data/www.ambafrance-hu.org/Hungarian/19#054bded2-0da2-4dc7-a1c4-799593dd500d.txt

A miniszterelnök vezetésével a kormány meghatározza és végrehajtja a nemzetpolitikát. A miniszterelnök felel a Parlament elõtt (20. cikkely). A miniszterelnök irányítja a kormány tevékenységét és biztosítja a törvények végrehajtását (21. cikkely). Jean-Marc AYRAULT-t 2012. május 15-én nevezték ki miniszterelnöknek.
A Szenátusból, amelynek tagjait 2003 óta hat évre választják meg közvetett általános választás útján (ezt megelõzõen kilenc évre szólt a mandátumuk) és a szenátorok 1/3-át minden harmadik évben újraválasztják. Az utolsó választásra 2004. szeptemberében került sor.
16.9 ko
A Nemzetgyûlés épülete
A Nemzetgyûlésbõl, amelynek képviselõit öt évre választják meg közvetlen általános választás útján. Az utolsó választásra 2002. júniusában került sor.
A két kamara, a kormány munkájának ellenõrzésén túl, kidolgozza és megszavazza a törvényeket. A két intézmény közötti egyet nem értés esetén a Nemzetgyûlésé az utolsó szó.
A Szenátus
A Szenátus 331 szenátorból áll, akik a következõképpen oszlanak meg a 2004. szeptemberi választások óta : Népi Mozgalom Uniója csoportja: 156 Szocialista csoport : 97 Centrista Unió csoportja : 33 Kommunista, republikánus és polgári csoport : 23 Európai demokratikus és szociális összefogás csoportja : 15 Függetlenek : 7
A Nemzetgyûlés 577 képviselõbõl áll, akik a következõképpen oszlanak meg a 2002. június 9-i és 16-i választások óta : Népi Mozgalom Uniója csoportja: 351 (+ 10 kapcsolt listával induló képviselõ) Szocialista csoport: 141 (+ 8 kapcsolt listával induló képviselõ) Unió a Francia Demokráciáért csoportja : 27 (+ 4 kapcsolt listával induló képviselõ) Kommunista és republikánus képviselõkbõl álló csoport : 22 Egyik csoporthoz sem tartozó képviselõk : 11
A személyi szabadság õrzõjeként (ld. az Alkotmány 66. cikkelyét), Franciaország igazságügyi hatósága oly módon van megszervezve, hogy alapvetõ különbséget tesz a rendes bíróságok között, amelyek a személyek közötti jogvitákat hivatottak rendezni, és a közigazgatási bíróságok között, amelyek az állampolgárok és a közhatalom közötti jogvitákat rendezik.
A jogszolgáltatási rend kétfajta igazságszolgáltatást különböztet meg
A polgári igazságszolgáltatást :
rendes bíróság (elsõfokú bíróság) vagy szakbíróság (egyesbíróság, kereskedelmi bíróság, társadalombiztosítási ügyek bírósága és a Munkaügyi Bíróságok Fõtanácsa, amely a munkavállalók és a munkáltatók közötti jogvitákat hivatott rendezni).
A büntetõ joghatóságokat, amelyek három szinten kezelik a törvénysértéseket, így megkülönböztetjük :
a rendõrbíróság által rendezett szabálysértéseket,
a büntetõbíróság hatáskörébe tartozó vétségeket,
az esküdtszék hatáskörébe tartozó bûncselekményeket.
Létezik végül egy különleges joghatóság, amely egyaránt illetékes polgári- és büntetõjogi ügyekben is, ez pedig a fiatalkorúak bírósága.
A Semmítõszék, a legfelsõbb bíróság feladata, hogy megvizsgálja a fellebviteli bíróságok által meghozott határozatok ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket.
A közigazgatási bíróságok csúcsán az Államtanács áll, amely végsõ fokon dönt a közigazgatási jogcselekmények törvényességérõl. Továbbá a kormány is kikérheti a tanácsát véleményezésre a törvénytervezetek és bizonyos határozattervezetek esetében.
A rajnai hadsereg harci dala 1792-ben, Strassbourgban született meg, majd Marseillaise néven 1795. július 14-én nemzeti himnusszá nyilvánították .
A Francia Köztársaság jelmondata « Szabadság, Egyenlõség, Testvériség ».
A francia nemzeti lobogó
26.6 ko
A francia zászló
1789-ben La Fayette összevonja a fehér színt, a királyság szimbólumát a párizsi Nemzetõrség kék-piros kokárdájának színeivel. A háromszínû zászló a Francia Köztársaság hivatalos jelképe.
További információk : Les symboles de la République et le 14 juillet
Nemzetvédelem
2004-ben a nemzetvédelem költségvetése 32,40 milliárd eurót tett ki, azaz a bruttó hazai össztermék (GDP) 2,01%-át, és az állami költségvetés 11,42%-át.
A 2003-2008 közötti idõszakra vonatkozó, a katonai programról alkotott törvény, amely a köztársasági elnök és a kormány azon akaratát tolmácsolja, hogy Franciaországot egy a szükségleteinek megfelelõ védelemmel lássa el, meghatározza az elérendõ eszközöket és létszámokat.
Szerves részét képezi azon törekvésünknek, hogy a védelmi eszköztárunkat az aktuális kihívásokhoz igazítsuk. Ez az eszköztár a következõkkel fejezhetõ ki : a terrorizmus elleni harc eszközeinek megerõsítése, a francia nukleáris elrettentés biztonsága és megbízhatósága, Franciaország részvétele a krízisek megelõzésében és megoldásában (15-20 ezer katona vesz részt hadmûveletekben), katonai együttmûködés a NATO-n és az Európai Unión belül.
2004-ben a francia haderõk létszáma - mind a katonai, mind a civil személyeket figyelembe véve - 436 708 fõt tett ki, akik a következõképpen oszlottak meg: 162 350 fõ a szárazföldi hadseregben 69 276 fõ a légierõben 54 656 fõ a tengerészetben 103 806 fõ a csendõrségben 46 620 fõ a közszolgálatban (egészségügy, szociális tevékenység...).