Hírek, 2016.07.11.
"A reggelek az enyémek, de hogy hol ér az este, azt sosem tudom"
Mucsi Kati vállalkozó, az Akác-tanya tulajdonosa, tizennyolc éve foglalkozik vendéglátással, finn turistákkal. Munkája folyamatosan lendületben tartja, és a mai napig tartogat számára kihívásokat. "Magyarország nemcsak Budapest" – biztat Kati a vidék felfedezésére.
Mesélj magadról, hogy kerültél kapcsolatba a finn nyelvvel?
Van valami sorszerű ebben. Az egyetem alatt egyszer azt álmodtam, hogy idegenvezető vagyok, és két csoport közül kell választanom. Az álmomban megjelenő nagymamám a finn csoporthoz irányított. Ebben az időszakban nagyon foglalkoztatott, hogy az orosz szak mellett mit végezzek még, végigpróbáltam az olaszt, a hebraisztikát, a görögöt, de egyik mellett sem tudtam letenni a voksot. Végül a barátnőm, Segesdi Móni biztatására mentem el a finn szakra, ami rögtön megtetszett. Később fél évet Savonlinnában töltöttem bébiszitterként, három kisgyerek mellett. Aztán 1998 májusában találkoztam Budapesten későbbi férjemmel, Eeróval, aki tolmácsot keresett; júliusban már a struccfarmján gondoztam a madarakat. Közös vállakozásunk, az Akác-tanya létesítésébe tizennyolc éve, 1998-ban fogtunk.
Hogy telnek a napjaid?
A reggelekbe sűrítem saját magamat, ekkor szoktam például tornázni, az estéim ugyanis teljesen kiszámíthatatlanok. Ez nem az a 8-tól 4-ig tartó munka, de én pont ezt élvezem benne. Azt hiszem, nem véletlen, hogy nem tanár lettem. A gyakornokainknak is el szoktam mondani, hogy ezt a munkát szinte a nap huszonnégy órájában kell végezni, akkor, amikor a vendégeknek szüksége van rád. Semmi baj, ha valaki ezt nem bírja, de akkor az ne is foglalkozzon idegenforgalommal.
Az Akác-tanya finn-magyar vállakozás. Milyen finn és milyen magyar specialitásaitok vannak? Hogy tetszenek ezek a vendégeiteknek?
Igen, finn specialitásunk a szaunavilágunk. Van két füstös szaunánk is, amit máshol Magyarországon nem lehet kirpóbálni, illetve van két finn dézsánk, amiből az egyik meleg sós vizes, a másik hidegvizes. Ezeket a magyar vendégek nagyon szeretik, mert igaz, hogy szaunázni rengeteg helyen lehet Magyarországon, de nem úgy, mint nálunk, finnes módra, szabadon. Természetesen a szauna a finneknek is fontos. Hallottam egy történetet, amely szerint egyszer angol turisták jártak Olaszországban, és műfüvet vittek magukkal, hogy azt leterítve piknikezni tudjanak. Úgy gondolom, ami az angoloknak a piknik és az ötórai tea, az a finneknek a szauna. Amikor itt 40 fok van, és a magyaroknak eszébe nem jutna, ők akkor is szaunáznak.
A finneknek nagyon szokott tetszeni az a hangulat, az a nyugalom, amit a magyar falu áraszt, és a barátságos légkör, például hogy az emberek ismeretlenül is köszönnek egymásnak. Magyar specialitásunk a lovaglás is. Jelenleg tizenöt lovunk van, ezek hátán lehet bejárni a környező vidéket, finn túravezetőnk útmutatása mellett. Finn vendégeinknek érdekes tapasztalat, hogy mennyire más itt a túrázás, hiszen például teljesen más a talaj is, nincsenek kövek, és hosszan, szabadon lehet lovagolni. A lovaink egyébként már perfekt finnek, ha meghallják, hogy "ravi" ['ügetés'] vagy "laukka" ['vágta'], azonnal nekiindulnak, ezért néha muszáj angolul mondani a szakkifejezéseket.
