text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Benőtte a szúrós gaz, kopik le a festék és rohad szét a négy pad és két rönkasztal a somogyi Tengőd község határában - számolt be egyFacebook-oldalán közzétett videóbanPanyi Szabolcs oknyomozó újságíró. A hírhedt padokra és pár száz facsemetére"tájelemek rekonstrukciója Tengőd községben" címen 7,99 millió forintnyi uniós forrás (körülbelül 20 ezer euró) ment el.A padok a videó alapján valóban nincsenek túl jó állapotban, sőt még a gazt se nagyon nyírták le a környékükön, így az már az ülőrészig ér. A négy pad egyikén még sértetlenül ott virít az uniós támogatásáról szóló tábla, innen könnyen lehet tájékozódni, hogy milyen forrásból lett "rekonstruálva a tájelem". Panyi azt írta, hogy a padok a Tengődöt Kányával összekötő út szélén állnak, mindkét falutól kellően távol. Az út melletti árok miatt autóval még csak normálisan leparkolni se lehet.A padokat tavaly előszörHadházy Ákos független országgyűlési képviselő mutatta be. Az ülőalkalmatosságok és az asztalok ekkor még jobb állapotban voltak, de a festék azóta lekopott róluk, és megjelent a térdig érő gaz is. Néhány hete pedig azATVHeti Naplóstábja nézte mega Tengőd határától egy kilométerre található "látványosságot". Érdeklődtek, hogy egy hasonló rönkasztal mennyibe kerülne: számításaik szerint a négy pad és a két rönkasztal körülbelül 500 ezer forintból kijönne.A Heti Napló stábja Tengőd polgármesterét is kereste, hogy mit takar a 8 millió forint. Lakos János a 375 facsemetére és a tuskómarásra hivatkozott. Ezt is kiszámolták: a vékony tölgyfa csemeték összesen körülbelül 200 ezer forintba kerülhettek. A település elszámolása szerint a 250 darab kocsányos tölgy 3,3 millió forintba; 125 darab diófa 1,7 millió forintba; a talajelőkészítés 650 ezer forintba; az asztal a két paddal pedig 316 ezer forintba került.
|
Nem néznek ki túl jól a 20 ezer euró uniós forrásból készült tengődi padok
|
A négy pad és a két asztal már térdig áll a gazban, de a facsemeték sincsenek jó állapotban.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/06/22/tengod-pad-eu-s-beruhazas-nyolc-millio-forint-gaz
|
2025-06-22 20:42:59
| true | null | null |
Telex
|
- Advertisement -Bár szépen szaporodnak a digitális hirdetőtáblák Kecskemét belvárosában, az azokat tulajdonló CityScreen Media Kft. csak nem találja meg a számításait a piacon. A Városi Alapkezelő által közpénz százmilliókkal kitömött reklámcég ugyanis továbbra is nagyon komoly veszteséget termel, miközben bevételre alig tesz szert. Így nagy kérdés viszont, hogy a belé fektetett forintok megtérülnek-e valaha?Korábban a KecsUP Hírek megírta, hogy az utóbbi években gombamód szaporodtak el Kecskeméten a Cityscreen Media Kft. digitális hirdetőtáblái, amelyek nem csak reklámokat sugároznak, de ingyen wifit is biztosítanak a város közigazgatási határain belül. A táblák különlegessége még, hogy a hirdetőtáblákban egy kamera található, aminek segítségével pontosan tudható, hány járókelő haladt el a tábla előtt, és ezáltal mérhető a hirdetési kampányok hatékonysága is.A kecskeméti vállalkozás a projekt megvalósítására a Városi Alapkezelőtől - az Okosváros program keretein belül - 230 millió forintos befektetéshez jutott, ami azonban úgy tűnik, nem nagyon fog megtérülni. Lapunk legalábbis a cég legfrissebb, tavalyi eredménybeszámolójában nem talált arra utaló jeleket, hogy a digitális hirdetőoszlopok beváltották volna a hozzájuk fűzött reményeket. Noha azokból szemmel láthatóan egyre több van a városban.Továbbra is kritikus a milliókkal kitömött CityScreen állapotaPersze ne vonjunk le egyből messze menő következtetéseket a cég állapotát illetően, hiszen az a jelek szerint köszöni szépen, nagyon is jól van. Legalábbis erről tanúskodik, hogy a cég hirdetőtáblái január óta ha nem is jelentős mértékben, de azért bővültek: a 2023-as 40 darabról 45-re növekedett. Emellett további jó hírek is adódtak a cég körül, összességében azonban továbbra sem igazán bonthatnak pezsgőt a vállalkozás tulajdonosai, Lippényi Tamás és Erdei Sándor. A legfrissebb, 2024-es eredménybeszámolójuk ugyanis azt mutatja, hogyA CityScreen alkalmazottainak száma tavaly januártól egészen októberig nulla volt, majd novembertől 1-re változott;A cég az adózott eredménye után továbbra is komoly veszteséget mutat, egészen pontosan a tulajdonosok -36 044 000 forintot termeltek;A céggel szemben fennálló kötelezettségek ezzel párhuzamosan továbbra sem nagyon apadnak, az 2024-ben továbbra is 200 630 000 forintot jelent;Ez alapján nem meglepő, hogy a cég saját tőkéje a korábbi 30,7 millióról 262 383 000 forintra változott (ami 753 százalékos emelkedést jelent), hiszen a veszteséget valamiből fedezni kell;A cég eszközeinek összértéke pedig tavaly elérte az 500 211 000 forintot, ami egy évvel korábban még csak 257 541 000 forintot jelentett;Ehhez képest a CityScreen az értékesítése során mindössze egy szerény, 15 213 000 forintos bevételt generált, ami 2023-hoz képest viszont 24 százalékos javulást mutatott.Ezek alapján a cég EBITDA értéke (a szám a cég üzleti eredményességét fejezi ki, minél magasabb a mutató, annál jobb a cég megítélése) a korábbi -19 304-hez képest már csak -8 123-as értéket mutatott.A kecskeméti cég tehát igencsak felemás eredményt tudhatott tavaly a magáénak, amiből egyelőre úgy tűnik, hogy nem feltétlenül érte meg a Városi Alapkezelő Zrt. által biztosított százmilliókat. Konkrétabban: az is kérdéses, hogy a befektetés egyáltalán megtérül-e valaha.A 2024-es eredménybeszámolóval kapcsolatban természetesen megkerestük a cég tulajdonosait is, ők azonban cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. Amint ez változik, cikkünket természetesen frissíteni fogjuk!
|
CityScreen: óriási tőkeemelés a közpénzzel kitömött kecskeméti reklámcégben
|
Bár a digitális hirdetőtáblák tovább szaporodnak Kecskeméten, az azokat tulajdonló CityScreen Media Kft. továbbra is nagy veszteséget termel.
| null | 1 |
https://kecsup.hu/2025/06/cityscreen-oriasi-tokeemeles-a-kozpenzzel-kitomott-kecskemeti-reklamcegben-unikum
|
2025-06-25 18:00:00
| true | null | null |
Kecsup
|
A nagy játszma folytatódik - eltussolják a Matolcsy-ügyet is?Néhány nap alatt több mint 500 ezren látták A nagy játszma - az MNB-botrány és a Matolcsy-klán meggazdagodásának története című filmet, amely a Telex szerkesztőségében készült Előd Fruzsina és Szilágyi Máté rendezésében. Akárcsak a Dinasztia esetében, az új dokumentumfilmben is Bódis András volt az egyik fő szakértő: kollégánk hosszú évek óta követi és mutatja Matolcsy Ádám és köre közpénz jellegét elveszített közpénzekből való meggazdagodását. A HetiVálasz friss adásában arról beszélgetünk, merre tart az ügy, az érintettek megúszhatják-e a felelősségre vonást, illetve tényleg szakított-e Varga Mihály a Matolcsy-korszakkal. Bódis Andrást Ablonczy Bálint és Magyari Péter kérdezi.Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak! Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található. A podcast Youtube-on is fent van!Részletek a műsorból:Podcastadásunkból egyebek mellett kiderül: az új, Varga Mihály-féle MNB-vezetés váratlanul folytonosságot vállalt a Matolcsy-időszakkal. Az MNB-s Pallas Athéné Alapítvány befolyási övezetébe tartozó, svájci és francia luxusingatlanokkal foglalkozó Ultima Capital SA június 30-i közgyűlésén igazgatósági taggá készülnek választani Réczicza Istvánt. Utóbbi arról híres, hogy a nevét viselő társaságot, a Dentons Réczicza Ügyvédi Irodát kifejezetten negatív kontextusban említi az Állami Számvevőszék (ÁSZ) Pallas-jelentése. Úgy, mint a Matolcsy-korszak egyik bennfentes tanácsadóját. A Válasz Online múlt pénteken levelet írt az MNB-nek. Azt tudakoltuk: hogyan lehetséges, hogy Réczicza István bírja a Varga Mihály-féle új MNB-Pallas-vezetés bizalmát, miközben a jogászt az ÁSZ a Matolcsy-éra alapembereként azonosította. A nemzeti bank kommunikációs részlege a Pallast jelölte ki válaszadásra; azt javasolták, közvetlenül az alapítványi vezetésnél érdeklődjünk a témában. Kérdésünket továbbítottuk az új Pallas-menedzsmentnek - később sürgető levelet küldtünk mind a központi címre, mind a vezetők saját email-elérhetőségeire, sőt informálisan Varga Mihály stábját is megkerestük -, de semmiféle választ nem kaptunk. Réczicza személye tehát az első bizonyíték arra, hogy nincs teljes szakítás a Matolcsy-múlttal.Hallani olyan pletykákat politikaközelből, üzleti életből, hogy valamiféle háttéralku lehetséges a Matolcsy-körrel. Ez arról szólna, hogy a büntetőügy csak bizonyos határig menne el, de cserébe egy csomó mindent vissza kellene adni. Innen nézve logikusnak tűnik, hogy olyan embert küldünk a cégbe, aki tudja, mit hogyan lehet mozgatni.Bódis András: "Két helyen billen ez az elmélet. Egyrészt, mégis mit adnának vissza Matolcsyék? Egy csomó minden, amit befektettek, nincs meg, elillant. A másik kérdés, hogy kinek adják vissza? Nem mi fogunk gyarapodni, mármint a magyar nép. Egy olyan szereplőt látok, aki valamit megkaphat ebből, az Mészáros Lőrinc. Az MBH Bank 23 százaléknyi részvénypakettje jelen pillanatban a Matolcsy Ádám-féle körhöz köthető magántőkealapoknál van, a nagyobb rész Mészáros Lőrincé.Nos, a nemzeti banki botrányban érintett ingatlanokon és cégeken MBH-jelzálog van. Merthogy nemcsak az történt, hogy közpénzeket fektettek be svájci és lengyel ingatlancégekbe, hanem még ezt meg is támasztották különböző hitelekkel. Azt sejtem, ha itt valami valahova kerül a közeljövőben, akkor az nem vissza fog kerülni a magyar államhoz, hanem elviszi a bank. Az a bank, amelyik Mészáros Lőrinc dominanciája alatt áll."A Telex filmjének kulcseleme a felelősség kérdése. Hosszú évek óta foglalkozol Matolcsy Ádámmal és körével, hogy lehet kiporciózni a felelősséget? Adott egy fideszes kormánytöbbség, amely elveszítteti az alapítványi vagyon közpénz jellegét, és tulajdonképpen kinyitja a kaput a visszaélések előtt. Ott a jegybankelnök, akinek a fia elkezdi ezt az ámokfutást a közpénz jellegét elvesztett vagyonnal. A PADME nevű jegybanki alapítványnak volt egy felügyelőbizottsága meg kuratóriuma, nekik látniuk kellett, hogyan folynak ki a pénzek. Kit kell tulajdonképpen legfőbb tettesnek látnunk?Bódis András: "Szerintem a Telex-film egyik legnagyobb erénye, hogy bemutatja: azok a fideszes képviselők, akik lényegében azt mondták anno, a független jegybank azt csinál közpénzekkel, amit akar, nos, ezek teljesen fogalmatlan emberek. Az egész film egyik legerősebb pillanata, amikor megkérdezik Bogár Lászlót, a kormányzati média egyik legnagyobb észosztóját. Aki általában arról szokott értekezni, hogy a háttérhatalmak hogyan szívják az édes hazánk drága testét, stb. - miközben meg ott ült a Pallas-alapítványok kuratóriumában és az orra elől vittek el több százmilliárd forintot. Még az sem tűnt fel neki, amit az ÁSZ-jelentés nagyon jól elmond: néhány óra alatt zongorázták le az egész vagyonkimentést, és ő ehhez asszisztált végig. A másik Lentner Csaba, aki szintén ugyanilyen észosztó szerepben van a kormányzati médiában, sőt még a Válasz Online-nak is többször megszólalt. Tehát ők azok, akiknek véleményük van a magyar gazdaság helyes meg helytelen irányairól. És persze ott van Matolcsy György, aki az egész pénzügyi rendszerért felelt, aki az emberek pénzügyi felelősségére apellálva adott ki állásfoglalásokat. Tehát ők hajtották végre, vagy asszisztálták végig azt a sodródási folyamatot, amelyben nagyon sokan meggazdagodtak, legfőképpen Matolcsy Ádám baráti köre."Nem nézhetjük-e úgy a folyamatokat, hogy Matolcsy György a 2010-es kormányváltás után egy nagyon rossz helyzetben lévő költségvetést örökölt meg, mégis rendet rakott, unortodox technikákkal, s a tízes években soha nem látott fejlődésen ment keresztül Magyarország. Az életszínvonal stabilan növekedett 2013-tól 2019-ig, és amikor jegybankelnökként felismerte, hogy a kormányzat tévútra került, és igen erős kritikákat jelentetett meg, akkor a kormányzat az Állami Számvevőszéket kesztyűbábnak használva visszavágott.Bódis András: "Nagy híve vagyok annak a mondásnak, hogy a tényeknél semmi sem radikálisabb. Nyilván vannak érdemei mindenkinek, aki valaha már dolgozott, mindenkinek vannak jó tulajdonságai, Matolcsy Györgynek is. Ettől függetlenül mégis azt történt, hogy körülbelül 450 milliárd forintnyi közpénznek egy tetemes hányada egyszerűen nincs meg, közben pedig több tízmilliárd forintnyi ex-közpénzből dőzsölnek Matolcsy Ádám és barátai valahol a világban. Van, aki Szaúd-Arábiában, van, aki Dubajban, van, aki néha hazarepül Pestre, aztán továbbmegy."Ha öt évre előre tekintünk, elképzelhetőnek tartod, hogy nem a titkárnőt, nem a portást, nem a sofőrt, hanem valódi nagyvadakat gyanúsítanak meg és ítélnek el? Mennyire kell ehhez politikai akarat?Bódis András: "A politikai akarat kifejezéstől borsódzik a hátam. Nekem elég, ha ügyészségi akarat van. Lázár János vagy más politikus se mondjon olyanokat, hogy a "Matolcsyékat is lecsukjuk". Az a baj, hogy ez a tapasztalatunk, ha a politika akar valamit, akkor van igazságszolgáltatás, ha meg nem akar, akkor nincs, de ezt ne fogadjuk el normálisnak. Azt szeretném, ha az ügyészség ügyészségként működne, és mondjuk a Matolcsy-ügyben felkínálkozó 100-200 tanút tüzetesen, alaposan végighallgatnák. Hála Isten, Matolcsy Ádámék hagytak nyomokat maguk után. Azt is mi írtuk meg a Válasz Online-on, hogy Kovács Petra emailcímről Matolcsy Ádám lényegében utasításokat adott a kollektívának."
|
A nagy játszma folytatódik - eltussolják a Matolcsy-ügyet is? - Válasz Online
|
A nagy játszma folytatódik - eltussolják a Matolcsy-ügyet is?
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2025/06/26/matolcsy-gyorgy-adam-mnb-a-nagy-jatszma-bodis-andras-podcast-hetivalasz282/
|
2025-06-26 07:40:16
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
Magyarországra 2020 óta több mint 10 000 milliárd forintnyi nettó közvetlentőke-befektetés (FDI) érkezett, amelynek kétharmada nem friss tőkeérkezésként, hanem újrabefektetett jövedelemként jelent meg a statisztikákban. Ez utóbbi a vállalatok adózott eredményéből származik, amelyet nem fizetnek ki osztalékként, hanem a cégnél hagynak további működtetésre. Ennek következtében a külföldi közvetlentőke-befektetések állománya 2024 második negyedévére elérte a 42 000 milliárd forintot (kb. 107 milliárd eurót).Az állomány túlnyomó többsége, mintegy 84 százaléka részesedés típusú eszköz volt, azaz nem hitelként vagy kölcsönként, hanem tulajdonosi pozícióként jelent meg a vállalatok könyveiben. Az ágazati bontás alapján a feldolgozóipar szerepe radikálisan megerősödött: tíz év alatt a szektor részesedése az FDI-állományon belül 21,4 százalékról 46,1 százalékra emelkedett. Ennek megértéséhez elég csak a járműipari és akkumulátorgyártási beruházásokra gondolni az elmúlt évekből, amelyet számtalan kritika is illetett, mivel a tőkebeáramlásban kiemelt szerepe volt annak, hogy a kormány egyedi kormánydöntésekkel ösztönözte a beruházásokat, de főként erre a két ágazatra koncentrálva nemcsak az elmúlt öt, hanem tíz évben.Fontos azonban, hogy a közvetlentőke-befektetések statisztikai értelemben nem mindig jelentenek tényleges, fizikai értelemben is megvalósuló beruházásokat.Az FDI definíciója tágabb, a cégek nem építenek automatikusan új gyárakat, szereznek be gépeket vagy teremtenek munkahelyeket.Az Állami Számvevőszék elemzése ezért kizárólag azokra az esetekre koncentrál, ahol a külföldi működőtőke beruházások valóban új tárgyi eszközbeszerzéssel jártak együtt - ideértve a zöld- és barnamezős fejlesztéseket, valamint gépek, berendezések vagy szellemi termékek beszerzését. Az EKD-támogatások valódi hatása is ezeknél a beruházásoknál mérhető érdemben.Főleg a külföldiek a haszonélvezőkAz egyedi kormánydöntések rendszere a beruházásösztönzés kiemelt eszköze Magyarországon, amelyen keresztül 2020 és 2023 között a kormány összesen több mint 800 milliárd forintot ítélt oda különféle vállalati projektek támogatására.A 2021-es év emelkedik ki ebből a sorból: ekkor 223,2 milliárd forintnyi támogatást hagytak jóvá, melynek 90%-a külföldi tulajdonú cégekhez került.A legnagyobb összegű egyedi támogatás (76,4 milliárd forint) az SK On Hungary iváncsai akkumulátorgyárához kapcsolódott.A másik véglet pedig a tavalyi év - ahogy arról a Portfolio-n írtunk - alig több mint 42 milliárd forintot fizetett csak ki a kormány a vállalkozásoknak, ami történelmi mélypont. A már említett SK On-nak korábban folyósított támogatás alig 52 százalékát jelentette ez az összeg, amin összesen tizenkét vállalat osztozott 2024-ben.Viszont az általánosságban elmondható, hogy a hazai kabinet az egyik legbőkezűbb, ha a cégek ösztönzéséről van szó: GDP-arányosan egyetlen tagállam sem költött annyit támogatásokra az EU-ban, mint Magyarország az Európai Bizottság friss kimutatása szerint - bár azt fontos megjegyezni, hogy ebbe nemcsak az EKD-kifizetéseket számították bele.Az EKD-támogatások közel felét azok a vállalatok kapták, amelyek stratégiai megállapodást kötöttek a kormánnyal - összesen 96 ilyen szerződés létezik. A legnagyobb kedvezményezettek közé tartozik a Bosch, a Mercedes, a Hankook vagy a Samsung: tehát főként külföldi, multinacionális cégek kapták ezeket az ösztönzőket.Ahogy arról már említett cikkünkben írtunk: 2023-ra ugyan a hazai vállalatok súlya megnőtt, de az ÁSZ szerint még mindig túl nagy a külföldi nagyvállalatokra szabott támogatáspolitika, és nem világos, hogy ezek a projektek minden esetben indokoltak-e gazdasági és társadalmi szempontból.Papíron megtérül, a valóságban kérdésesAz Állami Számvevőszék elemzése alapvetően arra a három szempontra koncentrál, hogy az EKD-k esetében milyen szempontok alapján döntenek a támogatásokról, mennyire megalapozottak ezek, valamint hogy mennyire térültek meg.Az ÁSZ elsőként az előkészítési folyamatot vizsgálta meg. Megállapították, hogy támogatási döntések fő mércéje a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség által számított államháztartási megtérülés. Ez elsősorban három tényezőn alapul:a munkahelyekhez kapcsolódó adó- és járulékbevételeken (szja, tb),a bérekből származó fogyasztás miatti áfa- és jövedékiadó-bevételen,valamint a vállalati szinten megjelenő társasági adón, iparűzési adón és innovációs járulékon.Az ÁSZ azonban több ponton is megkérdőjelezi a modell megalapozottságát. Egyrészről úgy lájták, hogy a számítások nem veszik figyelembe, hogy a munkaerőpiac gyakorlatilag teljesen lefedett - a támogatás nyomán létrejött munkahelyekre felvett dolgozók tehát nem feltétlenül a munkanélküliek közül kerülnek ki, hanem máshonnan szívják el őket, kiszorítva más vállalkozásokat.Kifogásolják, hogy nem szerepelnek a számításban az alternatív lehetőségek (mi történne, ha nem támogatnák a projektet - például a beruházás más formában vagy más helyen valósulna meg). Ugyanígy azzal sem foglalkoznak a HIPA mérlegelésekor, hogya támogatásra fordított közpénznek milyen alternatív felhasználási lehetőségei lennének.A legélesebb kritika pedig talán az, hogy az EKD-eljárásokban az infrastruktúra- és közműfejlesztések (pl. közutak, energiaellátás) költségeit sem vonják be a nettó jelenérték-számításba.A HIPA által alkalmazott modell így jelentősen túlbecsüli a támogatás államháztartási előnyeit. Az ÁSZ szerint a valós költségvetési hatás sokkal alacsonyabb lehet - különösen akkor, ha figyelembe vesszük az elmaradt közvetett bevételeket más területekről.Nemzetgazdasági hatások: alig van elemzésA jelentés komoly hiányosságként nevesíti, hogy a támogatási döntések előkészítése során a nemzetgazdasági hatások (GDP, GNI, hozzáadott érték, külkereskedelmi mérleg) vizsgálata elmarad. Pedig ezek lennének azok a szempontok, amelyek indokolhatják a közpénzek célzott elköltését egyes beruházások érdekében.A Scorecard értékelési rendszer ugyan tartalmaz exporthányadot és iparági súlyozásokat, de nem számol reálisan a nemzetgazdasági hatásokkal - állapítja meg az ÁSZ. Nincs előzetes hatásvizsgálat a régiós munkaerőpiacra, az árakra, az energiaimport kitettségre vagy az értéklánc-pozíciókra vonatkozóan. A döntések mögött hiányzik a makroszintű közpolitikai racionalitás.Az egyik legsúlyosabb megállapítás az, hogy a környezeti fenntarthatósági szempontok gyakorlatilag hiányoznak az EKD-támogatási eljárásból. Bár a Scorecard utal "ökológiai lábnyomra" vagy zöld energia felhasználására, káros hatásokra, a jelentés szerint semmilyen kötelező környezetvédelmi követelmény nem szerepel a támogatás elbírálása során.A környezeti hatások - így például a vízfelhasználás, levegőterhelés, hulladéktermelés vagy zajkibocsátás - csak a támogatási döntés után, az engedélyezési eljárás részeként kerülnek napirendre, amikor a kormány már vállalt kötelezettséget a projekt finanszírozására.Ez a megállapítás azért is fontos, mert az akkumulátorgyárakkal szemben az elmúlt években látott lakossági és szakmai kifogások legnagyobb része épp hidrológiai aggályok miatt fogalmazódott meg.Az ÁSZ szerint ugyanígy az energiaellátásra gyakorolt hatásokra sem koncentrálnak az EKD-előkészítési eljárásoknál: egyetlen esetben sem vizsgálják előre, hogy az adott projekt hogyan illeszkedik az országos energiastratégiába, milyen többletterhet ró az elosztóhálózatra, és hogyan befolyásolja az energiaimport-függőséget vagy az energiaárakat.Beszállítói és értéklánc-hatások: adathiány és üzleti titokA kormányzati kommunikáció rendszeresen hangsúlyozza a hazai beszállítók megerősítését és a technológiai transzfer fontosságát, amint azt az ÁSZ is megjegyzi, azonban a jelentésben a szervezet megállapítja: sem az EKD-rendelet, sem a Scorecard, sem a döntéselőkészítés nem vizsgálja részletesen a beszállítói hálózatokat.Bár elvárás, hogy a támogatott cég együttműködjön hazai partnerekkel, ennek szintjét, minőségét, értékláncban elfoglalt helyét nem elemzik.A HIPA gyakran hivatkozik arra, hogy ezek az információk üzleti titoknak minősülnek - ez azonban átláthatósági szempontból problémás az ÁSZ szerint."Tekintettel arra, hogy stratégiai szinten megfogalmazódott a hazai beszállítók értékláncban elfoglalt pozíciójának javítása, indokolt ebből a szempontból is előzetesen értékelni a beruházási projekteket, illetve az értékelés eredményét bemutatni az előterjesztésekben" - teszik hozzá kritikájukban.Át kell alakítani az állami támogatások kifizetésétA jelentés nem pusztán hiányosságokat tárt fel, hanem részletes és koherens reformjavaslatokat is megfogalmazott az EKD-támogatási rendszer megreformálására. Az egyik legfontosabb változtatási igény a költségvetési hatásvizsgálat módszertanát érinti. Az ÁSZ szerint nem elegendő a jelenlegi, kizárólag a közvetlen adó- és járulékbevételekre épülő számítási modell, hanem szükséges lenne alternatív forgatókönyveket is vizsgálni. Ennek során például azt is mérlegelni kellene, hogy egy beruházás támogatás híján is megvalósult volna-e, vagy ha nem, milyen formában és hatással jött volna létre.Az ÁSZ-jelentés egy konkrét eset kapcsán hozza a GKN Automotive Hungary Kft. - korábbi nevén Rubin NewCo - Felsőzsolcán építendő autóipari alkatrészgyára kapcsán az egyik legmarkánsabb példát az EKD-támogatások ellenőrzésének hiányosságaira. Az Európai Bizottság 2024 júniusában hivatalosan elutasította a magyar kormány által tervezett 43,76 millió eurós (kb. 15,9 milliárd forint) támogatást, mivel "megítélése szerint a beruházás támogatás nélkül is megvalósult volna", vagyis nem bizonyított, hogy az állami támogatás nélkül a beruházás ne jött volna létre. A magyar kormány így nem fizethetett a cégnek.Az Állami Számvevőszék külön hangsúlyozza, hogy ez a döntés egyértelművé teszi: a hazai döntéselőkészítésben elengedhetetlen lenne az ún. "counterfactual" vizsgálat - azaz annak feltárása, hogy milyen lenne a beruházás alternatív jövő nélkül, azaz támogatás híján. Az elemzés rámutat, hogy a magyar rendszerben ez a módszertani követelmény teljesen hiányzik.Különösen erőteljes figyelmeztetésként jelenik meg a környezeti és energetikai hatások értékelésének hiánya.Az ÁSZ szerint nem halasztható tovább a támogatások előzetes környezeti szűrése. A jelenlegi rendszer ugyanis nem támaszt semmiféle kötelező követelményt például a kibocsátások, a vízhasználat, vagy az alternatív energiaforrások alkalmazása terén, és a környezetvédelmi engedélyeztetés csak a támogatási döntést követően történik meg.A javaslatok szerint már a döntéshozatali fázisban kötelezővé kellene tenni a beruházások környezeti és energetikai illeszkedésének vizsgálatát, különös tekintettel az országos energiastratégiai célokra.A vállalati szintű hozzáadott érték számítása az adózás előtti eredmény, a személyi jellegű ráfordítások és az értékcsökkenés összegéből adódik. A beruházások ezen mutatóra gyakorolt hatása elsősorban a magasabb bértömegben jelenik meg, miközben a keletkező nyereség jelentős része a külföldi tulajdonosokhoz kerül. Mivel a bértömeg az értékelési szempontok között már jelen van, a hozzáadott értékre gyakorolt hatás bizonyos mértékig - közvetett módon - érvényesül a döntések előkészítése során.Ugyanakkor az Állami Számvevőszék felveti, hogy különösen a nagyobb volumenű beruházások esetében indokolt lenne a nemzetgazdasági szintű aggregált mutatók - például a bruttó hazai termék (GDP), a nemzeti jövedelmek (GNI/NNI), valamint a teljes nemzetgazdasági hozzáadott érték - hatáselemzése is.Az ÁSZ szerint ennek gyakorlati jelentősége is lenne, mivel mind a Versenyképességi Stratégia, mind a befektetésösztönzési stratégia célkitűzései között szerepel, hogy a külföldi ipari beruházásokat a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek irányába tereljék. Ehhez azonban elengedhetetlen lenne az egyes projektek által realizálható tényleges hozzáadott érték mérhető és összehasonlítható vizsgálata.Szintén a jövőbeli reformjavaslatok közé sorolható a beszállítói rendszerek értékelésének mélyítése.A jelentés kiemeli, hogy bár a hazai beszállítói kapcsolatok gyakran megjelennek a kormányzati retorikában, azok konkrét minőségi értékelése - például az értékláncban betöltött szerepük vagy a technológiai transzfer szintje - nem történik meg. A Számvevőszék úgy véli, hogy a vállalatoknak igazolniuk kellene az együttműködési szándékot, és transzparens stratégiát kellene bemutatniuk arra vonatkozóan, miként kívánják bekapcsolni a hazai cégeket a termelési folyamataikba.Végül az ÁSZ a Scorecard-rendszer továbbfejlesztését is szükségesnek tartja. Üdvözlik ugyan, hogy a HIPA által bevezetett rendszer iparági súlyozásokat és komplexebb értékelési szempontokat alkalmaz, de szerintük a jelenlegi pontrendszer nem elég szigorú, lényegében arra a következtésre jutva, hogy szinte minden beruházás átmegy a támogathatósági küszöbön. A pontozási skálák és kategóriák tisztázása, a súlyozás pontosabb szabályozása, valamint új mutatók - például a karbonlábnyom, a közműigény vagy a társadalmi infrastruktúra-terhelés - bevezetése növelhetné az értékelés hitelességét és gazdaságpolitikai megalapozottságát.Az ÁSZ világossá teszi: nem az állami támogatások elvét, hanem azok kivitelezésének minőségét bírálja.A jelentés szerint a magyar államnak kizárólag olyan működőtőke-beruházásokat kell támogatnia, amelyek teljes gazdasági, társadalmi, környezeti és költségvetési szaldója egyértelműen pozitív. Ehhez azonban sokkal alaposabb előkészítésre, szigorúbb kritériumokra és átláthatóbb döntéshozatalra van szükség - különösen akkor, amikor milliárdokat költünk el a jövő iparágainak kiépítésére.A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
|
Lesújtó kritikával illeti a magyar gazdaságpolitika alapkövét az Állami Számvevőszék
|
A beruházásösztönző állami támogatások rendszere nem átgondolt az audit szerint.
| null | 1 |
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20250626/lesujto-kritikaval-illeti-a-magyar-gazdasagpolitika-alapkovet-az-allami-szamvevoszek-770271
|
2025-06-26 06:00:00
| true | null | null |
Portfolio
|
A Demeter Szilárd vezette Petőfi Kulturális Ügynökség 2075 tavaszáig bérbe adott 27 ezer négyzetméternyi ingatlant az Óbudai-szigeten. A bérlő egy idén januárban bejegyzett cég, amely a szerződés aláírása után egy héttel már be is jelentett székhelyként egy ottani címet.Nem találtuk nyomát, hogy a bérbeadást nyilvános tendereztetés előzte volna meg, egy májusi közleményből inkább úgy tűnik, mintha az ügyletet és a tervezett fejlesztést a bérlő kezdeményezte volna. A bérbeadás tényéről is csak ez a közlemény tanúskodik.A bérbeadást kérdésünkre Demeter Szilárdék azzal indokolták, hogy a PKÜ által megkapott ingatlanvagyon hasznosításához "sok-sok milliárd forintra volna szükség", ami neki nincs.Közérdekű adatigényléssel kikértük és meg is kaptuk a szerződést. Ebből úgy tűnik, hogy ez a "sok-sok" nagyjából 3,5 milliárd, aminek egy része ráadásul "lelakható": a bérleti díjat legkorábban jövő januártól kell fizetni, és azt akár 30 százalékkal is csökkenthetik bizonyos beruházások költségei."A MultiKulti Zrt. kezdeményezésére fejlesztés indult az Óbudai-sziget területe és épületei egy részének kulturális célú hasznosítására" - így kezdődik az a közlemény, ami idén május 7-én jelent meg a Petőfi Kulturális Ügynökség honlapján. A jól hangzó, nagyívű terveket ismertető sajtóanyagnak csak egyetlen mondatából, az utolsóból derül ki, hogyan is kötődik a projekt az ügynökséghez: "Az Óbudai-sziget projekt keretében a PKÜ összesen 27 024 m² területet ad bérbe hosszú távra a MultiKulti Zrt.-nek, eredményeként több, jelenleg használaton kívüli ipari műemlék épületet keltenek életre, újítanak fel, illetve látnak el új funkciókkal."Mindez jól szimbolizálja, mennyire nem verte nagy dobra a Demeter Szilárd által vezetett, kulturális ügynökségnek hívott, de mostanra kisebb cégbirodalommá nőtt szervezet, hogy egy április 10-én aláírt szerződéssel 2075. április 9-ig bérbe adta a Hajógyári-, azaz Óbudai-szigeten lévő ingatlanvagyonának nagyjából tizedét. Méghozzá egy olyan bérlőnek, amelyet csak idén január 15-én jegyeztek be ötmillió forintos tőkével. Vagyis a bérlő, az egyetlen magyar magánszemély, Kiss Krisztián tulajdonában álló a MultiKulti Zrt. a létrejötte után nem egészen három hónap alatt felfedezte ezt a bérleti lehetőséget, és - hogy elszpojlerezzem a PKÜ levelének egy részletét - "sokkörös tárgyalások után" le is tudott szerződni az állami intézménnyel.Annyira diszkréten kezelték a nagy jelentőségű bérbeadást, hogy a PKÜ nemcsak közleményt nem adott ki az ügyben - a honlapján sem találni erről semmilyen más tartalmat, csak a MultiKulti-közleményt -, de kitartó kereséssel sem leltük nyomát, hogy a bérleti szerződést megelőzően valamiféle nyílt tenderen kerestek volna érdeklődőt.Az ügyletről már a közlemény publikálásának napján beszámolt az erősen a NER-hez kötődő, az építőipar sikertörténeteit bemutatni hivatott Magyarépítők.hu-n megjelent cikk. Ebből derült ki az a részlet, hogy"a PKÜ összesen 27 024 m² területet ad bérbe hosszú távra a MultiKulti Zrt. számára, melyből 14 333 m² épület és 12 691 m² szabad terület."Mivel ahogy írtam, sehol nem találtuk nyomát, hogy az Óbudán a PKÜ-n és más kulturális intézményeken keresztül jelentős ingatlanvagyont felhalmozó Demeter Szilárdék - a vagyongyarapodásról az Átlátszó még 2021 végén készített átfogó összeállítást - nyilvánosan meghirdették volna bérbeadásra a szigeten általuk birtokolt mintegy harminc hektár (300 ezer négyzetméter) tizedét jelentő, lényegében az egykori Vizoviczki-birodalommal megegyező ingatlanegyüttest, közérdekű adatigényléssel fordultunk a PKÜ-höz.Egyrészt kikértük a PKÜ és a MultiKulti Zrt. között kötött bérleti szerződést, másrészt az alábbi kérdéseket tettük fel a Petőfi Kulturális Ügynökségnek:Mikor és ki hozott döntést a bérbeadásról?A bérbeadó vagy a bérlő kezdeményezte a bérleti szerződést?Megelőzte-e bármiféle tendereztetés, versenyeztetés a terület bérbeadását?Ha igen, mikor, milyen körben és milyen módon folytatták le ezt a versenyeztetést? Ha nem volt versenyeztetés a szerződéskötés előtt, miért nem volt, illetve hogyan, milyen szempontok szerint választották ki a bérlőt?Milyen időre, mennyi pénzért adták bérbe az ingatlant? Milyen kötelezettségei és jogai vannak a bérlőnek és a bérbeadónak? Az ügynökség az adatigénylésre a 15 napos határidő leteltével egyszeri 15 napos hosszabbítást kért, „tekintettel arra, hogy közérdekű adatigénylése jelentős terjedelmű adatra vonatkozik”, majd az újabb 15 nap utolsó előtti napján elküldték a jelentős terjedelmű adatot: a mellékletekkel együtt 31 oldalas bérleti szerződést és egy 5 mondatos, egyetlen bekezdéses „választ”. Vagyis egy-egy kérdésemre átlagosan nem egészen másfél sornyi válasz jutott „jelentős terjedelmű adat”-ként.Arról nem beszélve, hogy az úgynevezett válasz sem válaszolta meg a legfontosabb kérdéseket. Például Demeter Szilárdék szerint azokra a kérdésekre, hogy mikor és ki hozott döntést a bérbeadásról, a bérbeadást ki kezdeményezte, és milyen versenyeztetés, tendereztetés előzte meg a szerződés aláírását, ez a válasz a „tájékoztatás”:„A Magyar Kultúráért Alapítvány, illetve a tulajdonában levő Petőfi Kulturális Ügynökség Nonprofit Zrt. az Országgyűlés döntése értelmében jelentős ingatlanvagyon birtokába jutott. Jelentős részben ez az ingatlanvagyon olyan használaton kívüli épületekből tevődik össze, amelyeknek kulturális célú hasznosításához sok-sok milliárd forintra volna szükség. A COVID, a rezsiválság és a szomszédunkban zajló háborúra adott elhibázott brüsszeli szankciók miatt ezek a többletforrások jelenleg nem állnak rendelkezésre. Éppen ezért a PKÜ olyan befektetőket keresett, akik az ingatlanok kulturális célú hasznosításában látnak fantáziát és hajlandóak hosszú távú ingatlanfejlesztésekre pénzt áldozni, nem pedig a rövid távú haszonszerzés logikája által vezettetve lelakni a bérelt ingatlanokat. Ezért sokkörös tárgyalások után olyan bérleti szerződést kötöttünk a komolyan vehető érdeklődők közül a MultiKulti Zrt.-vel, ami a nemzeti vagyon értéknövekedését eredményezi, ugyanakkor a Hajógyári szigetet biztonságos körülmények között ismét kinyitja a nagyközönség számára.”Ebben épp csak arra nincs válasz, amit kérdeztem: hogy mikor és ki hozott döntést a bérbeadásról, a bérbeadást ki kezdeményezte, és milyen versenyeztetés, tendereztetés előzte meg a szerződés aláírását.A PKÜ szerint a többi kérdésemre „a megküldött szerződésből megismerhető” a válasz – és legalább ez részben igaz is. Például kiderül, hogy az említett „sok-sok milliárd” valójában mindössze 3 milliárd – vagyis alig fele annak, mint amennyi támogatás, több mint 6 milliárd forint egyetlen évben, tavaly befolyt az akkor 700 millió forint fölötti nyereséggel záró Petőfi Kulturális Ügynökséghez. Különösen nem nagy ez az összeg ahhoz képest, hogy Demeter 2021-ben 23 milliárdot kapott, hogy újrahangolja a magyar könnyűzenét.De miket is tudhattunk meg a lapunk birtokába került szerződésből? A legfontosabb pontokat kiemelve az alábbiakat: Demeter Szilárdék 50 évre, 2075. április 10-ig adták bérbe az ingatlanegyüttest.A szerződés két épületről, két épületrészről, valamint hat, nem egybefüggő szabadtéri területrészből áll, ez utóbbiak többsége a Hajógyári-öböl menti partszakaszon van. A megállapodás 5.3-as pontjából kiderül, hogy a bérleti konstrukcióban érintett ingatlanok egyike az a 18386/4. helyrajzi számú terület, amelyen „a régészeti jelentőséggel bíró Hadrianus-palota” is található. Az épületek és épületrészek havi bérleti díja négyzetméterenként 900 forint, a beépítetlen szabadtéri területeké négyzetméterenként 300 forint. A teljes ingatlanegyüttesért havi 16 707 000 forintos bérleti díjat kell fizetni, így a teljes átlagos bérleti díj négyzetméterenként 618 forint. A bérlőnek legkorábban 2026. január 1-jétől kell bérleti díjat fizetnie, és akkor is csak azokra az ingatlanrészekre, amiket már megnyitott a nagyközönség előtt.Ezt a passzust „a bérlemény jelenlegi állagára, a szükséges felújításokra és a tervezett bérlői beruházásokra tekintettel” írták bele a szerződésbe. De akkortól is csak azok után az ingatlanrészek után kell fizetnie, amiket addigra megnyitott a nagyközönség előtt. (Ha valami már idén kinyit – erre később még visszatérek –, a bérleti díjat arra is csak jövő januártól fizeti.)A bérleti díj összegét reálértéken nem, csak a KSH által közölt infláció mértéke alapján emelik „mindaddig, amíg Magyarországon a forint a törvényes fizetőeszköz”. Az indexálást 2027 januárjában kezdik, de rögzítették, hogy a bérbeadónak az ingatlannal kapcsolatos költségei ennél igazoltan nagyobb mértékben nőnek, akkor „jóhiszemű egyeztetéseket folytatnak egymással” a bérleti díj módosításáról.További enyhítést jelent a szerződés 3.3-as pontjának b) alpontja szerint, hogy a mindenkori nettó bérleti díj 30 százalékának mértékéig beszámíthatja a bérlő egyes, a terület használhatóságához szükséges beruházásainak költségeit. Itt két kardinális kérdésről van szó: a szigetre vezető hídról és a terület közműellátottságáról, a közművek állapotáról.Egyrészt fel kell mérni, milyen állapotban van a sziget e részére vezető H-híd (nem a K, amit a Sziget fesztiválok idején használunk, hanem az attól délre, a Szentlélek tér közelében lévő), alkalmas-e rendeltetésszerű használatra, vagy megerősítésre, felújításra, netán átépítésére, bővítésére van szükség a várható forgalombővülés miatt.A közműellátottságot is fel kell mérni, és ha azok állapota nem alkalmas a terület rendeltetésszerű használatára, a bérlő jogosult a híddal és a közművekkel kapcsolatos munkákat elvégeztetni. Ezek költsége most a bérlőt terheli – ezért is jogosult azok fejében a 30 százalékos bérletidíj-csökkentésre –, de a szerződés megszűnése esetén a bérbeadó köteles a „teljes együttes költség” megtérítésére.A H-híd és a közművek állapota sarkalatos pontja a szerződésnek. Annak 2.2-es pontja kimondja ugyanis, hogy a bérlő jogosult rendkívüli felmondással kilépni a szerződésből, ha „a Hajógyári híd és/vagy a Bérlemény bármely részének műszaki állapota, állaga (ideértve a Bérlemény bármely részének közművekkel való ellátottságát, illetve az ellátottság hiányát is), illetve környezeti állapota (esetleges szennyeződése) lehetetlenné vagy jelentős mértékben nehezebbé, illetve gazdaságtalanná teszi (tenné)” az ingatlanegyüttes bérlő által tervezett használatát. Itt külön kitérnek arra, hogy ilyen szerződésfelmondási ok lehet, ha a közművekkel vagy a híddal kapcsolatos „munkálatok költségigénye aránytalanul magas lenne”. A bérlő által tervezett használat két zenei klubot és egy szabadtéri rendezvényközpontot jelent.A szerződés szerint „rendezvényhelyszínként, illetve közösségi térként” hasznosítanák az ingatlanegyüttest. „Egy hozzávetőlegesen 4500 főt és egy további, hozzávetőlegesen 2000 főt befogadni képes zenei klubot, a Duna-parti szakaszon egy szabadtéri rendezvény- és élményközpontot, továbbá a helyszínre látogató személyeket kiszolgáló felszíni parkolókat kíván létrehozni és működtetni” a MultiKulti Zrt. A beruházásra 3 milliárd forintot szán a bérlő, ebben már a híddal és a közművekkel kapcsolatos költségek is benne vannak.A szerződés szerint a korábban említett esetleges hídrekonstrukció és a közművekkel kapcsolatos költség „várható beruházási költsége nettó 400-600 millió forint lesz”. Már önmagában érdekes, hogy erről a bérlő tájékoztatja a bérbeadót, és nem fordítva, miközben az tűnik életszerűnek, hogy az ingatlan tulajdonosa van képben az ilyen típusú várható költségekkel, és maga a szerződés is úgy szól, hogy az aláírástól számított hatvan napon belül kell megbíznia a bérlőnek egy műszaki szakértőt az állapotfelméréssel. De még fontosabb, hogy ezek szerint most úgy számolnak: 400-600 millió forint az a költség, amennyit a bérlő érvényesíthet a bérleti díjban (ez az indexálás nélküli, kezdő bérleti díjból kiindulva havi 5 milliós tételt jelenthet). Demeterék más Óbudai-szigeti ingatlanján nem lesz zene és tánc.Végül a szerződés 5.14-es passzusában Demeter Szilárdék vállaltak egy versenytilalmi klauzulát. Vagyis leszögezték, hogy a PKÜ-nek az Óbudai-szigeten lévő más ingatlanjait, „ideértve azok bármely részét (akár felépítményt, akár beépítetlen felszíni vagy felszín alatti területet) nem adja bérbe, illetve nem adja semmilyen egyéb (akár ingyenes) jogcímen használatba olyan személynek, aki (amely) az érintett felépítményben, illetve beépítetlen területen rendezvényhelyszínt, közösségi teret, zenei klubot, vendéglátóipari egységet üzemeltetne, vagy egyébként a Bérlő vagy albérlői által a Bérleményben jogszerűen folytatott, a nagyközönség számára elérhető tevékenységével versenyző tevékenységet folytatna”. Ez alól a versenytilalom alól csak a szigeten már működő, szintén a Demeter-kultbirodalom részét képező Póka Egon Művészeti Akadémia és a főleg PKÜ-alkalmazottakat kiszolgáló büfé kap felmentést. Végül ami a szerződésből nem derül ki: a bérlő már be is költözött a szigetre, és egy helyszín, a legnagyobb, már idén megnyílhat.A cikk elején említett közleményben a MultiKulti Zrt. meglehetős részletességgel – de egyes pontokon a szerződésnek ellentmondóan – ír az Óbudai-szigeti terveiről. Amik olyan komolyak, hogy a cégnyilvántartás adatai szerint az idén január 15-én 5 millió forintos tőkével bejegyzett társaság a székhelyét egy héttel a szerződés aláírása után, április 17-én áthelyezte 1033 Budapest, Hajógyár utca 18386/9. címre.Eszerint már erre az évre tervezik az úgynevezett Event Hall átadását, ami „Budapest egyik legnagyobb befogadóképességű rendezvényhelyszíne lesz”. A MultiKulti „tervezetten 5000 fő befogadására alkalmas” többfunkciós térről ír, bár a szerződésben valamivel kisebb létesítményről van szó. A közlemény szerint az Event Hallt „ipari műemlék épületből alakítják ki, megtartva annak eredeti karakterét” (a másik zárt térben lévő zenei klub, a helyet ismerve nem meglepő módon, szintén egy ipari műemlék épületben lesz).A Duna-parti szabadtéri helyszínről pedig azt írják, hogy az egy olyan többfunkciós, szabadtéri rendezvénytér lesz, ahol egy nyitható oldalfalú rendezvénysátor nemcsak a tavasztól őszig való szezonálisan működtetést teszi lehetővé, „de kialakítása révén részlegesen téliesíthető is”. Ennek és a második zenei klubnak a megnyitásáról egyelőre nem írtak dátumot.
|
Négyzetméterenként 618 forintért 50 évre bérbe adták az Óbudai-szigeten lévő állami ingatlanvagyon egy részét Demeter Szilárdék
|
A volt Vizoviczki-birodalmat 2074-ig bérbe adták egy idén januárban bejegyzett cégnek. Közérdekű adatigényléssel megkaptuk a szerződést, amiből kiderültek a bérleti konstrukciók. Azt nem tudtuk meg, milyen előzetes körök után és miért velük szerződtek.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/06/26/negyzetmeterenkent-618-forintert-50-evre-berbe-adtak-az-obudai-szigeten-levo-allami-ingatlanvagyon-egy-reszet-demeter-szilardek
|
2025-06-26 09:54:50
| true | null | null |
444
|
Több mint egy hónapja lejárt a határideje annak a nyílt pályázatnak, amit a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Budapest szívében található Erzsébet téri egykori buszpályaudvar épületére és a hozzá kapcsolódó közterület bérbeadására írt ki. A főépület a nyilvánosság előtt Design Terminálként és étteremként kapott ismertséget. Jó ideje zárva áll a szomszédban nyüzsgő Fröccsterasz mellett az óriáskerék árnyékában.Az áprilisban megjelent felhívás szerint május 5-én 14 óráig lehetett beadni a pályázatokat az összesen 2184 négyzetméternyi terület határozatlan idejű használatára. Az MNV honlapján cikkünk megjelenéséig sem közölte az Erzsébet tér 11.-re vonatkozó pályázat eredményét. Sem visszavonásáról, módosításáról, sem az értékelés határidejének meghosszabbításáról nem ad tájékoztatást. Annak ellenére, hogy birtokában van az információnak. Kiíróként vállalta, hogy az ajánlatokat az ajánlattételi határidő lejártától számított 30 napon belül elbírálja, megállapítja a pályázat eredményét, amelyet valamennyi pályázóval az elbírálást követő 8 napon belül írásban közöl.Az Erzsébet tér 11. számon meghirdetett két műemlék jellegű ingatlan Budapest belvárosában található: "Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín védőövezetében" - olvasható a kiírásban. A műemlék jellegű buszpályaudvar 1386 négyzetméter, a közterület 2184 négyzetméter alapterületű. A bérbeadandó 2184 négyzetméter összesen 2156 négyzetméter hasznos területtel és 28 négyzetméter burkolt sétányfelülettel rendelkezik.Az MNV bruttó 127 ezer forintot kért a pályázati anyagért, az ingatlanok minimális havi bérleti díját 14 millió 924 ezer forintban határozta meg.Az MNV ennél többet nem is hozott nyilvánosságra az ingatlanok jellegéről, jelenlegi állapotáról, funkciójáról. A felhívásban megadott vázlatból kiderül, hogy a korábbi Design Terminálnak otthont adó volt buszpályaudvar főépülete mellett az egykori buszbeállók, csomagrakodók Fröccsterasz használta területét is meghirdette az MNV.Az értékelésnél a pályázók rangsorát a megajánlott bérleti díj alapján határozták meg, ez 70 százalékban dönti el a versenyt, 30 százalékban a vállalt építési beruházások. A pályázók körét szűkítették azzal a 114 millió forintos beugróval, amit pályázati biztosítékként kellett befizetniük. Továbbá azzal, hogy vendéglátással és turizmussal foglalkozó nyereséges vállalkozásokra írták ki: "Turisztikai, vendéglátási, kulturális és kereskedelmi tevékenység üzleti célú folytatásában a kiírást megelőző legalább 3 naptári éven belül legalább két lezárt üzleti évben közreműködött, és abból legalább egy üzleti évben évi nettó 10 millió forint árbevétele volt."Tizenegy évvel ezelőtt nagy felhajtás volt az Erzsébet téren, amikor a Terminál étterem megnyitott a Fidesz-kormányzás csúcsidőszakában. A Bors korabeli beszámolója szerint az X-faktor-celeb Vastag Csaba, a fodrász Hajas László, a színész Bereczki Zoltán, a filmügyi kormánybiztos Andy Vajna, felesége, Palácsik Tímea, sőt a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel és férje, Tiborcz István is megjelent a fogadáson. „Az étterem konyhája másoknak is bejött. Nacsa Olivér szerelmével, a Barátok köztből ismert Pataki Szilviával jelent meg a partin, ahol egyetlen percre sem engedték el egymás kezét. Nacsáék mellett Varga Viktor és Cinthya Dictator is látványosan turbékolt az italok felett” – örvendezett a bulvárlap. A cikk azt is kikotyogta, hogy az ünneplők közül többen arról beszéltek, a vendéglő valójában Orbán Ráhelé vagy férjéé. Erről meg is kérdezte a miniszterelnök lányát, aki elmondta, szó nincs róla, ő egy másik étteremcsoportnak dolgozik, mindig érdeklődéssel fogadja az új helyeket, ezért kíváncsi volt, milyen lett a Terminál.A volt Design TerminálFotó: A szerző felvétele Az 1949-ben épült buszpályaudvar épületének ezzel indult második hullámú újrahasznosítása. 2003-ban a Medgyessy-kormány döntött arról, hogy magyar formatervezőknek bemutatkozási lehetőséget kínáló kiállítóteret hoz létre. A startup vállalkozásokat segítő Design Terminál végül 2011. júliusban nyitott az Erzsébet téren már a második Fidesz-kormány gondozásában. A projekt folytatására a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium élére léptetett Navracsics Tibor Engler Róbertet hozta el Veszprémből. A megnyitón a Design Terminál vezetője arról beszélt, szeretné, ha Budapest a régió kreatív fővárosává válna, melynek a Design Terminál lenne a katalizátora, az intézmény segítené a fiatal magyar designerek, tervezők munkáját. Feladatának elsősorban a designkultúra színvonalának emelését, a komoly érdeklődést kiváltó programok szervezését és az épület hasznosítását tartja. A 2011-es megnyitás évében takarította el a kormány az Erzsébet téri kulthelyet, a Gödört, határozva arról, hogy a Design Terminállal egységes intézményként fog tovább működni. Az üzemeltető cég szerződését felmondták, a szórakozóhelyet Akváriumra nevezték át, a programszervezőnek szintén Navracsics ismeretségi köréből igazoltak szakembert. Englert a változások célját úgy definálta: a szétszabdalt üzemeltetési feltételek között működő Erzsébet téri kulturális centrumból európai színvonalú kulturális parkot hoznak létre, hogy a Design Terminál és az Akvárium programjai végre szinergiában tudjanak megjelenni.Englertet azonban rövidesen levették az Erzsébet térről, a terminál projekt igazgatását szintén Navracsics környezetéből a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettesi pozíciójából érkező Böszörményi-Nagy Gergelyre bízták 2012-től. Böszörményi karrierje tovább is ívelt a kormányban, 2018-tól már félmillió forintért adott tanácsokat a Miniszterelnökségnek.Már 2011-ben bejelentették, hogy az egykori Erzsébet téri buszpályaudvar épületében étterem és designshop is helyet kap. Ez meg is valósult. 2014-ben az Erzsébet tér megújításához kapcsolva ráncfelvarrást kapott, kialakították az éttermi részt. A bérlőt az Erzsébet tér felújítását, a Design Center és az Akvárium működéséért felelős állami cég, az Erzsébet Vagyonkezelő Kft. meghívásos pályázaton választotta ki. A nyertes pályázó, az akkor 29 éves Pap Kornél az ismeretlenségből lett a leglátogatottabb belvárosi vendéglátó helyek egyikének vezetője – járta körbe a történtek hátterét a hvg.hu. 2010 júniusában alapított egy céget azzal a céllal, hogy ingatlant adjon bérbe, vagy üzemeltessen. A Debrecenben székelő vállalkozása azonban egy forint árbevételt nem termelt, üzleti tevékenységet nem végzett, Pap ügyvezetőként díjazás nélkül végezte a tevékenységét. Aztán váratlanul beütött a siker, Pap Kornél frissiben alapított cége, a Pakor-Gasztronómia Kft. 2014 januárban 15 évre elnyerte a Terminál üzemeltetési jogát. A verseny nem volt nyílt, négy gasztronómiai vállalkozást hívtak meg. A Pakor kiütötte a több mint két évtizede sikeresen működő balatonszemesi Kistücsök tulajdonosának ajánlatát, és annak a cégnek a pályázatát is, amely a főváros egyik legnagyobb irodakomplexumában, az Infoparkban nyitott vendéglőt. Az elbírálásnál ekkor is legfontosabb szempont a bérleti díj nagysága volt, és nagy súllyal estek latba a vendéglátói referenciák. A 100 négyezetméter feletti alapterületen működő éttermet a Pakor-Gasztronómia havi 2,5 millió forint plusz áfáért bérelhette. A vagyonkezelő szerint ezen felül üzemeltetési díjat is kell fizetniük, amit az Erzsébet Kft. a tér „folyamatosan karbantartására, javítására és fejlesztésére” költött.Az épületre folyamatosan fókuszált figyelem jutott, mivel Tiborcz István és Orbán Ráhel rendszeresen megfordult az étteremben, gyakran ebédeltek ott. 2016-ban az épület funkciója más irányba fordult. A 2012-től önálló költségvetési szerveként működő Design Terminál központ projektcégét 2016-ban eladták, Csák János, Magyarország volt londoni nagykövete érdekeltségébe került. A magántulajdonú nonprofit szervezet elhagyta az Erzsébet téri épületet. Ekkoriban jelent meg az feltételezés a sajtóban, hogy az éttermet nem étteremként, hanem elit szórakozóhelyként pozicionálják át a Fröccsterasz vonzásában.A volt buszpályaudvar épülete az Erzsébet térenFotó: A szerző felvétele A terminál sorsát érintő cégügyek ezt a híresztelést igazolták. A Pakor-Gasztronómia Kft.-ben a pályázat eredményének kihirdetése után nem sokkal, 2014. februárban megjelent társként a Fideszhez aktívan kapcsolódó Kárpáti Péter. A 444.hu által kikért 2010-2013 közötti adatok szerint a Fidesz parlamenti frakciójának Kárpáti Ész-Ker Kft.-je közbeszerzési tanácsokat adott 13,6 millióért, másik érdekeltsége, a New 4 Kft. pedig 11,7 millióért az étkeztetésért volt felelős a frakció rendezvényein. A céggel a még Lázár János vezette Hódmezővásárhely is szerződött rendezvényszervezésre és cateringre. A hvg.hu azt is feltárta, hogy Kárpáti és Pap más cégeken keresztül kötődött Hamar Endréhez, akinek Pécsen közös vállalkozása volt a miniszterelnök vejével.A Pakor-Gasztronomia Kft. nem töltötte ki a 15 éves bérleti időt. Pap sem volt kitartó, a fordulat évében, 2016-ban kilépett a cégből, amikor a Design Terminal elköltözött. Vele távozott Kárpáti is. Helyükre Varga Lajos Ernő cége, a Stu-Sza Kft. került.Varga a kormányzat által szeretett őrző-védő Valton Sec biztonsági cég tulajdonosa, Bessenyei István társa, aki Rogán Antal után Sarka Kata második férjeként is bekerült a celeb hírvilágba.Varga a Prime-Multi Zrt. nevű cége révén a Valton 89 százalékos részvényese, a kisebbségi tulajdonos Bessenyei. 2016-ban világossá vált az étterem Orbán családdal való kapcsolata, ugyanis Paptól a Pakor ügyvezetését átmenetileg a miniszterelnök feleségének szintén szolnoki kötődésű unokaöccse, Szeghalmi Márk vette át Ondrusek Péterrel – utóbbi folytatta is 2018-ig. Ebben az évben a Pakort leléptették a térről, 2018-ban törölték a cégnyilvántartásból, mert beolvadt a buszpályaudvar külső váró részén elterülő streetfood és borozó koktélozó vendéglátó egységeket működtető Fröccsterasz Kft.-be. Ez a cég az utóbbi években valódi aránybányaként működik, rendszeresen 1 milliárd forintos árbevételt termel Bessenyeinek. Amiből egyre levesebbet tud kivenni; elgondolkodtató, hogy az 1 milliárd forint árbevétel 2024-ben mindössze 4,5 millió forint adózott eredményre lett elegendő.Miután Bessenyei cége bekebelezte a Terminál éttermet működtető Pakort, a buszpályaudvar elvesztette étteremjellegét; csipszfélékre és pizzára redukált ételkínálattal, viszont széles italkínálattal éjszakai buli- és koncerthelyszínként a Fröccsterasz komplexum része lett.A Terminál azóta étteremként és partihelyként is megszűnt létezni, kihasználatlanul áll, belső terében limlomok láthatók mindenfelé. A Covid megviselte a bérlő bevételét: 2020-ban csupán 323 millió forintot ért el a Förccsterasz Kft. 77 milliós veszteséggel. Volt ok tehát lekapcsolni a terminált, és csak a kültéri egységek üzemeltetését megtartani. Azóta viszont szárnyal a köztéri vendéglátás az Erzsébet téren:a Fröccsterasz Kft. nagyot ugrott, 2022-ben átlépte az 1 milliárd forint árbevételt.Ekkor még 107 millió tiszta nyereség képződött, a 2024-es évre ez azonban döbbenetesen elfogyott 4,5 millió forintra. A Fröccsterasz beszámolója szerint tavaly 142 milliót költöttek bérleti díjra, 41 milliót vagyonvédelemre, 89 milliót rendezvényszervezésre, 52 milliót üzemeltetésre. Szerepel még egyéb szolgáltatás igénybevétele is, ami 62 millióval dobta meg a Fröccsterasz költségeit, de ezekről több nem tudható meg a beszámolóból.A FröccsteraszFotó: A szerző felvétele Ez már sorrendben a második nekifutás az ingatlanok bérbeadására. Az MNV februárban ugyanezekkel a feltételekkel meghirdette a pályaudvart, de nem érkezett megfelelő ajánlat. Az MNV kérdésünkre azzal hárította el a bérlő kijelölésére vonatkozó tájékoztatást, hogy várjuk meg a szerződéskötést. „Tekintettel arra, hogy a nyertes pályázóval a szerződés megkötésére még nem került sor, így a fenti kérdéseivel kapcsolatban jelenleg nem áll módunkban információt adni.”Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Design Terminál Erzsébet tér Orbán Ráhel Valton Security buszpályaudvar bérbeadás FröccsteraszMaradjanak velünk!Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!Jó emberek írják jó embereknek!hetilap borítóElőző cikk a rovatbanTűz, erő - NATO-hadgyakorlaton jártunk a BakonybanTűz, erő - NATO-hadgyakorlaton jártunk a BakonybanKövetkező cikk a rovatbanPuzsér Róbert: „Hátraarcot Orbán Viktortól még senki nem látott”Puzsér Róbert: „Hátraarcot Orbán Viktortól még senki nem látott” Kis-MagyarországMásodszorra is kirúgta a háziorvosi asszisztenst a fideszes polgármester az időközi választás előtt NyírcsászáribanEgy nappal azt megelőzően, hogy a jogerőre emelkedett bírósági ítélet alapján munkába állt volna, rendkívüli felmondással, anyagi fedezet hiányára hivatkozva, kirúgták Kovács Anita háziorvosi asszisztenst Nyírcsászáriban, akit egyszer már elbocsátott a falu vezetője. A településen hónapok óta áll a bál, jövő vasárnap időközi választás lesz, mert április elején feloszlatta magát a képviselő-testület.ZeneA Fontaines D.C. a körülmények ellenére is nagyobb bulit csinált a Barba Negrában, mint tavaly a SzigetenMegnéztük az ír zenekar első önálló magyarországi fellépését. Bár a kezdés előtt bőven akadtak kételyeink, a koncert végül egyértelműen kárpótolt a helyszín és a szervezés hiányosságaiért.MikrofilmA mozi iránti elköteleződés és a kaszkadőrmutatványok: ezért kapta a különleges díjat Tom CruiseKorábban négyszer jelölték a legrangosabb filmes elismerésre, de egyszer sem nyert, most tiszteletbeli Oscarral vigasztalódhat a színész, akit sokan "az utolsó mozisztárnak" tartanak.TudományKapu Tibor, Erős Pista és a bűvös kocka az űrbenMagyar idő szerint szerdán reggel 8 óra 32 perckor elstartolt a floridai Kennedy Űrközpontból a Nemzetközi Űrállomásra az Axiom Space houstoni űripari magáncég Ax-4-es missziója, amelyben Kapu Tibor is részt vesz.PublicisztikaLehetséges-e Iránban a békés átmenet, és van-e erre politikailag felkészült közösség?A rezsimben létezik több, nyíltan vagy burkoltan reformpárti belső csoport, ők tölthetik be a szervezett ellenzék szerepét. Bernard Guetta francia európai parlamenti képviselő írása.Narancsblog„A viták ideje lejárt”Egy tanulsága volt Kulja András és Takács Péter tévévitájának: az, hogy most már valószínűleg a legeslegalapvetőbb dolgokban sem tudna egymással megegyezni a Fidesz és a rajta kívüli világ. Enélkül pedig nehéz bármiről is beszélni.Figyelmébe ajánljukMásodszorra is kirúgta a háziorvosi asszisztenst a fideszes polgármester az időközi választás előtt NyírcsászáribanKis-MagyarországMásodszorra is kirúgta a háziorvosi asszisztenst a fideszes polgármester az időközi választás előtt NyírcsászáribanEgy nappal azt megelőzően, hogy a jogerőre emelkedett bírósági ítélet alapján munkába állt volna, rendkívüli felmondással, anyagi fedezet hiányára hivatkozva, kirúgták Kovács Anita háziorvosi asszisztenst Nyírcsászáriban, akit egyszer már elbocsátott a falu vezetője. A településen hónapok óta áll a bál, jövő vasárnap időközi választás lesz, mert április elején feloszlatta magát a képviselő-testület.Pompás elszigeteltség KritikaPompás elszigeteltségLehet a zombifilmeket szeretni vagy nem szeretni, ám kétségtelen, hogy a maguk ormótlan módján rezonálnak koruk társadalmi-politikai jelenségeire.Az európai történelem visszáján KritikaAz európai történelem visszájánA színházteremben füst kavarog. A kivetítőn egy ősz hajú asszony megpróbál felolvasni egy búcsúlevelet, de a hangja sírásba fullad.Snoblesse Oblige InteraktívSnoblesse ObligeKultúra nyárraMilyen áron akadályozható meg, hogy Irán atomfegyverhez jusson?A szerk.Milyen áron akadályozható meg, hogy Irán atomfegyverhez jusson?Megakadályozható egyáltalán? Azt sem tudjuk, valóban véget érnek-e a harci cselekmények, és azt sem, hogy mennyivel került távolabb Irán az atombombától ahhoz képest, ahol két héttel ezelőtt járt.Vajon sértődés vagy szimpla tahóság áll a humán kutatóintézetek elpasszolásának hátterében? A szerk.Vajon sértődés vagy szimpla tahóság áll a humán kutatóintézetek elpasszolásának hátterében?Az ötlet, hogy a HUN-REN-től az ELTE-hez csatolják a négy humán tudományi kutatóközpontot, épp annyira kidolgozott, mint bármi, amit 2019 óta, a kutatóhálózat MTA-tól való elszakítása óta a kormány kezdett az intézetekkel – vagyis semennyire. A célja pedig nyilván nem lehet más, mint megszabadulni e koloncoktól.„Kívülálló voltam” Színház„Kívülálló voltam”A Vígszínház művésznőjével önbizalomról és annak hiányáról, társulati tagságról, a független színházak életéről és lehetőségeiről beszélgettünk.Magyar rulett PublicisztikaMagyar rulettSzociológusok és politológusok rendszeresen elmondják, hogy a magyarok és különösen a Fidesz-szavazók számára az egyik legfontosabb érték a biztonság. Azt is mindig hozzáteszik, hogy Orbán Viktor különlegesen jól érti a „magyar néplelket”, így eredményesen tud játszani az egzisztenciális fenyegetettség és a biztonság utáni vágy érzékeny húrjain.Állandósult ideiglenességBelpolÁllandósult ideiglenességÚjabb két évig kell négyszáz embernek olyan házakban élnie, amelyeket évtizedekkel ezelőtt bontásra ítéltek. A VIII. kerületi önkormányzat helyett immár az állam felel azért, hogy a lakók 2027 közepére kiköltözhessenek. Van, aki dühös, van, aki elkeseredett, és van, aki már nem érhette meg a történet végét.Igazgatóválasztás Békéscsabán: az alpolgármester férj is szavazott felesége kinevezéséről BelpolIgazgatóválasztás Békéscsabán: az alpolgármester férj is szavazott felesége kinevezésérőlZárt bizottsági ülés és közgyűlési vita után választották meg a megyeszékhelyen a Csabagyöngye Kulturális Központ az új vezetőjét, aki a kulturális ügyekért felelős alpolgármester felesége.Nincs neked annyid!BelpolNincs neked annyid!Az átláthatósággal indokolja a kormány, valójában az eddiginél is kevesebb transzparenciát hoz majd az a törvénymódosítás, amelynek értelmében bármennyi pénzt felhasználva kampányolhatnak az egyéni jelöltek.Belpol"LMBTQ-tüntetésként már el van lehetetlenítve a Pride, tehát sokkal inkluzívabb üggyé kell átformálni"Steiner Kristóf aktivista, író, médiaszemélyiség a Pride-törvényről: Túl nagy mérföldkő ez Magyarország demokráciát sértő folyamataiban ahhoz, hogy elintézzük annyival: gumicsont.
|
Titkolja az MNV, kinek adja bérbe az Erzsébet téri volt buszpályaudvar épületét
|
Másodszorra sikerült kiválasztania a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek (MNV), ki kapja bérbe határozatlan időre az Erzsébet téri buszpályaudvart. A 2016-ig itt működő Design Terminálon ebédelt gyakran Tiborcz István és Orbán Ráhel, feltűnt az étterem ügyvezetésében a miniszterelnök feleségének unokaöccse is. A teljes buszpályaudvar 2018 óta a kormány által igencsak kedvelt őrző-védő cég, a Valton Security tulajdonosainak felségterülete, ahol Fröccsteraszuk milliárdos árbevételt ér el. Az MNV nem árulja, kihez kerül a belvárosi aranybánya.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/titkolja-az-mnv-kinek-adja-berbe-az-erzsebet-teri-volt-buszpalyaudvar-epuletet-276696
|
2025-06-18 08:02:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
"Pedagógusnapi ünnepség keretében, a képviselő-testület döntése értelmében, Isztin Györgyné Zsófika, nyugdíjas dajka néni »Kétegyháza közoktatásáért« elismerésben részesült. Szívből gratulálunk és további jó egészséget kívánunk! Ünnepi műsort az általános iskolák diákjai adtak, melyet ezúton is köszönünk. Rendezvényünkön dr. Takács Árpád főispán úr, Kozma György elnök úr (az országos román önkormányzat elnöke - a szerk.) köszöntötte a jelenlévőket. Kepenyes András irodavezető úr a tankerület nevében elismerést is adott át Siposné Isztin Magdolnának és Gulyás Eszternek, gratulálunk az elismeréshez. Szívből köszönjük minden kedves pedagógusnak, hogy óvják, védik, nevelik, tanítják gyermekeinket. Mindenkinek kívánok nagyon jó egészséget és a hivatásukhoz további szakmai sikereket! Köszönjük!" - olvasni Rákóczi Tripon Emese kétegyházi független polgármester Facebook-bejegyzésében.Mindez több dolog miatt érdekes. Egyrészt a Békéscsabához közeli nagyközség pedagógusnapi ünnepségén még soha sem vett részt ún. főispán, vagyis kormányhivatali vezető, vagy jogelődje a megyei kormányhivatal kormánymegbízottja. Aligha véletlen ez, hiszen a kormányhivatalhoz sok minden tartozik, de a térségi oktatásirányítás nem. Ez a tankerületek és oktatási hivatal feladatköre. Így felmerül a kérdés, mit keresett itt Takács Árpád. Hogy választ kapjunk, levélben fordultunk a kétegyházi polgármesterhez és a kormányhivatal vezetőjéhez. Kíváncsiak voltunk arra, szerepet játszott-e ebben, hogy időközben Takács Árpád lett a Békéscsaba központú választókerület fideszes parlamenti képviselőjelöltje a várhatóan 2026-osországgyűlési választáson. Megkérdeztük: ha igen, szerencsésnek tartja-e ezt és azt, hogy az ún. főispáni és a képviselőjelölti szerep ilyen módon "összecsúszik" és félreértésekre ad lehetőséget? Ugyanezt kérdeztük Takács Árpádtól is, azzal megtoldva, a történtek úgy értelmezhetőek-e, hogy munkaidejében a kormánypárt kampányát folytatja.A történetet tovább színesíti, hogy a kétegyházi polgármester férje Rákóczi Attila, a Békés Vármegyei Kormányhivatal főigazgatója, azaz a hieracrhiában a második embere, így közvetlen munkatársa Takács Árpádnak.Másfél héttel ezelőtt feltett kérdéseinkre és felvetéseinkre sem Kétegyházáról, sem a békéscsabai kormányhivatalból nem kaptunk választ, de egyfajta reakciónak ez is felfogható Rákócziné Tripon Emese és Takács Árpád részéről. Arról korábban számoltunk be, hogy a Fidesz-KDNP, de pontosabb, ha azt mondjuk, hogy személyesen Orbán Viktor hogyan cserélte le a Békéscsaba központú választókerületben az eddigi választókerületi elnököt, egyben országgyűlési képviselőt, Herczeg Tamást Takács Árpádra. Ennek hátterében elsőrendűen az áll, hogy harcosabb és egyben demagógabb jelöltre van szüksége a kormánypártnak a jövő évi, igen kiélezettnek ígérkező voksoláson a békési megyeszékhelyen és környékén is. Az pedig a teljes hatalmi összefonódást jelenti, hogy helyére a békési kormányhivatali vezetőt léptették.Ahogy már március felhívtuk a figyelmet: "Végül, ne legyen igazunk, mégis erős a félelmünk, hogy Takács Árpád Fidesz-KDNP-s jelölt választási kampányának szerves része lesz, hogy abban közvetetten vagy közvetlenül felhasználja majd a főispáni megbízatásából adódó feladatköreit és szereplési lehetőségeit. Így a pártatlan és szakmai alapelveken nyugvó semleges közigazgatás nagyobb dicsőségére teljesen összekeveredik majd minden." Ez történt most, teljesen tudatosan és előre megfontoltan Kétegyházán. S fog még megtörténni várhatóan számtalanszor jövő áprilisig.(Címlapképünkön: Takács Árpád, a Békés Vármegyei Kormányhivatal vezetője, fideszes szóhasználattal főispánja. Forrás: Takács Árpád Facebook)
|
Amikor munkaidőben képviselőjelöltként kampányol a Békés megyei "főispán" - most éppen pedagógusnapon
|
Sem Békés megye ún. főispánja, sem Kétegyháza polgármestere nem válaszolt portálunknak arra a kérdésére, hogy mit keresett június elején a Békéscsabához közeli nagyközségben a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjelöltje, és miért tartotta fontosnak a település vezetése meghívni a pedagógusnapra. A szálak összeérnek és már a közelgő kampány felé tendálnak.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/amikor-munkaidoben-kepviselojeloltkent-kampanyol-a-bekes-megyei-foispan-most-eppen-pedagogusnapon-276690
|
2025-06-13 15:19:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A kormány határozata pénteken késő este jelent meg: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) fenntartójaként létrehozott állami zártkörűen működő részvénytársaságot „a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság részére, független szakértő által meghatározott forgalmi értéken, versenyeztetés mellőzésével” értékesítik, úgy, hogy „az állam részére speciális jogokat biztosító részvényt szükséges fenntartani”. Ez a részvény, mint a korábbi nyilatkozatokban elhangzott, az egyetem autonómiáját hivatott garantálni a mindenkori fenntartóval szemben.
