Hírek, 2016.07.15.
Mi az igazság a finn iskolákkal kapcsolatban?
2016 őszén a finn általános iskolákban új kerettantervet vezetnek be, amelyet bizonyos körök részéről az a kritika ért, hogy a világ legjobb oktatási rendszerének hanyatlásához fog vezetni. A ThisisFinland portál oktatási szakértőket kért fel, hogy vizsgálják meg az állításokat, van-e valóságtartalmuk.
A tanulás és tanítás új módszertanának alkalmazása letaszíthatja Finnországot a PISA-teszteken az oktatási rendszerek között kivívott előkelő helyéről, de ez kevéssé érdekli a finneket. Számukra az a fontos, hogy fiataljaik olyan készségekre tegyenek szert, amelyekre a jövőben szükségük lesz.
1-es számú állítás: A diákok nem osztályokban fognak ezután tanulni. Az oktatás ”élményalapú” lesz, ami azt jelenti, hogy a tanárok ”szemléltető” módon fognak dolgozni a diákokkal, nem pedig a hagyományos iskolai keretek között.
Válasz:
Igen és nem.
„Az élmény-alapú megközelítés csupán egyik módja a tanulásnak. Fontos, hogy váltogassuk az alkalmazott pedagógiai módszereket. A tanárok képesek arra, hogy minden gyermeknek segítsenek megtalálni a saját utat az ismeretek elsajátításához.” - mondja Anneli Rautiainen, az Oktatási Hivatal Alapfokú Oktatási Részlegének igazgatója.
2-es számú állítás: Az osztálytermek megszűnnek, helyüket nyitott „piacok” veszik át, ahol a gyermekek „megvásárolhatják” azokat a tantárgyakat és kurzusokat, amelyeket testhezállónak éreznek.
Válasz:
Igen és nem.
„A tanítás nem kizárólag falak között fog a jövőben zajlani, de az iskoláktól függ, mennyit akarnak ebből megvalósítani. Az oktatás gyakorlata úgy változik majd, hogy a gyermekeknek nem kell csendben a helyükön ülniük, hanem ők választhatják meg, hol és hogyan akarnak tanulni. Az új iskolák már folyosók nélkül épülnek. A jövőben nem feltétlenül lesznek zárt osztálytermek. Tanulni bárhol lehet” – magyarázza Rautiainen.
Fotó: Andreas Meichsner/Verstas
Az új finn kerettanterv azt is jelenti, hogy a finn iskolásoknak nem kell többé csendben a helyükön ülniük, hanem megválaszthatják, mikor és hogyan kívánnak tanulni. A jövőben nem lesz szükség a hagyományos zárt tantermekre.
3-as számú állítás: A diákok „rossz” döntéseket hoznak majd, ami felnőtt korukra is kihatással lesz, például ha több matematikát választanak a nyelvek helyett, vagy fordítva.
Válasz:
Nem.
„Más országoktól, például Nagy-Britanniától és az Egyesült Államoktól eltérően mi Finnországban nem gondoljuk úgy, hogy vannak fontos és kevésbé fontos tantárgyak. Mindegyik tárgy egyformán fontos. A cél az, hogy a fiatalok széleskörű oktatásban részesüljenek, és ne különálló tárgyakat tanuljanak.” – mondja a finn oktatási szakértő Pasi Sahlberg, aki jelenleg a Harvard Graduate School of Education vendégprofesszora.
4-es számú állítás: A diákok maguk dönthetik el, milyen szintet céloznak meg, ehhez mérten kapják majd a feladatokat, amelyek segítik őket az adott szint elérésében. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy a jó képességű tanulók is szerényebb célokat tűznek ki maguk elé, hogy ne kelljen annyira hajtaniuk.
Válasz:
Nem.
„A kerettanterv rögzíti a tanulmányi célokat és az osztályzatok kritériumait. A tanárok elbeszélgetnek majd a diákokkal a kitűzött célokról. Korábban problémát okozott, hogy a diák nem tudta, miért kapta az adott osztályzatot. Ha aktívan bevonjuk őket az ilyesfajta párbeszédbe, motivációjuk növekedni fog.” –magyarázza Anneli Rautiainen.
5-ös számú állítás: A diákokat nem osztják többé hagyományos tanulói csoportokba, hanem érdeklődési körüknek megfelelően tömörülnek majd klikkekbe.
Válasz:
Nem.
„A tanárok mindig felelősek a diákokért. A tanulócsoportok kialakítása oly módon fog történni, hogy a tantervben meghatározott célok megvalósuljanak. Reméljük, hogy az iskolák változatosan fogják csoportosítani a diákokat az alapján, hogy mit és hogyan tanulnak. Néhány diák szeret beszélgetni tanulás közben, vannak, akik inkább csendben szeretnek lenni.” – mondja Anneli Rautiainen.
6-os számú állítás: A legtehetségesebb diákok nem fognak annyira izgulni, mert nem kell majd magolniuk.
Válasz:
Igen és nem
„Ha korábban a diák csak a magolás miatt kapott jó jegyeket, akkor az állítás igaz. Néha jó, ha kívülről megtanul valamit az ember, például a szorzótáblát. Az új kerettanterv azonban a biflázás helyett olyan készségekre koncentrál, amelyekre a jövőben lesz szükség. Ilyen például a tanulás módszertana, a kritikus gondolkodás, az interaktivitás, a technológia használata. A világ változik, az iskoláknak és a tanulásnak vele együtt kell változnia.” – magyarázza Anneli Rautiainen.
Kép: A finn iskolákban minden tantárgyat egyformán fontosnak tartanak a diákok széleskörű oktatásában.
