleges bezárása miatt. Az üzleti életben nem példa nélküli, hogy egy befektetés eredményeként olyan tevékenységet is folytatni kell valameddig, amely veszteséges. Elég csak arra utalni, hogy a MOL hosszú ideig – több, mint egy évtizedig – kénytelen volt fenntartani a veszteséges finomítást Tiszaújvárosban és a horvátországi Sisak-en, mert egy tőzsdei társaságnak a reputációjára, és a helyi közösségekkel (valamint az energetikában a kormánnyal) való kapcsolatára is ügyelni kell. A kockázat tehát nem a kormány oldalán, hanem az OPUS oldalán volt. De, ha már úgy döntött a kormány, hogy mentesíteni akarja az OPUS-t egy kellemetlen helyzettől, továbbá nem kíván élni a MEKH-nek a jogszabályokban biztosított lehetőséggel, akkor sem védhető az MVM eljárása és a tranzakció végeredménye.
Ugyan milyen érdeke fűződött az MVM-nek ahhoz, hogy a Mátra Energy Holding Zrt. tulajdonosát, a 3 millió forint törzstőkéjű projekttársaságot, a Status Power Invest Kft-t vegye meg, és ne az erőművet birtokló céget, a Mátra Erőmű Zrt.-t? Ha már az OPUS fenyegetése után, a kormány döntésének megfelelően az MVM vezetése megkereste az OPUS Global Nyrt.-t a Mátrai Erőmű megvásárlása ügyében, akkor miért nem a Mátrai Erőmű Zrt.-t (esetleg a Mátra Energy Holding Zrt.-t, amelynek egyetlen befektetése az erőmű társaság) vették meg? Erről semmilyen indokolás, vagy magyarázat nincs a döntésre vonatkozó IG előterjesztésben. Pedig a kézenfekvő és egyszerű megoldás mellőzése nem technikai kérdés, hatással van az erőmű megszerzésének árára, így az állami vagyonra is.
Ez az év is bizonyítani fogja, hogy igaza lesz a Mátrai Erőmű Zrt. megvásárlásának kockázatára figyelmeztetőknek.
Az IG előterjesztésből is kitűnik, hogy 23 euró / tonnánál drágább széndioxid kvótaárral számoltak. Következésképpen a társaság nem tud nyereségesen működni, sőt pozitív cash flow-ja sem lesz, mert legalább az amortizációnak megfelelő összeget kell beruházásra költeni minden évben ahhoz, hogy működőképes maradjon az erőmű. Ezeket az MVM vezetése is tudhatta, ha olvassák az erőmű társaság beszámolóit, valamint a MEKH igazán kiváló piaci elemzéseit. Nyilván ezek ismeretében, a működőképesség fenntartása érdekében döntött egyidejűleg Power Invest Kft. megvásárlásáról és a megszerzett cégcsoportban végrehajtandó tőkeemelésekről és hitelekről.
Nyilvánvalóan más eredményre vezetett volna az üzleti értékelés, ha az a Mátrai Erőmű Zrt. közvetlen megvásárlásának értékelésére vonatkozik, és nem az MVM vezetése által meghatározott tranzakciós struktúrára, a Status Power Invest Kft. megvásárlására. A vállalatértékelés során Status Power Invest Kft. nettó eszközértékének meghatározásakor a Kft. egyetlen befektetésének, a Mátra Energy Holdingnak a 100 százalékos értékét 32,2 milliárd forintban határozták meg, amely a kötelezettségekkel csökkentve eredményezte a Kft. 17,5 milliárd forintos vételárát.
A tranzakció valójában sokkal többe került, mint a Mészáros érdekeltségébe tartozó Status Power Invest Kft.-nek fizetett 17,5 milliárd forint. Összesen, a vásárlással és a tőkeemeléssel együtt 75 milliárd forintot kellett a MVM-nek beletenni az ügyletbe úgy, hogy ebből 44 milliárd forint a végleges kifizetés.
A miniszterelnök által hivatkozott nemzetközi vagyonbecslő cégek a megbízásnak megfelelően végzik el az értékelést a rendelkezésére bocsátott információk alapján, következésképpen nem vállalnak semmilyen felelősséget azok helyességéért, vagy pontosságáért. A vállalatértékelés nem egzakt tudomány, ezért nem létezik egyetlen és vitathatatlan érték. Ehhez képest meglepő, hogy az MVM igazgatóságának határozata a PWC értékelésében szereplő számot hagyta jóvá annak ellenére, hogy a nemzetközi vagyonbecslő az értékelt társaságok vezetése által adott – és néhány esetben nyilvános – adatokból dolgozott. Ez nem mentesíti az MVM vezetését a felelősség alól, mert az értékelő arra készít számítást, amire megbízást kapott. A megbízás pedig nem a Mátrai Erőmű Zrt. 72,6 százaléka megvétele legkedvezőbb módjának kidolgozására, hanem a Status Power Invest Kft azonnali megvásárlásának árazására szólt. Erre mondják, hogy az értékelés ilyen esetben nem más, mint fügefalevél.
Szembetűnő, hogy az IG előterjesztés nem tartalmaz opciókat a Mátrai Erőmű 72,7 százalékának megszerzésére és semmilyen döntést előkészítő számítás sincs. Nem üzleti érvek és számítások, hanem semmitmondó lózungok*például az MVM tevékenyen részt kíván venni a széndioxid kibocsátás mérséklésében, a szénalapú termelés fokozatos csökkentésében és kivezetésében; az erőmű állami tulajdonba kerülésével biztosabban kontrollálhatók az ellátási folyamatok és úgynevezett "energiapolitikai" érvek vannak az anyagban, és azok egy része is hamis. Ilyen például az erőmű villamosenergia ellátásban betöltött stratégiai szerepe, holott még egy paksi blokk kiesése sem okoz megoldhatatlan problémát, mert van elegendő import, valamint hazai gázerőművi kapacitás és a földgáz nagykereskedelmi ára is tartósan alacsony. Vagy az, hogy a Mátrai Erőmű a keleti országrész ellátásában kiemelt jelentőséggel bír, pedig biztosan tudnak a Tiszai Erőmű bővítéséről.
Mindezekből az következik, hogy az állami vagyon hatékony működtetéséért és gyarapításáért felelős MVM igazgatóságának azt kellett volna javasolni a részvényesi jogokat gyakorló miniszternek, hogy
nem kell megijedni a kormányt a Mátrai Erőmű Zrt. bezárásával fenyegető tulajdonostól.
Érdemes megvárni, amíg az tőkeemelés formában visszateszi a kivett közel tíz milliárd forint osztalékot a cégbe, és hogy meneküljön a további veszteségtől, 1 forintért felkínálja eladásra az általa birtokolt üzletrészt, amely legkésőbb 2021-ben bekövetkezik. Ha szükséges, akkor addig a MEKH kijelölése alapján az MVM üzemelteti az erőművet.
A történtek azt mutatják, hogy nem a Mátrai Erőműről, vagy az ország villamosenergia ellátásának biztonságáról, hanem valami másról szólt a kormánydöntés. De egy ilyen döntést is végre lehet hajtani veszteséget minimalizáló módon.
Az MVM vezetői most biztonságban érezhetik magukat, mert még akkor sem történt semmi, amikor az előző vezetés egy lepukkant révkomáromi lakótelepre frissen bejegyzett, panamai hátterű cégtől rendelt 5 milliárd forintért egy központi termelésmonitorozó rendszert. Igaz, sajtóhírek szerint akkor is mindenről tudott a kormányzat, a folyamatot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is jóváhagyta, csakúgy, mint most az illetékes miniszter. Volt vizsgálat, de feljelentés nem, pedig mint az Index megírta, csúnya ügy volt az is. Mint a cikkben olvasható a Felügyelő Bizottság gondoskodott róla, hogy az átvilágítás "szakmai jellegű" maradjon, annak ellenére, hogy
"az új vezetők meglepő következményekről is értesültek. Több érintett döntéshozó hirtelen fektetett nagy értékű ingatlanba, hazai és külföldi szállodába, hazai lakóparkba, ám a vezetők erről is azt gondolták, hogy a vásárlók céges tisztségei, egyéb vállalkozásokban meglevő tulajdonai alapján transzparens úton is megkereshették rá a forrást."
Minden valószínűség szerint most nem merülhet fel a döntéshozók anyagi érdekeltsége, mert valami másról van, de az MVM vezetői helyében akkor sem lennék nyugodt. A napi.hu megírta, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNYI) Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya bűncselekmény hiányában megszüntette a Mátrai Erőmű eladása miatt különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérlete miatt indult eljárást. De a Szél Bernadett független parlamenti képviselőnek írt határozat azt is tartalmazza, hogy
"A hűtlen kezelést az követi el, akit idegen vagyon kezelésével bíznak meg és ebből fakadó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz. A bűncselekmény tettese tehát csak olyan személy lehet, aki vagyont kezel. A vagyonkezelői kötelességszegésnek szándékosnak kell lennie. A Btk. 7.§-a értelmében az elkövető szándékosan követi el a cselekményt, ha annak következményeit kívánja, vagy a következményekbe belenyugszik. Az okozott vagyoni hátrány és a kötelességszegő magatartás között ok-okozati összefüggés fennállása szükséges."
Néhány éve egykori MVM-es vezetőket ítélt el a bíróság, mert a társaság stratégiai céljainak megvalósítása érdekében végrehajtott tranzakciók során a jelenlegi ügyben felvethető összegnél nagyságrenddel kisebb összegű kárt okoztak az MVM-nek. És az eljárás során nem fogadták el az "utasítást hajtottam végre" védekezést még akkor sem, amikor ez tényleg így volt.
Közélet Mátrai Erőmű Olvasson tovább a kategóriában
|
A kormánynak lett volna eszköze Mészáros Lőrincék fenyegetésével szemben, de nem élt vele
|
Csak Mészárosék befektetésének értéke csökkent volna, különben mindenki jól jár, ha a kormány él a jogaival.
|
[
"mátrai erőmű"
] | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20200821/a-kormanynak-lett-volna-eszkoze-meszaros-lorincek-fenyegetesevel-szemben-de-nem-elt-vele
|
2020-08-21 00:00:00
| true | 0 | 0 |
A román ügyészek szerint mintegy 18 millió euró (5,5 milliárd forint) kenőpénzt kapott három román politikus és üzletember abban a számítástechnikai közbeszerzési ügyben, amely a rendszerváltozás óta a legnagyobb kivizsgált romániai korrupciós botránynak számít.
A korrupcióellenes ügyészség őrizetbe vette Gabriel Sandu volt távközlési minisztert, Gheorghe Stefant, Piatra-Neamt város polgármesterét, aki az ellenzéki Demokrata Liberális Párt (PDL) egyik meghatározó politikusa volt, valamint Dorin Cocos üzletembert.
Az ügyészek szerint Cocos összesen mintegy 18 millió euró kenőpénzt kért és fogadott el, amiből 9 millió eurót ő kapott meg, 4,5 millió eurót a volt miniszter, 4 millió eurót pedig a polgármester.
A román média által Microsoft-aktaként emlegetett korrupciós ügyben a vádhatóság kilenc volt miniszter ellen is vizsgálódik. Az ügy 2004-re nyúlik vissza, amikor a román állam Microsoft-programokkal látta el és számítógépekkel szerelte fel az iskolákat. A vádhatóság szerint az oktatási, az informatikai és a pénzügyi minisztérium több korábbi vezetője állítólag néhány tízezer és több millió euró közötti csúszópénzt fogadott el, hogy a piaci árnál 30-40 százalékkal drágább szoftverlicencek, illetve akár 50 százalékkal drágább számítógépek megvásárlásáról szóló állami szerződéseket hagyjanak jóvá. A volt miniszterek elleni vizsgálat még folyamatban van.
2009-ben egy újabb versenytárgyalást bonyolítottak le, a most őrizetbe vett három személy ebben érintett az ügyészek szerint.
A vádhatóság keddi közleménye szerint a két politikus és az üzletember közbenjárása nyomán 2009-ben a hatóságok olyan kizáró jellegű feltételeket szabtak a közbeszerzési eljáráson, hogy csak a D-con.Net AG cégtársulás jelentkezhetett. 2009 augusztusában írta alá a román távközlési minisztérium a cégtársulással az új keretszerződést, amelynek értelmében újabb szoftvertermékeket vásároltak. Az érintettek a kenőpénzt úgy vették át, hogy céget alapítottak, amely szerződést kötött a D-Con.Net-tel. Ez utóbbi fiktív szolgáltatásokért 18,1 millió eurót utalt át a gyanúsítottak által alapított cég számlájára.
|
18 millió eurós kenőpénz a korrupciós-botrányban
|
A román ügyészek szerint mintegy 18 millió euró (5,5 milliárd forint) kenőpénzt kapott három román politikus és üzletember abban a számítástechnikai közbeszerzési ügyben, amely a rendszerváltozás óta a legnagyobb kivizsgált romániai korrupciós botránynak számítA korrupcióellenes ügyészség őrizetbe vette Gabriel Sandu volt távközlési minisztert, Gheorghe Stefant, Piatra-Neamt város polgármesterét,
|
[
"hírek",
"politika",
"belföldi hírek",
"karikatúrák",
"népszava"
] | 1 |
http://nepszava.hu/cikk/1037837-18-millio-euros-kenopenz-a-korrupcios-botranyban
| null | true | 0 | 0 |
Olyan álláshirdetéseket adott fel az elmúlt hónapokban az Apple, amelyek arról vallanak, a cég saját kézbe venné az iPhone-ok egyik fontos alkotóelemének az előállítását.
Korábban a Qualcomm szállította a modemeket az iPhone-okba, majd a kapcsolatok megromlása után az Intel vette át a helyét. Ez egyfajta kiszolgáltatottságot jelent az Apple-nek, érthető tehát, hogy változtatni szeretne a helyzeten, és – írja a The Information – saját modemchipet készítene.
Hogy ez nem holmi légből kapott híresztelés, azt alátámasztja, hogy a napokban (egy októberi toborzás után) két olyan álláshirdetés is megjelent, amelyek San Diegóba és Cupertinóba keresnek olyan, legalább ötévnyi tapasztalattal rendelkező mérnököket, akik modem-architektúrákkal foglalkoznának. De nem ezek az első ilyen hirdetések, az Apple már hónapok óta keres a modem-hardver és -firmware területén jártas szakembereket Berlinben, Pekingben és San Diegóban.
Az Apple effajta önállósodása nem ördögtől való ötlet, hiszen a Qualcomm-mal megromlott a viszonya, az Intel-modemek pedig köztudottan lassúbbak, mint a Qualcomm-eszközök. Ráadásul a chipfejlesztés nem idegen az Apple-től: 2007-ben indította el az A-sorozatú processzort az iPhone-okba, és az A12 processzorokat (amelyek az idei iPhone-okba kerültek bele) jelenleg a legjobb teljesítményűekként tartják számon.
A modemfejlesztés persze egyelőre még csak korai szakaszában járhat, úgyhogy ne várjuk, hogy a 2019-es iPhone-okban "saját modem" lesz. Viszont az már elképzelhető, hogy az Apple úgy lép majd be az 5G-világba, hogy sajátfejlesztésű modemet fog használni. Erre azonban – a jelek szerint – csak 2020 őszén kerül majd sor.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
|
Tech: Álláshirdetések árulkodnak arról, miben mesterkedik az Apple
|
Olyan álláshirdetéseket adott fel az elmúlt hónapokban az Apple, amelyek arról vallanak, a cég saját kézbe venné az iPhone-ok egyik fontos alkotóelemének az előállítását.
|
[] | 0 |
https://hvg.hu/tudomany/20181220_apple_5g_modem_chip_allashirdetes
|
2018-12-20 17:03:00+01:00
| false | 0 | 0 |
Sajátos módon az augusztus 20-án véget ért női futball-világbajnokság legemlékezetesebb mozzanata nem maga a torna vagy legalább az izgalmas döntő volt, hanem az, hogy a győztes spanyol válogatott egyik tagját, Jennifer Hermosót az ünneplés közben hirtelen szájon csókolta Luis Rubiales, a Spanyol Labdarúgó-szövetség (RFEF) elnöke. Rubiales a 2023-ban nehezen védhető gesztust úgy minősítette, hogy a csók abban a pillanatban neki "természetesnek" tűnt, a szájon csókolt Hermoso pedig előbb egy Instagram bejelentkezésben azt mondta, nem élvezte a helyzetet, majd később egy közleményében már úgy írta le az esetet, hogy az szerinte egy spontán gesztus volt. Néhány napra rá azonban már azt állította, hogy a korábbiakat azért nyilatkozta, mert megkérték, hogy enyhítse az ügyben a kapitányra nehezedő nyomást.
Valójában egy impulzus-vezérelt, szexista, a belegyezésem nélküli, helytelen tett áldozatának éreztem magam.
A válogatott sikert diadalát a sportértékén kívül a női emancipáció diadalaként is ünneplő Spanyolországban a csók nagy felháborodást keltett; több kormánytag is a Hermoso lemondását követelte. A nyomás hatására a sportvezető előbb lemondott, majd visszavonta lemondását, mivel szerinte a csókot "kölcsönös beleegyezés" eredményezte, és az egész ügy egy boszorkányüldözés. A hezitálásra azután a spanyol női válogatott keret mind a 23 tagja bejelentette, hogy addig nem lép pályára, amíg Rubiales le nem mond. A nemzetközi labdarúgó-szövetség, a FIFA ellenben nem hezitált, és három hónapra felfüggesztette Rubialest.
Az ügy legfrissebb fejleménye, hogy hétfőn spanyol ügyészek "előzetes vizsgálatot" indítottak annak kiderítésére, felmerülhet e Rubiales csókjánál a szexuális zaklatás gyanúja. A baloldali spanyol kormányzat - melynek tagjai élesen bírálták a Spanyol Labdarúgó-szövetséget - pedig felszólította a sportügyi döntőbíróságot, hogy függessze fel Rubiales elnökségét. A RFEF közgyűlése szintén hétfőn "rendkívüli és sürgős" ülést tart, hogy a válság kezeléséről döntsön.
(via BBC)
|
Ügyészség vizsgálja, szexuális zaklatás volt-e a világbajnok női focista szájon csókolása
|
A Spanyol Labdarúgó-szövetség válságtanácskozást hívott össze a posztjához körömszakadtáig ragaszkodó Luis Rubiales elnök botránya miatt.
|
[
""
] | 0 |
https://telex.hu/sport/2023/08/28/hermoso-szexualis-zaklatas-csok-nyomozas-spanyolorszag
|
2023. 08. 28. 00:00:00
| true | 0 | 0 |
|
2010. 05. 27., 9:28
Utolsó módosítás: 2010. 05. 27., 12:25
Hatályon kívül helyezte a Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön az első fokú ítéletet és új eljárást rendelt el Kulcsár Attila és társainak ügyében, azaz elölről kezdődik, és újra évekig eltarthat a K&H Banknál állítólag történt visszaélések miatt hét éve kezdődött eljárás. A bíróság megszüntette a bank egykori tisztviselője, Kulcsár Attila előzetes letartóztatását is, de lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el Kulcsárral szemben.
A Kulcsár-ügynek eredetileg összesen 21 vádlottja volt, az elsőfokú eljárás után többen nem fellebbeztek, azaz az ítéletük jogerőre emelkedett, így most 18 vádlott - köztük a harmadrendû vádlott Rejtő E. Tibor, a K&H Bank egykori vezére - ügyét kezdik újra. Rejtő E. Tibort korábban már felmentették, a bíró szerint most azért kell újra kezdeni az ő ügyét is, mert az első fokon eljáró bíróság nem állapított meg tényállást, és a felmentő ítéletből hiányzott a bizonyítékok mérlegelése és értékelése. Feloldotta a bíróság a lakhelyelhagyási tilalmat a másodrendû vádlott Kerék Csaba, a Britton Kft. volt ügyvezető igazgatója, Schönthal Henrik, Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettese és Bitvai Miklós, az Állami Autópályakezelő Rt. volt vezérigazgatójának esetében is.
Az első fokú ítélet hibái miatt újráznak
Lassó Gábor, a tábla eljáró tanácsának elnöke indoklásában órákon át sorolta az első fokú eljárás hibáit és hiányosságait. Az indoklásban elmondta, hogy az ügy több szempontból egyedi eset, az elmúlt 20 évben ilyen volumenû per nem zajlott bíróság előtt. Az első fokon eljáró bírónak hatalmas anyagot kellett áttanulmányoznia, az eljárását a lehető legalaposabban próbálta lefolytatni, de ez nem sikerült - mondta Lassó. Az egyik legfontosabb kérdése az ügynek szeritne az, hogy a másodfokú, fellebbviteli főügyészi, illetve védői felvetésekkel ellentétben egyáltalán nem kizárt, hogy az eredeti váddal és az elsőfokú ítélettel összhangban mégiscsak sikkasztás történt, és nem valamiféle más bûncselekmény, például csalás.
Lassó beszélt arról is, hogy a szakértői vélemények adatai, számításai, nem mindig voltak pontosak. Az első fokon eljáró bíró ugyan nagy terjedelemben mutatja be a bizonyítékokat, de sokszor nem értékelte és nem mérlegelte őket. Nem világos, hogy az egymásnak ellentmondó bizonyítékok közül mikor melyiket és miért fogadta el. Azt sem indokolta meg eléggé, hogy melyik vádlott cselekményét minősítette gondatlannak illetve szándékosnak.
Az első fokú ítéletet a hibás indoklás miatt helyezte hatályon kívül Lassó, de problémaként említette azt is, hogy sok vallomást nem olvastak fel az eljárás során, és sokszor védők egyszerûen nem vettek részt a tárgyaláson, márpedig a védő távollétében nem lehet tárgyalást tartani.
A tanács elnök indoklása végén elmondta, hogy még Kulcsár Attila esetében sem látta indokoltnak fenntartani a legszigorúbb kényszerintézkedést, és azt is megjegyezte, hogy nem a vádlottak hibája, hogy ilyen sokáig húzódik az eljárás. Kulcsár Attila a tárgyalás végén nem nyilatkozott, Kerék Csaba védője, Ruttner György azt mondta újságíróknak, nagyon örülnek annak, hogy a bíróság megszüntette a kényszerintézkedést, mert így egyszerûbb lesz védekezni a következő eljárásban.
A brókerbotrány még 2003-ban pattant ki, az ügyészség 2005-ben emelt vádat mintegy kéttucatnyi vádlott ellen. Az ügy főszereplője Kulcsár Attila, a K&H Equities egykori brókere, vallomása az ügy egyik legfontosabb bizonyítéka volt. A vád szerint Kulcsár mintegy 23 milliárd forintot sikkasztott, amikor jogosulatlanul forgatta ügyfelei - állami vállalatok és magáncégek - pénzét. A 2008-ban a Fővárosi Bíróságon született első fokú ítélet nyolc év szabadságvesztésre és vagyonelkobzásra ítélte Kulcsárt, és összesen hét vádlottra szabott ki szabadságvesztést, a vagyonelkobzások mértéke pedig jóval meghaladta az egymilliárd forintot.
Kulcsár is bûnösnek vallja magát
A brókerbotrány 2003 júniusában azután pattant ki, hogy megverték Szász Károlyt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) akkori elnökét. A PSZÁF éppen akkor zárta le egy vizsgálatát, amelyben visszaélésekre bukkant a Pannonplast Rt részvényeinek felvásárlásánál. Az ügyben a K&H Equities is érintett volt, mert több ügyfele pénzét forgatta szabálytalanul. Szász megverése után rendőrségi nyomozás indult, 2003 júliusában került a képbe Kulcsár Attila, majd az ügy többi főszereplője. Bár Kulcsárnak sikerült külföldre szöknie, még 2003 júliusában Bécsben elfogták és kiadatási őrizetbe helyezték. 2004 márciusában szállították Magyarországra.
Kulcsárt ügyészek hallgatták ki, vallomásában azt mondta, Kerék Csaba - akivel egy kávéházban ismerkedett meg - felajánlotta neki, hogy három hónap alatt száz százalékos kamatot tud biztosítani nagyobb befektetőknek. Kulcsár ekkor - vallomása szerint hamisított érettségivel és brókerbizonyítvánnyal - már bróker volt a K&H Equitiesnél. Kerék Csaba azt kérte Kulcsártól, kérdezze meg ügyfeleit, hogy érdekli-e őket a lehetőség. Az ügyfelek a vallomás szerint nemet mondtak Kulcsár Attilának, ezért Kerék Csaba javaslatára az ügyfelek tudta nélkül kezdték el befektetni a pénzt külföldön. Ehhez szerződéseket kellett hamisítani. Kerék határidőre nem tudott fizetni, újabb és újabb összegeket kért Kulcsártól, aki, mivel hitt társának, meg is szerezte a pénzeket.
Kulcsár piramisjátékhoz hasonlította az ügyletet, amely 1998-ban indult, és 2003-ban omlott össze. Ha valaki ki akarta venni a pénzét a bankból, egy másik számláról kellett átutalni az összeget a hiány miatt. Kulcsár szerint már 1998-ban gyanakodni kezdtek rá a bank belső ellenőrei, de a felső vezetők leállíttatták a vizsgálatokat, és arra utasították Kulcsárt, hogy ismerőseiknek, kiemelt ügyfelek befektetéseinek extra hozamot biztosítson. 1999-re már hatalmas lett a hiányzó összeg, ekkor Kerék Csaba javaslatára egy off-shore cégbe irányítottak át a pénzt, hogy a befektetésekkel nyereséget érjenek el.
Kulcsárnak állítása szerint hat év alatt kétszáz ügyfele volt, akiket három csoportba sorolt: az elsőbe szerinte azok tartoztak, akik nem tudtak semmiről, a másodikba azok, akik ugyan nem tudták, hogy illegális tranzakciókhoz használják pénzüket, de a nyereségből részesedtek. A harmadik csoportba pedig azok tartoztak, akik tudták, hogy bûncselekmény történik, és közremûködésükért pénzt is kaptak.
Kulcsár számítása szerint 2001-ig Kerék Csaba három és fél millió dollárt kapott tőle az illegális tranzakciókhoz. Az álbróker vallomása szerint Rejtő E. Tibor, a bank volt vezérigazgatója azonban nem tudott az ügyletekről, sőt, Kulcsár állítja, be is csapta volt főnökét: aláírását felhasználva hamisított megbízásokat.
Állami vezetők is a vádlottak padjára kerültek
A vádhatóság szerint Kulcsár 1998-tól a K&H Equities ügyfelei tudta és beleegyezése nélkül forgatott pénzeket. Ehhez megbízási szerződéseket is hamisított. 367 esetben, 14 milliárd forint értékben végzett jogosulatlan értékpapír tranzakciókat, és mivel több esetben veszteség keletkezett, fiktív egyenlegértesítéseket küldött, hogy leplezze a hiányt. Az ügyészség szerint emellett több állami cég és nagyvállalat vezetőjével megállapodott, hogy a befektetett pénzeknél az elért hozamnál kevesebbet írnak a papírokra, és a plusz pénz egy részét sikerdíj formájában megkapják a cégvezetők. Arról azonban a vádirat szerint a vádlott cégvezetők nem tudtak, hogy Kulcsár sajátjaként kezelte portfolójukat, és a kifizetett pénz mások számlájáról származott. A 71 oldalas vádiratban többek között sikkasztás, pénzmosás, vesztegetés, orgazdaság és bûnpártolás szerepel.
A vádlottak padjára kerül több nagyvállalat és állami cég volt vezetője is, így például Rejtő E. Tibor, a K&H Bank volt vezérigazgatója, Bitvai Miklós, az Állami Autópálya Kezelő Rt., illetve Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. egyik volt vezetője és Forró Tamás televíziós újságíró. Bár az ügynek voltak politikai szálai, végül csak egyetlen politikus kerül a vádlottak közé, Váradi János, az MSZP X. kerületi önkormányzati képviselője, aki az ügy miatt időközben lemondott mandátumáról.
Szintén ebben az ügyben lett vádlott, a tavaly ősszel az Egyesült Államokból önként hazatért Schönthal Henrik, aki ellen áprilisig külön nyomoztak, majd egyesítették a két ügyet. A férfit milliárdos pénzmosással vádolják: két érdekeltségi körébe tartozó off-shore cégen keresztül juttatták el Kulcsár elsikkasztott milliárdjait két szíriai pénzváltóhoz, akik a pénzt továbbították más érintett cégeknek és magánszemélyeknek - az ügyészség szerint.
Kulcsár segítene kibogozni a szálakat
Kulcsárt az első fokú, nem jogerős ítélet kihirdetése után előzetes letartóztatásba helyezték. A másodfokú eljárás 2010. április 22-én kezdődött el. A másodfokú eljárás során ritka egyetértés alakult ki az ügyész, azaz a vád képviselője, illetve Kulcsár Attila és ügyvédje között. Mindketten az előző ítélet hatályon kívül helyezését, és új eljárás elrendelését kérik, mert szerintük az ítélet megalapozatlan volt, és az eljárás hemzsegett a hibáktól. A kritikusok szerint még az sem derül ki az első fokú ítéletből, hogy Kulcsár mit követett el, és kinek, mennyi kárt okozott. A legfontosabb lehetséges hibákat ebben a cikkben összeszedtük.
Az eljárás újrakezdését követelte Kulcsár kedden az utolsó szó jogán elmondott beszédében is. Ártatlannak nem vallotta magát, de kérte előzetesből való szabadon bocsátását, és pere újratárgyalását. Emellett vádlott-társainak felelősségéről beszélt hosszabban. Kulcsár ezzel ismét megtörte a hallgatását, a másodfokú eljárásban ugyanis - amikor arról beszélt, hogy az ügy még egyáltalán nincs feltárva - jelezte, hogy a továbbiakban segíteni akarja a szálak kibogozását. Kulcsár korábban vallomásain kívül nem szólalt meg, legfeljebb írásban kommunikált.
|
Elölrõl kezdõdik a Kulcsár-ügy
|
Teljesen új eljárás kezdõdik a K&H Banknál évekkel ezelõtt történt állítólagos visszaélések ügyében a Fõváros Ítélõtábla csütörtöki döntése értelmében. A bíróság hatályon kívül helyezte az elsõ fokú ítéletet annak hibái miatt, és új eljárást rendelt el Kulcsár Attila és társainak ügyében. A bíróság...
|
[
"Elölrõl kezdõdik a Kulcsár-ügy"
] | 1 |
http://origo.hu/itthon/20100527-elorol-kezdodik-a-kulcsarugy.html
|
2010-05-27 00:00:00
| true | 0 | 0 |
2019. január 10. 11:47
Kialakulóban van egy Budapest-Róma-Varsó tengely menti szövetség – Szomráky Béla Olaszország-szakértő.