Hankó Balázsnak, a kultúráért és innovációért felelős, a felsőoktatást is irányító miniszternek június 30-áról kell erről megkötnie a szerződést.
A BME hivatalos közleménye szerint ugyan most magán fenntartású egyetemmé válhatnak, az akkreditációi és jogosultságai változatlanok maradtak és maradnak az új konstrukcióban is, és megjegyezték, az új fenntartói keretrendszert úgy dolgozták, hogy továbbra is részt vehessenek az uniós Horizon és Erasmus pályázati rendszerek programjaiba. Emellett megemlítették, az új működési modellben a BME által kezelt ingó és ingatlan vagyon továbbra is állami tulajdon marad, mivel megkötötték a korábban is általa kezelt vagyonra vonatkozó, 99 évre szóló vagyonkezelési szerződést a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel.
„A BME vezetése üdvözli a döntést, mert így megvalósulhat az az átfogó egyetemfejlesztési program, amelynek első lépése a fenntartóváltás volt és így új alapokra helyezhető az intézmény működése. A BME versenyképesebb, rugalmasabb keretrendszerben folytathatja nemzetközileg is elismert képzési és kutatási tevékenységét. Hazánk vezető iparvállalata több évtizede partnerünk és mostantól intézményünk fenntartójának tulajdonosaként is elősegíti az egyetem megújulását” – jelentette ki a kormányhatározattal kapcsolatban Charaf Hassan egyetemi tanár, a BME rektora.
A BME Szenátusa december 9-i rendkívüli ülésén szavazta meg a rektor és a kancellár előterjesztését a fenntartóváltás kezdeményezéséről, és március 1-től kikerült az államháztartásról szóló törvény hatálya alól, vagyis azóta nem központi költségvetési szervként működik. Charaf Hassan hangsúlyozta, hogy nem alapítványi fenntartásra állnak át, ahogy a többi modellváltó egyetem, mert azzal az Európai Unió kifogásai miatt kizárnák magukat a létfontosságú nemzetközi együttműködésből, hanem a BME Fenntartó Zrt. lesz az egyetem fenntartója.
A rektor már februárban utalt rá, hogy a Mol a legvalószínűbb vevő, de hozzátette: azt szeretnék elérni, hogy az államnak ne maradjon tulajdona, de a részvényesek között tűnjenek fel a Mol mellett mások is, hiszen beszéltek tucatnyi nagy céggel, sőt kkv-k is jelezték a részvényvásárlási szándékaikat. A kormányhatározat azt mutatja: ez lekerült napirendről, a Mol lesz az egyedüli tulajdonos.
Ezzel az olaj- és gázipari óriáscég befolyása tovább nő a felsőoktatásra, hiszen a gazdasági képzést is folytató Műegyetemmel szembeni Duna-parton elhelyezkedő nagy riválist, az egykori „Közgázból” alakult Budapesti Corvinus Egyetemet fenntartó alapítványt – igaz, magánszemélyként – szintén Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója vezeti, aki a jövőben cége vezetőjeként a BME tulajdonosa is lesz.
|
Teljesen a Molé lesz a Műegyetemet fenntartó cég
|
Versenyeztetés nélkül adják el neki, fenntartva az állam különleges jogait, de más tulajdonost nem engednek be.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250531_Teljesen-a-Mole-lesz-a-Muegyetemet-fenntarto-ceg
|
2025-05-31 08:57:00
| true | null | null |
HVG
|
A jövőben a Mol-csoport stratégiai befektetőként vesz részt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) fenntartásában, és az intézmény új, magánfenntartású egyetemi működési modellre tér át – jelentette be a BME és a Mol, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, a BME szenátusának és az egyetem vezetőinek jelenlétében.
Közlésük szerint a megújulás célja, hogy hosszú távon fenntartható és versenyképes szervezeti és finanszírozási struktúrát biztosítson a képzés és a kutatás-fejlesztés számára. Az erről szóló szerződés szerint a Mol 50 milliárd forintért vásárolja meg a BME fenntartói jogával rendelkező BME Fenntartó Zrt. részvényeit.
Az egyetemfenntartó cégben az állam egy elsőbbségi részvény révén fenntartja stratégiai felügyeleti jogait, míg az egyetem tulajdonában álló másik típusú elsőbbségi részvény biztosítja az intézmény részvételét a BME jövőjét érintő fontos kérdésekben. A BME nyolc karán több mint 20 ezer hallgató tanul, köztük sok a külföldi diák, és az intézmény évente több mint 12 ezer új jelentkezőt vonz.
„A Műegyetem nem csupán a múlt, hanem a jövő is: a magyar mérnöki tudás fellegvára, most pedig egy új korszak küszöbén áll, ahol az egyetem és az ipar stratégiai szövetséget köt. A Mol 50 milliárd forintos befektetésének az üzenete egyértelmű: az egyetemek és a gazdasági szektor szoros kapcsolata a fejlődés garanciája” – értékelte az új helyzetet Hankó Balázs miniszter.
„A BME-vel való együttműködés lehetővé teszi számunkra, hogy korszerű tudással rendelkező mérnököket képezzünk, és valós ipari kutatásokat valósítsunk meg” – ezt már Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója állapította meg. Charaf Hassan, a BME rektora arról beszélt, hogy „a BME kivételes lehetőségeire szabott konstrukció született (…) most rajtunk múlik, milyen egyetemet építünk.”
Ahogy arról korábban a HVG is írt, a BME szenátusa tavaly év végén jelentős többséggel támogatta az átalakulást. Azóta pedig, márciustól az egyetem oktatói közalkalmazottakból munkavállalókká váltak, ami utat nyit a régóta várt béremelésnek is.
|
Ötvenmilliárdért vásárolta be magát a Mol a BME-be, amelyből innovatív magánegyetemet csinálna
|
Miután a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet (BME) fenntartó céget a Mol szerezte meg, most új, magánfenntartású működési modellre tér át az egyetem.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250624_Otven-milliardert-vasarolta-be-magat-a-Mol-a-BME-be-amibol-innovativ-maganegyetemet-csinalna
|
2025-06-24 10:57:00
| true | null | null |
HVG
|
A legnagyobb visszaesést a Duna-Dráva Cement (DDC) Kft. szenvedte el, de többeknek is veszteségbe fordult a tavalyi működése.
A német tulajdonban lévő vállalatnak, a DDC-nek majdnem 11 milliárd forint lett a vesztesége, holott az elmúlt években esetenként ennél nagyobb nyereséget is elkönyvelt. Az ágazatnak az építőipar gyengélkedése sem tett jót, így a DDC árbevétele is több mint 10 milliárd forintot esett vissza, de a problémát más okozza.
A kormány 2021-ben kiegészítő bányajáradékot vetett ki egy sor építőipari vállalatra, miután úgy ítélte meg, hogy egyes (bányászati) alapanyagok esetében túl nagy haszonnal dolgoznak a termelők, majd 2023-ban a szén-dioxid-kibocsátás miatt is megjelent egy új adónem. Így a DDC adófizetési kötelezettsége 2024-ben már meghaladta a 25 milliárd forintot.
Hasonlóan veszteséges lett az osztrák Lasselsberger Hungária is, amely a 12 milliárdos árbevételén csaknem félmilliárd forintot bukott, valamint a francia Saint-Gobain Hungary, amely 36 milliárd forintos forgalom mellett 200 milliós mínusszal zárta az évet.
A bányajáradék bevezetésével párhuzamosan a kormány ugyanakkor új szereplőnek adott koncessziót kavicsbányászatra: a közbeszerzéseken is sikeres Bayer Construct-csoport tagvállalata, a sóskúti székhelyű Lacházi Kavicsbánya Kft. fennállása harmadik évében, 2024-ben 3 milliárd forint árbevétel mellett 761 millió forint nyereséget ért el. Ezt úgy érhette el a vállalat, hogy a vonatkozó rendelet szerint azon cégeknek kell járadékot fizetni, amelyeknek a 2019. évi árbevétele meghaladta a 3 milliárd forintot. Mivel a vállalkozás 2021-ben alakult, úgy tűnik, rá nem vonatkozik a rendelet hatálya – amelyben egyébként szó sincs arról, mi van akkor, ha egy ilyen tevékenységű vállalat 2019-ben még nem létezett.
Gulyás Gergely 2021 nyarán jelentette be, hogy miután az építőanyagok ára drámaian megemelkedett, ezért egyes anyagok (kőfejtés, gipsz-, kréta-, mész-, gipszkitermelés) bányászata esetében kiegészítő bányajáradékot vezetnek be. A vállalkozásoknak a kormány által meghatározott ár felett 90 százalékos járadékot kell fizetnie. A jogszabály a több mint hárommilliárd forintos forgalmú cégekre vonatkozik.
Kétségtelen, hogy a korábbi években a cement- és cserépgyártás nagyon jól jövedelmezett, a külföldi befektetők ugyanakkor arra hivatkoztak, hogy a befektetett pénzük sem volt kis összeg.
|
Utolérte a külföldi cement- és kavicsipari vállalatokat az Orbán-kormány bosszúja
|
2024-re a kormány gazdaságpolitikai intézkedései lenullázták a vállalatok eredményét, cserébe viszont szárnyal egy magyar cég.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250617_hvg-cementipar-kavicsbanyaszat-duna-drava-cement-lassersberger-bayer-construct
|
2025-06-17 12:34:00
| true | null | null |
HVG360
|
Sok új látnivaló van a fővárosban, de az immerzív színház még hiányzik – mondta Orbán Ráhel, a miniszterelnök lánya Budapest turisztikai kínálatát elemezve a Mandinerben tavaly ősszel. Ne szégyellje magát a kedves olvasó, ha a világlátott Orbán Ráhellel ellentétben elképzelése sincs, mi hiányzott eddig Budapestről.
Az immerzív színház belemerülő, magával ragadó színházat jelent, pontosabban inkább show-t, ahol a néző szabadon bolyonghat a hatásos, filmes igényességű díszletek között, miközben párhuzamosan futó jelenetekbe botlik, amikbe néha őt magát is bevonják. Bár a több órán át tartó előadásnak van egy laza, általában közismert történetre épülő váza, az élményben leginkább a mozgás, a látvány és a gegek dominálnak, nem a nyelv, így az nem akadály egy turista számára – ezzel érvelt Orbán Ráhel is -, hogy a magyart mindössze 15 millióan beszélik.
Az illetékesek meghallhatták Orbán Ráhel szavát, mert az idei Oszakai Világkiállításra 20 milliárd forintért épült, Zoboki Gábor tervezte, szénaboglyát idéző Zengő Dóm is egy – a magyar népdalra épülő – immerzív színházat foglal magában. Ahol a cirkuszt újraértelmező Recirquel Társulatot vezető Vági Bence koncepciója alapján „a látogatók a magyar táj ihlette vizuális világon keresztül érkezhetnek meg egy univerzális, időtlen térbe”. A miniszterelnök lányának rajongása is hozzájárulhatott ahhoz, hogy ez a drága show Magyarországon is meghonosodjon, méghozzá állami támogatásból. Orbán Ráhel és Vági Bence ugyanis jól ismerik egymást, sőt mindketten azok közé tartoznak, akik részt vesznek „a magyar turisztika megreformálásában” – ezt nem más, mint maga Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója mondta. De mindez csupán az expozíció, a nagy üzlet most következik.
Novemberben nyílik, de már most lehet jegyeket vásárolni a szintén Vági Bence és a Recirquel által létrehozott Walk My World című produkcióra, amely a Millenáris legnagyobb, B-csarnokában zajlik majd a hét öt napján. „A világon egyedülálló attrakció” hatezer négyzetméteren, negyven különálló, tízezernél is több kellékkel berendezett térben valósul meg, a betérők „saját útjukat járva fedezhetik fel Trója és Karthágó hőseinek történetét”. A trójai csatamező, misztikus labirintus, katonai bunker, Karthágó nyüzsgő piactere, több méter magas, a művészekkel együttműködő robot, gigantikus trón, gépszörny, földről felemelkedő asztal és egyéb csodák várják majd a díszletvilágba belépő látogatókat.
A produkcióból a sajtó szerdán kap majd ízelítőt – a színes-szagos élmény helyett mi megpróbáltunk utánajárni, hogy milyen forrásokból valósul meg a Vergilius által megénekelt Dido és Aeneas artistákkal megelevenített története. Bár a címe arra biztat, hogy lépjünk be a világukba, úgy tűnik, annak nem örülnek, ha valaki a kulisszák mögé is be akar nézni.
Először a Recirquel társulathoz fordultunk, és megkérdeztük, milyen forrásokból valósítják meg a produkciót, milyen szerződésük van a helyszínt adó Millenárissal. Azt a rövid és meglepő választ kaptuk, hogy Vági Bence családi cégének, a Recirquel mögött álló Budapest Art Center Szolgáltató Nonprofit Kft.-nek nincsen szerződése a Millenáris Alapítvánnyal a Walk My World projekt kapcsán. „Nem vagyunk sem beruházói, sem fenntartói a produkciónak. A Recirquel Társulat a Walk My World művészeti koncepciójáért, valamint a művészeti tartalom megvalósításához szükséges díszletek és cirkuszi rekvizitek, illetve egyéb kellékek beszerzésért és beépítéséért felel” – írták.
Furcsa, hiszen minden reklámanyagban a Recirquel új produkciójaként szerepel a műsor. Sőt 100 millió forinttal az NKA Kiemelt Kulturális Programok Kollégiuma is támogatta tavaly decemberben az Art Centert „a Walk My World immerzív attrakció díszleteinek, berendezéseinek, rekvizitjeinek, kellékeinek beszerzésében és létrehozásában”.
Ezután Millenárist kérdeztük meg, hiszen ott kap helyet a produkció. A Fidesz egykori emblematikus helyszínét nemrég KEKVA-vá alakították, így meglehetősen nehéz követni a közpénzek útját. Már az is furcsa, hogy egy ilyen kereskedelmi projektbe szállnak be, holott hivatalosan „a Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány közérdekű célja egy olyan, a Millenáris Parkban a jövőt bemutató tudományos, kulturális és oktatási központ létrehozása, amely egyben családbarát, interaktív közösségi tér is”. Hacsak nem ez utóbbi vonatkozik a készülő új produkcióra, amelyre 18 ezer forintért lehet jegyet kapni, ha pedig valaki VIP-belépőt szeretne, 29 ezer forintot kell fizetnie.
Közérdekű adatkérelmünkre válaszul elárulták, hogy a központi költségvetési támogatásból származó 1,5 milliárd forintból valósítja meg a produkciót a Millenáris. Ám annak művészeti kialakításában és üzemeltetésében nem vesz részt, saját kiadása és bevétele nincs a produkcióval kapcsolatban, a jegyeket sem ők értékesítik. Egyetlen bevétele van: bérleti díjat szed, 105 millió forintot negyedévente.
Tehát a Millenáris – igaz, nem a saját vagyonából, hanem költségvetési támogatásból – megfinanszíroz egy magánprodukciót úgy, hogy nem részesül a bevételből.
Valószínűleg akkor is ki tudnák adni a 6000 négyzetméteres B-csarnokot átlagosan napi egymillió forint körüli összegért, ha egyetlen fillért sem áldoznának a tartalomra. A HVG információi szerint ennek az összegnek a többszörösét kérik el más rendezvényektől. Ráadásul azt nem tudjuk, hogy a rezsit, az őrzést ki fizeti – ha ezt is bevállalta a Millenáris, akkor még rosszabb üzletet között.
Ezután találtuk meg azt a céget, amely magát a produkciót működteti, és amelyiknél az állami forrásból keletkező haszon lecsapódik. Az Immerzív Művészet Nonprofit Kft. az elmúlt évben 6 millió, az azt megelőző években pár százezer forintnyi adózott eredményt ért el, és tízmilliós saját tőkével rendelkezik.
Tavaly azonban hirtelen 2,8 milliárd forintos eszközállomány érkezett a cégbe, ebből 2,3 milliárd forint pénzeszköz. Ide folyt be tehát a Millenáristól kapott pénz
– ezt a HVG-nek Fábics Natália ügyvezető, tulajdonos is megerősítette. Valószínűleg a többi is jórészt közpénz. Az állam és az olajipari társaság közös Mol-Új Európa Alapítványa például 900 millió forintos támogatást nyújtott számukra a 444 által megszerzett dokumentumok szerint. A támogatás tényét lapunknak is elismerték az alapítványnál. 50 millió forinttal a Szerencsejáték Zrt. is beszállt, így tehát az NKA-val és a Millenárissal együtt több mint 2,5 milliárd közpénzzel támogatták meg a Vági Bence-féle produkciót. A szponzorok között szerepel a Kulturális és Innovációs Minisztérium és az MVM is.
A 2021-ben fő tevékenységként művészeti létesítmények és helyszínek működtetésére alapított cég egyetlen tulajdonosa és ügyvezetője Fábics Natália. Fábics a MOME-n tanít, és jelenleg az ELTE doktori iskolájában a „Kortárs kelet-ázsiai filmek percepciója az európai és észak-amerikai filmfesztiválokon és művészmozikban című” disszertációján dolgozik, emellett a Recirquel sajtófőnöke volt. A 2,5 milliárdos, zömében közpénzből létrejött projekt minden haszna tehát Vági sajtósának a cégébe folyik.
A Paul McCartney által alapított, neves Liverpool Institute for Preforming Artson végzett 43 éves Vági Bence karrierjéhez hozzájárult a NER-elittel való kiváló kapcsolata. Akkor hallott róla először a magyar közönség, amikor Habony Árpád akkori feleségének, Kapócs Zsókának három szólóestet is rendezett. 2013-ban alapított együttese folyamatosan élvezte a NER anyagi és egy egyéb támogatását. A Szigeten történt debütálás után Vági azonnal felkérést kapott Budapesti Tavaszi Fesztiváltól az első magyar egész estés újcirkuszi előadás megírására és rendezésére. Az akkor legnagyobb állami költségvetésű fesztivál folyamatosan támogatta bemutatóit.
Vági a Müpa cirkuszi produkcióinak szervezőjeként is egyengette saját együttesének az útját, a Recirquel bemutatói rendszerint a Müpa színpadán, annak támogatásával születtek meg. De közvetlen állami megrendeléseket is kapott, ő rendezte a 2017-es budapesti vizes világbajnokságon a csodaszarvas történetét feldolgozó záróünnepséget. Hogy ne kelljen folyton kilincselniük és pályázatokat írniuk, a kormány 2019 és 2023 között évi 350 millió forint állandó támogatást adott a Recirquel Újcirkusz Társulatnak. Úgy tűnik, ezt elégette ez eddigi üzletmenet, az új szenzációra pedig ismét állami pénz kellett.
|
Orbán Ráhel vágyott rá, közpénzből megcsinálják: NER-szálakkal, állami támogatással jön az immerzív színház
|
Legalább 2,5 milliárdos állami támogatással hoznak létre turisztikai attrakciónak szánt látványszínházat a Millenárison: a befektetés kockázata az adófizetőké, siker esetén a haszon a Recirquel társulat vezetője, Vági Bence közelében landol.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250624_vagi-bence-recirquel-kozpenz-orban-rahel-immerziv-szinhaz
|
2025-06-24 06:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
A Dorothea Hotel Szállodaüzemeltető Zrt.-nek mínusz 713 millió forint lett az adózás utáni eredménye, jóllehet bevételben nem volt hiány, hiszen 5,4 milliárd forintos forgalmat bonyolított le a pesti Belvárosban működő szálloda.
A friss mérlegbeszámoló egyúttal igazolta azt a korábbi sajtóhírt, hogy a 152 embert foglalkoztató üzemeltetőcégnél már decemberben látták a tetemes lyukat a gazdálkodásban, és a vállalat tőketartalékát 19 millióról 1,49 milliárd forintra emelték. A pénzt, újdonsült tulajdonosként, az MLKSPV Kft. tolta bele a Dorothea Hotel működésébe.
Az MLKSPV mögött az a kormányfő vejéhez közeli Főnix Magántőkealap áll, amelybe az állam 2021-ben 50 milliárd forinttal társult be „kríziskezelésként”. Így közvetve az állam is hozzásegíthette a Dorothea Hotelt, hogy talpon maradjon.
Az MLKSPV egyébként decemberben tulajdonos is lett a szállodaüzemeltető vállalatban, miután az eredeti tulajdonostársat, a Lexan Holdingot végelszámolták. A Dorottya utcai patinás épület megszerzésekor a Lexanban még a Nemzeti Vagyonkezelőnek a korábbi vezérigazgatója, Szivek Norbert volt érdekelt.
Az ötcsillagos szálloda egyébként a Marriott International lánchoz tartozik, az Autograph Collection Hotels márka alatt. A szállodaüzemeltető vállalat vezetőségében a Marriott szakemberei is benne vannak. A cég kiadásai között csak a munkavállalókra fordított összeg majdnem 2 milliárd forint.
|
Ez az, ami még Tiborcz Istvántól is csak viszi a pénzt
|
Tiborcz István budapesti luxusszállodája a működésének második évét még tetemesebb veszteséggel zárta, mint az elsőt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250612_cegvilag-tiborcz-istvan-dorothea-hotel-fonix-magantokealap-inkabb-viszi-penzt
|
2025-06-12 06:15:00
| true | null | null |
HVG
|
Az Orbánéktól érkező finanszírozás a Voxnál most már nem kivétel, hanem a szabály - kezdi cikkét a vezető spanyol lap, az El País. Ebben arról számol be, hogy miután jelentős botrányokhoz és hatósági vizsgálatokhoz vezetett a 2023-as kampány előtt a Mészáros-féle MHB-tól érkező hitel, a szélsőjobboldali spanyol párt a 2024-es EP-kampányához is a NER-es szuperbank pénzét vette igénybe mintegy 2,8 milliárd forint értékben.A Vox korábban már elismerte, hogy 9,2 millió eurós kölcsönt kapott a Magyar Bankholding Zrt.-től a 2023-as kampányhoz, és az ügyben a magyar gazdasági államtitkár is kénytelen volt megszólalni, aki szerint "kizárólag üzleti döntés" volt, hogy Mészáros Lőrinc bankja pénzt adott a spanyol szélsőjobbnak.A Vox most leadott beszámolójában azonban már egy újabb magyar hitel szerepel, 7 millió euró értékben. A Vox főtitkára, Ignacio Garriga levelet írt minden párttagnak, hogy magyarázza a helyzetet. Ebben azt állítja, hogy "a spanyol bankok megtagadták a Vox finanszírozását, miközben a többi pártnak felajánlották", és hogy a kormány "megfenyegeti a bankokat", hogy ne adjanak kölcsönt a Voxnak. A főtitkár nem szolgált semmilyen bizonyítékkal erre a vádra, amelyet a párt saját számlái cáfolnak: a BBVA és a Santander bankok 1,8 millió, illetve 955 ezer euró kölcsönt nyújtottak a Voxnak a helyi és katalán választási kampányokhoz.Az első magyar kölcsönt az ügyészség is vizsgálta, de végül arra jutottak, hogy a szélsőjobboldali párt visszafizette a hitel tőkéjét és 1 millió euró kamatot fizetett, ezért nem törvény által tiltott adományról volt szó, hanem valódi kölcsönről. Az MBH Bank és a magyar kormány közötti kapcsolatot illetően az ügyészség úgy vélte, hogy a beadványozó szocialista párt nem nyújtott be bizonyítékot erre, és ezt a Számvevőszék sem tudta igazolni. Már csak azért sem, mert a magyar bank nem tájékoztatta a Voxnak nyújtott hitelről, megsértve ezzel a spanyol választási jogszabályokat.2022-ben derült ki, a francia szélsőjobboldali vezető, Marine Le Pen több mint tízmillió eurós hitelt kapott egy magyar banktól választási kampányának finanszírozására. Ez akkor a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló MKB volt, ami mostanra szintén a Magyar Bankholding része.
|
Már megint Mészáros bankja finanszírozta a spanyol szélsőjobbot
|
A patrióta ahol tud, segít!
| null | 1 |
https://444.hu/2025/06/26/mar-megint-meszaros-bankja-finanszirozta-a-spanyol-szelsojobbot
|
2025-06-26 21:55:52
| true | null | null |
444
|
Szerdán ismét kiderülhet, szó sincs arról , hogy a TISZA Párt a tavalyi választási eredményeket követően új közéleti szereplőket, politikai kultúrát hozott a Fővárosi Közgyűlésbe.Tulajdonképpen az elmúlt fél esztendőben kikristályosodott , Magyar Péterék tömörülése, amennyiben a helyzet kívánja, kisegíti Karácsony Gergelyéket. Budapest jelenlegi, csődhelyzetéért felelős büdzsétervezet is azért tudott átmenni elsőre az igencsak fragmentált közgyűlésen, mert a főpolgármester alkut kötött a tiszás pártvezérrel és Vitézy Dáviddal.A megállapodás része volt a TISZA Párt, valamint a Podmaniczky Mozgalom által sürgetett szervezeti és működési szabályzat (szmsz) módosítása, amelynek értelmében az önkormányzati cégekkel kapcsolatos személyi kérdésekben mostantól a Főváros Közgyűlés, és nem a városvezető dönt egyszemélyben.A mostani közgyűlés napirendjén Orbán Árpád, a Tulajdonosi Bizottság elnökének javaslata is szerepel, amely arra kéri Karácsonyt, hogy a cégvezetői pályázatokat értékelő bírálóbizottság javaslata szerinti személyi jelöléseket terjessze a közgyűlés elé.Ez többek között vonatkozik a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. (BFVK) vezetői posztjára is, amelyre már nem Barts J. Balázs előző cégvezér az esélyes jelölt (Barts neve előkerült Karácsonyék legnagyobb botrányában, a Városháza eladási szándékáról szóló ügyben - a szerk.), hanem Schill Bernadett.Schill dolgozott a BFVK-nál, és ugyan a 2025. április 25-i szervezeti adatok között már nem szerepel a neve, egy 2020-as közzétételi listán még igen, mint ingatlanüzemeltetési igazgató.Csakúgy, mint a tiszás bizottsági elnök felesége, Orbán Tamás Ildikó, aki 2024 márciusáig volt vezető beosztásban a fővárosi vagyonkezelőnél. Előbb, mint főkönyvelő, majd gazdasági igazgató. A világhálón olyan szerződés is fellelhető, amelyen Orbán feleségének és Schill aláírása egyszerre látható.Egyfelől tehát a tiszás politikus annak a Tulajdonosi Bizottságnak az elnöke, amely mások mellett a BFVK cégvezetői pályázatait kezelte. Másrészt Schill Bernadett és Orbán Tamás Ildikó huzamosabb ideig együtt dolgoztak a vagyonkezelőnél.Vagyis most Orbán Árpád annak a cégnek a vezérigazgatói kinevezéséért felel,ahol a felesége évekig vezető beosztásban dolgozott és a feleségének munkatársa volt az a Schill Bernadett, aki a legesélyesebb a BFVK élére való kinevezésnek.Nyitókép forrása: Facebook
|
Erről nem sokan beszélnek, pedig elképesztő tiszás mutyit készítettek elő Budapesten
|
Összeférhetetlenség a fővárosban? Orbán Árpád egyrészt annak a Tulajdonosi Bizottságnak az elnöke, amely a fővárosi vagyonkezelő cégvezetői pályázatát is kezeli. Másrészt a tiszás képviselő felesége ennél a vállalatnál dolgozott, csakúgy, mint a vezetői poszt várományosa: Schill Bernadett.
| null | 1 |
https://mandiner.hu/belfold/2025/06/orban-arpad-tamas-ildiko-schill-bernadett-bfvk
|
2025-06-25 05:10:25
| true | null | null |
Mandiner
|
Amikor 2022 májusában kinevezték honvédelmi miniszternek Szalay-Bobrovniczky Kristófot, cégbirodalmának döntő részétől meg kellett válnia emiatt (például a kaszinóktól), két érdekeltséggel kapcsolatban azonban úgy ítélték meg, hogy a tevékenység nem összeférhetetlen a miniszteri posztjával. Ez a vagyonkezeléssel foglalkozó London Capital Zrt., és a szakorvosi járóbeteg-ellátással foglalkozó Uj Clinic Kft. Míg azonban utóbbi inkább egy alvócégnek tűnik releváns bevétel nélkül, a London Capital szép kis mellékjövedelmet biztosít a honvédelmi miniszter számára.Tavaly ugyanis a cégnek már sokkal jobban ment, mint egy évvel korábban, a 665 milliós veszteség után 2024-ben 1,385 milliárd forintos nyereséget könyvelhetett el a cég, amiből a miniszter 942 millió forintot fizetett ki magának osztalékként Szalay-Bobrovniczky Kristóf.Igaz, azt érdemes megjegyezni, hogy a 2023-as veszteséges év sem volt gátja az osztalékfizetésnek. Az előző évek gazdálkodásának eredményeit halmozó tartalékot megcsapolva ugyanis 954 millió forintot vett ki a zrt.-jéből a miniszter.Visszakanyarodva 2024-hez, annak köszönhetően sikerült a veszteséget jelentős nyereségbe fordítani, hogy egyrészt jelentősen visszaestek a cég kiadásai, például személyi jellegűekre 357 millió után csak 32 milliót számoltak el, másrészt a pénzügyi műveletek bevétele 595 millióról 1,67 milliárdra ugrott. Ezzel a bevétellel szemben pedig a korábbi évvel ellentétben semmilyen költséget nem kellett elszámolnia.A miniszter másik cége, az Uj Clinic Kft. a korábbi 82,8 millió forintos veszteség után 13,6 millió forintos mínusszal zárta 2024-et. A helyzet itt egészen érdekes, hiszen már második éve masszívan negatív tartományban van a cég saját tőkéje (-186 millióról -199 millióra csökkent tovább tavaly), ezt pedig mielőbb rendeznie kellene Szalay-Bobrovniczkynak. A jogszabályok értelmében ugyanis egy cég két évnél hosszabb ideig nem rendelkezhet negatív saját tőkével, a tulajdonosnak pótbefizetéssel, tőkerendezéssel kell megoldania a helyzetet a jogszabályoknak való megfelelés érdekében. A céget egyébként 2021-ben alapították és azóta az állandó veszteségek miatt folyamatosan negatív a saját tőkéje is. Hogy ezt rendezni kívánná a tulajdonos, arra a kiegészítő mellékletben nem tesznek utalást, ám ez nem zárja ki, hogy az idei évben kezd valamit a kialakult helyzettel.
|
942 milliós osztalékot fizetett magának Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter
|
Két év alatt több mint 1,8 milliárdot vett ki a vagyonkezelő cégéből a miniszter.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/06/01/942-millios-osztalekot-fizetett-maganak-szalay-bobrovniczky-kristof-honvedelmi-miniszter
|
2025-06-01 12:20:06
| true | null | null |
444
|
A Megoldás Mozgalom, amely most nyilvánosságra hozta a párttörvény szerinti beszámolóját, szinte kizárólag alapítója, Gattyán György pénzéből működik.A péntek este kiadott Hivatalos Értesítőben megjelent beszámoló szerint a párt kerekítve 583 millió forintos bevételéből 560 milliót - és még külön 12 000 forintot - Gattyán György fizetett be, ezen kívül csak 30 000 forint adomány érkezett.A tagdíjak összege 434 000 forint. Az alapítói adományon kívül az egyetlen nagy tétel a 21,6 milliós állami költségvetési támogatás, amely azért jár a pártnak, mert a 2022-es választásokon kapott 58 929 szavazattal éppen átcsúszott az egy százalékos küszöbön (1,04%).A kiadások összege 565 millió forint, tehát még némi plusz is maradt. Ebből működési kiadás 93 millió, eszközbeszerzés 20 millió, egyéb kiadás és támogatás 2,8 millió és a fő tétel: politikai tevékenységre fordítottak 450 millió forintot.
|
Papíron nyereséges lett Gattyán pártja, de több mint félmilliárdot bukott rajta
|
A Megoldás Mozgalom, amely most nyilvánosságra hozta a párttörvény szerinti beszámolóját, szinte kizárólag alapítója, Gattyán György pénzéből működik.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250607_Nyereseges-lett-Gattyan-partja-de-a-milliardos-tobb-mint-felmilliardot-bukott-rajta-ebx
|
2025-06-07 09:31:59
| true | null | null |
HVG
|
"Az elmúlt két és fél évben még egyetlen esetben sem jutottunk el oda, hogy a bíróság azt állapította volna meg, hogy [korrupciós vagy közpénzeket érintő ügyekben] rosszul végeztük volna a munkánkat" - idézi Nagy Gábor Bálintot, az új legfőbb ügyészt a Transparency International Magyarország (TI) a Facebookon.Nagy a beköszönő videójában fogalmazta meg a fenti gondolatot, a TI azonban arról ír, az állítás nem teljesen igaz. Mint írják, a pótmagánvád (másnéven felülbírálati indítvány) olyan büntetőeljárási megoldás, ami lehetővé teszi, hogy bárki a bírósághoz forduljon a közpénzeket érintő, valamint korrupciós ügyekben, ha a nyomozó hatóság vagy ügyészség nem indít eljárást vagy vádemelés nélkül megszüntetni a nyomozást. Nagy szerint ez a két és fél éve bevezetett jogi lehetőség még sosem vezetett eredményre."A tények azonban mást mutatnak: a budapesti nyomozási bírók 2023-ban és 2024-ben 8 ügyben rendelték el az ügyészség vagy a nyomozó hatóság által korábban elutasított feljelentést vagy megszüntetett eljárást követően a nyomozás megindítását vagy folytatását" - írja a TI.Hozzáteszik, idén is volt már több sikeres felülbírálati indítvány, például a K-Monitor sikeresen kezdeményezett felülbírálatot Tiborcz István cége és a Magyar Posta ecseri telephelyének ügyében.A múlt héten az Országgyűlés kilenc évre legfőbb ügyésznek választotta Nagy Gábor Bálintot, a képviselők titkos voksoláson 134 igen és 13 nem szavazattal döntöttek mellette. A korábbi legfőbb ügyész, Polt Péter 2000 és 2006, valamint 2010 és 2025 között töltötte be a posztot. Őt a parlament májusban alkotmánybíróvá, szerdán pedig az Alkotmánybíróság elnökévé választotta, ezért lemondott hivataláról.Az új legfőbb ügyészt Sulyok Tamás köztársasági elnök javaslatára választották meg a képviselők. Az államfő korábbi közleményében azt írta, Nagy Gábor Bálint "széles körű büntető jogalkalmazási tapasztalattal és az igazságszolgáltatás működésének többszempontú ismeretével rendelkezik".Kinevezése előtt Nagy Gábor Bálint büntetőbíró volt, onnan került a Legfőbb Ügyészségre, ahol kabinetfőnökségig és főosztály-vezetőségig jutott.Sokan onnan ismerhetik, hogy ő volt az ügyész Renner Erika, a lúgos orvos áldozatának perében a Kúrián. Az elhíresült 2017-es ítéletben a Kúria végül hatályon kívül helyezte a Bene Krisztián ellen korábban másodfokon meghozott ítéletet, és új eljárást rendelt el. Az ügyet azzal az indokkal dobták vissza az ítélőtáblára, hogy nem lett kellőképpen bizonyítva a vádlott bűnössége. Azonban Benét végül 2018-ban jogerősen 11 évre ítélte a bíróság, valamint örökre eltiltották orvosi hivatása gyakorlásától.Nagy Gábor Bálint tavaly az MCC büntetőjogi podcastjában is felbukkant, ahol a kábítószer-kereskedelem és a drogfogyasztás nemzetközi jogi vonatkozásairól beszélt.Nyitóképünkön Nagy Gábor Bálint, forrás: jak.ppke.hu
|
Transparency International: Nem minden igaz, amit az új legfőbb ügyész beköszönőjében állít
|
Nagy Gábor Bálint arról beszélt, hogy a pótmagánvád névre hallgató büntetőeljárási megoldás eddig nem vezetett eredményre, a szervezet azonban konkrét ellenpéldát is hozott.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250619_Transparency-International-Nem-minden-igaz-amit-az-uj-legfobb-ugyesz-bekoszonojeben-allit
|
2025-06-19 17:53:01
| true | null | null |
HVG
|
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2019 augusztusában kezdte vizsgálni a Microsoft-licencek magyarországi beszerzéseit, a gyanú szerint ugyanis csalás történt a kormányzati szervek informatikai vásárlásai során. Az ügyben akkor érintettként merült fel a Belügyminisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a NISZ Zrt. szoftverbeszerzése is.Az OLAF vizsgálata azt állapította meg, hogy szabálytalanság történt, és miután a beszerzéseket részben EU-pénzből finanszírozták, 3,3 milliárd forintnyi uniós támogatást kellett visszafizetni.A HVG információi szerint az OLAF munkatársai - az eljárási szokásoknak megfelelően - több magyarországi címen is helyszíni ellenőrzést tartottak, és arra is volt példa, hogy részletes tájékoztatást kértek az érintett vezetőktől.Miről is szólt a Microsoft-botrány?A botrányt az amerikai hatóságok robbantották ki még 2019-ben, vizsgálatuk szerint ugyanis csalás történhetett a kormányzati szervek 2013 és 2015 közötti beszerzéseinél. A módszer lényege az volt, hogy a különböző licenceket (például a Windowst vagy az irodai szoftvereket) nem közvetlenül a Microsofttól vásárolták meg, hanem közvetítőcégeken keresztül. Ezek a közvetítőcégek jelentős kedvezményeket kaptak a Microsofttól, de ezt nem érvényesítették teljesen a végső ár kialakításánál, hanem - összejátszva a kormányzati szervek képviselőivel - lenyelték a kedvezmények nagy részét, és nagyjából piaci áron adták tovább a termékeket. Az állam ugyan kapott valamilyen kedvezményt a listaárhoz képest, de végső soron sokkal drágábban vásárolt licenceket, mint tehette volna. A hasznot - az amerikai tőzsdefelügyelet szerint - korrupciós célokra használták.A botrány kirobbanásakor érintettként merült fel más cégek mellett a Humansoft Kft. is, amely a Microsoft egyik viszonteladója volt. (A vizsgált időszakban más vállalatok is voltak az értékesítési láncban a Microsoft Magyarország és a Humansoft között, így a Humansoft a Napi.hu cikke szerint egyebek mellett azzal védekezett, hogy nem is tudhatott a háttérben zajló egyeztetésekről.)Később a vállalat a 4iG-hez került, azaz a Jászai Gellért vezette óriáscég lett a Humansoft Kft. jogutódja.Emiatt az OLAF ellenőrei 2019-ben helyszíni ellenőrzést tartottak a 4iG-nél "adatszolgáltatási céllal", két másik alkalommal (2021-ben és 2022-ben) pedig levélben kértek tájékoztatást.Az informatikai vállalat a HVG információit megerősítve azt közölte: "a 4iG a megkeresésekre minden esetben teljes körű együttműködéssel válaszolt", és minden dokumentumot átadott határidőn belül a vizsgálatot végző hatóságnak.Hozzátették: "Az OLAF által vizsgált szoftverbeszerzések 2013 és 2015 közé estek, amikor a HUMANsoft Kft. tulajdonosi köre és menedzsmentje nem volt azonos a jelenlegivel. Tehát a 4iG Nyrt. jogutódként került kapcsolatba az ügyekkel, miközben a vizsgálat időpontjában már új tulajdonosi és működési struktúra volt érvényben. Az OLAF vizsgálatát követően a 4iG Nyrt.-vel szemben semmilyen eljárás nem indult".A vállalat döntéshozói a vizsgálatok után belső átvilágítást is elrendeltek, ennek során pedig a 4iG tájékoztatása szerintnem merült fel olyan körülmény, amely a Humansoft részéről jogellenes magatartásra utalt volna.Azt is megjegyezték, hogy szerintük "a vizsgált ügyek kontextusát és hátterét érdemben az azokban központi szerepet játszó nemzetközi szállító partnerek működése határozta meg".A 4iG-n kívül a HVG információi szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál is volt belső vizsgálat, de annak során is azt állapították meg, hogy nem történt szabálysértés.Egyelőre tehát a sokszereplős ügy két érintettjének belső vizsgálata is arra jutott, hogy minden rendben folyt a beszerzések során.Az OLAF vizsgálata következtében viszont mégis vissza kellett már fizetni 3,3 milliárd forintot (további 1,56 milliárd forint pedig függőben van), ezért megkerestük a Kormányzati Tájékoztatási Központot, hogy megtudjuk: mely szervek és magáncégek eljárása esetében állapítottak meg szabálytalanságot, és az OLAF ellenőrei is kizárták-e a NAV és a Humansoft érintettségét. Kérdéseinkre egyelőre nem érkezett válasz, mint ahogyan a Központi Nyomozó Főügyészség sem felelt arra: miért nem jutottak el még a gyanúsításig sem hat év nyomozás után.Utóbbival kapcsolatban sokat sejtet ugyanakkor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentése, aki a legutóbbi kormányinfón - amellett, hogy jelezte, nem ismeri az ügyészségi nyomozás állását - azt az elvi álláspontot fogalmazta meg: "önmagában, hogy valami jogsértő, nem feltétlenül vezet a büntetőjogi felelősség megállapításához".Ennek alapján könnyen lehet, hogy hiába történt szabálytalanság a milliárdokért vásárolt licencek vásárlása során, emiatt senkinek sem kell majd bíróságra járnia.
|
Microsoft-botrány: belső átvilágítást rendeltek el 4iG-nél is - mindent rendben találtak
|
Nemcsak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, hanem a 4iG Nyrt-nél lefolytatott belső vizsgálat is azt állapította meg, hogy nem történt szabálytalanság a Microsoft-licencek 2013-2015-ös kormányzati beszerzésénél – tudta meg a HVG. Információink szerint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2019-ben helyszíni ellenőrzést tartott a 4iG-nél, az informatikai vállalat ugyanis a jogutódja a botrányban hírbe hozott Humansoft Kft.-nek. Az OLAF vizsgálata nyomán már milliárdokat fizetett vissza Magyarország az Európai Uniónak.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250624_microsoft-botrany-belso-atvilagitast-rendeltek-el-4iG-nel-is-mindent-rendben-talaltak-ebx
|
2025-06-24 09:51:38
| true | null | null |
HVG
|
Bátonyi Pétert 2024 novemberében mentették fel állásából, és azóta további öt ember távozott a minisztériumból, ráadásul a Műemléki Főosztályt is megszüntették. A Magyar Helsinki Bizottság beszámolója szerint Bátonyi volt az első örökségvédelmi szakember, aki úgy tárta fel a szabálytalanságokat és visszásságokat, hogy még a minisztériumban dolgozott. Mindezt a Partizán műsorában tette meg.Mint írják, a Magyar Helsinki Bizottság segíti Bátonyi Péter és a másik öt kirúgott szakember ügyét, "mivel mindannyian közszolgálati jogviszonyban álltak, nem fordulhattak egyből bírósághoz". Előtte panaszt tettek a Közszolgálati Döntőbizottsághoz (KDB), ahol Bátonyi Péter esetében a döntőbizottság jogszerűnek találta a művészettörténész rendkívüli felmentését.A KDB-t nem érdekelte, hogy kormányzati segédlettel végrehajtott műemlékrombolást feltáró Bátonyi közérdekből cselekedett, így leplezte le a kormány kártékony intézkedéseit - írja a lap. Kiemelik, hogy Bátonyit nem bosszú vezérelte és nem is önös érdekből szegte meg a titoktartási szabályokat, hanem a közérdek érvényesülését akarta előmozdítani. Arra hívta fel a figyelmet, hogy munkáltatója jogellenesen járt el, kárt okozva az országnak, "a magyar épített örökségnek".Azokat a közszolgálati dolgozókat, akik rámutatnak a közigazgatás helytelen működésére, dicséret illeti, nem pedig kirúgás. Bátonyi Péter az egész ország érdekében cselekedett, amikor végső elkeseredettségében a nyilvánossághoz fordult a jogellenes, korrupt műemlékrombolások megállítása érdekében. Mégis ő veszítette el a munkáját, nem pedig azok, akik felelősek voltak az épített nemzeti örökségünk elherdálásáért. Most a bíróságon segítünk neki, hogy megvédhesse igazát- fogalmazott Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.A volt kormánytanácsos azt kéri a Fővárosi Törvényszéktől, állapítsák meg, hogy jogellenesen mentették fel a minisztériumi állásából. Továbbá térítsék meg az elmaradt jövedelmét és fizessenek megfelelő mértékű kártérítést.A minisztérium szerint jogszerű volt a kirúgásAz Építési és Közlekedési Minisztérium sajtóközleményben jelentette be, hogy Bátonyi Péter jogviszonyának megszüntetésénél jogszerűen jártak el.A Döntőbizottság kiemelte, hogy Bátonyi nagy nyilvánosság előtt tett, negatív kritikaként megfogalmazott nyilatkozatának szándéka egyértelműen arra irányult, hogy a kormányzati igazgatási szervet rossz színben tüntesse fel, és a műemléki szakterületen folytatott munkavégzéssel kapcsolatban kétségbe vonja az ott dolgozók szakmaiságát. Nyilatkozatai kétségkívül alkalmasak voltak arra, hogy súlyosan rombolják a kormányzati igazgatási szerv jó hírnevét, egyúttal a közigazgatásba vetett bizalmat.A Döntőbizottság megerősítette, hogy Bátonyi Péter felmentésének oka egyértelműen és megalapozottan az érdemtelenség volt, egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerint a kormányzati igazgatási szervnek mérlegelési lehetősége nincs, amennyiben valamely kormánytisztviselői magatartás kimeríti az érdemtelenség jogszabályi feltételeit, úgy a jogviszonyt meg kell szüntetnie.(Borítókép: Róka László / MTI)
|
A volt kormányfőtanácsos beperelte az Építési és Közlekedési Minisztériumot
|
A volt kormányfőtanácsos beperelte az Építési és Közlekedési Minisztériumot - Bátonyi Pétert tavaly mentették fel állásából, miután szabálytalanságokat tárt fel.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2025/06/16/miniszterium-muemlek-kormany-vedelem-szakember
|
2025-06-16 15:40:00
| true | null | null |
Index
|
Egy nappal azután, hogy Varga Zs. András döntése miatt jogerősen pert veszített a Kúria egy tanácselnöki tisztségéből önkényesen felfüggesztett kúriai bíróval szemben, szerdán egy egykori kúriai főtanácsadó nyert pert a Kúriával szemben a kúriai elnök döntése miatt. A főtanácsadót egy szakmai vélemény miatt küldte el Varga, a Fővárosi Törvényszék nem jogerős ítélete szerint törvénysértően - áll a Magyar Helsinki Bizottság közleményében.Mint megírtuk, kedden a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen is törvénysértőnek minősítette Varga Zs. András kúriai elnök döntését, amellyel tavaly két évre felfüggesztette Kovács András kúriai bírót tanácselnöki pozíciójából. A bíróság szerint az elnöknek semmilyen hatásköre nem volt az intézkedésre.Egy másik munkaügyi perben a Fővárosi Bíróság első fokon igazat adott az elbocsájtott főtanácsosnak, miután tavaly októberben Varga Zs. András menesztette a Kúrián rendelkező bírák mellé beosztott főtanácsadók köréből. Az azonnali felmentés oka az volt, hogy a főtanácsos egy tanulmány kéziratának társszerzőjeként a Jogtudományi Intézetben részt vett egy szűkkörű zárt műhelyvitán. A máig nem publikált tanulmányban néhány mondat erejéig kritika éri a Kúria elnökét is, aki ezt akkora tekintélysértésként élte meg, hogy azonnali hatállyal felmentette a főtanácsadót. A zokon vett kritikát ráadásul nem is a főtanácsadó fogalmazta meg, hanem szintén egyetemi professzor szerzőtársa.A Fővárosi Törvényszék szerdán kihirdetett elsőfokú ítéletében azt állapította meg, hogy a főtanácsadó jogviszonyának megszüntetése aránytalan szankció volt, különös tekintettel arra, hogy feladata éppen a tudományos kutatás egyetemi tanárként és volt kúriai főtanácsadóként is.A jogellenes elbocsátás miatt a Fővárosi Törvényszék kötelezte a Kúriát, hogy a főtanácsadó elmaradt bérét és annak kamatait, valamint a többmilliós perköltséget is fizesse meg.A Magyar Helsinki bizottság továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy a Kúria elnökének önkényes döntései veszélyeztetik az uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségét is, mivel amellett, hogy munkajogilag törvénysértőek, jogállamisági aggályt is felvetnek.
|
Újabb munkaügyi pert veszített a Kúria, törvénysértő volt a főtanácsadó eltávolítása
|
Újabb munkaügyi pert veszített a Kúria, törvénysértő volt a főtanácsadó eltávolítása - Néhány mondat miatt menesztették, amiket még csak nem is ő írt.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2025/06/19/kuria-varga-zs-andras-munkaugyi-per-kovacs-andras-magyar-helsinki-bizottsag
|
2025-06-19 15:38:00
| true | null | null |
Index
|
A lakás nem közvetlenül Matolcsy Ádám nevén van, hanem a Magyar Stratégiai Zrt. tulajdonában álló Magyar Beta-Strat Zrt. nevű leányvállalatának a tulajdona. Hadházy szerint ezt a céget is Matolcsy Ádám vezeti, és furcsa részvénytársaságnak nevezte. Papíron ugyan 1,3 milliárd forint vagyon van benne, de mintegy 960 millió forint tartozásuk is van, miközben bevételük évek óta semmi, csak évi pár tízmilliós kiadás.Pénzmosodának tűnik ez is- fogalmazott a politikus, hozzátéve, hogy ez már a negyedik luxuslakás Matolcsy Ádám tulajdonában, amit az elmúlt napokban bemutatott.Az előző háromban a "Magyar Stratégia" és Matolcsy felesége voltak a tulajdonosok, ebben a "Magyar Strat-Beta", de mint írta, létezik "Strat-Alfa", "Strat-Gamma" és "Strat-Delta is".Hadházy szerint csak az általa bemutatott négy villa és lakás összesített értéke alsó hangon 3 milliárd forint. Hangsúlyozta, hogy ez a hatalmas vagyon azon a pénzen keletkezett, amit a Nemzeti Bank a devizahitelesek kárán keresett, mert a forintosítást nem 160, hanem 260 forintos frank árfolyamon rendelték el. Ez a pénz először "alapítványok", aztán Matolcsy Ádám és haveri körének vagyonává transzformálódott.A sok tízezer devizahiteles meg örüljön, hogy a pénze nem veszett el, csak átalakult- írta.Hadházy Ákos korábbi Matolcsy-leleplezései közül néhány:
|
Hadházy újabb leleplezése: Matolcsy Ádám negyedik luxuslakása került elő
|
Hadházy újabb leleplezése: Matolcsy Ádám negyedik luxuslakása került elő - A képviselő szerint ez is „pénzmosoda”.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2025/06/27/hadhazy-akos-leleplezes-matolcsy-adam-luxusingatlan-villa-reszvenytarsasag
|
2025-06-27 11:59:00
| true | null | null |
Index
|
Vannak a NER-nek történetei, amelyeket már el is felejtettük.Ilyen volt a leszámolás azzal a polgármesterrel, aki az Orbán Viktornak annyira kedves Felcsúton legyőzte a Fidesz jelöltjét 2010-ben.A parlamenti kétharmad azonnal mozgásban lendült, Varga György kettőt pislantott, és már nem volt polgármester.Nem volt jó estéjük a fideszeseknek Felcsúton 2010. október 3-án. Miközben a Fidesz tarolt az önkormányzati választáson, Mészáros Lőrinc hívta fel Orbán Viktort a hírrel, hogy a fideszes Flier Éva elbukta a polgármester-választást a miniszterelnöknek különösen fontos településen. "Nem örült neki, de ő is elfogadta" - idézte fel a beszélgetést Mészáros Lőrinc. Hogy mennyire fogadták el az eredményt, azt jól jelzi, hogy a fideszes jelöltet legyőző Varga György 150 nappal később már nem volt polgármester. Ehhez az kellett, hogy a fideszes kétharmad villámgyorsan elfogadja a lex Vargát.Varga György 2002 óta vezette a Fejér megyei települést. Mindháromszor függetlenként nyert, annak ellenére, hogy saját magát jobboldalinak tartotta, jóban volt Orbán Viktorral is, "tizenhat évig ott lengettem a zászlót mellette. Amikor Erdélyben, Tusnádfürdőn beszélt a tömeg előtt, két és fél órán keresztül tartottam a Felcsút felirat egyik betűjét" - nyilatkozta a Magyar Narancsnak 2014-ben.2006-ban már volt fideszes kihívója, Mészáros László István, akit nagy fölénnyel győzött le. Varga 2010-ben jelezte az Orbán Viktorral a gyerekkori ismeretséget baráti viszonnyá transzformáló, emiatt helyben ekkor már a Fidesz erős emberének számító Mészáros Lőrincnek, hogy elindul harmadszor is a polgármesteri székért. Azt kérte, hogy ne osszák meg a települést. Mészáros viszont azt válaszolta, nekik megvan a maguk jelöltje. Mint kiderült, ez a jelölt Flier Éva, az Orbán családdal szoros viszonyt ápoló Flier család tagja.Varga így írta le a megváltozott felcsúti helyzetet: "Mellettük voltam, de egy idő után nem lehetett odaférni Orbán Viktorhoz, mert mások úgy megkörnyékezték, hogy beszélni se lehetett vele. Amit Flier János és Mészáros Lőrinc mondott, az volt az egyetlen igazság." Varga szerint volt egy konkrét ügy, amiért elvesztette a bizalmat, mégpedig az, hogy nemet mondott Orbán Viktor akadémiájának ajánlatára. „A legnagyobb »bűnöm« az volt, hogy amire feleskettek, azt be is tartottam. Arra esküdtem fel, hogy a település vagyonával megfelelően gazdálkodom. Amikor egy 184 millió forintra értékelt sportlétesítményt 20 millió forintért akart átvenni a Puskás Ferenc Akadémia, nem tehettem meg, hogy fejet hajtok, és azt mondom: persze, vigyétek.”A Felcsút Sportegyesület elnökségéből is visszahívták Varga György korábbi polgármestert (csíkosban), miután az indoklás szerint „több alkalommal is a felcsúti sport, illetve a Puskás Akadémia érdekei ellen fordult”. Utóda Vörös József, Mészáros Lőrinc ügyvédje lett a sportegyesületnélFotó: Puskás AkadémiaA 2010-es polgármester-választás nagyon szoros volt. A Fidesz mindent bevetett, az Eddát és az Irigy Hónaljmirigyet is elhívták a kampányeseményükre, ahol ingyen lehetett enni és inni. Varga viszont – igaz, mindössze 10 szavazattal, de – legyőzte a 444 voksot kapó Flier Évát. Erről értesítette aznap telefonon Mészáros Orbánt. A miniszterelnök – mint Varga egyik rádiós interjújából kiderült – nem gratulált az általa jól ismert újrázó polgármesternek. De a Fidesznek hamar lett egy terve.2010 végén a parlament módosította az önkormányzati törvényt. Eredetileg az alpolgármesterek megbízatásának megszűnéséről szóló részt pontosították volna, de menet közben bekerült egy bizottsági módosító is. Ez arról szólt, hogy meg kell szüntetni annak a polgármesternek a megbízatását, akinek köztartozása van, és azt az értesítés kézhezvételétől számított 60 napon belül nem rendezi.Szinte senki nem vette észre, például Varga György sem, szerinte szándékosan nem is figyelmeztették. A jogszabályt sürgősséggel hirdették ki, december 24-én már hatályba is lépett. És február 23-án – vagyis a határidő lejártával – a felcsúti képviselő-testületben ülő egyik fideszes tag már be is adott egy indítványt a polgármesteri összeférhetetlenség megvizsgálására.Merthogy Vargának volt köztartozása.Innentől villámgyorsan ment minden, február 28-ára a képviselőtestület fideszes többsége meg is állapította a polgármesteri megbízatás megszüntetését. (Ezt Felcsút akkori, már Mészároshoz hű jegyzője részletesen le is írta esettanulmányként.)Varga bírósághoz fordult, a március végén hozott ítéletig rendezte is az ingatlanvásárlása után keletkezett köztartozását, de már késő volt.„Honnan tudták meg, hogy tartozásom van, nem tudom” – nyilatkozta akkor a 168 Órának. Szerinte adótitok, hogy tartozott az adóhivatalnak, furcsamód mégis kitudódott. Egy ingatlaneladásból származott az adóhátralék. Hogy mekkora összegről volt szó, arról nem akart beszélni.Így időközi választást írtak ki, Varga elindult újra. A Fidesz vele szemben az ekkorra helyben már jelentős munkaadónak számító Mészáros Lőrincet küldte harcba. Orbán a helyi tévében kampányolt mellette, és a vállalkozó simán nyert a 2011. júniusi időközin.Ez több váratlan fejleménnyel is járt, például Mészárosnak vagyonnyilatkozatot kellett tennie, aminek a hozzáférhetőségét igyekeztek megnehezíteni, a polgármesteri munkája során pedig többször is kellett válaszolnia a sajtó kérdéseire. Az egyre milliárdosabb vállalkozó 2014-ben még elindult az önkormányzati választáson, de 2018 tavaszán lemondott, indoklása szerint azért, hogy kizárólag gazdasági érdekeltségeire koncentráljon.2023-ban Mészáros Lőrinc Felcsút díszpolgára lett.Felcsút nem maradt Mészáros nevű polgármester nélkül. A kijelölt, majd az időközin meg is választott utód a csak névrokon, de Lőrinccel közös gazdasági ügyekben felbukkanó Mészáros László lett.Fotó: botost/444.huA Kutyapárt azzal próbálta feldobni a választást, hogy indítottak egy szintén Mészáros László nevű jelöltet, aki azzal kampányolt, hogy egyenlő arányban osztaná szét a felcsútiak vagyonát, épített buszmegállót, amit el kellett bontani, és betömött kátyúkat, de azt a rendőrök nem vették jó néven, és vissza kellett gödrösíteni.2019-ben és 2024-ben aztán már viccből sem indult a fideszes jelölt ellen senki a felcsúti polgármesteri székért.Az új Mészárost, Lászlót egyébként még 2006-ban magabiztosan győzte le a lex Vargával leváltott Varga György. A polgármesteri széket elvesztő Vargáról keveset tudni. Még egyszer megpróbált visszatérni, 2014-ben az LMP színeiben indult a térségi parlamenti mandátumért.Akkor azt mondta, a leváltása után „amíg lehetett, munkanélkülin voltam. Jó egy éve szabadúszó vagyok, de nem könnyű a helyzetem. Nehéz az elhelyezkedés, pedig polgármesterként elég sok jó kapcsolatra tettem szert. De van cégvezető, aki azt mondja, bármikor elmegy velem egy ebédre, és beszélgethetünk, de ne kelljen alkalmazni engem, mert akkor neki vége. Én még a mai napig vagyonosodási ellenőrzés alatt állok, amit ellenem indítottak.”2018-ban az Index felcsúti riportjában bukkant fel véletlenül: „mintha ráérzett volna, pont ekkor kanyarodik be a főúton lévő házába öreg autójával, integetve. Akivel beszéltem a településen, mind azt mondta, ne fáradjak, nem áll szóba újságíróval, »amióta kicsinálták«, hiszen a gyerekei is a környéken élnek.”