7-es számú állítás: Minden jól bevált tanítási módszerrel felhagynak, a diákok pedig végső soron csak lötyögnek majd az iskolában.
Válasz:
Nem.
„Sokan gondolják úgy világszerte, hogy Finnország szocialista ország, ahol néhány fejes Helsinkiben eldönti, mit kell a többieknek csinálni. Van egy nagy különbség Finnország és a többi ország között: itt a tanárok, az iskolák és az önkormányzat illetékesei dönthetik el, mit és hogyan kell tanítani.” – mondja Pasi Sahlberg.
8-as számú állítás: Nem lesz házi feladat.
Válasz: Nem.
„Finnországban elég rövid az iskolában töltött idő, ezért úgy gondoljuk, hogy jó, ha a diákok otthon kicsit átismétlik a tanultakat.” – mondja Anneli Rautiainen.
Kép: A pedagógusi pályának nagy a presztízse a fiatalok körében, a tanári szakokra hatalmas a túljelentkezés. Az új kerettanterv értelmében a tanárok nem az ismeretátadásra szorítkoznak majd, hanem megtanítják a diákokat tanulni.
9-es számú állítás: Nem lesz több dolgozat és vizsga.
Válasz: Nem.
„Az értékelés folyamatos, iránymutató és támogató lesz. Az osztályzatok nem csupán a dolgozatokon fognak alapulni. A dolgozat a tanulás része, de nem a célja. A képességekről projektek megvalósítása és szóbeli előadás formájában is számot lehet adni. Ha nem sikerül egy teszt, később újra neki lehet futni, közben pedig tanulni.” – mondja Anneli Rautiainen.
10-es számú állítás: A tanároktól kiemelkedő alkalmazkodó-készséget várnak el; ősztől képesnek kell lenniük teljesen más tanítási módszerek alkalmazására, és olyan új tantárgyak tanítására, mint a kódolás.
Válasz:
Nem.
Fotó: Amanda Soila
A pedagógusi pályának nagy a presztízse a fiatalok körében, a tanári szakokra hatalmas a túljelentkezés. Az új kerettanterv értelmében a tanárok nem az ismeretátadásra szorítkoznak majd, hanem megtanítják a diákokat tanulni.
„Az új kerettanterv nem kötelezi a tanárokat arra, hogy változtassanak pedagógiai módszereiken. Ez amúgy is időt igényel. A legnagyobb kihívás az lesz, hogy a szerepükön kell változtatniuk. A tanárok a továbbiakban nem információszolgáltatók lesznek, a diákok pedig többé nem csupán passzív hallgatók. Azt akarjuk, hogy az iskolák olyan közösségek legyenek, ahol mindenki tanul a másiktól – a felnőtt is a gyermekektől. A műszaki ismereteket és a kódolást a több tantárggyal együtt fogják tanítani. A tanárokat pedig digitális oktatók segítik majd” – magyarázza Anneli Rautiainen.
11-es számú állítás: Nem derül fény a tanulási nehézségekre, mert a diákok saját maguk lesznek felelősek az előmenetelükért.
Válasz:
Nem
„Tanáraink rendkívül magasan képzettek, és felkészültek arra, hogy támogassák a tanulókat. Bár a diákok aktívabbak lesznek, ez nem azt jelenti, hogy teljes egészében rájuk hárul a tanulás felelőssége. Ellenkezőleg, a korábbinál is fontosabb lesz, hogy a tanár közel legyen diákjaihoz” – mondja Anneli Rautiainen.
Fotó: Riitta Supperi/Keksi/Finland Promotion Board
Finnországban szinte minden fiatal (99,7%) elvégzi az általános iskolát.
12-es számú állítás: Az új kerettanterv a történelem süllyesztőjébe küldi majd a kiváló finn PISA-eredményeket.
Válasz:
Lehet, és akkor mi van?
„A PISA-eredményeknek a finn közgondolkodásra gyakorolt hatása elhanyagolható. Ezeket inkább csak egy kontroll vérnyomásmérésnek tartjuk, amely alapján eldönthető, merre tovább – nem pedig állandó fókusznak. Az oktatásra vonatkozó döntések meghozatalánál nem a PISA-eredményeket tartottuk szem előtt. A leglényegesebbnek azt az információt tartjuk, amelyre a gyerekeknek és a fiatal felnőtteknek a jövőben szükségük lesz” – mondja Pasi Sahlberg.
Ninni Lehtoniemi, 2016 július
9 tény a 9 éves finn általános iskolákról
A gyermekek abban az évben kezdik meg általános iskolai tanulmányaikat, amelyikben betöltik 7. életévüket, és a 9. osztály elvégzése után, vagy legkésőbb abban a tanévben fejezik be, amikor 17 évesek lesznek. Minden gyermek egyéves iskola-előkészítő foglalkozásra jogosult.
Az oktatás, a tankönyvek és az iskolai felszerelés ingyenes.
A diákok ingyenes ebédet kapnak az iskolákban a tanítási napokon.
Első és második osztályban a tanítási nap nem lehet hosszabb öt tanóránál, felsőbb osztályokban hét óránál. Az órák 45 percesek.
Nincsenek országos felmérések vagy állami záróvizsgák.
A tanév 190 tanítási napból áll, augusztus közepén kezdődik és májusban ér véget. A finn gyerekek nyári vakációja általában 10 hét, van őszi és karácsonyi szünet, valamint síszünet, általában Februárban.
Finnországban szinte minden gyermek (99,7%) elvégzi az általános iskolát.
A tanárszakok népszerűek, nehéz rájuk bekerülni. 2014-ben a Helsinki Egyetemen a tanár szakra jelentkezők 9 százaléka nyert felvételt.