Szomráky Béla Olaszország-szakértő szerint Matteo Salvini olasz belügyminiszter a visegrádi országokban látja szövetségeseit, erős, a Fideszhez hasonló pártokat keres a migráció megállítására.
Hozzátette: Salvini azt szeretné, hogy az emberek véleménye érvényesüljön az Európai Parlamentben, és ebben a feladatban nagy részt vállal Lengyelország és Magyarország is.
A szakértő azt mondta, a probléma megoldására kialakulóban van egy Budapest-Róma-Varsó tengely menti szövetség, amelynek Orbán Viktor miniszterelnök és az olasz belügyminiszter augusztusi, milánói egyeztetése adott alapot.
Salvinit rengeteg kritika éri, mégis rendkívül következetesen, engedményt nem téve folytatja választott politikáját, mivel tudja, hogy az embercsempészek "zsarolásának" engedve újabb emberek halnak majd meg a tengeren – jegyezte meg Szomráky Béla.
(MTI)
|
Szakértő: Salvini a visegrádi országokban látja szövetségeseit
|
Szakértő: Salvini a visegrádi országokban látja szövetségeseit | Mandiner: Kialakulóban van egy Budapest-Róma-Varsó tengely menti szövetség – Szomráky Béla Olaszország-szakértő.
|
[
"Fidesz",
"Olaszország",
"Visegrádi Négyek",
"Szomráky Béla",
"mandiner",
"hír"
] | 0 |
https://mandiner.hu/cikk/20190110_szakerto_salvini_a_visegradi_orszagokban_latja_szovetsegeseit
| null | false | 0.00565 | 0 |
2009. április 27., hétfő 21:00
InfoRádió / mediatica.ro
Kiskorú prostituáltakat fogadott a romániai Poli Iaşi, hogy rávegyen bizonyos játékvezetőket, javukra fújjanak bizonyos mérkőzéseken - írja a mediatica.ro . A csapat a román C-ligában szerepelt 2001-ben, amikor egy 18. évét még be nem töltött lánynak fizettek, hogy a másnapi meccsük bírójával töltse az éjszakát. Az egyik helyi lapban megszólaltatott örömlány a mérkőzést és a bírót is megnevezte.Érdekesség, hogy abban az időben a sajtó több ízben cikkezett arról, hogy a játékvezetők feltűnően kedveznek a iaşi-i alakulatnak, azonban ezek a felvetések rendre válasz nélkül maradtak az illetékesek részéről.
|
inforadio.hu
|
2009. április 27., hétfő 21:00InfoRádió / mediatica.ro1Kiskorú prostituáltakat fogadott a romániai Poli Iaşi, hogy rávegyen bizonyos játékvezetőket, javukra fújjanak bizonyos mérkőzéseken - írja a mediatica.ro . A csapat a román C-ligában szerepelt 2001-ben, amikor egy 18. évét még be nem töltött lánynak fizettek, hogy a másnapi meccsük bírójával töltse az éjszakát.
|
[
"InfoRádió",
"Magyarország",
"audió",
"belföld",
"belföldi",
"belföldi hírek",
"budapest",
"bulvár",
"életmód",
"élő adás",
"feed",
"friss hírek",
"gazdaság",
"gazdasági hírek",
"hír",
"hírek",
"hírlevél",
"info budapest",
"info hu",
"info radio",
"info rádió",
"inforádió",
"infórádió",
"internet radio",
"képek",
"kultúra",
"kultúrális",
"külföld",
"külföldi",
"legfrissebb hírek",
"magazin",
"magyarország",
"műsor",
"news",
"newsfeed",
"podcast",
"podcast rss",
"podcasting",
"radio",
"rádió",
"rendőrségi hírek",
"rss",
"sport",
"sport hírek",
"sports",
"színes bulvár",
"xml"
] | 1 |
http://inforadio.hu/hir/eletmod/bulvar/hir-273853
| null | true | 0 | 0 |
Jockey TV néven új csatornát indít a TV2
Új csatornákkal bővül a TV2 Csoport, jön a Jockey TV, amin régi sorozatok láthatók majd, mint például a Dallas vagy a Columbo - írja a 24.hu. Mellette még egy filmcsatornát is indítanak Moziverzum néven, mely egy felsőkategóriás, prémium mozicsatorna lesz - mondta Ficher Gábor a TV2 Média Csoport programigazgatója a Media Hungary konferencián Siófokon.
Andy Vajna () Andy Vajna ()
Szerinte a filmcsatornákban nagy jövő van, és a régi klasszikusok is megérdemelnek egy dedikált csatornát. Ezzel együtt év végére 15-re nő az Andy Vajna tulajdonában lévő médiavállalat csatornáinak száma. A fentiek mellett indulnak még az új sportcsatornák is, a Spíler2 és a Spíler3.
|
Jockey TV néven új csatornát indít a TV2
|
A TV2 Csoport rámegy a filmekre és a sorozatokra.
|
[
"Vállalatok",
"Média",
"TV2"
] | 0 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/jockey-tv-neven-uj-csatornat-indit-a-tv2.html
| null | false | 0 | 0 |
1 kilogramm befektetési aranyat foglaltak le egy osztrák pénzintézet széfjéből az úgynevezett Czeglédy-ügyben – erről az eljáró Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője beszélt az ügyészségi szervezet pénteki budapesti sajtótájékoztatóján. A lefoglalt befektetési arany értéke nagyságrendileg 10 millió forint.
Az ügyben bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt nyomoznak, az eljárás egyik gyanúsítottja Czeglédy Csaba (Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt) szombathelyi önkormányzati képviselő is, aki ügyvédként az MSZP és a DK jogi képviseletét is ellátta több ügyben. Tíz gyanúsított van, valamennyiüket előzetes letartóztatásba helyezték.
A gyanú szerint a Czeglédy Csaba által vezetett, munkaerő-közvetítést végző Humán Operátor Zrt. köré épülő bűnszervezet egy többszintes céghálót működtetett, hogy így kerüljék el a közterhek megfizetését. A bűnszervezet működésében alsó szinten levő, strómanok által vezetett, Csongrád, Fejér és Vas megyében bejegyzett iskolaszövetkezetek nem végeztek érdemi tevékenységet. A bűnszervezet 2013 és 2016 januárja közötti működése alatt – a több mint 9 milliárd forintos forgalom mellett – az állami költségvetést az általános forgalmi adónál mintegy 1,7 milliárd, a személyi jövedelemadót illetően mintegy 1,6 milliárd forint vagyoni hátrány érte.
A nyomozás során felmerült, hogy bizonyos vagyoni eszközök külföldre juthattak, így jutottak el az osztrák bankban Czeglédy Csaba által nyitott széfhez, amelyet az Eurojust közreműködésével, a magyar ügyészség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársainak jelenlétében kinyitottak, és lefoglalták az abban talált aranyat – mondta el Szanka Ferenc. Azt pontosan nem nevezte meg, hol található az osztrák pénzintézet, mindössze annyit mondott, hogy egy a határhoz közeli, Ausztriában található bankról van szó, a lefoglalás pedig június második felében történt, rövid idővel az őrizetbe vételeket követően. A nyomozás során felmerült, hogy nemcsak Magyarországon, hanem Szlovákiában is alapítottak az ügyben szereplőkhöz hasonló iskolaszövetkezetet, ezért folytatják a közös munkát az Eurojusttal.
(MTI)
|
10 millió forint értékű aranyat foglaltak le a Czeglédy-ügyben
|
A nyomozók egy osztrák bankban találták meg az aranyat.
|
[
"bűnszervezet",
"bűnügy",
"czeglédy csaba",
"költségvetési csalás"
] | 1 |
http://24.hu/kozelet/2017/07/07/10-millio-forint-erteku-aranyat-foglaltak-le-a-czegledy-ugyben
|
2017-07-07 00:00:00
| true | 0 | 0 |
A Google Classroomot többen említették, mint az összes többit abban az online felmérésben, ami a digitális oktatás tanulságait próbálta feltérképezni szülői szempontból. A több mint négyezer kitöltő válaszaiból többek között az derül ki, hogy a szülők inkább elégedettek voltak a távoktatásban használt programokkal, rendszerekkel, mint nem.
A digitális tanrendben – a legtöbbek által használt – Classroom mellett, attól erősen lemaradva a Microsoft Teams áll a második helyen, a bronzérem az – egyébként kötelezően használandó – Krétáé.
A felmérés arra is kíváncsi volt, hogy mennyire kedvelték ezeket a rendszereket a szülők. E sorban a Kréta a sereghajtó (a legkevésbé bevált), viszont a Classroom és a Teams a kedveltségi sorrendben is az első két helyet foglalja el.
A videós órákat leginkább a Facebookon és Youtube-on (az élő videó és a nem interaktív videónézés itt sajnos keveredik) valamint Zoomon tartották, de népszerűek voltak még a Microsoft eszközei (Teams, Skype) és a Discord is. A videoeszköz választása lényegében nem befolyásolja a kedveltséget, azaz bármelyik használt eszköz megfelelő az iskolai oktatáshoz.
A gyakorló eszközök sokszínűbbek, mint az előző két eszközkategória, sokkal több eszköz szerepel a felsorolásokban. A Classroom után rögtön a magyar Redmenta a leggyakrabban használt eszköz, a TOP4-ben még a LearningApps és a szintén magyar Okosdoboz. A középső bolyban a Quizlet, Teams és Quizzizz. (Kisebb említésszámban szerepelnek még: nkp.hu, EduBase, Akriel, SEOS, Ofi, Liveworksheets, Zanza tv, WocaBee, ugyesedni.hu, Sulinet, sakkpalota, Protopage, Neolms, Motto, Memrise, matfizz, Matek Oázis, Játek 1x1, iSLCollective, Imel, Eduverzum, e-palatábla, Digimatekalso.hupont.hu, ClassDojo, Classcraft, Blogger.com és Alf.)
Legnagyobb rajongótábora ("imádom") a LearninApps-nak, a Redmenta-nak, a Classroom-nak és az Okosdoboznak van. Meglepő de ugyanez a 4 eszköz számít a legelutasítottabnak is ("utálom").
Az online kérdőív adataiból az derül ki, hogy vidéken a tanulók 23-38%-át, Budapesten 17-32%-át egyáltalán nem éri el a digitális oktatás.
|
Kult: Kiderült, mivel zajlik leginkább a digitális oktatás
|
A távoktatásban használt keretrendszerek, programok népszerűségi versenyét a Google nyerte.
|
[] | 0 |
https://hvg.hu/kultura/20200522_Kiderult_mivel_zajlott_a_leginkabb_a_digitalis_oktatas
|
2020-05-22 14:17:00+02:00
| false | 0 | 0 |
Két tanulmány húszmillióért
Meghosszabbították a nyomozás határidejét a kormánynegyed ügyében
Igazságügyi műszaki és építész szakértő kirendelésére utasította a Nemzeti Nyomozó Irodát (NNI) az ügyészség a napokban a kormányzati negyed ügyében folyó nyomozásban. A Gyurcsány Ferenc volt kormányfő ötlete nyomán a hamvába holt beruházás többmilliárdnyi közpénzt emésztett fel. Az ügyészség a nyomozás határidejét március 5-ig meghoszszabbította – tájékoztatta a Magyar Nemzetet Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője.
Ha tetszett a cikk, ossza meg ismerőseivel A szakértőnek most azt kell értékelnie, mennyire volt szükséges és szakszerű az a két, darabonként csaknem tízmillió forintos tanulmány, amelyet a kormánynegyed megvalósítására létrehozott projektiroda rendelt meg 2007-ben. Gyanúsítottja egyelőre nincs a büntetőügynek – tette hozzá a szóvivő.
A főügyészség azután rendelt el nyomozást hűtlen kezelés gyanújával még 2008 decemberében, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése számos szabálytalanságot tárt fel a kormánynegyed-beruházás előkészületeinél. Például megállapították, hogy a negyed építésével megbízott Kincstári Vagyoni Igazgatóság hárommilliárd forintot adott a tervdokumentáció elkészítésére, amit szakértők később használhatatlannak minősítettek. Az ÁSZ jelentése szerint a beruházásért felelős projektiroda több tíz millió forintot fizetett ki egy cégnek a minisztériumok létszámának felméréséért, majd annak ellenére fizettek ki újra tízmillió forintot a társaságnak, hogy az használhatatlan adatokat adott – számol be a csütörtöki Magyar Nemzet.
|
Két tanulmány húszmillióért
|
Igazságügyi műszaki és építész szakértő kirendelésére utasította a Nemzeti Nyomozó Irodát (NNI) az ügyészség a napokban a kormányzati negyed ügyében folyó nyomozásban. A Gyurcsány Ferenc volt kormányfő ötlete nyomán a hamvába holt beruházás többmilliárdnyi közpénzt emésztett fel. Az ügyészség a nyomozás határidejét március 5-ig meghoszszabbította – tájékoztatta a Magyar Nemzetet Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője.
|
[
"cikk",
"képriport",
"képek",
"kép",
"anyag",
"elemzés",
"politika",
"külpolitika",
"magyar",
"nemzet",
"Magyar Nemzet",
"mno",
"Magyar Nemzet Online",
"hír",
"archívum",
"újság",
"publicisztika",
"interjú",
"hírek",
"időjárás",
"dokumentum",
"idézet",
"fórum",
"gazdaság",
"külföld",
"vezércikk",
"krónika",
"sport",
"álhír",
"szavazás",
"kultúra",
"sport",
"oktatás",
"pártok",
"költségvetés",
"egészségügy",
"agrárium",
"energia",
"egyházak",
"pedagógusok",
"önkormányzat",
"régiók",
"minisztériumok",
"képviselők",
"határon túli magyarság",
"miniszterelnök",
"baleset",
"ellenzék",
"vita",
"galéria"
] | 1 |
http://mno.hu/portal/691143
| null | true | 0 | 0 |
A Népszabadság forrásai a most gyanú alá vont, pizzériát és éjszakai szórakozóhelyet üzemeltető vállalkozót a helyi éjszakai üzleti élet ismert alakjaként jellemezték, aki az utóbbi években a korábbi fideszes alpolgármester, Lazáry Viktor környezetében tűnt fel. Mint ismert, Lazáry végül a személye körül kipattant drogügy miatt lemondott a posztjáról, majd a Fideszből is kilépett. Forrásaink szerint vele együtt a most gyanú alá vont vállalkozó is kikerült a párt "vonzáskörzetéből". A Fidesz egyébként nemrég feloszlatta a szombathelyi alapszervezetet, a hírek szerint többek között Lazáry ügyei miatt.
Üzletük, megélhetésük elvesztése miatt tüntettek a piacot újraosztó törvény elfogadásakor
Nem tudni, a Központi Nyomozó Főügyészség miért csak mostanra jutott el a gyanúsításig. Annyit jeleztek, hogy a trafiktender ügyében érkezett feljelentések nyomán 2013 júniusában rendeltek el nyomozást úgy, hogy az összes feljelentést egyetlen ügybe vonták össze. Ezután hosszú csend következett – legalábbis nem érkezett információ nyomozati cselekményről. Majd 2014 novemberében írta meg lapunk, hogy a koncesszióra pályázók közül a fővárosban több volt és újdonsült dohánykereskedőt is meghallgattak az ügyészek, és itt került elő a szombathelyi szál. Több forrásunk szerint, a kitiltási botrány kirobbanása után kapott lendületet az ügyészség nyomozása. Emlékezetes, hogy az amerikaiak a kormányzati hátterű korrupció állatorvosi lovaként jellemezték a trafikmutyit.
Decemberben Szombathelyre érkezett három ügyész és számos sikertelen pályázót is meghallgattak. Az ügy kapcsán akkor a helyi MSZP vezetője, Czeglédy Csaba közleményében nehezményezte, hogy az ügyészek a sikertelen pályázókat hallgatták ki ahelyett, hogy a trafikjogot elnyerő vállalkozóknál érdeklődtek volna, elvégre nekik lehetett tudomásuk a hivatali korrupcióról.
A most meg gyanúsított négy vesztegető története a jéghegy csúcsának hat ahhoz az információhalmazhoz képest, amit a szombathelyi trafikmutyi ismerői összegereblyéztek az elmúlt két évben. Az MSZP közleménye is számos helyi trafikosdinasztiává emelt, Fidesz-közelinek tudott vállalkozót ajánlott az ügyészek figyelmébe, akiknél "érdemes lenne hazugságvizsgálót alkalmazni".
Ömlöttek az információk az ügyészségre – jellemezte a helyzetet egy helyi forrásunk, aki szerint a trafiktender eredményhirdetése után többen is elmondták az ügyészeknek, hogy szerintük Szombathelyen hogyan történt a koncessziók leosztása, de úgy tudni, hogy a fővárosban meghallgatott dohánykereskedők közül is többen "borítottak". Sőt: néven nevezték a kormánypárthoz kötődő helyi kijáróembereket, akik koncessziónként 2-4 millió forintért vállalták, hogy "egyengetik" a fizetőképes pályázók ügyét. A helyiek tudnak olyanról, amikor "balul sült el" a korrupciós kísérlet, mivel a kijáró "lenyelte" az átadott kenőpénzt.
|
Nagyon fura trafikmutyit göngyölítettek fel Szombathelyen
|
A szombathelyi Fidesz környékén is megfordult üzletembereket gyanúsít az ügyészség azzal, hogy a 2013-as trafiktender idején megpróbálták befolyásolni a pályázat eredményét. Úgy tudjuk, ebben az ügyben pénz nem cserélt gazdát, és a pályázat kiírói és elbírálói sincsenek a gyanúsítottak között.
|
[
"Szombathely",
"trafik",
"trafikmutyi"
] | 1 |
http://nol.hu/gazdasag/osztottak-szorulnak-1538181
|
2015-06-05 13:53:16+02:00
| true | 0 | 0 |
Magyarországon élve a kormányzati reklámkampányoknak köszönhetően valószínűleg már mindenki találkozott azzal a gondolattal, hogy Ukrajnában azonnali békére van szükség, és akkor nemcsak az emberi szenvedések érnek véget egy csapásra, hanem még az infláció is rögtön megfeleződik*Egészen pontosan ezt arra az esetre mondta Orbán Viktor január közepén, ha eltörölnék az Oroszország elleni szankciókat.. Az viszont új jelenség, hogy a sajtónak névvel vagy név nélkül nyilatkozó nyugati tisztviselők arról elmélkednek, hogy döntő győzelem híján Ukrajnának talán le kellene mondania területekről a békéért (és a NATO-csatlakozás lehetőségéért) cserébe.
Ezzel nem azért érdemes foglalkozni, mert ez hivatalos kormányzati álláspont lenne az Egyesült Államokban vagy Nyugat-Európában. Hanem azért, mert ha továbbra sem tudnak felmutatni az ukránok látványos harctéri sikert, akkor ősszel és télen ezek a hangok jó eséllyel erősödni fognak. De reális-e annak esélye, hogy a Nyugat magára hagyja Ukrajnát, és a katonai-gazdasági segítség csökkentésével belekényszeríti egy előnytelen békeszerződésbe?
Túlzott optimizmus után csalódás
Az év első felét Ukrajnával kapcsolatban inkább az optimizmus határozta meg a nyugati világban. Azt sokan megkérdőjelezték, hogy érdemes volt-e még bekerítésközeli helyzetben is foggal-körömmel védeni Bahmutot, de végül is a város elfoglalása volt az egyetlen valamirevaló eredménye az oroszok téli-tavaszi offenzívájának. Így a kilátások kedvezőnek tűntek az ukránok egyre jobban várt ellentámadásához. Ezzel kapcsolatban ők maguk is - legalábbis egyes nyilatkozók - magasra tették a mércét, irreálissá fokozva a várakozásokat a velük szimpatizáló közvéleményben.
Ennek kis túlzással csak akkor tudtak volna megfelelni, ha az orosz hadsereg az első puskalövésre hazaiszkol, és mivel semmi ilyesmi nem történt - 11 falut és nagyjából 300 négyzetkilométert sikerült eddig felszabadítani -, egyre nagyobb a csalódottság, ez jól látszik az utóbbi két hét amerikai és brit sajtójában. Ha a tempót nem sikerül fokozni, akkor ez az érzés fokozódni fog, és egyre többet emelgetik majd a háború értelmetlenségét, és hogy szinte bármi áron, de legyen béke.
Csakhogy ez nem ilyen egyszerű. Ehhez csak két út vezet:
egy átfogó rendezés, a béke szerződésbe iktatása;
a konfliktus befagyasztása 2014-2015 mintájára.
Kezdjük az elsővel. Az orosz kormányzat már nagyon sokféle követeléssel állt elő az Ukrajna tavaly februári lerohanása előtti hónapokban, majd a háború kirobbantása óta, így eleve nem könnyű megítélni, hogy számára mi lenne az átfogó rendezés feltétele - márpedig döntő ukrán győzelem híján csak Oroszország egyetértésével érhet véget gyorsan a háború. Mindenesetre a négy ukrán megye*Luhanszk, Doneck, Zaporizzsja, Herszon tavaly őszi Oroszországhoz csatolása óta abban biztosak lehetünk, hogy ennek elismeréséhez ragaszkodik az orosz vezetés.*Esetleg némi területcserével kombinálva, például lemond Herszon és Zaporizzsja városokról, ha megtarthatja a nem elcsatolt Harkiv megye megszállt részeit.
Ennek elismerése teljes mértékben felrúgná az 1945 utáni nemzetközi rendet, amelynek alapvetése a területi hódítás tilalma.
Államok felbomlását (Szovjetunió, Jugoszlávia, Csehszlovákia vagy éppen Szudán) elfogadja a nemzetközi közösség, az NDK is beolvadhatott békésen Nyugat-Németországba, de hódítás eredménye nem kaphat elismerést. Néhány példa:
Hiába tartja évtizedek óta megszállva és csatolta magához Izrael a Golán-fennsíkot, ezt a nemzetközi jog nem ismeri el.
Irak 1990-ben megszállta és annektálta Kuvaitot, a következő évben a nemzetközi koalíció szétzúzta az iraki hadsereget az Öböl-háborúban, és visszaállította az ország függetlenségét.
A Krímet 2014-et annektálta Oroszország, de ezt pár orosz szövetségesen kívül senki nem ismerte el. Ahogy a tavalyi annexiókat sem.
Mindez egyáltalán nem véletlen: ha nem lehet tologatni az országhatárokat, akkor elveszik a háborúk kirobbantásának egyik fő motivációja, és könnyebb megőrizni a békét. Ezért ez a nemzetközi jogrend egyik legfontosabb pillére, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsának kellene őriznie. Benne a háborús agresszor Oroszországgal.
Amikor Vlagyimir Putyin a mostani világrendet bírálja - mondván, az a nyugati világ saját érdekeit szolgáló kreálmánya -, részben ezzel van baja, és nem is rejti nagyon véka alá, hogy mit javasol helyette. Tavaly nyáron Szentpéterváron arról elmélkedett, hogy amikor annak idején Nagy Péter cár meghódította a földet, amelyen megalapította a várost, azt még mindenki svéd területnek tekintette. Mivel azonban a cár megerősítette, és az ország meg tudta tartani, már mindenki szerint orosz terület - ahol Putyin szerint eleve szlávok éltek, tehát Nagy Péter csak visszaállította az ennek megfelelő fennhatóságot.
Vagyis ebben a tekintetben Putyin egyszerűen a 20. század közepe előtti világot akarja visszahozni, ahol az államok harctéri sikereit gyorsan érvényesíthették az akkori "nemzetközi jogban". Hogy aztán hol van annak a szláv világnak a határa, amelyet szerinte országának jogában áll visszaszereznie, csak ő tudja. Egy aforizma szerint ez minimum Drezdáig tart, ahol annak idején KGB-sként dolgozott, és ahonnan dicstelen körülmények között kellett távoznia. (És a fenti mintára még ezt is meg lehetne indokolni népi alapon, hiszen Szászországban él a legnyugatibb szláv nép, a szorb.)
Egy tambovi molinó szépen vizualizálta is az orosz világ határait Berlintől és Magyarországtól kezdve egészen Alaszkáig:
Russia’s aspirational map, from Alaska to Germany to Greece to Mongolia, now graces the streets of Tambov. "We’ll teach you to love the Fatherland," it says. In case you thought it’s only about Ukraine. 📸 https://t.co/eM6GKmLZWj pic.twitter.com/UKvUTUPRXR — Yaroslav Trofimov (@yarotrof) August 17, 2023
Nem csoda, hogy a baltiak és a lengyelek tartanak leginkább az orosz terjeszkedéstől, és ők Ukrajna legelkötelezettebb támogatói. De egy ilyen új világrendből nemcsak a Nyugat nem kér, Kínát is nehéz mással jobban felhergelni, mint az államok területi sérthetetlenségének megkérdőjelezésével, hiszen ez sok kérdést kinyitna Tajvantól Tibetig.*Ezért nem ismerte el Koszovó függetlenségét sem Kína. Azt pedig nyilván felesleges magyarázni, hogy Ukrajna miért ragaszkodik az eddigi rendhez.
A békéhez tehát a Nyugatnak lényegében fel kellene adnia az 1945 utáni világrendet - és ha már úgyis megdőltek a tabuk, azzal a lendülettel helyreállítani a gazdasági kapcsolatokat is az oroszokkal, hogy mindenkinek legyen pénze ahhoz a bődületes fegyverkezéshez, amivel az "erősebbnek mindig igaza van" szép új (régi) világrend jár. Ráadásul a mai világban már csak az számít igazán erősnek, akinek van atomfegyvere is, lehetőleg jó sok.
Ha valaki megtalálja a módját a sikeres háború megvívásának 21. századi körülmények között, azonnal kivágódnak a pokol kapui. Ez teszi különösen fenyegető előjellé az orosz győzelmet a Krímben
- írta a 21 lecke a 21. századra című könyvében, 2018-ban Yuval Noah Harari izraeli történész, több sikerkönyv szerzője, napjaink egyik sokak által figyelt megmondó embere.
Ő azonban ekkor még óvatosan optimista volt. "Ha Putyin Sztálin, Nagy Péter vagy Dzsingisz kán szellemében vívná a háborúit, az orosz tankok már régen megindultak volna Kijev és Tbiliszi, ha ugyan nem Varsó és Berlin felé. Putyin azonban nem Dzsingisz kán, és nem is Sztálin. Úgy tűnik, mindenki másnál jobban tudja, hogy katonai erővel nem lehet messzire jutni a 21. században, és hogy a sikeres háború korlátozott háborút jelent" - írta két oldallal korábban.
A megmondó embereknek már csak az a sorsuk, hogy időnként tévedjenek - Tbiliszi előtt pár tucat kilométerrel még valóban megálltak az orosz tankok 2008-ban, Kijev elővárosaiban azonban már csak azért, mert az ukránok sikerrel védekeztek. Ami pedig az elődöket illeti, Nagy Péter hódításaihoz nem is csak egyszer mérte saját teljesítményét Putyin*Amiből természetesen ő került ki győztesen, mert neki sikerült az Azovi-tengert orosz beltengerré tennie, míg a cárnak nem., Sztálin pedig épp most kerül vissza hangsúlyosabban és jórészt pozitív szereplőként az orosz tankönyvekbe, és a napokban még egy új szobrot is állítottak neki Velikije Lukiban.
Az 1945 óta eltelt időszakban a Nyugat érdekeit, jólétét eredményesen szolgáló világrend feladása elég nagy árnak tűnik ahhoz képest, hogy esetleg még pár évig folytatni kell Ukrajna gazdasági és katonai segítését tízmilliárd eurós/dolláros nagyságrendben.*Ráadásul eddig ennek tekintélyes része olyan fegyverek, katonai felszerelések átadásából állt, amelyet amúgy is selejtezni akartak a nyugati országokban.
Törékeny fagy
De mi a helyzet a konfliktus befagyasztásával, ami mellett nemrég Orbán Viktor is kardoskodott, mondván, ezt*Orbán egészen pontosan a konfliktus lokalizálásáról beszélt, de ennek része volt a fegyverszünetről szóló minszki egyezmények megkötése is, amelyeknek Merkel volt az egyik szorgalmazója. csinálta a Krím (és Kelet-Ukrajna) ügyében Merkel német kancellár 2014-2015 során. Ez azt jelentené, hogy egy tűzszünet után mindenki ott marad, ahol van, az ukránok leállnak a felszabadítási próbálkozásokkal, az oroszok nem akarják megszerezni a nem elfoglalt, de annektált területeket, amelyek annexióját a nemzetközi közösség továbbra sem ismerné el. Vagyis ez a 2014/2015-ös minszki fegyverszüneti megállapodások kiterjesztett verziója lenne.
Ezzel az a probléma, hogy senkinek nem felelne meg, és bajosan hihetné bárki is azt, hogy akár csak annyi időre viszonylagos nyugalmat hoz, mint a korábbi minszki szerződések.
Az oroszok rögtön a háború elején Kijev lerohanásával bebizonyították, hogy egész Ukrajnát akarják. Kudarcuk miatt az nem derült ki, hogy az ország mekkora részét akarták (ha akarták) Oroszországhoz csatolni, és mekkora részének szántak Belaruszhoz hasonló vazallus státuszt (a beolvasztás nem is olyan távoli víziójával). Ne feledjük, Putyin szerint az ukránok végül is oroszok, és mint az elmúlt másfél év bebizonyította, az ukránságukkal kapcsolatos gondolatokat akár puskatussal is ki akarja verni a fejükből.
Az más kérdés, hogy eredetileg aligha ilyen háborút tervezett. Egy megrendítő csapással akarta megdönteni az ukrán államot, egy lényegében napok alatt lezavarható hatalomváltás reményében. Most már viszont, minimum 30 ezer orosz halott után a konfliktus befagyasztását - ami olyan, szerintük orosz nagyvárosokat hagyna ukrán kézen, mint Zaporizzsja és Herszon - még az orosz propaganda sem tudná olyan könnyen győzelemként tálalni odahaza. (Herszon tavaly őszi kényszerű feladását például máig nem tudták megbocsátani orosz nacionalista körökben.)
Ukrajnában senki nem hinné el, hogy a fegyverszünet olyan viszonylagos stabilitást hozhat, mint ami a Koreai-félszigeten uralkodik 1953 óta. És ha Putyin vagy az utódja egyszer újra háborúra szánja el magát, az oroszok sokkal előnyösebb kiinduló helyzetben lesznek, mint 2022. február 24-én. És előtte újjá tudják építeni a most meglehetősen zilált állapotban lévő szárazföldi hadsereget.