|
A nap, amikor Mészáros Lőrinc maga hívta fel Orbán Viktort a rossz hírrel
|
Miközben a Fidesz a nagy győzelmét ünnepelte a 2010-es önkormányzati választáson, kellemetlen beszélgetés zajlott le Mészáros és Orbán között. De aztán megoldották, hogy a Felcsúton a Fideszt legyőző polgármestert gyorsan eltakarítsák az útból.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/06/27/a-nap-amikor-meszaros-lorinc-maga-hivta-fel-orban-viktort-a-rossz-hirrel
|
2025-06-27 19:44:04
| true | null | null |
444
|
Már nem is igazi NER-es az a vállalkozó, akinek nincs valamire való külföldi érdekeltsége is, újabb és újabb karakterek lépnek be az elitklubba, melynek tagjai a határainkon túl is visznek egy vagy több bizniszt. Mészáros Lőrinc elsősorban Horvátországban terjeszkedik, van már fociklubja, almafeldolgozója, szállodája is, Boszniában pedig cementgyárat vásárolt magának. Tiborcz István, a miniszterelnök veje Spanyolország felé kacsingat, az ex-Mészáros-vő, Homlok Zsolt Lettországban és a cseheknél terjesztette ki kisebb cégbirodalmát, Matolcsy Ádám exjegybankelnökfi a New York-Dubaj tengelyen mozog, a barátjaként ismert Száraz István olasz bútorgyártó cégbe vásárolta be magát, azaz a Felis Magántőkealapot. Az állami propagandán tízmilliárdokat kaszáló Balásy Gyula mindeközben Floridában vett luxuslakásokat.Most egy Matolcsy Ádámhoz közelinek tartott másik személy, a jegybanki alapítványok bizniszén is gyarapodó Somlai Bálint lépett be ebbe a "klubba". Idén januárban megvásárolta a Münchenhez közeli, neubibergi székhelyű WOB Projektentwicklung GmbH-t. A 25 ezer eurós (jelenlegi árfolyamon számolva 10 millió forintos) törzstőkével rendelkező cég hivatalosan ingatlanok vételével, eladásával, valamint ehhez kapcsolódó tevékenységekkel foglalkozik. A németországi céget a Somlai Bálint közvetett tulajdonában lévő Raw Developement Kft. vásárolta meg, és az ügyvezetői feladatokat sem bízta másra, magát jegyeztette be a cégregiszterbe.Somlai BálintFotó: Németh Dániel/444A WOB projektcégként, a WOB Csoport részeként vett részt ingatlanfejlesztésekben a nyilvánosan elérhető információk alapján. Gazdálkodásáról keveset tudni, annyi biztos, hogy közel 354 ezer eurós (bő 141 millió forintnyi) forgóeszközzel rendelkezett 2023-ban, itt szokták szerepeltetni a követeléseket, a készleteket, értékpapírokat, valamint a házipénztárban és a bankszámlákon lévő pénzeket. Volt még 117 ezer eurónyi (46,5 millió forintnyi) tartozása, ami döntő részben (108 ezer euró) egy évnél hosszabb lejáratú. A cég saját tőkéje 178 ezer euró (71 millió forint) volt 2023 végén.A Matolcsy-kör Mészáros LőrinceSomlai Bálint az Origo egykori tévéüzletág-igazgatója volt, aki Matolcsy Ádám volt feleségének is biztosított céget és lakóingatlant is. Felemelkedése a jegybanki alapítványok időszakával ért egybe, a Válasz Online szerint a Matolcsy-felvilág Somlaira osztotta a saját „Simicska”, vagy ha úgy tetszik, saját „Mészáros Lőrinc” szerepét. Az ÁSZ-jelentése is világossá tette, hogy a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank öt éven keresztül tömte pénzzel Matolcsy Ádám barátját, hiszen az ő cége kapta az összes MNB–Pallas-beruházás kivitelezését. A Válasz gyűjtése szerint: a Szabadság téri székház durván „elszaladt” költségű felújítását, a Széll Kálmán téri egykori Postapalota renoválását, a már értékesítés alatt álló balatonakarattyai luxusüdülő felépítését, a kecskeméti Neumann János Egyetem gigantikus ingatlanfejlesztéseit, a GTC magyarországi objektumainak kicsinosítását.A munkákat megszerző és most a németországi céget is begyűjtő Raw Development Kft. tavalyi beszámolóját a mai napig nem adta le, így nem ismert, hogyan zárta 2024-et. Érdemes itt megjegyezni, hogy a jegybanki alapítványok botrányához kapcsolódó több társaság sem adta még le éves beszámolóját, és a mára megmaradt egyetlen alapítvány, a Pallas Athéné Domus Meriti sem tette közzé jelentését.A Rawra visszatérve ahhoz nem férhet kétség, hogy bőven lehetett fedezete a németországi érdekeltség megszerzésére. 2023-ban 36 százalékkal 41 milliárdra növelte az árbevételét, a nyereség ekkor 2,7 milliárdról 5,3 milliárdra nőtt. Volt ugyan 93 milliárd forintnyi tartozása is a kft.-nek, de mellette 20 milliárdos tartalékkal és közel 4 milliárd forintnyi pénzeszközzel rendelkezett, és 40 milliárdnyi követelést tartott nyilván.ForrásAz elmúlt évek gazdálkodásának eredményei eddig inkább a cégben maradtak, nagyobb osztalékot nem fizetett az anyavállalatnak, a Somlai Invest Zrt.-nek. 2014-es alapítása óta a Rawból összesen 856 millió forintot vettek ki osztalék formájában.
|
Németországban terjeszkedik Matolcsy Ádám barátja, akit öt éven keresztül tömött pénzzel az MNB
|
Újabb taggal bővült a NER-eliten belüli elitklub, Somlai Bálintnak is van már külföldi érdekeltsége.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/06/27/nemetorszagban-terjeszkedik-matolcsy-adam-baratja-akit-ot-even-keresztul-tomott-penzzel-az-mnb
|
2025-06-27 17:26:06
| true | null | null |
444
|
Megszállta a rendőrség a hét közepén a Fonyódi Városfejlesztési és Városüzemeltetési Nonprofit Közhasznú Kft. (FVFVÜ) épületét, ahonnét több ládányi iratot vittek magukkal a hatóság emberei - értesült lapunk egyszerre több helyi forrásból. Információinkat a somogyi rendőr-főkapitányság is megerősítette, ám kérdéseinkre konkrét választ, milyen ügyben, s kik ellen indult eljárás, a nyomozás érdekére hivatkozva nem adtak.Fonyódi forrásaink szerint a rendőrök nem először jártak a cég telephelyén, a tavasz folyamán már legalább kétszer megjelentek, ám akkor csak iratok fénymásolatait vitték magukkal a nyomozók. Azt is hallottuk a balatoni kisvárosban, hogy legalább három feljelentés érkezett a rendőrségre az elmúlt fél évben a cég gazdálkodása miatt.- Konkrét dolgokat nem mondhatok, ugyanis novemberig titoktartási kötelezettség kényszerít - mondta lapunknak Németh Helga, a helyi képviselő-testület ellenzéki tagja, az önkormányzat által a város cégeinek átvilágítására létrehozott bizottság elnöke. - Annyi bizonyos, hogy három feljelentés érkezett a rendőrséghez az FVFVÜ-nél történt vélelmezett gazdasági visszaélések miatt. Erről akkor értesültem, amikor tanúként hallgattak meg az ügyben. A rendőrség a cég elmúlt öt éves tevékenységét vizsgálja, vagyis még a korábbi polgármester, a fideszes Hidvégi József utolsó ciklusát.A várost 2006-tól 18 éven át irányító kormánypárti vezető tavaly nem indult újra a polgármesteri székért, melyet az egy évvel ezelőtti választások után - illetve egészen pontosan októbertől - addigi alpolgármestere és párttársa, Erdei Barnabás foglalhatott el. Az új városvezető eredendően kemény ciklus elé nézett, ugyanis a - különféle kirívó törvénytelenségek miatt - megismételt voksoláson hét ellenzéki képviselő mellett csak egy kormánypárti került a testületbe, még Hidvégi is elbukott, jelezve, a helyiek a korábbitól eltérő irányt szeretnének. Az őszre aztán kiderült, az eredendően 7:2-es felállás valójában 4:5, ugyanis három képviselő - köztük a korábbi ciklus egyetlen ellenzéki városatyája - hirtelen elkezdett a kormánypártiakkal együtt szavazni. És ebben az új felállásban többször is sikeresen elutasították az ellenzéki javaslatot: világítsák át a város cégeit, valamint az önkormányzatot, hadd lásson mindenki tisztán, milyen a város anyagi helyzete.Fonyódon minden gyanús, amit a leköszönő városvezetés tesz, az ellenzék az ÁSZ-hoz fordult- Mindig az volt az indok, hogy sokba kerül - magyarázta Németh Helga, aki ezután ellenzéki társaival közösen felajánlotta, ha létrehoznak egy bizottságot, akkor ingyen elvégzik a feladatot. Ezt már nehéz, s mi több, politikai öngyilkosság lett volna elutasítani, így az idén tavasszal meg is alakult a grémium, benne négy ellenzéki, s egy korábbi ellenzéki képviselővel. A társaságban pénzügyi és céges ügyekre szakosodott jogász, valamint könyvelő is akad, így a szakmaisága nehezen megkérdőjelezhető. A bizottság neki is látott a munkának, többek között az FVFVÜ gazdálkodását is górcső alá vették. - Elképesztő dolgokat találtunk, de novemberig semmi konkrétumot nem mondhatok - jegyezte meg Németh Helga, hozzátéve: a vizsgálat eredményei azért fokozatosan kiszivárognak, így a városszerte a cégnél történtekről beszélnek az emberek.Erről hamarost megbizonyosodhattunk, ugyanis a helyiek közül, akit megszólítottunk, szinte mindenki ismert valamilyen részletet. Az állítólagosan szabálytalanul felhasznált összegek nagysága persze rendre változott, ám a többség cirka 150 milliós, törvénytelen számlázásról beszélt. A kedvezményezettek körét viszont mindenki ugyanúgy határozta meg: a korábbi polgármester, illetve a cégvezető szűk rokonsága, konkrétabban Hidvégi felesége, apósa, valamint fiának a cége, illetve az ügyvezető párja és lánya.A cég ugyanis évente több százmillió forintból gazdálkodhatott az ominózus időszakban, melynek egy része az állami normatívából érkezett, másik felét a városi költségvetésből kapták. Úgy tudjuk, minden év végén elvileg több tízmillió forint maradt volna a kasszában, csakhogy különféle szerződésekkel végül mindig kiürült a kassza. Cseppet sem mellékesen, tavaly év végén az új városvezetésnél 50 millió maradt a kasszában, igaz a korábbi szerződések, s így a számlák sem születtek meg. Információink szerint az érintett szerződések és számlák egy része rendre valamivel kevesebb, mint ötmillió forintról szólt, a többi pedig alulról karcolta az egymilliót. A két összeghatár nem véletlen, ugyanis az előbbinél nagyobb tételeket a polgármesternek már a képviselő-testület elé kellene vinnie, utóbbi pedig az ügyvezető saját döntésének felső határát jelenti. Úgy tudjuk, a szerződésekről és a számlákról a testületnek, sőt még az akkori alpolgármesternek, a jelenlegi városvezetőnek sem volt tudomása, noha miután Hidvégi a rokoni szerződések - azaz összeférhetetlenség - miatt elvileg nem ellenjegyezhette volna a kontraktusokat, azokat Erdei Barnabásnak kellett volna szignóznia.Az ügyben megkerestük a jelenlegi polgármestert, arra voltunk kíváncsiak, milyen információkkal rendelkezik a történtekről, a rendőrségi eljárásról. Arra is rákérdeztünk, mekkora kár érhette Fonyódot, volt-e tudomása a szerződésekről és a kifizetésekről, mint munkáltató, a cég vezetőjét megkérte-e bármilyen beszámolóra, tett-e lépéseket esetleges felfüggesztése érdekében a rendőrségi eljárás lezárultáig, s miért nem az önkormányzat fordult a hatósághoz a szabálytalanságok miatt.Erdei Barnabás szűkszavúan reagált: "A Fonyódi Városfejlesztési és Városüzemeltetési Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője értesített arról, hogy 2025. június 25. napján a rendőrség nyomozó kollégái telephelyükre kiérkeztek és intézkedést foganatosítottak iratok lefoglalására. Tájékoztatom továbbá, hogy a rendőrségi eljárásról hivatalos tájékoztatás nem érkezett, így további feltett kérdései nem relevánsak".Megkerestük Hidvégi Józsefet is, a korábbi polgármester, miután elmondtuk, milyen ügyben szeretnénk beszélni vele, csak annyit mondott: "Valami tévedés lehet, nem gondolom, hogy ilyesmi történt volna".
|
Megszállta a rendőrség a fonyódi önkormányzati céget, gazdasági visszaélések gyanúja miatt nyomozás indult a korábbi fideszes polgármester idején történtek miatt
|
Több ládányi iratot foglaltak le a rendőrök. Úgy tudjuk, hogy legalább három feljelentés érkezett a rendőrségre az elmúlt fél évben a Fonyódi Városfejlesztési és Városüzemeltetési Nonprofit Közhasznú Kft. (FVFVÜ) gazdálkodása miatt. Most törvénytelen számlázások és kifizetések miatt nyomoznak.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3285519_fonyod-onkormanyzati-ceg-razzia-rendorseg-gazdasagi-visszaeles-nyomozas
|
2025-06-30 07:15:00
| true | null | null |
Népszava
|
A gamászai strand Siófok keleti részén, Balatonvilágos közelében van, villasoron, ahol az utcával párhuzamosan húzódó vasútvonal beszűkíti a teret. A parti villák között a város ezen részén gyéren vannak keskeny lejárók, ahol a nép leközlekedhet a vízhez, de ezeknél többnyire nincs lehetőség a pléden heverészni, csak be a vízbe, csobbanás, aztán ki. Strandokból a terep és a beépítettség miatt errefelé hiány van, de ezek egyike az úgynevezett gamászai strand, amely nevét egy korábbi településről kapta. Jelenleg a belépő 1500 forint egész napra, a strandhoz tartozik fagyizó (1 gombóc 650 Ft), valamint halsütő büfé is, mint a főbérlő albérlői. Kis játszótér, árnyas fák, kellemes napos parti sáv.Ennek a strandnak a bérletére kötött a siófoki vásárcsarnokot is bérbe vevő Sió-Csarnok Kft. szerződést a 2014-ig hivatalban volt Balázs Árpád fideszes polgármesterrel még 2005-ben, tíz évre. Majd 27 hónappal a szerződés lejárta előtt, 2011. december 29-én Nagy Krisztina, a bérlő Sió-Csarnok Kft. ügyvezetője egyszerű kétoldalas levelet írt az önkormányzati vagyonkezelő cégnek, miszerint egyrészt szeretnék még húsz évre megkapni mindkét bérleményt (a strandot és a vásárcsarnokot), másrészt a strandon faházakat és medencét építenének."Ezúton szeretném Önt tájékoztatni cégünk jövőbeni terveiről, s arról, hogy milyen fejlesztéseket, beruházásokat szeretnénk megvalósítani az elkövetkezendő időszakban" - kezdődik a levél, amely alapján az akkori képviselő-testület Balázs Árpád vezetésével 2032 márciusáig bérbe is adta a gamászai strandot és a vásárcsarnokot a Sió-Csarnok Kft.-nek. A cégben ekkor is tulajdonos volt Ujvári István, illetve Nagy Sándorné képviselő lánya, Nagy Krisztina, az önkormányzati vagyonkezelő cég, a Balaton Parti Kft. felügyelőbizottságában pedig ekkor ott ült a levelet író ügyvezető, Nagy Krisztina anyja, Nagy Sándorné is.Az esetről elsőként egy helyi közéleti Facebook-oldal számolt be 2015 januárjában. Akkor megpróbálták kikérni is a még Fideszes többségű testülettel, de már Lengyel Róbert polgármesterségével működő hivataltól a vásárcsarnok szerződését, ott azonban állítólag nem találták. A blog munkatársai ezek után felkutatták a városi könyvtárban kötelezően letett testületi ülési jegyzőkönyveket, és fellelték a Sió-Csarnok Kft. előterjesztéshez csatolt, a bérletek hosszabbítását kérő levelét, amit 2015 februárjában közzé is tettek. A hivatalok malmai lassan őrölnek, így került sor a vonatkozó perekre csak most.A vásárcsarnokot - mint arról beszámoltunk - már márciusban visszaadni rendelte a Pécsi Ítélőtábla, az már a város vagyonkezelő cégének üzemeltetésében van, a strandért azokban külön kellett perelni és az eltérő pertárgyérték miatt a két ügy - bár a szerződések szövege a bérlemény megnevezésén és a bérleti díjon kívül azonos - más bírósági utat járt be. A vásárcsarnok visszaadásának ügyét első fokon a Kaposvári Törvényszék tárgyalta és Siófok ellen ítélt. Fellebbezés után a Pécsi Ítélőtábla változtatta meg az ítéletet, és az jogerős lett.A gamászai strand szerződésének kisebb pertárgyértéke miatt viszont első fokon a Siófoki Járásbíróság tárgyalta és Siófok ellen ítélt. Fellebbezés után a Kaposvári Törvényszék elé került az ügy. Ott voltunk a május 23-i tárgyaláson, ahol feltehetőleg már ítéletet hirdettek volna - időközben született a csarnok ügyében a Pécsi Ítélőtábla jogerős ítélete, ez pedig jelentős relevanciával bírt a perben. A tanácsvezető bíró, aki hivatalból értesült a csarnok-ügy ítéletéről, megkérdezte az alperes Sió-Csarnok Kft. képviselőjét, nem kívánnak-e az ellen a Kúriánál felülvizsgálati kérelmet benyújtani. A válasz az volt, hogy gondolkodnak rajta.A bíró ezután megállapította, hogy már csak nyolc nap van hátra a felülvizsgálati kérelem benyújtásának határidejéből és megkérdezte a feleket, nem kívánják-e a Kúria ítéeltéig szüneteltetni jelen pert, mert ha a Kúria esetleg másként dönt, akkor bonyolódik a helyzet. A Balaton-Parti Kft. jogi képviselője helyettesítő ügyvédet delegált maga helyett a tárgyalásra, aki kijelentette, hogy nincs felhatalmazása szüneteltetést kérni, ítélethozatalt kért azzal, hogy ha a Sió-Csarnok pervesztes lenne, legfeljebb ebben az ügyben is a Kúriához fordulnak.Mivel szüneteltetés csak a felek közös kérelmére lehetséges, így végül csak az ítélethirdetést halasztották el, a Sió-Csarnok Kft. jogi képviselője pedig azt kérte, hogy tekintettel a bérlemény szezonális jellegére, ne 30, hanem 90 napot adjon a bíróság az átadásra - vagyis még egy szezon erejéig hadd üzemeltessék a strandot. A bíróság ebbe belement.A Kúriához folyamodás határideje május 29-én lejárt, így a június 20-ra halasztott ítélethirdetésen a gamászai strand ügyében is a Pécsi Ítélőtábla vásárcsarnokkal kapcsolatos ítéletének indoklásával megegyező döntés született, miszerint a város saját vagyonrendelete és a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint pályáztatni kellett volna, csak nyílt pályázat nyertesével lehetett volna bérleti szerződést kötni.
|
Visszaperelte Siófok a fideszes városvezetés által jogtalanul 20 évre bérbe adott strandot
|
A Kaposvári Törvényszék múlt heti jogerős ítélete szerint a bérlő Sió-Csarnok Kft.-nek vissza kell adnia a gamászai strandot a város vagyonkezelő cégének, mert a bérleti jogviszonyt létesítő és módosító szerződés törvénysértő. A cég 2005-től tartotta birtokban a területet, és ők kezelnék 2032-ig is, ha nincs ez az ítélet. A történet kacifántos és fideszes.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/visszaperelte-siofok-a-fideszes-varosvezetes-altal-jogtalanul-20-evre-berbe-adott-strandot-276751
|
2025-06-27 14:24:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Szeptember 24-én tartja az előkészítő ülést a Fővárosi Törvényszék a fővárosi baloldal egyik legnagyobb korrupciós botrányában, a Városháza-ügyben - tudta meg lapunk. A Fővárosi Főügyészség május elején emelt vádat befolyás vásárlása és befolyással üzérkedés bűntette miatt. Az ügynek négy vádlottja van: Berki Zsolt, Gansperger Gyula, Berki József és Bodnár Dezső. A főügyészség arra tett indítványt, hogy a bíróság ítélje a vádlottakat végrehajtandó börtönbüntetésre és pénzbüntetésre.(A vádiratról és a vádlottak személyéről bővebben ebben a cikkünkben írtunk .)Ismert, a Városháza-botrány 2021-ben robbant ki, és a korábban már nyilvánosságra került információk szerint a Városházát többmilliárdos "jutalékért", azaz kenőpénzért akarta egy háttérben mozgó társaság értékesíteni. Az eladásról szóló hírt elsőként az Index írta meg, majd az írásra reagálva Karácsony Gergely főpolgármester hazugsággal vádolta meg a lapot, és tagadta, hogy az önkormányzat vevőt keresne az összességében majdnem öthektáros területre vagy annak nagyobb részére. Csakhogy nem telt el sok idő, és egymást követték a leleplező cikkek és felvételek.Megírtuk azt is, hogy orosz, izraeli, amerikai, arab és olasz üzletembereknek is felajánlották a Városházát. Az olasz befektetők képviselője egy vallomás szerint többmilliárdos jutalékot, kenőpénzt emlegetett a Városháza eladása kapcsán. Az ügyet feltáró Anonymous-hangfelvételek arra is rávilágítottak, hogy a fővárosban - a Városháza eladási tervén túl - az ingatlanértékesítésekre szakosodva egy jól behatárolható kör jutalékos rendszert működtetett . A jutalék ezekben az esetekben kenőpénzt jelenthetett.Az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) korrupciós bűncselekmények (befolyással üzérkedés, befolyás vásárlása) miatt ki is hallgatott négy gyanúsítottat (később ellenük emeltek vádat), egyikük az a Berki Zsolt, aki a botrány kulcsfigurájának is tekinthető. Az eddig nyilvánosságra került adatok szerint ugyanis az elvileg minden hivatalos pozíció nélkül tevékenykedő férfi több üzleti kört is megkeresett a Városháza-projekttel és több más budapesti ingatlan-adásvétellel összefüggésben. Korábbi információink szerint érintett még az ügyben Berki Zsolt testvére, a kiváló baloldali kapcsolatokkal rendelkező Berki József is, aki a néhai Kiss Péter MSZP-s miniszter mellett dolgozott.Berki Zsolt neve Budai Gyula fideszes politikus, egykori elszámoltatási kormánybiztos feljelentéseiben is rendre felbukkant. Budai többek között a sajtónak is hivatkozott egy olyan, még 2021 őszén birtokába került, a Budapest Főváros Városi Vagyonkezelő Zrt. ügyintézője és Berki közötti levelezésre, amiben négy ingatlaneladásról is szót ejtettek."A tegeződő, szívélyes hangvételű levelezés magáért beszél, hogy közeli kapcsolatról, jól bejáratott üzleti kapcsolatról árulkodnak a levelek. Teljesen világosan kirajzolódik, hogy az eddigieken felül további ingatlanok is Berki Zsolt által, jutalékos rendszerben lettek értékesítve" - nyilatkozta annak idején Budai Gyula, aki arra is rámutatott, hogy a botrány Karácsony legszűkebb környezetéig is érhet. Ugyancsak Budai hívta fel a figyelmet arra, hogy Kiss Ambrusról - korábbi főpolgármester-helyettesről, jelenlegi főigazgatóról - egy hangfelvételen azt állították: egy ingatlaneladással összefüggésben több mint félmilliárdot kapott volna. Kiss mindezt visszautasította és hozzátette, nem is ismeri azokat az embereket, akik róla beszéltek a felvételen.Berki Zsolt egyébként szerepel a botrányt évekkel ezelőtt kirobbantó Anonymous-hangfelvételeken . Azonban nemcsak ő, hanem például Barts J. Balázs, a fővárosi vagyonkezelő cég vezére, valamint Bajnai Gordon volt baloldali miniszterelnök, üzletember is. A volt kormányfő egyebek mellett zsákmányra vadászó cápákról beszélt a felvételeken. A rögzített beszélgetés egy pontján így fogalmazott: "Itt valaki megszagolja egy dealnek, egy üzletnek a lehetőségét, akkor rögtön mindenki magát akarja közvetítőként betenni. Azért, hogy aztán valami jutalékot kérhessen." Fontos hozzátenni, hogy Bajnait nem gyanúsították meg az ügyben, így vádlott sem lett belőle, ahogy Barts J. Balázsból és Kiss Ambrusból sem.Ennél a pontnál érdemes megemlíteni, hogy az ügyészség a vádemelés után egy közleményben kiemelte: a vádlottakon kívül a nyomozás során több személy is felmerült lehetséges gyanúsítottként, ám velük szemben nem volt elegendő bizonyíték. Azt, hogy kikről lehet szó, a vádhatóság nem közölte.
|
Új információ derült ki a baloldal legnagyobb korrupciós botrányának kulcsfiguráiról
|
Szeptemberben ülnek a vádlottak padjára a fővárosi baloldalhoz köthető egyik legnagyobb korrupciós ügy, a Városháza-botrányban kulcsfigurái - értesült a Magyar Nemzet. A vád szerint egy háttérben mozgó társaság egy olyan jutalékos rendszert építhetett ki, amely több kétes ingatlanbizniszt is érinthetett. Az ügyletek után – a leleplező hangfelvételek szerint – egyes baloldalhoz köthető szereplők kenőpénzeket kérhettek. A nyilvánosságra került információkból feltételezhető, hogy a botrány szálai Karácsony legszűkebb környezetéig is elérhettek.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/06/baloldal-korrupcio-kulcsfigura
|
2025-06-17 13:03:07
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Borászati célra elnyert állami támogatásokat használt fel jogellenesen egy férfi, aki a gazdasági társaságai nevében benyújtott pályázatok révén több mint 3,5 milliárd forinttal károsította meg a központi költségvetést - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) legújabb Facebook-bejegyzésében.A nyomozás szerint a férfi borászati tartályok beszerzésére adott be támogatási igényeket, de olyan cégtől kért árajánlatot, amelynek képviselőjével előre megegyeztek: a valós ár ötszörösét tüntetik fel. A túlárazott beszerzések után a túlfizetett összeget visszajuttatták a szervezőnek - így juthatott jogtalan előnyhöz.A NAV pénzügyi nyomozói összehangolt akcióban 28 helyszínen tartottak házkutatást, amelynek során több mint 7,5 milliárd forint értékben foglaltak le ingatlanokat, tárgyi eszközöket és követeléseket. Az ügyben két férfit hallgattak ki költségvetési csalás gyanúja miatt, a szervezőt a bíróság már le is tartóztatta.
|
Borászati maffiára csapott le a NAV + videó
|
Ötszörös árakon vásárolt borászati tartályokat egy vállalkozó, hogy visszaosztással jogosulatlanul juthasson állami támogatáshoz – közölte legfrissebb Facebook-bejegyzésében a NAV. A költségvetési csalás 3,5 milliárdos kárt okozott, az ügyben két férfit gyanúsítottként hallgattak ki, a fő szervezőt pedig letartóztatták.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/06/boraszati-maffiara-csapott-el-a-nav-video
|
2025-06-24 08:28:48
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
A Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz (BRFK) fordult Budapest csődközeli helyzetével kapcsolatban a közérdekű bejelentéseiről ismertté vált Tényi István - tudta meg a Magyar Nemzet. Tényi hűtlen kezelés gyanújával tett feljelentésében idézte ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogászt, aki korábban lapunknak kifejtette, Rákosrendező területének megvásárlása kapcsán komoly kérdések merülnek fel a főváros vezetésének jogi és pénzügyi felelősségét illetően.A legfőbb aggály az, hogy Budapest annak ellenére döntött a rendkívül költséges vásárlás mellett, hogy a város pénzügyi helyzete katasztrofális: a költségvetés jogszerűségét a Kúria is megkérdőjelezte, ráadásul a fővárosi számla mínusz 41 milliárd forinton áll- írta Tényi István a hatóságnak, hozzátéve, hogy jogilag ez a döntés felvetheti a hűtlen kezelés gyanúját. Ez a bűncselekmény ugyanis akkor valósul meg, ha a vagyonkezelő szándékosan megszegi a kötelezettségeit, és ezzel vagyoni hátrányt okoz - áll a feljelentésben.Tényi kiemelte, mennyiben bizonyítható, hogy Karácsony Gergely főpolgármester és a városvezetés tudatában volt a fővárosi költségvetési helyzet súlyosságának, és mégis tudatosan vállalta be a Rákosrendezőre fordítandó több tízmilliárd forintos kiadást - ráadásul anélkül, hogy ez szerepelt volna a költségvetésben -, akkor a szándékosság is megállapítható lehet.A költségvetés pedig Budapest fennmaradása, a kötelező feladatok ellátása érdekében jelentős hatással bír - írta Tényi István a hatóságnak. Tényi a hűtlen kezelés mellett hivatali visszaélés gyanújára is felhívta a figyelmet, ám várhatóan a feljelentést, vagy az ügyben indított eljárást átteszik majd valamelyik rendőrfőkapitányságra, hiszen a BRFK vezetője munkakapcsolatban van Karácsony Gergellyel, így az elfogultság látszatát is kerülni akarják.Megjegyzendő az is, hogy a Tisza Párt képviselői is igennel szavaztak a csődköltségvetésre és Rákosrendező megvásárlására. Emelte ki mai, közösségi oldalára feltöltött videójában a budapesti Fidesz frakcióvezetője, Szentkirályi Alexandra.
|
Budapesti csőd: nyomozás indulhat Karácsony Gergelyék ügyében
|
Rákosrendező megvásárlása komoly aggályokat vet fel, különösen a főváros jelenlegi csődközeli állapotának tekintetében.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/06/csod-nyomozas-budapest-karacsony-gergely
|
2025-06-11 12:13:09
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
A Central Médiacsoport Zrt. a tavalyihoz képest több mint 400 millió forinttal magasabb nettó árbevétellel zárta az évet: társaság 2024-es pénzügyi beszámolója szerint összesen 14,25 milliárd forint folyt be hozzájuk. Magyarország egyik legnagyobb médiavállalatának adózás előtti eredménye a 2023-ban kimutatott 2,52 milliárd forintról 2,73 milliárd forintra emelkedett. Osztalékként a tulajdonos Varga Zoltán a tavalyi évhez hasonlóan szintén kétmilliárd fölötti osztalékot tudott kivenni a cégéből. Egészen pontosan 2,3 milliárd ütötte a markát egyedüli részvényesként.A Central Médiacsoport portfóliójában a dollármédia egyik meghatározó szereplője, a 24.hu mellett megtalálható a Nők Lapja, a Nosalty, a Story, a Best, valamint a National Geographic magazin is.Emlékezetes: a cégcsoport már említett tulajdonosa, Varga Zoltán ellen különösen nagy vagyoni kárt okozó hűtlen kezelés miatt emelt vádat az ügyészség. A vádhatóság arra kérte a bíróságot, hogy a vörösbáróként is emlegetett milliárdost ítéljék két év hat hónap szabadságvesztésre , valamint három évre tiltsák el a vezető tisztviselői pozíciók betöltésétől és a közügyek gyakorlásától.Borítókép: Varga Zoltán baloldali médiavállalkozó (
|
Rekordbevételt ért el a hűtlen kezeléssel vádolt Varga Zoltán cége
|
Kétmilliárd forint feletti osztalékot vett ki a médiavállalatából a hűtlen kezeléssel megvádolt Varga Zoltán. A hazai dollármédia egyik meghatározó orgánumát, a 24.hu-t is a portfóliójában tudó Central Médiacsoport Zrt. a nettó árbevételét közel félmilliárd forinttal növelte az előző évihez képest a 2024-es pénzügyi beszámolója szerint.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/06/varga-zoltan-hutlen-kezeles-dollarmedia
|
2025-06-11 08:15:00
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Ügyészi indítványra megszüntette Kiss László óbudai polgármester kampányfőnöke letartóztatását a bíróság, egyben elrendelte a bűnügyi felügyeletét - derült ki a Fővárosi Törvényszék lapunknak adott válaszából. Krébesz Dánielt még tavaly júniusban tartóztatták le több társával együtt, köztük a volt óbudai alpolgármesterrel, Czeglédy Gergővel, aki szintén kikerült már a rácsok mögül, ahogy Kiss László polgármester is.A DK-s kerületvezetőt tavaly augusztus 14-én vették őrizetbe, majd a bíróság két nappal később elrendelte a letartóztatását. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) az ügyben bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények gyanújával folytat eljárást. A nyomozás során már csaknem húsz gyanúsítottat kihallgattak.A korrupciós botrány szálai több évvel korábbra vezetnek vissza.A közvélemény Anonymous felvételeiből szerzett tudomást az ügyről évekkel ezelőtt, miután az álarcos alak több videót nyilvánosságra hozott. Például közzétette azt a rejtett kamerás felvételt, amin látható, hogy vélhetően korrupciós pénzeket számolnek egy autóban. A felvételeken jól kivehető, ahogyan az összegeket papírzacskóba tették. Az álarcos alak tájékoztatása szerint a III. kerületi önkormányzat megbízásaiból visszaosztott pénzről volt szó.Az ügyben az első gyanúsítottakat tavaly március elején fogták el, akik közül többen beszélni kezdtek, így jutottak a nyomozó ügyészek Kiss Lászlóig és volt alpolgármesteréig.Borítókép: Kiss László (
|
Kiengedték a börtönből Kiss László kampányfőnökét
|
Nemcsak Kiss László polgármester, hanem kampányfőnöke, Krébesz Dániel is szabadlábra került a közelmúltban – értesült a Magyar Nemzet. Krébeszt többekkel együtt még tavaly júniusban tartóztatták le az óbudai korrupciós botránnyal összefüggésben.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/06/borton-kiss-laszlo-kiengedtek-kampanyfonok
|
2025-06-10 13:29:29
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Pénteken a Fővárosi Törvényszéken a zuglói korrupciós botrány negyed- és ötödrendű vádlottjainak meghallgatásával folytatódott az ügy tárgyalása. A tervek szerint Baja Ferenc korábbi MSZP-s környezetvédelmi minisztert is reagálhatott volna a vádakra, amelyek alapján 30 millió forintnyi csúszópénzt kért és kapott. A politikus a bíróság előtt elmondta: ártatlannak vallja magát és megviselte az eljárás. Baja októberben tesz vallomást az ügyvédje jelenlétében.A negyedrendű vádlott, Sz. Zoltán Fuzik Zsolt üzlettársa volt a SYS IT Services Kft. és a SIS Parking Kft. nevű cégekben, amelyek a vádak szerint számlagyárként üzemeltek, illetve több budapesti kerület parkolási infrastruktúráját működtették és fekete pénzeket juttattak korrupt fővárosi politikusoknak.A bíróság előtt Sz. kifejtette, később kíván részletesen reagálni a vádiratra, így Gohér Mária Márta bíró felolvasta a férfi korábban tett vallomásait. - Fuzik elmondta, hogy a csúszópénzeket mikor és kinek kell átadni, ám ebben a tevékenységben nem vettem részt - szögezte le a negyedrendű vádlott 2022 februárjában a hatóságoknak. Kiemelte:Fuzik Zsolt a kifizetésekről mindig tájékoztatta őt, előfordult, hogy a pénzátadás előtt előzetesen és néha utólag is. Ezt követően a férfi részletesen beszámolt arról, hogy az egyes politikusok mikor, mennyi pénzt kértek és kaptak.Mindez azért lényeges, mert a vádlottak részben azzal is védekeznek: Fuzik Zsolt utólag kitalált hamis vádakkal igyekszik befeketíteni őket, hogy így mentse saját magát. Ezzel kapcsolatban érdemes kiemelni, Fuzik állításait a hatóság poligráffal ellenőrizte és a férfi átment a teszten.Sz. Zoltán vallomásai a már nyilvánosságra került információkat erősítették meg:Horváth Csaba korábbi MSZP-s zuglói polgármester és Tóth Csaba szocialista országgyűlési képviselő a XIV. kerületi parkolási pénzekből kapott vissza jelentős összegeket feketén, miután elintézték, hogy a SIS Parking Kft. kapja ezt a munkát Zuglóban.A negyedrendű vádlott azt is állította azonban, hogy Molnár Zsolttal és Baja Ferenccel kapcsolatos korrupciós ügyről nem hallott, arról nem számolt be neki Fuzik. Ez azonban azért történhetett így, mert a szóban forgó pénzátadások már azután zajlottak, hogy Sz. Zoltán távozott a parkolási cégtől és a SYS IT-tól.- Sem a Feneketlen tónál, sem máshol Fuzik Zsolttól nem vettem át pénzt - mondta az ötödrendű vádlott B. László, aki a XI. kerületi önkormányzat vagyonkezelő cégét vezette. Sz. Zoltán a férfira is terhelő vallomást tett:állítása szerint Fuzik havi négymillió forintot fizetett azért, hogy B. László ne kezdje ki a SIS Parking XI. kerületi önkormányzati megbízását, ahol a cég alvállalkozókkal közösen működtette a parkolást.B. László pénteken vallomást tett a bíróság előtt, amelynek nyomán ügyészi, bírói és védői kérdésekre is válaszolt. A férfi képtelenségnek tartja az ellene az felhozott vádakat. Kifejtette: a helyi parkolási rendszer működtetésére az önkormányzat közbeszerzést írt ki, ezt a Közbeszerzési Hatóság is vizsgálta, és mindent rendben találtak. Hozzátette, a kerületi parkolásból az önkormányzatnak jelentős bevétele keletkezett:ez mintegy 630-750 millió forintot jelentett a Covid-járványt megelőző években. A bevétel évről évre növekedett, és a parkolási rendszer profitot is termelt.B. László arra is igyekezett rámutatni: a közbeszerzésekre vonatkozó szigorú szabályok miatt nem állt hatalmában semmissé tenni a kerület SIS Parkinggal kötött szerződését, így a Fuzik által emlegetett kenőpénzre sem tarthatott igényt.A következő tárgyalási nap október 15-én kezdődik, amikor várhatóan meghallgatják Baja Ferencet és akár Molnár Zsolt korábbi országgyűlési képviselő is vallomást tehet.2022 februárjában került napvilágra egy nagyszabású vesztegetési ügy, amikor a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) első alkalommal hallgatott ki több személyt - köztük Zugló akkori szocialista polgármesterét, Horváth Csabát és a kerület országgyűlési képviselőjét, a szintén MSZP-s Tóth Csabát.A gyanú, majd később a vád szerint 2016-ban felkértek egy céget a XIV. kerületi fizetős parkolási rendszer üzemeltetésére. A túlárazott szerződésekből pedig korrupciós pénzeket kapott vissza a két politikus.Az ügyészség szerint Tóth Csaba saját maga és Horváth Csaba részére 31 millió forintot kért és vett át, ezenfelül Tóth Csaba havonta 10-15 millió forintot, összesen legalább 250 millió forint készpénzt kaphatott .A pénzeket Fuzik Zsolt, a SYS IT Services Kft. egykori munkatársa adta át, aki egy másik ügy kapcsán került a hatóságok látókörébe. Fuzik együttműködött az ügyészséggel, és részletesen beszámolt a vesztegetési konstrukcióról. Vallomása szerint Horváth Csabának 3-4 alkalommal adott át összesen 10-12 millió forintot egy Kálvin téri kávézóban. Fuzik említést tett arról is, hogyHorváth azt ígérte: főpolgármesteri választási győzelme esetén további viszonzást fog kapni.Fuzik poligráffal ellenőrzött vallomása szerint kenőpénzt adott át két további MSZP-s politikusnak, Baja Ferenc volt környezetvédelmi miniszternek és Molnár Zsolt országgyűlési képviselőnek is. Baja 30 millió forintnyi összeget vett át Fuziktól a Várkert Bazárnál levő kis parkban, cserébe azért, hogy a SYS IT később fővárosi megbízásokhoz jusson.Az exminiszter ugyanis azt állította, Karácsony Gergely főpolgármester és Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes támogatását élvezi és felhatalmazása van arra, hogy informatikai beszerzésekről tárgyaljon, valamint hatalmában áll megakasztani bizonyos projekteket a Városházán.Fuzik Zsolt vallomása szerint Molnár Zsolt MSZP-s országgyűlési képviselőnek 2019 augusztusában adott át egy táskányi pénzt az V. kerületi Olimpia parkban. A 40 millió forintnyi összeget a politikus megköszönte, ám a bankjegyeket tartalmazó fekete bőr Hugo Boss táskát Molnár sosem adta vissza. Az országgyűlési képviselő szintén azért kért korrupciós pénzt Fuziktól, hogy ne akassza meg a SYS IT fővárosi beszerzéseit.
|
"Fuzik mindig tájékoztatott a csúszópénzek átadásáról előzetesen és utólag is"
|
Fuzik Zsolt rendszeresen beszámolt üzlettársának a kenőpénzek átadásáról – derült ki a zuglói korrupciós botrány pénteki bírósági tárgyalásán, ahol meghallgatták Fuzik céges partnerét, a negyedrendű vádlott Sz. Zoltánt. A tervek szerint az ülésen vallomást tett volna Baja Ferenc volt MSZP-s környezetvédelmi miniszter is, ám az ő meghallgatását a következő tárgyalási napra halasztották. A vádak szerint Baja és szocialista politikustársai, Tóth Csaba és Molnár Zsolt volt országgyűlési képviselők, valamint Horváth Csaba egykori zuglói polgármester is kenőpénzeket fogadtak el gazdasági előnyök nyújtásáért.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/05/fuzik-mindig-tajekoztatott-a-csuszopenzek-atadasarol-elozetesen-es-utolag-is
|
2025-05-16 16:35:10
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Horváth Csaba egykori szocialista zuglói polgármester és Tóth Csaba, a helyi MSZP volt erős embere vallomásaival kezdetét vette a zuglói korrupciós botrány tárgyalása szerdán a Fővárosi Törvényszéken. Az ő terhükre azt rója az ügyészség, hogy a zuglói fizetéses parkolási rendszerrel összefüggésben több tízmillió forint korrupciós pénzhez jutottak.Horváth vallomását azzal kezdte, hogy abszurdnak tartja a vádat és soha, semmilyen bűncselekményt nem követett el. Hozzátette, a vádat leginkább erősítő, Fuzik Zsolt, a SYS IT Services Kft. egykori befolyásos munkatársa hazudik róla a vallomásában. Horváth szerint a férfit valamikor 2016 márciusában ismerte meg egy baráti társaságban, utána pedig egy jó, de nem baráti kapcsolat alakult ki köztük. Horváth Fuzikot egy rendkívül szórakoztató, remek társasági embernek jellemezte, akit emellett egy szélhámosnak tartott.Némi ellentmondás, hogy ettől függetlenül az egykori ellenzéki polgármester állítása szerint többször is találkozott vele, mivel a férfi nem egyszer pontos információkat adott át neki budapesti ügyekkel kapcsolatban.Horváth állítja, a férfi cserébe csupán annyit kért, hogy majd, ha úgy alakul, biztosítsanak neki munkát a fővárosban. Ekkor kialakult köztük egy emberi nexus is - állította az elsőrendű vádlott, aki hozzátette, hogy semmilyen pénzt nem fogadott el Fuziktól, sőt, a zuglói parkolási ügyekről soha nem beszéltek, csak az egységes parkolási rendszer kialakítása került szóba.Bírói kérdésre Horváth elmondta, hogy nem tudta, hogy Fuzik mivel foglalkozik és hogy milyen köze van a parkolásüzemeltetésben is utazó SYS IT Services Kft.-hez. Kiderült a tárgyaláson az is, hogy nem egyszer hármasban találkozott Fuzik, Tóth Csaba és Horváth.Utóbbi lefoglalt naptárából kiderült, hogy a kérdéses időszakban nyolc alkalommal is találkoztak hármasban, de Horváth szerint itt sem esett szó parkolási ügyekről és kenőpénzről.Horváth azt is mondta, hogy egyáltalán nem próbálta meg leellenőrizni Fuzik személyét, ami azért egy évtizedek óta a közéletben mozgó politikus szájából nem tűnik túl hihetőnek. A volt zuglói polgármester többször is kiemelte, hogy Fuzik Zsolt hamis vallomására épül a vád, ugyanakkor azt elfelejtette megemlíteni, hogy a férfi átment a hazugságvizsgálaton. Horváth bírói kérdésre egyébként elismerte, hogy ő is kezdeményezett néha találkozót Fuzikkal, a miértjére pedig azt válaszolta: "lehet, hogy unatkoztam".Hasonlóan Horváthoz, Tóth Csaba sem ismerte el a bűnösségét és azt emelte ki, hogy milyen példamutató politikai pályafutást tudhat maga mögött. Tóth azt szintén elismerte, hogy valóban találkoztak hármasban a a SYS IT Services Kft. egykori munkatársával, de azt sem zárta ki, hogy kettesben is találkoztak. Azonban ő is azt állította, hogy nem fogadott el tőle kenőpénzt, csupán az információit hallgatta meg.Az ügyben többekkel együtt a szocialista Baja Ferencet és Molnár Zsoltot is korrupcióval vádolják. Az ügyészség szerint ők 30, illetve 40 millió forintot fogadtak el Fuzik Zsolttól.A vád szerint a vesztegetésért cserébe a politikusok nem támadták meg, nem akadályozták, hogy az Fuzikhoz köthető cég kiemelt haszonnal üzemeltesse a BKV informatikai rendszerét.Baját pénteken hallgatja meg a bíróság, Molnár Zsolt ugyanakkor lemondott a tárgyaláshoz való jogáról.A nagypolitikáig is elérő kenőpénzes ügy még 2022 februárjában robbant ki, ekkor történtek az első gyanúsítások: többek között Horváth Csabát, Zugló akkori polgármesterét is kihallgatta a vádiratot megfogalmazó Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF).Később a zuglói MSZP akkori elnökéből, Tóth Csabából is gyanúsított lett.A gyanú, illetve a későbbi vád szerint Tóth Csaba és Horváth Csaba 2016-ban a Zuglóban tervezett fizetős parkolási rendszer üzemeltetésére kerestek egy gazdasági társaságot, amellyel túlárazott vállalkozói díjban állapodtak meg, és a nyereség felére igényt tartottak.A többek között befolyással üzérkedés és vesztegetés miatt eljáró ügyészség szerint a bevételből Tóth Csaba saját maga és Horváth Csaba részére 31 millió forintot kért és vett át, ezenfelül Tóth Csaba havonta 10-15 millió forintot, összesen legalább 250 millió forint készpénzt kaphatott.A pénzt átadó férfi Fuzik Zsolt, a SYS IT Services Kft. egykori befolyásos munkatársa volt. Fuzikra 2021 nyarán csapott le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás gyanújával. A hatóságok szerint társaival számlagyárat működtettek és 19 milliárd forint értékben állítottak ki fiktív számlákat. A hamis dokumentumok a SYS IT Services Kft.-nél és a hozzá kapcsolódó gazdasági társaságoknál jelentek meg. Így került képbe a zuglói parkolási ügy is, amelynél a SYS IT Services egyik leányvállalata nyerte el a parkolásüzemeltetési feladatokat. Fuzik Zsolt később alkut kötött és az ügyészségi nyomozók előtt részletesen beszámolt arról, hogy ki, mikor, milyen összegű korrupciós pénzt kapott a SIS Parking Kft. profitjából.Megírtuk azt is, hogy Horváth Csaba egy Kálvin téri kávézóban juthatott hozzá a kenőpénz egy részéhez:Horváth Csabának 3-4 alkalommal adtam át összesen kb. 10-12 millió forintot. Horváth Csaba autóval a Kálvin tér közelében, a Múzeum utcában lévő Café Company kávéházhoz jött, ott adtam át neki a pénzt. Azt is mondta, hogy ha főpolgármester lesz, akkor ezt külön is viszonozni fogja, hogy azon felül is adtam neki pénzt, ami az alapmegállapodás volt- mondta Fuzik egyik vallomásában a hatóságoknak.Fuzik nemcsak a zuglói szocialistákról, hanem Baja Ferenc egykori MSZP-s környezetvédelmi miniszterről és Molnár Zsolt országgyűlési képviselőről is részletesen vallott. Állítása szerint mindkettőjüket lefizette azért, hogy szabad utat engedjenek egy fontos fővárosi pályázatnak. Fuzik szerint Molnárral 2019. augusztus 6-án találkoztak délelőtt 10 órakor a Casa Bianka étterem előtt, az V. kerületben, ahonnan az Olimpia parkba sétáltak.Fuzik a pénzt egy fekete bőr Hugo Boss irattáskában vitte magával. A parkban leültek egy padra, majd odaadta a politikusnak a táskát, aki megköszönte és azt mondta: "rendben vagyunk".Fuzik Zsolt vallomásában megemlítette, hogy a táskát nem kapta vissza. Mindehhez hozzátartozik, hogy Fuzik a poligráfot is vállalta és át is ment a hazugságvizsgálaton.Fuzik Bajával kapcsolatban többek között azt emelte ki, hogy jóban van Karácsony Gergely főpolgármesterrel és felhatalmazása van arra, hogy informatikai kérdésekről tárgyaljon.Említette azt is, hogy Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes támogatását élvezi, aki fontos személy, mivel arról hozhat döntéseket, hogy milyen projekteket támogassanak és honnan vonjanak el pénzt - fogalmazott Fuzik.Hozzátette: Baja Ferenc egyszer mutatott neki egy papírt, amelyen a főpolgármester aláírása szerepelt, illetve az, hogy informatikai főtanácsadó lett a fővárosnál. "A harmincmillió forintnyi vesztegetési pénzt én adtam át neki a Várkert Bazárnál található kis parkban" - mondta Fuzik a nyomozóknak.
|
Horváth Csaba állítja, csak unalomból és nem a kenőpénz miatt találkozott a koronatanúval
|
Elismerte a bíróságon a két szocialista politikus, Horváth Csaba volt zuglói polgármester, elsőrendű vádlott, illetve a másodrendű vádlott Tóth Csaba, a helyi MSZP egykori erős embere, hogy ismerik és többször is találkoztak a zuglói parkolási botrány koronatanújával, Fuzik Zsolttal. Azt ugyanakkor tagadták, hogy kenőpénzt vettek volna át a férfitól, aki egyébként az eljárás során átment a hazugságvizsgálaton. Horváth állítása szerint néha csak azért kezdeményezett találkozót Fuzikkal, mert unatkozott.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/05/horvath-csaba-allitja-csak-unalombol-es-nem-a-kenopenz-miatt-talalkozott-a-koronatanuval
|
2025-05-14 14:25:02
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
A Fővárosi Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt emelt vádat egy cég irányítója ellen, aki csaknem 80 millió forint adót csalt el.A főügyészség az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, hogy egy 44 éves vállalkozó a háttérből irányított egy céget, amely gazdasági tevékenységet folytatott, építőipari kivitelezési - bontási, villanyszerelési, aszfaltozási, festési, javítási - tevékenységet végzett, ezen túl HR-tanácsadási, informatikai és hobbifotósként fotós szolgáltatásokat is vállalt.A tevékenységével összefüggésben számlákat állított ki gazdasági partnerei részére, akik azok áfatartalmát megfizették a számára.A férfi megbízott egy nőt, hogy könyveljen számára, azonban a megbízás alatt nem bocsátotta a könyvelő rendelkezésére a könyvelés alapjául szolgáló bizonylatokat.A könyvelőt az áfabevallási kötelezettség "nullás" adattartalommal történő teljesítésére utasította, annak ellenére, hogy valójában rendszeres bevétele volt a cégnek, emellett volt olyan, hogy ellátta a könyvelőt adatokkal, azok azonban nem voltak valósak.A férfi összességében ily módon - több év alatt - 76 millió forint áfát titkolt el és nem fizetett be - írták.A Fővárosi Főügyészség a férfit különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen és közvetett tettesként elkövetett költségvetési csalás bűntettével és folytatólagosan, közvetett tettesként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolta meg, vele szemben végrehajtandó börtönbüntetés, pénzbüntetés, valamint cégvezetéstől eltiltás kiszabását indítványozta a Fővárosi Törvényszék előtt - áll a közleményben.Borítokép: Illusztráció (Forrás: Shutterstock)
|
Vádat emeltek egy cégvezető ellen, aki 80 milliónyi áfát csalt el
|
A férfi megbízott egy nőt, hogy könyveljen számára, azonban a megbízás alatt nem bocsátotta a könyvelő rendelkezésére a könyvelés alapjául szolgáló bizonylatokat.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/04/vadat-emeltek-egy-cegvezeto-ellen-aki-80-millionyi-afat-csalt-el
|
2025-04-24 10:41:54
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
A tehetséggondozóként indult, mára a NER elitképzőjévé, "fideszes káderképzővé" avanzsált MCC-nek, a Mathias Corvinus Collegium Alapítványnak 2020 óta gyakorlatilag már garantáltan nincsenek anyagi gondjai. A kormány ekkor adta át ugyanis az alapítványnak a Mol és a Richter 10-10 százalékos részvénycsomagját, amivel egy csapásra megoldotta a kormányközeli szervezet finanszírozását.Hogy anyagi kihívásokkal nem kell szembesülnie a cégnek, az az éves beszámolójukból is kiderült. A 3,8 milliárd forintos értékesítésből származó árbevétel mellett 1,7 milliárd forint egyéb bevételt is elkönyveltek, mindkét bevételi forrás többszöröse az előző évinek. Értékesítésből 23-szor, egyéb bevételként 8-szor több folyt be az alapítvány kasszájába. Ez azonban még így is eltörpül a pénzügyi bevételek mellett, ami 40 milliárd forintot tett ki 2024-ben az előző évi 50 milliárd után. Idén sem lehet panaszuk, a tőzsdei cégek közlései alapján idén 31 milliárd forint osztalékot kap az MCC.Ennek nagy része a részesedésekből befolyt osztalék (28 milliárd forint), kisebb része pedig a befektetett pénzügyi eszközökből származó kamat vagy árfolyamnyereség, illetve egyéb kamat (összesen 11,6 milliárd forint). Az MCC-nek ugyanis nemcsak részesedései vannak más társaságokban (például a Libriben), de jókora mennyiségű állampapírral is rendelkezik. Tavaly ennek állománya kicsivel több mint 60 milliárd forint volt, a szervezet főként rövid lejáratú papírokat forgat, lejárt 88 milliárd forint értékben, 93 milliárd értékben pedig vásárolt. (Azért nem adja ki a kettő egyenlege a 60 milliárd forintos év végi állományt, mert a tavaly vásároltak között több olyan is volt, ami még év közben is lejárt, ezért szerepel a 88 milliárdos állományban is.)Mindezek mellett pedig tavaly év végén még 60 milliárd forint pihent az MCC bankszámláján, pontosabban ennek zöme egy betéti számlán.11 milliárd csak a dolgozókraA hálózat fenntartása rendkívül költséges, olyannyira, hogy ha nem lennének a részvényekből és a befektetett pénzügy eszközök révén szerzett bevételek, masszívan veszteséges lenne az MCC tevékenysége. Üzemi szinten (vagyis ezek nélkül a pénzügyi bevételek nélkül) 29 milliárd forintos a veszteség. Az osztalékok viszont jöttek és jönnek is, így 11,4 milliárd forintos nyereséget tudtak kimutatni, igaz, az előző év jobb volt, akkor majdnem 25 milliárd forint volt a profit.Anyagjellegű ráfordításként 13 milliárdot számoltak el, a dolgozókkal összefüggésben pedig 11,3 milliárdot a korábbi 9,2 milliárd után. Tavaly 721 volt az átlagos dolgozói létszám, ez a bérköltséggel együtt azt jelenti, hogy az alapítványnál az átlagos havi bruttó bér 910 ezer forint volt.Megállíthatatlan terjeszkedésAz MCC tavaly is folytatta a terjeszkedését, évek óta sorra nyitja a központjait a vidéki városokban és a határon túl. A brüsszeli irodájuk 2022 végén indult, hogy "alternatívát" kínáljon Európa "polarizált kultúrtájának", az intézmény viszont az EU figyelmét is felkeltette. Tavaly megvették az Inforádió 75 százalékát, az övék lett a Mandiner is, a Libri könyvkiadót pedig még régebben szerezték meg. De van Női Közéleti Vezetőképzőjük is.Tavalyi említésre méltó szerzeményük még szintén Brüsszelhez kapcsolódik. Többségi tulajdont szereztek ugyanis a 2021-ben létrehozott European Conservative Nonprofit Kft.-ben, amit még Lánczi András és Alvio Mario Fantini hozott létre. A cég a The European Conservative nevű, angol nyelvű, jobboldali brüsszeli hírportál kiadója, amely a Szabad Európa korábbi cikke szerint három év alatt 1,6 milliárd forintot kapott a Batthyány Lajos Alapítványtól, amelyen keresztül jelentős közpénzek vándorolnak akár Fidesz-közeli álcivil szervezetekhez is.A támogatásért cserébe az volt az ígéret, hogy a European Conservative "meghatározó európai hírportál" lesz, és segít európai konzervatív közösségeket létrehozni.
|
Úszott tavaly a pénzben a NER Brüsszelben is harcoló elitképzője
|
Nagy bajban lenne az MCC, ha nem kaptak volna egy jókora részvénycsomagot. Az osztalékok nélkül csúnyán veszteségesen működnének.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/06/04/uszott-tavaly-a-penzben-a-ner-brusszelben-is-harcolo-elitkepzoje
|
2025-06-04 11:30:42
| true | null | null |
444
|
Magyar szereplők is bekerültek a nyertesek közé a szlovákiai Eperjesen épülő katonai kórház kivitelezésére kiírt, 450 millió eurós (mintegy 180 milliárd forintos) közbeszerzésben - számolt be a Napunk, a szlovákiai magyar hírportál, amit a Telex szúrt ki.A nyertes ajánlat jelentősen, mintegy 100 millió euróval haladta meg az állam által eredetileg tervezett költséget.A megbízást egy három vállalatból álló konzorcium kapta meg: a galántai székhelyű Bekor, valamint a magyarországi Confector és West Hungária Bau (WHB). Utóbbi tulajdonosa Paár Attila, az egyik leggazdagabb magyar vállalkozó, aki 2015-ben azzal került a figyelem középpontjába, hogy cége megvásárolta Tiborcz István részesedését az Elios Zrt.-ben. A WHB az Orbán-kormányzat egyik legnagyobb építőipari partnere, és szerepel a Transparency International Magyarország "tenderbajnokainak" listáján is.A Confector szintén jó kapcsolatokat ápol a magyar kormánnyal: a cég nyerte el a budai Karmelita kolostor - a miniszterelnöki rezidencia - felújítására vonatkozó megbízást, amely összesen 14 milliárd forintba került - írja a lap.
|
Ismert magyar cégek is építhetik a szlovákiai katonai kórházat
|
A nyertes konzorciumban hazai cégek is helyt kaptak.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/ismert-magyar-cegek-is-epithetik-szlovak-katonai-korhaza.html
|
2025-06-27 13:01:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Életszagú történet következik arról, milyen az, amikor hirtelen a szomszédoddá válik a NER egyik prominens tagja.Most nem milliárdokról, kastélyokról és irodaházakról van szó, hanem egy lakásról egy helyi örökségvédelem alatt álló épületben a budapesti belváros közepén.A lakóközösség előzetes tájékoztatása nélkül álltak neki a megvásárolt lakás szétbontásához, sőt még a födémet is megbontották, ami viszont társasházi közös tulajdonnak számít.Mivel örökségvédelmi ingatlanról van szó, már a bontáshoz is engedélyt kellett volna kérni, ahogy a társasház hozzájárulását is kérniük kellett volna.Tevékenységükkel jelentős károkat is okozhattak az épületben.Matolcsy Ádám és felesége tavaly év végén újabb ingatlannal növelte vagyonát, egy V. kerületi, közel 150 négyzetméteres lakással egy helyi építési örökségvédelem alatt álló ingatlanban. A lakás a Matolcsy Ádám tulajdonában lévő Magyar Stratégiai Zrt. és a felesége, Matolcsy-Meloche Nicole nevére került. A tulajdonszerzésről először beszámoló Hadházy Ákos még a cég 2023-as beszámolójára hivatkozva írt a zrt. anyagi helyzetéről, azóta viszont már a legfrissebb adatok is napvilágot láttak, amelyek ismeretében még nagyobb kérdés, hogy miből finanszírozhatta a vásárlást. A dokumentumok szerint ugyanis bár volt bő 400 millió forintos bevétele a cégnek, a fizetendő kamatok és kamatjellegű kiadások minden korábbinál nagyobb tételt jelentettek, így 2,7 milliárd forintos veszteséggel zárt Matolcsy zrt.-je.Egy ilyen lakás a hirdetések alapján Hadházy szerint 300 millió forintot érhet, információink szerint azonban ennél jóval kedvezőbb árat fizethettek érte Matolcsyék, mélyen a piaci ár alatt, 150 millió forintért juthattak hozzá az ingatlanhoz.A vásárlás után nem sokkal felújításba kezdtek Matolcsyék, ami rögtön egy igen jelentős bontással kezdődött. Ez az egész pedig alaposan felháborította a lakóközösséget.Az egész történet azzal kezdődött, hogy a társasház bármiféle értesítése nélkül kezdték el a munkálatokat, amelyeket nem is közvetlenül Matolcsy Ádámék irányítanak, hanem az a jogi végzettséggel rendelkező Zavadszky Norbert, akit Matolcsy Ádám közeli barátjának, munkatársának, ügyintézőjének, de még titkárának is tartanak. A Telexnek korábban Zavadszky annyit mondott, hogy Matolcsy Ádámmal fenntartott kapcsolatát szakmai jellegűként tudja jellemezni.Engedély nélkül?Alapvetően nemcsak azzal van a probléma, hogy nem értesítették a lakóközösséget a munkálatokról. Hiába szokás ezt így csinálni: a lépcsőház földszintjén lévő táblán egy papírlapon feltüntetik, hogy mettől meddig tartanak az esetleg zajjal, piszokkal járó munkálatok.Mivel helyi építési örökségvédelem alatt álló épületről van szó, már maga a bontás is engedélyköteles tevékenységnek minősül a jelenlegi jogszabályok alapján. Amit szintén engedély nélkül kezdtek el csinálni, és nagyon csélcsap módon végezték el a lakók tapasztalatai alapján."Pitiánerül csinálták a bontást", mesélte a társasház egyik lakója.A 150 négyzetméteres - legfelső szinten lévő - lakás falait kibontották, kiszedték az ajtókat is, így az ingatlanból - feltehetően csak átmenetileg, de - egy óriási teret csináltak. Ez pedig aggodalommal tölti el a lakókat, félnek, hogy a statikai állapot megváltozása miatt megrogyhat az ingatlan teteje, vagy olyan károk keletkeznek benne, amit végül a társasház költségén kell rendbe hozni. A statikai állapot miatti aggodalmat nemcsak a falak kibontása alapozta meg, hanem az a tény is, hogy a munkások „tehermentesítés céljából” a födémszerkezet töltését is eltávolították, erről már maga Zavadszky Norbert tájékoztatta egy levélben az aggódó lakókat. Ezen a ponton pedig egy olyan tevékenységről beszélünk, amihez hozzá kellett volna járnia a társasháznak. A födém töltése (ami lehet egyebek mellet salak, purhab is például) a födém részét képezi, a födém pedig a társasház osztatlan közös tulajdonának számít. Vagyis ahhoz, hogy Matolcsyék a salakot eltávolíthassák, közgyűlési határozatra lett volna szükségük, viszont ezt az engedélyt sem nem kérték meg a társasháztól. Ahogy a munkákról sem tájékoztatták a szomszédokat.Összességében úgy vélik a lakók, hogy Matolcsyék többszörösen is megsértették a társasházi törvényt, „szétverték” egy világörökségi területen lévő, védett besorolású ingatlan egyik lakását. Veszélyeztetik a ház statikai állapotát, nem vették figyelembe a lakók felháborodását, nem tájékoztatták őket, szakvéleményt sem készíttettek a munkálatok előtt.Mindezek nyomán a lakók a közös képviselet, majd egy ponton az V. kerületi önkormányzat felé is panaszt tettek. Pedig elmondásuk szerint nincsenek jó tapasztalataik a fideszes kerületi vezetéssel: az önkormányzat rendre elhúzza az ügyeket, nem adja meg a tulajdonosnak megillető tájékoztatást sem. Lényegében minden ügyük, panaszuk elhalt a bürokrácia útvesztőjében.A helyi örökségvédelem alatt álló épületFotó: Google MapsAz önkormányzat egyébként a panaszra adott válaszában elismerte ugyan, hogy az ingatlannal kapcsolatban felmerül a veszélyes állapotot okozó szakszerűtlen kivitelezés, de ő maga nem fog/tud vele foglalkozni. Ezért a szabálytalan építési tevékenységek ügyének hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz, Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Pesti Építésügyi Osztályához tette át az ügyet.„Panaszbejelentés esetén hivatalunk haladéktalanul intézkedik a kormányhivatal értesítéséről, továbbá a jogszabályokban előírt településképi kötelezési eljárás lefolytatásáról, amellyel célunk, hogy érvényt szerezzünk a vonatkozó településképi és építési jogszabályokban foglalt előírások betartásának”, ezt már az ingatlannal kapcsolatos megkeresésemre válaszolta az önkormányzat.Az üggyel kapcsolatban egyébként Zavadszky Norbertnek és Matolcsy Ádámnak is elküldtem a kérdéseimet, de a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz tőlük.Ez alapján tehát a szabálytalan tevékenység miatt (mit bontottak, mennyit és hogyan) a kormányhivatal folytathat eljárást, az önkormányzat pedig településképi szempontból vizsgálhatja az ügyet. A lakók egyébként nem tartják kizártnak azt sem, hogy már elindult valamiféle vizsgálat vagy eljárás a lakás bontásával kapcsolatban, melynek részeként bekérhették a társasház – az egyébként nem létező – hozzájárulását a munkálatokhoz. Ennek beszerzése ugyanis, mintha fontosabbá vált volna a tulajdonosok számára. Volt ugyanis egy közgyűlés, amin már maga Zavadszky Norbert is megjelent, de ettől függetlenül leszavazták a hozzájárulást a lakók.„Most a barátságosabb oldalát próbálja Zavadszky felénk mutatni”, mesélte az egyik ott lakó. Hetekkel ezelőtt ugyanis a lakók szakvéleményt szerettek volna látni a bontással és az ingatlan állapotával kapcsolatban, amit most a közgyűlés utáni napon Zavadszkytól meg is kaptak a lakók. „Jó lett volna, ha ezt már a közgyűlés előtt megkapjuk, hogy tudjunk róla beszélni. A szakvéleménnyel egyébként próbálnak nyugtatni, hogy minden oké”.Mindenesetre az elmúlt hetekben ezt leszámítva semmi sem történt a lakás körül, sőt, még a bontást is egy nap alatt rohamtempóban, késő éjjelig dolgozva fejezték be, majd még az éjszaka leple alatt összepakoltak mindent és elmentek a munkások. Azóta áll az ingatlan felújítása.Azt egyébként a lakók sem értik, mi lehet Matolcsyék szándéka a lakással, hiszen lift nincs az épületben, így luxuslakásnak nehezen tudják elképzelni. Maximum fiataloknak lenne jó az a lakás, hiszen a szabályozás miatt még az airbnb-zés sem jó biznisz.Két nagy gond is van a történettel a szakember szerint „Egyértelmű, hogy jogszerűtlenül jártak el a bontással kapcsolatban”, magyarázta az esetet egy építési ügyekben jártas szakember.Matolcsy Ádám és barátnője a Felix étterem előtt 2022. május 12-énFotó: Németh Dániel/444A tulajdonosnak – vagyis Matolcsyéknak – az alábbi lépéseket kellett volna megtenniük szerinte.Először is statikus tervezőt kellett volna keresni, aki felméri meg meghatározza a bontható és a nem bontható falakat, és födémet, utóbbihoz rétegrendet is csatolnia kellett volna a régi és az új elképzelés szerint is. Mivel a födém és tetőszerkezet egyértelműen közös tulajdon, ahhoz a lakók hozzájárulása nélkül hozzá sem lett volna szabad nyúlniuk. Aztán ha megvannak a statikai tervek, az elképzelés az átalakításról, a helyi építésügyi hatósághoz kellett volna fordulniuk, hiszen örökségvédelmi épületről van szó. A hatóság pedig a tervek alapján eldöntötte volna, milyen módosításokat engedélyez, és ennek a határozatnak a birtokában lehetett volna egyáltalán megkezdeni a bontást.„Bármennyire is azt mondják, hogy csak a válaszfalakat bontották ki, ez egyáltalán nem biztos, mivel egy 150 négyzetméter területű lakásban nagy valószínűséggel építettek minimum egy vagy lehet kettő teherhordó falat is. Ha van ilyen – egyébként látványra is a többinél vastagabb – fal, akkor annak elbontásával életveszélyessé tették az épületet, mivel a födém terhelése nem lett egyenlő, ez pedig idővel így a tetőszerkezet középre történő berogyásával fog járni”, magyarázta a szakember. Szerinte egyébként Zavadszky elszólhatta magát, amikor úgy fogalmazott a lakóknak, hogy a födémből tehermentesítés céljából szedték ki a salakot – legalábbis erre lehet következtetni a rendelkezésre álló információkból.A lényeg tehát, hogy engedélyezett statikai terv, az építésügyi hatóság hozzájárulása és közgyűlési jóváhagyó határozattal kezdhették volna csak meg a bontást. A szakember 90 százalékra teszi annak az esélyét, hogy teherhordó falakat is kiszedtek.Szokatlannak találja az építési hatóság eljárását is, amely végül csak településképi szempontból vizsgálja az ügyet. A hatóságnak ki kellett volna küldenie valakit, aki helyszíni szemlét végez, és ha nem találja megfelelőnek a bontási munkálatokat, akkor jogában állt volna felfüggesztenie a munkát, bekérni a terveket és csak jóváhagyás után lehetett volna folytatni a munkálatokat.
