data/www.finland.hu/Hungarian/45#90a5f8c0-ee0c-4d8e-a8b1-630f3e1cba63.txt

Hírek, 2016.04.08.
A finn irodalmi nyelv megteremtője - Mikael Agricola
"Ele polghe Kiria quin Sica, Waicka henes on wehe wica" "Könyvem kutyába ne vedd, kérlek Legyen bár benne bármily vétek" A finn nyelvû irodalom a reformáció hatására született meg. Az 1500-as évek elsõ felében Luther és Melanchton tanításai nyomán megkezdõdött a finn nyelvû vallási irodalom, majd a Biblia kiadása.
Olav fia Mikael, Mikael Olavinpoika valószínûleg 1510-ben született a dél-finnországi Pernajában módos gazda gyermekeként. A környéken svéd nyelvû lakosság élt, de Mikael családja feltehetõen kétnyelvû volt. A helyi lelkész felfigyelvén a fiú tehetségére Viipuriba (ma Viborg) küldte tanulni, Mikaelt papnak szánták. A viipuri iskolában latint, görögöt, filozófiát, bibliaismeretet tanult és megismerkedett az európai hitújítás tanaival. Ekkor vette fel az Agricola (földmûves) családnevet. A 18 éves fiatalember az iskola rektora jóvoltából Turkuba került, ahol 1529-ben a püspök titkára lett. Itt szentelték pappá.
Agricola nagy érdeklõdéssel fordult a Németországból egyre terjedõ eszmék felé. Feltételezések szerint már Turkuban hozzákezdett a Biblia finn fordításához. Tanulmányait a reformáció fellegvárának számító Wittenbergben folytatta, fõ célja a vallásos mûvek finnre fordítása volt. Agricola a filozófiai fakultáson tanult, ahol Melanchton volt a professzora, de a teológia kar dékánja, Luther is jól ismerhette õt, mert ajánlólevelet írt számára Kustaa Vaasa svéd királynak. Ebben kitûnõ, nagy tudású és tehetséges diákként jellemzte õt. Agricola doktori fokazatot szerzett, nagyon sok filozófiai, földrajzi, teológia mûvet vásárolt, majd 1539-ben visszatért Turkuba. Finnországban kinevezték a turkui püspökségi iskola rektorának, ahol fõként gyakorlati dolgokkal kellett foglalkoznia. 1554-ben lett Turku püspöke. Társadalmi befolyását mutatja, hogy õ is tagja volt a svéd-orosz háborúban a békérõl tárgyaló küldöttségnek. Moszkvából hazatérõben megbetegedett és 1557. április 9-én meghalt, Viipuriban temették el.
Agricola életmûve szorosan összefügg a finn evangélikus egyház kialakulásával. Agricola nem elsõsorban a finn nyelv kimûvelése törekedett, hanem a Biblia és egyéb keresztény szövegek lefordítására a nép számára is érthetõ nyelvre. Agricola gyakran írt bevezetést a munkái elé, ezekbõl nyomon követhetõk a reformációról és a finn egyházról vallott nézetei. Agricola fordításait megelõzõ idõbõl nem maradt fenn finn nyelvû irodalom.
Legelsõ megjelent mûve az Abckiria (1543), vagyis a finn ábécéskönyv, melyet a szerzõ papoknak és tanítóknak szánt. A 24 oldalas könyv tulajdonképpen katekizmus, szerepel benne a Tízparancsolat, az Apostoli Hitvallás, a Miatyánk, a Magnificat, imádságok és persze az ábécé. Akkoriban Finnországban a lakosság jelentõs része nem tudott írni és olvasni, ezért Agricola az oktatás mindkét nemre történõ kiterjesztését is célul tûzte ki. Az ábécéskönyvben elsõ ízben jelent meg rímes finn vers.
Az Új Testamentum (Se Wsi Testamenti) elsõ változata 1543-ban készült el, de csak 1548-ben látott napvilágot. A 718 oldalas Biblia-fordításnak óriási hatása volt a finn irodalmi nyelv kialakulására és a hitéletre. Agricolának nem állt rendelkezésére szótár, így a görög, latin, német és svéd kiadásokat használta segítségül. Ha nem talált megfelelõ finn kifejezést, akkor õ maga alkotott egy új szót, melyek a köznyelvbe bekerülve maradandóaknak bizonyultak, hiszen ma is használatosak. Pl. az élet kenyere (elämänleipä), élet vize (elämänvesi), püspökség (hiippakunta), imádság (rukous), haza (isänmaa), városháza (raatihuone), emberi (inhimillinen), elõszó (esipuhe), lelkiismeret (omatunto), tartomány (maakunta). Agricola szövegeit ma már talán nehéz olvasni a régi betûtípus és a nyelvjárási kifejezések miatt. Nyelvezete a Turku környéki nyelvjáráson alapult, de érezni lehet benne Délkelet-Häme, illetve a latin, a német és a svéd hatását is. Halálát követõen 100 évig megakadt a Biblia finn fordításának ügye.
Agricola hihetetlen szorgalmát mutatja, hogy 1544-ben kiadta a Rucouskiriat (Imádságos könyv), összesen 877 oldalon 17 rajzzal, mely a mintegy 700 imádságon kívül hasznos mezõgazdasági és orvosi ismereteket is közöl a kalendáriumban. 1549-bõl való a Käsikiria Castesta (Kézikönyv a keresztségrõl), a Messu (Mise) és egy húsvéti prédikációs gyûjtemény. Munkái néprajzi szempontból is igen értékes források. Néhány õsi finn isten nevét is említi, pl. Ahti, Ilmarinen, Tapio, Ukko, Äinämöinen.
Az Agricola Társaság 1959-ben javasolta, hogy április 9. legyen a finn reformáció és a finn irodalom megteremtõjének, Mikael Agricolának az emléknapja és zászlós ünnep. A dátum egyben a másik jeles finn, Elias Lönnrot születésnapja, így 1978 óta e nap hivatalosan is a finn nyelv ünnepe.
2015-ben Agricola - a nemzeti költőhöz, Runeberghez hasonlóan - saját süteményt is kapott, melynek receptjét honlapunkon közöltük.