Ezt nyilván nyugaton is tudják, és bár annak nagyjából nulla az esélye, hogy a háború alatt Ukrajna belépjen a NATO-ba, a hírek szerint már elkezdődtek a biztonsági garanciákról szóló tárgyalások Ukrajna, valamint az Egyesült Államok, illetve Nagy-Britannia között. Márpedig ha a vezető nyugati hatalmak hosszú távon kívánják támogatni az ország függetlenségi küzdelmét, most sokkal kedvezőbb helyzetből tehetik ezt meg, mint pár év fegyverszünet után.
A politikai fordulatokat természetesen nem lehet kizárni - az oroszok pont ebben reménykednek -, de még ha Donald Trump ismét elnök lenne is 2025-tól, a republikánus pártban valószínűleg szilárd többsége marad Ukrajna támogatásának. Elnöksége alatt hiába barátkozott volna az oroszokkal, saját pártja ennek jórészt keresztbe tett. A két világháború közötti szélsőséges elszigetelődés-pártiságnak kellene ahhoz visszatérnie Amerikában, hogy az ország magára hagyja Ukrajnát, hiszen Vietnámmal vagy Afganisztánnal szemben most nem harcolnak amerikai katonák.
Túl nagy ár
Ukrajna esetleges veresége (értve ez alatt azt is, hogy képtelen lenne felszabadítani legalább a tavaly február 24. óta elvesztett területeit) tehát óriási kockázat a Nyugat számára. Kidőlhet az 1945 utáni világrend egyik legfontosabb tartópillére, de az orosz hadsereg relatív sikere esetén is arra kell felkészülni, hogy a NATO keleti szárnyán vagy azon túl masszív katonai erőkkel kell ellensúlyozni az orosz katonai fenyegetést. Ez pedig szintén rengeteg pénzbe kerül.
Arról nem is beszélve, hogy Észak-Koreától Kínán át Iránig nem maradna észrevétlen, ha kiderülne, hogy a mai világban is lehet eredményes a katonai agresszió, ha az elkövető gazdasága kellően védett a szankciókkal szemben, a megtámadott pedig csak körülményesen adagolt segítségre számíthat, mert a nyugati kormányok tartanak az agresszor atomfegyvereitől.
Látszik tehát, hogy mennyire nincsenek végiggondolva azok a nyugati nyilatkozatok, miszerint Ukrajnának engednie kellene területéből vagy szuverenitásából a béke érdekében. (A NATO-főtitkár kabinetvezetője gyorsan vissza is vonta az erre vonatkozó fejtegetését.) Nyilván teljesen más helyzet lenne, ha minden nyugati támogatás ellenére maguk az ukránok fáradnának bele a háborúba, és keresnék a kiutat. Ebben az esetben a Nyugat aligha tehetne mást, mint segíti megtalálni ennek a - saját maga számára is - legelviselhetőbb, legkisebb kárt okozó útját.
Ha viszont békére kényszerítené Ukrajnát, az sokkal többet ártana a Nyugatnak, mint ha az eredeti terv szerint az oroszok pár nap alatt elfoglalták volna Kijevet és Ukrajna jó részét, még az érdemi nyugati segítség beérkezése előtt. A Nyugat tehát nem azért fog az időnként hangoztatott kételyek ellenére minden bizonnyal kitartani Ukrajna mellett, mert annyira le akarja győzni rajta keresztül Oroszországot. Hanem azért, mert egyszerűen túl nagy ára van annak számára is, ha Ukrajna elveszíti a háborút.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTalán sosem lesz ukrán áttörés, de ettől még győzhetnekAz ukrán ellentámadás első ránézésre szinte teljes kudarc. De mit látni akkor, ha egy mára jórészt elfeledett harcászati és stratégiai elmélet szemüvegén át nézzük?
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPutyinnak választania kell a háború folytatása és a népjóléti intézkedések közöttA rubel mélyrepülése megmutatta, hogy repedezik az orosz pénzügyi modell, amely egyszerre tudta finanszírozni a háborút és a lakosság lojalitását biztosító juttatásokat.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkZakatol a vérszivattyú, ki morzsol fel kit Ukrajnában?Az ukrán és nyugati remények szerint a mostani lassú és nagy veszteségekkel járó szakasz után jöhet az áttörés és a gyors előrenyomulás, de ezt az oroszok minden erejükkel igyekeznek megakadályozni.
G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés
Világ nemzetközi jog orosz-ukrán háború Oroszország Ukrajna Vlagymir Putyin Olvasson tovább a kategóriában
|
Mi van, ha Ukrajna veszít?
|
Az orosz győzelmi remények abból táplálkoznak, hogy a Nyugat előbb vagy utóbb úgyis belefárad Ukrajna támogatásába. De ehhez túl sok veszítenivalója van.
|
[
""
] | 0 |
https://g7.hu/vilag/20230821/mi-van-ha-ukrajna-veszit
|
2023. 08. 21. 00:00:00
| true | 0 | 0 |
2010. március 16., kedd, 17:00
Címkék: William Shakespeare; színdarab; Cardenio; Lewis Theobald;
Az egyik William Shakespeare műveit megjelentető brit kiadó csaknem háromszáz év múltán végre komolyan vette a XVIII. századi angol szerző, Lewis Theobald állításait, miszerint ő a nagy drámaíró elvezettnek hitt darabját dolgozta át, és vitte színre. A mű a jövő héten jelenik meg.
A Lewis Theobald által írt Double Falsehood (Kettős hazugság) című darabot 1727-ben vitték színre, és a szerző a bemutatótól kezdve állította, hogy William Shakespeare több mint száz évvel korábban írt művét, a Cardeniót dolgozta át. A korabeli irodalmárok nem vették komolyan Theobald szavait, akit hazugsággal vádoltak, a szerelemről és árulásról szóló darab pedig a kezdeti színpadi sikerek után csaknem teljesen feledésbe merült.
William Shakespeare Fotó: commons.wikimedia.org
Brean Hammond, a Nottinghami Egyetem professzora 1980-ban kezdett foglalkozni a színművel. Több tanulmányt is megjelentetett a témában, és abban reménykedett, hogy az Oxford University Press kiadja a színdarabot. "2002-ben azonban a Shakespeare-műveket megjelentető Arden Kiadó főszerkesztője lépett velem kapcsolatba azzal, hogy szeretné kiadni a darabot" - nyilatkozta Hammond. A professzor hozzátette, a kiadó szigorú vizsgálatnak vetette alá a színművet. "Theobald mindig is azt bizonygatta, hogy műve Shakespeare elveszett darabján alapult, Cardenio történetét viszont az angol drámaíró Miguel de Cervantes Don Quijote című regényéből kölcsönözte" - magyarázta. A Don Quijote angol nyelvű fordítása 1612-ben látott napvilágot, a Cardeniót pedig egy évvel később, 1613-ban mutatták be, és abban az évben legalább kétszer játszották is. A modernkori kutatások bebizonyították, hogy az eredeti színdarabot William Shakespeare (1564-1616) és John Fletcher (1579-1625) írta.
"Shakespeare írta az eredeti színmű első felének jelentős részét: az első és második felvonást, valamint a harmadik felvonás első két jelenetét. Theobald átdolgozta és lerövidítette: a három stílust egyértelműen el lehet különíteni" - hangsúlyozta Hammond. Shakespeare és Fletcher két másik darabot is írt társszerzőségben, a VIII. Henriket és A két nemes rokont. A színdarab március 22-én lát napvilágot nyomtatásban. Megjelenését követően valószínűleg újból fellángol a vita az irodalomtörténészek között arról, hogy valójában mely művek szerzője Shakespeare, és mely darabokat tulajdonítottak tévesen az angol irodalom leghíresebb drámaírójának.
|
Megjelenik Shakespeare elveszettnek hitt színdarabja
|
Az egyik William Shakespeare műveit megjelentető brit kiadó csaknem háromszáz év múltán végre komolyan vette a XVIII. századi angol szerző, Lewis Theobald állításait, miszerint ő a nagy drámaíró elvezettnek hitt darabját dolgozta át, és vitte színre. A mű a jövő héten jelenik meg.
|
[
"William Shakespeare",
"színdarab",
"Cardenio",
"Lewis Theobald"
] | 0 |
http://hvg.hu/kultura/20100316_shakespeare_szindarab_cardenio
| null | false | 0 | 0 |
A cikk a DemNet támogatásával készült el.
A 2000-es évek első évtizedében Kelet-Közép-Európában nagyon divatossá váltak a köz- és magánszféra közötti beruházási megállapodások. Ezek lényegében olyan fejlesztések, amelyeket tipikusan csak az állam szokott megvalósítani, ám a ppp szerződések lehetőséget adtak arra, hogy ne kelljen ezért azonnal fizetni, hanem csak több évtized alatt részletekben, úgynevezett rendelkezésre állási díj fejében.
A konstrukció legnagyobb előnye az volt, hogy így nem kellett hitelt felvenni, és bújtatottan lehetett az államháztartási hiányt emelni. Az utóbbi időszakban azonban szinte minden országban belátták, hogy ez egy nagyon veszélyes beruházási forma, a rendelkezésre állási díjért cserébe az üzemeltetést is vállaló cégek a legtöbb esetben nagyon drágán dolgoztak, és gyakoriak voltak a korrupciós vádak és sejtések is.
A Fidesz 2010-es hatalomra kerülésekor alapos elszámoltatást ígért ppp-fronton. Ebből azonban gyakorlatilag semmi nem lett, továbbra is alig tudunk valamit ezekről a szerződésekről. Korábbi cikkünkben az M5 és M6 autópályák kapcsán mutattuk be, hogy több ezer milliárd forintos veszteség érhette a magyar államot és az adófizetőket az elhibázott szerződések miatt.
A Fidesz sem volt azonban mindig ilyen elutasító a konstrukcióval: a 2009-es választási programjában még az szerepelt, hogy "szabályozott formában a PPP-konstrukciót is alkalmazhatjuk“. Sok ppp szerződést nem is sikerült felbontani, miközben 2011-ben elment közel félmilliárd forint ügyvédi tanácsadásra.
Az autópályás szerződésekről és kifizetésekről viszonylag sok információt sikerült összegyűjtenünk. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mi történt a többi hasonló szerződéssel. E-mailben megkerestük az érintett minisztériumokat*Emmi, PM, ITM, hogy számoljanak be, milyen ppp-s szerződéseik vannak, melyeket sikerült kiváltani, milyen károkat okoztak ezek, de nem kaptunk választ.
Összegyűjtöttük ezért a nyilvánosan elérhető adatok alapján, hogy mekkora kiadásokat jelentett az elmúlt években az autópályákon kívüli ppp szerződések kiváltása és a rendelkezésre állási díjak fizetése. Az általunk megismert adatok valószínűleg nem teljesek, mindenesetre ezek a legfőbb kiadások:
a Művészetek Palotájának már évi 11,5 milliárd forint a költsége,
a szombathelyi és a tiszalöki börtön 5,3 milliárd forintba kerül.
A központi költségvetésben azonban a felsőoktatási intézmények fejlesztése, különösen a kollégiumok és új épületek építése nem követhető nyomon. Még ma sincs vége ennek a történetnek: a 2019-es költségvetésben az Emmi számára 2 milliárd forintot különítettek el:
"Az előirányzat biztosítja a forrást a felsőoktatási ágazat legelőnytelenebb és a továbbiakban felsőoktatási célokra nem vagy csak részben hasznosított PPP konstrukcióinak kiváltására, amelynek legfontosabb célja a PPP konstrukciókkal kapcsolatos kötelezettségek megszüntetése vagy csökkentése“.
Ez sok intézménynek jelent kiemelt gondot, de azért akadnak jó példák is: ilyen például a Budapesti Corvinus Egyetem új épülete, amely egyben irodaház is.
A kormány kezdeti lendülete mindenesetre alábbhagyott: 2011-ben még úgy nyilatkozott a kormányzati illetékes, hogy 200 milliárd forint áll rendelkezésre a ppp-s szerződések kiváltására, a fellelhető adatokból viszont az látszik, hogy csak 37 milliárdot költöttek végül erre.
Kevés transzparencia, sok kiadás
Az elérhető adatok alapján az látszik, hogy az évi 100 milliárdnál is többe kerülő ppp-s autópályákhoz képest jóval kisebb terhet jelent a költségvetésnek a többi hasonló projekt, és már csökkennek is ezek a költségek – feltehetően a kivásárlások miatt.
A ppp kiadások a kezdeti emelkedés után 2014-től csökkenni kezdtek, a költségvetési kiadások és a GDP növekedésével pedig még inkább visszaszorult a jelentőségük. 2012-ben minden 333. elköltött forint erre ment el a központi költségvetésből, 2019-ben azonban várhatóan már csak minden 815. (Az alábbi grafikonon a nagyságrendi eltérések miatt vehetők nehezen észre a ppp kiadások, ezek alakulása akkor szembetűnő, ha a "kiadások összesen" szövegre kattintva eltüntetjük azokat az oszlopokat. Újabb kattintással visszahozhatók.)
Természetesen más a helyzet, ha a ppp-autópályák idén 110,5 milliárdos tételét is figyelembe vesszük. Ezzel és az említett 2 milliárdos Emmi-irányzattal is számolva azt kapjuk, hogy idén majdnem kereken
130 milliárd forintot költ az állam a 2010 előtt megkötött ppp szerződésekre.
Pénzügyi bilincs a börtönökre
A fellelhető ppp-s szerződések közül érdemes a büntetés-végrehajtás (bv) számára épült tiszalöki és szombathelyi börtön szerződéseit megvizsgálni. Ezekről a közbeszerzési eljárás eredménye fellelhető, a szerződések azonban nem. Az előbbi szerződését 2004-ben 700 férőhellyel, az utóbbiét 2007-ben 800 férőhellyel ítélte oda az állam. Részleteket csak a BVOP éves pénzügyi beszámolóiban sikerült fellelni.
A szombathelyi projekt nyertese az építőipari kivitelezésben működő ZÁÉV és az ingatlanüzemeltetéssel foglalkozó Future FM – mindkét cég többmilliárdos árbevételt ér el, és pénzügyi beszámolóikból nem lehet kikövetkeztetni, mennyi jön a börtönbizniszből. A konzorcium tagja még a Mátra Holding Zrt., amelynek a társaságok közül egyedül van telephelye is a börtön címén, ők évi egymilliárd forint körüli árbevételt érnek el. A börtönt még 2011-ben vissza akarta vásárolni a kormány, de minden maradt a régiben.
Ma már Mészáros Lőrinchez tartozik az ZÁÉV, így még az MSZP-SZDSZ korszak ppp-s börtönmegbízása is az első számú NER-vállalkozót gazdagítja.
A tiszalöki börtönt a KÉSZ Közép-európai Építő és Szerelő Kft. építette – ez ma már így nem létezik, ReCons Kft. a neve. Ennek a cégnek már fél évtizede csak néhány tízmillió forint az árbevétele, így biztosan nem ők kapják az évi több milliárd forintot a bv-től. Egy külön projektcégbe szervezték a fegyintézet fenntartását, ez a Szent Adorján Kft. Ennek beszámolója alapján nincsen más tevékenysége, mint a börtön üzemeltetése.
Ahogy az autópályás cégeknél is láttuk, messze a piaci átlag feletti profitot lehet ppp-s szerződéssel elérni: a cég működése óta 22,1 milliárd forint árbevételt ért el, az üzemi eredmény 6,2 milliárd forint (28 százalék) volt, míg az adózott eredmény 1,5 milliárd forint, ami 6,8 százaléknak felel meg a bevételekhez képest.
Kevés olyan jól fizető ingatlanépítési-üzemeltetési projekt van, ami másfél évtizeden át stabilan 6,8 százalékos adózott profitot biztosít a befektetőknek.
A cégnél kérdésünkre elmondták, hogy “...a Szent Adorján Kft. nem csak üzemeltetője, de tulajdonosa is a létesítménynek, így a szolgáltatási díj nem csak az üzemeltetési tevényekségnek az ellenértéke, hanem a létesítmény felépítésének és bérbeadásának költségeit is ellentételezi. Mindezek figyelembe vételével a projekt profitabilitása nem kirívóan magas más, magán megrendelők számára megvalósított ingatlanfejlesztési projektjeinkhez képest."
Azt azonban nem látható a hivatalos adatokból, hogy kinek a zsebébe vándorol ez a profit. A tulajdonosi háló*A Szent Adorján Kft. tulajdonosa 99,5 százalékban a KÉSZ Holding Zrt. Ennek 91,8 százalékos tulajdonosa a UMC-Vagyonkezelő Kft. – ennek pedig 99,3 százalékos tulajdonosa a PRIORI Vagyonkezelő Zrt., aminek pedig már 100 százalékos tulajdonosa az osztrák alapítvány. végén egy az osztrák jogrendben direkt a valós tulajdonosakat elrejtő intézmény, egy magánalapítvány áll – a VITALIS Privatstiftung. Azonban a sajtóban korábban megjelent információk szerint továbbra is Varga Mihály, a KÉSZ-csoport alapítója ennek a tulajdonosa, amit e-mailben is megeresőítettek megkeresésünkre. Mivel a 2010 előtti időszakban is kapott a cégcsoport bőségesen megrendeléseket – inkább a baloldalra sorolták be. Mára azonban fordult a helyzet: még lehetséges fideszes szegedi polgármesterjelöltnek is felmerült a neve.
Attól, hogy egy vállalkozó jól járt, még akár az állam is jól járhatna, megnéztük ezért, hogy a 2010 és 2018 között ppp-börtönökre költött összegek milyen viszonyban vannak a bv-re fordított állami kiadásokkal. Ezekben már a beruházások költségei is benne vannak, az utóbbi években pedig jelentős összegű fejlesztések voltak.
2010 és 2018 között egy férőhely a bv-nél átlagosan évi 3 millió forintba került, ha a költségvetésben szereplő összes kiadási tételt elosztjuk a férőhelyekre. Nem ismert azonban az egyes intézmények telítettség szerinti megbontása, illetve a fogvatartási kategóriák szerint is nagyok a költségkülönbségek, illetve a szombathelyi és tiszalöki intézmény jóval modernebb, mint az országos átlag. Az azonban biztos, hogy saját kivitelezés mellett nem kell külső vállalkozó hasznát fizetni akár évtizedekig. Igaz, a Szent Adorján Kft. szerződése 15 évre szól a szerződés, így 2022-ban kell utoljára fizetni a tiszalöki börtönért.
Cikkünket 2019.08.28-án a KÉSZ-csoporttól érkezett válaszokkal frissítettük.
Cikkünk a Demnet Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány támogatásával jött létre azzal a céllal, hogy a probléma a magyar olvasók körében is széles körben ismertté váljon. Civil szervezetek évek óta óva intik a kormányokat a ppp projektek veszélyeivel kapcsolatban, és számos tanulmányban rámutattak már a konstrukció hiányosságaira. Bár nem kizárólagosan, de a konstrukcióval kapcsolatos tapasztalatok negatívak a fejlett és a fejlődő országokban egyaránt. Gyakori jelenség, hogy a kormányok olyan szerződéseket kötnek, melyek alapján a költségeket és a kockázatokat végső soron a társadalomnak kell viselnie, az állam sokszor komoly veszteségeket szenved, az üzemeltető vállalatok viszont jelentős hasznokat zsebelnek be.
Általánosan elterjedt gyakorlat, hogy a ppp szerződések részletei az üzleti titok körébe tartoznak, így rontják az átláthatóságot, növelik a korrupció valószínűségét, és nehezítik a demokratikus elszámoltathatóságot. A kormányok gyakran a költségvetésen kívüli adósságként tartják nyilván a ppp-ket, hogy elodázzák az adósság "elkönyvelését", pedig ezzel nem csökkentik az állam adósságterheit. A ppp-projektek gyakran jelentős mértékben és észszerűtlenül növelik a létrejövő szolgáltatás fogyasztói díjait. A kormányok pedig gyakran gyengítik vagy korlátozzák a szociális és környezetvédelmi jogszabályokat, hogy a ppp-befektetők számára vonzó feltételeket teremtsenek. Az így épülő gátak, autópályák, nagy ültetvények, csővezetékek, valamint az energetikai és közlekedési infrastruktúrák gyakran komoly környezetszennyezéssel járnak, tönkreteszik a természetes élőhelyeket, megsemmisíthetik a természeti erőforrásokat. Előfordul az is, hogy kényszerített kitelepítéshez és elnyomáshoz vezetnek helyi közösségekben.
Közélet börtön Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága művészetek palotája ppp szombathely Tiszalök Olvasson tovább a kategóriában
|
Idén 130 milliárdot költünk az MSZP-SZDSZ kormányok kőbe vésett szerződéseire
|
Hiába költött a kormány 2010 óta 37 milliárdot a ppp projektek kivásárlására, a börtönök és a Müpa továbbra is magánkézben vannak, és kiemelkedő hasznot termelnek.
|
[
"börtön",
"büntetés-végrehajtás országos parancsnoksága",
"művészetek palotája",
"ppp",
"szombathely",
"tiszalök"
] | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20190823/iden-130-milliardot-koltunk-az-mszp-szdsz-kormanyok-kobe-vesett-szerzodeseire
|
2019-08-23 00:00:00
| true | 0 | 0 |
A Közbeszerzési Értesítő decemberi, 21. számában megjelent tájékoztató szerint a Kincstári Vagyoni Igazgatóság 430 millió forintért veszi meg az Első Közép- és Kelet-európai Együttműködési Alapítványtól a Budakeszi úti Ybl-villát. Az adásvétel hivatalos indoka Ybl Miklós tervezői hagyatékának megőrzése. A műemlék épületet a '90-es évek második felében állami pénzből vette, majd újíttatta fel a civil szervezet. Az eredeti tervek szerint ez lett volna az egyik központja az Alfa TV-nek, amelyet a magánalapítvány üzemeltetett volna.
A nemzetközi műholdas csatorna 25 országban sugárzott volna adásokat Közép- és Kelet-Európa gazdaságáról és kultúrájáról. Az eredeti tervből nem lett semmi, tévé helyett egy félkész internetes oldal utal mindössze az alapítvány tevékenységére. A Közbeszerzési Értesítő az alapítvány elérhetőségeként az Ybl-villa címét adja meg. A civil szervezet megadott faxszáma azonban téves, telefonszáma pedig egyébként sincs benne a tudakozó nyilvántartásában. Az alapítványnál már évekkel ezelőtt vizsgálódott a törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészség.
Az alapítvány tavaly februárban ötmillió forintot kapott a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól (KVI). Hogy pontosan mire, az nem derül ki a KVI üvegzsebfejezetéből.
(hírTV)
|
Az állam visszaveszi a közpénzből felújított Ybl-villát
|
Több mint 400 millió forintért veszi meg a felújított Ybl-villát az állam attól a magánalapítványtól, amelyik közpénzből szerezte meg annak idején a műemlék épületet. A civil szervezet a Közbeszerzési Értesítőben megadott címen nem található meg, a hivatalosan megadott faxszám pedig téves.
|
[] | 1 |
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2008/01/az-allam-visszaveszi-a-kozpenzbol-felujitott-ybl-villat
|
2008-01-08 05:28:48
| true | 0 | 0 |
Három szavazóbiztos is részegen ment dolgozni a lengyel választások második fordulójában. Azonnal kirúgták őket és másokat hívtak be helyettük. Azt nem tudni, hogy melyik városban történt az eset, és hogy a biztosok egy szavazókörben dolgoztak-e.
A vasárnapi lengyel elnökválasztás második fordulóján dolgozó szavazóköri biztosok közül hármat azonnal hatállyal menesztettek, mivel részegen mentek dolgozni. Hogy melyik városban történt az eset, azt nem közölte a bizottság elnöke, és azt sem tudni, hogy a három ittas ember egy szavazókörben dolgozott-e.
Az előrehozott választásokat azért tartják meg, mert áprilisban lezuhant az egykori államfő, Lech Kaczynski gépe Oroszországban, aki belehalt a balesetbe.
Eddig több a szavazó, mint az első fordulóban
A 31 millió lengyel választópolgár reggel hat és este nyolc között adhatja le szavazatát a két induló egyikére, és a szavazás félidejében, 13 órakor már 26,63 százalékos volt a részvételi arány, ami 3,25 százalékponttal több, mint a két héttel ezelőtti első fordulóban regisztrált részvételi arány ugyanebben az időpontban.
Egy apáca szavaz a lengyel elnökválasztáson
Az exit-poll felmérések adatait az urnazárás után közvetlenül ismerteti a lengyel média. Az első hivatalos részeredmények nyilvánosságra hozása hétfő reggel előtt várható.
A voksolás két héttel ezelőtti első fordulója Komorowski győzelmét hozta: a liberális Polgári Platform (PO) jelöltje 41,5 százalékot szerzett, míg Jaroslaw Kaczynski, az ellenzéki Jog és Igazságosság Párt (PiS) jelöltje a voksok 36,5 százalékát kapta.
Harmadik helyen a szociáldemokraták jelöltje, Grzegorz Napieralski végzett, 13,7 százalékkal, míg a többi hét jelölt két százalék alatti eredményt ért el. A második fordulóba az első két helyen végzett politikus jutott be.
A friss közvélemény-kutatások ugyan továbbra is a Kaczynski halála utáni államfői teendőket ideiglenesen átvevő Komorowski előnyét mutatják, ám két héttel az első forduló után szorosabbá vált a verseny. A felmérések szerint a voksolók 45-54 százaléka adná Komorowskira a szavazatát, míg 42-45 százalék Jaroslaw Kaczynskit támogatná.
|
Részegek voltak a lengyel szavazóbiztosok
|
Részegek voltak a lengyel szavazóbiztosok - Nem tudni, hogy együtt ittak-e, de az biztos, hogy mindhármukat kirúgták.
|
[
"lengyel elnok",
"választás",
"részeg",
"szavazóbiztos",
"külföld"
] | 0 |
http://index.hu/kulfold/2010/07/04/reszegek_voltak_a_lengyel_szavazobiztosok
|
2010-07-04 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Borkai kijavította vagyonnyilatkozatát, 591 ezret keres polgármesterként.
Borkai Zsolt győri polgármester hétfőn kijavította parlamenti vagyonnyilatkozatát, és most már beleírta, hogy városvezetőként havi bruttó 591 ezer 350 forintot keres.
A Népszabadság a hétvégén hozta nyilvánosságra, hogy Borkai nem vallotta be győri polgármesteri fizetését a vagyonnyilatkozatában. Lapunk munkatársa a január 31-i hatállyal beadott legújabb vagyonnyilatkozatokat áttekintve bukkant rá arra, hogy Borkai hiányosan töltötte ki bevallását.
A képviselők jogállásáról szóló törvény kötelezi a honatyákat arra, hogy minden évben egyszer részletes vagyonnyilatkozatot tegyenek. E dokumentumban nem csak az ingó és ingatlan vagyonukról, megtakarításaikról, tartozásaikról, érdekeltségeikről, kapott ajándékokról kell beszámolniuk, hanem minden, a képviselői fizetésen kívüli adóköteles jövedelmükről is. Ilyen a polgármesteri fizetés, a megyei közgyűlési tagságért kapott illetmény, lakás bérbeadásából származó jövedelem, gazdasági érdekeltségből fakadó fizetés vagy osztalék, könyvkiadásból, tanításból származó tiszteletdíj.
Borkai Zsolt vagyonnyilatkozatában az szerepel, hogy fele részben tulajdonosa egy győri 640 négyzetméteres építési teleknek, amelyet még 1989-ben vásárolt. Ezen kívül szintén fele részben tulajdonosa egy 1993-ban szerzett győri családi háznak, valamint 2010-ben megörökölte egy szintén a városban lévő társasházi lakás egyhatod részét. Egy 2007-ben vásárolt Citroen C3-as személygépkocsi van a tulajdonában, négymillió forint készpénzzel rendelkezik, és tízmillió forinttal tartozik egy pénzintézetnek. A lólengés szöuli olimpia bajnoka az egyéb közlendők rovatba írta be: 199 ezer forint olimpiai járadékot kap. A polgármesteri fizetése azonban sehol nem szerepelt.
Borkai Zsolt péntek este győri tudósítónknak azt mondta, tévedés történt, sajnálja, hétfőn az lesz az első dolga, hogy kijavítja a vagyonnyilatkozatát. Meg is tette.
|
Belföld: Borkai észrevette, hogy kap fizetést
|
Borkai kijavította vagyonnyilatkozatát, 591 ezret keres polgármesterként.
|
[
"képviselő",
"polgármester",
"vagyonnyilatkozat"
] | 1 |
https://nol.hu/belfold/borkai_eszrevette__hogy_kap_fizetest
|
2012-02-06 13:52:04+01:00
| true | 0 | 0 |
Veres "keze is benne van" a moszkvai ingatlanbotrányban? + Videó
A Fidesz a volt pénzügyminiszter felelősségét is felvetette
FMM
Mélyen áron alul, törvénysértően adták el a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet épületét, az ügyben Veres János volt pénzügyminiszter felelőssége is felmerülhet – jelentette ki Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerdai sajtótájékoztatóján, amelyen a lisszaboni szerződés elfogadásának csehországi feltételeiről is beszélt.
"A világ legdrágább városában központi helyen lévő ingatlan olyan áron kelt el, mint egy rosszabb minőségű VIII. kerületi ingatlan" – közölte a fideszes politikus. Az Állami Számvevőszéknek a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő működésére vonatkozó vizsgálatára hivatkozva emlékeztetett arra, hogy felhatalmazás nélkül, törvénysértően írta alá Székely Árpád akkori moszkvai nagykövet azt a dokumentumot, amely a mintegy 17 ezer négyzetméteres ingatlan eladásáról szólt. Ugyancsak törvénysértőnek nevezte, hogy 2006-ban utólag adott felhatalmazást az eladásra a magyar kormány. Majd 2008-ban ugyanakkora összegért, 3,5 milliárd forintért a luxemburgi bejegyzésű Diamond Air nyert a Külügyminisztérium zártkörű pályázatán, amelyet a kereskedelmi képviselet épületének eladására írtak ki.