|
Kiborultak Matolcsy Ádámék új szomszédai, mert engedélyek nélkül szedték szét a legújabb lakásukat
|
Matolcsyék a 150 négyzetméteres lakás bontását engedélyek nélkül kezdték az örökségvédelem alatt álló belvárosi épületben. Életszagú történet arról, milyen az, ha hirtelen a szomszédoddá válik a NER egyik prominens tagja.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/06/20/kiborultak-matolcsy-adamek-uj-szomszedai-mert-engedelyek-nelkul-szedtek-szet-a-legujabb-lakasukat
|
2025-06-20 13:41:59
| true | null | null |
444
|
Lázár János kuratóriumi elnökként vezeti a Jövő Nemzedék Földje Alapítványt, amely három állami céget is ajándékba megkapott: a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok Zrt.-t, az ATEV állatitetem-feldolgozó vállalatot és a Concordia közraktárat, írja Hadházy Ákos a Facebook-oldalán.A független képviselő szerint Lázár ezekből a cégekből két év alatt 4,5 milliárd forint osztalékot vett ki, a Ménesbirtokból 1 milliárd forintot, az ATEV-ből 3 milliárdot, a Concordiából pedig 450 milliót. "Az sem érdekelte, ha az adott évben veszteséges volt a cég, akkor az eredménytartalékot szavazta meg magának az alapítvány", írta Hadházy. Érdekes jelenség ugyanakkor, hogy miután átvette a cégeket az alapítvány, azok eredménye, nyereségessége bezuhant.Hadházynak ötlete sincs arra, hogy az alapítványnak miért van szüksége erre a 4,5 milliárd forintra, hiszen az sem tudható, hogy mivel is foglalkozik az alapítvány, a honlapja sem üzemel.
|
Két év alatt 4,5 milliárd forintot vett ki Lázár János alapítványa a neki átadott állami cégekből
|
Hadházy Ákos szerint nem tudni, mire kellhet ez a pénz az alapítványnak, amelyről egyébként azt sem lehet tudni, hogy mivel foglalkozik. Még honlapja sem működik.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/06/30/ket-ev-alatt-45-milliard-forintot-vett-ki-lazar-janos-alapitvanya-a-neki-atadott-allami-cegekbol
|
2025-06-30 12:58:40
| true | null | null |
444
|
Nem tudom, mennyire kell sokkos állapotba kerülnie közpénzszórástól egy parlamenti képviselőnek, hogy azt írja le: "én nem is vagyok egy Szily László", de Hadházy Ákos ennyire sokkos állapotba került. A csisztapusztai - Fonyód és Balatonfenyves között, azoktól délre fekvő apró település - Berek Látogatóközpontot látogatta meg, ami egyébként megtévesztésig hasonlít egy fedett fürdőre. Valószínűleg azért, mert mint felidézi, Móring József Attila, a helyi fideszes képviselő már 2017-ben azon panaszkodott a látogatóközpont építésének bejelentésekor, hogy a fedett fürdő kellene bővíteni, de arra nem lehetett pályázni."Hát, megoldották okosba" - írja Hadházy, mondván: pár évig még valószínűleg úgy fognak csinálni, "mintha kiállításnak épült volna az egész, amíg le nem jár a kötelező fenntartási időszak és végre fel lehet tölteni vízzel a »konferenciatermet« (medencét)". A látogatóközpontot másfél éve adták át, majd be is zárták, de nemrég újra kinyitották, hogy a 2000 forintos belépő ellenében "ürességtől kongó termek" és "gagyi »interaktív« attrakciók" várják a turistákat, hiszen "muszáj volt valami kiállítást odab.szni, ha már erre adta a pénzt a mocskos EU".Hadházy felsorol és fotón is bemutat néhányat a látogatóközpont eklektikusra sikeredett gyűjteményéből, aminek univerzuma a fafaragásoktól az ásványokon és az "interaktív rádiókiállításon" át - "az interaktivitás csak annyit jelent, hogy ha az egyik elé állunk, akkor egy hangszóró lejátssza a Kossuth régi szignálját és mond egy hírt a megnyíló kiállításról" - a fogalmat nagyon furán értelmezve kialakított szimulátorokig terjed. A fenti listát olvasva Örkénytől a Hubauer Sándor Emlékkiállítás jutott eszembe, bár azokat a tételeket talán ő sem tudta volna kitalálni, ami a vízi élőlények bemutatója című részlegen van:egy műanyag béka, egy falon "két darab aszott halfej-preparátum", egy nádasszimulátor, ami arról szól, hogy lógó színes kreppapírok között kell átmenni, mocsárszimulátor, amit padlószőnyeg alá tett szivaccsal valósítottak meg,illetve egy gólyaszimulátor, amit Hadházy ki is próbált; sajnos videó nincs arról, ahogy kezét csapkodva egyre magasabbra emeli a gólyáját.
|
Hadházy Ákos olyan szürreális közpénzherdálásra bukkant, hogy Szily Laci kollégánk jutott eszébe
|
Két preparált halfej, egy műanyag béka, szőnyeg alá tett szivacs mint mocsárszimulátor – „muszáj volt valami kiállítást odab.szni, ha már erre adta a pénzt a mocskos EU”.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/06/06/hadhazy-akos-olyan-szurrealis-kozpenzherdalasra-bukkant-hogy-szily-laci-kollegank-jutott-eszebe
|
2025-06-06 07:59:26
| true | null | null |
444
|
Jól jövedelmező feladatnak tűnik a Budapest-Belgrád vasútvonal építése, tavaly 15 százalékkal nagyobb bevételt, 117 milliárd forintot hozott a feladatért felelős RM International Zrt.-nek. A cég egyébként Mészáros Lőrinchez kötődő R-Kord Kft. és a Mészáros és Mészáros Zrt. tulajdonában áll.A bevételekkel szemben 111 milliárdos kiadása volt a cégnek, aminek zöme igénybe vett szolgáltatás volt, azon belül is főként az alvállalkozóknak fizetett díjak. Ezeket egyébként részben a családi körbe tartozó más cégeknek fizethették ki, hiszen a projektbe alvállalkozóként Mészáros gyerekeinek cégét (Fejér B.Á.L Zrt.), egy másik Mészáros céget, a V-Híd Zrt.-t, és maga az R-Kord Kft.-t is bevonták.A költségek és az adók elszámolása után stabilan jött tavaly az 5 milliárdos nagyságrendű tiszta nyereség, 5,2 milliárd után kicsivel több mint 5 milliárdot realizáltak. Mészárosék pedig nem voltak szégyenlősek a teljes nyereséget kilapátolták a cégből osztalékként. Ugyanígy jártak el egyébként 2023-ban is.
|
Minden nyereséget kivettek a Budapest-Belgrád vasútépítő cégből Mészárosék
|
5 milliárd forint profit vándorolt tovább két tulajdonosként megjelenő Mészáros-céghez.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/05/31/minden-nyereseget-kivettek-a-budapest-belgrad-vasutepito-cegbol-meszarosek
|
2025-05-31 17:13:18
| true | null | null |
444
|
Az "Ezek ugyanazok" furcsa és nem túl jó hangulatú szállóigéje az elmúlt tizenöt év hazai közéletének. Azért különös, mert a Fidesz-holdudvar emblematikus figurái és a hatalommal kritikus értelmiség egyaránt használják. Ez a címe Bródy János 2011-es rendszerkritikus dalának, és közben gyakran jelennek meg írások ilyen címmel a fundamentalista jobboldalon, legutóbb pár napja az önmagát mindig eredetinek gondoló Demeter Szilárd sütötte el Magyar Péterrel kapcsolatban, de Szakács Árpádtól Kocsis Mátén keresztül Pilhál Györgyig (aki Márainak tulajdonítja a mondást) sokan írtak már ezzel a frappáns felütéssel. Ezek a szövegek minden esetben - ahogy a Bródy-dal is - sötét történelmi analógiákról szólnak.Amióta foglalkozom a Nagymesterrel és a BKV-ba beépült bűnszervezettel, újra és újra ezt a fáradt közhelyet mormolom magamban, de nem átvitt értelemben, nem idézőjelben, áthallásosan, hanem konkrétan.Ezek nem olyanok, mint... - hanem tényleg ugyanazok.Nokiás doboz 2009–10-ben tele voltak a bűnügyi hírek a BKV-val, tucatszám gyanúsítottak meg cégvezetőket, politikusokat a legkülönbözőbb gazdasági és korrupciógyanús bűncselekményekkel. Mind közül kiemelkedik a nokiás doboz ügye, ami azóta a pre-NER, szocialista időszak szimbólumává vált. Idézzük fel, hogyan is szólt a legenda. Balogh Zsolt, a BKV egykori vezérigazgatója azt vallotta, hogy Hagyó Miklós MSZP-s főpolgármester-helyettesnek, aki abban az időben a BKV ügyeiért felelt, egy nokiás dobozban adott át 15 millió forint kenőpénzt.TBG kollégánk anno letesztelte, valóban belefér-e 15 millió egy nokiás dobozba.A történet szerint Balogh csupán a futár volt, a dobozt egy bizonyos Lazarovits Márk küldte Hagyónak, aki akkoriban a Synergon Informatika Zrt. vezetője volt. A Synergon Balogh állítása szerint így próbálta megolajozni a BKV-val kötendő vaskos informatikai szerződést. (Balogh évekkel később visszavonta a vallomását.)Hagyó Miklós az egyik tárgyaláson, 2017. szeptember 7-énFotó: Rosta Tibor/MTI/MTVA A nokiásdoboz-ügy több elemében is rímel arra a bűnügyre, ami nemrégiben elsodorta a BKV vezérigazgatóját.Miről szól dióhéjban ez az új BKV-balhé? Egy Sys IT nevű informatikai cég, amit a vád szerint bűnszervezet irányított, korrupcióval és egyéb fondorlatokkal brutálisan túlárazott tendert nyert el a BKV-nál. Az extraprofitot pedig áfástul készpénzben kiszívták a közlekedési vállalatból. Ha megkaparjuk, hogy mi is az a Sys IT, akkor nem kell sokat nyomozni, hogy kiderüljön, valójában ez az időközben csődbe ment Synergon Informatika utódcége. Csak nevet változtatott. A Synergon volt az a cég, ahonnan 15 évvel korábban az állítólagos nokiás doboz útra kelt Hagyó Miklós irányába, majd Sys néven Tarlós István alatt szerződést húzott be, Karácsony idején pedig tovább transzformálódva szerződést hosszabbított. Tehát a 15 évvel korábbi ügynek és mostaninak is gyakorlatilag ugyanaz a cég a főszereplője. A témát ebben a Magyar Jeti-epizódban mutattuk be:ForrásDe itt nem érnek véget a párhuzamok. Nemcsak a Synergon, hanem annak egykori vezetője is szerepet kap az új sztoriban. A Nagymesterékkel szembeni nyomozás anyagai szerint az új BKV-ügyben is felbukkan egy ismerős név. A gyanúsítottak között szerepelt Lazarovits Márk is, az állítólagos nokiás doboz állítólagos feladója, akit az újabb ügyben költségvetési csalással gyanúsítottak meg a hatóságok, de már nem mint a Synergon vezetőjét, hanem mint az MVM egykori informatikai igazgatóját. Ugyanis az MVM-nél is a Nagymester hálózatától származó fiktív számlákat találtak a NAV nyomozói. (Lazarovits Márk ellen sem a korábbi, sem a mostani ügyben nem emeltek vádat.)Lazarovits MárkBarátokF. Zsolt (Nagymester) a BKV informatikai igazgatójakéntMaga a Nagymester sem most először került a BKV-val foglalkozó bűnügyi hírekbe. A jelenlegi ügy főszereplője, F. Zsolt 15 éve, a Hagyó-időszakban a BKV informatikai igazgatója volt. Őt is elérte a NER előtti 2009-es nagy letartóztatási hullám. A BKV menedzsereként vesztegetéssel vádolták meg, hetekig szökésben volt, nemzetközi körözést adtak ki ellene. A korabeli beszámolók szerint külsejét megváltoztatva, haját átfestve, szakállban bujkált külföldön, végül kommandósok kapták el, majd 2017-ben minden vád alól felmentették – de most ismét a vádlottak padján ül, és többek között ismét a BKV-informatika körüli visszaélések miatt.F. Zsolt, a Nagymester a Győri TörvényszékenFotó: Kristóf Balázs/444A Nagymester barátját, Bolla Tibort, a BKV vezetőjét most azért menesztették, mert gyanúsan szoros szálak fűzték F. Zsolthoz és szervezetéhez. De ő sem először került bajba. Amikor robbant a Hagyó-bomba, akkor már gazdasági vezérigazgató-helyettes volt a közlekedési vállalatnál, és hűtlen kezeléssel gyanúsították meg. A rendőrség azt állította, hogy H. Évát, Hagyó Miklós egykori szóvivőjét fiktíven foglalkoztatták. A gyanúsítás szerint Bolla Tibor különböző juttatásokat, béreket engedélyezett számára, amivel 24 milliós vagyoni hátrányt okozott a vállalatnak. Később Bolla is kikerült a gyanúsítottak közül, és vezérigazgató lett. Ahogy Tarlós István fogalmazott: „valószínűleg azt az egy személyt fogom megbízni az új vezető kinevezéséig, akit a BKV régi vezetői közül vizsgált az ügyészség, és felmentette”.(Cikkünk, amibe Bolla Tibor belebukott.)A Nagymester, F. Zsolt és Bolla Tibor, a BKV menesztett vezére.A Városháza fantomjaA 2010-es nagy letartóztatási hullámban Hagyó Miklós volt a szocialista nagyvad, de a liberálisok erős embere is rács mögé került. Mesterházy Ernő, Demszky Gábor tanácsadója, a „Városháza fantomja” volt az SZDSZ-es trófea, akit akkoriban azzal vádoltak, hogy felesleges szerződések megkötésére adott utasítást a BKV-nál. Az egyik konkrét vádpont szerint a PQS International Kft. nevű takarítócéggel az ő nyomására kötöttek szerződést, ezáltal indokolatlanul megdrágult a fővárosi cégnél a takarítás, az ügyészség szerint 163 millió forint vagyoni hátrányt okozott a közlekedési vállalatnak. Később őt is felmentették.F. Zsolt (Nagymester) és Mesterházy Ernő, a Városháza egykori fantomjaA Nagymester vallomása szerint Mesterházy Ernővel 2010-ben a börtönben ismerkedtek össze, lettek jóban. Majd miután mindketten szabadultak, az üzleti életben segítették egymást. Az eljárás során a Nagymester élete legnagyobb hibájának nevezte, hogy segített Mesterházynak egy takarítással kapcsolatos bizniszben, pedig busásan megfizették érte.Az éppen zajló BKV-s bűnügyi eljárás során Mesterházy Ernőt ismét meggyanúsították, most éppen üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással. 2022 decemberében ki is hallgatták. Ugyanis a Nagymester-féle csalássorozatnak nem csupán informatikai, de a BKV-t érintő takarítási szála is van. A NAV a Mesterházy Ernőhöz korábban köthető Prizma csoportot a bűnszervezet egyik kiemelt haszonhúzójaként jelölte meg, ami azt jelenti, hogy náluk is a bűnszervezettől származó fiktív számlákat találtak nagy mennyiségben, amik után az adó nem lett befizetve, így sok száz millió forinttal károsították meg a költségvetést. (Mesterházyról és a Prizma-ügyről ebben a cikkben írtunk.) De mi is az a Prizma?Több mint tíz évvel a letartóztatása után Mesterházy Ernőt ismét a BKV takarítóvállalatával hozták összefüggésbe. Ugyanis a Prizma vállalat korábbi neve PQS volt. Pont ez volt az a cég, ami miatt 2010-ben Mesterházy Ernőt már egyszer megvádolták. A vállalat 2008-tól konzorciumban takarította a BKV járműveit, telephelyeit, irodáit, évi bruttó 3,65 milliárd forintért. Még Demszky Gábor idejében kezdtek, de Tarlós István alatt is megőrizték pozíciójukat. 2022 májusában járt le a szerződésük. Mesterházy Ernő panaszt emelt a gyanúsítás ellen, majd nem vádolták meg bűncselekménnyel.Ezek ugyanazokElőfordulhat, hogy csupán véletlenek sorozatáról van szó, de mégis szembetűnő, hogy most, 2025-ben, több kurzusváltást követően, két Tarlós- és egy bő Karácsony-ciklus után a BKV körüli botrány sok szempontból emlékeztet a 15 évvel korábban kirobbant Hagyó-ügyre. Sok szereplő, cég és maguk az ügyek is folytonosságot mutatnak NER előtti világgal.Persze különbségek is bőven akadnak, példának okáért pont a névadó, Hagyó Miklós neve fel sem merült a mostani nyomozás során. Ettől függetlenül szocialista politikusok most is nagy számban ülnek a vádlottak padján. Hogy mást ne mondjunk, 2010 előtt Hagyó Miklós mellett az a Horváth Csaba volt a másik alpolgármester, akit jelenleg azzal vádolnak, hogy rendszeresen kenőpénzt fogadott el a Nagymestertől.Szocialista vádlottak a bíróságon: Horváth Csaba, Baja Ferenc, Tóth CsabaFotó: Németh Dániel/444Fontos, hogy a fent felsorolt szereplők közül sem akkor, sem a most folyó eljárásban nem ítéltek még el senkit. Abban is hasonlít a másfél évtizeddel korábbi ügy a mostanira, hogy miként a Hagyó-ügy, ez is esélyes, hogy gellert kap. Az akkoriban megvádoltak közül még a főszereplőt, Hagyó Miklóst is alig-alig tudta elítélni a bíróság, a további vádlottak közül senkinek nem kellett börtönbe vonulnia. A most zajló ügyben a győri NAV ugyan alaposan nyomozott, sokkal alaposabban, mint anno a hatóságok, de amint a szálak elértek olyan fajsúlyos, a rendszer számára kényes szereplőkig, mint a 4iG, Antenna Hungária, MVM, Tombor András, Bolla Tibor és mások, akkor behúzták a féket, és megelégedtek az áfacsalásos sztorival és néhány MSZP-s és fideszes politikus vád alá helyezésével. A történet így nem kerek.Adódik a kérdés: a Fidesz által 2010 és 2019 között uralt Budapesten hogy másztak be a BKV ablakán a már korábban az ajtón kidobott, és kompromittálódott szereplők? Sorozatunk következő részéből kiderül.
|
Ezek ugyanazok, de szó szerint
|
Kísérteties: pont azok a nevek és cégek bukkannak fel a mostani BKV-botrányban, mint 15 éve, a NER előtt a legendás nokiásdoboz-ügynél.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/06/03/ezek-ugyanazok-de-szo-szerint
|
2025-06-03 11:06:23
| true | null | null |
444
|
Bár a felcsúti milliárdoshoz kötődő sportmárka webshopja jó ideje nem üzemel, ez láthatóan egyáltalán nem okoz fennakadást a forgalmazócég, a Magyar Sportmárka Zrt. mindennapjaiban és pénzügyeiben. Olyannyira nem, hogy 2017-es megalapítása óta a cég most először engedi meg magának, hogy osztalékot fizessen ki a tulajdonosnak, a Talentis Group Zrt.-nek.Igaz, óvatos duhajok voltak, a 156 millió forintos profitnak a kétharmadát, 100 milliót vesznek ki a cégből, a többit az eredménytartalékba helyezik. Ez az a mérlegsor, ahol az elmúlt évek gazdálkodásának nyereségei és veszteségei is halmozódnak. Tavaly év végén itt egyébként 546 millió forint szerepelt (a tavalyi profit még nincs itt elszámolva), vagyis akár 100 milliónál többet is lett volna lehetőség kivenni.Tavaly tehát 903 millió forint után 973 millió forint árbevételt értek el, ami rekordösszeget jelent. Ez a növekedés ráadásul úgy jött össze, hogy a belföldi ruházati kiskereskedelem "csak" 691 millió forgalmat generált szemben az előző évi 773 millió forinttal. Szerencséjükre az EU-n belüli export viszont látványosan felfutott, ami kompenzálta a hazai piac gyengülését. 104 millió forint után 273 millió forint bevétel érkezett az exportból.Ezzel párhuzamosan a kiadások is kissé emelkedtek. Ez végeredményben a 2023-asnál valamivel kisebb nyereséget eredményezett: 213 millió forint után 156 millióval zárták 2024-et.
|
Szárnyal a 2rule, most először már osztalékot is kivesznek a cégből Mészárosék
|
Rekordévet zárt a felcsúti milliárdos sportmárkája, pedig a hazai piac forgalma csökkent. Szerencsére külföldön nagyon beindultak.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/05/30/szarnyal-a-2rule-most-eloszor-mar-osztalekot-is-kivesznek-a-cegbol-meszarosek
|
2025-05-30 15:22:45
| true | null | null |
444
|
Folyamatosan újabb és újabb történetek állnak össze azok után, hogy az Állami Számvevőszék kiadta a jelentéseit a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak működéséről. Egyre világosabban rajzolódik ki, hogyan veszítette el a gyakorlatban a közpénz a közpénz jellegét, hogyan gyarapították az akkori jegybankelnök fiának körét a közvagyon és a közpénz felhasználásával, és az is jól kivehető, hogyan bűvészkedték a közvagyont magánvagyonná. Így pedig végeredményben a jegybanki alapítványokból kinőtt Matolcsy-Száraz magánbirodalom működése is összeáll.Az Úri utca 72. szám alatti ingatlan egy kiváló példa, hogyan áll egy történelmi ingatlan a magán szolgálatába, a Kálmán Imre utca 20. szám alatti műemléki épületet trükkök bevetésével szerezte meg az MNB Matolcsy György kezdeményezésére, hogy az éveken át tartó folyamat végén fia, Matolcsy Ádám cégéhez kerüljön. 5+1 ingatlan segítségével pedig az is világos, mennyire szervezetten, pontosan időzítve cégekbe rejtve varázsolták a jegybanki alapítványok ingatlanjait Száraz István körébe.Egy eddig még a nyilvánosság előtt lényegében ismeretlen módszer azonban csak most, egy friss dokumentum által derült ki: volt - nem is egyszer -, amikor egyáltalán nem bajlódtak pénzmozgással az érintettek, egyszerűen csak elcserélték egymás között az ingatlanokat.Talán ezzel még nem is lenne annyira nagy probléma, ha nyilvánvalóan azonos körön belül történne mindez. Tehát mondjuk a piaci szereplőként tevékenykedő Gipsz Jakab "A" cége elcseréli az ingatlanját Gipsz Jakab "B" cégének egyik telkére, mivel pont a másikéra van szüksége a cégeknek. Persze egymástól független felek között is történhetnek és minden bizonnyal történnek is ilyen tranzakciók. Ha viszont a volt jegybankelnök fiának köréről és a volt jegybankelnök által létrehozott jegybanki alapítványok érdekeltségeiről van szó, és olyan milliárdos ingatlanokról, amit úgy adogatnak ide-oda, mintha egy egyszerű tollról lenne szó, akkor érdekesebb a helyzet.Azt már az 5+1 ingatlanról szóló cikkemben is megírtam, hogy volt két ingatlan - a Vörösmarty tér 3. szám alatti lakások, irodák, illetve a Lánchíd hotel épülete -, amelyeket a jegybanki alapítványok vettek meg, majd Száraz István közelébe kerültek, innen vásárolta meg őket a jegybanki alapítványok lengyel cége, a GTC, amely nem "ült sokáig" rajtuk. Idén ugyanis a Vörösmarty ingatlanok már visszakerültek a Száraz-körbe, és mint kiderült, egy egyszerű csere révén, pénz fizetése nélkül. A Lánchíd hotel pedig a Market Építős Scheer Sándornál és sógoránál kötött ki. Kezdjük azonban a Vörösmarty térrel, amelynek sorsát a lengyel GTC tavaly évről szóló beszámolója részletezi.Cserebere fogadom
|
Újabb trükkre bukkantunk, hogyan bűvészkedett a milliárdos ingatlanokkal a jegybanki alapítványos kör
|
Már-már kimeríthetetlen tárháza lehetett a jegybanki alapítványokhoz kapcsolódó körnek arra, hogyan gyarapodjanak a közpénzből felépített birodalom segítségével.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/05/20/ujabb-trukkre-bukkantunk-hogyan-buveszkedett-a-milliardos-ingatlanokkal-a-jegybanki-alapitvanyos-kor
|
2025-05-20 06:04:48
| true | null | null |
444
|
"Mellébeszélés helyett, a kormány a tényeket kívánja látni Budapesten" - mondta csütörtöki sajtótájékoztatóján Latorcai Csaba a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium miniszterhelyettese a kormány és a főváros tárgyalása után, amit Budapest csődközeli helyzete miatt folytattak. Latorcai bejelentette, hogy Navracsics Tibor miniszterfelkérte Domokos Lászlót, az Állami Számvevőszék korábbi elnökét "átvilágítási szakértőnek". Domokos a csütörtöki kormány-főváros egyeztetésen már részt is vett.Latorcai arról beszélt, hogy a mai tárgyaláson rögzítésre került, hogy a bírósági ítéletnek megfelelően a Magyar Államkincstár visszautalta Budapestnek a szolidaritási hozzájáruláslegutóbbi, 10 milliárdos részletét. "Hasonlóan példás hozzáállást várunk el a Fővárosi Önkormányzattól" - mondta.Latorcai megismételte, hogy a kormány nem ért egyet a bírósági ítélettel, ezért fellebbeznek ellene. A Fővárosi Törvényszékkeddi ítélete szerintaz Államkincstár korábban jogtalanul emelte le a főváros pénzét szolidaritási hozzájárulás címén, ezért elrendelték, hogy az Államkincstár kamatostul fizesse vissza Budapestnek ezt a 10,2 milliárd forintot. Emellett a bíróság a főváros azonnali jogvédelmi kérelmének is helyt adott. A miniszterhelyettes szerint Karácsony Gergelyék számos ponton félrevezették a bíróságot.Latorcai Csaba arról is beszélt, hogy a csődközeli helyzet nem hárult el, szerinte ahhoz, hogy ebből "kikecmeregjenek" először egy törvényes költségvetésre lenne szükség. A miniszterhelyettes elmondta, Karácsonyék azt ígérték nekik, hogy jövő héten ezt megpróbálják teljesíteni. Továbbra is szükségesnek tartják feltárni, hogy mi vezetett a csőd közeli helyzethez, ezért neveznek ki átvilágítási szakértőt. Tudni akarják hova tűnt a Tarlós István által otthagyott 200 milliárd forint, és "hova folyik a több mint 300 milliárd forintos iparűzési adó bevétel"."Bízunk benne elnök úr mihamarabb kideríti, hogy hova ment el Budapest pénze. A magyar kormány nem akarja egy feneketlen kútba önteni az adófizetők pénzét"- fogalmazott Latorcai. Hozzátette: mindezek ellenére segíteni szeretnének, szerinte nem fordulhat elő, hogy a főváros egyetlen fontos feladata, a közösségi közlekedés biztosítása ellátatlan maradjon. Áttekintik majd a budapesti a közösségi közlekedés finanszírozását is. A kormány és a főváros közti tárgyalás következő időpontja egyelőre nincs meg, de a miniszterhelyettes reméli, hogy még a nyáron ismét asztalhoz tudnak ülni.Arról, hogy a főváros vezetése szerint "hova tűnt" a Tarlós István által hátrahagyott 200 milliárd forintos tartalék, ésmire megy el Budapest pénze itt írtunk bővebben is.A főváros nehéz pénzügyi helyzete miatt azután ültek le a felek, hogy Karácsony Gergely főpolgármester május végén bejelentette: hiába a folyamatban lévő pereik miatt kért azonnali jogvédelem, az Államkincstár, szerinte törvénytelenül,leemelte a fővárosra idén kirótt 89 milliárdos szolidaritási adó újabb, 10,2 milliárd forintosrészletét a főváros számlájáról. Elkezdtek "drámai forgatókönyvekre" készülni a fővárosi közszolgáltatási cégeinél. Budapest azóta megkapta az azonnali jogvédelmet a bíróságtól, aMagyar Államkincstár vissza is utalta a szolidaritási hozzájárulás utolsó, 10 milliárdos részletét számlájukra. Azonban a főváros vezetése szerint ez önmagában nem oldja meg a problémáikat,a nyarat viszont kisebb módosításokkal túlélik.Gulyás Gergely a szerdai kormányinfón jelezte, hogyfellebbezni fognak a bíróság döntése ellen. A kormány és a Fidesz álláspontja szerint akkora bajban nem lehet Budapest, amennyiben meg tudtak venni "50 milliárd forintért egy szeméttelepet". Ezzel Rákosrendezőre utalnak, azt azonban nem teszik hozzá, hogy a fővárosnak egyelőre csak az első, 12 milliárd forintos részletet kellett kifizetnie, ráadásul valójában Budapest egyik cége, a BKM állta a költségeket. Ennek ellenére a miniszter szerdán arról beszélt, hogya kormány szívesen segít a fővárosnak, és szerinte Karácsony Gergely elfogadta a kormány feltételeit."A kormány viszont továbbra is szeretne választ kapni arra, hogy miért kér a főváros működésre 50 milliárd forintot, miközben kötelezettséget vállalt egy 50 milliárd forintos telekvásárlásra, de a kormány álláspontja az, hogy a főváros működőképességét fent kell tartani" - tette hozzá.Gulyás szerdán azt is mondta: az, hogy a főpolgármester elment a bécsi Pride-ra, most meg Budapesten szervezne egyet, nem csak anyagi kérdéseket vet fel. Szerinte azért olyan nagy bajban mégsem lehet Budapest, ha a főpolgármester megengedheti magának, hogy rövid időn belül két-három Pride-on is részt vegyen.
|
Átvilágítási szakértőt nevezett ki Navracsics, hogy kiderüljön, ki a felelős Budapest csődközeli helyzetéért
|
Csütörtökön ismét tárgyalt egymással a kormány és a főváros vezetése Budapest pénzügyi helyzetéről.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/06/19/latorcai-csaba-ktm-fovaros-budapest-koltsegvetes-csod-targyalas-karacsony-gergely
|
2025-06-19 14:04:47
| true | null | null |
Telex
|
Három héttel a leadási határidő után sem töltötték fela kormány honlapjáraa miniszterek és államtitkárok személyijövedelemadó-bevallásának (szja-bevallás) nyilvános részleteit.A kormányzati igazgatásról szóló2018-as törvénybenírták elő, hogy a politikai felsővezetők szja-bevallásából nyilvánossá kell tenni az adóalap, az adó és az adókedvezmények összegét. A törvény szerint az szja-bevallások leadásának határideje után 15 napjuk van a minisztereknek és államtitkároknak, hogy az adatokat elküldjék a Miniszterelnöki Kormányirodának, amely aztán feltölti a dokumentumokat a kormány honlapjáraa közérdekű adatok közé.Idénmájus 20-ig kellett benyújtaniaz szja-bevallásokat, így legkésőbb június 4-ig elvileg az összes dokumentumot megkapta a Miniszterelnöki Kormányiroda. Három hét telt el azóta, de még nem hozták nyilvánosságra a törvényileg előírt adatokat. Kedden megkérdeztük a Kormányzati Tájékoztatási Központtól, a Miniszterelnöki Kabinetirodától és a Miniszterelnöki Kormányirodától, hogy miért nem elérhetőek a kormánytagok idei szja-bevallásai, és várhatóan mikor teszik közzé azokat. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.Az szja-bevallások nyilvánossága azért fontos, mert így lehetnyomon követni, hogy mennyi adózott jövedelme és egyéb bevétele volt a kormánytagoknak.Az évente kötelező vagyonnyilatkozatokba ugyanis pár éve már nem szükséges pontos összeget beírni, csak egy sávos rendszerben kell megjelölni a jövedelmi kategóriát, így legfeljebb becsülni lehet, hogy mekkora egyéb jövedelme volt egy-egy kormánytagnak, államtitkárnak.A miniszterelnök az Országgyűlés elnökével megegyező fizetést kap, ami március óta 5,4 millió forint. Ehhez jön még hozzá a 2 millió forintos képviselői tiszteletdíja, azaz összességében 7,4 milliós havi jövedelemből gazdálkodhat. A miniszterek és államtitkárok fizetésétegy 2022-es törvénymódosítás ótaOrbán Viktor határozza meg. Korábban a KSH által meghatározott havi átlagos bruttó keresethez igazították a politikai felsővezetők díjazását.Tavaly márjúnius 11-én felkerülteka kormány honlapjára az szja-bevallások. Ezekből az derült ki, hogyOrbán Viktornak70,5 millió forintnyi jövedelme volt 2023-ban, mígRogán Antal252,8 millió forintból adózott. A mostanságluxizást ostorozóLázár Jánosnaka 74,78 millió forintos jövedelme mellett 58,8 millió forint egyéb bevétele is volt két évvel ezelőtt.A korábbi években 2022-ben töltötték fel legkésőbb az szja-bevallásokat, akkor június 21-től lehetett megnézni, hogy melyik kormánytagnak mennyi jövedelme volt az előző évben.
|
Telex: Még mindig nem tudjuk, hogy mennyi jövedelmük volt tavaly az Orbán-kormány tagjainak
|
Pedig már fel kellett volna tölteni a miniszterek és államtitkárok adóbevallásának legfontosabb részleteit.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/06/25/kormanytagok-szja-bevallasa-nyilvanossag-miniszterelnoki-kormanyiroda
|
2025-06-25 14:53:54
| true | null | null |
Telex
|
Lázár János alapítványa 4,5 milliárdot vett ki az ingyen kapott állami cégekből,írja Hadházy Ákos.A kormány a többi "közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványhoz" (KEKVA) hasonlóan 2021-ben hozta létre a Jövő Nemzedék Földje Alapítványt, a kuratórium elnöke pedig Lázár János lett. Ez az alapítvány kapott ajándékba három állami vállalatot, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok Zrt-t, az ATEV-et (Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat) és a Concordia közraktárakat.Lázár János alapítványa a három cégből összesen 4,5 milliárd forint osztalékot vett ki.Az ATEV-nél volt osztalékfizetés a 2023-as eredmény után (1 milliárd), és a 2024-es után is (2 milliárd), a Nemzeti Ménesbirtok Zrt.-ből 1 milliárdot, a Concordiából pedig 450 milliót vettek ki.Hadházy szerint a cégek eredménye, nyeresége is bezuhant, miután az alapítvány átvette azokat.A miniszteri és képviselői fizetése mellett a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kuratóriumi elnökeként isnőtt Lázár fizetése: már 5 millió forint felett keres, de azt nem lehet tudni, hogy pontosan mennyit.
|
Lázár János alapítványa 4,5 milliárdot vett ki az ingyen kapott állami cégekből
|
Hadházy Ákos szerint a cégek eredménye, nyeresége is bezuhant, miután az alapítvány átvette azokat.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/06/30/lazar-janos-alapitvanya-4-5-milliardot-vett-ki-az-ingyen-kapott-allami-cegekbol
|
2025-06-30 20:23:07
| true | null | null |
Telex
|
A Schadl-Völner-perben csütörtökön Jeney Orsolyát, végrehajtót, Völner Pál egykori helyettes államtitkárát hallgatták meg tanúként a Fővárosi Törvényszéken.Jeney Orsolya neve az ügy nyomozati anyagaiban is szerepel. "Ki az, aki figyelmet érdemel?" - egyszer például így hívta fel egy végrehajtói vizsgáztatás előtt Schadl Györgyöt és Völner Pált.Az Igazságügyi Minisztérium két dolgozójának vallomása szerint néha Jeneytől kaptak egy listát a kinevezendő végrehajtókról.Eddig nem hallgatták ki tanúként, a nyomozás alatt sem. Most a bíróságon azt mondta, előfordult, hogy keringtek nevek a végrehajtási szakvizsgáknál, de szerinte ezek elvetélt próbálkozások voltak, listát pedig ő soha nem adott senkinek.Miután Schadl Györgyöt 2021 novemberében letartóztatták, Jeney pár biztató szóért épp Völner Pált kereste fel. A nyilvánosság akkor még nem tudta, hogy a fideszes államtitkárnak is köze van az ügyhöz.A volt igazságügyi miniszterhelyettes és államtitkár, Völner Pálrégóta kértea bíróságot, hogy tanúként idézzék be egykori munkatársát, Jeney Orsolyát. Ez közel két és fél évvel a korrupciós per indulása után most csütörtökön történt meg.Jeney Orsolya igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkárként sokat foglalkozott a végrehajtáshoz kötődő szabályozással. Időközben Schadl György lett a Végrehajtói Kar elnöke, Répássyt pedig Völner Pál váltotta az államtitkári poszton, így Jeney szerint "lényegében államtitkár úr megörökölte őt". A politikában és a minisztériumban évekig vezető beosztásban dolgozó Jeney Orsolya 2017 nyarán hagyta ott a kormányzatot, és megalakította saját végrehajtói irodáját.AVárosmajor utcában bérelt irodát, a ház tulajdonosa pedig egy cégen keresztül a végrehajtói kar akkori elnöke, Schadl György volt. Ez a cím volt bizonyos időszakokban a hivatalos lakcíme is Schadl Györgynek és feleségének, a szintén vádlott Schadl-Baranyai Helgának. Ezt Jeney azzal magyarázta, hogy miután végrehajtó lett belőle, Schadl lett a mentora, és felajánlotta neki, hogy tőle bérelhet irodát. Jeney végül tagja lett a Végrehajtói Kar ötfős elnökségének, Schadl és három másik végrehajtó mellett. Régóta ismerősök voltak már Schadl Györggyel, együtt voltak óraadók a Pécsi Tudományegyetem és a Végrehajtói Kamara közös szakképzésén.Jeney a bíróságon csütörtökön úgy vallott, ő olyanra nem emlékszik, hogy Völner Pál bárhogyan belefolyt volna a végrehajtók kinevezésébe. Ahogy ő mondta: "Soha nem érzékeltem, hogy eziránt kitüntetett figyelmet szentelne". Arról is beszélt, hogy Schadl György bejárt az Igazságügyi Minisztériumba, de Jeney szerint Schadlnak a végrehajtói kar elnökeként "az volt a dolga, hogy érdekképviseleti feladatokat lásson el".Jeney többször részt vett végrehajtói szakvizsgákon bírálóként. Ezek szerinte "rendkívül komoly vizsgák". Később ilyen párbeszéd zajlott le közte és a bíró között:Bíró: "Emlékszik-e olyan meghallgatásra, amikor valaki valakit jobban preferált? Okozott-e ott ez feszültséget?"Jeney: "Meglepetések voltak. Néha megbeszéltük egymás közt, hogy kissé kiábrándító volt, hogy az ember elvárt valamilyen szintet, és azt mennyire nem hozták."Bíró: "Érkezett valaha Schadl Györgytől olyan megjegyzés, hogy valakire figyeljenek oda jobban?"Jeney: "Biztos, hogy nem kaptam ilyet."Bíró: "Olyan volt-e, hogy bárki neveket adott át, hogy a pályázók közül kiket kell preferálni? Kikre kell odafigyelni, jobban támogatni? És nem véletlenül figyelmeztettem reggel, hogy nem köteles saját magára terhelő vallomást tenni."Jeney: "Pályázati meghallgatáson? Nem."A bíró ezután felolvasott pár részletet a nyomozati anyagból, amiben Jeney neve többször is felbukkan. Az Igazságügyi Minisztérium egyik jogi ügyintézője az ügyészeknek például így vallott:"Azt követően, hogy lezárultak a meghallgatások, engem felhívatott magához Jeney Orsolya, aki korábban helyettes államtitkár volt, de ebben az időben Völner Pál Kabinetjében mint politikai főtanácsadó dolgozott, és ezen a találkozón elmondta, hogy kik azok a pályázók, akikre oda kell figyeljek, hogy mindenképpen a felterjesztett nevek között legyenek. Emlékeim szerint ezeket a neveket egy papírról olvasta, de nekem azt nem adta át, azonban így is meg tudtam jegyezni őket. Igazából Orsolyának semmilyen utasítási jogköre nem lett volna felém, de sem én, sem a főosztályvezető, akinek elmondtam a történteket, nem kérdőjeleztük meg, hogy az Orsolya által mondottaknak megfelelően kell eljárnunk. (...) Ezt követően én visszamentem a minisztériumba, és beszámoltam a főosztályvezetőnek, és Jeney Orsolyának, hogy sikeresen megtörtént a pontozás".Ezt a bizonyos főosztályvezetőt is meghallgatták a nyomozás alatt. Ő így vallott: "Az volt a lényeg, hogy a később kinevezni szándékozott személy legyen benne az öt legtöbb pontot kapó pályázó között, mivel a jogszabály alapján azokat kellett felterjeszteni. Én úgy emlékszem, hogy a Jeney Orsolya által adott nevek benne voltak a felterjesztendők között, tehát nem volt probléma. (...) Jeney Orsolya neve egyértelműen bennem van, mint aki ezekben az ügyekben képviselte felénk Völner Pált".Jeney a bíróságon erről azt mondta, ő semmilyen listát nem adott senkinek, úgyhogy "a maga részéről ezt nem tartja életszerű kijelentésnek", már csak azért sem, mert szerinte ha bárki bárkit befolyásolni akar, akkor abba nem fog jogi ügyintézőket bevonni, meg táblázatokat dugdosni a kezükbe.A vád szerint Schadl szakmányban intézte ismerősöknek, ismerősök ismerőseinek a sikeres vizsgákat, és nem csak az egyetemi vizsgáknál segített be, hanem a végrehajtói szakvizsgáknál is.Így volt ez 2021 júliusában is, amikor a lehallgatási jegyzőkönyvek szerint Schadl arról beszélt Jeney Orsolyának, hogy felülről telefonáltak rá és Völner Pálra is, hogy megsegítsenek egy protekciós vizsgázót. Schadl a telefonban azt mondta, ennek az embernek a nevével "zavarná" Jeneyt, de végül Schadl nem emlékezett ennek az embernek a nevére, de azt ígérte, megnézi és visszacsörgeti Jeneyt.Pár perc múlva aztán vissza is csörgette a névvel, és arra kérte Jeneyt, hogy figyeljenek oda erre az emberre, mert itt nem lehet hibázni. Jeney ezt nyugtázta is.A Dettiként emlegetett személy Martonovics Bernadett, aki ebben az időszakban a Varga Judit vezette Igazságügyi Minisztérium Civilisztikai és Igazságügyi Kodifikációs Főosztályának vezető kormány-főtanácsosa volt. (És az ő neve bukkant fel Magyar Péter és Varga Judit hangfelvételén is, úgy, mint aki állítólag tudott arról, hogy Rogán Antalék azt "javasolták" az ügyészségnek, húzzanak ki részeket az ügyészségi iratokból.)A vizsga július 15-én ment le, ezután a vizsgabizottságot vezető Martonovics Bernadettméltatlankodottis Schadlnak, hogy bár átengedték a pártfogoltját, az elég gyászosan teljesített, pedig "próbáltak neki blődebbnél blődebb kérdéseket feltenni".De hasonló volt az eljárásegy belügyminisztériumi dolgozó esetében is. A nyomozati anyagok szerint Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója, egy belügyminisztériumi "fontos ember" és egy meg nem nevezett parlamenti kabinet munkatársa is odatelefonált Völneréknek, hogy szükség lenne soron kívül egy plusz vizsgaidőpontra a munkatársuknak vagy ismerősüknek. "Még egy név beúszott. (...) Valami Bodnár Bence nevű. Aki a BM egy fontos emberének a kabinetjében van" - mondta Völner Pál Schadl Györgynek 2021 szeptemberében, miután előző nap egy parlamenti kabinettől is érkezett egy hasonló kérés a végrehajtói szakvizsgákról. Bodnár Bencének hívták a Belügyminisztérium szabályozási és koordinációs helyettes államtitkárát 2018 és 2019. augusztus 31. között, korábban pedig ezen a néven dolgozott Pintér Sándor miniszteri titkárságának vezetője is.A vizsga napján, alig három órával a vizsga kezdete előtt Jeney Orsolya, aki a vizsgabizottság egyik tagja volt, felhívta Völner Pált, hogy megkérdezze: "ki az, aki figyelmet érdemel". Völner fejből csak Bodnár nevére emlékezett, de azt mondta, Schadl biztosan tudni fogja.Szabó Imre, a Szegedi Tudományegyetem azóta nyugalmazott jogászprofesszora, korábbi miniszteri biztos vezette ekkoriban az Igazságügyi Minisztérium alá tartozó Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiáját, ami a végrehajtói szakvizsgákat szervezte. Az iratok szerint Szabót Schadl és Völner már korábban is kereste azzal, hogy vizsgaidőpontokat szervezzenek embereknek. Ő intézte a vizsgákat Rogán Antal kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak is.Mivel Völner Schadl Györgyhöz irányította Jeneyt, két perc múlva már a végrehajtói kar akkori elnökének telefonja csörgött, aki még két női nevet említett Jeneynek.A szakvizsga október 14-én lement. A hatvannapos elbírálási időszakban viszont borult minden: Schadl Györgyöt letartóztatták, és Völner Pál mentelmi jogát is felfüggesztették. Ugyanazon a napon az Országgyűlés egy energetikai és közlekedési tárgyú salátatörvénybe bújtatott módosítássalérvénytelenítettea folyamatban lévő bírósági végrehajtói pályázatokat. A módosítás értelmében a pályázatokat újra ki kellett írni. Aki fenntartotta a jelentkezését, csak nyilatkoznia kellett erről, az elbírálásokat viszont elölről kezdték. Bodnár bár letette a szakvizsgát, de nem lett végrehajtó.Polt Péter még legfőbb ügyészként viszontnem talált kivetnivalót az egész ügyben, így nem is indított vizsgálatot. Bodnár viszont 2022 decemberébenügyészként kezdett el dolgoznia Legfőbb Ügyészség Közérdekvédelmi Főosztályán - tehát akkoriban éppen Polt Péter munkatársa lett.Erről a hangfelvételről a bíróságon csütörtökön ez a párbeszéd zajlott le Jeney és a bíró között:Jeney: "Nem mondom, a végrehajtási szakvizsgáknál előfordult, hogy keringtek nevek. Ha Gyurira nyomás nehezedett, hogy valaki nagyon szeretne átmenni, Gyuri jóindulatból próbált azzal segíteni, hogy majd szól. De ezek elvetélt próbálkozások voltak, senki nem vette a bátorságot, hogy egy kúriai bíróval vagy egy egyetemi tanárral közölje, hogy egyébként ez az XY név valakinek fontos. Meglátásom szerint ezek elvetélt próbálkozások voltak. Ha valaki készült, úgyis átment."Bíró: "De ehhez mi köze Völner Pálnak?"Jeney: "Erre már nem emlékszem, őszintén szólva. Nem tudom, mikori ez a felvétel, lehetséges, hogy volt, de erről nem tudok nyilatkozni."A perben hétbőlhat végrehajtói vádlott már elismerte, hogy miután Schadl György elintézte nekik a végrehajtói pozíciót, ők cserébe milliókat adtak vissza neki a végrehajtói irodáik nyereségeiből. Köztük Varga Árpád Levente is, aki osztalékának 90 százalékát, összesen 101,5 millió forintot adott így Schadl Györgynek.Ő úgy vallott, hogy a vizsgája előtt látta Schadl György hozzáállásából, hogy egyáltalán nem kell aggódnia, mert a három befolyással rendelkező vizsgabiztos közül kettő biztosan olyan pontszámot fog neki adni a szóbeli meghallgatáson, ami neki előnyös lesz. A kedvező vizsgáztatók között volt állítása szerint Jeney Orsolya is, aki olyan kérdéseket tett fel, amiből neki egyértelmű volt, hogy a támogatását élvezi. Vagyis ahogy ő fogalmazott: Jeney kérdései "gyakorlatilag olyan egyszerűek voltak, mintha azt kérdezték volna, mennyi 2+2".Jeney a bíróságon erről most azt mondta, "állítólag ő hallgatta meg" Varga Levente Árpádot, de ő erre nem is emlékszik.Schadl Györgyöt2021 november 5-én tartóztatták le a reptéren, miközben a feleségével és adiplomata útlevelével Dubajba akart repülni. Ekkor a nyilvánosság még nem sejtette, hogy az ügyhöz Völner Pálnak is köze van. Az akkori igazságügyi miniszterhelyettest csak egy hónappal később,2021 decemberében gyanúsították meg hivatali vesztegetéssel.Jeney novemberben, Schadl György letartóztatása után épp Völner Pált kereste fel. "Felhívtam Völner Pált, sőt, továbbmegyek, be is mentem hozzá a minisztériumba. Senki nem tudott semmi biztosat, úgy éreztem, bemegyek, hátha mond nekem két biztató szót. De nem mondott semmit, mert azt mondta, nem tud semmit az ügyről." A bíró erre úgy reagált, hogy most körbenézve a teremben azt látja, hogy erre azért most mindenki felkapta a fejét. Jobban viszont erre nem kérdeztek vissza.Jeney annyit mondott még, hogy ezen a látogatáson nem látta Völneren, hogy valami esetleg feszélyezné, sőt, inkább őt próbálta meg nyugtatgatni, hogy ne aggódjon. "Még utólag el is bizonytalanodtam, hogy lehet, be sem kellett volna jönnöm, mert lehet, hogy az egésznek nincs is köze a végrehajtáshoz", mondta.Jeney szerint neki azután is megmaradt a jó emberi kapcsolata Völner Pállal, hogy ő maga eljött az Igazságügyi Minisztériumból: körülbelül félévente felhívta az államtitkárt, és találkoztak.Végül azt is állította, nem tudja pontosan, hogy mivel vádolják Völner Pált.A Schadl-Völner-ügy lényege a vádirat szerint, hogy Schadl korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, aki rendszeresen 2-5 millió forintot kapott tőle - összesen legalább 83 millió forintot. A volt államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket. Az ügyészség szerint Schadl lényegében "fizetésként" adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében. A végrehajtói kar volt elnöke pedig ezt abból a pénzből finanszírozta, amit azoktól kapott, akiket a végrehajtói pozícióba segített. Így összesen 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert a vád szerint.Jeney erre úgy reagált: "Hogy élhet vissza olyan jogkörrel valaki, amivel nem bír?Számomra ez az, ami kérdésként merül fel. Ha neki a pályázati eljárásban jóformán semmilyen szerepe nincs, hogy lehet ezzel visszaélni?" A tanú szerint Völner nem tartozott az olyan típusú vezetők közé, akik feszegették a saját kereteiket, és nem volt olyan sem, mint aki visszaélt volna a hivatali helyzetével. Völner ezután megköszönte egykori munkatársának, hogy bár évek óta nem találkoztak, őt nem befolyásolták az elmúlt évek történései, és ugyanolyan jó a viszonyuk.
|
Ha Gyurira nyomás nehezedett, hogy valaki nagyon szeretne átmenni a vizsgán, jóindulatból próbált segíteni
|
Két és fél évvel a Schadl-Völner-per indulása után meghallgatta a bíróság Völner Pál egykori helyettes államtitkárát, akinek a neve többször szerepel a nyomozati anyagokban. Jeney Orsolya arra hivatkozott, hogy már nem tud visszaemlékezni a történtekre, de abban biztos, hogy nem adott listát a kinevezendő végrehajtókról.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/06/26/schadl-gyorgy-volner-pal-jeney-orsolya-igazsagugyi-miniszterium-vegrehajtas-targyalas-per-korrupcio
|
2025-06-26 16:25:18
| true | null | null |
Telex
|
Magyar nyertesek is vannak a szlovákiai eperjesi katonai kórház építésére kiírt pályázat nyertesei között, írjaa Napunk szlovákiai magyar hírportál. A megbízást 450 millió eurós (kb. 180 milliárd forintnak megfelelő) ajánlattal nyerték el, ami 100 millió euróval magasabb összeg, mint amivel az állam számolt.A nyertes egy három cégből álló csoport lett: a galántai Bekor, valamint a magyarországi Confector és a West Hungária Bau. Utóbbi az egyik leggazdagabb magyar, Paár Attila tulajdonában van. Az üzletember neve akkor lett közismert, amikor 2015-ben cégcsoportjamegvásárolta Tiborcz István részesedését az Elios Zrt.-ben. A WHB az Orbán-rendszer egyik legnagyobb építőipari nyertese, szerepela Transparency International Magyarország tenderbajnokai között is. A Confector is jó kapcsolatot ápol a magyar kormánnyal, a cég nyerte el a budai Karmelita kolostor felújításának megbízását, a felújítás 14 milliárd forintba került.
|
A kormány kedvenc építőipari cégei nyertek gigatendert Szlovákiában
|
180 milliárd forintért építhet kórházat két magyarországi és egy szlovákiai cég.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/06/27/eperjesi-katonai-korhaz-west-hungaria-bau-epites
|
2025-06-27 11:40:10
| true | null | null |
Telex
|
Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész válaszolt Tordai Bence független országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére, amiben az MNB-botrányként elhíresült ügyről érdeklődött, amely a Magyar Nemzeti Bankhoz és alapítványaihoz kapcsolódik. A politikus hétfőiposztjábanúgy fogalmazott, a hatóságok "pingpongoznak az MNB-botránnyal", mivel - mint kiderült - most a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytat nyomozást az ügyben.A Polt Péter utódjának választott Nagy Gábor Bálint azt írta, a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt indult nyomozás jelenleg felderítési szakban van, ezért "a tájékoztatás, ideértve a nyilvánosság tájékoztatását is, nem az ügyészség, hanem a nyomozó hatóság irányítását ellátó személy jogkörébe tartozik."Tordai Bence azt írta, a Nemzeti Nyomozó Iroda vezetőjének és a belügyminiszternek is küldött kérdést az ügyről.Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, az Állami Számvevőszék március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető:-a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról;-a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;- illetve magánakaz MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztüka székházfelújítás költségéről.Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy - ahogy arróla Telex műsorábanis sok szó esett - a független sajtó munkájának köszönhetőenmár évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZsúlyos hiányosságokat állapított meg és hatalmas veszteséget okozó döntéseket azonosította jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban. Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel,ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, az MNB-ügy fejleményeit pedigitt követjük.
|
A Nemzeti Nyomozó Iroda nyomoz az MNB-ügyben, felderítési szakban van az eljárás
|
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt nyomoznak, a legfőbb ügyész szerint a nyomozó hatóság tájékoztatja majd a nyilvánosságot.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/06/30/mnb-ugy-tordai-bence-legfobb-ugyesz-keszenleti-rendorseg-nemzeti-nyomozo-iroda
|
2025-06-30 18:52:19
| true | null | null |
Telex
|
"A Honvédelmi Minisztérium nem adott át a Szerb Köztársaság részére BTR harcjárművet" - erről a HM Hadházy Ákos országgyűlési képviselőt tájékoztatta egy hivatalos válaszában június 19-én, amitHadházy ki is posztolt a Facebookra.Mindez azért keltett meglepetést, mert a szerb elnök Aleksandar Vučić április elsejénmaga büszkélkedett azzal, hogy nagyszerű a kapcsolata Magyarországgal, és BTR harcjárművekről kötöttek megállapodást. A szerb sajtó azt is tudni vélte, hogy 66 ilyen jármű cserél gazdát.Magyarország még a kilencvenes években kapta Oroszországtól a BTR-eket a szovjet időkből maradt adósság rendezése részeként, ám eljárt felettük az idő, és más típusú járművek váltják fel ezeket.A HVG megkereste a minisztériumot,és úgy válaszoltak, hogy"a Magyar Honvédség a feleslegessé vált eszközöket értékesíti. Ebben az esetben is ez történt."Azt már nem közölték a lappal, hogy Hadházynak miért írtak mást, és konkrét számot sem neveztek meg, mennyit adtak át a szerbeknek.
|
Mást mondott Hadházynak a Honvédelmi Minisztérium a szerbiai harcjármű-eladásról, mint a sajtónak
|
A HM azt állította a képviselőnek: nem adott át Magyarország BTR-eket, a HVG-nek megerősítették az értékesítést.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2025/06/30/honvedelmi-miniszterium-harci-jarmuvek-eladas-szerbia
|
2025-06-30 08:32:49
| true | null | null |
Telex
|
Az MNB alá tartozó Pallas Athéné Alapítványhoz köthető kuratóriumi tagok nyomták át a kecskeméti egyetem alapítványának vezetésén, hogy az több mint százmilliárd forintot kölcsönadjon a jegybank alá tartozó Optima Befektetési Zrt.-nek - rajzolódik ki azokból a jegyzőkönyvekből, amelyek tartalmáta KecsUP hozta nyilvánosságra, és amit mihosszú cikkben dolgoztunk fel.Az még márciusbankerült a nyilvánosság elé, hogy a kecskeméti Neumann János Egyetemet fenntartó Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJEA) is vastagon érintett az MNB-botrányban. Az alapítvány 2021-ben 127,5 milliárd forintot adott kölcsön az MNB-birodalomhoz tartozó Optima Befektetési Zrt.-nek. Az Optima a pénzt ingatlancégekbe fektette, amelyek elvesztették értékük jelentős részét, így az egyetem most csak reménykedhet, hogy valamikor visszakapja majd a pénzt.A kétes ügyletet már márciusban megismerhettük, a KecsUP újságírói viszont most egy iratbetekintésen keresztül hozzájutottak az egyetemi alapítvány vezetési üléseinek jegyzőkönyveihez. Ezek alapján pedig a korábbinál jobban látszik, hogy a kecskemétiek egy része eleinte ódzkodott a pénz kölcsönadásától, az MNB-től érkezett vezetők azonban átnyomták az ötletet.Ez elég egyértelműen mutatja, hogy a kecskeméti egyetem vezetésére kijelölt MNB-s kötődésű szereplők valójában nem az egyetem, hanem a jegybanki alapítvány érdekében jártak el. Az egyetemi alapítvány kuratóriumában ugyanis ketten is ültek, akik Matolcsy György köréből, és az MNB alá tartozó Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány vezetéséből érkeztek:az egyetemi alapítvány kuratóriumát Csizmadia Norbert vezeti, aki abban az időben a jegybanki Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványt is vezette;és a kuratóriumban akkor még ott ült Bánkuty Tamás is, aki a Pallas Athéné Dumos Meriti Alapítvány igazgatója volt.A kecskeméti egyetem alapítványába tehát beültettek két embert Matolcsy György MNB-s köréből, akik a jegyzőkönyvek szerint végig azért dolgoztak, hogy az alapítvány szinte az összes pénzét kölcsönadja az Optimának. Az egyetemi alapítvány kuratóriumában ülő kecskeméti kötődésű tagoknak viszont mintha nem is lett volna véleménye az egészről.A tranzakcióval kapcsolatban a kuratórium felett álló felügyelőbizottságnak eleinte voltak kétségei. Ebben a testületben három kecskeméti kötődésű szereplő ül, köztük Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester. Az ő férje, Szemerey Szabolcs Matolcsy György másodunokatestvére, vagyis ő családilag kötődik a volt MNB-vezérhez, de nem tartozik Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványnál dolgozók köréhez.Szemereynéék tehát eleinte nem lelkesültek annyira azért, hogy az egyetemi alapítvány pénzét kölcsönadják, és garanciát is kértek a szerződés mellé. Miután ezt megkapták, meggondolták magukat, és belementek abba, hogy az alapítvány szinte teljes vagyonát, 127,5 milliárdot beadjanak Matolcsyék nagy játszmájába.A KecsUP-on megjelent cikksorozat szerzője, Hraskó István a Telexnek erről azt mondta:"A jegyzőkönyveket olvasva az volt a benyomásom, hogy a kötvényjegyzés folyamatát a két PADME-s kuratóriumi tag, Csizmadia és Bánkuty határozták meg, azok mellett főleg ők érveltek. Lezsák Sándor a legtöbb erről szóló vitában meg sem szólalt, de volt olyan ülés, amin Gaál József kecskeméti alpolgármester, és a szintén tag Nagy Zoltán sem szólaltak meg. Tehát Csizmadia és Bánkuty előadtak valamit, a többiek pedig később Csizmadia tartózkodása mellett megszavazták."A teljes erről szóló cikkünketitt lehet elolvasni. Az MNB-botrányról szóló dokumentumfilmünket itt lehet megnézni:
|
A titkolt jegyzőkönyvekből látszik, kinek az érdekében jártak el igazából Matolcsy Kecskemétre küldött emberei
|
127,5 milliárdot adott kölcsön a kecskeméti egyetem az MNB-alapítvány egyik cégének. Most már jobban látszik, hogy miért.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2025/06/29/mnb-kecskemet-szemereyne-optima-kotvenyvasarlas
|
2025-06-29 09:47:21
| true | null | null |
Telex
|
A Debreciner már többször is foglalkozott azzal a számos kérdést felvető debreceni ingatlanügylettel, amelynek keretében a városvezetés árverésen értékesítene egy 2,64 hektáros területet Debrecen déli részén, a Mikepércsi úti Tesco mögött.Az ingatlan eladásáról úgy hozott döntést április 30-án a város közgyűlése, hogy csak pár hónappal korábban, februárban adta azt bérbe havi 1,45 millió forint plusz áfáért a Bayer Construct Zrt.-nek, amely a szomszédos földeken jelenleg is építi az Epres Liget lakóparkot. A cég tulajdonosa Balázs Attila, a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az üzlettársa.Ahogy arról korábban beszámoltunk, a debreceni városháza június 17-én egy közérdekű adatigénylésünkre válaszul arról tájékoztatott minket, hogy az árverést még nem tartották meg. Ennek okáról egyelőre hiába érdeklődtünk Papp László (Fidesz) polgármestertől, levelünkre egyáltalán nem reagált.Velünk párhuzamosan egy olvasónk is megpróbált információkat szerezni az ingatlanüggyel kapcsolatban: közérdekű adatigénylésben kérte ki az önkormányzattól a Bayer Construct által bérelt ingatlan önkormányzat által megrendelt értékbecsléseit. A dokumentumok kiadását azonban megtagadták.Negatívan hatna a nyilvánosság a városháza szerintA szerkesztőségünk által megkapott válaszlevélben Papp László megbízásából az önkormányzat azzal érvelt, hogy a szakvélemények döntés előkészítéséhez szükséges dokumentumok, ezért az Infotörvény alapján a keletkezésüktől számítva 10 évig nem nyilvánosak. Azt már nem tették hozzá, hogy a városháza által hivatkozott jogszabály szerint az adatok megismerését "az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével" az azokat kezelő szerv vezetője engedélyezheti. Azt azonban leírták olvasónknak, hogy a dokumentumok "teljes terjedelmű megismerhetővé tétele az önkormányzat adott ügyben hozandó és későbbi döntéseire is negatív hatással lehetne".A városháza arra is kitért, hogy a szakértői vélemények szerzői jogi védelem alatt állnak, ezért szerintük csak úgy lehetne azokat közzétenni, ha a védett adatokat felismerhetetlenné tennék. Mint írják, a szakértők azonban csak az anyaguk teljes terjedelmű értelmezését és felhasználását tették lehetővé. "Ezért a nem nyilvános adatok törlésével átalakított anyag nem felelne meg a közérdekű adatszolgáltatás követelményeinek" - hangzik a városvezetés érvelése.Habár a városvezetés olvasónknak azt írta, a szakértői vélemények lényegi megállapításai szerepelnek az árverésről szóló előterjesztés szövegében, ez nem igaz. Az értékbecslésekre vonatkozóan mindössze egy mondat olvasható az anyagban, az ingatlan szabályozásának ismertetése alatt: "Tekintettel a fentiekre, a Vagyonkezelési Osztály által felkért ingatlanforgalmi szakértők az ingatlan forgalmi értékét 1.428.067.000,-Ft (~54.130,-Ft/m²) összegben állapították meg".Sem az nem derül ki, hogy hány értékbecslést készíttetett az önkormányzat, sem az, hogy konkrétan mely szakértőktől származnak a dokumentumok, sem az, hogy az egyes szakértők külön-külön mennyire becsülték a földek értékét.
|
Közérdekű adatigénylésre sem adja ki a debreceni önkormányzat a Tiborcz-kör által bérelt földekről készített értékbecsléseket
|
Olvasónknak azt írták, a nyilvánosságra hozatal negatív hatással lehetne az önkormányzat döntéseire, valamint a szerzői jogok védelmére hivatkoztak.
| null | 1 |
https://debreciner.hu/cikk/kozerdeku-adatigenylesre-sem-adja-ki-a-debreceni-onkormanyzat-tiborcz-debreciner
|
2025-06-30 14:27:33
| true | null | null |
Debreciner
|
"Amikor már nem voltam miniszter, akkor egyszer felhívtam egy végrehajtási szakkérdésben kikérni a véleményét, de én ebédelni, társasági eseményekre nem jártam vele" - mondta Schadl Györgyről hétfőn a bíróság előtt Trócsányi László egykori igazságügyi miniszter, aki 2014 és 2019 között vezette az igazságszolgáltatásért felelős tárcát és akit tanúként idézték be a Fővárosi Törvényszékre a Schadl-Völner-per tárgyalására.Ez a Trócsányi által elismert hívás azért különösen érdekes, mert Schadl letartóztatása előtt néhány nappal került rá sor. Az egykori miniszter azt mondta tanúvallomásában, hogy egy olyan részletkérdéssel szembesült, amelyben azt gondolta, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke tud segíteni, semmi másról nem beszéltek. Az pedig teljes véletlen - mondta - hogy minderre pont akkor került sor, amikor már előrehaladott nyomozás folyt Schadl ellen.Trócsányi egész délelőtt a bíróság előtt válaszolt a kérdésekre. Az ülés elején a tanácsvezető bíró kikérdezte arról, hogy hogy alakult ki a végrehajtás struktúrája, amelyet az ő idejében alakítottak ki az akkor már húsz éve kvázi privatizált terület megreformálásaként. Az egykori miniszter részletesen válaszolt is, mondta, hogy az ő feladata a szervezeti átalakítás és a kodifikáció volt több területen, így a végrehajtás esetében is. Konkrét ügyek így nem jutottak el hozzá, az államtitkárságokra volt osztva a részfeladatok végrehajtása.Ekkoriban nevezték ki az újonnan létrejövő végrehajtói kar élére Schadl Györgyöt is. Trócsányi azt mondja, Schadlt akkor ismerte meg, amikor megválasztották, a bemutatkozó beszélgetésen a végrehajtói kar megtisztulásáról beszélt. Később azonban többnyire protokolláris eseményeken találkoztak. Azt mondja, hogy a korrupt kinevezésekben fontos szerepet játszó Petrik Bélát valóban ő nevezte ki a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatalvezetőjének Schadl mellé, ám esetében is attól fogva a részkérdések az államtitkár felelősségei voltak.Szóba került az a bizonyítékként lefoglalt határidőnapló bejegyzése, amelybe Schadl embere azt írta: "Trócsányi, Trócsányi ügyvédi iroda". Az egykori miniszter ennek kapcsán azt mondja, nincs tudomása találkozóról és az ügyvédi iroda tőle független, nem tudja, kikkel találkoznak az ott dolgozó ügyvédek, vagy hogy kik az ügyfeleik. Arról is beszélt, hogy amíg ő vezette a tárcát, nem emlékszik olyanra, hogy panasz jött volna a végrehajtói szakma felől a Kar vezetésére.Völner Pál már az előkészítő tárgyalások során, 2023-ban szerette volna beidéztetni korábbi főnökeit, Varga Judit igazságügyi minisztert és elődjét, Trócsányi Lászlót. Idén tavasszal derült ki, hogy ezek a tanúkihallgatások meg is történnek majd. Papp Gábor, Völner védőjének többszöri indítványára két külön tárgyalási nap is az egykori miniszterek meghallgatásáról szól. Ennek megfelelően az elsőn, Trócsányi meghallgatásakor is számos kérdéssel készült Papp. Sok kérdést tett fel a Völnerrel ápolt személyes viszonyáról. Kiderült, hogy Völner Pált maga Trócsányi választotta ki 2015-ben. Nagyon meg is kedvelték egymást, "barátként dolgoztunk együtt" - mondta erről a volt miniszter. Mindig számíthatott rá, amikor valamilyen konfliktus ütötte fel a fejét a minisztérium által irányított hivatásrendek között, hisz Völner békítő személyiségű ember."Engem hidegzuhanyként ért a hír, hogy Völner Pált ilyen bűncselekménnyel gyanúsítják" - mondta Trócsányi László a tanúvallomásában. Számára személyesen is trauma volt, amikor hallott a korábbi államtitkárával szemben folytatott hatósági eljárásról. Azt állítja, minderről ő maga is csupán a sajtóból értesült.A hatodrendű vádlott védője kérdezett még párat, amelyekből kiderült, hogy a végrehajtás rendszerét kialakító Trócsányi László nem tudja, mennyibe kerül egy végrehajtói iroda létrehozása ma Magyarországon és arra a kérdésre, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke hivatalos személy-e vagy sem, azt mondta: "Most megbuknék a vizsgán".
