File size: 4,431 Bytes
29821a6 |
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 |
Francia-magyar gazdasági kapcsolatok 1/ 2015 első félévében Franciaország Magyarország harmadik kereskedelmi partnere lett. Franciaország Közép-Európában Lengyelország után Magyarországra exportál a legtöbbet. A kétoldalú kereskedelem megszenvedte a gazdasági válság és a 2009 óta gyenge konjunktúra hatását. A két ország közötti kereskedelem összege 2012-ben 4,7 százalékkal csökkent, 2013-ban stabilizálódott, 2014-ben pedig jelentős, 8m7 százalékos növekedésnek indult és elérte a 6,7 milliárd eurót. A növekedés gyorsult 2015 első félévében: a kereskedelmi forgalom eléri a 3,8 milliárd eurót, ami 13,6 százalékos növekedést jelent 2014. első szemeszteréhez képest. Ennek a fejlődésnek az oka főleg a Magyarországra irányuló export növekedésében keresendő. 2015 első félévében 14,2 százalékkal nőtt az export, így elérte az 1,93 milliárd eurós értéket. Mindeközben a Magyarországról származó importunk 12,9 százalékkal nőtt és elérte az 1,87 milliárd eurót. Kereskedelmi mérlegünk jelentősen javult, 2015 első félévében 65 millió euró volt a kereskedelmi többlet. A francia vámhatóság adatai szerint 2015 első félévében Magyarország volt a 23. legfontosabb piacunk (exportunk 0,86 százaléka ide irányul), és a 27. legnagyobb beszállítónk (importunk 0,7 százaléka származik innen). A magyar Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2015 első félévében a teljes kereskedelmi forgalom 5,01 százalékával (2014-hez képest két helyet javítva) Franciaország volt Magyarország harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere. Franciaország a magyar termékek 5. legnagyobb exportpiaca. Franciaország 2014-ben Magyarország 7. legfontosabb beszállítója volt, 2015 eslő félévében pedig az 5. lett. Ami az ágazati eloszlást illeti, a mechanikai felszerelések, elektromos, elektronikai és informatikai berendezések a legmeghatározóbbak. Ezek a termékek exportunk 26,6 százalékát és importunk 46 százalékát teszik ki. Ezeket a termékeket követik a jelentős növekedést magukénak tudható közlekedési felszerelések, melyek a Magyarországra irányuló exportunk 26,6 százalékát, és importunk 17,1 százalékát teszik ki. A gyógyszeripari termékek kereskedelme ismét nőtt (export 11,2 százaléka és import 6,1 százaléka). 2/ A magyarországi francia befektetések hangsúlyosak és változatosak Franciaország fontos befektető Magyarországon. A Banque de France adatai szerint a magyarországi francia jelenlét 1999. és 2013. között három és félszeresével nőtt, 947 millió euróról 3,1 milliárd euróra. Ez az összeg a harmadik országokon keresztül érkező befektetések miatt nagyon alá van becsülve. Franciaország igazából a 4. legnagyobb külföldi befektető Németország, Ausztria és Nagy-Britannia után, megelőzve Hollandiát és Luxemburgot. A rendkívül változatos befektetések az alábbi területekre terjednek ki: energia (Dalkia, EDF, GDF-Suez), ipar (Valeo, Michelin, Lafarge), élelmiszeripar (Bonduelle, Danone, Axaréal), pénzügy (Groupama, AXA, BNP Paribas), kiskereskedelmi forgalmazás (Auchan, Décathlon), gyógyszeripar (SANOFI, Servier) és környezetvédelem (Veolia, Ereco). A francia INSEE adatai szerint Magyarországon 353 francia vállalat foglalkoztat több mint 43 000 munkavállalót. A vállalatok teljes forgalma csaknem 9 milliárd euró (a GDP nagyságrendileg 100 milliárd euró). A befektetések meghatározó része nagy csoportoktól származik. Megjegyzendő, hogy Magyarországon nincs jelen francia gépjárműgyártó cég. Az alkatrészgyártók a Magyarországon erősen jelen lévő német csoportoknak dolgoznak (Audi-Volkswagen, Mercedes), valamint a japán Suzukinak. A francia vállalatok körében végzett felmérésünkre alapozott saját becsléseink szerint a befektetések reálértéke 10 milliárd eurós nagyságrendű lehet, vagyis Franciaország valóban jelentős szereplő Magyarországon.Magyarország huszonöt legnagyobb külföldi befektetője közül öt francia: a Groupama, az EDF, a Sanofi, az Auchan és a GDF Suez. Mindazonáltal a magyar kormány szándéka, mely szerint bizonyos stratégiai ágazatokban fel kívánja vásárolni a külföldi cégeket, jelentősen csökkentheti a francia jelenlétet, kiváltképpen a közműszolgáltatások terén. |