Németh Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy a nyertes pályázó már fél évvel a pályázat végeredményének kihirdetése előtt, 2008 márciusában átutalta egy ciprusi bejegyzésű offshore cégen keresztül a Magyar Nemzeti Banknak a 3,5 milliárd forintos vételárat. Ez véleménye szerint azt bizonyítja, hogy a Diamond Air "előre kellett tudja, hogy meg fogja nyerni, és mennyiért fogja megnyerni a pályázatot". Szerinte az ügyben illetékes Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt felügyelő Pénzügyminisztérium és a korábbi pénzügyminiszter, Veres János felelőssége is felmerül. Ezért Németh Zsolt pártja nevében felszólította a kormányt, hogy "vonják vissza Veres Jánosnak az európai bizottsági biztosként való jelölését".
Az MSZP-re utalva úgy vélte, hogy "egy antikorrupciós politikát hirdető párt nem teheti meg, hogy külföldre menekíti Veres Jánost, egy ilyen technikával". Az ügyben a Külügyminisztériumban indított belső vizsgálat kapcsán arra kérte a Külügyminisztériumot, hogy "a vizsgálat eredményeiről mielőbb tájékoztassa az Országgyűlés külügyi bizottságát". Elmondta még, hogy információi szerint 2001-ben egy orosz könyvvizsgáló cég 9,5 milliárd forintnak megfelelő összegre értékelte fel a moszkvai Magyar Kereskedelmi Képviselet épületétének értékét. Szerinte az azóta eltelt időszak inflációs és piaci hatásait figyelembe véve "nagyságrendileg 10 milliárd forintos kár érte a magyar államot".
Németh Zsolt szerint a már megindított ügyészségi vizsgálatok mellett "a nagy vagyonvesztést okozó hűtlen kezelés gyanúja is felmerül" a moszkvai ingatlan eladásával kapcsolatban. Végül felszólította a kormányt, hogy tájékoztassa a közvéleményt arról, kik állhatnak a nyertes cég hátterében, "külföldi befektetők, vagy akár politikailag is beazonosítható körök" – mondta Németh Zsolt.
Az Európai Unió működését megreformáló lisszaboni szerződés elfogadásával kapcsolatos cseh és szlovák álláspontokról elmondta, hogy "jogi, politikai és erkölcsi képtelenség", elfogadhatatlan, hogy a két ország felmentést kapjon a csehszlovákiai németeket és magyarokat a második világháború után vagyonvesztéssel és kitelepítéssel sújtó Benes-dekrétumok miatt a szerződés alapjogi része alól. Ez a felmentés a szerződés újabb ratifikációs folyamatának elindítása nélkül nem lehetséges.
(MTI)
|
MNO Magyar Nemzet Online
|
Veres "keze is benne van" a moszkvai ingatlanbotrányban? A Fidesz a volt pénzügyminiszter felelősségét is felvetetteMNOFMMMélyen áron alul, törvénysértően adták el a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet épületét, az ügyben Veres János volt pénzügyminiszter felelőssége is felmerülhet – jelentette ki Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerdai sajtótájékozta
|
[
"cikk",
"képriport",
"képek",
"kép",
"anyag",
"elemzés",
"politika",
"külpolitika",
"magyar",
"nemzet",
"Magyar Nemzet",
"mno",
"Magyar Nemzet Online",
"hír",
"archívum",
"újság",
"publicisztika",
"interjú",
"hírek",
"időjárás",
"dokumentum",
"idézet",
"fórum",
"gazdaság",
"külföld",
"vezércikk",
"krónika",
"sport",
"álhír",
"szavazás",
"kultúra",
"sport",
"oktatás",
"pártok",
"költségvetés",
"egészségügy",
"agrárium",
"energia",
"egyházak",
"pedagógusok",
"önkormányzat",
"régiók",
"minisztériumok",
"képviselők",
"határon túli magyarság",
"miniszterelnök",
"baleset",
"ellenzék",
"vita",
"galéria"
] | 1 |
http://mno.hu/portal/672571
| null | true | 0 | 0 |
Fideszes gazdasági potentátokat is megfigyeltek a Pegasusszal, a titkosszolgálatoknál ezért a botrány kirobbanása után leginkább amiatt fájt a vezetők feje, hogy kormánypárti “erős emberekről" is kerülhettek ki külföldre érzékeny információk. Mára úgy tűnik, az ellenzék elengedte a Pegasus-témát, az ügyészségi nyomozás pedig vontatottan halad, bár sokat amúgy sem lehet várni tőle.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal éléről tavaly ősszel távozott Kiss Zoltánt és a szervezet jelenlegi főigazgatóját, Bárdos Szabolcsot is megbeszélésre hívták a Belügyminisztériumba, amikor a hazai és a nemzetközi sajtóban kirobbant a Pegasus-ügy – értesültünk két, egymástól független forrásból.
Úgy tudjuk, a szolgálatokat azért érintette kínosan a botrány, mert a Pegasusszal nemcsak ellenzékinek tartott üzletembereket vagy éppen kormánykritikus újságírókat figyelték meg, hanem szép számmal akadtak a megfigyeltek között olyanok, akik a Fidesz és a NER gazdasági holdudvarához tartoznak. A botrány kirobbanásakor pedig nyilvánvalóvá vált: a NER-es emberekről gyűjtött érzékeny adatok ugyanúgy külföldön landolhattak, mint azok az információk, amelyek arról a több mint 300 emberről keletkeztek, akik magyarországi célpontként kerültek fel a listára. Ezért aztán az Alkotmányvédelmi Hivatal berkein belül információnk szerint most azt vizsgálják, kik állhattak a kiszivárogtatások mögött.
Nem valószínű, hogy ezt éppen a magyar szolgálatok fogják megfejteni, de egy dolog biztos: a botrány azoknak a piaci szereplőknek is ártott, akik izraeli haditechnikai eszközökkel házalnak különféle államoknál, mert ezek után ezerszer is meggondolja egy szolgálat, hogy tőlük vásárol-e ilyen eszközöket. De izraeli belviszályt és amerikai titkosszolgálati játszmát is sejtenek a szivárogtatás hátterében.
Úgy tudjuk, az izraeli NSO-tól a Pegasus kémszoftvert a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat vásárolta meg, a beszerzést pedig a parlament nemzetbiztonsági bizottsága is jóváhagyta, tehát az a testület, amelyben az ellenzék is képviselteti magát. A vásárláskor kötött szerződésben feltehetőleg nem szerepelt, hogy a Pegasusszal gyűjtött adatok külföldre (Izraelbe) kerülhetnek, ez csak akkor esett le a belügyeseknek, amikor a nemzetközi botrány kirobbant. Igaz, több, egykor a titkosszolgálatoknál vezető beosztásban dolgozó forrásunk is azt állítja: az ilyen típusú eszközöknél annak a rizikóját, hogy az adatok külföldre kerülnek, igenis számításba kell venni. Még 2010 előtt történt például, hogy két hazai titkosszolgálat rivalizálása során az egyik szolgálat – bizonyítván, hogy a másik mennyire sebezhető – megszerezte egy másik szolgálat adatait, de később kiderült, hogy a lopáshoz használt külföldi szoftver az információkat külföldre továbbíthatta.
© AFP / JACK GUEZ
Ugyanakkor van olyan egykori titkosszolga, aki a hvg.hu-nak azt fejtegette: az lett volna életszerűtlen, ha egy olyan cég, amelyik ki tudta fejleszteni a Pegasust, éppen arról ne gondoskodott volna, hogy a használata közben szerzett adatokat ő maga is megszerezze. De akadnak olyan titkosszolgálati szakértők is, akik azért csóválják a fejüket, mert éppen azt tartják különösnek, hogy egy ilyen csúcseszközt úgy fejlesztett ki az NSO, hogy az olyan nyomokat hagy maga után, amikre még hónapokkal a használata után is rá lehet bukkanni.
A Pegasust alkalmazó országok nemzetbiztonsági érdekeit mindenesetre sérti, hogy a kémszoftverrel szerzett adatok (de akárcsak a telefonszámok) külföldre kerültek. Főleg azok az adatok, amelyek a kormánypárthoz köthető gazdasági holdudvar figuráiról keletkeztek. Abban, hogy a NER köreihez köthető személyek is a célpontok között vannak, voltaképpen semmi meglepő nincsen, hiszen azzal, hogy a gazdaság jelentős része a fideszes potentátok kezében összpontosul, az ő ellenőrzésük is érdeke a kormányzatnak. Ráadásul nemzetbiztonsági szempontból könnyebb is igazolni azt, miért fontos, hogy ezek a sokszor stratégiai ágazatokban felbukkanó személyek a szolgálatok látókörében legyenek.
Noha már közel két hónapja, július 22-én rendelt el nyomozást a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a Pegasus-ügyben, de egyelőre úgy tűnik, az ügyészek nem kapkodják el a vizsgálatot. "Az ügyben eddig hat feljelentés érkezett. Az eddigi eljárásban több újságíró tanúként történő kihallgatása és adatkérések történtek, gyanúsított nincs az ügyben" – közölte a hvg.hu megkeresésére dr. Kovács Katalin, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője.
© AFP / MATHIEU THOMASSET
Bár a nyomozást jogosulatlan titkos információgyűjtés bűntettének gyanúja miatt rendelték el, valójában a vizsgálat egyelőre csak arra irányul, hogy kiderüljön: történt-e egyáltalán bármilyen bűncselekmény vagy sem. Tehát az ügyészeknek azt kellene vizsgálni, hogy ha folyt is titkos információgyűjtés bizonyos személyek, köztük újságírók, kormánykritikus vagy éppen ellenzéki üzletemberek ellen, akkor az jogosulatlanul történt-e vagy jogszerűen.
Egy ilyen vizsgálat nem lenne túl bonyolult, legalábbis elméletileg nem kellene annak lennie. A Pegasus ugyanis egy olyan, az izraeli NSO cég által fejlesztett kémszoftver, amelyet csak államok vásárolhatnak meg, márpedig információnk szerint néhány évvel ezelőtt a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) megvásárolta ezt a terméket. Tehát ha használták a Pegasust, akkor az ügyészek előtt nem ismeretlen az a szerv, amelyik ezt megtehette és ahol érdeklődhetnek.
Ha ugyanis egy rendvédelmi szerv vagy valamelyik hazai titkosszolgálat élni kívánt a Pegasus kínálta lehetőséggel, akkor az NBSZ-től kellett megrendelnie a megfigyelést. Persze csak azután, hogy magát a megfigyelést (lehallgatást) Varga Judit igazságügyi miniszter jóváhagyta. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy annak a rendvédelmi vagy titkosszolgálati szervnek a munkatársa, aki így akart adatokhoz jutni, először “házon belül" szerzi meg a jóváhagyást az adott szervezet vezetőjétől, majd ez a vezető terjeszti fel a kérelmet a miniszternek. Miután a miniszter a kérelmet engedélyezi, az NBSZ nekilát a munkának.
Varga Judit © Máté Péter
Ez tehát azt is jelenti, hogy a Pegasus alkalmazásának nyomait utólag az állami szerveknél nem lehet eltüntetni. Nyoma maradt a titkos információgyűjtést megrendelő szervezetnél, nyoma maradt a minisztériumban és nyoma maradt az NBSZ-nél is. Bár elméletileg nincs kizárva, hogy a botrány kirobbanása után a titkos információgyűjtést megrendelő szerv megsemmisítette az így szerzett információkat vagy dossziékat (és ezek párhuzamosan megsemmisültek az NBSZ-nél is), ám az ilyen típusú anyagok megsemmisítésének szigorú szabályai vannak, így tehát annak is nyoma marad, ha megsemmisítik azokat. Arról nem is beszélve, hogy ha a Pegasus esetében valamelyik távközlési vállalatot is megkeresték az állami szervek, ahogy azt az “egyszerű" telefonlehallgatáskor teszik, akkor az adott távközlési vállalatnál is megmarad valamiféle titkos dokumentáció erről.
Ám mindez azt is jelenti, hogy ha a Pegasus bevetéséhez a miniszter megadta az engedélyt, akkor a szoftvert alkalmazó NBSZ nem követett el bűncselekményt, hiszen jogosultan, a miniszteri engedély birtokában végezte a titkos információgyűjtést. És ez esetben a megfigyelést megrendelő állami szerv sem követett el törvénysértést, hiszen a miniszteri engedély birtokában rendelte meg az NBSZ-től a megfigyelést.
Egyetlen esetben történik bűncselekmény: ha a miniszternek előterjesztett kérelemben olyan valótlan tények vannak, amelyek félrevezetik a minisztert, aki így aláírását adja egy olyan titkos információgyűjtéshez, ami amúgy törvénytelen lenne. Ám az ilyen kérelmeket “okosan" is meg lehet fogalmazni. Egy titkosszolgálat ugyanis a rendőrséggel ellentétben a megelőzésre fekteti a hangsúlyt, ezért azok, akikről információkat gyűjt (akár külső engedélyhez kötött eszközökkel), nem is feltétlenül követnek el bűncselekményt. És mivel a titkosszolgálatoknak a kormányzat, azaz a politika ad feladatokat, ezért olyan emberek is a szolgálatok látókörébe kerülhetnek, akik valójában semmilyen veszélyt nem jelentenek az országra, legfeljebb csak a kormányzatra.
Igaz, az igazságszolgáltatásnak, így az ügyészségnek is adna egy kapaszkodót az, hogy a Pegasust elméletileg csak a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemben lehetne felhasználni. Bár úgy tudjuk, a magyarországi célpontok közül sokan valóban köthetők szervezett bűnözői körökhöz, ha az ügyészség akár csak egyetlen olyan célpontot is talál, aki nem, akkor már akár bizonyítani is lehetne, hogy az érintett szolgálat visszaélt a kémszoftverrel. Ám abból, hogy az ügyészség közel két hónap alatt még csak pár tanút hallgatott ki, nem úgy tűnik, hogy túlságosan sietnének az ügy feltárásával.
Az ügyészségen kívül viszont csak egyetlen külső kontroll létezne, de az is politikai: a parlament nemzetbiztonsági bizottsága. Ez a testület azonban a kormányzati többség miatt alkalmatlan arra, hogy a feladatát egy ilyen súlyos ügyben ellássa. A Pegasus-ügyet elméletileg ki tudnák vizsgálni, gyakorlatilag azonban nem: egy ténymegállapító bizottság felállításával nézhetnének csak be a parlamenti képviselők azokba az iratokba, amelyek a megfigyelt személyekről készültek. Ezeknek az iratoknak az alapos vizsgálata alapján lehetne megállapítani, hogy történtek-e visszaélések, ám egy ilyen ténymegállapító bizottság felállítását a testület kormánypárti többsége nem fog megszavazni.
Úgy tudjuk, a testület szeptemberi ülésére Pintér Sándor belügyminiszter várhatóan elmegy, így ha a bizottsági munkát a Fidesz nem bojkottálja, akkor akár még válaszolhat is az ellenzéki tagok kérdéseire. A testület munkáját ismerő forrásaink szerint ha Pintér elmegy és esetleg válaszol is a kérdésekre, akkor sem lesznek beljebb az ellenzéki tagok, akik az elmúlt időszakban amúgy sem erőltették a Pegasus-ügyet. Ennek hátterében az is állhat, hogy az ellenzéki tagok a botrány kirobbanása óta rájöttek: az előző ciklusban, a Pegasus beszerzésekor a bizottság kormánypárti és ellenzéki tagjai egyhangúlag hagyták jóvá azt, hogy az NBSZ beszerezze a kémszoftvert, ami politikailag akkor is kínos rájuk nézve, ha amúgy azt nem kötötték az orrukra, hogy később mire használták az eszközt.
Pintér Sándor © Túry Gergely
Az ellenzéki politikusok közül egyelőre csak az MSZP-s Mesterházy Attila próbálja ébren tartani a témát, de neki eleve esélye sincsen komolyabban utánajárni a történetnek, mert bár átesett a nemzetbiztonsági átvilágításon, de nem tagja a nemzetbiztonsági bizottságnak. Noha Mesterházy találkozott az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőjével, Bárdos Szabolccsal, utóbbi érdemi információt nem árult el neki, és szinte kizárt, hogy az NBSZ-t irányító Szabó Hedvig bőbeszédűbb lesz. Vele szerdán találkozott volna Mesterházy, de az NBSZ vezetője a megbeszélést áttette jövő hétfőre.
|
Itthon: Az állam a NER-közeli figurákat is megfigyelte a Pegasusszal
|
Fideszes gazdasági potentátokat is megfigyeltek a Pegasusszal, a titkosszolgálatoknál ezért a botrány kirobbanása után leginkább amiatt fájt a vezetők feje, hogy kormánypárti “erős emberekről" is kerülhettek ki külföldre érzékeny információk. Mára úgy tűnik, az ellenzék elengedte a Pegasus-témát, az ügyészségi nyomozás pedig vontatottan halad, bár sokat amúgy sem lehet várni tőle.
|
[] | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20210917_Sajatjait_is_megfigyelte_az_allam_a_Pegasussal
|
2021-09-17 11:19:00+02:00
| true | 0 | 0 |
Öt év alatt összesen mintegy 119 milliárd forintot költött a Városliget Zrt. a Liget Budapest Projekt néven megvalósuló új kulturális intézmények megépítésére. Ezek mintegy felét a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, valamint az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ generálkivitelezési munkái teszik ki. A számításokat a Városliget Zrt. által megkötött szerződések és a Közbeszerzési Értesítőben megjelent eredménytájékoztatók alapján végeztük el.
Az új múzeumi negyed, amely Tarlós István 2010-es főpolgármesteri programjában jelent meg először, szép lassan halad a megvalósulás felé. A Liget Budapest Projektet miniszteri biztosként Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója koordinálja. A beruházás keretében hatalmas ingatlanokat húznak fel a főváros egyik legnagyobb közparkjában.
A tervek szerint megújul az Olof Palme Ház Millennium Háza néven, megépítik a Magyar Zene Házát, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központot, egy mélygarázst a Dózsa György útra, valamint új Nemzeti Galériát és új Közlekedési Múzeumot építenek. Továbbá hat évtized után ismét lesz színház a Városligetben, ahová beköltözik a Néprajzi Múzeum is.
Az építkezésekkel együtt elvégzik a Városliget rehabilitációját is: nemcsak új sétányokat alakítanak ki és fákat ültetnek a kivágottak helyett, hanem sportpályát és kutyafuttatót is építenek, az Állatkerttel szemben pedig vendéglátó-funkciójú pavilonokat húztak fel. Változás lesz még – mint a 24.hu megírta –, hogy megszüntetik az Olof Palme sétányt, a Kós Károly sétányt pedig autómentesítik.
A Liget Budapest Projekt keretében újították meg a II. világháborúban károkat szenvedett Román Csarnokot a Szépművészeti Múzeumban, és a Városliget fejlesztéséhez kapcsolódva épül a Kárpát-medence egykori élővilágát bemutató Pannon Park a Fővárosi Állatkert mellett, de a komáromi Csillag Erőd 5,1 milliárdos felújítását is a Liget-beruházás égisze alatt bonyolították le.
Eddig 119 milliárdot költöttek az épületekre, a végösszeg 250 milliárd is lehet
A Közbeszerzési Értesítőben megjelent eredménytájékoztatók és a projekt levezénylésére létrehozott állami cég szerződései alapján összegyűjtöttük, hogy eddig mennyi pénzbe került a Liget-projekt.
A Városliget Zrt. 2014 óta összesen 124 milliárd forint értékben kötött szerződéseket, és ebből mintegy 119 milliárd forintba került a Liget Budapest Projekt megvalósítása.
A Liget Budapest Projekt szerződéseit erre a linkre kattintva tekintheti meg. A három legnagyobb közbeszerzésnek, az új Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza és az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ generál-kivitelezési munkáinak az összege összesen 55,4 milliárd forint.
Az RTL Klub Híradója 2018 novemberében mutatta be, hogy a gigaberuházás várható költsége néhány év alatt ötszörésére drágult: 2012-ben a kormány 50-60 milliárd forintra becsülte a végösszeget, Baán László 2018-ban azonban már 250 milliárd forintos összköltségről beszélt.
NER-közeli cégek és a Strabag
Az építkezések kivitelezői között több kormányközeli céget találunk, és az osztrák Strabag magyarországi leányvállalatai is felbukkannak.
A 800 autó befogadására alkalmas, 27.400 négyzetméteres Dózsa György úti mélygarázs megépítése eddig mintegy 6,3 milliárd forintba került. Az összegből közel 6 milliárd forintot tesz ki a generálkivitelezés, amit Tiborcz István üzlettársának vállalkozása, a West Hungária Bau (WHB) Kft. végez.
A Napur Architect Kft. tervei alapján készülő Néprajzi Múzeum építésénél nagyjából 2,5 milliárd forintot tett ki a munkagödör kialakítása. Ezt a munkát a Garancsi István tulajdonában lévő Market Építő Zrt. és a Bohn Mélyépítő Kft. kapta meg.
Az új Néprajzi Múzeum építésének költségei eddig nagyjából 30,5 milliárd forintra rúgnak. Az épületet a ZÁÉV Építő Zrt. és a Magyar Építő Zrt. húzza fel 25,9 milliárdért. A ZÁÉV-et idén év elején vette a nevére hivatalosan Mészáros Lőrinc, a Magyar Építő pedig a WHB-hoz tartozik.
A Magyar Építőt még meg kell említenünk a Magyar Zene Házánál is, ami eddig több mint 18 milliárd forintba került. Ebből 17,4 milliárd a cég által elnyert generálkivitelezés költsége. Az épületet egyébként a japán Sou Fujimoto Architects tervezte.
Az Olof Palme Ház rekonstrukciójához szükséges építési és kivitelezési munkák ellátását az ÉPKAR Zrt. kapta meg a Városliget Zrt.-től. Korábban az ÉPKAR a WHB-val együtt részt vett a szintén a Városliget-projekt részeként szereplő komáromi Csillag Erőd 5 milliárd forintos renoválásában is.
Eddig 119 milliárd forintot költött a kormány a Liget-projektre, még egyszer ennyi kellhet from atlatszo.hu on Vimeo.
A Városliget fejlesztéséhez tartozik az Állatkert bővítésével létrejövő Pannon Park és annak Biodómja. A kormány által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánított új állatkerti rész kialakítását a Market Zrt. és a Vilati Szerelő Zrt. nyerte el 32,7 milliárd forintos ajánlattal.
A XIII. kerületi Szabolcs utcában, a volt kórház területén, a Narmer Építészeti Stúdió tervei alapján megépülő Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központra már 18,1 milliárd forintot költöttek. Ebből a generálkivitelezés költsége 12 milliárd forintot tesz ki, ezt a munkát a Strabag két cége – a Strabag Építő Kft. és a Strabag-MML Magas és Mérnöki Kft – végzi el a Züblig AG-vel közösen.
Sokan tiltakoztak ellene, de hiába
A Városliget jelentős átépítése erős ellenkezést váltott ki. A Ligetvédők pedig több alkalommal igyekeztek megakadályozni a fák kivágását, és az építési munkák folytatását. Több atrocitás is történt a tiltakozók és a biztonsági őrök között, de ahogy haladtak az építkezések, a Ligetvédők közül egyre kevesebben maradtak a Városligetben.
A Ligetvédők Lapja az új múzeumi negyeddel szemben több szakmai ellenérvet is felhozott. Így például azt, hogy "több szempontból jogszerűség alapelvét sérti az az eljárás, amely kivonja a Városligetet számos másutt érvényes (építési, várostervezési, stb.) jogszabály hatálya alól vagy, hogy nem volt valódi egyeztetés sem a lakossággal, sem a civil, sem pedig a szakmai szervezetekkel".
Emellett a Ligetvédők kifogásolták azt is, hogy "megvehető, valójában értéktelen díjakkal ámítják a közvéleményt és a sajtót". A Néprajzi Múzeum Európa, majd a világ legjobb középülete díját nyerte el az Internatonal Property Awards ingatlanszakmai versenyen, ahol a Pannon Park Biodómja is nyert, mégpedig Európa legjobb szabadidős épülete lett.
A díjakkal kapcsolatban a Ligetvédők Lapjában Gulyás András hívta fel a figyelmet arra, hogy a nemzetközi elismerések megtévesztik a szakmát és a közvéleményt. Ezek ugyanis nem építészeti, hanem ingatlanszakmai díjak, és abból mintegy 40 kategóriában háromszáznál is több "legjobbnak" járó elismerést adtak át.
Címlapfotó: Tremmel Márk / Átlátszó
|
Eddig 119 milliárd forintot költött a kormány a Liget-projektre, még egyszer ennyi kellhet
|
Eddig 119 milliárd forintot költött a kormány a Liget-projektre, még egyszer ennyi kellhet
|
[
"közpénzégetés"
] | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/05/01/eddig-119-milliard-forintot-koltott-a-kormany-a-liget-projektre-meg-egyszer-ennyi-kellhet
|
2019-05-01 00:00:00
| true | 0 | 0 |
2023 II. negyedévében a magyar gazdaság 2,4 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. Az ipar, a szállítás és a kereskedelem vezetett ebben a csökkenésben, míg a mezőgazdaság stabilizáló erőt mutatott. Az előző negyedévi eredményekhez képest a gazdaság teljesítménye 0,3 százalékkal maradt el.
Kapcsolódó cikk Még az elemzők is meghökkentek a tragikus GDP-adatokon A szakemberek elemzéseikben nem fukarkodnak a dehonesztáló jelzőkkel, többen már az idei év egészére zsugorodást jósolnak.
A hazai cégtérkép sem mutat mást, továbbra is zsugorodik, az Opten adatai szerint a tavalyi év decemberéhez viszonyítva ma már 10 ezerrel kevesebb vállalkozás formálja a gazdasági körképet.
Grafikonok forrása: Opten
A teljes csökkenés 50 százaléka két nemzetgazdasági ághoz köthető - szakmai, tudományos, műszaki tevékenység; információ, kommunikáció -, amit nagymértékben alakított a tavalyi évben bekövetkezett kata-változás. Emellett az "előkelő" ötös rangsorban a kereskedelem és a feldolgozóipar is képviselteti magát, ami nem meglepő a jelenlegi gazdasági helyzetben.
A fiatal vállalkozások a legveszélyeztetettebbek.
Az idei évben a cégek számának csökkenése eddig töretlen volt, és várhatóan ez augusztusban sem fog változni amennyiben a cégalapítások továbbra is hasonlóan alacsony szinten maradnak. A megszűnések számát a végelszámolással megszűnt cégek számának csökkenő tendenciája befolyásolta leginkább, ami várható volt, hiszen lassan, de elfogynak a kata-változás miatt tavaly elindított nagyszámú végelszámolási eljárások.
"A megszűnések júliusi száma nem kiugróan magas, az elmúlt 7 év szezonális átlagát kis mértékben haladja meg, azonban a júliusi alapítások már 20 százalékkal elmaradnak a hétéves átlagtól. Ugyan tömeges megszűnéseket várnánk a jelenlegi gazdasági körülmények között, azonban a tényleges visszajelzést mégis az alapítások visszafogottságában láthatjuk. Az alapítási kedv növekedését támogató jelentős gazdasági környezet javulást rövid időn belül nem látunk, ezért várhatóan a cégtrendben sem valószínűsíthető fordulat" - mondta Alföldi Csaba, az OPTEN Kft. céginformációs szakértője.
Az elmúlt hónaphoz hasonlóan alakultak a friss cégbírósági eljárások. Bár a felszámolások száma továbbra is magasnak számít, 1 818 új eljárással mégis jelentős csökkenést mutatnak az előző két hónap 2 500 körüli értékéhez képest.
Bár a felszámolási eljárások trendje csökkenőnek mutatkozik, az idén regisztrált közel 13 000 eset az elmúlt hat év csúcsát jelenti, és az év végére akár 20 000 eljárás is beindulhat. Kiemelten a 3-5 év közötti vállalkozásokat érinti ez a helyzet, ők teszik ki az esetek 44 százalékát.
"Még mindig több mint 75 százalékban azok a cégek uralják az új felszámolási eljárásokat, akiknek a hatályos adószámának a törlése 365 nappal ezelőtt már megkezdődött. Ez arra enged következtetni, hogy a felszámolási eljárás alá eső cégek többsége még érintett a járvány miatti moratórium hatásával. Ez nagymértékben elhomályosítja a mai gazdasági helyzet által kiváltott cégtrend mozgást" - mondta Alföldi Csaba.
Az Opten - Cégfluktuációs Index (CFI - az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) júliusi értéke átlagosan 9-10 százalék körül mozgott. Vármegyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten-CFI Tolna, Veszprém és Győr-Moson-Sopron vármegyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye produkálta.
OPTEN - CFI vármegyénként, 2023. július
Vármegye Alapítások Megszűnések Felszámolások* Opten - CFI Tolna 11 16 3 4,77% Veszprém 26 54 8 7,68% Győr-Moson-Sopron 52 72 42 7,98% Vas 19 37 2 8,29% Somogy 32 39 19 8,36% Jász-Nagykun-Szolnok 32 35 1 8,78% Békés 24 34 17 9,04% Zala 35 39 4 9,04% Pest 317 306 57 9,75% Hajdú-Bihar 50 93 40 9,77% Bács-Kiskun 65 91 19 10,27% Csongrád-Csanád 45 85 7 10,57% Nógrád 15 25 5 10,72% Baranya 42 95 15 11,61% Komárom-Esztergom 45 72 29 12,44% Fejér 51 119 23 13,21% Főváros 909 1106 1436 14,41% Heves 33 72 24 14,67% Szabolcs-Szatmár-Bereg 81 112 22 16,40% Borsod-Abaúj-Zemplén 74 163 45 16,82% ÖSSZESEN 1 958 2 665 1 818
*Újonnan indult eljárások
|
Hullanak a hazai cégek, mint a legyek
|
Az évben tapasztalt felszámolási eljárások száma aggasztóan magas, számuk az év végére 20 ezer közelében is lehet. A 3-5 éves cégek a leginkább érintettek, 44 százalékos arányban. Az újonnan felszámolás alá eső cégek többségének korábban már gondjai voltak.
|
[
""
] | 0 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/hullanak-a-hazai-cegek-mint-a-legyek-.html
|
2023. 08. 22. 15:07:00
| true | 0 | 0 |
A magyar kormánynak nincs hatásköre az uniós léptékű összefonódások esetében.
Az Európai Bizottság megállapította: Magyarország megsértette az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet vonatkozó cikkét, amikor megtiltotta, hogy a Vienna Insurance Group AG Wiener Versicherung Gruppe (VIG) felvásárolja az Aegon csoport magyar leányvállalatait.