|
"Most megbuknék a vizsgán" - Trócsányi László volt minisztert kérdezte ki a bíróság a Völner-Schadl-perben
|
Völner Pál ügyvédje jó ideje próbálta elérni, hogy hallgassák meg ügyfele egykori főnökeit is. Kedden így Magyarország 2014 és 2019 közötti igazságügyi minisztere tanúskodott.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/07/01/most-megbuknek-a-vizsgan-trocsanyi-laszlo-volt-minisztert-kerdezte-ki-a-birosag-a-volner-schadl-perben
|
2025-07-01 11:21:33
| true | null | null |
444
|
Három és fél hónapja hónapja távozott a Magyar Nemzeti Bank éléről Matolcsy György és három és fél hónapja hozta nyilvánosságra az Állami Számvevőszék azt három jelentését, amely dokumentálta: az elmúlt 15 évben a Matolcsy-klán, (apa, fia, fia haveri köre, az MNB és egykori NGM-es alkalmazottak, vagyis apa vazallusai), hogyan loptak össze példa nélküli módon sok tízmilliárd forintos vagyont. Eközben a jegybanki alapítványokban az eltérő becslések szerint minimum 200, de akár 400 milliárd forintos vagyonvesztés következhetett be, ide számítva a kecskeméti egyetemi alapítványnak okozott száz milliárdos kárt is.Az új vezetés - Varga Mihály elnökletével - azonnal vizsgálatot indított és nagyon gyorsan feljelentés tett az ügyben. Ez volt három hónapja. Azóta hallgat az MNB, az ügyészség és a rendőrség is. Láthatóan a kormány nem igyekszik a választások előtt felgöngyölíteni az ügyet. Nem akarnak vezetőszáron látni volt állami tisztviselőt; arra játszanak, hátha felejt a nép. De nem felejt, elég csak a bornírtnál is bornírtabb ukránozós, védelmi tanácsos, békepárti miniszterelnöki Facebook-bejegyzések kommentfolyamát megnézni. Az első tíz reakcióban előjön a kérdés: hol az MNB 500 milliárdja? Mert nem felejtünk, hiszen az a mi pénzünk volt. A Telex.hu szerkesztősége a hétvégén publikálta azt az egyórás filmjét (A nagy játszma), amely közérthetően magyarázza el, miként lophattak el felelős fideszes, neres "urak" sok száz milliárd forint közpénzt. Érdemes megnézni. Kiváló látlelet a NER-ről.A kormány, az MNB, az ügyészség is azt gondolhatja, hogy hallgatni arany. Pedig nem biztos. Ezt jelzi, hogy egyes ellenzéki képviselők, meg a közvélemény egy része elkezdett aggódni a jegybank 110 tonnás aranytartaléka miatt is. Megvan-e még? Vagy azt is elvitte Matolcsy? A kérdés bornírt, hiszen 110 tonna aranyat még nehezebb ellopni, eladni, mint 200-400 milliárd forintot kiszivattyúzni a jegybankból. De ha az egyik sikerült, miért ne sikerülhetett volna elvinni a trezorból az öt köbméternyi aranyat is? Erre azt mondja Varga Mihály, hogy még ő sem látta az aranytartalékot, de nyugodjon meg mindenki, biztos megvan. Érthető okokból a válasz hallatán fokozódott az izgalom....Azzal, hogy a kormány hallgat, tovább nő a bizalmatlanság. Ma még csak az aranytartalékot keresik Varga Mihályon, holnap meg az állami hadiipart Nagy Mártonon, hogy ki lopta el? (De ez már tényleg sci-fi, hogyan lehetne az állami hadiipart ellopni!?) Én nem voltam MNB-elnök, nem kezeltem sok száz milliárdot, csak annyit sejtek, hogy nem érdemes a nyilvánvalóról hallgatni, a problémákat a szőnyeg alá söpörni. Ebben az ügyben (is) engedni kellene a rendőrséget, az ügyészséget, az igazságszolgáltatást, hogy azt tegyék, amire felesküdtek: a nyilvánvaló bűnösöket megnevezni, ellenük vádat emelni, ha bizonyított a vád, elítélni. Ha nem így tesznek, akkor a Karmelita urainak jövő áprilisban tényleg repülőrajtot véve kell majd menekülniük. Mondjuk Moszkvába.
|
Hallgatni (nem mindig) arany
|
Három és fél hónapja hónapja távozott a Magyar Nemzeti Bank éléről Matolcsy György és három és fél hónapja hozta nyilvánosságra az Állami Számvevőszék azt három jelentését, amely dokumentálta: az elmúlt 15 évben a Matolcsy-klán, (apa, fia, fia haveri köre, az MNB és egykori NGM-es alkalmazottak, vagyis apa vazallusai), hogyan loptak össze példa nélküli módon sok tízmilliárd forintos vagyont. Eközben a jegybanki alapítványokban az eltérő becslések szerint minimum 200, de akár 400 milliárd forintos vagyonvesztés következhetett be, ide számítva a kecskeméti egyetemi alapítványnak okozott száz milliárdos kárt is.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3285092_hallgatni-nem-mindig-arany
|
2025-06-27 06:00:00
| true | null | null |
Népszava
|
Két napot tölt Budapesten az Európai Parlament korrupcióellenes frakcióközi munkacsoportja. A látogatás oka a magyarországi jogállamiság leépülése, illetve az Orbán-kormány uniós forrásokat érintő korrupciója. Az EP-képviselők európai üzleti érdekeltségek vezetőivel, nagykövetekkel, civil szervezetekkel is találkoznak.A küldöttség tagjai péntek délelőtt a parlamentben ellenzéki képviselőkkel folytattak megbeszélést. Arató Gergely, a DK országgyűlési képviselője a közelmúltban Magyarországon elfogadott kastélytörvényről tájékoztatta őket, amely értelmében 48, többségében EU-s és közpénzből felújított kastély privatizációja kezdődött meg. Arató Gergely ezután Bajnán meg is mutatott egyet a szóban forgó kastélyok közül. Mint korábban megírtuk, ez, vagyis a bajnai Sándor-Metternich kastély is egyike azoknak az épületeknek, amelyeket EU-s forrásból, több száz millió forintból újítottak fel, most mégis annak a veszélye fenyegeti, hogy a Fidesz átjátssza magánkézbe, adott esetben a Sándor-Metternich kastélyt éppen a MOL Új Európa Alapítványnak vagy más kastélyokhoz hasonlóan akár Mészáros Lőrincnek vagy Tiborcz Istvánnak.Mint megírtuk, a DK feljelentése nyomán az Európai Csalás Elleni Hivatala (OLAF) 2024 októberében vizsgálatot, 2025 februárjában nyomozást indított, a Lázár János építési és közlekedési miniszter fémjelezte kastélytörvény, vagyis a privatizációs hullám miatt. A privatizációra az a törvény ad lehetőséget, amelyet Novák Katalin volt köztársasági elnök 2023 vége felé visszadobott, elküldte az Alkotmánybíróságnak, amely a jogszabály egyes részeit 2024 januárjában alaptörvény-ellenesnek is nyilvánította. Az ezután módosított törvényt - amelytől az Orbán-kormány azt reméli, hogy külső források bevonásával újulhat meg a kulturális és építészeti örökség - végül 2024 júniusában fogadta el az Országgyűlés.Nyomozást indít Lázár János kastélytörvénye miatt az OLAFA DK szerint példátlan visszaélés, hogy az Orbán-kormány sok millió forint uniós forrásból újította fel az állami tulajdonú kastélyokat, majd privatizálja azokat. A párt ezért már korábban pert indított az Építési és Közlekedési Minisztérium ellen, és több körben meg is nyerte az eljárásokat. A bíróság kimondta: a minisztériumnak ki kell adnia, kik és milyen feltételekkel pályáztak.Arató Gergely az EP-munkacsoportot is kérte, hogy segítsenek megvédeni a magyar nemzeti vagyont, Magyarország kulturális örökségeit, így ezeket a kastélyokat is attól, hogy a fideszes oligarchák rátehessék a kezüket. Látogatásuk végén a küldöttség négy EP-képviselője, a lengyel néppárti Michał Wawrykiewicz, a francia szocialista Chloé Ridel, a szlovén liberális Irena Joveva és a német zöldpárti Daniel Freund sajtótájékoztatót tart majd Budapesten."Primitívebb, agresszívebb" - Durva propagandát láttak Magyarországon a vizsgálódó EP-képviselők
|
Budapesten vizsgálódik a korrupcióellenes EP-munkacsoport a Lázár-féle kastélytörvény ügyében, az egyik átjátszott épülethez el is vitték a tagjait
|
A frakcióközi küldöttség az ügyben OLAF-vizsgálatot kezdeményező Demokratikus Koalíció parlamenti képviselője, Arató Gergely társaságában nézte meg a bajnai Sándor-Metternich kastélyt.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3285266_ep-munkacsoport-lazar-fele-kastelytorveny-mutyi-budapest
|
2025-06-27 17:54:00
| true | null | null |
Népszava
|
Pingpongoznak az MNB-botránnyal a fideszes hatóságok - közölte egy hétfő délutáni bejegyzésében a Párbeszéd-Zöldek frakcióvezetője.Tordai Bence emlékeztetett, hogy 500 milliárd forint közpénznek veszett nyoma, de nem szakadnak bele, hogy tájékoztassák a közvéleményt az ügyben a Fidesz-rezsim hatóságai. Most éppen a legfőbb ügyésztől kaptam választ arra a kérdésemre, hogy hol tart az MNB-alapítványokkal kapcsolatos nyomozás - írta, majd felidézte, hogy a legfőbb ügyész tájékoztatása szerint felderítési szakban van a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt indult nyomozás. Nagy Gábor Bálint kijelentette, éppen ezért nem is a vádhatóságnál van a tájékoztatás lehetősége, hanem a rendőrségnél.Polt Péter továbbra is hallgat felesége és lánya szerepéről az MNB-botrányban Windisch László ÁSZ-elnök szerint Matolcsy György büntetőjogi felelőssége nem merült fel az MNB-alapítványok ügyébenAz ellenzéki politikus éppen ezért levelet ír a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda vezetőjének, és írásbeli kérdést a belügyminiszternek, hogy "legyenek olyan kedvesek, és ugyan tájékoztassák már az embereket a tőlük ellopott, fejenként több mint 50 ezer forintnyi közvagyon sorsáról".
|
Nyomoz a rendőrség az MNB-ügyben, csak azt nem tudni, mire jutottak eddig
|
Azt sem tudni, hogy történt-e már gyanúsítotti kihallgatás.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3285661_mnb-botrany-nyomozas-tordai-bence
|
2025-06-30 20:00:00
| true | null | null |
Népszava
|
A 2023-as, másfél milliárd forintos nyereség után tavaly 23 milliárd forintos veszteségbe fordult a Mátrai Erőmű - derül ki a leharcolt szénblokkokat üzemeltető, Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől öt éve az állami MVM tulajdonába került, visontai MVM Mátra Energia nemrég leadott éves beszámolójából.Bár az 1969 óta működő, lignittüzelésű "alaperőmű" az 1995-ös magánosítás után német többségi tulajdonosait busás nyereségekkel örvendeztette, 2017-től a kormányfői jóbarát többségi érdekkörébe kerülve már veszteségessé vált. Ez nem akadályozta meg Mészáros Lőrincet és a társait abban, hogy csaknem tízmilliárddal megcsapolja például a külszíni fejtések rendbetételére félrerakott tartalékokat. 2020-ban aztán, állami tulajdonban rögtön brutális, 43 milliárd forintos veszteség következett, tovább tetézve a zűrös adásvételre és a széntüzelés fenntartására költött, több százmilliárdnyi közpénz miatti berzenkedést. Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető azóta is kitartóan igyekszik az ügylethez kapcsolódó, az illetékes szervek által látványosan titkolt állami iratokat kiperelni. A tavalyi, ismételt gigaveszteséget három óvatos, néhány milliárdos nyereséget mutató év előzte meg.Mátrai-feljelentés: A Legfőbb Ügyészséghez fordul Tóth BertalanA társasági beszámoló a tetemes állami mínusz okait kevésbé ecseteli, ha csak nem annyiban, hogy bár bevételeik 5 százalékkal 158 milliárdra nőttek, költségeik még inkább. Utóbbi fő oka levezetéseik szerint az uniós légszennyezési piacon fizetendő, egy év alatt 36 százalékkal 96 milliárdra ugró úgynevezett szén-dioxid-kvóta-költség, valamint 24 milliárd forint terven felüli értékcsökkenési leírás és várható kötelezettségekre 11 milliárdos többlet-céltartalék.A társaság helyzete kétségkívül sajátos. Bár Orbán Viktor a kádári szocializmus hangján a Mátrai Erőművet ma is az országos áramellátás Paksi Atomerőmű utáni második legfontosabb egységének nevezi, a valóság, hogy a cég termelése egyre jelentéktelenebb. A beszámoló szerint tavaly előállított 2,8 terawattóra áram a 2017-es szint fele. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal kimutatása szerint, míg 2017-ben a szénalapú hazai áramtermelés az országos összesítés 15 százalékát tette ki, addig az érték tavaly már csak 6 százalékra rúgott. Az állam legnagyobb légszennyezőjének számító Mátrai Erőművön kívül ma már más egység Magyarországon széntüzeléssel nem állít elő áramot.Az Orbán-kormány ellentmondásosan viszonyul a témához. A miniszterelnök a cég 2020-as felvásárlását akkor azzal magyarázta, hogy az egységet az addigi többségi tulajdonos - vagyis barátja, Mészáros Lőrinc - be akarta záratni, a kormány viszont óvná a sok ezer bányászállást.Bár a környezetszennyező lignitblokkok eredetileg 2029-re tervezett bezárási dátumát a kabinet öt éve 2025-ig előrehozta, 2022-ben az energiaválságra hivatkozva visszaállították az eredeti dátumot. Ráadásul 2021 óta a pénzügyi egyensúly megtartása végett az erőmű uniós légszennyezési költségének tekinthető, évi több tízmilliárdos szén-dioxid-kvótakiadásokat is az állam állja. Igaz, Orbán Viktor azóta minden lehetséges brüsszeli fórumon az uniós szén-dioxid-tőzsde megszüntetése mellett érvel, még ha másutt, némiképp ellentmondásosan, a nagy légszennyezők kvótaterhelését követeli is.Az Orbán-kormány azóta többször újfent hitet tett a lignitalapú, környezetszennyező mátrai áramtermelés fokozása mellett. Ennek nyomán januárban lapunk hasábjain Pej Zsófia, a környezetvédelemmel foglalkozó Energiaklub programvezetője is a szénblokkok mielőbbi leállítását követelte. Ugyanakkor a cég is készül a bányabezárásokra, közel negyvenmilliárdot tartalékolva e célra. A kabinet határozott nógatása ellenére a termelés mégis esik, amit az elöregedett alkatrészek miatt szaporodó üzemzavarok is fokoznak.
|
Tovább ég a pénzünk a Mátrában, a leharcolt szénerőműben tavaly még 23 milliárd forint füstöltek el
|
Az öt éve Mészáros Lőrincéktől állami kézbe került, leharcolt szénerőműben a 2020-as fiaskó után tavaly további 23 milliárd forint unk füstölt el.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3282471_matrai-eromu-veszteseg-23-milliard-forint-2024
|
2025-06-05 10:40:00
| true | null | null |
Népszava
|
Munkaügyi pert indít az Építési és Közlekedési Minisztériumból tavaly elbocsátott építészeti kormányfőtanácsos, Bátonyi Péter - közölte hétfőn a Magyar Helsinki Bizottság.Mint korábban mi is beszámoltunk róla, Bátonyi Pétert azt követően távolították el a minisztériumtól, hogy minisztériumi dolgozóként a Partizán műsorában feltárta a hazai műemlékvédelemben tapasztalt szabálytalanságokat és visszásságokat.Azóta öt további kollégájától is megvált a tárca, korábbi szervezeti egységüket, a Műemléki Főosztályt pedig megszüntették. Mindannyiukat a jogvédő szervezet támogatja. Mivel valamennyien közszolgálati jogviszonyban álltak, nem fordulhattak közvetlenül bírósághoz: előbb a Közszolgálati Döntőbizottsághoz (KDB) kellett panaszt benyújtaniuk. Bátonyi Péter esetében egy hónapja született döntés, a döntőbizottság jogszerűnek találta a művészettörténész rendkívüli felmentését - így csak most kereshet jogorvoslatot a bíróságon.Lázár János minisztériuma feljelentette a Partizánnak kitálaló műemléki referenstA Közszolgálati Döntőbizottság szerint jogszerűen rúgta ki Lázár János tárcája a műemlékvédelem leépítéséről kitálaló Bátonyi PétertA testületet nem érdekelte, hogy Bátonyi Péter közérdekből cselekedett, amikor leleplezte a kormány káros intézkedéseit. Most azt kéri a Fővárosi Törvényszéktől, hogy állapítsa meg: jogellenesen mentették fel minisztériumi állásából. Emellett elmaradt jövedelme megtérítését és megfelelő kártérítést is követel."Azokat a közszolgálati dolgozókat, akik rámutatnak a közigazgatás helytelen működésére, dicséret illeti, nem pedig kirúgás. Bátonyi Péter az egész ország érdekében cselekedett, amikor végső elkeseredettségében a nyilvánossághoz fordult a jogellenes, korrupt műemlékrombolások megállítása érdekében. Mégis ő veszítette el a munkáját, nem pedig azok, akik felelősek voltak az épített nemzeti örökségünk elherdálásáért. Most a bíróságon segítünk neki, hogy megvédhesse igazát" - mondta Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.Menesztették minisztériumi osztályvezetői állásából Tarr Zoltán feleségét, a műemlékvédelmi botrány lehet a háttérben
|
Beperli Lázár János minisztériumát a kirúgott főtanácsos
|
Most azt kéri a Fővárosi Törvényszéktől, hogy állapítsa meg: jogellenesen mentették fel minisztériumi állásából.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3283784_lazar-janos-epitesi-es-kozlekedesi-miniszterium-munkaugyi-per-batronyi-peter
|
2025-06-16 16:43:00
| true | null | null |
Népszava
|
Tatabányán egyre súlyosabb pénzügyi nehézségekkel szembesülnek a lakosok - miközben a városvezetés látványosan növeli a kommunikációs kiadások összegét. A hétfői rendkívüli közgyűlésen több olyan tétel is napvilágra került, amely sokak számára kérdéseket vethet fel a város pénzügyi prioritásait illetően.A közgyűlés döntése értelmében a városi tulajdonú GFSZ Kft. - amely korábban kulcsszerepet játszott az ipari park fejlesztésében - mostantól főként városmarketing és kommunikációs feladatokat lát el. A cég évente 100 millió forintos önkormányzati támogatásban részesül, emellett saját bevételei is jelentősek, például ingatlanbérleti díjakból.Videók, fotók, közösségimédia-tartalmak és egyéb városimázst építő anyagok formájában. Ezen felül a város költségvetésében külön soron szerepel további 69 millió forint, szintén kommunikációra. E keret nem tartalmazza a hivatal azon munkatársainak bérét, akik főállásban kommunikációs feladatokat látnak el.Összességében a reális éves kommunikációs költség akár a 150-200 millió forintot is elérheti. Önkormányzati ciklusra vetítve ez megközelíti az 1 milliárd forintot - miközben a város azzal indokolja a parkolási díjak és a lakbérek emelését, hogy "nincs elég pénz" a működésre.Felmerül a kérdés: valóban ez a legjobb módja a közpénzek elköltésének?A város számos pontján elhanyagolt közterületek, rossz állapotú járdák és utak, illegális hulladéklerakók, valamint problémás buszközlekedés keseríti a lakosok mindennapjait. Sokak szerint ezeken a területeken égetőbb lenne a beavatkozás, mint a városvezetés arculatépítésének finanszírozása.
|
MIlliárdos kommunikációs kiadások Tatabányán
|
Rendkívüli közgyűlést tartott a tatabányai képviselő-testület. Milliárdok folynak el kommunikációs kiadásokra.
| null | 1 |
https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2025/07/kommunikacios-kiadasok-milliardjai-tatabanyan-ut-jarda
|
2025-07-03 07:18:15
| true | null | null |
KEMMA
|
A 15 éve lezajlott orbáni rendszerváltás után sokan az 1989-es rendszerváltás politikusait lazán felülmúlva mesésen meggazdagodtak, miközben az ország gazdaságának teljesítménye az EU-n belül romlott. Van egy szűk réteg, ami az átlagnál sokkal többet profitált az új rendszerből: a fideszes politikai elitben néhányan, akiknek 2010 előtt nem volt kirívóan nagy vagyonuk, ma már milliárdosokként élvezhetik az életet.Különösen igaz ez annak az Orbán Viktornak a környezetére, aki nemegyszer hangoztatott állítása szerint üzleti ügyekkel nem foglalkozik, így a politikai elit csúcsán eltöltött több mint három és fél évtizede és a másfél évtizede tartó, egybefüggő miniszterelnökségei után is csak pár millió forintnyi megtakarítást tudott összegyűjteni.A kormányfő közeli rokonai egyre gazdagabbak, átlagosan napi 800 ezer forinttal gyarapodnak, és hatalmas földterületeket szereztek meg. De nemcsak nekik jött be az üzlet: a miniszterelnök távolabbi rokonai, jó barátai és jelentéktelenebb haverjai, az őt kiszolgáló személyzetből is többen kifejezetten gazdagok lettek, sőt egyéb ismerősei sem panaszkodhatnak. Van köztük, aki már saját jogon is gazdag volt - de a többség azért nem vagy nem ennyire.Nekik biztosan nincsenek anyagi problémáik a miniszterelnök környezetében.A miniszterelnök apjaAz egykori kommunista párttag és propagandista, a most 84 éves Orbán Győző legendásan "erőszakos ember", a saját fia, Orbán Viktor bevallása szerint többször is súlyosan bántalmazta őt. Orbán Győző cégeit Simicska Lajos érdekeltségeinek és Kövér László öccsének, Kövér Szilárdnak a segítségével sikerült feltőkésíteni, és a hatalmát a bányászati cégekben állandósítani. Már az első Orbán-kormány idején kikerülhetetlenné vált, hogy a cégek a közbeszerzéseken tőle vegyék a dolomitot. A csillaga 2014-ben ívelt fel igazán, a bányacégeiből mostanra már több mint 10 milliárd forintot szedhetett ki osztalékként.A miniszterelnök öccseAz 59 éves mérnök-közgazdásznak, ifj. Orbán Győzőnek nincs akkora vagyona, mint az apjának, de így is 100 milliós üzleteket köt: cége, a Hahót Tőzeg Kft. 43 milliós profitokat termel, tavaly a RenewEnergy Kft.-ből pedig csak 3,8 millió forintot tudott kivenni. A miniszterelnök öccse még mindig ügyvezetője az apjuknak évről évre hatalmas profitot termelő, piacvezető bányacégének, és tulajdonostársa volt apjának a Nehéz Kő Kft.-ben is (de miután 2021-ben - egy barátjával, a NAKK Zrt.-n keresztül - megvette benne az apja üzletrészét, a cég a forgalma bezuhant).A miniszterelnök másik öccseA 48 éves Orbán Áron egyszerre hirdet fogyókúrás élelmiszert és fegyvereket, közben kormányközeli üzletemberek bukkannak fel körülötte, a cége elnyert egy paksi közbeszerzést is, de a Központi Nyomozó Főügyészség irodáit is őrizheti. (Ő egyébként ősszel azzal került a hírekbe, hogy egy kiszivárgott hangfelvételen Héjj Dávid miniszterelnöki biztosnak nehezményezte, hogy a hatóságok gátolják vietnámiak vízumkérelmét. Orbán Áron cége, a Multi Shoot Zrt. 2024 elején 20 fős csoportok számára "Citizen Life Saver" alapképzést rendelt a PTE-től, amiért cserébe csoportonként nettó 12 millió forintot fizettek az egyetemnek. A képzésen való részvétel azt a célt szolgálta, hogy a harmadik világból érkezettek a képzési papírjuk segítségével könnyebben jussanak vízumhoz a schengeni övezetben.)A miniszterelnök unokaöccseA Murobán Kft. 2021-ben került az Orbán család bányászati birodalmába, és be is indult az üzlet. Az elmúlt két évben Orbán Dávid (aki ifj. Orbán Győző fia) és a másik tulaj (aki egy Ferrari-rajongó győri ügyvéd, Mürkl Máté) fejenként 126 millió forintot vehetett ki osztalékként a cégből.A miniszterelnök vejeTiborcz István 2013-ban vette feleségül Orbán Ráhelt, aki 2014 végén közölte, hogy férjével önálló családjuk van, saját lábukon állnak, saját erejükből boldogulnak, a saját életüket élik. A valóság ezzel szemben az, hogy Tiborcz István 2013 és 2015 között maffiamódszerekkel eltérített közbeszerzési tendereken kaszált milliárdokat, és mostanra cégbirodalmának hála a harmadik leggazdagabb magyar lehet. Orbán Ráhelnek és Tiborcz István anyjának volt miből 1 milliárd forintot költeni somogyi földekre.A miniszterelnök másik vejeSzokira-Orbán Sára március elején a családjával magángéppel jött haza a Maldív-szigetekről, ahol a 4iG-vezér Jászai Gellérttel és családjával nyaraltak. Az OTP magángépével mentek, amit piaci árakon vettek bérbe, Jászai pedig kikérte magának, hogy ő a miniszterelnök lányát nyaraltatta volna. Nem tudni, Szokiráéknak miből telt a Maldív-szigeteki utazásra, mert nyilvánosan elérhetetlen, hogy Szokira Tamás mivel foglalkozik: dolgozott a kormányban és Navracsics Tibornak is, azóta állítólag a kommunikáció terén mozog.Orbán Sára a cégéből - ami ugyanott van, ahol a BDPST, még az egyik postaládán is osztoznak - tavaly nem vett ki osztalékot. Orbán Sára érdeklődik a képzőművészet - konkrétan a képzőművészeti piac - iránt, de hogy mennyire jelentős műgyűjtő, arról megoszlanak az információk. A cégbeszámolók alapján több millióért adtak szakmai tanácsot a Hungarian Art & Business (HAB) projektnek, ami a Magyar Bankholding és az MBH Bank Művészeti Alapítvány támogatásával alakult meg és működik.A miniszterelnök unokatestvéreVitézy Zsófia (hivatalos nevén Villegas-Vitézy Anna Zsófia) a miniszterelnök unokatestvére, Orbán anyai nagynénjének a lánya. Vitézy Zsófia a Magyar Nemzet újságírója volt, a 2010-es kormányváltás után az Emmi sajtófőnöke lett, majd 2011-ben a Budapesti Fesztiválközpontot, 2013-tól a brüsszeli Magyar Intézetet vezette. 2022 óta Magyarország kolumbiai nagykövete.A miniszterelnök unokatestvérének féltestvéreVitézy Dávid - aki Vitézy László filmrendező fia és Vitézy Zsófia féltestvére - 2010 és 2014 között a Budapesti Közlekedési Központ első vezérigazgatója, 2015-ben fél évig a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál a közösségi közlekedés fejlesztését, különösen a regionális és távolsági viszonylatok összehangolását felügyelő miniszteri biztos volt. 2016-ban lett a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója, 2020-tól annak 2022-es megszűnéséig a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója, majd 2022 májusától szakterületi államtitkárként a szervezet jogutódjának, a Nemzeti Közlekedési Központnak volt a megbízott vezérigazgatója. 2024-ben az LMP (végül a Fidesz-KDNP és személyesen Orbán Viktor által is támogatott) főpolgármester-jelöltje volt, jelenleg a fővárosi közgyűlés tagja.A legfrissebb vagyonnyilatkozata szerint az I. kerületben egy 113 m2-es, a XI. kerületben egyharmad részben egy 82 m2-es és egy 67 m2-es lakás, a XII. kerületben egy 2098 m2-es területű társasház 24/144 részbeni tulajdonosa. A III. kerületben szintén érdekelt egyhatod részben egy társasházban. Balatongyörökön van egy gyümölcsöse, rajta egy gazdasági épülettel, aminek a tulajdonjogán hárman osztoznak. A Podmaniczky Mozgalom vezetőjének rengeteg kötvény, részvény és befektetési jegy került a nevére sok 100 millió forint értékben. A Közlekedési Kutató Kft. 100 százalékos tulajdonos ügyvezetője, és bár jogosítványa nincs, van a nevén egy (anyai ágon örökölt) Audi A4-es.A miniszterelnök unokatestvérének nagybátyjaVitézy Zsófia és Dávid nagybátyja Vitézy Tamás, aki a rendszerváltás után ukrajnai gázimportból alapozta meg a vagyonát, majd szállodák és egyéb ingatlanok működtetésével, illetve kikötők koncessziós üzemeltetésével foglalkozó cégbirodalma volt Horvátországban. 2010-ig egyik cégének alelnöke Habony Árpád volt, vezérigazgatója és igazgatósági tagja pedig Szalay-Bobrovniczky Kristóf. Az egykor a 100 leggazdagabb magyar közé tartozó Fidesz-közeli vállalkozó pár éve már nyilvánosan maffiaként írja le a gazdaság és igazságszolgáltatás kormányközeli szereplőinek együttműködését, és tavaly arról írt, hogy "hajléktalan" lett.A miniszterelnök unokatestvérének másik nagybátyjaVitézy Zsófia és Dávid másik nagybátyja, Vitézy András, aki annak idején Antall József tanácsadója volt, évek óta fb-tagként kap fizetést a mostanra több mint 5 milliárdot elemésztő, karcagi sámándobért felelős Kárpátok-Alpok Zrt.-ben, de a Paks II. Atomerőmű Zrt. fb-tagjaként is kapott már több 10 millió forintot.A miniszterelnök feleségének a sógoraNyerges Zsoltnak, az Orbán család régi ismerősének az egyik legjobb barátja Ökrös Imre, akivel a szolnoki kosárcsapatot is együtt vezették. Ökrös Lévai Anikó testvérének, Lévai Gizellának az élettársa, más források szerint férje. Lévai Gizella fia Szeghalmi Márk Ádám. 2013-ban Lévai Gizelláék 275 millióért akartak földeket venni Törökszentmiklós környékén. Benne voltak abban a CIDER Alma-cégcsoportban, aminek az egyik leányvállalata 2014-ben 5 milliárdos hitelt kapott a külügytől, aztán milliárdokkal tartozott a Magyar Nemzeti Kereskedőháznak, majd a tartozást egy Mészáros Lőrinc-közeli cég fizette ki, végül az egész cégcsoport Mészárosnál landolt. De Ökrös Imre és Szeghalmi benne voltak a paksi lakóparkbizniszben is, és a velük üzletelők a városban sorra nyerték a megrendeléseket.A miniszterelnök feleségének az unokaöccse2019 elején új üzletbe kezdett Nyerges Zsolt, aki korábban évekig Simicska Lajos jobbkeze volt: Nyerges az A4B Management Zrt. egyedüli tulajdonosa lett, a vezérigazgatója pedig Lévai Anikó unokaöccse, a most 41 éves Szeghalmi Márk Ádám. Azóta is jól megy neki, tucatnyi ingatlanforgalmazó cége van, az egyik, a Honvéd Property Kft. 2021-ben árbevétel nélkül ért el 400 milliós profitot, amiből az üzletember ki is vett 300 milliónyi osztalékot. A Lévai-Ökrös-Szeghalmi családról tavaly a HVG írt hosszabban.A miniszterelnök feleségének a sógorának a húgaA sátoraljaújhelyi Bortemplom működtetésére az önkormányzat tavaly létrehozott egy kft.-t, aminek az ügyvezető igazgatói posztjára pályáztatás nélkül a hercegkúti Tündér Pajta alapítóját, Ökrös Mariannát nevezték ki, aki Ökrös Imre húga és üzlettársa. Az 1,8 milliárdból felújított Bortemplomot a sátoraljaújhelyi fideszes városvezetés nemrég - a helyi ellenzéki képviselők szerint a testület tájékoztatása nélkül - Németh Szilárd alapítványának adta.A miniszterelnök vejének a testvéreTiborcz István bátyja a 2006-2010-es ciklusban a Fejér Megyei Közgyűlés fideszes alelnöke volt, 2014-ben lett a NAV Informatikai Fejlesztési Főosztályának vezetője, korábban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikai tanácsadójaként dolgozott, és igazgatósági tag volt a NAV informatikai elnökhelyettese, Vágujhelyi Ferenc egy korábbi vállalkozásában is. 2019-ben vezérigazgató lett az állami óriásmegbízásokból élő Symmetria-Syncope-csoport testvérvállalatánál, majd a főleg informatikai cégekben tevékenykedő üzletember a Balaton-felvidéki Dörgicse egyik, szántóként nyilvántartott 3794 m2-es ingatlanjára költözött, és a legutóbbi hírek szerint onnan igazgatja cégeit, illetve felügyeli az MKB Bank informatikai szolgáltatásokat nyújtó leányvállalatát, az MKB Digitalt.A miniszterelnök gyerekkori barátjaMáig nem tudni, hogy Mészáros Lőrinc, a miniszterelnök gyerekkori barátja és falujuk későbbi kormánypárti polgármestere hogyan lett milliárdos, de a felemelkedése 2010 után lett látványos. Mostanra alig lehet követni a cégbirodalmát, kb. 3,6 milliárd dollárra becsülik a vagyonát, és vélhetően a világ 1000 leggazdagabb embere között van. Feleségével luxuséletet él, gyerekei is milliárdosok a cégeiknek hála, a volt felesége is óriási vagyont kapott. Orbán Viktor nemrég azt mondta, hogy 2010 óta nem Mészáros Lőrinc (a leggazdagabb magyar) és Tiborcz István (a 3. leggazdagabb magyar) futotta be itt a legnagyobb karriert, hanem sokan mások is.A miniszterelnök kollégiumi szobatársaMészáros Lőrinc egyfajta elődje volt Simicska Lajos nagyvállalkozó, aki Orbán kollégiumi szobatársából lett a Fidesz-birodalom rejtőzködő gazdasági irányítója. 25 évig ő volt a legfontosabb háttérember, a cégei, élükön a Közgéppel, sorra nyerték a milliárdos állami megrendeléseket, majd 2015 februárjában összeveszett Orbánnal, telenyilatkozta a sajtót azzal, hogy "Orbán egy geci", bosszút esküdött, és vagyonával beállt a Jobbik mögé. Később kapitulált, a Fidesz-KDNP kétharmaddal nyert, és Simicska a cégbirodalmát átadta Orbán köreinek, de azért nem vonult vissza nincstelenül. A G-nap tizedik évfordulóján látogattuk meg Veszprémben:A miniszterelnök kötélbarátjaGarancsi István, Orbán Viktor barátja, sőt egy 2009-es túra óta kötélbarátja, a miniszterelnök fiának egykori szállásadója volt az, aki rendszeresen elvitte magángéppel külföldi focimeccsekre a kormányfőt. A fő profilja az építőipar, mellette eddig a Fehérvár FC tulajdonosa volt, kaszinótulajdonos is, és hozzá köthető az online kasszák kiszolgálása is. 221 milliárdos vagyonával a 10. leggazdagabb magyar.A miniszterelnök tanácsadója Tombor András – 2000 és 2002 között a miniszterelnök biztonságpolitikai főtanácsadója – többek között az MCC alapítója, de rengeteg titulusa volt még. Habony Árpád hitelezője az Atmediával pedig közpénzmilliárdokat kaszált hirdetésekből – mígnem erősen áron alul el nem adta a cégeit Mészáros Lőrincnek –, és övé volt a Mandiner is, néhány éve pedig beszállt a cseh repülőgépgyártásba.Tombor András, a Mathias Corvinus Collegium elnöke beszédet mond a kollégium diplomaosztó ünnepségén 2019. június 12-énFotó: Illyés Tibor/MTI/MTVAA miniszterelnök informális tanácsadójaIdén 21,4 milliárd forint osztalékot vehet ki Garancsi István és Habony Árpád abból közös cégükből, ami az állami kaszinókoncessziókat birtokló Las Vegas Casino Zrt. részvényeinek tulajdonosa. A multimilliárdos Habony – akinek gyereke is van Orbán közösségimédia-főnökétől, Kaminski Fannytól – bel- és külföldön is vezetett orbánista médiát, de már a hadiiparban is érdekelt, vagyonkezelője is van, és sokszor támogatta a miniszterelnök külföldi szövetségeseit is.Orbán balján Habony Árpád és Nagy János a 2010-es kormányváltáskor a ParlamentbenFotó: Orbán Viktor/facebookA miniszterelnök fogorvosaA Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által Pro Turismo-díjjal kitüntetett Bátorfi Bélának a különböző cégei 2013-ban, két nap alatt a legkülönfélébb jogcímeken 634 millió forintnyi állami és EU-s támogatást kaptak ugyanattól az állami szervtől, a Lázár János vezette Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől. Az Orbán család fogorvosának később is jól ment az üzlet, bár tavaly annak ellenére zárták le az ügyében a nyomozást, hogy egy rendes alkalmazott sem dolgozott az összesen 1,3 milliárdos támogatásból épült intézetében, amit aztán eladtak egy NER-es építőcégnek.Balra Szűcs László, középen az üzlettársa, Bátorfi Béla, jobbra Orbán Viktor az I. Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Konferencián 2011-benFotó: Soós Lajos/MTI/MTVAA miniszterelnök kincstárnokaSzivek Norbert a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezetőjeként 300 millió forintot kaszált egy olyan részvénycsomagon, amit az államon keresztül a magánnyugdíj-alapból szerzett meg egy cége. (Pedig nem is ez volt Szivek célja: még többet akart, erőműveket az Enefi nevű energetikai vállalatból.) A magyar állam 100 milliókat bukott a tranzakción. A rendszerváltás óta tehetős Szivek családnak azóta is jól megy az üzlet.Szivek Norbert, az MNV akkori vezetője Pink 2017-es koncertjén a SzigetenFotó: Botos Tamás/444A miniszterelnök szövegírójaGörgényi Tamás az első Orbán-kormány alatt lett Orbán egyik beszédírója. Később a Kód társtulajdonosa lett, a cégnek a kormányzati, fideszes megrendelések évi több 100 milliós árbevételt hoznak, a cég nyeresége évi 80–250 millió forint között mozog. De Görgényi nem csak a Kódban érdekelt: a szintén a Századvégnek bedolgozó Görgényi Adéllal közösen tulajdonolják a Wintaktika és a Voks Populi nevű pr- és kommunikációs cégeket, emellett igazgatósági tag a Magyar Gazdaságkutató Zrt.-ben is. És volt közös cége Habony Árpád testvérével is.Görgényi TamásForrás: szazadveg.huA miniszterelnök katonatársaZoboki Gábor, a Kossuth- és Ybl-díjas építész irodája közbeszerzés nélkül 800 millió forintért készíthette el a Karmelita felújításának terveit. Orbán katonatársa volt az oszakai világkiállítás magyar pavilonjának megálmodója, és a Magyar Turizmus Zrt. külső tanácsadójaként is pénzhez jutott.Áder János akkori államfő (k) és felesége, Herczegh Anita (b), valamint Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója (b2), Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház ügyvezető igazgatója (j2) és Zoboki Gábor, a Nemzeti Táncszínházat tervező építésziroda vezető építésze (j) a Nemzeti Táncszínház új épületének ünnepélyes átadásán a Millenáris parkban, 2019. február 15-énFotó: Illyés Tibor/MTI/MTVAA miniszterelnök fotósaA Habony Árpád köreihez sorolt Kobza Miklós, aki korábban az MTVA sajtófőnöke, Orbán fotósa és a Facebook-oldalának szerkesztője is volt, évekig a Batthyány Lajos Alapítvány kuratóriumában élvezhette a kormánytól kapott 10 milliárdok fölötti ellenőrzést, majd a Digitális Kutatások Intézete nevű alapítványába érkeztek nagyobb összegek Rogán Antal minisztériumától. 2019-ben úgy vették fel a Szegedi Tudományegyetemre „közkapcsolatok” kezelésére havi 700 ezres fizetéssel, hogy éppen létszámstop és megszorítások voltak az intézményben.Kobza Miklós (b2) és Baán László (b3) Habony Árpád húgának buliján 2018 áprilisábanFotó: Halász JúliaA miniszterelnök közösségimédia-főnökeKaminski Fanny – Habony Árpád gyerekének anyja – Orbán Viktor közösségimédia-főnöke. Cége, a Triton Communications Kft. 2022 őszén 760 millió forintért kötött szerződést a „közösségimédia-megjelenésekhez kapcsolódó kommunikációs feladatok ellátása a Miniszterelnöki Kabinetiroda számára” témakörben egy évre. Kaminski 100 százalékos tulajdonosa a cégnek, a 2023-as adózott eredménye 115 millió forint volt. De már a 2022-es, 260 milliós árbevételt is időarányosan 3-4 hónapi kormányzati megbízással kereshette meg a cég. 2024-et pedig már 942 milliós bevétellel és 238 milliós adózott eredménnyel zárta, amiből osztalékként ki is vett 54 millió forintot.Orbán Viktor a sajtó kérdéseire válaszol a veszprémi Pannon Egyetem előtt 2025. február 27-én. Mellette Kaminski Fanny, a miniszterelnök socialmedia-vezetője látható.Fotó: Kristóf Balázs/444A miniszterelnök csapattársa és edzőjeTakács Mihály annak idején együtt focizott Orbánnal az akkor még a megyei bajnokságban játszó Felcsúton, ahol később a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia főigazgatója és Orbán személyi trénere is lett. 2010-től a miniszterelnök sportpolitikai főtanácsadója volt, 2012-től politikai tanácsadóként dolgozott a Miniszterelnökségen, 2015-ben onnan került át tanácsadóként Rogán Antal minisztériumához. 2017-ben Seszták Miklós fejlesztési miniszter tüntette ki a sportfejlesztésben végzett áldozatos munkájáért, egy évre rá megkapta a Terstyánszky Ödön-díjat. Aztán Felcsúton 2020 őszén hirtelen kirúgták, 2023-ban lett a Szeged-Csanád Grosics Akadémia szakmai igazgatója.Takács Mihály (jobbra) Kleinheisler Lászlóval, a PFLA focistájával 2015-benForrás: Puskás AkadémiaA miniszterelnök gimnáziumi évfolyamtársaIdézet Szily László 2016-os cikkéből: „Ha van ikonikus kádere a Nemzeti Együttműködés Rendszerének, akkor Incze Zsolt az. Ahány emberrel eddig beszéltem róla ugyanis – kizárólag fideszes vagy annak elkönyvelt informátorokról van szó –, mindenki egy dolgot tudott megemlíteni róla. Miszerint Orbán Viktor iskolatársa volt. Valóban, a református papcsaládba született Incze a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnáziumban a későbbi miniszterelnök évfolyamtársa volt.” Incze közgázt végzett, majd adószakértői és könyvvizsgálói végzettséget szerzett, először a KSH-nál helyezkedett el, aztán vállalkozó lett.Orbán Viktor az érettségi tablóján és Incze Zsolt a sajátján1998-ban, Orbán első miniszterelnökségével a gazdasági tárca delegáltjaként azonnal bekerült a Paksi Atomerőmű felügyelőbizottságába, 1999-ben a Moléba, 2000-ben pedig a Regionális Fejlesztési Holdingéba, illetve két évre az MVM Rt. igazgatóságába. A 2010-es átütő Fidesz-győzelem után újra megtalálták az állami cégkinevezések. 2010 nyarán váltotta Hajnóczy Árpádot a Millenáris ügyvezetői székében, de nem ez volt az egyetlen szerepvállalása kormányzati cégnél, azonnal bekerült a Szerencsejáték Zrt. felügyelőbizottságába is elnöknek. A Millenárisnál havi 960 ezer forint bruttó fizetést, plusz évente a fizetés maximum 80 százalékára rúgó prémiumot kapott, mígnem 2016-ban kirúgták. A nyereség közben plusz 1 milliárd forintról 86 milliós veszteségbe fordult. De nem maradt jövedelem nélkül: a Paks II. Atomerőmű Zrt. 6 fős felügyelőbizottságának elnökeként 2017 óta több mint 80 millió forintos jövedelmet realizálhatott.A miniszterelnök szomszédja2015-ben a kormánnyal több szálon is üzletelő szaúdi olajmágnás, Ghaith Pharaon köreihez sorolt cég vásárolta meg a Kútvölgyi út és a Cinege utca közti 573 m²-es lakóterületű villát, ami az Orbán házával szemben lévő telken fekszik. Nem sokkal azután, hogy 2016-ban kiderült, Pharaon Magyarországon él, a nemzetközi bűnöző váratlanul meghalt (amennyiben meghalt), de a körei ezután is üzleteltek a miniszterelnök köreivel.
|
Orbán Viktor közeli és távoli rokonai, barátai, haverjai, ismerősei és szolgáltatói, akiknek bejött az üzlet
|
A miniszterelnök azt állítja, üzleti ügyekkel nem foglalkozik. Közben nemcsak a pártja és kormánya élén dolgozó több beosztottja, hanem a tágabb családja, rokonainak rokonai, csomó barátja és neki szolgálatot tevő ismerőse is közpénzből gazdagodott meg alaposan.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/07/03/orban-viktor-kozeli-es-tavoli-rokonai-baratai-haverjai-ismerosei-es-szolgaltatoi-akiknek-bejott-az-uzlet
|
2025-07-03 06:01:00
| true | null | null |
444
|
Négy év börtönbüntetésre ítélt a Tatabányai Törvényszék csütörtökön egy férfit, aki Ácson szójadara és műtrágya kereskedelmével foglalkozva valótlan áfabevallásokkal 684 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. Az ítélet nem jogerős - árulta el Dr. Stoller Katalin ügyész, a Komárom-Esztergom Vármegyei Főügyészség helyettes sajtószóvivője.A vádlott tettestársát, aki összesen 240 ezer forintot kapott az ügyvezetői poszt vállalásáért és a társaság működését biztosító, hamis dokumentumok aláírásáért, két év - négy évre felfüggesztett - börtönbüntetéssel sújtották. Esetében az ítélet jogerőre emelkedett.A cég 2014 elejétől 2015 áprilisáig az Európai Közösség területéről műtrágyát és szójadarát szerzett be, majd a termékeket belföldi cégeknek értékesítették. A NAV-hoz benyújtott adóbevallásokban azonban eltitkolták a belföldi termékértékesítésből származó bevételeik egy részét, illetve az árukat belföldi beszerzésként tüntették fel.A törvényszék az elsőrendű vádlottat felbujtóként, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás és hamis magánokirat folytatólagosan elkövetett felhasználása miatt ítélte négy év börtönbüntetésre. Esetében az ítélet nem jogerős, mert fellebbezést nyújtott be az ügy teljes körű felülvizsgálata érdekében.A bíróság mindkét vádlott esetében elrendelte a csalással megszerzett vagyon elkobzását.
|
Több, mint fél milliárdot csaltak el Ácson
|
A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette ügyében a Tatabányai Törvényszék elsőfokú ítéletet hozott azzal a két férfival szemben, akik több, mint 680 millió forint összegű vagyoni hátrányt okoztak.
| null | 1 |
https://www.kemma.hu/helyi-kek-hirek/2025/04/tobb-mint-fel-milliardot-csaltak-el-acson
|
2025-04-15 09:19:39
| true | null | null |
KEMMA
|
- Advertisement -Minden titkos: a Szabályozási Bizottság zárt ülésén bontották ki a Szamler László Fidesz-KDNP-s önkormányzati képviselő által korábban lepecsételt borítékban leadott, eddig páncélszekrényben őrzött iratokat, amelyeket csak a bizottság tagjai tekinthettek meg, majd készült egy zárt jegyzőkönyv és egy jelentés-tervezet, amelynek tartalma szintén nem nyilvános.Mint megírtuk, a KecsUP Hírek olvasója felhívta a figyelmünket egy, a város hivatalos honlapján közzétett árverési hirdetményre, amelyben Szamler László Fidesz-KDNP-s önkormányzati képviselő 637 négyzetméteres külterületi, gyümölcsös művelési ág besorolású ingatlanját hirdették meg licitre (210 ezer forint becsértékkel) - csakhogy ezt a földet a képviselő se a korábbi, se a legújabb vagyonnyilatkozatában nem tüntette fel. A végrehajtást az MKK Magyar Követeléskezelő Zrt, az EOS Faktor Zrt. és az Inhold Zrt. kérte, összesen 12,3 millió forint kölcsönösszeg, egyéb pénzkövetelés jogcímén.A Szövetség a Hírös Városért Egyesület közgyűlési frakciója február 5-én nyílt levelet tett közzé, felszólítva a kormánypárti képviselőt, hogy február 10-ig "egyértelműen adjon számot a nyilvánosságnak a vagyoni helyzetével kapcsolatban felmerült kérdésekről", majd miután nem kaptak választ, február 12-én közölték, vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményeztek a kormánypárti képviselő ellen.Az ügyet április 15-én, kedden rendkívüli és zárt ülésén tárgyalta a Szabályozási Bizottság - mint dr. Tóth Szilárd elnöktől (Szövetség) megtudtuk, utóbbira, mármint a nyilvánosság kizárására a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésével kapcsolatos eljárásokról szóló szabályzatuk értelmében volt szükség.Tóth Szilárd elmondta, a bizottság korábbi rendes ülésén felhívta Szamler Lászlót, hogy vagyonnyilatkozatával kapcsolatban adjon meg pontosító adatokat, és nyilatkozzon egyes kérdésekben. Ezt Szamler László - posztja szerint - április 3-án meg is tette, az általa Tóth Szilárdnak leadott iratokat lepecsételt borítékban, azt pedig páncélszekrényben őrizték a Városházán.Az iratok átadását követően tizenöt napon belül kellett összeülnie a bizottságnak, ez tehát meg is történt határidőn belül.A dokumentumok tartalmát Tóth Szilárd ismertette, és a bizottság jelenlévő tagjai - de csak ők - tekinthették meg. Szamler László egy levélben fejtette ki nyilatkozatát, de mint a bizottság elnökétől megtudtuk, ennek tartalma sem publikus. Az ülésen egyébként tanácskozási joggal részt vehettek és kérdéseket tehettek fel önkormányzati képviselők, az elhangzottakat jegyzőkönyvben rögzítették, amelynek tartalma - az eddigiek fényében nem meglepő módon - szintén zárt.A bizottság a végén elfogadott egy jelentés-tervezet - szintén titkos -, ezt pedig majd a képviselő-testület elé fogják terjeszteni. Tóth Szilárd azt nyilatkozta a KecsUP Híreknek, a közgyűlés is zárt ülésen dönt majd a vagyonnyilatkozati eljárás során hozott jelentés-tervezetről, várhatóan májusban - bár mi erre vonatkozóan nem találtunk kitételt a szabályok között, mert az csak annyit mond ki, hogy "az eljárás eredményéről a Szabályozási Bizottság a soron következő ülésen tájékoztatja a közgyűlést".Az ügy a február 20-ai közgyűlésen is előkerült annak kapcsán, hogy Siposné Bodrozsán Alexandra ellenzéki politikus (Szövetség) indítványozta a képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvánosságra hozatalát. Az erről a napirendi pontról és az ennek kapcsán kibontakozott vitáról szóló részletes cikkünk itt olvasható, ebből annyit emelnénk ki, hogy Leviczky Cirill (Fidesz-KDNP) kijelentette, hogy sem neki, sem frakciótársainak nincs takargatnivalója, és szerinte Szamler Lászlót indokolatlanul keverték bele az ügybe. Azt mondta, ha a Szövetség megkereste és megkérdezte volna képviselőtársát, válaszolt volna, ehelyett azonban az ellenzéki frakció nyílt levélben kezdeményezett ellene vizsgálatot.Siposné Bodrozsán Alexandra viszont jelezte, hogy igenis küldtek Szamler Lászlónak megkeresést, hogy tisztázza magát, a kérdéseket megtalálhatta a postaládájában, a személyes és a hivatalos e-mail fiókjában egyaránt, és csak ezután indítottak ellene vizsgálatot.A KecsUP Hírek egyébként még január 28-án emailben megkereste Szamler Lászlót három, szerintünk könnyen megválaszolható kérdéssel - miért nem tüntette fel vagyonnyilatkozataiban az érintett ingatlant, milyen tartozás, adósság miatt kerül sor az árverésre, köztartozása van-e jelenleg? -, egy hétig nem kaptunk választ, akkor írtuk meg első cikkünket a témában."Én azt gondolom, hogy nyílt leveleken keresztül és a médián keresztül feltett kérdésekre nekem nem kell válaszolnom. Ha engem megkérdez valaki akár itt a közgyűlésben, akár a bizottsági üléseken, a folyosón, hogy te figyelj, ez hogy volt, én elmondom. És ugyanazt fogom elmondani a bizottság előtt is, bármi olyan kérdés felmerül, amely akár a vagyonnyilatkozatommal vagy a képviselői munkámmal kapcsolatos. Igen, kaptam nyílt levelet. Egy provokáció. És innentől kezdve úgy döntöttem, hogy csak és kizárólag a szabályozási bizottságnak vagyok hajlandó bármiféle olyan kérdésére válaszolni, ami ezzel kapcsolatos, mert én azt a bizottságot tartom legitimnek, hogy ebben a kérdésben eljárjon" - fejtette ki Szamler László a közgyűlésen. Majd válaszolt a Szövetség által felvetett hiányosságokra.Szavai szerint az egyéni vállalkozását azért nem írta bele a legújabb vagyonnyilatkozatába, mert nem volt bevétele 2024-ben és 2025-ben sem tervez, de a vállalkozását nem hajlandó visszaadni, mert nincs ilyen kötelezettsége.A gyümölcsössel kapcsolatban pedig a következő magyarázatot adta: 2015 előtt az összes matkópusztai gyümölcsösét eladta kényszerűségből, ugyanis akkoriban bedőlt egy bankhitele, és a földeladásból származó bevételeit hiteltörlesztésre használta fel. "Ez a kis földdarab nem került átírásra annak idején. Időközben meghalt az idős házaspár, akinek ez eladásra került. Én ezt onnan tudtam meg, hogy a végrehajtótól kaptam egy papírt, hogy végrehajtás alá vették a birtokot, ami szerintem már nem az enyém" - mondta Szamler László, kijelentve: végig úgy gondolta, hogy a gyümölcsöshöz az elhunyt vevők örököseinek van joguk.
|
Tárgyalta a Szabályozási Bizottság Szamler László kormánypárti képviselő vagyonnyilatkozati eljárását
|
Minden titkos: a Szabályozási Bizottság zárt ülésén bontották ki a Szamler László Fidesz-KDNP-s önkormányzati képviselő által korábban lepecsételt borítékban leadott, eddig páncélszekrényben őrzött iratokat, amelyeket csak a bizottság tagjai tekinthettek meg, majd készült egy zárt jegyzőkönyv és egy jelentés-tervezet, amelynek tartalma szintén nem nyilvános.
| null | 1 |
https://kecsup.hu/2025/04/targyalta-a-szabalyozasi-bizottsag-szamler-laszlo-kormanyparti-kepviselo-vagyonnyilatkozati-eljarasat-unikum
|
2025-04-15 16:00:47
| true | null | null |
Kecsup
|
Egyféle kötvénybe fektette be pénze nagy részét a kecskeméti egyetemet fenntartó alapítvány. Ez ellentmond annak, amit az egyetemeken tanítanak a befektetések elvárt diverzifikációjáról, a kockázat csökkentéséről. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) március 19-én hozta nyilvánosságra jelentését a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJEA) befektetéséről. Megállapította, az alapítvány a 127,5 milliárdot 2021-től három ütemben tízéves futamidejű, 2,5 százalékos kamatozású vállalati kötvény vásárlására fordította, és ezzel veszélyeztette a vagyonát. Amikor 2024-ben vissza akarta váltani a kötvényeit, kiderült, hogy ez az eredeti megállapodás szerint nem megy. Azóta is tárgyal a vállalattal arról, hogy az hogyan, milyen formában tud eleget tenni a tartozásának. Az ÁSZ csak az első teljes év után legalább 15 milliárd forintnyi elmaradt kamatbevétellel számol.A 117 oldalas jelentésben szerepel jó néhányszor a "diverzifikált" kifejezés. Például 2022 februárjában egy szakértői jelentés arra figyelmeztette az alapítványt, hogy a kockázatmentes intézményi állampapírok kétszer akkora kamatot fizetnek, mint ez a kötvény, és "az alapítvány számára célszerű lehet elkészíteni egy diverzifikált befektetési portfóliót". Sem az alapítvány kuratóriuma, sem a felügyelőbizottsága nem kért azonban a jó tanácsból. Az ÁSZ szerint ezzel tovább veszélyeztették a vagyont a döntéshozók. Az NJEA utóbb azzal védekezett, hogy a kötvényt kibocsátó cég a pénzüket egy olyan vállalkozás részvényeibe fektette, amely eléggé "diverzifikált portfólióval rendelkezik". A biztos lábakat Lengyelországban, Magyarországon, Szerbiában, Horvátországban, Romániában és Bulgáriában birtokolt ingatlanok jelentik. Az ÁSZ erre azt válaszolta, hogy nem az ingatlanokkal rendelkező cég, hanem az egyetemi alapítvány befektetését vizsgálta, az márpedig nem "diverzifikált". Az ő pénzükből beszerzett részvények árfolyama meg folyamatosan esett.Az ÁSZ megállapította: "személyi összefonódások is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a kuratórium az alapítvány szervezeti érdekei elé a kötvényt kibocsátó érdekeit helyezte". Ezalatt azt kell érteni, hogy mint a Direkt36 cikke nyomán a sajtó megírta, részben ugyanazok az emberek álltak a kölcsönvevői és a hitelezői oldalon. A kecskeméti egyetemi alapítvány (NJEA) által lejegyzett kötvényeket az Optima Befektetési Zrt. bocsátotta ki. Ez a cég a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványé (PADME). Azt az alapítványt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hozta létre. A kötvényügyletről szóló döntéskor Csizmadia Norbert nemcsak az NJEA, hanem a PADME kuratóriumi elnöke is volt. Tagja még az NJEA kuratóriumának Bánkuty Tamás, aki ugyanakkor a PADME igazgatója, valamint az Optima felügyelőbizottsági tagja. Csizmadia is, Bánkuty is dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál, Matolcsy György korábbi jegybankelnök munkatársai voltak. Az NJEA kuratóriumának tagja továbbá Gaál József kecskeméti alpolgármester, egyben a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke, valamint Lezsák Sándor kormánypárti országgyűlési képviselő. A felügyelőbizottságban ott ül Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester. Az NJEA stratégiai igazgatója Szemerey Szabolcs, a polgármester férje, aki Matolcsy György másod-unokatestvére.Az ÁSZ-jelentésben elolvasható, mivel indokolta Csizmadia Norbert a döntést. Azért fektettek be az Optima Zrt.-nél, mert figyelembe vették „a kötvény kibocsátójával (és tulajdonosával) fennálló stratégiai és hosszú távú együttműködés eredményeit”. Az pedig, hogy a kötvénykibocsátást az MNB felügyelte, „az állampapírokhoz hasonló biztonságot szavatolt”, továbbá a „személyi átfedések az évek alatt a közös érdekek megerősítését (és kivitelezését) segítették”.Az ÁSZ büntetőfeljelentést tett az NJEA-nál végzett ellenőrzés nyomán. A PADME működését átvilágító jelentése is ilyen döntéssel zárult. Zajlik a nyomozás. Az eljárás a nyomozati és bírósági szakasszal együtt évekig fog tartani, de a következmények már most is sok embert érintenek, a legtöbbet Kecskeméten.Fotó: Facebook Pallas Athéné földre szállA város népessége az utóbbi száz évben folyamatosan gyarapodott, 1960-ban 70 ezres város volt Kecskemét, 1983-ra átlépte a százezret a lélekszám, 2011-ben 111 ezer fölé emelkedett. Ehhez biztosan hozzájárult, hogy amit a helyi politikusok mindenhol kívánatosnak tartottak volna a rendszerváltás óta, az ott meg is valósult. A Mercedes autókat gyártó Daimler-Benz révén 2008-tól letelepedett egy nagy munkaadó, ami komoly hatást gyakorolt a város gazdaságára, javítva a megélhetés feltételeit.A német cég eredetileg Romániában, Kolozsvár környékén épített volna üzemet. Az akkori még MSZP-s miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc németországi tárgyalása nyomán került képbe Magyarország. Több helyet is megnéztek, és objektív szempontok alapján döntöttek, de kecskeméti forrásaink szerint nyilvánvalóan számított az is, hogy a szocialista kormány és a fideszes városvezetés egymás keze alá dolgozott. Amíg titkolózni kellett, a beavatottak a házastársuknak sem árulták el, mi készül.Kecskeméten 2006-tól Zombor Gábor, a korábbi kórházigazgató volt a polgármester. Abban az évben választották önkormányzati képviselővé a szintén fideszes Szemereyné Pataki Klaudia közgazdászt, majd 2008-tól ő lett a gazdasági alpolgármester. A képviselő-testület megvette a szükséges területet a gazdáktól, és úgy adta tovább a németeknek. Számított az is, hogy Szemereyné mellett a város akkori jegyzője is tökéletesen beszélt németül. Részt vett ebben a munkában Palkovics László gépészmérnök, egyetemi tanár, későbbi technológiai és ipari miniszter, aki a kilencvenes évek közepe óta a fékrendszereket gyártó német Knorr-Bremse kutatás-fejlesztési igazgatója volt. Az idő tájt stratégiai rektorhelyettes lett a kecskeméti főiskolán.Ez a gyarapodás hozzájárult ahhoz, hogy egy másik sokat emlegetett vágy is teljesüljön a városban. A rendszerváltás óta a helyi polgármesterjelöltek programjában az első öt pont között szerepelt, hogy „Kecskemét legyen egyetemi város”. Ezt mondta mindenki, bal- és jobboldalon egyaránt. Kecskemét a helyi köztudatban régi diákvárosként él, a piarista gimnázium miatt is, és mert itt működött a református jogakadémia (1875–1949), ahol például Jókai Mór tanult. A városnak a rendszerváltás idején három főiskolája volt: a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola (GAMF), a kertészeti főiskolai kar, illetve a korábban óvónő-, majd tanítóképző főiskola. Ezek az ezredfordulón egyesültek Kecskeméti Főiskolává. A felsőfokú oktatás az állam hatásköre, tehát a helyi politikusok mondhatták, hogy egyetemet szeretnének, de tenni ezért alapesetben nem sokat tudtak.Matolcsy György tudott.A Matolcsy család kecskeméti. Idősebb Matolcsy György (1930–2021) Kecskeméten született, jogi diplomát szerzett, számviteli főiskolát is végzett, de filmproducerként, a Pannónia Filmstúdió egyik alapítójaként, a magyar rajzfilmgyártás meghatározó alakjaként tartják számon. Rajta is nagyban múlt, hogy a stúdió létrehozta kecskeméti műtermét. Az 1955-ös születésű ifjabb Matolcsyt a rendszerváltás idején ismerhették azok a közgazdászok, akik Lengyel László, Bokros Lajos munkájáról is értesültek. Kecskemét közéletében csak azután tartották számon, hogy az első Orbán-kormányban gazdasági miniszter lett (2000–2002). Zombor Gábor polgármester a hivatalba lépése után tanácsadó testületet alapított. ismert embereket, ellenzéki politikusokat is meghívott ebbe, Matolcsy Györgyöt is, tapasztalata és kötődése miatt. Ez a testület egy idő után nem működött, de Matolcsynak szoros maradt a kapcsolata az önkormányzattal. Ahogy a második Orbán-kormányból leköszönt mint nemzetgazdasági miniszter, és a Magyar Nemzeti Bank elnöke lett, felmerült, hogy miként édesapja, ő is alapít egy intézményt Kecskeméten: egyetemet. Ezt a kezdeményezést 2014-től az új polgármester, az azóta mindig újraválasztott Szemereyné Pataki Klaudia is támogatta. A Kecskeméti Duális Oktatási Zrt.-t, amelynek a campus megépítésében is volt feladata, a férje, Szemerey Szabolcs vezette évekig.Amikor az MNB létrehozta a Pallas Athéné nevét viselő alapítványait, Kósa Lajos Fidesz-alelnök szavai nyomán azon tűnődött az országos sajtó, vajon az oda pakolt vagyon tényleg elveszíti-e közpénz jellegét. Kecskeméten azt tartották, hogy nem, mert az alapítvány igenis fontos közcél megvalósítását szolgálja: az egyetem létrejöttét. A Szolnoki Főiskola csatlakozásával, négy karral – újdonságként a gazdaságtudományival – létrejött 2016 júliusában a Pallas Athéné Egyetem. Azt nem nagyon értették a kecskemétiek, miért van úgy belehabarodva Pallas Athénébe Matolcsy, de aztán egy évvel később Neumann János nevét vette fel az egyetem. Az MNB-alapítvány vállalta, hogy a szükséges épületeket fölhúzza. Az akkorra megürült Izsáki úti kórházi telephelyet, amely pont szemben van a műszaki főiskolával, az állam vagyonjuttatásként odaadta. Végül a tervezettnél később, de megépült az első campusépület előadóteremmel és az Izsáki út fölött átvezető gyalogos híddal, amelyet 2023-ban emeltek a helyére. Lehetett olyan megjegyzéseket hallani, hogy mi került csak a hídon 160 millió forintba, és miért nem lehet már használni, ha kész. Ezzel együtt Matolcsy György tényleg nagyot nőtt a kecskemétiek szemében. Abban az évben az önkormányzat díszpolgári címet adományozott neki.Robbanás a laborban„Teljesen együtt repültek Orbánnal az utolsó időkig – mondta egyik forrásunk –, függetlenül attól, hogy voltak vitáik. Matolcsy a miniszterelnök beleegyezésével csinált itt mindent, és nem lehet vitatni, hogy jó szándékkal tette. Utóbb kiderült, Kecskemét volt a kísérleti labor. Az egyetemek alapítványi tulajdonba adását az itteni minta alapján csinálták meg, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt is.”2020-ban létrejött a Neumann János Egyetemért Alapítvány Palkovics László innovációs és technológiai miniszter közreműködésével, és átvette a PADME szerepét, de utóbbi is megmaradt ösztöndíjfizető partnerként. Az állam kistafírozta a többi egyetemfenntartó alapítványt is, kaptak részvényeket, ingatlanvagyont. A kecskeméti NJEA azonban pénzt kapott: először 600 milliót, aztán 44,4 milliárdot – kifejezetten infrastruktúra-fejlesztésre –, végül 100 milliárd forintot.„Erről abban az időben nem nagyon lehetett olvasni – magyarázza kecskeméti jogász-közgazdász forrásunk –, nyilvánvaló, hogy nem történhetett volna meg így a kormány, a miniszterelnök tudta nélkül. Ezt a pénzt az egyetemépítés folytatására szánták a következő öt-hat évben. Ehhez képest a kuratórium az ismert módon döntött a vagyon nagy részéről. És innentől egyelőre csak kérdéseink vannak. Az alapítvány vajon eleve azért kapta-e azt a pénzt, hogy aztán a megfelelő helyre adja tovább? No de a 44,4 milliárdból, amit pántlikázottan infrastruktúra-fejlesztésre kaptak, hogy mertek befektetni? Tényleg az ingatlanos cég mögött is NER-esek vannak? A magyar hatóságok mikor eszméltek rá, hogy baj van? Ha eddig a fülük botját nem mozgatták az MNB-alapítványokkal kapcsolatos gyanús jelekre azok, akiknek ezzel dolguk lett volna, most mi változott? Tényleg csak annyi, hogy új elnöke lett az MNB-nek? Vagy Orbán Viktor észrevette, hogy nem jó felé megy a pénz, annak ellenére, hogy a jó emberei ott voltak a döntéshozásnál? Matolcsy György tényleg »félrement«? Vagy nem ő, hanem a munkatársai? Vagy csak a fia? Amikor az ÁSZ megindította a vizsgálatokat, Kecskemét esetében kifejezetten a kötvényügyletet vizsgálta: honnan tudta, hogy eleve ott kell keresgélni? Az hogyan fordulhat elő, hogy mihelyt kijön a jelentés, egy héten belül híre megy, hogy megtörtént a feljelentés, és annak is, hogy már nyomoznak? Ez az ügy a jövő évi választások idején még bőven aktuális lesz, a büntetőeljárás évekig tart majd: mihez kezd vele a Fidesz, ha marad? Azon túl, hogy bűnbandáról beszélt az esettel kapcsolatban a kecskeméti Szabadság téren, mihez kezd Magyar Péter ezzel a történettel? Az egyetem visszakapja a pénzét, legalább azt, amit az alapítvány befektetett? Ha nem, megint megsegíti az állam?”Utóbbi kérdést feltette a Telex is Bányai Gábor Bács-Kiskun megyei fideszes országgyűlési képviselőnek is március 25-én, a parlamentben. A megállított fideszesek közül ő készségesen válaszolt. Szerinte az állam nem fogja megint kisegíteni a kecskeméti alapítványt. Ha az MNB-alapítványok pénzének sorsáról tudott volna a miniszterelnök, nem várt volna Matolcsy György mandátumának lejártáig – legalábbis ezt feltételezi Bányai. Szerinte a rendőrség el fogja végezni a munkáját az ügyben. Bányai nem akar ítéletet mondani, az a bíróság dolga lesz. De ha az ÁSZ által leírt dolgokat ő követte volna el, biztos elvinnék egy karpereccel a kezén. „A Neumann-ügy sokkal jobban fáj, mint a többi háromszázmilliárd” – húzta alá Bányai.Szemereyné Pataki KlaudiaFotó: FacebookSzemereyné Pataki Klaudia polgármesternek viszont az ÁSZ megállapításainál jobban fájt, hogy a városházi ellenzék az érintettsége miatt nyílt levelet intézett hozzá. Legalábbis úgy írt az ügyről a Facebookon március 31-én, hogy egy szót sem vesztegetett a számvevőszéki jelentésre: „Kedves kecskemétiek! Az elmúlt napokban a Neumann János Egyetem durva politikai viták kereszttüzébe került. A baloldal egyenesen nekitámadt az egyetemnek, veszélyeztetve ezzel az ott tanuló hallgatók jövőjét, és az ott dolgozók megélhetését” – írta. Ám „aki az egyetemünket támadja, az Kecskemétet támadja”, továbbá „akinek fontos a város, az most az egyetem mellé áll”, mert „az egyetem nélkül nincs szebb jövő Kecskeméten”. Két nappal később már szót ejtett az ellenőrzésről is. Állította, a pénz megvan. A Rádió 1 Gongnak nyilatkozva az ÁSZ megállapításairól, mint „elméleti feltevésekről” beszélt, amelyek „valóságtartalmát” a hatóságok dolga megállapítani. Kiemelte, az egyetem hallgatói létszáma az utóbbi öt évben megduplázódott, 5000 fő fölé nőtt. És abban a munkában, amivel ezt sikerült elérni, „senki nem volt partner és szövetséges Matolcsy Györgyön kívül”.Matolcsy az Indexnek március 31-én azt nyilatkozta, „minden információ szerint megvan az alapítványi vagyon, sőt jelentősen emelkedett is, így a Neumann egyetem befektetéseivel kapcsolatos ÁSZ-álláspont sem védhető”.Fülöp Tamás, az egyetem rektora arról adott ki közleményt, hogy az egyetem működése stabil, az idei évi működésre és a tervbe vett fejlesztésekre megvan a pénz, és ezért határozottan kéri a közéleti szereplőket, „tartózkodjanak attól, hogy az egyetem hírnevét saját politikai céljaik elérésére próbálják felhasználni”. Az NJEA arról adott ki közleményt, hogy nincs kár, szabálytalanság sem történt, és a pénzt is visszakapja az alapítvány, hiszen „a visszaváltással kapcsolatban konstruktív tárgyalások folynak a felek között, amelynek eredményeként megállapodás várható”.Bontani tilosÁprilis 2-án Kecskeméten a helyi ellenzék, a Szövetség a Hírös Városért Egyesület képviselőcsoportja tüntetést szervezett az egyetemi alapítvány ügye miatt. A szónokok számon kérték az NJEA döntéshozóin, hogy „hol a pénz”. Király József frakcióvezető azt mondta, ők épp az egyetem és a diákok, valamint a közvagyon védelmében kérdezték és kérdezik, hogy pénzügyi végzettséggel és tapasztalattal rendelkező emberek hogyan fektethettek be így egy ekkora vagyont. Egy évtizede a vezetés azzal az ígérettel fogott hozzá az egyetemalapításhoz, hogy 2017 őszére elkészül az 1500 hallgatót befogadó, hat épületből álló campus. Azóta nyolc év telt el – így Király –, és az építkezés nem fejeződött be.Egy nappal később az önkormányzat közgyűlésén Király József az ellenzék nevében lemondásra szólította fel Szemereyné Pataki Klaudiát és Gaál József alpolgármestert. A KecsUP portál tudósítása szerint Gaál József alpolgármester azt mondta, az ellenzék elhamarkodottan ítélkezik, mert a kuratórium minden tagja több évtizedes szakmai tapasztalatára alapozva hozott döntést a kötvényügyben. Homoki Tamás szintén kormánypárti alpolgármester – civilben ügyvéd – pedig rámutatott: az, hogy eljárás indult, nem jelenti azt, hogy bárki bűnös lenne, és szerinte azt sem, hogy a közbizalom elveszett volna. Ahhoz, hogy a bűncselekményt megállapítsák, az szükséges, hogy bebizonyosodjék: vagyoni hátrány keletkezett. Ám ezt még nem állapították meg, csak ennek a lehetőségét. A polgármester úgy bocsátotta szavazásra a székét érintő javaslatot, hogy ő kitart, megvédi az igazát, a városát, a közösséget. „Bízzanak bennem, nem döntöttem rosszul” – mondta. 5 igen, 12 nem és 2 tartózkodó szavazattal Szemereyné és Gaál maradt a posztján.A KecsUP április 1-jén a Szemerey család balatoni ingatlanjairól írt, érdekesnek találva, hogy a polgármester férje és leánya 2021. augusztus 9-én került ott birtokon belül. Az NJEA felügyelőbizottsága – benne a polgármester – augusztus 4-én még nem találta időszerűnek a kötvényjegyzést, néhány nap múlva viszont már megszavazta. Szemerey Szabolcs, az NJEA stratégiai igazgatója felszólította a lapot, hogy törölje a cikket – ez nem történt meg, viszont Szemereyné sem válaszolt a lap kérdéseire. A fotókon látható házról sok mindent el lehet mondani, de azt nem, hogy luxusingatlan.A kecskeméti sajtóban a legérdekesebb publikáció ez ügyben a Hírösvény portálon jelent meg március 26-án. Arról szól, hogy Kecskemét nagy utat járt be, mire egyetemi város lett. A jegyzetíró kifogásolja, hogy a sajtó és az ellenzék az ÁSZ-jelentés megállapításait sorolja, az NJEA érveit, a tételes cáfolatot nem. És mielőtt bűnöst kiáltanak, meg kell nézni, mi mindent tett az MNB vezetése azért, hogy Kecskeméten egyetem legyen. „Felmerül a kérdés, vajon mi zajlik a háttérben, kinek áll érdekében egy botrány generálása, amelynek viharában megtépázható a frissen kivívott bizalom és népszerűség. Csak nem az egyetem megszerzése a célja valakiknek?” – írta a Hírösvény publicistája.Azt, hogy ki akarná megszerezni az egyetemet, nem sikerült megtudni. Forrásainknak lövésük sem volt, kire gondolhatott a költő. A Narancs kérdéseket küldött Szemereyné Pataki Klaudiának, mit gondol a feltételezésről, hogy az NJEA testületeiben született döntések anyagi előnyök fejében születtek, és ki akarhatja megszerezni a kecskeméti egyetemet. A polgármester nem válaszolt.Az Izsáki úton messziről szembetűnik a GAMF épületét a túloldalon lévő campusszal összekötő gyalogoshíd – a hallgatók mégis a nyomógombos lámpával ellátott zebrán kelnek át. Az új, csupa üveg épületet használják. Egy másik hasonló is áll mellette, de kerítés veszi körül. Építési terület, ahol épp nem folyik építkezés. A kordonon egy sor figyelmeztető felirat olvasható, például az is – nyilván okkal –, hogy a kerítés bontása szigorúan tilos.