Hogy látod, mit tudnak a magyarok a finnekről, és fordítva?
Néha úgy tűnik, hogy a finnek többet tudnak rólunk, de ez nagyban függ a korosztálytól is. Az idősebb generáció számára, akik a hetvenes-nyolcvanas években voltak katonák, az Egri Bikavér, finnesen Erkin pikakivääri a legolcsóbb iható vörösbort jelentette. A sportolókat is ismerik, de a fiatalabb generáció nem sokat tud. Amit a magyarok tudnak a finnekről, az az, hogy inni jól tudnak, illetve természetesen az olyan közhelyek mint például az ezer tó országa, is ismerősek számukra. Ami a nyelvrokonságot illeti: szerintem a finnek jobban tartják. Nálunk ez a téma mindig ki volt téve a politikai széljárásnak, hol divatos volt a finn rokonokat emlegetni, hol kevésbe, és jöttek helyettük a maják, sumérok stb. Én nem tudom pontosan megmondani, de úgy gondolom, hogy más kultúrákat nemcsak azért érdemes megismerni, mert rokonok, hanem mert kinyitják a világot.
Amióta idegenforgalommal foglalkozol, tapasztalataid szerint hogyan alakultak a finn-magyar kapcsolatok? Sok finn turista jön Magyarországra?
A csúcsidőszak egyértelműen 1999 volt, amikor Häkkinen itt versenyzett a Forma-1-en. Az akkori 30.000-es turistaszámot nem tudjuk überelni. Egyébként is, az utóbbi évtizedekben kinyílt a világ, bárhol lehet jó szálláshelyet találni, és nekünk ennek a kihívásnak kell megfelelnünk.
Mi az, amire itt vigyázni kell, mire szoktad figyelmeztetni a finn vendégeidet?
Magyarország alapvetően biztonságos ország annak ellenére is, hogy a finn sajtó az utóbbi években negatív képet fest rólunk, bár az inkább a politikára vonatkozik. Mi, akik turizmussal foglalkozunk, szívünket-lelkünket beleadjuk a munkánkba, ezért minden negatív hírt sajnálattal olvasunk. Mindenesetre én négy dologra szoktam felhívni vendégeink figyelmét:
Reptéren ne válts pénzt, mert az felér a szabad rablással.
Útlevelet, pénztárcát, egyéb értéket ne tárolj a farzsebedben.
Táskád legyen szem előtt, zárva.
Taxit telefonon rendelj.
Mit ajánlasz, mikor érdemes Magyarországra jönni?
Magyarországon kicsit kiszámíthatatlan az időjárás, ezért én azt szoktam mondani, hogy akkor kell jönni, amikor az ember jó áron tud repülőjegyet venni. Itt gyakorlatilag egész évben lehet találni érdekes tevékenységet, július-augusztusban remek zenei fesztiválok vannak, ősszel gasztrofesztiválok, télen karácsonyi vásárok, ahol kézműves termékeket lehet vásárolni, tavasszal pedig az ébredő természet varázsolja el az embert.
Mit érdemes itt szerinted kipróbálni?
A már említett programokon túl ajánlom a termálfürdőket, a budapesti barlangokat, a Skanzent, Ópusztaszert, utánozhatatlan hangulatuk miatt a vidéken rendezett állatvásárokat, a János-hegyet, a budapesti Flipper Múzeumot, ami nagyon be szokott jönni a tizenéveseknek és az ötvenes férfiaknak. Gyerekes családoknak érdemes természetesen ellátogatniuk valamelyik budapesti strandra, illetve a Balatonra. Jó program még a júliusban megrendezett visegrádi lovagi torna is, ahol valamelyik évben még finn királyt is választottak. Magyarország nemcsak Budapest, fedezzük fel bátran a vidéki látványosságokat és a vidéken megtapasztalható vendégszeretetet.