A rendelet vonatkozó, 21. cikke értelmében a testület kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az uniós léptékű összefonódások vizsgálatára, és a tagállamok csakis bizonyos feltételek mellett hozhatnak intézkedéseket jogos érdekeik védelmére.
A tervezett felvásárlás nagyobb ügylet részét képezi, amelyet uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet alapján az Európai Bizottság tavaly augusztus 12-én feltétel nélkül engedélyezett. Az ügylet arra irányul, hogy a VIG felvásárolja az Aegon magyar, lengyel, román és török életbiztosítási és nem-életbiztosítási, nyugdíjalap-kezelési, vagyonkezelési és kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó üzletágait.
Emlékezetes, hogy a magyar kormány tiltó döntést hozott az Aegon csoport magyar leányvállalatainak felvásárlásáról. A magyar hatóságok azzal érveltek, hogy az akvizíció Magyarország jogos érdekeit veszélyeztette.
Piaci források szerint a kormány szándéka az lehetett a vétóval, hogy a biztosítási szektorban is elkezdjen felépíteni egy "nemzeti bajnokot". Ebbe az irányba mutatott a kormány következő lépése: karácsony előtt derült ki, hogy megállapodott a magyar kormány és a Vienna Insurance Group az Aegon Biztosító eladásáról. A leírtak szerint a magyar állam 45 százalékos részesedést szerez a magyar Aegonban, valamint az Unioin Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.-ben.
Az Európai Bizottság viszont már október 29-én vizsgálatot indított a magyar döntés miatt, majd január 20-án tájékoztatta Magyarországot előzetes következtetéséről. Az uniós bizottság szerint kételyeket vet fel, hogy a tiltó döntés valóban Magyarországnak az összefonódás-ellenőrzési rendelet értelmében vett jogos érdekeinek védelmére irányul-e. A testület tisztázni kívánja, hogy VIG által az Aegon magyar érdekeltségeinek megszerzése miként jelentene veszélyt a társadalom alapvető érdekeire nézve. Véleményük szerint a magyar hatóságoknak tájékoztatást kellett volna adniuk a tervezett tiltó döntésről annak hatálybalépését megelőzően, ennek elmulasztásával pedig Magyarország megsértette az összefonódás-ellenőrzési rendelet vonatkozó cikkét. Megállapították továbbá, hogy a tiltó döntés korlátozza a VIG határokon átnyúló ügyletben történő részvétele jogát, és a magyar hatóságok nem bizonyították, hogy az intézkedés indokolt, megfelelő és arányos lenne. Az uniós bizottság végezetül arra a következtetésre jutott, hogy a tiltó döntés összeegyeztethetetlen a letelepedés szabadságára vonatkozó uniós szabályokkal, és ezért sérti az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet vonatkozó cikkét.
A határozattal az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy március 18-ig vonja vissza tiltó döntését. Amennyiben Magyarország nem hajtja végre a határozatot, a brüsszeli testület kötelezettségszegési eljárást indíthat az Európai Unió Bírósága előtt.
Varga Mihály pénzügyminiszter hétfőn közölte: Magyarország 45 százalékos tulajdont szerez az Aegon Biztosítóban és az Union Biztosítóban, az erről szóló adásvételi szerződést hétfőn írta alá a Vienna Insurance Group képviselőivel. A pénzügyminiszter a közösségi oldalán közzétett bejegyzésben kiemelte, a lépés azt a célt szolgálja, hogy a közvagyon gyarapodjon és a stratégiai vagyonelemek visszakerüljenek állami tulajdonba.
|
Gazdaság: Kötelezettségszegési eljárást kockáztat a kormány az Aegon-felvásárlás tilalma miatt
|
A magyar kormánynak nincs hatásköre az uniós léptékű összefonódások esetében.
|
[] | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20220221_kotelezettsegszegesi_ejaras_magyar_kormany_aegon_vig
|
2022-02-21 17:14:00+01:00
| true | 0 | 0 |
Pávits János egy vita után sajátos eszközökkel, például beintő kézt ábrázoló poszterrel, útlezárásokkal, saját nyomozásokkal indított háborút a település vezetője ellen. Feltárta például a polgármester panziójához épült aszfaltút, vagy egy falupénzből fogadott magánügyvéd ködös sztoriját. Azt mondja, ez a harc nem róla szól, hanem arról, hogy az országban minden hivatal, hatóság és politikus egymást védi, így nincs valódi jogbiztonság. Egy magányos hős csatája, vagy egy, a falu működését ellehetetlenítő ember vagdalkozása, ami Nemesvitán folyik?
"És akkor most nézzenek le a földre, hopp, itt egy érdekes felirat". Sárga esőkabátos útikalauzunk büszkén, komisz mosollyal húzza ki magát a mellékútra fújt betűk mellett állva.
Ez az út pályázati csalásból készült,
olvasható fehérrel a fekete aszfalton.
Pávits János egy Balaton-felvidéki település, Nemesvita lakója már három évtizede, és pár éve háborúban áll a polgármesterrel. Nem is akármilyenben, van itt gigantikus beintő kéztől a saját gyártású újságon, aszfaltra fújt feliraton át a jogászkodós nyomozásig minden. Ő úgy fogalmaz, a már Mikszáth és Móricz által is leírt, de mostanában egyre erősödő urambátyám-rendszer, a vidéki hatalmaskodások ellen szállt harcba.
Szerinte egyébként ennek - mármint, hogy nem félünk egy polgármestertől - alapvetésnek kellene lennie, így kellene működnie a dolognak mindenhol. Azt mondjuk ő is elismeri, hogy annyiból neki könnyebb dolga van, hogy Magyarországhoz és a faluhoz semmi nem köti egzisztenciálisan.
"Már nem is emlékszem, pontosan hogy kezdődött az egész" - mondja, de ez azért nem egészen igaz, legalábbis az életéről szóló sztorit végighallgatva. Pávits ugyanis nem titkolja, hogy sok-sok évvel ezelőtt összeverekedett a mostani polgármester, Csali János apjával. Állítása szerint neki volt igaza, mert a férfi a saját birtokán a gyerekeit fenyegette egy 40 centis késsel. Állítólag. Ezek után nem csoda, hogy miután 2015 februárjában egy időközin az ifjabb Csalit választotta meg a falu, nem kellett sokáig várni, hogy elmérgesedjen a kapcsolatuk.
Az aszfaltútra fújt feliratról, sőt, magáról az útról később lesz szó, most Pávits vezetésével tovább indulunk a falu széléről. Nemesvita összeér Balatonedericcsel, a rögtönzött túrán röpködnek az ismert nevek. "Az ott Szijjártó Péter háza, az meg ott a zenész Ákosé, jóban voltunk, a feleségével kérdezték itt járva a 90-es években, hogy tudunk-e eladó házat".
Eldöcögünk Soma mamagésa normál állapotú és Kertész Ákos író lakhatatlanra romlott háza mellett, távolról látjuk Straub Elek volt Matáv/Telekom-vezér nyaralóját feljebb a hegyoldalban, és letekintünk a falu völgyébe Antall József egykori kabinetfőnökének házára. "Egy időben szerették a pestiek Edericset és Nemesvitát, de ma már ez gazdaságilag halott hely. Nincs munka, nincs turizmus, nincsenek fiatalok, csak a szőlő van, de azt is ki kell vágni egy csomó helyen, nincs, aki művelje" - magyarázza. Még kocsma sincs.
A másik oldal Cikkünkhöz természetesen megkerestük a polgármestert, Csali Jánost is. Csali előbb elmondta a véleményét és a szerinte valós - Pávits verziójától eltérő - jogi helyzetet az ügyekről és Pávits Jánosról, de nem járult hozzá, hogy közöljük azt. Aztán telefonált, hogy meggondolta magát, de csak személyesen nyilatkozna. Végül telefonon is válaszolt a kérdéseinkre. Álláspontjának lényege, hogy Pávits igyekszik ellehetetleníteni őt, de eddig a hatóságok mindenben Csalinak adtak igazat, egyetlen ügyben sem marasztalták el, pedig egy házkutatás során a laptopját is elvitték bevizsgálni. Csali azt mondta, a panziójához vezető utat saját pénzből aszfaltoztatta, és semmilyen kárt nem okozott a falunak, ugyanis az út többi szakasza is műszakilag megfelelő minőségben elkészült. Azt is mondta, hogy a ravatalozó megtervezésére az eredeti tervezőnek nem lett volna joga, mert a papírja szerint középületet nem tervezhetett. Úgyhogy Csali csak az önkormányzat kérésére a lejárt építési engedélyt hosszabbíttatta meg egy másik tervezőt megjelölve. Beszélt arról is, hogy Pávits jogszerűtlenül mérette ki a telket/utat, mert nem volt jelen a mérésen a tulajdonos önkormányzat, így azt a mérést megsemmisítette a hatóság. (Ez tény, ugyanakkor a mérés jogszerűtlensége egyébként nem volt tárgya a birtokvédelmi eljárásnak, amit ennek ismeretében, és ettől függetlenül elvesztett az önkormányzat). Csali azt is mondta, hogy ő a vállalkozásai mellett társadalmi munkában, fizetést nem kérve dolgozik a faluért is, igyekszik minden pályázaton minden lehetőséget megragadni, és a települést fejleszteni. Szerinte Pávits a perekkel, adatigénylésekkel, beadványokkal megbénítja az önkormányzat és az érintett hivatalok működését. Csali az Indexnek azt mondta, becsületsértésért feljelentést tett Pávits ellen.
Aztán megérkezünk Pávits telkeihez. Abszurd látvány a hegyoldalban egy beintő kezet ábrázoló plakáttal, a polgármestert nagy betűkkel ekéző táblával, út közepére benyúló kerítéssel, és közben panorámával a Badacsony jellegzetes hegyére. Ez az a helyszín, ahonnan az egész magánháború indult, hogy aztán egyszemélyes leleplező-tényfeltáró bosszúnyomozással folytatódjon.
Piti jogászkodással és egymás idegesítésével kezdődött. Pávitsnak két telke van egymás mellett a hegyoldalban, a kettő épphogy nem ér össze, mert egy keskeny önkormányzati út megy át köztük. Mindez a falu szélén van, a kis gyalogút pedig meredeken vezet át az erdőn, így azt - szerinte - nem nagyon használja senki. Aztán pár éve Pávits a vaddisznókra hivatkozva körbekerítette ezt a részt, az útra pedig tett egy kilinccsel csukható, de kulccsal nem zárható kaput az akkori önkormányzat engedélyével. Ebbe kötött bele az új polgármester, aki Pávits szerint a telkén is megjelent, hogy nyomást gyakoroljon rá, mert az "új polgármesterrel új rend kezdődik". Pávitsnak ekkor elege lett,
és óriási sziklákat tett egy másik, szintén a telkei mellett menő útra.
Részlet a táblák szövegéből 1. A kerítés Cs. J. polgármester hatalom nélküli hatalomvágyának, kompromisszumkeresés nélküli önkényeskedésének, az általa évtizedek óta áhított státuszra való alkalmatlanságának, a tudás nélküli okoskodásának és nagyképűségének következménye és szimbóluma.
Azt az utat viszont használta az ott nyaraló 4-5 család, ezen autóztak el a házukig, szóval nem örültek neki, de Pávitsot ez nem érdekelte, azt mondta, a polgármester dolga, hogy biztosítsa a közlekedést. És jogilag jelen állás szerint neki van igaza, mert ahová a sziklákat tette, az valójában még az ő telke, csak évtizedeken át nem foglalkozott vele senki, ő sem, hogy útnak használják az emberek. Illetve, ahogy ő fogalmaz: "a huszonnégy éven át polgármester Eke Ferenc megegyezéses politizálásának eredményeként tűrte a közlekedést a területén".
Pávits a sziklás akciója után földmérővel is kimérette, hol van a telekhatár, majd épített egy kerítést. Az önkormányzat ezek után hiába hívott rendőrt, akarta kisajátítani a területet, hiába tett bejelentést az útügyi hatóságnál, a Katasztrófavédelemnél, a megyei kormányhivatalnál, az építési hatóságnál, és hiába kezdeményezett birtokvédelmi eljárást is. A kerítés jelenleg is ott áll, az önkormányzat ügyvédi számlája eddig 1,4 millió forint.
A harc a férfi habitusa miatt egészen szórakoztató fordulatokat vett. Például kitette a kerítésére a nagy, beintő kezet ábrázoló plakátot. Meg a beszólogató táblát. Aztán később pár olyan dokumentum másolatát, ami szerinte azt bizonyítja, hogy a polgármester korrupt, tolvaj, sikkaszt.
Fotó: Ajpek Orsi Pávits János telke a kerítéssel és a figyelemfelhívó táblákkal (Ha elolvasná a feliratot, kattintson!)
Ez utóbbi dokumentumoknak már nincs közük a telekvitához, azok már a harc egy újabb fejezetéhez köthetők.
Pávits ugyanis az első összezördülés után elkezdett utánanézni, hogy a vele immár haragban lévő polgármester vajon hogyan gazdálkodik a közpénzzel. Elkezdte dokumentálni a helyi önkormányzati munkálatokat, végigfényképezte például tavaly nyáron az egyik kis út 15 millió forintos pályázati (állami) pénzből történő felújítását, ami aztán érdekes fordulatot vett: magát az utat csak félig aszfaltozták le a munkások, ám aztán a kanyar után, egy - jogilag már másik úton - folytatták a munkát.
Hogy, hogy nem, ez az utóbbi, nem hivatalosan leaszfaltozott út a polgármester dombtetőn lévő panziójához vezet, ahová így már busszal is lehet vendégeket vinni.
Részlet a táblák szövegéből 2. Sajnos a község választott vezetői és a képviselőtestület a rendőrségi házkutatások, lefoglalások, kihallgatások, egyéb nyomozati cselekmények megindulása előtt sem rendelkezett megfelelő szellemi képességgel és kellő erkölcsiséggel a település ügyeinek intézéséhez.
Pávits kikérte az útfelújítási pályázati iratokat, de azokban sem szerepelt a panzióhoz vezető út. Aztán kapott egy papírt, melyen az áll, hogy a polgármester felesége tulajdonosi hozzájárulást kér az önkormányzattól ahhoz, hogy az utat a saját költségükön leaszfaltozhassa. Pávits szerint több dolog sem stimmel a dokumentummal:
nincs iktatószám, bélyegző, a dátum szerint júliusban készült, a későbbi rendőrség későbbi nyomozása szerint viszont októberben,
az az út nem az önkormányzaté, hanem az államé
amikorra kérte a saját pénzből végzendő munkálatokat Csaliné, akkorra már rég vége volt a felújításnak, aszfaltos lett az út.
Másik ügyben is szerepe volt a hírhedt útnak A furcsán felújított aszfaltút egy másik, a polgármestertől és Nemesvitától független ügyeskedésnek is része. A hvg.hu írta meg tavaly, hogy a Viva Natura Alapítvány és a BG Pálinkaház Kft. konzorciuma "Lesencéktől a Balatonig kisrégiós bringatanya és halászati kultúrpihenő" címmel nyert 324 milliót, ennek részeként erre az útra is kerékpárút táblákat helyeztek ki, és pihenőket ígértek mellé, amelyek a mai napig nem épültek meg. Ebben az ügyben a NAV is vizsgálódik.
Pávits rendőrségi feljelentést tett, majd tovább kutakodott, és újabb, szerinte gyanús ügyeket talált:
egy másik útra úgy kért pénzt az önkormányzat, hogy "leromlott állapotú aszfaltozott útnak" mondta, mert arra lehetett pénzt szerezni, holott egy murvás útról van szó, amit ráadásul nem sokkal azelőtt szintén pályázati pénzből tettek helyre.
amikor Pávits még az útlezárás-ügyben birtokháborításért beperelte magánemberként Csalit, akkor ő az önkormányzat pénzéből fizette az ügyvédet, testületi felhatalmazás nélkül. A birtokháborítási pert egyébként Pávits elvesztette.
az önkormányzat a helyi ravatalozót még 2005-ben megterveztette egy helyi építésszel, Eke Lászlóval, ám sokáig nem épült meg, aztán az új testület "levette" őt a projektről, és ugyanazt a tervet más tervező nevével fogadták el. Igaz, ehhez Pávitsnak nem kellett sokat nyomozni, mert a tervező, Eke László ezt maga kifogásolta egy 2016 végi ülésen, bűncselekménynek nevezve a dolgot, és peren kívüli egyezséget ajánlva (a december 14-i anyag 6-os előterjesztéséről van szó). Pávits igazságügyi szakértői véleményt készíttetett, amely szerint a két terv megegyezik.
Részlet a táblák szövegéből 3. Aki a saját maga okozta konfliktus megoldására, a más véleményen lévő legyőzésére hivatali hatalmát és a falu közpénzét használja fel, az méltatlan a választói bizalomra.
Ezekről Pávits mind külön feljelentést tett a rendőrségen, a rendőrök összevonták, majd elfogultság miatt a Zala Megyei kapitányságra tették át az ügyet. Végül októberben határozatot hoztak: ezek ugyan valóban így történtek, de ezek közül semmi sem bűncselekmény, azaz bűncselekmény hiányában megszüntették az eljárást.
Ami a legnagyobb dolgot, az útfelújítást illeti, a rendőrök arra jutottak, hogy jogtalan előny okozására irányuló szándék nem állapítható meg, és mivel az utat is kifizették (Pávits közérdekű adatigénylése után), jogtalan előny vagy hátrány sem következett be. Egy októberi testületi ülésen elhangzottak szerint egyébként a Magyar Államkincstár visszavont pénzt a falutól ebből a projektből.
Az iratok visszadátumozásáról lényegében azt írta a rendőrség, hogy az csak akkor bűncselekmény, ha ezeket érdemben fel is használják jogtalan előny vagy hátrány okozására, ám itt erről nincs szó.
Az ügyvédi munkadíj ügyében egy egy évvel későbbi önkormányzati testületi döntés segítette ki Csalit - mellesleg az eljárási módot a jegyző írásban kifogásolta is - , erről a 2018. szeptember 13-i dátummal felrakott dokumentumban lehet olvasni.
a ravatalozó ügyét meg azzal az érthetetlen indoklással dobták vissza, hogy "valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek". Miközben a törvény konkrétan kimondja, hogy védendő "az építészeti alkotás és annak terve".
Pávits azt mondja, nem hagyja annyiban a dolgot, mert neki ez csak még jobban megerősítette, hogy
egy polip ellen küzd, amelyben minden összefonódik mindennel, és már az a fő kérdés, hogy kinek mivel hálálja meg Csali a segítséget.
Közben pedig amellett, hogy egyre otthonosabban mozog már a jogi és hivatali eljárásrendben, rengeteg órát tölt el azzal, hogy határozatokat, jogszabályokat böngész, ügyvédekhez jár, a saját eszközeivel is próbál harcolni: amikor a rendőrségre hívták tanúvallomást tenni, mindig hozzátette eskü alatt a mondanivalójához, hogy a polgármester korrupt, tolvaj, csaló.
Minden esetben figyelmeztették, hogy emiatt eljárást indíthatnak ellene."Én meg mondtam, mindenről papírom van, higgyék el, hogy nem fognak feljelenteni". Aztán ugye az említett útra felfújta festékszóróval, hogy pályázati csalásból épült, emellett
a bő 300 fős településen 100 példányban nyomtatja ki és dobja be a postaládákba a saját újságját,
benne a saját álláspontjával, dokumentummásolatokkal. A kérdésre, hogy mit szólnak ehhez a helyiek, azt mondta, elismeri, hogy eleinte sokan nem tudtak azonosulni a nyers stílusával, de szerinte egyre többen fogadják el, amit csinál, és ismerik meg a háborúját a polgármesterrel.
"Egy polgármesternek nincs hatalma, hiába használjuk ezt a kifejezést. Nekünk, embereknek van hatalmunk, településünk, önkormányzatunk, erre kéne rájönnie mindenkinek"
Ebben a sztoriban nem én vagyok a lényeges, hanem hogy ha beleállunk az igazunkba, mi nyerünk. Én beleálltam, nyerni fogok.
|
Nem a politikusnak van hatalma, hanem nekünk, erre kéne rájönni
|
Nem a politikusnak van hatalma, hanem nekünk, erre kéne rájönni - Poszter beintő kézről, útlezárás és saját nyomozás pár homályos ügy után. Szokatlan egyszemélyes háborút indított egy nemesvitai férfi a polgármestere ellen, ki is derített furcsa dolgokat, de a rendőrség egyelőre nem neki ad igazat. Ő erre azt mondja, a hivatalok és hatóságok egymást védik. Nemes vita?!
|
[
"nemesvita",
"pávits jános",
"polgármester",
"csali jános",
"pályázat",
"útfelújítás",
"belföld",
"támogatásból készült"
] | 1 |
https://index.hu/belfold/2018/12/04/nemesvita_pavits_janos_haboru_polgarmesterrel
|
2018-12-04 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Kivonnak a forgalomból több hurrikánnevet a meteorológusok: az Erika, Joaquin és Patricia nevekhez túl sok haláleset és nagy pusztítás tapad, így helyettük bevezetik az Elsát és a Juliant.
Erikának, Joaquinnak és Patriciának nem neveznek többé hurrikánt vagy trópusi vihart – jelentette be a Meteorológiai Világszervezet hétfőn.
A kivont nevek helyett az Elsát és a Juliant vezetik be az Atlanti-óceán térségében, a Pamelát pedig a Csendes-óceán északi részén a jövőben kialakuló trópusi viharok és hurrikánok megjelölésére.
© AFP / Luis Acosta
A szervezet hatévente újra elővesz egy-egy névlistát, tehát a 2014-est használják fel a 2020-as elnevezéskor, a most bejelentett új neveket először 2021-ben vethetik be.
A halálos viharok nevét cserélik le
Akkor vesznek le a listáról neveket, ha halálos áldozatokkal vagy nagy anyagi károkkal jár a hurrikán vagy a trópusi vihar, amelyet megjelöltek vele, ezért újrahasznosítását nem tartják helyénvalónak.
Az Erika nevű trópusi vihar közvetlenül 30 ember halálát okozta Dominika és Haiti szigetén, a Joaquin hurrikánban 34-en haltak meg, köztük az El Faro teherhajó legénységének 33 tagja.
A Patricia a nyugati félteke legerősebb hurrikánjává vált a feljegyzések kezdete óta.
|
Világ: Erika többé nem tarolja le fél Dominikát
|
Kivonnak a forgalomból több hurrikánnevet a meteorológusok: az Erika, Joaquin és Patricia nevekhez túl sok haláleset és nagy pusztítás tapad, így helyettük bevezetik az Elsát és a Juliant.
|
[] | 0 |
https://hvg.hu/vilag/20160426_hurrikan_es_viharnevek_erika_joaquin_patricia
|
2016-04-26 12:17:00+02:00
| false | 0 | 0 |
A celebek nem remekeltek a Ninja Warrior tesztpályáján - Videó!
Hétfő este újabb ninja jelöltek mutatkoztak be a TV2-n futó játékban, a Ninja Warriorban. Az egyik versenyzőnek azonban csúnya véget ért a pálya. A 33 éves Szabó Péter végig tökéletesen vette az akadályokat, ám az utolsó feladatnál, a nagy falnál elszámolta magát és visszaesett. Mindennek a jobb bokája látta a kárát.
Nem rúgja ki Majkát a TV2 A műsorvezető előre elárulta a kvízjátékban a helyes megoldást.
A játékoshoz azonnal berohantak az orvosok és vitték tovább a mentőbe. Amikor a műsorvezető, Majka meglátta a srác lábát rosszul lett.
Ajjajjajj, ott nagyon nagy a baj. Az a boka elment. Atyaúristen, olyan sérülést láttam, amit igazából nem akartam látni. Szabó Petinek úgy szétment a bokája, hogy majdnem átfúródott a bokacsontja , majdnem nyílt törés lett a vége
– tájékoztatta a közönséget a rapper.
Kiemelt kép: TV2
|
Horrorsérülést szenvedett a Ninja Warrior versenyzője – videó!
|
Majka rosszul lett, amikor meglátta a szerencsétlenül járt játékos lábát.
|
[
"majka",
"ninja warrior"
] | 0 |
http://24.hu/szorakozas/2017/11/14/horrorserulest-szenvedett-a-ninja-warrior-versenyzoje-video
|
2017-11-14 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Többfrontos jogi támadásra készülnek a trafikpályázat vesztesei.
Magyar György, a Facebookon szerveződött trafikkárosultak csoport ügyvédje elmondta: Szabó Máté alapvető jogok biztosához már elküldték a beadványukat. Ebben azt kérik, az ombudsman állapítsa meg: a trafiktörvény, illetve a nemzeti vagyonról szóló egyes – a trafikpályázat miatt módosított – pontjai ellentétesek az alkotmánnyal, s kérjen alkotmánybírósági vizsgálatot. Szerintük a tulajdonhoz és a vállalkozás szabadságához fűződő alapjog sérült azzal, hogy az állam a dohány-kiskereskedelem államosítása során úgy vonta el a trafikosok megélhetését, hogy semmiféle kárpótlásban nem részesítette őket.
Sérült a tulajdonhoz való jog?
Napokon belül a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához is megérkezik a trafikosok beadványa. Ehhez a testülethez azért fordulnak, mert a trafikpályázat nyomán sérült az emberi jogi egyezményben lefektetett tulajdonhoz való jog. Ezenkívül a jogorvoslathoz való jog is sérült a beadvány szerint, hiszen az egyfordulós pályázaton született döntésekkel szemben nem lehetett fellebbezni. Május végén, június elején számos próbaper indulhat a Fővárosi Bíróságon, hogy a testület mondja ki a trafikpályázat uniós joggal való összeegyeztethetetlenségét. Ehhez a hazai bíróságnak nagy valószínűséggel ki kell majd kérnie a luxembourgi Európai Bíróság előzetes döntését. Amennyiben a luxembourgi testület kimondja a jogellenességet, úgy a teljes trafikpályázat, illetve az az alapján megkötött koncessziós szerződések is semmisnek minősülhetnek. Az uniós jog szerint a pályázatoknak átláthatóaknak, a döntési szempontoknak objektívnek kell lenniük.
Kártérítési per is indul az állam ellen. Úgy tudni, hogy ebben az eljárásban a szekszárdi trafikosok indítanak keresetet. Itt ugyanis hangfelvétel bizonyítja, hogy a helyi fideszes képviselők részvételével lezajlott találkozón a résztvevőkhöz kikerültek a pályázók nevei, akiket politikai alapon minősítettek. (Az ügyben jelenleg a Központi Nyomozó Főügyészség is vizsgálódik.)
Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth rádióban közölte: nem tart attól, hogy bírósági ítéletek miatt változtatni kellene az eredeti kormányzati szándékon.
– Százas nagyságrendben vannak baloldaliak, akik dohánybolt-koncessziót nyertek – mondta Orbán Viktor az interjúban. A kormányfő ezúttal is elutasította, hogy politikai szempontok szerint születtek volna döntések. Így érvelt: "szelíd ember vagyok, tehát nem fenyegetőzésképpen mondom, de hogyha mi egyszer politikai szempontokat akarnánk egy ilyen pályázati rendszerben érvényesíteni, ott egy, azaz egyetlen baloldali sem nyerne". – A pályázatok minősége alapján születtek döntések – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Leszögezte: nem fognak hátat fordítani a saját támogatóiknak. "Miért lenne baj, ha egyébként a mi értékrendünket valló vállalkozók is, ha megfelelnek a pályázatokon, nyerhetnének?" Orbán Viktor hozzátette: nem értene egyet azzal sem, hogy valaki csak azért ne nyerjen, mert az ellenzékkel szimpatizál, "de hogy a saját szavazóinknak, híveinknek, támogatóinknak hátat fordítsunk csak azért, hogy mi, politikusok kevesebb bírálatot kapjunk, ezt sosem fogom elfogadni". Ezeket a bírálatokat el kell tudni viselni, mert "ha a saját híveink sem számíthatnak ránk, akkor kicsoda számíthat?" – fogalmazott a miniszterelnök.
|
Gazdaság: Máris indulnak a trafikperek
|
Többfrontos jogi támadásra készülnek a trafikpályázat vesztesei.
|
[
"2013-05-18",
"trafikbotrány"
] | 1 |
https://nol.hu/gazdasag/20130518-maris_indulnak_a_trafikperek
|
2013-05-18 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Napozás közben egy zuglói strandon fogtak el egy többszörösen körözött férfit, akit a hátán lévő tetoválás alapján azonosítottak a budapesti nyomozók - írja a police.hu.
Kábítószer birtoklása, garázdaság és csalás miatt jogerősen kiszabott szabadságvesztéseit nem kezdte meg, valamint újabb kábítószeres bűncselekmények és rablás elkövetése miatt összesen hét körözés volt érvényben a 31 éves N. Zsolt ellen. A férfit a XIV. Kerületi Rendőrkapitányság nyomozói 2023. augusztus 15-én egy zuglói strandon napozás közben fogták el. N. Zsolt először nem akarta elárulni adatait a rendőröknek, de a hátán lévő tetoválás alapján nem volt nehéz azonosítani. A férfit előállították a rendőrkapitányságra, majd büntetés-végrehajtási intézetbe vitték.
|
Tetoválása buktatta le a zuglói strandon napozó, többszörösen körözött férfit
|
N. Zsolt először nem akarta elárulni adatait a rendőröknek.
|
[
""
] | 0 |
https://24.hu/belfold/2023/08/22/zugloi-strand-korozott-ferfi-tetovalas
|
2023. 08. 22. 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Nem sok előrelépés történt a hangzatos nyilatkozatokon túl a korrupció letörésére a kormányzat részéről a választások óta; az üzleti szférában továbbra is gyakori, hogy hatóságokat kell megvesztegetni – mondta a hvg.hu-nak Földes Ádám, a Transparency International vezetője abból az alkalomból, hogy a szervezet – kormányzati résztvevőkkel – konferenciát tart Hatósági ellenőrzések korrupciós kockázatai címmel.
"Akkor lehet tenni a korrupció ellen, ha egy országnak világos stratégiája van, összehangolt intézkedésekkel veszi fel a harcot. Sajnos Magyarországon nem ez a helyzet, bármennyire is voltak biztató jelek a tavalyi kormányváltás óta" – mondta a hvg.hu-nak Földes Ádám, a Transparency International (TI) ügyvezető igazgatója. Földes Ádám az ilyen biztató lépések között említette, hogy a kormányfő és a legfontosabb kormányzati szereplők is kifejezett politikai célként beszéltek kezdettől fogva a korrupció letöréséről, 55 fővel növelték az ügyészség létszámát (ők csak ilyen ügyekkel foglalkoznak), és "eddig érinthetetlennek hitt embereknek is bíróság elé kellett állniuk".