|
Elvesztette készpénz jellegét
|
Idősebb Matolcsy György rajzfilmműhelyt alapított Kecskeméten, a fia pedig jegybankelnökként egyetemet. A kormány az itteni minta alapján bízta alapítványokra a felsőoktatást. Ma már azt vizsgálja az ÁSZ nyomán a rendőrség, miért kellett az államtól az egyetem céljaira kapott 150 milliárdból 127 és felet rögtön tíz évre befektetni.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/elvesztette-keszpenz-jelleget-275979
|
2025-04-15 21:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
7,5 milliós közpénz-ajándék a Harcosok klubjának - állapította meg Tordai Bence független országgyűlési képviselő, aki megszerezte és nyilvánosságra hozta a nyitórendezvény bérleti szerződését."Megszereztük azt a szerződést, amely az Orbán Viktor békeharcosait szórakoztató/motiváló showműsor helyszínének bérléséről szól. A BOK Csarnokot a színpadépítéssel és bontással együtt 9 napra vették ki, és számos további kapcsolódó infrastruktúrát is igénybe vettek a Harcosok klubja kampánynyitó rendezvényének napján. A szerződés bruttó 8 167 497 forint értékben köttetett. Az állami cég, a Nemzeti Sportügynökség Zrt. (NSÜ) tulajdonában lévő sportcsarnokot más is kibérelheti: a nyilvános árlista alapján tudjuk, hogy egy tetszőleges sporteseményre, kedvezmény nélkül csak a csarnok bérleti díja 9 napra bruttó 15 626 520 forint lett volna - és akkor még nem számoltuk hozzá a további öt, a csarnokon kívül igénybe vett létesítmény használatát. Az állami tulajdonú NSÜ tehát legalább 7,5 millió forint kedvezményt biztosított a cégnek, amely a Fidesz(?) megbízásából kibérelte a sportcsarnokot, hogy ott eltorzult arcú fideszes menczertamások üvölthessék százszor a mikrofonba, hogy HAAAARC!!! - természetesen a béke jegyében" - írta Tordai Bence a Facebook-bejegyzésében. Az árlistában az szerepel, hogy a bérleti díj listaára egyedi megállapodás szerinti, szövetségek és egyesületek bérleti díja közelíti azt az összeget, amennyiért a Harcosok klubja rendezvényére kivették.Tordai Bence hozzátette, hogy a rendezvényt szervező cég egyébként a Humán Telex Agency Kft., amelynek egyik tulajdonosa Orosz Pál, a Fradi vezére, "aki már az elbukott olimpiai kampány idején is százmilliós megbízásokat kapott". A szerződésből az is kiderült, hogy az NSÜ a BOK Csarnokban kizárólagos catering szolgáltatóként a RaMPart Gasztronómiai Kft.-t jelöli meg, az ügyfélnek tehát ezzel a - Tiborcz István üzlettársa által birtokolt - céggel kellett külön szerződést kötnie. "A lényeg mégiscsak az, hogy az állam lemondott a Fidesz megbízásából dolgozó cég javára legalább 7,5 millió forintról, ami - bár aprópénz az egyéb fideszes lopásokhoz képest - azért mégiscsak felvet bizonyos, adott esetben büntetőjogilag is releváns kérdéseket" - összegezte Tordai.
|
Az állami cég igencsak kedvezményes áron adta a helyszínt a Harcosok klubja nyitórendezvényére
|
Itt a BOK Csarnok bérleti szerződése, úgy tűnik, igencsak halványan fogott a ceruza az árazáskor.
| null | 1 |
https://hang.hu/belfold/az-allam-lemondott-7-millio-forintrol-a-fidesz-javara-a-harcosok-klubja-nyitorendezvenyen-178036
|
2025-07-02 10:11:00
| true | null | null |
Magyar Hang
|
„Harcosan és határozottan képviseljük a saját érdekeinket és az összes kisrészvényes érdekeit a svájci Ultima Capital SA tőzsdei cég többségi részvényesével szemben” – szögezte le a HVG érdeklődésére Hegedüs István, a jegybank Pallas Athéné Domus Meriti alapítványa új vagyonkezelő főnöke. Tette ezt azután, hogy a Telex megírta: a luxusingatlanokba fektető Ultima közgyűlésén nem szavazták meg, hogy Hegedüs bekerüljön az igazgatóságba. A testületbe az alapítványi vagyonkezelő képviseletében így csak Réczicza István ügyvéd jutott be, aki a régi vezetésnek is dolgozott.
Hegedüst márciusban, a jegybankelnökváltás után nevezték ki az alapítványi vagyongazda cégek élére, miután kiderült, hogy az Állami Számvevőszék akár több százmilliárdos veszteséget tárt fel a Matolcsy-éra örökségeként. A közpénz feltételezett elherdálása miatt az ÁSZ büntetőfeljelentést is tett ismeretlen tettes ellen, a nyomozás folyik, ám hogy jutott-e már valamire, az titok.
Az Ultima közgyűlése azért vált harci színtérré, mert a többségi tulajdonos, a görög Johannisz Papalekasz dollármilliárdos ingatlanbefektető a magyarok szempontjából irritáló feltételekkel vásárolhatott be. Az üzletember cége, a Yoda PLC Cyprus ugyanis tavaly év végén úgy lett az Ultima fő tulajdonosa, hogy a részvényekhez darabonként 60 svájci frankos áron juthatott hozzá – írta a Telex. Ezzel szemben a Pallas Athéné alapítvány 100 frank feletti áron szállt be, és bár kezdetben többsége volt, ám az – áttekinthetetlenül bonyolult eladási és vételi opciós manőverek során – kisebbségbe került. A felvásárlási kötelezettségei viszont furcsamód fennmaradtak, az egyik épp a napokban zárul: 105 frankos árfolyamon kell megvásárolnia a kistulajdonosok által eladni vágyott részvényeket, ami egy csökkenő árfolyamú, nem túl likvid papír estében az eladóknak jó biznisz.
Az alapítványnak közel 6,5 milliárdjába fáj csak a most futó felvásárlás, amivel a részesedése 29 százalék fölé nőhet – tudta meg a HVG.
Habár ezzel is kisebbségben marad, Hegedüs szerint a jövőben sikerül üzleti alapra helyezni ezt a befektetést. Nem tett még le arról, hogy legközelebb bekerülhet az igazgatóságba, miután – szerinte – most azért ütötték ki, hogy ne akadályozhassa a görögök újabb kedvező árfolyamú részvényszerzését. Miután görög részről bekerült két igazgatósági tag, egyelőre fölényben vannak, ami a tulajdonosi pozícióik alapján még jogosnak is tűnik, de úgy tudni, az egyelőre titokban tartott háttérmegállapodások alapján nem üthették volna ki a magyar menedzsert. Amiben viszont egyetértettek a magyarok és a görögök, hogy a korábbi – a Matolcsy-időkben delegált – cégvezetők nem kapták meg a részvényesektől azt a felmentvényt, ami mentesítette volna őket a múltbeli ügyletekért viselt felelősség alól. Ebből a szempontból – is – kulcskérdés lesz, mekkora vagyonvesztést mutat majd az Pallas Athéné vagyonkezelő vállalatainak 2024-es mérlege, ami a törvényes, május végi határidőhöz képest több hónapos csúszással készül el.
Habár az ÁSZ gyakorlatilag üres kasszát talált az alapítvány Optima nevű vagyonkezelő holdingjában és annak szerteágazó érdekeltségeiben, a HVG információi szerint a Hegedüs-csapat az idén nem kap már több pénzt a Varga Mihály vezette MNB-től a működésre – vagyis ki kell gazdálkodnia a kötelezettségeit, vagy csődbe megy. (Korábban 400 milliós rendkívüli segítséget kapott a tűzoltásra).
A legnagyobb kiadása idén decemberben lesz, közel 80 milliárd forintnyi törlesztés az MBH Bank számára, ami 170 millió eurós tőke plusz a kamata. A pénzintézettől kapott pénz fő fedezete az alapítványok legnagyobb vagyoneleme, a varsói tőzsdén jegyzett, kereskedelmi ingatlanokkal foglalkozó GTC többségi pakettje, amelynél az ÁSZ a legnagyobb, akár százmilliárdos nagyságrendű vagyonvesztést saccolta, és a svájci üzlethez hasonlóan túlárazott bevásárlásról beszélt. A cég árfolyama tendenciózusan esik, a tavalyi mérlege viszont a vártnál jobb képet mutat.
Csakhogy, miközben az ÁSZ is, és a Hegedüs-féle új vagyonmenedzsment is „csak” 170 millió eurós hitelt azonosított az MBH irányába, a HVG kutatásából kiderült, hogy a banki eladósodás ennél sokkal súlyosabb, 255 millió euró. Ez történetesen a csalapusztai Kégl-kastély tulajdoni lapjáról derül ki, amely a volt jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám érdekszférájába tartozik.
Pontosabban a kis Matolcsy baráti és üzleti köréhez sorolt Stofa György a tulajdonosa, aki a Pallas Athéné alapítvány utolsó vagyonkezelője volt Matolcsy György távozása előtt. S aki még a 24. órában, az ÁSZ leleplezése előtti pillanatokban is kétes vagyonkimentési műveletekkel próbálkozott. Hogy Stofa kastélya hogyan lett az MBH-s hitel kiegészítő fedezete, s hogyan nőtt fel a 170 milliós hitel 255 millióra, az rejtély.
Frissítés: Cikkünk megjelenését követően elküldtük a kastély tulajdoni lapját Hegedüs Istvánnak, aki azt megnézve azt mondta a HVG-nek, hogy egy és ugyanazon hitelről van szó, arról, amit az alapítványok Optima nevű vagyonkezelője alá tartozó Alpine Holding Kft. vagyonkezelő cég vett fel. A tőke az ÁSZ által is említett 170 millió, a hozzá kapcsolódó kamatok és járulékok azonban az eddig közöltnél nagyobbak, 85 millió eurót érhetnek el, így a teljes törlesztési kötelezettség átlépheti a 100 milliárd forintot. Miután az adós Alpine vezetője Stofa György volt, feltehetően a bank bizalmának az erősítésére ajánlotta fel a tartozáshoz képest elhanyagolható értékű, a saját tulajdonában álló kastélyt és a hozzá tartozó területeket fedezetként. Ami azért, valljuk be, egy jegybanki alapítvány vagyonkezelésekor atipikus, inkább családi vállalkozásokra jellemző megoldás. Hegedüs a HVG-től tudta meg, hogy az egyik elzálogosított, természeti értékeket rejtő ingatlanon illegálisnak tartott, a hatóságok által vizsgált rönkházépítés folyik, amit a környékbeliek Matolcsy Ádám nyugdíjasházaként emlegetnek.
|
„Harcosan és határozottan képviseljük a saját érdekeinket” – így küzd alapítványa milliárdjaiért az MNB Svájcban
|
Palira próbálják venni a jegybank Pallas Athéné alapítványának új vagyonkezelőit az egyik legvitatottabb befektetésében, a svájci luxusingatlanos Ultima Capitalban. Hogy tíz- vagy százmilliárdos nagyságrendben veszít-e rajta, azt még megtippelni sem lehet.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20250701_harcosan-es-hatarozottan-kepviseljuk-a-sajat-erdekeinket-alapitvanya-milliardjaiert-harcol-az-MNB-Svajcban-ebx
|
2025-07-01 17:38:00
| true | null | null |
HVG
|
A 4iG Űr és Védelmi Zrt. (4iG SDT) – mint a 4iG Cégcsoport tagja – és a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (HM EI Zrt.) nem kötelező érvényű szándéknyilatkozatot tartalmazó együttműködési megállapodást írt alá – tette közzé a tőzsde honlapján a 4iG.
A HM El állami cég, tulajdonosi joggyakorlója a Honvédség, a vállalat egyrészt a Honvédség kiszolgáló háttérvállalkozása, másrészt holding, az állami védelmi cégek egy részének anyavállalata.
A 4iG Fidesz-közeli infokommunikációs nagyvállalat – nemrég jelentették be, hogy felvásárolja az állami védelmi ipar jelentős, legértékesebb részeit, miután a szóban forgó cégeket egy külön vállalat alá csoportosították.
A 4iG SDT és a HM El közti együttműködési megállapodás célja „a védelmi digitalizáció területén megvalósuló stratégiai együttműködési lehetőségek feltárása, valamint a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködési lehetőségek azonosítása”.
A megállapodás rögzíti, hogy a 4iG SDT és a HM EI Zrt. „nyitott az együttműködésre a védelmi digitalizáció több kulcsterületén, így különösen a szoftverfejlesztés, rendszerintegráció, üzemeltetés, IT- és távközlési infrastruktúra fejlesztése, valamint a kibervédelem terén”.
Az együttműködés egyik lehetséges formájaként a felek megvizsgálják egy közös vállalat alapításának lehetőségét is, amely strukturált keretet biztosíthatna a technológiai fejlesztésekhez, valamint hazai és nemzetközi projektek hatékony megvalósításához” – írja közleményében a 4iG.
Vagyis miután az állam privatizálja a legfontosabb védelmi ipari képességeit a 4iG-nek, a HM háttércége megállapodást köt a 4iG-vel a jövőbeli együttműködésről.
A privatizáció úgy néz ki, hogy a területért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a kilenc legfontosabb, potenciálisan exportképes vállalatát két lépcsőben privatizálja részlegesen. Áthelyezi őket az újonnan létrehozandó N7 Defence Zrt.-be, amelyben a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. (4iG SDT) 75 százalék tulajdonrész plusz egy szavazatnyi részesedést vesz, várhatóan 74,5 és 82,8 milliárd forint közti összegért. A vegyesvállalatoknál a tranzakció jóváhagyásához még szükség lesz a külföldi partnerek beleegyezésére, és ha ez megtörténik, akkor a 4iG-nek minősített többsége lesz az N7 Defence-ben.
|
A 4iG még inkább beépülhet a honvédelembe, miután a kormány újabb fontos képességeket privatizál neki
|
A privatizáció folyamatban van, közben a védelmi ipari képességek új tulajdonosa együttműködési megállapodást írt alá a Honvédség kiszolgáló- és holdingcégével.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20250702_A-4iG-beepulhet-a-honvedelembe-miutan-a-kormany-fontos-kepessegeket-privatizal-neki
|
2025-07-02 11:48:00
| true | null | null |
HVG
|
A kormányfő veje megvásárolta a budapesti Marriott Hotelt, majd kikérte magának, hogy köze lenne azokhoz a vagyonokhoz, amelyek a Gránit Alapkezelő által igazgatott magántőkealapokban vannak.
A Válasz Online ugyanis kigyűjtötte, hogy mekkora vagyonnal rendelkeznek a Tiborcz István környezetében működő magántőkealapok, és ez a 665 milliárd forint több mint háromszorosa a jelenleg az üzletemberhez kötött 188 milliárdnak.
Holott a feltételezés nem alap nélkül való, hiszen a szóban forgó magántőkealapok befektetéseiről már számos esetben kiderült, hogy legalább részben Tiborcz István érdekeltségébe tartoznak. Itt van például a Marriott felvásárlása, amelyben a kormányfő veje által felvállalt BDPST-csoporton kívül a Liberty Beta Corso Kft. vett részt, ahogy Tiborczék fogalmaztak, „szakmai konzorciumként”.
A Libertyről nyilvánosan csak annyit tudni, hogy a Diorit Magántőkealap a tulajdonosa. Márpedig ugyanennek a Dioritnak az egyik vállalatában, a White Castle Investben található a patinás budapesti Gellért szálló, amelynek a megvételét nemcsak a BDPST-csoport harangozta be szuperlatívuszokban, hanem még személyesen Tiborcz István is tollat fogott, hogy könyvet írjon a műemlék épületről.
Ebben az esetben tehát Tiborczék nem tagadták, hogy övék lenne a Gellért Szálló, és éppen úgy a Diorit fedte el Tiborcz tulajdonát, mint ahogy a Diorit az egyik befektető a Libertyn keresztül a Marriott esetében is. Kérdés tehát, hogy ki a Liberty végső tulajdonosa, ha nem Tiborcz.
Hasonlóan mosódnak össze a kormányfő vejének érdekeltségei rejtélyes és állítólagos egyéb tulajdonosokkal a Főnix Magántőkealap esetében. 2024 elején a Főnix egyszer csak megvásárolt egy Somogy megyei agrárcéget, a Drawa Kft.-t, és a tranzakcióba éppen a frissen alapított BDPST Agráripari Holding is beszállt „szakmai befektetőként”. Ma pedig már azt is tudni lehet, hogy a környéken Orbán Ráhel és anyósa folyamatosan vásárolja fel a termőföldeket: az elmúlt hónapokban már egymilliárd forint körül fizettek a több száz hektárért.
Ugyanennek a Főnix Magántőkealapnak egy másik cége, az Agrár Invest Béta Kft. vásárolta fel egy évvel ezelőtt a Kecskeméti Konzervgyárat. Az Agrár Invest Bétának ugyanúgy Schuszter András az egyik ügyvezetője, mint a Liberty Beta Corsónak. És a sort még hosszan lehetne folytatni.
Felmerül tehát a kérdés, hogy ha nem Tiborcz a magántőkealapok befektetési jegyeinek a végső tulajdonosa, legalábbis nem mindegyik befektetési jegynek, akkor ki Tiborcz tulajdonostársa az egyes befektetésekben.
A Gránit alapkezelője arra szokott hivatkozni, hogy alapkezelőként nem jogosult a végső tulajdonosok felfedésére. Tiborcz Istvánt ugyanakkor semmi sem kényszeríti arra, hogy ő maga ne fedje fel, mely magántőkealapokban mennyi és milyen befektetési jegy van kizárólagosan az ő tulajdonában, tehát csak rajta múlik, hogy egyértelművé teszi-e, mi van az ő birtokában, és mi az, ami nem az övé.
Ketyeg az óra
Az uniós jogszabályok alapján a magántőkealapok végső tulajdonosait sem lehet elrejteni, a vállalkozásokhoz hasonlóan annak is nyilvánosnak kell lennie. Miután azonban a tagállamoknak 2027. július 1-jében szabták meg a végső határidőt a jogszabály életbe léptetésére, ezért Magyarország ebben a kérdésben még nem jogsértő.
Az uniós jog törvénybe iktatása már megtörtént, csak a hatályba lépése fokozatos: az idén január óta az új magántőkealapoknak már nyilvánossá kell tenniük a tulajdonosi viszonyait, viszont a régiek esetében ez csak a jövő évi választások után derülhet ki, a parlament ezt az időpontot 2026. július 1-jében szabta meg.
Ez persze még mindig nem jelenti majd azt, hogy bárki megnézheti ezeket az érdekeltségeket valamilyen nyilvános adatbázisban, de ha valaki a jogos érdekét igazolni tudja, például a korrupció elleni fellépésre hivatkozva, akkor akár civil szervezetek vagy újságírók is hozzáférhetnek majd az adatokhoz.
|
Tiborcz közelében újabb tekintélyes céghálót fedett fel a Marriott Hotel megvásárlása
|
A kormányfő veje hiába cáfolta, hogy ő lenne a harmadik leggazdagabb magyar, a bizonyítékot nem mellékelte hozzá, holott módjában lenne megtenni azt. A múltbéli tapasztalatok mindenesetre nem esnek egybe a cáfolatával.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250703_hvg-cegvilag-ami-nem-tiborcze
|
2025-07-02 17:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Másodfokon is pert nyertek az Uzsoki Utcai Kórházzal szemben – számol be közösségi oldalán a Transparency International Magyarország.
Ezzel jogerőssé vált a döntés, amely szerint a kórház köteles kiadni azokat az adatokat, hogy hány esetben és milyen típusú beavatkozásokat nyújtottak azoknak a betegeknek, akik külön díjat fizettek a hosszú várólista „megkerüléséért” – na nem a kórháznak, hanem a közelmúltig Papcsák Ferenchez kötődő Magyar Egészségügyi Szolgáltató (MESZ) Kft.-nek. Azt is el kell árulniuk, hogy a „VIP” lehetőséget közvetítő cég mindezért mennyit fizetett az állami kórháznak, ami a tényleges egészségügyi szolgáltatást nyújtotta a fizető kuncsaftoknak.
Az állami és magánellátás összefonódását firtató kérdéseket eredetileg még Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő tette fel az Uzsokinak, csakhogy az intézmény megtagadta a közérdekű adatok kiadását. Így aztán a Transparency indított pert a titkolózó egészségügyi intézménnyel szemben.
Az Uzsoki és a MESZ közötti szerződés hivatalosan arra irányult, hogy külföldieknek pénzért kínálják a magyar állampolgároknak tb-alapon járó szolgáltatásokat, de sejthető volt, hogy a soronkívüliséget biztosító fizetős lehetőséggel magyarok is élnek. Az ügy lényege azonban az, hogy ez a konstrukció lehetővé teszi, hogy egy magáncég, a MESZ keressen pénzt, miközben a munkát az állam által fizetett orvosok és ápolók végzik el állami felszerelés használatával.
„Ez még Gulyás Gergely szerint is bűncselekmény” – emlékeztet posztjában a Transparency, hozzátéve, hogy feljelentést mégsem a miniszter, hanem Hadházy Ákos tett.
|
Nem titkolózhat tovább az Uzsoki Utcai Kórház a VIP-osztályáról
|
Jogerős ítélet kötelezi az Uzsokit, hogy elárulja: ki keresett azon, hogy egy magáncégnek fizető betegek soron kívül részesülhettek az állami kórház szolgáltatásaiból.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20250702_Nem-titkolozhat-tovabb-az-Uzsoki-Utcai-Korhaz
|
2025-07-02 16:36:00
| true | null | null |
HVG
|
A három vállalatból, amelyet az állam nemrég ingyen átadott a Lázár János által vezetett Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak, 2024-ben és 2025-ben összesen 4,5 milliárd forint osztalékot vettek ki, mindezt úgy, hogy a nyereségük még csökkent is – írta Hadházy Ákos. A képviselő a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt., az ATEV állatitetem-feldolgozó vállalat és a Concordia Közraktár beszámolóját, valamint az azokhoz csatolt, az osztalékról szóló dokumentumokat összesítette.
A Ménesbirtok árbevétele évről évre nőtt, a 2022-es 9,6 milliárdról 2023-ban 10, 2024-ben 12 milliárd forintra, ebből azonban egyre kevesebb maradt meg profitnak, előtt 1,7 milliárd, aztán 851 millió, legutóbb 440 millió. Egy éve ilyenkor nem vettek ki osztalékot, most azonban egyszerre egymilliárdot. Vagyis nem csak a teljes 2024-es nyereséget söpörték ki, hanem a korábbi évekből megmaradt eredménytartalékból is hozzátettek még.
Az ATEV Fehérjefeldolgozó 2024 márciusában került át az alapítvány többségi tulajdonába, így már ők döntöttek arról 2024 júniusában, hogy a 2023-as év után, amelyben az akkor még állami tulajdonú cég 1,7 milliárd forint veszteséget ért el, csak kivesznek 1 milliárd forint osztalékot. 2024 aztán már jobban sikerült, a cég 17 milliárd forintos bevételből 1,8 milliárdos nyereséget hozott, de még ennél is többet, 2 milliárd forintot vettek ki osztalékként. (Itt Hadházy azt is megemlíti, hogy az Opten adatbázisa szerint veszteséges volt 2024 is, de a hivatalos céges beszámolóban nem ez az adat szerepel.)
A Concordia Közraktár pedig tavaly májusban került az alapítványhoz. A nyeresége abban az évben 143 millió forint volt, az eredménytartalékkal megtoldva ezt 450 millió forint osztalékot vettek ki belőle.
|
Két év alatt 4,5 milliárd forintot vett ki Lázár János alapítványa a neki átadott állami cégekből
|
A korábbi évekből megmaradt tartalékot is elkezdték kisöpörni a cégeknél, amelyek a Lázár János vezette alapítványhoz kerültek át ingyen az államtól.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20250630_Ket-ev-alatt-45-milliard-forintot-vett-ki-Lazar-Janos-alapitvanya-a-neki-atadott-allami-cegekbol
|
2025-06-30 11:11:00
| true | null | null |
HVG
|
Mint a szenet, úgy égeti a pénzt a Magyar Vagon (avagy Ganz-MaVag) csoport. A csoport legnagyobb pénztermelőjének alighanem a Ganz-Mavag International nevű vállalatnak kellene lennie, ez könyveli ugyanis a nagy egyiptomi vasútikocsi-beszerzésből (1300 kocsi, egymilliárd euró) származó bevételeket. Nyereségről azonban szó sincs, a tavaly előtti 11 millió eurós veszteséget tavaly mínusz 22 millió eurós (8,8 milliárd forintos) adózott eredmény követte.
A beszámolóból úgy tűnik, hogy a nagy egyiptomi megrendelés teljesítése jelen állás szerint anyagáron nullszaldós biznisz.
A 134 millió euró bevételre nagyjából pont ennyi közvetlen gyártási költség esik. Vannak azonban egyéb költségek is, így a működés máris veszteséges.
A veszteséges működés miatt a cég saját tőkéje mínusz 33 millió euró – vagyis a vállalat sérti a Polgári törvénykönyv tőkekövetelményre vonatkozó szabályait. Csak azért működhet tovább, mert a tulajdonosok nyilatkoztak: tovább kívánják működtetni, és ha kell, biztosítani fogják a szükséges támogatást.
Oroszországtól szeretettel
Emlékeztetőül: az egyiptomi megrendelés eredetileg orosz–magyar kooperáció volt, tipikus NER-konstrukcióban. A finanszírozást az orosz és a magyar állami eximbankok biztosították Kairónak, a gyártásban a Transzmasholding (TMH) tveri gyára és a MÁV Dunakeszi Járműjavítója (DJJ) vett részt. Utóbbit még előbb megvásárolta a TMH magyarországi leányvállalata, amelyben részesedést kapott a Magyar Vagon – a cég alapító-tulajdonosa Szalay-Bobrovniczky Kristóf jelenlegi honvédelmi miniszter.
Miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, Moszkva kiszállt az üzletből, a DJJ-t tulajdonló TMH-céget átkeresztelték Ganz-MaVagra, és egyedüli tulajdonosa a Magyar Vagon lett. A másik, az egyiptomi megrendelést könyvelő TMH-leányba pedig a Magyar Vagon mellé belépett, feles tulajdonrésszel, a Habony Árpád köréhez sorolt Tombor András frissen gründolt Cato Investments Zrt.-je. Miniszteri kinevezése után Szalay-Bobrovniczky kiszállt a Magyar Vagonból.
A cégháló azóta sokat bonyolódott – illetve az utóbbi időben éppenséggel egyszerűsödött, de még mindig meglehetősen összetett –, a csoport főtulajdonosa a Solva II. magántőkealap. A NER elitje előszeretettel tartja vagyonát átláthatatlan magántőkealapokban,
erről sem tudni, kinek a vagyona van benne, az alapot mindenesetre Hernádi Zsolt Mol-vezér alapkezelője kezeli.
A csoportban oldalági rokonként még mindig benne van Tombor Cato-ja, a Ganz-MaVag International feles tulajdonosaként.
A Dunakeszi–Kairó expressz
Mint említettük, az egyiptomi megrendelést fizikailag a DJJ teljesíti. Nincs azonban arról szó, hogy a profit esetleg ott keletkezne. Ott sem keletkezik, a DJJ (új nevén Magyar Vagon Dunakeszi) a tavalyi évet 8,4 milliárd forint veszteséggel zárta.
Tény, a DJJ-ben az elmúlt években jelentős fejlesztések történtek, 2024 eleje óta saját gyártás keretében képesek forgóvázakat és kocsiszekrényeket előállítani. A fejlesztésekre egyébként a Transzmasholding kiszállása miatt volt szükség, illetve azért, mert az orosz-ukrán háború és a bevezetett szankciós rezsimek miatt az alkatrészbeszerzés bizonyos esetekben lehetetlenné, más esetekben nagyon nehézkessé vált.
A fejlesztés nyilván hasznos dolog az egyiptomi megrendelésen túl is, de a DJJ közben több tízmilliárd forintnyi kötelezettséget szedett össze. Kiemelendő, hogy „a gyártás folyamatosságának érdekében” a tulajdonosok 2022-ben 9 millió eurót bocsátottak a vállalat rendelkezésére tulajdonosi kölcsönként. Ebből 2023-ben a társaság 1 millió eurót visszafizetett, 2024-ben azonban a társaság likviditási helyzetére tekintettel nem történt visszafizetés. Vagyis a DJJ még mindig tartozik 8 millió euróval (több, mint 3 milliárd forinttal) a Magyar Vagonnak.
Kiszervezett MÁV-részleg
A kormány, illetve egész pontosan az állami MÁV nem csak a DJJ-t privatizálta ki a Magyar Vagon-csoportba, de a szolnoki többségi tulajdonrészét is (volt MÁV Vagon, jelenleg Magyar Vagon Vasúti Járműgyártó a cég neve). Ez a DJJ-vel ellentétben nyereségesen működött 2024-ben, 57 milliárd forint árbevételre 5 milliárd forint adózott nyereséget ért el. Ezek sokkal jobb számok, mint a megelőző évben, akkor 47 milliárd forintos árbevételből jött ki 1,1 milliárd forint profit.
A Szolnoki Járműjavító eredményét árnyalja, hogy a bevétel szinte teljes egészében a MÁV-tól mint – immár – külsős megrendelőtől származik.
A cég 1,2 milliárd forint osztalékot fizet idén, ebből a tulajdoni hányadok alapján 0,9 milliárd forint illeti a Magyar Vagont. Magyarán a MÁV volt házon belüli járműjavítója nyereségének nagy része a privatizáció után már egy – erősen kormányközeli – magán csoportot gazdagít. Legalábbis vitatható, mennyiben tekinthető jó üzletnek, hogy a MÁV elprivatizált egy házon belüli képességet, hogy aztán külsős megrendelőként vegye igénybe a szolgáltatásait, s az állami cégen kívülre folyjon a nyereség nagy része.
A kútba esett nagy felvásárlás
A Magyar Vagon-csoport többi leágazása sem tekinthető az üzleti – piaci – sikeresség mintaképének. Kiemelendő a Ganz-Mavag Europe nevű leányvállalat, amelyet a spanyol Talgo vonatgyártó felvásárlására gründoltak, s amelybe a magyar állam is beszállt. Egyrészt társtulajdonosként, másrészt az állami Exim(bank) hitelével.
A Talgo-felvásárlás kútba esett, a spanyol kormány nem engedélyezte a tranzakciót. Madridot a hírek szerint a Magyar Vagon és a magyar állam vélt orosz kötődései zavarták – a kötődés a Magyar Vagon és az Orbán-kormányok története alapján triviális, bár a cégcsoport tagadta annak meglétét. A spanyol kormányt a Magyar Vagon tulajdonosi szerkezetének átláthatatlansága is aggasztotta – bár a végső tulajdonosát (minden bizonnyal a Mol energiacéget) a tárgyalások során a Magyar Vagon felfedte, maga a struktúra lehetett túlságosan aggasztó. A magántőkealapok befektetőinek köre ugyanis átláthatatlanul változhat, semmire sem garancia, hogy adott pillanatban éppen kinek a pénze van egy alapban.
A Ganz-MaVag Europe 14 ezer euró (5,6 millió forint) nyereséggel zárta 2024-et – ahhoz képest szép eredmény, hogy céges felvásárlásra létrehozott leendő holdingról van szó. A cég érdemi tevékenysége „továbbszámlázott szolgáltatásokból” állt, ami alatt alighanem a Talgo felvásárlása érdekében tett erőfeszítéseket kell érteni. Amúgy a cégben a jelek szerint rengeteg pénz fordult meg, ennek megfelelően a kamatráfordítások és a kamatbevételek közel azonos összeget, 8,8 millió eurót (3,5 milliárd forintot) tettek ki.
A Magyar Vagon 619 millió eurót (240 milliárd forintot) fizetett volna a Talgóért, ehhez az állami Exim 345 millió forintos kölcsönt adott.
Itt a piros, hol az állam?
Az ügyletben részt vett a Europe Magyar Vagon csoporton belüli közvetlen anyacége, a Ganz-MaVag Holding, ennek üzletrészeire jegyeztek be jelzálogot az Exim-hitel kapcsán.
A Holding vesztesége tavaly 11 millió euró volt.
A cég vagyonának részét képezte 2024 áprilisa és 2025 februárja között a Szolnoki Járműjavító tulajdonrészének 55 százalékos pakettje. A Szolnoki Járműjavító tulajdoni részesedésének mozgatását csoporton belül aligha magyarázza más, mint a Talgo-biznisz. Végső soron tehát a felvásárlási ajánlatot egy projektcég tette, amely mögött egy, a magyar állam által némi orosz bizniszeléssel összerakott „magán” (magántőkealapi tulajdonú) cégcsoport állt, közvetlenül egy – közvetetten még egy – az állam által elprivatizált járműjavító, némi állami tulajdon és tekintélyes állami hitel. Mindezek fényében kevéssé meglepő, hogy a spanyol kormány bűzt orrontott.
Az átlátható megoldás egyébként az volna, ha a Magyar Vagon (Ganz-MaVag?) cégjogilag vállalatcsoporttá alakulna, volna úgynevezett uralkodó tagja, amely konszolidáltan könyvelné, s közzétenné a csoportszintű beszámolót. Ennek híján csak egy folyamatos metamorfózisban lévő, nehezen összesíthető eredményességű vállalathalom látszik. Aminek a csúcsán sem csapódtak le tavaly pozitív eredmények. A cégháló tetején a Magyar Vagon Befektetési Vagyonkezelő 3,5 milliárd forint veszteséggel zárt, egy lépcsővel följebb a Magyar Vagon Invest 40 millió forintos mínuszt könyvelt.
|
A kormány privatizálta a MÁV műhelyeit, az eredmény siralmas
|
Tavaly már 9 milliárd forint veszteséget fialt a kormány által felhizlalt Magyar Vagonnak a nagy egyiptomi kocsimegrendelés, amit anno még az oroszokkal hoztak össze. A homályos hátterű „magán” cégcsoportban nyereséget és osztalékot a MÁV-tól privatizált, a MÁV-nak visszadolgozó Szolnoki Járműjavító termelt. A spanyol Talgo felvásárlási kísérlete költséges kaland volt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250621_magyar-vagon-mav-mavag-szolnoki-jarmujavito-egyiptomi-vasut-talgo-merleg
|
2025-06-21 07:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
„Megmutatom Matolcsyné gagyibb táskáit is. Ugye nem lehet mindennap 8-10 milliós Hermes Birkinnel villogni (abból minimum négy van neki). Nyilván vannak szürke hétköznapok, amikor elég a 3-5 milliós Chanel, Dior vagy Hermes Kelly tasi. (Az árakat azért nem könnyű belőni, ezek a használtpiacon inkább drágábbak, mint új korukban, egy-egy ritkább darabra ez különösen igaz)” – írta Facebook-oldalán Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő.
A politikus több fényképet is bemutatott a táskákról, bónuszként pedig közölt egy olyan fényképet is, amelyen Matolcsy Ádám felesége egy csaknem 800 ezer forintot érő papucsban volt.
A képviselő korábban több ingatlant is bemutatott, amelyek Matolcsy Ádámhoz köthetők, ezek szerinte összesen legalább hárommilliárd forintot érnek.
Az egyik a Gellérthegy utcában található, a másik a Magyar Stratégiai Zrt. székhelyéül szolgáló villa, de a nevén van egy svábhegyi ingatlan is. Utóbbival kapcsolatban Matolcsy Ádám azt közölte: „4 éve külföldön élünk családommal, ahogy számtalanszor megírtam kollegáinak, a megadott cím egy kézbesítési cím. További kérdéseire nem áll módomban válaszolni”.
A Hermes táskák egyébként nemcsak drágák, hanem kifejezetten nehéz szert tenni rájuk.
|
Hadházy Ákos: 800 ezer forintot ér Matolcsy Ádám feleségének papucsa
|
A független országgyűlési képviselő újabb táskákat is bemutatott, amelyekkel a jegybank volt elnökének menyét fotózták.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250701_Hadhazy-Akos-800-ezer-forintot-er-Matolcsy-Adam-felesegenek-papucsa
|
2025-07-01 07:59:00
| true | null | null |
HVG
|
„A Voks 2025 több mint kétmillió szavazatával megállítottuk Ukrajna uniós csatlakozását” – büszkélkedett pénteken reggel Orbán Viktor miniszterelnök. A kijelentés jól hangzik ugyan, de erősen levon az értékéből, hogy nem igaz, mert semmit nem állított meg a kormányfő, még ha saját bevallása szerint közben olyen érzése is volt, mint az egyetlen ellenálló kínainak a Tienanmen téren a tankok előtt. A hazugság körbelengi az egész Voks2025 akciót, amelynek eredményét csütörtökön, a brüsszeli EU-csúcs előtt szintén Orbán maga jelentette be. Eszerint a Voks2025-ben szavazók 95 százaléka Ukrajna uniós tagsága ellen szavazott.
A mostani „véleménynyilvánító szavazás” több szempontból is kitűnt az elmúlt 15 év hasonló akciói közül:
A Voks 2025-nél nem is a kormányzati álláspont melletti, 95 százalékos kiállás volt kiemelkedő, hanem a közel 2,3 millió szavazat, ami minden idők második legjobbja
Az akció összköltségét még titkolják, de a 11, vagy akár 12 milliárd forintot elérő összeggel ez lehet akár az eddigi legdrágább, de mindenképpen dobogós:
Most fordult elő először, hogy a feltett kérdés teljesen semleges volt, nem pedig csúsztató, manipulatív vagy egyenesen hazug
A korrekten feltett kérdéséhez kapcsolódó kommunikációs kampány viszont legalább olyan megbélyegző és hazug volt, mint a Soros- vagy a migránsgyűlölő korábbiak
A mostani lehetett volna az eddigi nemzeti konzultációk közül az első, ami „csalásbiztos”, de végül ez az ígéret betarthatatlanná vált
A Voks 2025 újítása volt, hogy nem nemzeti konzultációnak nevezték, hanem egy amúgy nem létező kategóriába sorolták, és „véleménynyilvánító szavazásnak” címkézték át
Az elmúlt 15 évben először fordult elő, hogy a kormányzati akcióval szinte egyszerre zajlott egy látható méretű ellenzéki szavazás is, ráadásul ugyanebben a témában.
A Fidesz politikai kommunikációja 20 éve nem áll másból, mint küzdésből és harcból, az ellenzéki támadó középpályásból kormányon magát vezénylő tábornokká avató Orbán Viktor pedig nem fárad bele: vélt vagy valós ellenfeleiből kovácsol politikai tőkét, mindig „lőporfüstöt szagol”, és ellenségeket gyárt. Ellenség bárki és bármi lehet: jelenség, fogalom, személy, társadalmi csoport, civil vagy nemzetközi szervezet, sőt:
a Voks 2025 bizonyította, hogy egy háború sújtotta szomszéd ország, Ukrajna is lehet ellenség – ahogy a lakói is, köztük a Kárpátalján élő, százezer fős magyar kisebbség.
Ukrajnára, pontosabban Ukrajna EU-csatlakozásának ellenzésére építette ugyanis fel Orbán és a Fidesz a Voks 2025 kampányát. Maga az akció – amely egy kérdésre várt választ: Támogatja-e Ön, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen? – ezúttal hivatalosan „véleménynyilvánító szavazás”, valójában azonban csak egy újabb, átcímkézett nemzeti konzultáció volt, és mint ilyen több szempontból is mérföldkőnek mondható.
Nem azért, mintha a korábbi hasonló politikai akciókkal szemben ennek lenne bármilyen közjogi jelentősége, jogi kötőereje a magyar kormányra, pláne nem az Európai Unióra vagy az Európai Bizottságra nézve, mert ezúttal sincs. Azért sem, mert a „véleménynyilvánító szavazás” nem létező jogi kategória, így hatása sem lehet. A Voks 2025 csak arra volt jó, hogy az EU-csúcson Orbán lobogtathassa az eredményt:
csaknem 2,3 millió magyar mondott véleményt Ukrajna EU-tagságáról, és a magyar kormánnyal egyetértve 95 százalékuk nem támogatja.
Ahogy a korábbiakat, úgy ezt a mostani szavazást is értékén, vagyis belső használatra szánt politikai akcióként kezelik Brüsszelben. Ám itthon, a saját szavazóbázis előtt Orbán Viktor és a Fidesz politikájának érdemi támogatottságának jeleként lehet előadni. Főleg úgy, hogy a nemzeti konzultációk az utóbbi években egyre kevésbé mozgatták már meg a Fidesz saját táborát is az alig 1,3-1,5 milliós részvételi adatokkal.
Ehhez képest a 2 284 732 beérkezett válasz – még ha levonjuk a 6717 érvénytelent is – kifejezetten jó eredmény. A részvételi hajlandóság fokozása érdekében persze a kormány nemcsak agresszív reklámkampányt, hanem pár trükköt is bevetett. Az államigazgatásban dolgozókat körlevélben sürgették, hogy szavazzanak, az óriásplakátokra is felírt, elvárt „nem” szavazatot pedig csúsztatásokra, sőt konkrét hazugságokra épített kommunikációs kampánnyal tolták meg:
Az utóbbi hasonló akciókénál magasabb részvétel elérését a Magyar Péter által a Fidesznek – az elmúlt egy évben nem először – okozott politikai szükséghelyzet is kikényszeríthette. Orbán ugyan első volt a Fidesz politikai mozgósító akciójának március elejei bejelentésével, de Magyar felvette a kesztyűt azzal, hogy március 15-én ő is bejelentette saját márkás konzultációját, Nemzet Hangja néven.
A Fidesz viszont csavart egyet a dolgon, és bevárta a Tisza-szavazás eredményét, hogy azt fel tudja használni saját akciója politikai keretezéséhez. Ráadásul az eredmény is Orbánék kezére játszott. A Tisza konzultációján – amelyen amúgy a kérdések többségénél 90 százalék feletti volt az igenek aránya – 58,18 százalékkal többségben voltak az Ukrajna EU-s felvételét támogatók.
Emiatt viszont Orbánék egyszerre tudták Brüsszel- és ukránpártisággal vádolni Magyar Pétert és a Tiszát – még akkor is, ha Magyar kijelentette: a gyorsított felvételt nem támogatja, legfeljebb évtizedes távlatban tartja elképzelhetőnek Ukrajna EU-csatlakozását, és kormányra kerülve amúgy is népszavazást írna ki róla. A Fidesz azért így is „ukránpártizott”. Ám azzal, hogy a kormány(párt), sőt maga Orbán Viktor is politikai ellenkampányt épített rá, elfogadta Magyarék szavazási akcióját és annak eredményét, ezzel pedig lépéskényszerbe lavírozták magukat.
Elismerték ugyanis ellenfelük és tábora politikai teljesítményét. Konkrétan azt, hogy Magyar Péter és a Tisza aktivistái az ország minden szegletébe eljutva 1 millió 137 ezer 266 ember válaszát gyűjtötték össze mindössze 3 hét alatt. Ekkorát, ilyen rövid idő alatt pedig a jelenlegi ellenzék még nem mozgósított Magyarországon – pláne egy olyan párt, amelyik csupán egy éve létezik.
Orbánéknak talán még ennél is jobban fájhatott, hogy a kapcsolódó Magyar-fórumok ezreket vonzottak országszerte, és a Tisza akciója a nemzeti konzultációktól eltérően nem 10 milliárd forint körüli közpénzbe, csak pártkasszából fizetett 60 millió forintba került, és úgy lett sikeres, hogy nem segítette a csapból is folyó reklámkampány, hirdetések, óriásplakátok. De a legbeszédesebb az, hogy
az utóbbi tíz nemzeti konzultáció egyikénél sem jött össze nemhogy három hét alatt, hanem az első egy hónapban sem ennyi válasz, leginkább a Tiszáénak csak fele-harmada.
A kormány(párt) és Orbán évtizedes beidegződése, miszerint a legkisebb politikai csata is vérre menő harc, egyértelművé tette a szükséges és törvényszerű következményt: meg kell nyerniük a ki hozott össze több szavazatot versenyt, nem veszíthetnek a fő kommunikációs paneljükről, Ukrajna EU-tagságáról szóló számháborúban. Május 26-án már megvolt a Fidesznek 1,2 millió válasz. Ez kevéssel, de több, mint amit Magyarék gyűjtöttek, így abba is hagyhatták volna, de úgy döntöttek: nem lehet „kicsivel” nyerni.
Ezért menet közben változtattak is a szabályokon. Kezdetben ugyanis azt a meglepő ígéretet tette a kormány, hogy a csalás és a visszaélések kiküszöbölésére törekszik, ezért a Voks 2025 szavazólapot csak papíron lehet kitölteni, visszaküldve a postán, névre szólóan kapott ívet. Sőt, a szavazólapot speciális papírra nyomták, a pénzeknél is alkalmazott biztonsági elemmel ellátva, amely csak UV-fényben látható, és azt ígérték, hogy a visszaérkező szavazólapokat egyenként ellenőrzik UV-lámpa alatt, sőt közjegyző jelenlétében összesítik a szavazatokat, majd hitelesítik a végeredményt is.
Ehhez képest volt meglepetés a bejelentés, hogy a június 20-ig tartó, 8 hetes szavazás utolsó 3 hetében a papíralapú kitöltés mellett megnyitják a lehetőségét az online szavazásnak is. Ezt azzal indokolták – és ezzel bár bizonyítékok nélkül, de megint csak a Tiszát támadták –, hogy „ellenzéki aktivisták” kilopkodják a postaládákból a Voks 2025 szavazólapjait, így muszáj biztosítani az online szavazás lehetőségét azoknak, akik nem tudnak papíron voksolni.
Az online szavazás megnyitása azonban magával hozta a visszaélés lehetőségét is – igaz, utóbb azt ígérte a kormány, hogy ezeket az online voksokat is közjegyző ellenőrzi majd. Akárhogy is, az online kitöltő felület lényegében semmilyen biztonsági protokollnak nem felelt meg. Ezt a HVG saját próbája is bizonyította: leadtunk egy voksot Orbán barátja, Milorad Dodik boszniai szerb politikus nevében, akit 101 évesnek tüntettünk fel, lakcímének a Parlamentet, telefonszámának pedig Kósa Lajosét írtuk be.
Végül a kormány nem bizonyította hitelt érdemlően, hogy a voksokat hitelesítette-e közjegyző, de büszkén hirdette, hogy csaknem 2,3 millió választ gyűjtött, ami néhány ezerrel több is, mint a Magyarék által gyűjtött mennyiség duplája. Igaz, a Tisza-szavazás – amely amúgy ugyanúgy „bemondásra” ment, és szintén kitölthető volt online is – csak 3 héten át zajlott, szemben a 8 hetes Voks 2025-tel. A kormány azt is közölte, az online leadott voksok aránya 10,7 százalék, 244 564 szavazat volt.
A 2,3 milliót közelítő válasszal ez a mostani lett minden idők második legnépszerűbb nemzeti konzultációja, mert ennél is több, 2,356 millió válasz érkezett a 2017-es „Stop Soros” kérdőívre.
A Voks 2025 szavazás hosszúra nyújtása ellenére szégyenbe kerül a kormány(párt), ha a visszaküldött válaszok napi átlagát hasonlítjuk össze. Míg ugyanis a Tiszánál ötvenezernél is több, 54 155 válasz érkezett egy nap, addig a Voks 2025 száma alig haladta meg a 40 ezres átlagot, 40 798-ra jött ki.
A legszembetűnőbb a két akció összehasonlításánál a költség lenne, de itt a HVG csak becsülni tudta, hogy a Voks 2025 mennyi pénzbe kerülhetett az adófizetőknek. A szavazás lezárása után, szerdán a HVG részletes adatokat kért a Kormányzati Tájékoztatási Központtól és a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától, de nem kaptunk választ, így nem tudni, mennyibe került a küldemények előállítása, postázása, feldolgozása, az online kitöltőfelület működtetése, mekkora volt a közjegyzői közreműködés kiadása és – ami talán a legfontosabb – a már a szavazólapok postázása előtt egy hónappal elindított reklámkampány költsége.
Mi a korábbi konzultációs kampányok költsége, intenzitása és hossza alapján, valamint az inflációt is figyelembe véve a Voks 2025-re legalább 11-12 milliárddal számoltunk, míg a Tisza 60 milliós kiadást vallott be a saját akciójára.
Becslésünkben többek között arra támaszkodtunk, hogy az elmúlt évek nemzeti konzultációinál az összkiadás nagy részét a reklámkiadások tették ki – gyakran az összes többi költség kétszeresét is. Az utóbbi években ugyanis általában a 10 milliárd forintot közelítette egy-egy ilyen kormánypárti politikai akció összköltsége – az eddigi rekorder alighanem a 2020-as, a Covid-járványról szóló, reklámkampánnyal alaposan megtámogatott felmérés a maga mintegy 11,5 milliárdos büdzséjével.
Ám a költség és a mozgósító erő nem jár mindig együtt. Hiába volt az egyik legdrágább a 2022-es szankciós konzultáció, az 1,4 millió válasz és a 8 millió választópolgárra vetített 17,5 százalékos válaszadási aránya így is elmarad a mintegy 4 milliárddal olcsóbb, mégis nagyobb, 17,8 százalékos válaszadási arányt felmutató 2020-as járványos konzultációtól. Sőt, az örökranglista csúcstartója a 2017-es, a „Soros-tervről” szóló konzultáció a maga 29,4 százalékos válaszadási arányával, pedig arra se költöttek többet 9,5 milliárdnál.
Érdekesség, hogy Gulyás Gergely miniszter korábban azt ígérte, ez a szavazás nem lesz olyan drága, mint a nemzeti konzultációk, mert csak egy kérdés van. Ám a papír a teljes költség pár százaléka csupán. Feleakkora papírral néhány tízmilliót lehet spórolni, de a kiadásokat közben növeli a drágább biztonsági papír és a közjegyzői munkadíj. A legnagyobb tétel pedig amúgy is a hirdetés. Ezt bizonyítja a legutóbbi két konzultáció hivatalos elszámolása is – ezekből éppen ezt, a hirdetési költséget hagyták ki.
|
A kormány talán soha nem égetett el ennyi közpénzt arra, hogy Orbánnak igaza lehessen
|
A Voks 2025 árából akár kétszáz Tisza-szavazás is kijöhetett volna, ám van olyan mutató, amiben még így is alulmarad a lehengerlő kormánypárti akció a számháborúban.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250627_voks2025-kampany-koltseg-eredmeny-ebx
|
2025-06-27 11:54:00
| true | null | null |
HVG
|
Még 2013-ban fogant meg az ötlet, hogyan rejtsék el a NER kötelékébe tartozó vállalkozók, magánszemélyek a nyilvánosság - mindenekelőtt a kíváncsi újságírói, illetve ellenzéki politikusi szemek - elől, hogy milyen hazai cégekbe szálltak be. Az apropót az MKB Bank privatizációja adta, amelyre ugyan 2016 márciusában került pecsét, ám egy ekkora méretű tranzakció előkészületei természetesen jóval korábban megkezdődtek.Amikor a magyar állam 2014 közepén megvásárolta a patinás, 1950-ben alapított MKB-t az akkori tulajdonos Bayerische Landesbanktól, már kész volt a terv. Eszerint előbb a legatyásodott hitelintézetet a Magyar Nemzeti Bank szanálja, majd azt magánkezekbe adja, nem is akárkiknek, kizárólag olyan magyar magánszemélyeknek, akik a NER hívei. De hogy erre ne derüljön fény (legalábbis a privatizáció bejelentésekor), azt okumlálták ki az érintettek, hogy úgynevezett magántőkealapokat tolnak előtérbe. Olyan képződményeket, amelyek végső tulajdonosainak kiléte jogszabály alapján garantáltan titokban maradhat.Bár a magántőkealapok működését egy 2011-es uniós irányelv szabályozza, amely számos átláthatósági követelményt tartalmaz, a direktíva a tagállamokra bízza a részleteket. Ebben látta meg a lehetőséget a NER-elit, s nyújtotta be az érdekeit képviselő Orbán-kormány 2013 végén a magántőkealapok létrehozásáról szóló magyar jogszabályt, amely 2014 februárjában törvényerőre is emelkedett.Így amikor az elsők között létrehozott Metis Magántőkealap 2016 márciusában harmadmagával bekebelezte az MKB-t, tulajdonosának nem kellett attól tartania, hogy a kiléte kiderül. Bár szinte a tranzakció bejelentése pillanatában mindenki biztosra vette, hogy a Metis mögött Mészáros Lőrinc áll, erről bizonyosságot csak jóval később, közel két és fél év múltán, 2018 augusztusában kaphatott a publikum, amikor az azóta már Magyarország leggazdagabb emberévé avanzsált felcsúti vállalkozó - immár az újabb fideszes választási győzelem számára megnyugtató hátterével - a nevére vette az időközben megduplázódott Metiseket.Ma már a magántőkealapok száma 280 - ennyit tart nyilván cikkünk megjelenésének idején az e feladattal megbízott Magyar Nemzeti Bank (MNB). Ám ezek nem mindegyike áll az MNB ellenőrzése alatt, miután a sajátos hazai szabályozás alapján a jegybank az 500 millió eurónál (jelenlegi árfolyamon nagyjából 200 milliárd forintnál) kisebb eszközértékű alapokat csak regisztrálja - márpedig a magántőkealapok többsége nem kúszik e küszöb fölé.Hogy mekkora vagyon felett diszponálnak ezek a titkos képződmények, arra a fentiekből logikusan következően csak becslések vannak, s azok sem az aktuális állapotot tükrözik. Ezek szerint 2022 végén mintegy 2600-2700 milliárd forint volt magántőkealapokban, ami a három évvel ezelőtti GDP mintegy 4 százalékára rúgott. De mivel ez egy két és fél éves adat, s azóta az alapok száma tovább hízott, a mostani összeg valószínűsíthetően jóval nagyobb lehet.A magántőkealapok tulajdonosainak titkolózása komoly pénzmosási és korrupciós kockázatokat rejt, különösen akkor, ha közpénzeket is kezelnek. A Transparency International Magyarország (TI) és más civil szervezetek már évek óta felhívják a figyelmet arra, hogy a magyar jogszabályok nem biztosítják megfelelően a magántőkealapok átláthatóságát. 2024 elején például a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatbázisából eltávolították a magántőkealapok tulajdonosainak adatait, miután a Direkt36 újságírói feltárták a kormányhoz közeli üzletemberek érdekeltségeit.Ez a helyzet változhat meg az Európai Unió 2024. áprilisi verdiktjével, amely szerint a tagállamoknak át kell ültetniük a módosított pénzmosás elleni irányelvet a hazai jogszabályaikba, azon belül ki kell terjeszteniük a tényleges tulajdonosok nyilvántartásának kötelezettségét a magántőkealapokra is.Annak rendje és módja szerint az Orbán-kormány - merthogy ezen a téren a jelek szerint nem hadakozik Brüsszellel - tavaly novemberben be is nyújtotta a pénzmosás elleni hazai törvény - az Európai Unió szabályainak megfelelő - módosítását a parlamentnek arról, hogy kötelező tegyék a magántőkealapok végső tulajdonosainak azonosítását. Amire aztán a kétharmados kormánytöbbségű T. Ház az áldását is adta, így a változás 2025. január 1-jén hatályba is lépett.Ám annak, aki arra számít, hogy azóta boldog-boldogtalan utánanézhet annak, kik a magántőkealapok igazi gazdái, csalódnia kell. Az igaz, hogy a pénzmosás elleni törvény módosítása alapján idén január 1-jétől már tényleges tulajdonosnak minősülnek a zártkörű befektetési alapok - e körbe tartoznak a magántőkealapok - befektetői, ám nem lenne a Fidesz Fidesz (vagy ha úgy tetszik, Orbán Viktor Orbán Viktor), ha nem lenne egy csavar, kiskapu stb. Nevezetesen, nem vonatkozik az előírás a korábban létrejött alapokra, rájuk majd csak 2026. július 1-től él ez a szabály. Márpedig a NER-es magántőkealapok jelentős része 2024. december 31. előtt jött létre.Ha valakinek az az érzése, hogy nem véletlen a másfél évvel hosszabb külön határidő, akkor jó helyen kapisgál: a 2026. július 1-jei dátum alighanem úgy lett meghatározva, hogy az a jövő évi választások utánra essen (amely a mostani állás szerint április első felének valamelyik vasárnapja lehet), így a még mostaninál is szinte borítékolhatóan hevesebbé váló Fidesz-Tisza csetepaté során a tényadatok nem válhatnak Magyar Péterék kampánytémájává.Ráadásul - mint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) lapunk megkeresésére adott válaszaiból kiderül -, a jövő júliusi határidő még nem is vészes, a kormány így is túlteljesíti a rá Brüsszel által rótt kötelezettséget.Hiszen - mint írta az NGM -"Az Európai Unió új pénzmosás elleni szabályrendszerének alapjait adó két jogszabály, az (EU) 2024/1624 tanácsi és parlamenti rendelet (AMLR) és az (EU) 2024/1640 tanácsi és parlamenti irányelv (AMLD-6) általános alkalmazási és átültetési határideje 2027. július 10. Az EU többi tagállamaihoz hasonlóan Magyarországnak erre az időpontra kell biztosítania, hogy a közvetlenül alkalmazandó AMLR hazánkban is megfelelően végrehajtható legyen, illetve hogy az AMLD-6 rendelkezései megfelelően át legyenek ültetve a hazai jogrendbe. A határidőre tekintettel jelenleg a jogalkotási koncepcionális kérdések előzetes áttekintése kezdődött meg; a kormányzat általános célja, hogy az átültetési határidőre a szükséges intézkedések hiánytalanul megtörténjenek".A kissé jogi bikkfanyelven megírt válasz folytatásában a tárca emlékeztet arra, amiről már fentebb megemlékeztünk, miszerint a magántőkealapok tényleges tulajdonosaira vonatkozó szabályok már 2025. január 1-jétől érvényesek. Ám azt, hogy ez a hatályba lépése előtt gründolt alapokra nem vonatkozik, az NGM válasza nem poentírozta ki, ahhoz az általunk megkérdezett - neve elhallgatását kérő - szakértő jogértelmezése szükségeltetett.Ami még nagyobb érdeklődésre tarthat számot, az a minisztérium válaszának azon része, miszerint "a tőkealapok mint adatszolgáltatók tényleges tulajdonosi adatai a számlavezetők adatközlése révén jutnak el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, mint nyilvántartást vezető szerv által fenntartott központi nyilvántartásba".Azt már ugyancsak a nekünk nyilatkozó szakértőtől tudtuk meg, hogy e megfogalmazás olyan munkamegosztást takar, miszerint a bankoknak azonosítaniuk kell a tényleges tulajdonosokat és erről adatot küldeniük a NAV-nak.Ez az adat a Tényleges Tulajdonosok Központi Nyilvántartásába kerül, amelyből ezen a linken lehet adatot lekérni Ügyfélkapun keresztül. Igaz, pénzért: egy adat lekérdezéséért 1500 forintos díjat kell leszurkolni. De még ez sem elég. A regisztráltaknak a Nemzetgazdasági Minisztériumtól kell előzetesen engedélyt kérniük, megjelölve, melyik magántőkealap adatait szeretnék megismerni, s csak a kapott engedélyszám birtokában kezdhetik meg a keresést. A türelem itt fontos erény, a Transparency International Magyarországnak például mintegy fél évet kellett várnia, amíg megkapta a zöld jelzést az NGM-től - tájékoztatott Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója.A régebbi alapok tényleges tulajdonosairól tehát csak jövő év július 1-jétől kerülnek ide az adatok. Ám aki már most szeretné tesztelni a rendszert, annak érdemes tisztában lennie azzal, hogy a kutakodáshoz lekérdezési jogosultság szükséges. Márpedig a megfelelő jogosultság igényléséhez szükséges regisztrációt csak egy, 2021-ben életbe lépett törvényben meghatározott hatóságok, valamint bíróság, ügyészség, felügyeleti szerv, a pénzmosás elleni törvényben erre felhatalmazott szolgáltató, önkormányzati adóhatóság vagy gazdasági kamara kezdeményezheti. Vagyis kíváncsiskodó újságírók, ellenzéki politikusok stb. nem.Úgy tűnik, a kör bezárult.
|
Végre lehull a lepel a NER-es magántőkealapok tulajdonosairól - de van egy kis bökkenő
|
Bár 2025. január 1-jétől hatályos az a törvény, amely alapján a magántőkealapok kénytelenek felfedni, kik a tulajdonosaik, a tavaly év végéig létrehozott magántőkealapokra ez a szabály csak 2026. július 1-jétől vonatkozik. Márpedig az egyelőre kevés kivétellel csak gyaníthatóan a NER-hez köthető magántőkealapok ilyenek. Ám nem lehet felhőtlenül örülni a jövő évi nyitásnak sem, hiszen a ma még titkos adatokba sem könnyű betekinteni.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/vegre-lehull-a-lepel-a-a-ner-es-magantokealapok-tulajdonosairol--de-van-egy-kis-bokkeno.html
|
2025-06-30 05:05:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A Fideszből érkezett a magyar turizmusirányítás egyik legfőbb vezetője
|
A HVG információi szerint a Kisfaludy-program több százmilliárd forintjának a kiosztása után folyamatosan csökken a Magyar Turisztikai Ügynökség jelentősége, ennek is betudható a tisztán politikai kinevezett.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250626_hvg-magyar-turisztikai-ugynokeg-egresitsne-firtl-katalin-konnyid-laszlo
|
2025-06-26 06:10:00
| true | null | null |
HVG360
|
|
Összesen 10 hektárnyi területen építkezik feltehetőn Várkonyi Andrea és Mészáros Lőrinc Felcsút határában – írja a G7.hu. A lap szerint több épületen is dolgoznak a település nyugati szélén húzódó Sósi-ér közelében fekvő telkeken.