Mi a "kifogástalan életvitel"?
A korrupciós helyzet mégsem javult érdemben, aminek a TI vezetője szerint az egyik legfőbb oka, hogy az említett átfogó stratégiáról nem beszélhetünk Magyarországon, annak ellenére sem, hogy a közigazgatás reformjáról szóló Magyary Zoltán Program is kifejezett célként fogalmazza meg a korrupció elleni küzdelmet a közigazgatásban. "Ez egy jó kezdeményezés volt, azt mondták, egy átfogó korrupcióellenes programon is dolgoznak ennek keretében, de a hivatásos állományúaknál és egyes köztisztviselőknél alkalmazható megbízhatósági vizsgálat nem elegendő és az előbbiek számára előírt ’kifogástalan életvitel’, mint kritérium, is túl általános, semmilyen kidolgozott etikai normarendszer nem tartozik hozzá" – mondta Földes Ádám.
Rengeteg korrupciós eset marad feltáratlanul Magyarországon © Dudás Szabolcs
A korrupcióellenes szervezet felmérései szerint még ma is gyakori, hogy az üzleti élet szereplőinek vesztegetési pénzt kell adniuk, ha hatósági ügyeiket intézik, különben elvesznek a hivatali ügyintézésben. "Ebben nem segít, hogy továbbra is rengeteg engedélyt kell különböző helyekről beszerezni" – mondta Földes Ádám, aki ennél is aggasztóbbnak tartotta, ha különböző hatóságokat használnak fel a megfelelő politikai kapcsolatokkal rendelkezők arra, hogy konkurenseiket lehetetlenítsék el. "Ezen a téren nem látunk sajnos változást" – mondta a TI vezetője.
Globális Korrupciós Barométer
Pedig a korrupciómentes ügymenet egy ország versenyképességét is javítja. Tausz Péter, a TI üzleti programjainak vezetője a nemzetközi Bribe Payer Index (Nemzetközi Megvesztegetési Index) adatait idézte: egy felmérés keretében a világ 28 legjelentősebb külföldi-befektető országának vállalatait vizsgálták harminc országban, így Magyarországon is. Nem meglepetés, hogy a legkorruptabb magatartást általában a kínai és orosz cégek tanúsították, miközben világosan kiderült, hogy azok az országok a legversenyképesebbek nemzetközi szinten is, amelyek kemény küzdelmet folytatnak az üzleti és hatósági korrupció ellen.
Egy másik felmérésben, a Globális Korrupciós Barométer keretében azt mérték fel, egy-egy ország állampolgárainak legutóbbi ügyintézésük során milyen arányban kellett kenőpénzt fizetniük. Magyarországon a hatósági eljárásokkal kapcsolatban a megkérdezettek 3, az ingatlan- és vámügyintézés során egyaránt 7-7, az adóhatóság esetében 2 százalék nyilatkozott úgy, hogy fizetnie kellett. Tausz Péter szerint ezzel nagyjából az uniós átlag szintjén vagyunk. A probléma, hogy semmit nem fejlődünk.
A Transparency International november 24-én tartja a Hatósági ellenőrzések korrupciós kockázatai című konferenciáját.
|
Itthon: Semmit nem csökkent a korrupció Magyarországon
|
Nem sok előrelépés történt a hangzatos nyilatkozatokon túl a korrupció letörésére a kormányzat részéről a választások óta; az üzleti szférában továbbra is gyakori, hogy hatóságokat kell megvesztegetni – mondta a hvg.hu-nak Földes Ádám, a Transparency International vezetője abból az alkalomból, hogy a szervezet – kormányzati résztvevőkkel – konferenciát tart Hatósági ellenőrzések korrupciós kockázatai címmel.
|
[] | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20111122_transparency_korrupcio_konferencia
|
2011-11-22 14:11:00+01:00
| true | 0 | 0 |
A vezető részvények közül az OTP 0,4 százalékot veszített értékéből a csütörtöki záráshoz képest, nem sokkal 9 óra után 3 624 forintba került egy papír. A MOL árfolyama 0,2 százalékos csökkenés után 13 480 forint.
A Magyar Telekom-papírok ára 0,9 százalékot gyengült, 6 48 forintra, az EGIS árfolyama nem változott, 18 495 forintba került egy részvény.
A vezető részvények közül egyedül a Richter-papírok ára emelkedett, 0,4 százalékkal, 36 645 forintra.
A forint egyre erősebb mind az euróval, mind a dollárral szemben. Egy euró negyed tízkor 268 forintba került a bankközi devizapiacon, míg a dollár árfolyama 189 forint volt.
19:30 Feliratkozom
|
Egyre erősebb a forint
|
Egyre erősebb a forint - A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 0,46 százalékos gyengüléssel 16 460,71 ponton nyitott pénteken. A forint rendületlenül erősödik.
|
[
"gazdaság"
] | 0 |
http://infostart.hu/gazdasag/2009/07/24/egyre_erosebb_a_forint-293399
|
2009-07-24 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Vérfürdő Németországban: kiderült, milyen nemzetiségűek az áldozatok
Szélsőjobboldali támadás a Frankfurt melletti Hanauban - 11 halott, köztük az elkövető és a saját anyja / Fotó: Northfoto
Ankara - Törökország "maximális erőfeszítést" vár a német hatóságoktól a szerda éjszakai hanaui lövöldözés felgöngyölítésére - írta Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő csütörtökön a hivatalos Twitter-fiókján, hozzátéve, hogy az incidensben török állampolgárok is életüket vesztették.
Kiemelte, hogy a támadás hátterében a jelek szerint idegengyűlölet és rasszizmus állt. "A rasszizmus kollektív rákbetegség" - fogalmazott a szóvivő.
Kalin a török állampolgárságú áldozatok számát nem közölte, de az NTV török hírtelevízió a berlini török nagykövetre, Ali Kemal Aydinra hivatkozva azt jelentette, hogy a kilenc halálos áldozat közül öten voltak török állampolgárok.
A Frankfurt am Main melletti Hanau városban szerda késő este két helyszínen kilenc embert lőtt le egy férfi. Tette a nyomozás első, előzetes megállapításai szerint - mint azt Peter Beuth, Hessen tartomány belügyminisztere közölte - valószínűleg szélsőjobboldali terrorcselekmény volt. Hajnalban a feltételezett elkövetőt, egy 43 éves német állampolgárt, 72 éves édesanyjával együtt holtan találták hanaui lakásában. Mindkét holttesten lőfegyver okozta sebek vannak.
A nyomozás első megállapításai szerint a férfi valószínűleg lelőtte az anyját, majd végzett magával. Hazatérése előtt támadást intézett két helyi vízipipabár ellen. Tüzet nyitott egy vegyesbolt előtt is, és rálőtt egy autóra. Több embert meg is sebesített.
A török külügyminisztérium internetes oldala szerint a 83 milliós Németország lakosságának 3,4 százaléka rendelkezik törökországi gyökerekkel, ez 2,82 millió embert jelent.
(MTI)
|
Vérfürdő Németországban: kiderült, milyen nemzetiségűek az áldozatok
|
Ankara - Törökország "maximális erőfeszítést" vár a német hatóságoktól a szerda éjszakai hanaui lövöldözés felgöngyölítésére - írta Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő csütörtökön a hivatalos Twitter-fiókján, hozzátéve, hogy az incidensben török állampolgárok is életüket vesztették.
|
[
"Hanau",
"Támadás",
"vérengzés",
"Németország"
] | 0 |
https://blikk.hu/aktualis/kulfold/verfurdo-nemetorszagban-kiderult-milyen-nemzetiseguek-az-aldozatok/lrslsf1
|
2020-02-20 15:54:00+01:00
| false | 0 | 0 |
2019. április 24. 22:18
Az európai parlamenti választások után vissza kell térni a külső határok védelméhez, a nemzetállamok Európájához; erről beszélt a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerda este.
Bakondi György kifejtette: remélik, hogy a közeledő választáson egy más politikai irányt képviselő erő kerül többségbe, s változás fog történni az európai bürokrácia politikájában.
A főtanácsadó példaként említette, hogy az unió migránskártya programja is a kudarcok közé illeszkedik. Mint felidézte, először azt mondták, nincs is ilyen kártya, majd azt, hogy csak a politikai menekültek kaphatják meg. Kiderült, hogy szélesebb kör kapott ilyet.
Bakondi György kiemelte: 500 milliárd forintnak megfelelő eurót fordított a migránskártyákra az unió. Mint megjegyezte, az állampolgárok adójából történt befizetéseket "elég furcsán" használja fel a bizottság.
Ráadásul; mint kifejtette a migránskártya-program számos kérdést felvet, amelyekre mostanáig sincs válasz. Továbbra sem tudni például, hogy miként ellenőrzik azokat, akik ilyen kártyát kaptak. Ahogy azt sem tudni, hogy milyen nagyságrendben fedezte a terrorcselekménnyel gyanúsított szír férfi Haszan F. utazásait a migránskártya.
(MTI)
|
Bakondi György: A migránskártya egyértelműen kudarc
|
Bakondi György: A migránskártya egyértelműen kudarc | Mandiner: Az európai parlamenti választások után vissza kell térni a külső határok védelméhez, a nemzetállamok Európájához; erről beszélt a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerda este.
|
[
"belföld",
"Európa",
"migráció",
"Bakondi György",
"mandiner",
"hír"
] | 0 |
https://mandiner.hu/cikk/20190424_bakondi_gyorgy_a_migranskartya_egyertelmuen_kudarc
| null | false | 0.004016 | 0 |
A csaknem 330 ezer példányban nyomott, a budapesti köztereken, az összes megyeszékhelyen, továbbá többtucatnyi városban ingyenesen terjesztett újság 18 év után tűnik el a hazai médiapiacról. A magyar kiadás jogát egy évvel a kormányváltás után, 2011-ben szerezte meg a Megapolis Zrt., Fonyó Károly vagyonkezelő cége. A következő években – miközben a pénzért árult lapok példányszáma tovább esett, a reklámpiac zsugorodott – a Metropol bevételei valósággal kilőttek, majdnem egymilliárd forinttal tudta növelni forgalmát négy év alatt. A kiadó tavaly és tavalyelőtt 400-400 millió forint tiszta hasznot termelt a tulajdonosnak. Ebben szerepet játszott az is, hogy a kormány és az állami cégek a tulajdonosváltás után egyre többet reklámoztak az újságban.
Tavaly viszont radikálisan megváltoztak a körülmények, a lap forgalma egyik évről a másikra hárommilliárdról 1,8 milliárd forintra esett vissza, a kiadó 233 millió forint veszteséget termelt. Simicska 2015 februárjában nyíltan szembefordult Orbán Viktorral, azóta médiacégeik, építési és mezőgazdasági vállalkozásaik kormányzati össztűz alatt állnak, s a háborúnak a Metropol lett az egyik legnagyobb vesztese.
A reklámpiacot figyelő és elemző független ügynökség, a Kantar Media adatai szerint egyetlen év alatt durván visszaesett az állami hirdetések aránya a Metropolban, az idei év első három hónapjában pedig szinte teljesen eltűntek a kormányzati reklámok. Január 1-jén ráadásul véget ért a kiadó és a BKV 17 éves együttműködése is. A fővárosi közlekedési vállalat nem hosszabbította meg azt a szerződést az MTG-vel, amely lehetővé tette a lap terjesztését a közösségi közlekedés megállóiban és járatain.
Fonyó Károlyék mindkét változással számoltak: a tavalyi üzleti tervet már úgy állították össze, hogy kalkuláltak az állami hirdetések visszaesésével, és már egy éve olyan alternatív terjesztési rendszert építettek ki a köztereken, amellyel kiváltották a BKV-s pontokat. A rikkancsok által kínált lap még jobban is fogyott, hiszen az olvasók kezébe nyomták.
Viszont 2015 második felében, majd az idei év első hónapjaiban már a Metropol is megérezte a lappiac válságát. A Magyar Reklámszövetség kimutatása szerint a nyomatott sajtó piacán tavaly 7 százalékkal csökkent a reklámköltés. Piaci forrásaink elismerték, a vállalati hirdetők is politikai nyomás alatt vannak, mint egyikük fogalmazott, "kockázatossá vált" a Simicska-birodalomba tartozó médiumokban reklámozni, és sok hirdető nem akar konfrontálódni a Fidesszel.
Metróból Metropol A Metropolt az eredetileg svéd cég, a Metro International alapította, amely az 1990-es évek második felében kezdett terjeszkedni Európában, majd Ázsiában és az amerikai kontinensen. Ma már két tucat országban jelenik meg a lap, amelyet 2008-ig Metrónak hívtak, utalva a médiapiacon akkoriban újnak számító üzleti modellre: az újságot a tömegközlekedési helyszíneken terjesztették ingyen. Miután a hasonló nevű üzletlánc több országban is pert indított a névbirtoklásért, 2008-ban több országban is átnevezték Metropolra. Magyarországon 1998 szeptemberében jelent meg az első szám, Fonyó Károly 2011-ben vásárolta meg a névhasználatot a svédektől.
Úgy tudjuk, hogy Fonyó több üzleti tervet is készíttetett az idei évre azt vizsgálva, hogyan tudná biztosítani az újság fennmaradását, ám mindegyik modell nagy veszteséget vetített előre. A növekvő nyomdai árak, továbbá a papír euróárfolyamhoz kötöttsége szintén borúlátásra adtak okot. Még az is felvetődött, hogy a 313 ezres példányszámot 100 ezerre csökkentik, hogy így spóroljanak. Csakhogy ezzel jóval kevesebb olvasót értek volna el, amit a hirdetők nem tolerálnak. Még az is fölvetődött, hogy pénzt kérnek az újságért, de az egy teljesen új terjesztési rendszer felépítésével – tehát hatalmas kiadással – járt volna.
Simicska Lajos médiabirodalma a Class FM után a Metropolról is lemondott
Közgép
A 444.hu a múlt héten arról számolt be, hogy még a lap eladása is szóba került. Ezt egy, az üzletember megfontolásait ismerő forrásunk megerősítette hozzátéve, Fonyó megbízható vevőt keresett, olyat, aki garantálná, hogy nem adja tovább az újságot kormánypárti üzletembereknek. Ám ilyet nem talált, ezért a végelszámolás mellett döntött, mert így megtarthatja a márkanevet.
Közben a Metropolnak vetélytársa is akadt: múlt hétfőn került 150 ezer példányban az utcára a miniszterelnöki tanácsadó, Habony Árpád szintén ingyenes napilapja. A Lokált ráadásul terjeszthetik a tömegközlekedési megállókban – közbeszerzés nélkül. Ez azért is furcsa, mert a BKV arra hivatkozva nem hosszabbított szerződést a Metropollal, hogy pályázatot készült kiírni. A Magyar Narancs június elején derítette ki, az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. márciusban már leszerződött a Lokállal, s az idén bruttó 486 millió forintnyi hirdetést vásárol a lapban.
"Mivel a Metropol és a Lokál is ingyenes lap, olvasóik nem tekinthetők márkahűnek, lényegében azért olvassák, mert a kezükbe nyomják őket. Arra számítok, hogy az előbbi eltűnésével az olvasók hamar átállnak a Lokálra" – mondta Urbán Ágnes médiapiaci elemző. A Corvinus Egyetem oktatója szerint Habony lapja sokkal politikusabb, így könnyebben érvényesül majd a kormányzati propaganda. Urbán arra számít, hogy a Lokál a közeljövőben erőteljesen terjeszkedik vidéken is.
|
Simicska feladta tömegmédiáját
|
Ma jelenik meg utoljára a Metropol. Az ingyenes újságok piaca Habonyé.
|
[
"sajtó",
"Simicska Lajos",
"Habony Árpád"
] | 1 |
http://nol.hu/belfold/simicska-feladta-tomegmediajat-1619517
|
2016-06-14 06:15:00+02:00
| true | 0 | 0 |
Rövid közleményt adott ki a pécsi önkormányzat, mely szerint önkormányzati, illetve önkormányzati intézményi dolgozók ellen folyik nyomozás.
A Fidesz-közeli Pécs Aktuál úgy tudja: a nyomozás hivatali vesztegetés miatt indult, és a lakásgazdálkodási csoport, valamint a Pécsi Ellátó Központ munkatársait érinti.
A Telex is megkereste a pécsi önkormányzatot. Kérdéseinkre nem kaptunk választ, de nem sokkal később rövid közleményt adtak ki:
|
Nyomozás indult a pécsi önkormányzat és egy városi intézmény dolgozói ellen
|
Rövid közleményben erősítették meg, hogy önkormányzati, illetve önkormányzati intézményi dolgozók ellen nyomoz a rendőrség.
|
[
"Belföld",
"nyomozás",
"Pécs",
"helyi tudósítás"
] | 1 |
https://telex.hu/belfold/2022/11/08/nyomozas-indult-indult-a-pecsi-onkormanyzatnal-intezmenyeknel
|
2022-11-08 00:00:00
| true | 0 | 0 |
A civil társadalmakra nehezedő nyomás a demokrácia eszméjének aláaknázását célozza – mondta az amerikai elnök, a rossz példák között említve Magyarországot. Bejelentette, hogy az USA világszerte innovációs központokat hoz létre a civil társadalmi csoportok támogatására.
A civil szervezetek globális amerikai támogatásának fokozását ígérte Barack Obama amerikai elnök a Clinton Globális Kezdeményezés elnevezésű szervezet New York-i éves tanácskozásán, amelyen mások mellett Magyarországot is a civil társadalmat korlátozó országok között említette.
A helyi idő szerint kedden elhangzott felszólalásban az elnök hangoztatta, hogy a civil társadalomra növekvő nyomás nem más, mint egy olyan kampány, amely a demokrácia eszméjének aláaknázását célozza. Emlékeztetett arra az ígéretére, hogy egy évvel ezelőtt New Yorkban megfogadta, az Egyesült Államok, amely a világon vezető szerepet játszik ezen a területen, a korábbiaknál is többet fog tenni a civil társadalom megerősítése érdekében.
Amerikai lépések a civilekért
Obama több lépést is bejelentett a fenti cél érdekében. Az amerikai vezetés ezentúl teljes kormányzati szinten – és nemcsak a szakminisztériumok útján – fog egyeztetni és együttműködni a civil szervezetekkel. Az Egyesült Államok ellen fog állni a külföldi kormányok azon erőfeszítéseinek, amelyek a békés gyülekezéshez, egyesüléshez és véleménynyilvánításhoz való jog korlátozására irányulnak – mondta Obama, aki úgy gondolja, "hogy a civil társadalomnak nyújtott amerikai támogatás nemzetbiztonsági kérdés".
Az Egyesült Államok világszerte innovációs központokat hoz létre a civil társadalmi csoportok támogatására, amelyek a jövő évtől kezdve hálózatépítésre használhatják fel őket, illetve arra, hogy az elképzeléseik megvalósításához szükséges ismeretanyaghoz, technikához és anyagi eszközökhöz juthassanak. Az első hat ilyen központ Latin-Amerikában, a szubszaharai Afrikában, a Közel-Keleten és Ázsiában jön majd létre.
Az Egyesült Államok megnöveli a Demokráciák Közössége elnevezésű kormányközi szervezet támogatását a hatékonyabb diplomácia nyomásgyakorlás érdekében.
Az Egyesült Államok mindennemű civil társadalmi csoportok támogatását növeli és nagyobb vésztámogatást nyújt a szorongatott civil szervezeteknek. Nő a terhelő törvényekkel és szabályozásokkal szembeni jogi támogatás.
Barack Obama méltatta a kubai, az orosz, a szenegáli, a palesztin és a burmai civil szervezetek kiállását. Hangoztatta, hogy erős és élénk civil társadalmakra van szükség.
Az elnök rámutatott, hogy azok az országok Amerika legszorosabb partnerei, amelyek tiszteletben tartják az emberi jogokat, ezzel szemben ezeknek a jogoknak a megsértése sérelmeket szül és idővel instabilitáshoz vagy szélsőségességhez vezethet.
Magyarország Azerbajdzsánnal egy lapon
"Oroszországtól Kínáig és Venezueláig könyörtelen megleckéztetéseknek vagyunk a tanúi, valamint annak, hogy a jogos elégedetlenséget felforgatásként becsmérlik. Olyan helyeken, mint Azerbajdzsán, a törvények hihetetlenül megnehezítik a civil szervezeteknek még a működését is. Magyarországtól Egyiptomig egyre inkább véget nem érő szabályozások és nyílt megfélemlítések veszik célba a civil társadalmat. És szerte a világon olyan bátor férfiakat és nőket támadnak meg, sőt, ölnek meg, akik fel merik emelni a hangjukat" – fogalmazott az amerikai elnök.
|
Itthon: Obama megvédte a magyar civileket
|
A civil társadalmakra nehezedő nyomás a demokrácia eszméjének aláaknázását célozza – mondta az amerikai elnök, a rossz példák között említve Magyarországot. Bejelentette, hogy az USA világszerte innovációs központokat hoz létre a civil társadalmi csoportok támogatására.
|
[] | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20140924_Obama_megvedte_a_magyar_civileket
|
2014-09-24 07:39:00+02:00
| true | 0 | 0 |
A Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes ügyvédének határidőnaplójában található adatok "kapcsolatot mutatnak a médiában és a köztudatban az MSZP pénztárnokaként ismert Puch László vonatkozásában" – állítja a Központi Nyomozó Főügyészség az atlatszo.hu birtokába került nyomozati iratban.
A 2010-es házkutatás keretében lefoglalt 2007-es és 2008-as határidőnaplók bejegyzései a Központi Nyomozó Főügyészség gyanúja szerint arról tanúskodnak, hogy Horváth Iván ügyvéd "közvetlen módon irányította és utasításokkal látta el" a fővárosi tulajdonú közműcégek vezetőit, például Antal Attila és Balog Zsolt akkori BKV-vezéreket, illetve az ezen cégekhez kapcsolódó közbeszerzéseket és egyéb beruházásokat "kézben tartotta". Több lapon szerepelnek olyan számok és jelölések, nyilak, amelyek a nyomozók gyanúja szerint "leosztásokat" takarnak.
Horváthnál 2010. május 4-én tartott házkutatást a BRFK Gazdaságvédelmi Osztálya, számítógépeket és iratokat foglaltak le az ügyvédnél. A rendőrségi közlés szerint az ügyvéd közreműködött a BKV fénymásoló-állományának felmérésére vonatkozó fiktív szerződés megkötésében, politikai kapcsolatait is felhasználva a nyomásgyakorlásra. A nyomozók szerint a felmérést csak papíron elvégző Optimismo Kft.-t később fantomizálták. A Heti Válasz kutatása szerint Horváth Iván ügyvédi irodája, amely Hagyó saját cégének jogi képviseletét is ellátta, 2007 óta összesen közel 230 millió forint értékben kötött tanácsadói, jogi szakértői szerződéseket a fővárosi önkormányzat cégeivel, így a Főkefével és a BKV-val is.
Az atlatszo.hu birtokába került határidőnapló részletekből egy jól szervezett korrupciós hálózat képe bontakozik ki, alig van a BKV működésének olyan szelete, amelyet ne érintenének a bejegyzések. Az általunk most közreadott iratrészlet (amelyből a személyes adatokat jogi megfontolásokból kitakartuk) eredetijében számos további budapesti önkormányzati cég és cégvezető, alvállalkozó cégek, valamint több szocialista politikus neve is szerepel. Horváth Iván egyebek mellett reklámfelületekről, energiatenderről, takarításról, őrzés-védésről, használati jogokról, fejlesztési jogosultságról, sőt végkielégítésekről is egyeztetett. A határidőnaplóban többször szerepel a “Puch" bejegyzés is, a Központi Nyomozó Főügyészség ebből arra következtetett, hogy az adatok “kapcsolatot mutatnak a médiában és a köztudatban az MSZP pénztárnokaként ismert Puch László vonatkozásában is".
Horváth Ivánt a BKV-ügyekkel kapcsolatban bűnszervezetben, bűnsegédként elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsítja a rendőrség. Az ügyvéd ártatlannak vallja magát, az mondta nem vett részt törvénytelenségekben. “Ebben az irodában van nokiás doboz (...), de abban telefon van" – mondta a TV2 Tényeknek. Puch László MSZP-s országgyűlési képviselőtől szerettük volna megtudni hogy valóban kapcsolatban állt-e Horváth Ivánnal, de nem sikerült elérnünk. A BKV-ügyben 45 ezer oldalnyi nyomozati irat keletkezett, amiből az iratismertetés óta több sajtóorgánumhoz kiszivárogtak részletek.
A nyomozati irat anonimizált részletét innen letöltheti
|
Pártpénztárnokot is találtak Hagyó ügyvédének határidőnaplójában
|
A Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes ügyvédének határidőnaplójában található adatok "kapcsolatot mutatnak a médiában és a köztudatban az MSZP pénztárnokaként ismert Puch László vonatkozásában" – állítja a Központi Nyomozó Főügyészség az atlatszo.
|
[
"bkv",
"hagyó miklós",
"puch lászló",
"bkv-akták",
"cikkek",
"kiszivárogtatás"
] | 1 |
https://atlatszo.hu/2011/10/21/bkv-partpenztarnokot-is-talaltak-hagyo-ugyvedenek-hataridonaplojaban
|
2011-10-21 00:00:00
| true | 0 | 0 |
MTI-Népszava;
függetlenség;Ukrajna;Alekszandr Lukasenko;Belarusz;
2023-08-24 18:46:00
Az orosz háborús csendestárs Belarusz elnöke köszöntötte Ukrajnát a függetlenség napja alkalmából
Alekszandr Lukasenko szerint országa készen áll mindent és még többet megtenni, hogy véget vessen a konfrontációnak.
Alekszandr Lukasenko belarusz diktátor felköszöntötte az ukránokat csütörtökön államuk függetlenségének 32. évfordulója alkalmából, és azt mondta, országa készen áll mindent és még többet megtenni, hogy véget vessen a konfrontációnak.
- Miután Ukrajna és Belarusz több mint három évtizede elnyerte függetlenségét, a két ország önállóan választotta meg saját módját a fejlődésének és jövője építésének - idézett a TASZSZ orosz hírügynökség üdvözletből, amelyet Lukasenka a honlapján tett közzé. A belarusz vezető arra szólított fel, hogy teremtsenek közösen biztonságos lehetőségeket az egész régió méltó együttélésére. - Fel kell használnunk szomszédságunk értékét a szembenállás megszüntetése érdekében. A belarusz oldal kész mindent megtenni, ami ehhez szükséges, sőt még ennél is többet - hangoztatta.
- Ukránok és belaruszok századokig éltek egymás mellett harmóniában és tiszteletben, együtt szálltak szembe a fasizmussal, és állították helyre az országot a nagy honvédő háború után" - emlékeztetett üzenetében a fehérorosz elnök.
|
Az orosz háborús csendestárs Belarusz elnöke köszöntötte Ukrajnát a függetlenség napja alkalmából
|
Alekszandr Lukasenko szerint országa készen áll mindent és még többet megtenni, hogy véget vessen a konfrontációnak.
|
[
""
] | 0 |
https://nepszava.hu/3206484_alekszandr-lukasenko-belarusz-ukrajna-fuggetlenseg-napja-koszontes
| true | 0 | 0 |
|
Bulgáriában azt várják, hogy a hét közepén az ország visszakaphat több mint 70 millió eurót az EU-tól. A Saphard alapokból azért fagyasztott be a bizottság 150 milliót, mert Brüsszel korrupciós ügyleteket észlelt a pénzek kezelése körül.
Hamarosan a korábbi szocialisták vezette koalíciós kormány több minisztere ellen is vádat emelhetnek. Ezt jelentette be a szófiai televízióban Borisz Velcsev főügyész. A vádhatóság feje nem árulta el, hány volt kormánytagról lehet szó, és milyen ügyletekről. Mindenesetre a nyomozás végső stádiumába érkezett – érzékeltette. Az idő sürget, hiszen Bojko Boriszov miniszterelnök a jobboldali kormány hivatalba lépésekor azt ígérte, sürgősen hozzálátnak Bulgária nemzetközi reputációjának megjavításához, s letörlik az "unió legkorruptabb tagállama" címet.
Egyelőre a védelmi minisztériumban bukkantak ilyen piszkos ügyletekre. Arról is tart a vita, ki észlelte a magas szintű panamákat az előző kormányban. A DANSZ betűszóval jelzett titkosszolgálat emberei azt állítják, hogy még Szergej Sztanisev előző (szocialista) miniszterelnököt tájékoztatták kormánya 10-11 tagjának megvesztegethetőségéről.
Sztanisev tagadja, hogy kapott volna ilyen jelentést. Boriszov jelenlegi miniszterenök sem erősítette meg a dokumentum létezését. Pedig pártjának emberei már pedzegetik, hogy amennyiben volt ilyen jelentés, úgy a volt kormányfő ellen is vádat lehetne emelni az ügy eltusolása miatt. Boriszov pártja azonban szeretné magának tulajdonítani a szocialista üzelmek leleplezését. Cvetan Cvetanov pártelnök és belügyminiszter a múlt hét végén egy vidéki beszédében aláhúzta: az új miniszterek maguk akadtak a visszaélések nyomára.
Egyelőre tartanak a nyomozások. A fő célpont a "török párt". A Mozgalom a jogokért és a szabadságért (DPSZ) "fekete kasszáját", s a párt elnökének Ahmed Dogannak vagyonát vizsgálják a nyomozók. A törökellenes érzelmek és az előző hatalmi elit üzelmeinek felszámolása stabil társadalmi támogatottságot ad Boriszov kormányának.
A Gallup legutóbbi felmérése szerint a bolgárok 61 százaléka támogatja a jobbközép kormányt. Pedig az utóbbi hónapokban több fájdalmas megszorító intézkedést is végrehajtott a politikai szupersztárrá (a Wall Street Journal szerint) lett új pénzügyminiszter. A 39 éves Szimeon Djankov tizenöt évet töltött a Világbanknál, mielőtt elfogadta volna Boriszov felkérését. Hivatalba lépése után befagyasztotta a közalkalmazottak béreit és nyugdíjakat, leállított egy sor költséges állami beruházást, 15 százalékkal csökkentette az állami kiadásokat.