A telkek közül egy korábban összevont 5,5 hektáros terület Várkonyi és Mészáros közös cégének, az Ekho Belvedere Kft-nek a tulajdonában van – amibe 1,6 milliárd forintnyi összeget tolt bele a pár közös bankszámlájáról – a környező telkek közül van, amelyik Mészáros Lőrinc fiának a nevén van, egy másik pedig az egykori gázszerelőé, a harmadik pedig a család egyik mezőgazdasági vállalatának a tulajdona, de a széljegyen már ott van Mészáros neve.
A lap által közölt képeken falazóelemekből épülő betonvázas, alagsor plusz egy szintes, méretes alapterületű, kialakításukat nézve feltehetően lakhatási célt szolgáló épületek láthatók.
Az építési területek egyikének bejáratánál egy olyan tábla van kitéve, ami szerint „A beruházás az Európai Unió és a Magyar Köztársaság Kormányának társfinanszírozásával, a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében valósult meg”, ami csak azért furcsa, mert az ilyen táblák a 2010. előtti projekteknél használták, az érintett telek pedig csak 2020 óta Mészárosé.
|
Felcsút határában építkezik több hektáron Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea
|
Összesen 10 hektár területen zajlanak a munkálatok, az érintett telkek mindegyikéhez van közük.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20250701_meszaros-lorinc-varkonyi-andrea-felcsuti-epitkezese-ekho-belvedere-kft-ingatlan
|
2025-07-01 11:34:00
| true | null | null |
HVG
|
Tiborcz István fake news-t emlegetett, amikor hétfőn megjelent a Válasz Online cikke arról: a miniszterelnök vejének vagyona akár háromszorosa is lehet annak a 188 milliárd forintnak, amennyi a nevén van. A lap a magántőkealapok által kezelt vagyonról készített egy becslést – ezek nagyon jók a valódi tulajdonosok elrejtésére, úgyhogy csak egy olyan kört lehetett összerakni, amelyet „Tiborcz-gyanúsnak” neveztek, azt nem lehet bizonyítani, hogy a pénz mind Tiborczé.
Nem sokkal az után, hogy a cikket szemléztük, reagált is a hivatalosan is Tiborcz tulajdonában álló BDPST Group, szerintük a számítás valótlan. A kiegészítésüket megírtuk, de egyben meg is kérdeztük a céget: ha a Válasz Online vagyonbecslése hibás, akkor valójában mennyi pénzt tart Tiborcz István a szóban forgó alapkezelőkben?
A BDPST válasza meg is érkezett. Ennek a közléséhez úgy járultak hozzá, ha teljes terjedelmében lehozzuk – amivel nincs is nehéz dolgunk, mert két mondat az egész. Így szól:
„A BDPST Group és minden leányvállalata a jogszabályi előírásoknak megfelelően tesz eleget az üzleti tevékenységével összefüggő beszámolási kötelezettségének, ezekből a beszámolókból minden nyilvános adat kiolvasható a pénzügyi és üzleti tevékenységével kapcsolatban. A BDPST Group tulajdonosa, Tiborcz István szintén a jogszabályi előírásoknak megfelelően tüntet fel minden adatot és információt az üzleti érdekeltségeivel, tevékenységével kapcsolatban.”
|
Megkérdeztük a BDPST-t, mekkora Tiborcz István igazi vagyona – íme a válasz
|
Tiborcz István nehezményezte, hogy a Válasz Online arról írt, a hivatalosan is a nevén lévő 188 milliárd forint triplája is lehet a vagyona. Megkérdeztük a cégét, akkor mi a pontos szám.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20250703_bdpst-tiborcz-istvan-vagyon-valasz
|
2025-07-03 16:22:00
| true | null | null |
HVG
|
Tízmilliárdos árbevételű, nagy múltú építőipari vállalatot vásárol fel a kormányhoz közel álló két milliárdos, Paár Attila és Szeivolt István.
Az Épszerk-Pannonia Invest Építőipari Kft.-t 1989-ben alapította Babály László és több társa, akik egészen az idei évig kitartottak a vállalatuk mellett.
Az Épszerk cégcsoporthoz még további négy cég tartozik, de azoknak csak néhány százmillió forint volt az árbevételük 2024-ben, viszont a zászlóshajó forgalma tavaly már meghaladta a 10 milliárd forintot, az adózott eredménye pedig megközelítette a 400 milliót.
A vevő a WHB-csoport, amelynek tulajdonosa, Paár Attila több alkalommal is üzletelt már a kormányfő vejével, Tiborcz Istvánnal, a másik befektető pedig az Épkar-csoport, amely Szeivolt István érdekeltsége. Paárék és az Épszerk nem ismeretlenek egymás számára, hiszen utóbbi volt az alvállalkozója a WHB-nak a szegedi kézilabdacsarnok építkezésén, és a Puskás Aréna kivitelezésében is mindketten részt vettek.
A Magyar Építők szaklap januárban adta hírül, hogy az Épszerk alapító-ügyvezetője, Babály László tragikus hirtelenséggel elhunyt.
A WHB-nak és az Épkarnak ugyanakkor nagyon jól jöhet az Épszerk kapacitása, hiszen a két vállalatnak még most is sok munkája van, jóllehet az építőipar teljesítménye az elmúlt hónapokban visszaesett, kevesebb az állami és a vállalati beruházás is. A két cégnek jelenleg is futnak építkezései: Keszthelyen például közösen építenek egy 120 lakásos lakóparkot önerőből, hitel nélkül.
Az Épkarnak ugyanakkor Pakson is folyik egy beruházása, ott 500 lakásos lakóparkot húz fel, ráadásul rizikó nélkül, hiszen már megkötötték a szerződést az atomerőmű bővítésének orosz fővállalkozójával a hosszú távú bérletre. A vállalat tulajdonosa korábban úgy nyilatkozott, hogy előrehaladott tárgyalásokat folytatnak Paks II. kivitelezési munkálatairól is.
A WHB-nek ugyancsak több lakásprojektje is fut Budapesten, Csopakon, Keszthelyen, Hévízen, Pakson, Győrött és Kecskeméten, összesen csaknem 1500 lakást építenek. Paár Attila azt is hangsúlyozni szokta, hogy versenypiaci partnerei is vannak, például a kínai Semcorp és CATL – amelyek egyébként a magyar kormány támogatásával foghattak bele akkumulátoripari beruházásaikba.
|
Megint bekebeleztek az építőiparban egy régi motorost a NER nagyágyúi
|
Az állami közbeszerzéseken tőkeerőssé vált építőipari vállalatok bármikor le tudnak csapni versenytársaikra. Ez derül ki az 1989-ben alapított Épszerk-Pannonia történetéből.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250703_hvg-paar-attila-szeivolt-istvan-epszerk-pannonia-whb-epkar
|
2025-07-03 12:15:00
| true | null | null |
HVG360
|
A kormányzati kommunikáció visszatérő toposza, hogy Budapest „gazdag”, ha az önkormányzat mégis a működőképesség határára került, az a városvezetés hibája. Az utóbbi alkalmatlanságának kormányzati vélelmezése odáig jutott, hogy a „csődhelyzet” feltárására a Navracsics Tibor vezette közigazgatási tárca felkérte az Állami Számvevőszék volt elnökét, Domokos László „pénzügyi átvilágítási szakértőt”.
Holott a városvezetés által lebegtetett csődhelyzetet egyelőre sikerült elkerülni, miután a szolidaritási hozzájárulás miatt folyó vitában a bíróság helyt adott az önkormányzat által kért azonnali jogvédelemnek. A kormányzat idén 89 milliárd forintot követel a fővárostól, 51 milliárddal többet, mint amennyit különböző feladatok ellátásáért Budapest kap az államtól. Ennek a plusznak az elvonása Karácsony Gergely főpolgármester szerint működésképtelenné tenné az önkormányzatot, emellett jogszerűtlen is lenne, mivel az önkormányzatot a központi büdzsé nettó befizetőjévé tenné.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint viszont a fővárosnak nincs oka panaszra, hiszen bevételei szépen nőttek az elmúlt években. A vita hevében még egy táblázatot is megosztott, e szerint 2019-ben 164 milliárd forint iparűzési adóból (ipa) származó bevétele volt Budapestnek, 2025-ben pedig 322 milliárd forintot vár.
Az adóbevétel, illetve általában a fővárosi büdzsé számszerű növekedése tény. Az ipa-bevétel 2019 és 2024 között 81 százalékkal nőtt, ugyanakkor ennél nagyobb (88 százalék) mértékben emelkedtek az önkormányzat működési kiadásai (216 milliárdról 407 milliárd forintra), különösen az energiaárak megugrása miatt.
Eközben a központi költségvetés is hasonló mértékben fúvódott fel, a működési kiadások 86 százalékkal nőttek. A költségvetés legfontosabb bevételi lába, az áfabefizetések összege 89 százalékkal emelkedett, az összes bevétel pedig 79 százalékkal lett nagyobb. Ráadásul a költségvetést semmi sem korlátozza a további eladósodásban, az önkormányzatok számára viszont ez a lehetőség nem áll nyitva.
A főváros bő 400 milliárd forintos büdzséjében nem elhanyagolható tétel a szolidaritási hozzájárulás. Ha ezt a tételt átfordítjuk a központi költségvetés léptékére, akkor 5,5 ezermilliárd forintos summát kapunk – Nagy Márton igencsak kétségbeesne, ha azt mondanák neki, hogy fizessen be valahová 5,5 ezermilliárd forintot. Ez jóval több, mint a költségvetés 2025-re tervezett hiánya (jelenleg pénzforgalmi szemléletben 4,8 ezermilliárd forint). Ez a gyakorlatban kigazdálkodhatatlan összeg, csak olyan áldozatok árán lehetne előteremteni, hogy a kormány inkább kiáltana csődöt.
Számtanilag a Fővárosi Önkormányzat is ki tudná gazdálkodni a kormány által követelt adót – ugyancsak vállalhatatlan áldozatok árán. Ilyen áldozat volna a közösségi közlekedés tartós leépítése.
A kormánynak abban igaza van, hogy a főváros jó jövedelmi helyzetű önkormányzatnak számít. Az államháztartás teljes önkormányzati alrendszerének működési kiadásai ugyanis mindössze 48 százalékkal nőttek 2019-ről 2024-re (2,2 ezermilliárdról 3,3 ezermilliárd forintra). A számok és az arány nagynak tűnnek, de közben az összesített infláció 57 százalék volt.
Ráadásul nem csak a főváros küzd működési problémákkal, a központi költségvetés is évek óta permanens megszorításban van, a gazdaságot különadókkal sanyargatja, miközben a beruházásait kénytelen drasztikusan visszafogni.
Az önkormányzati alrendszer reál- és reális értéken nézett zsugorodása több mint aggasztó. Azt jelenti, hogy a helyhatóságok egyre kevésbé képesek megfelelően ellátni funkcióikat. Emiatt, szigorúan nézve, helytálló a kormány érvelése, amely szerint a jobb jövedelmi helyzetű önkormányzatoknak szolidaritási hozzájárulást kell fizetniük, hogy abból a rosszabb jövedelmi helyzetű önkormányzatokat lehessen támogatni.
Csakhogy a szolidaritási adóból származó bevételek és az önkormányzatoknak juttatott támogatások között nincs jogszabályban rögzített, mechanikus összefüggés. A teljes államháztartás (beleértve a központi költségvetést, a társadalombiztosítási alapokat, az önkormányzatokat) finanszírozási matematikájáról a kormány, illetve az adószabályokat és az éves központi költségvetéseket elfogadó Országgyűlés dönt. A kabinet adhatna több normatív támogatást az önkormányzatoknak a feladataik ellátására, illetve hagyhatna helyben több adóbevételt – ahogy az 2012–2013, az adósságátvétellel egybekötött feladat- és bevételnyirbálás előtt volt. Nem a „tehetősnek” kikiáltott – valójában szintén nehéz finanszírozási helyzetű – önkormányzatok tehetnek arról, hogy a kisebbeknek még rosszabb a soruk, hanem a kormány.
|
Budapest kormányzati sanyargatása olyan, mintha Nagy Mártonnak ki kéne csengetnie 5,5 ezermilliárdot
|
Kinek van igaza a Budapest és a kormány közötti pénzügyi vitában?
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20250627_hvg-budapest-csodhelyzet-garasoskodok-megszoritas-szolidaritasi-hozzajarulas-ipa
|
2025-06-27 10:41:00
| true | null | null |
HVG360
|
A pesti belváros romkocsmái után egy közérdekű vagyonkezelő alapítvány is sajátjává tette azt az üzleti modellt, ami alapján egy súlyosan lepusztult – és egyébként értéke folytán jobb sorsra is érdemes – ingatlant felújítás nélkül is hasznosítani lehet. Csakhogy amíg egy igényes presszó és egy romkocsma között csak stíluskülönbség van, funkcionális nincs, addig a közalapítvány II. kerületi óriásingatlanának esetében ez már nem mondható el.
A múlt hét elején vettük észre, hogy a Lipótmezőn, a 2007-ben bezárt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) területén – egy átlagos kempingben előfordulónál komolyabb – lakóbuszok parkolnak hosszú sorban. Az ingatlan tulajdonosa, egy közérdekű vagyonkezelő alapítvány megkeresésünkre elmondta: „A területen jelenleg filmforgatás zajlik. A forgatás a vonatkozó engedélyek birtokában, szigorú biztonsági előírások betartásával történik.” Üzleti érdekek védelmére hivatkozva további részleteket nem árultak el a forgatásról, aminek ténye viszont már önmagában is érdekes, hiszen a közalapítvány – elvileg – konkrét feladatokra kapta vagyonelemeit az államtól, ami jelen esetben egy fizetős elitiskola üzemeltetése lenne, nem pedig forgatási helyszín biztosítása.
A Közép-európai Oktatási Alapítvány (KEOA) 2020-ban azért kapta meg az államtól az értékes birtokot – és hozzá 3,5 milliárdos „induló vagyont” –, hogy az elmegyógyintézetnek épült, hatalmas és patinás komplexumból bentlakásos elitgimnáziumot csináljon. A közalapítvány kuratóriumi elnöke, Magyar Levente külügyi államtitkár akkor – indokolatlannak bizonyult optimizmussal – arról beszélt, hogy a fizetős iskola már akár 2023-tól fogadhatja nemzetközi diákjait.
Csakhogy a használatlanul töltött évek alatt súlyosan leromlott állapotú épületkomplexum felújításának, átépítésének költsége több tízmilliárd forintra becsülhető, amit nem látszik, hogy miből tudna fedezni a közalapítvány.
2023-ban a – különben évekig semmilyen látható tevékenységet nem produkáló – KEOA cége, a Közép-európai Oktatási Zrt. 292 millióért végeztetett munkákat az ingatlanon. És ezen a ponton válik érthetővé a máskor hallgatag alapítvány rövid válaszának utolsó félmondata, ami szerint szigorú biztonsági előírások betartásával forgathatnak csak a helyszínen. Ez a másfél-két évvel korábbi beruházás a főépület állapotából fakadó életveszély elhárítására irányult: elsősorban beázások kijavítására és a víztől már tönkrement szerkezeti elemek cseréjére szorítkozott. Ezt a beavatkozást akkor egy, a projektet még korábbról ismerő építész kérdésünkre „tűzoltásként” jellemezte, hozzátéve, hogy a puszta állagmegóvás is további ráfordításokat fog még igényelni, hiszen a használatlanul álló épületek továbbra is egyre csak pusztulnak.
Arról, hogy a közalapítvány létének értelmet adó elitgimnázium megnyitása milyen távolságban van, a 2023-as pályázat hirdetménye árulkodik. E szerint az elsőként elvégzendő munkálatok célja, hogy „az épület és közvetlen környezete ne legyen életveszélyes, az épületet és közvetlen környezetét munkaterületként biztonságosan lehessen használni”, így ott a felújítás megtervezéséhez előfeltételként szükséges felmérési munkákat elvégezhessék. Ezekről a régóta tervezgetett munkáknak az előrehaladásáról is kérdeztük az alapítványt; rövid válaszukat a konkrétumok teljes hiánya tette beszédessé: „A felújítás tervezési, illetve kivitelezési feladataival kapcsolatos kérdésekben a szükséges döntések egy későbbi időpontban fognak megszületni”.
Ha a főépületnél fenyegető életveszély elhárítása után az első becsengetés még messze is van, úgy tűnik, az oktatási közalapítványnak sikerült olyan – némileg kompromisszumos – funkciót találni értékes komplexumának, aminek már ennyi ráfordítással is megfelel. Egy forgatásnál eleve nem szempont, hogy ténylegesen is lakni lehessen az épületben, a gyártott film témájától függően pedig akár előnyére is válhat az – elitképzésben finoman szólva hátrányt jelentő – omladozó állapot, így amíg biztonságban a falak közelébe, pláne a födém alá lehet menni, addig máris használható az egyik legértékesebb fővárosi ingatlan a Közép-európai Oktatási Alapítvány és cége kezelésében.
|
A megígért elitiskolának nyoma sincs, helyette rejtélyes filmforgatásra használják a Lipótmezőt
|
Filmforgatási helyszínnek ad otthont a lipótmezei volt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet, amit az államtól kapott meg a Közép-európai Oktatási Alapítvány, hogy ott fizetős elitiskolát nyisson. A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható az évek óta ígérgetett nagy beruházás.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20250626_Lipotmezo-fimforagatas-felujitas-iskola-ebx
|
2025-06-27 13:14:00
| true | null | null |
HVG
|
Tiborcz legalább háromszor gazdagabb lehet, mint ahogy eddig tudtukSokan felhördültek, amikor a papíron szinte nincstelen Matolcsy Ádám köreihez került New York egyik legfényűzőbb lakása. Azon viszont már senki nem lepődik meg, amikor a Mészáros Lőrincnél majd’ nyolcszor "szegényebb" Tiborcz István hirtelen a portfoliójához csatolja a Marriott Hotelt vagy a volt tévészékházat - a Duna-korzó más szállodái, a Szabadság tér egyéb palotái, a Svábhegy fejlesztési területei, a belgrádi irodapiac egytizede és több tőzsdei óriásvállalat mellé. Azért nem lepődik meg senki, mert érzi, hogy a kormányfő veje nem csak a neki tulajdonított 188 milliárd forint fölött rendelkezik. A Válasz Online most friss pénzügyi beszámolók alapján igazolja, hogy a reális összeg ennek legalább a triplája - Tiborcz tehát mára a három leggazdagabb magyar közé tartozhat.Régóta írjuk és mondjuk, hogy a NER-felépítményt tartó magántőkealap-hálózatról szóló információk nélkül nem érdemes semmiféle komoly megállapítást tenni a hatalmon lévő kaszt privát vagyonáról. Az úgynevezett nemzeti nagytőkések az elmúlt években ilyen tulajdonosrejtegető magántőkealapokat alkalmaztak - kiváltandó az egykor a Fidesz által is kárhoztatott offshore-struktúrákat. Két éve összesen 120 ilyen gazdasági egységet azonosítottunk, mára azonban a Magyar Nemzeti Bank nyilvántartása szerint a kétszázat is meghaladja a magántőkealapok, illetve az ezekkel rokonítható bennfentes, zárt ingatlanalapok száma. Azt ugyan semmilyen hivatalos forrásból nem lehet kideríteni, kik a befektetői ezeknek a speciális "cégeknek", az alapok kezelői azonban minden lezárt üzleti év után nyilatkoznak az általuk felügyelt pénzek nagyságáról. Még pontosabban: a hozzájuk tartozó alapok nettó eszközértékéről, tehát a terhek, hitelek nélküli színtiszta vagyonról.Egy éve arról számoltunk be, hogy a Tiborcz Istvánhoz legközelebb álló magánalapok nettó eszközértéke 2023-ban körülbelül 487 milliárd forintra rúgott, és ahogy a cikkünk végén lévő gyűjtésben látható,ez az összeg 2024-re bő 665 milliárdra hízott- derül ki az érintett alapkezelők friss közzétételeiből. Mindeközben viszont A 100 leggazdagabb idei kiadása "csak" 188 milliárdra becsüli a kormányfő vejének vagyonát. Most akkor mennyi az annyi? Melyik számból induljunk ki? Mi a helyes eljárás: össze kellene adnunk ezt a 188 milliárdot, valamint a titokzatos alapoknál említett 665,1 milliárdot? Ennél azért bonyolultabb eljáráshoz kell folyamodnunk...Annyit biztosan tudhatunk a gazdaglistához fűzött jegyzetekből, hogy Tiborcz István 188 milliárdját jórészt a hivatalosan is a nevén lévő BDPST Group ilyen-olyan leágazásainak összértékéből becsülték meg. A tőzsdei Tiborcz-cégek közül említik a Waberer’s International Nyrt.-t és a Gránit Bankot - de nincs szó a kiadványban a részben a Gránit Alapkezelő által menedzselt Főnix Magántőkealaphoz tartozó, főleg zöldenergia-projektekben utazó Alteo Nyrt.-ről. Ahogy arról sem szól a fáma, hogy ugyanez a Főnix áll a kormánynegyednek kiszemelt Dürer Park- és Kopaszi-irodatömbök, a szintén nemrég szerzett somogyi latifundiumok, illetve az ország legtitokzatosabb, hat Margit-szigetnyi ingatlanfejlesztése mögött. Ráadásul a Gránit Alapkezelő a Főnixen kívül más privát alapokat is irányít - például azt a Gordiuszt, amelyen a belgrádi irodapiac 10 százaléka "nyugszik", vagy azt a Dioritot, amelynek segítségével a Gellért szállót, a Szabadság téri volt tévészékházat és nemrég a Duna-parti Marriott Hotelt is megszerezték.Most akkor a Gránit Alapkezelő által vitt összes magántőke- és ingatlanalap mögött Tiborcz István a végső haszonhúzó? Erről szó sincs. Ugyanis ez a társaság nemcsak bennfentes, zárt alapokat kezel, hanem például azt a Magyar Posta Takarék Ingatlan Befektetési Alapot is, amelyben 40 ezer kisbefektető rendelkezik részesedéssel. De akkor honnan tudhatjuk, hogy mely Gránit által menedzselt alap sorolható a miniszterelnök vejéhez? Onnan, hogy az említett Főnix-Gordiusz-Diorit-egységek gyakran a BDPST-vel közösen szállnak be ilyen-olyan fejlesztési projektekbe (továbbá két kisebb alap, az Egmont és a Nivala is Tiborcz-gyanús). Tény továbbá, hogy a Főnix és a Gordiusz nevű magántőkealapokba exkluzív társként az állam is beszállt 50-50 milliárd forinttal.Adódik persze egy újabb kérdés: csak a Gránit Alapkezelő magántőkealapjaihoz lehet köze Orbán Ráhel férjének? A Válasz Online régóta és kitartóan hangoztatja, hogy akad itt egyéb látnivaló is - de Tiborcz egyszerűen nem válaszol lapunk kérdéseire. Pedig ott vannak még az Equilor Alapkezelő Zrt. magántőkealapjai - Central European Opportunity, Central European Opportunity II., Center Building -, valamint az ugyancsak Central European néven futó ingatlanalap. Ehhez az Equilor-alközponthoz svábhegyi, tokaji, Balaton-parti luxusérdekeltségeket, fejlesztési területeket szokás sorolni, továbbá a felújítás alatt álló pesti Sofitel-szállót, a Szabadság térre néző Adria-palotát, vagy épp az arcfelismerő alkalmazást fejlesztő FaceKom Kft.-t. Az itt említett magántőkealapokban az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) szintén jelen van 50+25 milliárd forintnyi befektetéssel, továbbá a kormányzat Baross Gábor Tőkeprogramjából is "leesett" ide 28,4 milliárd.Egy gyors összegzés: a Gránit és az Equilor alapkezelők által felügyelt bennfentes, Tiborcz-közeli alapokba mindösszesen 50+50+50+25+28,4 milliárd, azaz 203,4 milliárd forint tőkét pumpált a magyar állam - ennyit biztosan állíthatunk.Lehetséges, hogy jóval nagyobb összegről van szó, ám az MFB legutóbbi pénzügyi kimutatásaiból már eltüntették azokat a sorokat, amelyek egyértelműsítik az efféle egyedi befektetéseket.Az Equilorral azonban még nem ér véget a sor: Tiborcz István egyik legbizalmibb barátja és üzleti partnere, Szécsényi Bálint további alapkezelőket is a vállára vett: a Közép-Európai Kockázati és Magán Tőkealap-kezelő Zrt.-t, valamint az Atlas Europe Assets Kockázati és Magán Tőkealap-kezelő Zrt-t. Utóbbi egy éve létezik, és miként lapunk most kiszúrta, fél éve az a Barlai Róbert is érdekelt a tulajdonosi körében, aki Tiborcz egyik sztárigazolása: a menedzser egyszerre tisztviselősködik a Waberer’snél, az Equilor-csoportnál, a Gránit Alapkezelőnél és - lássunk csodát - az állam legfontosabb vállalatánál, az MVM-nél is.Ezzel a számvetés végére értünk. Ahogy fent már utaltunk rá, alább pedig részletesen is bemutatjuk, mindösszesen 665,1 milliárd forint a kormányfő vejével rokonítható négy alapkezelő bennfentes alapjaiban lévő - terhek, hitelek nélküli - tiszta vagyon. Ez azonban nem mind Tiborcz István pénze, hiszen világossá tettük, hogy a sikerhez az állam 203,4 milliárdnyi befektetéssel biztosan hozzájárult - de ennél akár tetemesebb is lehet a kormányzati tőkesegély (csak az MFB-kimutatásokból eltűntek az ezt mutató konkrét sorok). Ha minden elképzelhető külső tételt levonunk tehát a 665,1 milliárdból, akkor is az a helyzet, hogyTiborcz Istvánnak nem 188 milliárd forintja van - ahogy A 100 leggazdagabb összeállításában írják a BDPST Group számaira hagyatkozva -, hanem inkább tripla ennyi.És mivel Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor után már 526 milliárdnyi vagyonnal harmadiknak lehetett lenni a pénzemberek listáján, ezt a pozíciót most önhatalmúlag át is adjuk Tiborcznak.Rezümé: A 100 leggazdagabb kiadványban Mészáros Lőrinc neve mellett 1422 milliárd forint szerepel, és ezzel majd’ nyolcszor tehetősebbnek tűnik, mint cikkünk főhőse. A felcsúti kollégához rendelt szám reálisnak tűnik, mert nála a magántőkealapos vagyont beszámították - amely, mint alább ez is látható, már önmagában 967,8 milliárdra rúg. Tiborcz Istvánnál egyelőre vékonyabban fogott a ceruza - de talán ő sem marad örökké magántőkealapok rejtekében. És ha egyszer a valóság tényleg utat tör magának, kiderül, hogy a miniszterelnökhöz legközelebb álló két gazdasági figura együtt már legalább 2000 milliárdot szedett össze magának. Úgy, hogy Mészárosnak tíz éve csak koszos 8 milliárdja volt, Tiborczot pedig nem is jegyezték a milliárdosok között.*A Tiborcz István holdudvarába sorolható alapkezelők által menedzselt bennfentes vagyon1. Gránit Alapkezelő Zrt. (magántőkealapok: Főnix - 157,9 milliárd, Gordiusz - 94,1 milliárd, Diorit - 53,1 milliárd, Egmont - 19,6 milliárd, Nivala - 2,5 milliárd); az alapok nettó eszközértéke összesen 327,2 milliárd forint2. Equilor Alapkezelő Zrt. (magántőkelapok: Central European Opportunity - 110,1 milliárd, Central European Opportunity II. - 37,5 milliárd, Center Building - 22,9 milliárd, továbbá Central European Ingatlanalap - 99,1 milliárd); az alapok nettó eszközértéke összesen 269,6 milliárd forint3. Közép-Európai Kockázati és Magán Tőkealap-kezelő Zrt. (magántőkealapok: Közép-Európai I., II., IV., VI.); az alapok nettó eszközértéke összesen 36,8 milliárd forint4. Atlas Europe Assets Kockázati és Magán Tőkealap-kezelő Zrt. (PFInvest Magántőkealap és RCP Magántőkealap); az alapok nettó eszközértéke összesen 31,5 milliárd forintA fenti négy alapkezelő összes említett alapjának nettó eszközértéke: 665,1 milliárd forintA Mészáros Lőrinc-stáb által kezelt magántőkealapos vagyon1. Opus Global Befektetési Alapkezelő Zrt. (magántőkealapok: Konzum PE - 341 milliárd, Global Alfa - 199,6 milliárd, Metis - 82,9 milliárd, Metis2 - 32,8 milliárd, Status Energy - 19,6 milliárd, Takarék - 19,1 milliárd, Opus Bridge - 11,6 milliárd, Danube - 4,1 milliárd, Opus New Way - 0,4 milliárd, továbbá Opus TM1 Ingatlanbefektetési Alap - 2,5 milliárd); az alapok nettó eszközértéke összesen 713,6 milliárd forint2. Solus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. (MBH Mezőgazdasági Befektetési és Fejlesztési Magántőkealap és MBH Magántőkealap); az alapok nettó eszközértéke összesen 178,2 milliárd forint3. Status Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. (magántőkealapok: Status MPE - 18,8 milliárd, Status Next Környezetvédelmi - 13,3 milliárd, Béta - 11,8 milliárd, Ekho - 11,2 milliárd, Status Property - 10,9 milliárd, Status Food - 6 milliárd, Status Talent - 4 milliárd); az alapok nettó eszközértéke összesen 76 milliárd forintA fenti három alapkezelő összes említett alapjának nettó eszközértéke: 967,8 milliárd forint*A cikkben szereplő cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta
|
Tiborcz legalább háromszor gazdagabb lehet, mint ahogy eddig tudtuk - Válasz Online
|
Sokan felhördültek, amikor a papíron szinte nincstelen Matolcsy Ádám köreihez került New York egyik legfényűzőbb lakása. Azon viszont már senki nem lepődik meg, amikor a Mészáros Lőrincnél majd’ nyolcszor „szegényebb” Tiborcz István hirtelen a portfoliójához csatolja a Marriott Hotelt vagy a volt tévészékházat – a Duna-korzó más szállodái, a Szabadság tér egyéb palotái, a Svábhegy fejlesztési területei, a belgrádi irodapiac egytizede és több tőzsdei óriásvállalat mellé. Azért nem lepődik meg senki, mert érzi, hogy a kormányfő veje nem csak a neki tulajdonított 188 milliárd forint fölött rendelkezik. A Válasz Online most friss pénzügyi beszámolók alapján igazolja, hogy a reális összeg ennek legalább a triplája – Tiborcz tehát mára a három leggazdagabb magyar közé tartozhat.
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2025/06/30/tiborcz-istvan-magantokealap-vagyon-gazdagsag-ner-meszaros-lorinc-osszesites/
|
2025-06-30 08:12:00
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
"Többeket is letöltendő börtönbüntetésre ítélet és százmilliós nagyságrendben rendelt el vagyonelkobzást a bíróság a Szegény Emberek Magyarországért Párt által megvalósított költségvetési csalás ügyében" - írja blogján a Transparency International Magyarország. A párt még a 2018-as országgyűlési választásokon indult el 42 jelölttel, utánuk pedig 195 millió forintot vett fel állami támogatást vett fel.Az ügyben hét évvel a konkrét bűncselekmény után született jogerős ítélet, ebben pedig a bíróság felfüggesztett és letöltendő börtönbüntetéseket osztott ki, sőt, pénzbüntetésről és vagyonelkobzásról is döntött amellett, hogy több vádlottat is eltiltott a közügyek gyakorlásától, valamint attól, hogy civil szervezetet vezessen.A perben a TI szerint 130 tanút hallgattak meg, végül hat vádlottat találtak bűnösnek az ügyben.A 444 korábban közzétett egy összesítést a kamupártokról, abból derült ki, hogy a Szegény Emberek Magyarországért Pártnak mindössze 3047 voksot sikerült összeszednie - vagyis 65 009 forintba került minden szavazat. Kassai Dániel, az LMP egykori országgyűlési képviselője 2018-ban, a választások előtt kereste meg azzal az Indexet, hogy visszaéltek az adataival. Kassai akkor a helyi választási irodához is fordult, akkor derült ki, hogy összesen nyolc kamupárt élt vissza a nevével, aláírásával és személyes adataival. Ezen pártok között volt a már említett Szegény Emberek Magyarországért Párt. Kassai emiatt akkor feljelentést tett.
|
Hét év után hozott ítéletet a bíróság egy kamupártos ügyben
|
A Szegény Emberek Magyarországért Párt ügyében hat embert ítéltek el.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20250630_kamupart-itelet-transparency-international
|
2025-06-30 15:03:48
| true | null | null |
HVG
|
Az MNB-botrányként elhíresült ügy jelenlegi állásáról kérdezte Tordai Bence országgyűlési képviselő a nemrég kinevezett legfőbb ügyészt, a Polt Pétert váltó Nagy Gábor Bálintot.Nagy válaszából kiderült, hogy most a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytat nyomozást az ügyben, és a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt indult nyomozás jelenleg felderítési szakban van, ezért "a tájékoztatás, ideértve a nyilvánosság tájékoztatását is, nem az ügyészség, hanem a nyomozó hatóság irányítását ellátó személy jogkörébe tartozik."Tordai erre reagálva a Facebook-oldalán úgy fogalmazott, hogy a hatóságok "pingpongoznak az MNB-botránnyal", majd jelezte, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda vezetőjének és a belügyminiszternek is elküldte kérdéseit.
|
Most éppen a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomoz az MNB-ügyben, de még csak a felderítési szakaszban járnak
|
Tordai Bence szerint a hatóságok „pingpongoznak az MNB-botránnyal”.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20250630_mnb-ugy-legfobb-ugyesz-nemzeti-nyomozo-iroda-nyomozas-felderitesi-szakasz-ebx
|
2025-06-30 19:41:04
| true | null | null |
HVG
|
Hivatali visszaélés gyanúja is felmerül Ruszin-Szendi Romulusz zsírleszívása kapcsán. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) erről szóló, hétfőn nyilvánosságra hozott jelentése szerint ugyanis a Honvédkórház egészen 2023-ig a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ kötelékébe tartozott. Ezen szervezet irányító szerve és fenntartója pedig 2020-ig a Honvédelmi minisztérium volt.A volt vezérkari főnök egészen 2020-ig a honvédelmi miniszter titkárságvezetőjeként, majd pedig a humánpolitikáért felelős helyettes államtitkárként dolgozott.A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ középirányító szerve pedig a Magyar Honvédség Parancsnokága volt, amelynek vezetését a volt vezérkari főnök parancsnokként látta el.Vagyis feltételezhető, hogy a Honvédkórházban igénybe vett ellátásokat Ruszin-Szendi Romulusz azért kaphatta meg jogellenesen, mert komoly ráhatással bírt a kórház irányítására, mind a Honvédelmi minisztérium alkalmazottjaként, mint pedig vezérkari főnökként.Ezt az állítást a Kehi jelentése is megerősítette, kiemelték,a volt vezérkari főnök érdemi befolyással rendelkezett a Honvédkórház ügyeire.Amint arról már korábban is beszámoltunk, elkészült a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jelentése Ruszin-Szendi Romulusz zsírleszívási ügyéről. A Kehi egyértelmű törvénytelenséget és szabálytalanságot állapított meg, amelyek arra utalnak, hogy a honvédség korábbi vezérkari főnöke visszaélt a hatalmával, amikor az irányítása alatt álló kórházban esztétikai céllal zsírleszívást végeztetett, amelynek mintegy 1,2 millió forintos költségét nem fizette meg, hanem azt a kórház állta.A jelentésben felidézik, hogy Ruszin-Szendi Romulusz 2022. április 14-én esett át zsírleszívás céljával egészségügyi beavatkozáson a Honvédkórházban. Fontos körülmény, hogymind a kórház vezetője, mind a beavatkozást szervező és végző orvos a honvédség vezérkari főnökének beosztottja volt.Ez tehát azt jelenti, hogy még ha fel is merült bennük, hogy a műtét elvégzése és annak közpénzből való finanszírozása jogellenes, mégis megcsinálták, hiszen féltették a munkahelyüket. Emellett a katonáknál a kiadott parancsok esetleges megtagadása lényegesen komolyabb következményekkel jár, mint ha egy átlagos munkavállaló mond nemet a főnökének.A jelentésben azt is megjegyzik, hogy a műtét egyértelműen esztétikai, és nem gyógyítási céllal történt. A beavatkozás pontos költsége nem ismert, de magánegészségügyi intézményekben a hasonló beavatkozások díja 600 ezer és 1,2 millió között mozog, míg abban a magánintézményben, ahol a beavatkozást végző orvos is dolgozik, 1 170 000 forintba kerülne egy ilyen műtét. A volt vezérkari főnök a beavatkozásért térítési díjat nem fizetett, hanem a Honvédkórház saját költségvetése terhére finanszírozta.Arra is kitér a jelentés, hogy a Honvédkórháznak nem volt saját korszerű eszköze a műtéthez, ezért abból a magánintézményből "vették kölcsön" a berendezést, ahol a beavatkozást végző orvos is praktizál.- Ez szabálytalan, és a közpénzek jogtalan felhasználását jelenti - hangsúlyozzák a Kehi-jelentés készítői.Érdekes az a megállapítás is, hogy a beavatkozást a kórház rendszerében titkosítottan rögzítették, nem a volt vezérkari főnök neve alatt tartották nyilván. Az adatokat szándékosan maszkolták, egy fiktív társadalombiztosítási számra rögzítették, hogy a beavatkozás ne legyen azonosítható - olvasható a jelentésben.A hivatal végül azt javasolja, hogy az egészségügyért felelős belügyminiszter intézkedjen a díj utólagos megfizettetéséről.A sajtóban már korábban megjelent zsírleszívás kapcsán a február óta a Tisza Párt honvédelmi tanácsadójaként tevékenykedő Ruszin-Szendi tagadta , hogy a társadalombiztosítás terhére bármilyen plasztikai műtétet végeztetett volna. A Kehi most közzétett jelentéséből azonban kiderült, hogy a volt vezérkari főnök nem fizette ki a beavatkozást, az állami kórház vállalta a költségeket, magyarán valóban közpénzből történt a zsírleszívás.Borítókép: Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke (Forrás: YouTube)
|
Hivatali visszaélés is lehet Ruszin-Szendi Romulusz zsírleszívása
|
A zsírleszívás idején a Honvédkórház vezetőjének és az orvosnak is felettese volt a vezérkari főnök. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jelentése szerint Ruszin-Szendi Romulusz így visszaélhetett a hatalmával, amikor elvégeztette magán a beavatkozást.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/07/hivatali-visszaeles-is-lehet-ruszin-szendi-romulusz-zsirelszivasa
|
2025-07-01 09:28:25
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Hűtlen kezelés gyanújával zajlik eljárás a Haller Park felújításának kifizetései miatt - értesült lapunk. A nyomozás tényét a rendőrség is megerősítette a Magyar Nemzetnek.Az ügy előzménye, hogy Gyurákovics Andrea, a Fidesz-KDNP helyi frakcióvezetője tavaly feljelentést tett, mivel olyan adatokhoz jutott, amelyek felvetik a kétszeri pénzügyi teljesítés lehetőségét is a Haller Park felújítása kapcsán.Az erről szóló nyilatkozata szerint a teljesítésigazolások a salakpálya elbontásáról szóltak, miközben 2014 óta rekortánpálya van a jelölt helyen. Hozzátette: az általa kikért szerződésekben a számlák az áfatörvénynek sem feleltek meg, mert az egyiket nyolc, míg a másikat két és fél hónappal a teljesítés után állították ki. Az első esetében ráadásul nem is ugyanabban a naptári évben. Hozzátette: a szerződések, vagy azoknak egy része színlelt szerződés lehetett.A fideszes képviselő felidézte azt is, hogy a szakértők összegzése alapján is gyanús ügyletekre bukkantak, majd hangsúlyozta, a teljesítési igazolásokat Baranyi Krisztina ellenzéki polgármester írta alá. Úgy tudjuk, az ügyben már több tanút is meghallgattak.A ferencvárosi önkormányzat szerint ugyanakkor minden a jogszabályok betartásával történt.
|
Botrány Ferencvárosban: komoly bűncselekmény miatt nyomoz a rendőrség
|
Nyomozás van folyamatban a ferencvárosi Haller Park felújításával összefüggésben – tudta meg a Magyar Nemzet. Az ügyben még tavaly tett feljelentést a Fidesz helyi képviselője, mivel szerinte az esettel kapcsolatban felmerült a bűncselekmény gyanúja.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/07/botrany-ferencvarosban-komoly-buncselekmeny-miatt-nyomoz-a-rendorseg
|
2025-07-01 20:34:50
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Az Orbán-kormány két korábbi igazságügyi miniszterének kell bíróság előtt vallomást tennie a héten: a Fővárosi Törvényszék Schadl György végrehajtókari elnök és Völner Pál egykori igazságügyi államtitkár büntetőügyében idézte be Trócsányi Lászlót és Varga Juditot.A két exminiszter meghallgatását több vádlott is indítványozta a 2021-ben Schadl letartóztatásával kipattant ügyben, amelyben az ügyészség az I. rendű vádlottat egyebek mellett bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével és hivatali helyzettel való visszaéléssel vádolja.Keddre Trócsányi László meghallgatását ütemezte be a bíróság. A 69 éves jogász 2014 és 2019 között volt az igazságügyi tárca vezetője, majd a tavalyi EP-választásig a Fidesz európai parlamenti képviselője volt.Két éve a 24.hu írta meg, hogy Trócsányi neve is felbukkant a Schadl-aktákban. A büntetőügy negyedrendű vádlottja, M. V. intézte a végrehajtók elnökének ügyeit, egyfajta sofőrként és személyi asszisztensként tevékenykedett Schadl mellett. A naplójából derült ki többek között, hogy Schadlék Nagy Ádámnak, Rogán Antal kabinetfőnökének egy autót is vittek, ám ezt a szálat nem nyomozta végig a rendőrség.A napló 2021. novemberi, vagyis közvetlenül Schadl letartóztatása előtti bejegyzései között találtak rá egy másik rövid emlékeztetőre:Gyurinak szólni, Trócsányi ügye hogy áll!A volt miniszter eddig azt állította egyetlen alkalommal beszélt a végrehajtói kar elnökével, akkor is szakkérdések miatt.Ezt az állítását fenntartotta a bíróság előtt is. Bár a mai tárgyaláson kiderült, hogy a 2021-es bejegyzésen kívül számos más helyen is szerepel a neve, most is azt hangoztatta, hogy nem volt személyes kapcsolata a fővégrehajtóval.Egy végrehajtási szakkérdésben kértem ki a véleményét, telefonon beszéltünk, ő visszajelzett, ennyi volt- reagált Trócsányi a közvetlenül Schadl letartóztatása előtti napokban született bejegyzésre vonatkozó bírói kérdésre. Az végül nem derült ki, hogy mi volt a beszélgetés tárgya, viszont Trócsányi 2021 novemberében már nem volt miniszter, állítása szerint a sajtóból szerzett tudomást a nagyszabású nyomozásról, amely az általa kialakított IM második számú vezetőjét, Völner Pál parlamenti államtitkárt is érintette.Hidegzuhanyként ért, amikor hallottam a hírt, hogy Völner Pált érinti ez az ügy- mondta a bíróságon Trócsányi, hozzátéve: megdöbbent, hogy egy olyan bizalmi emberről volt szó, akivel évekig együtt dolgozott. Trócsányi közölte: Völner korábban közlekedési államtitkár volt, jó szakember hírében állt, és amikor Répássy Róbert lemondott az igazságügyi államtikárságról 2015-ben, azért választotta őt, mert "jó arcnak" találta, kedves stílusa volt, és volt már parlamenti tapasztalata is.Völner Pál ügyvédje, Papp Gábor kérdésére azt mondta, hogy ő maga egész hivatali ideje alatt nem foglalkozott a végrehajtókat érintő konkrét ügyekkel, mert az államtitkárok feladata volt. Az államtitkárokkal pedig Völner tartotta a kapcsolatot, de utasítási joga nem volt. Az egykori tárcavezető közölte, olyan jelzés nem érkezett, amelyből visszaélésekre lehetett volna következtetni.A bíró ismertetése szerint M. A. naplójában 2017-ben és 2018-ban is megtalálták a volt miniszter nevét. A férfi 2018-ban például a "Trócsányi és Trócsányi Ügyvédi Iroda" bejegyzést tette.Trócsányi, aki jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem rektora, azt mondta: nem tudja, mi a bejegyzés háttere. Állítása szerint mindig rendkívül módon figyelt arra, hogy ne legyen összeférhetetlenség az iroda és közte, 2017 óta nem ügyvéd, és nem is beszél konkrét ügyekről az iroda munkatársaival.
|
Trócsányi a Schadl-perben: Hidegzuhanyként ért a hír, hogy Völner Pál is érintett
|
Az Orbán-kormány egykori igazságügyi miniszterét is meghallgatták a Fővárosi Törvényszéken a Schadl-Völner perben.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2025/07/01/schadl-gyorgy-fovarosi-torvenyszek-trocsanyi-laszlo-igazsagugyi-miniszter/
|
2025-07-01 11:58:53
| true | null | null |
24.hu
|
"Jogerősen pert nyertünk! Az Uzsoki Utcai Kórháznak el kell árulnia, hogy milyen jellegű egészségügyi beavatkozásokat nyújt a fizetős - úgynevezett »VIP« - részlegen és mindezt mennyi pénzért teszi" - közölte szerdai Facebook-posztjában a Transparency International Magyarország.Mint arról korábban mi is hírt adtunk, az Uzsoki Utcai Kórház VIP-ellátása támadások kereszttüzébe került, miután nyilvánosságra hozták, hogy a tehetős páciensek akár 2,5-2,8 millió forint kifizetésével soron kívül juthattak hozzá olyan beavatkozásokhoz, amelyekre az állami egészségügyi rendszerben éveket kellene várni. A rendszer lényege, hogy a kórház nem közvetlenül a betegekkel áll kapcsolatban, hanem magáncégeken keresztül működik, például a korábban Papcsák Ferenc volt fideszes politikus tulajdonában lévő Magyar Egészségügyi Szolgáltatóház Kft.-n keresztül.Politikai támadásról beszél az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója, szerinte jogszerűen működik a VIP-osztályRTL: Csaknem hárommillió forintot kértek egy nőtől a magyarországi kórházban, hogy hat év várakozás helyett azonnal megműtsékAz érintett vállalkozások szerződnek a betegekkel, ők szedik be a díjakat, majd a pácienseket a kórház Térítéses Betegellátó Osztályára irányítják. Az ügy sokakat felháborított, a jelenséget még Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is elítélte az április 10-i Kormányinfón, mondván, tűrhetetlen és elfogadhatatlan az egész, az ügyben feljelentést kell tenni.Hadházy Ákos független parlamenti képviselő és a Transparency International pert is indított, amelynek eredményeként a bíróság első fokon kötelezte az egészségügyi intézményt, hogy tegye közzé a fizetős szolgáltatásokkal kapcsolatos szerződéseket és bevételeket. Azóta megszületett a másodfokú ítélet is, újból nyertek.Megvan az elsőfokú ítélet, az Uzsoki Utcai Kórháznak ki kell adnia a gyanút keltő szerződéseket"A magánegészségügy és az állam által finanszírozott betegellátás azonban szétválaszthatatlanul összefonódott. A hivatalosan külföldi pácienseknek szánt szolgáltatást valószínűleg magyarok is igénybe veszik, akik így kétszer fizetnek: egyszer TB-járulékot, másodjára pedig a várólista megkerülésére szolgáló »VIP«-díjat. A trükk az, hogy pénzt a nemrégen még Papcsák Ferenchez kötődő Kft. szedi be, a munkát pedig az állam által fizetett orvosok és ápolók, állami kórházban, állami pénzből végzik el" - írta mai bejegyzésében a Transparency. Hozzáteszik, hamarosan kiderül, hogy az Uzsoki Utcai Kórház:mennyi pénzhez jutott a VIP-betegeket közvetítő Kft.-től,hány fizetős beteget közvetített a korábban a Fidesz színeiben politizáló Papcsák Ferenc résztulajdonában álló Magyar Egészségügyi Szolgáltatóháza Kft. a Kórháznak,
|
Megvan a jogerős ítélet, az Uzsoki Utcai Kórháznak ki kell adnia, hogyan működik a VIP-osztály
|
Hadházy Ákos és a Transparency International másodfokon is megnyerte a pert, a kórháznak el kell árulnia, hogy milyen jellegű egészségügyi beavatkozásokat nyújt a fizetős, úgynevezett VIP-részlegen és mindezt mennyi pénzért teszi.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3285900_uzsoki-utcai-korhaz-vip-osztaly-transparency-international-jogeros-masodfoku-itelet
|
2025-07-02 17:38:00
| true | null | null |
Népszava
|
"Kámforrá vált milliók Mátészalkán" - ezzel a címmel tett közzé egy leleplező videót csütörtök reggel a Momentum országgyűlési képviselője. Tóth Endre azt állítja, dokumentumokkal tudja bizonyítani, hogy a helyi szakképzési centrum kancellárja, Rostás János - aki Nyírkércs kormánypárti színekben megválasztott polgármestere is - több visszaélést is elkövetett az elmúlt években. A kancellár ellen rendőrségi nyomozás is indult hűtlen kezelés gyanúja miatt, ezt Polt Péter korábbi legfőbb ügyész is megerősítette tavaly novemberben a Momentum politikusának.Tóth Endréhez most több dokumentum is eljutott, amelyek a gyanút igazolják, az egyik szerint a szakképzési centrum még 2022-ben 100 millió forintért vásárolt egy beépítetlen területet egy helyi cégtől, ahol egy képzési központot szerettek volna felépíteni. A központ nem épült meg, az ingatlan viszont nemrég újból gazdát cserélt: ugyanaz a cég vásárolta vissza, a korábbi ár közel feléért, 60 millió forintért. A cég - amely a szakképzési centrum rendszeres beszállítója is - egy másik ügyben is érintett: a centrum tőlük bérel új, 700 négyzetméteres irodaépületet, a Momentum politikusa szerint a piaci ár többszöröséért: a szerződések szerint először 6 millió forintért, amit később ugyan 3,5 millió forintra "mérsékeltek", de hasonló méretű ingatlanokat 2 - 2,5 millió forintos bérleti díjjal is kínálnak a környéken. Ráadásul, mivel az épület korábban nem irodaként funkcionált, a centrumnak 70 millió forintért kellett átalakításokat végeznie.Egy másik dokumentum szerint a kancellár 2022 decemberében egy 32 millió forint értékű, prémium kategóriás Ford Explorert is vásárolt a centrum nevében saját használatra, szolgálati autóként - épp akkor amikor a rezsiválság miatt mindenhol 18 fokra tekerték le a fűtést az iskolákban. Tóth Endre szerint a visszaélésekről, vagy legalábbis egy részükről a kancellár felettesei is tudtak, mégsem tettek semmit. Sőt 2022 novemberében Rostás Jánost a Magyar Szakképzésért Díjjal tüntette ki Pölöskei Gáborné Áder Annamária akkori szakképzésért felelős helyettes államtitkár, a kegyelmi botrányba belebukott Novák Katalin ex-államfő pedig az egyéves beiktatási ünnepségére is meghívta.Mindezzel kapcsolatban kerestük a Mátészalkai Szakképzési Centrumot, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalt, a szakképzésért felelős Kulturális és Innovációs Minisztériumot, valamint a nyomozás ügyében a rendőrséget is. Ha válaszolnak, frissítjük cikkünket.
|
Luxizás és gyanús ingatlanügyek - Felelősségre vonás helyett inkább kitüntették a Mátészalkai Szakképzési Centrum kancellárját
|
Tóth Endre szerint a kancellár - aki egyben fideszes polgármester is - ügyeiről a felettesei is tudtak.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3285960_mateszalkai-szakkepzesi-centrum-luxizas-gyanus-ingatlanugy-felelossegre-vonas-helyett-kituntetes
|
2025-07-03 10:47:00
| true | null | null |
Népszava
|
Több, védett személyek ellátásában jártas szakember is hangsúlyozta, hogy az Észak-Pesti Centrumkórház - Honvédkórházat alapvetően a rend jellemzi. Ez az ország talán legaprólékosabban szabályozott intézménye. Elképzelhetetlen, hogy a KEHI (Kormányzati Ellenőrzési Hivatal) jelentésében taglalt két évvel ezelőtti tábornoki zsírleszívásról ne tudott volna az intézmény menedzsmentje, illetve a honvédelmi miniszter, s az az ő ellenükre történhetett volna.Egyik forrásunk úgy fogalmazott:elképzelhetetlen, ha belép egy magas rangú tábornok a Honvédkórház épületébe, arról ne tudna a főigazgató. Ha pedig olyan beavatkozásra van szüksége, ami nem tartozik a közfinanszírozott ellátások közé, akkor arról a felettesei is értesülnek.A jog esetenként további politikai vezetők beavatását is előírja. A VIP-ellátásra jogosult személyek egészségügyi ellátását is szabályozó nyilvános rendelet ugyanis úgy fogalmaz, hogy a védett személy a számára szükséges egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó egyéb ellátáshoz is hozzáférhet, ha ezt kéri, és ha ahhoz a kormányzati munka összehangolásáért felelős miniszter hozzájárult.Ruszin-Szendi Romulusz megbélyegzése a fentiek fényében akkor lenne kerek, ha felvetnék azok felelőségét is, akik akkor vezetőként az ügy érintettjei voltak. Közöttük Wikonkál Norbert kórházi főigazgatóét és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterét. Mindketten a 2022-es eset idején is hivatalukban voltak.Ruszin-Szendi Romulusz a KEHI-jelentésre: Ez semmi más, csak a karaktergyilkosság újabb fejezeteKEHI-jelentés: A Honvédkórház fizette Ruszin-Szendi Romulusz zsírleszívását, a költségeket utólag behajtják a volt vezérkari főnökönA már idézett rendelet is jelzi, hogy a VIP-ellátásra jogosultak extraszolgáltatásokat is kérhetnek, de hogy ennek hol vannak a határai arról a nyilvánosság nem tudhat semmit. Tucatnyi kérdéssel próbáltuk tisztázni például, hogy mik azok a szolgáltatások, amelyek az állampolgároknak nem érhetők el a közfinanszírozásban, de az állam biztosítja a VIP-betegeinek. Arra is rákérdeztünk, hogy milyen költséghelyre könyvelték el a tábornok szóban forgó esztétikai műtétjét? Ám adekvát választ nem kaptunk sem a Honvédkórháztól, sem az Országos Kórházi Főigazgatóságtól, sem a Belügyminisztérium sajtóosztályától.Helyettük a Kormányzati Tájékoztatási Központ írt, de csupán annyit:"A VIP Guard rendszer a jogszerűen végezhető egészségügyi ellátások automatikus rögzítésére szolgál. Ahogy a KEHI jelentés megállapítja, Ruszin-Szendi Romulusz esetében eleve törvénytelen volt a közpénzre elvégeztetett szépészeti zsírleszívás." (Ezt viszont nem kérdeztük.)Aggasztó ebben a jelentésben az is, hogy az eset után több mint két évvel kerül nyilvánosságra, ami megkérdőjelezi, hogy milyen belső ellenőrzés van abban a kórházban, amely egyébként évek óta kiemelkedő, milliárdos tartozásokat halmoz fel időről-időre.Ez az adósság akár elfedheti, hogy itt a VIP-páciensek rendszeresen kapnak a tb-nél nem elszámolható, így a közfinanszírozásban nem elérhető szolgáltatásokat.A közpénzkezelést tekintve nem megnyugtató az sem, hogy egy visszásságot föltáró ellenőrzéshez az kellett, hogy a rezsim egyik vezetője átálljon a politikai "túlsó oldalra". Önmagában emiatt nehéz eloszlatni azt a gyanút, hogy a most nyilvánosságra hozott "tényfeltárás" is csak emiatt indított bosszú része.A hiteles ellenőrzés annál is inkább fontos lenne, mert a VIP-ellátás szabályai a nyilvánosság számára nem megismerhetőek. Az úgynevezett VIP-guard ellátás részleteit a személyvédelemre vonatkozó kormányrendelet (160/1996), az ORFK, a belügyminiszteri utasítások, valamint az egészségügyi intézmények speciális protokolljai szabályozzák melyek többsége viszont nem nyilvános dokumentum.Ruszin-Szendi Romulusz: A Honvédelmi Minisztérium titkolózik, mert vaj van a fejénA honvédelmi bizottság azt állítja, hogy Ruszin-Szendi Romulusz jelentéseket hamisított, Magyar Péter tragikomédiát emlegetBelső forrásunk szerint a VIP Guard-csoportba sorolható páciensek (például a Nemzetbiztonsági Szolgálatok alkalmazottai, a honvédség vezetői vagy a kormányzat tagjai, egyéb fedett személyek) úgynevezett generált taj-számot kapnak. Ezzel tartják nyilván egészségügyi adataikat. Azok kikerülését nemzetbiztonsági kockázatnak ítélik. Azaz, ha Ruszin Szendi Romulusz tábornokot a nyilvánosság előtt sikerült összefüggésbe hozni a szóban forgó beavatkozással,ahogyan ezt a kormányzati propaganda teszi, úgy nem csak az orvosi titoktartást, hanem belső biztonsági szabályokat is meg kellett szegni- mondta informátorunk. Csütörtökön Gulyás Gergely kormányszóvivő, aki egyébként szakmája szerint jogász, sajátosan magyarázta a helyzetet. Mint mondta: nem gondolja, hogy megsértették volna az adatvédelmi szabályokat, szerinte ugyanis a nyilvánosságra hozott eljárás nem volt tb-támogatott, azaz nem egy szükséges és nélkülözhetetlen beavatkozás adatai kerültek ki.Adatvédelmi szempontból aggályos, ami történt, de nem bűncselekmény, hanem személyiségi jogaiban sértették meg Ruszin-Szendi Romuluszt, amiért ő maga kérhet elégtételt - mondta lapunknak Alexin Zoltán adatvédelmi szakértő. Aki szerint adatvédelmi szempontból az első nagy tanulság:attól hogy nincs ott valakinek a neve, vagy a taj-száma az még semmit nem jelent az adatai védelme szempontjából, simán beazonosítható.Ez pedig alapjaiban rendítheti meg az elektronikus szolgáltatási térben kötelezően gyűjtött adatok biztonságába vetett hitet. Az is beszédes, hogy a KEHI-jelentés, amelynek minden oldalán jelzik, hogy nem nyilvános maga a kormányzat tette ki a honlapjára."Ő VOLT A SOROS ROMULUSZ" - írta ezúttal a fideszes Pócs János egy megperzselt disznóraRuszin-Szendi Romulusz: Ha nekem börtönbe kell menni, hogy a Tisza kétharmaddal nyerjen, akkor bemegyek a börtönbe
|
Elképzelhetetlen, hogy a Honvédkórház menedzsmentje, és a honvédelmi miniszter tudomása nélkül kerülhetett volna sor a tábornoki zsírleszívásra, állítják szakértők
|
A Ruszin-Szendi Romulusz ügyről készült kormányzati (KEHI) jelentés egy tábornok egyszerű zsírleszívásánál nagyobb problémákra is rávilágít – derül ki a védett személyek ellátását ismerő forrásainkkal folytatott beszélgetésekből.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3286069_ruszin-szendi-romulusz-zsirleszivas-honvedkorhaz-kehi-jelentes
|
2025-07-04 05:55:00
| true | null | null |
Népszava
|
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter május végén a Facebookon és sajtóközleményekben bombázta a közvéleményt azzal, hogy milyen jó üzlet volt a ferihegyi légikikötőt kezelő Budapest Airport Zrt. tavalyi megvásárlása, hiszen a cég csak idén 100 milliárd forintos osztalékot fizetett ki. Először aztán a HVG újságírói ellenőrizték a tárcavezető állításait és a Budapest Airport Zrt. tavalyi mérlegét, amiből kiderült, az igazság ennél jóval árnyaltabb. Eszerint tavalyi tevékenysége után a cég valójában nem 100 - amire a miniszteri közlés utalt -, hanem "csupán" 41 milliárd forintnyi nyereséget termelt. Ez pedig más megvilágításba helyezi azt a képet, amit a kormány akar festeni a BA Zrt. megvásárlásáról és a ráköltött tetemes források megtérüléséről. Ha ugyanis a valós számok mögé nézünk, és azt feltételezzük, hogy a jövőben is megmarad ez a jövedelmezőség, akkor az Orbán-kormány befektetése legfeljebb 45 év alatt térülhet meg, nem számolva a tőkeköltségekkel. Legyünk nagyvonalúak: ha a jövőben emelkedik a társaság jövedelmezősége, akkor a beruházásra költött összeg akár 30 év alatt visszajöhet, ami azért lényegesen jobb, mint az Orbán-kormány másik gigaprojektjének, a Budapest-Belgrád-vasút felújításának a megtérülése. Ott ugyanis ezen a téren 979 évvel számoltak a szakértők.A ferihegyi reptér fizikailag az elmúlt években mindvégig állami tulajdonban volt, a BA Zrt. a repülőtér-üzemeltetői jogokat birtokolta. Az ezért felelő cégnek 75 százalék mínusz egy szavazatát értékesítette még 2005-ben a Medgyessy-kormány 75 évre. A vevő egy szakmai befektető, a London Heathrow-t is üzemeltető BAA Ltd volt. A vételár 464,5 milliárd (akkori) forint volt, ami a cég értékét így 620 milliárd forintra tette 2005. december végén. Amikor az ügylet létrejött, az eurót 253 forinton jegyezték, így az akkori cégérték 2,5 milliárd eurót tett ki.A Budapest Airport Zrt. működése az elmúlt években meglehetősen jövedelmező volt, ezért az említett tulajdonosok nem akarták a céget eladni, évekig ellenálltak a magyar kormány nyomásának. Végül engedtek, de ennek az volt az ára, hogy a vételárat 3,1 milliárd euróra tornázták fel, és emellett a vevőknek 1,44 milliárd eurónyi hitelállományt is át kellett venni. Így az ügylet 4,5 milliárd euró lett, ami mai árfolyamon számolva 1816 milliárd forint volt, amiből az állam 1453 milliárdot állt. A magyar állam a részvények 80 százalékát vette meg, 20 százalékot egy francia szakmai befektető, a Vinci Airports fizetett ki, és a cég felel a BA Zrt. további szakmai üzemeltetéséért. Az ügyletet egy évvel ezelőtt, június hatodikán ütötték nyélbe.A tranzakció után a reptérkezelő eredményei tavaly tovább nőttek, köszönhetően a légi forgalom bővülésének: a cég árbevétele a 2023. évi 129,3 milliárd forintról tavaly 169,2 milliárd forintra emelkedett, miközben az adózás utáni nyereség az előző évi 28 milliárd forintról 41 milliárd forintra nőtt - szemben a Nagy Márton által emlegetett százmilliárdos osztalékkal.Nagy Márton: Gyorsvasutat épít a kormány a Liszt Ferenc reptérreRáadásul az osztaléknak csak a 80 százalékát kapja meg a magyar állam, vagyis így valójában már csak 32,8 milliárd forintról van szó. Ezen számok alapján jön ki a 45 éves megtérülési idő. Így számolva az adófizetők befektetése valamikor 2070 környékén térül meg, ami azért vethet fel kérdéseket, mert 2080-ban amúgy is lejárt volna a 75 éves koncesszió, és akkor ingyen visszaszálltak volna a BA Zrt. jogai magyar államra.Így joggal adódhatnak azok a kritikus felvetések, hogy az említett 1453 milliárd forintot, amit a magyar állam a BA Zrt. 80 százalékának megvásárlásra fordított, nem lehetett volna-e hasznosabb, pláne gyorsabban megtérülő állami feladatok finanszírozására (oktatás, egészségügy fejlesztése) fordítani. Sőt, még a ferihegyi közlekedési infrastruktúra fejlesztése is cél lehetett volna, ami most egyébként újra napirendre került. Az Orbán-kormány hol "nemzetpolitikai", hol "stratégiai", s volt, amikor biztonságpolitikai magyarázatokkal állt elő a reptérkezelő visszavásárlása kapcsán, arról viszont rendre elfeledkezett, hogy a magyar gazdaság szereplői, de a magyar állam is bármikor használhatta a ferihegyi légikikötőt, függetlenül annak tulajdonosaitól.Újra téma a fejlesztésA kormány Ferihegy kapcsán új fejlesztésekre készül. Nagy Márton nemrégiben jelentette be, hogy sokadjára megpróbálkozik az állam a repteret és a belvárost összekötő gyorsvasúti kapcsolat megteremtésével. Részletes tervek, elképzelések nincsenek, egy dolog biztos, hogy közpénz hiányában a vasúti beruházást is koncesszióban akarják megoldani. Mindez annak ellenére történik, hogy az elmúlt években többször bebizonyosodott: egy ilyen beruházás üzleti alapon nem lenne rentábilis. A bekerülési költséget 1 milliárd euróra, mintegy 400 milliárd forintra becslik, ami a BA Zrt. árának kevesebb mint negyedéből megúszható lenne, ám az államnak erre ma már nincs pénze.