Az eredmény: Bulgária költségvetési hiányát a júliusi 412 millió dollárról 76,5 millióra csökkentették, azaz 81 százalékkal vágtak vissza. A miniszter azt nyilatkozta az amerikai konzervatív gazdasági lapnak, hogy további kiadáscsökkentést tervez, hogy decemberre egyensúlyba hozza a gazdaságot. A várható év végi mélypont után 2010-ben feltehetően növekedésnek indulhat újra a bolgár gazdaság – véli a közgazdász miniszter.
Az elemzők bizakodnak. Boriszovnak továbbra is erős a társadalmi támogatottsága. Az emberek pedig jobban elviselik a szükségesnek mondott megszorításokat, ha látják, hogy a korrupt politikusok végre rács mögé kerülnek. Az intézkedések hatására újra érkezhetnek a fejlesztési pénzek az uniótól is. Kérdéses persze – vetik közbe a szkeptikusok –, hogy ezek elosztása végre valóban áttetsző és tökéletes lesz-e?
|
Külföld: Volt bolgár miniszterek kerülhetnek rács mögé
|
Bulgáriában azt várják, hogy a hét közepén az ország visszakaphat több mint 70 millió eurót az EU-tól. A Saphard alapokból azért fagyasztott be a bizottság 150 milliót, mert Brüsszel korrupciós ügyleteket észlelt a pénzek kezelése körül.
|
[
"2009-09-07",
"Bulgária",
"korrupció",
"miniszterek",
"voks"
] | 1 |
https://nol.hu/kulfold/volt_miniszterek_kerulhetnek_racs_moge_
|
2009-09-07 18:02:00+02:00
| true | 0 | 0 |
A Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) a Bunge Zrt. bejelentése alapján két vizsgálatot folytatott, 2011-ben a vetőmag-felvásárlásnál, 2013-ban az élelmiszeriparban elkövetett bűncselekmények gyanúja miatt - közölte az adóhatóság csütörtökön az MTI-vel.
A hvg.hu csütörtökön írt arról, hogy az amerikai tulajdonú cég majdnem kéttucatnyi étolajmárkát, importőröket és forgalmazó cégeket nevezett meg, szállítóleveleket, számlákat, konkrét áfacsalási sémát vázolt föl 2012 elején az adóhatóság központi hivatalának elküldött anyagában.
A NAV csütörtök délutáni közleménye szerint az eljárás mindkét esetben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett, költségvetési csalás miatt zajlott illetve zajlik. 16 embert gyanúsított az ügyben, ebből nyolcan már vizsgálati fogságban vannak költségvetési csalás gyanúja miatt, négyen pedig előzetes letartóztatásban.
A NAV feltárta, hogy az elkövetők több éve működtettek egy olyan bűnszervezetet, amely 12 magyarországi székhelyű gazdasági társaságból állt. Ez a bűnszervezet áfabefizetés nélkül különböző élelmiszeripari termékeket - például cukrot, étolajat, kávét - hozott be Magyarországra Szlovákiából és Csehországból, valamint Ausztriából. Az így elkövetett kár meghaladja a 2 milliárd forintot - áll a közleményben.
|
NAV: volt vizsgálat a Bunge bejelentése után
|
2011-ben a vetőmag-felvásárlásnál, 2013-ban az élelmiszeriparban elkövetett bűncselekmények gyanúja miatt nyomozott az adóhatóság.
|
[
"nav",
"bunge zrt.",
"kitiltás amerikából",
"vida ildikó",
"áfacsalás"
] | 1 |
http://hir24.hu/belfold/2014/11/20/nav-volt-vizsgalat-a-bunge-bejelentese-utan
|
2014-11-20 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Miközben a kormány nagyszabású kampányainak bonyolítójaként a Rogán Antal szomszédságában lakó Csetényi Csaba és érdekeltsége, a Network 360 van a figyelem középpontjában, egy másik kommunikációs ügynökség surranópályán nőtt hatalmasra. Kutatásaink során legalábbis alig találtunk olyan állami vállalatot, amely ne szerződött volna a Young & Partners–Trinity csoporttal. Ők intézik a Szerencsejáték ügyeit is, de kommunikációs tanácsokat adnak a légi irányítással foglalkozó HungaroControlnak, és szervezik a vasutasnapokat a MÁV-nál. Számításaink szerint legalább 13 milliárdnyi megrendelésre tettek szert 2014 óta, amire még rájönnek az Nemzeti Kommunikációs Hivataltól (NKoH) kapott megbízásaik: ez további 7,2 milliárdot jelent.
Neve ellenére a csoport magyar tulajdonban van. Tulajdonosa, Kuna Tibor a Fidesz ifjúsági szervezetében indította el karrierjét. A Fidelitasban került kapcsolatba a szervezet korábbi elnökével, Szijjártó Péterrel, és az állami cégek egy részét felügyelő miniszter, Seszták Miklós kabinetfőnökével, Mihalovics Péterrel. Két cége azután futott fel, hogy a kormánypártban eldőlt: kiszorítják Simicskáékat az állami kommunikáció szervezéséből. Tavaly már egymilliárddal volt több a bevételük, mint a Networknak. Kuna 2015-ben 880 millió osztalékot vehetett ki a cégeiből, saját bevallása szerint úgy kalkulál, idén 12 milliárdos lesz a csoport árbevétele.
Az intenzív költések miatt egyébként a 25 milliárdos keret kimerülőben van, kezelője, a NkoH augusztus végén már ki is írta az új tendert. Azt, hogy a következő években a központi apparátus, az állami intézmények mennyit költhetnek, a pályázatból nem derül ki, mert az NKoH szándékosan nem tette közzé a számot – ez egyben azt is jelenti, hogy nincs felső korlát.
Tehát ha a következő másfél évben hasonló ütemben költekezik az állam, akkor megdöntheti az a csúcsot, amelyet a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda negatív példaként szokott emlegetni.
Ha a kormány kommunikációs költéseit – például a migránsellenes kampány költségvetését – firtatja az ellenzék, rendszeresen azzal vágnak vissza, hogy "Gyurcsány–Bajnai-korszakban" 84 milliárdot fordítottak kommunikációra.
Ha a 2018-as kormányalakításig akkora összeg folyik ki, mint 2014 tavasza óta mostanáig, akkor a teljes kiadás meghaladhatja a 100 milliárdot is. Ez az összeg nem is tűnik irreálisnak, ha figyelembe vesszük, hogy a kormányok a választások előtt mindig is intenzívebben kampányolnak. Bár 2010 előtt a pártfinanszírozási törvényről folyó vitában a Fidesz felvetette, hogy a szavazás előtt halkuljon el az állami szféra, kormányra kerülve már elfeledkeztek erről az ötletükről. Ráadásul a 26,3 milliárd még csak nem is a teljes összeg: sok cég "elfelejti" kitenni honlapjára a szerződések listáját, mások – mint például a Magyar Posta – sokszor az összeget nem tüntetik fel. Mi több, a Magyar Turizmust szándékosan nem vettük fel a listánkra, mert elsődleges feladata a kommunikáció, a hazai vendéglátás segítése.
Azért, mert állami tulajdonban van egy cég, nem várható el, hogy ne reklámozza termékeit. A legnagyobb költő, a Szerencsejáték Zrt.-nek rögzítenie és sugároznia kell az ötöslottó sorsolását a tévében, hirdetnie kell, ha új lottózó nyílik valahol az országban. Az persze már nem mindegy, hol vesz reklámfelületet: ha egy alacsony példányszámú lapban vagy egy kevésbé nézett tévében, akkor rosszul hasznosulnak a hirdetésekre költött milliárdok.
Márpedig a Szerencsejáték adatai alapján úgy fest, ez az állami cég pár hónapos késéssel, de mindig igazodik a politikai változásokhoz. 2014-ben megvált a reklámok közvetítésével foglalkozó francia hátterű ügynökségétől, saját kézbe vette a szervezést. Ebben az időszakban még fontos partnere volt a Fidesz gazdasági hátországát irányító Simicska Lajos adója, a Hír Tv – bár a csatorna alig érte el az egyszázalékos közönségarányt. A következő év márciusától a Hír Tv már kiesett a pikszisből, viszont relatíve sokat költött a cég a Fidesz-közeli cégek által kiadott Napi Gazdaságban és a Magyar Hírlapban. Annak ellenére hogy egyik lapnak sem voltak akkreditált értékesítési adatai, becslések szerint pár ezer példányban fogyhattak. Az okok ismertek: Simicska 2015. február 6-án fordult szembe nyilvánosan Orbán Viktorral.
A TV2 2014 novemberétől tűnik fel egyre nagyobb összegekkel a Szerencsejáték szerződési listáján. Talán nem véletlenül: a menedzsment akkoriban szervezte át a médiacsoportot úgy, hogy Simicskáék elveszítették az opciós jogukat. Később kiderült: ez kellett ahhoz, hogy Andy Vajna kormánybiztos akadálytalanul vehesse át a tévétársaságot. 2015 tavaszán viszont újabb fordulat következett be: a Szerencsejáték szívesebben reklámozott a kisebb kábeladókon. Akkoriban üzente meg a TV2 átmeneti tulajdonosai ellenálltak Vajnának, mert több pénzt szerettek volna kapni a tévéért. Végül a médiacég olyan nehéz anyagi helyzetbe került, hogy a nyáron a menedzsment beadta a derekát. Feltűnő: a szerződött partnerek listájáról hiányzik az RTL, amely még 2014 nyarán került szembe a reklámadó miatt a kormánnyal.
Tavaly júliusban a Szerencsejáték végül ismét egy ügynökségre bízta a médiastratégia kidolgozását, azóta nincs hivatalos, nyilvános adat arról, hol reklámoznak többet. A piackutatók becsléseiből viszont tudható, az állami szféra a TV2-t, a köztévét és a miniszterelnöki tanácsadó, Habony Árpád lapjait favorizálja. Ugyanakkor több állami vállalat esetében nehezen érthető a milliárdos reklámvásárlás. Számításaink szerint a második legnagyobb költő a MVM-csoport. Kérdés, kiket szeretne elérni a kormánypárti lapokban elhelyezett egy oldalas hirdetéseivel az a cég, amelyiktől így is, úgy is megveszik az áramot. Úgy fest tehát, az állam vállalatok reklámköltései fontos szerepet játszanak az új fideszes média felépítésében.
|
Mennyi? Ötvenmilliárd! - és ebből rengeteget szakít egy régi arc a Fidelitasból
|
Csaknem 50 milliárdot fordított kommunikációra 2014 óta az állami szféra. A pénzosztás egyik fő nyertese a Kuna Tibor érdekeltségébe tartozó cégcsoport.
|
[
"kommunikáció",
"Orbán-kormány",
"Kuna Tibor"
] | 1 |
http://nol.hu/belfold/kuna-tibor-orban-kormany-kommunikacio-ceg-1632053
|
2016-09-16 07:06:41+02:00
| true | 0 | 0 |
A 10 napos karantén mellett három tünetmentes nap kell, hogy valaki gyógyultnak számítson a Covid-betegség után. Valójában sok tényezőn múlik, hogy ki meddig marad fertőzőképes, súlyosabb betegek 20 napig is szórhatják a vírusokat, és idővel maga a kórokozó is "sérül, gyengül".
Ha valaki a Covid tüneteit érzi magán, tesztelést a háziorvoson keresztül lehet kérni, de ha nem akar erre napokat várni, akkor elvégeztetheti saját költségére. Ha az eredmény pozitív, 10 napos karantén következik, majd az október végén kiadott új eljárásrend alapján, amennyiben a beteg legalább 3 napja láztalan, légúti tünetei megszűntek, és a tünetek kezdete után legalább 10 nap eltelt, gyógyultnak nyilvánítandó, közösségbe engedhető.
"Ökölszabály" szerint ugyanis már nem fertőzőképes. Mi történik ebben a 10 napban a szervezetünkbe jutott vírusokkal? Hogyan szűnhet meg a fertőzőképesség mintegy varázsütésre? A karantén lejárta után valóban tiszta lekiismerettel mehetünk emberek közé, hogy immár senkinek nem adhatjuk át a vírust?
Erről kérdeztük Dr. Kemenesi Gábor virológust, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont munkatársát.
Mint kulcs a zárba
Kezdjük a legelején, azzal, hogy amikor az ember fertőzött közegbe kerül, nagyon is számít, hogy milyen mennyiségű vírus támadásával kell szembenéznie. Infektív dózisnak nevezzük azt a vírusszámot, ami már fertőzést okozhat: érkezhet egyetlen tüsszentéssel, ostromolhat órákon keresztül egy szűk, zárt térben, a mennyiség nyilván egyénenként változik.
Amint a vírusokat az orrunkon vagy a szánkon keresztül belélegezzük, azok tüskefehérjéik segítségével megtapadnak a felső légutak nyálkahártyáin, és megkezdik a behatolást a sejtekbe. A megfelelő receptorok és a vírus megfelelő fehérjéinek találkozása olyan, mint amikor kulcsot helyezünk a zárba. Minél fertőzőképesebbek a SARS-Cov2 különböző mutációi, annyival könnyebben csúszik a kulcsuk a megfelelő zárakba, vagyis a rájuk fogékony sejtekbe.
A valóság persze ennél sokkal bonyolultabb, nagyon sok lépcsőfok kell ahhoz, hogy a kórokozó a sejtbe jusson, ezeket a lépéseket pedig a védekezésben is ki tudjuk használni. Viszont ha már bent van, a sejt gyártómechanizmusait a saját szolgálatába állítja, elképesztő mértékben sokszorosítja önmagát. Idővel "kigyöngyözik" a sejtből, mint a felrázott szénsavas üdítő a palackból, miközben persze tönkreteszi a megtámadott sejtet.
Mikor teszteltessünk?
A replikák tovább haladnak a szervezetben megtapadásra alkalmas receptorokat keresve, egy részük pedig a felső légutakból a külvilágba ürül. Köhögéssel, tüsszentéssel, de még a lélegzés vagy beszéd közben a levegőbe jutó mikroszkopikus páracseppeken megülve is. Mindez persze nem egyik pillanatról a másikra megy végbe, ami gyakorlati szempontból is fontos.
Ha gyaníthatóan koronavírusos személlyel kerültünk kapcsolatba, a tesztektől általában három-öt nap múlva várhatunk biztos eredményt. Nagyjából ennyi idő kell, hogy kimutatható vírusmennyiség termelődjön
– mondja a 24.hu-nak Kemenesi Gábor.
Hozzáteszi, hogy a három nap egy széles körben elfogadott "minimum", egyéni adottságok alapján természetesen lehetnek tőle eltérések, sőt extrém esetben akár 14 napra is tolódhat. Illetve aki tüneteket érzékel magán, azonnal teszteltessen, olyankor a vírusszám már nem lehet az objektív eredmény gátja.
Ráfertőződhetünk?
Az első panaszok megjelenésekor szervezetünkben egyre keményebb csata dúl, amelyben egyik fél sem válogat az eszközökben. Immunrendszerünk számtalan helyszínen, módszerrel és eszközzel száll szembe a behatolóval, a védelmi erőfeszítései okozzák a tüneteket.
A lázat, a fejfájást, a légúti panaszokat, de még az akár végzetes kimenetelű tüdőgyulladást okozó citokinvihart is az immunrendszer idézi elő. Védelmi célból, a vírus és a fertőzött sejtek elpusztítása érdekében. A vírus is minden trükköt bevet, miközben cirkulál a szervezetünkben, és szünet nélkül sokszorozza önmagát.
Itt ejtsünk szót a "felülfertőződésről" olyan értelemben, hogy ha beteg embert kívülről ismét vírusok érnek – alapvetően ez nem jelent problémát. Azért, mert a számításba vehető "utánpótlás" gyakorlatilag csak csepp a tengerben, illetve épp a "bejutási útvonal", azaz a felső légutak nyálkahártyái ekkorra már sokkal hatékonyabban, és maximális fordulatszámon védekeznek. Persze itt is érdemes kiemelni, hogy általánosságban beszélünk, a koronavírustól eltérő vírusok okozhatnak problémát, ám erre még kevés adat van. Ugyanis minden behatoló ellen célzottan kell immunitásnak kialakulnia.
Fej nélküli gumikacsák
A beteg ember tehát a tünetek megjelenése előtt is fertőzhet, utána viszont biztosan üríti a vírusokat, innen számoljuk a 10 napot. Egyrészt azért, mert átlagos esetben ennyi idő alatt lecsökken annyira az ürített vírusok száma, hogy a legtöbb ember már nem fertőz. Ugyanakkor megfigyelték, hogy például súlyosabb lefolyású betegségnél ez 20 napra is kitolódhat, sok országban ezt a karanténkötelezettségnél is figyelembe veszik.
Ahogy csökken a kiürített vírusszám, előbb utóbb elérjük azt a küszöbértéket amit fertőzőképes mennyiségi határnak tekinthetünk. Általában a 10. nap után felső-légúti mintákból mikroliterenként jellemzően 100 ezer »vírusdarabka« is kimutatható, amely hibás vagy nem teljes, az illető nem ad le elég fertőző mennyiséget
– magyarázza a virológus.
Képzeljünk el egy gyárat, ahol a futószalagok ontják magukból a gumikacsákat. Nagyon sok köztük a selejtes darab, míg a végén csak olyanok hagyják el a gyártósort, amiknek nincs feje, farka vagy csőre stb. Ezeket nem lehet eladni, a vírusra lefordítva ezek a "selejtes" darabok nem képesek fertőzést okozni, ám a PCR-teszt ezeket is kimutatja
A három tünetmentes nap a lényeg
És most jön egy kis csavar. A "10 napos szabály" társadalmi szinten bevált, működő, helyes nemzetközi protokoll, ám ha valaki a karantén letelte után felelősségteljes döntést akar hozni, más a helyzet.
Ha letelt a tíz nap, de még akár enyhe tüneteket is érzünk magunkon, semmiképp ne menjünk emberek közé. Csak három tünetmentes nap után, ahogy a protokoll is előírja.
Nagyon sok egyéni tényező befolyásolja, hogy ki meddig és milyen szinten fertőz, mint ahogy azt is, kit mi képes megfertőzni. Még alacsony mennyiségű és minőségű vírusokkal is átadhatjuk a betegséget másoknak – elsősorban idős, krónikus beteg, legyengült immunrendszerű emberekre gondoljunk.
A tesztek még a gyógyulás után is kimutathatják bennünk a vírust, amely a szervezetünkben cirkulál. Ez az úgynevezett posztcovid, amiről jelenleg még meglehetősen kevés ismerettel rendelkezünk. Hova jut el? Hol tud felszaporodni? Hogyan befolyásolja a fertőzőképességet? Egyelőre nincsenek pontos válaszok.
|
Miért 10 nap a karantén, és mi történik ez alatt a testünkben?
|
Sok tényezőn múlik, hogy ki meddig marad fertőzőképes, súlyosabb betegek 20 napig is szórhatják a vírusokat, és idővel maga a kórokozó is "sérül, gyengül".
|
[
"covid",
"gyógyult",
"karantén",
"koronavírus",
"tünetek",
"vírus",
"insta24"
] | 0 |
https://24.hu/tudomany/2021/12/04/miert-10-nap-a-karanten-es-mi-tortenik-ez-alatt-a-testunkben
|
2021-12-04 00:00:00
| false | 0 | 0 |
Kriza Ákos Miskolc fideszes polgármestere (b) és Horváth Z. Péter ügyvéd (k) kétdoboznyi iratot adott át a Legfőbb Ügyészségnek (Fotó: Földi Imre/MTI)
Káli: Hazugság
A város tulajdonában lévő, tizenegy vállalatot tömörítő Miskolc Holding Zrt.-nél történtek visszaélések, az okozott kár csaknem 6 milliárd forint. A feljelentésekben a volt MSZP-s polgármester, egy volt alpolgármester, a volt jegyző és a vállalatok korábbi vezetői is érintettek – jelentette be Kriza Ákos. A legnagyobb kárt okozó ügyben 3,6 milliárd forintot vettek el a miskolciaktól, a visszaélésekre könyvvizsgálói átvilágítások során derült fény – tette hozzá.Kriza Ákos elmondta: 2010 októberétől Miskolc vezetője, és már az átadás-átvételkor világossá vált, hogy a város pénzügyeiben nincs minden rendben. Kiderült, hogy több mint 300 millió forint különbség van az átadás-átvételben jelzett és a valós adatok között. Ezután egy részletesebb könyvvizsgálat kimutatta: míg a város cégeinek a jegyzett tőkéje 17 milliárd forint, addig ezeknek a cégeknek a kötelezettségvállalása meghaladja a 30 milliárd forintot. (A város idei költségvetése 42 milliárd forint.) Horváth Z. Péter ügyvéd ismertetése szerint a Miskolc Holding Zrt. cégcsoportjának 3,6 milliárd forint lejárt követelése volt. Ezek 80 százalékban olyan követelések, amelyek 99 százalékos bizonyossággal behajthatók, elsősorban közműtartozások - mondta.Az ügyvéd szerint ennek ellenére ezt a 3,6 milliárd forintos csomagot több részletben, 5 és 10 százalékos vételáron értékesítették. Például 62 millió forint értékű követelésállományt a Vorient Zrt. a Mivíz Miskolci Közmű Kft.-től 650 ezer forintért vásárolt meg, a Reg-Finance Zrt. pedig 24 millió forint értékű követelésállományt a MIK Miskolci Ingatlangazdálkodó Zrt.-től 255 ezer forintért. A cégcsoportok mögött olyan emberek állnak, akik korábban önkormányzati alkalmazottak, vezető tisztségviselők voltak - mondta az ügyvéd. Szerinte felvetődik a gyanúja annak, hogy esetleg bennfentes információval rendelkeztek, és nyilvánvalóan az aláírók is tudatában voltak annak, hogy a követelésállomány és a vételár súlyosan értékaránytalan.A Miskolc Holding Zrt. és tagvállalatai körében elterjedt gyakorlat volt, hogy a felső vezetői számára nagy értékű életbiztosításokat kötöttek a cégek. Például a Miskolc Holding Zrt.-nél 2005 és 2010 között Halmai Gyula vezérigazgató és Stefán Csaba gazdasági igazgató részére ebben az időszakban összesen 32,4 millió forint értékű különböző biztosításokat kötöttek. A vezérigazgató esetében 2009-ben három, 2010-ben öt biztosítás volt érvényben - ismertette Horváth Z. Péter. Az életbiztosításokat többletjövedelemként adták a cégek a felső vezetőiknek, miközben jövedelmük kimagasló mértékű volt, és rendszeresen kaptak prémiumot. Az életbiztosítások ilyen mértéke szükségtelen és indokolatlan - mondta az ügyvéd. Szerinte előfordult az is, hogy a város közgyűlésének gazdasági bizottsága a vezető állású munkavállalókra felelősségbiztosítás megkötését engedélyezte, a cég ehelyett életbiztosítást kötött.Az önkormányzat több szerződést kötött a Lakisz Szövetkezettel, 40-50 millió forint körüli összegeket utalt a társaságnak. A Lakisz az önkormányzattal szemben fennálló követelésének jelentős részét a Bátor Pénzügyi Zrt. részére engedményezte 2009-2010-ben. A Lakisz vezető tisztségviselője 2006 és 2008 között Mokrai Mihály volt, ő 2007-től a Bátor Pénzügyi Zrt. igazgatósági tagja is volt, 2008 és 2010 között pedig Miskolc alpolgármestere. A jogi képviselő szerint az engedményezéssel kvázi pénzforrásként üzemelt a Lakisz, ebből az alpolgármester érdekeltségébe tartozó cég - és így közvetetten az alpolgármester is - két év alatt csaknem 50 millió forintra tehetett szert. A sajtótájékoztatója után a polgármester és az ügyvéd kétdoboznyi iratot adott át a Legfőbb Ügyészség sajtószóvivőjének.Káli Sándor volt MSZP-s miskolci polgármester szerint Kriza Ákos, a jelenlegi fideszes városvezető öt hónapja semmi mással nem foglalkozik, mint leszámolással és feljelentgetéssel. Nyílt levelében ez áll: "Az emberek megtévesztésének régen ismert trükkje, hogy akkorát kell hazudni, ami már igaznak tűnik. Mással nem magyarázható, hogy Ön hétről hétre bombasztikusabbnál bombasztikusabbnak tűnő bejelentésekkel áll elő, melyeken még józanabb budapesti elöljárói is a fejüket csóválják." A volt polgármester úgy folytatja: "Nagy hirtelen bejelenti, hogy 30 milliárd a holding adóssága, majd ripsz-ropsz, eltűnik a szakértői anyag."Káli Sándor szerint Kriza Ákos "kreált egy új számot, most éppen 6 milliárd forintot, állítólagos károkozásról. Itthon nem meri elmondani, mert hátha valaki megkérdezné, hogy ezt miért kellene komolyabban venni, mint a korábban harsogott 30 milliárdot. Azt sem tudták igazolni. Tény, hogy Ön öt hónapja semmi mással nem foglalkozik, mint leszámolással és feljelentgetéssel"- olvasható a levélben.
|
Hatmilliárdos mutyi Miskolcon?
|
Hetvennégy ügyben tett feljelentést Miskolc polgármesteri hivatala szerdán hűtlen kezelés, csődbűntett és a számviteli rend megsértésének gyanúja miatt. Az okozott kár csaknem hatmilliárd forint, a város több korábbi vezetője, köztük a polgármester is érintett lehet – közölte Miskolc fideszes polgármestere. Káli Sándor mindezt hazugságnak nevezte. Belföld
|
[
"Hatmilliárdos",
"mutyi",
"Miskolcon?",
"Belföld"
] | 1 |
http://fn.hu/belfold/20110309/hatmilliardos_mutyi_miskolcon
|
2011-03-09 00:00:00
| true | 0 | 0 |
A tervek szerint jövő év végén állhatnak forgalomba az első felújított kocsik a 3-as metró vonalán – jelentette ki a BKV elnök-vezérigazgatója az M1 csatorna kedd reggeli műsorában.
A prototípus ősszel készül el, és amennyiben sikeres vizsgát tesz, megkezdődhet a felújítás; ennek befejezése után 25 évig működnek majd a rekonstrukción átesett szerelvények – közölte Bolla Tibor.
A cégvezető elmondta: a 37 kocsi kívül-belül megújul. Kicserélik az ablakokat, az üléseket, modern szellőzést szerelnek be, és csendesebb lesz a hajtás is. A többi között a fékezés energiáját visszanyerő rendszert építenek be – tette hozzá.
Arról is szólt: egyelőre nem írták alá a szerződést a tendernyertes orosz gyártóval, mert a másik pályázó megtámadta a közbeszerzést.
Ebben a helyzetben moratórium lépett életbe a kontraktus megkötésére; ez addig áll fenn, amíg a közbeszerzési hatóság a panasz nyomán lefolytatja a szükséges eljárást, illetve felmentést ad a moratórium alól – mondta Bolla Tibor.
|
Belföld: Ilyenek lesznek a felújított metrókocsik, már ha lesz szerződés
|
A tervek szerint jövő év végén állhatnak forgalomba az első felújított kocsik a 3-as metró vonalán – jelentette ki a BKV elnök-vezérigazgatója az M1 csatorna kedd reggeli műsorában.
|
[
"BKK",
"BKV",
"metró",
"felújítás"
] | 1 |
https://nol.hu/belfold/ilyenek-lesznek-a-felujitott-metrokocsik-mar-ha-lesz-szerzodes-1552787
|
2015-07-21 08:49:00+02:00
| true | 0 | 0 |
Tovább bővült a BKV-ügy gyanúsítottjainak száma, miután a főügyészség három olyan cégvezetőt is eljárás alá vont, akik a nyomozók szerint felesleges szerződéseket kötöttek a közlekedési céggel. A BKV közben kárigényt jelentett be, ez lehetővé teszi, hogy olyan vagyontárgyakat is zároljanak, amelyek már nincsenek Hagyó Miklós korábbi főpolgármester-helyettes nevén.
|
BKV-ügy: a fõügyészség indítványozta Hagyó Miklós letartóztatásának meghosszabbítását
|
Tovább bõvült a BKV-ügy gyanúsítottjainak száma, miután a fõügyészség három olyan cégvezetõt is eljárás alá vont, akik a nyomozók szerint felesleges szerzõdéseket kötöttek a közlekedési céggel. A BKV közben kárigényt jelentett be, ez lehetõvé teszi, hogy olyan vagyontárgyakat is zároljanak,...
|
[
"BKV-ügy: a fõügyészség indítványozta Hagyó Miklós letartóztatásának meghosszabbítását"
] | 1 |
http://origo.hu/itthon/20101113-bkvugy-a-fougyeszseg-inditvanyozta-hagyo-miklos-letartoztatasanak-meghosszabbitasat.html
|
2010-11-13 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Eladósodnak a világ másik felén, hogy egy magyar futószalagnál dolgozhassanak - exkluzív háttér a távol-keleti vendégmunkások tömeges érkezéséről
A vendégmunkások legújabb hulláma Indonéziából és a Fülöp-szigetekről jön Magyarországra. A munkások hitelt vesznek fel otthon, hogy a toborzási díjat kifizessék, kétéves itt tartózkodásuk legalább negyede a törlesztésre megy el. Itthon pedig külön iparág épült a foglalkoztatásuk megszervezésére. A távoli szigetekről érkezetteket azért is szeretik a munkaadók, mert kevésbé szöknek el, mint a vietnamiak, és nem isznak úgy, mint a kirgizek. A magyar iparpolitika lényege tehát: ázsiai akkugyárak települnek, amelyek ázsiai munkaerőt hozatnak, akik a fizetésük nagyobb részét hazaküldik a családnak, Ázsiába. Háttér.
Ha valaki külföldi munkát keresne az interneten Magyarországról, özönlenek a hirdetések: lehet menni futárnak Salzburgba, gyártósorra Németországba, sertéstelepre Dániába. Öt percnyi böngészés után is beláthatatlanul sok ajánlat érkezik. Ha valaki viszont a Fülöp-szigeteken vagy Indonéziában keres rá külföldi munkára, akkor az ajánlatok között egyre több magyarországit talál. Gyárakba, mezőgazdasági feldolgozó-üzemekbe, vendéglátásba egyaránt várják őket.
Alig két év alatt több ezer ember érkezett hozzánk ebből a két, igen távoli országból vendégmunkásnak, és egyre népszerűbbek a hazai munkaadók körében. Azt mondják róluk, hogy szorgalmasak, szerények, nem isznak (a muszlim indonézek egyáltalán nem) és nem tűnnek el. Egyre több vállalkozás keresi ezért kifejezetten e két szigetország polgárait magyarországi munkára. Fogadásukra külön iparág épült, amely nagyon gyorsan növekszik.
A Fülöp-szigetek egyik legnagyobb külföldi munkaközvetítője a Peridot, amely szeptember első hetében többek között az alábbi magyarországi állásokra keres embert:
pék, 35 év alatti férfiaknak, nettó fizetés 220 ezer forint
koreai-tagalog tolmács (a tagalog egy Fülöp-szigeteken beszélt nyelv) egy dél-koreai tulajdonban lévő magyarországi gyárba, ahol már számos fülöp-szigeteki dolgozik
mosogató, csak 30 év alatti férfiaknak
autóülés-gyártósorra betanított munkás, csak olyan férfiaknak, akik képesek 40 kilót emelni
szakképzett hegesztő
fröccsöntőgép-kezelő, legalább 170 centiméter magas férfiaknak
marós
autógyári munkás, 3 műszakban, nettó fizetés 280 ezer forint
masszőr, csak 35 év alatti nőknek
szállodai takarító
szakács
A sort hosszan lehetne folytatni, az aktuális magyarországi hirdetések harmadát néztük csak át, és ez csupán egyetlen munkaközvetítő oldala.
Raquel Espina-Bracero asszony, a Peridot tulajdonosa a cég honlapján 13 fotót közöl magáról, ebből 4 magyar vonatkozású: van közös képe a magyar konzullal, a konzul helyettesével, a (most már csak volt) magyar nagykövettel, és a kisvárdai Master Good tulajdonosával. A baromfifeldolgozó a honlapján azt írja, hogy többek között a Fülöp-szigetekre is exportál a termékeiből. Amelyek előállításához éppen onnan is toboroz munkaerőt.
Dolgozó a Master Good Cégcsoport megújított és bővített kisvárdai üzemében 2014. július 3-án (fotó: MTI/Balázs Attila)
Ha a Markidzsa nevű indonéz munkaközvetítő oldalán az európai lehetőségekre kattintunk, Budapest látképe fogad. A cég arról ír, hogy "a legtöbb partnerünk Magyarországról, az EU egyik legjobban teljesítő országából való". A Markidzsa többek között indonéz szakképző iskolákból toboroz diákokat, ahol a magyarországi vendégmunkát egyben szakmai gyakorlatnak is elszámolják, amit többek között a Samsung és a Continental gyáraiban lehet teljesíteni. Míg 2021 előtt alig néhány tucat indonéz állampolgárnak volt magyarországi munkavállalási engedélye, mostanra több ezren vannak, és a számuk napról napra emelkedik. A CNBC hírtelevízió indonéz csatornája 2021 októberében számolt be arról, hogy Magyarország lehet a vendégmunkára készülők új célországa: akkor ötvenen indultak el éppen a Gémtech és a Bio-Fungi üzemeibe.
De hogy jönnek ide?
A magyar kormány 2021-ben nyitotta ki a munkaerőpiacot az indonéz és a fülöp-szigeteki állampolgárok előtt. Ez része egy nagyobb programnak, amely 2016-ban kezdődött: akkor még csak a szerb és ukrán munkavállalók kaphattak könnyített eljárással munkavállalási engedélyt, azóta több körben 19 országra terjesztették ki a lehetőséget Brazíliától Észak-Macedóniáig, Kazahsztántól Kolumbiáig.
A nem EU-s országokból, könnyített adminisztrációs eljárással érkező vendégmunkások - így az indonézek és a fülöp-szigetekiek is - nem az őket fogadó gyárak, szállodák, éttermek és feldolgozó üzemek munkavállalói. Hanem úgynevezett "minősített munkaerő-kölcsönzők" alkalmazzák őket. Jelenleg 25 ilyen minősített vállalkozás működhet Magyarországon, és mielőtt megkapják a vendégmunkások alkalmazására az engedélyüket, az Alkotmányvédelmi Hivatal is átvilágítja őket. Továbbá 50 millió forintot is letétbe kell helyezniük. Akinek megvan az engedélye, az egyablakos rendszerben, könnyített adminisztrációval, online intézheti a vendégmunkások beutaztatását. Egyébként e minősített vállalkozások megkerülésével hónapokkal hosszabb és bürokratikusan jóval bonyolultabb lenne az alkalmazásuk.
Ám a távol-keleti munkavállalók útja a magyar gyárakba nem ezeknél a cégeknél kezdődik. Hanem helyi toborzóknál, amelyek outsourcing company-nak nevezik magukat: olyanok, mint az említett Peridot a Fülöp-szigeteken, vagy éppen a Markidzsa Indonéziában. Ezek a közvetítő cégek állnak kapcsolatban a magyar munkerőkölcsönzőkkel, és bizonyos esetekben rajtuk keresztül magyarországi nagyvállalatokkal is, amennyiben azok százas nagyságrendben keresnek embert az egzotikus tájakon.
A kinti munkaerő-közvetítők általában helyi ügynökökkel dolgoznak, akik a hirdetéseik szerint WhatsApp-on érhetők el. A magyarországi munka iránt érdeklődők első körben általában náluk kell, hogy jelentkezzenek. Tőlük jut el a jelentkezésük a központi irodáig, ahol összekötik őket a magyar kölcsönzőkkel, akik általában rövid online interjút is kérnek. Ha ezen megfelelnek, akkor kezdődik a magyarországi út megszervezése.
A kinti közvetítők Indonéziában és a Fülöp-szigeteken sokszor jelentős összeget, 1-1,5 millió forintot is elkérnek a magyarországi munka megszervezéséért. Ezt a jelentkezők jellemzően hitelből fizetik, azaz durván eladósodva érkeznek Magyarországra.
Általában jelzáloghitelt vesznek fel a családjuk lakására vagy földjére. A magyaroknak ehhez közvetlenül nincs közük, de annyiban mindenképpen hasznos számukra, hogy az így érkezők több mint fél évig csak azért dolgoznak, hogy az adósságukat törleszteni tudják. Ez a kiszolgáltatottságuk egyfajta garancia arra, hogy rendesen elvégezzék a munkájukat. És garancia arra is, hogy olyan munkások érkeznek, akik otthon hitelképesek, azaz szűrésként is tekintenek a magyarok a rendszerre. Ám a konkrét összegről, a törlesztés ütemezéséről hivatalosan nem tudnak, itteni szempontból ez a munkás magánügye.
A távol-keletiek a magyar munkaerő-kölcsönzőnek közvetlenül már nem fizetnek. A magyar kölcsönzők a vendégmunkásokat alkalmazó cégektől kapnak pénzt, és ebből ők fizetik ki a munkásokat, illetve ebből veszik le a saját jutalékukat is.
A vendégmunkás tehát a kölcsönző cég alkalmazottja lesz, onnan kapja a fizetését. A kölcsönző cég intézi a TAJ- és adókártyát, a tartózkodási és munkavállalási engedélyt, az első munkanapon a cég emberei segítenek a betanulásban, viszik a repülőtérről a szállásukra az újonnan érkezőket. A kölcsönző cégek legfeljebb két évre szerződhetnek egy munkavállalóval a működésüket szabályozó kormányhatározat szerint, és ez nem hosszabbítható meg. Általában ezt az időt ki is használják, szinte minden távol-keleti vendégmunkás két évre érkezik.
Hivatalosan az átlagbér Indonéziában és a Fülöp-szigeteken is a magyarországi kétharmada: 266, illetve 240 ezer forint, míg itthon 392 ezer. Ám ezek a számok csalókák: ahogy egyébként a magyar nettó átlagbér sem közelíti meg a betanított munkások fizetését.
A távol-keletieknek még úgy is megéri idejönni dolgozni, hogy jellemzően 200-250 ezer forint körüli fizetést kapnak kézhez, és a kinti közvetítési díj miatt eleve mínusz 1 millióval indulnak.
Hazájukban ugyanis sok térségben bőven elmaradnak a fizetések a fent ismertetett hivatalos, átlagot bemutató adatoknál. Indonézia szegényebb régióiban például a minimálbér az 50 ezer forintot sem éri el. Sok esetben a jelentkezőknek nagyon vonzó plusz pénzeket ígérnek a túlórákért, bár ezt nem mindig tudják megkeresni. Előfordul, hogy mégsem lehet túlórázni egy-egy helyen, de olyan munkaadóról is hallottunk, ahol irreális kvóták fejében fizettek volna csak plusz pénzt, például terményszedéskor.
A hivatalos toborzóirodákon kívül már itt élő vendégmunkások is népszerűsítik a magyarországi munkát. Egy Zhion Z néven publikáló fülöp-szigeteki videóblogger például rendszeresen beszámol magyarországi életéről. Ebben az epizódban megmutatja a júniusi fizetési papírját is, büszkén mutatva, hogy nettó 230 824 ezer forintot kapott. A több mint 5000 követővel bíró, húsüzemben dolgozó férfi karaokezásról, gólyákról ("mekkora madarak, mik lehetnek ezek?"), hóesésről, fagyizásról is beszámolt. Egy másik fülöp-szigeteki vlogger, bizonyos Joshua Impreso pedig arról készített anyagot, hogy 233 ezer forintot keresett az egyik hónapban, szintén a húsiparban. A kommentelők között valaki azt írja, hogy sok túlórával a Samsung gödi akkumulátorgyárában még jobban lehet keresni, egy másik, szintén tagalogul hozzászóló pedig arról ír, hogy Impreso szerencsés, mert sok olyan magyarországi történetet ismer, amikor a filippínó munkások nem kapták meg a megígért fizetésüket.
Röghöz kötés?
A magyar munkaerő-kölcsönző cégek a külföldieket csak konkrét FEOR-számú (FEOR: Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere) munkára tudják behozni. Eleve meghatározott, hogy egy-egy minősített kölcsönző cég mely FEOR-számokra, azaz milyen munkákra hozhat be embert. Iparági forrásaink szerint ebben a versenyben a Prohuman Kft. áll a legjobban, egy rivális cégnél azt hallottuk, hogy van olyan FEOR-szám, amit csak ők használhatnak.
A Prohuman piacvezető a munkaerő-kölcsönzésben Magyarországon, tulajdonosa Zakar Sándor, övé az MTK focicsapata is.
A konkrét vendégmunkásokhoz is kötni kell FEOR-számot, azaz akit autógyárba hoztak dolgozni, azt nem irányíthatják át csirkefeldolgozóba. Emiatt nem lehet egymás vendégmunkásait elcsábítani a magyar piacon, a két évre szóló szerződést általában egy helyen kell kitölteni. (Kivéve, ha ugyanazon FEOR-számra talál neki a munkaerő-kölcsönző egy másik helyet, ez esetenként előfordul.) E rendszer elzárja a karrierépítés lehetőségétől a vendégmunkásokat: aki szalag mellé érkezett, abból nem lehet más, még ha lenne is hozzá képzettsége vagy tehetsége.
Úgy tudjuk, hogy a vendégmunkások szerződéseiben jellemzően az áll: ha a kölcsönző cég által kijelölt munkahelyen igazolatlanul hiányoznak 3 vagy 5 napot (többféle variációról is hallottunk), akkor automatikusan elvesztik a tartózkodási és munkavállalási engedélyüket is.
A vendégmunkásokkal szembeni legerősebb gyanú, hogy meglépnek és eltűnnek, például az EU egy gazdagabb országában. Mondjuk Ausztriában vagy Németországban, ahová azok a magyarok mentek betanított munkát végezni, akiknek a helyére most távoli vidékekről kell a vendégmunkásokat toborozni. Ennek kivédésére lenne garancia a fenti megkötés, és ezen is segít, hogy a FEOR-számok miatt nincs érdemi mozgás a munkahelyek között, nincs szabad munkaerőpiac a vendégmunkások előtt. Aki eltűnik, azt elvben örökre kitilthatják az egész EU-ból.
A röghöz kötés azonban a gyakorlatban csak félig-meddig működik. A teljesen idegen kultúrába szakadt indonézek vagy fülöp-szigetekiek jellemzően tényleg nem tűnnek el, de a kölcsönző-piacon dolgozó forrásaink szerint ez annak is köszönhető, hogy nincsenek még sokan a térségünkben. Több szakértő is arról beszélt lapunknak, hogy az évtizedek óta nagy számban érkező vietnamiak például rendszeresen eltűnnek, akár már napokkal Magyarországra érkezésük után, mert nekik jól szervezett hálózataik vannak egész Európában. Az onnan érkezők számos esetben csak legális EU-utazásra használják a munkaerő-kölcsönző cégeket, és ha egyszer beléptek a schengeni zónába, soha többé nem hallanak róluk. Van olyan munkaerő-közvetítéssel foglalkozó szakember, aki szerint legfeljebb pár év, és a még távolabbról érkezők körül is kiépülhetnek hasonló hálózatok.
Csak a munka van
A kölcsönző cégek azzal hirdetik magukat, hogy a távol-keleti munkaerő azért különösen jó, mert fegyelmezetten dolgozik, és szívesen túlórázik. Ebben benne van, hogy a vendégmunkások egyedül érkeznek, nem ismerik a nyelvet (sőt sokszor az anyanyelvükön kívül semmilyen más nyelvet sem), és így egyszerűen nem tudnak mást tenni, mint dolgozni. Rengeteg túlórát vállalnak, hiszen eleve csak azért jöttek, hogy pénzt keressenek. Nem hiányoznak, ha beteg a gyerek, mert ha van is gyerekük, az több mint tízezer kilométerre él tőlük.
Nem járnak szórakozni, mert nem ismernek senkit, a moziban a filmet nem értik. Nem várják őket otthon, úgyhogy sok gyárban az éjszakai műszakokban túlnyomórészt ázsiaiak dolgoznak.
Az a munkaadótól függ, hogy hol laknak, de jellemzően a szállásért nem kell fizetniük. A nagyobb gyárak munkásszállókat építenek (erre egyes cégek állami támogatást is felvehetnek), de nagyon jellemző, hogy családi házakat bérelnek nekik, és ott helyezik el őket. Szélsőséges esetben akár 20 embert is egy házban. Számos vidéki városban nagyon meg is pörgette a bérlakáspiacot a sok vendégmunkás. A szállást általában a munkáltató adja, de van példa rá, hogy ezt is a munkaerő-kölcsönző biztosítja. A költségeket ebben az esetben is a munkáltató viseli.
A munkaadók a magyar minimálbérnél kevesebbet nem adhatnak, elvben a túlórapénzeket is a magyar törvények szerint kell biztosítaniuk. Plusz fizetnek a béren felül a munkaerő-kölcsönzőnek is, sok esetben minden ledolgozott óra után fix díjat, ami akár a munkásnak járó órabér felét is kiteheti. Ezen felül a szállást is fizetik, vagy éppen buszokat biztosítanak a munkába járáshoz. Vagyis a tényleges munkaadók valószínűleg nem jönnek ki olcsóbban, mintha helyieket alkalmaznának, talán még úgy sem, hogy az ázsiaiak kevesebbet hiányoznak, több túlórát vállalnak, és talán kisebb bérrel is beérik, mint a magyarok. Sok esetben azért választják őket, mert nincs más. További előnyük, hogy nem lépnek be szakszervezetekbe, illetve általában gyenge az érdekérvényesítő képességük.
Jó jövedelem a közvetítőknek
A Magyarországon bevezetett konstrukció jó üzlet annak a 25 cégnek is, amelyek megkapták a minősített munkaerő-kölcsönző státuszt az államtól. Ők kiszámítható bevételhez jutnak a munkások után, főleg ha azok nem tűnnek el, de az állam igyekszik úgy szabályozni a jogállásukat, hogy ezt, amennyire csak lehet, megnehezítse.
Több olyan nagy cégről is hallottunk, amelyek jelentős állami támogatásokat kaptak munkahelyek teremtésére, sok EU-s pályázatot is nyertek fejlesztésekre, és százas nagyságrendben alkalmaznak külföldi vendégmunkásokat a kölcsönző cégeken keresztül.
A már említett Master Good-on kívül ilyen a gödi Samsung és a komáromi JWH akkumulátorgyár, az acélszerkezeteket gyártó Gémtech vagy éppen a Csabametál Zrt. üzemei is, és a sort még hosszan lehetne folytatni.
A kölcsönző cégeknek elvben akkor is fizetést kell adniuk a vendégmunkásoknak, ha azok önhibájukon kívül nem tudnak dolgozni. Ezt a biztosítékot a vendégmunkásokat küldő országok nagykövetségei kényszerítették ki, hogy ne forduljon elő, hogy nekik kell gondoskodni munka nélkül maradt állampolgáraikról. Ám erről a garanciáról a vendégmunkások általában nem tudnak. Ez a kitétel ugyanis a hazai gyakorlat szerint csak a munkaerő-kölcsönző és a munkát adó cég közötti szerződésben van benne, a munkások szerződéseiben jellemzően már nem szerepel. Ilyen probléma leginkább mezőgazdasági munkák esetében vetődik fel, és hallottunk olyan esetekről, amikor ezen a területen dolgozók néhány napra fizetés nélkül maradtak, miután az egyik feladattal már végeztek, és a másik még nem kezdődött el.
A nagy üzemek mellett egyre több kisvállalkozás is él a lehetőséggel, főleg a vendéglátásban Nyugat-Magyarországon. Az iparágban dolgozók beszámolói szerint kezd népszerűvé válni, hogy akár csak 2-3 alkalmazottra szerződnek le például panziók, éttermek a munkaerő-kölcsönző cégekkel. Leginkább fülöp-szigetekieket várnak ezekre a munkákra.
"Az elmúlt évben sokan jöttek kirgizek is, őket könnyen kiengedi a kormányuk, és tudnak oroszul, ez megkönnyíti a tolmácsolást, de velük sokszor volt gond, ittak és brutálisan egymásnak estek több helyen is. A mongolok közül pedig jó néhányan eltűntek. Voltak, akik építkezésekre mentek feketén dolgozni, ott lehet valami szervezettség a háttérben. Úgyhogy mostanában az indonézek és a fülöp-szigetekiek a leginkább keresettek, nekik van divatjuk" - foglalja össze a helyzetet egy kölcsönző cég munkatársa. Szerinte ahogy egyre több olyan gyár épül Magyarországon, ahol betanított munkások ezreire lesz szükség, egyre több vendégmunkás érkezik majd Magyarországra. "Ázsiai akkugyárak települnek, amelyek ázsiai munkaerőt hozatnak, akik a fizetésük nagyobb részét hazaküldik a családnak, Ázsiába" - teszi hozzá, összegezve a honi iparpolitika jellegzetességét.
Nyitókép: dolgozók elektromos járművek akkumulátorházaihoz tartozó biztonsági záróegységeket készítenek a dél-koreai Shinheung Sec monori akkumulátor-alkatrész gyárában 2018. március 26-án (fotó: MTI/Mohai Balázs)
Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt.
|
Eladósodnak a világ másik felén, hogy egy magyar futószalagnál dolgozhassanak - exkluzív háttér a távol-keleti vendégmunkások tömeges érkezéséről - Válasz Online
|
Eladósodnak a világ másik felén, hogy egy magyar futószalagnál dolgozhassanak - exkluzív háttér a távol-keleti vendégmunkások tömeges érkezéséről
|
[
""
] | 0 |
https://www.valaszonline.hu/2023/09/06/vendegmunkasok-magyarorszag-peridot-markidzsa-indonezia-fulop-szigetek
|
2023. 09. 06. 00:00:00
| true | 0 | 0 |
A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
November első keddjén, a kora délelőtti órákban fordultunk be a gánti dolomitbánya melletti parkolóba.
A portán elmondtuk, hogy a bányacég tulajdonosával szeretnénk beszélni. Alig telt el egy perc, mire kinyílt a porta melletti ajtó: fekete pulóverben, az arcán sebészi maszkkal és a homlokára tolt szemüveggel lépett ki elénk idősebb Orbán Győző, a miniszterelnök édesapja.
Már több mint három éve foglalkozunk idősebb Orbán cégének állami munkáival. Azért mentünk Gántra, hogy személyesen kérdezzük őt a megbízásairól – miután korábbi e-mailjeink és telefonhívásaink sorra megválaszolatlanok maradtak.
Orbán Viktor korábban kifejezetten kérte az édesapját, hogy ne vegyen részt állami beruházásokban. Az elmúlt években azonban cikksorozatban mutattuk be, hogy a Dolomit Kft. látványos felívelése (és évi milliárdos nyeresége) többek közt annak köszönhető, hogy a cég közpénzből finanszírozott építkezésekhez szállít építőanyagokat.
Ezzel kapcsolatban legutóbb közel százezer oldalnyi projektdokumentumot pereltünk ki, amelyek alapján már megírtuk, hogy Orbán apjának cégétől szállítottak követ az M4-es autóút építéséhez.
A teljes iratanyagot átnézve újabb állami projektekben is megtaláltuk a Dolomit Kft.-t: az M3-as autópálya építéséhez betonelemeket, a Budapest-Székesfehérvár közötti vasútfelújításhoz pedig zúzottkövet szállított a cég.
Ezekről az állami projektekről tudni biztosan, hogy részt vettek bennük az Orbán család érdekeltségei Grafika: Murányi János
"Eddig voltam udvarias"
A cikkeink megjelenése előtt minden esetben, eddig összesen tíz alkalommal e-mailen küldtünk kérdéseket az idősebb Orbán Győző többségi tulajdonában álló Dolomit Kft.-nek, valamint többször is felhívtuk telefonon a céget, de választ még sosem kaptunk. Azt szeretnénk megtudni, hogy a cég:
Mely állami projektekhez szállított építőanyagot, és ezért mennyi közpénzt kapott?
Mit szól mindehhez Orbán Viktor, aki korábban ellenezte, hogy édesapjának cége állami munkákban vegyen részt (és 2017-ben a Direkt36-nak is azt mondta, hogy ezzel kapcsolatban nem változott az álláspontja)?
Ezekkel a kérdésekkel érkeztünk a gánti bányacég portájához is. Rövid várakozás után ki is lépett az ajtón idősebb Orbán Győző, de rövidre akarta zárni a beszélgetést:
"Drágáim, a következőt szeretném mondani: koronavírus járvány van, nem fogadunk senkit. Köszönöm, hogy idelátogattak, viszontlátásra" – mondta. Bár ő is, mi is maszkot viseltünk, és felvetettük neki, hogy telefonon is beszélhetünk, Orbán annyit válaszolt, hogy "semmiféleképpen", majd becsukta maga mögött az ajtót.
Mi kifelé menet még megálltunk a cég udvarán pár percre, a porta épülete előtt, mire ismét megjelent Orbán – azért, hogy elküldjön minket. Ekkor volt lehetőségünk több kérdést is feltenni, de Orbán kijelentette, hogy nem járul hozzá, hogy felvételt készítsünk róla. (A jogszabályokra való tekintettel ezt tiszteletben tartjuk, így írásban közöljük a beszélgetés részleteit.)
- Orbán Győző (OGY): Eddig voltam udvarias. Figyeljenek, én híres vagyok arról, hogy goromba vagyok, és nem szeretnék gorombáskodni, különösen hölggyel szemben nem.
- Zöldi Blanka (ZB): Közügyekről szeretnénk kérdezni, azzal kapcsolatban, hogy...
- OGY: Nem érdekel.
- ZB: Orbán Viktor korábban azt mondta, hogy nem tartja jónak, ha ön állami beruházásokban vesz részt.
- OGY: Drága... Jó idő van, gyönyörű idő van, erről beszélhetünk. Kőbányában, sajnos, ha eső van, akkor az rossz időnek számít. Ha süt a nap, akkor nekünk is jó időnk van. Viszontlátásra.
- ZB: Esetleg itt a jó időben körbenézhetünk a kőbányában?
- OGY: Drága, ne próbálkozzon, mert fogy a türelmem, és goromba leszek. (...) Másik dolog, hogy ne zaklasson egy nyolcvan éves embert. Viszontlátásra.
- ZB: Nem zaklatni szeretném, hanem közügyekről kérdezni.
- OGY: Zaklat, zaklat, szó szerint zaklat. Tessék elmenni.
Eközben a bányacég egyik dolgozója oldalról videózni kezdett minket, majd Orbán is elővette a telefonját: "Ha megengedi, csak csinálok én magáról egy fotót, hogy emlékezzünk erre", majd készített rólunk egy-egy fényképet. Mi pedig tovább kérdeztük Orbánt:
- ZB: Mikor fog válaszolni ezekre a kérdésekre?
- OGY: Ha vége lesz a járványnak.
- ZB: Akkor ez egy ígéret egy interjúra, ha vége lesz a járványnak?
- OGY: Senkinek semmiféle interjút nem adok. A cégbíróságnál be van jegyezve minden olyan adat, amelyre önöknek szükségük van, és tájékoztatni kell a közvéleményt. Ennyi.
Ezután Orbán Győző beszállt a porta előtt parkoló kocsijába. "Birtokháborításért ne kelljen már feljelentenem önöket" – szólt még ki az ablakon, majd kitolatott a bánya udvaráról.
Orbán Győző már korábban is egyértelművé tette, hogy nem fogadja szívesen az újságírók érdeklődését. 2002-ben rongálás gyanúja miatt indítottak eljárást a miniszterelnök apja ellen, miután ő földhöz vágta a Magyar Hírlap fotósának, Dezső Tamásnak a kameráját, aki fényképeket próbált készíteni a gánti bányáról. A rendőrség végül megszüntette a nyomozást arra hivatkozva, hogy "bűncselekmény nem volt megállapítható".
Rejtve maradnak az állami munkák
Idősebb Orbán Győzőnek abban igaza van, hogy a cégbíróságon bizonyos adatok megtalálhatók a cégéről. Például az, hogy a Dolomit Kft. az elmúlt években a piac egyik legjobban teljesítő cége lett, nyereségesség tekintetében lényegében a teljes konkurenciát lekörözte. A tavalyi évet 1,8 milliárd forintos eredménnyel zárta, ezt pedig a tulajdonosok mind ki is vették osztalékként a vállalkozásból.
Arról viszont nem érhetőek el nyilvános adatok, hogy a cég bevételének mekkora része származott közpénzből finanszírozott projektekből. Az állami építkezéseken ugyanis nem fővállalkozóként, hanem általában az építőanyagok beszállítóiként vesznek részt az Orbán család cégei, így a megrendelések részletei rejtve maradnak.
A Direkt36 ezért 2017-ben közérdekű adatpert indított 6 nagy állami út- és vasútépítés részletes adataiért, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet és Dr. Szegedi Zsolt ügyvéd segítségével. Három év pereskedés után 28 kartondoboznyi, közel százezer oldalnyi dokumentumot szereztünk meg.
Ezek közt szállítólevelek, az építőanyagok minőségi bizonyítványai és teljesítmény nyilatkozatait bizonyítják, hogy a Dolomit Kft. – a már korábban bemutatott állami projektek mellett – részt vett az M3-as autópálya építésében és a Budapest-Kelenföld és Székesfehérvár közötti vasútvonal felújításában is.
A Budapest-Székesfehérvár közötti vasútvonalat 2009 és 2014 között újították fel 86,8 milliárd forintból, ehhez a munkához különböző dolomit zúzalékokat szállítottak idősebb Orbán Győző cégétől.
Az M3-as autópálya Őr és Vásárosnamény közötti, 11,9 kilométeres szakasza pedig 2013 és 2014 között épült 15,5 milliárd forintból. A dokumentumok szerint ezen a szakaszon használtak a Dolomit Kft.-től származó betonelemeket, többek közt a vízelvezető árkok építéséhez.
Az építkezések fővállalkozóitól is megkérdeztük, hogy mennyi pénzért vásároltak építőanyagokat a gánti bányacégtől, de tőlük sem kaptunk választ. Orbán Viktor sajtófőnöke, Havasi Bertalan pedig szokás szerint csak annyit közölt, hogy "a miniszterelnök nem foglalkozik üzleti ügyekkel".
A cégadatokhoz az Opten szolgáltatásait használtuk.
|
„Drága, ne próbálkozzon, mert fogy a türelmem” – Orbán apját kérdeztük az állami megbízásairól
|
Újabb bizonyítékok kerültek elő arról, hogy Orbán apjának cége állami projektekben vett részt. A Direkt36 személyesen próbált kérdéseket feltenni idősebb Orbán Győzőnek.
|
[
"direkt36",
"orbán győző",
"Orbán Viktor",
"dolomit kft"
] | 1 |
https://444.hu/2020/11/24/draga-ne-probalkozzon-mert-fogy-a-turelmem-orban-apjat-kerdeztuk-az-allami-megbizasairol
|
2020-11-24 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Még a rabosítási fotójából is jó bizniszt tudott csinálni Donald Trump. A BBC azt írja, 7,1 millió dollárral (azaz több mint 2,5 milliárd forinttal) tovább gazdagodott Trump választási kampányának budget-ja, mióta nyilvánossá vált az exelnökről az a rendőrségi fotó, ami akkor készült, mikor feladta magát a hírhedt Fulton megyei börtönbe Georgia államban. Ez "csekély" összeg olyan reklám termékek eladásból gyűlt össze, mint bögrék, pólók, italhűtők, rajta a volt amerikai elnök rabosítási fotójával.
Donald Trump rabosítási fotóját ábrázoló pólók és sapkák, amelyek a Los Angeles-i Y-Que nyomdában készültek 2023. augusztus 26-án -
Trumpnak azért kellett börtönbe vonulnia, mert a Fulton megye kerületi ügyésze azzal vádolta meg őt, hogy bizalmasaival együtt meg akarta másítani a 2020-as választás eredményét Georgia államban, ahol végül szűken, kicsit több mint tízezer szavazattal Joe Biden nyert.
A börtönben készült képpel Trump lett az első exelnök az amerikai történelemben, akiről rabosítási fotó készült. Azt követően, hogy áprilisban ő lett az első amerikai exelnök aki ellen vádat emeltek. Trump ellen ez már a negyedik vádemelés, ám ezektől nem lett kevésbé népszerű, és nem rontották az esélyeit a 2024-es elnökválasztási versenyben sem - minderről bővebben itt olvashat.
|
2,5 milliárd forint értékben adtak el bögréket, pólókat amiken Trump rabosítási fotója virít
|
Trumpról a Fulton megyei börtönben készítettek a képet, amivel ő lett az első exelnök az amerikai történelemben, akiről rabosítási fotó készült.
|
[
""
] | 0 |
https://telex.hu/kulfold/2023/08/27/donald-trump-rabositasi-foto-bogre-polo-italhuto-valasztasi-kampany-7-1-millio-dollar
|
2023. 08. 27. 00:00:00
| true | 0 | 0 |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.