|
A Budapest Airport megvásárlása még 45 év alatt sem térül meg, szó sincs százmilliárdos eredményről
|
Elszálló reptéri milliárdok.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3286088_budapest-airport-repter-milliardok
|
2025-07-04 11:53:00
| true | null | null |
Népszava
|
"Most megbuknék a vizsgán" - Trócsányi László volt minisztert kérdezte ki a bíróság a Völner-Schadl-perbenVölner Pál ügyvédje jó ideje próbálta elérni, hogy hallgassák meg ügyfele egykori főnökeit is. Kedden így Magyarország 2014 és 2019 közötti igazságügyi minisztere tanúskodott."Néztem is, mindig milyen jól ki van gyúrva" - Varga Judit négy év után a bíróságon beszélt először részletesen Schadl Györgyről"Nem is nagyon érdekelt" - mondta a korábbi igazságügyi miniszter azokról a végrehajtói kinevezésekről, amelyeket éveken át kenőpénzekért osztottak ki.
|
"Nem láthattam, Völner mit csinál a magánéleti ügyeiben"
|
Megmutatjuk videón is Varga Judit tanúvallomásának részleteit és azt is, mit mondott újságíróknak a tárgyalás után.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/07/03/nem-lathattam-volner-mit-csinal-a-maganeleti-ugyeiben
|
2025-07-03 16:39:55
| true | null | null |
444
|
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálata egymilliárdot meghaladó költséget, luxusberuházásokat és kirívóan pazarló beszerzéseket tárt fel Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök számára kialakított dunakeszi szolgálati ingatlan kapcsán – olvasható a hivatal jelentésének összefoglalójában. (A teljes anyagot ínyencek ide kattintva érhetik el.)Részletesebben: „Az ingatlant a HM EI Zrt. 2022 márciusában 235 millió forintért vásárolta meg a Ruszin-Szendi Romulusz kérésére, majd az ő igényeire további 652,5 millió forintértékben hajtottak végre azon beruházásokat. Az ingatlan fejlesztésével a teljes bekerülési költség 896,9 millió forint lett, amelyhez még bruttó 132,2 millió forint értékű ingóságok (bútorok, eszközök) beszerzése társult.”Prémiumterasz„Ruszin prémium kategóriás és egyedi berendezési tárgyakat vásároltatott közpénzre, amelyek egy átlagos szolgálati lakásban indokolatlanok, kirívóan drágák, önmagukban is több milliós tételek” – áll az összefoglalóban.Amelyet ilyen részletek színesítenek többek közt: „Azon túl, hogy magas minőségű, drága berendezési tárgyakat szereztettek be, emellett még fürdőruhákat, férfi fürdőnadrágokat, köntösöket, ágyneműket, egyedi tapétákat, baldachint, hálószobai plafontükröt és prémium matracokat is kértek.”Illetve: „Ruszin-Szendi Romulsz pl. egy emailjében azt írja, hogy »szeretnénk egy whiskys hordót dizájnként a biliárdasztalhoz és egy kisebbet a dolgozószobába szervizasztalként«, a tetőteraszra párna- és köntöstárolót is kért.”Bútorok és luxusviszkishordóA levelezéseket is publikálta a KEHI:A szolgálati lakást a jelentés szerint a volt vezérkari főnök 2023 januárjától 2023 májusáig használta, majd kiköltözött. Az ingatlant Ruszin-Szendi nem vásárolta meg, azóta üresen áll, új bérlőt nem találtak, így a HM EI Zrt.-nek bevétele nem származik belőle, miközben a fenntartási és karbantartási költségek 2023. január 1. és 2025. április 30. között összesen 10,3 millió forintot tettek ki.A lakás miatt már februárban is támadták a tiszássá lett extábornokot a kormánymédiában. A KEHI múlt héten Ruszin-Szendi honvédkórházban elvégzett zsírleszívásáról tett közzé jelentést. A volt vezérkari főnök akkor a reakcióiban azt állította, hiteltelenné akarják őt tenni, mert „rájuk” tudja bizonyítani, „hogy a »békepárti« szuverenitásuk csupán lózung”.
|
A KEHI szerint több mint egymilliárd forintot költöttek el Ruszin-Szendi Romulusz szolgálati luxusvillájára
|
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálata egymilliárdot meghaladó költséget, luxusberuházásokat és kirívóan pazarló beszerzéseket tárt fel Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök számára kialakított dunakeszi szolgálati ingatlan kapcsán – olvasható a hivatal jelentésének összefoglalójában. (A teljes anyagot ínyencek ide kattintva érhetik el.)
| null | 1 |
https://444.hu/2025/07/07/a-kehi-szerint-tobb-mint-egymilliard-forintot-koltottek-el-ruszin-szendi-romulusz-szolgalati-luxusvillajara
|
2025-07-07 13:53:36
| true | null | null |
444
|
Aki kicsit is képben van a NER-es és állami megbízásokban bővelkedő cégekkel, annak a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-ről Pintér Sándor, a belügyminiszter, volt III/III-as államtitkára, Tasnádi László, milliárdos osztalékok, valamint állami megbízások sora juthat az eszébe elsőre. Talán pont a cég ilyen mértékű beágyazottsága okán is egészen meglepő és váratlan az az összefonódás, ami a napokban került a Gazdasági Versenyhivatal asztalára.A július 3-án benyújtott bejelentés arról szól ugyanis, hogy "a N.E.Z. Capital Kft. egyedüli irányítást szerez a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. felett, ezáltal pedig a Nyerges Csoport irányítása alá kerül". Már ha a GVH áldását adja az összefonódásra. Köznyelvre lefordítva az történik tehát, hogy Simicska Lajos egykori jobbkeze, aki 2018 nyarán vette át Simicska Lajostól a Fidesz egykori pénztárnokának komplett cégbirodalmát, majd egy érintéssel tovább is passzolta Orbán Viktor köréhez, most egy igazi nagyvaddal gyarapodhat. Pintér Sándor belügyminiszter egykori cégét szerezné meg.Hogy vajon most is hasonló történik-e majd, mint egykoron a Simicska-birodalommal, vagyis Nyerges Zsolt csak egyfajta közvetítői, átmeneti tulajdonosi szerepkört tölt be, az egyelőre nem tudható.A N.E.Z Capital Kft. egyébként egy egészen friss alapítású cég, idén április 11-én hozták létre a kötelező 3 millió forintos törzstőkével, fő tevékenységi köre üzletviteli, egyéb üzletvezetési tanácsadás. Ez alapján tehát nem látszik, miből veheti meg a Civil Zrt.-t a N.E.Z., mivel a cégbírósági dokumentumok alapján egyelőre nem tőkésítették fel a céget, könnyen lehet, hogy valamilyen kölcsön segítségével szerzi meg a zrt.-t.Forrásra márpedig szükség lesz, hiszen a Civil Zrt. igen nagy cég. A legutóbbi beszámolója szerint az előző évi 26,3 milliárd forint után tavaly 28 milliárd forintos bevételre tettek szert, melynek döntő része (96,65 százaléka) biztonsági szolgáltatási tevékenységből származott. Végül az előző évi 4,1 milliárd után 10,1 milliárd forintos profittal zárta a tavalyi évet a Civil Biztonsági Zrt., ami annak köszönhető, hogy a leánycégektől osztalékként 8,9 milliárd forintot kapott, ami egészen kimagasló összegnek számít a cég történetében.A tulajdonosok a tavalyi eredmény után 9 milliárd forint osztalékot szavaztak meg maguknak. Ezzel együtt 2022-ben és 2023-ban összesen 25 milliárd forintot vettek ki a Civil Biztonsági Zrt.-ből a tulajdonosok.A cég bankszámláján tavaly év végén 3,6 milliárd forint volt, közel 4,2 milliárd forint pihent az eredménytartalékban (itt halmozódnak az előző évek gazdálkodásainak eredményei), és volt még 6,3 milliárd forintos tartozása is. Utóbbi tavaly jelentősen csökkent, hiszen 2023 végén még több mint 20 milliárdos adósságot görgetett maga előtt a cég.A cég hivatalosan a Prostasia Zrt. tulajdonában van, ami Tölgyesi Vilmos és Szabó Péter nevén van, utóbbi ma is Pintér bizalmasának számít. Szabó volt rendőr dandártábornok, a belső elhárítás korábbi vezetője, a 2000-es évek elejéig pedig a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatánál töltött be vezető pozíciót. Innen azonban menesztették, mert eljárás indult ellene halált okozó ittas vezetés bűntette miatt.
|
Simicska egykori jobbkeze veszi meg Pintér Sándor volt őrző-védő cégét
|
Az állami megbízásokban bővelkedő Civil Biztonsági Zrt. az újra aktív Nyerges Zsolté lesz.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/07/07/simicska-egykori-jobbkeze-veszi-meg-pinter-sandor-volt-orzo-vedo-ceget
|
2025-07-07 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Sebián-Petrovszki László bejelentette: a DK jogerősen is pert nyert az Építési és Közlekedési Minisztérium ellen. Lázáréknak ki kell adni a kastélymutyi iratait.Jogerős ítélet született Lázár Jánosék kastélymutyijának ügyében, így most már az Építési és Közlekedési Minisztériumkénytelen kiadni a kastélyprivatizációval kapcsolatos pályázatokat, dokumentumokat- jelentette be Sebián-Petrovszki László vasárnapi sajtótájékoztatóján.A DK még márciusban nyert elsőfokon a minisztérium ellen, most pedig a bíróság másodfokon is nekik adott igazat.Kapcsolódó: Molnár Csaba az OLAF-nál tesz feljelentést Lázárék ellen a kastélyprivatizáció miatt (+videó)A DK elérte, hogy ne lehessen eltitkolni a kastélymutyi részleteitMint ismert, Lázár minisztériuma egy gigantikus közpénzlopást hozott tető alá az állami kastélyfelújítási program nyomában - fogalmazott a Sebián-Petrovszki."Ennek keretében állami tulajdonban lévő kastélyokat újítottak fel csaknem 60 milliárd forint állami és uniós forrásból, hogy aztán magánbefektetők ingyen megkaphassák ezeket a kastélyokat a magyar államtól. Ezért pereskedünk a minisztérium ellen: jogunk van tudni, hogy kik pályáztak, milyen pályázati anyagot adtak be, milyen felújításokat vagy üzembentartásokat vállaltak a kastélyért cserébe"- mondta a DK pártigazgatója."A Demokratikus Koalíció azért nyújtott be közérdekű adatigénylést, hogy megtudja, kiknek és mire alapozva akarja odaadni a kastélyainkat a magyar kormány. Baloldaliként nem hagyhatjuk, hogy miközbena dolgozó emberek nem képesek maguknak lakást venni a magyar ingatlanárak mellett,a fideszesek ingyen osztogathatják egymás között a kastélyokat"- fogalmazott a politikus."Nem fogjuk hagyni, hogy a Fidesz által teremtett új nemesség a magyar, illetve az európai uniós adófizetők pénzén felújított kastélyokba költözhessen! Dobrev Klára vezetésével mi olyan országot akarunk építeni, ahola közvagyon nem a kiváltságosok zsákmánya, és ahol nem az oligarchák gazdagodásáért, hanem a rászorulók segítéséért dolgozik a kormány.Ezért pereskedtünk, és ezért fogunk minden eszközzel harcolni a kastélymutyi ellen is"- húzta alá a DK képviselője.Sebián-Petrovszki László sajtótájékoztatóját itt lehet megnézni:
|
A DK jogerősen is pert nyert Lázár minisztériuma ellen: Ki kell adniuk a kastélymutyi részleteit
|
Sebián-Petrovszki László: a DK jogerősen pert nyert az Építési és Közlekedési Minisztérium ellen – ki kell adniuk a kastélymutyi iratait.
| null | 1 |
https://nyugatifeny.hu/2025/07/06/dk-sebian-petrovszki-laszlo-kastelymutyi-epitesi-es-kozlekedesi-miniszterium
|
2025-07-06 12:39:00
| true | null | null |
Nyugati Fény
|
Egyre nagyobb bajban van az építési és közlekedési miniszter.Lázár János kastélytörvénye miattmár az Európai Parlament (EP) Antikorrupciós Munkacsoportja is vizsgálódik- jelentette be Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció (DK) országgyűlési képviselője pénteken.Már az OLAF is vizsgálja Lázár János katélymutyijátArató Gergely a Parlamentben találkozik az EP munkacsoportjával, miután bejelentésükre már az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) is vizsgálódik. Az eljárás azért indult, mert 48, korábban állami tulajdonban lévő, többségébenEU-s és hazai közpénzből felújított kastély privatizációja kezdődött meg Lázár kastélytörvénye alapján.A képviselő szerint a kormányzati privatizációs eljárás felveti a gyanúját, hogyuniós forrásokat nem a közérdeknek megfelelően használhatták fel,és a privatizáció során átláthatatlan módon dönthettek a kedvezményezettekről.A képviselő bejegyzését alább közöljük:"Úton vagyok a Parlamentbe, ahol képviselőtársaimmal az Európai Parlament Antikorrupciós Munkacsoportjával találkozunk majd.Arról tájékoztatom őket, hogy a közelmúltban Magyarországon elfogadott kastélytörvény értelmében 48, korábban állami tulajdonban lévő, többségében EU-s és hazai közpénzből felújított kastély privatizációja kezdődött meg. Ezek közül többet ingyen adnak át magánszereplőknek vagy cégeknek. A Demokratikus Koalíció (DK) jogi úton kényszerítette ki, hogy a kormány hozza nyilvánosságra a privatizációval kapcsolatos pályázati dokumentumokat, hogy kiderüljön, kik és milyen feltételekkel juthatnak ezekhez a nemzeti kincsekhez.A DK feljelentést tett az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalánál (OLAF) is, mivel felmerült a gyanú, hogy uniós forrásokat nem a közérdeknek megfelelően használtak fel, és a privatizáció során átláthatatlan módon döntöttek a kedvezményezettekről].Az ügyet az Európai Parlament Antikorrupciós Munkacsoportja elé is viszem, hogy az európai közösség is átlátható tájékoztatást kapjon a magyarországi kastélyprivatizációval kapcsolatos visszaélésekről és a DK ez irányú fellépéséről.A fejleményekről folyamatosan tájékoztatlak majd benneteket!"(Demokratikus Koalíció/ Facebook)Kapcsolódó:
|
Nem csak a MÁV miatt került bajba Lázár János: Újabb botrány pattant ki a miniszter körül
|
Lázár János kastélytörvénye miatt már az EP Antikorrupciós Munkacsoportja is vizsgálódik, mondta Arató Gergely pénteken.
| null | 1 |
https://nyugatifeny.hu/2025/06/27/arato-gergely-kastely-privatizacio-lazar-janos-eu
|
2025-06-27 10:43:53
| true | null | null |
Nyugati Fény
|
Hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt tett feljelentést Tényi István azután, hogy hétfőn a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) nyilvánosságra hozta Ruszin-Szendi Romulusz villabotrányával kapcsolatos jelentését. Tényi a Központi Nyomozó Főügyészségnek megküldött feljelentésében felidézte, hogy a Kehi vizsgálata egymilliárd forintot meghaladó költséget, luxusberuházásokat és kirívóan pazarló beszerzéseket tárt fel a volt vezérkari főnök számára kialakított dunakeszi szolgálati ingatlan kapcsán.Ruszin-Szendi prémium kategóriás és egyedi berendezési tárgyakat vásároltatott közpénzre, amelyek egy átlagos szolgálati lakásban indokolatlanok, kirívóan drágák, önmagukban is több milliós tételek - idézte Tényi a jelentés szövegét, hangsúlyozva, hogy a volt vezérkari főnök saját kényelmére fordított luxusköltések mértéke és jellege kiemelkedően magas, a közpénzek felhasználásának átláthatóságát és indokoltságát súlyosan megkérdőjelezi.A jelentés és a feljelentés szerint az ingatlant a HM EI Zrt. 2022 márciusában 235 millió forintért vásárolta meg Ruszin-Szendi Romulusz kérésére, majd a volt vezérkari főnök igényeire további 652,5 millió forintértékben hajtottak végre azon beruházásokat.Az ingatlan fejlesztésével a teljes bekerülési költsége 896,9 millió forint lett, amelyhez még bruttó 132,2 millió forint értékű ingóságok beszerzése társult - írta az ügyészségnek Tényi István, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a beszerzések jelentős része nem a szolgálati lakás alapvető funkcióját szolgálta, hanem Ruszin-Szendi és felesége személyes kényelmét, egyedi igényeit elégítette ki.A szolgálati ingatlant a volt vezérkari főnök 2023 januárjától 2023 májusáig használta, majd kiköltözött.A milliárdos kiadással kialakított épületet Ruszin-Szendi nem vásárolta meg, azóta is üresen áll, bérlőt nem találtak, így a HM EI Zrt.-nek bevétele nem származik belőle, miközben a fenntartási és karbantartási költségek eddig összesen 10,3 millió forintot tettek ki - olvasható a feljelentésben.Hozzátesszük, a villaügyben korábban már a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) is nyomozást indított hűtlen kezelés gyanújával, így elképzelhető, hogy a feljelentést a rendőrségi nyomozás irataihoz csatolják. Utóbbi eljárásról, illetve az ügy hátteréről itt olvashatnak .A Kehi néhány napja Magyar Péter bizalmasának zsírleszívási ügyét is feltárta, amiről bővebben ebben a cikkünkben írtunk .
|
Feljelentést tettek Ruszin-Szendi Romulusz villaügyében
|
A Kehi hétfőn súlyos megállapításokat fogalmazott meg a Magyar Péter bizalmasához kapcsolódó ügyben, felmerülhet a hűtlen kezelés gyanúja.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/07/ruszin-szendi-romulusz-villaugy-feljelentes
|
2025-07-08 04:53:00
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Mi történik, ha egy falu álmaihoz milliárdok társulnak? Felcsút a politikai és építészeti álmok színpadja, ahol kisvasút, mesterséges tó és sporthotel vált valóra. Bejártuk az Alcsúti Arborétumtól a Vál-völgyi Kisvasút kihalt megállóin át a Hattyúk tava partjáig, ahol hattyú ugyan nincs, de csodás híd annál inkább. Megnéztük, mit ígér a kalandpark, és hogy pihen-e valaki a sporthotelben. A falu története egyszerre meseszerű és abszurd - ezt a videó pontosan visszaadja. A kérdés csak az: tényleg ez lett "Magyarország Mekkája"?
|
Hattyúk nélküli Hattyúk tava: Felcsút legfurcsább látványosságai
|
Sporthotel, kalandpark, kisvasút és egy Hattyúk tava hattyúk nélkül: bejártuk Felcsút leglátványosabb közpénzes álmait.
| null | 1 |
https://rtl.hu/hazon-kivul/2025/07/07/felcsut-csodai-kisvasut-hattyuk-tava
|
2025-07-07 06:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
1 422 000 000 000 forint. Ekkorára becsülték Mészáros Lőrinc vagyonát az idei 100 leggazdagabb magyar kiadvány készítői. A felcsúti vállalkozó eddigi életművéhez méltó bravúr, hogy a földbe állt magyar gazdaság ellenére közel 50 százalékkal növelte amúgy sem szerény vagyonát.Az átlagember számára felfoghatatlan szférákban járunk, ezért hétköznapi példákon keresztül mutatjuk be, hogy mire telne Mészáros 2010 óta felhalmozott szerzeményeiből.Kezdjük egy nem túl egészséges példával. Egy doboz cigaretta átlagosan 2500 forintba kerül. Ha Mészáros úgy döntene, 568,8 millió doboz cigit vehetne. De miért döntene úgy Mészáros Lőrinc, hogy minden itthon élő felnőtt magyarnak adna 72 dobozt, nikotinmérgezésbe döntve a nemzetet?Nézzük inkább az egészségünket.Egy modern MR-készülék ára mintegy 300 millió forint. Ebből 4740 darabot vásárolhatnánk - miközben ma csak 100-150 működik az országban. Ez a mennyiség teljes lefedettséget biztosítana országszerte. Képzeljük el úgy, hogy Mészáros az országban minden egyes jelenlegi MR-készülék mellé odaállítana még 30-40 darabot.Egy defibrillátor kb. 1,5 millió forintba kerül, így több mint 948 ezer darabot lehetne beszerezni - akár minden utcasarokra és közintézménybe jutna egy életmentő eszköz.Egy balatoni lángos ára nagyjából 1500 forint. Elég nagy tempóban kellene kisütni, de 947 millió darab kijönne Mészáros vagyonából. Az tíz focipályán férne el. Ha tejfölös-sajtosat kér mindenki, akkor azért jóval kevesebb pályában kell gondolkozni.Szereted a fesztiválokat? Egy heti Sziget-bérlet kb. 150 ezer forint. Mészáros vagyonából több mint 9,4 millió bérlet vásárolható. Pech, hogy a KSH szerint 9 539 502-en vagyunk, szóval valakit így is otthon kell hagyni, de amúgy is nehezen férne el egyszerre minden magyar a Hajógyárin.Egy iPhone 15 Pro Max ára kb. 660 ezer forint. Itt azért látszik Mészáros vagyonának korlátja, vagy az iPhone árazása, de ebből csak 2,15 millió magyarnak jutna. Egy korszerű iskola – tornateremmel, laborokkal, digitális eszközökkel – kb. 5 milliárd forintba kerül. Ez 284 új iskola építését tenné lehetővé. Egy óvoda létesítése és berendezése átlagosan 2 milliárd forint, így 711 darabot építhetnénk. Vagy nézhetjük úgy is, hogy Mészáros a semmiből építhetne egy modern, felszerelt iskolát, és csak a vagyona 284-ed része menne el. Ezek a beruházások évtizedekre javítanák a köznevelés színvonalát, főként vidéken, ha gyerekek is születnek hozzájuk.Állami gondozásban jelenleg mintegy 22 ezer gyermek van. Az éves ellátásuk (lakhatás, étkezés, oktatás, ruházkodás stb.) átlagosan 3 millió forint. 1422 milliárdból 21 éven át fedezhetnénk minden egyes gyermek teljes körű ellátását – ez gyakorlatilag egy teljes generációnyi biztonságot jelentene.Az iskolai közétkeztetésben naponta körülbelül 1,3 millió gyermek vesz részt – ők hat tanéven keresztül juthatnának meleg ételhez, teljesen térítésmentesen.Egy közepes méretű menhely éves fenntartása körülbelül 100 millió forint. A teljes összegből 14 220 menhely működését lehetne biztosítani egy éven át – vagy jóval kevesebb menhely stabil működését akár évtizedeken keresztül. Ez az egész hazai állatvédelmi hálózatot új alapokra helyezhetné.Egy korszerű, többkocsis Stadler KISS motorvonat ára 4,5 milliárd forint. 1422 milliárdból 316 új szerelvényt vásárolhatnánk – ez elegendő lenne a regionális járműpark teljes lecserélésére és a kapacitás bővítésére is. De ennyi pénzből kiépülhetne egy gyorsvasút Budapest–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony viszonylatban, valamint új vonalak a Balaton, Dél-Dunántúl és Északkelet-Magyarország térségeiben.Aki inkább luxusautót venne, körülbelül 79 ezer Tesla Model 3 jönne ki Mészáros vagyonából. Ha valamiért egymás mögé parkolnánk őket, a sor Budapesttől egészen Zágrábig érne.Mi van akkor, ha Mészáros Lőrinc rajongott a Szomszédokért? A gazdagréti lakótelepen egy átlagos, 53 négyzetméteres lakás a hirdetések alapján 71,8 millió forint körül van. Mészáros akár 19 752 gazdaréti panelt tudna megvenni. Ami azért jelentene problémát, mert csak 5 772 lakás épült ott. 3,5 gazdagréti lakótelep minden egyes lakása merítené csak ki a kincsestárat teljesen.És mi van, ha netán, ki tudja, de a jachtokat szereti? Egy felsőkategóriás luxusjacht 10 milliárd forint körül kezdődik, de lehet hallani 36 milliárdos magyarországi megrendelésről is. Az olcsóbból 142 darabot lehetne vásárolni, a Rose d'Or-t is megszégyenítőből is majdnem 40-et. A drágábból is bőven lehetne váltogatni, mielőtt unalmassá válna bő egy hét után. Ami okozhat dilemmát: vagy több százezer Birkin táska vagy 40 szuperjacht.Ha Mészáros inkább a jótékonykodást választja, akkor a világ összes emberének tudna adni 175 forintot.És ha mindez nem lenne elég kézzelfogható: Orbán Viktor havi fizetése (a kormányfői és a képviselői egyben) 7,1 millió bruttó. Ha ebből nem adózna semmit, és mindet félretenné, akkor is 200 000 hónap alatt érné utol Mészárost. Az 16 666 év. Dehát tudjuk, hogy Orbán Viktor nem tud félretenni, 62 évesen megtakarítása ugyanis saját vagyonnyilatkozata szerint alig van, egy 63 négyzetméteres felcsúti házat és a feleségével felesben egy - amúgy tisztességes méretű, 233 négyzetméteres - Cinege utcai házat tud felmutatni. Bevallása szerint nincs autója, de repülőgépe, helikoptere, jachtja sem, ahogy semmilyen nagy értékű ingósága sincs.Az ötöslottó múlt heti főnyereménye 3,5 milliárd forint volt. 7 éven és 36 héten át kellene megnyerni minden egyes alkalommal és egyedül ahhoz, hogy összejöjjön az 1 420 milliárd forint. A chatgtp bátran felajánlotta, hogy kiszámolja, mekkora esélye van ennek, megpróbálta, de erre jutott:Ez az esély olyan elképesztően kicsi, hogy felfoghatatlanul közelebb van a nullához, mint bármilyen valószínű esemény, amit az életben tapasztalunk.Ráadásul mire valaki majdnem 8 év alatt sorozatos lottónyereményekkel utolérné Mészáros Lőrincet, addigra hol tart majd a felcsúti zseni? Már amennyiben neki is megmarad az eddigi szerencséje.
|
404 héten keresztül minden szombaton meg kellene nyerned a lottóötöst, hogy annyi pénzed legyen, mint Mészáros Lőrincnek
|
Ha Orbán Viktor a teljes, 7,1 milliós fizetését félretenné, akkor 200 000 hónap alatt lenne akkora vagyona, mint a gyerekkori barátjának. Az elég sok idő, 16 666 év. Dehát tudjuk, hogy a kormányfő nem az a félretevős típus.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/07/07/404-heten-keresztul-minden-szombaton-meg-kellene-nyerned-a-lottootost-hogy-annyi-penzed-legyen-mint-meszaros-lorincnek
|
2025-07-07 06:14:12
| true | null | null |
444
|
"Most mit csináljon egy miniszter, akinek a miniszterhelyettesét egy ilyen gyanú éri? Azt hiszem, a gyerekeiről beszéltünk" - így számolt be arról a szürreális jelenetről Varga Judit, amikor már a meggyanúsítása és lemondása után Völner Pál bement hozzá, a főnökéhez. Magyarul az ügyről, arról, hogy valóban segített-e kenőpénzért végrehajtói pozíciókat osztogatni, nem beszéltek egy szót sem. Az is kiderült, hogy Vargát az bántotta, hogy a 444-en cikksorozatban számoltunk be a nyomozati anyagokról, ez az, ami miatt meg is nézette a vonatkozó jogszabályokat, hogy valamit tehetnének-e az ellen, hogy a NER eddigi legnagyobb korrupciós botrányának részleteit megismerje a nyilvánosság.2021, azaz az ügy kirobbanása óta ez az első alkalom, hogy Varga Judit, a felelős minisztériumot vezető politikus részletesen beszél a Schadl-Völner ügyről és arról, hogy mit tudott arról, hogy a felügyelete alatt álló végrehajtók vezetői kenőpénzekért osztogatnak praxisokat. Varga a sajtóban mindig kikerülte az erre vonatkozó kérdéseket, most viszont elért odáig a bírósági tárgyalás a Fővárosi Törvényszéken, hogy Trócsányi László után beidézték Vargát is.ElőzményekVölner Pál már az előkészítő tárgyalások során, 2023-ban szerette volna beidéztetni korábbi főnökeit, Varga Judit igazságügyi minisztert és elődjét, Trócsányi Lászlót. Idén tavasszal derült ki, hogy ezek a tanúkihallgatások meg is történnek majd. Pap Gábor, Völner védőjének többszöri indítványára két külön tárgyalási nap is az egykori miniszterek meghallgatásáról szól. Ezen a héten kedden Trócsányit már meg is hallgatták, Magyarország 2014 és 2019 közötti igazságügyi minisztere azt mondta, egyszer hívta fel Schadl Györgyöt már azután, hogy távozott a székéből. Elmondása szerint végrehajtási szakkérdésben kérte ki a végrehajtói kar elnökének véleményét, "de én ebédelni, társasági eseményekre nem jártam vele" - mondta. Érdekes tény, hogy erre a telefonhívásra épp Schadl letartóztatása előtt pár nappal került sor.Varga Judit több ponton kapcsolódik a Schadl-Völner ügyhöz. Az ő minisztersége alatt történtek a vádban megfogalmazott bűncselekmények. A nyomozás során keletkezett bizonyítékok között is többször előkerül a neve. Vannak például hangfelvételek, melyek 2023 elején kerültek elő. Az egyik felvétel szerint Schadl György arról beszélt, hogy az egyik végrehajtó azzal fenyegetőzött, feljelenti Varga Juditot, egy másikon pedig hallani, ahogy Völner és Schadl arról egyeztettek, hozzanak össze egy találkozót a "jó miniszter asszonnyal". Később pedig az is kiderült, hogy Schadl közvetlenül a letartóztatása előtti napon kétszer is tárgyalt az Igazságügyi Minisztériumban.A kegyelmi ügy, amely Varga politikai pályájának végét, volt férje, Magyar Péter politikai karrierjének pedig a kezdetét hozta, a Schadl-Völner ügyben is új információkkal szolgált a nyilvánosságnak. Magyar egy hangfelvételt tett közzé, amelyben Varga Judit igazságügyi miniszterként arról beszél, hogy Rogán Antalék kihúzathattak bizonyos részleteket a korrupciós ügy nyomozati irataiból. Némi vizsgálódás után az ügyészség arra jutott, Varga "pletykákat osztott meg a férjével", lezárták a nyomozást, ez a hangfelvétel nem tárgya a most zajló tárgyalásnak sem. A teljes hangfelvétel szövege itt olvasható.Völner és ügyvédje viszont szolgált új bizonyítékokkal, amelyek részei lettek a pernek: papírokra kinyomtatott üzenetváltásokkal, amelyek a Telex idén márciusi tudósítása szerint többek között ilyen párbeszédeket tartalmaznak:Varga: Szia, Pali, XY beszélt veled vh-ügyben?Völner: Szia, igen, szeretnék erről majd a héten egyeztetni.Varga: Rendben, beszéljünk majd holnap az államtitkári előtt.Völnerék szerint ez is azt bizonyítja, hogy Varga szorosan követte a végrehajtással kapcsolatos ügyeket, azt sejtetik, hogy az ő tudtával történtek a végrehajtói kinevezések, azaz a most zajló per fókuszában álló tevékenység. Hiszen az egész ügy lényege az, hogy Varga Judit egykori helyettesét, Völner Pál államtitkárt azzal gyanúsították meg, hogy hosszabb időn keresztül kenőpénzeket fogadott el a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől, Schadl Györgytől (több mint 80 millió forintot), hogy az Igazságügyi Minisztériumban lepapírozza a végrehajtókkal kapcsolatos ügyeket, a legtöbb esetben a végrehajtók kinevezését. Völnerre 8 év börtönt kért ezért az ügyészség. A NER eddigi történetében ő a legmagasabb rangú fideszes, aki korrupciós vádak miatt bukott meg. De amikor 2022 januárjában a 444 elkezdte bemutatni a Völner-iratokat, kirajzolódott, hogy a szövevényes ügy jóval magasabbra ér.Magyar Péter, Varga exférje ugyanakkor más részletet is elárult az ügyről. Azt állította, Varga már a Schadl-ügy kirobbanása előtt le akarta váltani Völner Pált, de Orbán ezt megakadályozta. Mindezekhez képest Varga szinte egyáltalán nem szólalt meg eddig az ügyben. 2022 májusában aztán annyit sikerült elmondania, hogy szerinte neki annyi felelőssége volt, hogy biztosítsa "a léket kapott hajó", azaz a minisztérium vezetését. Hárította a kérdést, hogy van-e felelőssége abban, hogy az államtitkára súlyos korrupciós ügybe keveredett, viszont fontosan érezte elmondani, hogy "a minisztériumban tisztességes és kiváló szakemberek dolgoznak.""Nem is nagyon érdekelt"Így érkeztünk el a csütörtöki tárgyaláshoz, ahol a bírónő kérdésére Varga Judit elmondta, nem ismerte a végrehajtói kar elnökét korábban, Varga miniszteri kinevezése után mutatkozott be neki Schadl. "Nem akarom megbántani a végrehajtó szakmát, de nem a prioritásaim közé tartozott, hogy a karuk vezetőjével találkozzak" - mondta arról, hogy soha nem ő kezdeményezett találkozót Schadllel."Dinamikus ember volt, jól tudott érvelni" - mondta Schadlről az egykori miniszter, aki meg is lepődött, hogy ilyen fiatalon ilyen magas pozícióig vitte Schadl - "néztem is, mindig milyen jól ki van gyúrva". Emiatt is gondolt arra miniszterként, hogy egy ilyen ember biztos kézben tartja a területet. A bírónő arra is rákérdezett, hogy a Schadllel folytatott találkozókon ott volt-e Völner Pál. "Ha Schadl Györggyel én találkoztam, ő mindig ott volt, ez nem kérdés" - mondta erről Varga.Ezt a nyomozati anyagok is alátámasztják, amelyek szerint Schadl Völnernél kardoskodott időpontért Vargához. Jól ismert lett egy, a nyilvánosságban is ismert üzenete, amely így szólt: "valamikor esetleg, úgy hétfő-kedd-szerda körül tudunk beszélni egy tíz percet jó miniszter asszonnyal?"A most zajló per lényegéről, a végrehajtói pályázatok és kinevezések lefolyásáról Varga arról beszélt, hogy nagy önállóságot adott az államtitkárainak, erre a területre is csak annyira látott rá, "amennyire egy miniszter egy államtitkárra átruházott feladatkörre rá kell, hogy lásson"."Megbíztam abban, hogy az emberek itt tudják a dolgukat. Nem is nagyon érdekelt, mert nem voltam specialistája a területnek" - mondta.Fontos részlete az ügynek, hogy Schadl még a letartóztatása előtti napon is járt bent a minisztériumban és bár Varga akkor nem volt bent, nem sokkal korábban ők is találkoztak. "Arra emlékszem, hogy biztos, hogy ott volt a Völner Pál. Hogy mi volt a téma, azt nem tudom, de nekem kötelességem volt a hivatásrendek vezetőivel találkoznom. Majd ők biztosan elmondják, hogy konkrétan miről van szó" - mondta erről Varga a bíróság előtt. Azt mondja - Trócsányi Lászlóhoz hasonlóan - a sajtóból értesült Schadl letartóztatásáról.
|
"Néztem is, mindig milyen jól ki van gyúrva" - Varga Judit négy év után a bíróságon beszélt először részletesen Schadl Györgyről
|
„Nem is nagyon érdekelt” – mondta a korábbi igazságügyi miniszter azokról a végrehajtói kinevezésekről, amelyeket éveken át kenőpénzekért osztottak ki.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/07/03/neztem-is-mindig-milyen-jol-ki-van-gyurva-varga-judit-negy-ev-utan-a-birosagon-beszelt-eloszor-reszletesen-schadl-gyorgyrol
|
2025-07-03 11:36:36
| true | null | null |
444
|
Rekord éve volt a közösségi médiát kormánypropagandával teleharsogó Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft.-nek tavaly. Soha ennyi pénz még nem állt rendelkezésükre a működésükre, vagyis a propaganda terjesztésére, viszont hiába nőtt 26 százalékkal az egyéb bevételük, még ez sem volt elég. Soha nem látott mértékű veszteséget termeltek tavaly.Az egyéb bevétel használata nem véletlen, hiszen ők semmilyen kereskedelmi, tanácsadói, üzleti tevékenységet nem végeznek, így értékesítésből származó nettó árbevételük nincsen. Működésüket a kapott támogatásokból fedezik. Tavaly 5,8 milliárd forintból gazdálkodhattak az előző évi 4,6 milliárd forint után.Egészen különös egyébként, hogy miközben a szervezet "főnökei", vagyis Rogán Antal, Orbán Viktor és úgy összességében a magyar kormány az átláthatóságinak nevezett nagytakarítási törvénnyel próbálja épp ellehetetleníteni a közvélemény még megmaradt független részét, a propagandát harsogó Megafon olyan beszámolót adott le, ami nehezen lehetne ennél kevésbé informatív.Egy szó nincs arról, honnan jöttek a bevételeik, ahogy arról sem tesznek említést, hogy milyen kiadásaik merültek fel év során. A beszámoló kötelező elemét képező kiegészítő melléklet 8 oldalából 5 a szabály szerint kötelező szöveges általános tájékoztatást és a számviteli politika leírását tartalmazza. A maradék 3 oldalból kettőn a mérleget és az eredménybeszámolót táblázatos formában szerepeltetik, az utolsó egy oldalon pedig "ismertetik" a részleteket. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy felsorolják, mi nem volt a tárgyévben, például céltartalék, mérlegen kívüli tételek, vagy kapcsolt vállalkozással szembeni tartozás, követelés.Szóval néhány évvel ezelőtt még elárulták, hogy az egyéb bevétel nem más, mint kapott támogatás, ezért feltételezhetjük ma is, hogy az az 5,8 milliárd forintos egyéb bevétel sem lehet más.Ezzel szemben viszont a kiadások is igencsak megugrottak. Anyagjellegűként 2,7 milliárd után tavaly ennek majdnem a dupláját, 5,1 milliárd forintot költöttek el, hogy mire, az nem derül ki. Az biztos, hogy az önkormányzati az európai parlamenti választások önmagában is megdobhatták a facebookos hirdetési bevételeket, de emellett a Novák Katalin és Varga Judit lemondása a kegyelmi botrány után, majd Magyar Péter felbukkanása is olyan esemény volt, amelyre plusz energiákat kellett fordítani a propagandistáknak. A lemondás után például csak hat nap alatt 45 milliót költöttek Facebook-hirdetésekre, egy hónap alatt pedig képesek voltak 348 darab hirdetésre majd' 200 millió forintot elkölteni.Sokkal többe kerültek a megafonos influenszerek is a cégnek, 876 millió forint után tavaly már 1,33 milliárdot számoltak el személyi jellegű ráfordításként. Ennek oka részben a stáb bővítése is lehetett, hiszen 39 helyett átlagosan 45 alkalmazottja volt a cégnek tavaly. Emelhették ugyanakkor a fizetéseket is. Bár a bérköltséget nem tüntették fel a beszámolóban, az jellemzően a költségcsoport minimum 80 százaléka körül szokott alakulni. Ezzel az óvatos becsléssel számolva átlagosan legalább havi bruttó 1,9 millió forintért végezhetik dolgukat a megafonosok. 2023-ban ugyanezzel a módszerrel még csak 1,4 milliós átlagot kaptunk.Mindezek eredményeként a kft. történetének legnagyobb veszteségével zárta 2024-et, 759,9 millió forint volt a mínusz év végén az előző évi 778 milliós nyereség után. És mindezek ellenére még mindig van kicsivel több mint 1 milliárd forintjuk a kft. bankszámláján.
|
5,8 milliárdból gazdálkodott tavaly a Megafon, de ez sem volt elég, brutális veszteség lett a vége
|
Negyedével több támogatást kaptak tavaly, mint előtte, ugyanakkor sokkal több lett a kiadás is. Az átlagbér például bruttó 1,4 millióról 1,9 millióra nőhetett.
| null | 1 |
https://444.hu/2025/05/31/58-milliardbol-gazdalkodott-tavaly-a-megafon-de-ez-sem-volt-eleg-brutalis-veszteseg-lett-a-vege
|
2025-05-31 10:58:03
| true | null | null |
444
|
"Hogy magát égeti a MÁV, az egy dolog, de a mi pénzünket is. A gyulai állomás átépítése újabb szintlépés a tékozlásban" - olvasni a Magyar Közlekedési Klub június eleji Facebook-bejegyzésében.Mint írják, nem kevesebb, mint 3,3 milliárd forintért akarja megújítani a gyulai állomás épületét a MÁV anélkül, hogy az állomáson a peronokkal vagy a sínekkel bármi történne. Az épület alapterülete az emelettel együtt mintegy 700 négyzetméter. A Magyar Közlekedési Klub szerint az is kérdés, hogy miért szükséges ekkora épület a vasútnak Gyulán, ugyanis ez egy szárnyvonalon található, így a gyulai állomás nem nagy forgalmú. Ám ennél is elgondolkodtatóbb, hogy ha a beruházás összköltségét visszaosztjuk az épület nagyságával, akkor közel 5 millió (!) forintos négyzetméter áron jön ki. (Egész pontosan 4,7 millió forint.)A vasútállomás felújítása régóta húzódik, még tizenkét évvel ezelőtt, 2013-ban egy sajtótájékoztató keretében Alt Norbert gyulai fideszes alpolgármester jelentette be, hogy megújul a több mint 100 éves gyulai vasútállomás. Akkor még arról volt szó, hogy a tervek szerint a Magyar Államvasutak mintegy 60-70 millió forintból korszerűsíti az állomást, ami 2014-ra elkészül. Aztán hosszú, kínos csönd következett. Valószínűleg a vasúttársaság beruházási összegei nem lehettek elégségesek, de mindenesetre nem történt nagyon sokáig semmi. Ám ahogy 2013-ban a jó hírt be tudta jelenteni Alt, úgy ennek a kútba eséséről már "elfeledkezett" beszámolni.A következő dátum kilenc évvel későbbi, 2022-ben a parlamenti választás előtti kampányban Görgényi Ernő fideszes polgármester és Kovács József, a kormánypárt parlamenti képviselőjelöltje jelentette be ismét, hogy 2022 nyarán elkezdődik és 2023 év közepére befejeződik a vasútállomás felújítása, a költségeket akkor már 650 millió forintra mondták. Arról viszont egy szót sem szóltak, hogy a korábbi bejelentés nyomán miért nem történt semmi. Aztán ismét nem történt semmi, a felújítás csupán egy üres kampányígéret volt, amelynek elmaradását utólag próbálták az "elhibázott szankciós politikára" és az emiatti inflációra kenni.2024 augusztusában Lázár János építési és közlekedési miniszter Gyulán járt, ekkor - ilyen előzmények után - a helyi fideszes városvezetők kicsiholtak belőle egy olyan nyilatkozatot, hogy ennyi csúszás után a gyulai lesz az első vasútállomás, amelyet az országban fel fognak újítani. Lázár ehhez még hozzátette, hogy a MÁV Zrt. megkezdte a gyulai vasútállomás felújításával kapcsolatos közbeszerzési eljárás előkészítését, így a munkálatok hamarosan megkezdhetnek.2024 szeptemberében Görgényi Ernő gyulai városvezető közösségi oldalán újból a helyi vasútállomás felújításáról írt. Ennek kulcsmondata szerint "a MÁV Zrt. megkezdte a felvételi épület felújításával kapcsolatos közbeszerzési eljárás előkészítését. Tekintettel arra, hogy az építési engedély 2025. április 5-ig hatályos, így addig szükséges a munkák megkezdése" a gyulai vasútállomáson. Már mondani sem kell, sem addig, sem máig nem kezdődtek meg a munkálatok - talán majd most. Megvan a közbeszerzési kiírás, de ahogy írtuk, aranyáron.A közlekedési klub szerint a tender "valami egészen elképesztő dimenzióba löki a közpénzek felesleges égetését", ráadásul mindezt összevetik a nemrégiben a Magyar Falu Programban (MFP) felújított, szintén a Viharsarokban található medgyesegyházi vasútállomás megújításával. Ott az épület 300 négyzetméteres és a beruházás mindenestől 150 millió forintba került, ami négyzetméterenként 500 ezer forintos költséget jelent. A dinnyéjéről híres békési kisvárosban, Medgyesegyházán az évi utasszám 160 ezer, Gyulán pedig 250 ezer, így a forgalom biztosan nem indokol tízszeres árkülönbséget."Mindez teljesen felesleges pénzpazarlásnak tűnik, arról nem is beszélve, hogy a felújított épület szakmai és funkcionális értelemben visszalépés lesz. Ez így leginkább egy látványpékséghez hasonlítható, s nem egy átgondolt, szakmailag kiérlelt és a 21. század elvárásainak megfelelő fejlesztésnek" - nyilatkozta a Narancs.hu-nak Pongrácz Gergely, a Magyar Közlekedési Klub elnöke.A Magyar Közlekedési Klub szerint a pazarlás nagyrészt abból adódik, hogy a MÁV mindenáron vissza akarja állítani az 1966-ban átépített épület eredeti állapotát, holott a civil szervezet szerint a régi képeken jól látszik, hogy ez egy jellegtelen, közepes minőségű típusház volt. Az átépítéskor ráadásul szerintük egy kifejezetten igényes téglaburkolatot kapott az épület, amelyet teljesen felesleges, sőt káros elpusztítani. Úgy vélik, magastető ráhelyezésével, és a nyílászárók igényes cseréjével egy kifejezetten szép modern épületet lehetne ebből faragni a költségek ötödéből.Mint a közlekedési klub hozzáteszi, e vasúti vonal többi állomásán, így Sarkadon és Okányban még mindig kézzel tekerik a sorompót és állítják a váltókat, így meglátásuk szerint a 3,3 milliárdba ennek is bele kellett volna férnie - de a 3,3 milliárdos beruházás a gyulai vasútállomáson lévő keskeny és alacsony peronokkal sem foglalkozik.Ahogy egy gyulai patrióta a Facebook-bejegyzésében rámutatott, ha a fel- és leszállás feltételein nem változtatnak, akkor az egész felújítás nem ér semmit, ráadásul 3,2 milliárdból már a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyt is fel lehetett újítani. A teljes képhez hozzátartozik, hogy ország egyik legszebb kastélyának felújítása 2018 és 2022 között zajlott, a hozzátartozó nagy parkkal együtt, uniós forrásból. Ezt az ingatlant a nagyságát és műemléki értékét tekintve össze sem lehet hasonlítani a gyulai vasútállomással.Ráadásul a gyulai vasútállomás előtti tér ugyancsak szükséges felújítása sem fért már bele a 3,3 milliárdba. A pályázati kiírásból az derül ki, hogy a 3,3 milliárd forintos kivitelezési költséget teljes egészében a magyar költségvetés állja, nincs benne egyetlen fillér uniós forrás sem - a vasútállomás előtti tér felújítását viszont egy külön uniós pályázatból, az Európai Unió társfinanszírozásban futó Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) keretein belül kívánják megoldani, további közel 1 milliárd forintból.A pályázat beadásáról az idén februári közgyűlésen egyhangúlag döntött a gyulai képviselő-testület, Görgényi Ernő polgármester akkor azt mondta, erre régóta várt az önkormányzat, a területen körforgalmat akarnak kialakítani, illetve "a városhoz méltó" teret díszburkolattal, zöldfelülettel, utcabútorokkal, új közvilágítással, de a pályázat szerint lesz új zebra és bicikliút is ezen a szakaszon.
|
A sínek, a peronok és az előtte fekvő tér sem fért bele a gyulai vasútállomás 3,3 milliárdos felújításába
|
Tizenkét éve ígéri a gyulai fideszes városvezetés, hogy megújul a valóban lepukkant, de igazán nagy forgalmat nem produkáló helyi vasútállomás. Most viszont úgy látszik, lesz valami, igaz, aranyáron és nagyon felemásan.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-sinek-a-peronok-es-az-elotte-fekvo-ter-sem-fert-bele-a-gyulai-vasutallomas-33-milliardos-felujitasaba-276850
|
2025-07-05 11:18:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Alsó hangon 200 milliárd forint párolgott el a jegybanki alapítványok körüli zavaros ügyekben, miközben egy kedvezményezett üzleti kör sok pénzzel gazdagodott, de ennél azért jóval kevesebbel. Ahogy március végi cikkünkben bemutattuk, az MNB-botrányban leginkább az újszerű, hogy milyen rossz hatékonysággal forgattak át magánkezekbe közvagyont. Ezt leszámítva azonban a kormány is végigvitt egy nagyon hasonló történetet, amikor az állam Tiborcz István, Orbán Viktor vejének környezetéből vásárolt ingatlanokat százmilliárdokért. A veszteség itt is hasonló nagyságrendű lehet, csak egyelőre nem látszik olyan látványosan, mint az MNB-nél.A hűtlen kezeléstől a korrupcióigAhogy két hete is írtuk: az MNB botránya nem arról szól, hogy 500 milliárd forint közvagyont egyszerűen átforgattak magánzsebekbe. Az Állami Számvevőszék több száz oldalas jelentése (pdf) sem konkrét korrupciót ír le, hanem azt, mennyire rosszul kezelték a jegybanki alapítványok a rájuk bízott vagyont, és ezzel mekkora kárt okoztak. Ezért tettek végül hűtlen kezelés, és nem más bűncselekmény miatt feljelentést. Más kérdés, hogy eközben a jegybanki vezetéshez köthető üzleti körök hatalmas vagyonokhoz jutottak, ami minden bizonnyal hozzájárult ehhez a vagyonvesztéshez. Akkori cikkünkben így foglaltuk röviden össze a történetet:az alapítványi közpénzből teljesen észszerűtlen módon százmilliárdokért vettek részesedést nemzetközi ingatlancégekben.Ezek közül az egyik, egy lengyel tőzsdei vállalat, amelyben többségi tulajdont szereztek, elkezdett felvásárolni Matolcsy Ádám köréhez köthető épületeket, illetve építőipari megbízásokat adni ugyanennek a körnek.Ezzel valószínűleg milliárdos, ha nem tízmilliárdos haszonhoz juttatta a kiszemelt üzleti kört.Eközben azonban - nem függetlenül a rossz üzleti döntésektől - a tőzsdei vállalat részvényeinek árfolyama esni kezdett, és így a befektetett vagyon több mint fele elégett.Magyarul miközben egy szűk kör milliárdokat, esetleg tízmilliárdokat nyerhetett az egész kavaráson, aközben legalább egy nagyságrenddel több, durván 200 milliárdnyi közvagyont veszíthettünk.A történet különösen a brutális mértékű, értelmetlen közpénzégetés miatt újszerű, ám teljesen nem egyedi. Nem Matolcsy Ádám köre volt ugyanis az egyetlen, amely végső soron közpénzből vásárolt vagy fenntartott cégeknek adott tovább - minden jel szerint túlárazott - ingatlanokat. Ilyen ügyleteket szép számmal láthattunk az elmúlt években a kormány legfelső köreihez köthető üzleti körökben is.Az elmúlt években például egyértelműen a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ingatlanvásárlásai voltak a legnagyobb értékű korrupciógyanús ügyek. Ezek a tranzakciók pedig nagyon sok elemükben hasonlítanak arra, ami az MNB környékén történt, és ami az Állami Számvevőszék szerint felveti a hűtlen kezelés gyanúját. A két történetben - mint látni fogjuk - szinte tökéletesen párhuzamba állíthatók egyes szereplők és elemek.Százmilliárdos ingatlanvásárlásEgy teljesen érthetetlen összegű szerződés tűnt fel 2023 tavaszán a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) szerződéskeresőjében. Az állami vagyonért felelős társaság 244 milliárd forint értékű megállapodást kötött a fővárosi Bosnyák tér mögött épülő Zugló-Városközpont fejlesztőjével 150 ezer négyzetméternyi iroda megvásárlásáról. Később kiderült, hogy az MNV hibázott a bejegyzésnél. No nem azért, mert nem született megállapodás vagy nem ennyi az összege, hanem mert egyelőre csak előszerződést kötöttek, az ilyen dokumentumokat pedig nem szokták szerepeltetni a nyilvános szerződéslistában. A bejegyzést így el is távolították, ám ekkor már mindenki tudott róla, és Hadházy Ákos parlamenti képviselő ki is perelte a megállapodást (pdf).Utóbbiban sok örömünk nem lehetett. Kiderült belőle ugyanis, hogy az amúgy is nehezen magyarázható tranzakció részletei sem voltak túl kedvezőek. Hadházy akkor a Telexnek azt mondta:úgy írták alá a 244 milliárdos szerződést, hogy előtte nem volt semmilyen értékbecslés, és az aláíráskor még kész tervek sem voltak, a szerződés szerint a végleges terveket majd még egyeztetni kell.Az állami szempontból igencsak előnytelennek tűnő adásvétel haszonélvezője a kormányközeli építőipar egyik feltörekvő csillaga, a Bayer Construct tulajdonosa, Balázs Attila, akit legutóbb a 62. helyre tettek a hazai gazdaglistán. A zuglói gigaberuházást is megvalósító Bayer még 2016-ban is csak szűk 4 milliárdos árbevételt ért el, azóta azonban hihetetlenül gyorsan fejlődött. Tavaly a cég forgalma már meghaladta a 100 milliárd forintot, nyeresége pedig öt év alatt több mint 34 milliárd forint volt.Amikor a 244 milliárdos ügyletre fény derült, már tudni lehetett, hogy - bár a Bayer mögött van valós teljesítmény is - a gyors felfutásban komoly szerepe van a tulajdonos kormányközeli kapcsolatainak is. A Válasz Online egyértelmű pénztranszfert azonosított Balázs Attila és a miniszterelnök veje, Tiborcz István üzleti körei között. Ez a lap szerint azt mutatja, hogy Balázs mélyen betagozódott a Tiborcz körüli pénzügyi rendszerbe.Ebben az ügyletben ugyanakkor még csak közvetve tűnt fel Orbán Ráhel férje. Később azonban kiderült, hogy nem a zuglói biznisz volt az egyetlen hasonló adásvétel: az MNV még legalább két hatalmas ingatlankomplexumot vásárolt százmilliárdokért ebben az időszakban. Ezeknél az ügyleteknél pedig már sokkal egyértelműbben láthatóvá vált a háttérben Tiborcz István.Van másik (kettő)A másik két ügylet közül az egyik időben meg is előzte a zuglói megállapodást. A Városliget szomszédságában található Dürer Park irodaházainak megvásárlásáról még 2022-ben kötött előszerződést az MNV a kivitelező céggel. Ennél a projektnél azonban a vagyonkezelő nem követte el azt a hibát, hogy feltöltse a dokumentum adatait a szerződéskeresőjébe, így csak a 24.hu és a Válasz Online oknyomozásainak köszönhetően derült ki a megállapodás.Mire az ügy kibukott, az állam közel 80 milliárd forintot ki is fizetett az ingatlanokért. A végső árat 2022-ben 100 milliárd forintban határozták meg, ám végül szinte biztosan magasabb lesz. Az építtető ugyanis egy ponton a munkálatok felfüggesztésével fenyegette meg a kormányt, hogy 20 milliárd forinttal több pénzt kapjon. Így a végső vételár 120 milliárd is lehet. A magasabb árat a cég azzal magyarázta, hogy irodaházak esetében itt sem határozták meg előre a végleges műszaki tartalmat.A kivitelező vállalat egyharmadát*más cégeken keresztül a miniszterelnök kötélbarátja, az ország kilencedik leggazdagabb embere, Garancsi István birtokolja. A másik kétharmadának tulajdonosa azonban egy magántőkealap, amit a Tiborcz István*megint csak közvetett érdekeltségébe tartozó Gránit Alapkezelő kezel. A magántőkealapok a Fidesz-éra "offshore konstrukciói", amelyek elrejtik a hatalmas vagyonok tényleges birtokosait. Éppen ezért nem lehet egyértelműen azt állítani, hogy ha valaminek ez a magántőkealap a tulajdonosa, az valójában Tiborcz Istváné. Ugyanakkor a kormányfő veje korábban beszélt már-már sajátjaként olyan vagyonelemről, amelyek épp ebben a magántőkealapban van.A harmadik hatalmas ingatlanügyletet is egy nagyon hasonló üzleti körrel kötötte az állami vagyonkezelő, ráadásul az eddigieknél is nagyobb értékben. Tavaly májusban a Válasz Online írta meg, hogy hat darab, a Kopaszi-gátnál megvalósuló Budapart-fejlesztés keretében épülő irodaházat vásárol meg az állam 255 milliárd forintért. Az erről szóló előszerződés sem került fel az MNV honlapjára, a lap állami adatbázisokból derítette ki, hogy az érintett ingatlanokra 2023 őszén épp az említett összegben jegyzett be jelzálogjogot a magyar állam.Már korábban is felmerült, hogy ezek az irodák állami használatban lesznek. A Telex írt róla, hogy a MÁV-csoport, az Állami Számvevőszék, a Nemzeti Választási Iroda és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala is ide költözhet. Ekkor azonban még úgy tűnt, hogy - az irodapiac normál működésének megfelelően - csak bérlőként jönnek az állami szervek és cégek.Az ingatlanokat fejlesztő és így eladó cég 42 százalékos tulajdonosa itt is a már említett, Tiborcz Istvánhoz köthető magántőkealap. Emellett ebben a projektben is feltűnik*több cégen keresztül Garancsi István, illetve szintén tulajdonos volt*ugyancsak közvetve a Mol-vezér, Hernádi Zsolt, amíg át nem adta részesedését saját alapítványának.Összefoglalva tehát 2022-2023-ban az állami vagyonkezelő összesen alsó hangon 600 milliárd forintért vásárolt*Ilyen értékben kötött előszerződéseket. irodaépületeket.A Dürer Parkban 2022-ben két komplexum megvásárlásáról kötettek előszerződés az eredeti megállapodás szerint 100 milliárd forintért, de a jelek szerint az irodák utólag további 20 milliárd forinttal drágultak. Az eladó itt a kormányfővel ismerten jó kapcsolatot ápoló Garancsi István és egy Tiborcz Istvánhoz köthető magántőkealap.Zugló-Városközpontban 2023 tavaszán 150 ezer négyzetméternyi iroda megvásárlásáról szerződtek 244 milliárd forintért azzal a Balázs Attilával, aki mélyen betagozódott a Tiborcz körüli pénzügyi rendszerbe.Pár hónappal később a Kopaszi-gátnál újabb hat irodaház tulajdoni lapjára került állami jelzálogjog 255 milliárd forint értékben. Az eladók itt is a Tiborcz Istvánhoz köthető magántőkealap, Garancsi István és a Mol vezér voltak.Láttunk már ilyet valaholA fenti három tranzakció pedig tényleg rengeteg elemében hasonlít ahhoz, ami a Magyar Nemzeti Bank környékén történt, nagyjából ugyanebben az időszakban. Egy, az adott intézmény ellenőrzése alatt lévő, végső soron állami tulajdonban lévő vállalat nagy értékű ingatlanokat vásárol egy jól körülhatárolható üzleti körtől, amely igyekszik mindenféle jogi eszközökkel elrejteni magát.Az MNB esetében a vevő a jegybanki alapítvány körüli céghálóba tartozó lengyel tőzsdei vállalat volt, míg az említett irodaházaknál az állami tulajdonban lévő MNV.A vásárlásról szóló döntéseket nyilván nem Matolcsy György és Orbán Viktor szignálta, de végső soron a felettes intézményeket ők vezették ebben az időszakban. Az MNB alapítványi pénzeinek elherdálásakor és a furcsa ingatlan-adásvételek idején a jegybank elnöke Matolcsy György volt, az MNV tulajdonosi jogait pedig végig valamely miniszter gyakorolta, azaz végső soron a kormány, amelynek feje Orbán Viktor.Az ingatlanok eladói az MNB esetében rendre Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám köré szerveződő személyek és vállalatok, míg az MNV-s vásárlásoknál Tiborcz Istvánhoz kötődő entitások voltak.Az ügyleteket mindkét esetben bonyolult céghálókkal és magántőkealapok közbeiktatásával próbálták elrejteni a közvélemény elől.Utóbbi konstrukciót az Állami Számvevőszék az MNB-alapítványok körüli zűrös ügyeket feltáró elemzésében nagyon sok kritikával illette. Azt írták, hogy a magántőekalapok "lényegében átláthatatlanná tették a struktúrát, hiszen ezek tulajdonosi szerkezete nem ismert a nyilvánosság számára", illetve hogy ezekcélja a befektetés közérdeklődés elől történő elrejtése lehetett.Ez a megállapítás azért erős, mert ilyen szervezetek mögé bújik lényegében a teljes NER-elit, és mostanra ezermilliárdokat rejtettek magántőkealapokba. A magyar sajtóban rengeteg elemzés jelent meg arról, hogy ez mennyire káros jelenség, de a kormányzat minden jogi segítséget megadott ahhoz, hogy a rendszer működhessen.Ahogy a fenti táblázaton is látszik, a két sztoriban az egyes elemek szinte tökéletesen megfeleltethetők egymásnak. Az egyetlen érdemi különbség, hogy míg az MNB-nél viszonylag könnyen számszerűsíthető a vagyonvesztés, hiszen a közpénzt tőzsdei cégekbe fektették, amely árfolyama nyomon követhető, addig az MNV vásárlásainál nem ennyire látványos a bukás. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne égne itt is nagy lánggal a közpénz, egyszerűen csak nem láthatóak ezek a lángok.Százmilliárdos veszteségAz állami ingatlanvásárlásoknál a vagyonvesztés alapvetően abból fakad, hogy az MNV túlárazottan vette az irodaházakat. Az ilyen tranzakciókhoz nehéz összehasonlítási alapot találni, mivel elég ritkák az ilyen gigantikus ügyletek a piacon. Arról nem is beszélve, hogy saját használatra piaci szereplők mostanában nem igazán vásárolnak irodaházat, jellemzően bérelni szoktak. A Válasz Online ugyanakkor az adásvételek után csinált egy elég alapos becslést szakértői megkérdezések és egy hasonló régiós ügylet alapján. Ebből pedig az jött ki, hogynemzetközi összehasonlításban a magyar állam 70 százalékkal fizette túl Tiborczékat - de a legjóindulatúbb becslések szerint is minimum 40 százalékos a felár.Figyelembe véve a 600 milliárd forintos összesített értéket, ez 170-250 milliárd forint közötti összeget jelent. A becslés alapján tehát ennyi közpénz a szerződés aláírásának pillanatában elégett, hiszen az ingatlanok soha nem értek annyit, amennyit fizettek érte. Ez az elem egyébként megint csak összekapcsolja a történetet az MNB-s botránnyal: ott a lengyel tőzsdei cég többségi részesedését sikerült az aktuális árfolyamhoz képest 32 százalékos felárral megvenni, hogy aztán ez az árfolyam további 40 százalékot essen.Ez utóbbi az, amit az MNV-nél - mivel nem tőzsdei cég - egyáltalán nem lehet számszerűsíteni. Sejtésünk azonban lehet arról, hogy az állami vagyonkezelő irodabefektetéseinek értéke hogyan változott az elmúlt években: a piaci trendek alapján egész biztosan nem nőtt.A budapesti irodapiac ugyanis, ha nem is döglődik, de eléggé szenved az elmúlt években.Tavaly a fővárosi irodáknak már a hetede állt üresen, miközben öt évvel ezelőtt ez az úgynevezett üresedési ráta a 6 százalékot sem érte el. Mindez azt jelenti, hogy ebben az időszakban több százezer négyzetméternyi iroda ürült ki. A piacon az állami megrendelésre készülő beruházásokon kívül (tehát lényegében a fent említetteken túl) pedig nem igazán vannak fejlesztések.Az árak ugyan emelkednek, de nem azért, mert olyan nagy lenne a kereslet, inkább a költségoldali nyomás miatt. Az energiaválság, az elszálló infláció és a gyengülő forint miatt az irodaházak fenntartási költségei drasztikusan megugrottak. Ezt a tulajdonosok igyekeznek a bérlőre tolni, több-kevesebb sikerrel. Különösen annak fényében nincsenek könnyű helyzetben, hogy a covidnál világossá vált: lehet otthonról is dolgozni, és így csökkenteni az irodával kapcsolatos kiadásokat, ami így az elmúlt években sok cégnél fontos törekvés lett.Bár az MNB 2024 végén már látott bíztató jeleket (pdf) a budapesti irodapiacon, nem teljesen egyértelmű, hogy ez mennyire kincstári optimizmus. Főleg, hogy az alapítványi vagyont is ilyen eszközökbe pakolták. Az alapítvány és vagyonkezelője könyvvizsgálatát is végző BDO például már kevésbé volt derülátó: a túlkínálat miatt azzal számoltak, hogy 2025-ben sem az irodák fogják húzni a kereskedelmi ingatlanok piacát.Amikor a kormányközeli vállalkozók elkezdték fejleszteni a fent bemutatott és végül az állam által megvásárolt komplexumokat, akkor ezek a változások még nem feltétlenül voltak ennyire élesen láthatóak. Bár sejteni lehetett néhányat közülük, mindent valószínűleg nem. Akkor azonban, amikor az MNV vásárolt, már nagyon látványosan kirajzolódtak ezek a trendek.Magyarul az történt, hogy a NER-es befektetők rosszkor hoztak meg egy befektetési döntést, ennek a hibának a költségét pedig átvállalta az állam.Sőt, a kezdeti túlárazás miatt jóval többet is. Ezek alapján pedig teljesen egyértelműnek tűnik, hogy ezeknél a tranzakcióknál is hasonló értékben veszíthettünk közvagyont, mint az MNB alapítványos kavarásánál. Egy fontos különbség azonban, hogy itt a jelek szerint kevésbé volt hatékonytalan a művelet. Így a Matolcsy-féle körnél valószínűleg jobban gazdagodott a kiszemelt - Orbán Viktor családjához kötődő - üzleti kör.Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA NER legpazarlóbb lopása lehet a jegybanki alapítványok botrányaVoltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés
|
Ugyanúgy égette a közpénzt a kormány, mint a jegybanki alapítvány, csak más gazdagodott
|
Az MNB-s alapítvány botránya kísértetiesen emlékeztet arra, ahogyan az állam Tiborcz István környezetéből vásárolt ingatlanokat százmilliárdokért.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20250411/ugyanugy-egette-a-kozpenzt-a-kormany-mint-a-jegybanki-alapitvany-csak-mas-gazdagodott/
|
2025-04-11 04:01:01
| true | null | null |
G7
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.